SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

Átírás

1 SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanári útmutató 4

2 A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI, A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ VEZETÕK ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTŐ MURÁNYI YVETT SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA FELELŐ S SZERKESZTŐ NAGY MILÁN TIPOGRÁFIA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. MURÁNYI YVETT A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! KIADJA AZ EDUCATIO TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2008

3 BABITS MIHÁLY KÖLTÉSZETE Tanári útmutató Fejlesztő Stribik Ferenc

4 TARTALOM BABITS MIHÁLY KÖLTÉSZETE 5 NÉVJEGY 9 BABITS MIHÁLY KÖLTÉSZETE

5 NÉVJEGY 12. ÉVFOLYAM 4. FEJEZET BABITS MIHÁLY KÖLTÉSZETE Fejlesztő: Stribik Ferenc A FEJEZET CÉLJA KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT ÓRASZÁ- MA ÉS SZÖVEGBÁ- ZISA Megismerkedés Babits költészetének főbb jellemzőivel, a költői pálya tematikus és poétikai szempontú alakulásának tanulmányozása. Összefüggés-teremtés az eddig olvasott Babits-szövegekkel és a modernségről tanultakkal. Tematikus fókusz: Az életmű tematikus változásai és ezek összefüggése. Poétikai fókusz: A tematikai változások mellett megfigyelhető poétikai állandóság a versek szerkesztésében és a versmondattan alakításában. A hagyomány és az újítás megjelenési formái Babitsnál. Szövegértési fókusz: A tárgyias lírai beszédmód jellemzői; a szecessziós-szimbolista versnyelv sajátosságai; esszérészletek értelmezése. Szövegalkotási fókusz: Önálló szempontállítás, kérdésfeltevés, összehasonlítás, érvelés. Babits Mihály költészete 7 óra Az örök folyosó; Hegeso sirja; Fekete ország; Himnusz Irishez; Fortissimo; Mint különös hírmondó ; Balázsolás Bénára mint a megfagyott tag, részlet Zsoltár gyerekhangra részletek Futurizmus. In: Esszék, tanulmányok I o. Magyar irodalom. In: Esszék, tanulmányok I o. Istenkáromlás. In: Esszék, tanulmányok I o. A jó halál. In: Esszék, tanulmányok II o. Ágoston részlet. In: Esszék, tanulmányok I o. Hamvas Béla: Babits Mihály mint a modernek klasszikusa Nietzsche: A vidám tudomány, Harmadik könyv, 125. rész John Keats: Óda egy görög vázához Rainer Maria Rilke: Archaikus Apolló-torzó Tandori Dezső: Cézanne: A tenger L Estaque-nál Pilinszky János: Meghatározás Petőfi Sándor: Az apostol részlet a 17. énekből Jeremiás siralmai 2, Arany János: Bolond Istók. Második ének, 7 8.vsz. Goethe: Prometheus részlet Weöres Sándor: Babits emléke

6 6 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M AJÁNLOTT KOROSZTÁLY ELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET TANTERVI MODUL- KAPCSOLÓDÁSI PONTOK KERESZTTANTERVI KAPCSOLÓDÁS NAT 12. évfolyam (17 18 évesek) Ady Endre Az avantgárd Kassák 9. évf. 3. fejezet 6. modul (Babits: Jónás könyve és imája) 9. évf. 5. fejezet 5. modul (Babits: Szonettek, Csak posta voltál részlet) 10. évf. 4. fejezet (Kosztolányi) 10 évf. 5. fejezet 5. modul (Babits: A tömeg és a nemzet) 10. évf. 7. fejezet 5. modul (A modernség) 12. évf. 2. fejezet (Babits József Attila-vita) 12. évf. 3. fejezet (Ady) Történelem, művészettörténet Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés. Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése. Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások). Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására. Önálló jegyzetkészítés. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése. Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy korrekciója. A művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása. A mai nyelvhasználattól eltérő (régi, archaizáló) szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése. A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban. Önkifejező és kreatív szövegalkotás. Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása. Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló alkalmazása.

7 N É V J E G Y 7 KÖVETELMÉNYEK ÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS TÁMOGATÓ RENDSZER, SZAKIRODALOM A tanulónak legyen szövegismereten, olvasói-értelmezői tapasztalaton alapuló átfogó ismerete Babits költészetéről, a költői pálya alakulásáról. Tudja megkülönböztetni a képi és a fogalmi nyelvhasználatot, kiemelni a szecessziós és szimbolista versbeszéd poétikai jellemzőit. Tudja feltárni a Babits verseiben megjelenő késleltető versszerkezetek jellemzőit. Tudja feltárni, hogy Babits költeményeiben miért és hogyan válik jelentésteremtő tényezővé a mondatszerkesztés és a versszerkezet. Legyen képes megfogalmazni a művek alapján a poétikai és kulturális hagyományhoz való viszony alakulását Babits pályáján. Legyen képes a művekben megjelenő kérdéseket és válaszokat árnyaltan, a változásokra, változatokra is figyelve érzékelni és értelmezni. Tudjon szövegekben intertextuális utalásokat, vonatkozásokat azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni. Ismerje és alkalmazza a versértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Tudjon megadott vagy önálló szempontok figyelembevételével szövegeket, illetve szöveget és képzőművészeti alkotást összehasonlítani, erről grafikai szervezőkkel anyagot gyűjteni és elrendezni, esszét, értekezést írni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. Folyamati: A prezentációk értékelése, a megértést szondázó mintavétel a házi feladatokból Kimeneti: Egy önállóan kidolgozott feladat beadása a fejezet utolsó órájára A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer- és eljáráskészlete az interaktív és reflektív tanulásra épül. Nemes Nagy Ágnes: A hegyi költő. Magvető Kiadó, Budapest, 1984 Németh G. Béla: Babits a másik, a másképpen megújító. In: Uő.: Kérdések és kétségek. Válogatott tanulmányok. Balassi Kiadó, Bp.,1995 Németh G. Béla: Babits Mihály: Mint különös hírmondó. Szerep, vállalás, identifi káció. In: Uő.: Századutóról századelőről. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Magvető Kiadó, Bp.,1985, o. Németh G. Béla: Liturgikus emlék mint tárgyiasító versszerkezet és verskeret, Babits Mihály: Balázsolás. In: Hosszmetszetek és keresztmetszetek. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1987, o. Rába György: Babits Mihály költészete Bp., 1981

8 8 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M SZÖVEGFORRÁSOK mek.oszk.hu/00600/00602/html/ Babits Mihály: Esszék, tanulmányok I II. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1978 Hamvas Béla: Babits Mihály mint a modernek klasszikusa. In: Babits Mihály száz esztendeje (Szerk.: Pók Lajos). Gondolat, 1983 Nietzsche: A vidám tudomány. Harmadik könyv, 125. rész. Holnap Kiadó, Budapest, 1997, o.

9 BABITS MIHÁLY KÖLTÉSZETE 7 óra RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1 2. feladat T/1. 5. oldal 10 PERC Tanári instrukciók A feladat célja a tanulók Babits költészetéről és recepciójáról való olvasói tapasztalatainak előhívása. A programcsomag korábbi fejezeteiben, moduljaiban a következő Babits-művek szerepeltek: Jónás könyve; Jónás imája; Szonettek; Csak posta voltál (részlet); A gondok kereplője, valamint részlet A tömeg és a nemzet című esszéből. Hagyjunk 3-4 percet egyéni anyaggyűjtésre, majd nyissuk frontálissá a megbeszélést. Kiemelt készségek, képességek: tudásmozgósítás, információ csoportosítása Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk a formák: egyéni, frontális Módszerek, eljárások: fürtábra Babits Mihály ( ) úgy kezd radikálisan újat a magyar költészetben, hogy eközben rendkívül erőteljesen kötődik az európai szellemi tradíciókhoz. A hagyomány Babits számára sohasem kihűlt múzeumi tárgy: költészetének egyik végig jelenlevő alapvonása a tradíció és a jelen dialogikus viszonyba állítása. A költészete első korszakát jellemző kulcsfogalmak: objektív (tárgyias) líra, megzabolázott szenvedély, ismeretelméleti kérdésfeltevések, széles körű kulturális utalások. Ezen időszak műveiben Babits a szeceszsziós és szimbolista poézis egyik kimunkálója Magyarországon. Az első világháború időszakától egyre sürgetőbben jelenik meg műveiben a költészet közéleti szerepével való számvetés igénye. A háború elleni indulatot megformáló, expresszionista jellegű szövegeket követően a tradíciókhoz való kötődés tartást és menedéket ad az 1920-as és 30-as évek fenyegető szellemi és politikai törekvéseivel szemben. E korszak műveiben talán éppen a költői önértelmezés kényszere miatt visszaszorul a versbeli én objektiválása és a bölcseleti problematika. Az újklasszicizmus szellemében megszaporodó klasszikus formák immár kevésbé képezik formai kísérletek és újítások tárgyát, de a versmondat komplexitása, szaggatottsága, felbontása, az ezzel érzékeltetett feszültség mindvégig megmarad.

10 10 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M A hosszú éveken át betegeskedő, gégerákban szenvedő költő utolsó éveinek nagy halálverseiben is a poeta doctus által felidézett hagyomány segít a rettegést és a fájdalmat megformálni, s a végességgel ily módon szembenézve bizonyos értelemben mégiscsak felülemelkedni a halálon. Az életmű konzekvens egységét mutatja, hogy Babits költészetének gondolati és poétikai törekvései megjelennek kiváló esszéiben, irodalomtörténetében, lélektani és társadalmi regényeiben, széles spektrumú műfordítói munkásságában is. A következő órákon néhány meghatározó vers értelmezésével tekintjük át Babits költői életművét. Vizsgálat tárgyává tesszük az első korszak jellegzetességeit, majd megvizsgáljuk azt az átalakulást, amely költészetében az első világháborútól fogva végbement. Munkátok értékelése két saját feladat kidolgozásával történik, ezeket a fejezet utolsó óráján kell majd beadnotok. 1. Tudásmozgósítás a) Gyűjtsd össze fürtábrával, mi mindent tudsz már Babits Mihályról, mit olvastál tőle, róla korábbi tanulmányaid során vagy saját érdeklődésed nyomán! b) A megbeszélés során másik színt használva egészítsd ki fürtábrádat társaid tudásával! c) Megbeszélés közben kezdjétek el saját szempontok szerint csoportosítani is a tudáselemeket! LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A Jónás könyve és a Jónás imája biztosan előkerül, s így a próféta-feladattal birkózó költő figurája és az irodalom közéleti szerepéről vallott nézetek alakulása Petőfitől kezdve a nagykőrösi, illetve a kései Arany, Ady, Osvát, Kosztolányi, József Attila felfogásán át a 30-as évek végéig. Tágabb perspektívában e művek kapcsán fölvetődhet a művészi és morális felelősségtudat, ezek kapcsolata. A Jónás könyve paradigmatikus példája lehet a hagyománnyal folytatott dialógusnak, annak, hogy miképp határozhatja meg a művész jelenbeli helyzetét-szerepét a régi példáján gondolkodva,

11 B A B I T S M I H Á L Y K Ö L T É S Z E T E 11 azt értelmezve-átértelmezve. A Csak posta voltál is a tradíció és az önismeret, önmeghatározás elválaszthatatlanságát teszi hangsúlyossá. Szóba kerülhet Babits szerkesztői munkája a Nyugatnál, a Baumgarten-díj és ennek kapcsán a költő meghatározó szerepe a korszak irodalmi életében. (Továbbvezethetjük ezt az ismeretkört akár a következő kérdésekig: Mi miatt lehet valakiből egy korszak irodalmi vezéregyénisége? Milyen példák vannak erre a magyar irodalomtörténetben? Szükség van-e egyáltalán ilyenre? Mi mindent válthat ki a kortársakban egy ilyen irodalmi apafigura ikonja?) Felidéződhet a Szonettek s ennek kapcsán a klasszikus, zárt forma, virtuozitás fogalmai. E műben ellentétbe kerül a feltárulkozó alanyi költővel a rejtőzködő, tárgyias költő. (Feltehető a kérdés: milyen összefüggések lehetségesek a mívesen kidolgozott forma és a rejtőzködő lelkialkat között?) Biztosan felidéződik A gondok kereplője (hiszen nemrég olvasták), József Attila írása Az istenek halnak, az ember él című kötet kapcsán Babitsról, a formaművészet kifejezés értelmezései, valamint a szecessziós-szimbolista vers tárgyias vers fogalompárja. A ráhangoló tudásmozgósításban feltétlenül kerüljenek elő: a hagyományhoz való viszony, a szecessziós-szimbolista vers és a tárgyiasság, mert ezek a további munka alapfogalmai. T/2. 6. oldal 15 PERC Tanári in s t r ukciók: A feladat célja bepillantást nyerni Babits költészetfelfogásába azért, hogy a továbbiakban ennek ismeretében közelítsünk a költő verseihez. Kiemelt készségek, képességek: asszociáció, tudásmozgósítás, értelmezés, együttműködés Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: egyéni, páros, majd frontális összegzés Módszerek, eljárások: pókhálóábra, tanári kalauz 2. Klasszikus és modern a) Gondolkodj el a KLASSZIKUS és a MODERN kifejezések jelentéseiről! Képzettársításaidat rögzítsd pókhálóábrával! klasszikus

12 12 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M modern b) Írj néhány mondatos értelmezést az alábbi szövegről! Ebben térj ki a következőkre: a KLASSZIKUSnak milyen két értelme jelenik meg a szövegben, melyik az kulcsfogalom, amely által a szerző szerint klasszikus és modern összekapcsolódik, mi a véleményed neked erről? Hogyan lehet valaki modern s egyszersmind klasszikus is? A klasszikus szót nem szabad itt szofoklészi, horatiusi, goethei értelemben venni. Klasszikussá lesz minden művész, akiben az eszmény harmonikus kifejezésre jut, az író, a költő, akiben iránya vérmérsékletté válik. Ami másban modor és különösség, nála egyéniség. ( ) Benne forranak össze a kor tünetei és az alkotó egyén. (Hamvas Béla: Babits Mihály mint a modernek klasszikusa, 1919) c) Válassz magadnak párt, akivel megosztod gondolkodásod eredményét, és akit figyelmesen meghallgatsz! Ha szükséges, egészítsétek ki pókhálóábráitokat a megbeszéltek alapján, majd írjatok fölérendelt fogalma(ka)t, lehetséges közös vonás(oka)t a két pókhálóábra fölé! d) Olvasd el az alábbi szövegrészletet Babits Mihály Futurizmus (1910) című esszéjéből! 1. Szecessziós olasz könyv, elég ízléstelen, olyan széles, amilyen hosszú. A címe: Aeroplánok; és tartalmazza a második futurista proklamációt Marinetti tollából és Paolo Buzzi verseit. ( ) A tartalom: egy tökéletesen érthetetlenül és nagyhangúan szimbolikus előszó, melyben naiv hévvel van elmondva, hogyan ostromolják meg a futuristák a Paralízis és Podagra 1 nevű városokat; és gyakran homályos, mitológiával telt, erőszakkal disznólkodó és zseniáliskodó, szerfelett affektált költemények, elég ritmikus szabadversben, egy-egy helyen még rímmel is. ( ) mindkét író mindenáron felhasználja a modern technika vívmányait, már nem a verstechnikáét, hanem az automobil és aeroplán-technika vívmányait. Mikor ugyanis nem antik szabású kéjhölgyekről, sem saját nagyságukról, sem a kritikusok ostobaságáról nem beszélnek, akkor rendesen automobilokkal és aeroplánokkal hozakodnak elő. Van aztán még egy téma: a politika; tele tüdővel szidják az osztrákot. Íme a versek alapgondolata két sorban: Abbasso l Austria el Poeti minori el Critici maggiori! 1 Paralízis és podagra: fertőzés okozta bénulás, illetve köszvény; átvitt értelemben tehetetlenség, cselekvésképtelenség

13 B A B I T S M I H Á L Y K Ö L T É S Z E T E 13 Le Ausztriával és a kis költőkkel és a nagy kritikusokkal! E politikus szabad költő sokszor olyan, mint egy beteg Walt Whitman. S a pontos körülíró, naivul zengzetes olasz nyelv kétségbeesetten erőlködik, ködöket és diszharmóniákat létrehozni. 2. Mindezek nem olyan dolgok, melyek alapján a Nyugat a Poesiával valami szellemrokonságot vállalhatna. Amit az olasz az ő sajátságos gyermekes enthuziazmusával 2 most próbálgat, nálunk már túlhaladott dolog s mi azokban nem modernséget, hanem a modernség paródiáját látjuk. Nálunk már csak harmadrangú Ady-utánzó ragaszkodik okvetlen az értelmetlenséghez s vidéki írók akarnak mindenáron perverzek lenni mint a gimnazista ha tiltott gyümölcsről álmodik. Az automobil is elég avult költői rekvizitum már, mióta ráültettük többen is a halált; s a politikába és osztrákszidásba mi magyarok, hál Isten, alaposan belecsömörlöttünk. Pároddal vitassátok meg a fenti szövegre vonatkozó kérdéseket, és írjátok le a válaszaitokat! (1) Gyűjtsétek ki a szövegből az elítélő kifejezéseket! (2) Fejtsétek ki saját szavaitokkal, hogy milyen alapon ítéli meg és milyennek látja Babits a futuristákat! (3) Miért látja bennük a modernség paródiáját? e) Vitassátok meg, hogyan kapcsolódik Babits alábbi állásfoglalása az előző szövegrészlethez! a költészet akkor modern, ha költészet, és nem akkor költészet, ha modern. LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) Egyéni, de pl.: Klasszikus: antik, klasszicista stílusú, mintakövető, szabályos, harmonikus, világos, mértéktartó, kiegyensúlyozott, fenséges, mitologizáló, kanonizált, általánosan ismert stb. Modern: újkori, újító, a hagyománytól elszakadó, a hagyományt átértelmező, a tekintélyeket elutasító, szabad formájú, eredeti, szubjektív, érthető, köznyelvet és/vagy szlenget használó, zaklatott, pesszimista stb. b) Antik és klasszicista, kanonizált, tekintélyes, nagy hatású illetve az eszmények pontos értője és kifejezője. Ezáltal értheti saját korát is. Kulcsszó: egyéniség (egyén, vérmérséklet), azaz alkotó átformálás, szemben a külsőleges modorossággal. (Ez nem azonos az egyéniség modernista elképzelésével.) c) Alkotó, egyéni, belső, nem modoros stb. d) (1) Ízléstelen, tökéletesen érthetetlenül és nagyhangúan, naiv hévvel, gyakran homályos, erőszakkal disznólkodó, zseniáliskodó, szerfelett affektált, elég avult költői rekvizitum, saját nagyságukról, a kritikusok ostobaságáról, ködöket és diszharmóniákat, nálunk már túlhaladott, modernség paródiáját, az értelmetlenséghez, mindenáron perverzek, nem a verstechnikáét. (2 3) Külsőségeket, látványosságokat sorol, nem foglalkozik a futurista gesztus lehetséges jelentéseivel, már az első mondatból úgy tűnik, majd a továbbiakban is így marad, hogy idegenkedő előítélettel, nem pedig a megértés szándékával fordul a futuristák felé. Paródia, amennyiben külsődleges elemeket hajszol, túloz el. 2 enthuziazmus: elragadtatás, lelkesedés

14 14 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M e) A feladatban szereplő félmondat a babitsi elutasításnak a keretében foglal állást a futurizmussal szemben: egy olyan modernségfelfogással szemben, amelyről Babits úgy vélte, hogy pusztán külsőségeken alapul, azaz hogy a lényege nem poétikai. (Megemlíthetjük egyébként, hogy Babits maga is írt automobilról és mozgóképről verset, mint ahogy írt szabadverset is.) Egyéb okok mellett Babits elzárkózása is hozzájárulhatott a magyar avantgárd elszigetelődéséhez. JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 3. feladat T/3. 9. oldal 20 PERC Tanári instrukciók A feladat célja bepillantani a Babits-líra ama sajátosságába, hogy az érzelmeknek nem egyszerűen költői kifejezését adja, azokat nem pusztán leképezi, hanem a gondolaton átszűrve, a gondolat élményével együtt a nyelv és a poétika közegében alkotja meg a művet. (Lásd Németh G. Béla: Babits a másik, a másképpen megújító. In: Uő.: Kérdések és kétségek. Bp., 1995, 79. o.) A feladattól azt is várhatjuk, hogy a diákok ráhangolódnak a babitsi versnyelvre, tapasztalatot szereznek költészete jellegzetes ízéről, hangulatáról. A folyamat végén egy-egy páros röviden foglalja össze az osztálynak tapasztalatait. Biztassuk a többi párost rövid kiegészítésre, vitára, ha szükséges, kérdezzünk rá a tanulók prezentációjából hiányzó jellegzetességekre. Kiemelt készségek, képességek: értelmezés, asszociáció, összefüggés-teremtés, problémaérzékenység Célcsoport differenciálás: feladat szerint M unk aformák: egyéni, páros, frontális Módszerek, eljárások: gondolkodástérkép 3. A forma jelentése 1909-ben jelent meg Babits első verseskötete, a Levelek Írisz koszorújából. A kötet versei a magyar irodalomban eddig ismeretlen módon formálnak bölcseleti kérdéseket műalkotássá. a) Olvasd el az Örök folyosó című verset! AZ ÖRÖK FOLYOSÓ A véghetetlen portikusznak 3 egyhangu oldalívei rejtett forrásu fényben úsznak. Mi haszna széttekinteni? A síma égnek semmi ránca s szemed a földet nem leli. 3 portikusz: oszlopcsarnok

15 B A B I T S M I H Á L Y K Ö L T É S Z E T E 15 S tán e nagy ívek néma lánca a végtelenbe fűzve nyúl: holt oszlopoknak méla tánca húzódva, mozdulatlanúl légtengelyén az üres ürnek, s a külső sötétig vonúl, hol a Pokol lakói fülnek. Mindegy! ásít az út elém! Ó boldogok, kik nyugton ülnek. De engem űztön űz a Rém, kire nincs szem, mely visszanézzen, s előre, bármi les felém, futok gyáván, futok merészen, habár előre jól tudom, nem érhetem végét egészen s bárhol bukom, felén bukom s e súlyos álmok összezúznak s maradok majd a féluton, míg a végetlen portikusznak egyhangu oldalívei rejtett forrásu fényben úsznak. (S megint előlről.) b) Egészítsd ki a gondolkodástérképet minél több asszociációval, megfigyeléssel, információval! cím verselés, versforma Az örök folyosó szerkezet jelentések

16 16 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M c) Vessétek össze előbbi pároddal ötleteiteket! d) Állítsátok (pl. számozással) logikai sorrendbe az egyes szempontokhoz írt gondolatokat! e) Vessétek össze a képen látható oszlopcsarnokot a versben ábrázolttal! Érveljetek: konkrét tárgyat ábrázol-e Babits verse, vagy pedig egy absztrakt értelmi és világszerkezetet, amelynek megfelel a vers konkrét szerkezete is? Attalosz oszlopcsarnoka az athéni agórán (Görögország) LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK b) d) CÍM: időbeli és térbeli egyszerre; ellentét: végtelen és mégis zárt; határozott névelő és konkrét helymegjelölés hiánya: általánosító jelleg; ugyanezen okokból azonnal metaforizálódik is a cím, azaz maga a folyosó és a benne haladó egyén: objektív líra; a hiány által keltett olvasói elvárások, feszültség: Hol van az örök folyosó? Mi az örök folyosó?; további egyéni meglátások. VERSELÉS, VERSFORMA: aba bcb cdc ded efe fgf ghg hih iji=aba; végtelenbe fut, mégis önmagába tér vissza; ugyanazt érzékelteti tehát, mint a címben feltárt ellentét; kilences és nyolcas jambusok; háromsoros versszakok, kilenc versszak + tercina: Dante-hagyomány; a Dante-utalás itt ellentétébe fordul: a Végtelen elérhetetlen, az oszlopcsarnok végtelen ; ha a tercina modelljét térbe vetítve képzeljük el, a hármas szerkezet oszlopok és összekötő ívek asszociációját hívja elő. SZERKEZET: kitátott száj: a vers legközepén, a középső versszak középső sora (ásít az út) előtti és utáni rész az alsó és a felső ajak: a szerkezet (is) elnyel, beszív; és/vagy: a szerkezet magát az oszlopcsarnokot példázza, a versszakok a köztük átívelő(!) rímek (tercinák) által válnak oszlopsorrá, amit a záróformula is végtelenít; és/vagy: körbezártság, hiszen a nyitó és a záró versszak ugyanaz; ráadásul a szerzői utasítás a vers legvégén ( S megint elölről ) a mozgás soha véget nem érő reménytelenségét, a recitálás siratóénekszerű monoton ismétlődését felerősítve szinte egy miniatűr abszurd dráma benyomását kelti; rövid versszöveg, ami a végtelen teret zárja magába: eme ellentmondás nyomasztó hatása, bezártságérzet; és/vagy más egyéni ötletek. JELENTÉSEK: 1. Fényben úszó oszlopcsarnok külső sötét ellentéte: az önmagából kitörni képtelen, a világot an sich megismerni nem tudható én parabolája (azaz ismeretelméleti vers, A lírikus epilógja párverse); a 8. versszak szerint mindez csak a valóságba átfolyó álomképek sora, azaz a világ az én képzete(m) á la Schopenhauer; ráadásul a fény forrása, azaz a kereső szellem eredete-oka ismeretlen, rejtett. 2. Az én otthontalansága, belevetettsége a kismerhetetlen létbe ( abszurd olvasat): üres űr, külső sötét, köztesség az

17 B A B I T S M I H Á L Y K Ö L T É S Z E T E 17 egybefolyó-ránctalan ég és a láthatatlan föld között; metafizikai otthontalanságával összefügg átmenetisége: sem földi, sem égi, köztes lény (de nem kettős, mint pl. Vörösmartynál: ember vagyunk, ég és a föld fia, ez őrült sár, ez istenarcú lény ). 3. A magányos ember reménytelen keresése (egzisztencialista olvasat), nem ér el semmit, felbukik félúton, nem talál senkit, minden néma. 4. Pszichoanalitikus olvasat: az üldöző, a Rém, akire nem lehet rátekinteni, nem más, mint a tudattalanban forrongó elfojtások, melyek a törékeny tudatos én kultúráját (portikuszban vagyunk) fenyegetik. 5. Az istenkeresés csődje, a remény metafizikai megalapozhatatlansága: a Pokol lakói ott ülnek valahol a külső sötétségben, űztön űz valamiféle ördögi Rém, de az oszlopcsarnok nem vezet el semmiféle szentélyhez. 6. Az örök körforgás nietzschei tételének megverselése. 7. Történetfilozófiai olvasat: a versbeli én az ember, akinek számára a történelmi folyamat lett soha célt nem érővé (vö. Arany: Az örök zsidó). 8. A fausti ember örök keresése, menekülése a céltalanság, unalom, tehetetlenség Réme elől. 9. A sztoikus szembenézés verse: Mi haszna széttekinteni? de mégis ezt teszi, elvállalja reménytelen sorsát ( habár előre jól tudom, / nem érhetem végét ); további apróság, hogy a sztoa poikilé-ről, azaz a festményekkel díszített oszlopcsarnokról nevezték el a sztoicizmus irányzatát; és/vagy további egyéni olvasatok, ötletek. e) A konkrét tárgyi megfelelő tehát nem kívül van, nem egy ábrázolt tárgyban (a beszéd és a tárgy különválasztásaként), hanem maga a vers a tárgy, poézis és metapoézis kettős azonosságaként. (Schein Gábor) REFLEKTÁLÁS 3. lépés: 4 6. feladat T/ oldal 10 PERC A következő óra elején a megbeszélésre Tanári instrukciók A három feladat közül választhatnak a diákok. A megoldás-kidolgozás a fejezet értékelésének egyik eleme. Ezért a rövid megbeszélést követően hagyjunk még időt a korrigálásra, és csak a fejezet utolsó óráján szedjük be értékelésre a tanulói munkákat. A tartalmi értékelést segítik a Lehetséges megoldások alatt közölt tanulmányrészletek. Kiemelt készségek, képességek: alkalmazás, elemzés, írott szöveg alkotása Célcsoport differenciálás T/4. Az elemzés az órai feladatokra épül(het). T/5. Önálló elemzést igényel. Verskedvelő, érzékeny, elmélyülten dolgozni-elemezni képes tanulóknak ajánlhatjuk. Maga a vers az eddig megbeszéltek birtokában nem túl nehéz. Önértékelési szempontnak adhatjuk a középszintű érettségi írásbeli szempontrendszerét (szerepel a 10. évfolyam Illúziók elvesztése c. fejezetében, a tanulók ismét használhatják). T/6. Az összehasonlítás gyakorlására ad lehetőséget. Munkaformák: egyéni M ó d s zerek, e ljárá s o k: házi feladat, folyamatírás

18 18 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M 4. Alternatív házi feladat Az örök folyosó a) Az órán készített gondolkodástérkép alapján fogalmazz meg mind a négy vizsgált szemponthoz (cím, verselés, szerkezet, jelentés) egy-egy olyan tételmondatot, amelyet a szemponthoz felsorolt ötletek, megfigyelések kifejtenek és bizonyítanak! (1) (2) (3) (4) b) Fogalmazd meg a négyféle szempont, illetve az ezek alapján alkotott tételmondataid összefüggéseit! (Hogyan kapcsolódnak össze, mi módon épülhetnek egymásra, milyen közös következtetésekhez vezethetnek el?) c) Írj bevezető és befejező bekezdést egy, a fenti szempontokat részletesen kibontó elemzéshez! BEVEZETÉS BEFEJEZÉS d) S az irodalomban mindig a tartalom a külsőség. Az irodalom belseje, lényege a forma ( ) a forma gyökere így a tartalom gyökereivel, s maga a forma a tartalommal örökös kölcsönhatásban áll. (Babits Mihály: Magyar irodalom. In.: Esszék, tanulmányok I oldal, Budapest, 1978) A fenti idézethez is kapcsolódva a gondolkodástérképpel gyűjtött, majd elrendezett megfigyeléseket áttekintve írj másfél-két oldalas értelmezést Az örök folyosó című költeményről! Esszédben úgy mutasd be a vizsgált szempontokhoz fűzött gondolataidat, hogy saját véleményedet is bátran fogalmazd meg! A szempontokkal összefüggésben vizsgáld meg a versbeli én személyességének jellegét, általánosíthatóságának fokát is! 5. Alternatív házi feladat Hegeso sirja a) Olvasd el a verset! HEGESO SIRJA Egy görög emlékre A kedvesem kétezer éve alszik, kétezer éve meghalt s vár reám. A neve Hegeso. Lábhegytől arcig márványszinű s komoly görög leány.

19 B A B I T S M I H Á L Y K Ö L T É S Z E T E 19 Élő, habár lehellete se hallszik, keble átduzzad ráncos khítonán, Fürtös fejében ki tudja mi rajzik? Ül meghajolva. Méla. Halovány. Előtte állva szolgálója tartja, rabszolgalány, a drága ládikát, amelyből ékszereit válogatja. Talán azt nézi (lelkem bús reménye!), melyikkel ékesítse föl magát, ha megjövök majd én, a vőlegénye. Hegeso síremléke (Athén) b) Tanulmányozd Hegeso sírjának fotóját, és ellenőrizd, hogy a műalkotásról szóló művészettörténeti leírás valóban illik-e a síremlékre! Az elfojtott fájdalom jellemzi azon számos síremléket is, melyeknek ismeretlen szerzői a IV. század görög művészetének legtisztább és legfinomabb műveit alkották meg. A hátrahagyottak bánata olyan finom tartózkodással van megoldva, hogy néha félre lehetett érteni őket, azt hívén, hogy halottak találkozásait ábrázolják családjaik tagjaival a megboldogultak elysiumi 4 világában. A kétségbeesés kifejezésével itt sohasem találkozunk; a mozdulatok és arckifejezések szelídek; legfeljebb a fej egy finom meghajlása jelzi a szobrász benső gondolatát. Ez emlékek legjobbika az az athéni sztélé 5, hol egy ülő nő ékszert vesz elő egy kis dobozból, melyet szolgálója nyújt feléje. A megboldogult képe ez, földi életének házias foglalkozásában; nem kell misztikus értelmet keresnünk, sem a túlvilág boldog ígéretét életének. (Salamon Reinach: A művészet kis tükre; idézi Rába György: Babits Mihály költészete, o.) 4 Elízium (gör.): az ókori görög mitológiában az üdvözültek árnyainak tartózkodási helye 5 sztélé (gör.): sírkő vagy emlékmű

20 20 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M c) Ezután készíts gondolkodástérképet! tér, idő verselés, versforma Hegeso sirja szerkezet jelentések d) Gondolkodástérképed alapján fogalmazz meg mind a négy vizsgált szemponthoz (tér-idő, versforma, szerkezet, jelentés) egy-egy olyan tételmondatot, amelyet a szemponthoz felsorolt ötletek, megfigyelések kifejtenek és bizonyítanak! (1) (2) (3) (4) e) Fogalmazd meg a négyféle szempont, illetve az ezek alapján alkotott tételmondataid összefüggéseit! (Hogyan kapcsolódnak össze, mi módon épülhetnek egymásra, milyen közös következtetésekhez vezethetnek el?) f) Írj bevezető és befejező bekezdést egy, a fenti szempontokat részletesen kibontó elemzéshez!

21 B A B I T S M I H Á L Y K Ö L T É S Z E T E 21 BEVEZETÉS BEFEJEZÉS g) S az irodalomban mindig a tartalom a külsőség. Az irodalom belseje, lényege a forma ( ) a forma gyökere így a tartalom gyökereivel, s maga a forma a tartalommal örökös kölcsönhatásban áll. (Babits Mihály: Magyar irodalom. In.: Esszék, tanulmányok I oldal, Budapest, 1978) A fenti idézethez is kapcsolódva a gondolkodástérképpel gyűjtött, majd elrendezett megfigyeléseket áttekintve írj másfél-két oldalas értelmezést a Hegeso sirja című költeményről! Esszédben úgy mutasd be a vizsgált szempontokhoz fűzött gondolataidat, hogy saját véleményedet is bátran fogalmazd meg! A szempontokkal összefüggésben vizsgáld meg a versbeli én személyességének jellegét, általánosíthatóságának fokát is! 6. Alternatív házi feladat összehasonlító elemzés Másfél-két oldalas fogalmazásban hasonlítsd össze Babits Hegeso sirja című versével (az előző feladatban szerepel) az alábbi versek egyikét! (Szabadon választhatsz.) Az összehasonlítás szempontja: a műalkotás mint téma megjelenítési módjai és a hozzá való viszony kifejeződései. Esszédben térj ki arra is, hogy szerinted mi az oka, illetve célja a művészeti alkotások versekben való ábrázolásának! JOHN KEATS ÓDA EGY GÖRÖG VÁZÁHOZ Oh, tűnt derűk arája, íme még itt állsz, s dajkál a vén idő s a csend s mesélsz: füzérid közt rajzos regék lágy dalnál édesebb lejtése leng: oh, lombdiszed közt mily legenda él? mily istenségek, vagy mily emberek? Árkádia, vagy Tempe-völgy e táj? vagy más ég s föld? kik e vad némberek? őrültet űznek? vagy harc sodra kél? síp andalog? dob döng? kéj láza fáj? Édes a hallott dal, de mit a fül meg sem hall, még szebb: halk sipocska, zengd! Ne testi fülnek! gyöngyözd remekül lelkembe ritmusát, mely csupa csend! Szép ifju! nótád tündér lomb alatt örökre szól s örök a lomb a fán! S te, vad szerelmes, kinek ajakad bár oly közel, édes célt mégsem ér, ne bánd, bár vágyad kéjt hiába kér, örök, szép vágy lesz s nem hervad a lány! RAINER MARIA RILKE ARCHAIKUS APOLLÓ-TORZÓ Nem ismerhettük hallatlan fejét, melyben szeme almái értek. Ám a csonka test mégis izzik, mint a lámpa, melybe mintegy visszacsavarva ég nézése. Különben nem hintene melle káprázatot s a csöndes ágyék íves mosollyal, mely remegve lágy még, a nemző középig nem intene. Különben csak torzult és suta kő lenne, lecsapott vállal meredő, nem villogna, mint tigris bőre, nyersen, s nem törnék át mindenütt busa fények, mint csillagot: mert nincsen helye egy sem, mely rád ne nézne. Változtasd meg élted! (1908) Tóth Árpád fordítása

22 22 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M Oh, boldog lombsor, el nem száradó, melynek a tavasz búcsút sohsem int, oh, boldog pásztor, sohsem fáradó, fújván örök sipod szived szerint, s oh, százszorosan boldog szerelem, örökre hév s örök örömre kész, zsibongó, zsenge vágy: még! egyre még! Mily más a bús, halandó gyötrelem, melytől a szív megundorúl s nehéz s a nyelv kiszárad és a homlok ég. Mily áldozatra gyűl emitt a nép? A zöld oltár elé szent pap vonat szelíd üszőt, amely bődülve lép s borítja lágy szőrét virágfonat. Mily apró város az, mely halk habok partján, vagy békés várövü hegyen tárt utcákkal e jámborokra vár? Oh, kicsi város, néped elhagyott s közűlük hírt regélni nem megyen csöndedbe vissza soha senki már. Oh, antik karcsuság, szelíd ivek, márványfiúk s lányok kecses köre, oh, sűrü ágak, eltiport füvek, oh, formák csöndje, anda gyönyöre az öröklétnek: hűs pásztormese! Ha rajtunk múlás űli már torát, te megmaradsz s míg új jajokkal ég az új kor, nékik is zengsz, hű barát: A Szép: igaz s az Igaz: szép! sohse áhitsatok mást, nincs főbb bölcseség! (1819) Tóth Árpád fordítása TANDORI DEZSŐ CÉZANNE: A TENGER L ESTAQUE-NÁL Balról hidegzöld fák, emitt is hidegzöld lomb és hideg szürke-lila kéregszinek: a tenger hidegkékjeit közrefogva. Alul a helység: kárminárny-okkerárny tetők tér-foglalása mind között, hogy a hideget lángba metsszék. Vagy akárha tengerfenék lenne e kemény parttagoltság: egymás élénkségét nem oltják az elemek: elemiség nem vágyik más elemiségre, s nyomasztja bár a másikát, a pontos határokon át nem jut más, csak célszerű rész. E

23 B A B I T S M I H Á L Y K Ö L T É S Z E T E 23 tájak itt oly hivogatóak, ahogy bármit képzelhetünk, ha a viszonylatból állagunkra gondolunk csak. Mert hogy mi jónak vagyunk s lennénk rontói, jobb, ha nem jutunk el ily tudásig, ha megállunk itt: Ez másik, ha tömbszerű térfogatok Cézanne: A tenger L Estaque-nál ( ) hárítják izgékony terünket, mert világukban nem lehet tér az, amibe még más elem fér, s hogy viszonzásul szemünknek e teljességből nincsen ablak, a lágyabb légy hű magadhoz tér itt meg ősibb változathoz: mint napra éj, maradj magadnak! (1983) LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK egyéni T/5. Péter András leíró költeménynek minősíti, amely ( ) a dombormű ideáját a társművészet formanyelvére ( ) átülteti. Babitstól azonban mi sem állt soha távolabb, mint a tudattartalom vagy ha úgy tetszik élmény ilyesfajta redukciója. ( ) A vers nyitányaként a képzettársítás és egyáltalán az élményvilág olyan szabadságfokát mutatja meg, amely az idő kötöttségét a megismerés alá rendeli. ( ) Más szóval a Hegeso sírja az ember és intellektuális környezete viszonyának átírására ad művészi példát. ( ) A választás új lehetőségeit mutatja meg a világnak mondja majd az alkotóról a Játékfilozófia. ( ) A márványba vésett mű költői előadásának tónusa összhangban van a schopenhaueri objektivitásnak azzal az elvével, mely szerint a plasztikai emberábrázolás hatása majdnem fölér a zenével, mert a görög harmónia eszményével telített szemlélete megszabadít személyes gyötrelmeinktől. ( ) Ezért vallja Schopenhauer, hogy az emberi alak görög márvány ábrázolásában mint a szépség fölső fokában a szemlélő önmagára ismer. ( ) Az antik sírtábla ( ) a szonett szabályos szerkezetében harmonikusan rajzolódik ki. ( ) Az apollóni látás a jelenség örökkévalóságának megragadására képes. A Hegeso sírja mind a szobrászati látásmód, mind a tárgy léten túli harmóniája útján a letisztult, objektív összhang világa, s a valóságos és a költői én összefüggésének értelme a szerzőnek a jelenetbe lépésével, ezzel az átképzeléses gesztussal fejezi ki nemcsak a belső kiegyenlítődés törekvését, hanem a látszat valósággá változtatásának kimondhatatlan célját is. A Hegeso sírja ( ) a költői objektiváció jellegzetes megnyilatkozása. (Rába György: Babits Mihály költészete, Bp., 1981)

24 24 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M RÁHANGOLÓDÁS 4. lépés: 7. feladat T/ oldal 5 PERC Tanári instrukciók A következőkben a Fekete ország című vers elemzésével fogjuk tanulmányozni a fiatal Babits művészetének szemléleti és poétika jellemzőit, ezek sajátos összefonódottságát. Az elmélyültebb elemző munka előtt rövid címmeditációval hangoljuk rá a tanulókat és magunkat a témára. Kiemelt készségek, képességek: asszociáció, összefüggés-teremtés, csoportosítás, problémaérzékenység, előfeltevések megfogalmazása Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: páros M ó d s zerek, e ljárá s o k: címmeditáció, jóslás szemponttáblázattal 7. Fekete, fekete, fekete a) Vajon milyen lehet egy költemény, amelynek a címe: Fekete ország? Írjatok a táblázat mindegyik oszlopába néhány képzettársítást, előfeltevést a megadott szempontokhoz kapcsolódóan! b) Ezt követően próbáljatok minél több jelentésbeli és logikai kapcsolatlehetőséget találni a szempontok között! Vajon mely szempontok lehetnek meghatározók? Ötleteiteket rögzítsétek a táblázat alsó sorában! CÍMMEDITÁCIÓ ÉS JÓSLÁS TÉMA, ÉRZÉSEK, GONDOLATOK RITMUS, VERSELÉS, VERSZENE KÉPEK, ALAKZA- TOK, SZÓKINCS MONDATSZER- KESZTÉS, MONDATFAJTÁK TÉR, IDŐ, GON- DOLATMENET, VERSSZERKEZET KAPCSOLATLEHETŐSÉGEK A SZEMPONTOK KÖZÖTT LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK egyéni, ill. párfüggő

25 B A B I T S M I H Á L Y K Ö L T É S Z E T E 25 JELENTÉSTEREMTÉS 5. lépés: 8. feladat T/ oldal 30 PERC Tanári instrukciók A vers feldolgozása 4-6 fős szakértői csoportokban történik. (Egy feladatsorral több csoport is dolgozhat az osztály létszámának megfelelően.) A 4 fős alapcsoportokban [A), B), C), D)] való tudásmegosztást kövesse rövid, pörgős, a diákokat továbbra is aktivizáló, versenyszellemű szóbeli kérdéssor a tanulói oldalon ismertetett módon. Hagyjunk teret a tanulói kiegészítéseknek, megjegyzéseknek is. Így folytatódik az előző feladat (a nagybetűk jelzik a szakértői csoportokat): Téma, érzések, gondolatok Rritmus, verselés, verszene B) Képek, alakzatok, szókincs D) Mondatszerkesztés, mondatfajták A) Tér, idő, gondolatmenet, versszerkezet C) Kiemelt készségek, képességek: elemzés, együttműködés, ill. lásd a differenciálásnál Célcsoport differenciálás A) A beszédhelyzet, a lírai hős megformáltsága, nézőpontja és ezzel összefüggésben a mondatszerkesztés, mondatfajták és időkezelés vizsgálata a feladat. Mindenki számára megoldható feladat; leginkább azoknak a diákoknak adható, akiknek az elemző képességét analizáló-koncentráló irányba kell elmélyíteni. B) A versritmus és a verszene jellegzetességeit vizsgáló feladatsor, fogékony, elmélyült szövegvizsgálatra alkalmas tanulókat kínáljunk meg vele. C) A vers szerkezetének vizsgálata: az áttekintő, szintetizáló képességet mozgósítja-fejleszti. D) A szecessziós-szimbolista versnyelv és a képalkotás vizsgálata, a képek közötti kapcsolatokismétlődések keresése; analizáló jellegű elemző képesség fejlesztésére alkalmas. Munkaformák: csoport M ó d s zer ek, eljárá s o k: mozaik, szakértői csoport, tanári kalauz 8. Fekete az anyag rejtett lelke a) Olvasd el a Fekete ország című költeményt! FEKETE ORSZÁG Fekete országot álmodtam én, ahol minden fekete volt, minden fekete, de nem csak kívül: csontig, velőig fekete, fekete, 5

26 26 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M fekete, fekete, fekete. Fekete ég és fekete tenger, fekete fák és fekete ház, fekete állat, fekete ember, fekete öröm, fekete gyász, 10 fekete érc és fekete kő és fekete föld és fekete fák, fekete férfi, fekete nő és fekete, fekete, fekete világ. Áshatod íme, vághatod egyre 15 az anyagot, mely lusta, tömör, fekete földbe, fekete hegybe csap csak a csáklyád, fúr be furód: s mélyre merítsd bár tintapatakját még feketébben árad, ömöl 20 nézd a fü magját, nézd a fa makkját, gerle tojását, csíragolyót, fekete, fekete, fekete fekete kelme s fekete elme, fekete arc és fekete gond, 25 fekete ér és fekete vér és fekete velő és fekete csont. Más szin a napfény vendég-máza, a nap a színek piktora mind: fekete bellül a földnek váza, 30 nem a fény festi a fekete szint karcsu sugárecsetével nem: fekete az anyag rejtett lelke, jaj, 35 fekete, fekete, fekete. b) Rögzítsd +/ jelekkel címmeditációs táblázatodban, hogy mely ötleteid jöttek be és melyek nem! c) Dolgozzatok szakértői csoportokban tanárotok útmutatása szerint! A) Beszédhelyzet és mondatszerkesztés A beszédhelyzet, a lírai hős megformáltsága, nézőpontja és ezzel összefüggésben a mondatszerkesztés, mondatfajták és időkezelés vizsgálata a feladat. Vitassátok meg az alábbi kérdéseket! (1) Keressétek meg a versbeli ént megjelenítő szavakat! (2) Mennyit tudunk meg a beszélőről? Mennyiben személyes, mennyiben általánosítható ennek alapján a versbeli én?

27 B A B I T S M I H Á L Y K Ö L T É S Z E T E 27 (3) A fentiek alapján hogyan értelmezitek az egyes szám második személyű igéket és birtokos személyjeles névszókat? Indokoljátok meg, miért! (4) Milyen időbe helyezi a látványt a vers felütése? (5) Mikor és hogyan változik meg az igeidő? (6) A vers egészében melyik igeidő válik dominánssá? Indokoljátok meg, minek alapján gondoljátok így! (7) Milyen gondolati következménye van az igeidőváltásnak? (8) Keressetek felszólító módú igét a szövegben, és indokoljátok meg a felszólító mód funkcióját a mű adott pontján! (9) Vizsgáljátok meg a mű mondatszerkesztését! (10) Milyen érzetet kelthet az olvasóban-hallgatóban ez a mondatszerkesztés? Miben áll az esztétikai hatása? (11) Mi ennek a mondatszerkesztésnek a célja, azaz milyen párhuzamba állítható a szöveg jelentéseivel? Milyen gondolati következtetéseket fogalmazhatunk meg a mondatszerkesztés vizsgálata alapján? B) Versritmus, verszene Vizsgáljátok meg a versritmus és a verszene jellegzetességeit az alábbi kérdések megválaszolásával! (1) Állapítsátok meg, hogy mi a szöveg hangzásának legnyilvánvalóbb, legfeltűnőbb összetevője! (2) Milyen hatása van az előző feladatban megállapított jellegzetességnek? (3) Mi a költő által alkalmazott gondolatalakzatnak a neve? (4) Milyen műfajt vagy beszédhelyzetet idéz számotokra ez a hanghatás? (5) Milyen összefüggésbe hozható a szöveg jelentéseivel az eddig vizsgált poétikai eljárás? Miért? (6) Mi jellemző a verssorok ritmusára? Mennyiben kötött, mennyiben szabad a ritmus? (7) Indokoljátok meg a vers jelentésével összefüggésben a ritmus kötöttségének, illetve szabadságának szerepét! (8) Milyen a szöveg rímelése?

28 28 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M (9) Hol találunk rímes sorokat, hol találunk belső rímeket, hol találunk rímtelen sorokat? (10) Mit emel ki, milyen hatású a rímelés? (11) Milyen szerepe van az adott sorok esetében a rímtelenségnek? (12) Érveljetek az alábbi állítások mellett és/vagy ellen! (I.) A mű hangzásvilágát átható játékosság, szó-öröm olyan mértékű ellentétben áll a tartalommal, hogy megkérdőjeleződik a kifejezés sikere, hatékonysága. (II.) A vers hangzásvilága a labilitás határán egyensúlyozva egyszerre képes érzékeltetni a megismerés felajzott vágyát és a megismert világ mivolta miatt érzett rezignációt, tehát a túlfűtöttséget és a visszafogottságot. ÉRVEK ELLENE ÉRVEK MELLETTE (I.) (II.) C) Tér, idő, gondolatmenet, versszerkezet Vizsgáljátok meg a szerkezet, valamint a tér és az idő jellemzőit az alábbi kérdések megválaszolásával! (1) Keressétek meg, hogy mi a szöveg három mondatának (az első két mondatot most egynek számítjuk) pillére, fő állítása! (2) Fogalmazzátok meg tömören ezt három tételmondatban! (3) Állapítsátok meg a három tételmondat közt lehetséges logikai viszonyokat! (4) Magyarázó és/vagy következtető jellegű a harmadik állítás? Miért? (5) Miért emeli ki vajon a harmadik közlő részben kurziválással és archaizáló helyesírással a bellül szót Babits? (6) A három pillér közötti egységek tematikai és logikai szempontból milyen jellegűek? (7) Milyen módon kapcsolódik ez a két egység az őket közrefogó szerkezeti egységekhez? (8) Mi jellemző a versbeli tér meghatározottságára? (9) Milyen következtetések adódhatnak ebből? (10) Milyen térélményekben részesülünk a Fekete országban? Hogyan kapcsolódik ez az eddig tárgyalt kérdésekhez?

29 B A B I T S M I H Á L Y K Ö L T É S Z E T E 29 (11) Milyen illusztrációval, milyen formákkal érzékeltetnétek a vers szerkezetét? Rajzoljátok le, és találjatok az alakzatnak elnevezést! (12) A verszárlat szentenciózus tételeinek ( fekete bellül a földnek váza ; fekete az anyag rejtett lelke ) ideje az örök jelen. Hogyan függ ez össze az eddig megállapított jellegzetességekkel? Miket jelképezhet szerintetek a fekete ország? D) Versnyelv és a képalkotás A szecessziós-szimbolista versnyelv és a képalkotás vizsgálata, a képek közötti kapcsolatok és összefüggések keresése a feladatotok. (1) Vizsgáljátok meg, mi jellemző a költemény szókincsére szófaji szempontból! (2) Hogyan kapcsolódik a vers szófajalkalmazása a szöveg hangulatához, jelentéseihez? Állításaitokat bizonyítsátok! (3) Vizsgáljátok meg a részletező egységek (7 14., sorok) képalkotását! Milyen jelenségeket ölel fel a látvány leírása? (4) Milyen ismétlődéseket és ellentéteket fedezhetünk fel a látványelemek között? (5) Hogyan alakul a nézőpont, honnan merre haladunk? (6) Milyen következtetések fogalmazhatók meg a 3 5. kérdések alapján? (7) Melyek a vers képvilágának azon elemei, amelyek alapján a mű rokonítható a szecesszióval? Mi alapján rokonítható a szimbolizmussal? (8) Keressetek olyan képet a versben, amely gondolati utat nyit a vers ars poeticaként való értelmezése felé! Indokoljátok véleményeteket! (9) Keressetek a versben olyan képeket, amelyek a természettudományos megismerést idézik fel! Milyen szerepe lehet a jelentésteremtésben ennek a nyelvi rétegnek? (10) Milyen kapcsolatban van egymással csont és velő? Miért éppen ezekkel zárul a felsorolás? Idézzetek olyan szólást, köznyelvi fordulatot, amelyben ezek a szavak szerepelnek! (11) Érveljetek a mű alapján az alábbi állítás mellett! A beszéd ( ) a költői én számára fehér foltok föltérképezésével egyenrangú, szellemi cselekedet. (Rába György: Babits Mihály költészete, Budapest, 1981, 222. o.) d) Alkossatok 4 fős alapcsoportokat [A), B), C), D)], és mindenki mutassa be a szakértői csoportban végzett munkáját társainak! Készüljetek fel az ellenőrző kérdésekre való válaszadásra!

30 30 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M e) Minden csoportból egy általatok kiválasztott tag tegyen fel a tanultakról egy kérdést a következő csoport egy általa szabadon választott tagjának, és így tovább láncszerűen. Értékeljétek a választ! LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) Az álmodtam ige (1) semmit nem árul el a beszélőről mint szubjektumról, így általánosítható-objektiválható az alany (2 3). A verszárlat szubjektívnek ható felsóhajtása ( jaj ) alanytalan, az első sorbeli, egyetlen egyes szám elő személyű igétől 35 sornyi távolságban helyezkedik el. A költő ezzel (is) filozofikus értelmezéseknek nyit teret az élménylíra helyett. A felütés múlt idejéből (4) a vers a 15. sortól jelen időre vált (5), innentől ez dominál, és a gnómaszerűen általánosító ismeretelméleti ítélet is jelen idejű (6): az anyag és a lélek örök jelene, a megismerő számára pedig a bergsoni tartam jelene, amely a ráismerés pillanatában múltat és jövőt is egybefog (7). A megismételt felszólító ige (21. sor) az ismeretszerzés vágyát, a világmegismerés sürgető kényszerét, a beszélő gnoszeológiai indulatát, elszántságát érzékelteti (8). (Ennyit tehát mégis megtudunk róla, de mi lehetne általánosabban emberi tulajdonság, mint a megismerés vágya?) Ezt a sürgető megismerési kényszert erősíti a három körmondatot tartalmazó (9) szöveg sodró lendülete (10 11). További egyéni megoldások természetesen szép számban lehetségesek. B) A szöveg hangzásának legnyilvánvalóbb, legfeltűnőbb összetevője a fekete szó negyvennégyszeres megismétlése. Az ugyanazon magánhangzót tartalmazó három rövid, nyílt szótag ismétlődése gyors, pattogó hatást kelt(ene), de ekkora mennyiségben ismételve a monotónia érzetét is kiváltja, mint egy siratóének (jaj, fekete) vagy ráolvasás, varázsima, litánia (1 4). A fekete szó sokszoros ismétlése egyaránt erősítheti a keresés, a mélyre ásás, a megismerés sürgető vágyának kifejezését a rövid szótagok ismétlődésének gyorsasága miatt, valamint a megismerés eredményének fájdalmasan kiábrándító mivoltát az ismétlődés egyhangúsága által (5). A vers ritmusa szabad, amiképpen a megismerés kiáradó vágya is, a lüktetést daktilikus sorok erősítik (pl. mélybeme rítsdbár tintapa takját). A sok helyütt felismerhető ütemhangsúlyos felező tízes viszont némi tagolást, rendet, szabályozottságot visz a ritmusba (6 7). A változatos rímelés a szerkezettel áll összhangban: a két részletező, felsoroló, szó-örömös periódusban találunk rímeket, belső rímeket, szójátékokat (kelme elme, ér vér); a közlő-általánosító egységek pedig rímtelenek (8 11). Egyéni válaszlehetőségek (12). C) Fekete országban vagyunk ahol nemcsak a jelenségek külső világa, hanem a belső, a láthatatlan, a mély, a mögöttes is fekete, hiszen a szín csak látszat, a fekete a lényegi, a szubsztanciális (1 3.) A harmadik állítás a színességet külső máznak titulálva magyarázza meg az eddigi lényeglátást, majd gondolatilag továbblépve fogalmazza meg az axiómát: fekete az anyag rejtett lelke. Ez a mondat a látottak magyarázó oka is, de a pozíciójánál fogva végkövetkeztetés jellege, súlya is van. Mint késleltetett következtetés sugallhatja azt, hogy innentől nem érdemes, nem lehet tovább kutatni (4 5). A három közlő rész között elhelyezkedő egységek tobzódnak a részletekben, azok általánosító jellegével szemben itt csupa konkrét látványelemet jelenít meg a beszélő, mintegy katalógusszerűen példázva a mondottakat. Míg a közlő részek és a vers egésze racionálisan rendezett, e részletező leírások mellérendelt képsorában az álom irracionálisabb logikája nyilvánul meg (6 7). A fekete ország világszerű, minden irányba kiterjed, határai nincsenek. A helye meghatározatlan, és eme meghatározatlanságában általánosítható. Fekete ország mindenhol van, és mindenhol fekete ország van. Nemcsak bellül, de valójában kívül is. A fekete ország színesnek látszik ugyan, de igazából fekete, s nem más ez a világ, mint az én (schopenhaueri) álma, képzete (8 10). (11): Egyéni megoldások. Nemes Nagy Ágnes A hegyi költő című kötetében a hasonló szerkezetű Esti kér-