A HUMANITÁRIUS INTERVENCIÓ ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A HUMANITÁRIUS INTERVENCIÓ ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Jogi Tanszék Sulyok Gábor: A HUMANITÁRIUS INTERVENCIÓ ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA Ph.D. értekezés Témavezető: Dr. Kovács Péter tanszékvezető, egyetemi tanár Doktori Iskola vezetője: Doktori program címe: Doktori program vezetője: Dr. Bragyova András tanszékvezető, egyetemi tanár A nemzetközi jog ezredfordulós kihívásai, különös tekintettel a nemzetközi bíráskodás és az emberi jogvédelem perspektíváira Dr. Kovács Péter tanszékvezető, egyetemi tanár Miskolc 2003.

2 TARTALOMJEGYZÉK A HIVATKOZÁSOKBAN ELŐFORDULÓ IDEGEN NYELVŰ RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ELŐSZÓ I. RÉSZ: A HUMANITÁRIUS INTERVENCIÓ ELMÉLETE I. FEJEZET: A HUMANITÁRIUS INTERVENCIÓ DEFINÍCIÓJA 1. A definiálással összefüggő nehézségek 1.1. A meghatározás típusa 1.2. A meghatározás terjedelme 1.3. A meghatározás idősíkjai 1.4. Elhatárolási kérdések 2. A humanitárius intervenció fogalma a klasszikus nemzetközi jogban 2.1. Előzmények az intervenció kategóriájának megszilárdulásáig tartó időszakban 2.2. A humanitárius intervenció fogalma a klasszikus nemzetközi jog időszakában 2.3. Összegzés 3. A humanitárius intervenció fogalma a kortárs nemzetközi jogban 3.1. A humanitárius intervenció fogalma 1945 és 1999 között 3.2. A humanitárius intervenció fogalma 1999 után 3.3. Összegzés iv II. FEJEZET: A HUMANITÁRIUS INTERVENCIÓVAL ÖSSZEFÜGGŐ ELHATÁROLÁSI KÉRDÉSEK 1. A humanitárius intervenció és a nemzetközi fegyveres összeütközés 2. A humanitárius intervenció és az önvédelem 3. A humanitárius intervenció és a represszália 4. A humanitárius intervenció és a békefenntartás 5. A humanitárius intervenció és a humanitárius segítségnyújtás 6. A humanitárius intervenció és a népek önrendelkezési jogának keretében folytatott küzdelemhez nyújtott külső fegyveres segítség

3 III. FEJEZET: A HUMANITÁRIUS INTERVENCIÓ ALAPJA 1. A humanitárius intervenció alapja a klasszikus nemzetközi jog időszakában 2. A humanitárius intervenció alapja a kortárs nemzetközi jogban 2.1. A humanitárius intervenció alapjának minőségi szegmense: emberi jogi vetület 2.2. A humanitárius intervenció alapjának minőségi szegmense: humanitárius jogi vetület 2.3. A humanitárius intervenció alapjának mennyiségi szegmense IV. FEJEZET: A HUMANITÁRIUS INTERVENCIÓ MEGINDÍTÁSÁNAK JOGSZERŰSÉGE 1. A humanitárius intervenció megindításának jogszerűsége a klasszikus nemzetközi jogban 2. A humanitárius intervenció megindításának jogszerűsége a kortárs nemzetközi jogban 2.1. Az erőszak átfogó tilalmának rendszere 2.2. Humanitárius intervenció az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazásával 2.3. Humanitárius intervenció az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül A. Humanitárius intervenció az ENSZ Közgyűlésének ajánlása alapján B. Humanitárius intervenció a Biztonsági Tanács implicit felhatalmazása vagy ex post facto jóváhagyása alapján C. A humanitárius intervenció jogának az ENSZ Alapokmányából történő levezetése D. A humanitárius intervenció szokásjogi jogszerűsége E. A humanitárius intervenció és a szükséghelyzet F. A nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő normáinak kollíziója? II. RÉSZ: A HUMANITÁRIUS INTERVENCIÓ GYAKORLATA I. FEJEZET: A HUMANITÁRIUS INTERVENCIÓ GYAKORLATA A KLASSZIKUS NEMZETKÖZI JOG IDŐSZAKÁBAN 1. Görögország, Szíria, Bosznia-Hercegovina és Bulgária, Kuba, Macedónia, ii

4 II. FEJEZET: A HUMANITÁRIUS INTERVENCIÓ GYAKORLATA 1945 ÉS 1990 KÖZÖTT 1. Kongó, Dominikai Köztársaság, Kelet-Pakisztán, Kambodzsa, Uganda, Közép-afrikai Császárság, Grenada, Panama, III. FEJEZET: A HUMANITÁRIUS INTERVENCIÓ GYAKORLATA 1990 UTÁN 1. Libéria, Észak- és Dél-Irak, Bosznia-Hercegovina, Szomália, Ruanda, Haiti, Jugoszlávia, 1999 ZÁRÓ GONDOLATOK ÖSSZEFOGLALÁS SUMMARY IRODALOMJEGYZÉK A FELHASZNÁLT INTERNETES HONLAPOK JEGYZÉKE PUBLIKÁCIÓS LISTA iii

5 A HIVATKOZÁSOKBAN ELŐFORDULÓ IDEGEN NYELVŰ RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Afr. Stud. Quart. A.d.V. A.H.S.G. Am. J. Int l L. Ass. Brit. Y.B. Int l L. Case No. C.o.E. Col. J. Trans. L. Cong. Doc. Duke J. Comp. and Int l L. E.C. ECOWAS ECOSOC E.P.C. Eur. Ct. H. R. Eur. J. Int l L. Fasc. Ford. Int l L. J. G.A. Hum. Rts. Quart. I.C.J. ICTR ICTY Int l and Comp. L. Quart. Int l L. Ass n Int l Rev. Red Cross Inter-Am. Ct. H. R. Isr. L. R. Iss. Mtg. Neth. Int l L. R. Nord. J. Int l L. O.A.S. O.A.U. O.J. Österr. Z. Öffentl. Recht Para. Parl. Ass. Plen. R.C.A.D.I. Recomm. Reg. African Studies Quarterly Archiv des Völkerrechts Authority of Heads of States and Government American Journal of International Law Assembly British Yearbook of International Law Case Number Council of Europe Columbia Journal of Transnational Law Congress Document Duke Journal of Comparative and International Law European Community Economic Community of West African States Economic and Social Council European Political Cooperation European Court of Human Rights European Journal of International Law Fasciculus Fordham International Law Journal General Assembly Human Rights Quarterly International Court of Justice International Criminal Tribunal for Rwanda International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia International and Comparative Law Quarterly International Law Association International Review of the Red Cross Inter-American Court of Human Rights Israel Law Review Issue Meeting Netherlands International Law Review Nordic Journal of International Law Organization of American States Organization of African Unity Official Journal of the European Communities Österreichische Zeitschrift für Öffentliches Recht und Völkerrecht Paragraph Parliamentary Assembly Plenary Recueil des Cours de l Académie de Droit International Recommendation Regular iv

6 Res. R.G.D.I.P. S. Afr. J. Hum. Rts. S.C. S.M.C. Sess. Stg. Tom. U.N. U.N.C.I.O. U.S. Sen. Wash. Quart. W.E.U. Z. Öffentl. Recht ZaÖRV Resolution Revue Générale de Droit International Public South African Journal of Human Rights Security Council Standing Mediation Committee Session Sitting Tomus United Nations United Nations Conference on International Organization United States Senate The Washington Quarterly Western European Union Zeitschrift für Öffentliches Recht Zeitschrift für Ausländisches Öffentliches Recht und Völkerrecht v

7 ELŐSZÓ Az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog nem nemzetközi fegyveres összeütközésekre irányadó alapvető garanciáinak érvényre juttatása végett alkalmazott fegyveres erőszak egy összetett problémahalmazt képez, s ekként számos aspektusa vizsgálható. A nemzetközi kapcsolatok eme, humanitárius intervencióként ismertté vált jelensége egyaránt elemezhető jogi, politikai, gazdasági, katonai vagy etikai szempontok alapján. A jelen írás természetesen nem vállalkozhat, és nem is kíván vállalkozni, a humanitárius intervenció mindezen oldalakról történő bemutatására; középpontjában kizárólag a jogi kérdések szerepelnek. Ám még e témakörön belül is felmerül az ésszerű szelektálás igénye, hiszen a kategória nem minden nemzetközi jogi vonzata bír kiemelt relevanciával. Léteznek ugyanis olyan aspektusok, amelyek bár szorosan összefonódnak a humanitárius intervenció intézményével, a szakirodalmi feldolgozottságuk szintje, illetve a vonatkozó szabályozás kikristályosult volta okán nem igénylik a részletekbe menő elemzést, és meglehetősen kevés újdonság feltárását ígérik. E megfontolás alapján úgy döntöttem, hogy a humanitárius intervenció végrehajtására nézve irányadó nemzetközi humanitárius jogi szabályanyag áttekintését mellőzöm. Tény, hogy e jogterületnek konkrétan a nemzetközi fegyveres összeütközések jogának számtalan rendkívül érdekes vetülete van, ám ezek aprólékos bemutatása inkább egy kimondottan ezzel a témával foglalkozó mű, semmint egy, a humanitárius intervencióról szóló írás feladata. Hasonlóképpen, nem érzem szükségét a tárgyalt beavatkozások végrehajtására képes jogalanyok jelesül az államok és a nemzetközi szervezetek bővebb analizálásának sem. Miként már jeleztem, a beavatkozások erkölcsi vonatkozású kérdéseiről sem lesz szó. Jóllehet a legitimitás témaköre korántsem közömbös a jog számára, annak vizsgálatát, részben terjedelmi, részben tematikai okokból kifolyólag néhány megjegyzést leszámítva szintén kénytelen vagyok mellőzni. Az írás érdemi része két nagy szerkezeti egységre tagolódik, és mind a múltat, mind a jelent nagyító alá veszi. Az első rész a humanitárius intervenció elméletét, azaz a vonatkozó nemzetközi jogi háttér általános vizsgálatát tartalmazza. Az ide tartozó négy fejezet e beavatkozások definiálásával, elhatárolásával, valamint azok alapjával, illetőleg megindításuk jogszerűségével foglalkozik. Az elemzés célja kettős: egyfelől arra törekszik, hogy részletesen megrajzolja mind a múlt, mind a jelen humanitárius intervencióinak nemzetközi jogi környezetét, másfelől az előbbi céllal szoros összefüggésben értékelési alapot kíván képezni az írás második, gyakorlattal foglalkozó része számára. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy vajon miért foglalkozom külön fejezetben a megindítás jogszerűségével, ha azt amint ez a későbbiekben nyilvánvalóvá válik nem tekintem a humanitárius intervenció fogalmi elemének. A magyarázat rendkívül egyszerű. Részben azért teszem ezt, mert ha a humanitárius intervenció minőség nem jogcím, akkor a megindításának jogszerűsége külön vizsgálatra szorul, részben pedig azért, mert ezt tartom az egyik legizgalmasabb és leginkább vitatott kérdésnek. Az egyes fejezetekben követett elemzési módszerekről általában az adott fejezetben ejtek szót, ezért e helyütt mindössze két dolgot szeretnék kiemelni. Az első a fogalommeghatározással, míg a másik a gyakorlati példák vizsgálatával van összefüggésben. A humanitárius intervenció fogalmának, fogalmainak megalkotása során noha jól tudom, hogy egy általános meghatározás kidolgozása szinte lehetetlen egyfajta szintetizáló álláspontot tettem magamévá. Következésképp, mind a múlt, mind a jelen humanitárius beavatkozásainak körülírása kapcsán az adott korszak releváns szakirodalmának áttekintésével, a rendre visszatérő megállapítások kiszűrésével és definícióba foglalásával igyekeztem megoldani a 1

8 feladatot, s megragadni e roppant különleges jelenség lényegi ismérveit. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a megalkotott definíciók nélkülöznék a személyes nézeteimet, hiszen azok az alapul vett jogtudományi meghatározások kiragadott szegmensein, sőt már magán a kiválasztás folyamatán is tetten érhetők. Részben e módszernek tudható be az is, hogy hiába keresnénk a humanitárius intervenció doktrínájának történetét külön feldolgozó fejezetet. A retrospektív áttekintést ugyanis csaknem teljes egészében feloldottam a definiálásról szóló részben, és azt az öncélú jogtörténeti fejtegetéseket elkerülendő megpróbáltam a fogalommeghatározás szolgálatába állítani. A gyakorlati rész megírása előtt három lehetőség közül kellett választanom: a lehetőségekhez mérten, átfogó esettanulmányokat adok közre, mindössze néhány mondatban utalok a gyakorlatra, vagy a példákat az elmélettel egy szerkezetben, az ott elmondottak egyfajta alátámasztásaként, illusztrálásaként taglalom. Végül az első megoldás mellett döntöttem, mivel így tudtam elkerülni az elméleti fejtegetések fragmentálását, és csak ekként nyílt lehetőségem az egyes esetek részletes bemutatására. A humanitárius intervenció szakirodalma éppen az elméletek sokszínűsége folytán számtalan állami vagy nemzetközi szervezeti cselekvést tárgyal e körben. Én mindössze azokat a példákat vizsgálom meg, amelyek az elméleti rész fényében erre prima facie érdemesnek tűnnek, azaz minimális feltételként involválják a fegyveres erőszak elemét, és az alapul szolgáló jogsértések is elérnek egy meghatározott súlyt. Megfigyelhető továbbá, hogy az egyes előfordulások feldolgozásának terjedelme az időben előrehaladva folyamatosan nő. Ennek magyarázata főként a hozzánk időben közelebb álló események rendkívüli komplexitásában keresendő. Úgy vélem, hogy míg a XIX. századi és a XX. század eleji történések viszonylag röviden is elemezhetők, addig a XX. század végi válságok pontos megértéséhez és minősítéséhez nélkülözhetetlen a történelmi előzmények, a lefolyás, valamint a nemzetközi reakciók minél részletesebb bemutatása. Ennek hiányában könnyen előfordulhat, hogy egyes talán kevésbé lényegesnek tűnő körülmények ignorálása miatt, az adott eset értékelése téves konklúziók levonásával zárul. S ha már a konklúzióknál tartunk, az írás fontosabb megállapításait miként az lenni szokott egy külön szerkezeti egység tartalmazza. Végezetül néhány szót magáról a kutatásról. A kutatómunka 1999 őszén vette kezdetét, és ezután párhuzamosan folyt a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában konkrétan az Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékén, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetében. Aligha meglepő, hogy a kutatás évei során a legnagyobb nehézséget a szakirodalom beszerzése jelentette. A humanitárius intervenciónak átfogó jellegű hazai szakirodalma úgyszólván nincs: mindössze néhány kiváló tanulmány és publicisztikai írás foglalkozik e témával. Ugyanakkor a vonatkozó idegen nyelvű anyagok, különösen a meghatározó jelentőségű monográfiák, olykor még az ország legnagyobb könyvtáraiban sem lelhetők fel. Jóllehet az Interneten sok érdekes anyag található, ám ezek semmiképpen nem pótolhatják legfeljebb kiegészíthetik a legkiválóbb jogászok nyomtatott formában megjelent munkáit. E problémát végül részben könyvtárközi kölcsönzés útján, részben pedig külföldön folytatott kutatómunkával sikerült áthidalni. 2

9 I. rész A humanitárius intervenció elmélete

10 I. FEJEZET A HUMANITÁRIUS INTERVENCIÓ DEFINÍCIÓJA 1. A definiálással összefüggő nehézségek A humanitárius intervenció rendkívül találó kifejezés, hiszen egyetlen jelzős szerkezetbe olvasztja a tartalmát kitöltő állami cselekvés indítékát, célját és végrehajtásának mikéntjét (humanitárius), valamint a nevezett cselekvés megjelenési módját (intervenció). Meghatározása első ránézésre tehát egyszerűnek tűnik. Valójában azonban az elnevezés súlyos problémákkal terhes, így definiálása is szerfelett bonyolult műveletnek ígérkezik. A humanitárius intervenció jelentésének feltárására vállalkozó nemzetközi jogásznak mindenekelőtt több olyan szempont közül kell választania, amelyek mindegyike alapvetően meghatározza a fogalom-meghatározási művelet végeredményét. Elsősorban arra a kérdésre kell választ adni, hogy milyen típusú definíciót kívánunk létrehozni. Másodsorban tekintettel arra, hogy mind a humanitárius, mind az intervenció kifejezés több eltérő terjedelmű értelmet hordoz felvetődik a kérdés, mennyire szűk vagy tág spektrumban célszerű elemezni e szavak, és ezáltal az egész fogalom jelentését. További sorban immár a harmadik kérdés, hogy mekkora idősíkon vizsgáljuk a humanitárius intervenció kategóriáját. Tudvalevő, hogy az elmúlt évszázadok folyamán de különösképp az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Alapokmányának évi elfogadása után a nemzetközi jog (és azon belül mind az intervenció tilalma, mind az emberi jogok védelme) olyan mértékű és minőségű változásokon ment keresztül, amelyeket kétségkívül hiba lenne figyelmen kívül hagyni. Végezetül, a definiálás végén befejezetté teendő a műveletet a humanitárius intervenció fogalmát feltétlenül el kell határolni az azzal rokon, ám attól mégis jelentős eltéréseket hordozó egyéb jogi kategóriáktól. Úgy hiszem, a problémák iménti rövid vázlatából is kitűnik, hogy a humanitárius intervenció mibenlétének meghatározása korántsem kihívásoktól mentes feladat, míg végeredményének, azaz a definíciónak legalábbis a jogtudományban eddig tapasztaltak alapján meglehetősen csekély esélye van a széleskörű elfogadottságra A meghatározás típusa Peter Malanczuk szerint a humanitárius intervencióval foglalkozó nemzetközi irodalomban két típusú fogalom-meghatározással találkozhatunk: egyszerű de facto munkadefiníciókkal, illetve különféle jogszerűségi kritériumokat felsorakoztató normatív definíciókkal. 2 Ez utóbbiak puszta létéből is könnyen kikövetkeztethető, hogy a humanitárius intervenciónak tételes jogi, akár kötelező, akár ajánlás jellegű hivatalos meghatározása nincs, és ilyen soha nem is született. Az alábbiakban kidolgozandó definíciók terjedelmüktől és megjelenési formájuktól függetlenül végeredményben egyszerű de facto munkadefiníciók lesznek. Ezt a döntést egyfelől a normatív meghatározásokkal kapcsolatos fenntartásaim, másfelől a humanitárius intervencióról vallott nézeteim indokolják. 1 Thomas M. Franck és Nigel S. Rodley már 1973-ban hasonló következtetésre jutott. Ld. FRANCK, T. M. RODLEY, N. S.: After Bangladesh: The Law of Humanitarian Intervention by Military Force. Am. J. Int l L., Vol. 67. No. 1. (April 1973), 305.o. 2 Vö. MALANCZUK, P.: Humanitarian Intervention and the Legitimacy of the Use of Force. Het Spinhuis Publishers, Amsterdam, o. 5

11 Meggyőződésem, hogy a kortárs jogtudomány aligha írhatja elő, mit tekint jogszerűnek és mit nem. Egész pontosan, a normatív meghatározások nem tartalmazhatnak olyan jogszerűségi feltételeket, amelyek különböznek az éppen aktuális tételes vagy szokásjogi előírásoktól. Amennyiben ilyen eltéréssel szembesülünk, úgy az adott normatív definíció csupán a jövőre vonatkozó, de lege ferenda természetű óhajként értékelendő, s így alkalmatlanná válik a tárgyát képező jogi kategória jelen idejű leírására. A normativitás ellen szólhat továbbá az is, hogy míg az intervenció szó kétségkívül rendelkezik normatív tartalommal 3, addig a humanitárius jelzőről ezt korántsem állíthatjuk ilyen bizonyossággal. 4 Ily módon, ha egy jelzős szerkezetbe forrasztjuk ezt a két kifejezést, a jelző bennerejlő homályossága aláássa a főnév normatív tartalmát: talán éppen ennek köszönhető azon nézet létrejötte, mely szerint a humanitárius intervenció fordulat nem tekinthető tökéletes jogtudományi fogalomnak. 5 Némiképp elébe vágva érdemi megállapításaimnak hozzá kell tenni, hogy a normatív definíciók megalkotása azért sem tűnik megfelelő módszernek, mert a jogszerűséget nem tekintem a humanitárius intervenció fogalmi elemének, vagy akár a fogalmi elemek összességéből adódó eredménynek. Az általam kínált és alkalmazott meghatározások tehát nem a humanitárius intervenció jogszerűségének kritériumait írják elő, hanem szigorúan leíró karakterrel olyan többé-kevésbé objektív ismérveket tömörítenek, amelyek együttes fennállása esetén egy beavatkozásról eldönthető, hogy humanitárius-e vagy nem. Megtévesztő lehet, hogy eme ismérvek némelyikének fennállása elválaszthatatlanul összefügg a nemzetközi jog egyes szabályainak tiszteletben tartásával, azaz jogkövetést feltételez. Ám ne feledjük, hogy a szóban forgó normák követésétől a jogellenesen megindított intervenció nem válik jogszerűvé. Maradéktalan betartásuk tehát nem magának az intervenciónak a jogszerűségét, hanem annak humanitáriusként történő minősítését alapozza meg, amely különbség úgy vélem jól érzékelhető A meghatározás terjedelme A humanitárius és az intervenció szavak jelentéstartalmának sokrétűsége következtében, a definiálással összefüggő problémák zömét a fogalom-meghatározás terjedelmének adekvát megválasztása hordozza. Említettem, hogy a humanitárius jelzőnek nincs önálló normatív tartalma, sőt egyértelmű univerzális jelentése sincs. Az emberségesség, avagy emberiesség fogalma koronként és kultúránként eltérő, ezért pontos tartalmát rendkívül nehéz megragadni. A részletek változatossága azonban megítélésem szerint nem zárja ki azt, hogy a különböző kultúrákhoz tartozó személyek emberséges bánásmód legelemibb követelményeiről, illetve annak legsúlyosabb megsértéseiről alkotott képe megegyezzen, de legalábbis nagyfokú hasonlóságot mutasson egymással. 6 A nemzetközi jogi terminológiában a humanitárius kifejezés az intervenció szón kívül több főnévvel (pl. jog, segély, segítségnyújtás) is párban állhat, és szinte mindegyik szókapcsolatban eltérő tartalomra utal. Álljon itt egy rövid összehasonlítás annak illusztrálására, hogy a szóban forgó jelző miként módosíthatja az említett főnevek értelmét. Nemzetközi humanitárius jogon más néven a fegyveres konfliktusok jogán, avagy archaikus 3 Az intervenció kifejezéssel összefüggő egyes problémákról ld. BLUTMAN L.: Belügyekbe való beavatkozás fogalmi zűrzavar. Jogtudományi Közlöny, XLVI. évf szám (1991. augusztus), o. 4 Ld. MURPHY, S. D.: Humanitarian Intervention. The United Nations in an Evolving World Order. University of Pennsylvania Press, Philadelphia, o. 5 Vö. FENWICK, C. G.: International Law. George Allen & Unwin Ltd., London, o. Ld. még PRANDLER Á.: Elfogadott-e a humanitárius beavatkozás gyakorlata a nemzetközi jogban? Acta Humana, No (2002), o. 6 E feltevés, valamint a kulturális relativizmus problémájának részletesebb vizsgálata a humanitárius intervenció alapjáról szóló fejezetben olvasható. 6

12 elnevezéssel, a háború jogán azon szerződéses vagy szokásjogi szabályok összességét értjük, amelyek célja a nemzetközi vagy a nem nemzetközi fegyveres összeütközésekből közvetlenül eredő humanitárius problémák emberbaráti okokból történő megoldása, azáltal, hogy egyfelől korlátozzák a hadviselő feleknek, a hadviselés eszközeinek és módszereinek szabad megválasztásához fűződő jogát, másfelől pedig védik a konfliktus áldozatául eső személyeket és javakat. 7 Más felfogásban azonban a humanitárius jog a fegyveres összeütközések jogán belül az ún. genfi joggal egyenlő, s kizárólag az utóbbi feladattal, azaz a konfliktus áldozatainak védelmével foglalkozik. A humanitárius jog kifejezésben szereplő jelző tehát a fegyveres összeütközésekkel járó kegyetlenség és szenvedés mérséklése iránti törekvést fejezi ki. Hasonlóképpen, a humanitárius segély vagy humanitárius segítségnyújtás fordulatban a jelző az emberi szenvedés és a nélkülözés enyhítését takarja, ám maga a segítségnyújtás melyre az elhatárolási kérdések tárgyalása során még visszatérek már korántsem feltételezi a fegyveres konfliktus létét. Ezzel szemben, a humanitárius intervenció szókapcsolatban, ugyanez a jelző egyaránt utalhat a beavatkozás alapjára, indítékára, valamint végrehajtásának módjára. Indikálja, hogy az intervenció emberiességi megfontolásokon alapul, és célja az emberi jogok és/vagy a humanitárius jog tiszteletben tartásának kikényszerítésére. Kifejezésre juttathatja továbbá, hogy az akciót emberséges módon, a humanitárius jog szabályainak szigorú szem előtt tartásával kell végrehajtani. (Egyébiránt e megállapítással máris elérkeztünk a humanitárius egyik sajátos problémájához. Konkrétan ahhoz, hogy a humanitárius intervenció morális értelemben önellentmondás, hiszen aligha lehet emberségesen háborút vívni. Mivel azonban a jelen írás kizárólag a humanitárius intervenció jogtudományi kérdéseivel foglalkozik, az etikai problémák elemzése kívül esik a vizsgálódások körén.) Joggal merül fel a kérdés, hogy ha a humanitárius jelző ennyi bizonytalanságot eredményez, miért nem kapott más elnevezést a tárgyalt kategória. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy amit ma humanitárius intervenciónak nevezünk, azt a nemzetközi jog történelme folyamán már számos egyéb elnevezéssel illették. A kifejezés, illetve a kategória megalkotójának személye ismeretlen: egyesek szerint a spanyol nemzetközi jogi iskola egyik vezető alakja, egy domonkos rendi szerzetes, Francisco de Vitoria 8 ; mások szerint a nemzetközi jog atyja, a németalföldi Hugo Grotius 9 ; esetleg a nemzetközi jogi pozitivizmus előfutára, a svájci de talán magyar gyökerekkel is rendelkező Emeric de Vattel 10 ; megint mások szerint a genocídium szó lengyel származású megalkotója, Raphael Lemkin 11 beszélt első ízben humanitárius beavatkozásokról. 7 Ld. GASSER, H.-P.: International Humanitarian Law: An Introduction. Separate Print from Hans Haug, Humanity for All, The International Red Cross and Red Crescent Movement. Henry Dunant Institute, Haupt, , 16.o. A nemzetközi humanitárius jog meghatározását többek között ld. HERCZEGH G.: A humanitárius nemzetközi jog fejlődése és mai problémái. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, o.; PARTSCH, K. J.: Humanitarian Law and Armed Conflict. In: BERNHARDT, R. (ed.): Encyclopedia of Public International Law. Vol. 3. Use of Force, War and Neutrality, Peace Treaties (A-M). (A továbbiakban: ENCYCLOPEDIA.) North-Holland Publishing Co. Collier Macmillan Publishers, New York London, o. 8 Vitoria állítólag a salamancai egyetemen, egy 1539-ben tartott előadásában ejtett szót e kategóriáról. Ld. MEIER, C.: Koszovó és a Pax Americana: Kérdések és töprengések egy helyzetről. Európai Szemle, Vol. X. No. 3. (1999), 94.o. Ld. még VERDROSS, A.: Völkerrecht. Zweite, völlig umgearbeitete und erweiterte Auflage. Springer-Verlag, Wien, o. 9 Vö. LAUTERPACHT, H.: The Grotian Tradition in International Law. Brit. Y.B. Int l L. (1946), 46.o. Lauterpacht szerint a humanitárius intervenció elvének első hiteles kinyilatkoztatása Grotiusnál található. Ellentétes vélekedést ld. MERON, T.: Common Rights of Mankind in Gentili, Grotius and Suárez. Am. J. Int l L., Vol. 85. No. 1. (January 1991), 110.o. 10 Vö. LILLICH, R. B. (ed.): Humanitarian Intervention and the United Nations. University Press of Virginia, Charlottesville, o. (Lillich hozzászólása) 11 Vö. uo o. (Baxter) 7

13 Bárhonnan is ered, a klasszikus nemzetközi jog korában különös népszerűségnek örvendett az angol beavatkozás az emberiesség érdekében (intervention in the interest of humanity 12, intervention on grounds of humanity 13 ) elnevezés, ami noha mentes volt a humanitárius jelzőt övező értelmezési problémáktól a többértelmű humanity kifejezés involválása okán, ugyancsak eltérő interpretálási lehetőségeket rejtett magában. Még ennél is kevesebb méltató megjegyzés fűzhető a kategória egy másik, XIX. századi angol megfelelőjéhez, ami Henry Wheaton tollából eredt, és leglényegesebb vonása az volt, hogy a korabeli szokásoknak megfelelően kerülte a latin-francia eredetű intervenció szó alkalmazását. Helyette szerzője inkább a rugalmasnak semmiképp nem nevezhető befolyásolás az emberiség általános érdekeinek, egy barbár és despotikus kormány túlkapásai által történő megsértése esetén fordulathoz folyamodott. 14 Míg az angol nyelvű szakirodalomban találkozhatunk az elnevezések legszélesebb tárházával, addig a német és francia nyelvű írások jobbára megelégedtek két-három szinonim kifejezés (l ingérence, avagy l intervention d humanité 15, illetőleg l intervention humanitaire 16 ; humanitäre Intervention 17, esetleg régebben Einmischungsrecht in den allgemeinen Interessen der Menschheit oder der Kultur 18 ) használatával. Ami a magyar nyelvet illeti, annak gazdagsága az elnevezés szempontjából némiképp hátrányosnak bizonyult, hiszen nyelvünk különböző szavakkal utal a emberiség és az emberiesség jelentéstartalmakra, így az angol humanity és a francia humanité kifejezések kapcsán fordítási és értelmezési nehézségek adódnak. 19 Egyébiránt a XIX. század végén, hazánkban is előfordultak olyan elnevezések, amelyek nehézkességüknek köszönhetően mára szinte nyomtalanul eltűntek: ilyen volt példának okáért a vélhetően a fenti német kifejezés fordításból származó beavatkozás az általános emberi jogok és kultúra megvédésére fordulat. 20 Látható tehát, hogy a humanitárius intervenció szinonimái semmivel sem jobbak és pontosabbak, sőt tipikusan hosszabbak és nehézkesebbek; talán éppen ezért tudta az valamikor a XIX. és XX. század fordulóján csaknem teljesen kiszorítani a többi, ma már elavultnak, archaikusnak ható elnevezést a szakirodalomból. Az intervenció kifejezés, hasonlóan az előtte álló jelzőhöz, többféle jelentést hordozhat. Különösen igaz ez azon korszak vonatkozásában, amikor még nem álltak rendelkezésre ellentmondásoktól többé-kevésbé mentes tételes jogi források e magatartás jogszerűségének és tartalmi körének megállapításához. Jóllehet napjainkra számos 12 Ld. OPPENHEIM, L.: International Law: A Treatise. Vol. I. Peace. Longmans, Green & Co., London New York Bombay, o. 13 Ld. BORCHARD, E. M.: The Diplomatic Protection of Citizens Abroad. The Banks Law Publishing Co., New York, o.; FENWICK, International Law, 154.o.; HALL, W. E.: A Treatise on International Law. Edited by A. P. HIGGINS. Eighth Edition. Clarendon Press, Oxford, o. 14 Ld. LILLICH, id. mű. 25.o. (Lillich) Eredetiben ld. WHEATON, H.: Elements of International Law. Eighth Edition. Edited with notes by R. H. DANA, Jr. Sampson Low, Son and Co. Little, Brown and Co., London Boston, o. 15 Már a címében is ld. ROUGIER, A.: La théorie de l intervention humanité. R.G.D.I.P., Vol. XVII. (1910). Érdekes módon a német szakirodalomban is használták franciául ezt az elnevezést. Ld. VERDROSS, id. mű. 446.o. 16 Ld. GUGGENHEIM, P.: Traité de droit international public. Tome I. Librairie de l Université, Georg & C ie S. A., Genève, o. 17 Ld. SIMMA, B. VERDROSS, A.: Universelles Völkerrecht. Theorie und Praxis. Duncker & Humblot, Berlin, o. 18 Ld. LISZT, F., von: Das Völkerrecht systematisch dargestellt. Siebente Auflage. Unveränderter Abdruck der sechsten Auflage. Verlag von O. Häring, Berlin, o. 19 Ugyanezen problémára vezethető vissza a crimes against humanity kifejezés magyarra fordításának kettőssége: emberiség elleni bűncselekmények, avagy emberiesség elleni bűncselekmények. Véleményem szerint e bűncselekmények kapcsán célszerűbb az erőteljesebb töltést eredményező emberiség szó alkalmazása, míg a humanitárius intervenció vonatkozásában az emberiesség fordulat tűnik helyesebbnek. 20 Ld. IRK A.: Bevezetés az új nemzetközi jogba. Második kiadás. Danubia Kiadás, h. n., o. 8

14 intervencióval foglalkozó, azt részletező nemzetközi dokumentum született, a szakirodalomban a tételes jogtól függetlenül helyenként továbbélni látszik a beavatkozások intenzitás szerinti osztályozása. Mind a klasszikus, mind a kortárs nemzetközi jogtudomány hagyományosan a következő három kategória valamelyikébe sorolja az intervenciókat: puha, kemény, valamint erőszakos. 21 Ez azonban nem jelenti azt, hogy a humanitárius intervenciót elegendő a befolyásolás fokának, a kényszerítő erő intenzitásának e három síkján vizsgálni. A legkülönfélébb humanitárius intervenciós elméletek tanulmányozása során arra a következtetésre juthatunk, hogy a nemzetközi jogtudomány képviselői legalább négyféle terjedelemben ragadták, ragadják meg a szóban forgó kategóriát, melynek következtében az elméletileg minimum négy különböző definícióval írható le. (Ez a szám természetesen elsősorban a de facto munkadefiníciók tekintetében helytálló, lévén a normatív definíciók túl sok fogalmi elemet tömörítenek ahhoz, hogy zökkenőmentesen csoportosíthatók legyenek.) Mielőtt azonban rátérnék a számba vehető definíció-variánsok ismertetésére, szükség van egy további, szintén eltérő fogalom-meghatározásokhoz vezető probléma ismertetésére, ami fontosságát és gyakoriságát tekintve messze túlhaladja a jelen alfejezetben tárgyalt egyéb nehézségek zömének relevanciáját. A jelzett probléma ami egyaránt kötődik a humanitárius és az intervenció fogalmakhoz lényege a következő kérdésre adott eltérő válaszokban rejlik: Általánosságban véve, mely embercsoport lehet a humanitárius intervenció kedvezményezettje? Saját állampolgárok, avagy kizárólag idegenek, azaz más állam polgárai? 22 E két kérdéshez kapcsolódik egy harmadik, miszerint van-e lehetőség humanitárius intervencióra a tulajdon védelmében, különösen annak fényében, hogy bizonyos javak nélkülözhetetlenek az emberi élethez, sőt a tulajdonhoz való jog maga is az egyik legősibb és legalapvetőbb emberi jog? A kedvezményezettek köre kapcsán élesen megoszlik a nemzetközi jogászok véleménye. Ellentétben európai kollégáikkal, az amerikai jogászok általában tágabban fogják fel a humanitárius intervenció fogalmát, amely szerintük egyaránt felöleli a saját állampolgárok védelmében indított, valamint az idegen államok polgárainak megóvását célzó akciókat. Amint arra Ellen Frey-Wouters is helyesen rámutatott: Az európai szakirodalomban a két jogterület [...] az állampolgárok külföldön történő védelme, és a célállam polgárait megoltalmazó humanitárius intervenció tisztábban elkülönül egymástól Vö. többek között TESÓN, F. R.: Humanitarian Intervention: An Inquiry into Law and Morality. Second Edition. Transnational Publishers Inc., Irvington-On-Hudson, o.; OPPERMANN, T.: Intervention. In: ENCYCLOPEDIA, Vol. 3., o. Ugyanilyen értelemben, ám egy másik korszak szellemiségét képviselve ld. KISS I.: Európai nemzetközi jog. Érsek-Lyceumi Kő- és Könyvnyomda, Eger, o. Kiss a következő csoportosítást állította fel: A beavatkozásnak vannak a) enyhébb, és b) szigorubb, illetőleg c) végső alakjai és eszközei. 22 Ide lehetne még sorolni azon esetet is, amikor egy állam, egy másik terültéről, valamely harmadik állam polgárait menti ki. Ld. JHABVALA, F.: Unilateral Humanitarian Intervention: Some Conceptual Problems. In: GIRARDOT, R. G. RIDDER, H. SARIN, M. L. SCHILLER, T. (ed.): New Directions in International Law. Essays in Honour of Wolfgang Abendroth. Festschrift zu seinem 75. Geburtstag. Campus Verlag, Frankfurt New York, o.; LILLICH, id. mű. 53.o. (Baxter) 23 LILLICH, id. mű o. (Frey-Wouters) Meglehet, ennek oka részben abban keresendő, hogy az amerikai szerzőknek soha nem kellett komolyan számításba venniük egy, az Egyesült Államok ellen irányuló intervenció lehetőségét. Ld. uo. 43.o. (Samuels) Az angol Derek W. Bowett viszont rendkívül helyesen úgy vélte, hogy szerencsétlen tendencia a két fogalom összevont kezelése, mivel a humanitárius intervenció alapja akármi is legyen az biztos nem az önvédelem joga; az hátrányosabban érinti a célország hatalmi struktúráit, mint a saját polgárok kimentése; kedvezményezettjei olyan idegenek, akik más állam területén élnek; alapja az emberi jogok védelme, és nem az állam biztonságának, érdekeinek az önvédelem gyakorlásában megnyilvánuló védelme; valamint jogszerűsége sokkal vitatottabb, így ha azt összemossák a saját polgárok védelmével, károsan hathat ez utóbbi kategória jogi megítélésére. Ld. BOWETT, D. W.: The Use of Force for the Protection of Nationals 9

15 Mindezek ismeretében immár elvégezhető a humanitárius intervenció meghatározásainak terjedelem szerinti csoportosítása. A humanitárius intervenció legtágabb meghatározása szerint olyan puha, kemény vagy erőszakos intervenciót jelent, melynek kedvezményezettjei valamely más állam polgárai, saját állampolgárok, esetleg ezek vagyona, javai. Ez a megközelítés gyakorlatilag magába olvasztja az államok, illetve nemzetközi szervezetek valamennyi olyan cselekményét, amelyeknek valamilyen mértékben köze van az alapvető emberi jogok és a humanitárius jog releváns normáinak súlyos és tömeges megsértéseihez, és akár a legcsekélyebb mértékben is befolyásként jelentkeznek a célállam szuverenitásának szemszögéből nézve. Kevésbé kiterjesztő, s ekként közelebb jár a valósághoz az ún. tág definíciók körébe tartozó alábbi két meghatározási variáns. A fentinél szűkebb, ám a terjedelmi skálán való elhelyezkedésénél fogva tulajdonképpen köztes álláspontok egyike szerint a humanitárius intervenció egy olyan kemény vagy erőszakos beavatkozás, melynek kedvezményezettjei vagy a beavatkozó, vagy más állam polgárai. E nézet további szűkítéséből származik a másik elmélet, miszerint a humanitárius intervenció minden esetben erőszakos beavatkozás, amely saját vagy idegen állampolgárok megvédését célozza. Említettem, hogy tipikusan ezt a felfogást teszik magukévá az amerikai nemzetközi jogászok. A legszűkebb értelemmel bíró, ún. klasszikus humanitárius intervenció-fogalom szerint az ilyen beavatkozások minden esetben erőszakos jellegűek, és kedvezményezettjeik kizárólag más államok polgárai lehetnek. Jómagam is ezt a nézetet osztom, így a továbbiakban eme, leginkább restriktív felfogás szellemében teszek kísérletet a humanitárius intervenció definiálására, nem feledkezve meg természetesen a szakirodalomban napvilágot látott egyéb, jelentősebb meghatározások ismertetéséről sem A meghatározás idősíkjai A nemzetközi jog történelme során kizárólag a jogtudomány tett kísérletet arra, hogy leírja, mit ért humanitárius intervención. Átfogó sajátossága e definícióknak, hogy megállapításaik, de ami még fontosabb, tekintélyük és relevanciájuk nemcsak szerzőnként, hanem jogtörténeti korszakonként is eltérő. Noha születésük időpontjától függetlenül, a humanitárius intervencióról szóló tudományos definíciókra mindössze a jogszabályok megállapításának segédeszközeiként 24 tekinthetünk, okkal hihetjük, hogy a klasszikus nemzetközi jogban ezek a meghatározások akár a korabeli jog kinyilatkoztatásaként is felfoghatók. Az alábbiakban egyaránt foglalkozni kívánok a humanitárius intervenció fogalmának múltjával és jelenével; elsősorban azon megfontolásból kifolyólag, hogy e tárgykörben különösen igaz a megállapítás, miszerint a múlt ismerete nélkül a jelen aligha érthető meg. A két átfogó periódusra tagolt történelmi korszakolás melynek következtében a jelen írásban voltaképpen két humanitárius intervenció-fogalom kidolgozására kerül sor fordulópontját a nemzetközi jogban megszokott módon, az ENSZ Alapokmányának évi elfogadásánál és hatálybalépésénél jelöltem meg, amit elsősorban az Alapokmány, illetve az annak szem előtt tartásával később elfogadott nemzetközi dokumentumok által az intervenció jogi megítélésében és tartalmi körében bekövetkezett változások indokoltak. A két korszakon belül, különféle szempontok alapul vételével, szinte tetszés szerint, több kisebb-nagyobb periódus különböztethető meg, melyek sorából kiemelkedik az esztendővel kezdődő és jelenleg is tartó éra. Mint ismeretes, ebben az évben került sor az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (North Atlantic Treaty Organization, NATO) Abroad. In: CASSESE, A.: The Current Legal Regulation of the Use of Force. Martinus Nijhoff Publishers, Dordrecht, o. 24 Nemzetközi Bíróság Alapszabályai, 38. cikk 2. bekezdés (d) pont 10

16 Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elleni légi hadjáratára, ami noha új jogi korszakot nyilvánvalóan nem nyitott figyelemreméltó mértékben megváltoztatta a humanitárius intervencióval kapcsolatban addig fennálló politikai és tudományos elgondolásokat. Le kell szögezni azonban, hogy a hadművelet által előidézett változások nem előzmények nélkül, egyik napról a másikra köszöntöttek be: azok, miként maga az akció is, egy hosszú folyamat betetőzései voltak. Ám mivel e változások zöme a humanitárius intervenció megindításának jogszerűségével függ össze, vizsgálatuk a már jelzett okoknál fogva jobbára kívül esik a definiálás látókörén Elhatárolási kérdések Története folyamán mindvégig találkozhatunk olyan kategóriákkal, amelyek feltűnő hasonlatosságot mutattak, mutatnak a humanitárius intervencióval. Ezek egy része azon magatartásokat öleli fel, amelyek a humanitárius intervenció fogalmának szűkre szabott terjedelme következtében kívül rekedtek a definíció határain. E cselekmények különösebb elhatárolási problémát nem vetnek fel, hiszen különállásuk oka kizárólag a humanitárius intervenció definíciójában meghatározott origótól valamilyen irányban mérhető fokozati eltérésükben rejlik. Másrészt azonban különösen a XX. század második felében létrejöttek olyan önálló, mégis rokon vonásokat hordozó nemzetközi jogi kategóriák, amelyeket feltétlenül el kell határolni a humanitárius intervenciótól. Az elhatárolás kérdésével azonban csak a következő fejezet foglalkozik, mivel e feladat sikeres elvégzéséhez elengedhetetlen, hogy rendelkezésre álljon a humanitárius intervenció definíciója. 2. A humanitárius intervenció fogalma a klasszikus nemzetközi jogban 2.1. Előzmények az intervenció kategóriájának megszilárdulásáig tartó időszakban Ahhoz, hogy humanitárius intervencióról beszéljünk, értelemszerűen szükség van a megfelelő nemzetközi jogi háttérre, nevezetesen az intervenció jogi kategóriaként történő megjelenésére, valamint az emberi jogok illetve a humanitárius jog ide vágó garanciáinak nemzetközi elismerésére. Ám mint ismeretes: A nemzetközi jog, mint a szuverén és egyenlő államok között, ezen államok közös egyetértésén alapuló jog, a modern keresztény civilizáció terméke, és nagyjából négyszáz évesnek mondható. 25 Ennek megfelelően, a humanitárius intervenció mint nemzetközi jogi kategória sem igazán értelmezhető a XVI-XVII. századot megelőző időszak tekintetében. Sőt, létrejötte és megszilárdulása talán még ennél is későbbre datálható, mert bár a modern nemzetközi 25 OPPENHEIM, id. mű. 45.o. Egy másik álláspont szerint: Az egész nemzetközi jogfejlődést tehát akként tárgyaljuk, hogy a ius internationale antiquissimum gyüjtőnév alá foglaljuk azon nemzetközi jogi korszakokat, amelyek a westfali békéig tartanak. A westfali béke és a világháború befejezése közötti nemzetközi jogi időszak a ius antiquum internationale. Ettől kezdődőleg tárgyaljuk a ius novum internationalet. NEMES F.: A nemzetközi jogtudomány anyagának rendszertani megalapozásáról. Dunántúl Egyetemi Könyvnyomda és Könyvkiadó Rt., Pécs, o. (Kiemelések az eredeti műben.) Egy harmadik nézet értelmében: A vesztfáliai békeszerződés fontos dátumot jelent a nemzetközi jog történetében. Egyes nemzetközi jogászok innentől tanították a nemzetközi jog történetét, azt állítván, hogy ezelőtt nemzetközi jog nem is létezett. Ha ez nem is igaz, az kétségtelen, hogy a modern nemzetközi jogról ettől kezdve beszélhetünk. NAGY K.: A nemzetközi jog, valamint Magyarország külkapcsolatainak története. Antológia Kiadó és Nyomda, Lakitelek, o. 11

17 jog valóban e századok terméke, az emberi jogok csak valamivel később, a XIX. század folyamán erősödtek meg oly mértékben, amely már elégséges előfeltételül szolgált a humanitárius intervenció doktrínájának megjelenéséhez. Ami az intervenciót illeti, politikai szempontból, az államközi kapcsolatok létrejöttének szükségszerű velejárójaként, az tulajdonképpen egyidős az első államokkal. A beavatkozás, illetőleg annak tilalma elválaszthatatlan a szuverenitástól, melynek relációjában Janus-arcú jelenségként viselkedik: egyfelől a szuverenitás attribútumának tekinthető, másfelől azonban annak egyik legszámottevőbb korlátjaként értékelendő. Ugyanakkor, tisztán nemzetközi jogi értelemben véve, az intervenció jóval később, hozzávetőlegesen a XVII-XVIII. század környékén jelent meg, elsőként akkor is a belső jogban. 26 Innen áramlott át aztán a nemzetközi jog rendszerébe, s foglalta el abban mindmáig őrzött, központi pozícióját. Amennyiben tehát a humanitárius intervenciót a XIX. századot megelőző századokra nézve kutatjuk, tisztában kell lennünk azzal, hogy a fellelt elvek, tanok és normák nem a modern nemzetközi jog körébe tartoznak. A címben említett előzmények kifejezés voltaképpen egyetlen teóriára, konkrétan az igazságos háború (bellum iustum et pium) elméletére utal. Az igazságos háború doktrínája megítélésem szerint közvetlen előzményéül szolgált, s mindmáig determinálója a humanitárius intervenció kategóriájának. Ez utóbbi állítást legegyszerűbben úgy bizonyíthatjuk, ha összevetjük a humanitárius intervenció kritériumait azokkal a feltételekkel, amelyeket a különböző tudósok, a történelem folyamán, a háború igazságos megindításával és lefolytatásával szemben támasztottak. Jóllehet a háborúval összefüggésben megfogalmazott szükségességi, célszerűségi és emberiességi kritériumok már korábban is fellelhetők 27, az igazságos háború teóriájának gyökerei az ókori Rómáig nyúlnak vissza. A római birodalomban a bellum iustum egy formális, eljárási természetű fogalom volt, melynek lényege következőképpen foglalható össze: csak az a háború minősült igazságosnak, azaz jogilag megfelelőnek (iustum), és tartott számot az istenek jóindulatára (pium), amelyiket megfelelő feltételek fennállása mellett, egy húsz főt számláló papi testület, a collegium fetialium jóváhagyásával és aktív közreműködése mellett indítottak meg. 28 A fetialisok tevékenységének igen részletes és szigorú szabályait 26 A non-intervention elvének egyik legelső jogi manifesztumaként az évi francia alkotmányt tartják számon, melynek 119. cikke tartalmazta a beavatkozás tilalmát. Eltérő vélemények láttak napvilágot viszont a tekintetben, hogy a be nem avatkozás elve mikor áramlott át a nemzetközi jogba. Apáthy István szerint: Az évi forradalom, mely Francziaország belsejében a polgári elem teljesebb képviseletét eredményezte, a külpolitikában az angol-franczia szövetség által uj politikai ideákat teremtett, melyek a benemavatkozás elvében nyertek kifejezést. APÁTHY, I.: Tételes európai nemzetközi jog. Franklin-társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Budapest, o. Irk Albert is hasonlóképpen vélekedett: A nemzetközi jog ezen elve csak a XIX. század folyamán nyert elismerést. IRK, id. mű. 107.o. Ld. még BUZA L.: A nemzetközi jog tankönyve. Politzer Zsigmond és Fia Kiadása, Budapest, o.; LISZT, id. mű. 64.o. 27 Témánk szempontjából a következőket érdemes kiemelni: Az ókori Izrael népe ugyan rendkívül véres háborúkat vívott a környező törzsekkel, ám akkoriban szinte egyedülálló módon olyan emberiességi maximák vezérelték mindennapjaikat, amelyek egyes emberi jogok így például a kínzás, embertelen és lealacsonyító bánásmód, az emberi méltóság, vagy a törvény előtti egyenlőség előképeinek tekinthetők. Vö. 2 Móz. 21:12-17, ; 3 Móz. 19:18, 24:17, 19, 20, 22.; 5 Móz. 10:19.; illetve ide visszautalva Mt. 5:10.; Róm. 13:8-10. Vö. továbbá OPPENHEIM, id. mű o. Kínában a Csun csiu (Tavasz és Ősz) időszakában (i.e ) a háborút már jogi kategóriáként kezeték. Vö. BROWNLIE, I.: International Law and the Use of Force by States. Clarendon Press, Oxford, o. Indiában ugyanakkor a sajátos vallási tanok, az egyedülálló társadalmi rendszer és a befelé forduló világnézet okán jóval kevesebb figyelmet szenteltek az interperszonális viszonyoknak, és azok emberiességének. Az ókori Hellászban már különös részletességgel szabályozták a hadviselés szabályait, és az irodalmi művek például Homérosz vagy Thuküdidész írásainak tanúsága szerint az összecsapások relatíve enyhe lefolyásúak voltak. Az egymás irányába tanúsított könyörület okai alighanem az azonos nemzethez való tartozás és a közös vallás voltak. Ld. OPPENHEIM, id. mű. 49.o. 28 Vö. LIVIUS, T.: A római nép története a város alapításától. Fordította: KISS Fné. és MURAKÖZY Gy. Európa Könyvkiadó, Budapest, I. 32., (I. köt.) o.; IV. 30., o.; XXXVI. 3., (III. köt.) o.; GERÉB J.: Fetiales. In: PECZ V. (szerk.): Ókori lexikon. Franklin-Társulat, Budapest, (Reprint, 1985), 761.o. 12

18 önálló jogterület, a ius fetiale fogta egybe; a háborúindítás aktusa és szabályai a ius sacrum területére tartoztak. A kulcsfontosságú szerep azonban nem jelenti azt, hogy a döntés joga is a fetialisok kezében lett volna a rendkívüli tekintélynek örvendő papok mindössze a szükséges eljárási cselekményeket végezték. A köztársaság késői korszakában, illetve a császárság idején azonban a testület jelentősége fokozatosan elenyészett, s ezzel párhuzamosan a ius fetiale is háttérbe szorult, körülményes előírásait egyre gyakrabban mellőzték. Megjegyzendő, hogy a római jog szabályai nemcsak a háború megindítását, hanem az ellenségeskedések lezárását is részletesen rendezték, azonban érdekes módon, a lefolytatás mikéntjeire nézve meglehetősen kevés előírás látott napvilágot. 29 A bellum iustum formális fogalmának a korai keresztény gondolkodók adtak érdemi tartalmat. Ennek magyarázata az, hogy csak ekkor a kereszténység államvallássá emelése nyomán jelentkezett olyan probléma, ami ezt a változást szükségessé tette. A kérdéses, lényegét tekintve teológiai jellegű problémát a kereszténység felebarátok szeretetére intő, békeközpontú tanításai, és a valóság azaz a háború elkerülhetetlensége és szükségessége között feszülő ellentét idézte elő. Felmerült a kérdés, hogy vajon a hívő keresztény részt vehet-e egy háborúban anélkül, hogy bűnt követne el. 30 Lactantius szerint például még a keresztények érdekében sem szabad fegyverhez nyúlni, mert embert ölni, tekintet nélkül annak indítékára, mindig bűn. 31 A dilemmát elsőként Szent Ágoston oldotta fel, ezért sok szerző úgy gondolja, hogy a bellum iustum doktrínája csak a középkor hajnaláig vezethető vissza, és annak szellemi atyja maga a doctor gratiae. Gajzágó László például így vélekedett: A keresztény erkölcsnek és az ember sorsába beírt háborúnak ki kellett egyezniök egymással. [...] E kiegyezés eredményeképpen új fogalom jelent meg az emberiség történelmében a keresztény időkben, amely korábban nem volt ismeretes, legalábbis nem emelkedett, sem azelőtt, sem azóta, hasonló jelentőségre: a bellum justum fogalma. 32 Szent Ágoston igennel felelt az imént említett kérdésre: a keresztények is háborúzhatnak, amennyiben ez a háború igazságos. 33 Tanításai értelmében a háború az ördög műve, mégis egyes esetekben szükséges, sőt hasznos is lehet. Amennyiben nem egy eleve megkérdőjelezhetetlen legitimitású isteni parancsra indul (bellum Deo auctore, bellum iustissimum), a háború csak akkor megengedhető, ha szükséges, és csak akkor szükséges, ha igazságos. 34 A háború pedig csak abban az esetben tekinthető igazságosnak, ha megindítására valamilyen sérelem elszenvedése ad okot, és ha célja nem más, mint a béke helyreállítása. 35 Ez a sérelem az idegen alattvalók által elkövetett bűnök büntetlenül hagyásában, illetve a 29 E témában ld. NAGY, A nemzetközi jog..., o.; OPPENHEIM, id. mű o. 30 Vö. KUNZ, J. L.: Bellum Iustum and Bellum Legale. Am. J. Int l L., Vol. 45. No. 3. (July 1951), 530.o. 31 Vö. LACTANTIUS: Divinae Institutiones. [Divine Institutes] VI. 20. Ambrosius ezzel ellentétes nézetet vallott. Ld. AMBROSE: De officiis ministrorum. [Three Books on the Duties of the Clergy] I. XXVIII. 129, 135. Eltérő megjelölés híján, a hivatkozott egyházatyák műveit ld. 32 GAJZÁGÓ L.: A háború és béke joga. Második kiadás. Stephaneum Nyomda, Budapest, o. A bellum iustum középkori fogalmának egyik legtalálóbb összegzését ugyancsak Gajzágónál találhatjuk meg: Önbíráskodás ez, de Isten bizonyságul hívása mellett. Uo. 32.o. (Kiemelések mellőzve.) 33 Vö. AUGUSTINE: Epistula ad Bonifatium CLXXXIX. [Letter to Boniface CLXXXIX], Vö. VAN DER MOLEN, G. H. J.: Alberico Gentili and the Develpoment of International Law. His Life Work and Times. Second, revised edition. A. W. Sijdhoff Publishers, Leyden, o. Ld. továbbá AUGUSTINE: Concerning the City of God against the Pagans. Translation by H. BETTENSON. Penguin Books, Harmondsworth Baltimore Ringwood, I. 21., 32.o.; II. 25., o.; IV. 15., 154.o.; XIX. 7., o.; AUGUSTINE: Contra Faustum Manichaeum. [Reply to Faustus the Manichaean], XXII , Ld. AUGUSTINE, City of God, XIX. 7., 862.o.; XIX. 12., 866.o. 13

19 jogtalanul elragadott javak visszatartásában egyaránt megnyilvánulhat. 36 Az igazságos háború lényege tehát mindig valamilyen igazságtalanság, jogsértés megbüntetése. 37 A Szent Ágoston által lefektetett alapokon, a következő ezer esztendő folyamán többek között Gratianusnak 38, Aquinói Szent Tamásnak 39, Bartholusnak, Legnanónak és Bellinek 40 köszönhetően a keresztény filozófia egy két részből álló koherens elméleti konstrukciója kristályosodott ki. Az egyik szegmens az igazságos háború megindításának (ius ad bellum), míg a másik a lefolytatásának (ius in bello) feltételeit fogta egybe. 41 A ius ad bellum kritériumai a következők voltak: igazságos ok, ide értve a gonosz megbüntetésének ősi erkölcsi követelményét is; a háború szabályszerű megindítása; a helyes szándék, azaz a béke mint végső cél; az erőszak ultima ratioként való alkalmazása; a siker ésszerű esélye; valamint a proporcionalitás, azaz a megállítani, megtorolni kívánt hátránynál kevesebb szenvedés előidézése. Ezekhez társultak a ius in bello által támasztott követelmények, nevezetesen az ártatlanok, azaz a nem hadviselők megkülönböztetése és kímélete; a szándékos és nem szándékos eredmények közötti distinkció; és a hadviselés eszközeinek arányossága, ami konkrét cselekményekről lévén szó, nem tévesztendő össze a háború általában vett arányosságával. 42 Mint már utaltam rá, ezek a feltételek némiképp hasonló formában visszaköszönnek a humanitárius intervencióról évszázadokkal később alkotott normatív definíciókban. Ez többféleképpen magyarázható: egyrészt azzal, hogy a bellum iustum feltételrendszere messze megelőzte korát; másrészt azzal, hogy a humanitárius intervenció doktrínája a köztes időben rendkívül szerény mértékben fejlődött, ezért alapjaiban még mindig a középkori viszonyokat tükrözi; harmadrészt azzal, hogy mind az igazságos háború, mind a humanitárius intervenció valamilyen tértől és időtől függetlenül létező emberi eszményekből merítik létjogosultságukat; végezetül pedig azzal, hogy az igazságos háború doktrínája, miként maga a nemzetközi jog is 43, a nyugati kultúra és a kereszténység terméke AUGUSTINE: Quaestiones in Heptateuchum, VI. 10a, idézi: AQUINAS, T.: Summa theologica. Secunda secundae, XL Ld. ELBE, J., von: The Evolution of the Concept of the Just War in International Law. Am. J. Int l L., Vol. 33. No. 4. (October 1939), o. Ld. továbbá BROWNLIE, International Law and the Use of Force..., 5.o. 38 Ld. Decretum Gratiani, II. XXIII. I-III., idézi: EPPSTEIN, J.: The Catholic Tradition of the Law of Nations. Burns Oates & Washbourne Ltd., London, o. Gratianus idejére egyébként megszilárdult az igazságos háború három, később rendre visszatérő oka: a támadás visszaverése (propulsare hostes), a saját javak visszaszerzése (repetere res suas), illetve a jogtalan sérelmek megtorlása (ulcisci iniurias). Közös előfeltétel volt mindhárom esetben, hogy az ellenség, valamilyen okból megtorlást érdemeljen (ut hostes propter aliquam causam impugnationem mereantur). Ld. GAJZÁGÓ, A háború és béke..., 33.o. 39 Aquinói Szent Tamás a Summa theologica második részének második szekciójában az ún. Secunda secundaeben fejtette ki a háborúval kapcsolatos nézeteit. A doctor angelicus szerint az igazságos háborúnak három alapvető feltétele volt: a szuverén általi megindítás (auctoritas principis), valamilyen igazságos ok (iusta causa) ami az ellenség által elkövetett valamilyen rosszból fakad (propter aliquam culpam), és a helyes szándék (recta intentio), azaz a jó előmozdítása és a gonosz elkerülése. Ld. AQUINAS, Secunda secundae, XL Ld. bővebben ELBE, id. mű o. 41 Mindmáig ezek az igazságos háború helyenként továbbélő doktrínájának kulcsfontosságú elemei. Vö. WALZER, M.: Just and Unjust Wars. A Moral Argument with Historical Illustrations. Second Edition. Basic Books, h. n., xvii-xix, 21.o. 42 Ld. CADY, D. L.: Pacifist Perspectives on Humanitarian Intervention. In: PHILLIPS, R. L. CADY, D. L.: Humanitarian Intervention: Just War vs. Pacifism. Rowman & Littlefield Publishers Inc., Lanham, o. 43 Vö. GAJZÁGÓ L.: A nemzetközi jog eredete, annak római és keresztény összefüggései, különösebben a spanyol nemzetközi jogi iskola. Stephaneum Nyomda, Budapest, o. 44 Vö. CADY, id. mű. 35.o. Mindazonáltal nem szabad megfeledkezni arról, hogy nem csak a keresztényeknek voltak szent háborúik. Az iszlám dzsihádról (arabul: erőfeszítés) többek között ld. Korán 8. szúra 17, 39.; 9. szúra 5.; illetve GLASENAPP, H., von: Az öt világvallás. Ötödik kiadás. Gondolat Kiadó, Budapest, o. 14

20 Az igazságos háború keresztény tana a fejlődés következő hozzávetőleg a nagy földrajzi felfedezések és a reformáció kibontakozásának időszakára eső fázisában jelentős mértékben átalakult és elvilágiasodott, vallási gyökerei pedig egyre inkább feledésbe merültek. Ez a folyamat olyan, korunkban méltán a nemzetközi első nagyjainak tekintett tudósok közreműködésével ment végbe, mint Francisco de Vitoria, Francisco Suárez, Balthasar Ayala, Alberico Gentili, Hugo Grotius és Emeric de Vattel. A bellum iustum e szerzők munkásságának köszönhetően elérte, majd túlhaladta fejődésének csúcspontját, és egy rendkívül cizellált természetjogi elméletté vált. (Vitatott azonban, hogy a tan valaha is a részévé vált-e a XVIII. század végére megszilárduló pozitív nemzetközi jognak. 45 ) A doktrína szerteágazó voltára figyelemmel, az alábbiakban kizárólag azon tudományos megállapítások ismertetésére szorítkozom, amelyek a humanitárius intervenció majdani doktrínája szempontjából közvetett vagy közvetlen relevanciával bírnak. A salamancai prima professor, Francisco de Vitoria tudományos érdeklődését a felfedezések és a hódító háborúk kapcsán előálló jogi problémák határozták meg, és bár saját kézzel írott munkák nem maradtak fenn tőle, elmélete és munkássága meglehetős részletességgel megismerhető az egyetemi előadásairól készített, többé-kevésbé pontos feljegyzésekből. Témánk szempontjából az esztendőben elhangzott, De Indis recenter inventis és De Indis sive de iure belli Hispaniorum in barbaros címek alatt ismert előadásai bírnak különös jelentőséggel. Az előbbiben Vitoria kifejtette, hogy az indiánok privatim et publice országuk tulajdonosai, ellenük sem a keresztény hit elutasítása, sem a spanyolok szemszögéből nézve barbár, állatias és a természet törvényeivel ellentétes szokásaik és bűneik (kannibalizmus, vérfertőzés) miatt nem lehet igazságosan háborút indítani még a pápa engedélyének birtokában sem. 46 Ugyanakkor úgy vélte, hogy ha a kereszténységre áttért bennszülötteket saját fejedelmük erőszak vagy megfélemlítés útján a bálványimádáshoz való visszatérésre kényszeríti, úgy ez a bánásmód amennyiben minden egyéb módszer kudarcot vall feljogosítja a spanyolokat a barbárok elleni háborúindításra, valamint a fejedelem megdöntésére. 47 Vitoria a háborút a hittérítés vagy az áttérés megakadályozása esetén is megengedhetőnek tekintette, jóllehet ekkor is feltételül szabta a békés rendezési utak előzetes kimerítését. 48 A humanitárius intervenció nála felbukkanó előképei kapcsán végezetül megemlítendő, hogy szintén igazságosnak minősítette a zsarnokság és a zsarnoki törvények alatt szenvedő, ártatlan nép háború útján való megsegítését, arra hivatkozással, hogy a felebaráti szeretet ezt diktálja. 49 Tekintve, hogy a XIX. század humanitárius intervencióinak túlnyomó többségét civilizált nemzetek vallási okokból indították félcivilizált vagy civilizálatlan nemzetek ellen, Vitoria alighanem joggal tekinthető eme beavatkozások egyik atyjának. A prima professor e téren megnyilvánuló legnagyobb érdemének, véleményem szerint, azonban az tekinthető, hogy rendkívüli hatást gyakorló előadásaiban elkülönítette egymástól a vallási háborúk két típusát. Ennek megfelelően, míg az eltérő vallás vagy az áttérés elutasítása nem voltak iusta causák, addig a keresztény hitük miatt üldözött alattvalók védelme már annak 45 A bellum iustum a pozitív jog része volt: ELBE, id. mű. 670.o.; contra: KUNZ, Bellum Iustum and Bellum Legale, o. 46 VITORIA, F., de: De Indis recenter inventis. [On the Indians Lately Discovered] Translation by J. P. BATE. In: SCOTT, J. B.: The Spanish Origin of International Law. Vol. I. Francisco de Vitoria and His Law of Nations. Clarendon Press Humphrey Milford, Oxford London, Appendix A, I. 4., vi.o.; II. 7., xxiii-xxiv.o.; II. 11, 15., xxix-xxx.o.; II. 16., xxxii.o. (Az előadás címét gyakran De Indis noviter inventis -ként tüntetik fel.) Az ilyen vallási háborúk elutasítását ld. még VITORIA, F., de: De Indis sive de iure belli Hispaniorum in barbaros. [On the Indians, or on the Law of War Made by the Spaniards on the Barbarians] Translation by J. P. BATE. Uo., Appendix B, 10., Liii-Liv.o. 47 Ld. VITORIA, De Indis, III. 13., xliii.o. 48 Ld. uo. III. 12., xlii.o. 49 Ld. uo. III. 15., xliv.o. 15

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

dr. Lattmann Tamás 1

dr. Lattmann Tamás 1 Erő alkalmazása a nemzetközi jog területén önvédelem és csatlakozó kérdések Nemzetközi jog 2013. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi Jogi Tanszék Ius ad bellum ENSZ rendszere előtt Összességében:

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények tükrében

A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények tükrében ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

3. A nemzetközi jog története

3. A nemzetközi jog története 3. A nemzetközi jog története Nemzetközi jog I. 2010. szeptember 23. Az elemzés szempontjai Korszakhatárok, szakaszok Általános jellemzık Történelmi tények Új intézmények (szerzıdések joga, diplomácia,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT

PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT FÜLÖP ENDRE Önmagában az a tény, hogy a politikai filozófia huszadik századi klasszikusai közül ők ketten azok, akik a háborúról való filozófiai igényű gondolkodást valóban

Részletesebben

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán PhD értekezés dr. Reiterer Zoltán Miskolc 2016 1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AZ ÉLELMISZERLÁNC KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZABÁLYOZÁSA PhD értekezés Készítette: dr. Reiterer Zoltán okleveles jogász

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Irodalomjegyzék. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (angolul) elérhető: http://www.un.org/en/documents/udhr/ a letöltés napja: {2009.11.30.

Irodalomjegyzék. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (angolul) elérhető: http://www.un.org/en/documents/udhr/ a letöltés napja: {2009.11.30. Irodalomjegyzék ENSZ (hivatalos) dokumentumok Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (angolul) elérhető: http://www.un.org/en/documents/udhr/ a letöltés napja: {2009.11.30.} Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya

Részletesebben

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011 A viták békés rendezése Az erőszak tilalma Komanovics Adrienne, 2011 1 I. A viták békés rendezése Komanovics Adrienne, 2011 2 Áttekintés (1) A nemzetközi vita fogalma (2) Jogforrások (3) A viták békés

Részletesebben

A FOGYATÉKOSSÁG ORVOSI ÉS TÁRSADALMI MODELLJÉNEK

A FOGYATÉKOSSÁG ORVOSI ÉS TÁRSADALMI MODELLJÉNEK PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNY KAR DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS A FOGYATÉKOSSÁG ORVOSI ÉS TÁRSADALMI MODELLJÉNEK SZINTÉZISE, KÜLÖNÖSEN A MUNKAJOG TERÜLETÉN KONZULENS: DR. GYULAVÁRI

Részletesebben

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4.

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4. A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése Corvinus/BIGIS 2009. február 4. Külügyi hatalom nemzetközi szerződések kötésének joga aktív és passzív követségi

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Kizáró klauzulák: Háttéranyag a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény 1. cikk F pontjának alkalmazásáról

Kizáró klauzulák: Háttéranyag a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény 1. cikk F pontjának alkalmazásáról Kizáró klauzulák: Háttéranyag a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény 1. cikk F pontjának alkalmazásáról Tartalom Oldal I. BEVEZETÉS A. A háttér 3 B. Célok és általános alkalmazás 3

Részletesebben

SZATHMÁRY ZOLTÁN A ZAKLATÁS NYOMOZÁSÁNAK ÉS NYOMOZÁSFELÜGYELETÉNEK NEHÉZSÉGEI

SZATHMÁRY ZOLTÁN A ZAKLATÁS NYOMOZÁSÁNAK ÉS NYOMOZÁSFELÜGYELETÉNEK NEHÉZSÉGEI SZATHMÁRY ZOLTÁN A ZAKLATÁS NYOMOZÁSÁNAK ÉS NYOMOZÁSFELÜGYELETÉNEK NEHÉZSÉGEI A zaklatás bűncselekményi tényállásai, azaz a Btk. 176/A. (1) és (2) bekezdésének fordulatai 2008. január hó 1. és 2009. február

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

Ferencz Jácint. Doktori értekezés

Ferencz Jácint. Doktori értekezés Ferencz Jácint Az atipikus munkaviszonyok komplex megközelítése Doktori értekezés Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Témavezető: Társ-témavezető: Dr. Hágelmayer Istvánné, CSc.

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE 2012/13. tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga 2. A késő középkor nemzetközi jogi

Részletesebben

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi jog forrásai Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 3. A nemzetközi jog forrásai A Nemzetközi Bíróság Statútuma (38.cikk) 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az

Részletesebben

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -

Részletesebben

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Law Working Papers 2011/24 Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Péter Katolikus

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI Dr. Kádár Pál ezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Tudományos témavezető: Prof. Dr. TORMA András CSc intézetigazgató, egyetemi

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi Bíróság Statútumának 38. cikke A nemzetközi jog forrásai Előadás-vázlat Sonnevend Pál 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse

Részletesebben

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné

Részletesebben

kommentárjához 1. Chronowski Nóra Drinóczi Tímea

kommentárjához 1. Chronowski Nóra Drinóczi Tímea Chronowski Nóra Drinóczi Tímea kommentár Az Alkotmány kommentárjához 1. 2009-ben, a rendszerváltó alkotmányozás kezdetének huszadik évfordulóján jelent meg Jakab András szerkesztésében, a Századvég Kiadó

Részletesebben

A szakdolgozatok tartalmi és formai követelményei

A szakdolgozatok tartalmi és formai követelményei A szakdolgozatok tartalmi és formai követelményei A szakdolgozat tudományos igényű alkotás, amellyel a végzős hallgató számot ad arról, hogy képes a választott témájában elmélyült kutatást végezni, a szakirodalmi

Részletesebben

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS Dr. Szalai Anikó A fegyveres összeütközések hatása a nemzetközi szerződésekre Konzulensek: Prof. Dr. Bodnár László Prof.

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog. Alkalmazási kör. 2013. tavasz

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog. Alkalmazási kör. 2013. tavasz Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog 2013. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban ius ad bellum (háborúhoz

Részletesebben

Szakdolgozat, diplomamunka írása, tartalmi és formai követelményei

Szakdolgozat, diplomamunka írása, tartalmi és formai követelményei Szakdolgozat, diplomamunka írása, tartalmi és formai követelményei 1 Összefoglaló A szakdolgozat, diplomamunka tudományos igényű alkotás, amellyel a végzős hallgató számot ad arról, hogy képes a választott

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.)

Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.) Tér és Társadalom / Space and Society 27. évf., 3. szám, 2013 Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.) GÁL ZOLTÁN Hardi Tamás könyve az Európai Unió Duna-stratégiája

Részletesebben

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1 Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog 2014. tavasz Lattmann Tamás ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban

Részletesebben

Dr. Kelemen József * Büntetőjogi Szemle 2015/3. szám. I. Bevezetés. foglal magában. Az alrendszerek

Dr. Kelemen József * Büntetőjogi Szemle 2015/3. szám. I. Bevezetés. foglal magában. Az alrendszerek Dr. Kelemen József * A költségvetés kiadási oldalát sértő cselekmények szabályozástörténeti fejlődése Magyarország harmadik Büntető Törvénykönyvében, és az azzal kapcsolatban felmerült jogalkalmazási problémák

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151 A NÜRNBERGI, A JUGOSZLÁV, ILLETVE A RUANDAI NEMZETKÖZI BÜNTETŐTÖRVÉNYSZÉKEK JOGHATÓSÁGA SZABÓ ADRIENN* jelen tanulmányom célja a legjelentősebb

Részletesebben

Mester Béla: Szabadságunk születése

Mester Béla: Szabadságunk születése balázs péter Mester Béla: Szabadságunk születése A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig. Budapest, argumentum kiadó Bibó istván szellemi műhely, 2010. Balog iván, dénes

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés. Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében

Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés. Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében Bera József Témavezető: Pokorádi László CSc. Biztonságtudományi Doktori

Részletesebben

VÉDJEGYEK ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉGE. A LIFE/THOMSON LIFE-ÜGY AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT

VÉDJEGYEK ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉGE. A LIFE/THOMSON LIFE-ÜGY AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT Dr. Vida Sándor* VÉDJEGYEK ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉGE. A LIFE/THOMSON LIFE-ÜGY AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT Az Európai Bíróságot számos esetben foglalkoztatta már, 1 és bizonyára még sokszor fogja foglalkoztatni

Részletesebben

A harmadik minszki megállapodás:

A harmadik minszki megállapodás: ELEMZÉSEK A harmadik minszki megállapodás: törékeny esély a politikai rendezésre E-2015/2. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés

Részletesebben

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977)

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977) ISMERETLEN ARCÉLEK A Miskolci Keresztény Szemle rovatot indított Ismeretlen arcélek címmel. Ebben a rovatban idırıl-idıre, Magyarországon jórészt ismeretlen XX. századi európai személyiségek életútját,

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

SZEMLE A STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÁS EURÓPAI KÖVETELMÉNYEI

SZEMLE A STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÁS EURÓPAI KÖVETELMÉNYEI SZEMLE A STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÁS EURÓPAI KÖVETELMÉNYEI A KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat Statisztikai tájékoztatás, európai követelmények címmel szakmai napot szervezett 2005. március 22- én.

Részletesebben

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten

Részletesebben

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás A kommunikáció, ezen belül is a vállalati kommunikáció kutatása a társadalomtudományok egyik

Részletesebben

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának akcióterve

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának akcióterve A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának akcióterve Dr. Kármán Gabriella A Műtárgyhamisítás elleni munkacsoport vezetője 2011-ben a megújuló HENT intézkedési tervében

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1

A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1 PALÓCZ ÉVA A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1 Bevezetés A szerkesztők szándéka szerint a kötet írásai azt a kérdést járják körül, hogy milyen a magyar polgár, a magyar középosztály. Közgazdászként

Részletesebben

Büntetőeljárási jog Király, Tibor

Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Publication date 2003-03-31 Szerzői jog 2003-03-31 Tibor, Király; Katalin, Holé; László, Pusztai Kivonat A kötet a büntetőeljárási törvényt

Részletesebben

Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642)

Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642) Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642) Gecser Ottó A 14. századi, Fekete Halálként ismert nagy pestisjárvánnyal kezdődően az orvosi és vallási betegségfelfogás, illetve

Részletesebben

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz Az előre nem látható és nem tervezhető, de az év folyamán felmerülő beszerzési szükségleteket az ajánlatkérőnek hogyan kell figyelembe vennie az egybeszámítás szempontjából? Az adott évben (tizenkét hónapban)

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012 Az államok nemzetközi felelőssége Komanovics Adrienne, 2012 1 (1) A nemzetközi felelősség jogának fejlődése (2) A nemzetközi felelősség forrásai és a kodifikáció (3) A nemzetközi jogsértés (4) Az állam

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTETTE: SZABÓ ZSÓFIA

SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTETTE: SZABÓ ZSÓFIA SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTETTE: SZABÓ ZSÓFIA 2015 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi Tanszék SZAKDOLGOZAT A VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVBEN Készítette: Szabó

Részletesebben

Szakdolgozat tartalmi és formai követelményei

Szakdolgozat tartalmi és formai követelményei Szakdolgozat tartalmi és formai követelményei készítette: Ferenczi Edéné 2009.október 14. Mi a szakdolgozat? Közgazdasági tartalmú értekezés Bizonyítja a hallgató szakterületi jártasságát Hazai és nemzetközi

Részletesebben

Az az uralkodó, aki egyetlen nyelvet akar

Az az uralkodó, aki egyetlen nyelvet akar Ernszt Ildikó ÉBRESZTÕ A (LÁTSZÓLAGOS) CSIPKERÓZSIKA ÁLOMBÓL? NYELVI JOGOK A NEMZETKÖZI JOGBAN Az az uralkodó, aki egyetlen nyelvet akar ráerőszakolni minden alattvalójára, ostobaságot csinál, ráadásul

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET. SZÁMVITEL I. Accounting I.

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET. SZÁMVITEL I. Accounting I. SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET SZÁMVITEL I. Accounting I. Tantárgyi tájékoztató Érvényes az 2003/2004. tanévtől Előadó: Koncsárné

Részletesebben

Spiegler Tamás, jegyzői referens (Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal) Doktorandusz (PTE ÁJK Doktori Iskola)

Spiegler Tamás, jegyzői referens (Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal) Doktorandusz (PTE ÁJK Doktori Iskola) 81 Spiegler Tamás, jegyzői referens (Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal) Doktorandusz (PTE ÁJK Doktori Iskola) A társasházak törvényességi felügyelete a gyakorlatban Az egyes

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező Tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS

Részletesebben

ZÖLD KÖNYV. az online szerencsejátékokról a belső piacon. SEC(2011) 321 végleges

ZÖLD KÖNYV. az online szerencsejátékokról a belső piacon. SEC(2011) 321 végleges HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.24. COM(2011) 128 végleges ZÖLD KÖNYV az online szerencsejátékokról a belső piacon SEC(2011) 321 végleges HU HU TARTALOMJEGYZÉK Zöld könyv az online szerencsejátékokról

Részletesebben

AZ ÁRPÁDOK CSALÁDI TÖRTÉNETE EGY NAGYBECSKEREKEN MEGJELENT KÖNYVBEN

AZ ÁRPÁDOK CSALÁDI TÖRTÉNETE EGY NAGYBECSKEREKEN MEGJELENT KÖNYVBEN AZ ÁRPÁDOK CSALÁDI TÖRTÉNETE EGY NAGYBECSKEREKEN MEGJELENT KÖNYVBEN ÓZER ÁGNES Szűkebb pátriánk több mint egy évszázaddal ezelőtt sem szűkölködött a múlt iránti tudományos érdeklődésben, annak magas szintű

Részletesebben

GYŐRI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT.. SZÁMÚ MELLÉKLETE A SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI

GYŐRI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT.. SZÁMÚ MELLÉKLETE A SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI GYŐRI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT.. SZÁMÚ MELLÉKLETE A SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI GYŐR, 2015 1 1. BEVEZETÉS 1.1. A szakdolgozat célja A hallgató a szakdolgozatban bizonyítja

Részletesebben

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója A könyv szerzője, Peter Goodrich, a New York-i Cardozo School of Law professzora számos jogi monográfiát jegyez,

Részletesebben

A tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban

A tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban Bak Ivett A tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban A Zalai Hírlap vizsgálata Tabloidizáció A tabloidizáció jelensége néhány évtizede jelent meg a média területén, és a médiapiac számos képviselőjének

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Law Working Papers 2013/1 Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter

Részletesebben

A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS

A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS Szakdolgozat konzultáció MILYEN LEGYEN A SZAKDOLGOZAT? ELVÁRÁSOK SZEMPONTRENDSZERE SZAKIRODALMI JÁRTASSÁG irodalmi jártasság SZAKMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KUTATÁSI MÓDSZEREK

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

Az európai biztonság- és védelempolitika néhány elméleti-gyakorlati vetülete. Vincze Hajnalka

Az európai biztonság- és védelempolitika néhány elméleti-gyakorlati vetülete. Vincze Hajnalka Az európai biztonság- és védelempolitika néhány elméleti-gyakorlati vetülete Vincze Hajnalka Az uniós védelempolitika tartalmi-egzisztenciális és gyakorlati-megvalósításbeli vetületei közti szoros kötelék

Részletesebben

Wiener A. Imre szerepvállalása a nemzetközi bűnügyi jogsegély jogának hazai fejlesztésében

Wiener A. Imre szerepvállalása a nemzetközi bűnügyi jogsegély jogának hazai fejlesztésében M. NYITRAI PÉTER Wiener A. Imre szerepvállalása a nemzetközi bűnügyi jogsegély jogának hazai fejlesztésében A nemzetközi bűnügyi jogsegély témaköre iránt érdeklődő akár a jogalkotás, a jogalkalmazás, avagy

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

A bírság szankció. A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban. dr. Pap Szilvia. főosztályvezető. 2012. március 13.

A bírság szankció. A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban. dr. Pap Szilvia. főosztályvezető. 2012. március 13. A bírság szankció dr. Pap Szilvia főosztályvezető A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban 2012. március 13. 2 1. A szankció alkalmazásának funkciói OBJEKTÍV FELELŐSSÉG JOGÉRVÉNYESÍTÉS

Részletesebben

Útmutató A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei

Útmutató A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei Útmutató A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei A záróvizsgára bocsátás feltétele a konzulens által jóváhagyott szakdolgozat benyújtása. A szakdolgozat tudományos igényű alkotás, amellyel a végzős

Részletesebben

Hogyan kerül(jön) az e-könyv a könyvtárba?*

Hogyan kerül(jön) az e-könyv a könyvtárba?* KONFERENCIÁK Hogyan kerül(jön) az e-könyv a könyvtárba?* Napjaink egyik legnagyobb könyvtárszakmai kihívását az e-könyvek okozzák, egész pontosan az a kérdés, hogyan lehetne szolgáltatni e-könyvet a könyvtárban

Részletesebben

A HAZAI ÉS NEMZETKÖZI MÉDIAJOG LÉPÉSEI A KISKORÚAK VÉDELMÉBEN

A HAZAI ÉS NEMZETKÖZI MÉDIAJOG LÉPÉSEI A KISKORÚAK VÉDELMÉBEN A HAZAI ÉS NEMZETKÖZI MÉDIAJOG LÉPÉSEI A KISKORÚAK VÉDELMÉBEN Bereczki Dorottya Budapest 2015. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. Kiskorúak csoportja 3. Nemzetközi kitekintés 4. Elméleti háttér 5. Alaptörvényi

Részletesebben

TÉZISFÜZET A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI

TÉZISFÜZET A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI Dr. Kádár Pál ezredes TÉZISFÜZET A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI c. DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉSHEZ Tudományos témavezető: Prof. Dr. TORMA András CSc intézet

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

SZAKMAI ÉLETRAJZ. Dr. Szuchy Róbert PhD. egyetemi adjunktus

SZAKMAI ÉLETRAJZ. Dr. Szuchy Róbert PhD. egyetemi adjunktus SZAKMAI ÉLETRAJZ Dr. Szuchy Róbert PhD egyetemi adjunktus Tudományos minősítés PhD 2010 Állam- és jogtudományok Summa cum laude A disszertáció címe: Az összefonódás-ellenőrzés európai uniós szabályai a

Részletesebben

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa. Dr. Bódi Stefánia tanársegéd

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa. Dr. Bódi Stefánia tanársegéd ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa Dr. Bódi Stefánia tanársegéd A magyar biztonságpolitikai gondolkodás etnikai konfliktusok rendezésére irányuló elméletei, különös tekintettel Bibó István

Részletesebben