TERRORIZMUS A MODERN HÁBORÚ, AVAGY JOGALAPOT SZOLGÁLHAT-E TERRORISTA TÁ- MADÁS HÁBORÚ MEGINDÍTÁSÁHOZ? MI IS VALÓJÁBAN A TERRORIZMUS?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TERRORIZMUS A MODERN HÁBORÚ, AVAGY JOGALAPOT SZOLGÁLHAT-E TERRORISTA TÁ- MADÁS HÁBORÚ MEGINDÍTÁSÁHOZ? MI IS VALÓJÁBAN A TERRORIZMUS?"

Átírás

1 Dr. Bartha Orsolya TERRORIZMUS A MODERN HÁBORÚ, AVAGY JOGALAPOT SZOLGÁLHAT-E TERRORISTA TÁ- MADÁS HÁBORÚ MEGINDÍTÁSÁHOZ? A terrorizmusról olvasva, eloadásokat hallgatva az ember rájön, hogy a téma behatárolhatatlan, kimeríthetetlen szakirodalommal és kutatókkal rendelk e- zik. A jelenlegi globális fenyegetettség megkívánja, hogy a témával elm é- lyülten foglalkozzunk és válaszokat, gyakorlati megoldásokat keressünk a terrorizmus visszaszorítására. Úgy vélem a terrorizmusnak sok arca van és ahhoz, hogy ezeket leküzdjük magunknak is színesen, nyíltan több oldalról kell megközelítenünk ezt a területet. Cikkemben elgondolkoztam egy kicsit több más szempontból a terrorizmusról és több kérdés fogalmazódott meg bennem. Ezeket teszem fel most anélkül, hogy választ adnék. Igyekeztem viszont egy a címben is megjelölt kérdésre választ adni. A terrorizmus a modern háború, avagy jogalapot szolgálhat-e terrorista támadás háború megindításához, kérdés az afgán és iraki háború kapcsán fogalmazódott meg bennem. Mindkét konfliktus kapcsán az Egyesült Államok szerepét szem elott tartva merült fel bennem, hogy mennyiben van hatással a két háború megindítására a szeptember 11-ei támadás? Sokakban, akik végigkísérték az esem é- nyeket biztosan megfogalmazódott egy válasz, amelyet tüstént adnának erre a kérdésre, azonban engedjék meg, hogy az alábbi értekezéssel egy kicsit elgondolkoztassam Önöket a terrorizmus fogalmát, jelentését vizsgálva az állam által elfoglalt szereprol, a háborúval való összefonódásról és a retorzió kérdéseirol. MI IS VALÓJÁBAN A TERRORIZMUS? Azt hiszem joggal állíthatom, hogy boldog lennék ha erre a kérdésre választ tudnék adni. Elmondható, hogy a szakirodalom és a nemzetközi jogászok egyetértenek abban, hogy a terrorizmus fogalma nem konkretizálható. Olyan jelenséggel állunk szemben, amely állandóan fejlodik, újabb és újabb eszk ö- zöket használ fel, az általa elérni kívánt cél és motiváció sem általánosítható. Az ember minél mélyebben ássa magát bele nemcsak a témában, hanem m a- gának kizárólagosan a terminológia kutatásába annál több nézettel, megköz e- 171

2 lítéssel és kísérlettel találkozik a fogalom meghatározására. Egy dolog azo n- ban biztos, ami talán egy jogász szempontjából a legfontosabb érv: egyetlen nemzetközileg kötelezo dokumentum sem határozta meg a terrorizmus jelentését. Mégis engedjék meg, hogy kis elmélkedésbe kezdjek, hiszen célom a terrorizmus és háború fogalmának, jelentéstartalmának összevetése és ehhez szükséges rámutatnom egy-két jellegzetes egybeesésre, minosítési szempontra ben az ENSZ ad hoc bizottságot állított fel, mely a terrorizmus kérdés e- ivel foglalkozott. A bizottság legfobb célja volt a fogalom meghatározása. Az értekezés során több különbözo nézet alakult ki: egyesek a fogalom kulcsát a terrorista cselekmények mentén kívánták megragadni, míg mások a motiv á- ció behatárolásában látták a kulcsot, megint mások az elérni kívánt célra ko n- centráltak, és végül voltak, akik a végrehajtókban látták a fogalom kulcspontját. A bizottság záró jelentésében mégsem foglalt állást a terrorizmus fogalmának meghatározása kérdésében. Vagyis csupán egy fogalmi elemre támaszkodva nem lehet meghatározni a terrorizmus fogalmát. KI KÖVETHET EL TERRORCSELEKMÉNYT? Magánszemély, magánhadsereg vagy akár állam is fejthet ki terrorista tev é- kenységet? Ha tegyük fel egy kormány megöli azokat, akik ellene demonstrálnak akkor az jogtalan ölésnek minosül vagy terrorista cselekedetnek? 1 Ahhoz, hogy egy személy terroristává váljék egyben egy ideológiai elhivatottsággal kell rendelkeznie, vagy a felbérelt zsoldosok is terroristákna k számítanak? A terroristák személyét tekintve nagyon sok esetben elmondható, hogy katonai múlttal, felkészültséggel rendelkeznek. A katonai kiképzés egyik eleme a hadviselési formák, stratégiák oktatása. Mennyiben van jelentosége annak, hogy a terroristák katonák, amikor a háború fogalmától határoljuk el? A fogalom meghatározása két okból fontos. Egyrészrol számomra kiindulási szempont az, hogy háborút csak államok követhetnek el, tehát hogyan alakul a fogalmi elhatárolás, ha az államok részt vesznek, támogatnak, vagy saját maguk kifejtenek terrorista cselekményt, másrészrol a konkrét személy kérdése, magánszemély vagy katona követte-e el, vagy játszik fontos szerepet a háború fogalmával való összehasonlításnál elhatárolódásnál szeptember 19-én a Pan Am, UTA 772 személyszállító járatát semmisítették meg a chadi Téneré sivatag felett líbiai terroristák.. Az Egyesült Álla- 1 Történelmi példaként szolgálhat a Latin-Amerikai kormányok hatalmon maradás á- nak vagy hatalomra kerülésének módja. Egyes nézetek szerint a kormányok a hatalom megtartása érdekében terrorcselekményekkel biztosították hatalmukat. 172

3 mok és Skócia pert indított két líbiai ellen és a vádpontok között szerepelt terrorista cselekmény elkövetése is. A két líbiai nemzet iségu, akik ellen a vádat megindították a Líbiai Hírszerzo Iroda munkatársai voltak. Ennek eredményeként került megfogalmazásra és elfogadásra az a nyilatkozat, létrejött az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Franciaország között amely kimondja, hogy inter alia, egy állam felelossége ott és akkor kezd o- dik, amikor közvetlenül részt vesz terrorista cselekményekben, vagy közvetve kikötohasználatot, kiképzésre lehetoséget, fegyverkezést vagy anyagi támogatást továbbá bármiféle védelemben részesítenek terroristákat. Vagyis a terrorizmus alanya, állam is lehet. MOTIVÁCIÓ ÉS AZ ÖNRENDELKEZÉSI JOG A nemzeti liberális mozgalmak és a terrorizmus fogalmi határai nagyon nehezen különíthetoek el. Valójában, azonban a cél, amely elérése érdekében a terrorcselekményt elkövetik bármennyire is igazságos 2 az jogilag mégsem elfogadható és még akkor sem fogadható el indokoltnak ha az adott csele k- mény a külso megítélés alapján is az igazságosságot hivatott szolgálni. Ezzel egyetért az 1989-es ENSZ Közgyulés, melyen elismer ik az önrendelkezés alapján a nemzeti liberális mozgalmak jogosságát, de ezzel egyidejuleg jogtalannak minosítenek minden olyan tevékenységet, amely bármely terrorista cselekményt foglal magába, legyen az elkövetoje bárki. 3 Az önrendelkezési jog megsértése kapcsán Chadwick akivel jómagam is egyetértek az alábbiakat véli: azon államok, melyek terrort használnak, mint az eroszak egyik metódusát, hogy ezáltal kontrolálják a belso fegyveres zavargásokat, figyelmen kívül hagyják az emberségesség jogi szupremációját, így elonyben részesítik a belso jogi helyzet katonai kontrollal való fenntartását és ellenorzik az eroszakos politikai indíttatású zavargás o- kat. 4 A felkelés, gerilla lázadás és a terrorizmus fogalmának elhatárolása már sokkal nehezebb feladat. A gerilla felkelok taktikájukat tekintve valóban terroristáknak megfelelo harcmódot alkalmaznak, de katonai egységként és annak megfeleloen viselkednek, ami megkülönbözteti oket a terroristáktól és terro- 2 Az igazságosság mindig két oldalról vizsgálandó, az elköveto és az elszenvedo fél részérol is. 3 ENSZ határozat 44/29, december 4. 4 E. Chadwick: Self determination, terrorism and the international humanitarian law of armed conflict, 1996, Martinius Nijhoff Publishers 173

4 rista szervezetektol. Saját magukat katonáknak tekintik és szigorúan követik a katonai diszciplína szabályait. Az Egyesült Nemzetek a 90-es évek végére jutott el addig, hogy kimondja, a terrorizmus bármilyen cél megvalósítása érdekében, bármilyen motivációra hivatkozva követtek el jogtalan és nem indokolható. VAN-E HATÁRVONAL A HÁBORÚ, 5 ÉS A TERRO- RIZMUS KÖZÖTT? A fentiekben láthattuk, hogy a terrorista személyét vizsgálva, az állam részvétele és a katonák kapcsán az elhatárolás, mely kezdetben oly egyszerunek tunt mégis átfedést mutat. Mégis úgy vélem a kérdésre a válasz igen, de sok esetben van átfedés a két fogalom között még akkor is ha a terrorizmust nem lehet teljes egészében körülhatárolni, és pontosan behatárolni. A személyek vizsgálatára korábban már sor került, most áttérnék a cselekvés vizsgálatára. Az elso bennem felmerülo kérdés az, hogy a terrorizmus alkalmazható-e mint eszköz a háborúban a másik pedig adható-e terrortámadásra fegyveres válasz és jogszeru-e ez. Mindkét terminológia kapcsán beszélhetünk ártatlan áldozatokról. Mégis mi a különbség ha a háborúban dobnak le egy bombát vagy ha egy öngyilkos terrorista merénylo robbantja fel magát? A különbséget abban látom, hogy a háborúban az ölés szabályozottan és célhoz kötötten történik, vagyis csak az ellenfél hadseregének gyengítése céljából, ahol a civil áldozatok vesztése a legtöbbször csupán szerencsétlen véletlen, de nem cél. Vagyis a foszabályt követve civilek megölése a háborúban 6 véletlen, míg terrorcselekmény kapcsán fo cél. Ezzel szemben a terrorizmus alkalmával az ölés, pusztítás a cél annak érdekében, hogy a megfelelo pszichikai hatást elérjék a terrorszervez e- tek. Ekkor a motiváció és a cél nem igazodik a szükségesség, arányosság követelményéhez. A terrorizmusnak éppen abban rejlik az egyik megfoghatatlan jellemzoje, hogy nem lehet általánosítani, és szabályokhoz kötni, hiszen ha ezt megtehetnénk és így a terrorizmus szabályozott formákat követne akkor engedjék meg, hogy meg merjem kockáztatni már talán a modern háborúról beszélhetnénk. Mégis a háború és a terrorizmus nem minden mozzanata választható el, hiszen a történelembe visszatekintve az elfoglalt városok lakóinak a lemészárlásával egészen a 20. századig találkozunk, ekkor háborúról beszélünk, de a 5 A háború fogalma: az állam általi agresszió kifejtése egy másik állammal szemben ben Szerbiával szemben végrehajtott támadás 174

5 használt eszköz valójában a terrorizmus volt. Politikai nézet megerosítése vagy politikai hatalom megszerzése sokszor történt eroszakos cselekmény folytán, gondoljunk csak Cézárra. A merénylo fogalma több kultúrában is megjele nik a történelem során, és az elso terrorizmushoz kapcsolódó nemzetközi dokumentumok is a merényletekre épülve kerülnek megfogalmazásra. Az ókor és középkor kedvence volt a terror, csupán ezt követoen fejlodött a felvilágosodás korában politikai akarat megtestesítojévé. Majd a 19. század Oroszországa, ahol a cárizmus megdöntése érdekében virágzott az anarchizmus és a merényletek, bombarobbantással végrehajtott támadások megszámlálhatatlanná váltak. A 20. században az elnyomott népek, az írek, az izraeliek, a palesztinok, eloször a britekkel szemben majd a palesztinok az izraeliekkel szemben harcoltak, majd további példaként említheto a volt kolóniák és a hidegháború. Mindezeket a történelem háborúnak könyvelte el, de valójában az eszköz sokszor a terrorizmus volt. A terrorizmussal szemben használt fegyveres eroszak eloször is a jogszeruség kérdését másrészrol a terrorizmust támogató államok, és velük szemben felhozható felelosség kérdését érintik. Vagyis mirol is van szó az állam részérol, jogos háborúról, önvédelemrol, fegyveres beavatkozásról, agresszióról vagy humanitárius intervencióról? Ius ad bellum ius in bellum. A háború és terrorizmus fogalmának elsorendu elhatároló eleme a szuverén államok hiánya a terrorcselekmények kapcsán óta a háború megindításának az elofeltétele az ENSZ Biztonsági Tanácsának a hozzájárulása, amely csak a helyzet vizsgálatát követoen és annak minosítésének megfeleloen ad lehetoséget háború megindítására. Háború, mint szankció? 7 Az ENSZ határozat 8 alapján agressziót csak állam követhet el. A szeptember 11-ei támadás elérte az önvédelemre jogcímet adó fegyveres támadás mértékét. A katonai akció a tálibok ellen októberben kezdodött meg. Oszama Bin Laden és a támogató államok közötti kapcsolat volna az egyetlen jogszeru indok egy támadás megkezdésére? Hogyan értékelheto mindez a nemzetközi közösség részérol? A MODERNKORI TERRORIZMUS A 21. században a terrorizmus fogalmát egyre gyakrabban használják kettéosztottan, utalva egyrészt a konvencionális vagy tradicionális terrorizmusra és a jelenlegi modern kori terrorizmusra, hangsúlyozva ezáltal is a terrorizmus elorehaladottát és fejlodését. Hagyományos terrorizmus, akár szeparatista akár ideológiai alapokra épült (jobb vagy bal) mindig politikai és szociális 7 Ádány Tamás fejtegetése, Bibó István és Flachbarth Erno nézetei alapján /1974 ENSZ határozat 175

6 célkituzése volt, mint például a függetlenség elnyerése, idegenek kiuzése, egy új szociális rend létrehozása. Az ilyen terrorista csoportoknak az volt a célja, hogy engedményeket érjenek el 9, követeléseket kényszerítsenek ki, néha eg é- szen messzire nyúló engedményeket a saját antagonisztáiktól. Az új terrorizmus ezzel eltéro karakterrel rendelkezik, politikai célkituzése nincs konkrétan meghatározva a középpontban társadalmi megsemmisítés és a lakosság nagy részének kiirtása szerepel. A legextrémebb formája, amikor minden sátáni ero kiirtására törekszik, amely magában foglalhatja egy ország nagyobbik részét vagy éppen az emberiség nagy részére irányulhat, mint elofeltétele m á- sok növekedésének, jobb és megkülönböztetett humán életnek ad lehetoséget. A legrosszabb és legextrémebb formája számol a Földi élet teljes kiirtásával, mint az emberiség buntetteiért való legvégso büntetés. 10 A TERRORIZMUS FAJTÁI Ha már a terrorizmus fogalmát nem lehet tisztázni, azonban van amiben úgy tunik a szakirodalom egyetért az pedig nem más min t a terrorizmus különb ö- zo csoportosítása és fajtákra osztása. Így beszélhetünk csoportokról motiv á- ció szerint, (történelmi hagyományok, politikai, etnikai, faji, ideológiai, szélsoséges, vallási gyulöletet kelto, pszichológiai, katonai, jogi, igazgatási, gazdasági, kommunikációs, technológiai, szociológiai). 11 A terrorizmus fogalma olyan szélesköru és maga a szó jelentéstartalma egy olyan eroszakos, ki nem számítható cselekményt feltételez, hogy attól függ o- en, hogy mely társadalmi tudomány ágat vizsgáljuk valahol találkozhatunk a terrorizmus fajtájával: példaként említve a pszichiátria beszél elmebeteg terrorizmusról, mely elsosorban a magánéleti konfliktusokban jelennek meg. A politika tudománnyal foglalkozók a történelmi évezredek folyamán minden évszázadban és minden politikai irányzatban felfedezni vélik a terrorizmus jellemzoit és ismerteto jegyeit. Az effajta csoportosítás a jogászok számára sem elhanyagolandó mert nemcsak a fogalom típusjegyeit lehet csokorba fuzni hanem az állam szerepe, a hatalom uralma és a jogi szabályozottság 9 Ebbol a nézopontból különbséget kell tenni, a szervezett bunözés és a terrorizmus között. Az elozo célkituzései elsosorban gazdasági jelleguek, míg az utóbbi esetben politikai, ideológiai és vallási és nem gazdasági jellegu célokra elérését célozták meg. 10 Walter Laqueur: The New Terrorism: Fanaticism and the Arms of Mass Destructions, New York, Oxford University Press, 1999., p Máramarosi Zoltán: A századvég terrorizmusának természetrajza, Rendészeti szemle, szám old 176

7 szorosan összefügg ezzel a területtel. Hiszen mind a nemzeti mind a nemzetközi akarat a belso illetve nemzetközi politika függvénye. Ebbol a szempontból megkülönböztethetünk: forradalmi terrorizmust, nemzetközi terrorizmust, de ezektol már eltéro minosítésu a nemzeti ellenállási mozgalmak, a nacionalista szeparatista motivációjú mozgalmak, az anarchia, amely célja a nihilizmus, melyet mégis sokszor a terrorizmus egyik eszköz é- vel próbálnak elérni. A legújabb csoportosítások pedig már a kémiai, biológiai, informatikai terrorizmusra hívják fel a figyelmet. HADVISELÉSI FORMA? Ismételten a történelmi megközelítést hívom segítségül. A francia forrad a- lom, a hitleri Németország, Sztálin politikai uralma és a latin-amerikai hatalmi harcokban és háborúkban az államok által használt eszköz a terrorizmus volt. A háború fogalmi elemei között szerepel az agresszió, mely egyik megnyilvánulási módja volt a terrorista cselekmény. A nemzetközi jognak nincs arra lehetosége, hogy ezeket a cselekményeket elhatárolja, illetve másfajta a feleloségre vonás alakalmával különbséget tegyen háborús buntett és terrorista cselekmény kifejtése között. Háború esetén háborús bunök elkövetéséért fennálló felelosség súlyosabb, mint a terrorcselekményekkel szemben kiróh a- tó szankció. A fenti fejtegetést a terrorizmus fogalmának meghatározásánál tartom fontosnak, méghozzá azon kérdés kapcsán mennyiben olvad be a háború fogalmába, a terrorizmus, mint a hadviselés egyik módja? 12 Vegyük figyelembe a terroristatámadást stratégiai szemmel. A szembenálló felek tekintetében elmondható, hogy az elony egyértelmuen a terroristák oldalán van. A terrorista cselekmény meglepetésszeru, gyors, könnyu sikert jelent és általában a kivitelezése is olcsó. Hatékony. Gyakorlatilag nincs szükség nagy csapatok mozgósítására, fegyverkezésre, taktikákra és egyéb diplomáciai tárgyalásokra, amelyek egy klasszikus háború velejárói, hanem lecsupaszítva a háború egy eszközének kiemelése, vagy vegyük úgy, hogy a hadviselés egyik módját megragadva használja fel a terrorista, terrorista szervezet. Ezért jellemezheto akár úgy is, hogy a terrorizmus nem háború hanem 12 A soron következo fejtegetés a terrorizmus mint hadviselési formára vonatkozik, azonban nem kerül külön kiemelésre, hogy ez az eszköz a háborúban is tiltott a terrorizmushoz való folyamodás, azonban fogalmi összevetés szempontjából ez jelen esetben nem releváns. 177

8 majdnem háború. Alacsony intenzitású háborús konfliktus. 13 Mégis úgy vélem ismét visszatérve a fogalmi fejtegetésekhez, elfogadható az a megállapítás, hogy maga a cselekmény lehet a katonai hadviselés egyik extrém formája, mint azt a történelem folyamán is tapasztalhattunk. De itt kívánom hangsúlyozni, hogy álláspontom szerint ez még nem alapozza meg a kivédés vagy önvédelem céljából történo katonai bevetést, amely kvázi háborús konfliktust kezdeményezo retorzióhatású visszacsapássá, önvédelemmé fejlodik ki. Tehát attól, hogy a terrorista cselekmény akár felfogható tiltott ám létezo katonai hadviselési formaként ez nem minosül sem hadüzenetnek sem pedig háborút megkezdo támadásnak.. A terrorizmusnak vannak olyan elemei, amelye a háború fogalmába és magába a háborús konfliktusokba beleillenek, illetve átfednek, azonban a terrorista cselekmény minosítése meg kell maradjon a buncselekmények kategóriájában. A 21. században egyre több egye zmény születik biológiai, vegyi és toxikus fegyverek bevetésének tilalmáról. 14 A tilalmak elsosorban fegyveres konfliktusokra vonatkozóan kerülnek megfogalmazásra. Ismét fejtegetésbe bocsátkozva gondoljuk át ki akarna biológiai, toxikus háborút vívni? Nem lenne egyszerubb ha az összeütközés azon módját választják a felek, hogy a megf é- lemlítést, demonstrációt egy terrorista szervezet vagy egy terrorista hajtsa csak végre? Mind gazdaságilag, mind társadalomlélektani szempontból könynyebb ezáltal az adott cél elérése és korlátozottabb számban követel emberáldozatokat. A terrorizmust egy cél megvalósítása érdekében követik el. A társadalmi, gazdasági, pszichológiai tényezok együttes elemzésénél megállapítható, hogy sokkal inkább veszélyeztet bennünket egy biológiai, kémiai terrorizmus leh e- tosége, mint egy kémiai, biológiai háború. A hadviselés ezen formája ha egy háború kapcsán kerül alkalmazásra akkor ez sok embert érint és az adott helyzet exkalálódásához vezethet addig egy terrortámadás kapcsán ez csupán szporadikus, elsosorban a pszichés hatás és félelemkeltésre irányulna. Azo n- ban megállapítható, hogy a hadviselési mód ezen modern technikák figy e- lembe vételével mind a háború mind a terrorizmus kapcsán azonosak. Talán a terrorizmus kapcsán enyhébb fokú a méreg bejuttatása a csomagolt áruba, amellyel például nagy cégek tehetok tönkre, vagy légkondicionáló berend e- zésbe juttatás vagy számítógépbe víruskód beépítése. Ami viszont sokkal kényelmetlenebb kérdés lehet az a ius in bellum stádiumában terrort mint hadviselési formát alkalmazni? A jelen szabályok szerint 13 Máramarosi Zoltán: A századvég terrorizmusának természetrajza, Rendészeti szemle, szám old 14 A tiltott fegyverek használatáról szóló egyezményeket szokás összefoglalóan New York -i jognak is nevezni. 178

9 ez tilos, de ki állapítja meg illetve ki dönti el, hogy a megválasztott stratégia, akció az minek minosül? A biológiai, toxikus fegyverek használata tilos, kérdés ha ezek bevetésre kerülnek akkor ez terror cselekményt valósít meg vagy még mindig legitim háborúról fogunk beszélni, amelyet illegitim fegyverekkel vívtak? Lesznek-e egy esetleges kémiai, toxikus háború esetében egymással szembenálló felek, vagy csupán elegendo az egyik államnak egy légi támadása, amivel a vírust a lakosság közé juttatja, vagyis egy vírus bevetésével megszunik a háború klasszikus fogalmi elemének egyik fo érvényesülése, hiszen nem az ellenfél katonái gyengítése hanem a pusztítás válik fo motívummá.. Beszélhetünk terrorizmus a háborúban vagy terrorizmus, mint ha d- viselési forma beleolvadva a háború jelentéstartalmába? Ki fogja az adott hadviselési forma legitim vagy illegitimítását meghatározni és hogyan kerül szankcionálásra mint háborús buntett vagy mint terrorcselekmény? A TERRORIZMUS JOGRENDSZERBELI ELHELYEZ- KEDÉSE A terrorizmus nem háború még akkor sem ha esetenként él a háború által is alkalmazott hadviselési forma egyikével. Viszont a terrorizmus és a háború fogalmi elemei között sok az átfedés, azonban a szakirodalmat olvasva a nemzetközi jogászok között egyetértés van abban, hogy a terrorcselekmény nem minosítheto háborúnak. Korunk legfrissebb fegyveres konfliktusait megfigyelve, elsosorban az afgán de még inkább az iraki háború megindításának okát vizsgálva egyesekben felmerülhet az a kérdés, hogy ezen háborúk m i- lyen összefüggésben vannak az Egyedsült Államokat ért évi szeptember 11-ei terrortámadásokkal? Felfogható-e a terrortámadás hadüzenetként? Megalapozhat-e terrortámadás egy háború megindítását? Vagy szankcióról van szó? Valki László professzor errol így vélekedik: terrorra nem lehet terrorral válaszolni gyulölet diktálta cselekedetek ördögi köre. 15 Ugyan Afganisztán: terrorista ellenes háború nemzetközi jogban értelmezh e- to nemzetek közti konfliktusként szeptember 12-én elfogadott ENSZ nyilatkozattal a háború fogalma megváltozik. 16 A terrorizmus írott formában történo szabályozása kezdetben magas rangú politikus ellen elkövetett merényleteket követoen kerül megfogalmazásra, 15 Valki László: A szeptember 11-i te terrortámadás és az önvédelem joga, 2002 Szeged, In memoriam: Nagy Károly, Acta Juridica et politica Tomus LXI 16 Kiss J. László: A terrorizmus, avagy a biztonság és a háború metamorfózisa, Acta Humana N

10 mint az 1856-os belga merényleti záradék, III. Napóleon elleni sikertelen akció hatására majd a Népszövetség égisze alatt két egyezmény kerül elf o- gadásra 1937-ben Sándor jugoszláv király és Barthou francia külügym i- niszter meggyilkolása miatt. Az egyezmények a terrorizmus megelozése és megbüntetése tárgyában tartalmaznak rendelkezéseket. Az egyezmények alapján a forradalom olyan bunös cselekmény, amely valamely állam ellen irányul és célja, hogy meghatározott személyeknél, személyek csoportjánál vagy a közösség körében terrort idézzen elo. Egyetemleges jellegu üldözést írnak elo és a kiadatást, felleloségre vonást nemzetközi szinten szabályo z- zák. 17 A két egyezmény nem lépett hatályba, de tartalmilag fontos mérföldkövet jelente nek a nemzetközi szabályozás színterén. Az 1970-es években miután a terrorizmus kiszélesedik a nemzetek közössége egyre több területen próbálja meg egyezmények formájában visszaszorítani elterjedését. 18 Az egyezményekbol egyértelmuen kitunik, hogy a nemzetközi közösség a terrorizmust a buncselekmények kategóriájába sorolja. Az aut dedere, aut judicare elve fogalmazódik meg, jelezve ezzel a buncselekmény súlyát. A szeptember 11-ei terrortámadásokat követoen George W. Bush az Egyesült Államok elnöke a sajtóban háborúról beszélt. Erre a nemzetközi jogász réteg felzizzent és hangot adott annak, hogy nem háborúról van szó, hanem buncselekményrol, mert a terrortámadásokat végrehajtók magánszemélyek voltak ezért velük szemben büntetojogi felelosségre vonásnak van helye. Ahhoz, hogy háborúról lehessen beszélni agressziót kell feltételezni, azonban ezt csak államok fejthetik ki. Jelen esetben nem volt meg az államok egymással való szembenállása. A kérdés, a körül fogalmazódott meg, hogy minosítheto-e agressziónak egy terrorista szervezet által végrehajtott tám a- dás? Melyre a válasz az, hogy magánszemély vagy magánhadsereg nem követ el agressziót, hanem büntetojog alapján ítélheto meg, sértett állam csak nemzeti eszközökkel védekezhet. 19 Az elkövetett cselekményeket pedig emberiség elleni buncselekmények kategóriájában lehet értékelni. Az a kérdés, hogy a terrorcselekményeket nemzetközi buntettnek vagy csak egyszeru 17 Kardos Gábor: Terrorizmus és nemzetközi jog, Magyar Tudomány 96/10sz Hágai ENSZ egyezmény a repülogépek eltérítésének megakadályozásáról; 1971 Montreal, a légi terrorrizmus elleni egyezmény repülogép felrobbanása, utasok megölésérol; 1974 diplomaták és más, nemzetközileg védett személyek ellen elkövetett buncselekmények megelozésérol és megbüntetésérol; 1979 tússzedés elleni egyezmény 19 Valki László: A szeptember 11-i terrortámadás és az önvédelem joga, 2002 Szeged, In memoriam: Nagy Károly, Acta Juridica et politica Tomus LXI 180

11 nemzeti büntetotörvénykönyv által szabályozott buncselekménynek kell tekinteni még ekkor nyitva állt. 20 A szuverén és végrehajtó hatalom általi interpretáció folytán az eroszakos cselekményeknek, mint a terrorizmusnak jelentését háborúnak minosíteni jogilag annyit jelent, hogy az igazságszolgáltatás vagy a bírói hatalom politikailag befolyásolt, és ezáltal a büntetobírósági rendszer olyan mechanizmussá válik, amely a fennálló politikai helyzetet védi ahelyett, hogy megállapítaná a felelosséget. 21 A háború fennállásának kikiáltása sok egyéb jogi hatást von maga után és az adott idoszakra és területekre rendkívüli jog kerül bevezetésre. Alkalmazásra került a háború joga vagy hágai jog mely a hadviselés formájának megválas z- tása és a fegyveres összeütközés szabályaira vonatkozik. A humanitárius jog vagy másképp a genfi jog mely a fegyveres összeütközés enyhítését és a fegyvernemek megválasztására vonatkozik. Azonban mielott humanitárius jogról beszélhetünk a fegyveres konfliktus megléte szükséges, továbbá a cselekmény jogi minosítése. A terrorizmus nem minosül agressziónak, fegyveres konfliktusnak ezért a humanitárius jog és a humanitárius beavatkozás szab á- lyai sem a hágai jog nem vonatkoznak rá. AZ ÖNVÉDELEMHEZ VALÓ JOG Terrortámadás kapcsán egy állam viszonttámadás formájában önvédelemre hivatott. Azonban milyen mértéku lehet ez az önvédelem, mik a korlátok és in dokolt-e erre a jogra hivatkozva háborút kezdeményezni? További kérdés, hogy az önvédelemhez való jogot egy államon belül mely szerv gyakorolhatja? A katonaság, rendorség, polgárorség vagy speciális alakulatok? Az önv é- delemhez való jog kapcsán felmerül, hogy mennyiben csak védelemrol és mikortól kezdve beszélünk már támadásról vagy szankcióról, esetleg retorzióról? 22 A kérdés megválaszolásánál a nemzetközi jogászok az úgynevezett Webster tételt hívják segítségül ben egy Caroline nevu gozhajó a Niagarán 20 Az Egyesült Államok volt az 1998-ban felállításra kerülo Nemzetközi Büntetotörvényszék kapcsán nem fogadta el a terrorizmus nemzetközi büntetté nyilvánítását. 21 E. Chadwick: Self determination, terrorism and the international humanitarian law of armed conflict, 1996, Martinius Nijhoff Publishers 22 Például, minek lehet minosíteni az 1986-os Nyugat Berlini diszkó elleni öngyilkos merénylo támadását, amely amerikai katonákkal volt teli, és 3 ember meghalt 129 megsebesült, az Egyesült Államok ezért Líbiát gyanúsította és légitámadást indított a Tripoli reptér ellen, 32 meghaltak és találat érte több európai nagykövetséget 181

12 utánpótlást szállított egy katonai lázadók által elfoglalt sziget számára, ahol britek éltek. Az Egyesült Államok semmit sem tett, mire Nagy Britannia felgyújtotta a gozhajót, véget vetve ezáltal az utánpótlásnak.. Nagy Britannia cselekménye indokoltságát a szükségesség, a közvetlenség és arányosság elvét segítségül hívva alapozta meg és ezáltal mentette ki magát a felelosségre vonás alól. Az elvre azóta többször is hivatkoztak. 23 A Webster tételét Valki László professzor az alábbiak szerint foglalja össze: Önvédelemre hivatkozáskor, bizonyítani kell: az önvédelmi tett szükséges és azonnaliságát, azt, hogy ellentmondást nem turo, valamint megfontolásra idot hagyni nem lehet.24 Lehet az állam által válaszként adott önvédelmet az állam részérol elkövetett terrorizmusnak minosíteni? A választ Kardos Gábor nemzetközi jogász kiv á- lóan megfogalmazta: állami terrorizmus politikai kategória a nemzetközi jo g- ban nincs. 25 Az önvédelemhez való jog túllépése megalapozza az állam felelosségre vonását. A szeptember 11-ei támadást Bush elnök egy nyilatkozatában azt mondta, hogy az Egyesült Államok a háború stádiumában van, amellyel els o- sorban a helyzet súlyosságára utalt, vélik ezt amerikai elemzok. 26 A háború és terrorizmus fogalma amerikai politikusok beszédeiben a mai napig megfigyelheto, hogy nem jogilag tisztázott és nem kello körültekintéssel használják. A szeptember 11-ei támadás alkalmával nem voltak egymással szemben álló felek, egymással szembenálló államok, tehát éppen a háború legfontosabb fogalmi eleme hiányzott, amely a legtriviálisabb választóvonal a két fogalom között. A támadás katonai szemmel kiválóan szervezett volt és egyértelmu volt, hogy a kivitelezok megfelelo szervezeti háttere támaszko d- tak. Felmerülhet a szervezett bunözés kategóriájába való besorolás egy pillanat erejéig, azonban ezt rögtön el is vetném, mert a szervezett bunözok nem a tömegpusztításra törekszenek hanem egyértelmuen a pénzszerzés a legfobb motivációjuk és mint tudjuk szeptember 11-ei támadás szervezoi semmiféle követeléssel nem álltak elo. 23 Csak a legfontosabbakat említve a Nürnbergi perben, majd 1976-ban az Entebbei reptérre kényszerített Air France gép kapcsán felmerült incidensnél. 24 Valki László: A szeptember 11-i terrortámadás és az önvédelem joga, 2002 Szeged, In memoriam: Nagy Károly, Acta Juridica et politica Tomus LXI 25 Kardos Gábor: Terrorizmus és nemzetközi jog, Magyar Tudomány 96/10sz. 26 Harry Henderson: Global terrorism, the complete reference guide, Checkmark Books,

13 IZRAEL PÉLDÁJA, VAGY GONDOLATÉBRESZTO MINTA A TERRORISTÁKNAK? Az elso világháborút követoen megkezdodött a Közel-Kelet átrendezése, a britek és a franciák a térségben élo török lakosságot áttelepítették. Ezzel egyidoben az európai zsidók mega lapították a cionista mozgalmat, amelynek fo célja volt ismét létrehozni a zsidó államot. Megkezdték a bevándorlást az akkori palesztin területre. A britek és franciák ekkor még úgy vélték, hogy az önrendelkezési jogot biztosíthatják mind a betelepülo zsidó mind az ott élo arab lakosság számára és bíztak abban, hogy megtarthatják befolyásukat a térségben ben a Népszövetség megbízta Nagy-Britanniát, hogy a Jordán folyótól nyugatra eso rész felett vegye át a protektorátor szerepét. A ter ü- let magában foglalta Palesztina egy részét az ott élo még kezdetleges dom i- nanciával rendelkezo arab lakossággal és még az ennél is kevesebb zsidó telepesekkel. Röviddel a második világháború kitörését megelozoen háromszög konfliktus alakult ki a térségben, az arabok, a zsidók függetlenséget akartak a brit fennhatóság alól és egymás elismerését is gátolták. A második világháb o- rút követoen a briteknek nem sok kedvük maradt a térségben való maradásra, amelyrol az arabok és a zsidó terrorista szervezet az Irgun ( Irgun Zvai Leumi, vagyis Népi Katonai Szervezet ) is gondoskodott. A második világháború áldozatai tömegesen kezdtek bevándorolni a letelepedés szándék á- val. Megoldásként és a béke megteremtése érdekében a térség megosztása volt a cél zsidó és palesztin államokra, am elyet az ENSZ május 15-én deklarált. A zsidó nép élve ezzel a lehetoséggel megalapította Izrael államát, amelyre válaszként a palesztin arabok a környezo arab országok segítségével rögtön támadást indított Izrael államával szemben. A kialakult konfliktus a mai napig fennáll. A konfliktus két népcsoport önrendelkezési jogának érvényesítésébol eredt. A vitatott kérdés: kinek van joga a földhöz. A probléma egyik súlyponti elemeként az ideológiai vallási nézet is meghatározó volt. A két népcsoport közötti visszásságok, támadások és viszonttámadásokból álltak. Az arabok politikai vezetok által futve, ideológiai vallási alapokra helyezve terrorcselekm é- nyek ezreit fejtik ki Izrael államával szemben nap mint nap. Izrael pedig önvédelemre hivatkozva megtorló támadásokkal próbálják fenntartani az egyensúlyt. A Közel-Kelet példáját több okból fontosnak tartom kiemelni. Egyrészt azért, hogy szemléltessem, a térségben jelenleg nincs háború csupán terrortám a- dások sorozata és a konfliktus most már évtizedek óta tart. Megint csak másik oldalról nézve felmerült bennem a kérdés mennyiben szolgálhatott péld a- ként terrorszervezetek számára az izraeli palesztin válság? Ha megfigyel- 183

14 jük a mindennapi sajtót napról-napra találhatunk híreket a térségbol. Bárkit megkérdezve mivel hozná kapcsolatba Izraelt, Palesztinát, mi jut az emberek eszébe egészen biztos a terrorista robbantgatások és öngyilkos merényletek lesz a válasz. Hiszen ez vált a térség szignifikáns jellemzojévé. A terrorizmus kommunikációs szerepét a térségben ez által tökéletesen betöltötte. A térségben zajló terrorista cselekmények, azok megszervezése, a mögöttük rejlo id e- ológiai háttér tökéletesítése most már évtizedek óta folyik. Mi történik abban az esetben ha a Közel-Kelet csupán egy kis gyakorlópálya és az ott levont tapasztalatok plusz az arab világ összefogása 27 a jövoben már az egész világot, vagyis azt a globális teret fogja veszélyeztetni, ahol már nem államok hanem terrorista szervezet és a nemzetközi közösség fog egymással szemben állni? 28 A Közel-Kelet valóban csupán egy példa. Minta lehet terroristák számára de minta a terrorizmussal szembeni harc számára is. Meggyozodésem, hogy Izrael állama az évtizedes kényszer hatására a terrorista cselekmények megelozése, kivédése és önvédelem kérdésében a leheto legtöbb tapasztalatokat gyujtötte össze. Azt hiszem érdemes tanulni katonai, egészségügyi, elhárítási felkészültségükbol mert elsosorban a terrortámadások gyakorlati kivédésénél nagy segítségére lehetnek a nemzetközi közösség számára. KONKLÚZIÓ Korunk nemzetközi jogászai számára, akik a témával foglalkoznak az egyik legnagyobb kihívás a terrorizmus fogalmának meghatározása. Nemcsak azért mert sok más terminológiával mutat rokonságot, hanem azért is mert nem mindegy a terrorizmust mely oldalról közelítjük meg. Hiszen egyesek szám á- ra a ma terroristája a holnap államférfije november 4-én a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem szervezésében A nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem idoszeru társadalmi, katonai és rendvédelmi kérdései címmel konferencia került megrendezésre. Ahol elhangzott, hogy az al Kaida terrorszervezet mintegy 60 országban van jelen és körülbelül terroristát tömörít magába vagyis az arab világ összefogása terrorizmus elkövetése céljával igenis reális. 28 Bármennyire is hangzik elhamarkodottnak fenti kérdésem azt hiszem, hogy aktualitását a terrorcselekmények népszerusödése megalapozza. Gondoljuk a szeptember 11-ét követoen surusödo terrortámadásokra, amelyek hulláma már Európát is elérte és folyamatosan fenyegeti. (Madridi vasútállomás) 29 E. Chadwick: Self determination, terrorism and the international humanitarian law of armed conflict, 1996, Martinius Nijhoff Publishers 184

15 A terrorizmus nem háború, nem ok háború megindítására azonban a politik u- sok gyakran hangoztatják a terrorizmus elleni háború 30 kifejezést foleg a évi szeptember 11-ei támadást követoen, amely szóhasználat nem más mint egy sajtózsargon 31, teljesen elfogadhatatlan a jogi terminológia szempontjából. A háborúra való utalással csupán a terroristák által elérni kívánt bizonytalansági tényezo és figyelemfelkeltés, pszichológiai befolyásolás történik meg. A terrorizmust kinek kell leküzdenie? Államnak vagy nemzeteknek összefogva? Katonai vagy rendori alakulatoknak? Vagy esetleg bármennyire is különösen hangzik a média is szerepet kap a leküzdésben? Ki fogja leküzdeni a cyberterrorizmust? A kérdés jelenleg nyitva áll. Az iraki háború miatt globális fenyegetettségben élünk, ahol a nemzetek összefogása szükséges ahhoz, hogy terrorszervezetek, terroristák felkutatása, felleloségre vonása megtörténjen. Azonban szeretném hangsúlyozni, hogy a terrorizmus egy büntetojogi kategóriai így annak leküzdése majd a globális fenyegetettség visszaszorítását követoen a nemzetállam és azon belül Andrew Nichols ezredessel egyetértve 32 a rendorség feladata lesz. Milyen hatásos szankció rendszert lehet majd létrehozni akár nemzeti vagy nemzetközi szinten, amely visszatartó erovel bír majd újabb terrorcselekm é- nyek visszaszorításánál? Öngyilkos terroristákat nem lehet megfélemlíteni azzal, hogy élet elleni büntetésekkel fenyegetik. Hogyan lehet fellépni azo k- kal az államokkal szemben, ahol a terrorizmus állami szinten eszközzé vált a politikai hatalom megtartása érdekében vagy éppen egy hatalomváltás érd e- kében kerül kifejtésre? (Líbia, Irak, Irán, É -Korea) Ne feledjük a történelemnek kellett a nagy emberáldozatokkal járó példákat meghoznia annak érdekében, hogy a humanitárius jogot a nemzetek egységes szabályba foglalják. Úgy vélem a nemzetközi jogászokra is egyre sürgeto b- ben vár az a feladat, hogy a terrorizmust szabályozását, hatékony megeloz é- sét és kivédését megalkossák a nemzetközi közösség összefogásával. A megelozés érdekében szükséges egy széles nemzetközi együttmuködés, amelyben a kulturális megértést is növelni kell. Ugyanis a terrorizmus mögött rejlo motiváció ideológiai kötöttséget, politika-vallási támogatottságot felt é- 30 Ádány Tamás: A terrorizmussal szembeni fegyveres harc. in. Emlékkönyv Flachbart Erno tiszteletére, Kiadja: Pázmány Péter Katolikus Egyetem 31 Ádány Tamás: A terrorizmussal szembeni fegyveres harc. in. Emlékkönyv Flachbart Erno t iszteletére, Kiadja: Pázmány Péter Katolikus Egyetem 32 Andrew Nichols USMC, Director, Program on Terrorism and Security College of International and Security Studies, a 25. pontban megjelölt konferencián tartott eloadása alapján 185

16 telez, amely szükségessé teszi a kulturális és politikai megértés és fejlodés fokozottabb figyelemmel kísérését. Összefoglalva, a terrorizmus nem háború még akkor sem ha terminológiai átfedéseket fedezhetünk fel a fogalmak között. Továbbá nem is szolgálhat alapot háború megindításához novemberében, amikor cikkemen dolgoztam akkor a terrorizmus általi globális fenyegetettségrol beszélhetünk, amelyet összefogással háborús cselekmények vagy önvédelem címén kezd e- ményezett támadások nélkül is kivédhetünk. Ebben a folyamatban nagyon fontos az együttmuködés, az együttdöntés, a kölcsönösség és mindenek elott az emberi jogok tiszteletben tartása. 186

dr. Lattmann Tamás 1

dr. Lattmann Tamás 1 Erő alkalmazása a nemzetközi jog területén önvédelem és csatlakozó kérdések Nemzetközi jog 2013. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi Jogi Tanszék Ius ad bellum ENSZ rendszere előtt Összességében:

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog. Alkalmazási kör. 2013. tavasz

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog. Alkalmazási kör. 2013. tavasz Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog 2013. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban ius ad bellum (háborúhoz

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

FÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL.

FÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL. Gosi Mariann FÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL Az európaiak még mindig nem vették tudomásul, hogy milyen komoly

Részletesebben

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1 Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog 2014. tavasz Lattmann Tamás ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban

Részletesebben

Kizáró klauzulák: Háttéranyag a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény 1. cikk F pontjának alkalmazásáról

Kizáró klauzulák: Háttéranyag a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény 1. cikk F pontjának alkalmazásáról Kizáró klauzulák: Háttéranyag a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény 1. cikk F pontjának alkalmazásáról Tartalom Oldal I. BEVEZETÉS A. A háttér 3 B. Célok és általános alkalmazás 3

Részletesebben

felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása

felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása REZÜMÉK AZ ISZLÁM FORRADALOM A radikális politikai iszlám felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása következtében

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

TERRORIZMUS ÉS A HATÁRORSÉG

TERRORIZMUS ÉS A HATÁRORSÉG Zán Krisztina Horpácsi Ferenc TERRORIZMUS ÉS A HATÁRORSÉG A világ valamennyi állama, államszövetsége igyekszik megfogalmazni az o- kat a kockázati tényezoket, veszélyeket, melyek biztonságát fenyegetik.

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001)

Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001) Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001) 1. A nemzetbiztonsági tevékenység helye, szerepe, aránya a nemzeti védelmi

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak:

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.11.27. COM(2013) 843 final ANNEX 1 MELLÉKLET A Bizottság és az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának közös jelentése az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság tagja Budapest, 2012. December 11. Sokféle megközelítési

Részletesebben

Valki László A szeptember 11-i terrortámadás és a nemzetközi jog

Valki László A szeptember 11-i terrortámadás és a nemzetközi jog Valki László A szeptember 11-i terrortámadás és a nemzetközi jog Nem sokkal a szeptember 11-i terrortámadások után néhány neves nyugat-európai nemzetközi jogász papírra vagy honlapra 1 vetette első véleményét

Részletesebben

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012 Az államok nemzetközi felelőssége Komanovics Adrienne, 2012 1 (1) A nemzetközi felelősség jogának fejlődése (2) A nemzetközi felelősség forrásai és a kodifikáció (3) A nemzetközi jogsértés (4) Az állam

Részletesebben

Az elnök irodája. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny 2015. Jogi példaeset. A terrorizmus elleni harc és a kínzások

Az elnök irodája. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny 2015. Jogi példaeset. A terrorizmus elleni harc és a kínzások Az elnök irodája A terrorizmus elleni harc és a kínzások Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny 2015. Jogi példaeset Copyright 2015 Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Az esetet Németh

Részletesebben

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak

Részletesebben

Biztonságunk egyik záloga a hatékony civil-katonai együttmûködés

Biztonságunk egyik záloga a hatékony civil-katonai együttmûködés Cser Orsolya Biztonságunk egyik záloga a hatékony civil-katonai együttmûködés A biztonság az egyik legalapvetõbb emberi szükséglet, amely sohasem önmagában, hanem mindig a veszélyhelyzetre történõ reagálásként

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô

Részletesebben

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.

Részletesebben

Kovács Violetta. K9 kommandó

Kovács Violetta. K9 kommandó Kovács Violetta K9 kommandó Tom Lantos szenátor emlékére, aki nagyon sokat tett az állatok védelméért, a rendőr- és katonakutyák még nagyobb megbecsüléséért. Dog Books Kft. Budapest, 2011 Felelős kiadó:

Részletesebben

VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY

VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. PATAKY IVÁN GONDOLATOK A MAGYAR HONVÉDSÉG TERRORISTA TÁMADÁSOK ELLENI VÉDELMÉRŐL A TÉMA IDŐSZERŰSÉGE Több éves érthetetlen hallgatást követően mivel az akkori magyar miniszterelnök

Részletesebben

A nemzetközi repülés védelme és az ENSZ Közgyűlése

A nemzetközi repülés védelme és az ENSZ Közgyűlése Ermszt Ildikó egyetemi adjunktus, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Jogi Tanszék 1. Az 1970-es évektől a XXI. századig Akkor, amikor a légiközlekedés nemzetközi védelmét

Részletesebben

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának

Részletesebben

Az aszimmetrikus hadviselés nemzetközi jogi kihívásai: a háború joga, az emberi jogok, és a büntetõjogi eszközök

Az aszimmetrikus hadviselés nemzetközi jogi kihívásai: a háború joga, az emberi jogok, és a büntetõjogi eszközök hasznos válsághelyzetekben, amikor az események drasztikusan felgyorsulnak és a döntés-elõkészítésre, valamint döntéshozatalra rendelkezésre álló idõ rendkívüli mértékben lerövidül. Bordás Mária Az aszimmetrikus

Részletesebben

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz Az előre nem látható és nem tervezhető, de az év folyamán felmerülő beszerzési szükségleteket az ajánlatkérőnek hogyan kell figyelembe vennie az egybeszámítás szempontjából? Az adott évben (tizenkét hónapban)

Részletesebben

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA A II. világháborút követő évtizedek, a bipoláris világrendszer évtizedei amelyek során

Részletesebben

2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv

2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv 2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv http://humanitarius.nemzetkozijog.hu Kiegészítő Jegyzőkönyv az 1949. augusztus 12-én aláírt Genfi Egyezményekhez egy további megkülönböztető jelvény elfogadásáról

Részletesebben

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011 A viták békés rendezése Az erőszak tilalma Komanovics Adrienne, 2011 1 I. A viták békés rendezése Komanovics Adrienne, 2011 2 Áttekintés (1) A nemzetközi vita fogalma (2) Jogforrások (3) A viták békés

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151 A NÜRNBERGI, A JUGOSZLÁV, ILLETVE A RUANDAI NEMZETKÖZI BÜNTETŐTÖRVÉNYSZÉKEK JOGHATÓSÁGA SZABÓ ADRIENN* jelen tanulmányom célja a legjelentősebb

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Népakarat kinyilvánítása

Népakarat kinyilvánítása Tolmács Önkormányzata Hajnis Ferenc Polgármester Úr részére Tisztelt Polgármester Úr! Ezzel a levéllel Nógrád megye 88, Magyarország hozzávetőlegesen 2500 polgármesterét keresem meg. A levelet tájékoztatásul

Részletesebben

Európa Tanács. Parlamenti Közgyűlés. 1582 (2002) 1 számú Ajánlás. Nők elleni családon belüli erőszak

Európa Tanács. Parlamenti Közgyűlés. 1582 (2002) 1 számú Ajánlás. Nők elleni családon belüli erőszak Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés 1582 (2002) 1 számú Ajánlás Nők elleni családon belüli erőszak 1. A családon belüli erőszak a nők elleni erőszak legelterjedtebb formája, melynek következményei az áldozatok

Részletesebben

Szuverenitás és önrendelkezési jog

Szuverenitás és önrendelkezési jog Szuverenitás és önrendelkezési jog Valki László 2012. szeptember www.nemzetkozijog.hu A nemzetközi jog fő rendező elvei 1. Szuverenitás 2. Önrendelkezési jog 3. Államok egyenlősége 4. Erőszak tilalma 1.

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Konferencia a NATO új stratégiájáról

Konferencia a NATO új stratégiájáról Konferencia a NATO új stratégiájáról 2010.03.26. A NATO formálódó új stratégiai koncepciója és Magyarország címmel rendeztek konferenciát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen csütörtökön. A rendezvényen

Részletesebben

A z olyan nemzetközi szervezetek, mint az EBESZ, az ENSZ és különösen

A z olyan nemzetközi szervezetek, mint az EBESZ, az ENSZ és különösen Gabriel Toggenburg EGY KÉNYES KAPCSOLATRENDSZER: AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A KISEBBSÉGI JOGOK Tényezõ-e a kisebbségvédelem az európai integrációs folyamatban? A z olyan nemzetközi szervezetek, mint az EBESZ,

Részletesebben

2015. évi... törvény Érkezett: 2015 NOV 2 4.

2015. évi... törvény Érkezett: 2015 NOV 2 4. Országgyűlés Hivatala,rnmányszárn : 2015. évi... törvény Érkezett: 2015 NOV 2 4. a Büntet ő Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvénynek a terrorizmus elleni hatékonyabb fellépé s érdekében szükséges

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

A harmadik minszki megállapodás:

A harmadik minszki megállapodás: ELEMZÉSEK A harmadik minszki megállapodás: törékeny esély a politikai rendezésre E-2015/2. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés

Részletesebben

Románia nemzeti védelmi stratégiája

Románia nemzeti védelmi stratégiája 38 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2011. FEBRUÁR Tóth Sándor Románia nemzeti védelmi stratégiája Jelen írásában a szerzõ Románia nemzeti védelmi stratégiáját ismerteti és elemzi, illetve helyezi el a román stratégiaalkotási

Részletesebben

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa. Dr. Bódi Stefánia tanársegéd

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa. Dr. Bódi Stefánia tanársegéd ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa Dr. Bódi Stefánia tanársegéd A magyar biztonságpolitikai gondolkodás etnikai konfliktusok rendezésére irányuló elméletei, különös tekintettel Bibó István

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány:

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: I, Létesítményvédelem és biztonságvédelem tantárgyak körében: 1, Magánbiztonság

Részletesebben

Hátrányos megkülönböztetés a munkajogban

Hátrányos megkülönböztetés a munkajogban Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Agrár-és Munkajogi Tanszék Hátrányos megkülönböztetés a munkajogban Készítette: Rőczei Nóra Ivett Munkaügyi és társadalombiztosítási

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE 2012/13. tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga 2. A késő középkor nemzetközi jogi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

9.3. Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította: Várhalmi Miklós, 2001.

9.3. Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította: Várhalmi Miklós, 2001. 9.2 Az MK Nemzetbiztonsági Stratégiájának vázlata (Várhalmi Miklós, 2001.) 9.3. Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította: Várhalmi Miklós,

Részletesebben

Tanácsnok J A V A S L A T

Tanácsnok J A V A S L A T Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Tanácsnok J A V A S L A T Budapest - Főváros Bűnmegelőzési Charta elfogadására Készítette: Budapest Főváros Közgyűlése Városrendészeti Bizottsága Előterjesztő:

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

LEHETSÉGES-E TERRORTÁMADÁSOK VÉGREHAJTÁSA AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREKEN KERESZTÜL?

LEHETSÉGES-E TERRORTÁMADÁSOK VÉGREHAJTÁSA AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREKEN KERESZTÜL? Dr. Kovács László mk. ornagy LEHETSÉGES-E TERRORTÁMADÁSOK VÉGREHAJTÁSA AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREKEN KERESZTÜL? Jelen írás célja egyetlen kérdés felvetése. A kérdés pedig így hangzik: lehetséges -e, és ha

Részletesebben

Terrorizmus által veszélyeztetett területek védelmi felkészítése. Balog Péter hadnagy, térképész főtiszt MH Térképész Szolgálat 2005

Terrorizmus által veszélyeztetett területek védelmi felkészítése. Balog Péter hadnagy, térképész főtiszt MH Térképész Szolgálat 2005 Terrorizmus által veszélyeztetett területek védelmi felkészítése Balog Péter hadnagy, térképész főtiszt MH Térképész Szolgálat 2005 2 BEVEZETÉS... 3 DEFINÍCIÓ... 3 RÖVID TÖRTÉNET... 7 A DEFINIÁLÁS NEHÉZSÉGEI...

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa

L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa Várnay Ernő Az Európai Bíróság ítélete a Magyarország kontra Szlovákia ügyben* Sólyom László uniós polgár és/vagy államfő? Hivatalos hivatkozás:

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. július 2. 2013. 14. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 16/2013. (VI. 20.) AB határozat a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 269/C.

Részletesebben

CIG 87/04 ADD 2 REV 2

CIG 87/04 ADD 2 REV 2 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. október 25. (OR. fr) CIG 87/04 ADD 2 REV 2 A CIG 87/04 DOKUMENTUM 2. FÜGGELÉKE REV 2 Tárgy: A kormányközi konferencia záróokmányához csatolandó

Részletesebben

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...3 A BÍRÓI HATALOM ÁTLÁTHATÓSÁGA...3 A NYILVÁNOSSÁG ALAPELVE...5 SAJTÓNYILVÁNOSSÁG

Részletesebben

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK 11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerûsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása

Részletesebben

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Law Working Papers 2011/24 Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Péter Katolikus

Részletesebben

Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig.

Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig. SZABÓ BÉLA VIETNAM HÁBORÚI WARS IN VIETNAM Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig. In this article I present wars in Vietnam shortly, at

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN ALÁÍRT GENFI EGYEZMÉNYEKHEZ EGY TOVÁBBI MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELVÉNY ELFOGADÁSÁRÓL (III.

KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN ALÁÍRT GENFI EGYEZMÉNYEKHEZ EGY TOVÁBBI MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELVÉNY ELFOGADÁSÁRÓL (III. KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN ALÁÍRT GENFI EGYEZMÉNYEKHEZ EGY TOVÁBBI MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELVÉNY ELFOGADÁSÁRÓL (III. JEGYZŐKÖNYV) Preambulum A Magas Szerződő Felek, megerősítve az 1949.

Részletesebben

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet

Részletesebben

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Közjogi természető keretek: belsı nemzeti jogok engedélyezési rendje nemzetközi szerzıdések szokásjog Magánjogi keretek: szerzıdések jogszabályok jogszabálynak

Részletesebben

ETIKA. 11. évfolyam. Tematikai egység címe

ETIKA. 11. évfolyam. Tematikai egység címe ETIKA 11. évfolyam Az etika tantárgy a helyes életvezetéshez nélkülözhetetlen magatartási szabályok értelmének megvilágításával, felelősségtudatuk elmélyítésével és az önfejlesztés igényének megerősítésével

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

CRI (2003) 8. A Bizottság az Ajánlást 2002. december 13-án fogadta el Strasbourgban.

CRI (2003) 8. A Bizottság az Ajánlást 2002. december 13-án fogadta el Strasbourgban. A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 7. sz. általános ajánlása: A rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni küzdelem a nemzeti jogalkotásban A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS 1 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS Tankönyv az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzéshez 2 Budapest, 2013... SZERZŐK: DÁVID PÉTER LÓCZY PÉTER LEKTOR: DR. GYÖRGY

Részletesebben

Katonai Vezetőképző Intézet TDK javasolt témái, témakörei

Katonai Vezetőképző Intézet TDK javasolt témái, témakörei Katonai Vezetőképző Intézet TDK javasolt témái, témakörei Hadászat- és Hadelmélet Tanszék 1. A hadikultúrák megjelenése a modern hadügyben 2. A hadikultúrák elméleti kérdései 3. A gerilla hadviselés elméletének

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól!

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól! KIK VAGYUNK? Az Amnesty International kormányoktól, pártoktól és egyházaktól független civil szervezet, amely világszerte 150 országban, több mint 3 millió taggal és aktivistáival küzd az emberi jogokért.

Részletesebben

Benkes Mihály, AZ ER SZAK A TÖRTÉNELEMBEN *

Benkes Mihály, AZ ER SZAK A TÖRTÉNELEMBEN * Benkes Mihály, AZ ER SZAK A TÖRTÉNELEMBEN * A köztudatban elfogadott célrendszer szerint, azaz közmegegyezéses célok érdekében tevékenykedik az egyes és a nemzetközi társadalom szerepl inek túlnyomó többsége.

Részletesebben

uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT új ifjúsáki szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU

uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT új ifjúsáki szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 2 Szerkesztõbizottság Beke Pál Bíró Endre Bodor

Részletesebben

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

1. A terrorizmus és az ellene való védekezés alapkérdései

1. A terrorizmus és az ellene való védekezés alapkérdései KARDos GÁBOR MIÉRT NEHÉZ A TERRORIZMUS ELLEN JOGI ESZKÖZÖKKEL VÉDEKEZNI? 1. A terrorizmus és az ellene való védekezés alapkérdései A nemzetközi terrorizmussal foglalkozó szakirodalom/ll igen nagy figyelmet

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben