Magyar Tudomány Ünnepe 2012

Átírás

1 Magyar Tudomány Ünnepe 2012 GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN Magyarország lehetőségei tudományos konferencia az Általános Vállalkozási Főiskolán november 8. A konferencia védnöke: Vastagh Pál főiskolai tanár, az rektora Helyszín: Villányi úti Konferenciaközpont, 1114 Budapest, Villányi út , 300-as terem

2 PROGRAM Védnöki megnyitó Vastagh Pál CSc., főiskolai tanár, rektor Válság fordulat kiút Andor László CSc., egyetemi docens Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa Gazdasági kormányzás az Európai Unióban Szünet Forgács Imre CSc, Dr. Habil., tanszékvez. egy. docens Európa elrablása 2.0 (Adalékok a pénzügyi válság politikai gazdaságtanához) Ebédszünet Szekcióülések Záró plenáris ülés Vezeti: Hámori Balázs CSc, Dr. Habil., egy. tanár Tájékoztató a szekciókban végzett munkáról. Kiadja az Felelős kiadó: Antal János főigazgató Tördelő szerkesztő: Németh Zsuzsa Megjelent a Dandera Bt. gondozásában

3 I. SZEKCIÓ (216/17-ES TEREM) Magyarország és az EU a média és kommunikáció szempontjából Szekcióvezető: Andó Éva tanszékvezető főiskolai tanár, ÁVF Barát Tamás: Szüntessük meg a szakadékot! Egyirányú kétirányú kommunikáció Európával Szánthó Zsuzsanna: Milyen polgár vagyok én? (Fiatalok az Európai Unióról) Andó Éva: Magyarország és az Európai Unió viszonyával kapcsolatos metaforák kognitív nyelvészeti elemzése Szabó Júlia: Előtérben a háttér újságíró-percepciók az EU-tagországokból Szeredi Pál: Navigare necesse est, vivere non est necesse, azaz hajózni szükséges, élni nem muszáj A magyar médiaszabályozás dilemmái Gellért Kis Gábor: Az online média és az uniós jogalkotási ambíciók II. SZEKCIÓ (316/17-ES TEREM) Az euróövezeti válság világgazdasági és nemzetközi politikai összefüggései Szekcióvezető: Csicsmann László egyetemi docens, BCE 1. Panelbeszélgetés: Az euróövezet válsága világgazdasági kontextusban Moderátor: Moldicz Csaba (főiskolai tanár, ÁVF) Csáky György Mocsáry Péter Novák Tamás Vigh László 2. Panelbeszélgetés: Az euróövezet válsága nemzetközi politikai kontextusban Moderátor: Csicsmann László (egyetemi docens, BCE, ÁVF) Joó András Kádas Csaba Koller Boglárka Matus János 3

4 III. SZEKCIÓ (420/21-ES TEREM) Régiók Európája Szekcióvezető: Kelen András tanszékvezető főiskolai tanár, ÁVF Felkért hozzászóló: Péterfi Ferenc osztályvezető, Magyar Művelődési Intézet Bajor Tibor: Kárpátalja közlekedési rendszere és határain átnyúló kapcsolatai Bálint Mónika: Városi kertek - Globális trend a lokalitás jegyében Bilecz Endre: A demokratikus önkormányzatoktól a centralizált közigazgatásig G. Márkus György: Európai törésvonalak Kelen András: Szociális és anti-szociális gazdaság a mai vidéki Magyarországon Kuti Éva: Európai Bizottsági javaslat az európai szintű alapítvány jogi formájának létrehozására Miklós Ágnes Kata: Regionális sajátosságok a kortárs európai krimi irodalomban Vajdovichné Visy Erzsébet: Közös gondok, eltérő feltételek: a Tisza menti régiók együttműködése (egy Interreg projekt tapasztalatai) IV. SZEKCIÓ (322/23-AS TEREM) Közgazdaságtan új környezetben Szekcióvezető: Hámori Balázs tanszékvezető egyetemi tanár, ÁVF Belyó Pál: A magyarországi kamatpolitika, mint a monetáris politika ingoványos talaja Hámori Balázs: Szervezeti innováció néhány hazai tapasztalat Nyusztay Lászlóné Dévai Katalin: Adózási trendek az EU-ban, az egykulcsos adó szerepe és hatása Magyarországon Szakolczai György: Keynes javaslatai a nemzetközi gazdasági problémák rendezésére és ezek teljes mai aktualitása Hegedüs Szilárd: Az Európai Uniós csatlakozás hatása az önkormányzatok gazdálkodására, különös tekintettel a fejlesztésekre Varga János: Versenyképességi helyzetjelentés Magyarországról 4

5 Kertész Krisztián: A nemzetgazdasági és regionális felzárkózás váltómozgása az Európai Unió közép-kelet-európai országaiban Tóth Margita: Az önkormányzati eladósodottság európai kitekintésben Gere Attila, Sipos László: A preferenciatérképezés módszertanának kritikus pontjai az élelmiszeripari termékfejlesztésben Tóth Arnold, Gere Attila, Sipos László: A conjoint analízis kritikai elemzése élelmiszer-termékcsoportok vizsgálatával Németh Tibor: Megatrendek a népesedésben, foglalkoztatásban, növekedésben, fejlődésben V. SZEKCIÓ (200-AS TEREM) Információ, tudás, döntés (módszertani szekció) Szekcióvezető: Lipécz György tanszékvezető főiskolai tanár, ÁVF Kovács Edith, Szántai Tamás: Portfólió optimalizálása az értékpapírok közötti összefüggésrendszer kiaknázásával Rétallér Orsolya: Viszontbiztosítási játékok Big Boss játékokkal történő vizsgálata Papp Ferenc: E-Logisztika (Az e-business logisztikája) Réger Béla: A multinacionális virtuális vállalkozás-menedzsment lehetőségei a felsőoktatásban Radnóti István: Vállalkozói orientáció és kockázatvállalási szándék Lipécz György: A racionalitás néhány problémája a döntéselméletben Andrásiné Sinkó Viktória: Szabad szoftverek az oktatásban Szépe Orsolya: Kommunikációs kompetenciákkal kapcsolatos hallgatói önfejlesztési célok az ÁVF-en. Statisztikai elemzés Szilágyi Brigitta, Kádasné V. Nagy Éva, Lángné Lázi Márta: A tehetséggondozás egy hagyományostól eltérő módja a BME Matematika Intézetében Baksa-Haskó Gabriella: Hozott anyagból a főiskolát 2012-ben kezdők informatikai előismeretei Haskó József: Az informatika-oktatás tapasztalatai a levelező, illetve a távoktatásban elearning-es lehetőségek 5

6 VI. SZEKCIÓ (418/19-ES TEREM) Jogi kérdések az Európai Unióban Szekcióvezető: Forgács Imre tanszékvezető egyetemi docens, ÁVF Csorba Ferenc: A versenyjog uniós összefüggései Elek József: Az Európai Unió fogyasztóvédelmi szabályainak alkalmazása a magyar jogrendszerben Kertész Gábor: A közszolgáltatások és a versenyjog Keszthelyi László: Adóharmonizáció vagy szabadságharc, ez a kérdés válasszatok! (Szemelvények az EU és Magyarország adójogi szabályozásából) 6

7 A KONFERENCIA ELŐADÓI Andó Éva PhD, tanszékvezető főiskolai tanár Andor László CSc., egyetemi docens Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa Andrásiné Sinkó Viktória mestertanár Bajor Tibor PhD, főiskolai tanár Baksa-Haskó Gabriella főiskolai tanársegéd Bálint Mónika PhD hallgató, projektvezető PTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Zöld Fiatalok Egyesület Barát Tamás főiskolai tanár Belyó Pál PhD, tanszékvezető főiskolai tanár Bilecz Endre főiskolai docens Csáki György CSc, Dr. Habil., egyetemi tanár Szent István Egyetem, Csicsmann László PhD, egyetemi docens Budapesti Corvinus Egyetem, 7

8 A KONFERENCIA ELŐADÓI Csorba Ferenc főiskolai docens Elek József főiskolai docens Forgács Imre CSc, Dr. Habil., tanszékvezető egyetemi docens G. Márkus György CSc, Professor emeritus Gere Attila PhD hallgató Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar Gellért Kis Gábor mestertanár Hámori Balázs CSc, Dr. Habil., tanszékvezető egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem, Haskó József mestertanár Hegedűs Szilárd PhD hallgató Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Joó András PhD, főiskolai tanár Kádas Csaba adjunktus, PhD hallgató 8

9 A KONFERENCIA ELŐADÓI Kádasné V. Nagy Éva PhD, egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Matematikai Intézet, Kelen András CSc, tanszékvezető főiskolai tanár Koller Boglárka főiskolai docens Zsigmond Király Főiskola Kertész Gábor PhD hallgató, adjunktus Kertész Krisztián PhD, főiskolai tanár Keszthelyi László PhD hallgató, adjunktus Kovács Edith, PhD, főiskolai tanár Kuti Éva PhD, főiskolai tanár Lángné Lázi Márta PhD, egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Matematikai Intézet Lipécz György CSc, tanszékvezető főiskolai tanár Matus János DSc, Professor emeritus 9

10 A KONFERENCIA ELŐADÓI Miklós Ágnes Kata PhD, főiskolai tanár Mocsáry Péter PhD, főosztályvezető-helyettes Külügyminisztérium Moldicz Csaba PhD, főiskolai tanár Németh Tibor PhD, főiskolai docens Eötvös József Főiskola Novák Tamás PhD, tudományos igazgató-helyettes MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja Nyusztay Lászlóné Dévai Katalin CSc, egyetemi docens Papp Ferenc PhD, főiskolai tanár Radnóti István PhD hallgató, adjunktus Réger Béla PhD, Dr. Habil., egyetemi docens Rétallér Orsolya PhD hallgató, MTA-BCE Lendület Stratégiai Interakciók Kutatócsoport, BCE Gazdaságinformatika Doktori Iskola Sipos László PhD, egyetemi adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Szabó Júlia PhD hallgató, szerkesztő ELTE TÁTK Szociológia Doktori Iskola 10

11 A KONFERENCIA ELŐADÓI Szakolczai György CSc, Dr. Habil., Professor emeritus Szántai Tamás CSc, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szánthó Zsuzsanna főiskolai docens Szépe Orsolya PhD hallgató, adjunktus Szeredi Pál mestertanár Szilágyi Brigitta PhD, egyetemi docens BME Matematikai Intézet Tóth Arnold PhD hallgató, adjunktus Tóth Margita PhD, főiskolai tanár Vajdovichné Visy Erzsébet PhD, egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Varga János PhD hallgató, óraadó tanár Kodolányi János Főiskola Vastagh Pál CSc, főiskolai tanár, rektor Vigh László PhD, főiskolai tanár 11

12 A ELŐADÁS KONFERENCIA KIVONATOK ELŐADÓI Andó Éva MAGYARORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ VISZONYÁVAL KAPCSOLATOS METAFORÁK KOGNITÍV NYELVÉSZETI ELEMZÉSE Előadásomban a mai magyar politikai diskurzusok jellemző metaforáit vizsgálom meg, különös tekintettel a Magyarország és az Európai Unió viszonyával kapcsolatos szóképekre. Az elemzéshez a fogalmi keretet a hagyományos, irodalmi-retorikai metaforakutatás helyett a George Lakoff és Mark Johnson által kidolgozott (Metaphors We Live By, 1980) koherens és szisztematikus konceptuális metaforaelmélet, a metafora kognitív nyelvészeti megközelítése adja. Az elmélet lényege, hogy a metaforák nem egymástól elszigetelt nyelvi elemek, hanem olyan hétköznapi kifejezések, amelyeknek a mögöttes fogalmi tartománya eltér az aktuálisan megfogalmazottaktól, de e két tényező valamilyen rendszer szerint fogalmilag összetartozik. A kognitív metaforaelmélet szerint e mögöttes tartományok egyszerűbb, tapasztalati úton megismerhető fogalmakat tartalmaznak, és fő funkciójuk, hogy segítenek megérteni bonyolultabb, absztraktabb jelenségeket. Előadásomban konkrét szövegek elemzésével, a politikai metaforizáció mechanizmusának bemutatásán keresztül arra keresem a választ, hogy miként történik a sűrítés, az egyszerűsítés folyamata, milyen mögöttes tartalmakat implikálnak és asszociálnak azok a politikai közbeszédben ma használt szóképek, melyek Magyarország és az EU viszonyára utalnak. Andor László GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN Miként épül fel a gazdasági kormányzás a gazdasági válságra adott válaszként? Andrásiné Sinkó Viktória SZABAD SZOFTVEREK AZ OKTATÁSBAN A XXI. század mindennapi életében, így az oktatás során is nagy szerepe van a számítógépek, azon belül is a fizetés nélkül használható ám jogtiszta szoftverek és egyéb jól felhasználható lehetőségeknek. A problémát aktuálissá teszi a év elején, az NFM és a Microsoft között zajló tárgyalássorozat is. Ennek témája az a Tisztaszoftver néven ismertté vált licenckonstrukció volt, amelyet a Microsoft a magyar oktatási rendszer számára évekkel ezelőtt kidolgozott és kedvező áron kínált. A kormányzat és a Microsoft vezetése között folyó egyeztető tárgyalások hónapokon keresztül tartották bizonytalanságban az oktatási intézményeket. Bár az említett probléma konstruktívan került megoldásra, mégis fontos ismerni azokat a felhasználható szoftveres 12

13 A ELŐADÁS KONFERENCIA KIVONATOK ELŐADÓI és interneten elérhető egyéb erőforrásokat, amelyből a jogtiszta ám ingyenes szoftverek és így az oktatás stabilitása biztosítható. Ennek érdekében szeretnék bemutatni néhány általam nagyra becsült és kedvelt, az oktatás során felhasznált lehetőséget, hogy mi tanárok mindannyian kedvünkre használhassuk és velük az óravezetésünket, a prezentációinkat látványossá, élvezetesebbé és otthon jogtisztán felhasználhatóvá és reprodukálhatóvá tegyük a hallgatók számára. Bajor Tibor KÁRPÁTALJA KÖZLEKEDÉSI RENDSZERE ÉS HATÁRAIN ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATAI Kárpátalja fejlesztési terveiben jelentős helyet foglal el a közlekedési adottságokra való alapozás. Közlekedés földrajzi szempontból valóban, ez a térség Európa egyik meghatározó közlekedéslogisztikai csomópontja lehetne, de még sem az. A belső adottságok szerint adott a széles és az európai átlagos vasúti nyomtáv, az európai közúti közlekedési csatorna, az V-s korridor, ugyan akkor maga a közlekedési hálózat a XIX. század végén alakult ki és változás, azóta sem történt. A külső adottságok meglehetősen szűkösek, Kárpátalja határvonalából gyakorlatilag alig 20 km-s sávra korlátozódnak. A kérdés: mi az akadálya annak, hogy a közlekedési csomópont tervek megvalósuljanak? Baksa-Haskó Gabriella HOZOTT ANYAGBÓL A FŐISKOLÁT 2012-BEN KEZDŐK INFORMATIKAI ELŐISMERETEI 2012 szeptemberében az Általános Vállalkozási Főiskolára beiratkozó hallgatókkal kérdőívet töltettünk ki az informatikai előismereteikkel kapcsolatban. Párhuzamosan az Budapesti Kommunikációs Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem elsős hallgatóit is megkérdeztük, így az önmagában is érdekes eredmények mellett összehasonlításra is van lehetőségünk. Az előadásban szó lesz a középiskolai informatikatanításról, a hallgatók számítógép használati szokásairól, és önbevallás alapján a számítógépes ismereteikről. 13

14 A ELŐADÁS KONFERENCIA KIVONATOK ELŐADÓI Bálint Mónika VÁROSI KERTEK: GLOBÁLIS TREND A LOKALITÁS JEGYÉBEN A globális piacgazdaság ellenpólusa (és egyesek szerint ellenszere ) az önellátó a piaccal szinte nem érintkező gazdálkodás, annak régi és új formái. A nagyvárosi környezetbe ékelődő közösségi élelmiszer-kertek látványa néhány városban megszokott dologgá vált napjaikra Európában, és egyre több ilyen kezdeményezéssel találkozhatunk Magyarországon is. Mik a főbb motivációi a közösségi kertészeknek? Önellátó gazdálkodás megvalósítása? Egészséges élelmiszerek termelése? Globalitás-kritika és antikapitalizmus? Hobbikertészet? Közösségek építése? A városkép átvarázsolása? Előadásomban a közösségi kertek mozgalmát mutatom be, azok gazdaságkritikai és szociológiai sajátosságaira koncentrálva. Budapesti példákon keresztül, négy budapesti közösségi kert tagjaival készített interjúk és a városi kertészkedést népszerűsítő cikkek elemzésével világítok rá a közösségi kertészek tevékenységének motivációjára. 14 Barát Tamás SZÜNTESSÜK MEG A SZAKADÉKOT" EGYIRÁNYÚ KÉTIRÁNYÚ KOMMUNIKÁCIÓ EURÓPÁBAN Az előadás bevezetője arról az egyirányú kommunikációról szól, amely jellemzője volt Magyarországnak, az EU-hoz történő csatlakozásakor. Az előadás dióhéjban ismerteti a csatlakozás kommunikációját (Kommunikációs Közalapítvány), valamint azt a Brüsszelből érkezett figyelmeztetést, amely arra hívta fel az illetékesek figyelmét, hogy ne egyirányú, hanem kétirányú legyen a csatlakozás kommunikációja. Az előadásban szó kerül az elmúlt két évben a Magyarország és az EU között felmerült kommunikációs ellentétről. Az előadás felvillantja az európai kommunikáció néhány fontos elemét. ( Fehér könyv az európai kommunikációs politikáról, Európa a polgárokért program, Digitális Agenda.) Az előadás néhány fontos állítása: A tájékoztatáshoz való jog és a véleménynyilvánítás szabadsága az európai demokráciát működtető legfontosabb értékek.

15 A ELŐADÁS KONFERENCIA KIVONATOK ELŐADÓI Minden állampolgárnak biztosítani kell, hogy saját nyelvén férhessen hozzá a közügyekkel kapcsolatos információkhoz. Ez azt jelenti, hogy az információt széles körben, több csatornán keresztül kell elérhetővé tenni. A kétirányú kommunikáció feltételeinek megteremtése közös európai érdek. Minden európai rendelkezzen számítógépes ismeretekkel és az online szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel Alapvető EU állampolgári jog a teljes körű tájékoztatáshoz való jog. Oka a szabad verseny és a demokrácia. Belyó Pál A MAGYARORSZÁGI KAMATPOLITIKA, MINT A MONETÁRIS POLITIKA INGOVÁNYOS TALAJA Az elmúlt évtizedek gazdasági problémáinak vizsgálata során jellemző indikátorok a kamatszintek alakulása. A 2008-as pénzügyi-gazdasági válság óta pedig különösképp felerősödött az inflációval, az államháztartással, valamint a jövőben várható gazdasági helyzettel kapcsolatos várakozások szerepe a kamatszint meghatározásában. A jegybanki alapkamat hazánkban jóval magasabb szinteken mozgott és mozog jelenleg is, mint akár a hasonló fejlettségű EU-s tagállamokban. Az előadás során bemutatom a rövid távú kamatok és az ezzel összefüggő, a monetáris politikában fontos makrogazdasági mutatók alakulását az eltelt évtizedben. Kitérek arra, hogy a hosszú lejáratú kamatokat mindenképpen az aktuális gazdasági helyzet és a jövőre vonatkozó gazdasági kilátásaink határozták meg. Vajon milyen tényezők befolyásolhatják a továbbiakban a kamatok alakulását? A további években meghatározó lesz a monetáris politika számára a gazdaság várható egyensúlyi helyzetével kapcsolatos bizonytalanság, a költségvetési hiány, a bérek alakulása, és különösképpen az államadósság csökkentésének kényszere. 15

16 A ELŐADÁS KONFERENCIA KIVONATOK ELŐADÓI Bilecz Endre A DEMOKRATIKUS ÖNKORMÁNYZATOKTÓL A CENTRALIZÁLT KÖZIGAZGATÁSIG A FIDESZ KÖZIGAZGATÁSI REFORMJA A FIDESZ eredeti programja a rendszerváltáskor Bibó István demokratikus önkormányzatszolgáló közigazgatás koncepcióján alapult; ezért bírálta az 1990-es önkormányzati törvényt. A 2011-es reform tartalma és szlogenje Magyary Zoltán hatékony közigazgatás koncepciója. A kettő különbségének lényege, hogy a közigazgatást kivonja az önkormányzatok (és a társadalom) ellenőrzése alól helyette a közigazgatást a kormány irányítása alá helyezi, centralizálja. Magyarországon eltér egymástól a közigazgatási, az önkormányzati, a területfejlesztési, a választókerületi területbeosztás. Ez pedig önmagában is csökkenti ezek hatékonyságát. AZ EUROÖVEZET VÁLSÁGA NEMZETKÖZI POLITIKAI ÖSSZEFÜGGÉSBEN Moderátor: Csicsmann László, PhD, egyetemi docens, BCE, ÁVF A kerekasztal résztvevői: Joó András PhD, főiskolai docens, Kádas Csaba PhD hallgató, adjunktus, Koller Boglárka PhD, főiskolai docens, Zsigmond Király Főiskola Matus János DSc, Professor emeritus, Téma: Az eurozóna válságának elmélyülése felébresztette az euroszkeptikus véleményeket, amelyek borúsan látják politikai szempontból az Európai Unió jövőjét februárjában megszületett a jelentős politikai áldozatokat követelő Európai Stabilitási Mechanizmus, amely pénzügyi segítséget nyújt az övezethez tartozó 17 államnak, azok ratifikációját követően. Az európai politikusok kereszttűzbe kerültek, egyrészt meg kell felelni a belpolitikai elvárásoknak, amelyek esetenként ellenzik a stabilitási paktum megkötését. Másrészt, az eurozóna egybentartása és annak hosszú távú fenntarthatósága további együttműködést követel meg. Angela Merkel, német kancellár, az ellenzékbíráló szavai ellenére áldását adta a stabilitási paktumra, amelyet végül a német alkotmánybíróság is jóváhagyott. Az Európai Stabilitási Mechanizmus körüli viták számos jövőbeni kérdést vetnek fel nemcsak gazdasági, hanem politikai szinten. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke nemrégiben sokakat meghökkentő nyilatkozatot tett az Európai Unió továbbfejlődéséről, amikor az Európai Egyesült Államokat, azaz a föderációt vizionálta. A nemzeti szuverenitás további átadása azonban az Európai Unió területén jelenlévő szélsőjobboldali és egyéb politikai csoportok számára elképzelhetetlen. A föderáció felé tett talán első lépések egyikeként felvetett bankunió heves ellenállást vált ki többek között Németország részéről is. Kérdéses, hogy van-e realitása a föderációnak, illetve hogy mennyiben sikerül kezelni annak politikai következményeivel együtt a görög és spanyol válságot. A panel az eurozóna válságának kérdését politikai, illetve politikai gazdaságtani dimenzióba helyezi, és bemutatja a Barroso által felvetett föderációval kapcsolatos vitákat, illetve kitekintést nyújt az Európai Unió helyére a világpolitikában. 16

17 A ELŐADÁS KONFERENCIA KIVONATOK ELŐADÓI Csorba Ferenc A VERSENYJOG UNIÓS ÖSSZEFÜGGÉSEI Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) cikkei rögzítik az uniós versenyszabályokat. Az Európai Bizottság kiemelt feladata, a tagállamok versenyhatóságaival együttműködve annak biztosítása, hogy az uniós vállalkozások egyenlő, tisztességes és méltányos feltételek mellett versenyezzenek egymással. Előadásomban a Versenypolitikai Főigazgatóság tevékenységén keresztül bemutatom és elemzem a Főigazgatóság eszközrendszerét, versenypolitikai eszköztárát, kiemelve a tagállami támogatások ellenőrzésében betöltött szerepét. Részletezem a tiltott állami beavatkozások formáit, azok versenytorzító hatásait. Bemutatom és elemzem a megengedő állami támogatások szempontjait a környezeti állapot kedvező kialakításának finanszírozásában a kis- és középvállalkozások helyzetének javításában. Ismertetem a megmentési támogatás elveit a szerkezetátalakítási támogatáshoz kapcsolódó intézkedési kötelezettségeket. Bemutatom az állami támogatási forma sajátos módját a MALÉV ügyén keresztül. Az Európai Bizottság 88 milliárd forint visszakövetelésére kötelezte a Magyar Kormányt. Az állami támogatást a MALÉV-nak vissza kell (?) fizetnie, mert az Európai Bizottság határozata szerint 2007 és között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott állami finanszírozás az európai versenyjogi szabályozásba ütközött. Elek József AZ EURÓPAI UNIÓ FOGYASZTÓVÉDELMI SZABÁLYAINAK ALKALMAZÁSA A MAGYAR JOGRENDSZERBEN Történeti bemutatás A fogyasztóvédelem szabályainak kialakulása az európai jogfejlődésben Az EU fogyasztóvédelmi szabályainak kialakulása. A bírói gyakorlat hatása az EU fogyasztóvédelmi jogfejlődésre A hatályos európai szabályozás A magyar jogfejlődés a fogyasztóvédelemben 1990 előtt és után Mérföldkő: Magyarország csatlakozása 2004-ben. A jelenlegi magyar szabályozás: mit vettünk és mit nem vettünk át az európai közösségi jogból. Jogérvényesítési lehetőségek a magyar fogyasztóvédelmi szabályok alapján. 17

18 ELŐADÁS KIVONATOK Forgács Imre EURÓPA ELRABLÁSA 2.0 A 2008-as pénzügyi összeomlás nemcsak a piaci szereplőket sújtotta, miután azok a kormányok, amelyek ezt megengedhették maguknak, sok száz milliárd dolláros/eurós kormányzati mentőcsomagokkal siettek a bajba jutott bankok és egyéb gazdasági szektorok segítségére. Az amerikai TARP-program (Troubled Asset Relief Program) és európai megfelelőik viszont kezelhetetlen költségvetési deficiteket okoztak és az államadósságok szintjét csillagászati magasságokba emelték. Az Európai Unió esetében amely egyike a legnagyobb globális veszteseknek mindez egy példa nélküli pénzügyi válsághoz vezetett, amely még 2012-ben is tart és az euroövezet létét fenyegeti. G. Márkus György EURÓPAI TÖRÉSVONALAK Az előadás az Európában történelmileg kialakult területi-kulturális és gazdasági törésvonalakat írja le. Tárgyalja a 2. világháború után kialakult integráció viszonyát a korábbi megosztottságokhoz. A globalizáció és az integráció törésvonalait ismerteti, s ezek fényében törekszik a jelenlegi válság/ok/ konceptualizálására. Gellért Kis Gábor AZ ONLINE MÉDIA ÉS AZ UNIÓS JOGALKOTÁSI AMBÍCIÓK Már a 90-es évek közepén megfogalmazódott az Európa Tanács kulturális bizottságában, majd a tanács ajánlásában testet is öltött az európai kulturális termékek, azon belül az audiovizuális értékek védelme. Minthogy az aláírók száma igen rövid idő alatt elérte a szükséges mértéket, a dokumentumban rögzített szabályok kötelezővé váltak minden tagállam számára. Azóta folyamatosan napirenden van Strasburgban (Brüsszelben) a média szabályozása különböző közelítésben versenyjogi, erkölcsi, fejlődéslélektani, gazdasági stb., és ezek az eltérő közelítések rendre kizárják egymást. Nyilvánvalóan felfokozott érdeklődés és szándékok mellett irányul az utóbbi évek szakpolitikája az online médiára, amely a kezdetektől a mai napig alapvető definíciós problémákkal küzd, miközben a társadalmi problémát magát senki nem vitatja. Az előadás ezt a folyamatot, illetve a probléma jelenlegi kezeletlenségét, pillanatnyi kezelhetetlenségét mutatja be. 18

19 ELŐADÁS KIVONATOK Gere Attila, Sipos László A PREFERENCIATÉRKÉPEZÉS MÓDSZERTANÁNAK KRITIKUS PONTJAI AZ ÉLELMISZERIPARI TERMÉKFEJLESZTÉSBEN Munkánkban számos preferencia térképezés elkészítése során tapasztalt problémákkal foglalkozunk. Kutatásunkban célul tűztük ki, hogy a felmerült jellemzően módszertani kérdésekre válaszokat keresünk, és megoldási javaslatokkal szolgálunk. A belső preferencia térképezés marketing szakembereknek, addig a külső preferencia térképezés a termékfejlesztőknek segít a termékoptimalizálásában. A módszer lényege, hogy matematikai összefüggést határoz meg egy adott termékcsoportra alkalmazott nagy létszámú laikus fogyasztók által végzett kedveltség vizsgálat és egy kis létszámú szakértői bíráló csoport által végzett érzékszervi vizsgálat között. Az általunk azonosított kritikus pontok: fogyasztók mintavételezése (reprezantitivitás), hiányzó adatok kezelése (Regresszió, ANN), fogyasztók klaszterezése (módszer, távolságmérés metodikája, hatékonysági mutatók), szakértői bírálat megbízhatósága (megkülönböztető képesség, ismétlőképesség, panelegyetértés), preferencia térkép matematikai módszertana (PCA, PCR, PCoA, PLS, PO-PLS, CVA, a megfelelő számú komponens megválasztása, a vektor-előállítás hibái, alkalmazott modellek), szoftveres korlátok (SPSS Statistics, SPSS Modeler, XL-Stat, Matlab, R-project, SAS, Statistica, Unscrambler, Senstools, Fizz, Compusense, ProfiSens) és vizualizáció (2D, 3D, coutour plot). Munkánkban emellett javaslatot teszünk új, alternatív eszközök használhatóságára (ANN) illetve egyéb fejlesztési irányokra (e-nyelv, e-orr). Hámori Balázs SZERVEZETI INNOVÁCIÓ NÉHÁNY HAZAI TAPASZTALAT A hazai vállalkozások innovációs magatartásának sajátosságairól Ha innovációról esik szó, sokszor még a közgazdászok is szinte kizárólag termékinnovációkra vagy technológiai újításokra gondolnak. Hogy nem csupán szubjektív benyomás az innováció más típusai, köztük is elsősorban a szervezeti innovációk elhanyagolása, azt meggyőzően bizonyítják a témakörrel kapcsolatos keresési eredmények a világhálón. A szervezeti innováció témaköre méltatlanul szorult háttérbe. Pedig a szervezeti innovációk nem kevésbé vitték előre a világot, mint az új termékek vagy a forradalmian új technológiák. Új szervezeti megoldások kitalálása már évszázadokkal az ipari forradalom előtt is lenyűgöző eredményeket produkált. Elegendő itt a manufaktúrák megjelenésének átütő termelékenységnövelő hatására utalni. Unikális példája a kapitalizmus előtti idők szervezeti innovációinak a Velencei Arzenál, a városállam tulajdonában lévő fegyver- és hajógyártó óriás működése. A 20. század 80-as éveitől kezdve a legfejlettebb országokban és szektorokban különböző intenzitással, de mindenütt végbemegy a hagyományos hierarchikus vállalat dekonstrukciója: az ipari 19

20 ELŐADÁS KIVONATOK korszakra jellemző vertikális vállalatokat elkezdték mind belülről, mind pedig kívülről szétbontani. Az ipari társadalomnak megfelelő merev szervezetek lazább szervezeti megoldásoknak adják át a helyüket. A vállalati hierarchiák molekuláris egységekre bomlanak, és az egyes egységek úgy viselkednek, mint a külső beszállítók. A vállalaton belüli decentralizáció megnöveli a csoportok függetlenségét, felhatalmazza az autonóm egységeket, és a vállalatokat belsőleg is átalakítja csoportok sajátos hálózatává. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ipari rendszer elbürokratizálódott mamutvállalataival szemben akárcsak a piacon a 21. századi, decentralizált szerkezetű vállalatokon belül is előtérbe kerül a teljesítmény, a vállalati részlegek, üzemek, teamek inputjai helyett az outputjukat mérik. A vállalatközi kooperációk és hálózatok kiépülése fellazítja a vállalat határait: a merev gazdasági egységeket a korábbiaknál lényegesen rugalmasabb szervezeti konfigurációkkal váltották fel. A két egymásba fonódó trend (a belső és a külső hálózatosodás) mögött az gazdaság informatizálódása és az ezzel összefüggő technológiai, illetve termékinnovációk állnak. Szinte az összes fentebb említett szervezeti innovációt az outsourcingtól a just-in-time rendszerig ebben a kontextusban lehet és kell értelmezni. A vállalatok dekonstrukciójáról, a hálózatosodás sajátosságairól kíván képet adni az előadás. Fókuszában nem csupán az általános fejlődés menete, hanem empirikus kutatás alapján a hazai sajátosságok, tapasztalatok is megjelennek. Kulcsszavak: innováció, szervezeti viselkedés, szervezeti alkalmazkodás, coopetició, hálózat. JEL kódok: L 22, L24; L25, L26, L51 Haskó József AZ INFORMATIKAOKTATÁS TAPASZTALATAI A LEVELEZŐ ILLETVE A TÁVOKTATÁSBAN ELEARNING-ES LEHETŐSÉGEK A levelezős hallgatók informatika oktatásában az ÁVF-en bevezetett Moodle rendszert használtam. Előadásomban az itt szerzett tapasztalatok összefoglalása mellett bemutatok néhány hasznos elearing alkalmazást is. Hegedűs Szilárd AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSÁRA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FEJLESZTÉSEKRE A kutatás aktualitását az adja, hogy Európai Uniós csatlakozással a Közösség Fejlesztési alapjaiból az önkormányzatok is részesednek kedvezményezettként. A kutatás során megvizsgáltam a Nemzeti Fejlesztési Terv és Új Magyarország Fejlesztési Terv és Új 20

21 ELŐADÁS KIVONATOK Széchenyi Terv keretében az önkormányzatok és költségvetési szerveik által megszerzett pályázati forrásokat a 7 régióban. Az adatok forrása a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Jelek lekérdező rendszere volt, a nyert adatokat vizsgáltam mutatószámok segítéségével. A kutatás eredményeként az önkormányzatok számára kifizetett összegeket vizsgálva megállapítható, hogy az Európai Uniós csatlakozást követően 925 milliárd Ft fizettek ki a 7 régióban, amely meghaladja a korábban hazai forrásokból, címzett és céltámogatásokból finanszírozott önkormányzati fejlesztéseket. Így tehát a fejlesztések hosszú távú hatásokat indukáltak, melyek az önkormányzatok pénzügyeit, illetve az általuk nyújtott közszolgáltatásokat is nagymértékben befolyásolták. Kelen András SZOCIÁLIS ÉS ANTI-SZOCIÁLIS GAZDASÁG A MAI VIDÉKI MAGYARORSZÁGON A tanulmány a közvetlen értékesítés fogalmát és bontakozó formáit járja körül a gazdaságszociológia eszközeivel. A hazai szociális gazdaságnak ugyanis zászlóshajója ez az üzleti modell, amely a közösség-támogatta mezőgazdaság szélesebb koncepciójába illeszkedik. Az első ilyen formáció az (ős)termelői piac, amely adekvát formában nem önkormányzati közszolgáltatásként, hanem a résztvevők által menedzselt köztulajdonként, afféle közjóként fogható fel. Ilyenek továbbá a városlakókból online verbuvált fogyasztói szövetkezetek, továbbá egyéb kísérleti minták, amelyek egy-egy gazda várható terméséből a kockázatviselés megosztásával kötnek le részesedést. Mindezek a kisléptékű élelmiszer rendszerek a hagyományos kereskedelmet egy tartalmas személyes kapcsolatrendszerbe ágyazott árucsere kialakításával igyekeznek megkerülni a jobb minőség és a regionalitás jegyében. Ennek kapcsán hangsúllyal tárgyalom a városkörnyék fogalmát, amely Erdei Ferenc óta van jelen a hazai tudományosságban, de az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság nemrégiben tett állásfoglalásának köszönhetően újra jövő elé néz, mert úgy segíthet a helyben megtermelt jövedelem helyben tartásában, hogy az nem vezet bezárkózó piacokhoz. A tanulmány sorra veszi még azokat a munkaszervezeti formákat és intézményeket is, amelyek a közvetlen értékesítés kapcsán a foglalkoztatás szempontjából érdekesek lehetnek. Megvizsgálom a megrendelői oldalon jelentkező közétkeztetési és iskolai gyümölcs programokat, valamint a falusi vendégasztalhoz kapcsolódó beszállítói kereteket, önkormányzati vállalkozási kezdeményezéseket, amelyek a termelők integrálására, az értékesítés gondjainak átvállalására hivatottak. 21

22 ELŐADÁS KIVONATOK Kertész Gábor A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÉS A VERSENYJOG Napjainkban egyre gyakrabban visszatérő kérdés, hogy meddig terjed az állam közszükséglet kielégítő szerepe és az adott szükséglet vonatkozásában egyedi, vagy pedig közszükségletről beszélhetünk. A másik ezzel szervesen összefüggő kérdéskör, hogy a közszükséglet kielégítését milyen módon biztosítsa az állam, ha piaci szereplők bevonásával biztosítja a közszükséglet kielégítését, akkor azt a hagyományos versenyszabályok szerint, vagy speciális szabályok között kell biztosítani, milyen könnyítést kap a közszükségletet kielégítő vállalkozás a verseny többi résztvevőjéhez képest. Ennek alapján az előadáson az alábbi kérdésekre keresem a választ: Létezik-e közszükséglet, vagy ez egy fikció? Feladata-e az államnak a közszükséglet kielégítése? Milyen módokon elégítheti ki az állam a közszükségletet? A közszükségletet kielégítő vállalkozásra az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak-e? A válaszok keresése során az uniós versenyjog kontextusában vizsgálom a kérdést példaként felhozva egyes közszolgáltatásokat. Kertész Krisztián A NEMZETGAZDASÁGI ÉS A REGIONÁLIS FELZÁRKÓZÁS VÁLTÓMOZGÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÉP-KELET-EURÓPAI ORSZÁGAIBAN A közép-kelet-európai országokat érintő kulcsfontosságú kérdés, hogy az Európai Unión belül milyen formában és sebességgel megy végbe a reálkonvergencia, azaz a nemzetgazdaságok jövedelmének felzárkózása. Az előadás fő állítása, hogy amikor a nemzetgazdaságok felzárkózása (az EU átlagához) felgyorsul, akkor az egyes országokon belüli régiókban az egy főre jutó jövedelmek szóródása megnő, azaz a fejlettebb és a fejletlenebb régiók között még nagyobb lesz a különbség. A nemzetgazdasági szintű és a regionális szintű felzárkózás között tehát trade-off van, azaz középtávon az egyik csak a másik rovására tud megvalósulni. Az empirikus tapasztalatok bizonyítják, hogy a jó gazdaságpolitika képes lehet egy ország növekedési potenciálját gyorsítani, de nem képes az előbbi trade-off hatást semlegesíteni. A nemzetközi összehasonlításokból látható, hogy minél alacsonyabb fejlettségi szintről indult egy ország és minél gyorsabban zárkózik fel az EU átlagához, annál nagyobb fejlettségi különbségek keletkeznek az országon belül az egyes régiók között. 22

23 ELŐADÁS KIVONATOK Keszthelyi László ADÓHARMONIZÁCIÓ VAGY SZABADSÁGHARC, EZ A KÉRDÉS VÁLASSZATOK! (Szemelvények az EU és Magyarország adójogi szabályozásaiból) Az Európai Unió feladatai közül az adóharmonizáció igen hosszú múltra tekint vissza. A tagállamok célja végső soron az, hogy egy egységes közösségi adórendszert hozzanak létre. A Financial Times című szaklap felmérése szerint azonban a tagállamok többsége nem szeretne adóharmonizációt a közösségen belül. A tagországok ódzkodnak adórendszereik öszszehangolásától. Attól tartanak ugyanis, hogy költségvetési politikájuk mozgástere a jelenleginél is szűkebb keretek közé szorulna. Aggodalmuk érthető, hiszen minden állam egyik legféltettebb kincse az adókivetés és beszedés joga. Ha létrejönne egy szupranacionális adórendszer, azzal az egyes tagállamok szuverenitásuk jelentős részét veszítenék el. Magyarország különösen 2010 óta élenjár azoknak az adókivetési megoldásoknak a bevezetésével, melyek enyhén szólva nem harmonizálnak az EU törekvéseivel. A paletta széles, szinte lehetetlen felsorolni, hogy miben járunk élen e tekintetben. (pl. EVA mint adónem, ÁFA mint kiugró mérték) Ugyan akkor azt is el kell ismerni, hogy egyes megoldások, vagy adómértékek bár mennyire is egyediek, akár az EU malmára hajthatják a vizet. Kovács Edith, Szántai Tamás PORTFÓLIÓ OPTIMALIZÁLÁSA AZ ÉRTÉKPAPÍROK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZER KIAKNÁZÁSÁVAL Többdimenziós valószínűség eloszlások szerkesztése és azok empirikus adatokhoz történő illesztése számos alkalmazási terület alapproblémáját jelenti. Az elmúlt néhány esztendő során olyan módszereket dolgoztunk ki, amelyek a komponensek között fennálló feltételes függetlenségeket felderítve illesztenek diszkrét többdimenziós eloszlásokat az empirikus adatokhoz. Előadásunkban egy portfolió optimalizálási problémát tárgyalunk, bemutatva hogyan vehető figyelembe módszerünkkel, az értékpapírok közötti összefüggési rendszer. 23

24 ELŐADÁS KIVONATOK Kuti Éva EURÓPAI BIZOTTSÁGI JAVASLAT AZ EURÓPAI SZINTŰ ALAPÍTVÁNY JOGI FORMÁJÁNAK LÉTREHOZÁSÁRA Az előadás arról az Európai Uniós kezdeményezésről ad áttekintést, amelynek célja az európai alapítvány jogi formájának létrehozása. Az első rész az előzményekkel, a kezdeményezés hátterében meghúzódó érdekekkel és szándékokkal foglalkozik. Elemzi azokat a gyakorlati problémákat, amelyek megoldására az új intézményi forma lehetőséget kínál. Összefoglalja azokat az érveket, amelyek az előkészítő konzultációkon elhangzottak, ismerteti továbbá a megvalósíthatósági tanulmány legfontosabb eredményeit és megállapításait. A második rész annak az Európai Bizottsági javaslatnak a részletes ismertetésére vállalkozik, amelynek célja az európai alapítvány statútumának megalkotása. A jelenleg érvényes szövegtervezet alapján áttekinti az új intézménnyel szemben támasztott főbb követelményeket, az alapítás, a regisztráció, a megszüntetés, a működtetés, az ellenőrzés, az átláthatóság, a belső szervezet, a munkaerő-gazdálkodás és az adópolitikai kezelés tervezett szabályozását. Az előadás az új jogi formától várható előnyök, valamint a gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos várakozások áttekintésével, illetve a magyarországi nonprofit szektorra gyakorolt lehetséges hatások mérlegelésével zárul. Lipécz György A RACIONALITÁS NÉHÁNY PROBLÉMÁJA A DÖNTÉSELMÉLETBEN A döntéselmélet egyrészt matematikai egzaktságú modelleken alapszik, másrészt szociológiai, pszichológiai, magatartástudományi megfigyeléseken. Az utóbbi évtizedekben egyre inkább jellemzővé válik ez a második fajta megalapozás, és egyre szélesebb körű és egyre elmélyültebb kutatások folynak ezen a téren. A kétfajta megközelítés azonban sokszor ütközik egymással, és ez elvi ellentmondásokhoz vezet, mert nem mindig világos a kétfajta megközelítés egymáshoz való viszonya. A formális normatív modellek felől nézve a mindennapi gondolkodás, a mindennapi döntések gyakran esetlegesnek, torznak, manipulálhatónak, ennélfogva ésszerűtlennek minősülnek, miközben másfelől a köznapi józan ész szabályainak megfelelnek, és pszichológiailag is érthetőek és normálisnak tekinthetők. A referátum ezen ellentmondások magyarázatára és feloldására törekszik. 24

25 ELŐADÁS KIVONATOK Miklós Ágnes Kata REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGOK A KORTÁRS EURÓPAI KRIMIIRODALOMBAN A detektívtörténet modern formájának megszületése, tehát a 19. század második fele óta a krimi változatai sok esetben egy adott kultúrkörben, és még gyakrabban egy adott országban alakultak ki. A klasszikus angol mystery novel, a francia gyökerű roman policier, az amerikai hard-boiled fiction megannyi példa arra, hogy a kulturális háttér, a társadalmi igény és az olvasók által ismert környezet milyen hatást gyakorolhat a detektívtörténet változásaira. A 21. század első évtizedére a nemzeti sajátosságok helyett inkább a regionális sajátosságok léptek előtérbe a detektívtörténetek irányzataiban és válfajaiban. A legfrissebb irányzatok egyike, a skandináv krimiirodalom (az angol nyelvű szakirodalomban nordic noir avagy Scandie lit néven ismert, sajátosan egyedi hangvételű detektívtörténetek gyűjtőneve) már nem egy adott nemzethez, hanem egy adott régióhoz kapcsolódva vált ismertté és tett szert rendkívüli népszerűségre. A skandináv krimi sajátosságai között nem csak a gondosan kidolgozott jellemrajzokat, a szépirodalmi igényű leírásokat és a párbeszédek hangsúlyos használatát érdemes kiemelni, hanem az erős társadalmi töltetet is, mely ezekre a regényekre jellemző a jóléti államok szociális problémáira reflektáló írásmód nem csak irodalomkritikai, hanem irodalomszociológiai szempontból is figyelmet érdemel. A norvég Jo Nesbø, a svéd Stieg Larsson, Henning Mankell vagy Håkan Nesser, az izlandi Arnaldur Indriðason művei nem csupán a detektívtörténet új lehetőségeit mutatják meg, de a skandináv államok társadalmi problémáit is beemelik a narratívába. AZ EURÓÖVEZET VÁLSÁGA VILÁGGAZDASÁGI KONTEXTUSBAN Moderátor: Moldicz Csaba PhD, főiskolai tanár, ÁVF A kerekasztal beszélgetés résztvevői: Csáki György CSc, egyetemi tanár, Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, ÁVF Mocsáry Péter PhD, főosztályvezető-helyettes, Külügyminisztérium, EU Gazdaságpolitikai Főosztály, Novák Tamás PhD, tudományos igazgatóhelyettes, MTA Közgazdaságés Regionális Tudományi Kutatóközpontja, Világgazdasági Intézet Vigh László PhD, főiskolai tanár, ÁVF Téma: Az egyes uniós tagállamok 2008 vége óta küzdenek a pénzügyi-gazdasági világválság hatásaival, miközben a tagállamokat érintő gondok uniós szintűvé válva az Európai Unió válságkezelési képességét is próbára teszik. Ma már nyilvánvaló, hogy a 2008-at követő 25

26 ELŐADÁS KIVONATOK időszak gazdasági korszakváltás is egyúttal és mély és hosszú távú hatásokat fog gyakorolni az európai integrációra. A 2008-ban kezdődött folyamat végén a világgazdaság radikálisan megváltozott képe fog bennünket fogadni; a beszélgetés célja, hogy felvázolja azokat a főbb változásokat, amelyek hosszú távon is befolyásolják majd az integrálódó Európa mozgásterét és szerepét a világgazdaságban. Németh Tibor MEGATRENDEK A NÉPESEDÉSBEN, FOGLALKOZTATÁSBAN, NÖVEKEDÉSBEN, FEJLŐDÉSBEN A fejlett világban erősödő növekedési, foglalkoztatási problémák okait a döntéshozók, és a társadalmak jórészt azonosan látják. Az uralkodó diagnózis szerint a fejlett világ, főként Európa túlságosan elkényelmesedett, kevesen, és keveset dolgozunk. Ebből következik az uralkodó terápia is, vagyis az, hogy munkahelyeket kell teremteni, növekedés élénkítő programokat kell beindítani, emelni kell a nyugdíj korhatárt, többen, és többet kell dolgozni. A cikk arra keresi a választ, hogy ezek az utak járhatók-e a XXI. századi fejlett világban. Ehhez olyan megatrendeket, vagyis a kormányok, társadalmak akaratától függetlenül kialakuló törvényszerűségeket keres, amelyek meghatározzák, hogy egyáltalán milyen utak közül választhat a fejlett világ. Négy ilyen törvényszerűséget mutat be a tanulmány. 1. A fejlett világban a népesség a feltartóztathatatlan elöregedés felé fordult, s ez, az aktív/eltartott arány megállíthatatlan csökkenéséhez vezet. 2. A fejlett világban szintén megállíthatatlan a bérmunka terjedelmének a zsugorodása. 3. A fejlett világban a gazdasági növekedés törvényszerűen esik vissza. 4. A gazdasági fejlődés viszont egyre gyorsul. A világ nem vesz tudomást ezekről a megatrendekről, és rendületlenül a múlt gondolkodásmódjával keresi a válaszokat a jelen kérdéseire. A már itt kopogtató jövő kérdéseit azonban a múlt logikájával nem lehet megválaszolni. Ezért nincs más kiút, mint a gondolkodásunkon változtatni. 26

27 ELŐADÁS KIVONATOK Nyusztay Lászlóné Dévai Katalin ADÓZÁSI TRENDEK AZ EU-BAN, AZ EGYKULCSOS ADÓ SZEREPE ÉS HATÁSA MAGYARORSZÁGON Napjainkban az adórendszer változása, a változások iránya, a gazdasági hatásai igen aktuális kérdések. Az Európai Unió adózási trendjei mindig tanulságosak a hazai adórendszer elemzése szempontjából. Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy nincsenek általánosan érvényes receptek, vagy etalonok, amit követnünk kellene, azaz nem áll rendelkezésre olyan minta amely egészében beilleszthető lenne egy-egy ország adórendszerébe. Az előadás elején az Európai Unió adótrendjeiről kerül sor egy rövid összefoglalásra. Ezek után a hazai adórendszer változásának irányait vázolom fel, majd a lényegi mondanivaló az egykulcsos adó bevezetésének kérdéseivel foglalkozik. 1. Milyen előnyöket várnak, vártak az egykulcsos adótól? - Felpörgeti a gazdasági növekedést, - Növeli a foglalkoztatást - Szűkíti a fekete gazdaságot - Egyszerűsíti az adózást stb. 2. Milyen tapasztalatok állnak rendelkezésünkre az egykulcsos adó gazdasági hatásairól? - A gazdasági növekedésre nem hatott, ez az elvárás nem is igazolható - A háztartások fogyasztását nem növelte - Semmilyen hatás nem mutatható ki a foglalkoztatásra - Az SZJA-t ugyan némileg egyszerűsíti, de a sokasodó új adók bevezetésével az adórendszer egésze bonyolultabbá vált 3. Melyek az egykulcsos adórendszer jelentős hátrányai? - Jelentős bevételkiesés az államháztartásba - A jövedelemkülönbségek számottevően nőtt - A legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők hátrányba kerültek stb. 4. Milyen kedvező és kedvezőtlen hatásai vannak a hazai adórendszer struktúrájának, a változtatások irányának? - A forgalmi típusú adók súlyának növekedése, mint tendencia helyeselhető - A jövedelem típusú adók jelentős csökkentése súlyos helyzetbe hozza az államháztartást, és nem igazán indokolható 27

28 ELŐADÁS KIVONATOK - Az un. szociális adók súlya mutatkozik magasnak az európai összehasonlításban, ennek csökkentésére nincs sok esély (ezt a munkavédelmi programmal nem lehet megoldani) - A különadók, a tranzakciós adó, stb erősen vitathatók - A tőkejövedelmek adóztatása az egy kulcs miatt tovább csökkent, ingatlanadóztatás a helyi adózáson kívül nincs és nem is kívánja a kormányzat bevezetni - Összességében tarthatatlan az a hatás, amely jelentősen megnövelte a leszakadó népesség számát, és általában az elszegényedést. Papp Ferenc E-LOGISZTIKA Az elmúlt évtizedek során végbement technológiai fejlődés, valamint a társadalmi és gazdasági igények növekedése lehetővé tették az új kommunikációs lehetőségek megjelenését. Napjainkra már szinte elképzel-hetetlen az élet az informatika újabb-és újabb találmányai, vívmányai nélkül. A megnövekedett igények, valamint a kezdeti számítógépes hálózatok létrehozása, illetve ezek továbbfejlesztése képezik a mai internet alapjait, amelyek mostanra behálózzák az egész világot. Az elektronikus üzletvitel, az elektronikus kereskedelem és az elektronikus logisztika kialakulása is mind kapcsolatban áll az Internet kialakulásával, de nemcsak a külső, hanem a belső integrált információs rendszerek létrejöttével is. Radnóti István VÁLLALKOZÓI ORIENTÁCIÓ ÉS KOCKÁZATVÁLLALÁSI SZÁNDÉK Főiskolánkon már korábbi kutatások (Szakács és mtsai, 2003) is foglalkoztak azzal, hogy a vállalkozóvá válás részben az egyén személyiségében rejlik. Ha létezik jellemző vállalkozói személyiség, akkor egy egyén személyiségének feltárásával többé-kevésbé megállapítható, hogy az illető vállalkozó, pontosabban sikeres vállalkozó lehet-e. Hasonló gondolat szülte a Florin, Karri és Rossiter (2007) által szerkesztett Vállalkozói Orientáció Kérdőívet is, amit a kutatók az üzleti képzésben alkalmaznak. Kutatásom tárgya részben az, hogy feltárjam, vajon a Kérdőívben található diszpozíciók (proaktivitás, innováció preferenciája, teljesítménymotiváció, énhatékonyság, nonkonformitás) milyen mértékben jellemzik az ÁVF GM szakára járó hallgatókat. Emellett központi kérdésem az is, hogy a magas illetve alacsony vállalkozói orientációval jel- 28

29 ELŐADÁS KIVONATOK lemezhető hallgatók között van-e különbség a kockázatokhoz való hozzáállás (elsősorban érzelmi viszonyulás), attitűd, valamint kockázatvállalási szándék tekintetében. Réger Béla A MULTINACIONÁLIS VIRTUÁLIS VÁLLALKOZÁS-MENEDZSMENT LEHETŐSÉGEI A FELSŐOKTATÁSBAN A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) felmérése szerint a fiatalok 96%-a nem mer vállalkozni. A főbb okok között a következőket is említik: Hiányzik a gyakorlati, üzletvezetési tudás A tőkehiány probléma, Pszichés gátak, amit sokkal nehezebb áttörni. Ezekre a felvetésekre a megoldás az Általános Vállalkozási Főiskolán a Vállalkozás-menedzsment tanszéknek is nagy kihívást jelent. Az Erasmus programlehetőségeit felhasználva egy újfajta nemzetközi vállalkozás-menedzsment felsőoktatási gyakorlati képzési forma került kialakításra öt ország (Horvát, Lengyel, Magyar, Olasz, Portugál) társ felsőoktatási intézmény összefogásával. Ebben a programban lehetősége van a hallgatóknak, hogy virtuálisan vállalkozást alapítsanak, működtessenek és a napjaink gazdasági kihívásaira modellezési módszerek alkalmazásával reagáljanak a legjobb megoldás érdekében. A teamek nemzetközi összetétele és az oktatás angol nyelve is biztosítja a multinacionális vállalkozási környezetet. Az első program levezetése már bizonyította a pszichés gátak leküzdését és az üzletvezetési tudás gyakorlati fejlesztését. Rétallér Orsolya VISZONTBIZTOSÍTÁSI JÁTÉKOK BIG BOSS JÁTÉKOKKAL TÖRTÉNŐ VIZSGÁLATA A viszontbiztosítási játékok fogalma a játékelmélet területén nem ismeretlen (lásd például Fragnelli és Marina 2003-as tanulmányát, Suijs és társai 1997-es és 1999-es cikkét, vagy Lemaire 2004-es írását). Előadásomban azt kívánom megmutatni, hogy a viszontbiztosítási modellek mindegyike modellezhető Big Boss játékok segítségével is. (Big Boss játékokról bővebben lásd Muto és társai írását 1988-ból.) Jelen esetben az ügyfél mindössze egyetlen 29

30 ELŐADÁS KIVONATOK biztosítóval szerződik, és ez utóbbi feladata a megfelelő biztosítási háttér megszervezése. Ezt a társaságot nevezzük a játék Nagy főnökének, mivel az ő megkerülésével más biztosítók nem részesedhetnek az adott szerződésből. A főnök feladata, hogy eldöntse, melyik biztosítókkal szeretne a szerződésen osztozkodni, így a viszontbiztosítók szerepe ezen szituáció szempontjából másodlagosnak mondható. Előadásomban egy olyan modell felépítését szeretném megmutatni, mely a későbbiekben játékelméleti eszközökkel egyszerűen elemezhetővé válik. Ezáltal a direktbiztosító és a viszontbiztosító közötti díj és kockázat allokációt közelebbről is lehetőség lesz megvizsgálni, és megállapítható, hogy a biztosítási piacon alkalmazott árazás mennyiben felel meg a játékelmélet területén igazságosnak tartott elosztásoknak. Szabó Júlia ELŐTÉRBEN A HÁTTÉR ÚJSÁGÍRÓ PERCEPCIÓK AZ EU TAGORSZÁGOKBÓL Berlinben 1951 óta megrendezik a Berlini Nemzetközi Filmfesztivált. Az idei Berlinálén induló (és végül Ezüst Medvével díjazott) magyar film, Fliegauf Bence Csak a szél című alkotásának sajtótájékoztatóján az újságíróknak számára a székeken elhelyezett három oldalas kormányzati háttér anyagot a német újságírók értetlenkedve fogadták. Milyen szakmai háttér mechanizmusok működnek az itt dolgozó EU tagországi újságírók, tudósítók munkájában? Milyen nem látható kommunikációs üzenetek befolyásolják a megszülető cikkeket, tudósításokat? Szakolczai György KEYNES JAVASLATAI A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI PROBLÉMÁK RENDEZÉSÉRE ÉS EZEK TELJES MAI AKTUALITÁSA Keynest nem sokkal a Bretton Woods-i tárgyalások utáni, korai halála megakadályozta abban, hogy közzétegye ott előadott javaslatait. Ezért ezek feledésbe merültek, csak évtizedekkel később jelentek meg Összegyűjtött művei harminc kötetében, valamint a Valutaalap által kiadott, a Bretton Woods-i tárgyalások anyagát közzétevő kötetekben, és nem keltettek feltűnést. Ezek az elgondolásai azonban éppen olyan forradalmiak, mint az Általános elméletben előadottak, a teljes foglalkoztatás egész világon való megvalósításának feltételeit írják le, ma is teljesen aktuálisak, és mélységes ellentétben állnak mind a mai gazdaságpolitikai gyakorlattal, mind a ma uralkodó elmélettel. A gazdaságpolitikai javaslatok elsősorban azon alapulnak, hogy Keynes már akkor fölismerte a nyílt gazdaságok trilemmáját, vagyis azt, hogy egy nyílt és rögzített vagy lebegő 30