A bevallás aláírás nélkül nem érvényes!

Átírás

1 1 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ január 1-től az iparűzési adókötelezettséget Dorogon a helyi adókról szóló évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) felhatalmazása alapján Dorog Város Képviselő-testületének 33/2009.(XII.18.) számú rendelete állapította meg. (Az iparűzési adókötelezettség Dorog Város Képviselő-testületének 11/1991.(VI.20.) számú rendeletével július 01-től került bevezetésre.). Adóköteles a Dorog Város illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Az adó alanya a vállalkozó. Vállalkozónak minősül és adóévben adókötelezett a személyi jövedelemadó törvény szerinti egyéni vállalkozó, azaz a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében; b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja); c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében ( kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja); d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; e) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja); f) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosult igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében; a személyi jövedelemadó törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő, ha az őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a Ft-ot meghaladja, a jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyt is, az egyéni cég, egyéb szervezet, akkor is ha felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak. A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben, vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. Telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutakat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát; b) azon távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén, amelynek ba) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevétele legalább 75%-ban vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR ] származik (vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján utólag fizetett díjú vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének (vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető) számlázási címe található, bb) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevételének kevesebb, mint 75%-a származik vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR ] (vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján előfizetőjének távközlési szolgáltatást nyújt (vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető), valamint ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési tevékenységet is végez azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének adóév első napján a számlázási címe található, c) a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamos energia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve a végső fogyasztó számára történő elosztásból származik. A helyi iparűzési adóbevallást - az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott időpontig (általános esetben minden év május 31-ig) az iparűzési adót működtető székhely, telephely szerinti település önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani! A bevallás aláírás nélkül nem érvényes! Az azonosító és egyéb adatokat az előírt bejelentési kötelezettség során bejelentett adatokkal kell kitölteni. Amennyiben bejelentett adataiban változás történt, azt a BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS nyomtatványunkon kell bejelenteni.

2 FŐLAP I. A bevallás jellege Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) többféle esetre ír elő bevallás benyújtási kötelezettséget. Ebben a pontban a bevallás jellegét kell megjelölni, mégpedig a felsorolt nyolc lehetőség egyike melletti négyzetben történő X beírásával. 1. Éves bevallás melletti négyzetet kell jelölni, ha a vállalkozást az önkormányzat illetékességi területén a teljes adóévében iparűzési adó kötelezettség terhelte, továbbá akkor is, ha az iparűzési adó kötelezettség a év során év közben keletkezett (pl. az adózó év közben kezdte meg tevékenységét), és az adókötelezettség fennállt december 31-én is ( ebben az esetben jelölni kell az 5. pontot is). Ha teljes évben fennállt az adókötelezettség, akkor II. blokkban a Bevallási időszak sorban január 1. napjától december 31-ig terjedő időszakot kell beírni, ha az adókötelezettség év közben keletkezett, akkor az adókötelezettség kezdő napjától december 31-ig terjedő időszakot kell beírni. A bevallást az adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani! Ezt követően benyújtott évi adóbevallások után mulasztási bírságot is kell fizetni. 2. Záró bevallás melletti négyzetbe kell X-et tenni, ha a III. blokk valamely esete áll fenn, így például a vállalkozás átalakul (egyesülés/szétválás), vagy felszámolását, végelszámolását rendelték el, illetőleg adóköteles tevékenységét az adózó megszünteti, vagy például az egyéni vállalkozói igazolványát az okmányiroda visszavonta, továbbá az Art ának (3) bekezdésében foglalt egyéb esetekben. A záró bevallás benyújtásának okát a III. blokkban, a megfelelő négyzetben kell jelölni. A II. blokkban meg kell jelölni azt az időszakot, amelyre a bevallás vonatkozik. A bevallás benyújtásának időpontjára az adózás rendjéről szóló törvényben és az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben foglaltak az irányadók. Abban az esetben, ha az adózó adókötelezettsége egy adott önkormányzat illetékességi területén azért szűnik meg, mert székhelyét más településre helyezi át vagy telephelyét megszünteti a településen, de más településeken az iparűzési adókötelezettsége továbbra is fennáll, akkor az adóévben fennálló adókötelezettség időtartamáról szóló bevallást csak az adóévet követő év május 31-éig kell benyújtani, kivéve, ha még a székhely-áthelyezés, telephely-megszüntetés évében az adózó más okból záró bevallás benyújtására kötelezett. Ekkor az éves bevallás és a záró bevallás mellett is egyaránt X-et kell tenni, a II blokkban pedig az adóévben a településen fennálló adókötelezettség időtartamát is meg jelölni. 3. Előtársasági bevallás mellett kell jelölni a jogelőd nélkül alakult (nonprofit) gazdasági társaságnak, egyesülésnek, szövetkezetnek, erdő birtokossági társulatnak, ezen adóalanyoknak a bevallást az előtársasági időszak alatti vállalkozási tevékenységről kell benyújtani. (A II. blokkban az előtársasági létforma alatti adókötelezettség időtartamát kell megjelölni.) Az előtársasági időszaknak a jogelőd nélkül alakuló szervezet társasági, társulati szerződése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetőleg közokiratba foglalásának napjától a cégjegyzékbe való bejegyzésének, vagy a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig terjedő időtartam minősül. Ha az adózót a cégbíróság a cégbejegyzési kérelem benyújtásának évében bejegyezte, akkor az adót a bejegyzéstől számított 120 napon belül kell megállapítani, az előtársaság adókötelezettségéről szóló bevallást azonban csak a bejegyzést követő év május 31-ig kell benyújtani. Ebben az esetben a cégbejegyzést követő naptól az adóév utolsó napjáig tartó időszakról szóló éves bevallást is az adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani! Ha az adózót a cégbíróság nem a cégbejegyzési kérelem benyújtásának évében jegyezte be a cégjegyzékbe, vagy a cégbíróság a cégbejegyzési kérelmet jogerősen elutasította, vagy az adózó a bejegyzési kérelmet visszavonta, akkor az adókötelezettség keletkezésétől az előtársasági időszak utolsó napjáig terjedő időtartamról szóló bevallást az előtársasági időszak utolsó napjától számított 120 napon belül kell benyújtani. 4. Naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó bevallása esetén e szöveg mellé X-et kell tenni. A számvitelről szóló évi C. törvény, illetve az Art ának (1) bekezdése és 6. számú melléklete alapján a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak az adóév utolsó napját követő 150. napig kell az éves bevallást benyújtania. A bevallási időszak ebben az esetben értelemszerűen az adóév (üzleti év) első és utolsó napja közötti időszakot jelenti, amely 12 hónapra terjed ki, kivéve az áttérés évét. 5. Év közben kezdő adózó bevallása melletti négyzetet kell jelölni, ha a gazdasági társaság, egyéb jogi személy év közben alakul meg, illetőleg az egyéni vállalkozó év közben kéri a KEKKH által vezetett, egyéni vállalkozók nyilvántartásába való felvételét. Ilyen esetben az éves bevallás mellé is kell X-et tenni. 6. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó áttérésének évéről készült évközi bevallás esetén ezt a pontot jelöli meg az adózó. Ez esetben az adóév első napja a naptári év első napjával, az utolsó napja pedig a választott mérlegforduló nappal egyezik meg. 7. A személyi jövedelemadó törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő bevallása melletti négyzetbe X-et kell tenni az Szja tv. szerint mezőgazdasági őstermelőnek feltéve, ha éves árbevétele a 600 ezer forintot meghaladta Ebben az esetben az éves bevallás mellett is jelölnie kell. 8. A Htv. 37. (2) b) pontja alapján állandó jellegű iparűzési tevékenységgé váló tevékenység után benyújtott bevallás: Ha az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység időtartama az adóévben a 180 napot meghaladta, akkor e tevékenység már állandó jellegű iparűzési tevékenységnek minősül, így a 8. pont mellett és az éves bevallás mellett is kell X-et tenni. II. Bevallási időszak A bevallás jellegének (éves, záró, előtársasági, év közben kezdő, üzleti éves) megfelelően szükséges kitölteni. Azt az időtartamot jelöli, amelyre a bevallás vonatkozik. Ha teljes adóévben fennállt az adókötelezettség, akkor ebben a pontban naptól napig terjedő időszakot kell beírni, ha az adókötelezettség nem állt fenn a teljes adóévben, például év közben keletkezett, akkor az adókötelezettség kezdő napjától december 31-ig terjedő időszakot kell beírni. III. A záró bevallás benyújtásának oka Ha az I-es blokkban a bevallás jellegeként a záró bevallást jelölte meg, annak okát a megfelelő kódnégyzetben X-el jelölje. IV. A bevallásban szereplő betétlapok A bevallási nyomtatványhoz különböző betétlapok tartoznak. A bevallás teljességéhez a vonatkozó betétlapokat is - tevékenység jellegének megfelelően - ki kell tölteni. Az A -tól E -ig terjedő lapok a nettó árbevétel levezetését tartalmazzák. Ezek közül csak egyet - vállalkozásra irányadó betétlapot- kell/szabad kitölteni és benyújtani az adóhatósághoz. 2

3 Az A jelű betétlapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparűzési adóalany, amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tőkealapnak, kockázati tőketársaságnak. A B jelű betétlapot a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak kell kitölteni. A A C jelű betétlapot a biztosítóknak kell kitölteni. D jelű betétlapot a befektetési vállalkozásoknak kell kitölteni. Az E jelű betétlapot a kockázati tőketársaságoknak és a kockázati tőkealapoknak kell kitölteni. Az F jelű betétlapot az adóalap megosztással összefüggésben kell kitölteni, annak a vállalkozásnak aki/amely a székhelyén kívül legalább egy településen telephellyel rendelkezik, azaz adóalap megosztásra kötelezett. A G jelű betétlap kitöltése abban az esetben szükséges, ha a túlfizetését visszaigényli, vagy annak átvezetését kéri. V. Adóalany Az 1-es pont, a 4-es pontban az adószám, az 5-ös és 6-os pontok kitöltése minden adózónak kötelező. Egyéni vállalkozó esetében a 2-es, 3-as pont és a 4-es pontban az adóazonosító jel kitöltése is kötelező. VI. Az adó alapjának egyszerűsített meghatározási módját választók nyilatkozata Az adózónak akkor kell X-et tennie a megfelelő helyre, ha a évre (a évről beadott bevallásában előre jelzett módon) az adóalap egyszerűsített meghatározását választotta, vagy utólagosan a évi bevallás benyújtásával egyidejűleg választja azt. 1. ponthoz: Ha adóévre az adóalap egyszerűsített meghatározási módját választotta, az 1. pontban kell jelölni. A évben a korábbi éveknek megfelelően lehetett élni az iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározási módjával az alábbi adózói körben: a) a Htv. 39/A. (1) bekezdése alapján, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a évi teljes adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) vállalkozók. Ezen vállalkozók esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt (azaz 1,2-del szorzott) összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti e tevékenységb6l származó - bevételének 80 százaléka. b) az a) pontban említetteken kívül mindazon (pl. tételes költségelszámolást alkalmazó) magánszemély, illetőleg gazdasági társaság vagy egyéb szervezet, akinek/amelynek a nettó árbevétele 8 millió forintot a adóévben nem haladta meg. Továbbá azon magánszemély vállalkozó esetében, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint munkaviszony létesítése miatt veszítette el az átalányadózásra való jogosultságát, de az árbevétele a évben a 8 millió forintot nem haladta meg, az iparűzési adó alap összege a nettó árbevétel 80 százaléka (azaz 0,8-del szorzott összege). 2. ponthoz: Az egyszerűsített adóalap meghatározás módját választók nyilatkozata a adóévre. A Htv. A évre is lehetővé teszi az iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározási módját az alábbi adózói körben: a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, a évi teljes adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) vállalkozó, b) más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan nem haladta meg a 8 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben - időarányosan - a 8 millió forintot várhatóan nem haladja meg, 3. ponthoz: Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) adóalanyának nyilatkozata, amennyiben az iparűzési adó alapjának egyszerűsített megállapítási módját választja. Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) alanyának itt kell nyilatkoznia (a négyzetben X-et tenni), amennyiben évre (a évről beadott bevallásában előre jelzett módon) az adóalap egyszerűsített megállapítási módját választotta, vagy utólagosan a évi bevallás benyújtásával egyidejűleg választja azt. Az EVA alany a helyi iparűzési adóalanya. [Az eva alanyt megilleti a választás joga az iparűzési adóban, azaz az adó alapjának egyszerűsített megállapítási módját választhatja, választás hiányában azonban az általános szabályok szerint [Htv. 39. (1) (2) bekezdés] köteles az adó alapját megállapítani.] Ha az eva alany az egyszerűsített adóalap megállapítási módot választotta, akkor 2011-ben az eva alapjának 50 százaléka lesz a vállalkozási szintű iparűzési adó alapja. 4. ponthoz: Az EVA alanyának nyilatkozata az iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározásáról a adóévre. Ha évre élni kíván az adóalap ezen meghatározási módjának lehetőségével, akkor a megfelelő helyen X jellel jelölje! Az adó alapjának egyszerűsített meghatározási módja adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig, a tevékenységét év közben kezdő vállalkozó az adókötelezettség keletkezését követ6 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz. Az adóalap egyszerűsített meghatározási módját választók a VII. blokk 2-6. pontját nem tölthetik ki! VII. Az adó 1. sor: A vállalkozás egészének szintjén képződő Htv. szerinti nettó árbevétel összege, függetlenül attól, hogy tevékenységet hol végezték. A nettó árbevétel levezetéséhez szükséges a megfelelő betétlap ( A-E ) kitöltése is. Mivel a vállalkozási szintű nettó árbevételt a vonatkozó betétlapon kell levezetni, ezért elsőként a betétlap 1. sorát, illetve az annak meghatározásához szükséges alsorokat kell kitölteni! Az adott kiegészítő lapon szereplő (kiszámított) 1. sor összegét ebben a mezőben kell feltüntetni. 2. sor: A vállalkozási szintű eladott áruk beszerzési értékének összege. Eladott áruk beszerzési értéke: kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak a számvitelről szóló törvény szerint eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. 3. sor: A vállalkozás egészének szintjén megjelenő közvetített szolgáltatások értéke. Közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen 3

4 megállapítható. Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti írásban kötött vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Alvállalkozói teljesítés értékének minősül annak a közvetített szolgáltatásnak nem minősülő szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. 4. sor: Az előző (3) sorból az alvállalkozói teljesítmények értéke. 5. sor: A vállalkozási szintű anyagköltség összege Anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak - a számvitelről szóló törvény szerint - anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany az eladott áruk beszerzési értékeként, a közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette. 6. sor: Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 7. -a (1) bekezdésének t) pontjában meghatározott feltételekkel megvalósított alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége, figyelemmel a Tao tv a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltakra. 7. sor: Ez a sor szolgál a helyi adótörvény szerinti, vállalkozási szintű iparűzési adóalap megállapítására, függetlenül a tevékenység végzésének helyétől. Ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési adókötelezettség, akkor ezt az összeget kell az adóalap-megosztásra irányadó jogszabályok szerint megosztani az egyes települések között. Ha az 1. sor összegét eléri vagy meghaladja a 2., 3., 5., 6. sorok együttes összege, akkor ebben a sorban 0 -t kell szerepeltetni. Az adóalap egyszerűsített meghatározását választó adózó esetében itt kell feltüntetni az adóalap számított összegét. 8. sor: A 7. sor szerinti vállalkozási szintű adóalap Ft/fő összeggel csökkenthető, amennyiben az előző adóévi működés hónapjai alapján számított és az adóévi működés hónapjai alapján számított átlagos statisztikai állományi létszám növekedést mutat (főben kifejezve). Ez a kedvezmény érvényét veszti és a következő adóévi bevalláson adóalap-növelő tényező, amennyiben a következő évben az átlagos statisztikai állományi létszám 5%-ot meghaladó mértékben csökken. ( A részletes szabályokat a Htv. 39/D -a tartalmazza.) 9. sor: Ebben a sorban a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységre jutó adóalap mentességének összegét kell feltüntetni. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, közszolgáltató szervezetnek nem minősülő vállalkozó külföldi adóalaprésze esetén azonban csak akkor, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli. 10. sor: Amennyiben a megelőző évi bevallásában ezt a kedvezményt igénybe vette és a tárgyévben az átlagos statisztikai állományi létszám 5 %-ot meghaladó mértékben csökkent, a megelőző évi adóalap kedvezmény érvényét veszti és ebbe a sorba kell beírnia teljes összeget. 11. sor Abban az esetben, ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség (székhelyén kívül legalább egy településen telephelyet tart fenn), akkor ezt az összeget kell - az adóalapmegosztásra irányadó szabályok szerint - megosztani az egyes települések között. 12. sor: Itt kell feltüntetni a 11. sorban szereplő, korrigált vállalkozási szintű adóalap megosztása eredményeként előálló - törvényi szabályok szerinti - dorogi adóalapot (az F jelű betétlapon kiszámolt megosztási arány szorozva a 11. sor összegével). Természetesen abban az esetben, ha a vállalkozót nem terheli adóalap-megosztási kötelezettség (székhelye szerinti településen kívül, más önkormányzat illetékességi területén nincs telephelye), akkor az e sorban szereplő összeg megegyezik a 11. sor összegével. 13. sor: Ebben a sorban nem szerepelhet összeg, mivel az önkormányzat rendeletében nincs ilyen mentesség. 14. sor: Ez a sor a dorogi adóköteles adóalap megállapítására szolgál. (Egyenlő a 12. sor összegével.) 15. sor: Az adóköteles dorogi adóalapra jutó adó összegét kell itt feltüntetni 2 %-os adómérték alapul vételével. 16. sor: Az önkormányzat rendeletében jogosult adókedvezményt megállapítani a vállalkozók számára. Mentes a helyi iparűzési adó megfizetése alól az az adóalany, akiknek az éves vállalkozási szintű iparűzési adó alapja az adóévben a Ftot nem haladja meg. Ebben az esetben ide a 15. sor összegét kell beírni. 17. sor: A Htv. szabályai szerint az adóévben az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után megfizetett adóátalány összegét - az adóalap-megosztás arányában - le lehet vonni a székhely, telephely szerinti önkormányzatokhoz kimutatott adó összegéből, legfeljebb azonban csak annak nagyságáig. Például ha az adózó az adóévben forint adót fizetett ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után, az adóalap-megosztás eredményeként pedig a települési adóalap a vállalkozási szintű adóalap 20 %- a, akkor az adott önkormányzatnál levonható összeg az adóévben megfizetett adóátalány 20 %-a, azaz forint. 18. sor: Kommunális beruházás miatt magánszemély által levonható kedvezmény összege: a Htv t az évi XCVIII. törvény 10. -ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezett 10.. alapján az adóalany adólevonási jogát az ott meghatározott feltételekkel továbbra is érvényesítheti, ha a) az adólevonási joga év január 1. napja előtt nyílt meg, b) az január 1. napja előtt kivitelezési szerződéssel megkezdett beruházását évben fejezi be, c) az január 1. napja előtt a beruházóval kötött szerződés alapján befizetést teljesít. [1995. évi XCVIII. törvény 10.. (2) bekezdése.] 19. sor: Ez a sor szolgál az adóévi iparűzési adófizetési kötelezettség kiszámítására sorok szolgálnak a évi végleges adó elszámolására. A 20. sorban az adóévben adóelőlegre ténylegesen befizetett összeget, a 21. sorban pedig az adózás rendjéről szóló, évi XCII. törvény által előírt feltöltési kötelezettség (előző év december 20-ig) miatt befizetett összeget kell feltüntetni. 22. sor Az adófizetési kötelezettség különbözete. Az adókülönbözetet a bevallás benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb május 31-ig kell befizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. (Kérjük, hogy a visszaigénylés megállapítása során vegye figyelembe adófolyószámlájának egyenlegeit.) 23. sor: Itt kell feltüntetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után az adóévben megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összegét. Ez az összeg megegyezik a 17. sorban feltüntetett összeggel, ha a 15. sorban feltüntetett adó arra fedezetet biztosít. 4

5 VIII. Az adóelőleg bevallása A vállalkozó a helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként adóelőleget köteles a bevallás-benyújtással egyidejűleg bevallani. A benyújtott adóelőleget tartalmazó nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül. 1. Előlegfizetési időszak: általános esetben a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak (naptári évvel megegyező üzleti év esetén tárgyév től következő év ig), de az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő valamint az átalakulással létrejött vállalkozó esetén az előlegfizetési időszak a tevékenység kezdő napjától az azt követő adóév első felének utolsó napjáig terjedő időtartam. Az adóelőleg összegére a Htv. 41. (5) bekezdésében foglaltak az irányadók. 2. Első előlegrészlet: Naptári évvel megegyező üzleti év esetén az első adóelőleg-részlet szeptember 17-én esedékes. Összege: a VII. blokk 19. sorában bevallott adó és a március 19-ig esedékes adóelőleg pozitív különbözete. 3. Második előlegrészlet: Naptári évvel megegyező üzleti év esetén a második adóelőleg-részlet március 16-án esedékes. Összege: ha az adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb a VII. blokk 19. sorában bevallott adó 50 %-a. Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb az adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele. Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, a kedvezmény mértékének változása, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése figyelembevételével kell bevallani. IX. A BEVALLÁS ALÁÍRÁS NÉLKÜL ÉRVÉNYTELEN! FIGYELEM, FONTOS! Az iparűzési adót Dorog Város Önkormányzat számú Iparűzési adó beszedési számlája javára kell teljesíteni. A befizetést banki átutalással, bankszámlavezetésre nem kötelezett magánszemélyek átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással kell teljesíteni. A bevallás benyújtása, az adó megfizetése a bejelentési kötelezettséget nem pótolja. Felhívjuk figyelmét, hogy adóbevallásának benyújtását követően, az adóalap, illetve az adó összegét kizárólag az Art. 49. alapján önellenőrzéssel helyesbítheti. Amennyiben a nyomtatvány kitöltésével kapcsolatban kérdése merül fel, kérjük forduljon hivatalunkhoz. Ügyfélfogadás rendje: hétfő: óráig szerda: és óráig Címe: Dorog, Bécsi u. 71. Levélcím: 2510 Dorog, Pf.: 43. Tel: (33) ado@dorog.hu Dorog Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal 5

6 6 BETÉTLAPOK A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni! Kitöltési útmutató az A jelű betétlaphoz Az "A" jelű betétlapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparűzési adóalany, amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tőkealapnak, kockázati tőketársaságnak. 1. sor: Ebben a sorban kell levezetni a - vállalkozási szintű - nettó árbevétel összegét. A 2. sorban szereplő összegből le kell vonni a 3. sorban, a 4. sorban, az 5. sorban és a 6. sorban szereplő összegeket. 2. sor: A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében itt kell szerepeltetni a számviteli törvény ában szereplő rendelkezések alapján meghatározott - vállalkozási szintű - nettó árbevétel összegét. A jellemzően nem vállalkozási tevékenység folytatására alakult szervezetek (pl.: társadalmi szervezet, egyház, alapítvány, költségvetési szerv stb.) esetében a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben realizált árbevétel összegét kell feltüntetni. A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó (magánszemély) adóalany esetében ebben a sorba a tevékenységgel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) összefüggésben kapott készpénz, jóváírás vagy bármilyen más vagyoni érték összegét kell beírni. Az egyszerűsített adóalap megállapítását választók esetében itt a nettó árbevételt, az EVA adóalanyoknak az EVA alapjának összegét, az átalányadózó magánszemélyek esetén az átalányadó alapját kell feltüntetni és az 1. sorba beírni. Ezen adózói körnek a 3-6. sorokat nem kell kitölteni. 3. sor: A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenérték. 4. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott - az adóhatósággal elszámolt - jövedéki adó összegét. 5. sor: Az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összege csak akkor vehető figyelembe, ha a termék ellenértéke részeként bevételként kerül kimutatásra. 6. sor: Külön jogszabály szerint felszolgálási díj árbevételeként elszámolt összeg sor: Az adóalap egyszerűsített meghatározási módját választók töltsék ki! Kitöltési útmutató a B jelű betétlaphoz A "B" jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek hitelintézetnek, vagy pénzügyi vállalkozásnak minősülnek. 1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2-8. sorokban szereplő egyes - vállalkozási szintű - nettó árbevétel összegét, oly módon, hogy a 2-7. sorokban szereplő összegeket össze kell adni, majd abból a 8. sor összegét le kell vonni sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására szolgálnak, melyeket a számviteli törvény és a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII.24.) számú Kormány rendelet szabályai alapján kell meghatározni. Kitöltési útmutató a C jelű betétlaphoz A "C" jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek biztosítónak minősülnek. 1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2-8. sorokban szereplő egyes - vállalkozási szintű - nettó árbevétel-elemek összegét, oly módon, hogy a 2-7. sorokban szereplő összegeket össze kell adni, majd abból a 8. sor összegét le kell vonni sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására szolgálnak, melyeket, a számviteli törvény és a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI.24.) számú Kormány rendelet szabályai alapján kell meghatározni. Kitöltési útmutató a D jelű betétlaphoz A "D" jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek befektetési vállalkozásnak minősülnek. 1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2-6. sorokban szereplő egyes - vállalkozási szintű - nettó árbevétel-elemek összegét, oly módon, hogy azokat összeadjuk sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására szolgálnak, melyeket a számviteli törvény és a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII.24.) számú Kormány rendelet szabályai alapján kell meghatározni. Kitöltési útmutató az E jelű betétlaphoz Az "E" jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek kockázati tőketársaságoknak és kockázati tőkealapoknak minősülnek. 1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2-6. sorokban szereplő egyes vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek összegét, oly módon, hogy a 2-3. sorokban szereplő összegeket össze kell adni, majd abból a sorok összegét le kell vonni. 2-6 sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására szolgálnak, melyeket a számviteli törvény és a kockázati tőketársaságok és kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 216/2000. (XII.24.) számú Kormány rendelet szabályai alapján kell meghatározni.

7 7 Kitöltési útmutató az F jelű betétlaphoz Az a vállalkozó, aki az adóévben több önkormányzat illetékességi területén végez (vagy végzett) állandó jellegű iparűzési adóköteles tevékenységet, az adó alapját a helyi adókról szóló évi C. törvény (Htv.) mellékletében foglaltak szerint köteles megosztani. Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével. Az adóelőleg számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat - a kerekítés általános szabályai alapulvételével - hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. A megosztás módszerét, az adóelőleg és adó számításának menetét a vállalkozónak - az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon - írásban rögzítenie kell. Az 1. 1, 1. 2, 2. 1 pontok szerinti megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne. Amennyiben a vállalkozónak a székhely szerinti településen kívül legalább egy telephelye van és az adóalapot az 1.1. vagy 2.1. pont szerint kell megosztani, akkor a magánszemély vállalkozó, illetve nem magánszemély vállalkozó esetén az ügyvezető, ügyvezetők után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10%-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni. Az 1.2 pont szerinti megosztási módszer nem alkalmazható, ha a székhely szerinti településen eszközérték nem mutatható ki. II. Az alkalmazott adóalap megosztás módszere A helyi iparűzési adó alapjának megosztása: Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az iparűzési adóalapja (a továbbiakban: adóalap) nem haladta meg a 100 millió forintot, a következő 1.1., 1.2. vagy 2.1. pont szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere: A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez (a továbbiakban együtt: települések) tartozó foglalkoztatottak - ideértve a magánszemély vállalkozó [ a)-d) pont] esetében önmagát is - után a tárgyévben elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. Személyi jellegű ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az tekintendő, amit a számvitelről szóló törvény annak minősít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségként elszámolható. A magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén - az említett törvényekben foglaltaktól függetlenül Ft-ot kell figyelembe venni. Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője (a vállalkozónak a társasági szerződésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után forintot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik. A részletszámítás a következő: a) A vállalkozó összes személyi jellegű ráfordításának összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső személyi jellegű ráfordítások százalékos arányát. b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel Eszközérték arányos megosztás módszere:a településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A 100 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket - a használat idejétől függetlenül - csak az aktiválás évében kell figyelembe venni. A tárgyi eszköz értéke (eszközérték) a tárgyi eszköznek az e melléklet szerint figyelembe veendő értéke. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe, ezen túlmenően azon egyébként a vállalkozás tevékenységéhez használt tárgyi eszközök után, amelyek a költségek között nem szerepelhetnek - termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot; - telek esetében a beszerzési érték 2%-át kell eszközértéknek tekinteni. Ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10%-a tekintendő eszközértéknek. Ha a nyilvántartásokból a beszerzési érték nem állapítható meg, akkor beszerzési értéknek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint megállapított piaci érték tekintendő. A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek működtetésének tényleges irányítása történik, illetőleg - járműveknél - ahol azt jellemzően tárolják. A részletszámítás a következő: a) A vállalkozó összes eszközértékének összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső eszközértékek százalékos arányát. b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a következő adóalap megosztási módszert alkalmazni. Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével (1.1. pont) megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét (1.2. pont) kell alkalmazni.

8 8 A részletszámítás a következő: a) Az adóalapot két részre - személyi jellegű ráfordítás arányos megosztás módszerével megosztandó és eszközérték arányos megosztás módszerével megosztandó részre - kell osztani. A személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztandó adóalap-rész megállapítása az alábbi képlet szerint történik: AH=VAa/(VAa+VAb) ahol VAa= az 1.1. pont szerinti összes személyi jellegű ráfordítás összege VAb= az 1.2. pont szerinti összes eszközérték összege AH= a VAa és VAb együttes összegén belül a VAa hányada. Az adóalapnak az AH százalékban kifejezett hányadát a személyi jellegű ráfordítás arányában kell a települések között megosztani, az adóalapnak a fennmaradó részét pedig eszközérték arányosan kell a települések között megosztani. b) Az adott településre eső adóalap egyenlő az adott településre a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap, valamint az eszközérték arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap együttes összegével A villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyese, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes végső fogyasztó részére történő villamos energia, földgáz értékesítése, illetve villamos energia vagy földgáz elosztása esetén - a melléklet 1. és pontjában foglaltaktól eltérően - a helyi iparűzési adó alapját [39. (1) bek.]: a) egyetemes szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkereskedő esetén az önkormányzat illetékességi területén végső fogyasztó részére eladott villamos energia vagy földgáz értékesítéséből származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételnek a villamos energia vagy földgáz végső fogyasztók részére történő értékesítéséből származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételben képviselt arányában, b) villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az önkormányzat illetékességi területén lévő végső fogyasztó számára továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége és az összes, végső fogyasztónak továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége arányában kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozó [ ] - döntésétől függően, az 1.1., 1.2., 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően - adóalapját következők szerint is megoszthatja: Az adóalap 50%-át a székhelye és a Htv a 31. pontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1.1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani. Az adóalap másik 50%-át pedig a Htv. 37. (3) szerint létrejött telephelyek szerinti települések között, az adott településen végzett építőipari tevékenységből [Htv ] származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegének, a vállalkozó 37. (3) bekezdés szerint létrejött telephely szerinti valamennyi településen végzett építőipari tevékenységéből származó összes, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett összes befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegében képviselt aránya szerint kell megosztani A vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó - a 3. számú melléklet 1. és 2.1. pontjától eltérően - a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője számlázási címe alapján a településen az adóév első napján számlázási címmel rendelkező vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetők számának az összes vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője adóév első napja szerinti számában képviselt aránya szerint osztja meg A vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó - a 3. számú melléklet 1. és 2.1. pontjától eltérően - a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között a vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője részére nyújtott szolgáltatás helyének címe, valamint - ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési szolgáltatást is nyújt - a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője számlázási címe alapján a településen az adóév első napján, a vezetékes vagy vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetők számának az összes, vezetékes és vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője adóév első napja szerinti számában képviselt aránya szerint osztja meg. III. Megosztás Attól függően, hogy az adóalap megosztásának melyik módját választotta kell az sorokat kitölteni! Kitöltési útmutató a G jelű betétlaphoz Amennyiben a VII. blokk 22-es sorában többletbefizetése van rendelkezhet a túlfizetésről. II. Nyilatkozat A rendelkező nyilatkozatot a felsorolt öt lehetőség valamelyikének kiválasztásával és a kódnégyzetbe beírt X-el lehet megtenni. A 2. vagy 3. sor választása esetén a visszatérítendő összeget meg kell adni. Amennyiben a 3-as vagy 4-es sort választja a köztartozás átvezetésére szolgáló rész III. blokk - kitöltése kötelező. Felhívjuk figyelmét, hogy adótúlfizetés visszaigénylését kizárólag akkor áll módunkban a benyújtási határidő lejártát követő 30 napon belül teljesíteni, ha az alábbi feltételek egyidejűleg teljesülnek: - nyilvántartásunk szerint adófolyószámláján tartozás nincs, - elévülési időn belül minden adókötelezettségének eleget tett, - a G jelű betétlap megfelelően kitöltött, továbbá bevallása és a megelőző bevallásai is hibátlanok.