/. kép. Szabadkőműves nagymesteri díszkötény. (A képek Kulcsár Géza felvételei)

Átírás

1 Egy szabadkőműves kötény restaurálásáról Szabadkőművesség történelmi szerepéről, a szabadkőműves páholy szertartásairól, kultikus tárgyairól keveset hallunk. Az e témakörből restaurálásra kerülő tárgy történetének, funkciójának megismerése nagy segítségére lehet a restaurátoroknak a tárgy állapotának felmérése, később restaurálása során. A restaurátor feleletet kaphat a tárgy korára, funkciójából adódó elváltozásokra és egyéb, a restaurálás előtt, vagy közben felmerülő problémára. A szabadkőművesség ismerői a kezdeteket többnyire a templomosok rendjének létrejöttének idejére teszik, és 1717-ben jelölik meg. A megalakulás elméletével megegyeznek a későbbi szabadkőműves páholyok elméletei, de módosulások, változások természetesen keletkeztek az idők során. L. Nagy Zsuzsa Szabadkőművesek című könyvében a megalakulás elméletéről a következőket írja: A polgárságnak gazdasági erejével összhangban álló politikai szerephez és társadalmi tekintélyhez kell jutnia; hogy a gazdagoknak teljesíteniük kell rendelt és valódi feladatukat a szegények és elesettek támogatását; hogy dogmák és tekintélyelvek helyett a józan észnek a rációnak kell uralnia a társadalom életét." Célszerűnek látszik a szabadkőműves szervezet történetének rövid áttekintése az egyik tárgyi emlékük restaurálásának taglalása előtt. Már a kilencedik, tizedik században Angliában kőművesek mint titok és tudás birtokosai kaptak kiváltságlevelet. Magyarországon a tizenkettedik század közepén II. Géza telepítette le a templomosokat. Rendházuk Székesfehérváron volt, a templomosok élén nagymester állt. A szabadkőművesség magyarországi ismerője, Balassa József, a kezdetet a 17. századi templomépítők és az ide csatlakozó értelmiség (filozófusok, természettudósok, művészek és neves közéleti személyiségek) körében jelöli meg. ők átvitt értelemben építettek, a világrend felépítésén munkálkodtak. A szabadkőműves eszme előkészítője volt a francia forradalomnak. Magyarországon például tagjai voltak a szabadkőműveseknek a felvilágosodás hívei ben Mária Terézia bezáratja a páholyokat, a megtorlás nemzetközi. A tizenkilencedik század elejéig a páholyok csak csendesen működnek, de a múlt század utolsó negyedében új lendületet vettek. A szabadkőműves szervezetek végső formája, szokásrendje, a tizennyolcadik században alakult ki. Jellege nemzeti jelleg, zárt egység, de csak üldöztetés idején titkos, és felfűződött a nemzetközi láncra. Egyrészt hirdeti az ész, a ráció uralmát, másrészt szertartása a vallási misztikumtól veszi formáját, hangulatát. Lényeges feladatuknak tekinti a nyelv, az etnikai tudat megőrzését. Jelszavai: egyetemesség, ész, munka, ezek becsülése. Szabadkőműves alapszervezet, mely a szabadkőműves tagokat összefogja, a páholy: élén meghatározott időre választott főmester, felügyelő, szónok, szertartásmester, kincstárnok stb. A páholyok rítustól függően nagypáholyokban egyesülnek. A nagypáholyok élén a nagymester áll

2 /. kép. Szabadkőműves nagymesteri díszkötény. (A képek Kulcsár Géza felvételei) A szabályos páholyélet szigorú feltételeinek ismerete nélkül, azok szimbólumainak értése nélkül a s z a b a d k ő m ű v e s k ö t é n y léte. ábrái, alakja, egész m e g j e l e n é s e érthetet len, funkciója kideríthetetlen. A szabályos" p á h o l y é l e t feltétele, hogy az saját helyisé gekben folyjék, a profán világ kizárásával és t é t e l e s e n rögzített b e r e n d e z é s s e l, felszere léssel, hiszen minden tárgynak é s azok e l h e l y e z é s é n e k szimbolikus j e l e n t ő s é g e van. E tekintetben a s z a b a d k ő m ű v e s s é g igen sokat merített az ó s z ö v e t s é g zsidó h a g y o m á nyaiból, elsősorban Salamon királyhoz, a nagy t e m p l o m é p í t ő h ö z kapcsolódva. A sza b a d k ő m ű v e s s é g vonzereje és népszerűsége részben azzal függött ö s s z e, hogy egy-egy j e l k é p, mely a láthatatlant"' idézi, rugalmasan, többféle m ó d o n é r t e l m e z h e t ő. A pá holyház legfontosabb helyisége a szentély, vagy templom. E szertartásterem Salamon király templomát idézi, a benne elhelyezett két oszloppal. A főmester trónusa fölött egyenlő szárú h á r o m s z ö g, benne egy szem látható. A szentély további kellékei, szimbó lumai közé tartozik többek között: a nap. a hold, a csillagok, a három gyertyatartó, a bölcsesség hét lépcsőfoka, a megmunkált és megmunkálatlan k ő - e két utóbbi az embert jelképezi, mielőtt s miután s z a b a d k ő m ű v e s s é lett. A nélkülözhetetlen e s z k ö z ö k között van a körző, a vonalzó, a vakolókanál. a kalapács, a valamikor használt k ő m ű v e s k ö t é n y. " - írja L. Nagy Zsuzsa. A tagfelvétel változatos, bonyolult, hosszadalmas, országonként, p á h o l y o n k é n t változó szertartással zajlik szigorúan betartott koreográfia szerint. A szertartások min den változata hosszú és azzal ér véget, hogy a felavatott s z a b a d k ő m ű v e s s é g egyre szervezettebb lett, egyre több tagot tömörített szerteágazó jó nemzetközi kapcsolatok-

3 2. kép. A kötény díszítményének piramisai' kai rendelkezett. Tagjai között neves közéleti s z e m é l y i s é g e k, miniszteriális emberek, írók, költők szerepeltek ben a Forradalmi Kormányzótanács, mint polgári pártot a páholyok m ű k ö d é sét betiltotta, attól tartva, hogy a pártok ellenforradalmi s z e r v e z k e d é s kereteivé válnak, mint ez f e l t e h e t ő e n be is következhetett volna. A nagypáholy kénytelen volt szüneteltetni a szabályos p á h o l y é l e t e t, de a két há ború között végig tartottak ö s s z e j ö v e t e l e k e t. Társadalmi e g y e s ü l e t e k e t szerveztek, jótékonysági e g y e s ü l e t e k b e n fejtették ki t e v é k e n y s é g ü k e t, m i k ö z b e n Európában min denhol szabadon működtek a páholyok. A fasiszta pártok létrejöttével teljességgel lehetetlenné vált az európai s z a b a d k ő m ű v e s s é g helyzete, a 30-as é v e k b e n a kontinens nagy részén támadás indult a s z a b a d k ő m ű v e s e k ellen re gyakorlatilag fel számolták a mozgalmat, mely ebben az időben már a humanitárius cselekedetek fontos ságát hangsúlyozta. A s z a b a d k ő m ű v e s e k polgári demokratikus ebei az új rend számára egyre k e l l e m e t l e n e b b é váltak, lassan a páholyok felszámolódtak, vagy maguktól, vagy mint Magyarországon rendelettel. L. Nagy Zsuzsa k ö n y v é b e n erről azt írja. hogy június 12-én jelent meg a belügyminiszter betiltó rendelete, és ezzel K ö z é p - K e l e t - E u r ó pa elszakadt az európai polgári demokráciák virágzó s z a b a d k ő m ű v e s láncától. A s z a b a d k ő m ű v e s s é g t ö r t é n e t é n e k háttere vázlatos, teljességre nem törekvő, rö vid áttekintése rávilágít arra, hogy a múzeumi tulajdonunkban lévő tárgyi e m l é k, a s z a b a d k ő m ű v e s k ö t é n y, milyen történelmi, eszmei értékek hordozója lehetett. A s z a b a d k ő m ű v e s kötény 1991 februárjában Sátoraljaújhelyből került hozzám restaurálásra. Korábbi életéről annyit tudok, hogy pár évvel korábban egy Budapesten történt kiállítása előtt portalanították. Akkor s z ő volt arról, hogy kiállítása előtt restau24* 371

4 3. kép. Szimbolikus napábrázolás a kötényen rálni kell, de az idő igen rövid volt és restaurálását már akkor is a tárgy élettartamát kedvezőtlenül befolyásoló beavatkozásnak tartottam. Élettartama elsősorban nem a restaurálási folyamat miatt rövidülne (a b e a v a t k o z á s nem feltétlenül káros), hanem azért, mert restaurált állapotban elkerülhetetlen annak az állandó kiállításon való sze r e p e l t e t é s e, mely optimális klimatikus k ö r ü l m é n y e k között - (ilyen pillanatnyilag az ország m ú z e u m a i b a n igen ritka) - is rohamos m e g s e m m i s ü l é s t e r e d m é n y e z n e. A z 1991-ben h o z z á m került tárgyat egy leírás kísérte, melyet magnószalagra mon dott szövegről gépeltek át. A leírást Fehér József, a Sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc M ú z e u m v e z e t ő j e bocsátotta r e n d e l k e z é s e m r e. E z t a leírást változtatás nélkül adom közre, azt r e m é l v e, hogy egy kicsit k ö z e l e b b hozza hozzánk a tárgyat. Szabadkőműves nagymesteri díszkötény leírása" Sátoraljaújhely, Kazinczy Ferenc M ú z e u m Gyarapodási napló száma: 1986/3/1 Magnószalagról lejegyezve az alábbi s z ö v e g. Elmondta: dr. Telegdi Imre (Füzérradvány, F ő út 39.) A magnófelvétel február 13-án készült a Kazinczy M ú z e u m b a n. Dr. Telegdi Imre füzérradványi lelkész, előzőleg a háború előtt kassai lakos voltam. Az itt látható szabad kőműves nagymesteri díszkötény származásáról annyit tudok, hogy a századfordulón élt Kassán egy nagyon híres orvos, dr. Kosztka József, aki gazdag is volt, jó orvos is volt, családja nem volt, és így műgyűjtött is.

5 4. kép. Szabadkőműves jelvények ábrázolása a kötényen amellett az általa gyógyított jobbmódú betegektől, kassai vezető polgároktól, Andrássy polgárgrófoktól általá ban nem pénzt fogadott el, hanem szívesen vette, ha ilyen tárgyakkal megajándékozzák. így a szabadkőműves ség köréből volt az ő vitrinjében, amelyek elhalálozások után unokaöccse, dr. Kosztka Imre ítélőtáblai elnök, címzetes kúriai bíróként ment nyugdíjba, aki apósom is volt, ő örökölte... Ehhez a kötényhez tartozott még egy széles selyem kék mellszalagon volt egy gyémánttal kirakott, igen jellegzetes szabadkőműves jel, a három szög, körző, ötvösmunkával kidolgozva, és természetesen a vakolókanál is, ami nagyjából megfelelt a mostani kőműves vakolókanálnak, csak könnyebb és egyszerűbb volt, nem vakoltak vele, hanem az úgynevezett össze jöveteleken, hát ezt felöltve végezték a tennivalókat. Ezen a díszkötényen láthatók a legjellegzetesebb szabad kőműves jelek, alól a pár piramis képe, valamint középen a két oszlop, amelyen ilyen I és B betű állt. és áll a szabadkőműves használat szerint ezek utalnak a régi jeruzsálemi Salamon templom építésére, ahol is a bibliai feljegyzés szerint az egyiknél fizették a mestereket, a másiknál pedig a segédeket, ez a J, B a vonatkozó héber szónak a kezdőbetűje... És természetesen a nap, a háromszög több ízben, a ragyogó nap, ami a fő jelmondatuk szerint hogy ex oriente lux", hogy keletről jön a fény", utal a mozgalom keleti eredetére és kapcsolataira... Ez a díszkötény az apósom mondása szerint, a múlt századbeli egyik nagymesternek volt a díszköténye, hogy kinek, név szerint azt nem mondta, és akkor így nem is nagyon törődtem vele. Annak a családjától került a többi szabadkőműves dologgal a nagybátyámhoz a háborús körülmények között, a többi dolgok elvesztek, ez a díszkötény maradt meg, korabeli faragott keretben... az alapja selyem, részben úgy néz k i, mintha utána is lett volna festve, természetesen a kézimunka színezésénél is hát láthatók az eredeti fonalak, nagyon dús a rajzképeknek a sokasága rajta, kicsit már egy-két helyütt foszlásba indult az alapanyag, az egészet egy barna, olyan krippszerű szegély tartja össze, amelynek a felső része hosszú szalagban folytatódik, amivel az ünnepi vakolásokon, hát az illető nagymester derekára, - illetve, ha volt neki, nyilván a pocakjára is - ölthette ezt a kötényt, és úgy gyakorolta azt, amiket hát a szabadkőműves munkarend szerint, olyankor tettek. Nyilvánvalóan hirdetve csupa jót, és humánus dolgokat, ez volt a célkitűzésük... A páholy működött egészen november 10-ig. Akkori kassai felszabadulás napján, már éppen abban az utcában jártam, ahol a kassai rokonom felhívta a figyelmemet a páholyra, be is mentünk, és hát még volt egy-két dolog, de főleg hamu, és látszott hogy elégették a dolgaikat. Ez így maradt. Hát ennyit tudok körülbelül mondani róla."

6 Restaurálás előtti tárgyleírás, állapotfelmérés Üveglap alá szorítva szerepelt kiállításon, így tárolták, így kaptam kézhez. Méretei: 380 mm x 310 mm, megkötő selyem: jobb oldalon 270 mm, bal oldalon 210 mm. Állapota: esztétikailag elfogadható, régiség benyomását keltő textília, sok furcsasággal díszítve. Kultikus tárgy, szertartás kellékeként használták, a használat nyomait viseli. Anyaga: selyem, selyembéléssel, mely restaurálás esetén további vizsgálat tár gya- Díszítése: fémszálas hímzés, flitterrátétek, tűfestés, zseníliahímzés, selyemszállal szálöltéses hímzés, tömött laposöltéses selyemszálas hímzés. Szegélye minden oldalon 1 cm széles rakott barna selyemszalag, fodorszerűen keretezi a kötényt. Barna selyemszalag keretezi a kötény borítékszerűen visszahajló háromszögét is, és barna selyem a nagyon meggyengült kötőszalag két ága is. Részletes szakmai állapotfelmérés A kötény kiszáradt, porlik, igen gyenge megtartású, sok, többféle folt látható rajta. Valaha feltehetően nyers színű selyem alapanyaga elérett, meggyengült. Az alapanyag elszíneződése, (színvesztése) a szerves anyag bomlásának a következménye, megállíthatatlan folyamat. Az elszíneződés oka lehet még a helytelen klimatikus viszonyok hatása, mely fakulás, színváltozás mellett a színezékek levérzését is okozza. Az üveglapon a légnedvesség (a változó hőmérséklet következtében) lekondenzál, csepp formájában a textíliát átitatja, apró helyi nedvesedést okozva a levérzésre hajlamos színezéket oldja, majd a kiszáradt selyemben futtatja. Elszíneződések, levérzések keletkezhetnek a használat következtében is, valamint a bélésként használt barna selyem festékanyagából kicsapódott zöld kloridok (réz-klorid, ezüst-klorid) hatására. A barna bélésanyag festésére, színezésére földfémet használhattak, ennek kloridjai a klímaváltozás hatására kicsapódtak, a bélést elszínezték, szinte beborították, és áthúzódtak a bélésről a selyem színoldalára is. A zöld kloridok keletkezhettek attól is, hogy a tárgyat a szertartások közötti időszakban olyan fémtárgyon, vagy fémtárgyban tárolták, mely korrodeálódott, korróziós termékét a textíliának átadta, és ez. a korrózió a textília anyagaival lépett akcióba, mikor a számára előnyös klimatikus viszonyok bekövetkeztek (légnedvesség megfelelő lett az akcióba lépéshez). Arra gondolni sem merek, hogy az is lehet a Telegdi Imre által említett elszíneződés oka, hogy a megfakult színeket felületileg utánaszínezték. Ez olyan feladatokat rejt, mely folyamatok előre elképzelhetetlenek és valószínű, hogy megállíthatatlanok. Pl. a zsenília feltehetően valamikor szép zöld színét, fakulása miatt utólag felületileg kívülről, valamilyen zöld színezővel áthúzták (ecsettel stb.), utánaszínezték. További károsító tényezők a fiitterek és a fémszálas rátétek, melyek klimatikus változás hatására szintén folytonossági hiányosságokat okoztak, különösen a kötény középső részén. Kloridok hatására bekövetkezett korrózió jelenti a legnagyobb veszélyt a réz alapú, réz díszítésű, vagy rézzel érintkező tárgyak esetében. Réz-klorid van jelen, ha befelé terjedő világoszöld foltokat észlelünk. Már morzsányi nátrium-klorid vagy akár a közeg gyenge sótartalma hatására megindul a folyamat: a fémfelületen réz-klorid (CuCl) alakul ki. Ez vizes közegben disszociálva a réz-klorid rézoxiddá alakul, miközben a klorid-ion sósavat képezve a hidrogénionokkal ismét reakcióba lép a fémfelületen lévő réz-ionokkal. Ha még oxigén is van jelen, akkor részben bázikus rézklorid képződik, részben a felszabaduló kloridion tovább folytatja a megkezdett reakciósorozatot, amely kisebb-nagyobb sebességgel folytatódik mindaddig, amíg a körülmények kedvezőek a lejátszódáshoz. A textília teljes hátoldalán és a selyem színén fellelhető zöld színű kloridok a fenti okok miatt várhatóan beláthatatlan eredményt produkálnak, bármilyen tisztítást kap-

7 nak. A kémiai károsítás mellett a fémszálak fizikai károsodást is okoznak. Az érintkezési pontokon a selymet szinte elnyírták, a középpontban lévő jelentős folytonossági hiány ennek is köszönhető. A tárgy számára veszélyt jelentett tehát a magas páratartalom, melynek negatív hatásán kívül a fény károsító hatása is látható a kötényen. A fény károsító UV sugarai hatására gyengült meg a selyem, szakadoztak el elemi láncai, sárgult meg, színüket vesztették a valamikorélénk színű hímzőszálak. Minden szín egységesen bomló szerves anyag színt nyert. A tárgy restauráihatóságáról a fentiek ismeretében, és az előre nem látható, de a tárgyban potenciálisan adott ismeretlen folyamatokra is számítva elmondható: 1. A szabadkőműves kötény kultikus tárgy, nagy az eszmei értéke, mint a textilművészeti, történeti értékeket hordozó dokumentumoké általában. Ha a tárgyról másolatot készíttetnénk, ez az eszmei érték megszűnne, és az új tárgy csak az elkészítés árát érné. Kiállításban, szemléltetésre jól megfelelne a másolat. 2. Felelőtlenség lenne azt állítani, hogy nem restaurálható. Kérdés az, hogy a restaurálási folyamat a jelenlegi állapothoz képest milyen eredményt produkálna. A sok beláthatatlan folyamat miatt az eredmény előre nem látható és ennek tudatában lehet, hogy a restaurálás felelőtlen lépés lenne. 3. Nem tudjuk, hogy a beavatkozás a jelenlegi állapothoz képest tartós esztétikai javulást mutat-e, vagy csak átmenetit, hiszen a folyamatok, körültekintő semlegesítés esetén is, bizonyos körülmények között folytatódhatnak. Jósolni nem szabad, meg kell fontolni, hogy szabad-e a tárgy életébe beavatkozni beláthatatlan folyamatok alkalmazásával egy esetleges rövid, vagy hosszú távú esztétikai javulás érdekében. A tárgy restaurálása esetén restaurálási tervem a következő (váratlan esemény hatására a terv természetesen módosul): 1. Portalanítás után a tárgyat szét kell festeni. Darabjait külön-külön kell tisztítani, konzerválni, restaurálni. Restaurátoretikai elv az, hogy a tárgyon semmit kicserélni nem szabad, mert ez a tárgy eszmei értékét semmisítené meg, történelmi hitelességét csorbítaná. Látható, hogy foltjai nem távolíthatóak el, legfeljebb némi halványulás várható. A foltok a textília szálaiba beépültek, inkább az várható, hogy nedvesség hatására újabb levérzés következik be, vagy pedig a fémkloridok produkálnak megoldhatatlan feladatot, esztétikailag negatív eredményt. A selyem annyira lebomlott, hogy lágyvizes, glicerines gőzölés alkalmazható, vegyszeres, mechanikus ráhatás mellőzésével. A díszítő öltések szálvastagsága rejti azt a nem ritkán bekövetkező folyamatot, amikor nedvesség hatására a szálban még meglévő színezőanyagok - melyhez a fény stb. nem fért még hozzá, a kezelés során levéreznek. 2. A tárgyon jelen levő kétféle díszítő fém tisztításához a selyem tisztításául szolgáló eljárás nem volna elegendő, a fém tisztítószerét viszont a selyem nem viselné jól. Ha sikerül olyan szert alkalmaznom, mely mindkét anyagfajta számára elfogadható, a közömbösítés, a fém levédése olyan drasztikusan venné igénybe az amúgy is gyenge alapanyagot, hogy az előreláthatóan kicsi esztétikai javulással nem lenne arányban. 3. A folytonossági hiányok megszüntetésére, a gyenge anyagok megerősítésére alátámasztást kell alkalmaznom. Az alátámasztást a selyem színének megfelelő színűre színezett, hasonló vastagságú, textúráját megközelítő pamut alapanyagú textillel végzem, selyem varrószállal. Az alátámasztást kereten, öltögetéses technikával, lefogó és átfogó öltésekkel kell végeznem. Ez az eljárás akkor ideális, ha a textil felületén nincsenek magassági különbségek. Ebben az esetben a díszítések magasságbeli különbözősége technikai problémákat vet fel. Az alátámasztás mindenképpen elfogadhatóbb, mint az újabban használt ragasztásos eljárás, melyet én etikátlannak tartok, mivel rövid ideje gyakorlat, és sok hosszú távú probléma még ezután derülhet ki, tudniillik, hogy

8 a ragasztó hogyan öregszik, hogyan viselkedik a textillel szemben, a textilen levő fémmel szemben, a textilben rejlő folyamatokat nem katalizálja-e. Némely ragasztó esetében a ragasztási folyamat visszafordíthatatlan, ragasztás esetén pedig a visszafordíthatóság elsődleges követelmény. Van ragasztó, mely vízzel jól eltávolítható, de vannak olyan tapasztalatok, hogy egy idő elteltével a ragasztó áthúzódik a textil színoldalára, a ragasztást elengedi, a negatív esztétikai hatás, a romboló jelenlét marad, a ragasztó funkció nem a ragasztók segíthetik a textíliák öregedését, még nem használjuk őket olyan régen, hogy tudjuk mi történik év alatt a ragasztott tárgyakkal, illetve a textil milyen károkat szenved huzamos ideig ragasztott állapotban. Fentiek alapján azt mondhatom, hogy a textil restaurálható, de felelősséget vállalni esztétikai javulásáért nem tudok. A restaurátor legjobb szándék mellett sem vállalhat felelősséget, garanciát a folyamatok végén bekövetkező eredményekért. Restaurátor és muzeológus állandó konzultációja szükséges munkavégzés közben. Félő, hogy a mindenáron való restaurálás valóban nagy ár, esetenként több kárt okoz, mint gondolnánk, annak ellenére, hogy amikor elkészül a tárgy restaurálása, átmenetileg javulás tapasztalható. Függetlenül attól, hogy a szabadkőműves kötény restaurálásra kerül-e, vagy csak" megőrzésre, úgy gondolom, hogy a megőrzés a múzeumok elsődleges feladata - anyagi lehetőségeinket figyelembe véve. A tárgy jelenlegi közérzetének javítása érdekében a következő eljárásra teszek javaslatot: üveg alól kiveszem, amennyire körülményeink lehetővé teszik, megfelelő klimatikus viszonyokat biztosítok számára. Óvatosan portalanítom, a begyűrődött részeket, a megkötő szalagokat a számára jobb klíma hatásának segítségével kisimogatom. A pamut anyagot kimosom a gyári kikészítő anyagoktól, vasalással fertőtlenítem és ebbe csomagolom, s a selyem színének megfelelő színűre festett textilt terítek alá a jobb esztétikai megjelenés érdekében. A műtárgykörnyezet javítására a következőket javasolom: a) Ha a tárgy kiállításba kerül, akkor a kiállítás időtartama csak nagyon rövid idő, max. 2-3 hónap legyen. Fényerősség távoli megvilágításból, csak az alatt az idő alatt, ameddig látogató tartózkodik a teremben lux közötti lehet. A páratartalom állandó és 45-50%-os, mert nyilván más tárgyakkal közösen kerül ebbe a térbe. Vitrinben, vízszintesen fektetve, az üvegtől minimum 3-4 cm távolságra kell elhelyezni, savmentes alátéttel. b) Amennyiben nem kerül kiállításba a tárgy, a megfelelő klimatikus értékek a tárolás során is kötelezőek. A műtárgy élettartamát megfelelő műtárgykörnyezet biztosításával is csak meghosszabbítani lehet, elmúlását megakadályozni nem tudjuk, semelyik szerves anyag esetében sem. A tárgy konzerválásáról, molytalanításáról - új keletű moly volt benne - gondoskodom, valamint a kiállításra történő előkészítéséről, vagy raktári elhelyezéséről is. Munkám során körültekintően a legjobb szakmai tudásomat használom, a mindenkori műtárgy iránt érzett tisztelettel és alázattal, elsősorban a tárgy érdekeit figyelemmel kísérve. Konzerválást nem oldhatunk meg örökre, 4-5 évenként a konzervált tárgyakat meg kell vizsgálni, ha szükséges, a molytalanítást, konzerválást újra el kell végezni. A tárgyról részletes fotót kell készíteni mind restauráláshoz, mind pedig a kiállításhoz. Kíméletes dolog lenne a tárgyat illetően, ha annak a fotói szerepelnének a kiállításon. Megfelelő raktározás mellett, érdeklődő kutatók számára beszédes történeti textil marad még hosszú ideig, szakember számára szép publikus darab. Szemléletünkön változtatni kellene. Nem szabad mindenáron restaurálni, régiből újat kreálni, inkább méltó körülmények között megőrizni ránk bízott értékeinket, és tartalmas pub-

9 likációkban mindenki számára hozzáférhetővé tenni, vagy kiállításban jó feliratok mellett fotóit szerepeltetni. A tárgy amennyiben restaurálásra kerül, restaurálása 4-5 hónapot vesz igénybe. Restaurálása során felelős muzeológussal történő konzultálás elengedhetetlen. A bélés kicseréléséről etikai problémát kell megvitatni. Restaurátor számára izgalmas, szép szakmai feladat, mely munkához szakmai konzultálás is szükséges a munkavégzés során felmerülő problémák függvényében. Restaurátor szakvéleményem a szabadkőműves kötény restaurálásáról március 13-án kelt. A szakvéleményt követően a szabadkőműves kötény sorsáról a következőket mondhatom, a döntést illetően megelégedettséggel. Muzeológusainknak a tárgy restaurálásának kérdéséhez való hozzáállását illetően örömteli szemléletbeli változás történt, történik remélem folyamatosan. A Veres László igazgatérval és Fehér József muzeológussal létrejött megbeszélés alapján a szabadkőműves nagymesteri kötény nem került, nem kerül kiállításba. Részletes feketefehér és színes fotókat készített a tárgyról Kulcsár Géza fotós munkatársunk. Ezek a fotók mind szakmai elemzés, mind kiállítási dokumentáció céljából megfelelnek, s a fotóadattárban hozzáférhetők a kutatók számára. A kötény további sorsáról számolok bc még röviden: a kötényt portalanítottam, 2%-os glicerines helyi csepegtetéssel gyűrődéseit kisimítottam. A laboratóriumban ez idő alatt 45-50%-os páratartalom volt, páratartalom-mérő volt elhelyezve a textil mellett, így figyeltem két hónapig. A textília porlékonysága megszűnt. Pamutvászonra volt helyezve, a páratartalom nedvesedést nem okozott, nem történt további levérzés, átnedvesedés, jobb lett a textília megtartása. A kötény alapszíneinek tónusára színezett pamut anyagot terítettem alá, ez az esztétikai hatást javította, a hosszú megkötő selymek kiegyengetve, kisimulva, pamuthengerrel a visszahajtásoknál megemelve -, a megtörés elkerülésére pamut anyagba csomagolva textillel bevont kartonlapra lett elhelyezve. Molytalanítása után a megfelelő tárolásra előkészítve került a tárgy a Sátoraljaújhelyi Helytörténeti Gyűjteménybe, az elkészült fotódokumentáció kíséretében. A sátoraljaújhelyi raktár klímája a tárgy számára ideális, nem nedves, nem is száraz, a tárolást zárt szekrényben oldották meg, vízszintesen fektetve. A restaurátornak már csak az a dolga maradt a tárgyat illetően, hogy pár év múlva a tárgy molytalanítását újra elvégezze, az esetleges változások észlelésekor eljárjon a textília érdekében. BAKÓ ÁDÁMNÉ IRODALOM L. Nagy Zsuzsa: Szabadkőművesség a XX. században. Budapest, L. Nagy Zsuzsa: Szabadkőművesek. Budapest, Boros Anna-Laki L4sz/ó/ié:Textilkémia. Budapest, Régészeti eredetű fémtárgyak tisztítása, konzerválása. Budapest, (MRMK)