Szakszervezetek és az atipikus foglalkoztatás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szakszervezetek és az atipikus foglalkoztatás"

Átírás

1 Szakszervezetek és az atipikus foglalkoztatás

2 Készült az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Kiadta a LIGA Szakszervezetek 1068 Budapest, Benczúr u. 41. Tel.: , Fax.: Elektronikus levél: Honlap: Felelős kiadó: Gaskó István Szerkesztette: Kozák László Budapest, 2004.

3 Tartalom Bevezető... 4 Néhány órás munkaviszonyban foglalkoztatottak... 5 Szerződéses önfoglalkoztatók... 8 Részmunkaidős foglalkoztatottak Illegális munkavállalók Kiközvetített munkavállalók Rugalbiztonság a munkaerőpiacon Önfoglalkoztató munkavállalók Kényszervállalkozók... 22

4 Bevezető Kötetünk a Szakszervezeti stratégiák atipikus foglalkoztatási körülmények között címmel a LIGA Szakszervezetek által megrendezett nemzetközi konferencián elhangzott hozzászólásokat gyűjti össze. Nem teljesen dokumentumgyűjtemény, és nem is igazi tanulmánykötet. Előadók és hozzászólók önállóan is megálló gondolatai, különböző országok különös, mégis nagyon ismerős megoldásai mutatkoznak meg számunkra; mindez az atipikus foglalkoztatás tárgykörében. Ahogy a némileg kiragadott fejezetcímek is mutatják: az atipikus foglalkoztatás egy-egy szelete kerül reflektorfénybe, mint a hagyományos foglalkoztatás valaha egységes tömbjéből letört szilánk. Egy bizonyos. Nem állíthatjuk, hogy a problémák pusztán egy-egy országban jelentkeznek, és nem állíthatjuk, hogy a vizsgált jelenségek marginálisok. Az Európai Unió munkaerőpiacán kell boldogulnunk, a világpiaci hatásoktól egyáltalán nem elszigetelten, és számot kell vetnünk azzal a ténnyel, hogy ma csupán minden második újonnan létrejövő munkahely kínál hagyományos foglalkoztatási kereteket Európában. A jelent tekintve talán a bérek és a foglalkoztatás kérdései mellett eltörpülhetnek az atipikus foglalkoztatási problémák, a jövőt tekintve azonban semmiképp. Higgadt munkaerőpiaci kutatásokról már tudunk a tárgykörben, de szenvedélyektől nem mentes szakszervezeti politikák felvillantásáról, magyar nyelven hozzáférhetően, nem. Ez a két érv talán indokolhatja a kiadványunk esetlenségét, és hozzájárulhat a szakszervezeti gondolkodás ilyen irályú elindításához. A Visegrádon megrendezett konferencia szakmai vitaindító előadását Köllő János tartotta Munkaerőpiaci szabályozás és teljesítmény Magyarországon címmel, amely előadás a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet részére végzett kutatáson alapul, és remélhetően hamarosan hozzáférhető lesz (Köllő János-Nacsa Beáta: Flexibility and Security in the Labour Market - The Case of Hungary, ILO, A munkaerő flexibilitása és a foglalkoztatás biztonsága a munkaerőpiacon Magyarország). Jó olvasást és a kötetből vett jó példák hazai megvalósítását kívánja: a szerkesztő

5 Néhány órás munkaviszonyban foglalkoztatottak Mirjam Alex (VER-DI, Németország): Öt pontban foglalnám össze a szakszervezetek előtt álló, megoldásra váró problémákat. Az első pont, amit fontosnak tartok megemlíteni, az a munkavállalói jogviszony hossza. Ha valakinek a szerződése határozott időre szól, akkor az azt jelenti, hogy nem tudja, hogy a munkaviszonya meddig áll majd fenn. Az ideális megoldás az lehetne, ha a munkaviszony a nyugdíjkorhatárig tartana, vagy határozatlan időre szólna. A második fontos kérdés, ami elengedhetetlen a normális munkaviszonyhoz, az a munkaórák számának meghatározása legyen szó teljes vagy részmunkaidős munkáról. A munkaórák számának meghatározása aktuális kérdés Németországban. Régen a teljes munkaidőben dolgozok heti kb. 35 órát dolgoztak, de az órák száma egyre nő, napjainkban eléri a heti órát. Harmadikként a nagyon elterjedt munkaerő-kölcsönzés, amely szintén különbözik a normális munkaviszonytól, hiszen a munkavállaló olyan cégnél alkalmazott, amely kiközvetíti más vállalatokhoz, és az adott céggel a közvetítő ügynökség köt szerződést. Németországban is egyre jobban előtérbe kerül a munkavégzés ezen formája. Beszélni kell a részmunkaidőben esetenként csak heti néhány órai foglalkoztatásról, az úgynevezett minijob -okról is, végül az ötödik pont a magánvállalkozások térhódítása, amely magánvállalkozások már a Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartoznak. Határozott időre szóló munkaviszony esetén a munkavállaló nem tudhatja, hogy a szerződésében szereplő 3 hónapon, a 2 éven vagy a 6 héten felül mennyit fog dolgozni. Nem tudja tervezni az életét, nem tudja, meddig kap fizetést. Ha csak határozatlan időre szóló szerződéseket lehetne kötni, akkor nem kellene új munkát keresnie. Természetesen lehetséges, hogy a munkaadó meghosszabbítja majd a szerződését, de ez korántsem bizonyos. Így a munkavállaló kiszolgáltatott, mert az emberek nem mernek élni a jogaikkal. Félnek, hogy engedetlennek tartják őket. A munkáltató könnyen meg tud szabadulni tőlük, mivel nem kell felmondania, egyszerűen csak nem hosszabbítja meg a szerződésüket. Ez sokkal egyszerűbb, mint kirúgni a munkavállalót, mivel a munkavállalókat jogszabályok védik. Az Európai Unión belül minden tagállamra kötelező szabályok léteznek, amelyek megpróbálnak gátat szabni az ilyen visszaéléseknek. A törvényhozás mindegyik tagállamban határozott idejű munkavállalókat védő kritériumokat állított fel. Előírások léteznek, hányszor lehet egy-egy munkaszerződést újra és újra meghosszabbítani, valamint, bár ezt az EU törvényhozása a tagállamokra bízta, korlátozzák a szerződések meghosszabbításának maximális számát. Tehát a lánc-munkaszerződéseket nem lehet a végtelenségig újra és újra hosszabbítani. Mindenesetre ez volt az egyik oka, hogy Németország január elsejétől átvette az EU határozott idejű munkaszerződésekkel alkalmazott munkavállalókat védő irányelveit. Németországban hatályos az elbocsátások védelméről szóló törvény, amely jogokat biztosít a 10 főnél több dolgozót foglalkoztató üzemek legalább 6 hónapja foglalkoztatott munkavállalói számára. Az első 6 hónapban, a próbaidő alatt viszonylag egyszerű megszüntetni a munkaviszonyt. Ha nincs elég megrendelés, és gazdasági okokból kell elbocsátani a munkavállalókat, akkor mérlegelni kell a dolgozók szociális helyzetét, figyelembe kell venni életkorukat, és a vállalatnál eltöltött időt, valamint azt, hogy családos-e az illető. Az elbocsátott dolgozókkal szemben ez minimum-követelmény.

6 Bár az elbocsátásokkal szembeni törvényi védelem csak 6 hónap, és csak a 10 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalatoknál lép életbe, a konzervatív pártok a létszám-határokat fel akarják emeltetni. Ezzel kiszorítanák a kisüzemek dolgozóit a törvényi védelem alól. A törvényi védelem pedig nagyon fontos, nem szabad hagyni, hogy olyan munkaszerződéseket írassanak alá az emberekkel, amelyekben lemondanak a törvényben meghatározott jogaikról. A törvények egy része különböző élethelyzetekre vonatkozóan biztosít védelmet, például a gyermekvállalás esetén, de ezek a törvények nem tartoznak szorosan a tárgyunkhoz. Ami ide tartozik, az az, hogy jogtalan elbocsátás esetén a munkavállaló a munkaviszony megszűnését követő 3 héten belül bírósághoz fordulhat. Ez nagyon fontos határidő, mert ha ezt az illető elmulasztja, akkor már nincs mit tenni. Ezért is fontos, hogy a munkavállalók tisztában legyenek a jogaikkal. Az ellátások tekintetében egyébként nagyok a különbségek Kelet- és Nyugat-Németország között, például a régi NDK területén bőkezű gyermekellátási rendszerre rendezkedtek be. A rendszer sokkal kedvezőbb, mint a nyugat-németországi, de már nem éri el az 1990-es mértéket. Ezzel összefüggésben a női munkavállalók részéről nagy az igény a részmunkaidős foglalkoztatásra, mivel a gyermeknevelés mellett így biztosítani lehet a család eltartását is. Ez csak nagyobb vállaltoknál lehetséges (15 főnél többet foglalkoztató munkáltató) és csak akkor, ha a munkavállaló már több, mint 6 hónapot eltöltött adott munkahelyen. Kisebb üzemekben ez az eljárás túl komplikált volna. A munkaadó adott körülmények között mondhatja, hogy nem képes a munkát úgy megszervezni, ami lehetővé tenné a részmunkaidőben való foglalkoztatást, és visszautasíthatja a munkavállaló kérését. A munkavállalóknak legalább 3 hónappal korábban kell szólniuk, ha részmunkaidőben akarnak dolgozni. Természetesen mindig akkor van probléma, ha nem tud megegyezni a munkáltató és a munkavállaló. Ilyenkor a munkavállaló bírósághoz fordulhat, de bonyolulttá teheti a helyzet megítélését, ha még érvényben van a teljes munkaidőre szóló szerződése. A közalkalmazottaknál egyszerűbb a jogokat érvényesítetni, mivel náluk kisebbek az érdekellentétek. De a lehetőség mindenki előtt fennáll, hogy bírósághoz forduljon és a munkaadó köteles bizonyítani, hogy valóban vannak olyan speciális vállalati okok, amelyek nem teszik lehetővé a részmunkaidő alkalmazását. Nemrég született döntés a munkaügyi bíróságon annak a német nőnek az esetében, aki egy fogyatékos gyermekekkel foglalkozó óvodában szerette volna a munkaidejét heti 5 napról 3-ra csökkenteni. A munkáltató visszautasította a kérelmet, mondván, hogy az adott óvoda olyan speciális intézmény, ahol a gyerekkel mindig ugyanannak a személynek kell foglalkoznia. Tehát a törvényt egyedi esetekre is ki kell terjeszteni, amiknél nem olyan egyszerű megoldani a munkaidő-csökkentés miatt az emberi erőforrás pótlását. Ebben az esetben például a gyerekek fogyatékossága okán hiába talált volna az óvoda másik képesített óvónőt, aki heti 2 napban helyettesítette volna a fenti kollégát. A néhány órás munkavégzés, a minijob néhány órás elfoglaltságtól heti 15 órás munkaidőig terjedő alkalomszerűen végzett munkát jelent. A munkáltatók számára a minijob ok főleg társadalombiztosítási szempontból vonzóak. A normál munkaviszony keretében végzett foglalkoztatás esetében olyan magas a járulék, hogy a foglalkoztatás eltitkolására, fekete foglalkoztatásra ösztönöz. A teljes időben és az ún. minijob -okban dolgozok járulékai között nagy a különbség. A társadalombiztosítás tart igényt a járulékok felére: a nyugdíj 19,5%, a betegbiztosítás 14% körüli, míg ugyanezen értékek a minijobok esetében 12% és 11%-ék. A munkanélküli biztosítás 6,5%, ami a minijob-oknál egyáltalán nincs, mert ebben az esetben a munkáltató két százalékos általányt fizet. Ha valaki bejelenti a bejárónőjét, akkor

7 a járulékként befizetett pénz egy részét visszakaphatja. A 15 órás korlátozást most megszüntették a minijob-oknál, de ha valakinek több ilyen állása is van, akkor azokat az időket össze kell adni, ami már túllépheti az alkalomszerűen végzett munka határait. Végül a magánvállalkozások térhódításával az a probléma, hogy a munkavállalók ebben az esetben vállalkozóként szerepelnek, így kikerülnek a Munka Törvénykönyve hatálya alól. Az egyéni vállalkozók a Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartoznak, így a szakszervezet nem tud fellépni a konfliktusok esetén, és nem tudja megvédeni az így foglalkoztatott munkavállalókat.

8 Szerződéses önfoglalkoztatók Valentina Montorsi (CGIL, Olaszország) Sokáig a vállalkozások azért nem alkalmazták az atipikus munkaformát, mert nem volt egységes pénzügyi szabályozás, nem volt meghatározva, hogy ezek a munkavállalók jövedelmük után milyen mértékben adózzanak. Változás 1986-ban történt, amikor elismerték a szerződéses önfoglalkoztató (parasubordinati) jogviszonyt, amely a hagyományos alkalmazotti és az egyéni vállalkozói munkavégzés közötti jogviszony, ami által lehetővé vált, hogy a vállalatok kihasználják az atipikus foglalkozatási formákban rejlő előnyöket. Ekkor figyeltek fel a szakszervezetek is ezen foglalkoztatási forma növekvő számára, amelyet együttműködésnek neveztek. Ennek a formának alig van köze, vagy inkább semmi köze nincsen a szakszervezeti modellekben szereplő hagyományos foglalkoztatási formákhoz, mivel ezek a szerződések valójában egyéni megállapodások a munkáltató és a munkavállaló között. A nagy szaktudással rendelkező munkavállalók jól ki tudják használni ezt a szerződéses formát, de a szerényebb kompetenciával rendelkezők az atipikus munkaformát inkább elszenvedik, semmint választják. Mindazonáltal az, ami egységbe foglalja az összes szerződéses önfoglalkoztató munkavállalót, az a szabályozás, a védelem és a szociális háttér hiánya. Nincsenek számukra ellátási formák, ha megbetegednek, nincsen anyagi támogatás, vagy biztosítás. Nincs fizetett szabadság vagy pihenőnap, munkahelyi baleset esetén nincs balesetbiztosítás sem ben számos, a kormánnyal történt találkozó után, éppen a nyugdíjrendszert módosító új törvényi szabályozás elfogadásának idején, létrejött egy alap, amely a megfelelő társadalmi jólétet hivatott biztosítani számukra. Ez az alap azonban nem érintett minden atipikus munkavállalót, csak azokat akik folyamatos, és szervezett együttműködés típusú szerződéssel rendelkeztek, egy meghatározott vállalati projektre szerződött munkavállalókat, és a szabadfoglalkozásúakat. Az Olasz Társadalombiztosítási és Jóléti Intézet által publikált adatok azt mutatják, hogy az 1996-as években az ilyen típusú szerződések keretében már több mint 1,2 millió munkavállalót foglalkoztattak. Jelenleg azok száma, akiket ez az alap véd, 2,8 millióra emelkedett. Ezen kívül munkát vállal még 1,3 millió szerződéses önfoglalkoztató, akik nem részesülnek az alap juttatásaiból. Az alap alapszabálya kimondja, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulások mértékét a munkavállaló bére 10 százalékának figyelembevételével kell kiszámítani. Ezt a megállapított összeget fel kell bontani a munkáltató (két harmad) és a dolgozó között (egy harmad). Ez felvillantotta a cégek számára azt a lehetőséget, hogy próbáljanak spórolni az alapba fizetett összegen, ugyanis a hagyományos munkavállaló után befizetendő összeg jóval magasabb, 32,7 százalék, míg a szerződéses önfoglalkoztatók esetében ez a bruttó kereset 17,8 százaléka. Mindez vitát indított el a szakszervezeten belül, hogyan képviselhető és védhető ez a foglalkoztatási forma. A szakszervezetek törekvéseiket a Polgári Törvénykönyv idevonatkozó cikkelyével támasztották alá, amely cikkely kimondja, hogy nem csak a hagyományos munkavállalók, de a nem-hagyományos típusú munkát végzők is a Munka Törvénykönyve, és nem a Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartoznak.

9 A szakszervezetünk ekkor elhatározta, hogy létrehoz egy szervezetet, amely feladata az atipikus munkavállalók érdekképviselete. Amely képes arra, hogy segítse a nemhagyományos munkavállalókat a munkáltatókkal szemben, valamint az álláskeresésben. A szervezet a védelmen kívül konzultációs lehetőséget biztosít, tájékoztatja a munkavállalókat az őket érintő pénzügyi és szociális lehetőségekről, valamint megvizsgálja a szerződéseket, hogy ne szülessenek a munkavállaló számára negatív záradékokat előíró szerződések. Szervezetünk előtt világos, hogy az atipikus munkavállalási formában dolgoztatott személyek védelme fontos, és ma még nem elégséges. Fontos lenne, hogy a munkahelyeken képesek legyünk átalakítani az egyéni védelmet kollektívvá, és megelőzni az ugyanannál a cégnél dolgozó, de különböző kötöttségekkel rendelkező munkavállalók közötti különbségtételt. Ha nem gyűjtjük egy ernyő alá a különböző munkavállalókat, akkor azt kockáztatjuk, hogy megszűnik a szolidaritás, ami konfliktusokat generálhat a munkavállalók között. És ez igazán veszélyes. A szerződéses önfoglalkoztató szerződése a munkáltató részéről bármikor egyoldalúan felmondható, bár ebben az esetben a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló költségeit és az elvégzett munkát. Mégis, nagy a különbség a foglalkoztatás biztonságában, ugyanis a hagyományos munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállaló elbocsátásának meghatározott feltételei vannak például a munkáltató döntését objektív okokkal köteles megindokolni. A jelenlegi kormányzat kísérletet tesz arra, hogy megpróbálja ezt a normát eltörölni. A szervezetünk ez ellen szervezett egy közel 3 milliós tüntetést. Nagy előrelépést jelentene, ha valódi szakszervezeti kategóriát sikerülne létrehoznunk, és különböző innovatív szervezeti formákat sikerülne megvalósítanunk a szerződéses önfoglalkoztató munkavállalók érdekeinek védelmében. A dolgozók, akiket képviselünk, szinte minden termelő ágazatban jelen vannak, és érzik, hogy olasz hagyományos munkaerőpiac megroggyant a társadalmi azonosságtudat nélküli munkavállalóktól. Ezért a kollektív szerződésekbe megpróbáljuk belefoglalni a társadalombiztosítás nélküli dolgozók védelmét. Ezt a feladatot csakis egyesült erővel lehet elvégezni, felhasználva a vállalatokkal mára már kiépített hagyományos szakszervezeti kapcsolatokat, amely csatornákon keresztül lehetőség van a munkavállalói szféra érdekérvényesítésére. Ez szövetség egyszersmind a dolgozók egyesítésének egy formája és szociális kohéziójának erősítése lenne, növelve egyéneknek jogait és a védelmét minden, a vállalat termelő tevékenységéhez kapcsolódó témákban. Ezek az okok arra késztetettek minket, hogy közös szervezeti formát találjunk az együttes segítségnyújtás érdekében, azért, hogy a kollektív szerződéseket kiegészítsük a más keretben foglalkoztatott munkavállalók érdekvédelmével. Ez a politikai tudatosság és elemzés vezet minket annak felismerésére, hogy az együttes segítségnyújtás a legjobb szervezeti forma, hogy ezeket a célokat elérjük. A köztünk és más hagyományos kategóriák közötti kapcsolatokat aktív részvétel, közös döntések, legitimálják a végrehajtó szervezeten belül, illetve a szerveződésünk szintjein: országos, regionális és megyei szinteken. Az országos és regionális hatóságokkal kötött területi megállapodásokkal megpróbáltunk megoldást találni a jóléti és társadalombiztosítási kérdésekre. A problémák ugyanis nem csak a munka világával, az állampolgári jogokkal is kapcsolatosak.

10 A legnehezebb megoldandó feladat a nem-hagyományos formában foglalkoztatottak számára a hitelképesség megteremtése. Kölcsönök és pénzügyi segítség nyújtásakor a bankok vonakodnak, ha az igénylő nem hagyományos munkarendben dolgozik, és bevétele ingadozó. Így hitelük visszafizetésére nincs garancia. Sikerült megállapodást kötnünk a Nemzeti Hitelintézettel, hogy számukra, euróig, garanciák nélkül hitelezzenek. A jelenlegi kormány éppen törvényeket és normákat módosít, amelyeknek a munkaerőpiac területén, és amelyek eltörlik a munkavállalói védelem azon alapelvét, miszerint a munkáltató a munkaügyi kapcsolatokban kiszolgáltatott fél. Az új szabályozás az egyéni szerződésre helyezi a hangsúlyt, így megpróbálja csökkenteni az országos kollektív szerződések erejét. Világosan látjuk, hogy a mi feladatunk, hogy szembeszálljuk a törvénnyel, amely az atipikus munkavégzések újabb formáit teremti meg, és aláássa a stabil munkaügyi kapcsolatokat. Ami az alkalmi munkát végző munkavállalókat illeti, Olaszországban úgynevezett dolgozói ellátásos foglalkoztatott forma került kialakításra, ami bizonyos védettséget nyújt. A törvény 1996-ban született meg, és kötöttséget ró az alkalmi munkásokat közvetítő ügynökségekre, amelyek a munkaerőpiacon bróker szerepet vállalnak (Ezt a tevékenységet egyébként a törvény korábban, a dolgozói ellátásos foglalkoztatási forma bevezetéséig, tiltotta). Az ügynökségek számra a követelmények a következők: euró letéti díj, legalább 4 olasz régióban működő iroda, képesség arra, hogy a munkavállalóknak legalább euró hitelt biztosítsanak, végül, de nem utolsó sorban a munkavállalók bérének 4 százalékának átutalása egy, a szakszervezetek és munkáltatók által felügyelt alapba. Ez az alap a munkavállalók képzését és átképzését biztosítja. A törvény kimondja, hogy a vállalat és az ügynökség felelős a kötelezettségek teljesítéséért, és hogy a kiközvetített munkavállaló ugyanazokra a szolgáltatásokra és bérre jogosult, mint amit a vállalat állandó alkalmazottai kapnak. Pontosan ugyanaz a heti és napi munkaidő és ugyanannyi a szabadnap, valamint a kiközvetített munkavállalók érdekeik képviselete érdekében szakszervezethez is csatlakozhatnak. A kiközvetített munkavállalók számára garantálni kell a foglalkoztatás kezdetén, hogy az adott időszakra a vállalat igénybe veszi a munkáját és ezt írásban is meg kell erősíteni. Ha a munkáltató a közvetítőtől az adott céggel való kapcsolatának megszakítását kéri, akkor a közvetítőnek kötelessége számára másik munkát találni, ugyanilyen időintervallumra. Abban az esetben, ha nem találnak a feltételeknek megfelelőt, akkor számára vagy továbbképzést kell biztosítani, vagy a szerződésben szereplő időszakra fizetés jár a munkavállaló részére. Mióta a törvény biztosítja az ügynökségek által kiközvetített munkavállalási lehetőséget, a kollektív szerződések kikötik, hogy a vállalat milyen okból, milyen százalékban alkalmazhat kiközvetített munkavállalót ban aláírták a kiközvetített munkavállalókról szóló országos kollektív megállapodást, amely 2002 szeptemberében megújításra került. Két bilaterális ügynökség működik, a FORMATEMP és az ABITEMP. Az első a kötelező ügynökségi hozzájárulásokból szakképzést biztosít. Célja, hogy kielégítse a kiközvetített munkavállalók képzési igényeit, és pótolja a munkaerőpiacon hiányzó képzettségeket, valamint a munkavállalókat segítsen újra munkába állítani. A másik ügynökség két fajta szolgáltatást nyújt a kiközvetített munkavállalóknak: fizetést biztosít munkahelyi baleset esetén, és segít hitelt szerezni. Baleset esetén maximum 90 napig napi járadékot fizet, ezen kívül, ha a munkaképtelenség fennáll a jelzett időponton túl, ha a munkavállalót munkahelyi

11 baleset következtében leszázalékolják vagy életét veszti ez az ügynökség 30 ezer euróig terjedő járulékot fizet a munkavállalónak vagy családjának. Az ügynökség 2500 eurós mértékig kölcsönt is nyújt, garanciák igénye nélkül. A kölcsönt egyszer lehet kérni és feltétele, hogy a dolgozó már legalább egy hónapja dolgozzon, és legalább 6 hónapos szerződéssel rendelkezzen. Azt gondolom, hogy erőnk azon a szerződéses részvételen alapul, amely megpróbálja a kiközvetített munkavállalókat elszigetelt helyzetükből kimozdítani, és megpróbálja felismertetni velük a társadalomi azonosság-tudatukat. Megpróbálják a bizonytalanságot csökkenteni és aggodalmukat, hogy nincs folyamatos bevételük. Fő feladatunknak tekintjük, hogy a tevékenységünkkel fenntartsuk a hazánk munkaerő-piaci rugalmasságát s a piac igényeire gyors reagálással tudjunk válaszolni, de mindemellett nagy hangsúlyt fektessünk a dolgozók jólétének biztosítására és jogainak védelmére.

12 Részmunkaidős foglalkoztatottak Joao de Deus Gomes Pires (UGT, Portugália) Pár szót szeretnék szólni arról, hogy milyen a helyzet a hazámban, Portugáliában. Az atipikus foglalkoztatási forma folyamatosan nő minden évben. Jelenleg átlagosan az összes foglalkoztatott 16 százaléka nem hagyományos munkarendben dolgozik. Ez 800 ezer munkavállalót jelent. Ez az érték a második legmagasabb, ha az Európai Unió korábbi 15 tagállamát tekintjük. Ebben a tekintetben csak Spanyolország előzi meg Portugáliát. Az atipikus foglalkoztatás sokfajta formája létezik. A munkaerőpiac változásával párhuzamosan egyre több fajtájával találkozhatunk, sőt, újak is megjelennek. Általában öt-hat típusát szokták felsorolni, de több is létezik, és a jövőben tovább fog gyarapodni. Portugáliában jellemző a részmunkaidős foglalkoztatás, az illegális munkavégzés és az egyéni vállalkozói munkaviszony, ami természetesen komoly gondot jelent a munka világában. Mégis, a leginkább jellemző az alkalmi munkavállalás. A szakszervezetek nem ellenzik ezeket az új formákat. Megértjük, ha a vállalkozások rá vannak kényszerítve, hogy új forgatókönyvekhez alkalmazkodjanak. A probléma az, hogy ezeket a foglalkoztatási formákat nem védi a Munka Törvénykönyve, sem kollektív megállapodások. A portugál szakszervezeteknek az alkalmi, részmunkaidőben végzett munkavégzés mellett az illegális munkavégzés jelenti a legnagyobb gondot. Megértjük, ha a vállalkozásoknak a globális gazdaság új kérdéseit kell megválaszolniuk, és ezért szükség van az atipikus foglalkoztatási formák térhódítására. Egyetértek barátainkkal, akik hangsúlyozzák, hogy a szakszervezeteknek meg kell találniuk a módját, hogyan szervezhessék az ilyen típusú munkát végző munkavállalókat. Azzal is egyetértek, hogy szigorúbb törvényi szabályozásra van szükség, nagyobb mértékű munkaügyi ellenőrzésre. Legalábbis országomban. Erős munkaügyi hivatalra van szükség, amely ellenőrzi a munkáltatói viszonyokat, mert nem elég, ha a törvények megfelelőek, azok végrehajtásáról is gondoskodni kell. Portugáliában két évvel ezelőtt új rendelkezések léptek életbe a részmunkaidős foglalkoztatásról és a távmunkáról. Ezen kívül tárgyalások folynak a kormánnyal az alkalmi munkavállalásról szóló törvényi szabályozás olyan módosításáról, amely több felelősséget ró a munkáltatóra. Az illegális munkával szembeni harc fő iránya, hogy ne a munkavállalót, a munkáltatót ellenőrizzük, hiszen ha létezik is valamilyen dokumentum a foglalkoztatásról, azt a munkáltató köteles felmutatni. Korábban ennek az ellenkezője történt, a tettéért a munkavállalót citálták bíróságra. Mindezek mellett növelnünk kell a munkáltatót kötelező megállapodásoknak minőségét. Ehhez pedig továbbra is elengedhetetlen a szakszervezetek és a munkavállalók képviselőinek részvételi és konzultációs jogosítványainak megerősítése.

13 Illegális munkavállalók Saviour Sammut (GWU, Málta) Más országokhoz hasonlóan, mi is küzdünk a részmunkaidővel kapcsolatos problémákkal. Az atipikus munkavégzésen belül terjed a rugalmas munkaidő, főleg a nem hagyományos munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók esetében. Gyakori még az a típusú munkamegosztás is, amikor egy munkavállaló négy órát dolgozik, majd egy másik folytatja a munkáját. Esetenként a munkavállaló fő tevékenységét részmunkaidőben végzi. Gyakran azért, mert így a társadalombiztosítási járulékokat csak a részmunkaidő után kell megfizetnie. Méghozzá csak egy foglalkoztató után, így az egyénnek akár több részmunkaidős munkája is lehet. Adót is csak egy foglalkoztatónál végzett munkája után fizet. Továbbá ismerjük az otthoni munkával kapcsolatos problémákat is, azokét a munkavállalókét, akik egyéni megállapodások alapján dolgoznak. De természetesen megtalálhatók a hagyományos foglalkoztatás formái is. Ezen kívül nagyon népszerű a munkavállalókat határozott idejű szerződéssel foglalkoztatni. Bár a határozott idejű munkavállalásról a Munka Törvénykönyve azt mondja ki, hogy négy év múltán, a szerződés határozatlanná átalakul. Ugyanakkor a munkáltató úgy használja ki a lehetőségeket, hogy amikor vége a négy éves munkaviszonynak egyszerűen nem ír alá újabb szerződést, s az mintegy magától megszűnik. Vannak más, atipikus munkaformák is, amelyekre a szakszervezeteknek oda kell figyelniük. Például az autósoktatók, akik többsége önfoglalkoztató, ennek ellenére szervezett szakszervezeti tag. De meg kell említeni az olyan autóvezetőket és kocsisokat, akik a turistáknak kínálnak városnéző programokat, akik, bár a vendégszeretetük hibátlan, gondot jelentenek a hagyományos és legális munkát végző munkavállalók számára. A legnagyobb gond az illegális bevándorlás. A bevándorlók egy részük nem szeretne Máltán maradni, Olaszországba készül, de ha Olaszország visszatoloncolja őket, Máltán kell ellátást kapniuk. Ha munkát találnak, a munkáltatók könnyen kihasználják őket, hiszen mindenfajta munkát elfogadnak. Mint szakszervezet, a legjobb tudásunknak megfelelően dolgozunk és szeretnénk elérni, hogy ezek az emberek, amíg Máltán tartózkodnak, olyan körülmények között élhessenek, dolgozhassanak, amelyet a törvények szavatolnak. Mert csak is így biztosítható a tisztességes verseny a munkaerőpiacon. Példaként említhetném az építkezéseket, ahol nem ritka a 12 óra munka, pihenő nélkül, a minimálbér töredékéért. Két évvel ezelőtt az is megtörtént, hogy két Szomáliai nemcsak a bérét nem kapta meg, hanem meg is verték őket. Ezek az építési vállalkozók tettükért most a bíróság előtt felelnek. Konzultálunk menekülteket segítő nem kormányzati szervezetekkel is, és a menekülttáborokban élőknek szemináriumot tartunk a munkajogról, hogy ha lehetőségük lesz megpályázni egy állást, akkor ne lehessen őket kihasználni. Mi hiszünk abban, hogy nem elég a munkavállalóink érdekeinek képviselete, a jobb munkafeltételek kiharcolása, de segítséget is kell adnunk a bevándorlók és családjuk számára. Ezért fontos az országos szintű megállapodások kidolgozásában és a szociális párbeszéd intézményeiben való részvétel. Segítséget szeretnénk nyújtani tagjainknak az élet minden egyéb területén is. Létrehoztuk intézményünkön belül a UNICARE szolgáltatást, ahol tagjaink pl. tanácsokat kérhetnek jogászoktól, építészektől, tanácsadóktól akár az állampolgári ügyeik intézésében. Vagy

14 említhetném a UNIMEDIC kezdeményezést, amely jelentősen csökkenti a kórházi ellátás díjait, vagy az óvodai szolgáltatásunkat. A UNIKIDS nyári gyermektábor, ahol a gyermekek nyelveket is tanulhatnak. Több mint 100 képzésünk létezik, kezdve a számítógép kezeléstől, a nyelvi képzésen át a művészetekig, vagy a szakszervezeti angol nyelv elsajátításáig. Hiszünk abban, hogy kiegészítő tevékenységek, a képzések megszervezése éppúgy hozzátartozik szakszervezetek tevékenységéhez, mint az illegális munkavállalók védelme.

15 Kiközvetített munkavállalók An Le Novail Marliere (CGT, Franciaország) A munkaügyi viszonyok átalakulásával párhuzamos szakszervezeti stratégiákat kell kidolgozni az atipikus foglalkoztatottak, így a kiközvetített munkavállalók szerződéseinek átalakítása érdekében. Európában több különböző megoldás született a kiközvetített munkavállalás szabályozására, említhetném a svéd-holland-dán-, a német-osztrák-, vagy az olasz-spanyol-görög- (Görögország esetében a kiközvetített munkavállalásnak nincs törvényi szabályozása), végül a francia-belga megközelítést. A szakszervezetünk immár 30 éve foglalkozik a kiközvetített munkavállalók problémáival. A viták a körül alakultak ki, hogy milyen szervezetet kell létre hozni, amely leginkább alkalmazkodik ennek a munkavállalói csoport igényeihez. A kiközvetített munkavállalók nem köthetők ágazatokhoz, és különböző szakmákban vannak jelen, így kérdéses, hogyan tudnának kötődni egy adott szakszervezethez. A következő kérdés, hogy milyen védelmet szeretnénk számukra biztosítani. Azt is számba kell venni, hogy az érdekeik közvetlenül vagy közvetetten hogyan zavarhatják a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező munkavállalók érdekeit. Tisztában vagyunk azzal, hogy a kérdés rendezésének, bár társadalmi vonatkozásai is vannak, lényegében jogi természetűnek kell lennie. Meg kell vizsgálni, hogy a munkavállalók egészének a szerződések rugalmassá tételével szemben milyen érdekei vannak. Először is számba kell vennünk, hogy az utóbbi harminc évben az ideiglenesen foglalkoztatott munkaerő alkalmazása tartóssá vált, és a hagyományos munkaszerződéssel rendelkező foglalkoztatottakhoz viszonyítva számuk megnövekedett. A szakszervezetek megpróbálták korlátok közé szorítani a munkaerő-kölcsönzés munkaerőpiaci struktúrában kialakult mértékét, ahol a munkavállaló egy munkaerő közvetítő céggel szerződik, amely azzal a céggel köt egyezséget, amelyhez a munkavállaló kiközvetítésre kerül. A globalizáció keretében, a szakszervezeteknek tisztázniuk kell stratégiájukat azzal a gondolatmenettel szemben, amely szerint az ország kereskedelmi nyitása, a világpiaci integráció költség, amely társadalmi alkalmazkodási költségekkel jár. Ez a nyitás az ország piacának jövőbeli kedvezőbb lehetőségeiért történik, és ez igazolhatja a társadalmi alkalmazkodási költségek növekedését. Igazolja a szerkezeti átszervezéseket, a termelőüzemek áthelyezését. Mindez csökkenti a foglalkoztatottságot, de az ország kereskedelmi nyitottságának köszönhetően az elvesző munkahelyek globálisan visszanyerhetők. Csakhogy a társadalmi alkalmazkodási költségek mögött munkavállalói sorsok állnak. Egy adott pillanatban, egy szakmai karrier egy állomásán, adott korban, egy adott társadalmi mikrokörnyezetben a globális válasz elégtelen ben az új információs technológiák megjelenésével fellendülés volt megfigyelhető, de a legtöbb munkanélküli mégsem tudott kijutni a munkaerőpiacra. Lehet, hogy makrogazdasági szempontból van válasz a bizonytalanná váló helyzetre, ám társadalmi, szakszervezeti szempontból ez nem elégséges. Olyan hosszú távú stratégia kell, amely lehetővé teszi a munkavállalóknak, hogy azok is kiléphessenek a munkanélküliségből, akik a bizonytalanság csapdájából nem tudnak szabadulni, és nehézséget okoz számukra a gyermekeik taníttatása is.

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország Vasas Szakszervezeti Szövetség Magyarország Ideiglenes foglalkoztatás Az atipikus foglalkoztatás térnyerése folyamatos Európa szerte. Egyre több munkavállaló dolgozik a tipikustól a szerződéses jogviszony

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet!

Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet! Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet! a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001

Részletesebben

Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere. Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29.

Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere. Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29. Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29. A munkaerőpiac tagozódása 1. Klasszikus munkaviszony (tipikus) 2. Atipikus

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Készítette: Korycki Adrienn SALIO Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető, partner adrienn.korycki@salio.hu +36 1 240-4352 Ha valami hatással

Részletesebben

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Aktív Passzív Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Bejelentkeztem a munkanélküli központban szóltam anyámnak Megfelelő állásajánlat Jogi értelmezés

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén,

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén, 180. sz. Ajánlás a munkavállalók igényeinek védelméről munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

ILPEA PROFEXT Kft. TÁMOP-2.4.5-12/7-2012-0062 pályázat elemeinek összefoglalása

ILPEA PROFEXT Kft. TÁMOP-2.4.5-12/7-2012-0062 pályázat elemeinek összefoglalása ILPEA PROFEXT Kft. TÁMOP-2.4.5-12/7-2012-0062 pályázat elemeinek összefoglalása 1. Projekt előkészítés: munkavállalói interjúk készítése Csatolt dokumentumok: munkavállalói és munkáltatói kérdőívek Az

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett

Részletesebben

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 Minimálbér kifizetés, kiküldetés, behívásos munkavégzés szabályosan A Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Részletesebben

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL ÉRDEKVÉDELEM- ÉRDEKKÉPVISELET A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL 1 2 Várható szervezeti

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A családi élet és a munka összeegyeztethetősége. Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit

A családi élet és a munka összeegyeztethetősége. Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit A családi élet és a munka összeegyeztethetősége Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit Fogalom Cél: családi élet és a munkavégzés összeegyeztethetősége Lényege: - Az egyén munkája

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

Az Etikai kódex azonban tartalmazhat a nemzeti törvényeknél szigorúbb követelményeket is.

Az Etikai kódex azonban tartalmazhat a nemzeti törvényeknél szigorúbb követelményeket is. Etikai kódex 1 Bevezetés Etikai kódexünket minimális irányadó normaként alkalmazzuk célunk, a termelési környezet és a munkafeltételek folytonos etikai és szociális szempontból esedékes - javítása érdekében.

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012-2013. Újhartyán, 2012, szeptember 1. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rész... 3 1. Az esélyegyenlőségi terv előkészítésének folyamata, aktualizálása...

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI. Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI. Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Magyarországon a versenyszféra

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

T/16300. számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról

T/16300. számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/16300. számú törvényjavaslat a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén?

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Az alábbi szakmai írásunkban megnézzük, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha munkaügyi ellenőrzés lenne nálunk, illetve még az ellenőrzés előtt fel tudjunk

Részletesebben

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei Vojtek Éva, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2011. február 24. A

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177)

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177) Munkavállalói jogot sért Keresetcsökkenéssel jár Egyéb, munkavállalókra hátrányos Szakszervezeti jogot sért Egyéb kollektív jogot sért Nagyon súlyos munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E IPSOS ZRT. SORSZÁM BLOKKSZÁM 0 1 1 2 3 4 5 6 7 1096 BUDAPEST, THALY KÁLMÁN U. 39. MINTA: Nyilvántartási azonosító: 378-0001 8 MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E HELYSÉG: Budapest:...

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni.

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. MUNKAJOGI ALAPOK A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? A munkaszerződésnek vannak kötelező

Részletesebben

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től T ÁJÉKOZTATÓ Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től A tájékoztató nem minden részletre kiterjedő és nem helyettesíti a törvény szövegének ismeretét! I. A ténylegesen kieső jövedelmek

Részletesebben

című kutatási projekt

című kutatási projekt Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek című kutatási projekt TÁMOP -5.5.5/08/1-2008-0001 LMBT ALMINTA KÉRDŐÍV A

Részletesebben

Munkapiaci helyzet és bérérték Hollandiában

Munkapiaci helyzet és bérérték Hollandiában Munkapiaci helyzet és bérérték Hollandiában A prezentáció áttekintése Fő mutatószámok A hollandiai munkapiaci fejlemények A bérérték módszer története A tudás és képesség szerinti munka törvénye (koncepció)

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN Készítette: Dr. Dabis Erzsébet és Prof. Dr. Hajdú József I. Módszertani bevezetés Tartalmi:

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.)

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.) MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött a... (cím:..., székhely:., cégjegyzékszám:, adószám:..) mint munkáltató és... (cím:..., szül. hely és idő:., anyja neve:., adóazonosító jele: tb. azonosító jele:..) mint

Részletesebben

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok Legjobb Munkahely Felmérés 2014 Trendek és tanulságok A vállalatokat egyre gyakrabban állítják kihívás elé a következő trendek, amelyek a munkaerőpiac teljes átalakulását eredményezik Idősödő társadalom

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3.

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3. E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó testületi ülésére 3. napirendi pont Tárgy: Helyi esélyegyenlőségi terv

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei Készítette: Beke Ibolya 1 Üzleti jellegű termékértékesítés adóköteles tevékenység A gazdasági tevékenység elemei: üzletszerűség;

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture Hamza Eszter 1 Rácz Katalin 2 Ehretné Berczi Ildikó 3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture hamza.eszter@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet,

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Munkajogi aktualitások 2015. Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com

Munkajogi aktualitások 2015. Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com Munkajogi aktualitások 2015 Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com 1 1 Egyenlőtlen munkaidő-beosztás, munkaidőkeret 2 2 A munkaidő beosztása - Annak meghatározása, a mv mikor teljesíti

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élő munka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban 101. sz. Egyezmény a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely

Részletesebben

FINANCE-HÍRLEVÉL. Pályázati lehetőségek. 2013. április 30.

FINANCE-HÍRLEVÉL. Pályázati lehetőségek. 2013. április 30. FINANCE-HÍRLEVÉL Pályázati lehetőségek 2013. április 30. Tartalom Pályázati lehetőségek PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK HÍRLEVÉL 2013. ÁPRILIS MUNKAHELYMEGTARTÓ TÁMOGATÁSOK Tisztelt Ügyfelünk, Partnerünk! Ön cégcsoportunk

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élőmunka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

171. sz. Egyezmény. az éjjeli munkáról

171. sz. Egyezmény. az éjjeli munkáról 171. sz. Egyezmény az éjjeli munkáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 1990. június 6-án hetvenhetedik

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds TARTALOM I. A kárfelelősség szabályai Munkáltatói kárfelelősség Munkavállalói kárfelelőség II. Atipikus munkaviszonyok

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben