Szakszervezetek és az atipikus foglalkoztatás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szakszervezetek és az atipikus foglalkoztatás"

Átírás

1 Szakszervezetek és az atipikus foglalkoztatás

2 Készült az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Kiadta a LIGA Szakszervezetek 1068 Budapest, Benczúr u. 41. Tel.: , Fax.: Elektronikus levél: Honlap: Felelős kiadó: Gaskó István Szerkesztette: Kozák László Budapest, 2004.

3 Tartalom Bevezető... 4 Néhány órás munkaviszonyban foglalkoztatottak... 5 Szerződéses önfoglalkoztatók... 8 Részmunkaidős foglalkoztatottak Illegális munkavállalók Kiközvetített munkavállalók Rugalbiztonság a munkaerőpiacon Önfoglalkoztató munkavállalók Kényszervállalkozók... 22

4 Bevezető Kötetünk a Szakszervezeti stratégiák atipikus foglalkoztatási körülmények között címmel a LIGA Szakszervezetek által megrendezett nemzetközi konferencián elhangzott hozzászólásokat gyűjti össze. Nem teljesen dokumentumgyűjtemény, és nem is igazi tanulmánykötet. Előadók és hozzászólók önállóan is megálló gondolatai, különböző országok különös, mégis nagyon ismerős megoldásai mutatkoznak meg számunkra; mindez az atipikus foglalkoztatás tárgykörében. Ahogy a némileg kiragadott fejezetcímek is mutatják: az atipikus foglalkoztatás egy-egy szelete kerül reflektorfénybe, mint a hagyományos foglalkoztatás valaha egységes tömbjéből letört szilánk. Egy bizonyos. Nem állíthatjuk, hogy a problémák pusztán egy-egy országban jelentkeznek, és nem állíthatjuk, hogy a vizsgált jelenségek marginálisok. Az Európai Unió munkaerőpiacán kell boldogulnunk, a világpiaci hatásoktól egyáltalán nem elszigetelten, és számot kell vetnünk azzal a ténnyel, hogy ma csupán minden második újonnan létrejövő munkahely kínál hagyományos foglalkoztatási kereteket Európában. A jelent tekintve talán a bérek és a foglalkoztatás kérdései mellett eltörpülhetnek az atipikus foglalkoztatási problémák, a jövőt tekintve azonban semmiképp. Higgadt munkaerőpiaci kutatásokról már tudunk a tárgykörben, de szenvedélyektől nem mentes szakszervezeti politikák felvillantásáról, magyar nyelven hozzáférhetően, nem. Ez a két érv talán indokolhatja a kiadványunk esetlenségét, és hozzájárulhat a szakszervezeti gondolkodás ilyen irályú elindításához. A Visegrádon megrendezett konferencia szakmai vitaindító előadását Köllő János tartotta Munkaerőpiaci szabályozás és teljesítmény Magyarországon címmel, amely előadás a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet részére végzett kutatáson alapul, és remélhetően hamarosan hozzáférhető lesz (Köllő János-Nacsa Beáta: Flexibility and Security in the Labour Market - The Case of Hungary, ILO, A munkaerő flexibilitása és a foglalkoztatás biztonsága a munkaerőpiacon Magyarország). Jó olvasást és a kötetből vett jó példák hazai megvalósítását kívánja: a szerkesztő

5 Néhány órás munkaviszonyban foglalkoztatottak Mirjam Alex (VER-DI, Németország): Öt pontban foglalnám össze a szakszervezetek előtt álló, megoldásra váró problémákat. Az első pont, amit fontosnak tartok megemlíteni, az a munkavállalói jogviszony hossza. Ha valakinek a szerződése határozott időre szól, akkor az azt jelenti, hogy nem tudja, hogy a munkaviszonya meddig áll majd fenn. Az ideális megoldás az lehetne, ha a munkaviszony a nyugdíjkorhatárig tartana, vagy határozatlan időre szólna. A második fontos kérdés, ami elengedhetetlen a normális munkaviszonyhoz, az a munkaórák számának meghatározása legyen szó teljes vagy részmunkaidős munkáról. A munkaórák számának meghatározása aktuális kérdés Németországban. Régen a teljes munkaidőben dolgozok heti kb. 35 órát dolgoztak, de az órák száma egyre nő, napjainkban eléri a heti órát. Harmadikként a nagyon elterjedt munkaerő-kölcsönzés, amely szintén különbözik a normális munkaviszonytól, hiszen a munkavállaló olyan cégnél alkalmazott, amely kiközvetíti más vállalatokhoz, és az adott céggel a közvetítő ügynökség köt szerződést. Németországban is egyre jobban előtérbe kerül a munkavégzés ezen formája. Beszélni kell a részmunkaidőben esetenként csak heti néhány órai foglalkoztatásról, az úgynevezett minijob -okról is, végül az ötödik pont a magánvállalkozások térhódítása, amely magánvállalkozások már a Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartoznak. Határozott időre szóló munkaviszony esetén a munkavállaló nem tudhatja, hogy a szerződésében szereplő 3 hónapon, a 2 éven vagy a 6 héten felül mennyit fog dolgozni. Nem tudja tervezni az életét, nem tudja, meddig kap fizetést. Ha csak határozatlan időre szóló szerződéseket lehetne kötni, akkor nem kellene új munkát keresnie. Természetesen lehetséges, hogy a munkaadó meghosszabbítja majd a szerződését, de ez korántsem bizonyos. Így a munkavállaló kiszolgáltatott, mert az emberek nem mernek élni a jogaikkal. Félnek, hogy engedetlennek tartják őket. A munkáltató könnyen meg tud szabadulni tőlük, mivel nem kell felmondania, egyszerűen csak nem hosszabbítja meg a szerződésüket. Ez sokkal egyszerűbb, mint kirúgni a munkavállalót, mivel a munkavállalókat jogszabályok védik. Az Európai Unión belül minden tagállamra kötelező szabályok léteznek, amelyek megpróbálnak gátat szabni az ilyen visszaéléseknek. A törvényhozás mindegyik tagállamban határozott idejű munkavállalókat védő kritériumokat állított fel. Előírások léteznek, hányszor lehet egy-egy munkaszerződést újra és újra meghosszabbítani, valamint, bár ezt az EU törvényhozása a tagállamokra bízta, korlátozzák a szerződések meghosszabbításának maximális számát. Tehát a lánc-munkaszerződéseket nem lehet a végtelenségig újra és újra hosszabbítani. Mindenesetre ez volt az egyik oka, hogy Németország január elsejétől átvette az EU határozott idejű munkaszerződésekkel alkalmazott munkavállalókat védő irányelveit. Németországban hatályos az elbocsátások védelméről szóló törvény, amely jogokat biztosít a 10 főnél több dolgozót foglalkoztató üzemek legalább 6 hónapja foglalkoztatott munkavállalói számára. Az első 6 hónapban, a próbaidő alatt viszonylag egyszerű megszüntetni a munkaviszonyt. Ha nincs elég megrendelés, és gazdasági okokból kell elbocsátani a munkavállalókat, akkor mérlegelni kell a dolgozók szociális helyzetét, figyelembe kell venni életkorukat, és a vállalatnál eltöltött időt, valamint azt, hogy családos-e az illető. Az elbocsátott dolgozókkal szemben ez minimum-követelmény.

6 Bár az elbocsátásokkal szembeni törvényi védelem csak 6 hónap, és csak a 10 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalatoknál lép életbe, a konzervatív pártok a létszám-határokat fel akarják emeltetni. Ezzel kiszorítanák a kisüzemek dolgozóit a törvényi védelem alól. A törvényi védelem pedig nagyon fontos, nem szabad hagyni, hogy olyan munkaszerződéseket írassanak alá az emberekkel, amelyekben lemondanak a törvényben meghatározott jogaikról. A törvények egy része különböző élethelyzetekre vonatkozóan biztosít védelmet, például a gyermekvállalás esetén, de ezek a törvények nem tartoznak szorosan a tárgyunkhoz. Ami ide tartozik, az az, hogy jogtalan elbocsátás esetén a munkavállaló a munkaviszony megszűnését követő 3 héten belül bírósághoz fordulhat. Ez nagyon fontos határidő, mert ha ezt az illető elmulasztja, akkor már nincs mit tenni. Ezért is fontos, hogy a munkavállalók tisztában legyenek a jogaikkal. Az ellátások tekintetében egyébként nagyok a különbségek Kelet- és Nyugat-Németország között, például a régi NDK területén bőkezű gyermekellátási rendszerre rendezkedtek be. A rendszer sokkal kedvezőbb, mint a nyugat-németországi, de már nem éri el az 1990-es mértéket. Ezzel összefüggésben a női munkavállalók részéről nagy az igény a részmunkaidős foglalkoztatásra, mivel a gyermeknevelés mellett így biztosítani lehet a család eltartását is. Ez csak nagyobb vállaltoknál lehetséges (15 főnél többet foglalkoztató munkáltató) és csak akkor, ha a munkavállaló már több, mint 6 hónapot eltöltött adott munkahelyen. Kisebb üzemekben ez az eljárás túl komplikált volna. A munkaadó adott körülmények között mondhatja, hogy nem képes a munkát úgy megszervezni, ami lehetővé tenné a részmunkaidőben való foglalkoztatást, és visszautasíthatja a munkavállaló kérését. A munkavállalóknak legalább 3 hónappal korábban kell szólniuk, ha részmunkaidőben akarnak dolgozni. Természetesen mindig akkor van probléma, ha nem tud megegyezni a munkáltató és a munkavállaló. Ilyenkor a munkavállaló bírósághoz fordulhat, de bonyolulttá teheti a helyzet megítélését, ha még érvényben van a teljes munkaidőre szóló szerződése. A közalkalmazottaknál egyszerűbb a jogokat érvényesítetni, mivel náluk kisebbek az érdekellentétek. De a lehetőség mindenki előtt fennáll, hogy bírósághoz forduljon és a munkaadó köteles bizonyítani, hogy valóban vannak olyan speciális vállalati okok, amelyek nem teszik lehetővé a részmunkaidő alkalmazását. Nemrég született döntés a munkaügyi bíróságon annak a német nőnek az esetében, aki egy fogyatékos gyermekekkel foglalkozó óvodában szerette volna a munkaidejét heti 5 napról 3-ra csökkenteni. A munkáltató visszautasította a kérelmet, mondván, hogy az adott óvoda olyan speciális intézmény, ahol a gyerekkel mindig ugyanannak a személynek kell foglalkoznia. Tehát a törvényt egyedi esetekre is ki kell terjeszteni, amiknél nem olyan egyszerű megoldani a munkaidő-csökkentés miatt az emberi erőforrás pótlását. Ebben az esetben például a gyerekek fogyatékossága okán hiába talált volna az óvoda másik képesített óvónőt, aki heti 2 napban helyettesítette volna a fenti kollégát. A néhány órás munkavégzés, a minijob néhány órás elfoglaltságtól heti 15 órás munkaidőig terjedő alkalomszerűen végzett munkát jelent. A munkáltatók számára a minijob ok főleg társadalombiztosítási szempontból vonzóak. A normál munkaviszony keretében végzett foglalkoztatás esetében olyan magas a járulék, hogy a foglalkoztatás eltitkolására, fekete foglalkoztatásra ösztönöz. A teljes időben és az ún. minijob -okban dolgozok járulékai között nagy a különbség. A társadalombiztosítás tart igényt a járulékok felére: a nyugdíj 19,5%, a betegbiztosítás 14% körüli, míg ugyanezen értékek a minijobok esetében 12% és 11%-ék. A munkanélküli biztosítás 6,5%, ami a minijob-oknál egyáltalán nincs, mert ebben az esetben a munkáltató két százalékos általányt fizet. Ha valaki bejelenti a bejárónőjét, akkor

7 a járulékként befizetett pénz egy részét visszakaphatja. A 15 órás korlátozást most megszüntették a minijob-oknál, de ha valakinek több ilyen állása is van, akkor azokat az időket össze kell adni, ami már túllépheti az alkalomszerűen végzett munka határait. Végül a magánvállalkozások térhódításával az a probléma, hogy a munkavállalók ebben az esetben vállalkozóként szerepelnek, így kikerülnek a Munka Törvénykönyve hatálya alól. Az egyéni vállalkozók a Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartoznak, így a szakszervezet nem tud fellépni a konfliktusok esetén, és nem tudja megvédeni az így foglalkoztatott munkavállalókat.

8 Szerződéses önfoglalkoztatók Valentina Montorsi (CGIL, Olaszország) Sokáig a vállalkozások azért nem alkalmazták az atipikus munkaformát, mert nem volt egységes pénzügyi szabályozás, nem volt meghatározva, hogy ezek a munkavállalók jövedelmük után milyen mértékben adózzanak. Változás 1986-ban történt, amikor elismerték a szerződéses önfoglalkoztató (parasubordinati) jogviszonyt, amely a hagyományos alkalmazotti és az egyéni vállalkozói munkavégzés közötti jogviszony, ami által lehetővé vált, hogy a vállalatok kihasználják az atipikus foglalkozatási formákban rejlő előnyöket. Ekkor figyeltek fel a szakszervezetek is ezen foglalkoztatási forma növekvő számára, amelyet együttműködésnek neveztek. Ennek a formának alig van köze, vagy inkább semmi köze nincsen a szakszervezeti modellekben szereplő hagyományos foglalkoztatási formákhoz, mivel ezek a szerződések valójában egyéni megállapodások a munkáltató és a munkavállaló között. A nagy szaktudással rendelkező munkavállalók jól ki tudják használni ezt a szerződéses formát, de a szerényebb kompetenciával rendelkezők az atipikus munkaformát inkább elszenvedik, semmint választják. Mindazonáltal az, ami egységbe foglalja az összes szerződéses önfoglalkoztató munkavállalót, az a szabályozás, a védelem és a szociális háttér hiánya. Nincsenek számukra ellátási formák, ha megbetegednek, nincsen anyagi támogatás, vagy biztosítás. Nincs fizetett szabadság vagy pihenőnap, munkahelyi baleset esetén nincs balesetbiztosítás sem ben számos, a kormánnyal történt találkozó után, éppen a nyugdíjrendszert módosító új törvényi szabályozás elfogadásának idején, létrejött egy alap, amely a megfelelő társadalmi jólétet hivatott biztosítani számukra. Ez az alap azonban nem érintett minden atipikus munkavállalót, csak azokat akik folyamatos, és szervezett együttműködés típusú szerződéssel rendelkeztek, egy meghatározott vállalati projektre szerződött munkavállalókat, és a szabadfoglalkozásúakat. Az Olasz Társadalombiztosítási és Jóléti Intézet által publikált adatok azt mutatják, hogy az 1996-as években az ilyen típusú szerződések keretében már több mint 1,2 millió munkavállalót foglalkoztattak. Jelenleg azok száma, akiket ez az alap véd, 2,8 millióra emelkedett. Ezen kívül munkát vállal még 1,3 millió szerződéses önfoglalkoztató, akik nem részesülnek az alap juttatásaiból. Az alap alapszabálya kimondja, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulások mértékét a munkavállaló bére 10 százalékának figyelembevételével kell kiszámítani. Ezt a megállapított összeget fel kell bontani a munkáltató (két harmad) és a dolgozó között (egy harmad). Ez felvillantotta a cégek számára azt a lehetőséget, hogy próbáljanak spórolni az alapba fizetett összegen, ugyanis a hagyományos munkavállaló után befizetendő összeg jóval magasabb, 32,7 százalék, míg a szerződéses önfoglalkoztatók esetében ez a bruttó kereset 17,8 százaléka. Mindez vitát indított el a szakszervezeten belül, hogyan képviselhető és védhető ez a foglalkoztatási forma. A szakszervezetek törekvéseiket a Polgári Törvénykönyv idevonatkozó cikkelyével támasztották alá, amely cikkely kimondja, hogy nem csak a hagyományos munkavállalók, de a nem-hagyományos típusú munkát végzők is a Munka Törvénykönyve, és nem a Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartoznak.

9 A szakszervezetünk ekkor elhatározta, hogy létrehoz egy szervezetet, amely feladata az atipikus munkavállalók érdekképviselete. Amely képes arra, hogy segítse a nemhagyományos munkavállalókat a munkáltatókkal szemben, valamint az álláskeresésben. A szervezet a védelmen kívül konzultációs lehetőséget biztosít, tájékoztatja a munkavállalókat az őket érintő pénzügyi és szociális lehetőségekről, valamint megvizsgálja a szerződéseket, hogy ne szülessenek a munkavállaló számára negatív záradékokat előíró szerződések. Szervezetünk előtt világos, hogy az atipikus munkavállalási formában dolgoztatott személyek védelme fontos, és ma még nem elégséges. Fontos lenne, hogy a munkahelyeken képesek legyünk átalakítani az egyéni védelmet kollektívvá, és megelőzni az ugyanannál a cégnél dolgozó, de különböző kötöttségekkel rendelkező munkavállalók közötti különbségtételt. Ha nem gyűjtjük egy ernyő alá a különböző munkavállalókat, akkor azt kockáztatjuk, hogy megszűnik a szolidaritás, ami konfliktusokat generálhat a munkavállalók között. És ez igazán veszélyes. A szerződéses önfoglalkoztató szerződése a munkáltató részéről bármikor egyoldalúan felmondható, bár ebben az esetben a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló költségeit és az elvégzett munkát. Mégis, nagy a különbség a foglalkoztatás biztonságában, ugyanis a hagyományos munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállaló elbocsátásának meghatározott feltételei vannak például a munkáltató döntését objektív okokkal köteles megindokolni. A jelenlegi kormányzat kísérletet tesz arra, hogy megpróbálja ezt a normát eltörölni. A szervezetünk ez ellen szervezett egy közel 3 milliós tüntetést. Nagy előrelépést jelentene, ha valódi szakszervezeti kategóriát sikerülne létrehoznunk, és különböző innovatív szervezeti formákat sikerülne megvalósítanunk a szerződéses önfoglalkoztató munkavállalók érdekeinek védelmében. A dolgozók, akiket képviselünk, szinte minden termelő ágazatban jelen vannak, és érzik, hogy olasz hagyományos munkaerőpiac megroggyant a társadalmi azonosságtudat nélküli munkavállalóktól. Ezért a kollektív szerződésekbe megpróbáljuk belefoglalni a társadalombiztosítás nélküli dolgozók védelmét. Ezt a feladatot csakis egyesült erővel lehet elvégezni, felhasználva a vállalatokkal mára már kiépített hagyományos szakszervezeti kapcsolatokat, amely csatornákon keresztül lehetőség van a munkavállalói szféra érdekérvényesítésére. Ez szövetség egyszersmind a dolgozók egyesítésének egy formája és szociális kohéziójának erősítése lenne, növelve egyéneknek jogait és a védelmét minden, a vállalat termelő tevékenységéhez kapcsolódó témákban. Ezek az okok arra késztetettek minket, hogy közös szervezeti formát találjunk az együttes segítségnyújtás érdekében, azért, hogy a kollektív szerződéseket kiegészítsük a más keretben foglalkoztatott munkavállalók érdekvédelmével. Ez a politikai tudatosság és elemzés vezet minket annak felismerésére, hogy az együttes segítségnyújtás a legjobb szervezeti forma, hogy ezeket a célokat elérjük. A köztünk és más hagyományos kategóriák közötti kapcsolatokat aktív részvétel, közös döntések, legitimálják a végrehajtó szervezeten belül, illetve a szerveződésünk szintjein: országos, regionális és megyei szinteken. Az országos és regionális hatóságokkal kötött területi megállapodásokkal megpróbáltunk megoldást találni a jóléti és társadalombiztosítási kérdésekre. A problémák ugyanis nem csak a munka világával, az állampolgári jogokkal is kapcsolatosak.

10 A legnehezebb megoldandó feladat a nem-hagyományos formában foglalkoztatottak számára a hitelképesség megteremtése. Kölcsönök és pénzügyi segítség nyújtásakor a bankok vonakodnak, ha az igénylő nem hagyományos munkarendben dolgozik, és bevétele ingadozó. Így hitelük visszafizetésére nincs garancia. Sikerült megállapodást kötnünk a Nemzeti Hitelintézettel, hogy számukra, euróig, garanciák nélkül hitelezzenek. A jelenlegi kormány éppen törvényeket és normákat módosít, amelyeknek a munkaerőpiac területén, és amelyek eltörlik a munkavállalói védelem azon alapelvét, miszerint a munkáltató a munkaügyi kapcsolatokban kiszolgáltatott fél. Az új szabályozás az egyéni szerződésre helyezi a hangsúlyt, így megpróbálja csökkenteni az országos kollektív szerződések erejét. Világosan látjuk, hogy a mi feladatunk, hogy szembeszálljuk a törvénnyel, amely az atipikus munkavégzések újabb formáit teremti meg, és aláássa a stabil munkaügyi kapcsolatokat. Ami az alkalmi munkát végző munkavállalókat illeti, Olaszországban úgynevezett dolgozói ellátásos foglalkoztatott forma került kialakításra, ami bizonyos védettséget nyújt. A törvény 1996-ban született meg, és kötöttséget ró az alkalmi munkásokat közvetítő ügynökségekre, amelyek a munkaerőpiacon bróker szerepet vállalnak (Ezt a tevékenységet egyébként a törvény korábban, a dolgozói ellátásos foglalkoztatási forma bevezetéséig, tiltotta). Az ügynökségek számra a követelmények a következők: euró letéti díj, legalább 4 olasz régióban működő iroda, képesség arra, hogy a munkavállalóknak legalább euró hitelt biztosítsanak, végül, de nem utolsó sorban a munkavállalók bérének 4 százalékának átutalása egy, a szakszervezetek és munkáltatók által felügyelt alapba. Ez az alap a munkavállalók képzését és átképzését biztosítja. A törvény kimondja, hogy a vállalat és az ügynökség felelős a kötelezettségek teljesítéséért, és hogy a kiközvetített munkavállaló ugyanazokra a szolgáltatásokra és bérre jogosult, mint amit a vállalat állandó alkalmazottai kapnak. Pontosan ugyanaz a heti és napi munkaidő és ugyanannyi a szabadnap, valamint a kiközvetített munkavállalók érdekeik képviselete érdekében szakszervezethez is csatlakozhatnak. A kiközvetített munkavállalók számára garantálni kell a foglalkoztatás kezdetén, hogy az adott időszakra a vállalat igénybe veszi a munkáját és ezt írásban is meg kell erősíteni. Ha a munkáltató a közvetítőtől az adott céggel való kapcsolatának megszakítását kéri, akkor a közvetítőnek kötelessége számára másik munkát találni, ugyanilyen időintervallumra. Abban az esetben, ha nem találnak a feltételeknek megfelelőt, akkor számára vagy továbbképzést kell biztosítani, vagy a szerződésben szereplő időszakra fizetés jár a munkavállaló részére. Mióta a törvény biztosítja az ügynökségek által kiközvetített munkavállalási lehetőséget, a kollektív szerződések kikötik, hogy a vállalat milyen okból, milyen százalékban alkalmazhat kiközvetített munkavállalót ban aláírták a kiközvetített munkavállalókról szóló országos kollektív megállapodást, amely 2002 szeptemberében megújításra került. Két bilaterális ügynökség működik, a FORMATEMP és az ABITEMP. Az első a kötelező ügynökségi hozzájárulásokból szakképzést biztosít. Célja, hogy kielégítse a kiközvetített munkavállalók képzési igényeit, és pótolja a munkaerőpiacon hiányzó képzettségeket, valamint a munkavállalókat segítsen újra munkába állítani. A másik ügynökség két fajta szolgáltatást nyújt a kiközvetített munkavállalóknak: fizetést biztosít munkahelyi baleset esetén, és segít hitelt szerezni. Baleset esetén maximum 90 napig napi járadékot fizet, ezen kívül, ha a munkaképtelenség fennáll a jelzett időponton túl, ha a munkavállalót munkahelyi

11 baleset következtében leszázalékolják vagy életét veszti ez az ügynökség 30 ezer euróig terjedő járulékot fizet a munkavállalónak vagy családjának. Az ügynökség 2500 eurós mértékig kölcsönt is nyújt, garanciák igénye nélkül. A kölcsönt egyszer lehet kérni és feltétele, hogy a dolgozó már legalább egy hónapja dolgozzon, és legalább 6 hónapos szerződéssel rendelkezzen. Azt gondolom, hogy erőnk azon a szerződéses részvételen alapul, amely megpróbálja a kiközvetített munkavállalókat elszigetelt helyzetükből kimozdítani, és megpróbálja felismertetni velük a társadalomi azonosság-tudatukat. Megpróbálják a bizonytalanságot csökkenteni és aggodalmukat, hogy nincs folyamatos bevételük. Fő feladatunknak tekintjük, hogy a tevékenységünkkel fenntartsuk a hazánk munkaerő-piaci rugalmasságát s a piac igényeire gyors reagálással tudjunk válaszolni, de mindemellett nagy hangsúlyt fektessünk a dolgozók jólétének biztosítására és jogainak védelmére.

12 Részmunkaidős foglalkoztatottak Joao de Deus Gomes Pires (UGT, Portugália) Pár szót szeretnék szólni arról, hogy milyen a helyzet a hazámban, Portugáliában. Az atipikus foglalkoztatási forma folyamatosan nő minden évben. Jelenleg átlagosan az összes foglalkoztatott 16 százaléka nem hagyományos munkarendben dolgozik. Ez 800 ezer munkavállalót jelent. Ez az érték a második legmagasabb, ha az Európai Unió korábbi 15 tagállamát tekintjük. Ebben a tekintetben csak Spanyolország előzi meg Portugáliát. Az atipikus foglalkoztatás sokfajta formája létezik. A munkaerőpiac változásával párhuzamosan egyre több fajtájával találkozhatunk, sőt, újak is megjelennek. Általában öt-hat típusát szokták felsorolni, de több is létezik, és a jövőben tovább fog gyarapodni. Portugáliában jellemző a részmunkaidős foglalkoztatás, az illegális munkavégzés és az egyéni vállalkozói munkaviszony, ami természetesen komoly gondot jelent a munka világában. Mégis, a leginkább jellemző az alkalmi munkavállalás. A szakszervezetek nem ellenzik ezeket az új formákat. Megértjük, ha a vállalkozások rá vannak kényszerítve, hogy új forgatókönyvekhez alkalmazkodjanak. A probléma az, hogy ezeket a foglalkoztatási formákat nem védi a Munka Törvénykönyve, sem kollektív megállapodások. A portugál szakszervezeteknek az alkalmi, részmunkaidőben végzett munkavégzés mellett az illegális munkavégzés jelenti a legnagyobb gondot. Megértjük, ha a vállalkozásoknak a globális gazdaság új kérdéseit kell megválaszolniuk, és ezért szükség van az atipikus foglalkoztatási formák térhódítására. Egyetértek barátainkkal, akik hangsúlyozzák, hogy a szakszervezeteknek meg kell találniuk a módját, hogyan szervezhessék az ilyen típusú munkát végző munkavállalókat. Azzal is egyetértek, hogy szigorúbb törvényi szabályozásra van szükség, nagyobb mértékű munkaügyi ellenőrzésre. Legalábbis országomban. Erős munkaügyi hivatalra van szükség, amely ellenőrzi a munkáltatói viszonyokat, mert nem elég, ha a törvények megfelelőek, azok végrehajtásáról is gondoskodni kell. Portugáliában két évvel ezelőtt új rendelkezések léptek életbe a részmunkaidős foglalkoztatásról és a távmunkáról. Ezen kívül tárgyalások folynak a kormánnyal az alkalmi munkavállalásról szóló törvényi szabályozás olyan módosításáról, amely több felelősséget ró a munkáltatóra. Az illegális munkával szembeni harc fő iránya, hogy ne a munkavállalót, a munkáltatót ellenőrizzük, hiszen ha létezik is valamilyen dokumentum a foglalkoztatásról, azt a munkáltató köteles felmutatni. Korábban ennek az ellenkezője történt, a tettéért a munkavállalót citálták bíróságra. Mindezek mellett növelnünk kell a munkáltatót kötelező megállapodásoknak minőségét. Ehhez pedig továbbra is elengedhetetlen a szakszervezetek és a munkavállalók képviselőinek részvételi és konzultációs jogosítványainak megerősítése.

13 Illegális munkavállalók Saviour Sammut (GWU, Málta) Más országokhoz hasonlóan, mi is küzdünk a részmunkaidővel kapcsolatos problémákkal. Az atipikus munkavégzésen belül terjed a rugalmas munkaidő, főleg a nem hagyományos munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók esetében. Gyakori még az a típusú munkamegosztás is, amikor egy munkavállaló négy órát dolgozik, majd egy másik folytatja a munkáját. Esetenként a munkavállaló fő tevékenységét részmunkaidőben végzi. Gyakran azért, mert így a társadalombiztosítási járulékokat csak a részmunkaidő után kell megfizetnie. Méghozzá csak egy foglalkoztató után, így az egyénnek akár több részmunkaidős munkája is lehet. Adót is csak egy foglalkoztatónál végzett munkája után fizet. Továbbá ismerjük az otthoni munkával kapcsolatos problémákat is, azokét a munkavállalókét, akik egyéni megállapodások alapján dolgoznak. De természetesen megtalálhatók a hagyományos foglalkoztatás formái is. Ezen kívül nagyon népszerű a munkavállalókat határozott idejű szerződéssel foglalkoztatni. Bár a határozott idejű munkavállalásról a Munka Törvénykönyve azt mondja ki, hogy négy év múltán, a szerződés határozatlanná átalakul. Ugyanakkor a munkáltató úgy használja ki a lehetőségeket, hogy amikor vége a négy éves munkaviszonynak egyszerűen nem ír alá újabb szerződést, s az mintegy magától megszűnik. Vannak más, atipikus munkaformák is, amelyekre a szakszervezeteknek oda kell figyelniük. Például az autósoktatók, akik többsége önfoglalkoztató, ennek ellenére szervezett szakszervezeti tag. De meg kell említeni az olyan autóvezetőket és kocsisokat, akik a turistáknak kínálnak városnéző programokat, akik, bár a vendégszeretetük hibátlan, gondot jelentenek a hagyományos és legális munkát végző munkavállalók számára. A legnagyobb gond az illegális bevándorlás. A bevándorlók egy részük nem szeretne Máltán maradni, Olaszországba készül, de ha Olaszország visszatoloncolja őket, Máltán kell ellátást kapniuk. Ha munkát találnak, a munkáltatók könnyen kihasználják őket, hiszen mindenfajta munkát elfogadnak. Mint szakszervezet, a legjobb tudásunknak megfelelően dolgozunk és szeretnénk elérni, hogy ezek az emberek, amíg Máltán tartózkodnak, olyan körülmények között élhessenek, dolgozhassanak, amelyet a törvények szavatolnak. Mert csak is így biztosítható a tisztességes verseny a munkaerőpiacon. Példaként említhetném az építkezéseket, ahol nem ritka a 12 óra munka, pihenő nélkül, a minimálbér töredékéért. Két évvel ezelőtt az is megtörtént, hogy két Szomáliai nemcsak a bérét nem kapta meg, hanem meg is verték őket. Ezek az építési vállalkozók tettükért most a bíróság előtt felelnek. Konzultálunk menekülteket segítő nem kormányzati szervezetekkel is, és a menekülttáborokban élőknek szemináriumot tartunk a munkajogról, hogy ha lehetőségük lesz megpályázni egy állást, akkor ne lehessen őket kihasználni. Mi hiszünk abban, hogy nem elég a munkavállalóink érdekeinek képviselete, a jobb munkafeltételek kiharcolása, de segítséget is kell adnunk a bevándorlók és családjuk számára. Ezért fontos az országos szintű megállapodások kidolgozásában és a szociális párbeszéd intézményeiben való részvétel. Segítséget szeretnénk nyújtani tagjainknak az élet minden egyéb területén is. Létrehoztuk intézményünkön belül a UNICARE szolgáltatást, ahol tagjaink pl. tanácsokat kérhetnek jogászoktól, építészektől, tanácsadóktól akár az állampolgári ügyeik intézésében. Vagy

14 említhetném a UNIMEDIC kezdeményezést, amely jelentősen csökkenti a kórházi ellátás díjait, vagy az óvodai szolgáltatásunkat. A UNIKIDS nyári gyermektábor, ahol a gyermekek nyelveket is tanulhatnak. Több mint 100 képzésünk létezik, kezdve a számítógép kezeléstől, a nyelvi képzésen át a művészetekig, vagy a szakszervezeti angol nyelv elsajátításáig. Hiszünk abban, hogy kiegészítő tevékenységek, a képzések megszervezése éppúgy hozzátartozik szakszervezetek tevékenységéhez, mint az illegális munkavállalók védelme.

15 Kiközvetített munkavállalók An Le Novail Marliere (CGT, Franciaország) A munkaügyi viszonyok átalakulásával párhuzamos szakszervezeti stratégiákat kell kidolgozni az atipikus foglalkoztatottak, így a kiközvetített munkavállalók szerződéseinek átalakítása érdekében. Európában több különböző megoldás született a kiközvetített munkavállalás szabályozására, említhetném a svéd-holland-dán-, a német-osztrák-, vagy az olasz-spanyol-görög- (Görögország esetében a kiközvetített munkavállalásnak nincs törvényi szabályozása), végül a francia-belga megközelítést. A szakszervezetünk immár 30 éve foglalkozik a kiközvetített munkavállalók problémáival. A viták a körül alakultak ki, hogy milyen szervezetet kell létre hozni, amely leginkább alkalmazkodik ennek a munkavállalói csoport igényeihez. A kiközvetített munkavállalók nem köthetők ágazatokhoz, és különböző szakmákban vannak jelen, így kérdéses, hogyan tudnának kötődni egy adott szakszervezethez. A következő kérdés, hogy milyen védelmet szeretnénk számukra biztosítani. Azt is számba kell venni, hogy az érdekeik közvetlenül vagy közvetetten hogyan zavarhatják a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező munkavállalók érdekeit. Tisztában vagyunk azzal, hogy a kérdés rendezésének, bár társadalmi vonatkozásai is vannak, lényegében jogi természetűnek kell lennie. Meg kell vizsgálni, hogy a munkavállalók egészének a szerződések rugalmassá tételével szemben milyen érdekei vannak. Először is számba kell vennünk, hogy az utóbbi harminc évben az ideiglenesen foglalkoztatott munkaerő alkalmazása tartóssá vált, és a hagyományos munkaszerződéssel rendelkező foglalkoztatottakhoz viszonyítva számuk megnövekedett. A szakszervezetek megpróbálták korlátok közé szorítani a munkaerő-kölcsönzés munkaerőpiaci struktúrában kialakult mértékét, ahol a munkavállaló egy munkaerő közvetítő céggel szerződik, amely azzal a céggel köt egyezséget, amelyhez a munkavállaló kiközvetítésre kerül. A globalizáció keretében, a szakszervezeteknek tisztázniuk kell stratégiájukat azzal a gondolatmenettel szemben, amely szerint az ország kereskedelmi nyitása, a világpiaci integráció költség, amely társadalmi alkalmazkodási költségekkel jár. Ez a nyitás az ország piacának jövőbeli kedvezőbb lehetőségeiért történik, és ez igazolhatja a társadalmi alkalmazkodási költségek növekedését. Igazolja a szerkezeti átszervezéseket, a termelőüzemek áthelyezését. Mindez csökkenti a foglalkoztatottságot, de az ország kereskedelmi nyitottságának köszönhetően az elvesző munkahelyek globálisan visszanyerhetők. Csakhogy a társadalmi alkalmazkodási költségek mögött munkavállalói sorsok állnak. Egy adott pillanatban, egy szakmai karrier egy állomásán, adott korban, egy adott társadalmi mikrokörnyezetben a globális válasz elégtelen ben az új információs technológiák megjelenésével fellendülés volt megfigyelhető, de a legtöbb munkanélküli mégsem tudott kijutni a munkaerőpiacra. Lehet, hogy makrogazdasági szempontból van válasz a bizonytalanná váló helyzetre, ám társadalmi, szakszervezeti szempontból ez nem elégséges. Olyan hosszú távú stratégia kell, amely lehetővé teszi a munkavállalóknak, hogy azok is kiléphessenek a munkanélküliségből, akik a bizonytalanság csapdájából nem tudnak szabadulni, és nehézséget okoz számukra a gyermekeik taníttatása is.

16 Európában ma az új álláshelyek ötven százaléka atipikus foglalkoztatási feltételeket kínál, mert a vállalatok számára bérekben, munkafeltételekben ez a leginkább kedvező. Ám a munkát vállaló egyénnek állandóan alkalmazkodni kell a különböző munkafeltételekhez, amely a munkahelyeken fizikai és mentális egészségvédelmi szempontokat vet fel. Másik kihívás, amellyel a szakszervezeteknek szembesülniük kell, a versenyképesség, amely szorosan összefügg a munkavállalók rugalmasságával. Egy francia tanulmányra szeretném felhívni a figyelmüket, amely szerint Európa és Amerika között a versenyképesség valójában nem összehasonlítható. Azért, mert a versenyképesség fogalma a munkaerőköltségekhez és a bérekhez kötődik, amelyek merev szabályozása költség, amely a meghatározás szerint a versenyképességet gyengíti. Az Egyesült Államokban a versenyképesség, amelyről úgy tudjuk, hogy magasabb szintű, mint Európában, annak köszönhetően magasabb, hogy a vállalkozások fejlesztése kisebb mértékű, mint Franciaországban vagy Európában. Így nem a bérek oldaláról nehezedik súly a gazdaságra, nem a bérek fogják vissza az európai vállaltok versenyképességét, hanem a vállalkozások által kitermelt hozzáadott érték. Ez az a pont, ahol a szakszervezeteknek nagyon ébernek kell lenniük, amikor a makrogazdasági érvekkel szembesülnek, akár a strukturális átalakítás szociális költségeit, amelyek a képzésben, az átképzésben öltenek testet, akár a bérek a versenyképességre gyakorolt hatását kutatják. A Lisszaboni Stratégia a teljes foglalkoztatottságot célozta meg, az Európai Unió számára célul tűzte ki a világ legversenyképesebb tudás alapú társadalmának megteremtését, a termelékenység növelését és egy olyan társadalom létrehozását, amely megszüntetni a szegénységet. A szakszervezetek azt kívánják elérni, hogy a tudás alapú társadalom azokra leányvállalatokra is kiterjedjen amelyek nem hagyományos munkarendben dolgoznak, és ahol nem hagyományos foglalkoztatási formákat alkalmaznak. Ma már a nehéziparban, a turizmusban, a mezőgazdaságban, a szolgáltatásban, az egészségügyben, a szolgáltatásban és a személyek részére végzett szolgáltatásban, amely ágazatok a munkaerő nagy részét foglalkoztatják, a munkahelyek egy részét kiszervezik. Ezek az ágazatok is kerüljenek bele a Lisszaboni Stratégiába, a leányvállalataik és alvállalkozóik hátrányos megkülönböztetése nélkül! A munkavállalóknak, bármilyen etnikumúak, bármilyen foglalkoztatási formában alkalmazzák őket, egyenlő jogokat kell biztosítani. Ezért létrehoztunk egy országos szervezetet, amely a kiközvetített munkavállalókat tömöríti. Ez a szervezet a CGT-n belül nem arra szolgál, hogy új tagokat toborozzon, hanem, hogy a munkavállalók jogait védje ezer ügynökségek által kiközvetített dolgozó védelmét vállaljuk fel, nem számolva a határozott idejű munkavállalókat vagy a más munkaszerződéssel foglalkoztatottakat. Ez a szám a kilencvenes évek ót nem mozdul. Részben a franciaországi 35 órás munkahétről folytatott tárgyalások, részben pedig a kiközvetített munka jogi konszolidációja okán. Korábban ez a foglalkoztatási mód exponenciálisan nőtt, 400 ezerről, és ma már egymilliónál tartanánk, ha nem stabilizálódott volna az említett szinten. Több oka van ennek, például visszaszorult az informális munkavégzés, ám a gyakorlat bebizonyította, hogy a szakszervezeti munka sem elhanyagolható. A CGT-n belül ez a struktúra az ágazati, mind az országos, mind az európai szakszervezi stratégia fontos része, hogy gátat vessen az kikölcsönzött munkavállalók exponenciálisan növekvő számának. Megpróbálunk kapcsolatot létesíteni a szakmai szövetségek és a területi (megyei, regionális) szövetségek között és arra kérjük e szövetségeket, hogy vállalják fel a vállaltnál alkalmazott kiközvetített munkavállalók érdekvédelmét.

17 Az atipikus vagy bizonytalan formájú foglalkoztatás nem európai jogi fogalom, mert az európai törvényhozásban az atipikus munkavégzés határozott idejű munkavállalás, részmunkaidő vagy ügynökségek által kiközvetített munka, amelyekről sok esetében még mindig folynak a tárgyalások. Mindenesetre a törvényi kereteken túl, számunkra különböző harcokat foglal magába. A bérből élők védelme magában foglalja a technikusok, a művészek, a részmunkaidősök, a bizonyos ideig kereső tevékenységet folytató munkanélküliek, a hallgatók, a vállalattól formális szerződéssel kihelyezett munkavállalók érdekvédelmét is. Minden olyan munkavállalót, akik munkájukból csak nehezen tudnak megélni. Az atipikus munkavállalás ismertetőjegye lehet a munkaidő hossza, vagy flexibilitása, vagy a bér mértéke. Olyan szövetségben dolgozunk, amely területi szinten tömöríti az atipikus szerződéssel foglalkoztatottakat: nagy építkezéseken, nagy bevásárlóközpontokban, vagy olyan övezetekben, ahol több vállalat működik, hogy kollektív garanciákat építsen ki az egyéni védelem érdekében. Kollektív tárgyalásokat folytatunk a kiközvetített munkavállalókról a munkaerő kölcsönző cégekkel. Arra törekszünk, hogy minden nagy konföderáció jelen legyen ezeken a tárgyalásokon, és ahhoz vezessenek a tárgyalások, hogy az országos szintű ágazati kollektív szerződések rendelkezzenek a kiközvetített munkavállalókról és más foglalkoztatási kategóriákról is. Sok tapasztalatunk van a terepmunkában, a CGT már a következő szakaszba szeretne lépni, és ezért országos konferenciát szervez arról, hogyan fejthetnek ki a szakszervezetek hatékony tevékenységet a bizonytalan helyzetben lévő munkavállalók érdekében, például az ügynökségek által kiközvetített munkát végzőknél. Szolidaritást kell kiépíteni a munkavállalók között, mivel vannak olyan munkahelyek, ahol kisebbségben vannak a hagyományos módon foglalkoztatottak. A legfontosabb cél, hogy ne osszuk meg a munkahelyi kollektívát. Bármi legyen a státuszuk, minden munkavállalónak egyenlő garanciákat kell biztosítani például a munkavédelem, a munkahelyi egészségügy és biztonság kiharcolásában. Bármilyen is az egyén munkaszerződése, a munkahely olyan hely, ahol gondoskodni kell a kollektív és az egyéni munkavédelemről. A munkavédelmi paritásos bizottság több tájékoztató füzetet adott ki a munkavédelemről, az atipikus munkavállalóknak például képekkel illusztrálva, hogy az ismeretek azok között is elterjedjenek, akik például még olvasni sem tudnak franciául. Létezik kiadvány a munkavállalói jogokról, a szakszervezeti csatlakozásról, a különösen veszélyes munkavégzésről, például nukleáris energiaközpontban végzett munka, legutóbb az autóiparban és a textiliparban foglalkoztatottaknak publikáltunk kiadványt, amely megvilágítja, mit jelent a bizonytalan szerződés és mit kell erről tudni. A társadalombiztosítás területén azt próbáljuk elérni, hogy minden munkavállalónak a ledolgozott órák után kelljen járulékot fizetnie, biztosítási alapon. Vissza kell térni a szolidaritás logikájához, elérni a dán, vagy a svéd ellátási rendszert, ahol a társadalombiztosítás elég erős ahhoz, hogy minden munkavállaló, legyen rövid vagy hosszú időre szóló szerződése, jogosult lehessen a járadékra. Célunk az, hogy a munkafeltételek, a munkavédelem és munkabiztonság, az életkilátások terén szintúgy, mint a munkabérek vonatkozásában, a lehető legkisebb legyen a különbség a határozott idejű foglalkoztatottak és az atipikus munkát végzők között.

18 A szakszervezeti kultúra szintjén az érdekkülönbségek feloldásával a munkavállalók közötti szolidaritás elismertetéséért kívánunk dolgozni. Bevezetnénk a bérből élő munkavállaló státuszt, amellyel a munkavállaló szerzett jogait átvihetné egyik munkahelyről a másikra, de amely megengedné a szerződések rugalmasabbá tételét. Válaszokat dolgozunk ki azoknak a munkavállalóknak, akiket szakszervezeti taggá akarunk szervezni, mert a munkavállalókat nem lehet olyan szervezetbe csábítani, amely azt gondolja, hogy a foglalkoztatottaknak kell a szakszervezeti struktúrához idomulni! Azt gondoljuk, hogy a szakszervezeti struktúrának teret kell nyitni az atipikus munkát végző munkavállalók számára, hogy ne érezzék magukat marginalizálva, a szakszervezeti struktúrából kirekesztettnek. A munkáltatókkal szemben el kell fogadtatnunk, hogy illegális eset nem létezik. Gyakran érvelnek azzal, hogy az atipikus munkavállalás még mindig jobb, mint a szerződés nélkül, illegális, fekete munkát végezni. Ebből a gondolatmenetből ki akarunk szakadni, alapvető jogokat akarunk minden munkavállalónak Akár városi, akár falusi környezetben, akár a kereskedelemben, vagy a szolgáltatásban, ki akarunk lépni a majdnem büntetőjog alá tartozó foglalkoztatásból, ahol a munkavállalónak papírjai sincsenek. Nem elég, ha az alkalmi munkavállalás többé-kevésbé legalizálja a marginalis munkát végzőket, nőket, a munkaerő piac perifériáján élőket, a fiatalokat. Szeretnénk egy olyan egységes státuszt, például bérből élő munkavállaló és ebben a kategóriában szeretnénk megnövelni a szervezettségi szintet. Területi szinten perspektívát kell adnunk a fiataloknak, mert Franciaországban a munkavállalók jó része nem érti, mi történik, félnek a cégek átalakításától, áthelyezésétől, a bővítéstől. Nem lehet, hogy a szakszervezet a saját problémáival foglalkozzon, ezért ki kell lépni ebből az elkülönítésből, és több szolidaritást kell mutatni regionális szinten, értve ezt az európai régiókra is, ahol jellemző a rejtett munkavállalás. Sok szakszervezet szembesült azzal, hogy az alapvető jogokat biztosítsa, függetlenül attól, hogy a munkavégzés helye Kína vagy Franciaország. Nem csak morálisan nem elfogadható, de nem is lehet hatékony sem, ha a foglalkoztatás biztonsága nincs országos szinten garantálva. Így fontos a munkahelyeken a férfiak és nők integrációja, mint ahogy a migráns népesség diszkrimináció nélküli integrációja is. Ezért stratégiánk csak az lehet, hogy nemtől, nemzetiségétől, vagy éppen a munkavégzés helyétől függetlenül alapvető és egyenlő jogokat biztosítsunk minden munkavállalónak.

19 Rugalbiztonság a munkaerőpiacon Nikolina Haralovic (UATUC, Horvátország) Horvátországban alapvetően az a probléma, hogy a munkáltatók összekötik a rugalmasság fogalmát a bizonytalansággal. Rugalmasság alatt gyakran alacsony fizetést, a védelem hiányát, a munkavállalók jogainak alacsony szintű biztosítását értik. Szóval mi megpróbáljuk előmozdítani a rugalbiztonság fogalmát, ami azt jelenti, hogy a rugalmasságot össze kell kapcsolni a társadalombiztosítással, és az ellátásra való jogosultsággal. Azonban a hazámban a társadalombiztosítás jóval alacsonyabb szintű szolgáltatásokat nyújt, mint más nyugateurópai országokban. Problémáink vannak a határozott idejű foglalkoztatással, ugyanis körülbelül az új munkavállalók 86%-át ilyen típusú szerződéssel vették fel. A munkáltatók azt gondolják, hogy ezeknek az alkalmazottaknak nincsen semmiféle joguk, ezért a munkavállalók védelme nagyon gyenge. Ezért megpróbáljuk az elképzeléseinket országos szinten megvalósítani, például nyugdíjrendszeren, a korai nyugdíjazás intézményén vagy a kollektív szerződéseken keresztül. Ezen kívül a kollektív szerződésekben megpróbálunk legalább minimális jogokat kiharcolni a számukra. Dolgozunk azon, hogy nemzetközi munkaügyi előírásokat honosítsunk meg. Szociális dialógust folytatunk országos és regionális szinten illetve a vállalatoknál. Horvátországban az atipikus munkavégzés kevesebb formája létezik, mint a nyugati országokban, számunkra a legnagyobb probléma a határozott idejű munkaszerződések térhódítása, mivel a munkavállaló nem tud előre tervezni, és ez nagyon nagy gond a szakszervezeteknek is. Mivel a munkanélküliség magas szinten stagnál (17,2 %), ha munkavállaló nem elégedett a munkafeltételekkel, a munkáltatók azt mondhatják, hogy akkor majd más végzi el a munkát. Nehéz az országos törvényekben, kollektív megállapodásokban lefektetett alapvető normákat betartani, és tudatosítani, mivel az úgynevezett rugalmasság nagyon fontos ma Horvátországban. Szóval nagyon sok munka vár még ránk. Az éves versenyképességi jelentések során rendszeresen fellángolnak a viták, gyakran az a vád hangzik el a munkáltatók részéről, hogy a gazdaság azért nem versenyképes, mert a dolgozók túlságosan is védettek, ez pedig túl sokba kerül.

20 Önfoglalkoztató munkavállalók Ewa Podgorska (Solidarność, Lengyelország) Hasonló problémákkal küzdünk, mint az önök országa, jelen van a részmunkaidő, alkalmi munka is, de a legnagyobb probléma Lengyelországban az önfoglalkoztatás. Igyekszem megmagyarázni miért. Létezik a Munka Törvénykönyve és minden, ami ebben a törvénykönyvben van, az elfogadott pl.: a részmunkaidő, mert erről szót ejt a törvény. Az önfoglalkoztatás azonban a Polgári Törvénykönyv hatáskörébe tartozik. Elmondanám először is mit jelent az önfoglalkoztatás, hogyan definiáljuk. Azok az üzleti életben dolgozó emberek, akik saját maguk részére végeznek munkát és nem hagyományos függő kapcsolatban egy munkáltató részére. Nálunk azonban egyfajta atipikus önfoglalkoztató viszony van, ahol az alany valójában munkavállaló, bizonyos munka elvégzését egy munkáltató számára elvállal, annak irányítása és vezetése alatt, mind az időt és a helyet tekintve. Tehát valójában nem önfoglalkoztató, hanem alkalmazott a munkavállaló. Ez azért problematikus, mert a foglalkoztatást munkavállalói jogviszony keretein belül kell megvalósítani. Például a hajógyárban a villanyszerelő, bár minden nap bejár, és munkavállalóként dolgozik, formailag egyéni vállalkozó. Lengyelországban az önfoglalkoztatók száma évről évre emelkedik, és az iparban a legrosszabb a helyzet. Harcolunk azért, hogy egy alkalmazotti szerződést ne lehessen a Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartozó szerződésre módosítani. A munkáltatók azonban nem törődnek azzal tiltással, amit, nagyon helyesen, 22-es cikkely előír: A munkaviszony létrejön, ha a munkavállaló bizonyos fajta munkát vállal a munkáltató által biztosított juttatásért, az általa megállapított helyen és időben. A munkáltató vállalja, hogy ezért fizetést biztosít számára. Az alkalmazásnak a munkaszerződés kell megtörténnie. ( ) Nem megengedhető, hogy a munkaszerződés polgári szerződéssel helyettesítsenek, az első bekezdésben leírt foglalkoztatási jogviszony esetében. Vannak tehát jó törvénycikkelyeink, de ez a gyakorlatban nem valósul meg. Véleményünk szerint az említett hajógyári villanyszerelő mellett az iskolai tanár, eladó, gyári munkás olyan foglalkozások, aminek keretében a munkavállalók minden hónapban egyfajta juttatáscsomagért dolgoznak, így ezek valójában munkavállalói jogviszonynak kellene lenniük. Szakszervezetünk elnöke Varsóban beszámolt erről a problémáról a kormánynak, de süket fülekre talált, ugyanis a kormány véleménye szerint a szakszervezetnek ehhez semmi köze, az önfoglalkoztatók ugyanis egyéni vállalkozók, így munkáltatók. A helyzet tragikus, Lengyelországban ugyanis a regisztrált munkanélküliek aránya eléri a 20%-ot, és nem vagyunk képesek segíteni nekik, ha egyéni vállalkozóként kezdenek dolgozni. Azoknál a vállalatoknál, ahol a szakszervezet jelen van, nincsenek egyéni vállalkozók, mindenki alkalmazottként dolgozik. Minden évben veszítünk tagokat, s valamit tennünk kell, hogy ezt megállítsuk. Tudjuk jól, hogy a világ számtalan részében a részmunkaidő és az ideiglenes munka atipikus, de úgy tűnik, Lengyelországban ez normálissá kezd válni. A lengyel Munka Törvénykönyve minimális védelmet nyújt a dolgozók számára. Ezek egyeznek a szakszervezeti célokkal, úgymint az alkalmazotti jogviszony, a javadalmazások biztosítása, a munkavállalói és a munkáltatói kötelességek meghatározása, a munkaidő, a munkahelyi biztonság és higiénia

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország Vasas Szakszervezeti Szövetség Magyarország Ideiglenes foglalkoztatás Az atipikus foglalkoztatás térnyerése folyamatos Európa szerte. Egyre több munkavállaló dolgozik a tipikustól a szerződéses jogviszony

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere. Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29.

Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere. Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29. Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29. A munkaerőpiac tagozódása 1. Klasszikus munkaviszony (tipikus) 2. Atipikus

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2011.

Esélyegyenlőségi terv 2011. Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet!

Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet! Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet! a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001

Részletesebben

Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest,

Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, 2012.05.14. Brigitte Triems EWL past President Az Európai Női Lobbi

Részletesebben

1./ A legkisebb bérek megállapításáról szóló évi Ajánlás (ILO 135. sz. Ajánlás, június 22., Genf)

1./ A legkisebb bérek megállapításáról szóló évi Ajánlás (ILO 135. sz. Ajánlás, június 22., Genf) Legkisebb munkabér megállapítása 1./ "A legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárásról szóló 1928. évi Egyezmény"(ILO 26. sz. Egyezmény, 1928. június 16., Genf) kihírdette: 1932. évi XIX. tv.

Részletesebben

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Készítette: Korycki Adrienn SALIO Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető, partner adrienn.korycki@salio.hu +36 1 240-4352 Ha valami hatással

Részletesebben

Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok

Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok dr.henczi Lajos, dr. Horváth István, dr. Molnár-Hidassy Dóra, Molnárné dr.balogh Márta Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok TARTALOM Előszó I. A munkaerőpiac szereplői 1. Piac 2. Munkaerőpiac 2.1 Munkaerő-kereslet

Részletesebben

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához

Részletesebben

A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI

A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI BENKEI-KOVÁCS BALÁZS HEGYI-HALMOS NÓRA: MUNKAERŐPIAC ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Munkanélküliség Munkanélküliségről akkor beszélünk, ha a munkaerő kínálat meghaladja

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

175. sz. Egyezmény. a részmunkaidős foglalkoztatásról

175. sz. Egyezmény. a részmunkaidős foglalkoztatásról 175. sz. Egyezmény a részmunkaidős foglalkoztatásról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 1994.

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Aktív Passzív Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Bejelentkeztem a munkanélküli központban szóltam anyámnak Megfelelő állásajánlat Jogi értelmezés

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Mérlegen az atipikus foglalkoztatás május 14.

Mérlegen az atipikus foglalkoztatás május 14. A Fiatalok Ligája (a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának Ifjúsági Tagozata) álláspontja dr. Szilágyi Veronika Atipikus foglalkoztatási formák az új Munka Törvénykönyvében: Részmunkaidős munkaviszony;

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 Minimálbér kifizetés, kiküldetés, behívásos munkavégzés szabályosan A Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL ÉRDEKVÉDELEM- ÉRDEKKÉPVISELET A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL 1 2 Várható szervezeti

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

ILPEA PROFEXT Kft. TÁMOP-2.4.5-12/7-2012-0062 pályázat elemeinek összefoglalása

ILPEA PROFEXT Kft. TÁMOP-2.4.5-12/7-2012-0062 pályázat elemeinek összefoglalása ILPEA PROFEXT Kft. TÁMOP-2.4.5-12/7-2012-0062 pályázat elemeinek összefoglalása 1. Projekt előkészítés: munkavállalói interjúk készítése Csatolt dokumentumok: munkavállalói és munkáltatói kérdőívek Az

Részletesebben

2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól

2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 41/A. ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

Az Etikai kódex azonban tartalmazhat a nemzeti törvényeknél szigorúbb követelményeket is.

Az Etikai kódex azonban tartalmazhat a nemzeti törvényeknél szigorúbb követelményeket is. Etikai kódex 1 Bevezetés Etikai kódexünket minimális irányadó normaként alkalmazzuk célunk, a termelési környezet és a munkafeltételek folytonos etikai és szociális szempontból esedékes - javítása érdekében.

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

A családi élet és a munka összeegyeztethetősége. Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit

A családi élet és a munka összeegyeztethetősége. Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit A családi élet és a munka összeegyeztethetősége Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit Fogalom Cél: családi élet és a munkavégzés összeegyeztethetősége Lényege: - Az egyén munkája

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

Mit tehet egy mikrovállalkozás az esélyegyenlőség előmozdításáért és megéri-e neki? Gyakorlati tapasztalatok. Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Mit tehet egy mikrovállalkozás az esélyegyenlőség előmozdításáért és megéri-e neki? Gyakorlati tapasztalatok. Teremts esélyt magadnak és másoknak! Mit tehet egy mikrovállalkozás az esélyegyenlőség előmozdításáért és megéri-e neki? Gyakorlati tapasztalatok Horváth Anna, vállalkozó 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! 2 Egy

Részletesebben

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról 156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

Részletesebben

Helye: Genf, Svájc. Ideje: Célja: ILO, 102. ülés, Employment and Social Protection in the New Demographic Context

Helye: Genf, Svájc. Ideje: Célja: ILO, 102. ülés, Employment and Social Protection in the New Demographic Context Helye: Genf, Ideje: 2013.06.05-06.15. Célja: ILO, 102. ülés, Employment and Social Protection in the New Demographic Context A 2013. június 5. napjától két héten át tartó ILO ülés 4 területre fókuszált:

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén,

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén, 180. sz. Ajánlás a munkavállalók igényeinek védelméről munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

T/16300. számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról

T/16300. számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/16300. számú törvényjavaslat a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012-2013. Újhartyán, 2012, szeptember 1. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rész... 3 1. Az esélyegyenlőségi terv előkészítésének folyamata, aktualizálása...

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

a központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről

a központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről MEGÁLLAPODÁS a központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről Preambulum 1., 2013 decemberében a Bizottság

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: 22612- /2007-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM

Részletesebben

99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról

99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról 99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása

Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Tantárgy összefoglaló

Tantárgy összefoglaló Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai Jogi ismeretek Cél: A hallgatók legyenek tudatában a jogszabályok (azok elérhetőségei) jelentőségének, szerepének és ismerjék meg: - a

Részletesebben

új jogszabály jön vagy módosítják a következőt. A tulajdonjog a legteljesebb dologi jog, a legfőbb hatalom a dolog felett.

új jogszabály jön vagy módosítják a következőt. A tulajdonjog a legteljesebb dologi jog, a legfőbb hatalom a dolog felett. Jogszaba lyok hata lyok Személyi hatály o Mely személyekre vonatkozik. Területi hatály o Mely földrajzi területekre vonatkozik. Időbeni hatály o Mely időintervallumban hatályos az adott jogszabály. Megváltozhat,

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI. Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI. Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Magyarországon a versenyszféra

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete Ad hoc jelentés PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete 2014. augusztus 7. Készítette: Gadár László Pannon Egyetem Projekt megnevezése: Zöld Energia - Felsőoktatási ágazati együttműködés a zöld gazdaság

Részletesebben

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei Vojtek Éva, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2011. február 24. A

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E IPSOS ZRT. SORSZÁM BLOKKSZÁM 0 1 1 2 3 4 5 6 7 1096 BUDAPEST, THALY KÁLMÁN U. 39. MINTA: Nyilvántartási azonosító: 378-0001 8 MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E HELYSÉG: Budapest:...

Részletesebben

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni.

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. MUNKAJOGI ALAPOK A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? A munkaszerződésnek vannak kötelező

Részletesebben

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 16.4.2012 2011/0269(COD) MÓDOSÍTÁS: 13-26 Véleménytervezet Vilija Blinkevičiūtė (PE483.818v01-00) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási

Részletesebben

FINANCE-HÍRLEVÉL. Pályázati lehetőségek. 2013. április 30.

FINANCE-HÍRLEVÉL. Pályázati lehetőségek. 2013. április 30. FINANCE-HÍRLEVÉL Pályázati lehetőségek 2013. április 30. Tartalom Pályázati lehetőségek PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK HÍRLEVÉL 2013. ÁPRILIS MUNKAHELYMEGTARTÓ TÁMOGATÁSOK Tisztelt Ügyfelünk, Partnerünk! Ön cégcsoportunk

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN Készítette: Dr. Dabis Erzsébet és Prof. Dr. Hajdú József I. Módszertani bevezetés Tartalmi:

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

Munkavédelmi változások -a technikai fejlődés felhasználása a munkavállalók védelmének érdekében

Munkavédelmi változások -a technikai fejlődés felhasználása a munkavállalók védelmének érdekében TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Munkavédelmi változások -a technikai fejlődés felhasználása a munkavállalók védelmének érdekében

Részletesebben

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től T ÁJÉKOZTATÓ Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től A tájékoztató nem minden részletre kiterjedő és nem helyettesíti a törvény szövegének ismeretét! I. A ténylegesen kieső jövedelmek

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A Munkaügy a közoktatásban című kézikönyv összes eddig megjelent köteteinek tartalomjegyzéke ( )

A Munkaügy a közoktatásban című kézikönyv összes eddig megjelent köteteinek tartalomjegyzéke ( ) A Munkaügy a közoktatásban című kézikönyv összes eddig megjelent köteteinek tartalomjegyzéke (2012 2016) Lezárva: 2016. szeptember A A foglalkoztatást meghatározó jogszabályok A 1 A nemzeti köznevelési

Részletesebben

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása GINOP 5.2.5 Gyakornoki program támogató szolgáltatások projektindító Győr, 2016. november 22. Temesszentandrási Judit Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

A azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Foglalkoztatás II. tantárgy

A azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Foglalkoztatás II. tantárgy A 11499-12 azonosító számú megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgy 1. 1. A 11499-12 azonosító számú, megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

Munkavállalás az Európai Unióban

Munkavállalás az Európai Unióban Kurzus: EU Szakpolitika Csoport: BTK SZ: 14-16h Oktató: Dr. Teperics Károly Munkavállalás az Európai Unióban Írásbeli beadandó feladat Készítette: Deres Zsófia Ida Szak: Szabad bölcsészet, földrajz minor

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben