Kísérleti program a társadalmi párbeszéd megújítására Észak-Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kísérleti program a társadalmi párbeszéd megújítására Észak-Magyarországon"

Átírás

1 Compass Program Kísérleti program a társadalmi párbeszéd megújítására Észak-Magyarországon Budapest-Miskolc 2009 Készítették: Apró Antal Zoltán Dr Bényei Andrásné Dr. G. Fekete Éva G. Szendrák Dóra Kovács Kamilla

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető gondolatok A pályázat megvalósítása A szociális párbeszédről Regionalizmusról A tervezett komplex kísérleti program elemei Kutatás Kapcsolatépítés/hálófeszítés- partnerek, stakeholderek feltárása Képzések, fejlesztő programok Kommunikációs terv Jogi háttérmunka Időterv Fenntarthatóság (a programba bevontak hozzájárulása, nemzetközi pályázati lehetőségek) A kutatás Az empirikus kutatatás bemutatása Helyzetkép A Compass Program kérdőíves felmérésének kiértékelése A Compass program során elkészült személyes interjúk elemzése Dokumentumelemzés A Compass program dokumentumelemzése Az Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ foglalkoztatási célú együttműködései A foglalkoztatási paktumok Az Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Tanács Fókuszcsoport Ajánlások, javaslatok A Compass program során felszínre került problémák Ajánlás a Compass program kutatása alapján a többszektorú együttműködés megvalósítására A regionális párbeszéd fórum lehetséges feladatai:

3 1. Bevezető gondolatok A Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége (Nonprofit Szövetség) 1992-ben alakult. Az alapítók célkitűzése, amely az idő során nem változott, az volt, hogy a humán szolgáltatások terén - mintegy hét éve ezen belül hangsúlyosabban a foglalkoztatáspolitikában működő civil, nonprofit szervezetek számára érdekképviseletet, szervezett, komplex, koordinált érdekmegjelenítést nyújtson országos szinteken. A két esztendeje elindított szervezeti regionalizáció, kapcsolódva az államigazgatásban lezajló hasonló folyamatokhoz, lehetővé tette, hogy újragondoljuk a Szövetség működési szisztémáját, és lehetővé tegyük erős regionális érdekképviseleti tagozatok létrejöttét. A szervezeti megújulásnak azonban csak akkor van legitimitása, ha a társadalmi szereplők, jelenlegi és leendő partnereink, együttműködőink legtöbbje elfogadja ezt a törekvést, és egy-egy program mentén közös fellépésre látnak lehetőséget. A jelenleg futó Compass (Iránytű) program erre nyújt alkalmat. Compass (Iránytű) Program mit is jelent ez? A program szeretne irányt mutatni, olyan új irányt, ahol az együttgondolkodás felfedezésre váró színteréhez vezet az út. A program az ország leghátrányosabb helyzetben lévő észak-magyarországi régiójában tervezi kialakítani a társadalmi párbeszéd új, regionális fórumát annak érdekében, hogy a régió foglalkoztatási krízishelyzetében kedvező folyamatok, változások indulhassanak el. Olyan partnerek kooperációja jöhet létre, amelyben a résztvevők komoly társadalmi legitimitásukkal a hátuk mögött tesznek javaslatokat foglalkoztatási, esélyegyenlőségi, területfejlesztési, gazdaságélénkítési programokhoz. Ezek megvalósulásuk esetén magukkal hozzák a foglalkoztatottság növekedését, az inaktívak számának mérséklődését, a depresszív övezetek aktivitását. Olyan regionális léptékű együttműködés alakul ki, amelyre még nem volt példa, és amelyben a program végén a következő partnerek szinergiája jön létre. 1. civil szektor (mint kezdeményező), ide értve a klasszikus civil (egyesület, alapítvány) és nonprofit szerveződéseket a régióból, 2. munkaadók szervezetei, 3. munkavállalók képviselői (a két oldalt a munkaügyi tanácsokban képviseletet adó szervezetek reprezentálják), 3

4 4 önkormányzatok (ide érteve a települési és területi önkormányzatokat, távlatosan a regionális önkormányzat), 5. tudomány (a régió 5 felsőoktatási intézményének képviselete), 6. egyház (a négy történelmi egyház képviselői: vagy az egyházvezetők, vagy a szociális, foglalkoztatási területen érintett képviselőkön keresztül), 7. az állam (a munkaerő-piaci szervezet: munkaügyi központ, képző központ, munkaügyi felügyelőség - a fekete munka elterjedése miatt -, valamint szatellit intézményei: regionális tanács, regionális fejlesztési és képzési bizottság, regionális munkaügyi tanács). A kísérleti program megvalósítása során a platformban hét társadalmi szereplő, a foglalkoztatási helyzet áttekintése, javítása érdekében fogalmaz meg kezdeményezéseket, tesz javaslatokat, ideális esetben közreműködik a régió stratégiai céljainak újragondolásában. Az észak-magyarországi régió történelmi egyházainak szereplői két szinten is érintettek: a tudomány oldalán (az egri és a sárospataki főiskolák révén), valamint saját egyházi intézményeik, ill. saját fenntartású szociális-foglalkoztató szervezeteik révén. A kutatási szakaszban kérdőíveket és interjúkat (mélyinterjú és oral history-jellegű) készítünk olyan emberekkel, akik tudással, tapasztalattal rendelkeznek a társadalmi párbeszéd működéséről a régióban, a rendszerváltoztatás utáni időtől. A régió kiválasztása mellett nem csak a gazdasági és szociális klíma, hanem a résztvevők programhoz való pozitív, nyitott, befogadó attitűdje is szerepet játszott. Kiemelnénk ezek közük a Regionális Munkaügyi Tanács tisztségviselőinek felelős, előremutató hozzáállását, de a tudomány, az egyházak képviselői is megfelelő empátiát mutattak. A Szövetség kezdeményezésére, szociális partnerek bevonásával (SZEF - MKKSZ, MSZOSZ - MEDOSZ) egy, a szociális dialógust fejlesztő kísérleti program első szakaszára, összetett, több komponensből álló kutatás lebonyolítására kapott támogatást a Társadalmi Párbeszéd Központtól (TPK). A TPK a Munkaerőpiaci Alap támogatásából teremtett forrást a Szövetség számára elképzelése első, kutatási szakászának lebonyolítására. Így a program kutatási szakasza január elsejétől május 31-ig tart. A programon akkor kezdett el a Szövetség gondolkodni, mikor szembesült azzal, hogy sem a civil szervezetek, sem a társadalom további, megbonthatatlan talapzatát adó egyházi 4

5 szervezetek képviselői, sem a tudomány sokszor nélkülözhetetlen kutatói nincsenek jelen az országos és regionális érdekegyeztető, döntéshozó, döntés-előkészítő fórumokban, testületekben. Ilyenek többek között: az Országos Érdekegyeztető Tanács, a Munkaerőpiaci Alapot Irányító Testület, de ilyenek a Regionális munkaügyi Tanácsok, vagy a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok. De mások sem juthatnak szóhoz, hiszen a hagyományos alapokra épülő, a munkaadókat, a munkavállalókat képviselő szervezeteket magában foglaló egyeztetések, a Kormánnyal (önkormányzatokkal) kiegészülve nem érdekeltek a tripartit szerkezet megnyitására, multipartittá alakításában. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, nem lehet gyökerestül kitépni az eddig hellyel-közzel működő szisztémákat, építeni kell a tradíciókra, a jól bevált gyakorlatokra, a bizalmi, a humán és kapcsolati tőkére. A cél eléréséhez ezért kísérletként kidolgoztunk egy programot, amely bebizonyíthatja, hogy a sokszereplős érdekegyeztetés hatásfoka magasabb, mert legitimációja széles pilléreken nyugszik, partnersége erősíti a bizalmi infrastruktúra megroppant hálózatait. A program a tétje nagy, amellett, hogy a kutatási szakaszát májusig lezárjuk, szeretnénk a többi partnerrel egyetértésben a folytatáshoz pl. brüsszeli forrásokhoz folyamodni. A program a hazai szociális dialógus intézményrendszerét kívánja újragondolni, első lépésként régiós szinten, bevonni olyan aktorokat, akik nincsenek jelen, vagy csak formális a meghívásuk, esetleg a delegálási rendjük kimunkálatlan (pl. OÉT, GSZT, ORFT, MAT, Regionális egyeztető fórumok: RMT, RTT, RFKB - ezeknek mind van fragmentált módon legitimitásuk, melyet hosszú lenne kibontani és nem ennek a kutatásnak célja). Kiadványunk a tartalomjegyzékben feltüntetett előrehaladással eddigi eredményeinket foglalja össze olyan módon, hogy az egyes fejezetek, alfejezetek előtt az olvasó, a felhasználó, vagy csak a leírtakban elmélyedni akaró számára módszertani útmutatásokat is adunk annak érdekében, hogy hasonló kezdeményezések is azonos talajon állva nyissanak új és új fejezeteket a társadalmi párbeszéd, a közösségi beszéljük meg! programjaikhoz, megfelelve a tudományosság alapkövetelményeinek. 5

6 2. A pályázat megvalósítása A program a leghátrányosabb helyzetben lévő északmagyarországi régióban tervezi kialakítani a társadalmi párbeszéd új, regionális fórumát annak érdekében, hogy a régió foglalkoztatási krízishelyzete javuljon. Olyan partnerek kooperációja alakulhat ki, amelyben a résztvevők komoly társadalmi legitimitásukkal a hátuk mögött egyeznek meg olyan javaslatokban, foglalkoztatási, esélyegyenlőségi, területfejlesztési, gazdaságélénkítési programokban, amelyek megvalósulása magával hozza a foglalkoztatottság növekedését, az inaktívak számának mérséklődését, a depresszív övezetek aktivitását. Jelenleg a szociális dialógusnak makroszinten sincs olyan multipartit fóruma, amelyben a társadalmat alkotó legtöbb formalizáltan működő szereplő döntéseket hozhatna. A kísérleti program lehetőséget ad olyan együttműködés kialakítására, amelyben a civil társadalom, a tudomány, a történelmi egyházak képviselői az állami szakigazgatás, az önkormányzatok a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel egyenrangúan vehetnek részt egy régió életminőségének az alakításában. 2.1 A szociális párbeszédről Az alábbiakban szociális párbeszéd gondolatáról, hátteréről és intézményeiről, a regionalizmusról, annak európai és hazai kialakulásáról, a civil szervezetek társadalomban betöltött helyéről, végül az észak-magyarországi régióról szólunk. Tesszük ezt azért, hogy kísérleti programunkat megfelelő társadalmi és földrajzi, igazgatási és szervezeti keretek közé helyezzük. 6

7 Gondolatok a társadalmi párbeszédről A "szociális párbeszéd" kifejezés az 1980-as évek közepén bukkant fel először az európai szóhasználatban, és eredeti értelmében a munkaadók és a munkavállalók csúcs-szervezetei közötti kétoldalú, szakterminológiával szólva bipartit párbeszédet jelentette. Később a fogalom jelentése kiszélesedett, szinte gyűjtőfogalommá vált: mindazon formációkat, intézményeket értették alatta, melyek a munkaadók és munkavállalók intézményesített bevonására szolgáltak, beleértve a háromoldalú, azaz tripartit konzultációt és tárgyalásokat is. A civil szervezetek részéről alapvető kérdés, hogy hol vannak azok a közös pontok, ahonnan elindulva meg lehet teremteni a részvételi demokrácia, a társadalompolitikai stratégiai döntésekbe való beleszólás, véleményalkotás, a civil szervezeteken keresztül valóra váló, vagy ennek a lehetőségét megteremtő érdekartikuláció feltételeit? Mit tegyen a civil szervezet, ha nem szeretne a közvetlen demokrácia eszközeivel élni, akcionista módon fellépni, tüntetni, petíciózni, falragaszokkal, szórólapokon keresztül stb. tiltakozni? A társadalom megújulási készségének megerősítése és elegendő információhoz juttatása nélkül nem lehet "mélyebb rétegeket" bevonni a folyamatba. Enélkül viszont nincs sikeres uniós integráció, versenyképesség, társadalompolitika. Hiszen csak azzal a célkitűzéssel tud a társadalom egyes tagja azonosulni, amelynek elveit onnan ismeri, hogy kialakításába bevonták, véleményét meghallgatták, befogadták. Elmondható, hogy a szakadék leginkább a civil társadalom és a pártpolitika között van. A civil társadalmat szervezeti formában a civil szervezetek jelenítik meg, amely szerveződések a negatív mintát közvetítőt a Parlamentben látják, ahol társadalmi egyeztetés nélkül születnek a törvények. Annak ellenére, hogy a évi XI. Tv., a jogalkotási törvény szerint erre nem volna lehetőség. (A jogszabálytervezetek véleményezése: 27. A Kormány elé terjesztendő jogszabálytervezetről véleményt nyilvánítanak: a) a miniszterek,b) a szabályozásban érdekelt országos hatáskörű szervek vezetői, továbbá c) az érdekelt társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek.) A pártpolitikából való kiábrándulással párhuzamosan újjáélednek, gombamód szaporodnak a civil szervezetek. Ezek beleszólást követelve az ügyek alakításába, vissza szeretnék szerezni a "nagypolitika" által erőszakosan, paktumszerű megegyezéssel elfoglalt területeket. A társadalomkutatók szerint az így kialakított elitvezérelt társadalmat fokozatosan felváltja az elitkihívó (civil) társadalom, amelyben számon kérhetik a politikai döntéshozók teljesítményét. A rendszerváltozás utáni eufória, az, hogy van egy demokratikus, többpárti parlamentünk, láthatólag megszűnt, a presztízse elveszett, napjainkban is erodálódik. Sokat dolgoztak rajta a képviselők, tegyük hozzá maliciózus módon. Van ugyan egy alkotmányos 7

8 jogrend, vannak intézmények, csak legtöbbször nem működnek demokratikusan. Ezt a működést kell keményebben civil kontroll alá vonni, és abban a pillanatban a politika hátrébb fog húzódni, átengedi a közbeszéd terepét, féltve megmaradt presztízsét. A politikai kontroll eszköze a társadalmi dialógus, a szociális párbeszéd. Azonban a szociális dialógus, a társadalmi párbeszéd intézményrendszere folyamatosan átalakul. Az érzékelhető változást tükrözi a benne résztvevők, vagy az őket kialakítók politikai erejét, szándékát. Ugyanakkor az európai trendnek is igyekszik megfelelni, mikor olyan formákkal lép ki az érdekegyeztetési küzdőtérre, amelyek a tradicionális képleteket, a hagyományosnak mondható munkaadó-munkavállaló-kormány (önkormányzat) háromszöget a szakzsargon alapján tripartit struktúrát - sokszögesíti, és közelít a kerekasztal eszméjéhez, ahol már nincsenek is sarkok, hanem mindenki egyenrangú félként és jogosítvánnyal fejti ki a véleményét, ad hangot az általa képviseltek szándékának. (Artúr király és hét lovagja a monda szerint az egyenlőséget és a testvériséget jelképezve ültek a legendás kerekasztal köré.) A helyzet történetiségét a parlamenti demokrácia 1990-ben kialakított intézményesüléséből, a pártokra épített egykamarás parlamentből is lehetséges megközelíteni. Ekkor az Ellenzéki Kerekasztal mellett ülők döntésének következtében becsukódott a jogalkotás közvetlen ajtaja olyan, a társadalmat átszövő, tekintéllyel, legitimitással, támogatottsággal, erkölcsi tőkével rendelkező szervezeti formák előtt, mint a kamarák, az egyházak, a szakszervezetek, és mondanivalónk szempontjából fontos aktorként a civil szervezetek. A civil szervezetekről el lehet mondani, hogy a rendszerváltozás hajnalán még alig voltak láthatók, súlyuk, befolyásuk szinte kimutathatatlan volt. Tegyük hozzá, hogy a jogilag a megalakulásukat a évi II. törvény az egyesülésről tette lehetővé. Sok víz folyt le azóta a társadalmi-gazdasági szerkezetátalakulás hömpölygő folyóján, miközben napjainkra jelentősen átalakult a társadalom szerkezete. A magyarországi kérdés az egyenlőtlenségek kedvezőtlen alakulásában tehát az, hogy a vissza nem fordítható egyenlőtlenségek hogyan befolyásolják a társadalmi mobilitást, vagy egyszerűbben, egyáltalán, a társadalmi javakhoz való jutás lehetőségét? Az egyenlőtlenségek miként befolyásolják közszolgáltatásokhoz, az oktatási rendszerhez, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, miként segíthet egyáltalán e két fő alrendszer az érintetteken? Én ennek megállításában, visszafordításában milyen módon vehetnek részt a civil kezdeményezések, a harmadik szektor? 8

9 A társadalom átalakulásával, a szociális szükségletek növekedésével párhuzamosan azonban a civil szektor megerősödött. Nem csak a szervezetek számát, hanem vállalt, legtöbb helyen már nélkülözhetetlen, filantróp tevékenysége, immár makrogazdaságilag is kimutatható, értékelhető gazdasági szerepvállalása, mindebből következően társadalmi befolyása, akkumulálódott társadalmi tőkéje miatt. A társadalom-politikai érdekegyeztetés megkövesült alakzatai azonban mit sem változtak, még a sűrű politikai viharok hatására sem. Az európai szociális dialógusnak sokféle formája létezik, a bipartit, kétoldalú (ágazati) szinttől a tripartit, háromoldalú, (a munkaadókat, a munkavállalókat és a kormányt/önkormányzatokat egymás mellé ültető) formáktól a multipartit, a civil, egyházi szervezetek, önkormányzati és más szakmai szövetségek számára terepet biztosító megjelenésekig. Ezek mellett egyre jelentősebb a szerepe az önkéntes együttműködéseknek és harmonizációnak, elsősorban az ún. nyílt koordináció (Open Method of Co-ordination) keretein belül. Ezt az együttműködési formát hivatalosan a 2000 márciusában tartott lisszaboni Európai Tanács vezette be a lisszaboni stratégia támogatására, melynek kettős célkitűzése az európai versenyképesség és a szociális biztonság növelése. Ebben a nyílt koordinációs folyamatban a tagállamok és a Bizottság civil szervezetek bevonásával közösen határozzák meg az elérendő fő célokat. A tagállami politikákat folyamatosan figyelemmel kísérik meghatározott indikátorok alapján, és a tagországok a különböző jelentések segítségével tanulhatnak egymástól. A folyamatban a részvétel önkéntes (ezzel a tagállami szuverenitás illúziója nem sérül), ám jelentéseket és akcióterveket készíteni kötelező, és a normatív célkitűzések melyek az európai szociális modell szerves részét képezik mindenki számára iránymutatóak. A nyílt koordináció fő szociális területei a foglalkoztatás (Európai Foglalkoztatási Stratégia), a társadalmi befogadás (social inclusion) és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem, illetve a szociális védelem (a nyugdíj- és egészségügyi rendszerek modernizációja). A politikai pártok is foglalkoztak a civil szervezetek társadalom- és szak-politikaformáló szerepével. A legutóbbi választás pártprogramjait figyelembe véve a jelenlegi parlamenti pártok az alábbiakat vetették papírra: 9

10 A szociális dialógusról és a civil kapcsolatokról a 2006-os pártprogramokban MSzP SzDSz Fidesz MDF - A civil szervezetek, közösségek nélkülözhetetlenek az összetartó társadalomban. Fejlesztjük és korszerűsítjük a civil szervezetek működésének jogi és pénzügyi feltételeit. Tiszteletben tartjuk a civil szervezetek autonómiáját és politikai függetlenségét. - Egyetértéses demokráciát akarunk, olyat, ahol megvalósul a hatalom megosztása, ahol működnek a társadalmi párbeszéd intézményei; ahol a hatalmon lévők döntéseikbe bevonják a civil társadalmat és az érdekképviseleteket. - Új alkotmányt készítünk. A demokratikus jogállamiság kereteinek pontosítása, valamint a korszerű államszervezetre vonatkozó követelmények megjelenítése érdekében szükségesnek tartjuk a széles körű társadalmi konszenzuson nyugvó új alkotmány elfogadását. Az új alkotmány magában foglalja az érdekegyeztetés és a társadalmi párbeszéd intézményeit. - Minden társadalompolitikai elgondolás megvalósulásának garanciája a civil kontroll megléte, ezért fontos, hogy a döntések s a döntés-előkészítés nyilvános legyen. A döntések végrehajtásának garanciája az intézményrendszerek átláthatósága és az állami pénzek követhetősége. - Ellenezzük a szólásszabadság csorbítását, szélesítjük a közügyek vitatásának szabadságát, védjük az internet szabad kommunikációs terét az állami eszközökkel való korlátozással szemben. - A civil kontrol úgy valósuljon meg, hogy a döntések nyilvánosak, az intézmények átláthatóak, az állami pénzek követhetőek legyenek. - 3,2 millió honfitárs részvételével lezajlottak: a Nemzeti Petíció, a Nemzeti Konzultáció, a Gazdasági Konzultáció, a Budapest Fórum, az Ország-értékelő beszélgetések, az Ország-építő találkozók. Ezeken minden megjelent civil szervezet kifejthette a véleményét, amelyeket a Párt Programja tükröz. - Párbeszédet és közös döntést igénylünk és valósítunk meg. Az elmúlt évek legnagyobb hibája: a kormány átgázolt mindenkin. Nem hallgatott senkire, se az egyesületeire, se az állampolgárokra. Szembe ment mindenkivel, és nem állt szóba senkivel. - A Második Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT2) a reálszféra, a gazdasági érdekképviseletek, illetve a gazdasági kamarák bevonásával kell kidolgozni, végrehajtani. Szakmai egyeztető fórumok felállítását kezdeményezik. Ugyanakkor be kívánjuk vonni a civil szervezeteket a döntéshozatalba. - Az autonóm civil társadalom megerősítésére van szükség. Szorosan együtt kívánunk működni a hazai és a nemzetközi civil szervezetekkel a döntések előkészítésében, a döntéshozatalban is. Ennek érdekében módosítani kívánjuk a lobbi-, a jogalkotási-, valamint a választási törvényt. Civil szervezeteknek költségvetési forrásokra van szükségük a kapacitásaik fenntartásához, bővítéséhez. 10

11 2006-ban elkészült a második civil stratégia, mely a Kormányzati civil kapcsolatok fejlesztésének irányelvei címet kapta és jelentős társadalmi vita után került elfogadásra. A stratégia (jelen szóhasználat szerint irányelv) öt pillérre épül: 1. pillér A társadalmi részvétel eszközrendszerének fejlesztése (Az együttműködési mechanizmusok, fórumok és kommunikációs csatornák folyamatos működtetése, a partnerség erősítése, az érdekegyeztetés kiszélesítése, civil delegáltak az érdekegyeztető, szakmai testületekbe, nyitottság a kormányzat civil szektor közötti megállapodás megkötésére) 2. pillér A jogi környezet felülvizsgálata és szükség szerinti átalakítása (Nyilvántartások, adatbázisok, szervezeti kataszter, projekt atlaszok, egységes terminológia, az önkéntes tevékenység segítése, közhasznúsági minősítés áttekintése, az SZJA 1 %-ra vonatkozó beszámolók, valamint közhasznúsági jelentések közzétételének egyszerűsítése 3. pillér A civil szervezetek hatékony működésének elősegítése Évenkénti teljes körű nonprofit statisztikai adatfelvétel, nonprofit speciális ismeretek oktatása, tananyagok és tankönyvek, taneszközök fejlesztése, kutatások támogatása, eredményeik hasznosítása 4. pillér Az állami támogatások pályázóbarát elemeinek megteremtése A közpénz-felhasználás szigorú követelményeit össze kell egyeztetni az egyszerűbb, kevésbé bürokratikus, pályázóbarát eljárásokkal, a civil szervezetek támogatását szolgáló állami források pályázati keretben kerüljenek elosztásra, a központi költségvetés forrásaiból pályázati támogatást elnyerő civil szervezetek egységes nyilvántartása, a magánadományozás ösztönzése, elektronikus pályáztatás rendszerének bevezetésére, a működési tapasztalatok birtokában indokolt a Nemzeti Civil Alapprogram szerkezetének koncepcionális áttekintése, az eljárási szabályok szükség szerinti módosítása. 5. pillér Az állami és önkormányzati közfeladat-ellátásban a civil szervezetek részvételének elősegítése Az államnak szüksége van közfeladatai magas szintű ellátásához a civil szektor erőforrásaira (humán, szellemi, anyagi, technikai, eljárási és információs értelemben egyaránt). Ezért minden szinten elő kell segíteni a civil szervezetek állami és önkormányzati közfeladat- 11

12 ellátásban történő részvételét; a szervezeti kapacitás növelés, szolgáltatói szerephez való alkalmazkodás segítése, a közfeladatok ellátása terén az állami - civil együttműködés fejlesztése igényli a civil részvétel előtt álló jogi, eljárási, adminisztrációs, anyagi és technikai akadályok lebontását, s az együttműködésekhez szükséges információs, szervezeti, intézményi és eljárási feltételek, segítségek biztosítását. Általánosságban megállapítható, hogy az Irányelvekben foglaltak megfelelnek a nonprofit szervezetek és a kormányzat közötti kapcsolatok új alapokra való helyezéséhez. A kormányzat ezúttal nem a kormányzat egészére vonatkozó stratégiát alkot, hanem irányelveket határoz meg. Ennek elfogadása után az ágazati minisztériumok felelőssége és feladata, hogy az irányelvekben megfogalmazottak szerint ágazati szintű intézkedési terveket készítsenek. Ha összehasonlítjuk a 2002-es stratégiát és a évi irányelveket, láthatjuk, hogy jelentős átfedések találhatók bennük, ugyanakkor azt is tudjuk, hogy óta az elképzelésekből csak kevés realizálódott. 2.2 Regionalizmusról Ha Európának lenne vallása, az a regionalizmus lenne mondta Michael Lake, neves politikus. A regionalizmusban ragadhatók meg ugyanis legközvetlenebbül az unió alapértékei: a szubszidiaritás, a partnerség, a szolidaritás. A fenti képen láthatjuk az unió régiós szerkezetét, pirossal azokat a területeket, amelyek a kohéziós politika célterületei. Ez a politika segíti az elmaradott területek felzárkóztatását, a leszakadás megállítását, visszafordítását, az ott élők életminőségének javítását. A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet értünk. A régiók 12

13 létrejöhetnek politikai okok következtében, amikor egy adott állam területén belül, az állami feladatok dekoncentrálására (ekkor a végső döntést nem engedi ki a kezéből), vagy decentralizálására (ebben az esetben teljes mértékben átruházza a döntési kompetenciákat), a különböző közigazgatási funkciók elosztására földrajzilag elhatárolt területi egységeket - tartomány, megye, járás - alakítanak ki. Gazdasági okok is hozzájárulhatnak a régiók kialakulásához. A kulturális értékek azonossága (regionális identitás), azok alkotóelemeinek fenntartása, szintén meghatározója lehet valamely területi egységnek. S végül a fejlesztés, a jövőépítés érdekében is lehatárolhatnak területi egységeket, amelyek a sajátosságaik - pl. általános elmaradottság, ágazati válság, munkanélküliek magas aránya, egyoldalú gazdasági szerkezet stb. - miatt, egységes megújításra szorulnak. Ez a lehatárolás azonban már legtöbbször kötődik a közigazgatási határokhoz A XXI. századba lépő európai kontinens egyik meghatározó folyamatának az egységesülés tekinthető. Az új tagállamok és a társult országok mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt a korábbiaktól eltérő feladatokat hordoznak a politikai és a gazdasági együttműködésben. Az egységes közösségi politikában a szolidaritás, a méltányosság és az igazságosság elvén nyugvó, a területi kohéziót erősítő és a regionális különbségeket mérséklő fejlesztési célkitűzéseket kell a versenyképességet fokozó, innovatív intézkedésekkel harmonizálni. A két fejlesztési paradigma összehangolásának meghatározó színtere a régió, hisz a termelési tényezők, a humán erőforrások és a természeti környezet "finomszerkezeteinek" összeillesztéséhez, a demokratikus hatalomgyakorláshoz és a társadalomfejlesztés programozásához ez a térbeli keret tűnik a legoptimálisabbnak. A nemzeti kormányzati szint funkciói átrendeződnek, egyre több döntési jogosítványt decentralizálnak. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évtizedben az európai fejlődés egyik sajátossága a hatalom regionális szerkezetének megszilárdulása, a regionalizmus volt. Magyarországon sem alulról építkezve, sem felülről kezdeményezve nem jöttek létre valós gazdasági, vagy politikai szerepet betöltő régiók. Igaz, az Európai 13

14 Unióban is vontatottan bontakoznak ki az Európai Unió központi statisztikai szervezete (Eurostat) által még 1988-ban kidolgozott területi statisztikai rendszernek (NUTS) megfelelő régiók, pedig az EU gazdaságpolitikájában mindig szerepet játszott a regionális szemléletű gazdaságfejlesztés, melynek alapvető célja az EU régiói közötti együttműködés hasznosítása, illetve fejlettségi szintekben meglévő különbségek közelítése volt. A hazai regionalizáció kibontakozását több más mellett, mint például a világos célrendszer, a tisztánlátás hiánya mármint, ami a regionalizáció versenyképességbeni szerepét illeti főleg a történelmileg kialakult erős megyerendszer akadályozza. A tervezési-statisztikai régiók megfelelnek az NUTS II szintnek. Magyarország hét tervezési-statisztikai régióra osztását 1999-ben végezték el az évi XCII. törvény értelmében, ami az évi XXI. törvény módosítása. A régiós felosztás elsősorban az Európai Unió statisztikai alapon (NUTS 1 ) nyugvó támogatási rendszer miatt jött létre. Bár a kormány kidolgozott egy törvényjavaslatot a megyerendszer régiókkal való felváltására 2006-ban, ennek hiányzott a szükséges országgyűlési támogatottsága. A local administrative units (nem használt magyar megnevezésével: helyi közigazgatási egységek), rövidítve LAU-ként is ismert beosztás két szintre, a LAU 1-re (korábban NUTS 4) illetve LAU 2-re (korábban NUTS 5) tagolódik. 1 Az Európai Unió egységes statisztikai rendszere a NUTS (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques). 14

15 Az észak-magyarországi régió Magyarország észak-keleti részén helyezkedik el, Borsod- Az egy főre eső GDP a közösségi átlag százalékában az egyes régiókban Magyarország Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld (EU-27= 100%) Forrás: Eurostat Az észak-magyarországi régióról Régió neve Terület (km²) Népesség Népsűrűség (fő/km²) Megyék Megyei városok jogú Észak- Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád Miskolc, Salgótarján Eger, Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyét öleli föl, központja: Miskolc. A régió északon Szlovákiával, keleten pedig Ukrajnával határos. A régió területe km2, amely az ország 15

16 területének 14,4%-át teszi ki. Terület és népesség tekintetében a régió a negyedik helyen áll Magyarországon. Észak-Magyarország földrajzi és természeti adottságai alapján az ország egyik legváltozatosabb régiója. Területén találkozik az Északi-középhegység és az Alföld. Ásvány- és nyersanyag vagyona közül építőanyagban való gazdagsága, valamint jelentős lignittelepei emelhetők ki. A régió jelentős ökológiai potenciállal rendelkezik, természeti kincseinek tárházát a gyógyvíz-, hévíz- és ásványvízforrások bővítik. Az észak-magyarországi régió feltehetően középtávon is a magyar regionális politika egyik első számú célterülete marad. A korábbi beavatkozások hatásainak mérlegelése, a térség belső adottságai, valamint a térséggel szembeni országos elvárások lehetőségei mentén kell megfogalmazni a régió felzárkóztatási programját. A régió természeti erőforrásainak jelentős része (barnaszén, vasérc) leértékelődött, mások (réz, nemesfém) kiaknázása a nemzetközi gazdasági lehetőségektől függ. A régió piac- és versenyképes természeti erőforrásai részben az építőanyag-iparhoz, részben pedig az erdőgazdasághoz, valamint a turizmushoz kapcsolódnak. Az észak-magyarországi régió egyike volt Magyarország azon területeinek, amelyek a XIX. század végén és a XX. század elején meghatározó szerepet játszottak az ország iparának, vasútépítésének és kereskedelmének fejlődésében. A régiót alkotó vármegyékben (Abaúj-, Zemplén, Borsod, Gömör és Kishont, Heves, Nógrád és Hont) több, gyorsan fejlődő ipari központ és jelentős iparvállalat működött, amelyek nemcsak ezen országrész, de az egész ország gazdasági fejlődése motorjainak számítottak. A terület fejlődése lassult, és az itteni iparvállalatok komoly nehézségekkel kerültek szembe 1920 után, amikor gyakorlatilag teljesen megszakadtak a Cseh-Szlovákiához került területekkel való hajdan virágzó gazdasági kapcsolatok. A XX. század végére az ipari leépülés és a transzformációs visszaesés eredményeként gyökeresen megváltozott a térség gazdaságának helyzete. A XXI. század elején az északmagyarországi régió több gazdasági mutató szerint is Magyarország elmaradott és lemaradó területeihez tartozik. A 90-es évek transzformációs visszaesése e régiót több szempontból is erőteljesen érintette: az ipari és a mezőgazdasági termelés jelentős visszaesése iparágakat és az őket kiszolgáló cégcsoportokat sodort el, miközben nagyfokú társadalmi átalakulás ment végben a térség munkaerőpiacán. Mindezt pedig a térségen belüli társadalmi különbségek 16

17 mélyülése és a régión belül a leszakadó és fejlődő térségek, település csoportok jól kirajzolódó elkülönülése kísérte. Kézenfekvő a kérdés ezek után: milyen hatásokkal és fejlődési lehetőségekkel kell számolni a jövőben az észak-magyarországi régióban? Észak-magyarországi régió ÚMFT-hez ( ) illeszkedő Operatív Programjában (OP) megfogalmazottak alapján: Az Észak-Magyarországi Regionális Operatív Program átfogó célja: A régió gazdasági versenyképességének javítása, miközben mérséklődnek a régión belüli területi, társadalmi-gazdasági különbségek. A stratégiai cél eléréséhez specifikus célok megvalósulására van szükség: 1. A gazdaság helyi erőforrásokat, együttműködéseket kihasználó versenyképességének javítása; 2. A turizmus jövedelemtermelő képességének fejlesztése; 3. A társadalmi kohézió erősítése és vonzó gazdasági-, lakókörnyezet kialakítása. Prioritási tengelyek 1.Versenyképes helyi gazdaság megteremtése (14,7 mrd Ft) 2.A turisztikai potenciál erősítése (63,2 mrd Ft) 3.Település-rehabilitáció (97,9 mrd Ft) 4.Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése (68,4 mrd Ft) 5.Térségi közlekedés fejlesztése (27,4 mrd Ft) 6.Technikai segítségnyújtás (10,1 mrd Ft) a program céljainak teljesítése érdekében. Az észak magyarországi régió fejlesztési stratégiája ( ) szerint a régió küldetése: A cél egy olyan társadalmi gazdasági környezeti térszerkezet létrejötte, amely tartósan biztosítja regionális versenyképességünket, kiegyensúlyozott településrendszerre épül, szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe. A közszolgáltatások és az életkörülmények tekintetében a régión belül mérsékli vagy megszünteti az elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségeket. 17

18 Jövőképe: versenyképesség a gazdaság legjelentősebb szektoraiban, földrajzi és társadalmi adottságaink kihasználásával folyamatosan és jelentősen fejlődő infrastruktúra élhető környezet és megfelelő szintű javuló életminőség biztosítása teljes nyitottság a szomszédos régiók, országok, az Európai Unió és a világ felé A célkitűzések megvalósítása során összehangolt fejlesztéseken keresztül meg kell teremteni az egyensúlyt a régió társadalmi-gazdasági centrumai és a perifériái között. Hátrányos helyzetűek a régió munkaerőpiacán 2 : A regionális adatok továbbra is jelentős területi eltéréseket mutatnak a nyilvántartott álláskeresők számának az alakulását tekintve. Májusról júniusra minden régióban, s kettő kivételével minden megyében csökkent az álláskeresők száma (a kivételek Borsod-Abaúj- Zemplén megye, ahol kisebb növekedés, valamint Komárom-Esztergom megye, ahol stagnálás volt megfigyelhető). Egy év alatt: Nyugat-Dunántúlon csökkenésről (-2,7%), Közép-Magyarországon lényegében stagnálásról (+0,7%) beszélhetünk, míg Dél-Dunántúlon (+4,0%) és Észak-Alföldön (+5,4%) az átlagnál jóval kedvezőtlenebb dinamika érvényesült. A pályakezdők számának alakulását tekintve még nagyobb különbségek mutatkoznak. Míg Közép-Dunántúlon (-6,5%) és Közép-Magyarországon (-1,5%), csökkent a pályakezdők száma egy év alatt, addig Észak-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon kisebb, Észak- Alföldön (6,8%) és Dél-Alföldön (7,9%) viszont az átlagost meghaladó mértékű növekedést figyelhetünk meg. Összességében a pályakezdő álláskeresők a kedvezőtlenebb munkaerőpiaci helyzetű régiókban vannak jelen nagyobb arányban az összes álláskereső között. Míg arányuk Közép-Magyarországon 3,3%-ot tett ki júniusban, addig Észak-Alföldön, 10,9%, Észak- Magyarországon 10,6% ez az arány. A megyék közül a legtöbb nyilvántartásba belépő pályakezdő Borsod-Abaúj-Zemplénben (990 fő), majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (714 fő) volt. 2 Az ÁFSZ statisztikai adatközlései alapján 18

19 A nyilvántartott álláskeresőknek a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 9,4% volt június végén, változatlanul igen nagy régiók közötti szóródással. Legrosszabb mutatóval Észak-Magyarország és Észak-Alföld (16,9% illetve 16,5%) rendelkezett, míg a legkisebb relatív mutatót Közép-Magyarországon (3,5%) mérték. Továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mutatója a legkedvezőtlenebb 21,3%-os értékkel, ám megyéken belül is igen nagyok a különbségek. Nyilvántartott álláskereső a régióban: fő Ebből: Álláskeresési járadékos: fő Álláskeresési segélyben részesülők száma: fő Rendszeres szociális segélyben részesülők száma: fő Pályakezdők: fő Alacsony iskolai végzettségűek (8 általános és alacsonyabb): fő Nyilvántartásba belépő: fő 45 év felettiek: fő 19

20 Megváltozott munkaképességű munkanélküliek, közöttük fogyatékossággal élők: főa munkaügyi központhoz beérkezett létszám leépítési bejelentések által érintett létszám: 821 fő A bejelentett álláshelyek száma: A cigány/roma népesség 3 ebben a régióban meghatározó etnikai arculatot kölcsönöz a társadalmi térnek, ezért a róluk megismerhető társadalomstatisztikai alapadatot külön ismertetjük: Ebből magát cigány (roma, beás, romani) való Térség Népesség összesen Nemzetiséghez tartozó kulturális értékekhez, Anyanyelvét érti, használja hagyományokhoz kötődők Magyarország észak-magyarországi régió A évi makrocenzus alapján 20

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE. Feladat

A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE. Feladat Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Répássy Helga1 - Szabó Gyöngyi2 - Paulik Mónika3- Salamin Géza4 Feladat A Budapesti Műszaki

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben