MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK,"

Átírás

1 LUXNÉ VINCZE JUDIT MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK, KONFLIKTUSKEZELÉS ÉS ÉRDEKVÉDELEM GYAKORLATORIENTÁLT KÉPZÉS TARTALOM BEVEZETÉS... 2 HÁTTÉR... 5 A kelet-közép európai rendszerváltás hatása a munkaügyi kapcsolatokra... 5 A rendszerváltás politikai és gazdasági környezete a régióban... 6 Átalakuló munkaügyi kapcsolatok új feltételek között... 7 A munkaügyi kapcsolatok szabályozása... 9 Összegzés A NYÍLT MUNKAÜGYI KONFLIKTUSOK HELYZETE Munkaharc a hazai munkaügyi kapcsolatokban A nyomásgyakorlás eszközei Sztrájkaktivitás Magyarországon MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK A munkaügyi viták rendezésének intézményei A TANTÁRGY OKTATÁSÁNAK HELYZETE Az oktatás szerepe elméletben, és a gyakorlatban ESETTANULMÁNY A szerepjáték tartalma Tanulság JAVASLAT A TÁRGY OKTATÁSI HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSÉRE A konfliktuskezelés szerepe az oktatásban A TÉMA KUTATÁSÁNAK FOLYTATÁSA FOGALOMTÁR IRODALOM... 27

2 Mottó A mai világban, ami tele van stresszel és indulatokkal, a békéltetőknek különleges szerep jut. Az emberek észreveszik, ha a neheztelés helyett a kedvességet választjuk. Ránk csodálkoznak majd, ha egy feszült pillanatban tapintatos szavakkal fordulunk hozzájuk, ahelyett, hogy dühösen rendreutasítanánk őket. Azonban a békéltetők nem anyámasszony katonái: elképesztő önfegyelemmel tartják maguktól távol az ingerült beszédet és viselkedést, csakhogy békét teremtsenek. Mindennapi imáink 1 BEVEZETÉS Az oktatás módszerein nagyon sokszor kell változtatni, hiszen számos új kihívással szembesülünk naponta. A gazdasági válság és következményei, az Európai Unióban a tagországi lét, hazánk geopolitikai elhelyezkedése és annak következményei, a kitágult világ, az információk hihetetlenül felgyorsult áramlása, a mit üzen a múlt, újra és újra felbukkanó válaszra váró kérdések, Ami biztos, hogy nem könynyű a válaszadás. A dolgozat az elmúlt évek oktatási tapasztalatait figyelembe véve egy lehetséges megoldást mutat be arra, hogy a mindennapjainkat is befolyásoló konfliktusok, munkaügyi viták és megoldásuk területén miképpen lehet a gyakorlathoz közelíteni a hallgatók gondolkodásmódját egy olyan elméleti háttérrel, amely a változó világban változtatni segít megszokott módszereken, nyitott a múlt üzeneteire, nyitott a tagországi létre, s nem felejti a kelet-közép európai térségben való elhelyezkedés adta helyzetet. Kiindulópontnak Gazdag Miklós HR tevékenységekről összeállított 100-as listáját tekintettem. A lista VII. részében a munkaügyi kapcsolatrendszer a ig tartó feladatok között szerepel, amint azt a szerzőtől az alábbi felsorolásban idézem. 2 1 Christne A. Dallmas Margaret Anne Huffman (2007): Mindennapi imáink. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója. 2 Gazdag Miklós a terület kiváló elméleti és gyakorlati ismerője a szakirodalomban mindezideig nem található típusainak körvonalazására tett kísérletet, amelynek részeként a hagyományos HR tevékenységből kiindulva 100 tényezős feladatlistát állított össze. Lásd bővebben: Gazdag Miklós (2009): A HR munka feladatai és a HR szakemberek típusai. In: Munkaügyi Szemle, 2009/III o. 2

3 78. Munkaügyi kapcsolatok 79. Munkaügyi ellenőrzést végző szervek fogadása 80. Munkaügyi viták rendezése 81. Területi munkaügyi szervekkel kapcsolattartás 82. APEH, TB kapcsolatok 83. Statisztikai adatszolgáltatás 84. Kollektív szerződés előkészítése, módosítása, alkalmazása 85. Vállalati érdekegyeztetés lebonyolítása 86. Az üzemi tanács működésével kapcsolatos vállalati feladatok ellátása 87. Munkaügyi hatáskörök kidolgozása, munkáltatói jogkör gyakorlása 88. Munkavállalási, munkaviszonnyal kapcsolatos panaszok intézése 89. Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő kedvezménye Érdekképviseleti érdekvédelmi szervezetek működési feltételeinek biztosítása. Ahhoz, hogy csak ezt a néhány pontot teljesíteni tudja a HR-területén tevékenykedő, nem elég a szűken vett elméleti kérdések betanulása, szükség van a kitekintés képességére, annak a szemléletnek erősítésére, amely lehetővé teszi a határok közé szorított szemléletből való kilépést, EU tagországként, illetve a térségben elfoglalt geopolitikai helyzetünk értelmezésében. Háttérként próbálok rövid áttekintést adni a Kelet- Közép Európa térség munkaügyi kapcsolatainak 90-es évek elején (rendszerváltozás) történt átalakulásáról, átgondolni mindazokat a folyamatokat, amelyek ma is befolyásolják a térség országainak gazdasági fejlődését, a társadalmi változások minőségét és mélységét. Helyünk Európában jobban megérthető, ha végiggondoljuk a térség megkésett fejlődésének, a szerves fejlődés hiányának máig ható következményeit, s itt nem csak a gazdasági kérdésekre gondolunk. Ez még akkor is igaz, ha a térség országai a történelem kihívásainak közepette képesek voltak talpra állni, felzárkózni, az EU tagállamok sorába tagolódni, cipelve olyan terheket, amelyek a politikai intézményeknek, így a munkaügyi kapcsolatok intézményeinek működését napjainkig hatóan is befolyásolhatják. Bemutatom a munkaharc eszközeit, statisztikai adatokkal alátámasztva azok alakulását az elmúlt húsz évben, az eszközök között pedig a munkaügyi viták megoldásai lehetőségeit is. Itt jegyzem, hogy a hallgatók a téma legismertebb szakértőinek publikációi alapján, valamint a konfliktusokban részt vevő szereplők személyes beszámolói (BKV, légi szállítás képviselői) alapján mélyíthetik el óráim során ismereteiket. Mindezek részletes ismertetésére nincs lehetőség ebben a dolgozatban. Ugyancsak nem foglalkozom a évi LV. sz., a közvetítésről szóló törvénnyel, és annak hatásaival, továbbá a évi, a közvetítést érintő EU-s irányelvvel sem. Az Európai Unió tevékenyen előmozdítja az alternatív vitarendezés (alternative dispute resolution, ADR) eszközeinek, így például a közvetítésnek az alkalmazását. 3

4 2008-ban elfogadták a közvetítési irányelvet, amely a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott közvetítésre vonatkozik. 3 A HR-területén tevékenykedőknek a már, vagy a majdani munkavállalóknak, biztosan szüksége van a konfliktustűrés, tolerancia képességére, s nem csak a munkaügyi viták rendezésében. Ne felejtsük, a látens munkahelyi, munkaügyi konfliktus felismerésétől kezdődik a folyamat, s ahhoz, hogy egy munkatárs, vezető házon belül eredményt érjen el, olyan munícióval kell felvérteznünk az oktatás során, hogy természetes legyen számára a munka világa napi rezdüléseire való odafigyelés, az, hogy lépjen ki az irodájából, nyitott legyen mindazokra a folyamatokra, amelyek közvetetten, vagy közvetlenül hatnak a munkaügyi viszonyokra. A Diplomás pályakövetés ZSKF tavasz tanulmányban 4, a végzett hallgatók körében született elemzések alátámasztották e kompetenciák kiemelten a konfliktustűrés, emberi konfliktusok kezelése, problémamegoldási készség erősítését az oktatás során. Esetjátékok. Az esetjátékok alkalmával célom, hogy minél szélesebb körben vonjam be a hallgatókat, ezzel elősegítve a konfliktusok természetének mélyebb megértését, illetve a konfliktuskezelésben gyakorlati jártasság, tapasztalatok megszerzését. Irodalom, új megközelítések keresése, fogalomtár. Az oktatás során célom ráhangolni a hallgatókat, legyen fülük arra, mi történik körülöttük a munka világában. (Sajtófigyelés Metropoltól a HR-szemléig) Célom az is, hogy figyelmüket az új szakirodalomra irányítsam, hiszen nem elég megtanulni a tananyagot, hanem el kell sajátítani olyan nyitottságot is, amely képessé teszi a majdani, vagy már a területen dolgozót, hogy folyamatosan képezze magát. A fogalomtár csak alap, amelyet mindenki tapasztalatai alapján bővíthet. Összefoglalva: a munkabéke fenntartásában elengedhetetlen szerepe van az együttműködő, a szervezett és a nem szervezett munkavállalók érdekképviseletét segítő HR-szakemberek sokaságának, akik beosztottként nem alattvalók, vezetőként nem kiskirályok. 3 https//e-justice.europa/eu 4 Készült a Pegazus Diplomás Pályakövető Kutatások a ZSKF-en keretén belül. Összeállította: Kabai Imre, Krisztián Viktor és Schottner Krisztina. Zsigmond Király Főiskola, Budapest, június. Megjegyzés: A tavaszi felmérés a jelen cikk megírásának idején megjelenés alatt áll, de a tendenciák megegyeznek a tavasz értékeivel. 4

5 Azt is mondhatnánk, segítenek megteremteni a szabadság kisköreit, 5 mely a kelet-közép európai térség valódi felzárkózásnak alapja. Kapjanak olyan ismereteket, amelyek birtokában a munkavállalók és a menedzsment közötti konfliktusok, viták esetén közvetíteni képesek. A jelen dolgozat a maga szerény eszközeivel arra tesz kísérletet, hogy a munkaügyi viták és rendezésük oktatása során a tapasztalatok formálta néhány módszert felvázolja. HÁTTÉR A kelet-közép európai rendszerváltás hatása a munkaügyi kapcsolatokra Nem tekinthetünk el a még oly szoros és behatárolt tanrend közepette sem attól, hogy átgondoljunk olyan gazdasági-, társadalmi folyamatokat, amelyek befolyásolták a Közép-Kelet Európai térség változásait. Az alábbiakat mind a munkaügyi kapcsolatok történetének oktatása során, mind a munkaügyi viták története kapcsán felvázolom. Vizsgakérdések között nem szerepel, hiszen ahhoz mélyebb történelmi ismeretekre volna szükség! Az Elba-Lajta határvonaltól nyugatra eső területen a centrumországok a fejlődés szerves útját járták, amely kevéssé centralizáltan, a gazdasági élet területén kialakította a modern tulajdonviszonyokat, a piacgazdaságot. E folyamat hosszú évtizedek alatt jutott el addig, hogy a magántulajdon működését szociális szempontok alapján korlátozzák. A szerves fejlődés kitermelte a demokratikus intézményrendszert, megteremtette az ember politikai és kulturális szabadságát, annak minden ellentmondásával. 6 A keleti térség perifériára szorult országainak egyik jellemzője, hogy a gazdaság fejlődése megkésett, maga a feudalizmus is későbbi jelenség. Gyengék voltak azok az erők, amelyek a polgárosodás irányába hathattak, csökkentve a túlbürokratizáló- 5 A Szabadság kis körei. Tanulmányok Bibó István életművéről (Szerkesztette: Dénes Iván Zoltán). Osiris Kiadó, Budapest, Lux Judit: Érdekegyeztetés a közép-kelet európai országokban. In: Az érdekegyeztetés tapasztalatai és aktuális kérdései. (Szerk.: Berki Erzsébet) Érdekegyeztető Tanács Titkársága, ( o.) Lásd még: Tripartizmus és munkaügyi kapcsolatok Közép- és Kelet Európában. (szerk.: Ladó Mária) Munkaügyi Minisztérium Munkaügyi Kutatóintézete. Budapest,

6 dott állam szerepét. A felülről irányított gazdasági, társadalmi modernizáció, a csaknem elsorvadó civil társadalom tovább nehezítette a modern ipari /kapitalista társadalmakhoz való felzárkózást. A gazdaság és a társadalom felülről vezényelt szervetlen fejlődése vezetett a totalitárius rendszerekhez, az egypárti diktatúrákhoz. Egyes vélemények szerint a centrum országok szerves, a perifériára szorultak szervetlen fejlődése véglegesítette Kelet- Közép Európa felemás fejlődését. 7 A Nyugat és Kelet közé szorult Kelet- Közép Európának a történelem többször feladta a leckét, vajon, hol is a helye, benne maradt-e Európában, vagy kikerült a nem is olyan képzeletbeli határvonal túloldalára. Koronként más volt a válasz e kérdésre. Magyarország történelme jól példázza a térség sajátos fejlődésének útját, a felzárkózás és a leszakadás váltakozását. Az ellentmondásokkal teli modernizáció, a gazdaság felemás fejlődése, a kikínlódott reformok, az időszakos visszafordulások ezek nemcsak Magyarország, hanem Kelet- Közép Európa országainak jellemzői is. A térség fejlődése napjainkig magán viseli a félbemaradt, majd újra kezdett utak minden ellentmondását, s ezek nem hagyhatók figyelmen kívül a legutolsó rendszerváltás folyamataiban sem. A rendszerváltás politikai és gazdasági környezete a régióban A térség országaiban évtizedek alatt halmozódtak fel a szovjet típusú rendszer ellentmondásai, feszültségei. A működésképtelenség, a megreformálhatatlanság felismerése és más itt nem elemezhető okok vezettek a nyolcvanas évek nagy rendszerváltásához. A változás jelei már korábban is jelen voltak a térség országaiban, bár más és más intenzitással. Az országok reformtörténete, a szűkre szabott mozgástér kihasználása, a modellváltások sorozata azonban nagyon különböző volt a nemzetközi pártdiktatúra rendszerébe zártan. 8 Mindenek előtt különbségek voltak a tervgazdálkodás reformját, az érdekvédelmet, az érdekérvényesítés módosulását, a latens pluralizmus megtűrését illetően. 7 Lásd bővebben: Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Magvető Kiadó, Budapest, o., továbbá: Bibó István: A kelet-európai kisállamok nyomorúsága. Kriterion Kiadó, Bihari Mihály (szerk.): A többpártrendszerek kialakulása Kelet-Közép-Európában Kossuth Könyvkiadó, o. 6

7 Magyarországon már a hatvanas évek közepétől megindult a gazdaság mechanizmusának reformja. Csírájukban megjelentek a piacgazdaság elemei, a második gazdaságról lassan az ideológusok is elismerték, hogy az a gazdaság integráns része. A társadalmi tulajdon ellenére bizonyos fokig legitimmé vált az elkülönült vállalati és munkáltatói érdek. Lassan és bizonytalanul ugyan, de megkezdődött a szakszervezetek és a munkáltatók szerepének tisztázódása, visszatérése a piacgazdasági funkciókhoz. 9 A szakszervezetek működésében domináns maradt a hajtószíj szerep, a termelést segítő funkció, de mind erőteljesebben hangot kapott az érdekvédelem. A munkaügyi kapcsolatok rendszere 1968 és 1988 között sajátos fejlődést mutatott tisztultak a szerepek, a munkavállalók és a munkáltatók együttműködésére, a munkaügyi konfliktusok megoldására jogilag szabályozott formák születtek. A rendszerváltást megelőzően megjelentek a pluralista érdekszervezetek, illetve pártcsírák. A pluralizmus tért hódított a totális hatalommal bíró párton belül is. A civil társadalom önszerveződése relatíve erős volt, s még a politikától való elfordulás is megtűrtté vált. A nyolcvanas évek második felétől viszonylag széles körben hozzáférhetővé vált a második nyilvánosság 10. A hivatalos pártközlendők mellett terjedtek az úgynevezett szamizdat kiadványok, újságok, röplapok, a klubok -ban elhangzottakat is terjesztették. Mindezek fellazították a diktatúrát, s alapot teremthettek a rendszerváltásra. (Itt és most nincs lehetőség a rendszerváltás egyéb külső és belső okainak elemzésére, felrajzolására.) A hatalom- és rendszerváltás békés úton, tárgyalásos formában, előzetesen kialakított konszenzus alapján történt. A rendszerváltás jogi, intézményi kereteit, tartalmát a Nemzeti Kerekasztalnál dolgozták ki és fogadták el, majd azt a Németh kormány törvényerőre emelte. A parlamenten kívül kötött egyezség állami akarattá vált. Az első szabadon választott kormány egy modellváltásra kész, működőképes országot vehetett át. Átalakuló munkaügyi kapcsolatok új feltételek között A rendszerváltás előtt a közép-kelet-európai országokban nem működött (vagy csak nagyon sajátos módon) a munkaügyi kapcsolatok rendszere. A munkaügyi kapcsolatok ellenérdekű szereplői országonként más és más gazdasági, politikai környezetben formálódtak ki, alakultak újjá. 9 Csuhaj V. Imre Héthy Lajos: A munkavállaló, a munkáltató és az állam. Munkaügyi Kutatóintézet Kiadványai. Budapest, o. 10 Lásd bővebben: Haraszti Miklós: Civil kurázsitól civil társadalomig. A magyar szamizdat két évtizede. Lettre 38. szám, ősz. 7

8 Szereplők A monolit szakszervezetek kapcsolódva az állami/szövetkezeti tulajdonon alapuló gazdasághoz, a tervutasításos gazdálkodáshoz, az egypártrendszerhez váltakozó erősséggel, s az egyes országok sajátosságaitól függően kiszolgálták a szovjet-típusú diktatúrát. Magyarországon a hosszú reform évtizedei alatt a szakszervezetek mikroszintű előgyakorlatokat 11 folytathattak, illetve működött a munkaügyi kapcsolatok sajátos, kétarcú produktuma a SZOT Kormány tanácskozások intézménye, 12 amely mintegy felkészítette a szereplőket a valós érdekvédelemre. A rendszerváltást megelőzően független szakszervezetek alakultak és 1990-re átalakultak a hagyományos ágazati, iparági szakszervezetek. A korábban egyetlen szakszervezeti szövetség, a SZOT tagszervezetei új szakszervezeti szövetségeket hoztak létre, létrejött a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége. A munkaügyi kapcsolatok másik főszereplőjét, a munkáltatói érdekképviseleti szervezeteket nem átalakítani, hanem megalakítani kellett. A térség országaiban hasonló folyamatok zajlottak le. Magyarországon kilenc munkáltatói szervezet jelent meg az Érdekegyeztető Tanács első ülésén. Ezek a szervezetek képviselik a szövetkezetek, a kisiparosok, a kiskereskedők, a vállalkozók és a gyáriparosok, s az állami vállalatok menedzsereinek érdekeit némi átalakulás, formálódás után napjainkban is. 13 IDE:KOVÁCS GÉZA anyag 11 Ladó Mária Tóth Ferenc: A munkaügyi kapcsolatok alakulása a volt szocialista országokban. Budapest, (kézirat) 5. o. 12 Csuhaj V. Imre Héthy Lajos: A munkavállaló, a munkáltató és az állam. Munkaügyi Kutatóintézet Kiadványai. Budapest, o. 13 Kovács Géza: A munkaadói érdekképviseletek és együttműködésük tanulmánya alapján. In: A munkaügyi kapcsolatok aktuális kérdései. Munkaügyi Kutatóintézet. Budapest,

9 A munkaügyi kapcsolatok szabályozása Közép- Kelet Európában a rendszerváltás után megszülettek a szociális partnerek tárgyalási pozícióit és a kollektív alku eljárásait szabályozó törvények: Magyarországon 1989-ben a Sztrájktörvény, 1992-ben a Munka törvénykönyve. 14 A törvényhozás megteremtette a társadalmi párbeszéd intézményesült formáinak működési feltételeit. A kollektív tárgyalások rendszerének különböző szinteken történő kiépülése, a kollektív munkaügyi viták jogosultságának elismerése igazodott a megváltozott feltételekhez. E törvénykezési folyamat ugyanakkor gyengítette a régi szakszervezeti jogokat, a munkavállalók részvételi intézményeinek jogosítványai is felemásra sikerültek. A munkaügyi kapcsolatok fejlődésének fontos állomása a konfliktusok kezelésének szabályozása. A sztrájktörvények korlátozzák a közvetlen politikai akciókat. 15 A munkaügyi viták hazai története 16 azt mutatja, hogy a kezdetektől inkább a tárgyalásos módot választották. Így a paritásos bizottságok 17 már az 1900-as évek elején a kollektív szerződések záradékában azért szerepeltek, hogy a szakszervezetek és a főnökség azonos számú, elfogadott képviselői elébe menjenek a konfliktusoknak, segítsék megoldani azokat. A 80-as, 90-es évek gazdasági változásai, annak következményei az intézményekre befolyásolta a sztrájkok intenzitását, gyakoriságát. A munkahelyi szint erősödése az egyéni érdekérvényesítési stratégiák előtérbe kerülését hozta, s nem csak a közép- kelet európai új demokráciákban. Az egyéni viták, munkaügyi perek száma a rendszerváltástól ugrásszerűen megnőtt. 18 A kollektív intézmények bővülésével természetesen nem változott az a tény, hogy a munkahelyi konfliktusok nagy része 14 A jelen dolgozat megírásakor tart még a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyvének átalakítása. 15 Lásd bővebben: ÁJOB Projektfüzetek: Sztrájkjogi projekt /4. Szerkesztette: dr. Zemplényi Adrienn. 16 Lux Judit: Munkaügyi viták Magyarországon. (kézirat) PHARE, 1992.; Döntőbíráskodás. (Szerkesztette: Tóth Pál Péter) Püski Kiadó, A 2002-től formálódó hazai ágazati párbeszéd bizottságokat eleinte paritásos bizottságoknak nevezték, nemcsak összetételük okán, hanem feladataikban is emlékeztetnek a régi párbeszéd bizottságokra (lásd bővebben: Lux Judit: A magyar szakszervezetek rövid története. FES, 2008.) 18 A sztrájkstatisztikák gyűjtése több mint négy évtized után 1991-től folytatódott 1543/1991. sz. KSH rendelet alapján. 9

10 egyéni konfliktus, ezen belül kiemelten munkavállaló és a munkáltató közötti konfliktus. 19 Kelet- Közép Európa országaiban a nyílt társadalmi konfliktusoktól való félelem, és a rendezésüket szolgáló eszközök kialakítására tett politikai erőfeszítések motiválták leginkább az országos szintű tripartit intézmények fejlesztését. A megalakulásuk óta eltelt évek megerősítették létjogosultságukat. A tanrendbe nehezen iktatható be az elmúlt két évtized folyamatainak elemzése. Elsősorban a figyelemfelhívás a cél, mert a jelen folyamatait kevéssé tudjuk megismerni, ha nem gondolkozunk rendszerekben. Összegzés Az órákon felhívom a figyelmet arra is, hogy számos PhD értekezés foglalkozik a témával, s érdeklődés szerint bármely ország munkaügyi kapcsolatai megismerhetők a neten is. Volt olyan eset, amikor a hallgató (levelezős) német anyaországi, csehországi telephelyen dolgozott, illetve Szerbiából települt át, adódott, hogy referátumok formájában tekintettük át az adott országok munkaügyi kapcsolatainak rendszerét. Az elmondottak tükrében megállapítható, hogy Kelet- Közép Európa országaiban a rendszerváltás utáni két évtized megerősítette a gazdaság és a politika konszolidációjának szükségességét, s ez egyben a munkaügyi kapcsolatokban is új elemek megjelenését hozza felszínre. A termelésben anyagilag érdekelt csoportok elfogadják az érdekegyeztetés kompromisszumos technikáját, mely a tárgyalásos-kiegyezéses politikai kultúra megerősödéséhez vezet, és felértékeli a nagy- és kispolitika között elhelyezkedő rendszereket, köztük a munkaügyi kapcsolatok rendszerét. A felülről vezényelt társadalmi-gazdasági mozgásokat a társadalmi párbeszédre épülő, intézményesülő tárgyalások rendszerének kell felváltania. A párbeszéd átnyúlik az országhatárokon, mert nem lehet falat húzni a nemzetek közé, a piac globalizálódására csak a munkaügyi kapcsolatok globalizálódásával lehet felelni. 19 Lásd bővebben: Tóth Ferenc: Munkahelyi, munkaügyi konfliktusok és viták, megelőzésük, megoldásuk eszközei ahogy a munkavállalók látják. In: A munkaügyi kapcsolatok rendszere és a munkavállalók helyzete. (Szerkesztette: Koltay Jenő) MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont,

11 A NYÍLT MUNKAÜGYI KONFLIKTUSOK HELYZETE Munkaharc a hazai munkaügyi kapcsolatokban A munkaügyi kapcsolatok rendszerének nem szerves része a munkaharc, 20 jóllehet elismeri a harc jogát, elfogadja végső eszköznek, amelyre akkor kerülhet sor, ha a felek kimerítették a tárgyalások, egyeztetések lehetőségét. (Kivéve a figyelmeztető sztrájkot). A munkaharc joga megilleti mindazokat, de csak a másik féllel szemben, akik a kollektív tárgyalások résztvevői, illetve az adott szövetséghez tartoznak. A nyomásgyakorlás eszközei A munkavállalók számos formát alkalmazhatnak annak érdekében, hogy a munkáltatók figyelmét jogos sérelmeikre felhívják (aláírásgyűjtés, demonstráció, 21 munkásgyűlés, cikkek az üzemi lapban, röpiratok papír- vagy elektronikus formában). Ezekkel a módszerekkel nem történik károkozás. Nem jelenik meg nyílt munkabeszüntetés formájában a passzív ellenállás, a tudatos teljesítmény visszatartás, a munkalassítás egyéb formái (előírások szerinti munkavégzés), amelyekkel azonban már jelentős károkozás valósulhat meg. A nyomásgyakorló eszközök közül legerőteljesebb a sztrájk, amelyet mindeddig az évi VII. tv. szabályozott. A törvény szerint sztrájkot a munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek érvényesítésére, védelmére a munkavállalók, illetve érdekképviseleti szervezeteik, a szakszervezetek szervezhetnek. A szabályozás értelmében sztrájk csak kollektív vitában alkalmazható, míg a többi direkt akció jogvitához és kollektív vitához is kapcsolódhat. Az akciók szervezése alapvetően a kollektív viták jellemzője. Tekintettel arra, hogy egy vitában több akció is szervezhető, az akciók száma általában valamivel magasabb, mint az akcióval jellemezhető vitás ügyek száma. 20 Munkaharc: lásd a fogalomtárban. 21 Azoknak a munkavállalói csoportoknak is eszköze, akik hivatásuknál fogva erőteljesebb harci eszközt nem-, vagy csak korlátozottan alkalmazhatnak. 11

12 ÉV FIGYELMEZTETŐ SZTRÁJK SZTRÁJK SZOLIDARITÁSI SZTRÁJK UTCAI ALÁÍRÁS- GYŰJTÉS PETÍCIÓ EGYÉB ÜZEMEN BELÜLI EGYÉB ÖSSZESEN % Sztrájkaktivitás Magyarországon 1989 elejétől 2009 végéig összesen 663 akció volt. A évben végrehajtott 36 akció kiemelkedően magas szám, csak az évi (akkor a Bokros csomag utóhatásaként megjelenő) és a évi adat (elsősorban az egészségügyben szervezett akciók miatt) volt magasabb a vizsgált közel két évtized alatt. Az adatok áttekintése után feltehető a kérdés, hogy sok volt-e vagy kevés a sztrájk, és az egyéb direkt akció Magyarországon. Kimondható-e, hogy inkább a tárgyalásos út a preferált, mint az utca, valóban a legvégső eszköz-e a sztrájk. AZ AKCIÓK SZÁMA ÉS JELLEGE , , , , , , , , , , , , , ,9 22 Berki Erzsébet: A konszenzus vége. Az utóbbi évek direkt akcióinak jellemzői. In: Sándor Péter (szerk.): Magyarország Politikai Évkönyve 2010-ről. Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, Budapest,

13 ÉV FIGYELMEZTETŐ SZTRÁJK SZTRÁJK SZOLIDARITÁSI SZTRÁJK UTCAI ALÁÍRÁS- GYŰJTÉS PETÍCIÓ EGYÉB ÜZEMEN BELÜLI EGYÉB ÖSSZESEN % , , , , , , , ,6 Össz A sztrájknak három fő formája van, az ún. figyelmeztető sztrájk (a tárgyalások ideje alatt két óránál nem hosszabb munkabeszüntetés), a rendes, vagy fősztrájk, amelyet a vita hétnapos egyeztetési szakasza után lehet tartani, és a szolidaritási sztrájk, amely más munkavállalói csoportokkal, illetve céljaikkal való szolidaritás kifejezésére szolgál. E rövid áttekintés után következzenek az együttműködésen alapuló egyeztetések. Az egyeztetési szakasz a törvény szerint kötelező, azaz a sztrájk csak akkor kezdhető meg, ha a hét nap eltelt és a tárgyalások nem vezettek eredményre. Ugyanakkor nincs korlátozás arra nézve, hogy a sztrájk meddig tarthat, a szervező dönti el, hogy milyen időtartamra hirdeti meg. Az akciókat nemcsak egy munkahelyen belül, hanem több munkahelyre, munkáltatóra és nagyobb gazdasági egységekre kiterjedően is szervezhetik, a hazai szakszervezetek néhány esetben olyan nemzetközi akciókban is részt vettek, amelyek az egész Európai Unióra kiterjedtek. Az utóbbi években szélesebb szakszervezeti öszszefogással szervezett ágazati, illetve országos akciók számának növekedése ellenére az akciók jellemző szintje a munkáltatói szint. Általában elmondható, hogy minél nagyobb az akció kiterjedtsége, annál kevésbé valószínű, hogy az munkabeszüntetéssel jár együtt, bár erre is van példa. A sztrájktörvény szerint azoknál a munkáltatóknál, amelyek kiemelkedően fontos közösségi szolgáltatásokat látnak el (pl. egészségügyi, oktatási intézmények, tömegközlekedési 13

14 vállalatok, energia-szolgáltatók, vízművek, stb.) gondoskodni kell a még elégséges szolgáltatásról. Ennek szintjét a munkáltató és a sztrájkot szervezők közötti megállapodásban kell meghatározni. 23 A törvény emellett tilalmakat és további korlátozásokat is megfogalmaz. Tilos a sztrájk a fegyveres és rendvédelmi szerveknél, valamint az igazságszolgáltatásban. A Sztrájktörvény gondoskodik a sztrájkot szervezők védelméről is. A sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, amiatt a dolgozóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető. A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozót megilletik a munkaviszonyból eredő jogosultságok, időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni, ugyanakkor a sztrájk miatt kiesett munkaidőre eltérő megállapodás hiányában a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg. Jogellenes a sztrájk, ha Alkotmányba ütköző a cél, illetve, ha hatályos kollektív szerződésbe foglalt szabály ellen folyik. (A kollektív szerződésbe foglalt szabályt a kollektív szerződés módosítására vonatkozó szabályok alapján, tárgyalásos úton lehet megváltoztatni, azaz fennáll a békekötelem.) A sztrájk ideje alatt a szervezőt és a munkáltatót együttműködési kötelezettség terheli, azaz további tárgyalásokat kell folytatniuk a vitás kérdés rendezése érdekében, valamint gondoskodniuk kell a személy- és vagyonbiztonságról. MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK A munkaügyi viták rendezésének intézményei A kollektív munkaügyi vitára vonatkozó Mt a lehetőséget ad egy belső paritásos egyeztetőbizottság működésére, mintegy folytatva a bármely oknál fogva megakadt tárgyalási folyamatot. Feltételezve, hogy olyan kompromisszumra kész tárgyalócsoport alakul, amely megtalálja az elfogadható megoldást a felek számára, s elkerülhetővé válik a munkaharc. 23. A sztrájktörvény december 31-én hatályba lépett módosítása értelmében a jövőben csak akkor jogszerű egy sztrájk, ha a felek megállapodnak a még elégséges szolgáltatások mértékéről, vagy megállapodás hiányában bíróság dönt erről. A törvénymódosítás a folyamatban lévő sztrájk előtti egyeztető eljárásokra is vonatkozik. 14

15 Amennyiben nem sikerül házon belül a megoldást megtalálni, a leggyakoribb megoldás a harmadik fél bevonása. Új személy feloldhatja a szemben állók merev ellenállását. A kollektív vitákat a Munka Törvénykönyve alapján a közvetlen tárgyalás mellett békéltetés, közvetítés és önkéntes döntőbíráskodás útján is lehet rendezni. 24 Békéltetés (konsziliálás) A harmadik fél a békéltető feladata, hogy rábírja a feleket a megszakadt tárgyalások folytatására, illetve egyezség létrehozását próbálja. A békéltetés során a felek a vita rendezésében megőrzik döntési kompetenciájukat, a békéltető igyekszik a megoldás érdekében a felek álláspontját közelíteni, az ellentéteket feloldani. A békéltető értelmezi, összegzi mindazon információkat, mely a belépést megelőző időszakban keletkezett. Az új rálátás, egy másik szemlélet esetleg új megvilágításba helyezi a vitatott kérdéseket, feloldja a bemerevedett álláspontokat. Lényeges, hogy csökkentse a felek közti bizalmatlanságot, megtalálja azokat a közös pontokat, amelyek a tárgyalások folytatását, a megoldást jelentik. Szerepe van békéltető személyiségének, szakmai felkészültségének Közvetítés (mediálás) A közvetítés esetében aktívabb szerepe lehet a harmadik félnek. A Munka Törvénykönyve azt írja elő, hogy a közvetítő az eljárás során tájékoztatást, illetve adatszolgáltatást kérhet a felektől, majd ennek alapján saját megoldási javaslatot alakíthat ki Ilyenkor ennek teljesítési idejével, legfeljebb azonban 5 nappal meghosszabbodik az egyeztetésnél előírt 7 napos határidő. Tehát további maximum 5 napig nem lehet végrehajtani a vitatott intézkedést és a feleknek továbbra is tartózkodniuk kell minden olyan cselekménytől, ami veszélyeztetné a megállapodás megkötését (Mt (2) bekezdés) Kitekintés: Fernando Valdes Dal-Ré: Érdekegyeztetés, közvetítés és munkaügyi döntőbíráskodás az Európai Unió országaiban. (Jelentések és tanulmányok) Munkaügyi és Szociális Minisztérium, Itt jegyezzük meg, hogy az új Mt. elfogadása, hatályosulása után lesznek változások. 15

16 A felek között külön tárgyalásokat folytathat, reális érvekkel közelítheti az álláspontokat addig, amíg az a kölcsönös elfogadáshoz nem vezet. A közvetítő azonban sohasem dönt, hanem javasol. A közvetítő az MKDSZ szabályzata alapján és túl, köteles aktívan részt venni a konfliktus megoldásában. Ennek érdekében ha szükséges, akkor szakértő(k) bevonásával konkrét javaslatot dolgoz ki, amelyet megvitatásra felajánl mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak. A vitában álló felek a közvetítő által kidolgozott javaslatokkal kötelesek érdemben foglalkozni, de nem kötelesek azokat elfogadni. A felek szabadon dönthetnek a javaslat elfogadásáról, illetve elvetéséről. Meghatározó szerepet játszik a közvetítés, békéltetés folyamatának előkészítése (a helyszín kiválasztása, a résztvevők körének meghatározása, ülésrend kialakítása, a nyilvánosság előtti megjelenés meghatározása). A Munka Törvénykönyve szerinti közvetítési eljárásban az első békéltetői vagy közvetítői megbeszélésnek a többihez képest nincs kiemelkedően fontos szerepe, viszont az MKDSZ gyakorlata az, hogy ebben a fázisban kerülnek tisztázásra az eljárási kérdések, szükség esetén írásba foglalásukra is sor kerül. A felek ebben a dokumentumban meghatározhatnak a békéltetőre/közvetítőre irányadó szabályokat, eljárási elveket is. 26 Döntőbíráskodás (arbitrálás) A munkaügyi viták következő lehetséges megoldási eszköze a döntőbíráskodás. A döntőbíráskodás egy olyan, a felek önkéntes részvételével zajló vitarendezési eljárás, amelynek során egy pártatlan, semleges harmadik személy (vagy ilyen személyekből álló testület) a felek álláspontjának meghallgatása után a felekre nézve kötelező döntést hoz. A döntőbíráskodás tehát alapjaiban különbözik a békéltetéstől és a közvetítéstől. A legnagyobb eltérés az, hogy ebben az eljárásban garantált a végeredmény, hiszen az a célja, hogy a döntőbíró döntésével véglegesen lezárja a vitát. Ha tehát a felek ki akarják zárni annak lehetőségét, hogy nem jön létre megoldás, esetleg a vitát sztrájk követi, döntőbíróhoz fordulhatnak. 26 A békéltetés, közvetítés, döntőbíráskodás folyamatát számosan feldolgozták, így azok részletes ismertetésére itt nem kerül sor. 16

17 Ezzel együtt a döntőbíró felkérésével le is mondanak arról, hogy maguk alakíthassák ki a leendő döntés tartalmát, hiszen ettől kezdve a végeredmény a döntőbíró kezében van. (Bár van a döntőbíráskodásnak olyan fajtája is, amely nem jár szükségszerűen együtt ilyen lemondással.) Ahhoz azonban, hogy a döntőbíró döntése kötelező erejű legyen, szükség van egy előfeltételre: a feleknek előzetesen írásban alá kell vetniük magukat a döntőbíró döntésének, ún. alávetési nyilatkozatot kell tenniük. Ellenkező esetben a döntés ajánlás jellegű lesz, és nem köti a feleket. Magyarországon 1996-ban kezdte meg működését a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat ( MKDSZ) 27 A Szolgálat küldetése: a békéltetés, a közvetítés és a döntőbíráskodás, mint új tevékenységek meghonosításának, elterjesztésének elősegítése. Konkrétan ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a Szolgálat a munkaügyi viták esetén a felek igényeinek leginkább megfelelő, felkészült, képzett közvetítőt/döntőbírót ajánl fel. A TANTÁRGY OKTATÁSÁNAK HELYZETE Az oktatás szerepe elméletben, és a gyakorlatban A Diplomás Pályakövető Rendszer Zsigmond Király Főiskola (ZSKF) március 28 kutatási eredményeiből Kabai Imre vezetésével vizsgálta a végzett hallgatók tapasztalatait, elhelyezkedési esélyeit, azzal a céllal, hogy kísérjék figyelemmel azoknak a munkaerőpiaci helyzetét, akik náluk szereztek bizonyítványt, okle- 27 Lásd bővebben: Kovács Géza: A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tevékenysége.in:szociális párbeszéd új keretek között. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ, Továbbá Kovács Géza egyéb vonatkozó tanulmányai. 28 Lásd bővebben: illetve Pegazus Diplomás Pályakövető Kutatások a ZSKF-en című kutatás keretén belül. Összeállította: Kabai Imre, Krisztián Viktor és Schottner Krisztina. Zsigmond Király Főiskola, Budapest, június. Megjegyzés: A tavaszi felmérés a jelen cikk megírásának idején megjelenés alatt áll, de a tendenciák megegyeznek a tavasz értékeivel. 17

18 velet. Ez a Diplomás Pályakövető Rendszer aktív hallgatóink számára is rendkívül hasznos, a felmérés eredménye motiválhatja őket a hatékonyabb munkaerőpiaci beilleszkedésre. Az Emberi erőforrás-, Humánmenedzser-, Humánszervező-szakos hallgatók körében (2010/2011. oktatási év) megállapítható, hogy a levelezősök többségének munkahelyén nincs szakszervezet, az esetek többségében (nem csak az 50 fő alatti cégeknél) nincs üzemi tanács. Azok az oktatási módszerek, melyek feltételezték a munkaügyi kapcsolatok főbb intézményeinek létezését, szinte idegenek a hallgatók számára (kollektív szerződés!). A Munkaügyi kapcsolatok szakirányt választó nappali hallgatók körében a tapasztalatok szerint úgy kell a tanrendet kialakítani, illetve módosítani, hogy amikor majd e területen dolgoznak, vagy a munkahelyi gyakorlaton ismerkednek a munka világával, hasznosítani tudják a tanultakat. Az is az elmúlt évek tapasztalata, hogy a külső helyszíneken (ágazati szakszervezeteknél, munkaadói szövetségeknél) tartott órák, illetve a téma külső (gyakorló) szakértőinek meghívása nem csak a vizsgára készülést, hanem a tanultak alaposabb megértését is segítette. A DPR-kutatásban válaszadóknak közel háromnegyede, tehát a hallgatók legnagyobb része teljes munkaidőben dolgozik valamilyen cégnél, intézménynél (arányuk 67,0 százalék). Ezen belül 6,1 százalékuknak van egyéb munkája, kereseti forrása is, 3,8 százalékuk pedig saját vállalkozását irányítja. A saját vállalkozások aránya a nemzetközi kapcsolatok és a humánerőforrásmenedzserek körében a legmagasabb (meghaladja a 4 százalékot). Ha azt vizsgáljuk meg, hogy a hallgatók megkeresésének tárgyát képező ZSKFes szakhoz hogy viszonyul jelenlegi, illetve legutóbbi munkájuk, munkakörük, akkor 20,6 százalékuknak a ZSKF-en szerzett végzettségéhez egyáltalán nem kapcsolódik munkája, további 34,9 százalékuké csak kis mértékben kapcsolódik. Az ellenkező póluson a hallgatók 16,9 százaléka (az előző oktatási évben 9,9 százaléka) szerint a főiskolán tanultak nagyon nagy mértékben illeszkednek munkájához, a válaszadók másik 27,5 százaléka (tavaly 23,8 százaléka) szerint nagymértékű ez a kapcsolódás. Kiemelendő, hogy a humánerőforrás-menedzser szakosok körében a ZSKF-en szerzett végzettséghez nagyon nagy mértékben kapcsolódó főtevékenység aránya a többi szakot tekintve relatíve a legmagasabb! (Összesen: 11,3%, nemzetközi kapcsolatok: 6,3%, művelődésszervező: 5,9%, kommunikáció és művelődésszervező: 8,0%, kommunikáció és médiatudomány: 7,1%, andragógia: 16,9%, emberi erőforrás: 16,9%.) 18

19 A vizsgálatba csak azokat a válaszadókat vonhatták be, akik már rendelkeznek szakmájukban annyi munkatapasztalattal, hogy megítéljék: mennyi szükséges az egyes kompetenciákból ahhoz, hogy sikerrel helytálljanak a munka világában. A vizsgált kompetenciák közül a szaktudás alkalmazása a gyakorlatban, emberi konfliktusok kezelése, konfliktustűrés és gyakorlati szakismeret ismérvekre adott válaszokat vettem górcső alá, úgy ítélve meg, hogy a munkaügyi viták és megoldása tekintetében kiemelt szerepük van. A szakon végzettek szerint a Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal a végzéskor? kérdésre 104 esetszámot alapul véve az átlag 0,2, a szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 0,6, az emberi konfliktusok kezelése 0,4, a konfliktustűrés 0,4, a gyakorlati szakismeret 0,7 értéket kapott. Tanulságosak az ugyanezen kompetenciák mérése során a Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák a munkájukhoz kérdésre adott munkáltatói válaszok is. 29 A szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 4,25/4,23, az emberi konfliktusok kezelése 4,20/4,31, a konfliktustűrés 4,00/4,04, a gyakorlati szakismeret 3,40/3,64 értéket kapott. Arra a kérdésre, hogy Mennyire rendelkezett végzéskor az egyes kompetenciákkal a végzős hallgató, a munkáltatóknál a következő válaszok születtek: a szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 3,10/311, az emberi konfliktusok kezelése 3,44/3,58, a konfliktustűrés 3,67/3,53, a gyakorlati szakismeret pedig 3,20/2,72 értéket kapott. A vizsgálat alátámasztja az oktatói tapasztalatokat a gyakorlatorientált oktatás erősítése érdekében történő tartalmi, módszerbeli változtatások szükségességéről. A gyakorlati munka beszámolójában érdemes volna külön vizsgálni a munkáltatói elvárásokat, illetve a hallgató önértékelését, fejlődését a kompetenciák tekintetében. 29 A kompetenciákat két szám méri. Az első szám az Emberierőforrásosok (BA) + kieg. szak, a második szám Humánerőforrás-menedzser (A) kifutó szak. 19

20 ESETTANULMÁNY Nappali szakos hallgatókkal az elméleti részekhez kapcsolva dolgoztam ki egy szerepjátékot. A feladat az volt, hogy a félév végére a példában megadott munkaügyi vitát harmadik fél bevonásával oldják meg. A szerepjáték tartalma Német tulajdonos megvásárolt egy gépipari üzemet. A munkavállalók körében elterjedt, hogy el akarnak bocsátani 126 főt. A hallgatók kiosztották egymás között a szerepeket. Munkaadói oldal: tulajdonos, munkaadói jogokat gyakorló menedzser, HR menedzser, HR-munkatárs, jogász. Munkavállalói oldal: szakszervezeti titkár (Vasasszakszervezetnél volt gyakorlaton), bizalmi, üzemi tanács elnöke, szakértők. Megválasztották a majdani közvetítőt is, egy olyan csoporttársat, aki a MKDSZnél volt gyakorlaton. A szereposztás után a hallgatók az általuk ismert sztereotípiák szerint játszottak. A szakszervezet sztrájkolni akart, a menedzser kirúgni az embereket, a HR-esek a munkáltató kinyújtott kezeként viselkedtek. Minek kellenek nektek gazdasági adatok, Bunkó vagy apukám, Találunk helyettetek annyi embert, ahányat csak akarunk hangzottak el hasonló beszólások. Hétről-hétre formálódott a játék, amelyben a tanár moderátorként vett részt, illetve a gyakorlati óra kezdéseképpen együtt összefoglalták az előző gyakorlati óra tapasztalatait, illetve a továbblépést befolyásolta az elméleti órák anyaga. Így például: a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége a belső egyeztetési folyamatban. Vita kerekedett a szereplők között arról, hogy nem mérgesedett volna el a helyzet, ha kellő időben megfelelő tájékoztatást kapnak a munkavállalók, illetve érdekképviseleti szervezeteik. Volt olyan részfeladat, hogy a HR-munkatárs tájékoztatta a HR-vezetőt a latens konfliktusról, melyről az ebédlőben hallott. Számos gondolatot vetettek fel a hallgatók: mikor kell, helyes-e szólni olyan esetben a főnökségnek, ha hallunk lappangó konfliktusról. Lehetőség volt ezen az órán arról beszélni, hogy az egyenes út- 20

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

IX. A munkaügyi kapcsolatok rendszere

IX. A munkaügyi kapcsolatok rendszere BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség IX. A munkaügyi kapcsolatok rendszere Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 December 22 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014 MSZOSZ A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója Szociális párbeszéd továbbfejlesztése a munkavédelemben Norway Grants 2009-2014 Hajdú-Bihar:

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉSI MÓDOZATOK BEHOZATALA AZ ÖNKORMÁNYZATI

Részletesebben

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása Munkaügyi kapcsolatok Harmadik rész XIX. fejezet Általános rendelkezések XX. fejezet Üzemi Tanácsok XXI. fejezet Szakszervezetek XXII. fejezet

Részletesebben

MUNKAVÉDELEM A SZÍNHÁZBAN. A legfontosabb munkaügyi tudnivalók és tennivalók Április 01.

MUNKAVÉDELEM A SZÍNHÁZBAN. A legfontosabb munkaügyi tudnivalók és tennivalók Április 01. MUNKAVÉDELEM A SZÍNHÁZBAN A legfontosabb munkaügyi tudnivalók és tennivalók 2010. Április 01. Miről lesz szó? Milyen a munkaügyi kapcsolatok színvonala? Együttműködés hiánya konfliktushoz vezet! Rendezett

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve

Az új Munka Törvénykönyve Az új Munka Törvénykönyve Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai Eltérési lehetőségek a kollektív szerződésben az új Mt.-hez és a munkaszerződéshez

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. 2015/2016. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV

MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. 2015/2016. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. KOLLOKVIUMI MINIMUMKÉRDÉSEK 2015/2016. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV II. félév 1. A munkajogi felelősség rendszere (előadásvázlat 1.) 2. A felróhatóság fogalma és szerepe a munkajogban

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Dr. Fodor T. Gábor Ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. 276. (1) Kollektív szerződést köthet a) a munkáltató, a tagok felhatalmazása

Részletesebben

MEDIÁCIÓ. A viták békés rendezésének útja.

MEDIÁCIÓ. A viták békés rendezésének útja. MEDIÁCIÓ A viták békés rendezésének útja. Ha megtanulunk a szívünkből beszélni, az asztalra tenni a különbségeinket, és kölcsönös tisztelettel és méltósággal párbeszédet folytatni, annak a konfliktus megoldása

Részletesebben

BÁTHORY ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

BÁTHORY ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA BÁTHORY ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZATA Hatályos: 2005. december 15-től. Tartalom 1. A szabályzat célja 2. A szabályzat hatálya 3. A szabályzat ereje 4. Speciális szabályok 5. A szabályzat

Részletesebben

GINOP-5.3.3-15 A JOGSZERŰ FOGLALKOZTATÁST CÉLZÓ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS TÁMOGATÁSA

GINOP-5.3.3-15 A JOGSZERŰ FOGLALKOZTATÁST CÉLZÓ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS TÁMOGATÁSA GINOP-5.3.3-15 A JOGSZERŰ FOGLALKOZTATÁST CÉLZÓ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS TÁMOGATÁSA PÁLYÁZAT CÉLJA: A Felhívás célja, hogy ösztönözze a jogszerű foglalkoztatást a munkavállalók és munkáltatók ismereteinek bővítésével,

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSÁNAK SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSÁNAK SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 14. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSÁNAK SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST,

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Az új Munka Törvénykönyve dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Tartalom Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai

Részletesebben

TEMATIKA 2011/2012. tanév II. (tavaszi) félév. MUNKA- ÉS SZOCIÁLIS JOG 2. Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék

TEMATIKA 2011/2012. tanév II. (tavaszi) félév. MUNKA- ÉS SZOCIÁLIS JOG 2. Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék TEMATIKA 2011/2012. tanév II. (tavaszi) félév MUNKA- ÉS SZOCIÁLIS JOG 2. Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék Tárgy neve: Munka- és szociális jog 2. Szak: jogász Neptun kódja: 30702 Helye a mintatantervben:

Részletesebben

A hatékony kintlévőség kezelés eszközei - a gazdasági mediáció lehetőségei. 2010. november 11.

A hatékony kintlévőség kezelés eszközei - a gazdasági mediáció lehetőségei. 2010. november 11. A hatékony kintlévőség kezelés eszközei - a gazdasági mediáció lehetőségei. 2010. november 11. Faktoring Magyarországon, ezen belül Global Faktor Zrt (Felhasznált forrás: dr. Molnár Tamás) 100% 90% 80%

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

A Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a Zsigmond Király Főiskola az innováció szolgálatában

A Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a Zsigmond Király Főiskola az innováció szolgálatában A Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a Zsigmond Király Főiskola az innováció szolgálatában Dr. Szabó Szilvia (PhD.) főiskolai docens, ZSKF elnökségi tag, HSZOSZ Humán Szakemberek Országos Szövetsége

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY A KÖZALKALMAZOTTK ÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5 sz. függeléke OM

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG Prugberger Tamás MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG (A magyar és a közép-kelet-európai munka- és közszolgálati jog reformja a nyugat-európai államok jogi szabályozásának tükrében, az amerikai

Részletesebben

AZ MKKSZ SZTRÁJK- ÉS SZTRÁJKALAP-SZABÁLYZATA

AZ MKKSZ SZTRÁJK- ÉS SZTRÁJKALAP-SZABÁLYZATA Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) 1146 Budapest, Abonyi u. 31. ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNY Telefon: 338 4002 Telefax: 338 4271 E mail: mkksz@mkksz.org.hu

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

Bér- és munkaügyi elszámolások

Bér- és munkaügyi elszámolások SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK Emberi erőforrások felsőoktatási szakképzés személyügyi szakirány (II.) ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZAT Bér- és munkaügyi elszámolások c. tárgy tanulmányozásához

Részletesebben

Konfliktuskezelési módszerek

Konfliktuskezelési módszerek Konfliktuskezelési módszerek A tananyag alcíme Szerző: Dr. Balogh Eszter Lektor: Domschitz Mátyás Bevezető Ebben a részben áttekintést kap a ma használt legmodernebb konfliktuskezelési módszerekről, az

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális

Részletesebben

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig!

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig! Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 2016. július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 2016. ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL MEGYE: KOORDINÁTOR NEVE: Baranya megye Horváth Sándorné A

Részletesebben

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ Veszprém MEGYE: Vizl Péterné

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ Veszprém MEGYE: Vizl Péterné Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 2016. július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 2016. MEGYE: KOORDINÁTOR NEVE: Veszprém Vizl Péterné Szakszervezet megnevezése: 1.Pedagógusok

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete Az Intézményi Érdekegyeztető Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata Pécs 2006 A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: 22612- /2007-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM

Részletesebben

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről 1997. év Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács 1996. december 20-i üléséről Napirend előtti felszólalásában a munkavállalói oldal a szervezkedési szabadságot veszélyeztető és a munka világát szabályozó

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK AZ AGRONOMA BEVÁLT GYAKORLATOK ADAPTÁCIÓJÁNAK VÁZLATA - DEMETRAE TÁRSADALMI NEMEK SZEMPONTJÁBÓL ÉRZÉKENY SZAKKÉPZÉSI KARRIER ÚTMUTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI-KÖRNYEZETVÉDELMI ÁGAZATHOZ A karrier útvonal 5 szakaszból

Részletesebben

OKTATÓI SEGÉDANYAG ZSKF TKK ŐSZ

OKTATÓI SEGÉDANYAG ZSKF TKK ŐSZ PÁRBESZÉD A KOMPETENCIÁK NYELVÉN OKTATÓI SEGÉDANYAG ZSKF TKK 2011. ŐSZ ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA PEGAZUS PROJEKT TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 A PÁRBESZÉD-MODELL BEMUTATÓ KLIPJE A ZSKF TKK K-DPR-K PÁRBESZÉD-

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Országos Érdekegyeztető Tanács első félévi munkaprogramja. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program

Országos Érdekegyeztető Tanács első félévi munkaprogramja. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program Országos Érdekegyeztető Tanács 2007. első félévi munkaprogramja 2. számú melléklet I. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program Január 2007. évi bértárgyalások a keresetnövelés éves mértékéről ( OÉT)

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

Ellensége - e a munkáltatónak a munkavédelmi képviselő? Gyakorlati tudnivalók a munkavédelmi érdekképviselet működésével kapcsolatosan.

Ellensége - e a munkáltatónak a munkavédelmi képviselő? Gyakorlati tudnivalók a munkavédelmi érdekképviselet működésével kapcsolatosan. ÉRDEKEGYEZTETÉS ÉRDEKKÉPVISELET Ellensége - e a munkáltatónak a munkavédelmi képviselő? Gyakorlati tudnivalók a munkavédelmi érdekképviselet működésével kapcsolatosan. BUDAPEST 2015. március 4. BORHIDI

Részletesebben

MKTB (BA) KÉPZÉS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK június. I. Témakör Munkajog, Munkaügyi igazgatás és Szociális jog

MKTB (BA) KÉPZÉS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK június. I. Témakör Munkajog, Munkaügyi igazgatás és Szociális jog I. Témakör Munkajog, Munkaügyi igazgatás és Szociális jog 1) A munkajog nemzetközi történeti kialakulása, fejlődési szakaszai. A magyar munkajog fejlődése, fogalma és tárgya. 2) A magyar munkajog forrásai,

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.)

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.) MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött a... (cím:..., székhely:., cégjegyzékszám:, adószám:..) mint munkáltató és... (cím:..., szül. hely és idő:., anyja neve:., adóazonosító jele: tb. azonosító jele:..) mint

Részletesebben

A PÁLYAORIENTÁCIÓ, ILLETVE A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS JELENTŐSÉGE ÉS MEGVALÓSULÁSA A KÖZNEVELÉSBEN

A PÁLYAORIENTÁCIÓ, ILLETVE A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS JELENTŐSÉGE ÉS MEGVALÓSULÁSA A KÖZNEVELÉSBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 A PÁLYAORIENTÁCIÓ, ILLETVE A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS JELENTŐSÉGE ÉS MEGVALÓSULÁSA A KÖZNEVELÉSBEN A kutatásról Fejlesztést megalapozó

Részletesebben

Szociális párbeszéd új keretek között

Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015.

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. Bemutatkozás REHABJOB - JOBGROUP REHABJOB (www.rehabjob.hu) üzletágunk mellett az alábbi divíziók tartoznak

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására Amely létrejött egyrészről az Óbudai Egyetem (ÓE) Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Székhely: 1034

Részletesebben

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján Kísérlet egyes közép-kelet európai országokban a társadalmi párbeszéd és a nemzeti munkaügyi kapcsolatok revitalizációjára - tanulságok és bevált gyakorlatok a válságból való kivezető úton VS/2014/0588

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Teljesítmény és erőforrás elemzés. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Teljesítmény és erőforrás elemzés. tanulmányokhoz IV. évfolyam PSZ Számvitel szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Teljesítmény és erőforrás elemzés tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Teljesítmény és

Részletesebben

ÜZEMI TANÁCSOK, SZAKSZERVEZETEK ÉS MUNKÁLTATÓK

ÜZEMI TANÁCSOK, SZAKSZERVEZETEK ÉS MUNKÁLTATÓK ÜZEMI TANÁCSOK, SZAKSZERVEZETEK ÉS MUNKÁLTATÓK Írta TÓTH ANDRÁS RÉSZVÉTEL ÉS KÉPVISELET Tóth András tudományos munkatárs MTA Politikai Tudományok Intézete 224 Üzemi tanácsok, szakszervezetek és munkáltatók

Részletesebben

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi Szakmenedzser

Részletesebben

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS MUNKAÜGYI SZAKREFERENS 340020 GAZDASÁGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPESÍTÉSEK 1 KÉPZÉSI ALAPINFORMÁCIÓK A programba való bekapcsolódás feltételei: A programba való bekapcsolódáshoz középfokú végzettség szükséges,

Részletesebben

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A

Részletesebben

Üzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév

Üzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció 2013/2014 I. félév 1. sz. táblázat Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Üzleti kommunikáció Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Üzleti alapozó

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

2010. Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése 2010.03.10.

2010. Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése 2010.03.10. 2010. Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik

Részletesebben

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL ÉRDEKVÉDELEM- ÉRDEKKÉPVISELET A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL 1 2 Várható szervezeti

Részletesebben

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Lean HR Est 2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem 1093 Budapest, Fővám tér 8., III. előadó Időpont:

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.10.27 Munkaviszony létesítése Munkaszerződés teljesítése (jogok és kötelezettségek, mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól) Munkaszerződés

Részletesebben

A kollektív szerződéskötés szerepe, jelentősége és lehetséges tartalma Magyarországon. Tarsoly Imréné szeptember 23.

A kollektív szerződéskötés szerepe, jelentősége és lehetséges tartalma Magyarországon. Tarsoly Imréné szeptember 23. A kollektív szerződéskötés szerepe, jelentősége és lehetséges tartalma Magyarországon Tarsoly Imréné 2016. szeptember 23. Bratislava Kollektív szerződés A KSZ a munkabéke eszköze, kiszámítható, szabályozott

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Vezetői és humán számvitel

Vezetői és humán számvitel SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK Emberi erőforrások felsőoktatási szakképzés (I.) ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZAT Vezetői és humán számvitel c. tárgy tanulmányozásához 2016/2017. tanév II. félév

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Balogh Mihályné Krasznai Zsuzsa

Balogh Mihályné Krasznai Zsuzsa Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Balogh Mihályné Krasznai Zsuzsa Cím(ek) 6724 Szeged, Lajta u. 16. Telefonszám(ok) Mobil: 30 3108953 E-mail(ek) Állampolgárság zsubalogh16@freemail.

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

A projekt részcéljai:

A projekt részcéljai: ÓVODAI ÉS ISKOLAI SZOCIÁLIS SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSE A FELHÍVÁS KÓDSZÁMA: EFOP-3.2.9-16 Magyarország Kormányának felhívása a család-és gyermekjóléti központok vagy az általuk kiszerződött feladatellátó

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata (az Országos Érdekegyeztetı Tanács 2008. július 04. jóváhagyta) 1. / A szervezet megnevezése: Munkaügyi Közvetítıi

Részletesebben

Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása

Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS Tanmenet és tantárgyi követelmények a KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS tantárgyhoz 2016/2017. tanév I. (őszi) félév Közigazgatás-szervező alapképzési szak (2015) NAPPALI és LEVELEZŐ tagozat Budapest, szeptember Postai

Részletesebben

A azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Foglalkoztatás II. tantárgy

A azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Foglalkoztatás II. tantárgy A 11499-12 azonosító számú megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgy 1. 1. A 11499-12 azonosító számú, megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása

Részletesebben

ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKKÉPVISELET A FA- ÉS BÚTORIPARBAN.

ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKKÉPVISELET A FA- ÉS BÚTORIPARBAN. ÉRDEKVÉDELEM- ÉRDEKKÉPVISELET ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKKÉPVISELET A FA- ÉS BÚTORIPARBAN. 2007. június 14. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ OÉT MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL INFORMÁCIÓ MUNKAVÉDELMI INFORMÁCIÓS

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

munkaerőpiaci tükör 2005

munkaerőpiaci tükör 2005 munkaerőpiaci tükör 2005 MUNKAERŐPIACI TÜKÖR Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly igazgató, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Frey Mária tudományos tanácsadó, Foglalkoztatási Hivatal, Kutatási

Részletesebben

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja.

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja. Bevezető A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a megmaradt képességek

Részletesebben