Az új magyar egészségügy, avagy a szemléletváltás koncepciója

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az új magyar egészségügy, avagy a szemléletváltás koncepciója"

Átírás

1 Az új magyar egészségügy, avagy a szemléletváltás koncepciója Mottó: A hagyományos struktúra szétmállása elsöpör minden régi szerveződési formát. (Durkheim [1897])

2 2 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló Előzmények Nemzetközi tendenciák Az egészségügy hazai helyzete A magyar egészségügy átalakításának általános alapelvei Az új magyar egészségügy létrejöttének feltételei Komplex, hosszú távú stratégia kidolgozása A ma sürgető feladatai Az azonnali intézkedések struktúrája Tulajdoni, működtetési viszonyok Egészségbiztosítás Intézményi struktúra Finanszírozás Egységes ellátási protokoll és a hozzá tartozó minimum követelmények bevezetése Ellenőrzési rendszer Humánerőforrás gazdálkodás, bérezés Képzés Az egészségügy Uniós fejlesztésekben való részvétele Hosszútávú stratégiaalkotás kötelezően végrehajtandó lépései, aprólékos feladatai Komplex, hosszú távú stratégia kidolgozásának lépései A magyar egészségügy külső környezeti feltételei A magyar egészségügy belső (ágazati) környezeti feltételei A magyar egészségügy belső intézményi szerkezete Az egészségügy alapvető céljának, valamint tartós, távlati céljainak meghatározása A magyar egészségügy közvetlen, irányítási céljai Az operatív, működési célok... 18

3 3 1. Vezetői összefoglaló 2. Előzmények A Menedzserek Országos Szövetsége (a továbbiakban: MOSZ) egy kiszámítható, stabil, szakmailag és társadalmilag elfogadott, gazdaságilag is működőképes, a XXI. század igényeihez igazodó korszerű hazai egészségügyi rendszer kialakítása érdekében már 2005-ben kidolgozott egy a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó kiemelt programot Egészséges társadalom címmel, ami a fejlesztéspolitikai tanácsban támogatást kapott, de az Egészségügyi Minisztérium tetszését nem nyerte el. Mindezek hatására is júniusában felhívással fordultunk a legnagyobb hazai egészségügyi és más szakmai érdekképviseletek, kamarák vezetőihez. E felhívásban a MOSZ ismét kezdeményezte a négy évvel ezelőtti, az Egészséges társadalom című programban megfogalmazott célok megvalósítását és ehhez az Egészségügyi Stratégiai Egyeztető Testület (ESET) létrehozását. A MOSZ e kezdeményezés élére állt, egyrészt azért, mert országos menedzseri szakmai szervezet lévén mentes mindenfajta egészségügyi- és egyéb lobbi-érdektől. Másrészt pedig azért, mert nemcsak felelősséget érez a magyar gazdaság állapotának alakulásáért, benne az egészségügyi ágazat egyre kilátástalanabb helyzetéért, hanem annak jobbításáért kész cselekedni is. Harmadrészt azért, mert a MOSZ meggyőződése, hogy a magyar egészségügyben a szemléletváltás csak rendszer- és folyamatszemléletű menedzsment-szakmai eszközök alkalmazásával történhet. A MOSZ kezdeményezéséhez a leghatározottabb támogatást a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségétől (a továbbiakban: VOSZ) kapta, mivel a széles értelembe vett egészségipar kialakítása, valamint a jól működő és átlátható egészségügyi szolgáltatói struktúra létrehozása nemcsak a menedzserek, hanem legfőképpen a vállalkozók jól megfogalmazott érdeke. Csak ezek együttesen javíthatják a lakosság munkaképességét, az egészségügyi kiadások racionalizálását, a felhasználás hatékonyságának jelentős növelhetőségét. Úgy gondoltuk/gondoljuk, hogy eljött az idő a fordulatra, a változásra, mert mind a meghatározó politikai erők, mind pedig a szakmai szervezetek (tisztelet a kivételeknek) ideológiák és rossz beidegződések fogságában

4 4 idejétmúlt megoldások rabjai. Valamint tudomásunk szerint nem rendelkeznek komplex egészségügyi stratégiai tervekkel. 2.1 Nemzetközi tendenciák Már nemcsak az ún. jóléti államokban, vagyis a fejlett világ országainak nagy részében okoz egyre nagyobb gondot a nagy ellátó rendszerek működtetése. Az egészségügynek több ismert szempontból is megkülönböztetett szerepe van a nagy ellátó rendszerek között. Hiszen az egészségügy működése és működtetése nemcsak finanszírozási, gazdasági, hanem társadalmi, szociális, és egyre erőteljesebben politikai kérdéssé is vált. A kutatók és szakértők egyetértenek abban, hogy globalizált világunkban az egészségügyi ellátórendszerek finanszírozási gondjai a következő okokra vezethetők vissza: a társadalmak (különösen a fejlett országok lakosságának) elöregedése; ennek következtében az ellátottak számának radikális növekedése; az ellátottak (érthető) ragaszkodása az elért szociális vívmányokhoz; a tudományok innovatív fejlődése révén egyre több, ám egyre drágább eszköz, módszer, eljárás, kémiai szer áll rendelkezésre; a globalizált világ követelményeivel nem képesek lépést tartani a szervezetek strukturális változásai; szervezeti inercia. A kutatók és szakértők jó része szerint a világ sok országában az egészségügy pazarlóan, és egyre romló színvonalon működik. A finanszírozási gondok mellett a közérdeklődés homlokterébe kerültek az egészségügyi szolgáltatások anomáliái is: Egy az USA egészségügyi intézményeiben (főként kórházakban) négy éven keresztül végzett felmérés szerint 2001-ben publikált adat szerint a vezető halálok az orvosi hiba volt. Ez azt jelenti, hogy több ember halt meg hibás orvosi döntés eredményeként, mint gépjárműbalesetben, mellrákban, vagy az AIDS következtében. (Nartanjan, R. N. 2006: Transfering best practice to healthcare:opportunities and challenges, The TQM Magazine, Vol. 18. No. 6. p ) Egy másik kutatás során ugyancsak az USA-ban 9 kórház 26 nővérének munkáját vizsgálták 239 órán keresztül. Kiderült, hogy az előforduló problémák számszerűen jelentősen meghaladták a hibák előfordulását. E kutatás is bizonyította, hogy milyen arányban fordulnak elő nap mint nap az orvosok, nővérek munkáját hátráltató olyan zavaró tényezők, amelyek

5 5 nem kerülnek a figyelem középpontjába, azonban jelentősen rontják az ellátás minőségét és nem utolsó sorban a (termelési és pénzügyi) hatékonyságot. (Jenei István, 2009: A karcsú (lean) elvek alkalmazásának tapasztalatai az egészségügyi folyamatok fejlesztésében, Vezetéstudomány, XLI. Évf szám 20. o.) Ezek a kutatások is jól mutatják, hogy a problémák jelentős része a szakapparátus hibáira vezethető vissza, amelyek viszont egyértelműen a rendszer működéséből, a folyamatok szabályozottságából, illetve szabályozatlanságából, a szakmai felkészületlenségből, a képzési módszerek fejletlenségéből a protokollok hiányából és/vagy be nem tartásából következnek. 2.2 Az egészségügy hazai helyzete A magyar egészségügy szervezeti rendszerében a hagyományok, a beidegződések, a paraszolvencia szinte mindent behálózó érdekeltségi rendszere, a gyakran még most is feudalista jellegű hierarchikus viszonyok, valamint a pártpolitikai csatározások által fenntartott régi rend az erőteljes bomlás jeleit mutatja. Ez a gyakorlatban véleményünk szerint azt jelenti, hogy a magyar egészségügy morális és szakmai mélyponton van. A magyar egészségügy tulajdonviszonyai; finanszírozási és szervezeti rendszere; működtetésének személyi, tárgyi és pénzügyi feltételei kaotikusak. A rendszerszemlélet és a gyakorlati oktatás hiánya jellemzi az egészségügyi felsőfokú képzést, ugyanúgy mint a hazai felsőoktatás más területeit is. Társadalmi, gazdasági és morális szempontból is elfogadhatatlan, hogy a magyar egészségügy alapvetően szakmai kontroll nélkül működik. A folyamatos és rendszeres szakmai ellenőrzés hiánya, az ágazati vezetés koncepciótlansága és gyengesége miatt az egészségügyi szolgáltatások minőségének (az ellátás eredménye, az ellátási folyamat hatékonysága, az épületek, eszközök állapota, a személyzet felkészültsége stb.) kötelező minimumrendszerét és annak következetes érvényesítését sem vezették be az ellátás egyik szintjén sem. A fentiek jórészt meg is alapozzák a pazarló gazdálkodást. A struktúra és a finanszírozás kaotikus állapota, az ágazati stratégia és a vezetés hiánya, az egyre növekvő várólisták, a magán és az állami egészségügyi ellátórendszer keveredése, a pártpolitikai csatározások, a feudumok stb. miatt veszélyes mértékben növekszik a lakosság egyre többször jogos bizalmatlansága az egészségügyi szakmákkal szemben, fokozatosan erodálódik a szakma

6 6 presztízse, ami sajnálatos módon tettlegességig is fajuló atrocitásokban nyilvánul meg. A megmerevedett politikai és egyéb szekértáborokban való gondolkodás miatt nincs párbeszéd és várhatóan nem is jön létre egységes álláspont az egészségügyi szakmai szervezetek között az egészségügy stratégiai átalakításának irányaival és mélységével kapcsolatban (lásd az ESET kezdeményezését!). A folyamatok szabályozatlansága, a szakmai protokollok elavultsága és/vagy be nem tartása hazánkban is az egész egészségügyi rendszer, a rossz és elavult struktúra tarthatatlan helyzetét, akut problémáit jelzik. Nem kellően ellenőrzött becslések szerint évente hazánkban ember hal meg helytelen kezelés, nem kívánt események, orvosi műhibák következtében (Varga at al., 2005: Hogyan előzhetjük meg az orvosi műhibákat? Avagy teremtsük meg a betegbiztonságot!, Egészségügy és Minőség, o.). és akkor még nem is beszéltünk az ennél nagyságrendileg nagyobb számú, a hozzáférés esélyegyenlőtlensége miatti ellátatlan betegekről. Egyértelműen ki kell mondani és minden további fejlesztési elképzelésnél azt figyelembe kell venni, hogy ma a magyar egészségügy működését a széleskörűen vett paraszolvencia érdekeltségi rendszere szabályozza. 3. A magyar egészségügy átalakításának általános alapelvei Elodázhatatlan a magyar egészségügy mélyrétegeit is érintő átalakítás megkezdése. Úgy is fogalmazhatunk, hogy nem egyszerű átalakításra, hanem a szervezeti, működési és finanszírozási struktúra fokozatos, ám teljeskörű megváltoztatására, átállítására, szemléletváltásra van szükség. A magyar egészségügy átalakítását, átállítását csak a gazdaság és a társadalom stratégiai céljaival együtt, azok messzemenő figyelembevételével, azokkal szoros összefüggésben lehet megkezdeni. Az egészségügyi rendszer a gazdaság elidegeníthetetlen része, annak termelő ágazata. Nemcsak amiatt, mert az állami kiadások egyre növekvő részét képezi, hanem azért is, mert interdiszciplináris ágazat lévén hálózatszerűen épül be a gazdaság más területeinek működésébe. Legfőképpen pedig azért, mert a bruttó nemzeti össztermék, a GDP egyre nagyobb részét teszi ki, sikeres, eredményes munkája jelentős, nemcsak humán termelő erőt hoz létre.

7 7 A világtendenciával összhangban Magyarországon is növekednek az egészségügyi kiadások az elöregedő társadalom, az ellátottak körének bővülése miatt, továbbá azért, mert a tudományos eredmények alkalmazása következtében drágább eszközöket, eljárásokat, gyógyszereket alkalmaznak. A kiadások növekedési ütemét csak az eddigieknél sokkal aktívabb és hatékonyabb prevenciós egészségpolitikával, továbbá az egészségipar tudatos fejlesztésével lehet csökkenteni. Az egészségügy területén két szempontból is az eladók piacáról beszélhetünk. Az már köztudott, hogy az egészségügyi szolgáltatásnál sok minden miatt ami feltétlen megváltoztatandó a szolgáltató, döntően az orvos határozza meg, hogy a beteg mikor, milyen szolgáltatást vegyen igénybe. A másik területről viszonylag kevesebb szó esik, pedig ennek döntő hatása van az egészségügyi ellátás költségeire, hogy az egészségügyi szolgáltatók beszállítói még ma is minden lehetőséget igénybe vesznek, hogy az eszközök, a gyógyszerek az infrastrukturális elemek árait és összetételét ők határozzák meg. Az előzőekből következően is határozott véleményünk, ma már sokakkal egyetértve, hogy egy ország egészségi állapotát csak kisebb mértékben határozza meg az egészségügyi ellátó rendszer milyensége, működésének hatékonysága. Az állampolgár jóléte, egészségének megőrzése bonyolult társadalmi, gazdasági, politikai, valamint családi és más környezeti, és pszichológiai, magatartási stb. tényezők és viszonyrendszerek egymásra hatásától függ. A magyar egészségügy újragondolását csak az ún. egészségipar definiálásával, illetve fejlesztésével együtt tudjuk elképzelni. Az egészségipar fogalma értelmezésünkben messze meghaladja az egészségügyi termékeket előállító ipar tartalmi és fogalmi körét. 4. Az új magyar egészségügy létrejöttének feltételei 4.1 Komplex, hosszú távú stratégia kidolgozása Eredményei kb. 10 év alatt érhetőek el. A magyar egészségügy előtt álló feladatokat csakis a belső és külső érintettek (stakeholderek) céljai, törekvései alapján határozhatjuk meg. A belső (a szakma) és a külső (lakosság, állami, üzleti, civil szervezetek) érintettek változó céljai, preferenciái alapján lehet az egészségügy stratégiáját kialakítani. Csak a jól előkészített, és körültekintően megalkotott (óhatatlanul kompromisszumos) stratégia tud rendet teremteni az érintettek folyton változó, és gyakran egymással is konfliktusba kerülő bonyolult cél- és feltételrendszerei között.

8 8 A hosszú távú stratégia elengedhetetlen részének tekintjük az ellátottak, és az ellátók, a tulajdonosok (állam, önkormányzatok), a beszállítók (üzleti szféra) és a szolgáltatást igénybe vevők szemléletének radikális megváltozását, illetve megváltoztatását. A szemléletváltás lényege, hogy a jelenlegi orvos-érdekeltségű gyógyítás és egészségügyi rendszer beteg-érdekeltségű gyógyítássá, és egészségközpontú egészségügyi rendszerré alakuljon át. A stratégiát úgy kell felépíteni, hogy az kitérjen az egészségügy kapcsolatára a gazdaság egyéb ágazataival és egyértelművé kell tennie annak összes konzekvenciájával, hogy az egészségügy a gazdaság egyik termelő ágazata. 4.2 A ma sürgető feladatai A magyar egészségügyet igen rossz fizikai és pszichés állapota miatt úgymond sürgősségi ellátásban kell részesíteni. Azonnali, halaszthatatlan, életmentő intézkedések szükségesek a működőképesség és az ellátás fenntartása érdekében. Olyan rövid távú intézkedési tervre gondolunk, amelynek tartalmaznia kell egyrészt az alább javasolt azonnali intézkedéseket, továbbá az ugyancsak azonnali hatállyal elkezdett stratégiaalkotási folyamat prioritásait, a hazai új egészségügyi rendszer tervezett (elképzelt, preferált) legfontosabb tartalmi és formai elemeit. És amelynek lépései szinte kötelezően, természetes módon illeszkednek a majdan kialakítandó komplex hosszú távú stratégiához Az azonnali intézkedések struktúrája Tulajdoni, működtetési viszonyok Egészségbiztosítás Intézményi struktúra Finanszírozás Egységes ellátási protokoll bevezetése Ellenőrzési rendszer Humánerőforrás gazdálkodás, bérezés Képzés Az egészségügy Uniós fejlesztésekben való részvétele Tulajdoni, működtetési viszonyok A magyar egészségügyben jelenleg az ingó és ingatlan vagyonok döntő többsége állami, illetve önkormányzati tulajdonban van..valóban folyamatosan

9 9 növekszik a magán tulajdon szerepe és részvétele, ami minden bizonnyal egy célszerű folyamat. Az egészségügyben nagyon helytelenül privatizációról szoktak beszélni akkor, amikor az állami vagy önkormányzati vagyon kezelését és a szolgáltatás szervezését, menedzselését egy magán cég veszi át az önkormányzattól illetve az államtól. Ezeknek a változtatásoknak az alapvető célja a professzionális menedzsment megteremtése volt, illetve ma is az, de meggyőződésünk, hogy mindenféle szervezetben lehet jól és rosszul is dolgozni. A működtetésre való átvétel legutóbbi időszakában elterjedt negatív eredmények és különösen a kommunikáció, hátterében az áll, hogy egyrészt a politika helytelenül és megalapozatlanul privatizációról beszélt, sőt hibásan tudatilag is így kezelte, ami a következő indokolatlan konfliktusok kialakulásához vezetett: A működtetésre való átvétel után megszűnt a szolgáltatók két csatornás finanszírozása, vagyis csak az OEP finanszírozás maradt meg, de ugyanakkor az átadási szerződésekben nem csak, hogy az esetek többségében pénzt kértek a szolgáltatások átadásáért, de egyben azt is elvárták, hogy az addigi fenntartói kötelezettségeket az új üzemeltető vállalja magára. Senkinek nem tűnt fel az az ellentmondás, hogy egyszer azt mondjuk, hogy a szolgáltatók alul finanszírozottak az OEP által, ugyanakkor ezekkel a szerződésekkel deklaráltuk, hogy jó, hatékony menedzsmenttel az OEP finanszírozásból az addigi fenntartói kötelezettségek is teljesültek. Az ily módon kialakult vegyes szervezetű egészségügyi szolgáltató rendszer kezelése nem volt és ma sem szektor semleges, különböző adók, az ÚMFT-ben való részvétel és egyéb szempontokból sem. Egyértelmű véleményünk, hogy ezen a téren az elmúlt időszakban megjelenő kudarcok nem a rendszerből adódtak, hanem a hibás politikai értékelésből, kezelésből valamint abból tévhitből, hogy a társasági formában való működés önmagában hatékonyság növelést jelent. Javaslataink a tulajdonviszonyok és működtetési struktúra átalakítására: 1. Nem látunk indokot arra, hogy az egészségügyi szolgáltatás szempontjából bármilyen szempontból is meg kelljen különbözteti a szolgáltatókat tulajdonosuk, vagy - és itt hangsúlyozottan mondjuk - fenntartójuk szempontjából. Véleményünk szerint a kétcsatornás finanszírozást célszerűbb lenne mielőbb megszűntetni, amire a

10 10 későbbiekben ki is térünk, azonban ez egy hosszabb folyamat, ezért azt gondoljuk, hogy az OEP finanszírozáson túlmutató az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyében megfogalmazódott egyéb követelményeknek való megfelelést számonkérhető módon a tulajdonosnak vagy fenntartónak kell biztosítania. 2. Ha érvényt szerzünk az előző pontban megfogalmazottaknak, akkor a jelenleginél sokkal objektívebb és kvázi automatikus szempontok alapján fog kialakulni, hogy a működési engedélyüknek megfelelő egészségügyi szolgáltatások hol és milyen szakmai tevékenységgel, milyen kapacitással maradnak meg. Természetesen ez igényel egy kormányzati országos ellátási stratégiát, annak összes elemével. 3. Itt kell megemlíteni, hogy ma már semmi sem indokolja, hogy minisztériumi fenntartásban működjenek egyes szolgáltatók. Célszerűnek tartanánk, ha ezek az intézmények a lehető legrövidebb időn belül a ma szakmailag és pénzügyileg is jól működő orvosegyetemek szervezetébe integrálódjanak, szakmai esetleg területi megfontolások alapján. 4. Javasoljuk viszont sürgősen megszüntetni az intézményeken belüli nagy értékű eszközök alapítványi és/vagy magántulajdonát. Ez a rendszer a korrupció melegágya. 5. A fenti struktúra igényli az ellátási kötelezettségek felelősségének is átgondolását, mert már ma is problémát okoz, hogy a nem önkormányzati kézben lévő szolgáltatók ellátási kötelezettsége egy áttekinthetetlen procedúra szerint alakul ki. 6. Az intézményi struktúra és a működési engedélyek kiadásának fontos megfontolást igénylő része az országos mentési és betegszállítási struktúra lehetőségeinek felmérése, szolgáltatásainak meghatározása. Indokaim: Egy szervezet működtetését a szakirodalom, valamint a saját meggyőződésem és tapasztalataim szerint a következő alapvető tényezők határozzák meg: a tulajdonosi struktúra a szervezeti hierarchia, a stakeholderek (a működtetésben érintett szervezetek és személyek) szerepe, jogosultságai, továbbá a corporate governance, vagyis vállalatirányítás rendszere a finanszírozási struktúra a szervezet működésének társadalmi, gazdasági, jogszabályi környezete a szervezet hatalmi viszonyai

11 11 Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez az új tulajdonosi struktúra csak szigorú törvényi szabályozás és folyamatos szakmai és társadalmi ellenőrzés mellett válthatja be a hozzá fűzött reményeket Egészségbiztosítás Az egészségbiztosítás rendszerének függetlenül annak tulajdonviszonyaitól úgy kell kialakulnia, hogy: egyértelmű legyen az ellátási jogosultság és a jogosultakért a járulék az államtól a munkáltatóktól az állampolgároktól azonos módon, szankcionáltan befizetésre kerüljön egyértelmű legyen, hogy milyen biztosításhoz milyen ellátás jár (hozzáférési esélyegyenlőség, szakmai esélyegyenlőség, stb.) szankcionált ellátást ellenőrző rendszer kerüljön kiépítésre Az Egészségbiztosítási Felügyeletet továbbra is működtetni kell, vagy önállóan, vagy a PSZÁF részeként Intézményi struktúra Az intézményi struktúra szerkezetét alapvetően az a.) pont szerint gondoljuk kialakítani, de a következő további szempontokat is feltétlen figyelembe venni javasoljuk: egyértelműen meg kell határozni az alapellátás, a járó és fekvőbeteg ellátás feladatait és az ahhoz illeszkedő érdekeltségi és szankciórendszert. egyértelműen meg kell határozni a progresszív ellátás szakmai kritériumait és az ehhez illeszkedő finanszírozást. a minisztériumi egészségügyi stratégia részeként ki kell alakítani azokat az érdekeltségi, esetleg időszakos vagy végleges, de két- három évenként felülvizsgált támogatási rendszereket, melyek biztosítják minden tekintetben az esélyegyenlőséget a lakosságnak,de ezek az előzőekben írt automatizmusokkal nem alakultak ki. Az egészségügyi stratégiának kell tartalmaznia és topológiailag meghatároznia a ma súlyponti és egyéb ebbe a kategorizálásba tartozó szolgáltató helyek elhelyezkedését. Az intézményi struktúrába a stratégia részeként be kell építeni a szociális intézményekkel való kapcsolódás szakmai és szervezeti rendszerét, a szűrés és prevenciós kötelezettségeket, a rehabilitációs és hospice ellátási szerkezetet. Elengedhetetlen, hogy az országban létrejöjjön egy központilag szervezett és működtetett, telediagnosztikai, telemetriai rendszer Finanszírozás A finanszírozási rendszer továbbfejlesztésénél alapvetőnek tartjuk a teljesítmény finanszírozást, ami természetesen igényli a teljesítmények pontos meghatározását és annak nagyon szigorú ellenőrzését.

12 12 A helyes finanszírozás csak a helyes költség meghatározáson alapulhat, melyre vonatkozó eddigi kísérletek eredményei felhasználhatóak, de véglegesíteni csak egy új szemléletű kidolgozás után lehet, ez a kidolgozás két lépcsőben végezhető el. Először meg kell határozni a helyes metodológiáját a költségszámításnak, ezzel paralel pedig ki kell dolgozni az igen részletes szakmai protokollokat és a hozzájuk tartozó minimum követelményeket. Ez a munka is elvégezhető iterációs lépésenként, melynek első lépése pár hónapon belül megtehető és teendő. A finanszírozás értékének meghatározásánál feltétlen célszerűnek tartanánk ha abba beépülne: az amortizáció és a már igen rendszer idegen ÁFA körből való kimaradás megszűntetése A pazarlás csökkentésének egyik jelentős módja lehet, ha az egészségbiztosító stratégiája az egyes évek költség minimumának céljáról áttérne a biztosítottak élete folyamán jelentkező költségek minimalizálására. Ha a fenti elképzelések megvalósításra kerülnek, sokkal egyszerűbben alakítható copayment és térítéses ellátási rendszerek Egységes ellátási protokoll és a hozzá tartozó minimum követelmények bevezetése Az egészségügyi szolgáltató rendszer szakmai színvonalának és értéken lévő finanszírozásának elengedhetetlen feltétel, hogy az ellátás különböző területire és szintjeire egységes protokoll kerüljön meghatározásra. Ennek megalkotására folyó munka hosszú évek óta folyik az egészségügyben, de az objektivitása a különböző érdekszférák bizonyos esetben a szakmai felkészületlenség miatt mindezidáig csak részlegesen és nagyon kis egyenszilárdsággal valósult meg. Meggyőződésünk, hogy ezek a protokollok és hozzájuk tartozó szakmailag indokolt minimum követelmények három-négy hónap alatt kidolgozhatóak, ha a kidolgozást résztvevőinek szankcionált egyértelmű felelőssége van. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy ezen protokollok és minimum feltételek kidolgozásában olyan gazdasági és menedzsment ismerettel rendelkező szakértők is részt vegyenek, akik a magyar gazdasági realitások figyelembe vételével határozzák meg a szakmai elvárásokat illetve szinteket. A fentiekben azt már többször leírtuk, hogy a szakmai értékeléshez és a finanszírozáshoz a protokollok betartását, illetve az attól való eltérés indoklását részletesen dokumentálni kell Ellenőrzési rendszer Ki kell kidolgozni az ellátás-ellenőrzés módszertanának, gyakorlatának és szankciórendszerének szisztémáját és struktúráját. Fontos feladat az ellenőrzés technikai, technológiai rendszerének kidolgozása, vagy bizonyos területeken továbbfejlesztése, ami nyílván egy jól működő adat és üzembiztos informatikai rendszeren kell hogy alapuljon. Erre a

13 13 rendszerre azonban semmilyen további központi forrást nem tartunk indokoltnak, mert az elmúlt tizenöt-húsz évben olyan volumenű pénz fordítottak egészségügyi informatikára, amiből már akár évtizede is működhetne az elvárt rendszer. Ezért határozottan úgy gondoljuk, hogy ahol ennek a rendszernek forrásigénye lenne, azt teljes egészében a fenntartónak, illetve a működtetőnek kell biztosítania. Az ellenőrzés csak akkor hatékony, ha gyors és nem következmények nélküli. Egy ilyen rendszer kialakítása utána semmi sem indokolja, hogy a teljesítmények elszámolása harminc napnál tovább tartson Humánerőforrás gazdálkodás, bérezés A betegek részéről egyre határozottabban megnyilvánuló bizalmatlanság, az egészségügyben dolgozók félelmei, elvándorlásuk, a csökkenő munkateljesítmény, az erodálódó szakmai presztízs, az intézmények csőd-közeli állapota stb. mind-mind a mostani egészségügyi rendszer működésének következményei. Csak a rendszer, a szervezetek és a folyamatok sürgős átalakítása után lehet megbecsülni az új ellátórendszer humánerőforrás igényét. Az egészségügyben dolgozó orvosok és szakdolgozók hivatalos illetménye tarthatatlanul alacsony és differenciálatlan. De azt az egész új rendszer kidolgozásánál ismerni és figyelembe kell venni, hogy a meglévő kiterjesztett értelemben vett paraszolvencia az egész rendszer hatékony és szakmailag megalapozott működését gátló érdekeltségeket alakít ki és természetesen egy olyan minimum szürke, de inkább fekete gazdaságot, mely az egészségügyben dolgozók jövedelmét, ugyan nagy különbségekkel de jelentős mértékben növeli a hivatalos illetményhez képest. A hivatalos illetmények növelésének forrását biztosítja egy úgynevezett potyautasok nélküli és sokkal kevésbé pazarló rendszer, ami akár pár év alatt kialakul. Az ellenőrzött és szakmailag is kézben tartott teljesítmény finanszírozási rendszerhez illeszkedően, véleményünk szerint az intézmények saját hatáskörében, erősen diferenciált bérezési rendszer is be kell vezetni Képzés Az egészségügy képzési rendszerét egyébként hasonlóan más ágazatok képzési rendszeréhez - alapvetően át kell alakítani a mai ellátási rendszerek, technológiák, metodológiák figyelembe vételével, ami egyszerre kell, hogy tartalmazza és ez megoldható a beteg ellátásának komplexitására és specializáltságára való felkészülést. Ez nyilván párhuzamosan igényli, hogy a felsőfokú képzéseknél a MAB a fentiekhez illeszkedő új kritériumrendszert határozzon meg és a felsőfokú

14 14 intézmények hozzá kezdejenek a gyakorlat orientált képzési curiculumok kidolgozásához. Figyelembe kell venni, hogy az elengedhetetlenül szükséges új képzési rendszer kialakításának jelenleg nem csak szakmai, hanem igen jelentős érdekeltségi gátjai is vannak. Az egyébként szükséges posztgraduális és rezidens képzési rendszer alapvetően átalakítandó a rendszer szemlélet a gyakorlatorientáltság és az egészségügyi ellátó rendszer megismertetése szempontjából. Többször javasoltuk és itt is megismételjük, hogy az egyes hiányszakmám problémáinak megoldására új fajta technológiák, pl. telediagnosztika és rövid idejű akár csak átmeneti licencet adó képzések bevezetése szükséges. Meggyőződésünk, hogy a közoktatásban és minden felsőoktatásban be kell vezetni az egészségtudatossága való nevelést, és az egészségügyi ellátó rendszernek a megismertetését. Sürgősen meg kell kezdeni a szakmai képzések rendszerének átalakítását a fentebb jelzett szemléletváltás filozófiájához illeszkedően. Neuralgikus pont a rezidensek helyzete, ezért a korábbi kormány által előidézett ellenérdekeltségeket meg kell szüntetni. Ezzel együtt haladéktalanul hozzá kell fogni a rezidensképzés tartalmának, módszertanának átalakításához. Elengedhetetlen a felsőfokú képzés, különösen az orvosképzés átalakítása is a beteg-szemlélet, és a gyakorlatorientáltság szempontjából. (beleértve a kommunikációs készség fejlesztését is) Véleményünk szerint nem tűr halasztást a posztgraduális kredit-rendszer teljes körű átalakítása sem, mégpedig két fő irányban: a speciális képzés és az ellátási rendszerszemlélet irányában. Égető feladat a hiányszakmák gyorsított képzési metodikának kidolgozása és gyakorlati megvalósítása. Meggyőződésünk szerint csak úgy tudunk változtatni a lakosság egészséggel kapcsolatos szemléletén, ha már az általános iskolában is ismét tanrendbe kerül az egészségtan tantárgy. Sürgősen meg kell kezdeni a szakmai képzések rendszerének átalakítását a fentebb jelzett szemléletváltás filozófiájához illeszkedően. Az egészségügyi képzés rendszerét hasonlóan más ágazatok képzési rendszeréhez alapvetően át kell alakítani napjaink és a jövő ellátási rendszereinek, technológiáinak, metodológiáinak stb. figyelembe vételével. Az új képzési rendszernek tartalmaznia kell a komplex és speciális betegellátásra való felkészülést. Ehhez szükséges, hogy a felsőfokú képzéseknél a MAB a fentiekhez illeszkedő új kritériumrendszert határozzon meg, és a felsőfokú intézmények hozzá kezdjenek a gyakorlat-orientált képzési curriculumok kidolgozásához.

15 15 Figyelembe kell venni, hogy az elengedhetetlenül szükséges új képzési rendszer kialakításának jelenleg nem csak szakmai, hanem igen jelentős érdekeltségi gátjai is vannak Az egészségügy Uniós fejlesztésekben való részvétele A megkötött szerződéseket, éppen megvalósulás alatt lévő és a megvalósult pályázatok a jelenlegi rendszer adottságaként kell kezelni. A KEOP keretében értékelés alatt lévő pályázatokat a lehető leghamarabb értékelni és megvalósítani célszerű. Az értékelés alatt lévő, onkológiai, rehabilitációs pályázatokat célszerűnek tartanánk átgondolni, és regionális szemléletből országos szemléletűvé tenni. Feltétlen átgondolandónak tartjuk a ROP-ban előkészített egészségturisztikai pályázatokat, mert ennek szakmai és topológiai szempontjai az új egészségstratégiához illesztendők. Kiemelt projektnek javasoljuk egy milliárd Ft-os adekvát egészségügyi ellátást adó turisztikai (nem medical turizmus) projekt megvalósítását, a már meglévő közel 5 milliárd forintos pályázat bázisán. 4.3 Hosszútávú stratégiaalkotás kötelezően végrehajtandó lépései, aprólékos feladatai Komplex, hosszú távú stratégia kidolgozásának lépései Mivel a stratégiaalkotás állandó folyamat, ezért az alábbi, egymásra épülő feladatok részletes kidolgozásának azonnali megkezdését javasoljuk: A magyar egészségügy külső környezeti feltételei Külső környezet: rövid áttekintés az EU országainak egészségügyi rendszereiről (különös tekintettel a volt szocialista országok helyzetére), az egészségügyi intézmények tulajdonviszonyaira, működésük finanszírozására, biztosítási rendszereikre és egyéb feltételeire A magyar egészségügy belső (ágazati) környezeti feltételei A belső feltételek számbavételéhez nélkülözhetetlen az egészségügy jelenlegi teljes struktúrájának auditálása. Ez azért megkerülhetetlen, mivel ma senki nem rendelkezik megbízható adatokkal az egészségügyi intézményekről E fundamentum ismerete nélkül bármiféle stratégia csak maximum kívánságok gyűjteménye lehet.

16 16 A következő ágazati szintű felméréseket javasoljuk: 1. Az egészségügy jelenlegi intézményrendszere: az intézmények száma, struktúrája, ingó és ingatlan vagyona illetve valamilyen formában kezelt, használt vagyona tulajdonosi/tulajdonosi fenntartói viszonyai, működési formái 2. Az egészségügy jelenlegi intézményrendszere: az intézmények száma, struktúrája, ingó és ingatlan vagyona illetve valamilyen formában kezelt, használt vagyona tulajdonosi/tulajdonosi fenntartói viszonyai, működési formái. 3. A magyar egészségügy törvényi és rendeleti szabályozásának szigorú áttekintése (a reguláció és/vagy dereguláció szükségessége) 4. Az egészségügyi intézmények, valamint az alap-, a szak- és fekvőellátás jelenlegi feladatai, egymásra épülése, kapcsolatrendszere, jogosultsági és felelősségi rendszere 5. A rehabilitációs ellátás strukturális és szakmai rendszere 6. A szociális és az egészségügyi ellátás meglévő és lehetséges kapcsolatainak intézményhálózatának és jogszabályi környezetének feltárása 7. A mentőszolgálat (mentés, betegszállítás) feladatai, ellátási hálózata, eszköz- és személyi ellátottsága 8. Tervezési rendszerek a magyar egészségügyben (helyi, megyei? regionális? országos?) 9. A nem állami, és nem önkormányzati társaságok és azok szerepének és feladatainak rögzítése a magyar egészségügyben 10. A magyar egészségügyi graduális és posztgraduális képzés helyzete (elmélet és gyakorlat, az innovativitás, a képzett szakemberek elvándorlása) 11. A társadalombiztosítás helyzete, valódi biztosító jellege, jogosítványai, finanszírozási rendszere, ellenőrzési rendszere, informatikai ellátottsága (kompatibilitása az APEH-el, a cégbíróságokkal, a vám- és pénzügyőrséggel)

17 A népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat feladatai, jogosultsági és felelősségi rendszere, a létező népegészségügyi programok elemzése igények, kötelezettségek, lehetőségek, kitörési pontok 13. A stakeholderek (az egészségügyi intézmények, szervezetek működésben érintettek külső és belső személyek, szervezetek, az állam, az önkormányzatok, a lakosság, a tulajdonos/ok, a menedzserek, a munkavállalók, a vevők és beszállítók stb.) érdekeinek feltérképezése 14. Az egészségügy meglévő és lehetséges kapcsolatai más ágazatokhoz A magyar egészségügy belső intézményi szerkezete Az egészségügyi szolgáltatók térképének elkészítése Az egészségügy alapvető céljának, valamint tartós, távlati céljainak meghatározása Az pontban felsorolt feltételek és adottságok, tehát a fundamentumok számbavétele után e következő szakaszban kerülhet sor a magyar egészségügy jövőképének meghatározására, a küldetés megfogalmazására és az ágazat értékeinek felsorolására A magyar egészségügy közvetlen, irányítási céljai A stratégiaalkotás e szakaszának legfontosabb feladatai: rövid és hosszú távú célok, feladatok és eszközök (biztosítási és ellátó szervezeti rendszer, állami és piaci feladatok, struktúrák) meghatározása, a küldetés átalakítása feladatokká, teljesítmény- és eredménykövetelményekké a prioritások kijelölése a feladatok időhorizontjának meghatározása a siker kritériumainak azonosítása. Ebben a szakaszban történik a stratégiai feladatok konkretizálása, feltételeinek és eszközeinek meghatározása, ki (melyik szervezet) miért felelős, milyen összegű forrás áll rendelkezésre (vagy kell hogy rendelkezésre álljon) a feladatok végrehajtására, valamint hogy milyen határidővel kell azokat teljesíteni, és hogyan történik a végrehajtás ellenőrzése.

18 18 Vagyis: 1. Az állami és piaci feladatok és struktúrák kialakítása, a tulajdonosok kötelezettségei és jogosítványai 2. Az alapellátás feladatai, hatóköre, finanszírozása 3. A járóbeteg-szakellátás feladatai, hatóköre, szervezeti rendszere, finanszírozása 4. A fekvőbeteg-ellátás aktív és passzív ágyai, szervezeti rendszere, finanszírozása 5. A szűrés, prevenció, rehabilitáció, hospice struktúrája, feladatai, szervezeti rendszere, finanszírozása 6. A mentés és betegszállítás struktúrája, ellátási körei, szervezeti és eszközrendszere, finanszírozása 7. A graduális, és posztgraduális képzés szervezeti rendszere, finanszírozása 8. A népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat feladatai, szervezete, finanszírozása, a népegészségügyi prevenciós program szervezeti rendszere, finanszírozása stb Az operatív, működési célok A stratégiaalkotásnak e következő, befejező szakaszában történik a funkcionális, vagy részstratégiák, akciótervek kialakítása. Egyszerűen fogalmazva, az egészségügy egyes szakterületein ki, mikor, mit csináljon, és mire mennyit költsünk. Ebben a szakaszban kell kidolgozni a változások pontos menetrendjét, a szervezetek újragondolását, működésük szabályozását, stratégiájuk tervezését, a folyamatokat o a beteg és a vizsgálandó anyag útját, o az ellátási protokollokat o a döntési mechanizmusokat, o a gazdálkodás, a nyilvántartás, az informatika, a humán erőforrás gazdálkodás, az ügyfélkapcsolati menedzsment stb. egységes rendszerét, a stratégiai tervezés (helyi, regionális, országos) rendszereit, a konkrét akcióterveket, a szervezetek együttműködésének szabályait, a folyamatos ellenőrzés rendszerét, és intézményeit, az uniós források felhasználásának prioritásait, rendszerét, stratégiáját,

19 19 olyan feladatok meghatározása, amelyek jelentős pluszforrást nem igényelnek, ám rövidtávon már mérhető eredményt biztosíthatnak stb. Amennyiben működőképes és finanszírozható egészségügyi ellátórendszert szeretnénk a jövő nemzedékeire hagyni, akkor nem győzzük hangsúlyozni a stratégiaalkotás fentebb jelzett folyamata, aprólékos munkája nem kerülhető meg. A fundamentumok ismerete, a fenti feladatok, felmérések, kimutatások következetes és pontos végrehajtása és elkészítése nélkül csak pénznyelő automata, rizikófaktorok tárháza, és az állami jóváhagyással működő korrupció melegágya marad a magyar egészségügy. A fenti feladatok elvégzéséhez forrás teremthető az EKOP, az ÁROP és a TÁMOP keretében, esetleg kiírás módosítással vagy csak egyszerűen pályázattal. Nagy figyelmet kell fordítani, ha három keretből történik a finanszírozás, azok összhangjára tartalmilag és határidőben is, de véleményünk szerint nem jelentős összegre ( m Ft) van szükség. A MOSZ és a VOSZ ezeken a pályázatokon részt véve, továbbra is összefogja az anyag kidolgozását, természetesen ha van érdeklődés az illetékes kormányzati szervekkel összefogva. Budapest, június 24. Dénes Gábor MOSZ főtitkár Dr. Rudas János MOSZ társelnök Dávid Ferenc VOSZ főtitkár Demján Sándor VOSZ ügyvezető elnök

Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV PONTBA N. dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke

Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV PONTBA N. dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV 18 PONTBA N dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke 1. E-alap : Egységes, egy nemzeti kockázat közösségen

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Előzmények Intézményi döntések 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat;

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE A megfelelőségi vizsgálat időtartama maximum 90 nap. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Ha fenntartó az intézményfejlesztési

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II.

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. dr. Baráth Lajos SZTE mesteroktató Gazdasági igazgató Károlyi Sándor Kórház MEN Debrecen

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Bemutatja: Bruhács Tamás főosztályvezető-helyettes - OM, Fejlesztési és Tudományos Ügyek Főosztálya Hodász

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Farkas Krisztina KIM közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár Minőségfejlesztés a felsőoktatásban, TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002

Részletesebben

Kontrolling és szervezetfejlesztés

Kontrolling és szervezetfejlesztés Dr. Túróczi Imre Dr. Lakatos Vilmos A kontrolling célja a szervezetek működésében: A folyamatok hatékonyságát javítva szolgálni a szervezet működését! A kontrolling általános feladatai: Tervezés Elemzés

Részletesebben

Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009

Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009 Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009 EUREGIO III PROJECT MASTER CLASS PROGRAM 2009. szeptember 3. Emlékeztetőül 2007-2013 között Magyarországnak 1,4 milliárd euró fejlesztési forrás

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program X. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és V. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia, 2008. szeptember 18-20., Balatonfüred Egészségpolitika I. Szekció, 2008. szeptember 19. Az apró munka és

Részletesebben

Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján

Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján Turizmus 2.0 Humán fejlesztések a kiemelt ágazatban BKF, BUDAPEST, 2010. XI. 4. Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján DR. RUSZINKÓ

Részletesebben

Ép testben ép lélek alapítvány. 18 háziorvosi praxis minőségügyi tevékenységének 10 éve

Ép testben ép lélek alapítvány. 18 háziorvosi praxis minőségügyi tevékenységének 10 éve Ép testben ép lélek alapítvány 18 háziorvosi praxis minőségügyi tevékenységének 10 éve 2000 MOTIVÁCIÓ LEHETŐSÉG FORRÁSTEREMTÉS CÉLMEGHATÁROZÁS, ÚTKERESÉS, GYŰJTŐMUNKA, RENDSZERKIÉPÍTÉS TANÚSÍTÁS 2001-2005

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Kisbej András vezető tanácsadó 2007. április 5. Projektszerű működés és a funkcionális szervezeti működés szabályozása nem egyen szilárdságú

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 Készült: a Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar 2009. évi Szervezeti önértékelése alapján, valamint a kari fejlesztési stratégia, a módosított

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE 8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE A Csákvár Nagyközség Polgármesteri Hivatala Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése

Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése ÁROP-3.A.1/2008-0018 9. részfeladat Pályázati kiírás 12. területe A projekt szemlélet megerősítése Képzési tematika Készítette: SKC Consulting

Részletesebben

A kórházi sürgősségi ellátás nemzetközi szemszögből

A kórházi sürgősségi ellátás nemzetközi szemszögből A kórházi sürgősségi ellátás nemzetközi szemszögből Prof. Dr. Pintér Lajos HM miniszteri megbízott Dr. Pápai Tibor Ph.D centrumvezető ápoló 1 A nemzetközi sürgősségi ellátás evolúciója a gazdasági, urbanizációs,

Részletesebben

MUE Konferencia Construma, 2011. április 6.

MUE Konferencia Construma, 2011. április 6. MUE Konferencia Construma, 2011. április 6. Az Új Széchenyi Terv Termál- Egészségipart érintő pályázati lehetőségei. A humán erőforrás fejlesztési irányai egy munkaerő-piaci kutatás eredményei alapján

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására

Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ:746.273/2006. Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására Összeállította: Egyeztetve: Jirkovszkyné

Részletesebben

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE Jelen dokumentációban található bizalmas és szerzői jog által védett információk védelmében az anyag harmadik személy részére történő akár közvetlen

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása

Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása dr. Helmle László 2012. szeptember 20. A Semmelweis Terv tézisei Az ellátórendszer összhangjának ismételt megteremtése (térségi szervezés, progresszív ellátás)

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

HRH KIHÍVÁSOK ÉS MENEDZSMENT A GYAKORLATBAN FEKVŐBETEG ELLÁTÁS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEMSZÖGE ÉS TAPASZTALATAI

HRH KIHÍVÁSOK ÉS MENEDZSMENT A GYAKORLATBAN FEKVŐBETEG ELLÁTÁS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEMSZÖGE ÉS TAPASZTALATAI HRH KIHÍVÁSOK ÉS MENEDZSMENT A GYAKORLATBAN FEKVŐBETEG ELLÁTÁS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEMSZÖGE ÉS TAPASZTALATAI dr. Rácz Jenő NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI EMBERI ERŐFORRÁS MUNKAKONFERENCIA BUDAPEST, 2013. MÁJUS 29. VAN-E

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Kozármisleny Város Polgármesteri Hivatalának. Szervezetfejlesztési Stratégiája

Kozármisleny Város Polgármesteri Hivatalának. Szervezetfejlesztési Stratégiája Kozármisleny Város Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztési Stratégiája Kozármisleny, 2008. május. Záradék: Jelen Szervezeti Stratégiát Kozármisleny Város Képviselő-testülete a 62/2008.(VI.16.) számú

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások Banai Péter Benő Makrogazdasági, költségvetési keretek 1. Magas növekedés és/vagy olcsó adósság-finanszírozás bővülő költségvetési mozgástér 2.

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Módszertani feladatellátás

Módszertani feladatellátás Sidlovics Ferenc Módszertani feladatellátás A korábban kijelölt módszertani intézmények kijelölése 2012. december 31-én megszűnt. 2013. január 1-től a Főigazgatóság látja el az országos szociális, illetve

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21.

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. 2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

IT üzemeltetés és IT biztonság a Takarékbankban

IT üzemeltetés és IT biztonság a Takarékbankban IT üzemeltetés és IT biztonság a Takarékbankban Előadó: Rabatin József Üzleti stratégia igények Cél? IT és IT biztonsági stratégia Mit? Felmérés, Feladatok, Felelősség Minőségbiztosítás Mennyiért? Hogyan?

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen

Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen MOTTÓ Kevesebb időbe telik valamit jól csinálni, mint megmagyarázni, hogy miért nem

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport

Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport Prof. Dr. MIHÁLYI Péter: Az egészségügyi reform fő irányai és az egészségpénztárak kapcsolata 2006. november 9. 1 Mi a baj a magyar egészségügyben?

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Az OEP és az. kapcsolata.

Az OEP és az. kapcsolata. Az OEP és az Önkéntes Egészségpénztárak kapcsolata. VII. Pénztárkonferencia 2004. November 4-5. dr. Kameniczky István Az OEP szemlélete WHO definíciója: Az egészség a teljes fizikai, szellemi szociális

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001

Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Dr. Belicza Éva szakmai vezető / GYEMSZI egyetemi docens / SE EMK DEMIN, 2013. május 31. Miért? Mit? Ki? Hogyan? Mikor? Miből?

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Dr. Vilmányi

Részletesebben

Pályázati útmutató. Pályázati útmutató. A.2. részcélok. A.2. részcélok

Pályázati útmutató. Pályázati útmutató. A.2. részcélok. A.2. részcélok TIOP-2.2.8.A-15/1 Infrastrukturális fejlesztések megvalósítása c. pályázati felhívás Változáskövető Hivatkozás Eredeti szöveg Módosított szöveg A1. Alapvető cél és háttér információ A1. Alapvető cél és

Részletesebben

Központi szociális információs fejlesztések

Központi szociális információs fejlesztések TÁMOP 5.4.2 kiemelt projekt Központi szociális információs fejlesztések Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal AZ NRSZH FELADATAI A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere 2008. november 17. Sopron Sopron madártávlatból A hőség és a szabadság városa

Részletesebben

Belső és külső kommunikáció standard

Belső és külső kommunikáció standard Belső és külső kommunikáció standard Betegbiztonsági Fórum Sinka Lászlóné Adamik Erika 2013. 06. 27. Vezetés, humánerőforrás, minőségmenedzsment munkacsoport 1 Gyökérokok keresése (belső kommunikáció)

Részletesebben

Munkavédelem - kockázatértékelés

Munkavédelem - kockázatértékelés Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben