KITEKINTÉS Illyés Gyula: Bölcsőkutatók... 59

Átírás

1 Agóra és közművelődés Bizodalmam a KERT tapasztalatában ahogy érti a múló nyári délutánban első búcsúzó leveleit s nem is az az óriás fa de ösvénybe vésett zöldes árnya vele rezdülve csodálja mi minden megtörténhet itt hol már lélek lengése és testnek borzongása valami csillagközi szélfúvással hírnököl Bizodalmam a KERT tapasztalatában Nagy Gáspár: Ahogy érti. Rónay György emlékének TARTALOM TARTALOM a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus folyóirata június Mátyus Aliz: Előszó... 3 Balcsók István: A szolnoki agóra a társadalomföldrajz nézőpontjából... 4 Szarvák Tibor: Agóra a közösségek szemével... 9 Borosán Lívia Hornyák Zoltán: A 7. évfolyamos tanulók szociális kompetenciájának vizsgálata Bács-Kiskun megyében...16 Gergye Veronika: Szociolingvisztikai mikrokutatás a jánosházi Batthyány Lajos Általános Iskolában A közbizalom és a részvétel helyzete Magyarországon, 2008 őszén (Péterfi Ferenc összeállítása) KITEKINTÉS Illyés Gyula: Bölcsőkutatók ARCKÉPEK Wutka Tamás: Granasztói Pál építész, író. Egy européer a közelmúltból Ferenczi László: Joó Tiborról ( ) OLVASVA ÚJRAOLVASVA Bolváry-Takács Gábor: A bolognai folyamat nyomában Simon László: Silányfás IFJÚSÁG Frideczky Katalin: Rend Deák Péter: Miért épp a középkori Európa II. rész... 80

2 TARTALOM a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus folyóirata június ESEMÉNYTÁR Borbáth Erika: Emlékezés az ÚTRA, mely vezet a Múltban, Jelenben és Jövőben. A Kőrösi Csoma Sándor Napok megnyitója Halász Péter: Nem egy emberre szabott feladatot tűzött maga elé. Kőrösi Csoma Sándor Napok Borbás György: Zala György Emlékév A. Gergely András: A másság mint önkép. Antropológiai fotókiállítás megnyitó (MMIKL, október 20.) Nagy Gáspár szellemi öröksége Vasváron (Bakos István) Felnőtt tanulók hete pályázatok fiataloknak, felnőtteknek, családoknak (Tóth Erzsébet) Felhívás a magyar szellemi kulturális örökség megőrzésére E számunkat Kecskeméti Kálmán festőművész, fotós, Fény és árnyék fotóival illusztráltuk.

3 Előszó A Magyar Nyelv Évének köszönhetően e számunkban Illyés Gyula Bölcsőkutatók c. írását olvashatják (59. o.). Nyelv, kor és gondolkodás összefüggésének érzékeltetésére pedig Baltasar Gracián spanyol szerző sorait egy 1647-ben írt művéből, a pontokba szedett Az életbölcsesség kézikönyvéből, amely a korabeli Európa egyik legolvasottabb műve volt, s Faludi Ferenc fordításában a 18. században nálunk is ismertté vált. 48. Kiben mi lakozik, annyiban számíthat valakinek. Legyen a belső mindig kétszer annyi, mint a külső mindenestül 128. Lelki emelkedettség. A hős egyik legfontosabb kelléke, mert a nagyság minden fajtája iránt fellelkesít: emeli az ízlést, tágítja a szívet, köszörüli az elmét, nemesíti a kedélyt, és méltóságot kölcsönöz A nagylelkűség, a nagyvonalúság forrásukat ismerik fel benne Kétszer gondolj át mindent. A másodszori felülvizsgálat nagy biztonságot ad; kivált, ahol nem értesz jól valamit, igyekezzél időt nyerni Új érvek vetődnek fel, hogy álláspontodat erősítsék vagy igazolják 200. Legyen kívánnivalód. E nélkül boldogságodban is szerencsétlen leszel. A test lélegzik, a lélek áhít Még az ész számára is kell, hogy maradjon valami megtudnivaló, ami tápot ad a kíváncsiságnak Az jutalmaz ügyesen, aki sohasem elégít ki egészen. Ahol nincs kívánnivaló, annál több a félnivaló Ahol a vágy végződik, ott kezdődik a félelem Osszuk be életünket okosan. Nem, ahogyan az alkalmak adódnak, hanem előrelátó és válogató módon. Pihenők nélkül gyötrelmes az élet, mint a hosszú vándorút fogadók nélkül; kellemessé a tudós változatosság teszi. Fordítsuk a szép élet első szakát a halottakkal folytatott beszélgetésre: azért születtünk, hogy mást és magunkat megismerjük, s a hű könyvek tesznek bennünket valakivé. Az út második szakaszát töltsük az élőkkel, lássunk és vegyünk számba minden jót, ami a világon van Az út harmadik harmadában legyünk egészen a magunké, mert a végső boldogság a bölcselkedés. Mátyus Aliz 3

4 AGÓRA ÉS KÖZMŰVELŐDÉS Balcsók István A SZOLNOKI AGÓRA A TÁRSADALOMFÖLDRAJZ NÉZŐPONTJÁBÓL tavaszán, a TIOP nem pólusvárosoknak szóló agóra pályázatán abból indultunk ki, hogy az Agóra program keretében megvalósítani tervezett multifunkcionális közösségi intézmény deklarált célkitűzése, hogy ne csak Szolnok Megyei Jogú Város lakosságához juttassa el szolgáltatásait, hanem a szűkebb és tágabb környezetében elhelyezkedő települések népességéhez is. A térségi vonzásviszonyokat figyelembe véve, hat kistérség csaknem félszáz települése jelentheti a közvetlen célterületet a központ számára (1. ábra). A Szolnokot is beleértve 49 településre (ezek közül a megyeszékhely mellett még további nyolc birtokol városi rangot) kiterjedő potenciális vonzáskörzet valamennyi városa és falva belül esik az egy órás izokrón vonalon vagyis Szolnok bárhonnan elérhető személyautóval egy órán belül. Noha a beruházás pozitív közvetlen és közvetett hatásai vélhetően érzékelhetők lesznek majd az egész megyében, de Karcag és Tiszafüred térsége, illetve a Jászság kimaradó települései leginkább (de nem kizárólag) épp a viszonylag nagy távolság, illetve az ebből eredő közlekedési nehézségek miatt nem kerültek a potenciális vonzáskörzeten belülre. Noha Abony városa Pest megyéhez, ezen belül a Ceglédi Kistérséghez tartozik, és ezért nem szerepel a térképen, a földrajzi közelség (Szolnok közvetlen szomszédja, a települések központjai között lévő távolság megtételéhez alig 14 percre van szükség személyautóval), illetve a régtől fogva fennálló vonzásviszonyok miatt mégis az egyik legközvetlenebbül érintett településsé válik majd (2. ábra).

5 1. ábra A Terminál potenciális vonzáskörzete Forrás: Saját szerkesztés. 2. ábra A megyeszékhely eléréséhez szükséges idő Jász-Nagykun-Szolnok településeiről Forrás: Saját szerkesztés a VÁTI Kht. Adatainak felhasználásával. 5

6 A multifunkcionális közösségi centrum legfontosabb tervezett funkcióit civil tudásközpont, egészségkultúra központ, esélynövelő központ, családok központja tekintve elmondható, hogy az elméleti vonzáskörzet demográfiai, gazdasági, szociális és kulturális jellemvonásait figyelembe véve minden tekintetben valódi térségszervező erőként működhet majd. A VÁTI besorolása alapján a Szolnoki Kistérség az Észak-alföldi régió átlagánál érezhetően jobb mutatókkal rendelkezik (a fejlett, stagnáló kategóriába tartozik), azonban a közvetlen környezetében a jászberényit leszámítva jóval elmaradottabb térségek találhatók, és különösen igaz mindez a legrosszabb, vagyis a leszakadó kategóriába tartozó Kunszentmártoni és Törökszentmiklósi Kistérségre. Nyilvánvaló tehát, hogy egy ilyen típusú beruházás kisugárzási ereje komolyan dinamizálhatja a közvetlen vonzáskörzetet, és komoly segítséget jelenthet az elmaradott térségek dinamizálásában, felzárkóztatásában. Az egy órás izokrón vonalon belül fekvő potenciális vonzáskörzet össznépessége fő volt december 31-én, és a 49 település között a fős lakónépességgel rendelkező Szolnok jelenti az egyik, míg a mindössze 195 lelket számláló Hunyadfalva a másik végpontot. A nemek egymáshoz viszonyított arányát tekintve érvényesül az ország egészére jellemző nőtöbblet (az össznépességen belül 51,9% a szebbik nem részaránya), bár az országos középértéknél valamivel kevesebb nő jut ezer férfira (az országos 1106 fővel szemben csak 1077 fő). A Terminál noha mindegyik korosztály számára széles spektrumban biztosít majd programokat, elsősorban mégis a fiatalabb generációkat célozza meg. Mindezt figyelembe véve a vizsgált településeken élő népesség korstruktúrája az átlagosnál kedvezőbbnek mondható, az idős népesség (a 60 év felettiek) aránya ugyan kismértékben meghaladja a középértéket, de a fiatal korosztályok aránya jóval magasabb az országosnál. A 30 éves kor alatti korcsoportok részesedése 39,2% az össznépességen belül (országosan 38,8%), ezen belül különösen figyelemreméltó, hogy a 15 évesnél fiatalabbak 17,7%-os aránya 1,1 százalékponttal haladja meg az országos középértéket. A lakónépesség korszerkezete tehát összességében valamelyest fiatalabb az országos átlagnál, és ezt az adottságot tovább javítja Szolnok iskolaváros jellege vagyis a kulturális pláza közvetlen célközönsége nagy létszámban van jelen a városban és közvetlen környékén. 6 A népmozgalmi adatokat megvizsgálva ugyanakkor az átlagosnál némileg kedvezőtlenebb kép bontakozik ki. Az élveszületések ezer lakosra jutó száma 2006-ban a vizsgált településeken összességében minimális mértékben ugyan, de elmaradt az országos középértéktől, míg a halálozásoké ugyancsak minimálisan meghaladta azt. Az előző évhez viszonyítva a 49 településen 928-cal többen haltak meg, mint ahányan születtek, és a fentieknek megfelelően az ezer lakosra jutó tényleges fogyás üteme (3,4 ezrelék) kismértékben meghaladta az országos 3,2 -et. A népesség természetes fogyását ráadásul nem volt képes ellensúlyozni a települések közötti migráció sem, mert a térségen belüli vándorlásokat is beleértve egy esztendő leforgása alatt 1338 fővel többen költöztek el az érintett városokból-falvakból, mint ahányan itt keresték és találták meg új lakóhelyüket. Az összességében kedvezőtlen demográfiai folyamatok tehát azt mutatják, hogy mindenképpen szükség van a térség településein a népességmegtartó-képesség fokozására, és ezekhez a törekvésekhez kiválóan illeszkedik az elérhető szolgáltatások körének bővítése, illetve a meglévők színvonalának emelése, ami a tervezett projekt alapvető célkitűzései közé tartozik. A Terminál ugyancsak kiemelt feladatának tekinti, hogy majdan civil-tudás-központként különböző előadások, képzések, tréningek és közösségi programok segítségével bővítse a lakosság általános ismereteit, illetve segítséget nyújtson olyan tudásanyag és kompetenciák elsajátításában, amelyek javítják a munkaerőpiacon történő érvényesülés esélyét különösen a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esetében. A mindenki számára hasznosítható ismeretek (ügyintézéssel, vállalkozással, az Európai Unióval kapcsolatos információk, ismeretterjesztő előadások-élménybeszámolók stb.) mellett tehát külön hangsúly helyeződne az elmúlt időszakban háttérbe szorult felnőttképzés, illetve az élethosszig tartó tanulás feltételrendszerének drasztikus javítására, az (újra)elhelyezkedés megkönnyítésére. A szervezett tanfolyamok és képzések (számítástecnikai, nyelvi, vállalkozói ismeretek, OKJ-s orientációt elősegítő szintfelmérés stb.) egyben lehetőséget biztosítanak akár a helyben felmerülő munkaerőpiaci igények gyors és hatékony kielégítésére is, csökkentve ezáltal a jelenleg meglévő súlyos feszültségeket. A népesség iskolázottsági viszonyait, a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetet és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok átlagosnál magasabb arányát

7 figyelembe véve kijelenthető, hogy nagy szükség van az intézmény ilyen típusú küldetéstudatának kiterjesztésére a közvetlen vonzáskörzetben. A legutóbbi népszámlálás adatai alapján a 49 településen élő lakosság iskolai végzettsége kedvezőtlenebb képet mutat az országos átlagnál. A vizsgált térségben az országos középértéknél magasabb a legfeljebb az általános iskolát befejezők részaránya, a szakiskolai-szakmunkás végzettséggel rendelkezők aránya megfelel az átlagnak, az érettségivel és a diplomával rendelkezők részesedése viszont jelentősen elmarad attól. Az átlagosnál kedvezőtlenebb struktúra azt jelzi, hogy a gazdasági teljesítőképességhez mérten fejlett közép- és felsőfokú intézményhálózat önmagában még nem nyújt garanciát egy magasan képzett munkaerőbázis kialakulására. A kevésbé versenyképes összetételen rövid- és középtávon is nehéz érdemben változtatni, mivel az okok nagyon összetettek, számos tényezőre (szociális helyzet, közlekedési viszonyok stb.) vezethetők vissza. A rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy a 10 évesnél idősebb népességet tekintve az első osztályt sem befejezők aránya megfelel az országos átlagnak, ugyanakkor a 15 évesek és idősebbek körében már alacsonyabb a legalább általános iskolai végzettségűek részaránya (86,4%, az országos középérték 88,8%). A 25 évesnél idősebb korosztályok között a diplomával rendelkezők részesedését tekintve fokozódik az elmaradás, a térség átlagértéke csak 9,5%, szemben az országos 12,6%-kal. A helyi adottságokból eredő problémákat tovább súlyosbítja az a kedvezőtlen tendencia, hogy a kvalifikált népesség tekintetében a több és jobb munkalehetőség, a magasabb bérek és életszínvonal, a magasabb szintű társadalmi-kulturális és egyéb szolgáltatások eredményeként igen erősen érvényesül a főváros és az agglomeráció elszívó hatása. A jövőre nézve további, a képzettségi struktúrán jelentősen túlmutató negatívumokat hordoz az a tény, hogy az elvándorlás leginkább a fiatal, munka- és gyermekvállalásra képes fiatalabb korosztályokat érinti. Az erőteljes képzettségi és demográfiai erózió egyik fontos oka tehát, hogy a Terminál potenciális vonzáskörzetébe eső települések foglalkoztatási helyzete kedvezőtlenebb az átlagosnál. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat február 20-i adatai szerint összességében ugyan alig egy százalékponttal magasabb a munkanélküliség szintje a 7,17%-os országos átlagnál, a középérték azonban igen komoly területi különbségeket takar. Miközben Szászberek mutatója alig haladja meg az országos átlag felét, addig Tiszabőn annak több mint négyszeresét mérték ugyanabban az időpontban. A települések döntő többségében az álláskeresők munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya meghaladja az országos átlagot, mindössze 13 település esetében mutatható ki alacsonyabb érték vagyis az összképet igen erőteljesen befolyásolják a megyeszékhely kedvező adatai (Szolnok nélkül a térségi mutató 8%-ról 9,4%-ra romlik). Kedvező adottság ugyanakkor, hogy a regisztrált álláskeresők összetétele a legtöbb szempontból kedvezőbb az átlagosnál. Jellemzően rövidebb a munkanélküliség időtartama: míg országos szinten a regisztráltak 30,3%-a minősült tartósan munkanélkülinek (vagyis legalább egy éve folyamatosan szerepelt a nyilvántartásban), addig a vizsgált térség átlagértéke mindössze 26,8%. Ennek megfelelően az átlagosnál kevesebb a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya, a térségben az álláskeresők alig több mint negyede, országos szinten közel egyharmada részesült ebben az ellátási formában. Az országos átlagnál valamelyest alacsonyabb a pályakezdő fiatalok részaránya, a képzettségi struktúra pedig a diplomások némileg alacsonyabb, és a szakmunkások kevéssel magasabb részaránya mellett megfelel az ország egészére jellemzőknek. Mindez tehát azt jelenti, hogy a multifunkcionális közösségi centrum tervezett képzéseihez a közvetlen vonzáskörzetben rendelkezésre áll a megfelelő fogadóközeg, a piaci igényekhez illeszkedő struktúra esetén a tudásközpont funkció ilyen típusú elemei hatékonyan javíthatják a munkaerőpiaci viszonyokat. A Terminál komplex szolgáltatásai mindemellett egy versenyképes helyi alternatíva felkínálása révén eredményesen fékezheti a magasan kvalifikált munkaerőnek a térségből történő kiáramlását, sőt, akár vonzó tényezőként is megjelenhet a későbbiekben. A multifunkcionális közösségi központ megnevezésének megfelelően a lehető legnagyobb mértékben törekszik a hátrányos helyzetű csoportok, kiemelten a roma etnikum társadalmi integrációjának elősegítésére, az esélyegyenlőség feltételeinek javítására. Noha a roma etnikum tényleges létszámáról nem állnak rendelkezésre hivatalos adatok, az önidentifikáción alapuló népszámlálási adatok pedig nem tekinthetők mérvadónak (sőt, még tájékoztató jellegűnek sem), az esélynövelőközpont funkció működtetésére és tartalommal való feltöltésére már önmagában a lakosság nemzetiségi összetétele is jó alapot szolgáltat. 7 AGÓRA ÉS KÖZMŰVELŐDÉS Balcsók István: A szolnoki agóra a társadalomföldrajz nézőpontjából

8 Más, hivatalosnak tekinthető adatforrás hiányában csak a legutóbbi cenzus során összegyűjtött információk használhatók fel, de már a nyilvánvaló bizonytalansági tényezők ellenére is kijelenthető, hogy a vizsgált térségben a roma etnikumhoz tartozók az átlagosnál magasabb arányt képviselnek az össznépességen belül. A mintegy 2%-osra tehető országos átlagnál összességében 25%-kal magasabb a magukat romának vallók részaránya összesen több mint 6900 fő szerepel a népszámlálási adatokban, de a munkanélküliségi mutatóhoz hasonlóan ebben az esetben is igen komoly területi differenciák jellemzők. Miközben kilenc településen egyetlen romát sem írtak össze a számlálóbiztosok, addig öt helységben tíz százalék fölötti (vagyis az országos átlag legalább ötszöröse) a részarányuk, és külön kiemelhető Tiszabő, ahol 635 fő (a lakónépesség 31,25%-a) vallotta magát az etnikumhoz tartozónak. A halmozott társadalmi hátrányok egyértelmű megnyilvánulása a roma népesség mellett leginkább a fogyatékkal élők esetében érhető tetten, és a Terminál kiemelt prioritásként természetesen számukra is elérhetővé kívánja tenni valamennyi szolgáltatását. A rendelkezésre álló adatok, az érintett létszám alapján a közvetlen vonzáskörzetben valóban szükség van a társadalmi beilleszkedés elősegítésére, illetve a társadalom befogadó-készségének növelésére, mivel a fogyatékkal élők aránya magasabb az átlagnál. A korbetöltött és a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülők létszáma a 49 településen csaknem elérte a főt decemberben, vagyis a lakónépességen belüli részarányuk 8,8%, csaknem egy százalékponttal meghaladva az országos átlagot. A területi megoszlás relatíve homogénnek tekinthető (bár a valóban kiugró szélsőértékek 4,8% és 14,5% közötti intervallumot jelölnek ki), zömmel 8-10%-os szintet mutatnak az egyes települések vagyis a probléma nem tekinthető térségspecifikusnak. Kedvezőtlen adottságnak minősíthető ugyanakkor, hogy a korhatár alatti ellátásban részesülők létszáma jóval magasabb a korbetöltöttekénél ( fő, szemben a fővel), és míg az utóbbiak össznépességen belüli részesedése elmarad az országos átlagtól, addig az előbbieké érezhetően meghaladja azt. Mindezek alapján fokozott jelentőséggel bír az ő társadalmi (és munkaerő-piaci) integrációjuk elősegítése, mert életkorukból adódóan még számos olyan szolgáltatásra tarthatnak igényt, amelyekhez jelen pillanatban a különböző akadályozó tényezők miatt csak komoly nehézségek árán, vagy egyáltalán nem férhetnek hozzá. 8 A helyi közösségek fejlesztése elképzelhetetlen a legkisebb működő egységként funkcionáló családok kiemelt támogatása a működőképesség megőrzése, a problémákkal küzdők célirányos segítése stb. nélkül, és mindez nem csak helyi, hanem országos szinten is hosszú távú érdek. A családsegítő, családkohéziós programok működtetésével a Terminál igen fontos szerepet tölthet be a térségben. A családszerkezet nagy vonalakban az ország egészére jellemző: a családok háromnegyedében házastársi kapcsolatban élnek a felek, gyakorlatilag egytizedük élettársi kapcsolatra alapozódik, míg a csonka családok részesedése az országos átlagnál valamivel alacsonyabb, 15,5%. A térségre jellemző sajátosság ugyanakkor, hogy az átlagosnál magasabb a nagycsaládok aránya mind a házastársi, mind pedig az élettársi kapcsolatokat tekintve. A négy vagy több gyereket nevelő házastársaknak az összes családon belüli részesedése mintegy másfél százalék (országosan 1,2%), és ugyanez az adat az élettársi kapcsolatokra vetítve 0,3% (az országos átlag 0,26%). A fiatalos családösszetételt jelzi az a tény is, hogy a családok egy százalékában legalább négy, 15 évesnél fiatalabb gyermeket nevelnek a szülők (országosan ez az arány 0,8%). Az előzőek alapján kijelenthető, hogy a családok összetartása, a generációk közötti párbeszéd elősegítése, a nagycsaládosok problémáinak szervezett, mindenki számára elérhető kezelése alapvetően meghatározza a jövő generációk életszemléletét, a családról, gyermekvállalásról alkotott véleményét. A különböző családsegítő szolgáltatások széles körben való hozzáférhetősége azért is különösen fontos, mert a legutóbbi népszámlálás adatai alapján a térségben élő családok között az országos átlagnál jóval magasabb azoknak az aránya, ahol egyáltalán nincs foglalkoztatott. Országos átlagban a családok 30,7%-ában munkanélküli vagy inaktív maga a családfenntartó is, a vizsgált térségben ugyanez az arány 35,3%. Kiemelt figyelmet kell fordítani természetesen a csonka családban élőkre is, hiszen a vizsgált településeken közel anya vagy apa neveli egyedül gyermekét vagy gyermekeit. A KSH adatai alapján a térségben összesen 3432 fő részesült árvaellátásban év végén vagyis az érintettek magas száma önmagában indokolttá teszi a sérült, és/vagy krízishelyzetben lévő családok felkarolását, bevonva őket a Terminál családok központja funkciója keretében szervezett programokba.

9 Szarvák Tibor AGÓRA A KÖZÖSSÉGEK SZEMÉVEL AGÓRA ÉS KÖZMŰVELŐDÉS A TIOP pályázathoz 2008 tavaszán 500 fő megkérdezésével reprezentatív kérdőíves kutatást 1 végeztünk négy kistérségben (Szolnoki, Törökszentmiklósi, Mezőtúri; Kunszentmártoni) és egy tájegységben (Alsó-Jászság; Jászberényi kistérség), valamint Abony városban. A minta területi hatóköre vélhetően a leendő szolnoki agóra vonzáskörzetét jelenti. A kultúra a mindennapokban A jövendő Agóra és a jelenlegi kulturális intézményrendszer fenntartásához elengedhetetlen azt ismernünk, hogy az intézmény hatókörét lefedő helyi társadalom mennyit költ egy intervallumban (félévben) kultúrára. Az eredmények alapján azt látjuk, hogy az átlagos költési jellemzők visszatükrözik a belső periféria társadalmának, települési és végzettségi mutatókban jelentkező egyenlőtlenségeit. A minta átlaga (5259 Ft) és mediánja (2000 Ft) alapján vélhetően az ingyenes vagy alacsony belépődíjjal rendelkező rendezvények és a fiatal (diplomás, kreatív osztályhoz tartozó) felnőttek alakíthatják a stabil (életmódban rögzített),,hűséget az új Agóra iránt. Az Aba-Novák Kulturális Központ közösségi és térkapcsolati vonzása 100 fokozatú skálán 2 25 pontot ért el. Komoly különbség mutatkozik a településtípusok között. A megyeszékhelyen élők körében ez az érték 50; a városokban és a községekben pedig pont 100 fokozatú skálán. A minta egészében félévente közel 20%-os látogatási intenzitást regisztrálhattunk. Évente a válaszadók harmada jelzett látogatást. A kulturális habitus eltérését jól láthatjuk az iskolai végzettség függvényében. A diplomások kétszer magasabb intenzitással (100 fokozatú skála átlaga 49 pont) járnak el az Aba-Novák Kulturális Központba, mint a minta korábban említett átlaga. Az érettségizetteknél ez az érték 39 pont 100 fokozatú skálán. Más iskolai végzettséggel rendelkezők gyakorlatilag kimaradnak a kulturális központ programjaiból. Az Aba-Novák Kulturális Központ látogatása főleg a szolnoki kistérség lakóira jellemző, de relatíve látogatottnak nevezhető a mezőtúri kistérség lakóinak körében is. A korosztályok szerint a nyugdíjasok gyakorlatilag nem mennek be a kulturális központba; a minta átlagánál magasabb értékkel a középkorosztály jelzett látogatási gyakoriságot. A minta átlagát ebben a kérdésben a fiatal felnőttek eljárási gyakorisága jelentette. 1. tábla: Mennyit költünk kultúrára? (Ft) Fiatal felnőttek Középkorosztály Max 8 általános Szakmunkásképző Érettségi Diploma Szolnok Városok Községek Nyugdíjasok Átlag Medián

10 Az Aba-Novák Kulturális Központ új nevét a válaszadóknak 44 %-a (főleg a szolnokiak, a fiatal felnőttek és a magasabb kulturális tőkével rendelkezők) ismerte. Bár a kulturális központ vonzása / települési-közösségi integráltsága még komoly fejlesztést igényel; a térkapcsolati-közösségi vonzás jól értelmezhető az alábbi példán. Az alábbi keresztábra összefüggésének az a lényege; hogy a,,ház előtti eljárás; ezzel együtt a programok/kínálat feltételezhető ismerete természetes vonzást jelent a kultúra új szolnoki ikonjának és erősítheti azt a hatást is, hogy a kultúra (a látvánnyal, a közvetlen befogadással) várost (urbánus közeget) teremt. 2. tábla: Kint is, bent is Az Aba-Novák Kulturális Központ vonzása a ház térkapcsolati vonzásának tükrében 100 fokozatú skálán Ha a munkahelye Szolnokon van, milyen gyakran megy el az Aba-Novák Kulturális Központ mellett? Átlag Elemszám Ritkán Hetente Hetente többször Naponta Naponta többször Kulturális fogyasztás Az Aba-Novák Kulturális Központ leglátogatottabb programjai között első (34%-os említéssel) a kiállítás, irodalmi műsor, könyvbemutató kategória; második a színházi előadás, koncert dimenzió; harmadik a gyerekprogramok. Érdekes, hogy a nők körében tapasztaltuk a rendezvények intenzívebb látogatását. Különösen így volt ez a testi-lelki egészséggel, a gyerekprogramokkal, a koncertekkel és a réteg-klub rendezvényekkel kapcsolatban. A fiatal felnőtteknek elsősorban a réteg-klub tematika; a koncertek és a kiállítások voltak vonzóak az Aba-Novák Kulturális Központ kínálatából. A települések közül a szolnoki lakosok részvétele domináns. Az Agóra-agglomerációhoz sorolható városok polgárait főként réteg-klub tematika, testi-lelki egészségmegőrző programok, ismereterjesztő előadások és a kiállítások érdekelték, de számottevő volt a színház és a koncert vonzereje is. A községek válaszadói körében főként az ingyenes, vagy vélhetően olcsóbb belépő díjjal bíró rendezvények voltak népszerűbbek. 3. tábla: Vonzerővel rendelkező programok az Aba-Novák Kulturális Központban (igen válaszok; sorszázalék) Szolnok Városok Községek 1. Testi-lelki egészséget megőrző programok Táncos rendezvények Színházi előadás, koncert Hobbi, szakkör, klub (nyugdíjas-, kézműves-, filmklub) Kiállítás, irodalmi műsor, könyvbemutató Ismeretterjesztő előadás Gyerekprogram Fiatal felnőttek Középkorosztály Nyugdíjasok 10

11 Kulturális habitus; az Agóra koncepcióval kapcsolatos attitűdök A válaszadók fontosnak tartják, hogy Szolnokon felépüljön egy különleges kulturális épület. Ezt az álláspontot erősítve azt is látjuk, hogy a válaszadók túlnyomó többsége szívesen tölti el szabadidejét olyan helyen, ahol egyszerre sokféle program és több generáció egyidejűleg van jelen. Ez a társadalmi-korosztályi sokszínűség (multikulturális jelleg) elfogadása minden vizsgált szociológiai dimenzióban jelentkezik 3. Válaszadóink szerint egy kulturális térben a legfontosabb az, hogy tudást átadó programok mellett párhuzamosan lehessen programokat választani. Mindezek mellett igen lényeges eleme ennek a kulturális térről alkotott képnek az élményszerűség. Az ingázók számára volt igen lényeges az, hogy a busz indulásáig milyen programokkal tudja az idejét eltölteni. Nagy terek szükségességében nem igazán tudtak dönteni válaszadóink. AGÓRA ÉS KÖZMŰVELŐDÉS Szarvák Tibor: Agóra a közösségek szemével 4. tábla: Kulturális térkép 100 fokozatú skálán (100=teljes mértékben, 0=egyáltalán nem) Melyek a fontosak egy kulturális térben? Összességében azt látjuk, hogy a jövendő szolnoki Agóra építészeti és közművelődési jellemzőit a minta teljes mértékben támogatta. A települési keresztábrán látszik az is, hogy az élmény, tudás, a látvány 4 kép fontosabbnak tűnik a szolnokiak és a községben élők számára. A válaszadók minden tevékenységi irányt szükségesnek tartottak, de leginkább fiatalok és gyermekek részére szabadidős programokkal bővítenék a kínálatot. Második helyen a Csodák palotája funkciót említették a megkérdezettek. A legalacsonyabb; de még mindig jócskán támogatott volt a felnőtt-és átképzés dimenzió fejlesztése. A települési kereszt- Település Különleges látványvilága legyen a művelődés házának Több órára kössenek le a programok Amíg nem jön a busz, értelmes dolgokkal tölthessem az időmet Olcsón lehessen üzemeltetni az épületet Ne legyenek benne nagy terek Változatos programok menjenek akár párhuzamosan is Izgalmas fogadó-tér, Aula Tudást átadó programok Szolnok város község átlag Élményszerűség Relaxáció 5. tábla: A programkínálat bővítése 100 fokozatú skálán (100=teljes mértékben, 0=egyáltalán nem) Település Helyet biztosítson a közhasznú civil szervezeteknek (rendezvények, találkozók) Felnőtt-, átképzési tevékenységek, adatbázisok Tudományos ismeretterjesztés, közéletfejlesztés Fiatalok és gyermekek részére szabadidős programok Életmód-részleg Színházi előadások, drámapedagógia elemek Szolnok város község átlag Csodák Palotája 11

12 AGÓRA ÉS KÖZMŰVELŐDÉS Szarvák Tibor: Agóra a közösségek szemével 6. tábla: A programkínálat kereteinek bővítési lehetőségei 100 fokozatú skálán (100=teljes mértékben, 0=egyáltalán nem) ábra alapján jelentősebb eltéréseket nem tapasztaltunk, de azt lényeges kiemelni, hogy a felnőttképzési tevékenység az agglomerációban élő társadalom számára volt fontosabb. A tudományos ismeretterjesztés és a közéletfejlesztés a Szolnokon és a községekben élők körében volt támogatottabb. Az Aba-Novák Kulturális Központ az akadálymentesítéssel, kávézó, teázó, látványfagyizó 5 üzemeltetésével, a parkolási lehetőségek bővítésével, illetve a rugalmasabb nyitvatartással tehetné vonzóbbá szolgáltatásait. A települések tükrében azt látjuk, hogy a szolnokiak 6 és a községekben élők az aktívabb marketing tevékenységet inkább szeretnék; a parkolási lehetőségek (ezzel együtt az akadálymentesítést) bővítését pedig inkább az agglomerációban élők támogatták. Fontos, hogy aktívabb közkapcsolati tevékenységet és könyvesboltot főként a diplomások szeretnék. A válaszadók nagymértékben támogatták a programfejlesztéshez kapcsolódó külső-és belső építészeti megoldásokat. Az izgalmas, vonzó épület dimenzió a szolnokiak körében 7 alacsonyabb támogatással bírt; azonban a fiatal felnőttek körében erre a kategóriára már igen magas értéket regisztráltunk. Település Rugalmasabb nyitva tartás Kávézó, teázó, látványfagyizó üzemeltetése Könyvesbolt Az épület belső és külső megújítása Aktívabb marketing, reklám tevékenység Gyermek-megőrzés Akadály-mentesítés Parkolási lehetőségek bővítése az épület környékén Szolnok város község átlag Az Aula befogadóbbá tétele 7.tábla: A programkínálat építészeti kereteinek bővítési lehetőségei 100 fokozatú skálán (100=teljes mértékben, 0=egyáltalán nem) Energiatakarékos rendszerek, megújuló energiaforrások üzembe helyezése Átrendezhető közösségi terek, mobil eszközök beszerzése Akusztikai (előadások hanghatása) minőség javítása Izgalmas, vonzó Település épület megépítése Szolnok város község átlag Válaszadóink alapvetően a lokalitás és az egészséges egyéni és természeti környezet témakörében hallgathatnának előadásokat. A Szolnoktudás egyeteme programsorozat,,tetszési indexe 100 fokozatú skálán 67 pont; az egészséges életmód 76 pontot ért el a válaszadók között. A nők körében népszerűbbek a környezet-és egészségtudatot bemutató rendezvények. A férfiakat,,relatíve a pénz világát 12 magyarázó előadások, illetve a tudományos fesztiválok és a hétköznapokban felhasználható kémiai és biológiai ismeretek érdeklik jobban. Az iskolai végzettség emelkedésével lineárisan nő az érdeklődés a különböző rendezvények iránt. Vélhetően az egyéni jövedelmek alakításával van összefüggésben az, hogy a marketing és a tőzsde főként az érettségizettek körében számíthat inkább érdeklődésre.

13 8. tábla: Vonzó előadástémák 100 fokozatú skálán az iskolai végzettség tükrében (100=teljes mértékben, 0=egyáltalán nem) Ifjúságkutatás Egy közelmúltban végzett szolnoki nagymintás ifjúságszociológiai felmérésből 9 azt látjuk, hogy a szabadidő eltöltésében leginkább a házibuli, a mozi, a diszkó, a sportpálya és az uszoda, valamint a plaza és a könnyűzenei koncert támogatása jellemző. Szolnok új közművelődési terének, az Aba- Novák Kulturális Központ szabadidős szerepének megítélése a minta egészében inkább negatív volt. Fontos tudni, hogy ez az érték a,,művelődési házak szerepével egyezett meg. Érdekes, hogy a lányok között inkább jellemzőbb volt a színház, az Aba-Novák Kulturális Központ és a pláza, valamint a komolyzenei koncert választása. Mozipártinak inkább a gimnazisták és az általános iskolások, diszkópártinak pedig a szakiskolások tűntek. Színházba és az Aba-Novák Kul- Iskolai végzettség Környezettudatos életmód Egészséges életmód Világjárók klubja Marketing ismeretek Globális éghajlatváltozás Szolnoktudás egyeteme max 8 általános szakmunkásképző érettségi diploma átlag tábla Vonzó előadástémák 100 fokozatú skálán a korosztályok tükrében (100=teljes mértékben, 0=egyáltalán nem) Hétköznapok demokráciája Civil kurázsi Mindennapok kultúrája Világjárók klubja Korosztály fiatal felnőttek középkorosztály évnél idősebbek átlag Tudássziget Marketing ismeretek Tőzsde és a pénz világa Rendezvényszervezés Szolnoktudás egyeteme A középkorosztály általában intenzívebben érdeklődött minden előadás iránt; a fiatalok körében a marketing és a tőzsde témakörök,,vezetnek, de erős a világjáró klub és a mindennapi kultúra és a,,rendezvényszervezés témakörben tervezett előadások népszerűsége is. A,,civil kurázsi ; a,,hétköznapi demokrácia és a Szolnoktudás egyeteme, illetve a,,tudássziget témakörök támogatása a középkorosztály tagjaihoz hasonló mértékű. Érdekes, hogy a községekben lakók érzékenyebbek a lokális és a globális problémákkal kapcsolatos előadásokra. A szolnokiak körében leginkább a világjárók klubja; a Szolnoktudás egyeteme és az egészséges életmód típusú ismeretterjesztő rendezvények a népszerűbbek. Az agglomerációs városok társadalma a környezeti és az egészség témákban megtartott rendezvények, illetve a Szolnoktudás egyetemén 8 elhangzott előadások esetén mozdulhat ki otthonából. Szolnoki szociológiai háttértanulmányok másodelemzése 13

14 turális Központba inkább a gimnazisták járnának. A jobb tanulmányi átlagú diákok nagyobb eséllyel kötnek ki szabadidejükben moziban, könyvtárban, illetve az Aba-Novák Kulturális Központban. A bejárók életére kevésbé jellemző a közművelődési terek (pl. könyvtár és a színház) látogatása, viszont gyakoribb a kereskedelmi tér, a (buszállomás közeli) plázában való séta, várakozás, néze lődés. A városi közművelődési és sportolási kínálattal ifjú válaszadóink elégedettek. Nem meglepő az, hogy leginkább a plázával, de gyakorlatilag minden más kategória (Aba-Novák Kulturális Központ, Megyei Könyvtár, iskolán kívüli sportolási lehetőségek, ifjúsági iroda) 50 pont vagy nagyobb értéket kapott. A bejárók leginkább a Plázát ismerik és dicsérik, a kollégisták számára más városi közművelődési színterek is el (be)fogadhatóbbak. Olyan életmódmintát látunk meggyökeresedni a fiatalok körében, amelyben a tévé (képernyő szerepe (főként a hétvégén) még mindig domináns. A video és a tv csatornák által felkínált képernyőfüggőségét az utóbbi három évben a számítógép és az Internet jelentős mértékben felerősítette. Ellenhatásként a közösségi munka súlyának növekedése (ezáltal az ifjúsági közösségek szerveződésére alkalmas lehetőségek emelése 10 ), valamint a viszonylag rendszeresnek tűnő napi mozgás és a sportpálya és az uszoda szerepének erősítése t űnhet. Bármely kulturális politika tervezésnél fontos tudni, hogy a jobb tanulmányi átlagú diákok nagyobb eséllyel kötnek ki szabadidejükben moziban, könyvtárban, illetve az Aba-Novák Kulturális Központban 11, a plazát viszont egyaránt választják a jó, illetve a rosszabb átlagú diákok is. 14 Szolnoki Szociális Térkép 12 Összességében mintánkban az ötödik legfontosabb dolog volt a családi költségvetésben a szabadidőskulturális fogyasztás, valamint az oktatás-képzés. Majdnem minden tizedik válaszadónknak (13%) van színházbérlete. A hangverseny- és a filmklubbérlet ennél is alacsonyabb elterjedtséggel bír. A népesség 2-2 százaléka rendelkezik ilyen lehetőséggel. A roma résztársadalmi csoportok körében a színház és a hangverseny, valamint a filmklubbérlet elvétve fordul elő. A kulturális fogyasztás nagyban függ a térbeli lehetőségektől is, de a kulturális kirekesztettség és az iskolai végzettség kapcsolatában újra hangsúlyoznunk kell azt az összefüggést, amely szerint a magas iskolai végzettség hatása a kulturális fogyasztásban is jelen van. A kultúra általános szocializációs (egyenlősítő) élménye a könyvtárban és a moziban tűnik megvalósíthatónak. Látnunk kell, hogy a fiatal felnőttek kulturális-sport és szabadidős habitusa más, mint a középkorosztályé ben a kisközösségek (filmklub) szerepe az erősebb, de a évesek jelen vannak a színházban és az Aba-Novák Kulturális Központban, valamint a sportcsarnokban is. A horgászat azonban már főként a szolnoki középkorosztály időtöltése. A városi közművelődési és sportolási kínálattal válaszadóink elégedettek. A leszakadó városrészekben élő közösségek hátrányos helyezte a kulturális-közművelődési intézmények látogatásakor is kirajzolódik. A megyei könyvtár esetében ez a hátrányos térbeli-társadalmi kör fölrajzilag is egységes képet mutat, de más lehetőségek, pl. az Aba-Novák Kulturális Központ és a Tisza Mozi látogatását is meghatározza a lakóterület geográfiai helyzete. A kulturális-közművelődési intézmények gyakoribb látogatása alapvetően az anyagi jóléttel van összefüggésben és azon társadalmi csoportok körében érvényesül leginkább, ahol a megtakarítási potenciál erős. Összegzés 1. Az adatokból kitűnik, hogy a hagyományos közművelődési terek nem tudják megszólítani/kimozdítani kínálatukkal nagyobb számban a fiatal és a középkorú felnőtteket. 2. A kulturális esélyegyenlőség szempontjából kiemelendő szempont, hogy az intézményi és tér kínálatban legyen olyan hely/intézmény, ahol megvalósulhat az olvasztótégely jelleg. 3. A tervezett szolnoki Agóra térkapcsolati centrumban helyezkedik el. Létesítésével a kultúra várost urbánus teret teremthet; megújíthatja, szélesítheti a belvárosi magot, illetve megerősítheti Szolnok Megyei Jogú Város mintaadó; centrum szerepkörét a Közép-Tisza mentén és növelheti mindez a város megtartó erejét. 4. A városon belüli centrum szerepkör a közeli autóbusz-állomás révén új (hasznos) szabadidős lehetőséget biztosít a bejáró ifjúsági és más korosztályú társadalmi csoportok körében. 5. Az Aba-Novák Kulturális Központ előtti eljárás; ezzel együtt a programok/kínálat feltételezhető ismerete természetes vonzást jelenthet a kultúra új szolnoki ikonjának. 6. Válaszadóink szívesen töltik el szabadidejüket olyan helyen, ahol egyszerre sokféle program és több generáció egyidejűleg van jelen. Ez a társadalmi-korosztályi sokszínűség (multikulturális

15 jelleg) elfogadása minden vizsgált szociológiai dimenzióban jelentkezik. Mindez erősíti azt, hogy a szolnoki Agóra számára egy jól körülhatárolt felnőttképzési stratégiát dolgozzunk ki. 7. A megkérdezettek kulturális,,térképe alapvetően a látványt, a mindennapi életből való kilépést részesíti előnyben, második helyen szerepel az életmód kérdése. 8. A kulturális közösségi terek alakításánál egyre nagyobb a jelentősége a kis közösségek működési kódjainak, jellegzetességeinek. 9. Vélhetően az ingyenes vagy alacsony belépődíjjal rendelkező rendezvények és a fiatal (diplomás, kreatív osztályhoz tartozó) felnőttek alakíthatják a stabil (életmódban rögzített),,hűséget az új Agóra iránt. 10. A válaszadók körében magas,,tetszési indexszel bírnak a lokális és a globális problémákkal kapcsolatos előadások. A környezeti problémák fontossága jól kapcsolódhat a Szolnok a Tisza fővárosa projekthez. Jegyzetek 1 A Leslie Kish-féle véletlen sétás (random walking) módszerrel lebonyolított mintavétel kisebb torzulásait a fenti reprezentációs szempontoknak megfelelő, az alapsokaságot reprezentáló KSH adatok alapján, súlyozással korrigáltuk =havonta vagy gyakrabban; 0=soha. 3 Kevésbé volt jelen a nyugdíjasok (100 fokozatú skála átlaga 65 pont) és a max. 8 osztályt végzettek körében (100 fokozatú skála átlaga 60 pont). 4 A látványt a fiatal felnőttek is igen fontosnak tartották (100 fokozatú skála átlaga: 80 pont). 5 Az Aula befogadóbbá tétele dimenzió értéke 100 fokozatú skálán: 71 pont. Az Aula (a rugalmasabb nyitva tartással) azonban lényeges szerepet tölt be a,,becsalogatásban. Ne feledjük azt az adatot, amely szerint azok, akik gyakrabban elmennek az Aba-Novák Kulturális Központ mellett, gyakoribb látogatói az intézménynek. A kávézó, teázó, látványfagyizó üzemeltetésének ilyen magas támogatása véleményünk szerint visszavezethető a közösségi terek nagyságának kérdéséhez. 6 Érdekes, hogy a szolnokiak az épület belső és külső megújítását kevésbé szeretnék (100 fokozatú skála átlaga 35 pont). 7 Ennek vélhetően az a szociálpszichológiai magyarázata, hogy a városban a fő tér átalakítás miatt most az új építészeti innováció adaptálása / elfogadása zajlik a helyi közösségekben. 8 A rendezvény sikere vélhetőn annak köszönhető, hogy a helyi tv-kkel rendelkező települések leadják a rögzített előadásokat. 9 Dr. Szarvák Tibor: Életmód és drogfogyasztás a szolnoki fiatalok körében Szociológiai háttértanulmány a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájához. Kézirat. Hét Nap 98 Bt. 10 A közösségek támogatásának irányát erősíti a kocsmázás, mint szabadidő-eltöltési forma növekedése, illetve a plaza (mint szabadidős és kommersz tér) elfogadásának stabilitása, emelkedése is. 11 A város centrumában felépülő,,kulturális plaza ezért komoly fejlesztési lehetőséget jelent a városi kulturális stratégiában kulonszamok/2007/cikkek_pdf/szarvak_tibor.pdf AGÓRA ÉS KÖZMŰVELŐDÉS Szarvák Tibor: Agóra a közösségek szemével 15

16 Borosán Lívia Hornyák Zoltán AGÓRA ÉS KÖZMŰVELŐDÉS A 7. ÉVFOLYAMOS TANULÓK SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁJÁNAK VIZSGÁLATA BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ( ) Bevezetés Az Európai Tanács 2000-ben, Lisszabonban elismerte, hogy egész Európa számára kihívást jelentenek a globalizációs, integrációs folyamatok, valamint a tudás alapú gazdaság irányába való elmozdulás. A nemzetek közötti éles versenyhelyzetben az előnyöket már nem a gazdasági erőforrásokban, sokkal inkább a humán tőke iskolázottságában, kreativitásában, rugalmasságában kell keresni. A modernizáció hatása a mai magyar közoktatás feladatait is átértékelésre kényszeríti, változást sürget a személyiségfejlesztés feladatrendszerében és a hozzá kapcsolódó pedagógiai szerepvállalásban. Felértékelődött az iskolák szerepe az élethoszszig tartó tanulás megalapozásában, az oktatás tartalmával, mikéntjével kapcsolatos kérdésekre adott helyes válaszok megtalálásában, annak értelmezésében. A társadalmi-gazdasági fejlődés szükséglete az egyénnel szemben a használható tudás birtoklása, melynek kialakítását nagyban meghatározza az iskolák, ezzel együtt a pedagógusok szemléleti paradigmaváltásán túl az átfogó tartalmi, módszertani és nem utolsósorban személyiségbeli megújulás, amely biztosíthatja a közoktatás számára a reformpedagógiákból már jól ismert és a 21. században újra igényelt életre felkészítő funkciót. A személyiség életre való felkészítését nem garantálhatjuk kész ismeretek közvetítésével és a tudás technokrata értelmezésével, csakis az egyén szükségleteiből kiinduló, a személyiség optimális fejlődéséhez szükséges kompetenciafejlesztéssel, a konstruktivista pedagógia hatásaként ismert egyénileg konstruált tudás kialakításával. A személyiséget kell versenyképessé tenni és fejleszteni annak érdekében, hogy a változó világ igényeire mindenkor megfelelően tudjon reagálni. 16 Világosan látszik, hogy azok az intézmények, amelyek nem vállalják fel a személyiségfejlesztésinevelési feladatokat, csupán intellektuális fejlesztést céloznak meg, hosszú távon tanulóik egyéni sikerességét gátolják, munkaerő-piaci lehetőségeiket csorbítják, társadalmi mobilitásukat gyengítik. Goleman (2004.) szavaival élve: A munka világa változóban van. Új mércével ítélnek meg minket: nem csak annak alapján, milyen okosak vagyunk, vagy milyen képzettséggel és szakértelemmel rendelkezünk, hanem annak alapján is, mennyire tudunk saját magunkkal és másokkal bánni. Az Európai Unió dokumentumai (oktatási dokumentumok, fejlődést felvázoló dokumentumok, stratégiai dokumentumok) megerősítik a fenti gondolatot, és előrevetítenek egy szociomorális személyiséget, aki kellő önismerettel rendelkezik, önfejlődésre képes, önálló, ugyanakkor kooperatív, tetteiért felelős, tisztelettudó, toleráns, felnőtt életre alkalmas, problémamegoldó, kommunikatív és munkára orientált. Az általános személyiségfejlesztési irány neveléstudományi szempontból releváns értékek kialakítását célozza meg, melyeket a dokumentumok kompetenciaként definiálnak. A pedagógiai kompetencia ilyen értelemben szinonimája a pedagógiai értéknek. A pedagógiai érték minden esetben kettős funkciót lát el: egyrészt az egyént fejleszti, másrészt a közösség számára is eredményes tud lenni, így valósítja meg a konstruktív életvezetés feltételeit. A konstruktív életvezetés az egyén aktivitása, vagyis viselkedése során fejleszthető, orientálható. A nevelés célja mindenkor az autonóm, belső szükségletből fakadó magatartásformák kialakítása. A pedagógiailag releváns értékeket ma, a 21. század igényelt kulcskompetenciái között tartjuk

17 számon. A kulcs kifejezés ebben az értelemben a sikeres élet záloga, mely lehetőségeket nyújt, de a döntéseket mi hozzuk. Napjainkban egyre gyakrabban foglalkoznak a szakértők a szociális kompetencia kutatásával. Nem véletlen ez, hiszen egyre több adat áll rendelkezésünkre arról, milyen nagymértékben befolyásolja az emberek egyéni és szakmai boldogulását a szociális viselkedés. A szocialitás Nagy József (2002.) értelmezésében a személyiség szociális értékrendje, szociális motívum-, készség-, képesség- és ismeretrendszere, valamint szociális aktivitása (szociális magatartása, viselkedése). Nagy-Zsolnai (2001.) szerint a szociális kompetencia a szociális aktivitás pszichikus rendszere, amelyben a szociális képességrendszer komplex és egyszerű képességekből, a képességek elemeiből (készségekből, rutinokból, ismeretekből) szerveződik. A család után az iskola befolyásolja legjobban a szociális kompetencia fejlődését. Ezt a befolyást az iskola és az osztály fizikai környezetének, szociális strukturáltságának és kultúrájának, az iskola által közvetített szociális értékek körének, a pedagógus személyiségének, módszertani repertoárjának együttes hatása gyakorolja. A meleg, nyitott iskolai légkör, a tanuló-központú tanulás és tanítás, a kooperatív tanulási formák alkalmazása, a sokféle tanulási forrás biztosítása, a személyközi kapcsolatok sokasága mind fejlesztő hatású. Bábosik István (2003.) kutatásai alapján elmondható, hogy az iskoláknak különleges szerepe van a 7. évfolyamos tanulók erkölcsi fejlődésének orientálásában, a moralitás megalapozásában. Az itt szervezett nevelési hatásrendszer jelentős mértékben befolyásolhatja annak a folyamatát, hogy a 7. osztályban jelentkező autonóm vezérlésre való áttérés pozitív vagy negatív irányban realizálódik-e. Amennyiben a pedagógiai célok nem vagy rosszul rögzülnek, olyan nevelési deficit keletkezik, amely később egyáltalán nem vagy csak igen nehezen hozható helyre. Kutatási adatai egyértelműen bizonyították, hogy az erkölcsi magatartási és motivációs sajátosságok minősége mindenekelőtt a környezeti-pedagógiai hatásokra mutat nagyfokú érzékenységet. Szociális kompetencia alatt vizsgálatunk során az egyén szűkebb-tágabb közössége irányában megmutatkozó viselkedésformáinak összességét értettük, mint pl. az egyén másik emberhez való viszonya, kommunikációs kultúrája, együttműködő készsége, problémamegoldó stratégiái. A viselkedésformák értelmezésünkben szociális motívumokból, ismeretekből, készségekből, képességekből állnak és szükségletből fakadnak, szociálisan tudatos, a másik embert, a társadalmat figyelembe vevő magatartást előidézve. A szociálisan tudatos egyén fejlesztése az erkölcsi nevelés területén belül valósítható meg. Az iskolának meghatározó szerepe és felelőssége van a szociális kompetencia fejlesztésében és az oktatásba való integrálásában. Ez késztetett minket e terület mérésére. A méréssel kapcsolatos teendők megszervezése és koordinációja 2006 áprilisában kezdődött. A településtípus, a képzéstípus és az állami egyházi iskolák szerinti reprezentatív mintába 16 iskola került, amelyek esetében a 7. évfolyamon egy véletlenszerűen kiválasztott tanulócsoportnál mértünk. Ez összesen 354 tanulót jelentett. Köszönettel tartozunk a Bács-Kiskun Megye Közoktatásért Közalapítványnak és a Bács-Kiskun Megyei Pedagógusháznak, amelyek támogatásával a mérés elvégzése lehetővé vált. A mérés megszervezése, lebonyolítása és az eredmények feldolgozása, elemzése 2007 márciusára befejeződött. Eredeti szándékunknak megfelelően nem csupán egy olyan elemzést szeretnénk közzétenni, amely régiónk egy reprezentatív mintáján rögzíti a szociális kompetencia aktuális állapotát. Sokkal jelentősebb az eredményekben rejlő tanulságok, ok-okozati összefüggések feltérképezése, hogy az oktatásban részt vevő és annak minőségéért elsősorban felelős pedagógusoknak segítséget nyújtson, új stratégiák kialakítására ösztönözzön a szociális kompetencia fejlesztésében és az oktatásba való integrálásában. Ebben a reményben ajánljuk mindenki figyelmébe megyei mérésünk összegző tanulmányát. A mérés célja Mérésünk fő célja az volt, hogy megvizsgáljuk a szociális kompetencia fejlettségi szintjét Bács-Kiskun megye 7. évfolyamos tanulói körében. Célunk volt az általunk készített kérdőív segítségével feltárni e vonatkozásban a tanulók személyiségének motivációs rendszerét, s következtetéseket levonni az intézménytípusok és a települések szociális kompetenciát biztosító pedagógiai feltétel- és hatásrendszereit illetően. A szociokulturális háttérvizsgálat során összefüggéseket kerestünk a tanulók szociális körülményeinek, intellektuális hátterének és szociális kompetenciájának szintje között. 17

18 Mintavétel 1. táblázat: A minta összetétele A településtípus szerinti minta rétegei Tanulócsoportok száma Tanulók száma Iskolák sorszáma Megyeszékhely 20,6% , 8, 3 Város 26% , 9, 11 Kisváros 18,9% , 7, 6 Nagyközség 4,8% Község 29,7% , 12, 13, 14, 16, 5 Összesen 100% A képzési típus szerinti minta rétegei Tanulócsoportok száma Tanulók száma Iskolák sorszáma 8 osztályos ált. iskola 82,5% , 1, 7, 9, 10, 12, 13, 14, 16, 8, 3, 4, 5, 6 8 osztályos gimn. 8,5% osztályos gimnázium 9% Összesen (100%) Állami-egyházi ált. iskolák szerinti minta rétegei Tanulócsoportok száma Tanulók száma Iskolák sorszáma Világi ált. iskolák 93% , 1, 7, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 8, 4, 5, 6 Egyházi ált. iskola 7% Összesen (100%) Az 1. táblázat szerinti 354 fős mintán a reprezentativitást településtípus, képzéstípus és államiegyházi iskolák szerint biztosítottuk. A mérés módszere A kutatás módszeréül a minta magas száma miatt az írásos egyéni kikérdezést, ennek is a leghatékonyabb változatát: a kérdőíves felmérést választottuk. A módszer tudatában a kapott eredmény elemzése során nem arról szereztünk adatokat, hogy a tanulók milyen szociális részképességekkel, készségekkel és motívumokkal rendelkeznek, csupán arról, hogy milyen kompetenciák meglétéről nyilatkoznak a kérdőíven. A válaszadó mozgástere szerint a kérdéseink zárt, illetve nyílt kérdésekből álltak. A nyílt kérdésekkel a tanulók saját nézeteinek, viszonyulásának, véleményének, motívumainak megjelenését kívántuk biztosítani. A kérdésekre adott válaszokat a tartalomelemzés módszerével vizsgáltuk. Zárt kérdéseink között feleletválasztást, ezen belül is alternatív választást és többszörös választást tartalmazó feladattípusok, valamint rangsorolást igénylő kérdések szerepeltek. 18 A vizsgált pszichikus területek A kérdőív (1. sz. melléklet) a szociális kompetencia vizsgálatát hat területen kívánta feltárni, ezzel is biztosítva a szociális kompetencia megjelenésének sokszínűségét az egyén viselkedésében. E területek a szociális kompetencia motivációs szükségleti bázisából kiinduló, szociális viselkedésben megjelenő magatartásformáira kérdeztek rá. A következőkben a szociális kompetencia vizsgálatának hat területét és a hozzá kapcsolódó kérdések számát mutatjuk be: Az élethosszig tartó tanulás képessége életcélok: 2., 3., 4., 5., 20., 21. kérdés Önismeret képessége: 9., 10., 11., 24. kérdés Érzelmi kompetenciák empátia, tolerancia, tisztelet, nyitottság képessége: 12., 13., 14., 18. kérdés Együttműködés képessége: 15. kérdés Versenyszellem képessége: 16., 17. kérdés Problémamegoldás képessége: 6., 7., 19., 20., 22., 23. kérdés Az egyes kompetenciaterületekhez tartozó kérdések kevertek, a besorolás azt jelzi, hogy ehhez a kompetenciaterülethez tartoznak legtöbb aspektusukat tekintve.

19 A kérdőív nyílt kérdései, melyek egyéni választásokra kívántak rámutatni, a következők: 7., 8., 10., 11., 13., 14., 21., 25. A szociokulturális háttér vizsgálatára, a tanulók szociális körülményeinek, intellektuális hátterének és szociális kompetenciájának szintje közötti összefüggések keresésére a következő kérdések szolgáltak: 8., 26., 27., 28., 29., 30., 31. Az egyéb kérdések kategóriájába soroltuk azokat a kérdéseket, amelyek a tanulói válaszok nemek közötti megoszlásának, illetve a tanulmányi átlageredmények és a vizsgált szociális képességek közötti összefüggéseknek a vizsgálatára adtak lehetőséget: a kérdőív 1. és 32. kérdései. A kérdéstípusok megjelenésének elméleti háttere a személyiség szociális kompetenciájának vonatkozásában Mitől függ, hogy valaki fejlett vagy fejletlen szociális kompetenciájú egyénné válik? A kutatások kimutatták, hogy a fejlett szociális kompetencia kialakulásának egyik előfeltétele az, hogy az egyén pozitív önértékeléssel és a környezetével kapcsolatban pozitív attitűddel rendelkezzen. Mások pozitív elfogadása, az aktív közreműködés, az egészséges versenyszellem, a hatékony problémamegoldás és kommunikáció ugyancsak fontos eleme a szociális kompetenciának. Mindegyik komponens elősegíti, hogy az egyén interakciói során sikeres legyen, s az interakciós partner vagy partnerek visszajelzései alapján helyesen változtasson viselkedésén, ha ez szükséges. A szociális kompetencia alakulására fejlesztőleg hat, ha a problémákat az egyén kreatívan, alternatív módon képes megoldani úgy, hogy közben saját és a csoport érdekeit egyaránt figyelembe veszi. Végül a nyitott, barátságos és együttműködő egyéniség szintén pozitív hatású a szociális kompetencia alakulásában. Az élethosszig tartó tanulás (továbbiakban ÉTT) képességének vizsgálatával azt kívántuk feltárni, hogy a tanulók mennyire készültek fel az életben rájuk váró folyamatos változásokra, mennyire birtokolják az Európai Unió által meghatározott versenyképességhez szükséges készségeket, képességeket. Az ÉTT olyan tanulási vágy, szükséglet meglétét jelenti az egyénben, amely lehetővé teszi számára a különböző igények szerinti önkéntes fejlődést. Az, aki nem képes változni rugalmatlan, nem lesz képes saját korlátai mögül kilépni, zárva maradnak előtte a lehetőségek, kudarcokat élhet meg. Az egyéni sikertelenség pedig szociális sikertelenséget vonhat maga után. A tanulás megszerettetése, a tudás értékként való felfogása az iskoláknak, a pedagógusoknak elsődleges nevelési oktatási feladata, a társadalmi mobilitás záloga, az esélyegyenlőtlenségek leküzdésének indikátora lehet. Az önismeret képessége, vagyis az egyéni lehetőségek és korlátok ismerete, a reális énkép kialakítása előfeltétele az önelfogadásnak. Csak az az ember képes másokat tisztelni, elfogadni, aki saját magát is elfogadja. Ilyen értelemben az önismeret az individuális és szociális képességek mozgatórugója, az önmagát és társait is elfogadó, önfejlesztő, önreflektív személyiség velejárója. Az érzelmi kompetenciák csoportján keresztül a tanulók toleranciáját, empátiáját, a másik fél tiszteletére utaló viselkedését vizsgáltuk. Érzelmeinknek, cselekvéseinknek és azok hatásainak felismerése, az érzelmi tudatosság és a szociális felelősségtudat kialakulása biztonságos, énerősítő, támogató nevelői attitűd eredménye. Egy 21. századi európai polgár az érzelmi kompetenciák birtoklása nélkül nem lehet kapcsolataiban, kommunikációjában eredményes sem individuális, sem szociális téren. Ha megnézünk egy mai álláshirdetést, láthatjuk, hogy a kognitív kompetenciákat szükséges, de nem elégséges feltételekként definiálják bennük. A csapatszellem, az együttműködés készsége ma elvárt személyiségvonás lett. Az együttműködés olyan összetett képességhalmaz, amely nem képes önmagában, más képességek és készségek együttállása nélkül létezni. Mint képesség abban az esetben tud funkcionálni, ha további képességeket foglal magában, mint pl. a türelmet, az empátiát, az akaraterőt, az ön- és társismeretet, a tiszteletet, a kommunikációs képességet, a kreativitást, a problémamegoldó képességet Az együttműködés képességének kialakítását az iskolai feltételrendszer, tevékenységszervezés nagymértékben befolyásolja. Az együttműködéssel nem ellentétes a versenyszellem képessége, mely ma ugyancsak igényelt személyiségbeli összetevő. Az egészséges versenyszellemű tanuló belsőleg motivált a feladat végrehajtására, hajtja a sikerélmény úgy, hogy minden esetben figyelembe veszi a másik fél érdekeit is. Ez a fajta ún. asszertív magatartás a 21. század kívánatos magatartásformájává érett. Magában foglalja az érdekérvényesítés képességét, a döntési készséget, a vitakészséget ugyanúgy, mint a toleranciát, türelmet, tiszteletet. Több vizsgálat is kimutatta, hogy ma a magyar pedagógusok a versenyszellem kialakítása ellen dolgoznak. Kifejezetten károsnak tartják e képességet, mely szerintük agressziót, ellenszenvet szül. A versenyszellem 21. századi értelmezése és kialakítása nagy kihívás elé állította a mai magyar iskolákat. 19 AGÓRA ÉS KÖZMŰVELŐDÉS Borosán Lívia Hornyák Zoltán: A 7. évfolyamos tanulók szociális kompetenciájának vizsgálata Bács-Kiskun megyében

20 AGÓRA ÉS KÖZMŰVELŐDÉS Borosán Lívia Hornyák Zoltán: A 7. évfolyamos tanulók szociális kompetenciájának vizsgálata Bács-Kiskun megyében A problémamegoldás képessége a döntés, az akaraterő, a kitartás, a kreativitás, a nyitottság, a tárgyalási készség, a hatékony kommunikáció képességein keresztül értelmezhető. A fiatalok számára meg kell tanítani a problémamegoldás stratégiáit. A hat kompetenciaterület fejlesztése sürgető közoktatási feladat, melyet az élet állít az iskolák és pedagógusok elé. Egy szemléletbeli szakmai személyiségbeli megújulással biztosítani lehetne a szociális kompetencia kialakításának feltételrendszerét. Az iskolák mellett a családra is óriási felelősség hárul. A teljesítmény-központú társadalmi szülői elvárások még mindig nehezítik az iskolák kitörési szándékait. Hipotézis A 7. évfolyam életkori sajátosságainak vonatkozásában Feltételezésünk szerint a 7. évfolyamos tanulóknak konkrét, határozott válaszaik lesznek a feltett kérdésekre. Viselkedésükből nem fog hiányozni a közösségi jelleg, vagyis adott ingerekre nyújtott válaszaikban figyelni kívánnak szűkebb tágabb környezetükre is. Ebben az életkorban már elvárható a szociális képességek viszonylagos fejlettsége, tehát a különböző kompetenciaterületeken belül a szociális kompetencia szempontjából releváns viselkedés elvárható. A cselekvések motivációjaként azonban nagy valószínűség szerint meg fog jelenni a kortárscsoporthoz való igazodás, a társak véleményének, elfogadásának motiváló ereje. A felnőtt tekintélyi személyeknek, mint pl. a szülőknek, pedagógusnak, vagy az utca emberének való megfelelés igénye pedig hangsúlytalanná válik. Ilyen értelemben a válaszok torzulhatnak. Kompetenciaterületek szerint Az ÉTT képességének tekintetében feltételezésünk szerint a tanulók nem szeretnek tanulni, olvasni, bár esetenként látják a tudás szükségességét a mai világban. Önismeretük hiányos, együttműködni nem tanultak meg, a versenyhelyzeteket kerülik, kíváncsiságuk gyengül. Bár szeretnék a problémákat kezelni, van erre vonatkozó motivációjuk, azonban nem mindig tudják a megoldás lépéseit. Konkrét célja csak néhányuknak lesz, a tervezés, előrelátás még nem fontos számukra. Társas viszonyaikban fontos a kortárscsoport, de a tágabb közösségi értékek szempontjából viselkedésüket az erkölcsi labilizálódás jellemzi. Ebben az értelemben közömbösséget, az értékítéletek gyengülését, elbizonytalanodását feltételezzük. 20 Településkörnyezet szerint Feltételezésünk szerint eltérő válaszokat fognak nyújtani a tanulók aszerint, hogy milyen településen található iskolájuk. Szerintünk egy kisebb lélekszámú településen vizsgálatunk szempontjából a község és nagyközség esetében a tanulók fejlettebb szociális kompetenciával rendelkeznek, mert egy kisebb közösség pozitívan képes befolyásolni az erkölcsi fejlődést, szinte azonnali kontrollt nyújt, míg egy nagyobb település esetünkben megyeszékhely, város és kisváros negatív hatásokat fejt ki, kontrollfunkcióját nehezebben érvényesíti. A képzőintézmény típusa szerint Hipotézisünk szerint egy általánosan képző intézmény esetünkben a 8 osztályos általános iskola sokkal színesebb, sokoldalúbb személyiségfejlesztést tud megvalósítani, ezzel hozzájárulva a szociális kompetencia kialakításához, míg ebben az értelemben a gimnáziumok egy célirányos, ugyanakkor a szociális kompetenciák fejlesztésének oldaláról nézve szűkösebb lehetőségeket nyújtanak. Bizonyára különbségek lesznek a 6 osztályos, illetve 8 osztályos gimnáziumi tanulók között is. A 6 osztályos gimnáziumba járó diákok a 7. évfolyamban első gimnáziumi éveiket töltik, feltételezhetően több motivációval rendelkeznek, mint a 8 osztályos gimnáziumba járó társaik. Az egyházi nevelési elvek tükrében az ebbe az intézménybe járó tanulóktól elvártuk a szociális kompetenciák fejlettségét. Szociokulturális intellektuális háttér vonatkozásában A szociokulturális háttérre vonatkozó kérdések alapján azt az irányelvet követtük, mely szerint azoknak a tanulóknak lesznek releváns válaszaik a szociális képességek vonatkozásában, akiknek szülei magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. A magas iskolai végzettség mögött a szociális kompetencia fejlődését pozitívan befolyásoló hatásrendszert, nevelői attitűdöt és a konstruktív értékrendszer követendő mintáját feltételeztük. A tanulók tanulmányi átlageredményeinek vonatkozásában Általánosságban feltételezzük, hogy a jó tanulmányi átlageredmény a szociális képességek kialakulását is fejleszti. Szerintünk a tanulók teljesítményével egyenes arányban fejlődik a szociális kompetencia is. Felmérésünkből közvetetten feltárulnak az adott intézmények, ezen túlmenően a pedagógu-