MUNKAERİ-PIACI PARTNERSÉG SZÉKESFEHÉRVÁR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MUNKAERİ-PIACI PARTNERSÉG SZÉKESFEHÉRVÁR"

Átírás

1 MUNKAERİ-PIACI PARTNERSÉG SZÉKESFEHÉRVÁR Munkaerı-piaci barométerjelentés 6. szám július 7.

2 Tisztelt Olvasónk! Köszöntjük a hatodik és egyben utolsó Székesfehérvári Munkaerő-piaci Barométer olvasói körében. Célunk, hogy a rendszeresen megjelenő kiadvánnyal naprakész információkat szolgáltassunk a székesfehérvári munkaerő-piacról, és kicsit az adatok mögé nézve rávilágítsunk a város és vonzáskörzete munkaerő-piaci folyamataira, a főbb trendekre és azok hatásaira. A kéthavi gyakorisággal elkészülő Barométerekben kiemelünk fontosabb, aktuális területeket, megvizsgáljuk a Székesfehérvárra jellemző aktuális trendeket, majd megpróbáljuk előrevetíteni a jövőt meghatározó folyamatokat, az adatok várható alakulását. Jelen számunkban az aktuális jogszabály-változások miatt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségeire esik nagyobb hangsúly. Reméljük, hogy az összeállítással hozzájárulunk a munkaerővel, képzéssel, szolgáltatásokkal kapcsolatos tervezéshez. Üdvözlettel: A Barométer Csapat Tartalom 1. MUNKAERŐ-PIACI FOLYAMATOK A SZAKKÉPZÉSSEL SZEMBEN TÁMASZTOTT MUNKAADÓI IGÉNYEK FELMÉRÉSE KUTATÁSI BESZÁMOLÓ ÖSSZEFOGALALÁSA...7 1

3 1. Munkaerő-piaci folyamatok Összeállította: Tésits Mihály Valtner Zsófia Fejér megyében a gazdaságilag aktív népesség száma az előző negyedévihez képest 188,2 ezer főre emelkedett, a növekedés mértéke 2000 fő. (forrás: KSH) Ugyancsak KSH felmérés, hogy a foglalkoztatottak száma is emelkedett 175,7 ezer főről 177,0 ezer főre. Így a foglalkoztatási arány javult 53,4 %-ról 53,8 %-ra. Az aktivitási arány az előző negyedévihez képest 0,6 % ponttal lett magasabb, értéke elérte az 57,2 %-ot. Ha ezen adatokat az országos értékekhez viszonyítjuk megállapítható, hogy a foglalkoztatási arány 3,4 %-kal, az aktivitási arány 2,5 %-kal magasabb megyénkben, mint az országos átlag. A munkanélküliségi ráta (KSH felmérés szerinti) 6,0 %, ami ugyan rosszabb, mint az előző negyedévi (5,6%), de így is 2,0 % ponttal alacsonyabb, mint az országos mutató. Összességében tehát a megye foglalkoztatási mutatói kedvezőbbek az országosénál, régión belül pedig átlagos értéket mutatnak (jobbak, mint a Veszprém megyeiek, s alig maradnak el Komárom-Esztergom megye mutatóitól). Június hónapban, Fejér megyében fő regisztrált álláskeresőt tartott nyílván a munkaügyi szervezet, mely létszám 279 fővel kevesebb, mint a május havi, ugyanakkor 7994 fővel több, mint az egy évvel korábbi. 2

4 Regisztrált álláskeresők számának alakulása május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június Fő Fejér megye székesfehérvári kistérség Hónap A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség százalékában 11,6 %, ami 0,1 %-kal alacsonyabb az előző havi értéknél, s 4,5 %-kal magasabb, mint a 2008-as év hasonló időszakában mért érték. Az a tény, hogy április hónaphoz viszonyítva májusban és júniusban is csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, két dolgot jelenthet; egyfelől az idényjellegű munkák (mezőgazdaság, turizmus, építőipar) iránti igény növekedését, másfelől a gazdasági válság lassú lecsengését, amely stabilizálhatja a munkaerő-piacot. Ugyanakkor fellendülést csak a gazdaságélénkítés, keresleti oldal igénynövekedése jelenthet. Fejér megyén belül a legkedvezőbb helyzetben a bicskei és a gárdonyi kistérség van, ott a nyilvántartott álláskeresők aránya 8,7 %, illetve 8,0 %, tehát 10 % alatti. A megyei átlagérték alatti mutatót produkáló kistérségek még a székesfehérvári (10,5 %), a dunaújvárosi és a móri (11,2 11,2 %). 3

5 A legkedvezőtlenebb helyzetű körzet továbbra is az enyingi (21,2 %), a sárbogárdi (20,2 %), valamint az ercsi kistérség a maga 14,3 %-os mutatójával. Regisztrált álláskeresők Kistérségek Enying Ercsi Sárbogárd Gárdony Bicske Mór Dunaújváros Székesfehérvár Fő Jóllehet az előző hónaphoz képest a móri kistérségben 49 fővel a székesfehérvári körzetben pedig 11 fővel emelkedett a regisztráltak száma, de a mérték az összlétszámhoz viszonyítottan elhanyagolható. Jellemzően tehát stagnál a munkanélküliség, amit a pályakezdő álláskeresők számának változása (megyei szinten -11 fő) is alátámaszt. Székesfehérvár város lakónépességének 68,4 %-a(69552 fő) a munkavállalási korú, melyből a regisztrált álláskeresők száma 4120 fő. A számított munkanélküliségi mutató 5,92 %, mely 1,6 %-kal alacsonyabb, mint a megyei, s 2,47 %-kal alacsonyabb, mint az országos átlag. A munkanélküliek közül a férfiak aránya 0,2 %-kal alacsonyabb, mint a nőké, számszerinti eltérés mindössze 50 fő. 4

6 Jelentős eltérést az életkor szerinti megoszlás sem mutat, az összesen 279 fős csökkenés két korosztálynál a 25 évesnél fiatalabb, illetve a éves korcsoportnál mutatható ki az előző hónaphoz képest. Álláskeresők életkor szerinti megoszlása % % 17% 25 éves és fiatalabb % % éves éves éves 50 évesnél idősebb Az iskolai végzettséget vizsgálva szintén megállapítható, hogy az arányszámok jelentős eltérést nem mutatnak, továbbra is igaz, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek aránya magasabb a regisztráltak között. Az általános iskolát végzettek, illetve az azt befejezők részaránya 38,7 %, a szakmunkás képesítéssel rendelkezőké 33,7 %, a középiskolai végzettséggel bíróké 23,3 %, míg a főiskolát/egyetemet befejezőké 4,2 %. Az állománycsoportok megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy jelentős változás az előző hónaphoz képest nem történt, a fizikai létszámon belül mindhárom kategóriában (szak-, betanított- és segédmunkások) létszáma fővel csökkent, míg a szellemi foglalkozásúaké közel 100 fővel emelkedett. 5

7 Álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása % 928 4% 682 3% % % % 8 általánosnál kevesebb Általános iskola Szakmunkásképző, szakiskola Szakközépiskola, technikum Gimnázium Főiskola, egyetem A gazdasági válság bár stagnálni látszik a munkanélküliség továbbra is érezteti hatását, amely főként abban nyilvánul meg, hogy létszámbővítést a megyei foglalkoztatók nem terveznek. A bejelentett üres álláshelyek száma sem jelentős, hisz a gazdasági válság előtti időszak idején bejelentett álláshelyek harmadát sem éri el, ami abszolút számban főt jelent. A munkáltatók elsősorban - tekintettel az idényjellegű munkákra fizikai foglalkozásúakat keresnek, amelyek 60 %-ának betöltéséhez elegendő az általános iskolai végzettség. Ha az elmúlt időszak tendenciáit vizsgálva próbálunk következtetni a foglalkoztatás jövőbeni alakulására feltehető, hogy még egy ideig a stagnálás lesz a jellemző. Az igazi fellendülésre, a foglalkoztatás jelentős javulására csak 2010 tavaszától számíthatunk. Az összeállításban szereplő adatokat a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ szolgáltatta. 6

8 2. A szakképzéssel szemben támasztott munkaadói igények felmérése kutatási beszámoló összefogalalása Összeállította: Petróczi Ferenc A szakképzéssel szemben támasztott munkaadói igények felmérése. Beszámoló a Munkaerő-piaci Partnerség Székesfehérvár Foglakoztatási Paktum fejlesztése és szolgáltatások bővítése című projekt keretében megvalósuló igényfelmérésről Előzmény és a kutatás háttere: A Foglalkoztatási Stratégiában definiált fő célok prioritások megvalósításának, valamint az akcióterv végrehajtásának céljából a projektet végrehajtó partnerek november 9-én munkaerő-piaci együttműködési megállapodást, más néven foglalkoztatási paktumot kötöttek. A paktumhoz már megalakulása előtt 15 szervezet civilek, vállalkozások, nagyfoglalkoztatók, vállalkozásfejlesztési szervezetek, képzők csatlakoztak, mely mutatja a kezdeményezés sikerét. A projekt fenntartására és eredményeinek kiterjesztésére, tovább fejlesztésére vonatkozóan teljes körű egyetértés és közös cselekvési szándék mutatkozik a partner szervezetek körében, melyet a foglakoztatási paktum szövegében is megerősítenek. A partnerek közösen Munkatervet dolgoztak ki, melyben a paktum fenntartásának évi feladatait és a hozzájuk rendelt költségeket határozzák meg. A paktum Munkaterv szerinti szakmai tevékenységei és irányvonalai: Munkaerő-piaci portál fenntartása és folyamatos frissítése Foglalkoztatási Fórumok szervezése Székesfehérvári Foglalkoztatási Stratégiában nevesített három akcióterv (program) végrehajtása együttműködésben a partnerekkel 7

9 Partnerség (paktum aláírói körének) életben tartása, konkrét akciókkal való megtöltése, ennek érdekében pályázati lehetőségek kihasználása Munkaerő-piaci partnerség térbeli kiterjesztése, kistérségi kapcsolódások megerősítése Speciális irányvonal: megváltozott munkaképességűek munkába állítása A székesfehérvári kistérség munkaerő-piaci helyzete az országos átlagnál kedvezőbb képet mutatott még első felében, de ezt követően az új évezred első nagyobb világgazdasági válságának következtében Székesfehérváron is jelentősen csökkent a foglalkoztatottak száma. A munkaerő felkészültsége a piaci változásokra eléggé ellentmondásos képest mutat. Az Európai Unióban minden második felnőtt kapcsolódik be valamilyen felnőttképzési programba, hazánkban negyven százalékuknak semmilyen szakképesítése nincs, és ez ronthatja a régió társadalmi-gazdasági versenyképességét, a munkaerőpiac működésében zavarokat okozhat, a képzett munkaerő hiányát eredményezheti ezért még a gazdaságilag nehéz körülmények között is a strukturális munkanélküliség jellemző. A középfokú képzés struktúrája az elmúlt időszakban jelentős változásokon ment át. Az első, illetve a második un. világbanki programban résztvevő iskolák, a 2004-ben induló szakiskolai program, a HEFOP (a Térségi integrált szakképző központokra irányuló) programban résztvevő iskolák véleménye és tapasztalatai alapján elmondható, hogy a szakképzési struktúra nem szolgálja a munkaerőpiac és a gazdaság által elvárt igényeket sem tartalmában, sem struktúrájában. A régió munkanélküliségének strukturális összetétele a felnőttképzés tartalmi, módszertani átalakítását kell, hogy indukálja a következő időszakban. A szakmai képzés tartalmi, módszertani tervezésénél azt is figyelembe kell venni, hogy: a létező szakmák 5%-a ötévenként kicserélődik, 8

10 az információ-kommunikációs technológiai ismeretek nélkül az űzhető szakmák 5%-kal csökkennek, az alapvető IKT-ismeretek nélkül űzhető szakmák jövedelemtermelő képessége a minimálbér körül mozog, a megtanult szakmai ismeretek 10 év alatt elévülnek, a munkavállaláshoz kapcsolódó ismeretek mennyisége évenként 32-szeresére nő, a munkavállalók az aktív életkorban jelenleg 3-4-szer kényszerülnek szakmát-pályát változtatni (míg eddig 1-2-szer, Európában 4-5-ször), az élethosszig tartó tanulás egyik fő eleme az alapkompetenciák kialakítása. Tehát a humánerőforrás-fejlesztés egy térségi koordináción alapuló komplex, képzési, átképzési rendszer működtetését kell, hogy jelentse, amely a gazdaság-fejlesztési prioritásokat kell, hogy szolgálja, és összhangban kell lennie a régió-fejlesztés többi elemével. A munkaerő-piaci szereplők összefogása, tevékenységük összehangolása jelentős szerepet játszik a munkanélküliség megelőzésében és mérséklésében, a gazdaság versenyképességének megőrzésében. A képzések hatékonysága nagyban függ a gazdaság igényeihez igazodó képzési szakirányok meghatározásától, a képzés tartalmának kialakításától. Az önkormányzat, mint a szakképző intézményeket működtető felelős szervezet a városi foglalkoztatási stratégia rendszer fejlesztése érdekében az alábbi elvárásokat fogalmazta meg: a gazdaság igényeinek kielégítésére alkalmas, hatékony és rugalmas szakképzési hálózat működési paramétereinek meghatározása és kialakítása, a minőségi, összehangolt és átjárható szolgáltatások rendszerének kimunkálása és működtetése. A foglalkoztatási szint növelése, elsősorban az inaktívak bevonása a munkaerő piacra. 9

11 A szakképzéssel szemben támasztott munkaadói igények megismeréséhez a piaci szereplők elvárásából kell kiindulni. A kutatás során alkalmazandó módszerek és a mintavétel terve A kutatás során empirikus módszert használtunk 25 interjút készítettünk, alapvetően a foglalkoztatottak létszámát és az ágazatot vettük figyelembe a minta összeállításánál. Mivel Székesfehérváron az informatikai vállalkozások száma magasabb, így különböző nagyságú cégek közül az összes interjú közel felét az informatikai klaszterhez tartozók tették ki. A megkérdezettek között élelmiszeripar, építőipar, kereskedelem, mezőgazdaság is megjelent és multinacionális céget is felkértünk válaszadásra. Ezeken kívül az érdekképviseletek szakszervezet, kamara- és önkormányzati szakértők, valamint egy informatikai felsőoktatási intézmény megkérdezésére is sort kerítettünk. A tapasztalatok összegzése A megkérdezett szervezetek összetétele a foglalkoztatottak száma szerint 9% 56% 9% 22% 4% 501 fölött alatt A vizsgálat során 25 székesfehérvári vállalkozás vezetőjét kérdeztük meg. Mivel a kutatás során lehetőségünk nem volt arra, hogy teljes körű vizsgálatot folytassunk, így a Székesfehérvárra jellemző ágazatokból kerestünk meg cégeket, így az informatikai területen működők (68%) kerültek többségbe a cég tevékenységét figyelembe véve. A mintában szerepelt az építőipar, kereskedelem, elektronikai készülékgyártás, és megkerestünk érdekképviseleti 10

12 szervezeteket is. A dolgozók létszáma alapján csoportosítottuk a megkeresett szervezeteket, amelyek között legnagyobb számban a 20 fő alatti foglalkoztató kisvállalkozások voltak, 56 százalékban. A több mint 500 főt foglalkoztató nagyvállalatok a minta 3%-át adták. Az interjú vázlatokban szerepelnek a megkeresett cégek adatai, létszámadatai, éves termelési értékei, stb. Megkérdezettek fı tevékenység szerinti összetétele 68% 8% 4% 8% 8% 4% elektronika készülék gyártás építıipar kereskedelem vagyonvédelem informatika érdekvédelem A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évben az Országos Érdekegyeztető Tanács szociális partnerével együtt egy vizsgálatot kezdtek el a munkaadói igények felmérésére, a szakiskolai férőhelyek meghatározására. Ezen program keretében is megvizsgálták az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által negyedévente végzett, a magyar vállalatok várható munkaerőpiaci keresletének felméréséből származó eredmények megbízhatóságát, pontosságát. Regionális szakképzési fórumokat tartottak az eredmények bemutatására, amely írásos anyagából az alábbiakat emeljük ki: A rendelkezésre álló adatfelvétel alapján megállapítható, hogy a vállalatok kérdőíves felmérése csak nagyon korlátozott mértékben képes előre jelezni a várható munkaerőfelvételeket és elbocsátásokat, akár szakmacsoportonként is. Legkevésbé pontos előrejelzések a mikro- és kisvállalkozások köréből, valamint a mezőgazdasági és építőipari szektorokból származnak. 11

13 Külön vizsgáltuk az informatikai területre vonatkozó előre jelzéseket, amelyekre az alábbi általános megállapításokat tették: A gazdasági és társadalmi szükséglettel szemben az iskolai rendszerű informatikai szakképzésbe belépők (a felsőfokú képzés elszívó hatása, a vonzó karrier pályák ismeretének hiánya következtében) száma és minősége drasztikusan csökken. Az új OKJ szakmastruktúra kevésbé ismert az érintettek körében. Alapvetően az informatikai szakképzés területén túlképzésről nem lehet beszélni. Ahol foglalkoztatási problémák észlelhetők, ott ez a bemeneti minőségi hiányosságok megmaradásának és a gyakorlat orientált képzés és a foglalkoztatók információ hiányának tudható be (pl. multimédiaalkalmazás fejlesztő). Az informatikai szakképzésben (iskolarendszerű szakképzést, a felsőoktatást, a felnőttképzést és az informális ismeretszerzést is átfogó) a korábbi felmérések által megalapozott, a globális kihívásoknak és az EU irányelveknek (i2010, eskills, elnclusion) is megfelelő fejlesztéseket javasolnak a szervezők. A vizsgálat megtervezésekor a gazdasági válság hatásai még kevésbé voltak érzékelhetők, de az interjúzás időszakában már jelentős mértékű gazdasági visszaesés volt tapasztalható, és a foglalkoztatási létszám is drasztikusan csökkent. Ennek tükrében külön is érdekes volt, hogy főleg a kis- és középvállalkozások, és ezen belül is az informatikai szektor hogyan reagál a gazdasági válságra. A vizsgálat módszerénél megpróbáltunk olyan technikát használni, amely a trendeket mutatja be, tehát azt, hogy milyen irányba mozdul el a foglalkoztatott létszám, milyen stratégiákat építenek ki maguknak a vállalkozások, és miben kérnek támogatást. Az interjúban résztvevő szervezeteknél összegeztük a foglalkoztatási létszám irányát (csökkenés-növekedés-stagnálás), és ezt az alábbi diagramban mutatjuk be. 12

14 A foglalkoztatott létszám változás között 13% 54% 33% növekvı csökkenı ugyanannnyi A gazdasági válság ellenére a megkérdezett szervezetek 13%-nál növekedés volt tapasztalható, viszont a szervezetek harmadánál leépítésre is sor került, csökkent a dolgozók létszáma. Már nem csak a nagyvállalatokat, a több száz főt foglalkoztatókat érte el a gazdasági válság létszámot érintő hatása, megfigyelhető a kis- és középvállalkozásoknál is, a 3-10 főt foglalkoztató informatikai cégeknél is. Megfigyelhető volt, hogy minél nagyobb a szervezet, annál inkább él a létszámcsökkentés eszközével, és alkalmazkodik a dolgozói létszáma a megrendelés nagyságához. Néhány informatikai cég pályázott az OFA által meghirdetett munkahely megőrzését támogató pályázatra, sajnos kevés sikerrel. A cég helyzetének megítélése 2009 május 20% 40% stabil reményt keltı bizonytalan 40% 13

15 A cégvezetők a gazdasági válság ellenére is jelentős részben (40%) stabilnak ítélik meg saját cégük helyzetét ez jellemzően a kisebb vállalkozásoknál figyelhető meg. A nagyobb foglalkoztatók többségében bizonytalanok. A válságra való reakciókat is vizsgáltuk. Külön rákérdeztünk a takarékosságra, a profilváltásra, a létszámgazdálkodásra, innovációs tevékenységre. A vállalkozások működése során a takarékosság az első védelmi stratégia. A mintában szereplő cégek 63%-a élt is ezzel a lehetőséggel, és minden lehetséges területen költségtakarékosabb megoldásokat próbál választani. Hogyan reagált a válságra? Takarékosság? 29% 8% 63% igen nem nem jellemzı A megkérdezett cégek többsége az alaptevékenységüket megalakulásuk óta fenntartották, kevésbé voltak rugalmasak a tekintetben, hogy megváltoztassák tevékenységük profilját. Valószínűsíthető az is, hogy ez a legnehezebb, főleg egy kis cég életében, akkor, amikor a profilváltáshoz szükséges gazdasági háttér hiányzik, hitellehetőségek beszűkülnek, és a piaci bizonytalanság növekszik. Ma nagyon kevesen tudják megmondani azt, hogy a következő időszakban milyen tevékenységek lesznek sikeresek, és melyek kevésbé lesznek azok. A megkérdezett vállalkozásoknál közel háromnegyedes arányban nem tudtak a profilváltáson gondolkodni sem, és nem is tervezik ezt a védelmi lépést. Inkább a nagyobb cégek azok, amelyek próbálkoznak új termékekkel, új szolgáltatásokkal előállni. 14

16 Hogyan reagált a válságra? Profilváltás? 20% 8% igen nem nem jellemzı 72% A válságra való első reakció a mintában szereplő cégek körében nem a létszámleépítés volt, megpróbálták megtartani a humán erőforrást. Indoklásként az is elhangzott, hogy egy dolgozó betanítása, felkészítése idő és pénzigényes tevékenység, és mivel arra számítanak, hogy a válság nem lesz elhúzódó, így a létszámleépítést csak a végső megoldásként kívánják alkalmazni. A kisvállalkozások esetében a létszámleépítés a vállalkozás megszűnéséhez is vezethet. Hogyan reagált a válságra? Létszámleépítés? 8% 16% igen nem nem jellemzı 76% Az innovációs képesség mindenképpen szükséges ahhoz, hogy gazdaságilag nehéz időszakban a cég megtalálja a megfelelő megoldásokat akár termékváltással, akár szolgáltatásbővítéssel, akár az eddigi működés átalakításával. Ezzel a megkeresett szervezetek 15

17 többségénél teljes mértékben tisztában vannak, és 56%-uk erre mindenféleképpen hangsúlyt helyez. Az innovációhoz szükséges anyagi források előteremtése viszont sokaknak gondot okoz, és a válság időszaka ennek a tevékenységnek igazából nem kedvez. Többen elmondták azt is, hogy az innovációs tevékenységet gazdaságilag felfelé ívelő szakaszban kell mindig fokozottan megtenni, akkor sokkal könnyebb az ehhez szükséges erőforrásokat biztosítani. Sokan azonban a válságkezelő stratégiájuk markáns elemének tartják a pályázati források felhasználását K+F+I tevékenységük finanszírozásához. Itt azonban ismét kiemelték a pályázati rendszer buktatóit, azaz az ütemezés és pénzügyi tervezhetőség teljes hiányát. Hogyan reagált a válságra? Innováció? 40% 56% igen nem nem jellemzı 4% Vizsgáltuk azt is, hogy kitől és milyen segítséget várnak leginkább a piaci szervezetek. A kormányzat és az önkormányzat is rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek pozitívan és negatívan is tudják befolyásolni a gazdaság működését. Az Európai Uniós támogatások elosztási technikái, pályázati rendszerek, adók, és járulékok, bürokrácia nagysága, mind-mind befolyásolják a szektor működését, annak stabilitását. A gazdasági válság időszakában a piaci szektor is segítséget vár a kormánytól, hogy legfőképpen milyen támogatásokat szeretnének, azt próbáltuk megtudni. 16

18 Milyen segítséget várna leginkább a kormánytól? 16% Adó és járulékcsökkenés 44% kisebb adminisztráció 28% 12% pályázati lehetıségek bıvülése beruházások támogatása, hitel bıvítés A többség az adó- és járulékcsökkentést (44%) szeretné, közel egyharmaduk a pályázati lehetőségek bővülését említette legfontosabbnak, de voltak olyan szervezetek is, akik az adminisztrációs kötelezettség csökkentését szeretnék kérni a kormányzattól. A települési önkormányzatok általában iparűzési adó mértékének csökkentésével tudnak kedvezőbb feltételeket teremteni, de ami ennél is fontosabb szempontként jelent meg a megkérdezettek körében, ez a városi megrendelések helyi vállalkozókkal történő megvalósítása lehet. Több munkát szeretnének a vállalkozók saját településükön, önkormányzati megrendelésből. Milyen segítséget várna leginkább a várostól? 36% 12% 20% 32% helyi adó csökkentése városi megrendelések nem válaszolt politikai semlegességet 17

19 A foglalkoztatáspolitikai intézményrendszertől, munkaügyi központtól, képző központtól, foglalkoztatási hivataltól több mindent várnak a piaci szereplők. Az elsődlegesen megfogalmazott igények is sokszínűek. Kisebb bürokráciát várnak, és gyorsabb elbírálásokat az ügyintézések területén. Sokak véleménye szerint átképzési támogatásokkal, a fogyatékosok foglalkoztatásának támogatásával, hatékonyabb szervezeti működéssel, pályakezdők támogatásával tudná a szektort segíteni az intézményhálózat. Milyen segítséget vár a foglalkoztatáspolitika intézményrendszerétıl? 8% 8% 16% 32% 12% 12% 12% pályakezdık támogatása hatékonyabb munkaügyi szervezet átképzési támogatásokat fogyatékosok foglalkozttaásának támogatása munkahelymegörzı támogatásokat nem vár semmit nem válaszolt A munkaerőigény előre tervezésénél érdekes válaszokat kaptunk, mert amit nem feltételeztünk, hogy hosszabb távra is képesek tervezni a vállalkozások, azt megcáfolták a válaszadó szervezetek. A megkérdezettek 36%-a képes hosszabb távra is előre tervezni. 18

20 Mennyire tervezhetı elıre a munkaerıigény? 36% 8% 32% rövidtávra középtávra hosszabb távra nem tervezhetı 24% A szakképzés rendszerét a válaszadók kevésbé ismerik, és tapasztalataik általában csak közvetve vannak. Az interjú során megkérdeztük a válaszadókat, hogy általában milyennek minősítik a magyar szakképzés rendszerét, mennyire tartják azt hatékonynak, és mennyire tudják kiszolgálni a munkaerőigényt az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmények. A válaszok közel egyenlő arányban oszlottak meg a gyenge, közepes, jó minősítés tekintetében, bár a válaszadók egyharmada általában gyenge osztályzatot adott. Magas az információhiánnyal rendelkezők száma is, és feltételezhető az is, hogy akik minősítettek, ők sem rendelkeznek teljeskörű információval a szakképzés rendszeréről. Milyennek minısíti a szakképzés rendszerét? 29% 17% 33% gyenge közepes jó nem tudja 21% 19

21 Megkérdeztük a cégek képviselőit, milyen javaslatai lennének a szakképzés fejlesztésére. Itt a válaszokat csoportosítva összességében a gyakorlati oktatás erősítését tartották legfontosabbnak (40%), a jobb intézményi feltételek kialakítását 20% helyezte első helyre, és a megkérdezettek egyharmada szeretné azt, ha a piaci igényeket jobban figyelembe tudná venni a képzési rendszer. Milyen javaslatai vannak a szakképzés fejlesztésére? 8% 20% 32% nincs gyakorlati oktatás erısítése jobb feltételeket 40% piaci igényeket figyelembe venni A válaszadók aktivitását is megpróbáltuk feltérképezni azzal, hogy megkérdeztük, milyen tevékenységgel tudnának részt venni a szakképzés folyamatába annak érdekében, hogy eredményesebb tevékenység folyjék ezen a területen. A többség a gyakorlati képzésbe való részvételt jelölte meg (28%), és ugyanolyan arányba tanítanának, és valamilyen kiegészítő tevékenységben vennének részt. 20

22 Hogyan tudnának résztvenni a szakképzésben? 24% 24% 24% 28% tanítanának gyakorlati helyszín biztosításával oktatást kiegészítı tevékenységekben nem tudják A fenti dilemmák ellenére a szakképzés minőségének megítélése kedvező, csupán a válaszadók egyharmada minősíti gyengének, elsősorban a szakképzésből kikerülő szakemberek felkészültségét minősítve. 18% tapasztalata az, hogy a képzésről kikerülve jól felkészült munkaerő áll rendelkezésre. Milyennek ítéli meg a szakképzés minıségét? 32% 23% 27% 18% nem tudja megítélni jó minıségő közepes gyenge A személyes interjúk, beszélgetések során az alábbi vélemények is felszínre jöttek. Ezek nem mindegyike kapcsolódik szorosan a szakképzési rendszerhez, de közvetve érintik a kistérség foglalkoztatás- és gazdaságpolitikáját. Fontos lenne a helyi beruházások ösztönzése. 21

23 A KKV-k életben maradását tovább nehezíti helyi szinten a beruházások csökkenése, illetve a politikai-, gazdasági- és társadalmi helyzet miatt kialakult bizalmatlanság, fizetési morál romlása. A vállalkozások konzorciális összefogása szinte lehetetlen. Kistérségi szinten a közbeszerzési eljárásokat az önkormányzat írja ki. Ezeknek a helyi kisvállalkozások nem, vagy csak részben tudnak megfelelni, elsősorban a kistérségekben fellelhető szubjektív hatások miatt: egy idegenben jobban bíznak a kiírók, olyan feltételeket szerepeltetnek a kiírásokban, ami gyakorlatilag kizárja a helyi KKV-kat. Ez azért fontos probléma, mert a KKV-k országosan és kistérségi szinten is jelentős szerepet vállalnak a foglalkoztatásban. Ezáltal a munkanélküliség és a segélyből élők száma is csökkenhetne kistérségi szinten. Az önkormányzatok projektfinanszírozása utólagos, ezt a helyi KKV-k nem tudják kezelni. Az átmeneti időszak finanszírozására megoldást kellene találni. A civil szervezetek részéről vannak olyan kezdeményezések, melyek a vállalkozások helyzetbe hozását célozzák (pl. paktumok, inkubátorházak, stb.), javítják a foglalkoztatást. Ezt azért tartják fontosnak a megkérdezettek, mert a közbeszerzési eljárások változtatására nincs lehetőség. A válságkezeléshez kapcsolódó pályáztatási rendszer rosszul működik. Például az OFA Megőrzés programja rosszul kiírt pályázat volt, idő előtt lezárták, a GOP eszközbeszerzés pályázatot felfüggesztették, stb. A pályázati rendszer projektelszámolása lassú kifizetésekkel működik A partnerség kialakítása a civil szféra és az üzleti szektor között javíthatna a jelenlegi helyzeten A nemzet jövőképének hiánya elemésztő, globális és helyi javaslatok nélkül operatív programokról nem lehet beszélni. 22

24 A kisvállalkozások önmagukban nem versenyképesek a hozzájuk érkező, vagy akár több éve náluk dolgozó szakemberek számára, sem anyagilag, sem szakmailag nem tudnak kellő mértékben vonzó jövőképet nyújtani számukra. A tehetséges fiatalok nem maradnak a térségben, sokan közülük külföldre, vagy nagyvállalatokhoz mennek dolgozni. Az informatikai klaszter vállalkozásai részt vettek a MUPSZ projekt keretén belül szervezett Legjobb gyakorlat - Gyakornoki program, mely a tehetséges szakképzett fiatalok helyben tartását és adott vállalkozáshoz kötését biztosította. A BMF ROIKkal közösen kidolgozott pilot projekt folytatását a megkérdezettek többsége támogatja. A KKV-k nem rendelkeznek megfelelő szintű anyagi erőforrásokkal ahhoz, hogy munkatársaik számára magas szintű képzéseket nyújtsanak, az ágazatban napról napra megjelenő új tudás-elemeket beépítsék. Szükség lenne hídképző szervezetek munkájára a gazdasági szféra és a kutatóhelyek közti közvetlen kapcsolat kialakítására. A munkaerőképzés dilemmái a gazdasági válság időszakában Nem megfelelő a képző intézmények és a munkaerőpiac szereplőinek kapcsolatrendszere, a gazdaság által orientált foglakoztatási prognózisok és érdekek közvetítése, a feladatok koordinálása. Gondot jelent a szakképzés irányításának megosztottsága, ami az intézmények kiszolgáltatottságát fokozza. Az EU csatlakozást követően az európai közösségben a gazdaság szereplőinek mint munkaadóknak helytállása, a foglalkoztatási biztonság növelése megköveteli a szakképzés, ezen belül a képző intézmények koncentráltabb fejlesztését. 23

25 A gazdaság diktálta foglalkoztatási feltételek javítása érdekében a fejlesztésnek magában kell foglalnia a közismereti elméleti, a nyelvi és informatikai képzés feltételeinek javítását, a gyakorlati képzőhelyek technikai, technológiai fejlesztését, a minőségbiztosítási rendszerek megismertetését és elterjesztését, egyes szakmák képzésének tartalmi megújulását. A foglakoztatási adatok folyamatos figyelemmel kisérésével, elemzésével segíteni kell a szakképzés belső tartalmi reformjának mielőbbi végrehajtását, ami a rendszerből kikerülőknek a jelenleginél megalapozottabb megfelelő perspektívát, ezen keresztül a szakmák elismertségét is növelheti. A demográfiai mutatók remélhetően átmenetileg a képzésbe bevonhatók és az aktív népesség lassuló csökkenését vetítik előre, így kiszámíthatóan felgyorsul a társadalom elöregedése, ami a munkaerő-piaci ellentmondásokat tovább élezheti. Egyrészről strukturális munkaerőhiány keletkezhet, míg másrészt megnő a munkanélküliségben töltött időtartam. A képzés koordinációjának hiánya miatt, és a foglalkoztatási centrumok várható további központosulása hatására megnő a kistérségek leszakadásának veszélye, amely csak a foglalkoztatás és képzés interregionális kapcsolatrendszerének kialakításával ellensúlyozható. A valós munkaerő-piaci igények figyelmen kívül hagyásával az irányítási és koordinációs hiányosságok eredményeként területileg közel eső intézményekben párhuzamos képzések folynak, amit a gazdaság képtelen befogadni. A szakképző intézmények közötti koordináció hiánya és az irányítási rendszer problémái nem ösztönzik az intézmények együttműködését, a munkaerő-piaci prognózisokat figyelembe vevő képzési tervek összehangolását. Sok esetben ellenérdekeltséget hordoz magában, ami a beiskolázandókért folytatott versenyben, a szakképzés résztvevőjének érdekeit figyelmen kívül hagyva történik. Válaszkeresések A fenti problémák kezelésére több szervezet is összefogott és folyamatosan készülnek azok a felmérések, szakmai anyagok amelyektől a pozitív változásokat is várják a folyamat szereplői. 24

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA avagy MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK 2009. 09. 10. Szolnok A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLAT KERESLET

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében Zsoldos Marianna Humán Erőforrás Igazgató MÁV ZRt. 1 Adottságaink Munkavállalók összetétele a végzett

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében. 2011. június 7.

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében. 2011. június 7. Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében 2011. június 7. 1 A munkaerőpiac jellemzői * 2011. I. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Vas megye * KSH adat Zala megye Foglalkoztatottak

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN Bihall Tamás elnök Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Miskolc, 2010. október 21. 1 Foglalkoztatási ráta változása 2004-2008 % 8 7 6 5

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum. Vállalkozói kérdőívek elemzése Tanulmány

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum. Vállalkozói kérdőívek elemzése Tanulmány o l d a l 1 Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Vállalkozói kérdőívek elemzése Tanulmány Készítette: Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont Szolgáltató Nonprofit Kft. Pécs, 2014. o l d a l 2 Tartalom

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001 A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt Build Up Skills Hungary projekt II. konferencia Budapest, 2013. március 8. Alapinformációk

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Ajka Térségi Foglalkoztatási Partnerség. Vonzó térségben biztos megélhetés

Ajka Térségi Foglalkoztatási Partnerség. Vonzó térségben biztos megélhetés Ajka Térségi Foglalkoztatási Partnerség Vonzó térségben biztos megélhetés FOGLALKOZTATÁSI PARTNERSÉG = PAKTUM, A MUNKAERŐPIAC SZEREPLŐI KÖZÖTT a pénzügyi szektor, média képviselői, valamint a hivatalos

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12.

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. VÁLSÁG PÉNZ MUNKAHELY PIAC Válságkezelés szűk keresztmetszetek feloldásával 1. Pénz 3. Piac

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben