MUNKAERİ-PIACI PARTNERSÉG SZÉKESFEHÉRVÁR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MUNKAERİ-PIACI PARTNERSÉG SZÉKESFEHÉRVÁR"

Átírás

1 MUNKAERİ-PIACI PARTNERSÉG SZÉKESFEHÉRVÁR Munkaerı-piaci barométerjelentés 6. szám július 7.

2 Tisztelt Olvasónk! Köszöntjük a hatodik és egyben utolsó Székesfehérvári Munkaerő-piaci Barométer olvasói körében. Célunk, hogy a rendszeresen megjelenő kiadvánnyal naprakész információkat szolgáltassunk a székesfehérvári munkaerő-piacról, és kicsit az adatok mögé nézve rávilágítsunk a város és vonzáskörzete munkaerő-piaci folyamataira, a főbb trendekre és azok hatásaira. A kéthavi gyakorisággal elkészülő Barométerekben kiemelünk fontosabb, aktuális területeket, megvizsgáljuk a Székesfehérvárra jellemző aktuális trendeket, majd megpróbáljuk előrevetíteni a jövőt meghatározó folyamatokat, az adatok várható alakulását. Jelen számunkban az aktuális jogszabály-változások miatt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségeire esik nagyobb hangsúly. Reméljük, hogy az összeállítással hozzájárulunk a munkaerővel, képzéssel, szolgáltatásokkal kapcsolatos tervezéshez. Üdvözlettel: A Barométer Csapat Tartalom 1. MUNKAERŐ-PIACI FOLYAMATOK A SZAKKÉPZÉSSEL SZEMBEN TÁMASZTOTT MUNKAADÓI IGÉNYEK FELMÉRÉSE KUTATÁSI BESZÁMOLÓ ÖSSZEFOGALALÁSA...7 1

3 1. Munkaerő-piaci folyamatok Összeállította: Tésits Mihály Valtner Zsófia Fejér megyében a gazdaságilag aktív népesség száma az előző negyedévihez képest 188,2 ezer főre emelkedett, a növekedés mértéke 2000 fő. (forrás: KSH) Ugyancsak KSH felmérés, hogy a foglalkoztatottak száma is emelkedett 175,7 ezer főről 177,0 ezer főre. Így a foglalkoztatási arány javult 53,4 %-ról 53,8 %-ra. Az aktivitási arány az előző negyedévihez képest 0,6 % ponttal lett magasabb, értéke elérte az 57,2 %-ot. Ha ezen adatokat az országos értékekhez viszonyítjuk megállapítható, hogy a foglalkoztatási arány 3,4 %-kal, az aktivitási arány 2,5 %-kal magasabb megyénkben, mint az országos átlag. A munkanélküliségi ráta (KSH felmérés szerinti) 6,0 %, ami ugyan rosszabb, mint az előző negyedévi (5,6%), de így is 2,0 % ponttal alacsonyabb, mint az országos mutató. Összességében tehát a megye foglalkoztatási mutatói kedvezőbbek az országosénál, régión belül pedig átlagos értéket mutatnak (jobbak, mint a Veszprém megyeiek, s alig maradnak el Komárom-Esztergom megye mutatóitól). Június hónapban, Fejér megyében fő regisztrált álláskeresőt tartott nyílván a munkaügyi szervezet, mely létszám 279 fővel kevesebb, mint a május havi, ugyanakkor 7994 fővel több, mint az egy évvel korábbi. 2

4 Regisztrált álláskeresők számának alakulása május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június Fő Fejér megye székesfehérvári kistérség Hónap A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség százalékában 11,6 %, ami 0,1 %-kal alacsonyabb az előző havi értéknél, s 4,5 %-kal magasabb, mint a 2008-as év hasonló időszakában mért érték. Az a tény, hogy április hónaphoz viszonyítva májusban és júniusban is csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, két dolgot jelenthet; egyfelől az idényjellegű munkák (mezőgazdaság, turizmus, építőipar) iránti igény növekedését, másfelől a gazdasági válság lassú lecsengését, amely stabilizálhatja a munkaerő-piacot. Ugyanakkor fellendülést csak a gazdaságélénkítés, keresleti oldal igénynövekedése jelenthet. Fejér megyén belül a legkedvezőbb helyzetben a bicskei és a gárdonyi kistérség van, ott a nyilvántartott álláskeresők aránya 8,7 %, illetve 8,0 %, tehát 10 % alatti. A megyei átlagérték alatti mutatót produkáló kistérségek még a székesfehérvári (10,5 %), a dunaújvárosi és a móri (11,2 11,2 %). 3

5 A legkedvezőtlenebb helyzetű körzet továbbra is az enyingi (21,2 %), a sárbogárdi (20,2 %), valamint az ercsi kistérség a maga 14,3 %-os mutatójával. Regisztrált álláskeresők Kistérségek Enying Ercsi Sárbogárd Gárdony Bicske Mór Dunaújváros Székesfehérvár Fő Jóllehet az előző hónaphoz képest a móri kistérségben 49 fővel a székesfehérvári körzetben pedig 11 fővel emelkedett a regisztráltak száma, de a mérték az összlétszámhoz viszonyítottan elhanyagolható. Jellemzően tehát stagnál a munkanélküliség, amit a pályakezdő álláskeresők számának változása (megyei szinten -11 fő) is alátámaszt. Székesfehérvár város lakónépességének 68,4 %-a(69552 fő) a munkavállalási korú, melyből a regisztrált álláskeresők száma 4120 fő. A számított munkanélküliségi mutató 5,92 %, mely 1,6 %-kal alacsonyabb, mint a megyei, s 2,47 %-kal alacsonyabb, mint az országos átlag. A munkanélküliek közül a férfiak aránya 0,2 %-kal alacsonyabb, mint a nőké, számszerinti eltérés mindössze 50 fő. 4

6 Jelentős eltérést az életkor szerinti megoszlás sem mutat, az összesen 279 fős csökkenés két korosztálynál a 25 évesnél fiatalabb, illetve a éves korcsoportnál mutatható ki az előző hónaphoz képest. Álláskeresők életkor szerinti megoszlása % % 17% 25 éves és fiatalabb % % éves éves éves 50 évesnél idősebb Az iskolai végzettséget vizsgálva szintén megállapítható, hogy az arányszámok jelentős eltérést nem mutatnak, továbbra is igaz, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek aránya magasabb a regisztráltak között. Az általános iskolát végzettek, illetve az azt befejezők részaránya 38,7 %, a szakmunkás képesítéssel rendelkezőké 33,7 %, a középiskolai végzettséggel bíróké 23,3 %, míg a főiskolát/egyetemet befejezőké 4,2 %. Az állománycsoportok megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy jelentős változás az előző hónaphoz képest nem történt, a fizikai létszámon belül mindhárom kategóriában (szak-, betanított- és segédmunkások) létszáma fővel csökkent, míg a szellemi foglalkozásúaké közel 100 fővel emelkedett. 5

7 Álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása % 928 4% 682 3% % % % 8 általánosnál kevesebb Általános iskola Szakmunkásképző, szakiskola Szakközépiskola, technikum Gimnázium Főiskola, egyetem A gazdasági válság bár stagnálni látszik a munkanélküliség továbbra is érezteti hatását, amely főként abban nyilvánul meg, hogy létszámbővítést a megyei foglalkoztatók nem terveznek. A bejelentett üres álláshelyek száma sem jelentős, hisz a gazdasági válság előtti időszak idején bejelentett álláshelyek harmadát sem éri el, ami abszolút számban főt jelent. A munkáltatók elsősorban - tekintettel az idényjellegű munkákra fizikai foglalkozásúakat keresnek, amelyek 60 %-ának betöltéséhez elegendő az általános iskolai végzettség. Ha az elmúlt időszak tendenciáit vizsgálva próbálunk következtetni a foglalkoztatás jövőbeni alakulására feltehető, hogy még egy ideig a stagnálás lesz a jellemző. Az igazi fellendülésre, a foglalkoztatás jelentős javulására csak 2010 tavaszától számíthatunk. Az összeállításban szereplő adatokat a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ szolgáltatta. 6

8 2. A szakképzéssel szemben támasztott munkaadói igények felmérése kutatási beszámoló összefogalalása Összeállította: Petróczi Ferenc A szakképzéssel szemben támasztott munkaadói igények felmérése. Beszámoló a Munkaerő-piaci Partnerség Székesfehérvár Foglakoztatási Paktum fejlesztése és szolgáltatások bővítése című projekt keretében megvalósuló igényfelmérésről Előzmény és a kutatás háttere: A Foglalkoztatási Stratégiában definiált fő célok prioritások megvalósításának, valamint az akcióterv végrehajtásának céljából a projektet végrehajtó partnerek november 9-én munkaerő-piaci együttműködési megállapodást, más néven foglalkoztatási paktumot kötöttek. A paktumhoz már megalakulása előtt 15 szervezet civilek, vállalkozások, nagyfoglalkoztatók, vállalkozásfejlesztési szervezetek, képzők csatlakoztak, mely mutatja a kezdeményezés sikerét. A projekt fenntartására és eredményeinek kiterjesztésére, tovább fejlesztésére vonatkozóan teljes körű egyetértés és közös cselekvési szándék mutatkozik a partner szervezetek körében, melyet a foglakoztatási paktum szövegében is megerősítenek. A partnerek közösen Munkatervet dolgoztak ki, melyben a paktum fenntartásának évi feladatait és a hozzájuk rendelt költségeket határozzák meg. A paktum Munkaterv szerinti szakmai tevékenységei és irányvonalai: Munkaerő-piaci portál fenntartása és folyamatos frissítése Foglalkoztatási Fórumok szervezése Székesfehérvári Foglalkoztatási Stratégiában nevesített három akcióterv (program) végrehajtása együttműködésben a partnerekkel 7

9 Partnerség (paktum aláírói körének) életben tartása, konkrét akciókkal való megtöltése, ennek érdekében pályázati lehetőségek kihasználása Munkaerő-piaci partnerség térbeli kiterjesztése, kistérségi kapcsolódások megerősítése Speciális irányvonal: megváltozott munkaképességűek munkába állítása A székesfehérvári kistérség munkaerő-piaci helyzete az országos átlagnál kedvezőbb képet mutatott még első felében, de ezt követően az új évezred első nagyobb világgazdasági válságának következtében Székesfehérváron is jelentősen csökkent a foglalkoztatottak száma. A munkaerő felkészültsége a piaci változásokra eléggé ellentmondásos képest mutat. Az Európai Unióban minden második felnőtt kapcsolódik be valamilyen felnőttképzési programba, hazánkban negyven százalékuknak semmilyen szakképesítése nincs, és ez ronthatja a régió társadalmi-gazdasági versenyképességét, a munkaerőpiac működésében zavarokat okozhat, a képzett munkaerő hiányát eredményezheti ezért még a gazdaságilag nehéz körülmények között is a strukturális munkanélküliség jellemző. A középfokú képzés struktúrája az elmúlt időszakban jelentős változásokon ment át. Az első, illetve a második un. világbanki programban résztvevő iskolák, a 2004-ben induló szakiskolai program, a HEFOP (a Térségi integrált szakképző központokra irányuló) programban résztvevő iskolák véleménye és tapasztalatai alapján elmondható, hogy a szakképzési struktúra nem szolgálja a munkaerőpiac és a gazdaság által elvárt igényeket sem tartalmában, sem struktúrájában. A régió munkanélküliségének strukturális összetétele a felnőttképzés tartalmi, módszertani átalakítását kell, hogy indukálja a következő időszakban. A szakmai képzés tartalmi, módszertani tervezésénél azt is figyelembe kell venni, hogy: a létező szakmák 5%-a ötévenként kicserélődik, 8

10 az információ-kommunikációs technológiai ismeretek nélkül az űzhető szakmák 5%-kal csökkennek, az alapvető IKT-ismeretek nélkül űzhető szakmák jövedelemtermelő képessége a minimálbér körül mozog, a megtanult szakmai ismeretek 10 év alatt elévülnek, a munkavállaláshoz kapcsolódó ismeretek mennyisége évenként 32-szeresére nő, a munkavállalók az aktív életkorban jelenleg 3-4-szer kényszerülnek szakmát-pályát változtatni (míg eddig 1-2-szer, Európában 4-5-ször), az élethosszig tartó tanulás egyik fő eleme az alapkompetenciák kialakítása. Tehát a humánerőforrás-fejlesztés egy térségi koordináción alapuló komplex, képzési, átképzési rendszer működtetését kell, hogy jelentse, amely a gazdaság-fejlesztési prioritásokat kell, hogy szolgálja, és összhangban kell lennie a régió-fejlesztés többi elemével. A munkaerő-piaci szereplők összefogása, tevékenységük összehangolása jelentős szerepet játszik a munkanélküliség megelőzésében és mérséklésében, a gazdaság versenyképességének megőrzésében. A képzések hatékonysága nagyban függ a gazdaság igényeihez igazodó képzési szakirányok meghatározásától, a képzés tartalmának kialakításától. Az önkormányzat, mint a szakképző intézményeket működtető felelős szervezet a városi foglalkoztatási stratégia rendszer fejlesztése érdekében az alábbi elvárásokat fogalmazta meg: a gazdaság igényeinek kielégítésére alkalmas, hatékony és rugalmas szakképzési hálózat működési paramétereinek meghatározása és kialakítása, a minőségi, összehangolt és átjárható szolgáltatások rendszerének kimunkálása és működtetése. A foglalkoztatási szint növelése, elsősorban az inaktívak bevonása a munkaerő piacra. 9

11 A szakképzéssel szemben támasztott munkaadói igények megismeréséhez a piaci szereplők elvárásából kell kiindulni. A kutatás során alkalmazandó módszerek és a mintavétel terve A kutatás során empirikus módszert használtunk 25 interjút készítettünk, alapvetően a foglalkoztatottak létszámát és az ágazatot vettük figyelembe a minta összeállításánál. Mivel Székesfehérváron az informatikai vállalkozások száma magasabb, így különböző nagyságú cégek közül az összes interjú közel felét az informatikai klaszterhez tartozók tették ki. A megkérdezettek között élelmiszeripar, építőipar, kereskedelem, mezőgazdaság is megjelent és multinacionális céget is felkértünk válaszadásra. Ezeken kívül az érdekképviseletek szakszervezet, kamara- és önkormányzati szakértők, valamint egy informatikai felsőoktatási intézmény megkérdezésére is sort kerítettünk. A tapasztalatok összegzése A megkérdezett szervezetek összetétele a foglalkoztatottak száma szerint 9% 56% 9% 22% 4% 501 fölött alatt A vizsgálat során 25 székesfehérvári vállalkozás vezetőjét kérdeztük meg. Mivel a kutatás során lehetőségünk nem volt arra, hogy teljes körű vizsgálatot folytassunk, így a Székesfehérvárra jellemző ágazatokból kerestünk meg cégeket, így az informatikai területen működők (68%) kerültek többségbe a cég tevékenységét figyelembe véve. A mintában szerepelt az építőipar, kereskedelem, elektronikai készülékgyártás, és megkerestünk érdekképviseleti 10

12 szervezeteket is. A dolgozók létszáma alapján csoportosítottuk a megkeresett szervezeteket, amelyek között legnagyobb számban a 20 fő alatti foglalkoztató kisvállalkozások voltak, 56 százalékban. A több mint 500 főt foglalkoztató nagyvállalatok a minta 3%-át adták. Az interjú vázlatokban szerepelnek a megkeresett cégek adatai, létszámadatai, éves termelési értékei, stb. Megkérdezettek fı tevékenység szerinti összetétele 68% 8% 4% 8% 8% 4% elektronika készülék gyártás építıipar kereskedelem vagyonvédelem informatika érdekvédelem A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évben az Országos Érdekegyeztető Tanács szociális partnerével együtt egy vizsgálatot kezdtek el a munkaadói igények felmérésére, a szakiskolai férőhelyek meghatározására. Ezen program keretében is megvizsgálták az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által negyedévente végzett, a magyar vállalatok várható munkaerőpiaci keresletének felméréséből származó eredmények megbízhatóságát, pontosságát. Regionális szakképzési fórumokat tartottak az eredmények bemutatására, amely írásos anyagából az alábbiakat emeljük ki: A rendelkezésre álló adatfelvétel alapján megállapítható, hogy a vállalatok kérdőíves felmérése csak nagyon korlátozott mértékben képes előre jelezni a várható munkaerőfelvételeket és elbocsátásokat, akár szakmacsoportonként is. Legkevésbé pontos előrejelzések a mikro- és kisvállalkozások köréből, valamint a mezőgazdasági és építőipari szektorokból származnak. 11

13 Külön vizsgáltuk az informatikai területre vonatkozó előre jelzéseket, amelyekre az alábbi általános megállapításokat tették: A gazdasági és társadalmi szükséglettel szemben az iskolai rendszerű informatikai szakképzésbe belépők (a felsőfokú képzés elszívó hatása, a vonzó karrier pályák ismeretének hiánya következtében) száma és minősége drasztikusan csökken. Az új OKJ szakmastruktúra kevésbé ismert az érintettek körében. Alapvetően az informatikai szakképzés területén túlképzésről nem lehet beszélni. Ahol foglalkoztatási problémák észlelhetők, ott ez a bemeneti minőségi hiányosságok megmaradásának és a gyakorlat orientált képzés és a foglalkoztatók információ hiányának tudható be (pl. multimédiaalkalmazás fejlesztő). Az informatikai szakképzésben (iskolarendszerű szakképzést, a felsőoktatást, a felnőttképzést és az informális ismeretszerzést is átfogó) a korábbi felmérések által megalapozott, a globális kihívásoknak és az EU irányelveknek (i2010, eskills, elnclusion) is megfelelő fejlesztéseket javasolnak a szervezők. A vizsgálat megtervezésekor a gazdasági válság hatásai még kevésbé voltak érzékelhetők, de az interjúzás időszakában már jelentős mértékű gazdasági visszaesés volt tapasztalható, és a foglalkoztatási létszám is drasztikusan csökkent. Ennek tükrében külön is érdekes volt, hogy főleg a kis- és középvállalkozások, és ezen belül is az informatikai szektor hogyan reagál a gazdasági válságra. A vizsgálat módszerénél megpróbáltunk olyan technikát használni, amely a trendeket mutatja be, tehát azt, hogy milyen irányba mozdul el a foglalkoztatott létszám, milyen stratégiákat építenek ki maguknak a vállalkozások, és miben kérnek támogatást. Az interjúban résztvevő szervezeteknél összegeztük a foglalkoztatási létszám irányát (csökkenés-növekedés-stagnálás), és ezt az alábbi diagramban mutatjuk be. 12

14 A foglalkoztatott létszám változás között 13% 54% 33% növekvı csökkenı ugyanannnyi A gazdasági válság ellenére a megkérdezett szervezetek 13%-nál növekedés volt tapasztalható, viszont a szervezetek harmadánál leépítésre is sor került, csökkent a dolgozók létszáma. Már nem csak a nagyvállalatokat, a több száz főt foglalkoztatókat érte el a gazdasági válság létszámot érintő hatása, megfigyelhető a kis- és középvállalkozásoknál is, a 3-10 főt foglalkoztató informatikai cégeknél is. Megfigyelhető volt, hogy minél nagyobb a szervezet, annál inkább él a létszámcsökkentés eszközével, és alkalmazkodik a dolgozói létszáma a megrendelés nagyságához. Néhány informatikai cég pályázott az OFA által meghirdetett munkahely megőrzését támogató pályázatra, sajnos kevés sikerrel. A cég helyzetének megítélése 2009 május 20% 40% stabil reményt keltı bizonytalan 40% 13

15 A cégvezetők a gazdasági válság ellenére is jelentős részben (40%) stabilnak ítélik meg saját cégük helyzetét ez jellemzően a kisebb vállalkozásoknál figyelhető meg. A nagyobb foglalkoztatók többségében bizonytalanok. A válságra való reakciókat is vizsgáltuk. Külön rákérdeztünk a takarékosságra, a profilváltásra, a létszámgazdálkodásra, innovációs tevékenységre. A vállalkozások működése során a takarékosság az első védelmi stratégia. A mintában szereplő cégek 63%-a élt is ezzel a lehetőséggel, és minden lehetséges területen költségtakarékosabb megoldásokat próbál választani. Hogyan reagált a válságra? Takarékosság? 29% 8% 63% igen nem nem jellemzı A megkérdezett cégek többsége az alaptevékenységüket megalakulásuk óta fenntartották, kevésbé voltak rugalmasak a tekintetben, hogy megváltoztassák tevékenységük profilját. Valószínűsíthető az is, hogy ez a legnehezebb, főleg egy kis cég életében, akkor, amikor a profilváltáshoz szükséges gazdasági háttér hiányzik, hitellehetőségek beszűkülnek, és a piaci bizonytalanság növekszik. Ma nagyon kevesen tudják megmondani azt, hogy a következő időszakban milyen tevékenységek lesznek sikeresek, és melyek kevésbé lesznek azok. A megkérdezett vállalkozásoknál közel háromnegyedes arányban nem tudtak a profilváltáson gondolkodni sem, és nem is tervezik ezt a védelmi lépést. Inkább a nagyobb cégek azok, amelyek próbálkoznak új termékekkel, új szolgáltatásokkal előállni. 14

16 Hogyan reagált a válságra? Profilváltás? 20% 8% igen nem nem jellemzı 72% A válságra való első reakció a mintában szereplő cégek körében nem a létszámleépítés volt, megpróbálták megtartani a humán erőforrást. Indoklásként az is elhangzott, hogy egy dolgozó betanítása, felkészítése idő és pénzigényes tevékenység, és mivel arra számítanak, hogy a válság nem lesz elhúzódó, így a létszámleépítést csak a végső megoldásként kívánják alkalmazni. A kisvállalkozások esetében a létszámleépítés a vállalkozás megszűnéséhez is vezethet. Hogyan reagált a válságra? Létszámleépítés? 8% 16% igen nem nem jellemzı 76% Az innovációs képesség mindenképpen szükséges ahhoz, hogy gazdaságilag nehéz időszakban a cég megtalálja a megfelelő megoldásokat akár termékváltással, akár szolgáltatásbővítéssel, akár az eddigi működés átalakításával. Ezzel a megkeresett szervezetek 15

17 többségénél teljes mértékben tisztában vannak, és 56%-uk erre mindenféleképpen hangsúlyt helyez. Az innovációhoz szükséges anyagi források előteremtése viszont sokaknak gondot okoz, és a válság időszaka ennek a tevékenységnek igazából nem kedvez. Többen elmondták azt is, hogy az innovációs tevékenységet gazdaságilag felfelé ívelő szakaszban kell mindig fokozottan megtenni, akkor sokkal könnyebb az ehhez szükséges erőforrásokat biztosítani. Sokan azonban a válságkezelő stratégiájuk markáns elemének tartják a pályázati források felhasználását K+F+I tevékenységük finanszírozásához. Itt azonban ismét kiemelték a pályázati rendszer buktatóit, azaz az ütemezés és pénzügyi tervezhetőség teljes hiányát. Hogyan reagált a válságra? Innováció? 40% 56% igen nem nem jellemzı 4% Vizsgáltuk azt is, hogy kitől és milyen segítséget várnak leginkább a piaci szervezetek. A kormányzat és az önkormányzat is rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek pozitívan és negatívan is tudják befolyásolni a gazdaság működését. Az Európai Uniós támogatások elosztási technikái, pályázati rendszerek, adók, és járulékok, bürokrácia nagysága, mind-mind befolyásolják a szektor működését, annak stabilitását. A gazdasági válság időszakában a piaci szektor is segítséget vár a kormánytól, hogy legfőképpen milyen támogatásokat szeretnének, azt próbáltuk megtudni. 16

18 Milyen segítséget várna leginkább a kormánytól? 16% Adó és járulékcsökkenés 44% kisebb adminisztráció 28% 12% pályázati lehetıségek bıvülése beruházások támogatása, hitel bıvítés A többség az adó- és járulékcsökkentést (44%) szeretné, közel egyharmaduk a pályázati lehetőségek bővülését említette legfontosabbnak, de voltak olyan szervezetek is, akik az adminisztrációs kötelezettség csökkentését szeretnék kérni a kormányzattól. A települési önkormányzatok általában iparűzési adó mértékének csökkentésével tudnak kedvezőbb feltételeket teremteni, de ami ennél is fontosabb szempontként jelent meg a megkérdezettek körében, ez a városi megrendelések helyi vállalkozókkal történő megvalósítása lehet. Több munkát szeretnének a vállalkozók saját településükön, önkormányzati megrendelésből. Milyen segítséget várna leginkább a várostól? 36% 12% 20% 32% helyi adó csökkentése városi megrendelések nem válaszolt politikai semlegességet 17

19 A foglalkoztatáspolitikai intézményrendszertől, munkaügyi központtól, képző központtól, foglalkoztatási hivataltól több mindent várnak a piaci szereplők. Az elsődlegesen megfogalmazott igények is sokszínűek. Kisebb bürokráciát várnak, és gyorsabb elbírálásokat az ügyintézések területén. Sokak véleménye szerint átképzési támogatásokkal, a fogyatékosok foglalkoztatásának támogatásával, hatékonyabb szervezeti működéssel, pályakezdők támogatásával tudná a szektort segíteni az intézményhálózat. Milyen segítséget vár a foglalkoztatáspolitika intézményrendszerétıl? 8% 8% 16% 32% 12% 12% 12% pályakezdık támogatása hatékonyabb munkaügyi szervezet átképzési támogatásokat fogyatékosok foglalkozttaásának támogatása munkahelymegörzı támogatásokat nem vár semmit nem válaszolt A munkaerőigény előre tervezésénél érdekes válaszokat kaptunk, mert amit nem feltételeztünk, hogy hosszabb távra is képesek tervezni a vállalkozások, azt megcáfolták a válaszadó szervezetek. A megkérdezettek 36%-a képes hosszabb távra is előre tervezni. 18

20 Mennyire tervezhetı elıre a munkaerıigény? 36% 8% 32% rövidtávra középtávra hosszabb távra nem tervezhetı 24% A szakképzés rendszerét a válaszadók kevésbé ismerik, és tapasztalataik általában csak közvetve vannak. Az interjú során megkérdeztük a válaszadókat, hogy általában milyennek minősítik a magyar szakképzés rendszerét, mennyire tartják azt hatékonynak, és mennyire tudják kiszolgálni a munkaerőigényt az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmények. A válaszok közel egyenlő arányban oszlottak meg a gyenge, közepes, jó minősítés tekintetében, bár a válaszadók egyharmada általában gyenge osztályzatot adott. Magas az információhiánnyal rendelkezők száma is, és feltételezhető az is, hogy akik minősítettek, ők sem rendelkeznek teljeskörű információval a szakképzés rendszeréről. Milyennek minısíti a szakképzés rendszerét? 29% 17% 33% gyenge közepes jó nem tudja 21% 19

21 Megkérdeztük a cégek képviselőit, milyen javaslatai lennének a szakképzés fejlesztésére. Itt a válaszokat csoportosítva összességében a gyakorlati oktatás erősítését tartották legfontosabbnak (40%), a jobb intézményi feltételek kialakítását 20% helyezte első helyre, és a megkérdezettek egyharmada szeretné azt, ha a piaci igényeket jobban figyelembe tudná venni a képzési rendszer. Milyen javaslatai vannak a szakképzés fejlesztésére? 8% 20% 32% nincs gyakorlati oktatás erısítése jobb feltételeket 40% piaci igényeket figyelembe venni A válaszadók aktivitását is megpróbáltuk feltérképezni azzal, hogy megkérdeztük, milyen tevékenységgel tudnának részt venni a szakképzés folyamatába annak érdekében, hogy eredményesebb tevékenység folyjék ezen a területen. A többség a gyakorlati képzésbe való részvételt jelölte meg (28%), és ugyanolyan arányba tanítanának, és valamilyen kiegészítő tevékenységben vennének részt. 20

22 Hogyan tudnának résztvenni a szakképzésben? 24% 24% 24% 28% tanítanának gyakorlati helyszín biztosításával oktatást kiegészítı tevékenységekben nem tudják A fenti dilemmák ellenére a szakképzés minőségének megítélése kedvező, csupán a válaszadók egyharmada minősíti gyengének, elsősorban a szakképzésből kikerülő szakemberek felkészültségét minősítve. 18% tapasztalata az, hogy a képzésről kikerülve jól felkészült munkaerő áll rendelkezésre. Milyennek ítéli meg a szakképzés minıségét? 32% 23% 27% 18% nem tudja megítélni jó minıségő közepes gyenge A személyes interjúk, beszélgetések során az alábbi vélemények is felszínre jöttek. Ezek nem mindegyike kapcsolódik szorosan a szakképzési rendszerhez, de közvetve érintik a kistérség foglalkoztatás- és gazdaságpolitikáját. Fontos lenne a helyi beruházások ösztönzése. 21

23 A KKV-k életben maradását tovább nehezíti helyi szinten a beruházások csökkenése, illetve a politikai-, gazdasági- és társadalmi helyzet miatt kialakult bizalmatlanság, fizetési morál romlása. A vállalkozások konzorciális összefogása szinte lehetetlen. Kistérségi szinten a közbeszerzési eljárásokat az önkormányzat írja ki. Ezeknek a helyi kisvállalkozások nem, vagy csak részben tudnak megfelelni, elsősorban a kistérségekben fellelhető szubjektív hatások miatt: egy idegenben jobban bíznak a kiírók, olyan feltételeket szerepeltetnek a kiírásokban, ami gyakorlatilag kizárja a helyi KKV-kat. Ez azért fontos probléma, mert a KKV-k országosan és kistérségi szinten is jelentős szerepet vállalnak a foglalkoztatásban. Ezáltal a munkanélküliség és a segélyből élők száma is csökkenhetne kistérségi szinten. Az önkormányzatok projektfinanszírozása utólagos, ezt a helyi KKV-k nem tudják kezelni. Az átmeneti időszak finanszírozására megoldást kellene találni. A civil szervezetek részéről vannak olyan kezdeményezések, melyek a vállalkozások helyzetbe hozását célozzák (pl. paktumok, inkubátorházak, stb.), javítják a foglalkoztatást. Ezt azért tartják fontosnak a megkérdezettek, mert a közbeszerzési eljárások változtatására nincs lehetőség. A válságkezeléshez kapcsolódó pályáztatási rendszer rosszul működik. Például az OFA Megőrzés programja rosszul kiírt pályázat volt, idő előtt lezárták, a GOP eszközbeszerzés pályázatot felfüggesztették, stb. A pályázati rendszer projektelszámolása lassú kifizetésekkel működik A partnerség kialakítása a civil szféra és az üzleti szektor között javíthatna a jelenlegi helyzeten A nemzet jövőképének hiánya elemésztő, globális és helyi javaslatok nélkül operatív programokról nem lehet beszélni. 22

24 A kisvállalkozások önmagukban nem versenyképesek a hozzájuk érkező, vagy akár több éve náluk dolgozó szakemberek számára, sem anyagilag, sem szakmailag nem tudnak kellő mértékben vonzó jövőképet nyújtani számukra. A tehetséges fiatalok nem maradnak a térségben, sokan közülük külföldre, vagy nagyvállalatokhoz mennek dolgozni. Az informatikai klaszter vállalkozásai részt vettek a MUPSZ projekt keretén belül szervezett Legjobb gyakorlat - Gyakornoki program, mely a tehetséges szakképzett fiatalok helyben tartását és adott vállalkozáshoz kötését biztosította. A BMF ROIKkal közösen kidolgozott pilot projekt folytatását a megkérdezettek többsége támogatja. A KKV-k nem rendelkeznek megfelelő szintű anyagi erőforrásokkal ahhoz, hogy munkatársaik számára magas szintű képzéseket nyújtsanak, az ágazatban napról napra megjelenő új tudás-elemeket beépítsék. Szükség lenne hídképző szervezetek munkájára a gazdasági szféra és a kutatóhelyek közti közvetlen kapcsolat kialakítására. A munkaerőképzés dilemmái a gazdasági válság időszakában Nem megfelelő a képző intézmények és a munkaerőpiac szereplőinek kapcsolatrendszere, a gazdaság által orientált foglakoztatási prognózisok és érdekek közvetítése, a feladatok koordinálása. Gondot jelent a szakképzés irányításának megosztottsága, ami az intézmények kiszolgáltatottságát fokozza. Az EU csatlakozást követően az európai közösségben a gazdaság szereplőinek mint munkaadóknak helytállása, a foglalkoztatási biztonság növelése megköveteli a szakképzés, ezen belül a képző intézmények koncentráltabb fejlesztését. 23

25 A gazdaság diktálta foglalkoztatási feltételek javítása érdekében a fejlesztésnek magában kell foglalnia a közismereti elméleti, a nyelvi és informatikai képzés feltételeinek javítását, a gyakorlati képzőhelyek technikai, technológiai fejlesztését, a minőségbiztosítási rendszerek megismertetését és elterjesztését, egyes szakmák képzésének tartalmi megújulását. A foglakoztatási adatok folyamatos figyelemmel kisérésével, elemzésével segíteni kell a szakképzés belső tartalmi reformjának mielőbbi végrehajtását, ami a rendszerből kikerülőknek a jelenleginél megalapozottabb megfelelő perspektívát, ezen keresztül a szakmák elismertségét is növelheti. A demográfiai mutatók remélhetően átmenetileg a képzésbe bevonhatók és az aktív népesség lassuló csökkenését vetítik előre, így kiszámíthatóan felgyorsul a társadalom elöregedése, ami a munkaerő-piaci ellentmondásokat tovább élezheti. Egyrészről strukturális munkaerőhiány keletkezhet, míg másrészt megnő a munkanélküliségben töltött időtartam. A képzés koordinációjának hiánya miatt, és a foglalkoztatási centrumok várható további központosulása hatására megnő a kistérségek leszakadásának veszélye, amely csak a foglalkoztatás és képzés interregionális kapcsolatrendszerének kialakításával ellensúlyozható. A valós munkaerő-piaci igények figyelmen kívül hagyásával az irányítási és koordinációs hiányosságok eredményeként területileg közel eső intézményekben párhuzamos képzések folynak, amit a gazdaság képtelen befogadni. A szakképző intézmények közötti koordináció hiánya és az irányítási rendszer problémái nem ösztönzik az intézmények együttműködését, a munkaerő-piaci prognózisokat figyelembe vevő képzési tervek összehangolását. Sok esetben ellenérdekeltséget hordoz magában, ami a beiskolázandókért folytatott versenyben, a szakképzés résztvevőjének érdekeit figyelmen kívül hagyva történik. Válaszkeresések A fenti problémák kezelésére több szervezet is összefogott és folyamatosan készülnek azok a felmérések, szakmai anyagok amelyektől a pozitív változásokat is várják a folyamat szereplői. 24

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Az informatikai, ágazati képzési keretrendszer hazai fejlesztésének lehetősége

Az informatikai, ágazati képzési keretrendszer hazai fejlesztésének lehetősége Az informatikai, ágazati képzési keretrendszer hazai fejlesztésének lehetősége Mlinarics József Magyar Tartalomipari Szövetség - Hírközlési Ágazati Párbeszéd Bizottság Informatikai szakképzés irányítás

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép Fejér megyében, a év október havi zárónapi adatai alapján

Munkaerő-piaci helyzetkép Fejér megyében, a év október havi zárónapi adatai alapján Munkaerő-piaci helyzetkép Fejér megyében, a 2016. év október havi zárónapi adatai alapján KSH felmérése és adatai alapján % 62 60 58 56 A foglalkoztatási arányok alakulása Fejér megyében 2011-2016. Fejér

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Budapest, 2016. november 15. MIRŐL SZÓL AZ ELŐADÁS? Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS NOVEMBER 23-I ÜLÉSÉRE

A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS NOVEMBER 23-I ÜLÉSÉRE E LŐTERJESZTÉS A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 216. NOVEMBER 23-I ÜLÉSÉRE 1. IKTATÓSZÁM: 35-8/216. MELLÉKLET: - TÁRGY: Tájékoztató foglalkoztatási helyzetéről ELŐTERJESZTŐ: Buday Attila Fejér Megyei Kormányhivatal

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Dr. Simon Attila István Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Székesfehérvár, 2016. november 24. Tartalom

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség 2-2007 MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2007. JANUÁR Készítette: Szakmai Szolgáltató Osztály Kecskemét, 2007. február

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év július hónap Jóváhagyta: Tapolcai Zoltán főosztályvezető Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - jan. febr. márc. ápr. máj.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

9. SZER GYORSJELENTÉS

9. SZER GYORSJELENTÉS 9. SZER GYORSJELENTÉS A Szolgáltatáselemző Rendszer (SZER) adatállományának elemzése a 2014. április 1. és 2016. november 30. közötti időszakra vonatkozóan Tartalom Bevezetés... 3 Álláskeresőkre vonatkozó

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Beszámoló. Tisztelt Képviselő-testület!

Beszámoló. Tisztelt Képviselő-testület! Beszámoló Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21. december 9-ei ülésére a foglalkoztatás helyzetéről, munkahely-teremtési és megtartási pályázatokról Tisztelt Képviselő-testület! A képviselő-testület

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2009 - Regisztrált álláskeresők száma 18 000 17 500 17 000 16 500 16 000 15 500 15 000 14 500 14

Részletesebben

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság

Részletesebben

A munkaerı-piaci felmérés (SZAKISKOLA 2009) fejér megyei tapasztalatai

A munkaerı-piaci felmérés (SZAKISKOLA 2009) fejér megyei tapasztalatai A munkaerı-piaci felmérés (SZAKISKOLA 2009) fejér megyei tapasztalatai Székesfehérvár, 2009. július 8. Ruff Tamás Módszertan Fejér megyei szervezetek körében kérdıíves vizsgálat (n=511) Tanulók körében

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása GINOP 5.2.5 Gyakornoki program támogató szolgáltatások projektindító Győr, 2016. november 22. Temesszentandrási Judit Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

Munkaerő-piaci adatok

Munkaerő-piaci adatok FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012 2016 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc. ápr. m áj. j ún. j

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei április. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei április. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Tájékoztató Szuhakálló község évi foglalkoztatás-politikai helyzetéről

Tájékoztató Szuhakálló község évi foglalkoztatás-politikai helyzetéről KAZINCBARCIKAI JÁRÁSI HIVATAL JÁRÁSI MUNKAÜGYI KIRENDELTSÉGE Ügyiratszám: 25869-0/2014-0503 Tárgy: Tájékoztató- Szuhakálló Ügyintéző (telefon): Zsuponyó Nikolett Melléklet: Tájékoztató Szuhakálló község

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben