Kiút a rengetegbıl ısrégi ırségi tájak mentén

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kiút a rengetegbıl ısrégi ırségi tájak mentén"

Átírás

1 Miskolci Egyetem MARGÓ Esettanulmány készítı verseny Kiút a rengetegbıl ısrégi ırségi tájak mentén Az İriszentpéteri kistérség fejlesztési terve Készítették: Ferenczi Dániel Lazányi Orsolya Nagy Gyula Konzulens: Dr. Forman Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Budapest, április 15.

2

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Helyzetelemzés Általános jellemzés A térség fejlesztési programjainak áttekintése és értékelése különös tekintettel a foglalkoztatásra Őrség a górcső alatt SWOT analízis Probléma- és célfa elemzése Kiút a rengetegből A közös pillér: egy aktív társadalom megteremtése Első szcenárió: Biorezervátum Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások Második szcenárió: Helyi Gazdaság Fejlesztése Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások Konklúzió...24 Mellékletek...I 1. Melléklet: Az Őrség hagyományai és természetföldrajza...i 2. Melléklet: Az Őriszentpéteri kistérség demográfiai adatai...iv 3. Melléklet: Az Őriszentpéteri kistérség 2002-es és 2005-ös stratégiai programjai és azok hatása a foglalkoztatásra...vi 4. Melléklet: SWOT analízis...x 6. Melléklet: A társadalmi pillérhez tartozó intézkedések...xxiii 7. melléklet: Fazekasságot támogató intézkedések...xxiv 8. Melléklet: A fazekasság turizmushoz tartozó programjai...xxiv 9. Melléklet: A kistérség településeinek látványosságjegyzéke...xxvii 10. Melléklet: A turizmust élénkítő programok...xxxi 11. Melléklet: Az Őrség logója...xxxii 12. Melléklet: Idősek otthona piackutatás...xxxii Bibliográfia...25

4

5 1. Bevezetés Ismert (European Comission, 2010)a jelenség,hogy az országok közti különbségek jellemzıen csökkennek, de azokon belül egyre inkább leszakadnak a periférikus régiók a centrumokhoz képest. Hazánkbanez jellemzıen az aprófalvas régiókat sújtja. Dolgozatunkban egy ilyen terület, az İriszentpéteri kistérség helyzetét és fejlesztési lehetıségeit vizsgáljuk. A dolgozat elsı részében SWOT- és problémafa elemzéssel azonosítjuk a régió periférikusságának okait. Ez meghatározza a célokat, melyek mentén a kistérség gazdasági fejlesztése végbevihetı. A dolgozat második részében egy fejlesztési tervet dolgozunk ki, alapul véve a régió lehetıségeit. A projektek kidolgozásakor három célunk volt: Az İrség egyedi kulturális értékeinek megırzése A környezeti értékek védelme A fiatalokat vonzó munkahelyek teremtése Helyzetelemzésünkben elsısorban korábbi tanulmányokra (Natúrpark Térségfejlesztési Kht., 2002; Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Rt., 2005), terepmunkánk során készített interjúkra, személyes tapasztalatainkra támaszkodtunk, valamint a regionális gazdaságfejlesztés elméleti hátterét alkalmaztuk. A regionális gazdaságtanlétjogosultságának a nemzetközi kereskedelem hatására megváltozott térszervezıdı folyamatok adnak teret. A vállalatok nemzetközivé válva kikerültek a nemzeti kormányok hatásköre alól szupranacionális gazdaság jött létre. Ennek következményeként a cégek már nem az egyes országokkal vannak kapcsolatban, sokkal inkább a lokális gazdasággal. Ezt nevezzük lokális-globális paradoxonnak: a gazdaság globálissá válása felértékeli a lokális erıforrásokat, mivel a vállalatok és az adott térség versenyelınyeez utóbbi jellemzıitıl függ (Lengyel-Rechnitzer, 2004). Egy adott régió lehetıségeit gazdaságfejlesztéssel bıvíthetjük,de figyelembe kell venni, hogy a gazdaság hatással van az adott hely társadalmi, környezeti tényezıire is, így a helyi gazdaságfejlesztés során nem elég csak egy dimenzióra koncentrálni (Bajmócy, 2011). Ez kifejezetten fontos az İrség szemszögébıl, hiszen kiemelkedı természeti és kulturális értékekkel rendelkezik. 1

6 A regionális fejlesztés egyik formája az export-bázis elmélet:a régió gazdasági fejlıdése az exportágazatoktól függ. Az ebbıl származó többletbevételt lehet helyi beruházások formájában a térség fejlesztésére fordítani (Lengyel-Rechnitzer, 2004). Dolgozatunkban ezen exporttevékenységeket igyekeztünk meghatározni az İriszentpéteri kistérségben a rendelkezésre álló erıforrások alapján. A kistérség gazdaságának globális versenyben való részvételéhez hozzájárulhatnak a klaszterek. A vállalatok együttmőködésébılszármazó szinergia ellenállóbbá teszi a térség gazdaságát a globális változásokkal szemben, növelve annak versenyelınyét (Lengyel, 2010). 2

7 2. Helyzetelemzés 2.1. Általános jellemzés Az İriszentpéteri kistérség Vas megye déli részén fekszik, és lényegében az İrséget foglalja magába. Az İrség egy néprajzi tájegység, amelynek nagyobb része hazánk nyugati felén, kisebb része pedig a szlovéniai Muravidéken található. Az İrséget, mint néprajzi tájegységet a közös vallás, illetve a hasonló építkezési mód, hasonló szokások teszik egységessé. Az İriszentpéteri kistérséget a Szentgotthárdi-, a Körmendi-, a Zalaegerszegi- és a Lenti kistérségek, nyugatról pedig Szlovénia határolják. A kistérség huszonkét településbıl (l.1. Melléklet) áll, amelyek döntıen aprófalvak.az egyetlen városi rangú település, İriszentpéter. Jelenlegi helyzetét történelmi múltja és egyedülálló természeti adottságai határozzák meg (l.1. Melléklet), amelyeket 2002 óta már a kistérség egész területét magában foglaló İrségi Nemzeti Park is óv. A foglalkoztatási szerkezet változáson ment át a rendszerváltás óta: az elmúlt 20 évben a mezıgazdaság háttérbe szorult. Mára szinte teljesen eltőnt az önellátásra berendezkedett gazdálkodás, legnagyobb foglalkoztatók a helyi hivatalok és a nemzeti park, valamint igen elterjedt a falusi turizmus. Ezen belül különös vonzerıt jelent a több mint 700 éves múltra visszatekintı fazekasság. A helyi munkalehetıségek beszőkülése miatt sokan ingáznak a szomszédos térségek nagyobb városaiba. A munkanélküliek aránya magasabb a kistérségben az országos és a megyei átlagnál. Közöttük sok az idıskorú, ami tükrözi a korszerkezetet: az öregedési index meghaladja mind az országos, mind a régiós átlagot, sıt egyes falvakban az idısek aránya 80% körül mozog. Ezt valamelyest enyhíti az elmúlt évek pozitív állandó vándorlási mérlege, azonban a betelepülık közül vannak, akik nem kapcsolódnak be a helyi gazdaságba, sokan csupán idısebb éveiket kívánják ott tölteni. A térség településeinek demográfiai adatait az 2. melléklet tartalmazza. A központ, İriszentpéter viszonylag könnyen megközelíthetı, azonban a térségen belül gépjármő hiányában nehéz a közlekedés. Az utak javításra szorulnak, járdák, kerékpárutak pedig nincsenek. 3

8 2.2. A térség fejlesztési programjainak áttekintése és értékelése különös tekintettel a foglalkoztatásra 2000 óta két fejlesztési terv készült a kistérségben, 2002-ben és 2005-ben.Mindkét programban az azonosított fı problémák a rossz korszerkezet, a folyamatosan csökkenı népesség, a lakosság képzettségének az országos átlagtól való elmaradottsága és az ipar hiánya. Utóbbi az infrastrukturális- és humánerıforrás hiánya mellett az átlagosnál szigorúbb környezetvédelmi szabályoknak köszönhetı. Kiemelendı a nem vállalkozóbarát környezet, aminek oka a megfelelı jogi, pénzügyi és infrastrukturális feltételek hiánya, valamint a feldolgozóipar alacsony szintje az alapanyagok rendelkezésre állása ellenére. Az İrség megfelelı mennyiségő és minıségő humánerıforrásban szenved leginkább hiányt, ezért foglalkoztatáspolitikájábanez kell, hogy elsıdleges legyen. A kistérség fejlesztési tervei a Natúrpark Program keretében valósulnak meg.ez egy határon átívelı kapcsolatokkal rendelkezı fejlesztési program az egységes arculat és táj megteremtése, a helyiek életszínvonalának javítása és a fenntartható helyi fejlıdés céljából. A stratégiai programokat és azok foglalkoztatással való kapcsolatát a 3. Mellékletben szemléltetjük. A fejlesztési programok a turizmus és a humán erıforrás javítására koncentrálnak, kis mértékben megjelenik a mezıgazdálkodás és annak a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásai. Ezek változó sikerőek, a turizmus folyamatosan fejlıdik: tanösvényeket hoztak létre, valamint két országos esemény is kinıtte magát, a 10 napos Hétrétország c. vásárral egybekötött eseménysorozat tavasszal, mely akár fıt is megmozgat, valamint az ıszi Tökfesztivál, melybe határmenti szlovén falvak is bekapcsolódtak (İr, 2013). A térség turisztikai marketingjét 2002 óta az İrségi Nemzeti Park próbálja összefogni. A számadatok (vendégéjszakák, szálláshelyek és férıhelyek számának alakulása) alapján azonban a turizmus még nem képes biztos megélhetést nyújtani. A mezıgazdálkodás területén nem sok pozitív változás történt, aminek leginkább a humánerıforrás hiánya az oka. Az elmúlt évek egyik legsikeresebb fejlesztési ötlete a termelıi piac(ir, 2013). Ez a kistermelık, elsısorban biogazdálkodók értékesítését segíti, akik így információt szerezhetnek a helyi szükségletekrıl, valamint szemléletformáló hatású is, mivel a lakosság megismerheti a helyi termékeket, ezáltal erısítheti az İrséghez való kötıdést. A termelıi piac İriszentpéteren található, nyáron fıleg a turisták igényeit szolgálja ki, télen csekély forgalmat bonyolít. A mezıgazdálkodás egyik hátráltatójának a helyiek az İrségi Nemzeti Parkot tekintik: a szigorúbb környezetvédelmi szabályok akadályokat 4

9 gördíthetnek bizonyos mezıgazdasági folyamatok elé, pl. nem engedi meg a szarvasmarhatartásból származó trágyázást. A mezıgazdálkodást hátráltatja továbbá a sok vad, melyek fıleg a takarmányt fenyegetik. E problémával az elmúlt évtizedben nem tudott mit kezdeni a kistérség. Összességében tehát nem növekedett a mezıgazdaságban dolgozók száma, amire a mezıgazdálkodásból származó jövedelmek csökkenése is utal (KSH, 2011). A munkaerı minıségét tekintve a legnagyobb probléma a legeredményesebb diákok elvándorlása, ezzel csökkentve az értelmiségiek körét (Horváth, 2013). Ezen csak megfelelı munkahelyek létrehozásával lehet változtatni, melyek a fiatalok számára is vonzóak. A térségbe beköltözık, az úgynevezett gyüttmentek között két típust találunk: egyrészt sok mővészt és nyugdíjas éveiket itt tölteni vágyót, akik alig vesznek részt a helyi gazdaságban. Másrészt van néhány család, akik a városi élet megelégelése után biogazdálkodásba, vagy falusi turizmusba fogtak. Ez utóbbiak aktív részei a helyi életnek, és motorjai lehetnek a gazdaságnak is. Megemlítendı az İrségi Nemzeti Park tevékenysége, melynek megítélése igen változó a térségben:egyrészt a szigorúbb környezetvédelmi szabályozások miatt korlátozza az ipar kialakulását, mivel nem teszi vonzó telephellyé a kistérséget, valamint akadályozza a meglévı erıforrások felhasználását pl. fa, agyag. Megnehezíti az ott lakók mindennapjait is például az építkezési szabályokon keresztül, mert a tájba nem illı építkezési formákat nem engedélyezi (İrségi Nemzeti Park, 2013; İr, 2013; Kapornaky 2013). Másrészrıl viszont a Nemzeti Park tevékenysége elengedhetetlen az egységes ırségi arculat megteremtéséhez, és turisztikai vonzerejének növeléséhez, pl. Pityerszeri falumúzeum, tanösvények, Csörgıalmakert, génbank, İrségi Nemzeti Parki Termék. Bár a kistérség az elmúlt években több sikeres pályázatot tudhat magáénak, ezek inkább helyzetfeltárásokra fordíthatóak és nem a megvalósításra. Ötletekbıl és fejlesztési tervekbıl nincs hiány, de kevés a konkrét cselekvésre fordítható anyagi forrás (Kapornaky, 2013; İr, 2013). 5

10 3. Őrség a górcső alatt 3.1. SWOT analízis SWOT analízisünk és az abból képzett intézkedések a 4. Mellékletben találhatóak. Az İrség legfıbb erısségei, amelyekre lehet és érdemes is építkezni turisztikai jellegőek: a táj szépsége, háborítatlansága, a jó levegı, minıségi és nagy vadállomány, a vendégszeretet. Nem turisztikai erısségek a hagyományok, az idısek még meglévı tudása a gazdálkodás terén. A gyengeségek közül a faluközösség átalakulását, fölbomlását emeljük ki, aminek számos oka és következménye van, ezek közül a legégetıbb a fiatalok elvándorlása, és hogy a lakosok gyakran külsı segítségre, támogatásokra várnak ahelyett, hogy saját maguk tartanák rendben környezetüket. Ennek megoldását nem csak konkrét intézkedésekben, hanem egy lassú, párbeszédekkel teli folyamatban látjuk, amelynek során az ırségi ember ismét ırségi öntudatra ébred. Ehhez a városlakók vidéki értékeket elismerı pozitív hozzáállása is szükséges. Kiemelendı gyengeség továbbá a térség kesze-kusza marketingje, amellyel külön részleteiben foglalkozunk. A nemzeti park hatása igen összetett, nézıponttól függ. Már említettük, hogy a lakosság érzései inkább negatívak, mivel megnehezíti a mindennapokat, azonban ha természetvédelemre, biodiverzitásra, turizmusra, hagyományırzésre, vagy az ırségi falvak egységes képére gondolunk, akkor tevékenysége mindenképpen pozitív Probléma- és célfa elemzése A fönt föltárt gyengeségeket, fenyegetettségeket strukturálva az okokat ábrázoló problémafához jutunk(5. Melléklet). A problémákat öt kategóriába soroltuk: infrastruktúra, gazdálkodási lehetıségek, szabályozás, társadalom, és az egységes megjelenés hiánya. E kategóriák közül a társadalmi kiemelendı: az együttmőködés és az ıslakosok vállalkozói kedvének hiányából származó passzivitás gátja a primer és szekunder ágazatokban rejlı lehetıségek kihasználását. Ennek feloldása fontos, mert az együttmőködés alapja egy versenyképes mezı- vagy erdıgazdálkodásnakés az erre épülı ágazatoknak. 6

11 Másképp korlátozza e lehetıségeket a szabályozási környezet - beleértve a kárpótlás óta fennálló birtokviszonyokat az erdık esetében, vagy a természetvédelmi célok által megkövetelt területhasználati korlátokat. Terepmunkánk során magunk is láttuk a térség erısségeit, a benne rejlı lehetıségeket: vizsgálatuk mentén elıtérbe kerül az egyik fı probléma - a térség egységes megjelenésének hiánya. Orvoslására jó kezdeményezésnek láttuk az İrségi Nemzeti Parki Termék márkanevét (Anonymus a, 2013), ami védjegy formájában tüntethetı föl a helyi termékeken, a használatra való jog pedig pályázat útján érhetı el. A védjegyet jelenlegi formájában azonban mégsem láttuk megfelelı eszköznek az egységes İrség-kép megteremtéséhez: A márkanév nem emeli ki a termék származási helyét, nem járul hozzá a kistérség egységes megjelenéséhez. A termékeket elıállítók munkájukkal az İrség hagyományait kívánják ismerté tenni, amire a jelenlegi márkanév nem alkalmas - ezáltal csak korlátozottan motiváltak a védjegy feltüntetésére való jog megszerzésére. Végül az infrastruktúrával kapcsolatos problémákat soroltuk külön kategóriába. A kistérségi közösségi közlekedés ritka járatai, a bicikliutak és járdák hiánya autóhoz köti a térségbe látogató vendégeket, korlátozva a turistáknak kínált lehetséges programokat. Hasonlóan a jelzések és a kiszolgáló intézmények (büfék, mellékhelységek) hiánya, számaik növelése feltétele a térségi turizmus versenyképességének. A problémafa kapcsolati hierarchiáját megfordítva megkapjuk a fejlesztési ötleteink alapjául szolgáló célfát. A célok így a problémákhoz hasonlóan öt kategóriába sorolhatóak. Fejlesztési programjainkat így két forgatókönyv szerint csoportosítottuk: az elsı szcenárió a szabályozás változatlanságát feltételezi, ezzel alárendelve a helyi gazdálkodási lehetıségeket a top-down elıírásoknak, a másodikban pedig a szabályozás lazábbá válását feltételezzük, teret engedve ezzel egy dinamikusabb és nagyobb volumenő gazdaságnak. 7

12 4. Kiút a rengetegből Szcenárióink a Biorezervátum és Helyi Gazdaság Fejlesztése nevet kapták, utalva ezzel céljaikra. Az EU as vidékfejlesztési stratégiájában új szempontok kapnak szerepet, Az ezekhez igazodó hazai támogatási rendszer jelenleg is alakul, ezért ebben a változó környezetben bármely szcenárió megvalósulása életképes lehet. Biorezervátum Azokat a projekteket keressük, amelyek a szabályozás változatlanságát feltételezvea gazdálkodási korlátok keretein belül vonzó munkalehetıségeket nyújtanak. A forgatókönyvben így egy, a jelenlegi környezetvédelmi céloknak megfelelı İrséget vizionáltunk. Ez nem csak korlát lehetıség is, hiszen a városi lakosság növekedésével egyre többen vágynak a természetközeli gazdálkodás megismerésére, illetve a biotermékek kereslete is nı. E forgatókönyv sok projektje a második szcenárióban is megvalósítható. Helyi Gazdaság Fejlesztése Második szcenáriónk a szabályozás lazulását feltételezi növelve a gazdálkodási lehetıségeket a mezıgazdaság, az ipar és a szolgáltatások terén egyaránt. E forgatókönyv létjogosultságát alátámasztja az Autonomia Alapítvány Helyi gazdaság c. mőhelymunkáján (Autonomia Alapítvány, 2013)szerzett tapasztalatunk. A mőhelymunkán a területfejlesztéssel és hátrányos helyzető régiókkal foglalkozó szakértık gyakorlati tapasztalataik alapján javaslatokat fogalmaztak meg egy hatékonyabb hazai támogatási rendszer kialakítására, pl. a hazai LEADER programok sikereinek növekedése érdekében. A fı javaslatok a következık: támogatás rugalmassága pl. kockázatalapú feltételrendszer a támogatási rendszer igazodjon a helyi jellemzıkhöz folyamatos szakmai támogatás és tudásátadás adminisztráció szabályokban való eligazodás segítése 8

13 információátadás támogatási rendszer egyszerősítése Fontos,hogy ne csak pénzügyi támogatásról legyen szó, hanem tudás és tapasztalatcserérıl is. A hazai és EU-s támogatások mellett kiemelkedik a térség saját gazdasági erejére való támaszkodás. Ebbıl a szempontból az İrség rendelkezik olyan erıforrásokkal, melyekre építve egy megfelelı (jogi) környezetben van gazdasági potenciál. A projektek kidolgozása során hasonlóan az elsı szcenárióhoz fontosnak tartottuk a környezetbarát szempontokat, valamint a kistérség kulturális értékeivel való összhangot. A különbségeket három új tényezı megjelenése adja: Szarvasmarhatartás és tej- és húsfeldolgozással kapcsolatos termékek Kitermelt fa volumenének növelése, a szálaló erdıgazdálkodás keretein belül maradva Termálvíz adta lehetıségek bıvítése egészségügyi szolgáltatásokkal és turizmust élénkítı programokkal A fejlesztési terveinket három plusz egy pillére építettük, melyek a következık: Mezıgazdaság, Ipar, Szolgáltatások, és ezeket egészíti ki a Társadalmi pillér A közös pillér: egy aktív társadalom megteremtése Egy aktív társadalom megteremtéséhez szükséges az együttmőködésre és a vállalkozásra irányuló motiváció. A lakosság dinamizálását megcélzó intézkedések nem a gazdasági érdeket kell, hogy megcélozzák, hanem a közösségek megerısödését, a kölcsönös bizalom létrejöttét, a térséghez való kötıdést vagy az elvándorlás visszafordítását. A gazdasági hasznok csak ezt követıen, közvetve jelentkeznek egy együttmőködı közösség több lehetıséget tudhat magáénak: gazdasági ágak összefonódását árukapcsolásokon keresztül, gazdasági biztonságot, közös használatban lévı technológiai eszközöket, vagy a gazdaságon túlmenıen a döntéshozatalban határozottabban megjelenı helyi érdekeket. Ilyen programok megvalósításában elsısorban a helyi értelmiség kezdeményezésére számítunk. A vállalkozásra motiváltabb gyüttmentek gazdálkodási tapasztalatai pedig példaértékőek lehetnek a helyiek számára. Az ehhez kapcsolódó intézkedések mivel azok nem elsısorban gazdasági jellegőek l.6.melléklet. 9

14 4.2. Első szcenárió: Biorezervátum Mezıgazdaság A térség hagyományira, lehetıségeire alapozva szükségesnek találjuk a földrajzi adottságoknak megfelelı mezıgazdasági termelés újraindítását. Ezzel bıvülne a térség erıforrásainak köre, és élelmiszerrel való ellátottsága is javulna. E szcenárióban a mezıgazdaság csak környezetkímélı módon valósulhat meg, aminek elınye a természet védelmén túl, hogy az ebbıl feldolgozott termékek mind biotermékeknek minısülhetnek. Mivel gazdálkodással ma nagyon kevesen foglalkoznak, elengedhetetlen a szakmai ismeretek továbbadása, melyekben segítséget nyújthat egy inkubátorház létrehozása, és a mezıgazdálkodás presztízsének növelése Biogazdálkodás A természetvédelmi szabályoknak megfelelıen a térségben elsısorban biogazdálkodásra van lehetıség. Ez leginkább kisebb közösségek ellátása, falusi turizmus kiszolgálása és bemutatókertek formájában valósulhat meg. Térségen kívüli exportra valószínőleg nincs lehetıség a mennyiségi korlátok miatt. Azonban ha a már meglévı biogazdaságok mellett minden faluban csupán 1-2 család erre adná a fejét, munkahelyteremtı hatással bírna. A termékek bio minısítésének átmeneti idıszaka egy erıs korlát a gazdálkodók számára, jellemzıen csak magas tıkeerıvel hidalható át. A hernádszentandrásibiogazdaság ebben az idıszakban a saját Bioszentandrás márkaneve segítségével értékesítette termékeit (Bioszentandrás.hu, 2012), így megfelelıen alakítva az İrség márkát (l. Marketing c. fejezet), az felhasználható az átmeneti évekre is. A kisebb közösségek ellátásában szerepet játszhat a CSA 1. Az effajta gazdálkodási és értékesítési forma közelebb hozhatja a feleket, ami a térség együttmőködési kedvének növekedésével jár. A CSA rendszerek egyik alapja a hagyományos, tájba illı terményekelıállítása. Így újra elterjedhetne a szinte elfeledett hajdina, a csutrirépa vagy a különbözı babfajták. A közös programok a népi szokások, hagyományok felélesztésére is 1 CommunitySupportedAgriculture, magyarul közösség által támogatott mezıgazdálkodás. 10

15 módot adnak. A CSA tehát nem csak termelésre, de a fogyasztók oktatására is alkalmas (Tudatos Vásárlók Egyesülete, 2013) Gyümölcstermesztés Az İrségben honos különleges fajták elsısorban alma és körte miatt a gyümölcstermesztésnek kiemelkedı szerep juthat. A ritka almafajták megırzését már megkezdte a Nemzeti Park, illetve Kovács Gyula fanemesítı portáján is több mint 100 féle alma- és körtefajtát találtunk. Bár a természetvédelmi szabályok nem teszik lehetıvé nagy területek mezıgazdasági mővelését, alacsony területigényő gyümölcstermesztés megvalósulhat. A ma megmőveletlen, elhagyott kaszálókat gyümölcsösök kialakítására lehet használni, így az elhanyagolt területek okozta problémák is megoldódnának. Mivel a gyümölcstermesztés célja a hagyományos fajták megırzése és termesztése lenne, polikultúraként valósulhatna meg. Elınye, hogy nagyobb foglalkoztatást igényel a különbözı fajták termesztése. Bizonyos mennyiség elérése esetén több célra is használható gyümölcsök termeszthetıek. Erre egy klaszter létrehozását javasoljuk, amely megteremtheti a helyi termelık együttmőködési kereteit és koordinálja az értékesítést, közös megjelenést. A klaszterbe a késıbb bemutatásra kerülı további feldolgozott termékek is bekerülhetnek Töktermesztés A töktermelést kombinálni lehet a gyümölcstermesztéssel. Elınye, hogy további munkaerıkapacitást igényel, valamint értékes alapanyag lehet tovább feldolgozás szempontjából (tökmagolaj) Állattartás Ez elsısorban nem a mezıgazdasági, hanem a turisztikai érték miatt fontos: a falusi turizmus velejárója a házi tej, házi sajt Ipar E tevékenységet elsısorban a mezıgazdaságból származó termékek feldolgozása jelenti és a meglévı fazekasság. Nagyobb ipari termelésre, illetve fafeldolgozásra nincs lehetıség a szigorú környezetvédelmi szabályok és a szálaló erdıgazdálkodás miatt. 11

16 Mezőgazdasági termékek feldolgozása A környezetvédı gazdálkodási forma miatt a mezıgazdaságból származó javak feldolgozása mind bioterméket fog eredményezni. Ma Magyarországon a biotermékek forgalma nagyon kis százalékot ér el, aminek egyik oka a fogyasztók árérzékenysége. Ezért olyan ágazatokat kerestünk, melyekben a fogyasztók árérzékenysége kisebb, és a nagyobb hozzáadott érték miatt megfelelı áron lehet értékesíteni a termékeket (az aszalt gyümölcsök és gyümölcslevek így ebben a szcenárióban nem kerülnek tárgyalásra): Pálinkafızés: az elmúlt években egyre több minıségi pálinka került forgalomba, mellyel együtt járt egy minıségi pálinkákat kedvelı közönség létrejötte is. Erre és az İrségben megtalálható különleges fajtákra alapozva lehetséges az İrségi pálinka termelése és értékesítése. Erre azonban a már meglévı szeszfızdék nem alkalmasak állapotuk miatt, ezért egy akkreditált szeszfızdére lenne szükség. A minıségi pálinka elıállítása, értékesítése, marketingje is nagy szakértelmet kíván, mely fiatalok számára is vonzó munkahelyeket jelent. A márka neve védendı, mivel egy hegyháthodászi vállalkozó már használja az İrségi Pálinka nevet alaptalanul. Alma- és körtebor: Az İrség nagy fajtagazdagsága lehetıséget kínál az alma- és körteborok készítéséhez legalkalmasabb fajták megtalálására (létezik például borkörte). Az értékesítést tekintve ma már hazánkba is betörtek a külföldi ciderek. Ezt a divatot kihasználva lehetséges egy ırségi alma- és körtebor márkával belépni a piacra, melyekre a magyar termék jelzés is felkerülhet. Alma- és körtebor készítéséhez szintén szükséges a szaktudás, mely megszerzésében elsısorban a fiatalokra lehet építeni, illetve az egyébként borászattal foglalkozókra, akikbıl még néhányan megtalálhatóak a térségben. Gyümölcsecet: Ecet készítésére hagyományosan minden háztartás képes volt, melyet ételek ízesítésére használtak fel, valamint vízzel hígítva egészséges táplálékkiegészítıis 2. A gyümölcsecet készítése nem nehéz feladat, valószínőleg még sok helyen emlékeznek rá. A gyümölcstermesztés megvalósulása esetén nem csak helyiek, vagy turisták számára lehet elıállítani, hanem exportra is. 2 Háborúkban a vezetık is mindig gyümölcsecetet kaptak, hogy ellenállóbbak maradjanak a betegségekkel szemben (Kovács, 2013). 12

17 Tökmagolaj: A tökmagolaj készítése hagyományos tevékenység, az ehhez szükséges eszközöket a mai napig sok házban megtaláljuk, vendéglık elengedhetetlen kelléke. A tökmag feldolgozása azonban nehéz munka, ami árában is megjelenik. Elsısorban ételek ízesítésére használható, a magyar piacon a literenkénti forintos ár azonban nem jelent nagy fogyasztóközönséget (Batha-Porta Kft., 2013). A nyugat-európai piacokon magasabb az árszínvonal. Elsısorban Ausztria, Németország, Franciaország és Anglia jöhet számításba: Londonban 1 liter tökmagolajat 35 fontért (kb. 15eFt) kínálnak (PumpkinOil UK, Ezt az árkülönbséget ki lehet használni, ráadásul az İrségi tökmagolajat biotermékként lehet kínálni. Szervezett export természetesen csak megfelelı mennyiség esetén lehetséges, valamint technológiai feltételek is szükségesek. A hagyományos export mellett szóba jöhetnek online értékesítési csatornák. Az internetes értékesítéshez számos online felület áll rendelkezésre, például az ebay, és különbözı webáruházak, melyekhez csupán internethozzáférés kell. A tökmagolaj külföldi értékesítése ezért egy lehetıség, amivel a nyugati határhoz való közelség kihasználható Fazekasság A fazekasság ma is megtalálható, fıleg, mint turisztikai látványosság. A meglévı hagyományokra és tudásra építve a fazekasság megırzése megjelenik a helyi fejlesztési tervekben is. Az ırségi fazekasok hagyományosan a mindennapi városi életben is használható tároló és fızı-sütı edényeket készítenek, amelyek a mai modern konyhákban is helyt állnak. A magyarszombatfai mesterektıl megtudtuk (Cseke, 2013; Vörös, 2013), hogy az általuk készített fazekakat szinte mind el is adják a turistaszezonban, így kevés a fennmaradó kapacitás. Ennek oka, hogy a régen családi vállalkozásként mőködı fazekasmőhelyekben ma a fiatalok nem látnak perspektívát. Ezért a fazekaságazat megteremtéséhez szabad kapacitásokra van szükség, ami a következı feltételekhez kötött: (l. 7. Melléklet) Értékesítés bıvítése Fazekasképzés 13

18 Szolgáltatások Turizmus A két szcenárió tartalmaz átfedéseket, ilyen a turizmus és a marketing. Ezeket itt tárgyaljuk részletesebben, mert mindkettı nagyobb szerepet kap ebben az esetben. A turizmus terén négy győjtıcsoportot alakítottunk ki: fazekasság, gyümölcsök, természeti látványosságok, nem természeti látványosságok. Fazekasság: Magyarszombatfa a fazekasság központja az İrségben, aminek utcáján végigsétálva egymást érik a családi fazekasmőhelyek. Ez turisztikailag is fontos potenciál, melyek kiaknázására a következı programlehetıségeket határoztuk meg (l. 8. Melléklet): Fazekasmőhely-látogatás Fazekastábor/oktatás Készítse el saját fazekastermékeit! Bemutatógödör Gyümölcsök: Az egyes fajtáknak hajdanán megvolt a funkciója: fogyasztás, befızés, borkészítés, pálinkafızés, ecetkészítés, aszalás. Ezeket a fajtákat szeretnénk a feledés homályából visszarántani, és olyan aktív kikapcsolódási formával szolgálni a városlakóknak, aminek a végén learathatják munkájuk gyümölcsét. A lényeg, hogy a turisták gondozzák a gyümölcsösöket,amiért fizetségük maga a gyümölcs. A megszerzett gyümölcs pedig hazavihetı, vagy helyben földolgozható. A késztermékeket az egységes İrség-arculat részét képezı üvegekbe, fazekastermékekbe csomagolják (melyeket maguk is elkészíthetnek). Ez a lehetıség ismét csak ideális csapatoknak, családoknak, hiszen elképzelhetı, hogy amíg a gyerekekkel szívesen foglalkoznak a szállásadók, anyuka elkészítheti azt az edényt, amibe a belevalót eközben a családfı állítja elı. Természeti látványosságok: Az İrség komoly természeti vonzerıvel rendelkezik, ami már most is igen jól kihasznált, köszönhetıen javarészt a nemzeti parknak, aminek éves programjában minden természetkedvelı megtalálja a számára vonzó kikapcsolódási formákat, pl. tematikus tanösvények. Amennyiben a Zala vízállása megengedi, egyedülálló volna egy vízi tanösvény, vagy turistaút létrehozása. Szépsége mellett pihenési; horgászati és strandolási 14

19 lehetıséget is kínál az İrség. A nemzeti park szervezhetne tájékozódási versenyeket, pl. geocaching-et. Nem természeti látványosságok: Ide tartozik minden olyan régi, vagy új építmény, emlékpark, emléktábla, amely a turisták kíváncsiságára tarthat számot. Ezek pl. a hagyományos építészeti emlékek, Árpád-kori templomok, temetık stb. Ezeket a teljesség igénye nélkül összegyőjtöttük: l.9. Melléklet. Az İrség alatt termálvíz rejtızik, aminek felszínre hozása nagy lökést adhat a turizmusnak.ebben a szcenárióban azonban szeretnénk elkerülni a tömegturizmust és a környezeti értékek degradálását, ezért sem a fürdı épületébe, sem pedig a közelébe nem létesítenénk szállodát, és a fürdı köré telepített szolgáltatások is csupán a testi fölüdülést szolgálnák és nem engednénk teret a szépségiparnak sem. Tehát nem a ma megszokott wellnessközpontot képzeljük ide, hanem a fák között egy tisztáson megbúvó fürdıt. Ide tartoznak a különféle turisztikai programok, melyek színesíthetik az Örségben töltött idıt(l. 10.Melléklet): helyi nevezetességekre épülı csapatjátékok gasztroverseny helyi ételekbıl mővésztelep Turizmust támogató intézkedések Színvonalas turisztikai szolgáltatások nyújtása érdekében javasoljuk a falvak egy-egy tevékenységre való specializációját, l. 9. Melléklet, valamint infrastrukturális fejlesztéseket: utak javítása, ill. járda, bicikliút és egy egységes jelzésrendszer létrehozása Marketing Az İrség reklámozottsága nem kielégítı, ami van az sem egységes, pedig a lehetıségek szinte végtelenek. Egységes arculat: Az İrségnek a jelenlegi arculata nem egységes, nincs logója, és az érdeklıdınek több honlapról kell összevadásznia az információkat. Ezeket egy, jól szerkesztett weboldallal cserélnénk föl. Ez elıny a fölhasználóknak és hirdetıknek is. Ezen az 15

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON Juhász Anikó Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály www.aki.gov.hu Konferencia a közvetlen értékesítésrıl

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható.

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható. Turisztikai tevékenységek ösztönzése 137/2008 (X.18.) FVM rendelet Támogatás célja A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása,vagy megırzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

rségi Foglalkoztatási trehozása

rségi Foglalkoztatási trehozása Ajka TérsT rségi Foglalkoztatási Partnerség g létrehozl trehozása és mőködtetése Kedvezményezett: Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Székhely: 8400 Ajka, Szabadság tér 12. Támogatás összege: 20

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban Szedmákné Lukács Zsófia Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2007. november

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása E L İ T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. február 24. ülésére Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Leader Közösség bemutatkozása (2007. október 18.) Elıadó: Horváth Krisztián Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás programfelelıs Megalakult a Zalai

Részletesebben

A modern múlt m áért PROJEKTINDÍTÓ NAP. A projekt bemutatása

A modern múlt m áért PROJEKTINDÍTÓ NAP. A projekt bemutatása A modern múlt m - étkezésünk fenntarthatóságáé áért PROJEKTINDÍTÓ NAP A projekt bemutatása ELŐZMÉNYEK A TÁJT A VÁROSOMV A VÁROSODV A HELY SZELLEME KONFERENCIÁK Környezeti kultúra kulturális lis környezet

Részletesebben

Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen

Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Családias légkörre, tiszta levegıre, minıségi szolgáltatásokra, barátságos emberekre vágyik? Ha ilyen elképzelései vannak a nyugodt

Részletesebben

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségben. 2015. február 11. Budapest Földművelésügyi Minisztérium

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségben. 2015. február 11. Budapest Földművelésügyi Minisztérium Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségben 2015. február 11. Budapest Földművelésügyi Minisztérium Zala Termálvölgye Egyesület 2008-ban alapított vidékfejlesztési célú civil szervezet LEADER

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Már István. Keszthely, 2007. december 11.

Már István. Keszthely, 2007. december 11. HELYI KÖZÖSSÉGEK területközi és nemzetközi együttmőködési lehetıségei Már István Referensi Hálózat vezetıje Magyarországi LEADER Központ Keszthely, 2007. december 11. Bevezetés EU áttekintés A LEADER hét

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata különös tekintettel a szomszédos Magyarországgal fennálló összefonódásokra Részeredmények Ing. Mag. Georg Gumpinger, 2009.

Részletesebben

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt. HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.hu 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetıi összefoglaló... 3. 1.1. Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

Vidékfejleszt bemutatkozása az ECOSYAL

Vidékfejleszt bemutatkozása az ECOSYAL A Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejleszt kfejlesztési si Egyesület bemutatkozása az ECOSYAL tükrében Bemutatkozás A Börzsöny lábainál, a Duna és az Ipoly által határolt terület 17 település Verőcétől Bernecebarátiig

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

SZÜKSÉGLET, IGÉNY, MOTIVÁCIÓ

SZÜKSÉGLET, IGÉNY, MOTIVÁCIÓ A gazdálkodás alapjai TÉMAKÖR TARTALMA - Gazdálkodás - Javak, szolgáltatások, szükségletek - Gazdasági körfolyamat GAZDÁLKODÁS Olyan céltudatos emberi tevékenység, amely során az anyagi javakat ésszerően

Részletesebben

TÖRTÉNET. trehozása. (KAV-Farkaslaka,, Hargita. llalkozás. vállalkozv. mogatása. VállalkozV. Program keretében, amelynek szakmai támogatt.

TÖRTÉNET. trehozása. (KAV-Farkaslaka,, Hargita. llalkozás. vállalkozv. mogatása. VállalkozV. Program keretében, amelynek szakmai támogatt. TÖRTÉNET Az első közösségalapú vállalkozás s létrehozl trehozása (KAV-Farkaslaka,, Hargita megye) a FRUTRAD projekt keretében valósult meg a Norvég g Alap támogatásával 2009-2011 2011 időszakban. A második

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba DR SZALÓK CSILLA TDM Konferencia I 2015. december 3-4. I Gyula A falusi turizmus helyzete Falusi szálláshelyek

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja II. Stratégiai program Natúrpark Térségfejlesztési Kht. 2002. 1 I.1. Az Őriszentpéteri Kistérség jövőképe. Az őrségi kistérség több

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények A balatoni TDM modell - kutatási eredmények Szakály Szabolcs Heller Farkas Fıiskola MATUR 2007 január A Települési szintő TDM szerv A települési TDM szerv tagjai Az adott település vállalkozói, önkormányzata,

Részletesebben

Pszichológiai tényezık

Pszichológiai tényezık Pszichológiai tényezık Motivációk: kitörés a mindennapi, megszokott életbıl, lazítás, játszás, családi kötelékek erısítése, presztízs, szociális interakció, tanulás, ön-realizálás, bevásárlás. Társadalmi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

ünnepélyes avatása és megnyitására

ünnepélyes avatása és megnyitására Sajtóanyag sajtóanyag a Kistermelők Háza ünnepélyes avatása és megnyitására SZENTLŐRINC KIÁLLÍTÁSI CENTRUM 2015. április 16. 11 00 2 KISTERMELŐK HÁZA Az ötlet Egy speciális piac és közösségi tér létrehozása

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program pályázati lehetőségei

Vidékfejlesztési Program pályázati lehetőségei pályázati lehetőségei Célcsoport: Mezőgazdasági termelők, Erdőgazdálkodók, Élelmiszer-feldolgozók. Összes forrás: 4200,8 millió euró Támogatási formák: Vissza nem térítendő támogatás, Kamattámogatás Prioritások:

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agora Munkacsoport Sólyom Andrea A háztartások általános adatai: A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 15-34 év

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS 2. sz. napirendi pont Tájékoztató a munkaerı-piaci programokról Elıadó: dr. Brebán Valéria fıigazgató PÉCS 2010 EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSA

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Szabó Dorottya. Agrárgazdasági Kutató Intézet Élelmiszerlánc Elemzési Osztály

Szabó Dorottya. Agrárgazdasági Kutató Intézet Élelmiszerlánc Elemzési Osztály A piacok helyzete és s lehetıségei a hazai élelmiszerellátási si láncbanl Szabó Dorottya Agrárgazdasági Kutató Intézet Élelmiszerlánc Elemzési Osztály A válság hatás a kiskereskedelemre, Szent István Egyetem,

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

Közlekedési infrastruktúra Szállítás mint turisztikai szolgáltatás Elérhetıség kérdése A turisztikai fogyasztás összetevıje (25 25-50% 50% a termékek árából) A fogyasztás egyetlen nélkülözhetetlen eleme

Részletesebben

Részvételi és szponzorációs ajánlat

Részvételi és szponzorációs ajánlat Részvételi és szponzorációs ajánlat Elsı Önkormányzati Projektbörze és Szakmai Konzultáció Budapest, 2010. március 31. Az európai uniós fejlesztési források elnyerése érdekében készült Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Falusi turizmus tételek 2011

Falusi turizmus tételek 2011 Falusi turizmus tételek 2011 1. Mit értünk a falusi turizmus és a falu turizmusa kifejezés alatt? Beszélhetünk-e a falu turizmusáról, ha a településen egyetlen falusi vendégfogadó sem szolgáltat? AZ UTAS

Részletesebben

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told Igazgyöngy Alapítvány Berettyóújfalu -Told (http://igazgyongy-alapitvany.hu/) Az országban közel 1 millió ember él a szegénységi határ alatt. A Dél- Baranyában, valamint az ország északi és keleti területeinek

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

TájGazda. országos eredetvédelmi és tanúsított tájjellegű hagyományos gazdálkodási program és tanúsító védjegy BIZTOSAN JÓ!

TájGazda. országos eredetvédelmi és tanúsított tájjellegű hagyományos gazdálkodási program és tanúsító védjegy BIZTOSAN JÓ! TájGazda országos eredetvédelmi és tanúsított tájjellegű hagyományos gazdálkodási program és tanúsító védjegy A 2013ban létrehozott TájGazda termelési rendszer tartalmazza: A részletes tájegységi teljes

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS 1. sz. napirendi pont Tájékoztató Somogy megye foglalkoztatási helyzetérıl Elıadó: Dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska igazgató, DDRMK Kaposvári

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Pályázati felhívása

A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Pályázati felhívása A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Pályázati felhívása Az erdık közjóléti célú védelmét és bıvítését szolgáló feladatok ellátásának csekély összegő (de minimis) támogatásáról szóló 112/2008.

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Kistérségi kulturális stratégia tervezése

Kistérségi kulturális stratégia tervezése Kistérségi kulturális stratégia tervezése A Közkincs Kerekasztal munkája során a kecskeméti kistérségben felméréseket végeztünk. A PEST és SWOT analízis alapján állítottuk össze a kulturális stratégiát.

Részletesebben

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 2.1 ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...3 2.1.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER,

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány foglalkoztathatóság javítása, foglalkoztatás bıvítése projekt rövid címe SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ munkaerı-piaci

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe

Részletesebben