Kiút a rengetegbıl ısrégi ırségi tájak mentén

Átírás

1 Miskolci Egyetem MARGÓ Esettanulmány készítı verseny Kiút a rengetegbıl ısrégi ırségi tájak mentén Az İriszentpéteri kistérség fejlesztési terve Készítették: Ferenczi Dániel Lazányi Orsolya Nagy Gyula Konzulens: Dr. Forman Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Budapest, április 15.

2

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Helyzetelemzés Általános jellemzés A térség fejlesztési programjainak áttekintése és értékelése különös tekintettel a foglalkoztatásra Őrség a górcső alatt SWOT analízis Probléma- és célfa elemzése Kiút a rengetegből A közös pillér: egy aktív társadalom megteremtése Első szcenárió: Biorezervátum Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások Második szcenárió: Helyi Gazdaság Fejlesztése Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások Konklúzió...24 Mellékletek...I 1. Melléklet: Az Őrség hagyományai és természetföldrajza...i 2. Melléklet: Az Őriszentpéteri kistérség demográfiai adatai...iv 3. Melléklet: Az Őriszentpéteri kistérség 2002-es és 2005-ös stratégiai programjai és azok hatása a foglalkoztatásra...vi 4. Melléklet: SWOT analízis...x 6. Melléklet: A társadalmi pillérhez tartozó intézkedések...xxiii 7. melléklet: Fazekasságot támogató intézkedések...xxiv 8. Melléklet: A fazekasság turizmushoz tartozó programjai...xxiv 9. Melléklet: A kistérség településeinek látványosságjegyzéke...xxvii 10. Melléklet: A turizmust élénkítő programok...xxxi 11. Melléklet: Az Őrség logója...xxxii 12. Melléklet: Idősek otthona piackutatás...xxxii Bibliográfia...25

4

5 1. Bevezetés Ismert (European Comission, 2010)a jelenség,hogy az országok közti különbségek jellemzıen csökkennek, de azokon belül egyre inkább leszakadnak a periférikus régiók a centrumokhoz képest. Hazánkbanez jellemzıen az aprófalvas régiókat sújtja. Dolgozatunkban egy ilyen terület, az İriszentpéteri kistérség helyzetét és fejlesztési lehetıségeit vizsgáljuk. A dolgozat elsı részében SWOT- és problémafa elemzéssel azonosítjuk a régió periférikusságának okait. Ez meghatározza a célokat, melyek mentén a kistérség gazdasági fejlesztése végbevihetı. A dolgozat második részében egy fejlesztési tervet dolgozunk ki, alapul véve a régió lehetıségeit. A projektek kidolgozásakor három célunk volt: Az İrség egyedi kulturális értékeinek megırzése A környezeti értékek védelme A fiatalokat vonzó munkahelyek teremtése Helyzetelemzésünkben elsısorban korábbi tanulmányokra (Natúrpark Térségfejlesztési Kht., 2002; Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Rt., 2005), terepmunkánk során készített interjúkra, személyes tapasztalatainkra támaszkodtunk, valamint a regionális gazdaságfejlesztés elméleti hátterét alkalmaztuk. A regionális gazdaságtanlétjogosultságának a nemzetközi kereskedelem hatására megváltozott térszervezıdı folyamatok adnak teret. A vállalatok nemzetközivé válva kikerültek a nemzeti kormányok hatásköre alól szupranacionális gazdaság jött létre. Ennek következményeként a cégek már nem az egyes országokkal vannak kapcsolatban, sokkal inkább a lokális gazdasággal. Ezt nevezzük lokális-globális paradoxonnak: a gazdaság globálissá válása felértékeli a lokális erıforrásokat, mivel a vállalatok és az adott térség versenyelınyeez utóbbi jellemzıitıl függ (Lengyel-Rechnitzer, 2004). Egy adott régió lehetıségeit gazdaságfejlesztéssel bıvíthetjük,de figyelembe kell venni, hogy a gazdaság hatással van az adott hely társadalmi, környezeti tényezıire is, így a helyi gazdaságfejlesztés során nem elég csak egy dimenzióra koncentrálni (Bajmócy, 2011). Ez kifejezetten fontos az İrség szemszögébıl, hiszen kiemelkedı természeti és kulturális értékekkel rendelkezik. 1

6 A regionális fejlesztés egyik formája az export-bázis elmélet:a régió gazdasági fejlıdése az exportágazatoktól függ. Az ebbıl származó többletbevételt lehet helyi beruházások formájában a térség fejlesztésére fordítani (Lengyel-Rechnitzer, 2004). Dolgozatunkban ezen exporttevékenységeket igyekeztünk meghatározni az İriszentpéteri kistérségben a rendelkezésre álló erıforrások alapján. A kistérség gazdaságának globális versenyben való részvételéhez hozzájárulhatnak a klaszterek. A vállalatok együttmőködésébılszármazó szinergia ellenállóbbá teszi a térség gazdaságát a globális változásokkal szemben, növelve annak versenyelınyét (Lengyel, 2010). 2

7 2. Helyzetelemzés 2.1. Általános jellemzés Az İriszentpéteri kistérség Vas megye déli részén fekszik, és lényegében az İrséget foglalja magába. Az İrség egy néprajzi tájegység, amelynek nagyobb része hazánk nyugati felén, kisebb része pedig a szlovéniai Muravidéken található. Az İrséget, mint néprajzi tájegységet a közös vallás, illetve a hasonló építkezési mód, hasonló szokások teszik egységessé. Az İriszentpéteri kistérséget a Szentgotthárdi-, a Körmendi-, a Zalaegerszegi- és a Lenti kistérségek, nyugatról pedig Szlovénia határolják. A kistérség huszonkét településbıl (l.1. Melléklet) áll, amelyek döntıen aprófalvak.az egyetlen városi rangú település, İriszentpéter. Jelenlegi helyzetét történelmi múltja és egyedülálló természeti adottságai határozzák meg (l.1. Melléklet), amelyeket 2002 óta már a kistérség egész területét magában foglaló İrségi Nemzeti Park is óv. A foglalkoztatási szerkezet változáson ment át a rendszerváltás óta: az elmúlt 20 évben a mezıgazdaság háttérbe szorult. Mára szinte teljesen eltőnt az önellátásra berendezkedett gazdálkodás, legnagyobb foglalkoztatók a helyi hivatalok és a nemzeti park, valamint igen elterjedt a falusi turizmus. Ezen belül különös vonzerıt jelent a több mint 700 éves múltra visszatekintı fazekasság. A helyi munkalehetıségek beszőkülése miatt sokan ingáznak a szomszédos térségek nagyobb városaiba. A munkanélküliek aránya magasabb a kistérségben az országos és a megyei átlagnál. Közöttük sok az idıskorú, ami tükrözi a korszerkezetet: az öregedési index meghaladja mind az országos, mind a régiós átlagot, sıt egyes falvakban az idısek aránya 80% körül mozog. Ezt valamelyest enyhíti az elmúlt évek pozitív állandó vándorlási mérlege, azonban a betelepülık közül vannak, akik nem kapcsolódnak be a helyi gazdaságba, sokan csupán idısebb éveiket kívánják ott tölteni. A térség településeinek demográfiai adatait az 2. melléklet tartalmazza. A központ, İriszentpéter viszonylag könnyen megközelíthetı, azonban a térségen belül gépjármő hiányában nehéz a közlekedés. Az utak javításra szorulnak, járdák, kerékpárutak pedig nincsenek. 3

8 2.2. A térség fejlesztési programjainak áttekintése és értékelése különös tekintettel a foglalkoztatásra 2000 óta két fejlesztési terv készült a kistérségben, 2002-ben és 2005-ben.Mindkét programban az azonosított fı problémák a rossz korszerkezet, a folyamatosan csökkenı népesség, a lakosság képzettségének az országos átlagtól való elmaradottsága és az ipar hiánya. Utóbbi az infrastrukturális- és humánerıforrás hiánya mellett az átlagosnál szigorúbb környezetvédelmi szabályoknak köszönhetı. Kiemelendı a nem vállalkozóbarát környezet, aminek oka a megfelelı jogi, pénzügyi és infrastrukturális feltételek hiánya, valamint a feldolgozóipar alacsony szintje az alapanyagok rendelkezésre állása ellenére. Az İrség megfelelı mennyiségő és minıségő humánerıforrásban szenved leginkább hiányt, ezért foglalkoztatáspolitikájábanez kell, hogy elsıdleges legyen. A kistérség fejlesztési tervei a Natúrpark Program keretében valósulnak meg.ez egy határon átívelı kapcsolatokkal rendelkezı fejlesztési program az egységes arculat és táj megteremtése, a helyiek életszínvonalának javítása és a fenntartható helyi fejlıdés céljából. A stratégiai programokat és azok foglalkoztatással való kapcsolatát a 3. Mellékletben szemléltetjük. A fejlesztési programok a turizmus és a humán erıforrás javítására koncentrálnak, kis mértékben megjelenik a mezıgazdálkodás és annak a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásai. Ezek változó sikerőek, a turizmus folyamatosan fejlıdik: tanösvényeket hoztak létre, valamint két országos esemény is kinıtte magát, a 10 napos Hétrétország c. vásárral egybekötött eseménysorozat tavasszal, mely akár fıt is megmozgat, valamint az ıszi Tökfesztivál, melybe határmenti szlovén falvak is bekapcsolódtak (İr, 2013). A térség turisztikai marketingjét 2002 óta az İrségi Nemzeti Park próbálja összefogni. A számadatok (vendégéjszakák, szálláshelyek és férıhelyek számának alakulása) alapján azonban a turizmus még nem képes biztos megélhetést nyújtani. A mezıgazdálkodás területén nem sok pozitív változás történt, aminek leginkább a humánerıforrás hiánya az oka. Az elmúlt évek egyik legsikeresebb fejlesztési ötlete a termelıi piac(ir, 2013). Ez a kistermelık, elsısorban biogazdálkodók értékesítését segíti, akik így információt szerezhetnek a helyi szükségletekrıl, valamint szemléletformáló hatású is, mivel a lakosság megismerheti a helyi termékeket, ezáltal erısítheti az İrséghez való kötıdést. A termelıi piac İriszentpéteren található, nyáron fıleg a turisták igényeit szolgálja ki, télen csekély forgalmat bonyolít. A mezıgazdálkodás egyik hátráltatójának a helyiek az İrségi Nemzeti Parkot tekintik: a szigorúbb környezetvédelmi szabályok akadályokat 4

9 gördíthetnek bizonyos mezıgazdasági folyamatok elé, pl. nem engedi meg a szarvasmarhatartásból származó trágyázást. A mezıgazdálkodást hátráltatja továbbá a sok vad, melyek fıleg a takarmányt fenyegetik. E problémával az elmúlt évtizedben nem tudott mit kezdeni a kistérség. Összességében tehát nem növekedett a mezıgazdaságban dolgozók száma, amire a mezıgazdálkodásból származó jövedelmek csökkenése is utal (KSH, 2011). A munkaerı minıségét tekintve a legnagyobb probléma a legeredményesebb diákok elvándorlása, ezzel csökkentve az értelmiségiek körét (Horváth, 2013). Ezen csak megfelelı munkahelyek létrehozásával lehet változtatni, melyek a fiatalok számára is vonzóak. A térségbe beköltözık, az úgynevezett gyüttmentek között két típust találunk: egyrészt sok mővészt és nyugdíjas éveiket itt tölteni vágyót, akik alig vesznek részt a helyi gazdaságban. Másrészt van néhány család, akik a városi élet megelégelése után biogazdálkodásba, vagy falusi turizmusba fogtak. Ez utóbbiak aktív részei a helyi életnek, és motorjai lehetnek a gazdaságnak is. Megemlítendı az İrségi Nemzeti Park tevékenysége, melynek megítélése igen változó a térségben:egyrészt a szigorúbb környezetvédelmi szabályozások miatt korlátozza az ipar kialakulását, mivel nem teszi vonzó telephellyé a kistérséget, valamint akadályozza a meglévı erıforrások felhasználását pl. fa, agyag. Megnehezíti az ott lakók mindennapjait is például az építkezési szabályokon keresztül, mert a tájba nem illı építkezési formákat nem engedélyezi (İrségi Nemzeti Park, 2013; İr, 2013; Kapornaky 2013). Másrészrıl viszont a Nemzeti Park tevékenysége elengedhetetlen az egységes ırségi arculat megteremtéséhez, és turisztikai vonzerejének növeléséhez, pl. Pityerszeri falumúzeum, tanösvények, Csörgıalmakert, génbank, İrségi Nemzeti Parki Termék. Bár a kistérség az elmúlt években több sikeres pályázatot tudhat magáénak, ezek inkább helyzetfeltárásokra fordíthatóak és nem a megvalósításra. Ötletekbıl és fejlesztési tervekbıl nincs hiány, de kevés a konkrét cselekvésre fordítható anyagi forrás (Kapornaky, 2013; İr, 2013). 5

10 3. Őrség a górcső alatt 3.1. SWOT analízis SWOT analízisünk és az abból képzett intézkedések a 4. Mellékletben találhatóak. Az İrség legfıbb erısségei, amelyekre lehet és érdemes is építkezni turisztikai jellegőek: a táj szépsége, háborítatlansága, a jó levegı, minıségi és nagy vadállomány, a vendégszeretet. Nem turisztikai erısségek a hagyományok, az idısek még meglévı tudása a gazdálkodás terén. A gyengeségek közül a faluközösség átalakulását, fölbomlását emeljük ki, aminek számos oka és következménye van, ezek közül a legégetıbb a fiatalok elvándorlása, és hogy a lakosok gyakran külsı segítségre, támogatásokra várnak ahelyett, hogy saját maguk tartanák rendben környezetüket. Ennek megoldását nem csak konkrét intézkedésekben, hanem egy lassú, párbeszédekkel teli folyamatban látjuk, amelynek során az ırségi ember ismét ırségi öntudatra ébred. Ehhez a városlakók vidéki értékeket elismerı pozitív hozzáállása is szükséges. Kiemelendı gyengeség továbbá a térség kesze-kusza marketingje, amellyel külön részleteiben foglalkozunk. A nemzeti park hatása igen összetett, nézıponttól függ. Már említettük, hogy a lakosság érzései inkább negatívak, mivel megnehezíti a mindennapokat, azonban ha természetvédelemre, biodiverzitásra, turizmusra, hagyományırzésre, vagy az ırségi falvak egységes képére gondolunk, akkor tevékenysége mindenképpen pozitív Probléma- és célfa elemzése A fönt föltárt gyengeségeket, fenyegetettségeket strukturálva az okokat ábrázoló problémafához jutunk(5. Melléklet). A problémákat öt kategóriába soroltuk: infrastruktúra, gazdálkodási lehetıségek, szabályozás, társadalom, és az egységes megjelenés hiánya. E kategóriák közül a társadalmi kiemelendı: az együttmőködés és az ıslakosok vállalkozói kedvének hiányából származó passzivitás gátja a primer és szekunder ágazatokban rejlı lehetıségek kihasználását. Ennek feloldása fontos, mert az együttmőködés alapja egy versenyképes mezı- vagy erdıgazdálkodásnakés az erre épülı ágazatoknak. 6

11 Másképp korlátozza e lehetıségeket a szabályozási környezet - beleértve a kárpótlás óta fennálló birtokviszonyokat az erdık esetében, vagy a természetvédelmi célok által megkövetelt területhasználati korlátokat. Terepmunkánk során magunk is láttuk a térség erısségeit, a benne rejlı lehetıségeket: vizsgálatuk mentén elıtérbe kerül az egyik fı probléma - a térség egységes megjelenésének hiánya. Orvoslására jó kezdeményezésnek láttuk az İrségi Nemzeti Parki Termék márkanevét (Anonymus a, 2013), ami védjegy formájában tüntethetı föl a helyi termékeken, a használatra való jog pedig pályázat útján érhetı el. A védjegyet jelenlegi formájában azonban mégsem láttuk megfelelı eszköznek az egységes İrség-kép megteremtéséhez: A márkanév nem emeli ki a termék származási helyét, nem járul hozzá a kistérség egységes megjelenéséhez. A termékeket elıállítók munkájukkal az İrség hagyományait kívánják ismerté tenni, amire a jelenlegi márkanév nem alkalmas - ezáltal csak korlátozottan motiváltak a védjegy feltüntetésére való jog megszerzésére. Végül az infrastruktúrával kapcsolatos problémákat soroltuk külön kategóriába. A kistérségi közösségi közlekedés ritka járatai, a bicikliutak és járdák hiánya autóhoz köti a térségbe látogató vendégeket, korlátozva a turistáknak kínált lehetséges programokat. Hasonlóan a jelzések és a kiszolgáló intézmények (büfék, mellékhelységek) hiánya, számaik növelése feltétele a térségi turizmus versenyképességének. A problémafa kapcsolati hierarchiáját megfordítva megkapjuk a fejlesztési ötleteink alapjául szolgáló célfát. A célok így a problémákhoz hasonlóan öt kategóriába sorolhatóak. Fejlesztési programjainkat így két forgatókönyv szerint csoportosítottuk: az elsı szcenárió a szabályozás változatlanságát feltételezi, ezzel alárendelve a helyi gazdálkodási lehetıségeket a top-down elıírásoknak, a másodikban pedig a szabályozás lazábbá válását feltételezzük, teret engedve ezzel egy dinamikusabb és nagyobb volumenő gazdaságnak. 7

12 4. Kiút a rengetegből Szcenárióink a Biorezervátum és Helyi Gazdaság Fejlesztése nevet kapták, utalva ezzel céljaikra. Az EU as vidékfejlesztési stratégiájában új szempontok kapnak szerepet, Az ezekhez igazodó hazai támogatási rendszer jelenleg is alakul, ezért ebben a változó környezetben bármely szcenárió megvalósulása életképes lehet. Biorezervátum Azokat a projekteket keressük, amelyek a szabályozás változatlanságát feltételezvea gazdálkodási korlátok keretein belül vonzó munkalehetıségeket nyújtanak. A forgatókönyvben így egy, a jelenlegi környezetvédelmi céloknak megfelelı İrséget vizionáltunk. Ez nem csak korlát lehetıség is, hiszen a városi lakosság növekedésével egyre többen vágynak a természetközeli gazdálkodás megismerésére, illetve a biotermékek kereslete is nı. E forgatókönyv sok projektje a második szcenárióban is megvalósítható. Helyi Gazdaság Fejlesztése Második szcenáriónk a szabályozás lazulását feltételezi növelve a gazdálkodási lehetıségeket a mezıgazdaság, az ipar és a szolgáltatások terén egyaránt. E forgatókönyv létjogosultságát alátámasztja az Autonomia Alapítvány Helyi gazdaság c. mőhelymunkáján (Autonomia Alapítvány, 2013)szerzett tapasztalatunk. A mőhelymunkán a területfejlesztéssel és hátrányos helyzető régiókkal foglalkozó szakértık gyakorlati tapasztalataik alapján javaslatokat fogalmaztak meg egy hatékonyabb hazai támogatási rendszer kialakítására, pl. a hazai LEADER programok sikereinek növekedése érdekében. A fı javaslatok a következık: támogatás rugalmassága pl. kockázatalapú feltételrendszer a támogatási rendszer igazodjon a helyi jellemzıkhöz folyamatos szakmai támogatás és tudásátadás adminisztráció szabályokban való eligazodás segítése 8

13 információátadás támogatási rendszer egyszerősítése Fontos,hogy ne csak pénzügyi támogatásról legyen szó, hanem tudás és tapasztalatcserérıl is. A hazai és EU-s támogatások mellett kiemelkedik a térség saját gazdasági erejére való támaszkodás. Ebbıl a szempontból az İrség rendelkezik olyan erıforrásokkal, melyekre építve egy megfelelı (jogi) környezetben van gazdasági potenciál. A projektek kidolgozása során hasonlóan az elsı szcenárióhoz fontosnak tartottuk a környezetbarát szempontokat, valamint a kistérség kulturális értékeivel való összhangot. A különbségeket három új tényezı megjelenése adja: Szarvasmarhatartás és tej- és húsfeldolgozással kapcsolatos termékek Kitermelt fa volumenének növelése, a szálaló erdıgazdálkodás keretein belül maradva Termálvíz adta lehetıségek bıvítése egészségügyi szolgáltatásokkal és turizmust élénkítı programokkal A fejlesztési terveinket három plusz egy pillére építettük, melyek a következık: Mezıgazdaság, Ipar, Szolgáltatások, és ezeket egészíti ki a Társadalmi pillér A közös pillér: egy aktív társadalom megteremtése Egy aktív társadalom megteremtéséhez szükséges az együttmőködésre és a vállalkozásra irányuló motiváció. A lakosság dinamizálását megcélzó intézkedések nem a gazdasági érdeket kell, hogy megcélozzák, hanem a közösségek megerısödését, a kölcsönös bizalom létrejöttét, a térséghez való kötıdést vagy az elvándorlás visszafordítását. A gazdasági hasznok csak ezt követıen, közvetve jelentkeznek egy együttmőködı közösség több lehetıséget tudhat magáénak: gazdasági ágak összefonódását árukapcsolásokon keresztül, gazdasági biztonságot, közös használatban lévı technológiai eszközöket, vagy a gazdaságon túlmenıen a döntéshozatalban határozottabban megjelenı helyi érdekeket. Ilyen programok megvalósításában elsısorban a helyi értelmiség kezdeményezésére számítunk. A vállalkozásra motiváltabb gyüttmentek gazdálkodási tapasztalatai pedig példaértékőek lehetnek a helyiek számára. Az ehhez kapcsolódó intézkedések mivel azok nem elsısorban gazdasági jellegőek l.6.melléklet. 9

14 4.2. Első szcenárió: Biorezervátum Mezıgazdaság A térség hagyományira, lehetıségeire alapozva szükségesnek találjuk a földrajzi adottságoknak megfelelı mezıgazdasági termelés újraindítását. Ezzel bıvülne a térség erıforrásainak köre, és élelmiszerrel való ellátottsága is javulna. E szcenárióban a mezıgazdaság csak környezetkímélı módon valósulhat meg, aminek elınye a természet védelmén túl, hogy az ebbıl feldolgozott termékek mind biotermékeknek minısülhetnek. Mivel gazdálkodással ma nagyon kevesen foglalkoznak, elengedhetetlen a szakmai ismeretek továbbadása, melyekben segítséget nyújthat egy inkubátorház létrehozása, és a mezıgazdálkodás presztízsének növelése Biogazdálkodás A természetvédelmi szabályoknak megfelelıen a térségben elsısorban biogazdálkodásra van lehetıség. Ez leginkább kisebb közösségek ellátása, falusi turizmus kiszolgálása és bemutatókertek formájában valósulhat meg. Térségen kívüli exportra valószínőleg nincs lehetıség a mennyiségi korlátok miatt. Azonban ha a már meglévı biogazdaságok mellett minden faluban csupán 1-2 család erre adná a fejét, munkahelyteremtı hatással bírna. A termékek bio minısítésének átmeneti idıszaka egy erıs korlát a gazdálkodók számára, jellemzıen csak magas tıkeerıvel hidalható át. A hernádszentandrásibiogazdaság ebben az idıszakban a saját Bioszentandrás márkaneve segítségével értékesítette termékeit (Bioszentandrás.hu, 2012), így megfelelıen alakítva az İrség márkát (l. Marketing c. fejezet), az felhasználható az átmeneti évekre is. A kisebb közösségek ellátásában szerepet játszhat a CSA 1. Az effajta gazdálkodási és értékesítési forma közelebb hozhatja a feleket, ami a térség együttmőködési kedvének növekedésével jár. A CSA rendszerek egyik alapja a hagyományos, tájba illı terményekelıállítása. Így újra elterjedhetne a szinte elfeledett hajdina, a csutrirépa vagy a különbözı babfajták. A közös programok a népi szokások, hagyományok felélesztésére is 1 CommunitySupportedAgriculture, magyarul közösség által támogatott mezıgazdálkodás. 10

15 módot adnak. A CSA tehát nem csak termelésre, de a fogyasztók oktatására is alkalmas (Tudatos Vásárlók Egyesülete, 2013) Gyümölcstermesztés Az İrségben honos különleges fajták elsısorban alma és körte miatt a gyümölcstermesztésnek kiemelkedı szerep juthat. A ritka almafajták megırzését már megkezdte a Nemzeti Park, illetve Kovács Gyula fanemesítı portáján is több mint 100 féle alma- és körtefajtát találtunk. Bár a természetvédelmi szabályok nem teszik lehetıvé nagy területek mezıgazdasági mővelését, alacsony területigényő gyümölcstermesztés megvalósulhat. A ma megmőveletlen, elhagyott kaszálókat gyümölcsösök kialakítására lehet használni, így az elhanyagolt területek okozta problémák is megoldódnának. Mivel a gyümölcstermesztés célja a hagyományos fajták megırzése és termesztése lenne, polikultúraként valósulhatna meg. Elınye, hogy nagyobb foglalkoztatást igényel a különbözı fajták termesztése. Bizonyos mennyiség elérése esetén több célra is használható gyümölcsök termeszthetıek. Erre egy klaszter létrehozását javasoljuk, amely megteremtheti a helyi termelık együttmőködési kereteit és koordinálja az értékesítést, közös megjelenést. A klaszterbe a késıbb bemutatásra kerülı további feldolgozott termékek is bekerülhetnek Töktermesztés A töktermelést kombinálni lehet a gyümölcstermesztéssel. Elınye, hogy további munkaerıkapacitást igényel, valamint értékes alapanyag lehet tovább feldolgozás szempontjából (tökmagolaj) Állattartás Ez elsısorban nem a mezıgazdasági, hanem a turisztikai érték miatt fontos: a falusi turizmus velejárója a házi tej, házi sajt Ipar E tevékenységet elsısorban a mezıgazdaságból származó termékek feldolgozása jelenti és a meglévı fazekasság. Nagyobb ipari termelésre, illetve fafeldolgozásra nincs lehetıség a szigorú környezetvédelmi szabályok és a szálaló erdıgazdálkodás miatt. 11

16 Mezőgazdasági termékek feldolgozása A környezetvédı gazdálkodási forma miatt a mezıgazdaságból származó javak feldolgozása mind bioterméket fog eredményezni. Ma Magyarországon a biotermékek forgalma nagyon kis százalékot ér el, aminek egyik oka a fogyasztók árérzékenysége. Ezért olyan ágazatokat kerestünk, melyekben a fogyasztók árérzékenysége kisebb, és a nagyobb hozzáadott érték miatt megfelelı áron lehet értékesíteni a termékeket (az aszalt gyümölcsök és gyümölcslevek így ebben a szcenárióban nem kerülnek tárgyalásra): Pálinkafızés: az elmúlt években egyre több minıségi pálinka került forgalomba, mellyel együtt járt egy minıségi pálinkákat kedvelı közönség létrejötte is. Erre és az İrségben megtalálható különleges fajtákra alapozva lehetséges az İrségi pálinka termelése és értékesítése. Erre azonban a már meglévı szeszfızdék nem alkalmasak állapotuk miatt, ezért egy akkreditált szeszfızdére lenne szükség. A minıségi pálinka elıállítása, értékesítése, marketingje is nagy szakértelmet kíván, mely fiatalok számára is vonzó munkahelyeket jelent. A márka neve védendı, mivel egy hegyháthodászi vállalkozó már használja az İrségi Pálinka nevet alaptalanul. Alma- és körtebor: Az İrség nagy fajtagazdagsága lehetıséget kínál az alma- és körteborok készítéséhez legalkalmasabb fajták megtalálására (létezik például borkörte). Az értékesítést tekintve ma már hazánkba is betörtek a külföldi ciderek. Ezt a divatot kihasználva lehetséges egy ırségi alma- és körtebor márkával belépni a piacra, melyekre a magyar termék jelzés is felkerülhet. Alma- és körtebor készítéséhez szintén szükséges a szaktudás, mely megszerzésében elsısorban a fiatalokra lehet építeni, illetve az egyébként borászattal foglalkozókra, akikbıl még néhányan megtalálhatóak a térségben. Gyümölcsecet: Ecet készítésére hagyományosan minden háztartás képes volt, melyet ételek ízesítésére használtak fel, valamint vízzel hígítva egészséges táplálékkiegészítıis 2. A gyümölcsecet készítése nem nehéz feladat, valószínőleg még sok helyen emlékeznek rá. A gyümölcstermesztés megvalósulása esetén nem csak helyiek, vagy turisták számára lehet elıállítani, hanem exportra is. 2 Háborúkban a vezetık is mindig gyümölcsecetet kaptak, hogy ellenállóbbak maradjanak a betegségekkel szemben (Kovács, 2013). 12

17 Tökmagolaj: A tökmagolaj készítése hagyományos tevékenység, az ehhez szükséges eszközöket a mai napig sok házban megtaláljuk, vendéglık elengedhetetlen kelléke. A tökmag feldolgozása azonban nehéz munka, ami árában is megjelenik. Elsısorban ételek ízesítésére használható, a magyar piacon a literenkénti forintos ár azonban nem jelent nagy fogyasztóközönséget (Batha-Porta Kft., 2013). A nyugat-európai piacokon magasabb az árszínvonal. Elsısorban Ausztria, Németország, Franciaország és Anglia jöhet számításba: Londonban 1 liter tökmagolajat 35 fontért (kb. 15eFt) kínálnak (PumpkinOil UK, Ezt az árkülönbséget ki lehet használni, ráadásul az İrségi tökmagolajat biotermékként lehet kínálni. Szervezett export természetesen csak megfelelı mennyiség esetén lehetséges, valamint technológiai feltételek is szükségesek. A hagyományos export mellett szóba jöhetnek online értékesítési csatornák. Az internetes értékesítéshez számos online felület áll rendelkezésre, például az ebay, és különbözı webáruházak, melyekhez csupán internethozzáférés kell. A tökmagolaj külföldi értékesítése ezért egy lehetıség, amivel a nyugati határhoz való közelség kihasználható Fazekasság A fazekasság ma is megtalálható, fıleg, mint turisztikai látványosság. A meglévı hagyományokra és tudásra építve a fazekasság megırzése megjelenik a helyi fejlesztési tervekben is. Az ırségi fazekasok hagyományosan a mindennapi városi életben is használható tároló és fızı-sütı edényeket készítenek, amelyek a mai modern konyhákban is helyt állnak. A magyarszombatfai mesterektıl megtudtuk (Cseke, 2013; Vörös, 2013), hogy az általuk készített fazekakat szinte mind el is adják a turistaszezonban, így kevés a fennmaradó kapacitás. Ennek oka, hogy a régen családi vállalkozásként mőködı fazekasmőhelyekben ma a fiatalok nem látnak perspektívát. Ezért a fazekaságazat megteremtéséhez szabad kapacitásokra van szükség, ami a következı feltételekhez kötött: (l. 7. Melléklet) Értékesítés bıvítése Fazekasképzés 13

18 Szolgáltatások Turizmus A két szcenárió tartalmaz átfedéseket, ilyen a turizmus és a marketing. Ezeket itt tárgyaljuk részletesebben, mert mindkettı nagyobb szerepet kap ebben az esetben. A turizmus terén négy győjtıcsoportot alakítottunk ki: fazekasság, gyümölcsök, természeti látványosságok, nem természeti látványosságok. Fazekasság: Magyarszombatfa a fazekasság központja az İrségben, aminek utcáján végigsétálva egymást érik a családi fazekasmőhelyek. Ez turisztikailag is fontos potenciál, melyek kiaknázására a következı programlehetıségeket határoztuk meg (l. 8. Melléklet): Fazekasmőhely-látogatás Fazekastábor/oktatás Készítse el saját fazekastermékeit! Bemutatógödör Gyümölcsök: Az egyes fajtáknak hajdanán megvolt a funkciója: fogyasztás, befızés, borkészítés, pálinkafızés, ecetkészítés, aszalás. Ezeket a fajtákat szeretnénk a feledés homályából visszarántani, és olyan aktív kikapcsolódási formával szolgálni a városlakóknak, aminek a végén learathatják munkájuk gyümölcsét. A lényeg, hogy a turisták gondozzák a gyümölcsösöket,amiért fizetségük maga a gyümölcs. A megszerzett gyümölcs pedig hazavihetı, vagy helyben földolgozható. A késztermékeket az egységes İrség-arculat részét képezı üvegekbe, fazekastermékekbe csomagolják (melyeket maguk is elkészíthetnek). Ez a lehetıség ismét csak ideális csapatoknak, családoknak, hiszen elképzelhetı, hogy amíg a gyerekekkel szívesen foglalkoznak a szállásadók, anyuka elkészítheti azt az edényt, amibe a belevalót eközben a családfı állítja elı. Természeti látványosságok: Az İrség komoly természeti vonzerıvel rendelkezik, ami már most is igen jól kihasznált, köszönhetıen javarészt a nemzeti parknak, aminek éves programjában minden természetkedvelı megtalálja a számára vonzó kikapcsolódási formákat, pl. tematikus tanösvények. Amennyiben a Zala vízállása megengedi, egyedülálló volna egy vízi tanösvény, vagy turistaút létrehozása. Szépsége mellett pihenési; horgászati és strandolási 14

19 lehetıséget is kínál az İrség. A nemzeti park szervezhetne tájékozódási versenyeket, pl. geocaching-et. Nem természeti látványosságok: Ide tartozik minden olyan régi, vagy új építmény, emlékpark, emléktábla, amely a turisták kíváncsiságára tarthat számot. Ezek pl. a hagyományos építészeti emlékek, Árpád-kori templomok, temetık stb. Ezeket a teljesség igénye nélkül összegyőjtöttük: l.9. Melléklet. Az İrség alatt termálvíz rejtızik, aminek felszínre hozása nagy lökést adhat a turizmusnak.ebben a szcenárióban azonban szeretnénk elkerülni a tömegturizmust és a környezeti értékek degradálását, ezért sem a fürdı épületébe, sem pedig a közelébe nem létesítenénk szállodát, és a fürdı köré telepített szolgáltatások is csupán a testi fölüdülést szolgálnák és nem engednénk teret a szépségiparnak sem. Tehát nem a ma megszokott wellnessközpontot képzeljük ide, hanem a fák között egy tisztáson megbúvó fürdıt. Ide tartoznak a különféle turisztikai programok, melyek színesíthetik az Örségben töltött idıt(l. 10.Melléklet): helyi nevezetességekre épülı csapatjátékok gasztroverseny helyi ételekbıl mővésztelep Turizmust támogató intézkedések Színvonalas turisztikai szolgáltatások nyújtása érdekében javasoljuk a falvak egy-egy tevékenységre való specializációját, l. 9. Melléklet, valamint infrastrukturális fejlesztéseket: utak javítása, ill. járda, bicikliút és egy egységes jelzésrendszer létrehozása Marketing Az İrség reklámozottsága nem kielégítı, ami van az sem egységes, pedig a lehetıségek szinte végtelenek. Egységes arculat: Az İrségnek a jelenlegi arculata nem egységes, nincs logója, és az érdeklıdınek több honlapról kell összevadásznia az információkat. Ezeket egy, jól szerkesztett weboldallal cserélnénk föl. Ez elıny a fölhasználóknak és hirdetıknek is. Ezen az 15

20 oldalon minden elérhetı lenne az általános információktól a rendezvényeken, képeken át a szállásfoglalásig. A falvak megjelenését is közelítenénk egymáshoz: sokkal hangulatosabbak lennének a települések, ha a házak falán cégérek hirdetnék a tulajdonos mesterségét, vagy ha macskakıvel borítanák az utcákat. Egységes İrség márkanév: Minden, ami a régióban készül, vagy ami kapcsolatos vele kapja meg az İrség márkanevet, amihez egy logó is tartozik (l. 11.Melléklet), ami fölkerülne mindenre, ami a támasztott minıségi követelményeknek megfelel, ezzel is elısegítve az emberek fejében az İrség tudatosulását. Ez a márka legyen önálló és minden egyébtıl (pl. İrségi Nemzeti Parki Termék) független. A márkának egy márkaboltra is szüksége van. Az elsıt Budapesten kellene létrehozni, majd a Balaton közelében, illetve késıbb nagyobb városokban. Az üzletben nem csak megvásárolhatóak lennének az ırségi termékek, hanem a bolt egyben bemutatóterem is lenne, ahol az emberek ízelítıket kapnának az Örségbıl. A boltban föllelhetı lenne minden turizmussal kapcsolatos elérhetıség: szállásadók, túraszervezık, programok, stb. A régi hagyományoknak megfelelıen a nagyobb falvakban, városokban ismét megjelenhetnének a fazekastermékekkel megrakott szekerek, amelyek egyrészt jó minıségő használati- és dísztárgyakat árusítanának, másrészt pedig az árusítás módja fölkeltené az emberek érdeklıdését az İrség iránt. Reklámozás: A megye illetve a környék szálláshelyein, ahogyan Ausztriában, Szlovéniában, valamint Magyarország turisták által látogatott helyein is (Balaton, Budapest, Hortobágy, stb.) kisebb szórólapokat helyeznénk el az İrség logójával, a honlapcímmel és egy szép képpel a tájról, és egy mondat, pl. Téged is vár az İrség! akár több nyelven is. Az ilyen osztható szórólapokon túl plakátokat is kitennénk a szállásokon, amelyek dizájnukban összhangban lennének kis társaikkal. Emellett az internet is teret biztosít a reklámoknak. A szórólapok hatása növelhetı támogatótevékenységekkel, hogy aki kézhez kapja, máris tudja kötni valamihez az İrség nevet. Ezért kell az İrségnek megjelennie olyan rendezvényeken, amelyek egy-egy tájegységre koncentrálnak, pl. a fıvám-téri vásárcsarnokban rendszeresen vannak mexikói, japán, stb. napok, így foglalkozhatnának a hazai tájegységekkel is. Egyre divatosabbak manapság a gasztrofesztiválok (pl. Etyeki piknik), amelyeken legalább az ırségi különleges ételekkel (pl. dödölle, málé, túróleves, tökös-mákos rétes) meg kell jelenni. Az 16