Országismertető Horvátország

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Országismertető Horvátország"

Átírás

1 Országismertető Horvátország 1. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok 1.1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Horvát Köztársaság parlamentáris köztársaság Zágráb (Zagreb) Terület km 2 Népesség fő (2011) Nemzetiségi megoszlás Vallási megoszlás Hivatalos nyelv Klíma Államfő Miniszterelnök Hivatalos pénznem (kód) Jelentősebb városok horvát (89,6 %), szerb (4,5 %), egyéb (5,9% - magyar, bosnyák, szlovén, cseh, olasz, stb.) római katolikus (86,8 %), ortodox (4,4 %), muzulmán (1,3 %), egyéb (7,5 %) horvát (latin írás) mediterrán és kontinentális dr. Ivo Josipović köztársasági elnök Zoran Milanović Kuna (HRK) 1kuna=100 lipa Split, Rijeka, Osijek, Zadar, Pula, Karlovac, Slavonski Brod, Dubrovnik Horvátország a Balkán-félsziget északnyugati részén fekszik. Északnyugaton az Alpok keleti szegélye, keleten a Pannon síkság és a Duna határolja, középső részén a Dinári hegység vonul át, déli része pedig az Adriai tengernél ér véget. Fővárosa Zágráb ( lakos), az ország gazdasági, közlekedési, kulturális és oktatási központja. Az ország közigazgatásilag húsz megyére tagolódik. A tengerpart hossza: 5835 km, ebből 4058 km a szigetek, sziklazátonyok,- és szirtek partjaira vonatkozik. A szigetek, sziklazátonyok és szirtek száma: 1185, a legnagyobb sziget Krk és Cres, 66 sziget lakott. Legmagasabb pontja: Dinara-csúcs 1831 m Nemzetközi repülőterek: Zágráb, Split, Dubrovnik, Pula, Zadar, Rijeka, Eszék, Brač. Fontosabb kikötők: Rijeka, Zadar, Ploce, Split, Dubrovnik.

2 A horvát gazdaság főbb mutatói, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok Horvátország főbb gazdasági mutatói Mutató megnevezése Mértékegység A GDP értéke (folyó áron) Mrd EUR 45,669 45,917 46,352 A GDP változása (reál) % -5,8-1,2 0 Az egy főre jutó GDP folyó áron EUR/fő Az infláció % 2,4 1,1 2,3 Munkanélküliségi ráta % 14,9 17,4 18,3 Az áruexport értéke M EUR 7529,4 8905,2 9589,7 Az áruimport értéke M EUR 15220, , ,9 A szolgáltatásexport értéke M EUR 2260,5 2419,4 2418,0 A szolgáltatásimport értéke M EUR 2030,6 2033,5 1979,5 A folyó fizetési mérleg egyenlege Mrd EUR -5,2-1,2 0,4 A költségvetés egyenlege GDP %-a 2,87 4,12 4,32 Államadósság (év végi) GDP %-a 99,1 101,3 100,3 Nemzeti valuta árfolyama (éves átlag) HRK/EUR 7,339 7,286 7,434 Forrás: Horvát Statisztikai Hivatal, Horvát Nemzeti Bank 2011-ben a horvát gazdaság továbbra is recessziós pályán mozgott. A évi 1,2 %-os csökkenés után, 2011-ben sem tudott kilábalni a recesszióból. A gazdaság teljesítménye tavaly 0 %- kal nőtt, azaz stagnált. Bár a horvát kormány 2011 szeptemberében bejelentette, hogy Horvátország kilépett a recessziós országok köréből, de ez csak átmenetileg bizonyult tartósnak, ugyanis IV. negyedévben újra recessziós pályára került. A horvát gazdaság struktúrájának súlyos diszkrepanciáira hívja fel a figyelmet az a tény, hogy a horvát gazdaságban a 2008-as év volt az utolsó, amikor növekedést tudott felmutatni. A gazdasági teljesítmény stagnálására legnagyobb mértékben az építőipar teljesítményének 5,4 %- os, a kőolaj és földgáz kitermelésének 8,5 %-os az energiaellátás 6,8 %-os csökkenése hatott. Éves szinten az ipari termelés tovább zsugorodott (1,2%). Bár a lakossági fogyasztás minimális (0,2%) növekedést mutatott, a kiskereskedelmi forgalom reális növekedése éves szinten mintegy 1,0%, ami a magyar export növekedési kilátásainak szempontjából is fontos lehet. A költségvetési hiány a GDP 4,3 %-át tette ki. Az infláció mérték 2011-ben 2,3 %-os volt. A horvát gazdaság szempontjából fontos turizmusban javulás észlelhető: a vendégéjszakák száma 7,0%-al növekedett, míg a devizabevételek növekedése 6,8%-os. Az ágazatból származó bevétel 6,9 milliárd eurót tett ki. (A 2008-as rekordévben 8,4 milliárd euró volt). Tovább növekedett a munkanélküliség (2012 márciusában 21,3%, azaz 347,4 ezer fő) és a feltétlenül szükséges gazdasági reformok nagy valószínűséggel további elbocsátásokat fognak követelni az állami szektorban. A foglalkoztatottság továbbra is alacsony értéket mutat (54,6 %). Ennek kísérő jelensége, hogy továbbra is jelentős a szürkén és feketén foglalkoztatottak száma, aminek részbeni magyarázatát adhatja, hogy az élőmunkára nemzetközi szinten nézve magas adóterhek rakódnak, valamint a foglalkoztatási feltételek is rugalmatlanok. Az inaktivitás egyre nagyobb problémát okoz a nyugdíjrendszer finanszírozhatósága körül (A nyugdíjasok 1,2 milliós táborával szemben 1,4 millió foglalkoztatott van.) A külső összadósság 2011 folyamán némileg csökkent, de még mindig megközelíti a GDP 100 %-át (46,5 milliárd euró). Jelentősen csökkent a közvetlen befektetésekből származó adósság (788 millió euróval), valamint a vállalati szektor adóssága, míg növekedett a központi államé és a bankszektoré. A vállalati fizetési fegyelem az utolsó negyedév folyamán jelentősen romlott végére a fizetetlen tartozások összege elérte az 5,6 milliárd eurót. Az általános fizetési fegyelmet rontja, hogy a vállalati körbetartozási láncban az állami kézben lévő horvát vállalatok is érintettek (pl. Horvát Autópályák, Horvát Államvasutak, Horvát Elektromos Társaság, valamint egyéb közmű), így azok közvetetten (ESA elszámolás alapján) a büdzsé adósságát is növelik.

3 3 A hivatalos konszolidált államadósság 2011-ben 14%-kal növekedetett, és elérte a GDP 44 %-át. (Azonban az EU-s statisztikai módszertan szerint, mely számol az állami cégek melyek a GDP 40 százalékát adják tetemes adósságával, az érték megközelítheti a 60 %-ot). Az ország hitel-kockázati besorolása az év folyamán stagnált, majd 2011 végén a Fitch a számos negatív gazdasági mutató miatt a BBB- besorolás további rontását helyezte kilátásba, figyelmeztetve ezzel az új kormányt, hogy komoly reformokra van szükség. Az S&P és Moodys egyelőre változatlanul (BBA-) hagyta a besorolást. Független horvát makrogazdasági elemzők kiemelik, hogy az adósságráta finanszírozható a nemzetközi illetve belföldi piacon: Így hitelválságtól valószínűsíthetően 2012-ben sem kell tartani Külkereskedelmi tendenciák, külkereskedelmi statisztika, főbb partnerek, főbb import termékek Mrd EUR Áruforgalmi - 9,8-11,2-7,7-6,2-6,7 egyenleg Export 9,0 9,6 7,5 8,9 9,6 Import 18,8 20,8 15,2 15,1 16,3 Szolgáltatások 6,4 7,1 5,9 6,0 6,4 egyenlege Bevétel 9,1 10,1 8,6 8,6 9,0 Kiadás 2,7 3,0 2,7 2,6 2,6 Forrás: Horvát Nemzeti Bank A két éve megkezdődött világgazdasági konjunktúrából eredően megugró keresletnövekedés a tavalyi évben megtorpant, ami úgy, mint a horvát exportra, mint az importra negatív hatást gyakorolt. Horvátország kivitele 2011-ben 1%-al (8,8 milliárd euró), importja pedig 3,3 %-al (14,6 milliárd euró) csökkent a megelőző évhez képest. A külkereskedelmi deficit így 5,8 milliárd euró lett, több mint 7 %-kal kevesebb a megelőző év értékéhez képest. Horvátország legfőbb exporttermékei SMTK osztályozás alapján 2011-ben: Gépek és szállítóeszközök (2,6 milliárd euró), késztermékek (1,2 milliárd euró), egyéb késztermékek (1,1milliárd euró), kőolaj- és kőolajszármazékok (1 milliárd euró), vegyipari termékek (995 millió euró), élelmiszer és élőállat (774 millió euró), nyersanyagok (680 millió euró), ital- és dohánytermékek (158 millió euró). Legfőbb importtermékei: Gépek és elektromos berendezések (3,3 milliárd euró) kőolaj- és kőolajszármazékok (3,2 milliárd euró), késztermékek (2,6 milliárd euró), vegyipari termékek (2 milliárd euró), egyéb késztermékek (1,7 milliárd euró), élelmiszer- és élőállat (1,3 milliárd euró), nyersanyagok (240 millió euró), ital és dohánytermékek (132 millió euró). A horvát külkereskedelemben az EU aránya 2011-ben a kivitelben 59,4 % (5,24 milliárd euró), míg az importban 61,4 % (9 milliárd euró) volt, ami export esetében minimális csökkenő (2010-ben 60,6%), míg az import esetében minimális növekvő tendenciát jelent (2010-ben 60,2%) A CEFTA országokkal (Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Albánia, Moldova, ill. társult tagként jelenleg már Koszovó is), folytatott kereskedelem a tavalyi évhez hasonlítva minimális növekedést mutatott és még mindig jelentős részaránnyal bír ben exportjának 19,1 %- át, 1684 millió eurót (2009-ben 21,3%, 2010-ben 18,9%), míg importjának több mint 5,8%-át, 869 millió eurót bonyolította le ezzel a térséggel. Az elmúlt két évben az export esetében kimutatott részarány csökkenés egyrészt a célországokban tapasztalható fogyasztás csökkenésével, valamint a horvát áruk árbeli versenyképtelenségével magyarázható. A horvát export visszaesése Szerbia irányába minimális (344 millió euró, 2010-ben 349 millió euró volt). A bosznia-hercegovinai piac felé azonban 3,3%-al nőtt az export (1,1 milliárd euró), Macedónia irányába 87 millió (2,3%-os növekedés). A csökkenő részarány ellenére kiemelendő, hogy továbbra is ez az egyetlen relációs csoport, amelyben Horvátország ma aktívummal rendelkezik. A tavalyi visszaesés után 2011-ben újra folytatódott a kereskedelembővülési trend az EFTA országok (Norvégia, Svájc, Izland, Lichtenstein) viszonylatában. Horvátország exportja több, mint

4 4 megkétszereződött 223 millió euró (2010-ben 102 millió euró) míg importja minimálisan növekedett 312 millió euró (2010-ben 307 millió euró). Horvátország legfőbb tíz exportpiaca: Olaszország (1385 millió euró, 16,6 %-os csökkenés), Bosznia-Hercegovina (1069 millió euró, 3,4 %-os növekedés), Németország (875 millió euró, 5,1 %-os csökkenés), Szlovénia (718 millió euró, 3,1 %-os növekedés), Ausztria (493 millió euró, 4,6 %-os növekedés), Szerbia (344 millió euró, 1,3 %-os csökkenés), Franciaország (269 millió euró, 121 %-os növekedés), Luxemburg (236 millió euró, 1%-os csökkenés), USA (237 millió euró, 6,9%-os növekedés), Magyarország (220 millió euró, 10%-os növekedés), Hazánk tehát kivitel szempontjából a 10. legfontosabb célpiac Horvátország számára. Import szempontjából a következő tíz ország a legfontosabb partner: Olaszország (2398 millió euró, 3,9 %-os növekedés), Németország (1849 millió euró, 2,3 %-os csökkenés), Oroszország (1155 millió euró, 15,4 %-os csökkenés), Kína (1039 millió euró, 4,2 %-os csökkenés), Szlovénia (916 millió euró, 3,5 %-os növekedés), Ausztria (632 millió euró, 2,3 %-os csökkenés), Azerbajdzsán (518 millió euró, 56%-os növekedés), Bosznia-Hercegovina (495 millió euró, 7,4 %-os növekedés), Magyarország (437 millió euró - horvát statisztikák szerint 3,8 %-os növekedés), Franciaország (400 millió euró, 2,3 %-os csökkenés). Az export speciális szegmentjének számító turizmus amely a horvát GDP cca. 17%-át adja teljesítménye felemás képet mutatott a tavalyi évben. Bár a (külföldi) vendégek száma kis mértékben nőtt (9 %-os növekedés, 2010-ben 9,1 millió, 2011-ben 9,9 millió) a 2010-es adatokhoz képest, a szektor bevételei azonban nem alakultak a vártak szerint (8 milliárd helyett cca. 6,7 milliárd euró). Ennek a fő oka az, hogy a turisták nagy része a szállásokon kívül kevés kiegészítő szolgáltatást vett igénybe a nem megfelelő kínálati ár/érték és azok relatív versenyképtelensége miatt. Fontosabb turisztikai partnerek 2011-ben (vendégéjszakák száma szerint): Németország (12,49 millió), Szlovénia (6,39 millió), Olaszország (5 millió), Ausztria (4,83 millió), Csehország (4,4 millió), Lengyelország (3,13 millió), Szlovákia(2,30 millió), Hollandia (2,2 millió), Magyarország (1,7 millió), ill. Franciaország (1,48 millió). A külkereskedelmi deficit kiegyenlítéséhez hozzájárul a turizmusból származó bevétel, valamint az ugyan stagnáló nagyságú, de még mindig jelentőséggel bíró külföldről érkező pénzügyi transzferek (a vendégmunkások hazautalása), melyek évi cca milliárd eurót tesznek ki Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek Külföldi közvetlen tőkebefektetés-import Mrd EUR 2,380 0,281 1,048 Külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya Mrd EUR 24,288 24,569 25,666 Tőkekifektetés más országba Mrd EUR 0,888-0,112 0,25 Tőkekifektetés állománya Mrd EUR 4,051 3,939 3,961 Forrás: Horvát Statisztikai Hivatal 1993 és 2011 között összesen 25,7 milliárd euró értékű külföldi beruházás történt. Vezet Ausztria (6,30 milliárd euró), elsősorban a pénzügyi szektorba történt beruházásai jelentősek, de számos kis- és közép vállalatot is privatizáltak. Második helyen Hollandia szerepel (3,9 milliárd euró értékkel), mellyen belül legértékesebb a Pliva privatizációja, amelyet az amerikai Barr cég holland leányvállalatán keresztül valósított meg, de számos középvállalattal is rendelkeznek főleg az élelmiszeriparban. Harmadik helyen szerepel Németország (3,2 milliárd euróval), nagyrészt pénzügyi és telekommunikációs beruházásaival. Magyarország immár a harmadik éve a 4. helyet foglalja el (2,4 milliárd euróval), legnagyobb beruházó a MOL és az OTP, ill. a Trigránit. Egy milliárd feletti beruházó még Luxemburg (1,5 milliárd euró), Franciaország (1,4 milliárd euró), valamint Olaszország (1,2 milliárd euró) és Szlovénia (1,14 milliárd euró). Ágazatonként tekintve magasan vezet a pénzügyi szektor (9,1 milliárd euró). Ezt követi a kis-és nagykereskedelem (cca. 3,8 milliárd euró), az olaj és földgázipar (2,4 milliárd euró, ennek nagy része a MOL, de pl. OMW és Lukoil befektetései is), az ingatlan- és szállodaipar (2,3 milliárd euró), a

5 5 távközlés (1,7 milliárd euró), a vegyipar (1,42 milliárd euró), nemfém-feldolgozó ipar (0,8 milliárd euró), valamint az élelmiszeripar (0,4 milliárd euró). A negatív világgazdasági környezettől, valamint a kedvezőtlen belföldi üzleti klímától függetlenül 2011 folyamán némileg növekedett az FDI beáramlás mértéke. A statisztikai adatok szerint összesen cca. 1,05 milliárd euró értékű külföldi befektetés történt Horvátországban. Ez az adat jelentősen elmarad a 2008-as év szintjétől (4,2 milliárd euró), viszont a tavalyi év ugyanezen időszakához képest (295 millió euró) közel négyszeres növekedést jelent. Ez azt mutatja, hogy az FDI beáramlás mértéke megközelítően ugyanakkora volt, mint 2000-ben ben éves szinten a 1,05 milliárd eurós értékű beruházásból 218 millió Ausztriából, 257 millió Hollandiából, 220 millió Németországból, 142 millió euró érkezett Luxemburgból. Hazánk a 4. legnagyobb befektető Horvátországba 104 millió euró FDI-vel. Az utóbbi 18 évben összesen közel 3,96 milliárd euró értékű tőkebefektetés történt külföldön. Ebből Hollandiába cca. 1,3 milliárd euró, Bosznia-Hercegovinába 557 millió euró, Szerbiába 490 millió euró, Szlovéniába 214 millió euró, Szíriába 205 millió euró, Lengyelországba 173 millió euró, Németországba 147millió euró, Svájcba 153 millió euró, Libériába 116 millió euró (kereskedelmi hajók kedvező adózási céllal történő lajstromozása), míg Magyarországra 6,5 millió euró tőke áramlott. A rangsorban hazánk a 31. helyet foglalja el. A térségben lévő államok közül Macedóniába 79 millió euró, ill. Montenegróba 50 millió euró horvát tőkebefektetés történt. Ágazatokra lebontva magasan vezet a kis-és nagykereskedelem (cca. 1 milliárd euró), a vegyipar (932 millió euró), egyéb üzleti aktivitás (627 millió euró) az olaj- és energetikai ipar (340 millió euró), az élelmiszeripar (268 millió euró), vízi szállítás (247 millió euró), pénzügyi szektor (171 millió euró), távközlés (71 millió euró), építőipar (50 millió euró), valamint papír- és cellulózipar (39 millió euró) Magyarország és Horvátország bilaterális kapcsolatai, külkereskedelem, tőkeáramlás Magyarországot fontos gazdasági partnernek tekintik Horvátországban, ami jól tükrözi azt a tényt, hogy mind a kereskedelmi partnerek, mind a beruházók, mind az idegenforgalmi látogatók vonatkozásában az első tíz partner között vagyunk. Ugyanakkor nem vagyunk a legfontosabbnak tekintett gazdasági partnerek között (Ausztria, Olaszország, Szlovénia és bizonyos vonatkozásokban Bosznia-Hercegovina, illetve Szerbia). A magyar-horvát külkereskedelem áruszerkezete 2010 / 2011 ((ezer EUR) Megnevezés Kivitel Behozatal Egyenleg Összesen , , , , , ,1 Élelmiszer, ital, dohány , , , , , ,2 Nyersanyagok 8637, , , ,4-6775, ,1 Energiahordozók , , , , , ,1 Feldolgozott termékek , , , , , ,5 Gépek, gépi berendezések , , , , , ,3 Forrás: KSH Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2011-ben (%) Megnevezés Index (2010=100) Megoszlás Kivitel Behozatal Kivitel Behozatal Összesen 134,17 120,70 100% 100% Élelmiszer, ital, dohány 113,27 159,86 10,12 19,03 Nyersanyagok 156,56 163,98 1,16 8,59 Energiahordozók 236,98 118,56 41,69 40,66 Feldolgozott termékek 113,62 96,31 30,86 25,72 Gépek, gépi berendezések 80,39 127,48 16,15 5,97 Forrás: KSH

6 6 A kereskedelem a tavalyi év folyamán fellendült, így kivitelünk a megelőző évvel összehasonlítva 34,2%-kal, behozatalunk pedig 20,1 %-kal növekedett. Kivitelünkben jelentősen megnőtt az energiahordozók és nyersanyagok értéke, míg a behozatali oldalon a nyersanyagok, az élelmiszerek, italok és dohánytermékek, valamint a gépek és gépi berendezések értéke növekedett jelentősebb mértékben. A kétoldalú áruforgalmat továbbra is jelentős mértékű magyar aktívum jellemzi. Exportunk csaknem háromszorosa importunknak. Kétoldalú működőtöke-befektetések Érték: M EUR Magyar működőtőke-állomány Horvátországban (flow) 257,4 959,4 163,0-10,3 103,6 2417,0 Horvát működőtőke-állomány Magyarországon (flow) 323,5-241,5-45,9-4,2-57,5 6,5 Forrás: Horvát Nemzeti Bank Az elmúlt tizenöt évben 2,41 MRD EUR értékű magyar beruházás valósult meg Horvátországban. Ez azt jelenti, hogy a külföldi befektetők sorában az elegáns negyedik helyet foglaljuk el (Ausztria, Hollandia és Németország után). Legnagyobb beruházók a MOL, az OTP, a Trigranit és a Dunapack Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok Pozitív lehet a magyar exportőröknek az a tényező, hogy mind a horvát kormány, mind a Horvát Nemzeti Bank meghirdetett első számú prioritásai között szerepel a kuna jelenlegi túlértékelt árfolyamának megőrzése, ami további importra sarkalja a horvát vevőket. Új lehetőséget jelenthet a magyar iparnak az, hogy a horvát tengerpart, a szárazföldi nagyvárosok további fejlesztése elengedhetetlenné teszi környezetvédelmi beruházások megvalósítását: elsősorban is az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés a lakossági hulladék feldolgozásának területén. Mivel az ilyen jellegű projekteket az Európai Unió az IPA fejlesztési programmal is támogatja, ezért ezek megvalósítása várhatóan folytatódik. Az aktuális közbeszerzéseket a következő internetes honlapon lehet megtekinteni: Export szempontjából a turisztikai szektor fogyasztása miatt továbbra is perspektivikus exportágazatnak tekinthető az agráripari termékek exportja Magyar szempontból perspektivikus privatizációs, akvizíciós, vagy zöldmezős tőkekihelyezési lehetőségek Horvátországban az ipari és szolgáltató vállalatok privatizációs folyamata az idén újrakezdődhet, ami újra lehetőséget teremthet a magyar érdeklődők számára (Horvát Erdők, Horvát Postabank, Croatia Biztosítótársaság, szállodaláncok, stb.). A horvát kormány adókedvezménnyel, ipari parkok létrehozásával a zöld mezős beruházásokat ösztönzi. Az ingatlanvásárlások, mint a befektetések egyik speciális formája az elmúlt évek negatív tapasztalatai alapján továbbra is nagy körültekintést igényelnek. Az ügyletek többsége azt mutatja, hogy a horvát ingatlanbejegyzési eljárás és jogszabályi környezet ellentmondásai miatt az ingatlanok bejegyzései éveken át elhúzódnak, ami megakadályozza azt, hogy a horvát hatóságok a megvásárolt ingatlanra kiadják az építési vagy felújítási munkákra szóló engedélyt február 1-t követően az EU és horvát állampolgárok között létrejövő ingatlan-szerződések engedélyezése megszűnt, azokat csak a helyi adó- és földhivatalokban kell bejelenteni. Ezzel az EU országok állampolgárai a horvát állampolgárokkal teljesen azonos elbírálás alá esnek.

7 7 2. Külkereskedelem-technikai tudnivalók 2.1 Külkereskedelmi engedélyezési rendszer, kereskedelmi minták és ideiglenes import szabályozása A Horvátországgal kereskedő vállalkozások számára a legfontosabb jogszabály a kereskedelmi törvény (Zakon o trgovini, Narodne novine 87/08). E törvényt csakúgy, mint a vámtörvényt a 1999-ben hozták a Világkereskedelmi Szervezet elveivel összhangban. Horvátország november 30-ától tagja a WTO-nak. A kereskedelmi törvény rendelkezik a belkereskedelmi tevékenység (nagykereskedelem, kiskereskedelem, közvetítő kereskedelem, árutőzsde, ügynöki kereskedelem, franchise, raktározás stb.), valamint a külkereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről, az export és import védelmét szolgáló eszközökről, köztük az engedélyezésről, az antidömping eljárásról, a kereskedelmi tevékenység korlátairól, a tisztességtelen piaci versenyről, valamint a piacfelügyeletről. Külkereskedelmi tevékenységet mindazon jogi és természetes személyek folytathatnak, akik a horvát cégbíróságon (Trgovacki sud) tevékenységként a külkereskedelmet bejelentették. A kereskedelmet folytató vállalkozások a piaci versenyben egyenjogúak, állami szervek csak a kereskedelmi törvényben előírt esetekben korlátozhatják a piaci megjelenés szabadságát. Tiltott az olyan viselkedés, amely ellentétes a kereskedelmi szokásokkal, vagy sérti a piaci szabadságot és egyenlőséget. Horvátországba áru csak akkor vihető be, ha az megfelel a horvát forgalomba hozatali előírásoknak, rendelkezik az előírt okmányokkal (export-importengedély, egészségügyi, állategészségügyi vagy növény-egészségügyi bizonyítvány, származási bizonyítvány, minőségi bizonyítvány, címkézés stb.). A forgalomba hozatali engedélyezést részben jugoszláv időkből származó előírások szabályozzák, a bevizsgálás általában több intézetnél elvégeztethető. A bevizsgálás az importőr feladata, de az exportőr is kérheti. Gépkocsik, készülékek, berendezések és más tartós fogyasztási cikkek importja esetén az importőrnek közvetlenül vagy más vállalkozó bevonásával biztosítania kell a szervizszolgálatot, illetve az alkatrészeket. Az általános minőségi és garanciális előírások betartását, a piacfelügyeletet és a fogyasztók védelmét az egységes Állami Felügyelet látja el. Az egyes konkrét termékek beviteléhez és forgalomba hozatalához szükséges engedélyek fajtájáról, tartalmáról és azok beszerzésének helyéről (a vámtarifaszám alapján) részletes tájékoztatás található az EU Bizottság által kezelt Market Access Database honlapon: A horvát piac védelme érdekében lehetőség van az import korlátozására, ha adott termékből a túlzott behozatal veszélyezteti a hazai termelést. A horvát kormány nem diszkriminatív (származási országtól független) védőintézkedéseket vezethet be, amelyek hatálya legfeljebb nyolc évre terjedhet. Kivételesen importkontingenseket is alkalmazhatnak. Az importengedélyezés a nemzetközileg szokásos termékkörre terjed ki. Antidömping eljárást az exportőr országában szokásosnál alacsonyabb áron importált, a hazai termelést veszélyeztető árura lehet kezdeményezni a horvát Gazdasági Minisztériumnál. Kompenzációs illeték vethető ki a hazai termelés védelmében, ha az exportőr országában szubvencionálják a termelést vagy a kivitelt. A piacvédelem kérdéseiben az Állami Versenyhivatal (Agencija za zaštitu tržišnog natjecanja) illetékes. A horvát behozatal a nemzetközi összehasonlításban liberalizált, az engedélyezés a nemzetközileg szokásos, különleges külkereskedelmi ügyletekre, valamint az érzékeny termékekre vonatkozik. Ellenérték megfizettetése nélküli export, vagy import (segély) csak minősített esetekben (nemzetközi egyezmények, segély stb.) valósítható meg. Az általános engedélyezési hatóság a horvát Gazdasági Minisztérium. Különleges külkereskedelmi ügyletek engedélyezése

8 8 Ideiglenes export, illetve import csak meghatározott időre és céllal történhet. A feldolgozásra ideiglenesen exportált/importált termék külön engedély alapján a késztermékkel is kifizethető. Ideiglenesen vámkezeltethető az üzleti tevékenység céljából bérelt vagy lízingelt berendezés is. Reexport céljából a kereskedő szabadon vásárolhat, importálhat, vagy ideiglenesen importálhat árut külföldről, illetve a külföldön vett árut közvetlenül eladhatja külföldre. Engedélykötelesek a kompenzációs ügyletek is. Konszignációs raktárak létrehozását a vámtörvény szabályozza. Termékexport-, illetve import-engedélyezés Az érzékeny termékek köztük a nemzetbiztonsági, egészségügyi, állat- és növényvédelemi, környezetvédelemi termékek, a veszélyes hulladékok, a művészeti cikkek, vagy a nemesfémek exportját, illetve importját az Engedély alapján exportálható és importálható áruk meghatározásáról szóló kormányrendelet (Uredba o određivanju robe koja se izvozi i uvozi na temelju dozvola, Narodne novine 77/2010, 146/2011, 25/2012. szám) szabályozza. A jogszabály pontosan felsorolja az exportban és importban jelenleg engedélyköteles termékeket, megnevezi az engedélyező hatóságokat, az engedélyezési eljáráshoz szükséges adatokat. A rendeletben szereplő vámtarifaszámok követik a brüsszeli vámtarifa-osztályozási rendjét. A kormányrendelet alapján engedéllyel importálható, illetve exportálható termékeket az alábbiak: Engedély alapján exportálhatók a korállok és hasonló termékek (tarifaszám: 05.08), meghatározott szervetlen és szerves vegyi termékek (26.12, 28.44, 28.45, 29.04, 29.20), továbbá egyes vegyipari termékek (tarifaszám: 38.01), postai bélyegek, értékpapírok (49.07), kőből és ásványi anyagokból készített termékek (68.15), arany, ezüst, platina, fémpénzek (71.08, 71.09, 71.10, 71.11), nukleáris technika (84.01, 85.43), speciális szállítóeszközök (86.09), nehézfegyverek, fegyverek és az ezekhez tartozó felszerelések (93.02, 93.03, 93.04, 93.05, 93.06, 93.07,), festmények, képek, kőnyomatok, eredeti szobrok, különböző gyűjtemények, 100 évnél régebbi tárgyak (97.01, 97.02, 97.03, 97.05, 97.06). Az előző pont szerinti termékek importjához is engedély kell, kivéve a 05.08, 31.02, 31.05, 71.09, 71.10, 71.11, 97.01, 97.02, 97.03, 97.05, tarifaszámúakat. Fenti áruk exportjára és importjára a horvát Gazdasági Minisztérium, a horvát katonai és rendőri felszerelések és fegyverek importjára a Honvédelmi, illetve Belügyminisztérium, a kereskedelmi jellegű fegyverzet exportjára és importjára tárcaközi bizottság állásfoglalása alapján a Gazdasági Minisztérium, a művészeti tárgyak, régiségek és gyűjtemények exportjára a Kulturális Minisztérium, a radar készülékek, adó-vevők importjára a Horvát Telekommunikációs Intézet, radioaktív termékek, valamint a sugárzáson alapuló berendezések exportjára és importjára a radiológiai és nukleáris biztonságért illetékes közigazgatási szerv adja ki az engedélyt. A 28.45, 38.01, 68.15, és vámtarifaszámú termékek exportjára, illetve importjára benyújtott engedélykérelem elbírálásakor a Gazdasági Minisztérium köteles megkérni a radiológiai és nukleáris biztonságért illetékes közigazgatási szerv véleményét. Ugyancsak engedély szükséges a mirigyek és más szervek (30.01), emberi és állati vér (30.02), egyes 30.03, tarifaszámú gyógyszerek, más kizárólag egészségügyi intézményekben történő felhasználásra szükséges - gyógyszerészeti áruk, anyagok, fertőtlenítőszerek (30.05, 30.06, 33.07, 34.01, 34.07, 38.08, 38.22, 39.26), valamint orvosi műszerek és felszerelések (84.21, 90.18, 90.21) importjához is, amelyet az Egészségügyi Minisztérium, vagy a Gyógyszerek és egészségügyi termékeke Ügynöksége, illetve a Mezőgazdasági, Halászati és Vidékfejlesztési Minisztérium ad ki. Az export- és importengedély-köteles áruk körébe tartoznak azok az anyagok, amelyek a Kábítószer Listán és azok az anyagok, amelyek a Vegyi Fegyverek fejlesztése, termelése, gyártása és használata tilalmának és megsemmisítésének Konvenciója listáján, valamint az ózonréteget károsító anyagok listáján szerepelnek, amelyekre ugyancsak kiterjed az export- és importengedély-köteles árukról szóló rendelet. Engedélyező az Egészségügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Gazdasági Minisztérium.

9 9 Az engedélyek kiadására általában 15 napon belül kerül sor (bizonyos esetekben a jogszabályok hosszabb határidőt engedélyeznek). 2.2 Speciális vámszabályok, vámtarifák elektronikus elérhetősége A horvát vámrendszert a WTO-ba való belépéssel modernizálták, mérsékelték a legnagyobb kedvezmény elve (MFN) alapján kiszabandó, általános vámokat. Kialakították a szabadkereskedelmi megállapodások alapján alkalmazandó, csökkentett vámok kezelésre szolgáló rendszert. Vámtörvény A hatályos horvát vámtörvény (Carinski zakon, Narodne novine«, br. 78/99., 117/99., 73/00., 92/01., 47/03., 140/05., 138/06., 60/08 és 45/09, 56/10) szerint a WTO tagországaira alkalmazott MFNimportvámok ad valorem jellegűek, de néhány mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre mennyiségi kiegészítő vámot is kell fizetni. Az exportra a gyakorlatban csak ritkán, eseti jelleggel vetnek ki vámot (pl. kukorica, ha hiány mutatkozik). A WTO-megállapodás végrehajtásaként Horvátország az ipari termékek általános vámjait július 1-jén mérsékelte, majd ezt követően 5 év alatt fokozatosan 10 % alá csökkentette. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekre (búza, tejtermékek, hús stb.) 2000-ben kialkudott vámcsökkentések is életbe léptek. Vámtarifatörvény A vámtarifáról, a WTO-országokból származó mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek kvótaelosztásáról, valamint a szabadkereskedelmi megállapodást aláíró országokra vonatkozó vámkvótákról szóló, többször módosított évi törvény (Narodne Novine, december 19-i 113. száma), már a brüsszeli kombinált nómenklatúrát alkalmazza, így nyolc számjegyig azonos a magyar rendszerrel is. A 13 hasábos vámtarifa a legnagyobb kedvezményes oszlopon kívül 12 oszlopban adja meg az Európai Unióból, az EFTA-ból, valamint a többi szabadkereskedelmi megállapodás hatálya alá eső országból származó áruk vámjait. Alkalmas konkrét cikkek származási országok szerinti vámelőnyeinek értékelésére is. A vámtarifa a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek egy részénél piacvédelmi céllal a százalékos értékvámhoz hozzáadódó speciális mennyiségi kiegészítő vámot is előír, valamint megadja a vám maximális kivethető szintjét: például: padlizsán 12 %+14,4 EUR/100 kg, max. 25 % A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek vámszintje nemzetközi összehasonlításban magas, szélső értékként (pl. marhahúsra, uborkára, egyes borfajtákra) 50%-os nem szabadkereskedelmi vámok is előfordulnak Az ipari termékek esetében a vám lényegesen alacsonyabb. A szabadkereskedelmi megállapodásoknál jellemző a 0%-hoz közelítő ipari vámszint. Az egyes szabadkereskedelmi viszonylatokra vonatkozó preferenciális vámkvótákat is a vámtarifarendelet tartalmazza, és származás értelmezésre is magyarázatokkal szolgál. A évben érvényes vámtarifákat a 143. számú december 9-i dátumú, 5. számú január 11-i dátumú és 21. számú február 22-i dátumú Narodne novine (Hivatalos Közlöny) tartalmazza. Az Európai Unió és Horvátország kereskedelmi megállapodása A Stabilitási és Társulási Megállapodás alapján Horvátország és az EU között január 1-jén lépett életbe a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás. Ennek alapján az EU piaca Horvátország számára gyakorlatilag kvóta és vámmentessé vált. Vámmetesen vihetők be Horvátországba az EU-ból származó nyersanyagok, ipari termékek, gépek és berendezések. Az élelmiszerek széles körére csökkentett vámok vonatkoznak.

10 10 Váminformációk az interneten A internetes honlapon több nyelven tájékoztató található a vám-tudnivalókról, az egyes termék-csoportok kereskedelmére vonatkozó előírásokról. Magyar nyelven itt az utasforgalmi tudnivalók is elolvashatóak. A vámtarifák keresésére csak horvát nyelven nyílik lehetőség a weblapon. Az importtermékeket a vámon kívül ÁFA és egyes esetekben jövedéki adó is terheli, amit az importőrnek a vámkezeléskor kell kifizetni. Az áfát az áru importvámmal és a jövedéki adóval megnövelt értékére kell megfizetni. (Lásd még a 3.4. pontot) 2.3 Magyar exportot kísérő okmányok (horvát követelmények szerint) A vámkezelést az előzőekben említettek szerint általában a horvát importőr kezdeményezheti. Külföldi exportőr csak kivételesen, például ideiglenes jelleggel kezeltethet vámárut. A procedúra megfelel a nemzetközi szokásoknak: a beléptető határvámhivatal vámbiztosíték megkövetelése mellett az árut a területileg illetékes belföldi vámhivatalhoz továbbítja, ahol a vámkezelés történik. A nemzetközi gyakorlatban ismert egységes vámokmányt (SAD) használják, illetve megkövetelik és elfogadják a nemzetközileg alkalmazott kísérő okmányokat (EUR1, ATA Carnet, exportszámla stb.). Külön eljárási rend vonatkozik a tranzitszállításokra, a vámraktározásra, vagy például a vásári áruk ideiglenes behozatalára. Speditőr alkalmazása szinte minden esetben célszerű, illetve elkerülhetetlen. 2.4 Nemzeti szabványok, forgalomba-hozatali engedélyek, az azokat kiadó intézmények (pl. elektronikus cikkek, fogyasztási és élelmiszeripari cikkek) Az EU jogharmonizáció keretében Horvátország folyamatosan veszi át az EU szabványait, de mindaddig, míg tag nem lesz szükséges a horvátországi bevizsgálás, illetve akkreditáció. Az egyes konkrét termékek beviteléhez és forgalomba hozatalához szükséges engedélyek fajtájáról, tartalmáról és azok beszerzésének helyéről (a vámtarifaszám alapján) részletes tájékoztatás található az EU Bizottság által kezelt Market Access Database honlapon: Az áruk forgalomba hozatalához szükséges minőségi tanúsítványok Horvátországban számos termék a forgalomba hozatal, gyakorlatilag a vámkezelés előtt bevizsgálás köteles. Az egészségügyi bevizsgálás valamennyi élelmiszerre, valamint emberi testtel közvetlenül érintkező termékre, műszaki cikkre vonatkozik (pl. mosó- és mosogatószerek, öltözék, lábbeli, háztartási elektromos termékek stb.). A bevizsgálás a szabványokkal való összevetéssel történik. Horvátország 1991-ben átvette az egykori Jugoszláviától örökölt szabványtörvényt (Zakon o preuzimanju Zakona o standardizaciji Narodne Novine, 53/91), melyet a későbbiek folyamán önálló jogszabállyal helyettesítettek (Zakon o normizaciji - Narodne Novine, 163/03). Ezt a törvényt kiegészítik még a következő jogszabályok: Akreditációról (NN 158/03, 75/09) Mérésekről (NN 163/03, 111/07) Az árucikkek általános biztonságáról (NN 30/09, 139/10) A termékek műszaki előírásairól és megfelelősségéről (NN 20/10) A bevizsgálás díja élelmiszerek esetén általában kis összegű, így a termék kereskedelmi árára nincs jelentősebb hatása. A műszaki cikkek bevizsgálásánál a díj már számottevő lehet. Igaz a bizonylat akár 3 5 évig is érvényes. Bevizsgáláskor nem fogadják el a külföldi tanúsítványokat, de ezek bemutatása felgyorsíthatja az eljárást. Műszaki cikkek bevizsgálását a külföldi cég is megrendelheti, de a bevizsgálást ekkor is célszerű a horvát importőrrel elvégeztetni, mivel az engedélyt a forgalmazó nevére állítják ki. Minőségbevizsgálás A minőségbevizsgálás két lépcsőben történik. A szállítást megelőzően az Állami Felügyelet által felhatalmazott valamelyik bevizsgáló intézethez mintát kell küldeni. A felhatalmazott bevizsgáló

11 11 intézetek adatait a termék jellegétől függően lehet megkérni az Állami Felügyelettől. A bevizsgálás eredményeként kiadott bizonylat meghatározott időre vagy mennyiségre szól. Az Állami Felügyelet az elbírálásért díjat számít fel. A bevizsgálási díjakat az intézetek határozzák meg (élelmiszerekre vonatkozóan ezer kuna, műszaki árukra 8 10 ezer kuna is lehet). Az áru Horvátországba történő beléptetésekor kerül sor a második, a mintával való azonosságot megállapító bevizsgálásra. Ezért minden tétel után díjat számítanak fel. BEVIZSGÁLÁS-KÖTELES TERMÉKEK LISTÁJA 1. Hús és hústermékek, 2. Halak, rákok, kagylók, tengeri sün, békák, teknősbékák, csigák és az ezekből készült termékek, 3. Tej, tejtermékek, tejoltó, 4. Jégkrém, jégkrém alapanyaga és fagyasztott desszert, 5. Tojás és tojásból készült termékek, 6. Gyümölcs, zöldségféle, gombák és ebből készült termékek 7. Kávé, ebből készült termékek és pótanyag, 8. Tea, 9. Fűszerek, fűszer-kivonatok és fűszer-keverékek, 10. Mustár, 11. Konyhasó és tartósító só, 12. Levesek, leves-sűrítmények, mártás-sűrítmények és ételízesítő, 13. Sütőipari élesztő, sütőpor, pudingpor, 14. Gabona, malomipari termékek, pékáruk, tészták és gyorsfagyasztott tészták, 15. Kekszek és hasonló termékek, 16. Étolaj és növényi eredetű zsírok, margarinok és majonéz, valamint hasonló termékek, 17. Cukor és más édesítők, 18. Méz és más méhészeti termék, 19. Kakaó, krém, cukorka és ezekhez hasonló termékek, 20. Bor, 21. Alkohol és tömény szeszesitalok, 22. Sör, 23. Üdítőitalok, 24. Ecet és ecetsav, 25. Fehérjetermékek és az élelmiszeriparban használatos fehérjetermékek keveréke, 26. Állati takarmány és háziállat-eledel, 27. Dohány, 28. Háztartási és hasonló alkalmazású villamos készülékek, 29. Háztartási és hasonló alkalmazású elektronikai készülékek, kivéve a rádiós felszerelést és a távközlési terminálok felszerelését 30. Hordozható villanymotoros szerszámok, 31. Megszakító transzformátorok és biztonsági transzformátorok, 32. Villamos és villamos-energetikai szigetelt vezetékek és kábelek, 33. Villanykörtenyak, 34. Neoncsöves világítótestek, 35. Villamos kapcsolók, 36. Irodai írógépek, számológépek, fénymásolók, valamint kereskedelmi, vendéglátó-ipari és szállodai szolgáltatási pénztárgépek, 37. Háztartási és hasonló alkalmazású gázkészülékek, 38. Gépkocsi gumiabroncs, 39. Mezőgazdasági felszerelések, 40. Kézi és hordozható tűzoltó készülékek, 41. Szelepes propán- és butángáz acélpalackok és palackok műszaki gázokhoz, 42. Vetítéstechnikai eszközök és filmvetítőgép, 43. Cement, 44. Betonadalékok, 45. Betonhoz és aszfalthoz darabos kő-adalékanyag, 46. Tetőcserép és tégla, 47. Vízszigetelő anyag vízhatlanított ásványi kátránnyal és kátrányszalaggal,

12 méternél hosszabb beton csatornacsövek, 49. Típustervű építészeti szerkezeti elemek, 50. Faforgácslemez-lapok, 51. Bútor, 52. Textil és textiltermékek, 53. Természetes és műbőr termékek (cipők és divatáru termékek), 54. Cseppfolyós kőolajszármazék üzemanyag, 55. Sugárhajtású motorok üzemanyaga. 56. Bioüzemanyagok Forrás: Narodne Novine, 127/99, azaz az évi 127. szám, továbbá 143/05, azaz évi 143. szám Élelmiszer bevizsgálása történhet pl. az eszéki Élelmiszer Ügynökségnél ( ). Egészségügyi bevizsgálás Az egészségügyi bevizsgálás szintén kétlépcsős. A szállítást megelőző előzetes bevizsgálás költsége kuna/minta. A második, azonosító vizsgálatra szintén az áru Horvátországba történő beléptetésekor kerül sor. Itt tételenkénti alapdíj és a mennyiségtől függő összeg fizetendő. Állat-egészségügyi ellenőrzés A horvát állat-egészségügyi Törvény (Zakon o veterinarstvu, Narodne Novine, 41/07, 155/08) rendezi az állatok, a vágóállatok, az emberi étkezési, gyógyszeripari vagy mezőgazdasági célú nyers, illetve feldolgozott állati eredetű termékek, ideértve a halak, a tej, a tojás, a méz, a nyersbőr, a gyapjú stb. vizsgálatának kérdéseit. A jogszabály 15 veszélyes és 90 egyéb betegségre ír elő vizsgálatot. A határállomásokra a Mezőgazdasági Minisztérium Állategészségügyi Igazgatóságának határfelügyeleti osztálya (Odjel granične inspekcije), küldi és nevezi ki az állat-egészségügyi felügyelőket. Állatok és állati eredetű termékek kivitele, behozatala és Horvátország területén történő tranzitszállítása esetén az egészségügyi ellenőrzés főbb szabályai a következők: Állatok, és állati termékek importja, valamint tranzitszállítása csak az erre kijelölt, állategészségügyi bevizsgálás lehetőségével rendelkező határátkelőhelyeken (pl. Goričan, Terezino Polje) történhet, ahol a felügyelő állategészségügyi bizonylatot, import, illetve tranzit engedélyt ad ki. A szállítmánynak a magyar hatóság által kiállított nemzetközi állategészségügyi bizonyítványokkal kell rendelkeznie. Zárt szállítóeszközben történő tranzit esetén a bevizsgálás nem kötelező. Ilyenkor a szállítóeszközt belépéskor vámzárral le kell zárni, amit kilépéskor ellenőriznek. Élő állatok importja esetén általában kötelező a karantén, kivéve a vágóállatokat (patások, páros ujjúak, baromfi és nyúl), amennyiben a vágás az importtól számítva három napon belül történik, és, ha a származó országban nincs fertőzési veszély. Az állategészségügyi vizsgálat, a karanténba történő elhelyezés és megfigyelés költségeit a vámkezelés kérelmezőjének (általában az importőrnek) a határon kell megfizetnie. Növény-egészségügyi ellenőrzés A horvát növényvédelmi törvény (Zakon o zaštiti bilja, Narodne Novine, 10/94,19/94, 117/03 ) a növények, növényi termékek, a kártevők, a növényvédőszerek és ezek alkalmazására szolgáló eszközök, a karanténba helyezés kérdéseit rendezi import és tranzit esetén. A mezőgazdasági és erdészeti miniszter rendeletben határozza meg a növényvédő szerek felhasználásának felügyeletével kapcsolatos szabályokat. A növényvédelmet a Mezőgazdasági, Halászati és Vidékfejlesztési Minisztérium Növényegészség Felügyeleti Osztálya (Odjel granične inspekcije) küldi és nevezi ki a határállomásokra (pl. Goričan, Terezino Polje) a növényvédelmi felügyelőket.

13 13 Növények kivitele, behozatala és Horvátország területén történő tranzitszállítása esetén az egészségügyi ellenőrzés főbb szabályai az alábbiak: Növények exportja, importja és tranzitszállítása csak az erre kijelölt, növény-egészségügyi bevizsgálás lehetőségével rendelkező határátkelőhelyeken, illetve postai vámhivatalokon keresztül történhet, ahol a felügyelő növény-egészségügyi bizonylatot ad ki. A Horvátországba érkező, fertőzés illetve kártevő hordozására alkalmas terméknek az exportőr ország hatósága által kiállított, a nemzetközi konvencióknak megfelelő növényegészségügyi bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. Zárt szállítóeszközben történő tranzit esetén a bevizsgálás nem kötelező. Ilyenkor a szállítóeszközt belépéskor vámzárral le kell zárni, amit kilépéskor ellenőriznek. Növényvédő szerek forgalmazásához, vagy importjához a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium engedélye szükséges, amelyet kizárólag horvát jogi személy kérelmezhet. Növényvédő szer csak a gyártó eredeti csomagolásában hozható forgalomba, amelyen horvát nyelven fel van tüntetve az engedélyre való hivatkozás, a használati utasítás és más, jogszabályokban előírt adatok, köztük az importőr neve. A határon történő növény-egészségügyi vizsgálat, a karanténba történő elhelyezés és megfigyelés költségeit az elvámolást kezdeményező személynek (általában importőrnek) kell megfizetnie. A díj mértékét a kormány határozza meg. Termékgarancia és szavatossági előírások A jelenlegi jogszabályok szerint minden bonyolult műszaki, a felhasználóra, vagy más személyre, illetve a környezetre veszélyes terméket horvát nyelvű használati utasítással kell ellátni. E termékek konkrét körét jelenleg számos rendelkezés határozza meg. Azon termékekhez, amelyekhez garancialevél kiadása kötelező, használati utasítást is kell mellékelni. A kereskedelmi törvény 2011-es évi módosítása (Zakon o izmjenama i dopunama Zakona o trgovini, Narodne novine 144/2011. száma, megjelent október 7-én) szerint minden műszaki áruhoz, továbbá gépmeghajtású és egyéb járműhöz a kereskedő köteles garancialevelet biztosítani. A garancialevél tartalmát az Állami Szabvány- és Mérésügyi Hivatallal (Državni zavod za normizaciju i mjeriteljstvo) kell egyeztetni. A garancialevélen fel kell tüntetni a javítási és alkatrészellátási garancia idejét, meg kell adni a horvátországi garanciális szervizek listáját. A garanciális idő a terméktől függően 6 24 hónap. A garantált javítási határidőt a törvény legalább 3 de például a háztartási elektromos gépek zöménél legalább 7 - évben határozza meg. A konkrét termékre vonatkozó részletekről célszerű megkeresni a horvát Állami Szabvány- és Mérésügyi Hivatalt. Hatályos piacvédelmi intézkedések A WTO-tagság elnyerése óta Horvátország csak ritkán és kivételes esetekben alkalmaz piacvédelmi intézkedéseket. A horvát Mezőgazdasági Minisztérium a különböző állati betegségek (sertéspestis, száj- és körömfájás, BSE, madárinfluenza, stb.) behurcolása, továbbá járvány megelőzése érdekében tart fenn import- és tranzittilalmat bizonyos származási helyekről érkező élőállatokra, állati termékekre. A származási országok listáját időről időre módosítják. 2.5 Szellemi termékek és szerzői jogok védelme A szabadalmak bejegyzésének gyakorlati tudnivalói A szellemi jogok védelmét szolgáló törvényeket 2000 elején hozták összhangba a modern piacgazdaság követelményeivel. Horvátország tagja a Szellemi Jogok Világszervezetének (World Intellectual Property Organization), és csatlakozott a találmányi együttműködési egyezményhez

14 14 (Patent Cooperation Treaty). Az általános szabadalmi törvényt a védjegyek, az ipari formatervek, valamint a félvezető layoutok védelméről hozott törvények egészítik ki. A horvát Állami Szellemi Jogvédő Hivatal (Državni zavod za intelektualno vlasništvo) független jogi személyiségű állami ügynökség, amely a feltalálók, tervezők, szerzők, az ipar és a laboratóriumok érdekében működik. Feladata a találmányok, védjegyek, ipari jogok engedélyezése, nyilvántartása, illetve a jog visszavonása. A főbb tudnivalók ezzel kapcsolatban a következők: a szabadalom bejegyeztetéséért a kérelmezőnek eljárási díjat kell fizetni, a bejegyzést meggyorsíthatja a más országokban történt bejegyzés csatolása, a hivatal döntése ellen fellebbezni nem lehet, és bár a határozatot meg lehet támadni a bíróságon, a per megnyerésére kevés az esély. A horvát szabadalmi törvény (Zakon o patentu, Narodne Novine, 173/03, 87/05, 76/07, 30/09 és 128/10) a német, az osztrák és a magyar hasonló törvényekkel közös gyökerű. A jogszabály a találmányok, a védjegyek és az ipari jogok szabadalmaztatására, védelmére vonatkozik, továbbá szabályozza a kereskedelmi, a műszaki és az üzleti titkok védelmét. Nem esnek szabadalmi védelem alá többek között a tudományos elméletek, a matematikai módszerek, a számítógépes programok, vagy a közrendet és az erkölcsöt sértő találmányok. A másolási terjesztési jogra (copyright) külön törvény vonatkozik. A szabadalmi törvény részletezi az adminisztráció módját is. Az eljárási díjakat végrehajtási utasítások szabályozzák. Néhány specifikus feltételt is teljesíteni kell az ipari designok, vagy félvezető layoutok esetében. A szabadalmi kérelmek bejegyzése általában a szellemi jogok közlönyében történik. Ha 3 hónapon belül nem érkezik kifogás, a védelem hatályossá válik. Kereskedelmi védjegyek Külön törvény (Zakon o žigu, Narodne Novine, 78/99, 76/07 és 30/09) szabályozza a kereskedelmi védjegyek (trademark) védelmét. Ez alapján: a termék védjegyminta nem lehet 15 milliméternél kisebb átmérőjű, nem lehet nagyobb 80x80 milliméternél, a kérelmezőnek 10 példányban kell benyújtania, a társaságról és a védendő termékről is adatokat kell szolgáltatni, ügyvédi ellenjegyzéssel. Gondos vizsgálat után a védjegyet közzéteszik a szellemi jogok közlönyében. Ha 3 hónapon belül nem érkezik kifogás, a védjegy védelme hatályossá válik. 2.6 Jellemző, illetve javasolt fizetési módok Fizetési módozatok A horvát cégek átlagos fizetési megbízhatósága változó, az utóbbi évben a gazdasági válsággal összefüggésben - romló. A horvát cégek fizetőképességéről a Fizetésforgalmi Intézet (FINA), térítés ellenében tájékoztatást ad. Az erre vonatkozó információ az Intézet honlapján (angol nyelven is) igényelhető. A magyar exportszerződésekben a különféle biztonságot megtestesítő alábbi fizetési módok terjedtek el: Azok a cégek, amelyek keresett árukat szállítanak, el tudják érni kisebb partnereiknél az előre fizetést. Ez abszolút biztonságot ad, viszont a forgalom tekintetében korlátozó, ugyanis kizár egy sor, akár csak kisebb likviditási gonddal küzdő importőrt. Azok a nagyobb cégek, amelyek nagy mennyiségben, keresett árukat szállítanak, el tudják érni kisebb partnereiknél L/C alkalmazását. Ez mivel a bankok megbízhatóak szintén igen biztonságos, viszont költséges, ezért a kisebb horvát partnerek általában nem fogadják el.

15 15 Nyitvaszállítást folyamatos és biztonságos például hetenkénti szállítások esetén alkalmaznak egy-egy tételre, azzal, hogy a következő szállítmányt az előző kifizetése után indítják. Ez a fizetési mód hosszabb partneri kapcsolat esetén használható, azonban igen nagy bizonytalanságot rejt magában. A horvát cégek gyakran igénylik a napos fizetési halaszást. A 90 napot meghaladó halasztott fizetés nemzetközi hitelezési ügyletnek minősül, arra külön szerződést kell kötni, és nemzeti banki engedélyt szerezni. Első szállításkor minimalizálni célszerű a mennyiséget és a hitelezési időt, a partnerről minél több céginformációt kell beszerezni. Előfordult, hogy egy ideig a partner rendben fizetett, majd amikor nagyobb tartozás halmozódott fel, a körbetartozásra hivatkozva késlekedik. Az exporthitel biztosítás horvát viszonylatban is létezik. 2.7 Piacra jutás javasolt módjai, elosztási csatornák Értékesítési csatornák A leghatékonyabb, költségtakarékos disztribúciós csatornát az exportálni kívánt termék jellegétől, annak horvátországi piaci helyzetétől és nem utolsó sorban az exportőr szándékától függően, egyedileg kell meghatározni. Nyilván másként kell eljárni, ha egy árutétel egyszeri értékesítéséről, vagy a termék hosszú távú piaci elhelyezéséről van szó. Más a helyzet, a saját gyártású, vagy a reexportált terméket illetően. Más rendszerben értékesíthetőek a szervizt igénylő szerszámgépek, az élelmiszerek vagy a szoftverszolgáltatások. A nagyobb cégek az értékesítést regionális központoknak alárendelt kizárólagos ország-képviseletet ellátó vállalatok segítségével pontosan kidolgozott saját rendszerben végzik. A kis- és közepes vállalkozások számára rendelkezésre álló eszközök általában nem engedik meg saját értékesítési és szervizhálózat kiépítését, így ezeknek partnereket kell keresniük. Az olyan vállalkozási szerződések esetében, amikor a termék nem kerül forgalomba, az árut nem kell címkézni, viszont kötelező biztosítani a horvátországi szerviz- és garanciaszolgáltatást. A berendezések felszerelését magyar munkásokkal évi 90 napos időtartamban munkavállalási engedély beszerzése nélkül lehet végrehajtani, a hosszabb időtartamú szerelési munkákra kötelező a munkavállalási engedély beszerzése. Különösen szolgáltatási tevékenység exportjánál kell ügyelni arra, hogy a külföldi cég, ha önállóan végez tevékenységet Horvátországban, a tevékenység megkezdése előtt társaságot köteles bejegyeztetni. Az egész országra kiterjedő értékesítésben gondolkodó vállalkozásnak figyelembe kell venni, hogy a fő felvevő piac Zágráb, ahol a lakosság 1/5-e él, a tengerparti kereslet viszont a turistaszezonban megtöbbszöröződik. Az ország kifli formája miatt a szállítási távolságok is nagyok lehetnek. A magyar export disztribúciójára ma még a több kisebb horvát importőrnek történő szállítás a jellemző. Egyre több magyar cég törekszik kizárólagos képviselő alkalmazására, illetve saját céget, vagy vegyes vállalatot alapít Horvátországban termékei terítése céljából. A cégalapítás előtt, a horvát Gazdasági Minisztériumban képviseleti irodát lehet bejegyezni, amely nem jogi személyiség, nem köthet szerződéseket, de alkalmas az üzletszerzésre. Külföldi természetes személyek folyatathatnak egyéni kereskedői tevékenységet is, amihez kereskedői engedélyt, és regisztráció kell a Kereskedelmi Bíróságon beszerezni. Külföldi köteles munkavállalási engedélyt szerezni. Hogyan lehet partnert találni, céginformációt szerezni? Potenciális partner, vagy képviselő kereséséhez a Zágrábi Külgazdasági Iroda listákat tud beszerezni például a kötelező tagsággal rendelkező Horvát Gazdasági Kamarától. A cégadatbázisokból hatékonyan az exportálni kívánt terméket felhasználó horvát partner tevékenysége (TEAOR száma) alapján, esetenként a termék vámtarifaszáma szerint lehet keresni. Egy-egy lista általában jó lehetőséget teremt ahhoz, hogy néhány horvát céggel kapcsolat épüljön ki..

BELORUSZ ÜZLETI KALAUZ

BELORUSZ ÜZLETI KALAUZ BELORUSZ ÜZLETI KALAUZ Nemzeti lobogó Nemzeti címer A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETSÉGE MINSZK 2010. január 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 3. oldal I. Általános ország információ 5. oldal II. Adózási szabályok

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. 1. Általános információk

TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. 1. Általános információk TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Török Köztársaság parlamentáris demokratikus köztársaság Ankara Terület

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület

FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Francia Köztársaság Köztársaság Párizs (Paris) Népesség 64 473 140 fő (2008)

Részletesebben

SVÉDORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

SVÉDORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk SVÉDORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Svéd Királyság alkotmányos monarchia Stockholm 449 964 km² Népesség 9 122

Részletesebben

CHILE I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

CHILE I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk CHILE I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Chilei Köztársaság köztársaság Santiago de Chile Terület 756 950 km 2 Népesség 16 601 707

Részletesebben

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Finn Köztársaság köztársaság Helsinki (Helsingfors) 338 145 km² Népesség 5

Részletesebben

A lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2010. első 9 hónapja után 2015-12-16 18:57:30

A lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2010. első 9 hónapja után 2015-12-16 18:57:30 A lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2010. első 9 hónapja után 2015-12-16 18:57:30 2 A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2010. első 9 hónapja után a magyar kivitel elérte az

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

VIETNÁM. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok

VIETNÁM. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok VIETNÁM I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok 1. Általános információk Forrás: http://worldatlas.com/webimage/flags /countrys/asia/vietnam.htm http://worldatlas.com/webimage/cou

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Lengyel-magyar kereskedelem 2011-ben 2015-12-16 18:53:25

Lengyel-magyar kereskedelem 2011-ben 2015-12-16 18:53:25 Lengyel-magyar kereskedelem 2011-ben 2015-12-16 18:53:25 2 2011-ben, jó kezdést követően a Magyarországra irányuló lengyel export növekedési üteme a következő negyedévekben lassulni kezdett. Míg az első

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2005. IV. negyedéves adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2005. IV. negyedéves adatok alapján Budapest, 26. március 3. A fizetési mérleg alakulása a 25. es adatok alapján Az MNB a meghirdetett adatközzétételi és -felülvizsgálati gyakorlatával összhangban 26. március 31-én először publikálja a 25.

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT. MIRŐL IS LESZ MA SZÓ? A PREZENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT ADATOK Másodlagos adatok

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus Kiss Judit AGRÁRKERESKEDELMÜNK A CEFTA-VAL Habár az agrárgazdaság súlya csökkenő tendenciát mutat a magyar kivitelben, az elkövetkezendő

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok,befektetések. Székesfehérvár, 2009 június 10.

Magyar-román gazdasági kapcsolatok,befektetések. Székesfehérvár, 2009 június 10. Magyar-román gazdasági kapcsolatok,befektetések Székesfehérvár, 2009 június 10. 1993-ban alakult nonprofit tanácsadó és szolgáltató szervezet Kulcsfeladatai: Befektetés-ösztönzés Kereskedelemfejlesztés

Részletesebben

ÜZLETI KALAUZ MOLDOVA

ÜZLETI KALAUZ MOLDOVA ÜZLETI KALAUZ MOLDOVA Nemzeti lobogó Nemzeti címer MAGYARORSZÁG NAGYKÖVETSÉGE CHISINAU 2016 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 3. oldal I. Általános ország információ 5. oldal II. Adózási szabályok 7. oldal III.

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA

MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA Egy kis ismétlés Római Szerződés: már tudjuk Közösségi szintű támogatáspolitika először ártámogatás következmények (már tudjuk) Reformok: 1992, 1999 (Agenda 2000),

Részletesebben

NÉMETORSZÁG Baden-Württemberg tartomány

NÉMETORSZÁG Baden-Württemberg tartomány NÉMETORSZÁG Baden-Württemberg tartomány Road show, 2010. május 4. Németország 5. Franciaország 6. Nagy-Britannia 7. Olaszország 9. Spanyolország 16. Hollandia 20. Belgium 21. Lengyelország 22. Svédország

Részletesebben

Egészségügyi monitor. 2015. február

Egészségügyi monitor. 2015. február Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az

Részletesebben

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 MONITOR 2010/II. NEGYEDÉV EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET BUDAPEST, 2010. JÚNIUS E C O S T A T GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET Cím: 1024 Budapest,

Részletesebben

Dánia. alkotmányos monarchia. északi mérsékelt, óceáni éghajlati hatásokkal. II. Margit királynő. Helle Thorning-Schmidt.

Dánia. alkotmányos monarchia. északi mérsékelt, óceáni éghajlati hatásokkal. II. Margit királynő. Helle Thorning-Schmidt. Dánia I. DÁNIATÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Dán Királyság alkotmányos monarchia Koppenhága 43 094 km² Népesség 5 552 037 Nemzetiségi

Részletesebben

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés -

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - A 2002-2005 közötti makrogazdasági folyamatok főbb jellemzői A magyar gazdaság teljesítményét befolyásoló világgazdasági háttér 2002-2005 között

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

1. Munkaerõ-piaci folyamatok

1. Munkaerõ-piaci folyamatok 1. Munkaerõ-piaci folyamatok Arendelkezésünkre álló adatok alapján a munkaerõpiac legfontosabb fejleménye az elsõ félévben az volt, hogy megállt az aktivitási ráta évek óta tartó jelentõs csökkenése: az

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós Tisztelt Olvasó! Nógrád megyében idén elsõ alkalommal és nem titkolva, hogy hagyományteremtõ szándékkal jelentkezik a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nógrád Megyei Hírlap és az APEH Észak-magyarországi

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

(Az összehasonlító statisztikák tükrében)

(Az összehasonlító statisztikák tükrében) FINNORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG HOSSZÚ TÁVÚ ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (Az összehasonlító statisztikák tükrében) x) T 035104 sz. OTKA pályázat támogatásával TARTALOM TARTALOM... 2 BEVEZETÉS... 4 FINNORSZÁG bemutatása...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Bezuhant Magyarország versenyképessége

Bezuhant Magyarország versenyképessége 2013-09-09 MAGEOSZ Hírek 37.hét / 2013 1./8 Bezuhant Magyarország versenyképessége Három helyet rontott Magyarország a Világgazdasági Fórum legfrissebb versenyképességi rangsorában. 2013-ban hazánk a vizsgált

Részletesebben

/2015. szeptember 7./

/2015. szeptember 7./ /2015. szeptember 7./ I. FELVÁSÁRLÁS Tejfelvásárlás az Európai Unióban Az EU tejfelvásárlása 2015. első negyedévében elmaradt a 2014. évi szinttől, a kvótarendszer április elsejei eltörlését követően azonban

Részletesebben

A cukor ágazat piaci rendtartása az Európai Unióban

A cukor ágazat piaci rendtartása az Európai Unióban A cukor ágazat piaci rendtartása az Európai Unióban Piaci rendtartások az Európai Unióban sorozat része A Magyar Agrárkamara információs kiadványa Az EU mezőgazdasági jogi szabályozásának napi követését

Részletesebben

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III.

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. AZ AGRÁRPIAC SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI ESZKÖZEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN A tantárgyba vágó ismereteket 3 részre bontva adom

Részletesebben

2. Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok. Horvátország főbb gazdasági mutatói, 2007-09

2. Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok. Horvátország főbb gazdasági mutatói, 2007-09 HORVÁTORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Horvát Köztársaság parlamentális köztársaság Főváros Zágráb (Zagreb) Terület 56 594 km 2

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

2003. november 17 november 23. Budapest ICEG Európai Központ

2003. november 17 november 23. Budapest ICEG Európai Központ 2003. november 17 november 23. Budapest ICEG Európai Központ TARTALOM Tartalom 2 I. Gyengélkedő dollár, erős euró következmények a kelet-európai országok számára 3 II. MNB: inflációs célok és előrejelzések

Részletesebben

A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben

A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben MKI-elemzések E-2013/3 matura tamás A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben MKI-ELEMZÉSEK A Magyar Külügyi Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Magyar Külügyi Intézet Felelős szerkesztő és tördelő:

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Országtanulmány: Szlovénia Szerzõ: Polgár Judit 1 1. Szlovénia általános jellemzése Szlovénia, Európa egyik legkisebb országa, az Alpok és az Adriai-térség között, Kelet- és Nyugat-Európa találkozásánál

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Fejlett piacok - Pénz és tőkepiaci hírek:

Fejlett piacok - Pénz és tőkepiaci hírek: Fejlett piacok - Pénz és tőkepiaci hírek: USA Az augusztus második felében elindult részvénypiaci mélyrepülésből nem sikerült talpra állni, a potenciális amerikai kamatemelés, és a kínai gazdaság lassulása

Részletesebben

45. ábra Bevándorolt flóraelemek 46. ábra A homoki ternye (Alyssum tortuosum) elterjedési útjai 47. ábra Florisztikai-növényföldrajzi beosztás 48.

45. ábra Bevándorolt flóraelemek 46. ábra A homoki ternye (Alyssum tortuosum) elterjedési útjai 47. ábra Florisztikai-növényföldrajzi beosztás 48. ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ábra Magyarország Európában 2. ábra A Kárpát-medence etnikai térképe 3. ábra Közigazgatás 4. ábra Néhány európai ország bruttó hazai terméke (1989 2010) 5. ábra Néhány európai ország

Részletesebben

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl *

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * Kunvári Árpád A jelenbõl a jövõ felé menve a legfõbb útmutatásokat a múlt tanulságai adják. Fõleg egy olyan helyzetben, mint amiben most az EU-hoz

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

A nyilvántartás adattartalma és magyarázata, megjegyzések

A nyilvántartás adattartalma és magyarázata, megjegyzések NYILVÁNTARTÁS A KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGEKRŐL a kereskedelmi ek végzésének feltételeiről szóló 210/2009.(IX.29.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdése és 9. (1) bekezdése, valamint a szolgáltatási megkezdésének

Részletesebben

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG 1. A kormányzat gazdaságpolitikája 1.1. Gazdaságpolitikai célok, cselekvési irányok A gazdasági egyensúly javításának

Részletesebben

A magyar agrárgazdaság helyzete

A magyar agrárgazdaság helyzete gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 530 TA NULMÁNY A magyar agrárgazdaság helyzete KAPRONCZAI ISTVÁN UDOVECZ GÁBOR Kulcsszavak: agrár- és élelmiszerpiacok, stabilizáló tényez, távlatos gazdálkodás hiánya,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Downstream. áll, beleértve az optimalizált és integrált ellátási lánc által támogatott logisztikai tevékenységet

Downstream. áll, beleértve az optimalizált és integrált ellátási lánc által támogatott logisztikai tevékenységet 214-ben nemcsak a csoportszintű downstream teljesítmény, de a en belüli valamennyi üzletág is növekedést mutatott. Biztos vagyok benne, hogy jó úton járunk, és tudom, hogy kollégáink képesek lesznek teljesíteni

Részletesebben

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások Report on Business Climate of the Largest Exporting Manufacturing Firms TOP 1500-2000/2 Jelentés a legnagyobb exportáló feldolgozóipari cégek üzleti kilátásairól Tóth I. János * Dinamikus növekedés, kedvező

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

2003. évi XVI. törvény. az agrárpiaci rendtartásról

2003. évi XVI. törvény. az agrárpiaci rendtartásról 2003. évi XVI. törvény az agrárpiaci rendtartásról Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a mezőgazdaságból élők számára méltányos jövedelem elérésének lehetőségét, a mezőgazdasági termelékenység növelését,

Részletesebben

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

F ó k u s z b a n. A Magyar Fejlesztési Bank 2013. tavaszi vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak

F ó k u s z b a n. A Magyar Fejlesztési Bank 2013. tavaszi vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A Magyar Fejlesztési Bank 213. i vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak 213. május Az MFB konjunktúra

Részletesebben

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május 1 I. A pénzügyi év első négy hónapjában bekövetkezett jelentősebb események és tranzakciók,

Részletesebben

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió EURÓPAI FÜZETEK 54. SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ A MAGYAR CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere Vámunió A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemzô

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8 9. Kiadásért

Részletesebben

Gázvezetékek övezik hamarosan Európát

Gázvezetékek övezik hamarosan Európát BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 45. k. 9. sz. 2006. p. 36 43. Az energiagazdálkodás alapjai Gázvezetékek övezik hamarosan Európát Az orosz állam tulajdonában lévő Gazprom új gázvezetékeket

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020

BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 3.000.- Ft értékű illetékbélyeg helye KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG BEJELENTÉSE (210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján)

Részletesebben

BEJELENTÉSKÖTELES KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG ADATVÁLTOZÁS BEJELENTÉSE

BEJELENTÉSKÖTELES KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG ADATVÁLTOZÁS BEJELENTÉSE BEJELENTÉSKÖTELES KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG ADATVÁLTOZÁS BEJELENTÉSE 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről Illetékmentes A 2462 Martonvásár... utca...

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 06.02.2006 COM(2006) 39 végleges 2006/0011 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI

1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1/1. ALCÍM: TÁRSASÁGI ADÓ A 2008. évi költségvetési előirányzat a társasági adó címén 530,6 milliárd forint bevétellel számolt. Az előirányzattal szemben

Részletesebben

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet MAGYARORSZÁG KORMÁNYA B/8386. számú JELENTÉS az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről I-II. kötet I. kötet Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2016. január Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól JELENTÉS a Kormány részére a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól Budapest, 2016. április 1. JELENLEGI SZABÁLYOZÁS A kiskereskedelmi

Részletesebben

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

BEJELENTÉS a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról (3.000 Ft illetékbélyeg)

BEJELENTÉS a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról (3.000 Ft illetékbélyeg) Szalántai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője POGÁNYI KIRENDELTSÉG 7666. Pogány, Széchenyi u. 12. Tel.: 72/527-012; Fax: 72/425-465 Email: jegyzo@szalanta.hu Szalántai Közös Önkormányzati Hivatal Pogányi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

A csatlakozási okmány 24. cikkében hivatkozott lista: Szlovákia

A csatlakozási okmány 24. cikkében hivatkozott lista: Szlovákia XIV. MELLÉKLET A csatlakozási okmány 24. cikkében hivatkozott lista: Szlovákia 1. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA Az Európai Közösséget létrehozó szerződés. 31968 L 0360: A Tanács 1968. október 15-i 68/360/EGK

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben