Tóth Eszter Zsófia: Én nem istenítem Kádárt, de olyan ember volt Bevezetés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tóth Eszter Zsófia: Én nem istenítem Kádárt, de olyan ember volt Bevezetés"

Átírás

1 Tóth Eszter Zsófia: Én nem istenítem Kádárt, de olyan ember volt Egy Állami Díj emlékezete munkásnők életút-elbeszéléseiben. In.: Múlt századi hétköznapok. Tanulmányok a Kádár-rendszer kialakulásának időszakáról. szerk. Rainer M. János os Intézet, Bp., Bevezetés Magyarországon az 1945 utáni időszak történelmének kutatása eddig leginkább politikatörténeti jellegű összegzéseket eredményezett. Pedig a lezárult, de időben mégis közeli szocialista időszak más országok elsősorban Németország történettudománya számára ma már nemcsak abból a szempontból jelent kihívást, hogy a politika boszorkánykonyháiban lezajló folyamatokat feltárja, hanem a kutatói érdeklődés azoknak az embereknek a történeteire és mindennapjaira irányult, akik a korszakban éltek, és nem játszottak olyan szerepet, amely a politikatörténet által fontosnak tartott események sodrába emelte volna őket. Az emberek egymás közti kapcsolatai és a hatalom mindennapokat befolyásolni szándékozó törekvése áll azoknak a tanulmányoknak a középpontjában, amelyek az NDK mindennapjainak történetéről születtek. A mindennapi életben az emberek fejében végbemenő változásokat mind a közéleti, mind a magánszférában nem lehet makroszintű elemzésekkel megragadni. A mikrotörténeti nézőpont e kutatásokban nem abból a szempontból jelent újdonságot, hogy más korszakok mikrotörténeti kutatásaival szemben itt vizsgálni lehet a mindennapok átpolitizáltságát, így leszűkítve az értelmezési kereteket a fent, a hatalom, és a lent, a hétköznapi ellenállás világainak vizsgálatára. Az elemzések a megéléstörténetekre helyezik a hangsúlyt: a hétköznapok társadalmi interakciói során az emberek cselekedetei milyen értelmezéseket nyertek. 1 Központi kérdésköre a társadalomtörténeti vizsgálódásoknak, hogyan élték meg, miként rekonstruálják és milyen sajátos reakciókat alakítottak ki az NDK lakosai a gondoskodó és szankcionáló állammal szemben. Kutatásom témájának kiválasztásakor a magyarországi szocialista mindennapok történetét vizsgáló kutatásoknak és összegzéseknek a hiánya vezetett. A XX. század nagy társadalmi kataklizmáinak egyéni megéléstörténeteivel a kollektív emlékezetet gazdagíthatjuk oly módon, amelyeket a levéltárban őrzött írásos források alapján kevésbé tehetnénk meg. Az egyéni életutak lezárulásával e mikrovilágok elsüllyednek, és a családi emlékezet is csak egykét nemzedéken keresztül őrzi meg a személyes történeteket. Másrészt a szóbeli 1

2 visszaemlékezések lehetővé teszik, hogy elemezzük azokat az egyéni konstrukciókat, amelyeket a visszaemlékezők a jelenben alkotnak meg. Ha a kutató a ma is köztünk élő, de aktív időszakukat a szocialista időszakban eltöltő emberek megéléstörténeteire kíváncsi, akkor szembesül az írásos források hiányával. Főként, ha egy olyan társadalmi réteghez tartozók életvitelére áll érdeklődésének középpontjában, akiknek mindennapi tevékenységéhez nem tartozik hozzá írásos források termelése, hiszen fizikai munkát végeztek. Amíg az értelmiségiek íróasztalfiókjában gyakran lapul egy kiadatlan emlékirat, vagy napló, addig a munkások között ritka kivételnek számít az, aki maga önti emlékeit írásos formába, önéletrajzot pedig többnyire akkor ír, ha valamilyen külső, hatalmi nyomás kényszeríti erre. Az alábbi történet szereplőinek életútja a Budapesti Harisnyagyárban futott össze. 2 A meginterjúvoltak közül legtöbben e gyár központi gyáregységének formázó műhelyében dolgoztak segédmunkásként. Az asszonyok harisnyát formáztak. Ez azt jelentette, hogy a megnedvesített zoknikat, harisnyákat a formázógépek láb formájú részeire húzták fel, majd szedték le. A formázólábak gőz- és villanyfűtésűek voltak, Celsius fokos hőmérsékletűek. Így nyári melegben a műhelyben a hőmérséklet elérte az 50 Celsius fokot is, állandóan gőz és pára terjengett. A műhely szocialista brigádjai közül a hatalom az egyiket, az akkor kilenc fős Felszabadulás brigádot 1970-ben Állami Díjjal tüntette ki. A kitüntetett munkásnőket a korszak hivatalos beszédmódjában egyrészt egy egységesnek tartott társadalmi csoport tagjaiként, fizikai munkásnőként ábrázolták, másrészt egy speciális, politikai alapokon szerveződő közösség, egy szocialista brigád tagjai is voltak. Évtizedekig ugyanabban a műhelyben dolgoztak, segédmunkát végeztek. Eredeti tervem az volt, hogy életútinterjúkat készítsek velük. Interjús technikám részben hasonló a Gabriele Rosenthal által kidolgozott, Magyarországon is alkalmazott módszerhez, mivel interjúalanyaimat arra kértem, hogy elsősorban egykori gyáruk és állami kitüntetésük kapcsán meséljék el élettörténetüket. 3 Eltér a módszertől, hogy az interjúalanyok 1 Például: Herrschaft und Eigen-Sinn in der Diktatur: Studien zur Gesellschaftsgeschichte der DDR. Szerk.: Thomas Lindenberger. Köln Weimar Bécs, Böhlau, A Budapesti Harisnyagyárban az alapításkor, 1951-ben 1343-an dolgoztak ban az összlétszám 3610 fő volt, ebből a Folyamőr utcai létszám 1138 fő volt. Beszélgetőtársaim munkahelyén, a formázóműhelyben ben dolgoztak a legtöbben, 140-en, egyébként az 1970-es évek közepéig fő között mozgott a formázónők létszáma. A gyár épületei ma is állnak, kis boltok, kft-k, raktárak működnek bennük. Bár gyártanak még harisnyát, de a cégnek semmi köze sincs az eredeti nagyüzemhez. Czeglédi Imre: A Gyulai Harisnyagyár 75 éve Gyula, o. 3 Gabriele Rosenthal módszerének magyarországi alkalmazására ld. pl.: Kovács Éva - Vajda Júlia: Mutatkozás. Zsidó Identitás Történetek. Budapest, 2002, Múlt és Jövő. Kovács Éva Melegh Attila: Lehetett volna rosszabb is, mehettünk volna Amerikába is. Vándorlástörténetek Erdély, Magyarország, Ausztria háromszögében. In.: Diskurzusok a vándorlásról. szerk.: Sik Endre és Tóth Judit. Budapest, 2000, MTA Politikatudományi Intézete, o. 2

3 személyiségétől függően nem mindig vártam meg, hogy végig meséljék el élettörténetüket, hanem egyes történeteket újra- és újra elbeszéltettem velük, szinte erőltetve a számomra érdekesnek tűnő történetek többszöri megismétlését. Így az ismétlések közti különbségek is elemezhetővé váltak. 4 A csoport tagjai más munkásnőkhöz képest abból a szempontból számítanak különlegesnek, hogy a legmagasabb szintű állami kitüntetést kapták a szocialista időszakban. Így egy pillanatra nemcsak az ideológia szintjén kerültek privilegizált helyzetbe, hanem közvetlen munkatársaik közül is kiemelte őket a politika. A munkahelyi kötődés vagy a kitüntetéssel kapcsolatos élmények éppúgy észlelhetők az elbeszélések által teremtett narratív struktúra identitásképző tényezőiként, mint a korabeli propaganda által kevésbé hangsúlyozott lakóhelyi vagy fogyasztási cikkekhez kapcsolódó identitások. A különböző identitások másmás hangsúllyal szerepelnek az egyes időszakok ábrázolásaiban éppúgy, mint az egyes brigádtagok elbeszéléseiben. Nemcsak kitüntetett brigádtársaikhoz, a műhely kollektívájához, vagy az időközben csődbement gyárhoz kötődtek, hanem lakóhelyükhöz, vagy a kitüntetéshez járó jutalomból megvásárolt Trabanthoz is. Az elbeszélések szerkezetét átszövő sok-sok kötődés kiemelésével és elemzésével érthetőbbé válhat számunkra, hogy milyen értékek szerint élték meg a munkásnők a háborút követő évtizedek mindennapjait. Bár a makrotársadalmi mutatók szempontjából a brigád tagjai hasonló képet mutatnak, életútjuk egyéni ábrázolásakor mégsem csak közös identitásformáló tényezőket hangsúlyoznak, hanem egymástól eltérőeket is. Életútjuk elbeszélése során több olyan csoporthoz tartozónak is érzik magukat, amelyek nem társadalmi mozgalmakhoz kötődnek. E tanulmányban a munkásnők identitásképző tényezői közül egyetlent közösen megélt esemény hatását vizsgálom: a Felszabadulás brigád kitüntetését Állami Díjjal. A Felszabadulás brigád kitüntetésének konstrukciója az országos sajtóban Az 1940-es évek fordulója a propaganda szerint a nők számára a gyors egyenjogúsítás időszaka, a nagy lehetőségek kora volt. Ezeket a lehetőségeket szimbolikusan jelenítették meg a közvélemény számára a kitüntetett és népszerűsített traktoros- és esztergályos lányok, akik olyan szakmát választottak, amelyben addig csak férfiak dolgozhattak. A Kádár- 4 Ez a módszer hasonló ahhoz, amit Lutz Niethammer és kutatócsoportja alkalmazott az egykori kelet-német tartományokban készített interjúzása során: Niethammer, Lutz von Plato, Alexander Wierling, Dorothee: Die volkseigene Erfahrung. Eine Archäologie des Lebens in der Industrieprovinz der DDR. Berlin, 1991, Rowohlt. Az interjúról, mint forrásról ld.: Kovács András: Szóról szóra. BUKSZ, tavasz o; Hanák Gábor Kövér György: Biográfia és oral history. In: Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben. Szerk.: Valuch Tibor. Budapest, 1995, Osiris 1956-os Intézet o; Gyáni Gábor: Emlékezés és oral history. In: Gyáni Gábor: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Budapest, 2000, Napvilág o; Tóth Eszter Zsófia: Klió és az oral history. Múltunk, sz o. Kövér György: Források, értelmezések, történelmek. In.: Kövér György: A felhalmozás íve. Budapest, 2002, Új Mandátum, o. 3

4 rendszerben az egyéni munkaversenyt váltotta fel a szocialista brigádmozgalom 1958-tól, melyben a fizikai munkások kollektíváit jutalmazták. A fizikai munkások állami elismerésének legmagasabb foka a Kossuth-díj mellett alapított Állami Díj lett, amelyet ben adományoztak először szocialista brigádoknak is. A Kádár-korszak kitüntetett munkásnőit úgy ábrázolták, mint akik nem abban különböznek munkatársaiktól, hogy rendkívüli egyéni teljesítményeket érnek el, hanem abban, hogy egy politikai jellegű mozgalomban, a szocialista brigádmozgalomban vesznek részt. Mindennapjaikat a korabeli újságcikkek küzdelmesként ábrázolják: akárcsak azokét, akik nem kaptak kitüntetést. A kitüntetett brigádtagoknak ugyanúgy vállukra nehezedik a kettős teher (a munka és a család ellátása), az otthonteremtés nehézségei vagy éppen az idős szülők gondozása. A kitüntetés időpontjában több országos terjesztésű lap beszámolt a Felszabadulás brigád tagjainak mindennapjairól. Ezek az újságcikkek is befolyásolják azt, ma hogyan emlékeznek vissza az egykori brigádtagok kitüntetésükre. Bár míg az egykori újságcikkeket büszkén mutogatják, és szívesen beszélnek arról, hogy az újságcikkekre hogyan reagáltak akkoriban ismerősök és ismeretlenek, többen ma csak nehezebben beszélnek arról, hogy ők minek tulajdonítják egykori kitüntetésüket. Az újságírók a kitüntetett brigádtagokat miniportrékban jelenítették meg olvasóik számára. Az újságcikkek beszédmódja szerint a brigádvezető S. Vilmosné hasonlított leginkább a korszak emancipációs nőképéhez, hiszen nemcsak jó munkásnőként (aki szabadidejében művelődik), gyerecét egyedül nevelő anyaként, hanem közéleti aktivistaként is ábrázolták, aki brigádvezetőként, szakszervezeti és pártaktivistaként tevékenykedett. A brigádtagok egy csoportjának ábrázolásakor előtérbe helyezte az egyik újságcikk, hogy a nők legfontosabbnak tartott hagyományos szerepkörének, az anyaságnak milyen jól megfelelnek. Így jelenítették meg az olvasóknak T. Jánosnét, a mindig fáradt, három gyereket nevelő brigádtagot. 5 A brigádtagok egymásnak beceneveket adtak. A legidősebb brigádtagot, E. Pálnét egymás között Anyá -nak nevezték, ezt a cikk írója is hangsúlyozta. 6 5 Állami Díjasok. Nők magazinja. 1970/4. 5. o. 6 Mai elbeszéléseikben is úgy jelenítik meg E. Pálnét, mint aki úgy gondoskodott brigádtársairól, mint egy igazi anya: a betegeknek befőttet hordott be a műhelybe. 4

5 Az egyik brigádtagot, K. Györgynét az újságírók egy másik, hagyományosnak számító női szerepkörbe helyezték be: az újságcikkek őt ábrázolták nőies, vagyis szép nőnek. Az egyik újságíró egyszerűen csak a brigád üdvöskéjének nevezte. 7 A női szépség ábrázolása a gyári környezetben azt is mutathatja, hogy az újságíró próbált dacolni azzal a társadalomban kialakult képpel, hogy a munkásnők mivel fizikai munkaerejüket bocsátják áruba, ezért hamarabb öregednek, mint nem fizikai munkát végző nőtársaik. A brigádtagok közül másokat sokkal inkább propagandisztikus szerepkörökben ábrázoltak. Az ő portréik illusztrálták az újságcikkekben a brigádmozgalom sikerességét. Ezekre a szerepekre az újságírók olyan brigádtagokat választottak ki, akik amiatt vagy, amiatt, hogy nem volt gyerekük vagy betegeskedtek, ezért nem tartották őket sikeresnek a nők családhoz kötődő szerepköreiben. Így lett S. Balázsné a korszakban értéknek tekintett törzsgárdatagság emblémája, mert a cikk keletkezésekor, 1970-ben már majdnem 20 éve dolgozott ugyanabban a műhelyben. W. Edéné hiába volt kétgyerekes családanya az újságíró legjellegzetesebb tulajdonságának azt látta, hogy lénye egyetlen ragaszkodás, betegsége óta legfőbb támasza a brigád. 8 A szocialista brigád funkciói közül a munkásasszonyokról írt cikkekben előszeretettel ábrázolták a brigád közösségi jellegét. Ez része volt annak a korabeli beszédmódnak, miszerint az ember életútja során több szocialista közösség tagja, melyek egymásra épülnek. 9 A brigádot nemcsak mint a beteg brigádtársra odafigyelő közösséget ábrázolták., hanem több cikkben is szerepelt a kitüntetés után felvett új brigádtag, P. Mihályné, akit felkaroltak a munkásasszonyok. Az egyik fénykép középpontjában az új brigádtag áll, őt a brigád vezetője átöleli, így szimbolizálva befogadását a brigádközösségbe. 10 A Nők Lapja Kitüntetés és Rang című cikkében még inkább előtérbe kerültek a kitüntetés politikai jelentéstartalmai, így a szocialista brigád, mint közösség ereje. Már a cikk elején megjelenik a fehér boríték, vagyis az anyagi elismerés jelképe, és a melegen gratuláló" igazgató. Az asszonyok számára a kitüntetéssel járó magas rang olyan, amin először csak tréfálkozni lehet, majd elkomolyodni. Az újságíró az olvasónak azt az érzését, hogy ő is olyan, mint a brigád tagjai, mégsem kap kitüntetést, egy csavarral oldja fel. Először hangsúlyozza, hogy tényleg mennyire olyanok ezek az asszonyok, mint ahogyan ő látja az összes munkásasszonyt: Micsoda szürke kis veréb egy harisnyagyári munkásnő! Hajnalban kel, léptei sietős ritmusban kopognak az alvó kövezeten Ezután a cikk szerint beérkezik a munkásnő a gyárba, és ekkor már érzékelhető az a többlet, amiben más, mint társai. Ez a Felszabadulás szocialista brigád közösségének ereje. Így az újságíró számára a kitüntetést azt 7 Állami Díjasok. Nők magazinja. 1970/4. 5. o. 8 Állami Díjasok. Nők magazinja. 1970/4. 6. o 9 Csak utalásszerűen: kisdobos, úttörő, KISZ tag, szakszervezeti tag, párttag, szocialista brigádtag. 10 Állami Díjasok. Nők magazinja. 1970/4. 5. A kép aláírása szerint a munkásnők azon viccelődtek, hogy a Kossuth-díjat már az új tag is meg fogja kapni. 5

6 teszi megérdemeltté, és a munkásnőket egyedivé, hogy olyan brigádot tudtak létrehozni, amely tíz éve működik, és valódi szocialista közösség. A cikket egy fényképtabló zárja, amelyen a képaláírások minden brigádtagot egy-egy mondattal jellemeznek csak. A képek tablóba rendezése is a cikk alapvető üzenetét sugallja: az olvasó itt elsősorban egy kollektívát láthat, egyes tagjai csak annyiban érdekesek, amennyiben a közösség erejét jelenítik meg. 11 A kollektíva erejének hangsúlyozása beleilleszkedett abba a képbe, amely az ideológiában a kollektivizmus eszméjében jelent meg, szembeállítva azt az individuális teljesítménnyel. A cikk arra a feltételezésre épített, hogy a munkásnők kollektívábqn érték el eredményeiket, és társadalmi kötődéseiket nagymértékben meghatározta a brigád és munkahelyük. Mindez szorosan kapcsolódott a hivatalos társadalomképhez, amely szerint az egyének helyét a társadalomban a munka határozza meg, ezért a korszak beszédmódja szerint az egyén számára egyik legfontosabb identitásképző tényező a munkahelye. Hasonló problémák foglalkoztatták a Népszabadság cikkének íróját is, aki dilemmáját rögtön a cikk címében megosztotta olvasóival: Miért éppen a kilenc asszony? Ő, a Nők lapja újságírójával ellentétben teljesen ideálissá formálta a kitüntetettek helytállását a mindennapokban, így bizonyítva azt a tételét, hogy ezek az asszonyok nemcsak egy rendkívülit alkottak, hanem mindenben kitűntek, náluk valóban minden megtalálható, ami egy brigádot szocialistává tehet. A cikk az asszonyokra nehezedő kettős terhet egyszerűen úgy fogalmazta meg, hogy a munkásnőknek nap, mint nap szembesülniük kell a nehéz munkakörülményekkel a gyárban és a nem könnyű élettel otthon. A kitüntetettek ideálisság formálásának az is része volt, hogy a műhelyben uralkodó hőség miatt munkakörüket olyannak jelenítette meg, melyhez férfias tulajdonságnak tartott tűrőképesség kellett: a munkásnőket a textilipar kohászai -ként aposztrofálta. Az újságíró részletesen ismerteti a brigád közös tevékenységének elemeit: a hibátlan munkát, a kirándulásokat, a társadalmi munkában részvételt, a vietnamiak patronálását stb. Munkahelyüket olyan színtérként ábrázolja, ahol nemcsak a munkában teljesítenek jól, hanem közéleti tevékenységeket is folytatnak: szemináriumra járnak, párttagok. A cikk csattanója pedig az, hogy az asszonyok, bár hosszasan beszélgettek az újságíróval, mégsem kérdezték meg, mennyi pénz jár a díjjal. Míg a Nők Lapja újságírója hangsúlyozta cikkében, hogy a kitüntetéssel pénz is jár, és annak örülni is lehet, addig a Népszabadság újságírójának idealizált szocialista közösség képébe ez már nem illeszkedett bele Zsigmondi Mária: Kitüntetés és rang. Nők Lapja április o. 12 György István: Miért éppen a kilenc asszony? Népszabadság, április o. 6

7 A kitüntetés társadalmi presztízsének bizonytalanságát már a kitüntetés pillanatában is érzékelték az újságírók. A kitüntetések elnyeréséhez gyakran olyan képzeteket szoktak társítani, hogy az valami olyan rendkívüli, gyakran már-már emberfeletti teljesítményért jár (kiemelkedő művészeti, tudományos, sporttevékenységek), amelyre a mindennapinak tartott ember nem képes. A munkásállam viszont fontosnak tartotta azt, hogy az általa preferált és koherensnek tartott társadalmi réteg képviselőinek, a munkásságnak, ezen belül a munkásnőknek osszon elismerést akik egyszerre tartoztak két, az ideológia szerint privilegizált csoporthoz: munkások voltak és nők. A kitüntetés módja nem változott azokhoz az időkhöz képest, amikor munkásnőknek csak azért, mert fizikai munkásként dolgoznak és egy politikai mozgalom, a szocialista brigád tagjai, nem adományoztak kitüntetést. Az újságírók a cikkek írása során azt a hiányérzetüket, hogy ők most nem tudósokról, művészekről írnak, alapvetően kétféleképpen próbálták áthidalni. Egyrészt részletesen megjelenítették a munkakörnyezetet és a kitüntetett asszonyokat, másrészt amikor a kitüntetést megalapozó érveket keresték, gyakran a politikai zsargon azon elemeihez menekültek, amelyekkel az ideális szocialista brigádokat jellemezték. Ezen újságcikkek munkásnő-ábrázolásaiból olyan asszonyokat ismerhettek meg az olvasók, akik rendkívül kemény munkát végeznek, családi életükben is sok nehézséggel kell szembenézniük (gyereket egyedül nevelni, férj halála után talpraállni, beteg férjet ápolni stb.), de a nehézségek leküzdésében segíti őket a szocialista brigád ereje. A feszültség, amely az újságcikkekben a kitüntetés értékével kapcsolatban már a kitüntetés időpontjában érzékelhető volt, az évek során fokozódott. Jól mutatják ezt a folyamatot azok a későbbi cikkek, amelyek a kitüntetettek későbbi sorsával foglalkoznak. A Mi van velük? kérdést felvető írásokban az újságírók egy vagy több év eltelte után írtak arról, hogy az egykor kitüntetettek életét hogyan változtatta meg, ha egyáltalán megváltoztatta a kitüntetés. Bár feltételezhető, hogy az írások eredeti célja az volt, hogy az olvasók számára bemutassa, érdemes részt venni a szocialista brigádmozgalomban, mert akkor esélyük van kitüntetést kapni, ami megváltoztatja az életüket. Ennek ellenére az újságírók a visszalátogatások során azzal szembesültek, hogy maguk a munkásnők elhárítják azt, hogy őket ismét kitüntetett munkásnőkként ábrázolják. A Brigádélet újságban a kitüntetés után egy évvel megjelent emlékidéző cikkben a cikk írója szerint a munkásnők szívesen beszéltek a kitüntetéssel kapcsolatos ünnepségekről, de hangsúlyozták, hogy velük azóta semmi különös nem történt. A cikkben például egyáltalán nem jelent meg, hogy mire költötték a kitüntetéssel személyenként járó 20 ezer Ft-ot. Az ekkor készült fényképek is kivétel nélkül munka közben, 7

8 a gépek mellett ábrázolják a munkásnőket. 13 A munkásnők elhárító gesztusaiban nemcsak az játszhatott szerepet, hogy érzékelték kitüntetésük társadalmi presztízsének bizonytalanságát, hanem közvetlen környezetük elhárító reakciói is. A műhelyben más brigádokban dolgozó munkásnők úgy érezhették, hogy a kitüntetés elnyerésére ugyanolyan jogalapjuk lett volna, mint a Felszabadulás brigád tagjainak. Nap, mint nap együtt dolgoztak, gyakran előfordult olyan is, hogy nem egy brigád tagjai dolgoztak egy gépen és egy műszakban, hanem más-más brigádhoz tartozók dolgoztak egymás mellett, azonos műszakbeosztásban, majd munka után mentek együtt haza, hiszen egymás szomszédságában laktak. A munkások és parasztok állami kitüntetéséhez tartozó többrétű jelentéstartalmakra és ezek változásaira sajátos látásmódból mutat rá a Magyar Hírlap 1985-ös sorozata: a Díjazott sorsok. 14 Az újságírók számára ekkor is kötelező feladat volt, hogy felkeressék az egykor kitüntetetteket, de e cikkekből részletesebben megismerhette az olvasó egyéni életutjaikat, mint a kitüntetés alkalmából születetett írásokból. A sorozatban vegyesen szerepeltek az ötvenes években egyéni munkateljesítményekért díjazottak és szocialista brigádtagok. A Felszabadulás brigád tagjai közül is egy személyt kerestek fel. Az újságíró által monológnak szerkesztett írás, akárcsak a sorozatban megjelent más írások azt hangsúlyozta, hogy bár az állami kitüntetés az adományozáskor milyen nagy örömöt jelentett a kitüntetetteknek, utána életükben az az alkalom, amikor a hatalom egy pillanatra kiemelte őket munkatársnőik közül, inkább keserűségek sorozatát váltotta ki. A kitüntetés nem változtatta meg alapvetően a díjazottak életét, hiszen továbbra is ugyanazon a munkahelyen dolgoztak, a munkatársaik irigykedtek rájuk. Soha többet nem jutottak olyan nagy összegűnek tartott jutalomhoz, mint akkor. Életútjuk hasonlóan alakult, mint azoké a munkatársaiké, akik nem kaptak kitüntetést: a nehéz fizikai munkakörülmények következtében többen megbetegedtek a brigádtagok közül, többüket leszázalékolták. A kitüntetés időpontjában az újságírók által agyondicsért közösségi összetartásnak, az 1980-as évek közepére már nincs nyoma, hiszen az egykori brigád széthullott. Az újságíró számára a 20 éves törzsgárdatagság elismeréseként adott jubileumi jutalom története szimbolizálja, hogy az állami kitüntetés sem csökkentette a munkásnők kiszolgáltatottságának mértékét a hatalomnak, ebben az esetben a gyári vezetőségnek: Az újságíró azt, hogy a kitüntetés ellenére változatlan maradt a kitüntetettek élete, az emiatt érzett keserűséget abban sűríti, amikor az interjúalanya amiatt panaszkodott, hogy nehezen kapta meg húszéves jubileumi 13 Állami-díjasok. In.: Brigádélet. E. Pálné gyűjteménye. 14 Díjazott sorsok. Bálint B. András: A partvisigazgató. Magyar Hírlap, március. K. Györgyné gyűjteménye. 8

9 jutalmát: Nagy hercehurcák után végül megkaptam, de olyan keserű szájízzel vettem át, hogy biztosan érti. Két évtized és a legmagasabb állami kitüntetés után úgy lökjék oda az embernek azt a semmi kis összeget szégyen. 15 E történet hangsúlyozása kiemeli azt az ellentmondást, hogy annak ellenére, hogy a korszak hivatalos beszédmódjában értéknek tartották a törzsgárdatagságot, anyagilag nem ismerték el. A cikk üzenete, hogy az egykori erkölcsi elismeréssel a jelenben, 1985-ben nem tudtak már semmit kezdeni a kitüntetettek. A cikk címválasztása és a fényképek is ezt támasztották alá. A partvisigazgató cím arra utalt, hogy a meginterjúvolt, a brigád egykori üdvöskéje akkoriban már leszázalékolva takarítónőként dolgozott. Az egyik fénykép K. Györgynét ábrázolja, amint egy seprűvel, kendővel bekötött fejjel söprögeti Állami Díjának borítóját. (Beszélgetéseink során elmesélte, hogy az újságíró kifejezetten kérte arra, hogy így álljon be erre a képre.) A másik képen K. Györgyné és K. György ül otthoni környezetben egy kanapén. K. Györgyné mintha a fényképésznek beszélne, K. György figyelme csak félig fordul a fényképész felé, a háttérből biztonságot sugároz. Míg a kitüntetés kapcsán írott cikkek kivétel többnyire az asszonyokat munkahelyi környezetben ábrázolják, ezzel is hangsúlyozva a munkásnők gyárhoz kötődő identitását. Addig a díjazott sorsok ábrázolásában az asszony életében egyetlen dolog van rendben: a családi élete. E cikksorozat volt az utolsó a rendszerváltás előtt, amely munkáskitüntetettek sorsával foglalkozott. Olyan társadalmi közvélekedést rögzített, amikor a munkásoknak adományozott állami kitüntetés már egyre inkább csak a hivatalos beszédmódban számított értéknek. A kitüntetés devalválódásának folyamatát a rendszerváltás tetőzte be, mivel a pártállami ideológia monopóliumának megszűnésével a rendszerváltás utáni közbeszédben már senki sem érezte úgy, hogy fizikai munkásként dolgozókat munkateljesítményük és politikai mozgalomban (a brigádmozgalomban) való részvételük miatt államilag kellene kitüntetni ben készült el az a dokumentumfilm, amely, hasonlóképpen saját kutatásomhoz, egy Állami Díjjal kitüntetett, segédmunkásnőkből álló egykori szocialista brigád tagjaival mesélteti el a kitüntetés körülményeit, és portrékban ábrázolja az egyes brigádtagok életútját 16 A kitüntetésről írott sajtókritikák alapján mozaikszerű képet alkothatunk arról, hogyan jelenítik meg ma az egykor kitüntetett munkásnőket a hivatalos diskurzusban. A Magyar Nemzet cikke a Kádár-korszak egészét normatív keretben értelmezi, amikor kicsit lopunk, 15 Uo. 16 Kitüntetetten. Rendezte: Almási Tamás

10 kicsit hazudunk, kicsit jó lesz nekünk időszaknak ábrázolja a cikk írója. 17 A munkásnők irodalmi ábrázolásának sztereotip képeihez nyúl, amikor a munkásnőket keményen, tisztességgel dolgozó, de a rendszerben kárvallott asszonyokként jeleníti meg. A 168 óra cikke szintén az irodalmi ábrázolások megfáradt proletárasszony képhez nyúl, de a hangsúlyt máshová helyezi, mint a Magyar Nemzet cikkének írója. Az ő munkásasszonyait a politikai rendszer azért csapta be, mert elhitették velük, hogy az a világ az ő világuk, értük van, és azt hitték, hogy értelmes célokért gürcölnek. A Kádár-korszak fogyasztói szocializmusának ábrázolása e cikkben is felbukkan, de itt kevésbé pejoratív értelemben: Ezek az asszonyok, akik hajdan Állami Díjat kaptak hajnalban keltek és évtizedeket robotoltak, akik hosszú éveket éltek munkásszállón, akiknek minden álma egy panellakás meg egy kis városszéli szőlő volt 18 Ezek az eltérő értelmiségi ábrázolásmódok megerősítik azt, hogy ma, bár különbözőképpen ítélik meg az elmúlt rendszer ideológiailag preferált rétegét, a munkásságot, elsősorban azt hangsúlyozzák, hogy a munkásasszonyok világa mára egy letűnt világ, tagjai a múlt relikviái. A kitüntetés devalválódásának, majd teljes értékvesztésének folyamatát, amelyet a fentiekben újságcikkek alapján elemeztem, a munkásnők mindennapjaikban is megélték. A közbeszéd nyomán ma többen közülük stigmaként élik meg azt, hogy fizikai munkásnőkként kaptak kitüntetést. Identitásuknak kevésbé hangsúlyos eleme a kitüntetett munkásnőlét, mint például azok a fogyasztási szimbólumok, amelyeket a kitüntetéssel járó pénzből vásároltak. A Felszabadulás brigád önreprezentációja a kitüntetéskor A brigád a kitüntetést a Felszabadulás 25. évfordulóján kapta. Ennek akkoriban többszörösen szimbolikus jelentőséget tulajdonítottak. A korszak hivatalos beszédmódjában is kitüntetett helye volt ennek az ünnepnek. Ezenkívül a Felszabadulás brigád történetében is kettős szereppel bírt az 1970-es április 4-e: a brigádot a felszabadulásról nevezték el, és a brigád megalakulásának 10. évfordulóján, március 18-án ünnepséget rendeztek. Ez alig két héttel előzte meg a kitüntetés átvételét, bár akkor a tagok még nem tudtak arról, hogy Állami Díjat fognak kapni. Így tehát a hivatalos április 4-e ünnepségek egyúttal mindig a Felszabadulás brigád megalakulásának évfordulós ünnepségei is voltak. 17 Lőcsei Gabriella: Képben vagyunk? Dokumentumfilmek a 33. magyar filmszemlén. Magyar Nemzet, január o. A ma már nem adományozott Állami Díj helyett az egykori kitüntetett munkásnőket Kossuthdíjasokként aposztrofálta a cikk. 18 Nádas Sándor: Kitüntetetten. 168 óra október o. 10

11 A brigád tagjai kiemelten számon tartották, mikor és hogyan alakultak meg. A kollektív emlékezet erősítése valószínűleg annak volt köszönhető, hogy így tudták elérni, hogy a gyári és pártvezetők a brigádot a rendszer elkötelezett híveként és megbízható munkaerőként tartották számon. Ezzel a maguk sajátos módján még akkor is, ha nem egységesen gondolkoztak a rendszer mibenlétéről olyan kedvezményeket tudtak kicsikarni a gyár vezetőségétől, amelyek miatt a brigád tagjainak is értéket képviselt. Számukra egy sajátos érdekérvényesítési fórum volt ben a brigádnapló szimbolikájában többszörösen is tükrözte a felszabadulás ünnepéhez fűződő jelentéstartalmakat. A napló borítójára az állami felszabadulás ünnep emblematikus ábrázolását helyezték, amelyen az előtérben a Gellért-hegyi Szabadságszobor és Budapest látképe látható, alatta a felirat: A napló első oldalára a III. kerületi évfordulós ünnepségek meghívót ragasztották be, ezen a brigád vezetője vett részt. A napló második oldalán a Felszabadulás brigád felirat áll, alatta az Állami Díj kitüntetés ábrázolásával, a negyedik oldalon a brigád jubileumi vállalása az 1970-es évre. A figyelmes olvasó számára akinek korabeli létezése persze kérdéses tehát egyre inkább szűkülő körben, az állami ünnepségektől a brigádig vezet a felszabadulás ünneplésének útja, igazodva ahhoz a terminológiához, miszerint a párt akarata egyre kisebb-kisebb termelőegységeken keresztül jut el végső célpontjáig, a dolgozóig. Egyes brigádtagok visszaemlékezéseiben is ez a piramisszerű társadalomkép jelenik meg. A Felszabadulás brigád megalakulásának 10. évfordulójára rendezett ünnepség is többes funkciójú volt. Az ünnepség értelmezéséhez segítséget nyújtanak a brigádnapló bejegyzései és az ez alkalommal készült fényképek. Ez az ünnepség szervezésében és lefolyásában csak annyiban különbözött a számtalan hasonlótól, hogy ekkor volt 10 éves a brigád, így meghívták az első brigádvezetőt, aki akkoriban nyugdíjkiegészítésként rendészként dolgozott a gyárban (intézményesült életútja hasonló volt számos műhelybeli munkatársnőjéhez). 19 A fényképen a felszabadulás hivatalos ünnepét a résztvevők számára a brigádvezető mögött elhelyezett, ugyancsak a Szabadság-szobrot a Népköztársaság címerrel és a magyar zászlóval keretezett plakát jelképezte. Az ünnepségre, mint máskor is, meghívtak az óbudai laktanyából szovjet katonákat. A beszéd elhangzása után a szovjet katonák üdvözlő sorokat írtak a naplóba, majd a fényképek elkészítésével az ünnepség formális része befejeződött. Kezdődhetett a beszélgetés, evés-ivás és tánc estig. A fényképek tanúsága szerint a résztvevők kávét, sört, üdítőt ittak, és saját maguk készítette süteményt ettek. A tánchoz a zenét az egyik 11

12 festödei munkás harmonikajátéka szolgáltatta, de énekeltek az asszonyok is. A tánc lehetett párosan vagy körben, egymással és a szovjet katonákkal is, akik a kör közepén bemutatták a guggolós táncváltozatot is. A szovjet katonák meghívásával saját ünnepségükre reprezentálták az ünnepségre szintén meghívott gyárigazgatónak, milyen jó brigád az övék. A brigádtagok visszaemlékezéseiben a szovjet katonák alakja kuriózumként jelenik meg. Ma is büszkén emlegetik, hogy mentek el értük, az akkor zárt laktanyába, és milyen kedvesek voltak velük a vendégek. Mai elbeszéléseikben úgy ábrázolják, hogy a meghívással a szovjet katonáknak is jót tettek, hiszen azok elzárva éltek a laktanyában, de így, kiszabadulva volt lehetőségük táncolni is. Az, hogy a megszálló hadsereg tagjait látták vendégül, elhallgatják, elsikkad a visszaemlékezések során. Erre emlékezni ma ugyanolyan kellemetlen lenne, mint Kádár János alakját kifejezetten pozitív színben feltüntetni, ahogy akkoriban nemcsak a brigádtagok, hanem a közvélemény is tette. A brigád megalakulásának 10. évfordulójára rendezett ünnepségen készült csoportkép illusztrálta azt a cikket, amelyet a gyári újság, a Harisnyagyári Dolgozó közölt a brigád tagjairól és a vendégekről az Állami Díj elnyerése alkalmával. A kitüntetés kapcsán a brigádtagok tiszteletére rendezett ünnepségeken is megfigyelhető, hogy az ünnepeket több szinten szervezték meg és bonyolították le. A kitüntetés átadásának ceremóniája, majd az ünnepi fogadás április 1-jén a Parlamentben zajlott le, a brigád tagjai és hozzátartozóik ekkor voltak életükben először az épületben. A gyárban a szokásos április 4-i ünnepséget és a jutalmak kiosztását kapcsolták össze az Állami Díjasok köszöntésével, akiket ekkor a fénykép tanulsága szerint az első sorba ültettek be, és az Állami Díj mellé aranykoszorús brigádéremmel jutalmaztak meg. 20 A kitüntetés politikai jelentősége miatt a brigádtagok több olyan gesztust is tettek, amellyel megpróbálták megköszönni az államnak a kitüntetést. A kilencfős brigádban a kitüntetés pillanatában hét párttag volt. Az addig belépni vonakodó N. Lászlóné a kitüntetés után másfél hónappal, az május 28-i taggyűlésen lépett be a pártba. Ezenkívül a brigádnaplóba hálatelt sorokat írtak. A brigádnapló sorainak értelmezésénél érdemes nem elfeledkezni arról, hogy a naplóírással elsősorban közvetlen főnökeiknek reprezentálták a brigádok azt, hogy milyen jól dolgoznak, és milyen jól kiveszik részüket a szocialista brigádmozgalomból. és ebben nemcsak a magasabb fizetés játszhatott közre, hanem az a vágy is, hogy az ember azt szereti, ha fáradozását és ennek gyümölcseit elismerik akkor és ott, ahol van. Ha az a korszak a naplóírással egy értelmiségi beszédmódot kényszerített rá a fizikai 19 Harisnyagyári Dolgozó június o. 20 Harisnyagyári Dolgozó, április o. 12

13 munkát végzőkre, akkor ők nehéz fizikai munkájuk mellett - ebben próbáltak maximálisan helytállni. A hálás sorok értelmezésekor egy kicsit betekintést nyerhetünk abba is, hogyan élték meg a brigád tagjai akkor, hogy kitüntetést kaptak. Az 1970 áprilisi bejegyzések csak a kitüntetésről szólnak. A brigádvezető gondosan beragasztotta a kitüntetés alkalmából kapott összes gratuláló levelet és táviratot. A kitüntetés miatt érzett öröm hangsúlyozásával kezdődnek a bejegyzések: életük legboldogabb napjaként fogják számontartani ezen túl a kitüntetés elnyerésének napját, és az akkor érzett örömöt szóval nem lehet elmondani. A leírás további részei a sajtóból ellesett fordulatok, a vállalat és az állam dicsőítése: a mi államunkban a legfőbb érték az ember, hiszen megbecsülik munkáját, úgy erkölcsileg, mint anyagilag. Ezt követi ismét a kitüntetés magánjellegű örömeinek leírása: a közvetlen környezet, a munkatársak örömének felelevenítése. A leírás vége már a brigád további feladatainak teljesítésére vonatkozik, lezárásképpen ismét köszönetet mondanak pártunknak és kormányunknak. Hogyan befolyásolta a brigád kollektív identitását a kitüntetés? Annak ellenére, hogy a kitüntetés után a gyári újság cikkeiben a brigád neve mellett mindig szerepelt az Állami Díjas jelző, a Felszabadulás brigád a kitüntetés után sem sokban különbözött a gyár többi szocialista brigádjától. Útjuk, amely a kitüntetéséig vezetett, úgy tűnik, erőteljesen köthető ahhoz, hogy brigádvezetőjük jól menedzselte a brigádot, és a gyár vezetőségének úgy jelenítette meg önmagukat, mint a korszak hivatalos normáinak megfelelő szocialista közösséget. Mivel a brigádtagok nem egy műszakban dolgoztak, ezért a szocialista brigád programjainak szervezése, a napló vezetése a fizikai munkán kívüli többletmunkát jelentett. Bár úgy tűnik, hogy a brigádon belül is kialakultak szorosabb barátságok 21, de a kapcsolatok kialakulásában sokkal nagyobb szerep volt annak, kik dolgoztak egy műszakban, kik laktak egymáshoz közel, jártak ugyanahhoz a fodrászhoz, vagy éppen hasonló korúak voltak a gyerekeik ben a brigád feloszlása nem különbözött lényegesen más brigádok megszűnésétől. Többen betegség, nyugdíjazás miatt kiléptek a vállalattól. Mások a nehéz fizikai munkát felcserélték a könnyebbnek és jövedelmezőbbnek tartott takarítónői munkára. A gyárban maradt tagok közül többen új brigádot alakítottak. 22 A Felszabadulás brigád gyárból elkerülő tagjainak többsége már nem nagyon tartotta egymással a kapcsolatot. A brigádvezető új lakásán rendeztek még egy összejövetelt a 1980-as évek elején, utána közös 21 S. Balázsné W. Edéné lányának keresztanyja lett, W. Edéné 2000-ben bekövetkezett haláláig ápolták a barátságot. 22 Az új brigád volt a Lenin brigád. Cikkek: Harisnyagyári Dolgozó április o., 1980.december o. 13

14 rendezvényük egészen addig, amíg felkerestem őket, nem volt. Amikor találkozót rendeztem az egykor brigádtagoknak, munkatársaiknak, férjeiknek, szívesen jöttek el, de keveset beszéltek egykori kitüntetésükről, sokkal többet a gyár megszűnéséről, munkahelyi ugratásokról, családjukról. Úgy tűnik tehát, hogy a gyárhoz kötődő identitásuk sokkal erősebb. Mindenesetre, ha ma ha a kérdések nyomán egykori kitüntetésükről beszélnek, akkor beszédmódjukat az erős mi tudat jellemzi. A brigádrendezvényekről is mint kollektív élményekről számolnak be. Úgy tűnik, hogy a beszélgetések, és az általam szervezett brigádtalálkozó újraélesztették az egykori közös élmények emlékét, most már a brigádtagok szoktak néha telefonálni egymásnak, karácsonyra, húsvétra képeslapot küldeni. A kitüntetettek emlékezete Mi maradt meg mára a kitüntetés átvételével együttjáró egykori euforikus hangulatból? Azt, hogy az érintettek akkor hogyan látták magát a kitüntetési szituációt, mozaikszerűen ismerhetjük csak meg. Hiszen mára a kitüntetéshez fűzött pozitív politikai jelentéstartalmak megszűntek, sőt ellentétükbe csaptak át. A kitüntetési szituáció egy kalap alá került mindazzal, amit a közvélekedés elvetendőnek tart az előző politikai rendszerből. A kitüntetés devalválódását - a társadalmi vélekedéseknek megfelelően - közvetlen környezetükben is érzékelhették az egykor kitüntetettek. Gyermekeiktől gyakran hallották, hogy ma már ezeket a kitüntetéseket kilóra adják, unokáik kinevették őket azért, hogy egykor brigádnaplót vezettek, vagy társadalmi munkában ingyen dolgoztak. Amikor először beszélgettem az egykor kitüntetett asszonyokkal, csodálkoztak, és egy kis gyanakvással fogadták, hogy ők egykori kitüntetésük miatt lehetnek érdekesek valaki számára. Ezért a későbbiekben stratégiát váltottam, és úgy kerestem fel őket, hogy engem elsősorban gyáruk története érdekel. Érdekes módon a látogatások hatására, úgy tűnik, ismét felértékelődött az asszonyok személyes múltja. Volt, aki arról számolt be, hogy unokái el akarták vinni a brigádnaplókat, de nem engedte, mert ma is szívesen nézegeti őket, más azt jegyezte meg, hogy bár nem gondolta, hogy valaha is érdekesek lesznek a róluk szóló újságcikkek, most már nagyon örül, hogy nem dobott ki minden újságot. A beszélgetések során azt tapasztaltam, hogy a kitüntetésre elsősorban úgy emlékeznek szívesen, hogy az ahhoz fűződő egykori politikai jelentéstartamokat lecsupaszítják. Ami abból elbeszéléseik során megmarad, az maga a brigád történetének kollektív emlékezete. Szívesen idézik fel a kitüntetési eseményhez, mint alkalomhoz fűződő 14

15 történeteket, és nagy jelentőséget tulajdonítanak a kitüntetéssel kapott pénzjutalomnak. Sokat és szívesen beszélnek arról, mire költötték a pénzt. Mindannyian megőrizték magát az Állami Díjat és az ahhoz járó emléklapot. A brigád 15 éves fennállása során keletkezett brigádnaplókból csak közöttiek vannak meg. Az, hogy a naplók megmaradtak, T. Károlyné személyes bátorságának köszönhető. Amikor a gyárat privatizálták, az összes iratot zúzdába küldték. Egy ilyen szállítmányban fedezte fel az udvaron T. Károlyné a Felszabadulás brigád naplóit, és a határozott tilalom ellenére, hogy az iratokhoz nem szabad hozzányúlni, két brigádnaplót a kardigánja alatt kicsempészett a gyárból. Mindannyian megőrizték a kitüntetés alkalmával készült hivatalos fényképeket. Bármennyire is rövid volt az a pillanat, amikor az asszonyok átvették a kitüntetést, mindannyian valamilyen megjegyzéssel kommentálták az erről készült fényképeket. A kitüntetés alkalmának felidézésekor ma is erős az akkori öröm, a váratlanság érzésének megjelenítése visszaemlékezéseikben. Ennek egyik oka az is lehet, hogy az asszonyokkal csak az utolsó pillanatban, március 28-án közölték, hogy Állami Díjat kapnak. 23 T. Károlyné visszaemlékezésének magját a meglepetés, a titok, a hirtelenség adja: TEZS: - Hogy jött ez az Állami díj? T.K.-né: - Azt nem tudjuk, csak egyszer mentem fölfele az emeletre és jöttek, hogy menjek föl. Én tudtam meg először. A Bihari elvtárs a III kerületi pártbizottságról volt ottan, és az jött, és az mondta, hogy gratulál. 24 Mondom, mihez. Azt mondja, hogy Állami díjasok lettek. Mi? Mondom a formázó? Nem, csak a brigádjuk. 25 A visszaemlékező részletesen mesél arról a pillanatról, amikor értesült a kitüntetésről. A brigád tagjai közül ketten - ő és T. Tiborné - meósként dolgoztak, ezért munkaköréhez hozzátartozott, hogy a különböző műhelyekben ellenőrizze az áru minőségét. A visszaemlékezésben az első mentem fölfele kifejezés rendes munkavégzési körülményeire vonatkozik. A második menjek föl viszont már arra, hogy valaki hívatta az igazgatóságtól. T. Károlyné más történeteiben is szívesen jeleníti meg úgy olyannak, mint aki bejáratos volt az irodákba, és olyannak, aki a mindennapos konfliktusok során olyan bátran viselkedett, hogy a munkásnők szószólójaként az igazgatóhoz is felment. Visszaemlékezéseiben tehát érdekérvényesítő munkásnőként ábrázolja önmagát, nem véletlenül hangsúlyozza azt a 23 Annak ellenére, hogy az MSZMP PB már 1970 február 18-i ülésén döntött arról, hogy a Felszabadulás brigád kapja az Állami Díjat. Az ekkor tárgyalt előterjesztés: Előterjesztés az Állami Díj II. fokozatára a könnyűiparban. MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Bizottság MOL-M-KS 288. f. 36.cs./1970/ 2. őe. 24 Bihari László között volt a Budapest III. kerületi MSZMP PB első titkára. Harisnyagyári Dolgozó november o. 15

16 kitüntetés kapcsán sem, hogy ő tudta meg először. A fölfelé menet nemcsak a térbeli távolságot fejezi ki, hanem a munkások és irodisták közötti távolságtartást is szimbolizálja. 26 Fönt, az irodában viszont - eltérően a mindennapos eseményektől - nemcsak a gyár igazgatóját találta, hanem az MSZMP III. kerületi pártbizottság első titkárát, aki elsőként gratulált a kitüntetéshez. Tehát már a kitüntetés hírnökeként a gyárigazgató mellett egy politikus jelent meg az elbeszélésben. Még két fontos mozzanata a visszaemlékezésnek: az egyik, hogy ekkor, az első interjú alkalmával még T. Károlyné úgy ábrázolja, hogy nem tudták, miért ők kapták meg a kitüntetést, ezt a későbbi beszélgetések során mondta el. A másik, hogy ma úgy meséli el, hogy első gondolata az volt, hogy az egész műhely kapta meg a kitüntetést. Ez alapján úgy tűnik, hogy mi-tudata erősebben kötődhetett a műhely egészéhez, mint a brigádjához. Szívesen beszélnek a brigád tagjai ma fel a parlamenti fogadásról, hiszen akkor voltak életükben először - és sokan valószínűleg utoljára - az épületben. Többük számára a parlamenti fogadás meghatározó élménye az ahhoz kötődő evés-ivás. De nem a kulináris élvezeteket, hanem inkább azt hangsúlyozzák, mennyire zavarban voltak, amikor pincér szolgálta fel neki a vörösbort, és az asztalokon kaviár és déligyümölcsök voltak. E. Pálné visszaemlékezésében szerepel a rendkívüli helyzet miatt érzett zavar, de az öröm, a kíváncsiság is, majd az esemény visszahatása mindennapjaira: Mindenféle volt a fogadáson. Sosem felejtem el, az igazgatónk hozatott nekem egy pohár vörösbort. Volt minden. Húsok nyárson sütve. A pincérek fehér kesztyűben szolgáltak ki. Ott ettem először kaviárt. Nagy, vörös volt. Később utána a férjemmel vettünk kaviárt, de az már nem volt olyan jó. Valahogy másmilyen volt. 27 A zavar oka lehetett, hogy egyrészt közvetlen közelről először szembesültek azzal, hogy a hivatalos beszédmód fogyasztási javakban dúskáló, puritán szemlélete ellenére a hatalmasságok rendezvényeiken bőségesen roskadozó asztalokról válogathatnak. Másrészt ezek az emlékek azt erősítik, hogy annak ellenére, hogy a propagandában privilegizált társadalmi csoporthoz tartoztak, ezt nem élték meg mindennapi élményként. Mivel a társadalmakban a kiemelt státusz egyik jele, hogy a privilegizált csoportokhoz tartozók mindennapjaikban fogyasztanak különlegesnek számító ételeket, italokat is. A munkásnők elbeszéléseiben gyakran jelenik meg egyenruhás udvarló (rendőr, katonatiszt, fegyőr), mint magasabb társadalmi csoporthoz tartozó személy. A parlamenti ünnepség során kötött egyik 25 Interjú T. Károlynéval. 7. o november 9. A tanulmányban idézett interjúkat Tóth Eszter Zsófia készítette. 26 A munkások nyelvhasználatában rejlő különbségtételek elemzését ld. Haraszti Miklós: Darabbér. Bp., Interjú E. Pálnéval. 15. o július

17 ismeretség is az elérhetetlen társadalmi felemelkedési vágyat szimbolizálja. Az egyik brigádtag már a sokadik interjú során mesélte el, hogy őt kinézte magának egy újságíró a fogadáson, többször hívogatta telefonon a gyárban is, de ő visszautasította közeledését, mert úgy érezte, nem valók egymáshoz. Másnak a parlamenti fogadással kapcsolatos, sokáig titkolt története az volt, hogy a felfokozott érzelmi állapot miatt sírva fakadt, amikor az Országház lépcsőjén ment fel, hogy átvegye a kitüntetését. Nem csoda, hiszen olyan személyiségekkel haladt együtt, akik számára korábban példaképként jelenhettek meg, mint például Weöres Sándor, Fábri Zoltán vagy Illyés Gyula. A brigádvezető visszaemlékezése volt az egyedüli, amely a meglepetésen kívül a kitüntetéshez kapcsolt egykori politikai jelentéstartalmakra utalt. Ő kiemelte, hogy ők elsőként kaptak, mint női szocialista brigád ilyen magas állami kitüntetést: Az, hogy ránk esett a választás ez egy olyan dolog volt akkor, hogy ez az Állami-díj a legmagasabb díj volt. Ebben az volt a szép akkor, hogy, mint női fizikai munkások mi kaptuk meg legelőször. Nagyon meglepő volt. Azt hiszem március 28-án szóltak nekünk, hogy mindenki úgy készüljön, hogy április 4-én megyünk a Parlamentbe. Nem tudtuk, hogy miért. Csak ott tudtuk meg, hogy mit kaptunk. 28 A többiek emlékezetében a politikai jelentéstartalom tabutéma, amely abból is fakad, hogy a brigádvezető használta talán legerőteljesebben fel a kitüntetést saját státuszának reprezentálására, illetve ő volt politikailag a brigádtagok legképzettebb. A brigád egykori vezetője, nyugdíjasként közel húsz éve egy színházban dolgozik. Ma sokkal szívesebben mesél történeteket a színészekről, az előadásokról, vitrinjében a színház egyik színészétől kapott dedikált fényképet tart. Lakásában nyoma sincs annak, hogy egykor egy kitüntetett brigád vezetője volt, de ő az, aki megőrizte a brigáddal kapcsolatos hivatalos levelezést és újságcikkeket. Más brigádtagok viszont lakásukban szimbolikus jelentőségű helyre helyezték Állami Díjukat: T. Jánosné jól látható helyre, a szekrény tetejére helyezte az Állami Díjhoz tartozó emléklapot, viszont a díj értékvesztését az ő életútjában is szimbolizálja, hogy kitüntetéseivel unokái játszanak, a róluk szóló újságcikkeket a Nők Lapja kivételével kidobta. S. Balázsné férje külön fali vitrint készített felesége kitüntetéseinek, ahol középre helyezte el az Álllami Díjat. Az ő életútelbeszéléseiben ma is identitásképző erejű a kitüntetés, melyet élete nagy ajándékának tart. Amikor a többi brigádtagnak meséltem a vitrinről, egyrészt egy kicsit irigykedtek, hogy a férj milyen nagy becsben tartotta felesége kitüntetéseit, másrészt túlzásnak tartották. Ez a sokféle viszonyulás a kitüntetéssel kapcsolatos tárgyakhoz is mutatja, hogy ma milyen sokrétű jelentéstartamokat kapcsolnak a brigád egykori tagjai Állami Díjukhoz. 29 Azt, hogy a kitüntetés nőknek szólt, több brigádtag is hangsúlyozta, építve ezzel a hivatalos ideológia által is támogatott emancipációs beszédmódra. A munkásasszonyok nem egyformán idézik fel azt, hogy a kitüntetettek között csak igen kevés nő volt, valamint azt, 28 Interjú S. Vilmosnéval. 3. o október Magát a kitüntetés elnevezését többen el szokták rontani. A ma már nem adományozott kitüntetést gyakran nevezik Állam Díjnak. 17

18 most. 30 Mára, amikor a kitüntetéshez akkor kapcsolt politikai indíttatású jelentéstartalmak értéküket vesztették, hogy számukra mennyiben volt fontos a rendszer azon gesztusa, hogy munkásnőket tüntet ki. Egy részük kifejezetten fontosnak tartja, hogy nőként állami kitüntetést kapott, mások inkább arra emlékeznek vissza, hogy családjuk hogyan örült a kitüntetéssel járó pénzösszegnek. A kitüntetés dicsősége erősítette a lokális identitást. Ezt lakóhelyükön nemcsak a III. kerületi párttitkár gratulációja erősítette, hanem aki vidékről származott el, és a brigád tagjainak többsége ilyen volt, annak a családja a faluban, a kisvárosban is büszkélkedhetett az asszony kitüntetésével. Ma, amikor vidéken maradt családtagjaikat felkerestem, és a munkásnők egykori kitüntetéséről kérdeztem őket, a közvélekedésnek megfelelően viszonyultak a kitüntetéshez. Volt, aki letagadta, hogy tudott az egykori kitüntetésről, más a kitüntetésből vásárolt Trabantot emlegette, de a kitüntetés helyét a család kollektív emlékezetében legfrappánsabban az egyik munkásasszony öccse fogalmazta meg: Az a helyzet, hogy én itthon voltam Én annyit tudtam róla, hogy megkapták. Hát, végeredménybe, amikor a mama megkapta az anyasági érdemrendet, az is öröm volt. Tíz gyerek volt. Én, amikor megkaptam a minisztériumi kitüntetést, nekem is öröm volt A másik testvér, mikor előléptették, az is egy öröm volt. Jobban örültek abba az időbe az emberek ilyen dolgoknak, mint a családok számára a parlamenti fogadás emlékén kívül a kitüntetéssel járó pénzből vásárolt tárgyak jelenítik meg a kitüntetés értékét. T. Károlyné: Amikor megkaptam a kitüntetést. Jézus Mária, mondom, gyere, kisfiam, számoljuk meg gyorsan, egy, kettő, három, négy... hány nulla is ez, mennyi pénz van itt. Jaj, de boldog voltam, nem is igaz. 31 Többnyire tartós fogyasztási cikkeket vásároltak az asszonyok a kitüntetéssel járó pénzösszegből, melyek a Kádár korszak fogyasztási lázában egyfajta értéket képviseltek. Van, akinél ma is működik a varrógép, másnak az unokája hajtja az Állami Díjból vett Trabant utódját. A Kádár korszak fogyasztói kultúrájában a kitüntetés lehetőséget adott arra, hogy a brigád tagjai, hacsak egy pillanatra is, de kilépjenek környezetükből. Saját életútjukban a pénzjutalom az anyagi biztonságot is szimbolizálta, és a megvásárolt tartós fogyasztási cikkek elbeszéléseikben sokkal inkább bírnak identitásképző erővel, mint maga a kitüntetés. Kádár János a munkásasszonyok emlékezetében Arról, hogy miért a Felszabadulás brigád kapta az Állami Díjat, a brigád egykori tagjainak határozott véleménye van. A brigádvezető kérdésemre rögtön elmesélte a saját verzióját, míg a többiek eleinte titkolóztak. T. Károlyné és K. Györgyné először csak suttogva beszéltek a kitüntetés körülményeiről. Mit titkolnak? Azt, hogy ők kapták meg a kitüntetést, mindannyian annak tulajdonítják, hogy Kádár Jánossal személyes kapcsolatban álltak. A brigádvezető a brigád nevében levelezett Kádár Jánossal. 32 A párt első titkára levélváltásaik nyomán meghívta június 1-jére a brigád tagjait a Fehér házba, majd 30 Interjú F. Józseffel. Túrkeve o október Interjú T. Károlynéval. 9. o november A brigádvezető a levelek egy részét megőrizte, és rendelkezésemre bocsátotta. A leveleket mellékletben közlöm. 18

19 várni. 34 Másrészt több interjúalanynak erős félelemérzete van attól, hogyha megmutatja nekem látogatást tett október 24-én a Harisnyagyárban ben megkapták az Állami Díjat. Életútjuk során tehát többször személyesen találkoztak a politikussal, ez környezetükben természetesen nem számított mindennapos élménynek. Kádár János igazságos Mátyás királyként jelenik meg elbeszéléseikben, aki bár általában távol tevékenykedik tőlük, de időnként felbukkan. Levelet küld, vendégül látja a brigádtagokat munkahelyén, majd a látogatást viszonozza a gyárban, végül elismeri a brigádtagok munkáját: kitüntetést oszt számukra. A brigád tagjai számára Kádár János képviselte a kitüntetést osztó személyt, és továbbra is nagyon büszkék arra, hogy vele személyesen leveleztek, kapcsolatban álltak. Kádár János elbeszéléseikben megjelenik igazságtevőként is, hiszen válaszol a brigádtagoknak, annak ellenére, hogy a gyári párt- és szakszervezeti vezetők ellenezték a levelezést. Azonban a Kádár Jánossal kapcsolatos élményeik elbeszéléséhez is újabb és újabb értelmezések tapadtak a rendszerváltás után. Interjúalanyaim közül többen úgy érzik hiszen hozzájuk is eljutnak a média, elsősorban a televízió és a rádió múltértelmezései, hogy ma Magyarországon Kádár Jánosról csak pozitívan beszélni nem helyénvaló. Ezt az összetett érzést többféle tényező is motiválja. Egy gyári főművezető közvetlenül egy október 23-i interjúban úgy ábrázolta Kádár Jánost, mint akit az 56 utáni megtorlások miatt nem lehet pozitív történelmi személyiségnek tartani: Kádár Jani bácsi rendes ember volt, csak hát azok a kivégzések ne lettek volna. Miért kellett Nagy Imrééket Romániába vinni? És a Maléter miért ment ki Tökölre? Én biztos nem mentem volna a helyében, nem lehetett ott semmi jót azokat a gyakran fényképalbumban őrzött fényképeket amelyet ő csinált Kádár Jánosról, vagy ő maga látható a politikus társaságában, akkor ebből még problémái lehetnek. 35 Az interjúk során többeknél tapasztaltam heves elzárkózást a politikától, mint beszédtémától. Már-már standard válasz volt, hogy engem nem érdekel a politika. Főként azok feleltek így eleinte kérdéseimre, akik mindennapjaikban úgy alkalmazkodtak a korszak politikai elvárásaihoz, hogy aktívan szakszervezeti és pártmunkát végeztek. Ma Kádár János a hatalomnak egy olyan képviselőjét is jelenti számukra, aki egykoron nagy hatalommal rendelkezett, és azzal büszkélkedni is lehet, hogy ők vele személyes kapcsolatban álltak. Élményeiknek ez az aspektusa szintén a közös fényképekkel kapcsolatos viszonyukban fejeződik ki. Úgy érzik, 33 A látogatásról tudósított a Népszabadság és a Nők Lapja. Népszabadság, október 25., Nők Lapja november o. 34 Interjú Cs. Lászlóval. 12. o október

20 családjuk kollektív emlékezetében megőrzendő, hogy ők kezet foghattak egykoron a politikussal: Azt a fényképet, amikor az Állami Díjat átveszem, odaadtam a menyemnek, mert a munkahelyén mesélte, hogy mi kaptunk kitüntetést. Azt mondták, az nem lehet, hogy egy politikus kezet fogjon egy munkással. Mondta, dehogynem, elhozza a képet megmutatni, mert az ő anyósával kezet fogott egy politikus. 36 A személyes emlékek és a rendszerváltás utáni Kádár János értékelések között feszülő ellentmondások jól érzékelhetőek a brigádvezetőnek a politikusra vonatkozó visszaemlékezéseiben és elhallgatásaiban. Az ő ötlete volt, hogy a brigád levelezzen Kádár Jánossal, ő írta meg a leveleket is. Amikor a brigád tagjai Kádár Jánoshoz voltak hivatalosak vendégségbe a Fehér Házba, visszaemlékezéseik szerint azon egy percig sem gondolkoztak, hogy a brigádvezető a küldöttség tagja legyen. Mivel a brigád minden tagja nem mehetett be a Fehér Házba, ezért annak eldöntésére, hogy a brigád többi tagja közül ki menjen be, sorsot húztak. Ennek ellenére, a levelezés nyomán született kapcsolat csúcspontjának tartott gyári látogatáson nem a brigádvezető arathatta le a babért. A brigádtagok visszaemlékezései szerint a gyári szakszervezeti- és pártvezetőség éppen ekkor küldte el szakszervezeti beutalóval egy al-dunai hajóútra, ahová mivel ez soha vissza nem térő alkalomnak számított el is ment, így nem találkozhatott a gyárban Kádárral. Mi lehetett az oka annak, hogy a brigádvezetőt üdülni küldték? Természetesen lehetett az is, hogy egy embert jutalmaztak így a brigádból, azonban a brigádtagok emlékezetében ez másképp jelenik meg. Szerintük a gyári pártvezetők irigységének köszönhette a brigád vezetője, hogy pont akkor küldték üdülni, mikor Kádárral is találkozhatott volna a gyárban. Ebben a konstrukcióban azonban Kádár végül igazságot osztott, mert a kitüntetést a brigádvezető távolléte ellenére a brigád kapta. A brigádvezető életútjában a kitüntetést egy olyan jelentős állomásként ábrázolja, amelyet még számos közéleti siker követett. Ezekről a sikerekről már nem olyan szívesen beszél, mint magáról a kitüntetésről. Elbeszéléseiben ezek az évek mozgalmas időszakként jelennek meg, amikor gyakran járt fogadásokra is. Tehát a korszakban elismertnek tartott brigád vezetője számára a kitüntetés egy olyan esemény volt, amellyel egyrészt a gyári vezetőségnek is megjelenítette, hogy az általa követett addigi önreprezentációs stratégiák helyesek, másrészt a brigád tagjai érezhették úgy, hogy a kitüntetést neki is köszönhetik. Sőt, a kitüntetés nyomán indult be közéleti karrierje is, melynek végét elbeszélései szerint megbetegedése, majd leszázalékolása jelentette. 37 T.E.ZS.: - Miért a Felszabadulás brigád kapta a kitüntetést? S. V.-né: - Hát, hogy mi kaptuk meg, gondolom függött a vállalat vezetőségétől, meg mástól is. Többen föl lettek terjesztve. Hogy minket választottak ki azért, mert valamiért. 38 Akkor azért is volt, mert volt egyszer-kétszer Kádár nálunk, 68-ban volt. Mert én közben leveleztem a Kádárral... Megválasztottak egyszer ilyen elnöknek és akkor én, nem is tudom, milyen gondolat támadt bennem, küldtem egy táviratot neki. Nem is képzeltem, hogy fog válaszolni, és válaszolt, és megköszönte a gratulációt. Ettől egy kicsit úgy föl is bátorodtam. Mindig úgy 35 Szintén Cs. László főművezető volt az, aki miután vonakodva megmutatta a Kádár Jánosról készített fényképeit, azt mondta: Ezért nem vernek meg engem most? Interjú Cs. Lászlóval. 8. o október Interjú T. Károlynéval. 34. o április 13. Bár ez a történet Ilku Pálra vonatkozik, hasonlóakat meséltek a Kádár Jánosos fényképeikről is. 37 A közéleti karrier állomásai: a gyári szakszervezeti tanács tagja, részvétel a szocialista brigádok III. országos tanácskozásán III. kerületi MSZMP pártbizottság tagja részvétel a szocialista brigádok IV. országos tanácskozásán, az Országos Béketanács tagja kijevi jutalomút, felszólalás a szocialista brigádvezetők vállalati tanácskozásán fölszólalás a Központi Gyár pártértekezletén, küldött a III. kerületi MSZMP pártértekezletre. Harisnyagyári Dolgozó április o., május o., június 8.3. o., szeptember o., október o., december o., február o. 38 Kiemelések tőlem. T. E. Zs. 20

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

100 női önismereti kérdés. 100 önismereti kérdés azoknak a nőknek, akik javítani akarnak magukon, a párjukon és a párkapcsolatukon

100 női önismereti kérdés. 100 önismereti kérdés azoknak a nőknek, akik javítani akarnak magukon, a párjukon és a párkapcsolatukon 100 női önismereti kérdés 100 önismereti kérdés azoknak a nőknek, akik javítani akarnak magukon, a párjukon és a párkapcsolatukon Kedves Olvasó! Talán az Ön fejében is megfordult a kérdés: vajon miért

Részletesebben

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA Azokról, akik elmentek, akiket a kilencvenes évek kilátástalansága arra kényszerített, hogy máshol próbáljanak szerencsét, azokról általában gyorsan megfeledkezünk. Valahogy ezt

Részletesebben

Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 4/2012. (III.07.) számú RENDELETE

Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 4/2012. (III.07.) számú RENDELETE Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2012. (III.07.) számú RENDELETE a díszpolgári cím adományozásáról Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Elképesztő show-t csinált a fideszes Kern és a szocialista Garas

Elképesztő show-t csinált a fideszes Kern és a szocialista Garas SAJTÓMEGJELENÉSEK ARCHÍVUMA FORRÁS: http://cink.hu/oruletes-show-t-csinalt-a-fideszes-kern-es-a-szocialist Elképesztő show-t csinált a fideszes Kern és a szocialista Garas Szily László Szily László Téma:

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről

Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről A 10/2012. (IV. 26.) önkormányzati rendelet módosításával (*) egységes szerkezetbe

Részletesebben

A 15/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt rendelet.

A 15/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt rendelet. PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2013. (II. 27.) önkormányzati rendelete a kitüntetések, elismerő címek, díszpolgári cím adományozásáról Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek!

Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Vannak emberek, akiken érződik, hogy a helyükön vannak, tudják mit akarnak, miért vannak a földön. Mások nyugtalanok, keresik, de nem

Részletesebben

XIV. 1 Személyi fondok töredékeinek levéltári gyűjteménye g) Still Ferenc iratai (1918 ) , é. n.

XIV. 1 Személyi fondok töredékeinek levéltári gyűjteménye g) Still Ferenc iratai (1918 ) , é. n. XIV. 1 Személyi fondok töredékeinek levéltári gyűjteménye 1800 2005 g) Still Ferenc iratai (1918 ) 1922 1990, é. n. Still Ferenc (Vác, 1919. aug. 6 Vác, 2010. jún. 15.), szülei: id. Still Ferenc ácssegéd

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

Egy nagyhírű, nemzetközi cég

Egy nagyhírű, nemzetközi cég Álláshirdetés Egy nagyhírű, nemzetközi cég álláshirdetését nemcsak munkanélküliek olvasták, hanem mások is, akik jobb munkához akartak jutni. A hirdetés elején a cég tevékenységéről, tevékenységének hatékonyságáról

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN oral history 186 [ ] SÁRAI SZABÓ KATALIN Változatok az identitásra Az utóbbi években Magyarországon is egyre több kutató fordul a nôtörténet (gender) felé, és szaporodik az egyes nôi csoportok vizsgálatával

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) sz. önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapítására és adományozására

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) sz. önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapítására és adományozására Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) sz. önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapítására és adományozására Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

Mit közvetítenek a női magazinok 2012-ben?

Mit közvetítenek a női magazinok 2012-ben? Haraszti Adrienn Tömör Ágnes Mit közvetítenek a női magazinok 0-ben? A Nők Lapja, a Kiskegyed, az Éva és a Cosmopolitan magazinok 0-es évfolyamának tartalomelemzése Bevezetés A tömegkommunikáció korszakában

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország címerének

Részletesebben

MagyarOK B1+ munkalapok 6

MagyarOK B1+ munkalapok 6 1. Egyetértek. Nem értek egyet. munkalap Egyetért? Nem ért egyet? Írja le az érveit! Lassan az lesz a furcsa, ha az emberek egymással beszélgetnek, és nem a telefonjukat bámulják.... Soha nem fogok szótlanul

Részletesebben

Mindennapi élet és mentalitás a Kádár-korban

Mindennapi élet és mentalitás a Kádár-korban Történelemtanítás a gyakorlatban Mindennapi élet és mentalitás a Kádár-korban Repárszky Ildikó Saját családi fényképeim alapján néhány elképzelhető téma, illetve az odatartozó képek elemzési szempontjai,

Részletesebben

Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV

Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV A kötet gondozásában közremûködött a Feldmár Intézet. A Feldmár Intézet szellemi mûhely, amely a filozófia, az etika és az interperszonális fenomenológia eszközeivel

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... 1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Csaplár Vilmos KURVA VAGYOK

Csaplár Vilmos KURVA VAGYOK Csaplár Vilmos KURVA VAGYOK Csaplár Vilmos Kurva vagyok (Karriertörténet) Regény 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Csaplár Vilmos 1. Elvárok mindenféle ajándékot férfiaktól, de a tudat, hogy nem vagyok rászorulva,

Részletesebben

Tegezés, magázás. Tegeződés: a beszélgetőpartnerünknek azt mondjuk, hogy te. Tegezünk: barátokat családtagokat gyerekeket és (legtöbbször) kollégákat

Tegezés, magázás. Tegeződés: a beszélgetőpartnerünknek azt mondjuk, hogy te. Tegezünk: barátokat családtagokat gyerekeket és (legtöbbször) kollégákat Tegezés, magázás 1 ) Alapszabályok Tegeződés: a beszélgetőpartnerünknek azt mondjuk, hogy te. Tegezünk: barátokat családtagokat gyerekeket és (legtöbbször) kollégákat Magázódás: a beszélgetőpartnerünknek

Részletesebben

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete elnöke és alelnöke a KASZ MUNKAVÁLLALÓKÉRT. kitüntetésben részesítette Müller Jánosnét,

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete elnöke és alelnöke a KASZ MUNKAVÁLLALÓKÉRT. kitüntetésben részesítette Müller Jánosnét, IIDddd A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete elnöke és alelnöke a KASZ MUNKAVÁLLALÓKÉRT kitüntetésben részesítette Müller Jánosnét, a Nógrádker Zrt. Szakszervezeti Bizottságának titkárát, a KASZ

Részletesebben

Annus szobalányként dolgozott,

Annus szobalányként dolgozott, Annus döntése Annus szobalányként dolgozott, akkor már majdnem 10 éve, amikor az asszonya váratlan ajánlattal állt elő. Kedves Annuskám, tudja mennyire szeretjük magát, a férjem és én is. Családtagnak

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

"METRÓ" Budapesti Földalatti Vasút MUNKAVERSENY SZABÁLYZATA. /készült az 1007/1972./IV.12./Korm. számú határozat alapján/

METRÓ Budapesti Földalatti Vasút MUNKAVERSENY SZABÁLYZATA. /készült az 1007/1972./IV.12./Korm. számú határozat alapján/ "METRÓ" Budapesti Földalatti Vasút MUNKAVERSENY SZABÁLYZATA /készült az 1007/1972./IV.12./Korm. számú határozat alapján/ Érvényes: 1972. április 2-től 1972. december 31-ig. - Selejtet már 72-ben is tudott

Részletesebben

JELENKOR. Propaganda Hitler után

JELENKOR. Propaganda Hitler után JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

FŐÚRI LAKÁSKULTÚRA MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN

FŐÚRI LAKÁSKULTÚRA MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Óhidy Viktor FŐÚRI LAKÁSKULTÚRA MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Doktori disszertáció tézisei Budapest 2007. 1 Hazánk történelmének 1867 és 1918 közötti szakasza a dualizmus időszaka, amelyet a gyors

Részletesebben

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku

Részletesebben

EMLÉKEZTETŐ. a mentálhigiénés előadások, foglalkozások

EMLÉKEZTETŐ. a mentálhigiénés előadások, foglalkozások RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 4516 DEMECSER, HUNYADI UTCA 2. PANKOTAI JÓZSEF PLÉBÁNOS ÜGYFÉL-AZONOSÍTÓ: 1005408160 TÁMOGATÓ HATÁROZAT AZONOSÍTÓJA: 1695617793 PÁLYÁZAT CÍME: EGYÜTT A JÖVŐÉRT MENTÁLHIGIÉNÉS

Részletesebben

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007.

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. VARSÁNYI LÁSZLÓNÉ SZOLFÉZS TANSZAKI NAP A VÁCI ZENEISKOLÁBAN Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. március 22-én. A személyes meghíváson kívül egy szép meghívó

Részletesebben

AZ ÚJ CSALÁD MOZGALOM HÍRLEVELE

AZ ÚJ CSALÁD MOZGALOM HÍRLEVELE AZ ÚJ CSALÁD MOZGALOM HÍRLEVELE 3. szám, 2015. március 3. szám - 2015. március Apró lépések a családokért Néhány évvel ezelőtt egy kolléganőm felhívott, hogy nem tudja, mit csináljon, ugyanis abortuszra

Részletesebben

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Évtizedek óta nem zajlott a Magyar Tudományos Akadémián tudományok doktora, illetve

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Munkások, munkáspolitika a Kádár-korszakban és a rendszerváltás időszakában

Munkások, munkáspolitika a Kádár-korszakban és a rendszerváltás időszakában Bartha Eszter Munkások, munkáspolitika a Kádár-korszakban és a rendszerváltás időszakában A hatalom kérdései a munka világában REWORK-OTKA Kutatócsoport műhelyszemináriuma 2017. január 19. hivatalos ideológia

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország címerének

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szám: 1-19/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. augusztus 22-én megtartott rendkívüli üléséről. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Tengelic Község Önkormányzata

Részletesebben

A Kossuth Szövetség arany okleveles díjazottja lettem

A Kossuth Szövetség arany okleveles díjazottja lettem A Kossuth Szövetség arany okleveles díjazottja lettem A Kossuth Szövetség az idén is pályázatot hirdetett, A szó az első, a tett a második címmel, melynek célja a hagyományok ápolása, a kossuthi emlékek

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

I. Fejezet. Díszpolgári cím

I. Fejezet. Díszpolgári cím PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2004. (III. 26.) r e n d e l e t e kitüntetések, elismerő címek, díszpolgári cím adományozásáról * Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről Egyesületünk 2005. október 27 én alakult szülői kezdeményezésre. Célja: Tápiószecsőn és a környező Tápió vidék - Kistérségben értelmi vagy testi

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Néhány bevezető szó: közel 400 évig együtt éltünk a Habsburgokkal, minden közös volt, a minisztériumok, a közigazgatás, a levéltár is, a sok száz év alatt felgyűlt iratanyaggal

Részletesebben

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

2007. 02. 16. Hamupipőke volt az Operabálon 18:46:55 MINT A MESÉBEN. Hintó helyett limuzin jött, a topánkáját meg kis híján elhagyta

2007. 02. 16. Hamupipőke volt az Operabálon 18:46:55 MINT A MESÉBEN. Hintó helyett limuzin jött, a topánkáját meg kis híján elhagyta 2007. 01. 21. 2007. 01. 22. 2007. 01. 27. 2007. 02. 16. Hamupipőke volt az Operabálon 18:46:55 MINT A MESÉBEN Hintó helyett limuzin jött, a topánkáját meg kis híján elhagyta Ötszáz jelentkezőből lett az

Részletesebben

című kutatási projekt

című kutatási projekt Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek című kutatási projekt TÁMOP -5.5.5/08/1-2008-0001 LMBT ALMINTA KÉRDŐÍV A

Részletesebben

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1 BEVEZETŐ A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány fennállása óta kiemelt célcsoportként kezeli a női vállalkozókat. Az alapítvány munkatársai naponta ismernek meg egyedi emberi, vállalkozói, női sorsokat

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18.

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Mozgókép Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Kedves Testvérek! Sokszor érzi az ember, hogy egy prédikációban jó tanácsokat kap, példamutatást, utat, amin járni lehet, iránymutatást,

Részletesebben

SZEGLET IRODALMI TÁRSASÁG 2. ANTOLÓGIA SZERKESZTETTE: VARGA MAGDOLNA BUDAPEST 2015.

SZEGLET IRODALMI TÁRSASÁG 2. ANTOLÓGIA SZERKESZTETTE: VARGA MAGDOLNA BUDAPEST 2015. SZEGLET IRODALMI TÁRSASÁG 2. ANTOLÓGIA SZERKESZTETTE: VARGA MAGDOLNA BUDAPEST 2015. Készült az Underground Kiadó és Terjesztő Kft. támogatásával, magánkiadásban BEVEZETŐ Történetünk 2005-ben kezdődött.

Részletesebben

TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL

TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLlÉTÉRŐL 2012 1 Miről szól az UNICEF gyermekjólléti jelentése, és mi a célunk vele? 2 Te is kíváncsi vagy, hogyan élnek ma Magyarországon

Részletesebben

TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL

TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL 2012 1 Miről szól az UNICEF gyermekjólléti jelentése, és mi a célunk vele? Te is kíváncsi vagy, hogyan élnek ma Magyarországon

Részletesebben

Wass Alber Polgári Kör Egyesület Törökszentmiklós (Magyarország, Jász- Nagykun-Szolnok Megye)

Wass Alber Polgári Kör Egyesület Törökszentmiklós (Magyarország, Jász- Nagykun-Szolnok Megye) Wass Alber Polgári Kör Egyesület Törökszentmiklós (Magyarország, Jász- Nagykun-Szolnok Megye) 2008. január 5. Egyesületünk megalakulása. Az egyesület létrehozása egy baráti társaság kezdeményezéséből jött

Részletesebben

A másság elfogadása a társadalomban

A másság elfogadása a társadalomban A másság elfogadása a társadalomban Jelige: Harc és ápolás Készítette: Hajdú Lili Témaválasztás indoklása Témám a leszbikusság, melyet személyes indíttatásból választottam Szerencsés vagyok, mert soha

Részletesebben

1 Módosította a 15/2012. Gárdonyi önkormányzat rendelet

1 Módosította a 15/2012. Gárdonyi önkormányzat rendelet Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/1991. (II. 12.) a városi címer és zászló használatáról, valamint a díszpolgári intézményről 1 (az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben) I.

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban Veres Valér A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban A romániai magyarság létszámcsökkenésének egyik fő oka az alacsony gyermekvállalási kedv. E tanulmány fő célja

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem

Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem Bokor Zsuzsa NÕI ÉLETEK ÉS TÖRTÉNETEK A XX. SZÁZADBAN. EGY NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS MARGÓJÁRA 1 Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem sokan mások is provokatívnak találhatják. Az

Részletesebben

Méltó születésnapi ajándék

Méltó születésnapi ajándék Szeged gazdálkodásának egyre nagyobb hányadát teszik ki azok az állami és uniós pályázatok, melyeket teljes egészében a város fejlesztésére fordítanak. Az idén 32 milliárd forintot fektetnek be a város

Részletesebben

Elnökségi ülés vendégekkel

Elnökségi ülés vendégekkel Elnökségi ülés vendégekkel Nem volt hétköznapi esemény a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugdíjasainak Országos Szövetsége elnökségének novemberi értekezlete. Jeles vendégek érkeztek a Mátyás utcába Czikora

Részletesebben

SZÉKELYFÖLD LIMINÁLIS HELYZETEI

SZÉKELYFÖLD LIMINÁLIS HELYZETEI LÕRINCZ D. JÓZSEF SZÉKELYFÖLD LIMINÁLIS HELYZETEI Oláh Sándor: Kivizsgálás. Írások az állam és a társadalom viszonyáról a Székelyföldön, 1940 1989. Csíkszereda, Pro-Print Könyvkiadó, 2008, 387 oldal A

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

Majoros Mirella: Legyetek nők, ha tudtok

Majoros Mirella: Legyetek nők, ha tudtok Majoros Mirella: Legyetek nők, ha tudtok Majoros Mirella Legyetek nők, ha tudtok (Részlet) A szerelem misztérium a szex-szenvedély is az arról van szó mi férfiak, férfiak maradjunk, és nők a nők szabadok,

Részletesebben

A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI

A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI I SKOLARENDSZERüNK RÉGÓTA KÜZD A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS helyzetű fiatalok képzésének gondjaival. 1990-től e réteg számára újfajta iskolatípus jelent meg: a speciális

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Acél-Mű. Ózd, Benkő Imre fotóművész kiállítása

Acél-Mű. Ózd, Benkő Imre fotóművész kiállítása Acél-Mű. Ózd, 1987 2012 Benkő Imre fotóművész kiállítása 2013/11/25-2014/01/12 [1] Az első találkozáson a gyár fényszegény csarnokában a vasmunkások megdöbbent szoborarcát látva, tudtam, hosszútávon visszajárok

Részletesebben

HARMATCSEPP LEVELEZŐS TANULMÁNYI VERSENY Olvasás-szövegértés III.

HARMATCSEPP LEVELEZŐS TANULMÁNYI VERSENY Olvasás-szövegértés III. A versenyző neve: HARMATCSEPP LEVELEZŐS TANULMÁNYI VERSENY Olvasás-szövegértés Forduló: III. Osztály: 3. Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Az iskola kódja: H- Elérhető pontszám: 39 p. Ellenőrizte:

Részletesebben

AZ ÉNEK A LELKI GAZDAGSÁG ALAPJA

AZ ÉNEK A LELKI GAZDAGSÁG ALAPJA AZ ÉNEK A LELKI GAZDAGSÁG ALAPJA 2014.05.03. 05:22 szerző: Bertalan Melinda Veszprém gazdag zenei kultúráját a kiváló ének-zenei oktatás alapozta meg hangzott el a Veszprémi Történelmi Szalon 11. rendezvényén

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2012. (IX. 07.) önkormányzati rendelete az önkormányzati kitüntetésekről és elismerő címekről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Helyszín: Nick Ideje: 2014. szeptember 20. 10.00 óra Szeptember 20-án ismét egy kedves meghívásnak

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

Az evangélium ereje Efézusban

Az evangélium ereje Efézusban Az Ige növekedése Lekció: Lk. 10.1-20 2009. okt. 18. Textus: ApCsel. 19.8-40 Gazdagrét Az evangélium ereje Efézusban Az Ige növekedése útján Pál apostol három olyan városban hirdette az evangéliumot, amelyek

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2010. (V.13.) Önkormányzati rendelete az

Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2010. (V.13.) Önkormányzati rendelete az Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2010. (V.13.) Önkormányzati rendelete az EGYEKÉRT díj alapításáról A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A.. (2) bekezdésében,

Részletesebben

Fodor András halálára

Fodor András halálára PERSZONÁLIA Fodor András halálára Az Országos Széchényi Könyvtár nevében búcsúzom Fodor Andrástól, a költőtől, írótól, művésztől - és Fodor Andrástól, a könyvtárostól, kedves kollégánktól. Az egykori Eötvös

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

KUTATÁS KÖZBEN. A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában. kutatás közben 879

KUTATÁS KÖZBEN. A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában. kutatás közben 879 kutatás közben 879 KUTATÁS KÖZBEN A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában Cikkünk áttekinti az ukrajnai civil szektor szociális területen kifejtett tevékenységét 1990-től napjainkig,

Részletesebben

Az első osztályos olvasókönyvek olvasmányainak világképe és értékszemlélete 1. Vargáné Nagy Anikó. kutatás közben 535

Az első osztályos olvasókönyvek olvasmányainak világképe és értékszemlélete 1. Vargáné Nagy Anikó. kutatás közben 535 kutatás közben 535 rán tanulmányozunk. Gyarmati Gyöngyi egy tanulmányában Barbara W. Sommer-Mary Kay Quinlandet idézi. Az amerikai szerzőpáros véleménye szerint a szóbeli közléssel járó kifejezőeszközök

Részletesebben