Non-profit vállalkozásfejlesztés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Non-profit vállalkozásfejlesztés"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció SZAK Nappali tagozat EUkapcsolatok szakirány Nonprofit vállalkozásfejlesztés (A nonprofit vállalkozásfejlesztés lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében) Készítette: Renkó Edina Budapest,

2 Tartalom I. Bevezető... 5 II. A KKVk definíciója... 7 III. A KKVk helyzete : A KKVk történelmi szerepe : A kisvállalkozások gazdasági jelentősége A kis és középvállalkozások gazdaságban betöltött szerepe : Kis és közepes vállalkozások fejlesztését támogató szervezetek IV. A nonprofit szektor A nonprofit szervezetekre vonatkozó fontosabb jogszabályok V. A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány A BVK bemutatása A Szervezet Alapító Okiratában foglalt adatai A BVK infrastruktúrája A BVK tevékenységeinek ismertetése A, Vállalkozói hitelezés: B, Vállalkozói oktatás C, Tanácsadás D, Rendezvények, konferenciák E, Kiállításon való megjelenés: F, Üzleti kontaktnapok G, Programcentrumok H, Kiadványok, információszolgáltatás I, Nemzetközi kapcsolatok és programok J, Pályázati tevékenység Humán erőforrások Minőségpolitika A BVK SWOT analízise A BVK szervezeti felépítése VI. A Nemzeti Fejlesztési Terv : Az NFT KKVra vonatkozó stratégiája és prioritásai : Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért : A kis és középvállalkozás fejlesztés hosszú távú stratégiája VII. BVK Programok , Mikrohitel Plusz program , Mikrohitel program , Alapszintű tanácsadás nyújtása kis és középvállalkozók részére , Beszállítói integrátor rendszer BVKBIR adatbázis , Budapest kisvállalkozói faktoring program , Innocsekk pályázat , Budapest kisvállalkozói hitel program , A BVK Évi oktatási programja (tervezet) , Ügyfélakvizíciós szoftver VII. Összefoglalás Táblázatok/ábrák jegyzéke Irodalomjegyzék Melléklet

3 I. Bevezető Hazánk Európai Uniós csatlakozása jelentős befolyással rendelkezik a kis és középvállalkozások piaci helyzetére, a vállalatok üzleti környezetére és ezek fejlesztési lehetőségeire. A kilencvenes években számos problémával kellett megküzdeniük, így szükségessé vált a terület támogatása, érdekeinek figyelembe vétele. Ez a szektor a magyar (és európai) hagyományoknak megfelelően a gazdaság döntő hányadát lefedi, így fejlesztése közös/közösségi érdekünk. Dolgozatomban szeretném kiemelni a nonprofit szektor vállalkozásfejlesztési lehetőségeit a Nemzeti Fejlesztési Terv figyelembe vételével, melyet az Európai Bizottság ajánlása szerint minden újonnan csatlakozott tagállamnak el kellett készítenie. A mikro, kis és középvállalkozói szféra az, ahol a nonprofit támogató intézmények tevékenykednek. Mivel ezek szektorsemleges intézmények, a kezdő és bizonytalan vállalkozók számíthatnak rájuk. Az EUban bevett szokás független intézményekkel elősegíteni a vállalkozásfejlesztést, hiszen ezeknek a szervezeteknek csak egy célja van: fejleszteni a vállalkozásokat. Különös figyelmet szeretnék fordítani a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (továbbiakban BVK) jelenleg működő programjaira, hiszen abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy itt tölthettem el iskolai szakmai gyakorlatomat. Véleményem szerint hasznos és tényleges segítséget kizárólag egy nem profit orientált szervezet nyújthat a vállalkozóknak, hiszen tevékenysége önzetlen, önkormányzatilag szabályozott és rengeteg kapcsolattal rendelkezik. A cégek, a média, a polgárok, az önkormányzati és állami intézmények, illetve más nonprofit szervezetek is segítik munkáját. Nemcsak hazai, hanem uniós pályázatokon is hatékonyan vesz részt, tevékenységének része a finanszírozás, szaktanácsadás, oktatás szervezése, információs egység működtetése, hitelezés, rendezvényszervezés és kapcsolattartás az érintettekkel. Különösen érdekes téma ez, hiszen a jelenlegi ( os) Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) prioritásai és operatív programjai a gazdaság minden területét lefedik hazánk mielőbbi felzárkóztatása érdekében, ehhez a nonprofit szektorban tevékenykedő BVK, mint a vállalkozásfejlesztési hálózat központi egysége jelentősen hozzájárul. Szerencsére számos egyéb intézmény is dolgozik a nonprofit szektorban, ezeket csak röviden, lényegretörően említeném meg a teljesség kedvéért. 5

4 Munkám során több interjú is készült a terület szakembereivel, ami hozzájárult a megfelelő konzekvenciához és tapasztalatokhoz. Szeretném bemutatni a kis és középvállalkozásokat (KKV), a nonprofit szférát, a BVKt, a Nemzeti Fejlesztési Tervet, és a következtetést. Remélem, dolgozatommal én is hozzájárulok az NFT és a BVK célkitűzéseihez. 6

5 II. A KKVk definíciója Fontos pontosan megállapítani azokat a kritériumokat, melyek alapján könnyebb besorolni a vállalkozásokat mikro, kis, és közép kategóriába, így egyértelműbbé válnak a finanszírozási gyakorlatok és a leggyakrabban felmerülő problémák. Magyarországon az évi XCV törvény az alap: Kis és középvállalkozás a következő: 1 Az összes foglalkoztatott létszáma nem éri el a 250 főt és az éves nettó árbevétel legfeljebb 4000 millió Ft, vagy a mérlegfőösszeg legfeljebb 2700 millió Ft, továbbá megfelel a függetlenségi feltételeknek. Kisvállalkozásnak minősül: Az összes foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb és az éves nettó árbevétel legfeljebb 700 millió Ft, vagy a mérlegfőösszeg legfeljebb 500 millió Ft és megfelel a függetlenségi feltételeknek. Az a kisvállalkozás mikro, melynél az összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb. Függetlenségi kritérium: Egy vállalkozás akkor minősül kis és középvállalkozásnak, ha abban az állam, az önkormányzat, vagy az első pont szerinti vállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati jog alapján különkülön és együttesen sem haladja meg a 25%ot. Ez a hazai törvény természetesen az Európai Bizottság ajánlására épült, átvette a függetlenségi kritériumot és a létszámhatárokat, de az árbevételi és mérlegfőösszegi korlátok alacsonyabbak. 2 A csatlakozással új definíció került bevezetésre, két lépcsőben: az átmeneti időszak hazánk EU csatlakozásától tart 2005 január 1jéig, a végleges szabályozás 2005 január 1jén lépett érvénybe. Az új definíció hatására 2005 folyamán közel ezer vállalkozás átsorolása történik meg, a korábbiakhoz képest csökkenne a mikroés közepes, növekedne a kisvállalkozások száma. 1 Kállay László Imreh Szabolcs: A kisés középvállalkozásfejlesztés gazdaságtana, Aula 2004, oldal 7

6 Az átmeneti időszakban KKVnak minősült az a vállalkozás, melynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és az éves nettó árbevétele legfeljebb 40 millió eurónak megfelelő forint összeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 27 millió eurónak megfelelő forint összeg január 1jétől azonos foglalkoztatotti létszámkorlát mellett a KKVk éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forint összeg, a maximum mérlegfőösszeg 43 millió euró, a kisvállalkozás árbevétele vagy mérlegfőösszege 10 millió euró, illetve új elemként a mikrovállalkozások esetén 2 milliós az értékhatár a mérlegfőösszegnél és az árbevételnél. A függetlenségi kritériumokat minden méretkategóriára alkalmazni kell. Az Európai Bizottság saját statisztikáit a következő alkalmazotti méretkategóriák szerint fogja elkészíteni: 01 fő, 29 fő, 1049 fő és fő Kállay László Imreh Szabolcs: A kisés középvállalkozásfejlesztés gazdaságtana, Aula 2004, oldal 8

7 III. A KKVk helyzete Ebben a fejezetben szeretném bemutatni a kisvállalkozások jellemzőit, jelentőségét, szerepét a gazdasági életben, legfőbb problémáikat és mindazokat a szervezeteket, melyek különböző módon igyekeznek támogatni őket. Mindezek ismerete után a KKVk elhelyezhetők a gazdaságban és nonprofit intézmények hálózatában. 1: A KKVk történelmi szerepe4 A KKVk történelmi jelentőségét a kilencvenes évektől szeretném röviden bemutatni, ami két szakaszra osztható: egy korai 1990től és fejlett átmeneti gazdaság 1997től. 1990től egyértelművé vált, hogy megszűnt a tervgazdaság, bürokratikus, kötött szabályait felváltották a liberális törvények, azaz lezajlott a dereguláció. Számos történelmi jelentőségű törvény született: 1989: társasági törvény. Létrehozta a jogi személyiség nélküli és jogi személyiséggel bíró társaságok rendszerét. Ezután bármilyen gazdasági társaság alapítása lehetővé vált évi V. törvény. Egyéni vállalkozói tevékenységet bárki kezdhet, ha rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal és megfelelő szakképzettséggel július 1: átalakulási törvény. Szabályozta a korábban alakított vállalkozások átalakulását új társasági formákba. Az új keletű törvénykezést a kormány is támogatta tudatos kampánnyal a bürokrácia felszámolása érdekében. Liberalizálódott a külkereskedelem, a devizagazdálkodás, az utazások, a jogi környezet és a vállalkozásalapítás. A magánvállalkozások végre egyenjogú partnerként vettek részt a gazdasági életben. Igaz azonban, hogy a megnövekedett vállalkozásalapítási hullám az eddigi legnagyobb gazdasági visszaeséssel párosult. Pozitív eredménye a korszaknak, hogy megszűnt a termékek 9

8 hiánya egy év alatt. Már nem léteztek a pártállam és a tervgazdaság intézményei, kialakult a versenygazdaság, a magántulajdon szerepe meghatározóvá vált, folyamatosan új törvényeket hoznak, radikálisan átalakult a gazdaság, számos stabilizációs program indult, többségbe kerültek a mikrovállalkozások, egyre nőtt a gazdasági nyitottság, sok volt az új belépő, a szektor minőségi mutatói romlottak. 1995ben makrogazdasági stabilizációra volt szükség, melyet a Bokroscsomag oldott meg. 1997től tovább erősödött a verseny (kifejezetten az importverseny), a konkurencia nőtt, a betelepült külföldi vállalatok közül sok a hazai piacon értékesített már, az Európai Uniós csatlakozással az egységes piac részeseivé váltunk, fokozódott a piacnyitás, stabilizálódott a makrogazdaság, javult a gazdasági teljesítmény és a költségvetés helyzete. A vállalkozások számának növekedése lelassult, számos területen csökkenés következett be, de a minőségi mutatók javultak. A kilencvenes évek elején befutott, szocialista környezethez alkalmazkodott vállalkozók eddigre csődbe mentek, közben egyre fokozódott a verseny. A vállalkozók nem szakadtak el teljesen az államtól, kapcsolatuk csupán átalakult. A multinacionális vállalatok jelenléte egyre inkább nehezíti a kicsik tevékenységét, lehetőség és kihívás is egyben. A mezőgazdaság sajátosan nehéz helyzetbe került, egyfajta atomizálódás kezdődött. Fejlődik a telekommunikációs, közúti közlekedési, vasúti, légi, pénzügyi, energia és vízhálózati infrastruktúra. A kisvállalkozásokat alapvetően magas munkaerő és alacsony tőkeintenzitás jellemzi. Az állami tulajdon aránya csökkent ebben a szektorban, a külföldi magántulajdon aránya viszont megnőtt az országban. A kisebb vállalkozások főleg a lakosságnak és a belföldi vállalkozásoknak értékesítenek, alig vannak jelen a külpiacon. Fontos megemlíteni, hogy ez az egyetlen nettó munkahelyteremtő része a gazdaságnak, a nagyvállalkozások viszont folyamatosan csökkentik foglalkozatottaik számát. 4 Kállay László Imreh Szabolcs: A kisés középvállalkozásfejlesztés gazdaságtana, Aula 2004, oldal 10

9 2: A kisvállalkozások gazdasági jelentősége 5 Az Európai Unióban közel húszmillió KKV működött a 2004es csatlakozásig, de ez a piac jelentősen kibővült az új tagállamok mintegy hat millió hasonló felépítésű vállalkozásával. Ezek az intézmények jelentős szerepet játszanak a foglalkoztatásban, jövedelemteremtésben, a verseny fenntartásában, a gazdaság növekedésének, dinamizmusának, alkalmazkodóképességének növelésében és az exportban is. A nagyvállalatok által alkalmazott outsourcing (tevékenységkiszervezés) során a kisvállalatok számos új feladathoz juthatnak, így a megállapodás mindkét félnek előnyös. A KKVk a szakosodás révén elérhető hatékonyságjavulás reményében alkalmazzák ezt a technológiát. Természetesen a különböző méretű vállalatok közötti munkamegosztást és együttműködést kölcsönösen előnyös szerződésekben fogalmazzák meg, így a cégek közötti kapcsolattartás és kommunikáció sokkal több területre terjedhet ki, mint korábban. A kisvállalkozások olyan együttműködési formákat alakítanak ki, melyek segítségével sikeresen leküzdhetik a nagyvállalatokkal szembeni versenyhátrányukat, ezáltal növelik saját versenyképességüket. A gyorsabb gazdasági növekedés fontos eszköze a kisvállalkozások jövedelemteremtő képessége, hiszen jelentős szerepük van a gazdaság teljesítményének növelésében. Mivel a gazdaság folyamatosan átalakul, az új termékekszolgáltatások bevezetésében jelentős szerepük van a KKVknak. Alkalmazkodóképességük gyorsabbá teszi a szükséges piaci átalakulást. A verseny fenntartásában is jelentős szerepe van az említett szektornak. A verseny megnehezíti a monopóliumok létrejöttét, és kihívást jelent még a nagyon kedvező helyzetben lévő vállalatoknak is. A kis cégek nemcsak a bennük rejlő gyors növekedés lehetőségével, hanem a sikertelen vállalkozások távozásával is hozzájárulnak egy egészséges egyensúly fenntartásához. Az ilyenkor felszabaduló erőforrásokat más területeken fel lehet használni, tehát a KKVk részt vesznek e természetes körforgás 5 Kállay László Imreh Szabolcs: A kisés középvállalkozásfejlesztés gazdaságtana, Aula 2004, oldal 11

10 fenntartásában is. Nem elhanyagolandó szempont, hogy a verseny fenntartásához elengedhetetlen a sok szereplő piaci aktivitása. A kisvállalkozásoknak jelentős szerepe van a foglalkoztatásban, munkahelyteremtésben. Ezen cégek tőkeintenzitása alacsonyabb, mint a nagyvállalatoké, így itt egységnyi befektetett tőkére sokkal több alkalmazott jut. A nagyvállalatoknál gyakori létszámleépítések következtében utcára került dolgozók gyakran a kisvállalatokban találnak megélhetést. Az új munkahelyek többsége a kis és középvállalatok szektorában jön tehát létre. A kisvállalkozások fontos szerepe a regionálishelyi gazdaságok fejlődésében is megmutatkozik. A nagyvállalatok gyakran egyáltalán nem jelennek meg a kisebb térségekben, így ezt a piacot egyértelműen a kicsik birtokolják. Az Európai Unióban kiemelt helyen szerepel az elmaradott kistérségek támogatása, így a kisvállalkozások további finanszírozásokhoz juthatnak. Az innovációhoz a kisebb cégek is hozzájárulnak: a kedvező környezet, a jövedelemteremtő vállalkozások, a hatékonyan gazdálkodók mindmind részesei a gazdaság egészének fejlődésének. A szegényebb társadalmi csoportok számára a kisvállalkozások fontos jövedelemforrást jelentenek. Sokkal közelebb állnak az emberekhez, a helyi piacra termelnek, helyi munkaerőt foglalkoztatnak, erősen kötődnek a közösséghez. Összehozzák az embereket, segítenek megteremteni az összetartozás érzését, így részei a társadalmi kohéziónak. Gyakran a hátrányos helyzetű kisebbségek is itt találnak munkát, vagy felzárkózásukhoz felhasználják a vállalatalapítás lehetőségét. Nemcsak a nők, hanem a fiatalok számára is megfelelő kiindulópontot jelentenek, hiszen az új generációk piacra lépése szélesíti egy ország fejlődési lehetőségeit. A gazdaság folyamatos szerkezeti átalakuláson megy keresztül. Számos óriás cég kisvállalkozásként indult, majd gyors növekedésbe kezdett és napjainkban már világhírű. A vállalkozások létrejötte, működése, átalakulása, sikeressége, növekedése, hanyatlása és megszűnése mind a strukturális átalakulás része. A kommunikáció, információs technológiák elterjedése és növekedése szintén hozzájárul a vállalatok 12

11 átalakulásához, kapcsolataik kiterjedéséhez és egymáshoz való alkalmazkodásuk megnöveléséhez. A globalizáció nemcsak kihívást, hanem lehetőségeket, előnyt és hátrányt is jelent a vállalkozóknak. Erősödik a verseny, növekszik a kommunikáció, hálózatódás és együttműködés a cégek között, közösen fel lehet lépni a szegénység ellen. A sikeresen működő vállalkozások jó eséllyel vesznek részt a piaci versenyben. A kis és középvállalkozások gazdaságban betöltött szerepe 6 Magyarországon meghatározóak a kis és középvállalkozások. Számuk növekszik, a év végén 880 ezer volt. Arányuk a vállalkozások köréből 99, 9%. Az összes regisztrált vállalkozáson belül a gazdaságilag aktív, működő vállalkozások aránya szintén növekszik. Ezen belül is nagyobb mértékben nő a társas, mint az egyéni vállalkozások száma. A vállalkozások több mint 60%a alkalmazott nélküli, egyharmada pedig mikrovállalkozás. 1. Táblázat: A regisztrált vállalkozások számának alakulása gazdálkodási formánként ( ) Év Egyéni Kkt. Bt. Kft. Rt. Szöv. Összesen Forrás: A kis és középvállalkozások helyzete Éves jelentés, GKM, 124. oldal A legtöbb vállalkozás a szolgáltatások területén tevékenykedik, ezt követi az ipar és a mezőgazdaság.. Budapesten és Pest megyében található a legtöbb vállalkozás, az összes társas vállalkozás több mint 40 %a működik a fővárosban. Az egyéni vállalkozásoknál ez az érték csak 20 %. A mikro, kis és középvállalkozások gazdálkodását magas munkaerő és alacsony tőkeintenzitás jellemzi. Jóval nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint 13

12 az árbevételből vagy a jövedelemtermelésből. Nemzetközi összehasonlításban a magyar kis és a nagyvállalkozások közötti különbség meglehetősen nagynak tűnik. A mikro, kis és középvállalkozások foglalkoztatják az alkalmazottak mintegy 60 % át, a bruttó hozzáadott értéknek csaknem 40 %át állítják elő és az exportértékesítés közel 20 %át realizálják. Az új vállalkozások alapításának trendje az 1992től 2000ig terjedő időszakot tekintve csökkenő. Évente mintegy ezer vállalkozás szűnt meg, kivételt az 1996os év jelentett a megszűnések kiugróan magas számával. 2000ben a vállalkozások 35 %a 7 évnél, 55 %a 5 évnél régebbi alapítású volt. A társas vállalkozások negyede volt csak 2 évesnél fiatalabb és 2000 között a vállalkozások csaknem fele maradt saját kategóriájában, nagyobb részük azonban méretkategóriát váltott. A vállalkozások 33 százaléka növekedett, 18 százaléka pedig zsugorodott év végén létszámbővítést a vállalkozások 8, valamilyen, a vállalkozása szempontjából jelentős beruházást 48 %a tervezett Táblázat: A vállalkozások növekedése létszámkategóriák szerint a évben Alkalmazot Mikrovállalkozávállalkozávállalkozás Kis Közép t nélküli Összesen Növekvő 1, 3 4, 2 21, 5 14, 5 6, 1 Inkább növekvő 29, 9 46, 0 47, 3 58,2 43,4 Nem növekvő 68, 8 49, 8 31, 2 27, 3 50,6 Összesen 100, 0 100, 0 100, 0 100, 0 100, 0 Forrás: 63. Oldal Magyarország és az EU régi tagállamai kis és középvállalkozásainak egyes minőségi jellemzőit összehasonlítva megállapítható, hogy míg a vállalkozások számát és a foglalkoztatásban betöltött szerepét tekintve a magyar kis és középvállalkozások nem mutatnak jelentős eltérést a régi tagállamokhoz képest, addig jelentős elmaradások figyelhetők meg a jövedelemtermelésben és az exportban Oldal Oldal 14

13 1.Grafikon Forrás:http://www.fn.hu/index.php?layout=nocol&cid=47251&id= A KKVk támogatásával elérhető, hogy legyőzzék legfőbb problémáikat, melyek a következők: Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is alacsony a kisvállalkozások versenyképessége a nagyokkal szemben, alacsony a K&F aránya, kevesen vesznek részt innovációs programokban, kevés tapasztalattal rendelkeznek a pályázatírás terén, nehezen jutnak hitelhez, bonyolult adminisztrációs feladatokkal jár a vállalkozásindítás, alig vagy egyátalán nem működnek együtt egyetemekkel, kutatóintézetekkel, tapasztalatlanok a környezetvédelmi kérdésekben, sok vállalkozás még mindig infrastrukturális problémákkal kűzködik. Informálatlanok a nonprofit vállalkozásfejlesztési intézmények működéséről, nem tudnak azok ingyenes szolgáltatásairól, programjairól, nem ismerik a hatályos EUs jogszabályokat, és rendkívül nehezen érik el a méretnövekedést. 3. Táblázat: A vállalkozások növekedését akadályozó tényezők és fontossági mutatói (%) Tényezőcsoport * Átlagos értéke, november Átlagos értéke, november Átlagos értéke, november Átlagos értéke, október Szabályozás

14 Piaci környezet Finanszírozás Inputok *a Szabályozás magában foglalja az adózási és társadalombiztosítási terheket, illetve a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlanságát. Piaci környezet: erős verseny, tisztességtelen verseny, vállalkozásnak nincs elég megrendelése. Finanszírozás: tőkehiány, hitelhiány, illetve fizetési késedelmek. Inputok: kapacitások korszerűtlensége, beszerzési nehézségek, munkaerőhiány. Forrás: 38. oldal 3: Kis és közepes vállalkozások fejlesztését támogató szervezetek 9 Az EUs normák szerint a vállalkozásfejlesztés politikáját az illetékes minisztériumok, szervezetek valósítják meg. A kis és középvállalkozásfejlesztés intézményrendszere hazánkban is kiterjedt hálózatból áll: kereskedelmi és iparkamarák, állami politikát megvalósító, finanszírozást támogató, regionális fejlesztésért, innovációért, műszaki fejlesztésért, befektetésösztönzésért, kereskedelemfejlesztésért és oktatásért felelős szervezetekből. A Gazdasági Minisztérium több programot is indított a megfelelő tanácsadásért, oktatásért és képzésért, mint például az EU házhoz jön és a Multiplikátor Képzési Program. Számos egyeztető fórum is létezik a kisvállalkozók segítésére és kiépült az innovációt támogató, K+F fejlesztésért felelős intézményrendszer Vállalkozásfejlesztési Tanács (VT) Legfontosabb feladatai közé tartozik a KKV fejlesztés stratégia kialakítása, ezen belül javaslatot tesz szakmai programokra, véleményezi azokat, javaslatot tesz a Kisés Középvállalkozói Célirányzatból támogatandó célokra, értékeli a különböző intézmények összhangját a KKV fejlesztés stratégiával, a KKVk részesedését a finanszírozási formákból, és véleményezi a KKVkat érintő törvénytervezeteket. Elnöke a gazdasági és közlekedési miniszter, ügyrendjét maga állapítja meg és évente legalább négyszer ülésezik

15 3. 2. A kis és középvállalkozói szektor finanszírozását támogató és lebonyolító intézmények 4. Táblázat: A bankszektor mikro, kis és középvállalkozásoknak nyújtott bankhitelei, illetve hitelállománya ( ) Mikrovállalkozáso k Kisvállalkozáso k Középvállalkozáso k KKV összesen Nagyvállalatok Nem pénzügyi vállalkozáso k összesen , 7 210, 7 416, 8 525, 8 668, 3 747, 3 110, 6 264, 9 300, 5 266, 9 353, 6 456, 5 237, 7 428, 5 563, 3 609, 6 709, , 6 461, 0 904, , , , , , , , , , , , , , , , , ben néhány nagy volumenű vállalkozói besorolású hitel átkerült az állammal szemben fennálló hitelek közé, a visszamenőleges korrekció nem volt teljes. A korrekció előtt a vállalkozói hitelállomány 2002 végén , 9 milliárd Ftot tett ki. Az évi adat MNB. Forrás: A kis és középvállalkozások helyzete Éves jelentés, GKM, 165. oldal Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) 17

16 1996ig befektetési bankként működött, között szerepe megváltozott, rendeződött. 2003tól kizárólag fejlesztési feladatokkal foglalkozik, célja, hogy segítse a magyar gazdaság bekapcsolódását az európai pénzügyi életbe és közvetítse a nemzetközi pénzpiacokon megszerezhető forrásokat. Kifejezetten a vállalkozások számára meghirdetett konstrukciós fejlesztési és beruházási hitelezési üzletpolitikát és gyakorlatot folytat. Egyre szélesebb vállalkozói körnek szeretné a legkedvezőbb feltételeket nyújtani. Főbb hitelcéljai: szolgáltatásfejlesztés, versenyképes termékek, beszállítói kapcsolatok erősítése, munkahelyteremtés, regionális fejlesztés, környezetvédelmi beruházások stb december 15től a Magyar Export Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. a többségi tulajdonába került. Ezzel megvalósult egy olyan bankcsoport, ami lehetővé teszi az egyablakos ügyintézést az érdeklődő ügyfeleknek Hitelgarancia Rt. A Hitelgarancia Rt óta segíti kezességvállalással a kis és középvállalkozások munkáját. Meghatározó pénzügyi intézményként hozzájárult a KKVk hitel iránti nyitottságának növeléséhez. A kezességvállalás mind az egy évnél rövidebb lejáratú folyószámla és forgóeszközhitelekhez, a több éves beruházási és fejlesztési hitelekhez, mind bankgaranciákhoz igényelhető. A kezességvállalásra főleg kisebb hiteleknél volt szükség és döntően mikrovállalkozások éltek vele. A garanciaszerződések 9094%a kisösszegű támogatásokhoz kapcsolódott. Ágazat szerint a legtöbb hitel a kereskedelemhez kapcsolódott. Meghatározó szerepet játszott a Széchenyi kártya garantálása AgrárVállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHA) Magyar Export és Import Bank Rt. (Eximbank) Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (Mehib) Garanciaszövetkezetek Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaság (MVf Kht.) 18

17 Az 1999ben alakult társaság célja a hazai kisvállalkozói szektor fejlődésének segítése. 2001től kizárólagos jogú tulajdonosa a Magyar Állam, az ezzel járó jogokat pedig a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium gyakorolja. A Társaság elsődleges feladata, hogy előmozdítsa a gazdaságfejlesztési célok megvalósulását a pályázatkezelési feladatok ellátása révén a kis és középvállalkozások fejlesztése, a turizmus és a regionális gazdaságfejlesztés területén. A Társaság a pályázatokat egész életútjukon át végigkíséri. Pályázatkezelési Kézikönyv formájában saját belső eljárásrenddel rendelkezik. Saját informatikai rendszerrel rendelkezik a pályázatkezelés és monitoring megvalósítására. Külön szervezeti egységgel rendelkezik az EUs feladatok ellátására. A Társaság év folyamán közreműködőként részt vett a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Működési Kézikönyvének egyeztetésében, a évi GVOP pályázati kiírások összeállításában, a Midihitelkonstrukció kialakításában, valamint a multiplikátor képzési program kidolgozásában Kisvállalkozásfejlesztő Pénzügyi Rt. (KvfP Rt.) A saját tőkével rendelkező befektetési társaság részvényese többek között az MFB és a Hitelgarancia Rt. Célja, hogy javítsa a kisvállalkozások tőkeellátottságát és növelje a vállalkozások versenyképességét tőkebefektetéssel. A társaság üzleti alapon működik KAVOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Rt. Megalapításának eredményeként a mikro, kis, és középvállalkozások egyszerűsített módon, kedvezményes kamatozású hitelhez jutnak, melyet bankkártyával is igénybe lehet venni. Ezt a konstrukciót elnevezték Széchenyi Kártyának, melyet a kormány is felkarolt. A KAVOSZ feladata a kártyával kapcsolatos összes szakmai, irányítási, koordinációs, közvetítési, kezelési és előminősítési feladatok ellátása Támogatásokat Vizsgáló Iroda (Pénzügyminisztérium) Vállalkozásfejlesztési Központok hálózata Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) és Helyi Vállalkozói Központok (HVK) 19

18 Az MVA 1990ben alakult, célja, hogy támogatást nyújtson a kis és középvállalkozások létrejöttéhez és fejlődéséhez. Ez egy független, autonóm szervezet, a Phare SME program Európai Bizottság által megbízott végrehajtója. Szeretné elérni, hogy a különböző vállalkozásélénkítő pénzügyi hozzájárulások célszerűen és hatékonyan legyenek felhasználva. Az MVA jelentős összegeket fektetett a HVKk létrehozásába és munkájuk megszervezésébe. Legfontosabb programjai: mikrohitel, EUs programokban részvétel, felkészítés a Strukturális Alapok felhasználására, Phare programok, vállalkozásfejlesztési, tanácsadói és oktatási programok, informatikai fejlesztést célzó programok: MyWeb informatikai program, nemzetközi programok: inkubátorház, üzletember találkozók, rendezvények és a Dokumentációs Tár működtetése. A Helyi Vállalkozói Központok (HVKk) hálózata a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium 10 A megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok létrehozására és azok munkaszervezeteinek, az ún. Helyi Vállalkozói Központoknak (HVKK) a felállítására, munkatársaik és tanácsadóik kiképzésére, valamint az alapítványok által nyújtott vállalkozástámogató programok beindítására és működtetésére az Európai Unió Phare forrásokból jelentős anyagi és szakmai segítséget nyújtott, hiszen az európai uniós módszertan alapján létrehozott alapítványok komoly segítséget jelentettek a Phare Kisés Középvállalkozásfejlesztési Programjának végrehajtásában, amely a magánvállalkozások gyarapodását, pénzügyi feltételeinek javítását, szakmai ismereteinek megszerzését és bővítését célozta a KKVk körében. A vállalkozói központok hálózata 1991ben kezdett kiépülni és 1997re teljesedett ki, a hálózathoz tartozó alközpontok száma ekkorra már elérte a 140et. Így egy olyan, az egész országot lefedő hálózat alakult ki, amely egyedülállóan széles vállalkozói körhöz tud magas színvonalon és költséghatékonyan eljuttatni vállalkozáserősítő szolgáltatásokat. Az elmúlt 12 évben nem volt olyan jelentős, országos vállalkozásfejlesztési program, amelyben egy vagy több vállalkozásfejlesztési alapítvány, mint szakmai műhely ne vett volna részt, mint kezdeményező, fejlesztő vagy menedzselő szervezet (inkubátorház, 10 BVK belső anyag, Ágházi Gabriella 20

19 ipari park, beszállítói program, klaszterek, agrár és idegenforgalmi fejlesztési programok). A magyarországi inkubátorházak döntő többsége például a vállalkozásfejlesztési alapítványok tulajdona. Az elmúlt években kialakított vállalkozásfejlesztési kormányzati programok kifejlesztői és megalapozói is jelentős mértékben a HVKk voltak. Ezek közül a legjelentősebbek a beszállítói program (1998), beszállítói faktoring program, beszállítói kockázati tőke program, beszállítói ebusiness program (1999), kereskedelmi banki források bevonása a kisvállalkozások hitelezésébe (1999) és a mikrohitel program továbbfejlesztése (1997, 1999 és 2000), vállalkozások megerősödését fúziós technikákon keresztül támogató program (2002). A vállalkozásfejlesztési központok szinte valamennyi európai uniós KKV fejlesztéshez kapcsolódó programban részt vettek (Credo, Phare CBC, IPP, SOP, Tacis, Ecos Ouverture, Partnership stb.) és ennek során az országban egyedülálló projektmenedzselési tapasztalatokra tettek szert. A vállalkozásfejlesztési alapítványok híd szerepet töltenek be az Európai Unióban működő, illetve a hazai kis és középvállalkozások között. A 20 megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványt tömörítő Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium létrehozását egy, az EU budapesti delegációjának kezdeményezésére tanulmányt és hatékonyságvizsgálatot végző nemzetközi tanácsadó szervezet (DFC Group) javasolta 1999ben. A 20 vállalkozásfejlesztési alapítvány áprilisában megalapította az országos konzorciumot. A konzorciumi együttműködési forma európai és nemzetközi tapasztalatok szerint is eredményesebben szolgálja a KKV fejlesztést, mint az azt megelőző gyakorlat. A hatékony hálózati vállalkozásfejlesztési szolgáltatások biztosítása érdekében a fővárosi és megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal és az általa kijelölt új, országos programközponttal, az MVf Khtvel hálózati alapszerződést dolgoztak ki és írtak alá december 18án. Ennek célja, hogy az európai uniós csatlakozással a vállalkozásfejlesztési szolgáltatások országszerte elérhetőek legyenek, illetve, hogy az EU normáinak megfelelő vállalkozásfejlesztési intézményrendszer a vállalkozók lehető legszélesebb körének rendelkezésére álljon. A HVK hálózatot jelenleg 20, a fővárosban és a megyeszékhelyeken levő főiroda és a kisebb településeken országosan több mint 100 aliroda jelenti. 21

20 Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) (később kerül kifejtésre) A kamarai rendszer Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) A kamara önkéntes tagságon alapuló köztestületként működik, és gazdálkodó szervezetek választással hozzák létre. Fontosságát bizonyítja, hogy a kamarai tagok állítják elő a GDP 60%át. Működési költségeit a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból, a tagdíjból és egyéb bevételekből fedezik. Folyamatos szakmai párbeszédre törekszik a magyar kormánnyal, a társkamarákkal és az érdekképviseletekkel. A kamarai közfeladatok jelentősen bővültek az EU csatlakozással, többek között a szakképzés, mesterképzés és mestervizsgáztatás terén. Segíti a kisvállalkozások életbemaradását a kibővült piacon számos kiadvánnyal, kidolgozta a VOSZszal karöltve a Széchenyi Kártyát Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) A köztestület fő célja az, hogy segítse a fővárosi vállalkozók minél eredményesebb működését. Gondoskodik a vállalkozók érdekképviseletéről, részt vesz törvényelőkészítési munkákban, a készülő rendeletek véleményezésében. Fontos feladata a kisvállalkozók segítése javaslatokkal, üzleti kapcsolatok kiépítésével, szakmai tanácsadással és javaslatokkal. Részt vett a Széchenyi Kártya hitelkonstrukció előkészítésében. Széles körű nemzetközi kapcsolatrendszere van, így bővítheti a hazaiak lehetőségeit Magyar Agrárkamara (MA) Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Magyar Nemzeti Bizottsága (ICC Hungary) Vegyes Kamarák. Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC), Joint Venture Szövetség (JVSZ) és Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága NVMT) Vegyes Kamarák Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) Joint Venture Szövetség (JVSZ) 22

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban

A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Kamara szerepe köztestületi funkció, kamarai

Részletesebben

A hazai KKV-fejlesztési infrastruktúra jelene és feladatai a jövőben

A hazai KKV-fejlesztési infrastruktúra jelene és feladatai a jövőben A hazai KKV-fejlesztési infrastruktúra jelene és feladatai a jövőben Nagy András Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Főbb tevékenységeink: Mikrohitelezés Tanácsadás (Innováció, Marketing, Üzleti,

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER III-3TK/137/1/2006. TERVEZET! E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az Ipari Park címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről szóló 186/2005.

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

- DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11

- DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11 ÚSzT - DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11 Vállalati együttműködés és klaszterek támogatása Célja A konstrukció célja, hogy

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozói pályázati lehetőségek Zalaszentgrót, 2015. május 21. Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 1995. január 9-én

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

"Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika"

Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika "Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika" Varju László Államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium VÁLSÁG PÉNZ PIAC MUNKAHELY Eszközeink

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12.

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. VÁLSÁG PÉNZ MUNKAHELY PIAC Válságkezelés szűk keresztmetszetek feloldásával 1. Pénz 3. Piac

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

"M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház" Projekt Zárórendezvénye

M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház Projekt Zárórendezvénye Szabadszállás M8 Ipari Park A Magyar Tudományos- Technológiai és Ipari Parkok Szövetségének tagja "M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház" Projekt Zárórendezvénye Hantos Zoltán Elnök Magyar Tudományos-

Részletesebben

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében. A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK

Részletesebben

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3.

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Uniós gazdaságfejlesztés számokban 2007-2009 3-ból 2 sikeres pályázó 10 000 hazai vállalkozás

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Általános munkaadói érdekképviselet 14-02-19 1 A munka világa Magyarországon tripartit, bipa Munkaadói szövetségek Munkavállalói érdekképviseletek

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Magyar vállalkozások exporttevékenység támogatása. Exporttámogatásban részt vevő intézmények Corvinus Rt- egy új program

Magyar vállalkozások exporttevékenység támogatása. Exporttámogatásban részt vevő intézmények Corvinus Rt- egy új program Magyar vállalkozások exporttevékenység támogatása Exporttámogatásban részt vevő intézmények Corvinus Rt- egy új program Export támogatás szükségesség Szükségesség: Ismertetlen terep: piacra lépési akadályok

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET 1. Az egyesület neve: Országos Humánmenedzsment Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). 2. Az Egyesület országos

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása

Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása A FIVOSZ célja A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének célja, hogy segítse a következő vállalkozói generációt és megteremtse azt a vállalkozói

Részletesebben

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Kódszám: TÁMOP-2.1.3 100%-os Európai Uniós forrású támogatással

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek

Részletesebben

A VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (VOSZ)

A VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (VOSZ) A VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (VOSZ) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 A MUNKÁÉRT! A VOSZ CÉLJAI Kedvező gazdasági környezet kialakítása Vállalkozások versenyképességének növelése Szolgáltatások

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Megújult pályázatkezelési folyamat a MAG Zrt-nél 1. Pályázatkezelési folyamat Társadalmi egyeztetés a kiírást megelőzően Egyszerűsített eljárásrendek

Részletesebben

Új szabályok a civil szférában

Új szabályok a civil szférában Új szabályok a civil szférában Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Új jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország A hálózat alapú együttműködések kulcstényezői a KFI tevékenység hatékonyságának javítása érdekében 1. Identified driving factors of enhancing the effectiveness of network-based cooperations Inno-CropFood

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse

Részletesebben

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22.

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Pályázati tapasztalatok Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Új pályázatok, új filozófia A támogatás nem helyettesíti a magántőkét, csak kiegészítjük azt Életképes, de támogatás nélkül meg nem valósuló fejlesztések

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A HAJLÉKTALANOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATAIHOZ KAPCSOLÓDÓ, A MÁK MONITORING RENDSZERÉBE TÖRTÉNŐ JELENTÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A HAJLÉKTALANOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATAIHOZ KAPCSOLÓDÓ, A MÁK MONITORING RENDSZERÉBE TÖRTÉNŐ JELENTÉSRŐL 1 2. SZ. MELLÉKLET: TÁJÉKOZTATÓ A MÁK MONITIRING RENDSZERÉBE TÖRTÉNŐ JELENTÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A HAJLÉKTALANOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATAIHOZ KAPCSOLÓDÓ, A MÁK MONITORING RENDSZERÉBE TÖRTÉNŐ JELENTÉSRŐL

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben

Sajtóanyag. 10 új pályázat -13 milliárdos támogatás gazdaságfejlesztésre

Sajtóanyag. 10 új pályázat -13 milliárdos támogatás gazdaságfejlesztésre Sajtóanyag 10 új -13 milliárdos támogatás gazdaságfejlesztésre A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség július 13-án mintegy 13 milliárd forint értékben újabb tíz gazdaságfejlesztési ot jelentet meg. Ezek a ok

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

T/3027. számú törvényjavaslat. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról

T/3027. számú törvényjavaslat. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3027. számú törvényjavaslat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter 2007. május 2007.

Részletesebben

A VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (VOSZ)

A VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (VOSZ) A VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (VOSZ) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 A MUNKÁÉRT! A VOSZ CÉLJAI Kedvező gazdasági környezet kialakítása Vállalkozások versenyképességének növelése Szolgáltatások

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Szeretjük a kihívásokat! TANÁCSADÁS FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁS KÖZVETÍTÉS PÁLYÁZATÍRÁS PROJEKTMENEDZSMENT

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

Intenzív térségi gazdaságfejlesztés, projektgenerálás, sikeres településfejlesztés. Kovács Balázs Értékesítési Igazgató

Intenzív térségi gazdaságfejlesztés, projektgenerálás, sikeres településfejlesztés. Kovács Balázs Értékesítési Igazgató Intenzív térségi gazdaságfejlesztés, projektgenerálás, sikeres településfejlesztés Kovács Balázs Értékesítési Igazgató Magyarország támogatási forrásai 2000-2013 között EU támo g atás Magyaro rs z ág nak

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A HAJLÉKTALANOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATAIHOZ KAPCSOLÓDÓ, A MÁK MONITORING RENDSZERÉBE TÖRTÉNŐ JELENTÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A HAJLÉKTALANOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATAIHOZ KAPCSOLÓDÓ, A MÁK MONITORING RENDSZERÉBE TÖRTÉNŐ JELENTÉSRŐL 2. SZ. MELLÉKLET: TÁJÉKOZTATÓ A MÁK MONITORING RENDSZERÉBE TÖRTÉNŐ JELENTÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A HAJLÉKTALANOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATAIHOZ KAPCSOLÓDÓ, A MÁK MONITORING RENDSZERÉBE TÖRTÉNŐ JELENTÉSRŐL A

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI MIKROFINANSZÍROZÁS AZ EURÓPAI DIREKTÍVÁK TÜKRÉBEN

MAGYARORSZÁGI MIKROFINANSZÍROZÁS AZ EURÓPAI DIREKTÍVÁK TÜKRÉBEN MAGYARORSZÁGI MIKROFINANSZÍROZÁS AZ EURÓPAI DIREKTÍVÁK TÜKRÉBEN Szekfü Tibor: elnök, Magyar Mikrofinanszírozási Hálózat Gödöllő, 2014. november A Magyar Mikrofinanszírozási hálózat 2005. A megyei és fővárosi

Részletesebben

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. Unio Tender Europa Kft.

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. Unio Tender Europa Kft. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Unio Tender Europa Kft. Miről lesz szó? I. Általános szabályok az ÚSZT vállalkozásfejlesztési pályázataira vonatkozóan II. III. IV. Célok, tények az ÚSZT-ről Jelenleg nyitva álló

Részletesebben

Pályázati felhívás. A pályázatok elbírálásánál előnyben részesül, az a személy, aki

Pályázati felhívás. A pályázatok elbírálásánál előnyben részesül, az a személy, aki Pályázati felhívás A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Elnöksége pályázatot hirdet megyei Szakmai vizsgabizottsági tagi névjegyzékébe történő felvételre 1. A pályázati kiírás célja:

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. DA-RIÜ Khe. feladatai és a DA-RIÜ projekt moduljai FELADATOK K+F és innováció fejlesztése,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Fiatalok vállalkozó válásának támogatása a Közép-Magyarország Régióban Sajtótájékoztató 2014. március 6. Budapest

Fiatalok vállalkozó válásának támogatása a Közép-Magyarország Régióban Sajtótájékoztató 2014. március 6. Budapest Fiatalok vállalkozó válásának támogatása a Közép-Magyarország Régióban Sajtótájékoztató 2014. március 6. Budapest Horváth László Ügyvezető igazgató-helyettes Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Köszöntő

Részletesebben