Kézirat lezárva: március 29-én

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kézirat lezárva: 2016. március 29-én"

Átírás

1 Összefoglaló dolgozat a vidra és a hermelinállomány 1995 és 2014 közötti magyarországi elterjedéséről valamint, újabb összegző adatok a közönséges vidra (Lutra lutra Linneaus, 1758) és a hermelin (Mustela erminea Linneaus, 1758) magyarországi előfordulásáról a február 22-e és március 10-e közötti időszak alatt Mottó: Legtöbb ragadozó kártékonynak tekinthető, s az ember szenvedélyesen gyűlöli, és kérlelhetetlenül üldözi őket, nagyon keveset részesít kíméletben, talán kevesebbet, mint kellene. Alfred Brehm: Az állatok világa, egy kötetben. (Légrády nyomda és könyvkiadó R-T és Génius Könyvkiadó R-T. Kiadása, Budapest, 1901) Kézirat lezárva: március 29-én Összeállította: Gera Pál gerapal@t-online.hu Postacím: Bp., Nyírpalota u. 60. Telefon: Szakmai honlap: www. otter.econservation.eu

2 TARTALOMJEGYZÉK Felvezető gondolatok 3. oldal Köszönetnyilvánítás 5. oldal Bevezető 5. oldal Az 1995 és között elvégzett kérdőíves és terepbejáráson alapuló országos és tájegységi vidraállomány-felmérések rövid összefoglalója 7. oldal Az 1995 és 2007 közötti kutatási időszak tapasztalatainak az összefoglalása 9. oldal Három regionális programunkról 15. oldal A ciánmérgezett folyóinknál végzett felmérőmunka eredményének rövid összegzése 15. oldal A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) keretében végzett állományfelmérés eredményének rövid összegzése 18. oldal Összefoglaló jelentés a Szigetközben szeptembere és szeptembere között végzett vidraállomány-kutatásról 20. oldal Mellékletek 21. oldal I. mellékelt: Szempontok a vidraállomány-felmérés során 21. oldal II. melléklet: Részletes szempontok a vidraállomány-felmérés során 22. oldal III. melléklet: Javasolt irányelvek a felmérések során 23. oldal IV. melléklet: Vizes élőhelyeink napjainkbeli problémáinak áttekintése: javaslat a megőrzés, a fenntartás és a helyreállításának lehetséges megoldásaira 27. oldal V. melléklet: Autóutak és vidravédelem 36. oldal A 2007 és 2014-es vidraprogramok rövid áttekintése 38. oldal 2007-es összefoglalás A vidraállomány helyzete régiókra bontva 38. oldal 2014-es összefoglalás Röviden a vidraállomány helyzetét régiókra bontva 41. oldal Melléklet 42. oldal Javaslat a közönséges vidra (Lutra lutra Linneaus, 1758) 2011 és 2016 közötti időszakra vonatkozó fajmegőrzési tervének és programjának irányelveire és azok megvalósítására Magyarországon 42. oldal A 2010 és 2014 közötti programok összesített, rövid ismertetése 46. oldal A hermelinállomány-felmérések összefoglaló tapasztalata oldal Melléklet 50. oldal Megismételt javaslat a hermelin (Mustela erminea Linnaeus, 1758) fokozott védetté nyilvánítására 50. oldal A Vidékfejlesztési Minisztérium válaszlevele 52. oldal A vidra és a hermelin magyarországi elterjedését együttesen kutató terepmunkák összehasonlító dolgozatainak a rövid ismertetése 2010 és oldal A rendelkezésemre álló vidra- és hermelin előfordulási adatok ismertetése megyénkénti csoportosításban (A február 22-e és március 10-e között rendelkezésemre bocsátott információk alapján) 55. oldal Vidra előfordulási adatok 55. oldal Következtetések és javaslatok 87. oldal Hermelin előfordulási adatok 90. oldal Következtetések és javaslatok 104. oldal Ráadás I: sebesülten vagy árván talált menyétfélékről 105. oldal Ráadás II: gondolatok és javaslatok a menyétfélékről 108. oldal A szerző rövid életrajza 112. oldal 2

3 Felvezető gondolatok Tisztelt Érdeklődő Olvasó! Alább rendhagyó tanulmányt olvashat, hiszen az elmúlt 21 év vidra- és hermelinvédelmi programok részletes összefoglaló dolgozataiból egybeszerkesztett publikációt nyújtok át Önnek. Valójában, ebben a most közzétett dolgozatban a közönséges vidra (Lutra lutra Linnaeus, 1758) és a hermelin (Mustela erminea Linneaus, 1758) magyarországi előfordulásáról szóló február 22-e után érkezett észleléseket és közléseket rendszeresítettem elsősorban, de áttekintve az 1995 és 2016 közötti szakmai programokat úgy döntöttem, az elhatározott elképzelésemtől valamelyest eltérek. Olyannyira, hogy az elmúlt 21 év valamennyi a vidrát és a hermelin érintő általam összefogott országos vagy éppen tájegységi programot, azok végkövetkeztetéseit egy közös tanulmányban közzé teszem. (Az eddig e témakörben nyilvánosságra hozott múltbeli dolgozataim és a témakörhöz kapcsolódó publikációim legalábbis legnagyobb részük teljes terjedelmükben megtalálhatóak a szakmai honlapom tanulmányok és könyvek menüpontjában; elérhetőségüket lásd a fejlécen). Ilyen, teljes részletekbe bocsátkozó, több mint húsz évet felölelő összegző kitekintés a két fajra vonatkozóan hazánkban még sosem látott napvilágot, bár a vidra esetében 1995-től napjainkig három alkalommal már összeállítottam az aktuális időszakra vonatkozó áttekintő dolgozatokat; ezekről, ha érintőlegesen is, alább még lesz szó. Fontosnak tartottam, hogy egy a jelzett időszakot teljes részletességével átfogó tanulmány lásson napvilágot, amelyben igyekeztem valamennyi, mindkét fajra vonatkozó, rendelkezésemre álló információt összegyűjteni és ismertetni. Igaz, és ezt figyelembe kell venni, akkor teljesen egész a vizsgált időszak alatt kialakult kép, ha az alábbi információkat a honlapomon található tanulmányokkal együtt értékelik. Ettől függetlenül úgy vélem, a mostani közléssel is sikerült egy széles körű, áttekintést felvázolnom a két fajról. Meg kell azonban jegyeznem: a mostani kutatási időszak ideje alatt a vidra vonatkozásában ilyen sok adat és információ, ráadásul eddig még sosem kitárgyalt észrevétel nem érkezett az elmúlt évek (évtizedek) alatt, bár a hermelinre vonatkozó információk is nemcsak hogy elégségesnek, hanem talán bőségesnek is nevezhetők és szintúgy sok érdekességet magukban foglalnak, ha a számarányuk jóval kevesebbnek tűnik is a vidráénál. Ez azonban nem meglepő, tekintve, hogy a faj sokkal nehezebben kutatható terepen, mint a vidra. Külön érdekességet jelenthet, hogy az eddigi és a mostani adatok birtokában módom nyílt hosszabban összehasonlítanom a két faj országos elterjedését és a nevezett időszak alatt kapott értesüléseket is kiértékelnem, ami az érdeklődő szakemberek, szakmai közösségek tagjai számára akár különlegességnek is számíthatnak óta nem egyszer már eddig is tettem erre kísérletet egy-egy éves állomány-felmérési időszak lezárulását követően lásd a szakmai honlapomon, de most abba a helyzetbe kerültem, hogy immár évtizedes (vidra) és több éves (hermelin) adatsorokat és a fajokra vonatkozó értesüléseket állt módomban feldolgoznom és értékelnem. Szerencsére az adatokat most is folyamatosan rendelkezésemre bocsátották azok az ismerőseim, barátaim, akik az ebbéli munkámban támogattak. Ennek az általam vélt okait a múltbéli dolgozatokban már nem egyszer összefoglaltam, ha valakit esetleg érdekel, hogy milyen felfogások fogják össze és határozzák meg ezt a szakmaiés baráti közösséget, azokban erről bővebben tájékozódhat. Egyet azonban, amely a legújabb, számomra nagyon örömteli fejlemény, meg kell említenem: 3

4 2015 novemberében publikáltam az Ismerjük meg hazánk menyétféléit: kiskönyv a kisragadozóinkról című tanulmányomat, aminek nyilvánossá tétele után eddig még soha nem tapasztalt információsokasággal szembesülhettem szinte valamennyi hazai menyétfélénk vonatkozásában. Egyszerűen hihetetlen volt az a sok megkeresés, értesítés, amely ezt követően a jelen dolgozat lezárásáig hozzám érkezett. Nagyon köszönöm! (Jelzett dolgozat nem került fel a szakmai honlapomra, ha esetleg valakit érdekel, kérem, értesítsen, megküldöm). Persze nem ennyire felhőtlen az ég. Nem bizony. Sajnos most sem hagyhatom szó nélkül azt, hogy kitartó, fáradhatatlan és önigazolásukban tévedhetetlen, tanult kritikusaim szerint ezek értékelhetetlen szakmai fércművek, mégis ezen állhatatos bírálók és lankadatlan ítészek különböző cikkeiben és tanulmányiban rendre visszaköszönnek az általam írtak szórendszerkezeti és helyesírási hibáimmal együtt, bár forrásmegjelölés nélkül. Lelke raja, aki képes erre, és talán még büszke is rá! Erről ennyit. Ami azonban most fontos! Jelen dolgozat akárcsak az ezt megelőzők nem tudományos közlemény, csak és kizárólag tájékoztató, ismeretterjesztő és remélhetően figyelemfelkeltő jellegű, alkalmasint elgondolásra késztető írásmű. Éppen ezért, mint eddigi munkáink során is elsősorban az én kérésemre nem törekedtünk úgymond tudományos alaposságú kutatásra jelentsen e homályos fogalom bármit is, így pl. a vizsgálódások során csupán a legalapvetőbb, ennek ellenére, vagy pedig éppen emiatt általunk a legfontosabbnak tartott nézőpontokat vettük figyelembe. Így hát olyan tudományosnak nevezett, úgymond kötelező szempontokat, mint pld: a kutatott területeknél: a vízfolyás szélessége, sodrása és mélysége; a halas-, a horgásztó és a víztározó időszaki mélysége; a vízszint alakulása a kutatás előtti hetekben/napokban; a vízpartok meredeksége, magassága; a partok talajának milyensége és állapota; a vizsgált hídaljak és átereszek alatti vidra-kiszállóhely összeadott szélessége, hossza, talajszerkezete stb. nem képezték tárgyát a megfigyeléseknek. Megítélésem szerint mindezek egyszerűen elhanyagolható, mellőzhető és a gyakorlati természetvédelem oldaláról nézve teljesen felesleges szobaszagú információk. Célom, mint már említettem: kizárólag a valóban hiteles tájékoztatás. Kérem, fogadják megértéssel és barátsággal! Köszönöm! Kelt: Budapesten, márciusában Gera Pál 4

5 Köszönetnyilvánítás Mindenekelőtt ki kell fejeznem köszönetemet azon Kollégáknak, akik annak ellenére, hogy magam immár közel tíz éve e munkákban csupán kívülálló szemlélőként vettem és veszek részt, segítségemre voltak adatokkal és egyéb információkkal, pl. részletesen tájékoztattak a megfigyeléseikről is, valamint pótolhatatlan értékű fényképeket és videofilm-felvételeket bocsátottak a rendelkezésemre. Sajnos azonban a munkában részt vevő Kollégák nevesítésétől megjegyzem: a legőszintébb szándékom ellenére most is el kell tekintenem, mégpedig azért, mert mondhatni elszomorítóan sokan nem járultak hozzá ahhoz, hogy felfedjem a személyüket. Lehangoló, hogy 2010 tavaszától kezdődően napjakban olyan bizalmatlanság, sőt: félelem uralkodik a szakmai közbeszéd és az érintett társközösségek résztvevői között, hogy sokan még vélhetően veszélyeztetett állatfajok kutatása során sem merik vállalni egzisztenciális félelmek miatt a nyilvánosságot. Bevezető Az adatsorok és alkalmasint hozzájuk kapcsolódó információk közlése előtt, mint minden egyes alkalommal, fontosnak tartom az alábbi bevezető gondolatok ismertetését: től az Alapítvány a vidrákért megalakulása óta ugyanazokat a kérdéseket tartalmazó felmérőívet használják a Kollégák, akik részt vettek és vesznek a munkában. Mindemellett attól függetlenül is érkeztek/érkeznek jelzések az évek során mind több, és azok értékelése és összevetése a rendszeresített kérdőívvel rendkívül fontos. És ami a lényeg: az információk, igaz kiszámíthatatlan időközönként, mégis folyamatosan, egész évben érkeznek lásd az eddig publikált tanulmányokat! 2. A rendszeresített kérdőívvel a felmérések során elsősorban a vizes élőhelytípusok számbavétele történt és történik, vagyis azt vizsgáltuk és vizsgáljuk: ezen élőhelyek közül hol állandó a vidra/hermelin jelenléte, és ezt mi teszi lehetővé; hol kiszámíthatatlan (rapszodikus, esetleges) az előfordulásuk és ennek mi lehet az oka, valamint; hol nem találhatóak, és ez mivel magyarázható; illetve ahol az egyik faj előfordul, a másik nem és fordítva, annak mi lehet a hátterében. 3. Jelen dolgozatban kizárólag olyan ismertetőadatok nyilvánosságra hozatala olvasható, amelyek a megnevezett élőhely-típusoknál a vidra és a hermelin előfordulásáról, esetleg hiányáról tájékoztatnak. Ahhoz azonban, hogy részletesebb elemzés elkészüljön sokkal több időre, valamint átfogottabb programra, értékelésre, ellenőrzésre, szakértők és szakértői közösségek bevonására, valamint az állam jelen esetben a Földművelésügyi Minisztérium részéről megnyilvánuló fogadókészségre van/lenne szükség. 4. Lényeges, ezért erre külön felhívom a figyelmet: a napjainkig összegyűlt értesülések, mégpedig mind a vidra, mind a hermelin vonatkozásában, amelyek száma immár csak az általam összeállított adatbázisokban több ezerre tehetők, valamint az azokhoz kapcsolódó információk és következtetések lehetővé teszik, hogy szakmailag tisztességesen és elfogulatlanul: a magyarországi vidra- és hermelinállomány megoszlására, fejlődésére, mozgására, alkalmasint visszahúzódására; egymáshoz és más ragadozófajokhoz való viszonyulásukra; 5

6 valamint az általuk lakott élőhely-típusok állapotváltozására adatokkal alátámasztható, ellenőrizhető, így szakmailag bizonyítható értékelést adjunk, illetve azokból megalapozott következtetéseket vonjunk le. Úgyszintén e fajok társadalmi megítélésére és a gazdatársadalmat, valamint a társ-szakhatóságokat és szakértői közösségeket érintő különböző természetvédelmi elvárásokra vonatkozóan is elkerülhetetlen, hogy átfogó képpel rendelkezzünk. 5. A legfontosabb cél, hogy a gyakorlati természetvédelem számára rendelkezésre álljanak olyan tájékoztató jellegű, de egyértelműen felhasználható szakmai útmutatók, amelyek hathatósan szolgálják a vidra és a hermelin élőhelyeinek és az azokon élő/előforduló populációknak a védelmét. Így a következő szempontokat tartottuk elsődlegeseknek: A hazai vidra- és hermelinállomány elterjedésére vonatkozó hiteles, vagyis adatokkal alátámasztott, ellenőrizhető tájékoztatást. Az észlelt problémákra megfelelő módszert, alkalmasint többféle lehetőséget is magába foglaló megoldás-csomag megfogalmazását és részletes kidolgozását; ezeket tételesen lásd a szakmai honlapom tanulmányok menüpontjában ismertetett dolgozatokban, bár egyes elemei, még ha érintőlegesen is, alább is szóba kerülnek. Mindazonáltal, mint eddig minden alkalommal a közölt adatoknak igyekeztem utánajárni. Így egy ellenőrző kutatás eredményeként állítottam össze a megnevezett településeket és a hozzájuk kapcsolódó élőhely-típusokat és közöltem az előfordulásról szóló információk mellet más jellegű észrevételeket. Mindazokat viszont kihagytam, amelyeknél fennállt a lehetősége annak, hogy nem egyértelműen bizonyítható valamely faj előfordulása, pl. a vidrát gyaníthatóan házi- vagy vándorpatkánnyal, esetleg pézsmapocokkal tévesztették össze egy bizonyítható alkalommal még az európai hóddal is, míg a hermelint a menyéttel vagy a görénnyel. Erről a döntésemről legyen bármilyen kellemetlen is mindig kötelességemnek éreztem tájékoztatni az információközlőt, kérve a megértését, továbbá azt is: segítsen abban, hogy a felmerülő bizonytalanságot sikerüljön megnyugtató módon eloszlatni. Mindezek miatt külön felhívom a figyelmet arra, hogy ennek ellenére mind az adatszolgáltatók, mind a magam szándékától eltérően pontatlan információt is közölhetek. Ezért hangsúlyozottan kérem (!): az alább feltüntetett adatokat, adatsorokat és információkat kellő körültekintéssel, jobban mondva: alaposan megfontolt kritikával fogadják aminthogy az eddig publikáltakat is!, és ha esetleg a jövőben bármelyikükre mégis hivatkoznak, akkor mindenféleképpen tegyék hozzá, hogy csak ismeretterjesztő, tájékoztató jellegű adatokról és információkról van szó. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznem (és ez is nagyon fontos!): előfordulhat, hogy a beérkező értesítéseket nem kellő alapossággal dolgoztam fel, vagyis kimaradhattak olyan észrevételek, amelyeknek mindenféleképpen itt lenne a helyük. Ha így van, ami könnyen előfordulhat, a legnagyobb körültekintés ellenére is, elnézést kérek az érintettektől! 6

7 Az 1995 és 2014 között elvégzett kérdőíves és terepbejáráson alapuló országos és tájegységi vidraállomány-felmérések, az azokból levont tapasztalatok és javaslatok, valamint kezdeményezések rövid összefoglalója Az Alapítvány a vidrákért szervezet 1995-ös megalakulása és a 2007 közötti megszűnése között több országos és tájegységi vidraállomány-felmérést, valamint egyéb szakmai programokat vállalt fel, amelyekről rendszeresen beszámoltunk, kiegészítve azokat az alapítványt támogatók 2007-től pedig a magam és segítőim javaslataival, amikor már nem az alapítvány égisze alatt dolgoztunk. Az országos tapasztalatokról mindezidáig három alkalommal olvashattak részletes összefoglaló dolgozatokat: 2001-ben Az európai vidra állományfelméréseinek összefoglaló jelentése címmel; 2004-ben a Vidrakönyv című összeállításban; 2007-ben pedig az ezeket kiegészítő, az alapítvány megszűnése előtt összeállított tanulmányt: Az Alapítvány a vidrákért szervezet által 1995 és 2007 között koordinált magyarországi vidravédelmi programok összefoglaló dolgozata címmel. (Mindhárom tanulmány nyomtatott formában került kiadásra). Ezeket megelőzően éves szinten az adott időszakra vonatkozó tapasztalatokat, összesítő tanulmányokat is közzé tettünk (szintén nyomtatott formában). Mindezeket a dolgozatokat rendre kiegészítették azon programokról szóló beszámolók, amelyeket az alapítvány az esetek egy részében minisztériumi megbízásból, vagy maga által kezdeményezett módon elvégzett kutatásokról adtak számot: Az os országos állományfelmérés tapasztalatai Az es országos állományfelmérés tapasztalatai A ciánmérgezett folyóinknál végzett felmérőmunka eredményének összefoglalása Ciánméreg és vidravédelem (dokumentumkönyv) A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) keretében végzett állományfelmérés eredményének rövid összegzése Árvizek és aszály: nem tervezett, hanem az élet hozta megfigyelések összefoglalója A 2002-es és 2004-es országos állományfelmérés, és az addigi vidravédelmiprogramok eredményének értékelése vizes élőhely-típusok szerint A 2004 és 2006 közötti magyarországi vidraállomány felmérésének részletes összefoglaló dolgozata Összefoglaló jelentés a Szigetközben szeptembere és szeptembere között végzett vidraállomány-kutatásról Angol nyelven, munkánkról tájékoztatva a nemzetközi szakértői közösségeket, a következő tanulmányokat publikáltuk: Report on the resaarch activity for Otters after the cyianide pollution of thte rivers Tisza and Szamos (Fordította: Erős Barbara) Summary of Hungary Otter Survey: (Fordította: Nagy Dénes) Otterbook: Summary report on Finished otter protection programmes of the Organisation of the Foundation for Otters between in Hungary (Fordította: Révfalvi Erika)

8 Summary report ont he results of the Otter (Lutra lutra Linnaeus, 1758) carried out in Hungary, between Marc 2004 and June 2005 (Fordította: Tamás Enikő Anna) De az alapítvány működése során több tanulmányt és vitaanyagot is publikáltunk (valamennyi nyomtatott formában került kiadásra). Többek között: A vidra védelme a halastavakon és a vizes élőhelyeken Az európai vidráról (a védelem és megőrzés lehetőségei) Részletes szempontok a vidraállomány-felmérés során A vidravédelem aktuális kérdéseiről, különös tekintettel egy kárfelmérési módszertan elkészítéséhez Javaslat egy természetvédelmi kompenzációs alap mielőbbi életre hívására Javasolt irányelvek a felmérések során Ökológiai hálózat és vidravédelem Javaslat a vidra által okozott károk elkerüléséhez halas- és horgásztavaknál Vizes élőhelyeink napjainkbeli problémáinak áttekintése: javaslat a megőrzés, a fenntartás és a helyreállítás lehetséges megoldásaira Vidravédelem autóútjaink mentén Vidranagyhatalomból vidraszegény Magyarország Tájékoztatás vidrakár-esetek kezeléséhez Vidravédelem: egy hosszú távú stratégia alapelvei hazánkban Nemszeretem ragadozó emlőseink: hazánk menyétféléi (szakirodalmi tallózás) Halászat, horgászat, és természetvédelem vitaanyag óta a terepi kutatómunkát kiegészítettük a hermelin magyarországi állományának a kutatásával (igaz már annak előtte is külön figyelmet fordítottunk a fajra), valamint bővebben kiértékeltük a hazai menyétfélék ökológiaitermészetvédelmi és vadgazdálkodási-vadászati megítélését. Ez főleg 2001 januárja után vált fontossá, amikor napvilágra került egy olyan dokumentum, amely megkerülve a szükséges szakmai és társadalmi párbeszédet vadászhatóvá kívánta tenni a menyétet és a nyusztot is (a borz, a nyest és a házi görény ekkor már vadászható vadfaj volt hazánkban). Ekkor még sikerült megakadályozni a vadászok elképzelésének az érvényesülését, de 2013-ban a regnáló minisztérium megbízásából egy olyan 2017-ig tartó kutatás vette kezdetét, amelyben kizárólag olyan szakmai érdekek jelenhetnek meg, amelyek egyértelműen le- és elkötelezettek a vadászati értékrendeknek. Szerettük volna ennek is útját állni, de hiába, így az a furcsa helyzet alakult ki, hogy napjainkban azok végzik ezeket a kutatómunkákat természetesen érdek semlegesen, tárgyilagosan, tudományosan, amelyek anno maguk indítványozták a menyét és a nyuszt vadászhatóvá tételét. Vagyis, a 2011-ben leírt előzetes ítélet vár bizonyításra, és ha valaki kicsit is otthonosan mozog az érintett szakmai közösségekben, tudhatja: a es verdikt semmi meglepetést nem tartogat majd senki számára. 8

9 Az 1995 és 2007 közötti kutatási időszak tapasztalatainak az összefoglalása Ekkoriban megállapíthattuk: hazánkban még mindig stabil és fejlődő vidraállomány élt, sőt, Európa szerte az egyik leggazdagabb populációval rendelkeztünk. A fajt 1973-ban előbb részlegesen (természetes vizeinknél), majd ben országosan természetvédelmi oltalom alá helyezték, miután az 1982-ben megkapta a fokozottan védett státust. Az említett gazdag magyarországi állományt a délnyugatdunántúli és az alföldi halastó-rendszereknek, valamint a folyó menti holt- és mellékágak halasításának köszönhettük elsősorban. Ugyanakkor a hazai vidrapopuláció sem volt egységes, több, egymástól elszigetelődő állományról szereztünk tudomást. ( ) A 2000 januárjában a Szamos és Tisza folyót ért ciánmérgezéses szennyezés, majd ugyanabban az évben a nehézfém-szennyezés csak átmenetileg okozott észrevehető változást a folyóknál és azok mentén élők vidrák elterjedésében, mozgásában. ( ) Ezt követően az akkor írtakat ismertetem: ( ) A vidraállomány egyes (rész)populációinak az elszigetelődése egymástól az alábbiakra vezethető vissza: Az egyes térségek elsivatagosodására; lásd Homokhátság, Nyírség, Viharsarok, Jászság egyes területrészei stb. A települések és gazdasági beruházások terjeszkedésére és az ebből adódó területigényekre ; pl. bevásárló-, ipari- és logisztikai központok, lakóparkok létrehozására. Az autópályák és közutak hosszának növekedésére ( ) A vizes élőhely-típusaink megszűnésére és átalakítására; pl. a halas- és horgásztavak szárazra állítására, csatornák beszántására, kisvízfolyások medrének kikövezésére és kiszáradására. Valamint a vidra illegális üldözésére. ( ) Ma már, mindezen hatásoknak is köszönhetően, kijelenthető: hazánk egyes régióiban a vidraállomány visszaszorulása egyértelműen bizonyítható. ( ) Az országos vidraállomány-felmérések során kétségtelenné vált számunkra, hogy egy-egy adott térségben a fentebb említetteken túl, illetve azokkal együtt, az alábbiak alapvetően megváltoztatják az ott élő vidrapopuláció összetételét: Az árvizek: kiszorítják a vidrákat az élőhelyükről, és olyan területekre is kényszerítik, kényszeríthetik őket, ahol addig nem vagy nem jellemzően volt ismert a jelenlétük. A kérdés az: megmaradnak-e ezeken a területeken, vagy csak ideig-óráig lakják? Erre egyértelmű válasz nem adható, de biztosra állítható: azt az adott élőhely-típus milyensége és annak környezete, táplálékellátottsága és nyugalma befolyásolja. És persze kérdés az is, az árhullámot követően a folyóhoz visszatérő vidrák ugyanazok az egyedek-e, és ugyanúgy érvényesül-e rangsor közöttük, mint előtte? Mindig van-e rangsor a vidrák között, vagy ítéletidő esetén ez érvényét veszti? Ha van rangsor, akkor mikor és milyen rendszer szerint áll vissza? Az aszály: A 2003-as rekordaszályt követően nagyon sok vizes élőhely-típus alapos változáson esett át, amit sokuk még napjainkig sem hevert ki, és amit a 2007-es száraz időszak tulajdonképpen megfejelt. A kérdés itt is az, ami az árvíznél: visszatérnek-e az adott területre az egyszer onnét valami miatt kiszorult vidrák? Hosszan tartó tél: a magas hótakaró és hosszabb időn át befagyott vizes területek is ugyanúgy átrendezik egy-egy kisrégió/régió vidraállományát, akárcsak az árvizek vagy az aszály, bár a felmerülő akadályok közül ez látszik a 9

10 legkevésbé leküzdhetetlennek, a vidra ilyen esetekben mindig is jól és gyorsan alkalmazkodott. A halastavak leengedése: a halastavaknál általában több vidra is lakik, és ha egy összefüggő halastórendszert alkotó tavak egy részéről leengedik a vizet, pl. a karácsony előtti hetekben-hónapokban, az az ott élő vidrák számára azt jelenti, hogy a le nem engedett, környékbeli halas vizeket lakják be. A halastavak lehalászása mindig alapos változást eredményez az ott és a környéken élő vidraállományban. A kérdés itt is az, ami az árvíznél és az aszálynál: visszatérnek-e az adott területre az egyszer onnét valami miatt kiszorult vidrák? ( ) Az élőhelyek megváltozása: a vizes élőhely-típusok, általában a kisvízfolyások és a csatornák megszüntetése, medrük kikövezése és/vagy kibetonozása, folyásirányuk, ezáltal a vízi- és parti vegetációjuk, valamint táplálékellátottságuk megváltoztatása szintén hatással van/lehet a vidraállományra, lásd: autóutak építését, csatornák beszántását stb. ( ) A közel tizenkét évig általunk összefogott állományfelmérések adataiból egyértelműen kiolvasható, hogy a hazai vidraállomány rendkívül gyorsan változik. ( ) Régiókra lebontva a vizsgált időszakban a következő összefoglaló adható: Délnyugat-Dunántúl (Nagy-berek, Külső-Somogy, Belső-Somogy, Kis-Balaton, Zselicség, Tolnai-hegyhát, Mecsek, Szekszárdi-dombság, Sárköz, Baranyai-dombság, Ormánság): Hazánkban ma a Délnyugat-Dunántúl területein él a legegységesebb és leginkább fejlődő vidraállomány. Ennek okai a következők: Országos tekintetben, ebben a régióban található a legtöbb halas víz halas- és horgásztó, víztározó; A Balaton déli partja, a nyáridőt leszámítva, és főként a Kis-Balaton, valamint az ezekhez kapcsolódó kisvízfolyások és csatornák is megfelelő körülményeket biztosítanak; A régiót érintő folyók (Duna, Dráva) holt- és mellékágainál is jelentős gazdálkodás a halászat, feltehető ennek köszönhető, hogy azoknál is állandó vidraállományról tudunk; A kisvízfolyások, és csatornák legtöbbje az év aszályos időszakát leszámítva jó feltételeket biztosít a vándorló vidráknak, sőt sok közülük szintén halas víz. Figyelmezető jel azonban, hogy évről-évre kevesebb pataknál és csatornánál találni rendszeresen vidra nyomjeleket, ami feltehető, hogy azok egyre hosszabb időn át történő teljes vagy részleges kiszáradásával magyarázhatók. Nyugat-Dunántúl (Zalai-dombság, Göcseji-hegység, Kemeneshát, Kőszeg-hegység, Vasi-hegyhát): Ebben a régióban is egységes vidraállományt ismerünk. Ugyanakkor, feltehető: a kevesebb halas víz miatt, a populáció nem annyira összefüggő, mint a Délnyugatdunántúli területek esetében. A régiót érintő folyóknál: pl. a Rába és a Zala esetében, amelyek jelentős szakasza halas víz, szinte a teljes szakaszon ismert a vidrák előfordulása. A Kerka felső-szakaszánál csak rapszodikus (kiszámíthatatlan időnkénti) előfordulásáról tudunk, míg a középső és alsó-szakaszánál állandó az állomány. Ez inkább a folyó menti halban és vegetációban gazdag tavaknak köszönhető. A Mura rendkívül gyors és örvénylő, a folyó menti holt- és mellékágaknál azonban állandó a faj jelenléte, sok közülük halas víz. A régióbeli kisvízfolyások és csatornák az év nagy részében megfelelő vándorlási útvonalat biztosítanak, de ezeknek egyre nagyobb része erősen szennyezett és szemetes, ami a jövőben kihathat a vidrák vándorlására is. A 2003-as aszályos hónapokban, valamint az azt követő időszakban jelentős 10

11 részükről eltűnt a vidra, vagy nagyon ritkává vált a jelenléte. Ez a kisvízfolyások és csatornák zömének teljes, vagy majdnem teljes kiszáradásával magyarázható. Ugyanakkor azoknál a kisvízfolyásoknál és csatornáknál, amelyek hallal telepítettek, majdnem mindenhol állandó a vidra előfordulása. A régióban a halas- és horgásztavak, víztározók jelentős részénél is állandó a vidra, főleg a Rába-, Zala- és Mura-közeli élőhelyeknél, míg a Kerka mentén ritkább. Ezeknél az élőhelyeknél is láthatóan ritkábbá vált a vidranyomjelek száma a 2003-as aszályos hónapok során több halas vizet le is kellett engedni a szárazság miatt. Északnyugat-Dunántúl (Soproni-hegység, Fertő, Szigetköz, Rábaköz, Hanság, Balaton-felvidék, Bakony, Vértes, Dunazug, Velencei-tó, Budai-hegység, Mezőföld): Ebben a régióban a legváltozatosabb, de mondhatni azt is: a legkiismerhetetlenebb a vidraállomány. Nem beszélhetünk egységes populációról, mert olyan nagy az egyes területrészek közötti eltérés és elszigeteltség. A Szigetközben nagyon változó az állomány, ami feltehető a kiszámíthatatlan vízállással, valamint a holt- és mellékágak részleges vagy teljes kiszáradásával hozható összefüggésbe. Igaz, a területen található több, a folyótól független halas víz is, valamennyi horgásztó, ahol az esetek többségében ismert a vidrák előfordulása, még ha nem is állandó jelenléte. A Hanságban ma már egységes állományról beszélhetünk, ami az ottani kisvízfolyások és csatornák rendszeres haltelepítésének, valamint a bősárkányi terület visszavizesítésének köszönhető. Szintén állandó állományról beszélhetünk a Rábaköznél. A Fertőnél nagyritkán tapasztaltuk a vidrák meglétét, míg a Soproni-hegységnél egyáltalán nem regisztrálhattuk. A Dunazug (Gerecse és Pilis), valamint a Budai-hegység esetében egyáltalán nem tapasztalni vidrák jelenlétét, kivételt a 2002-es dunai árvíz jelentett, amikor a megáradt folyó egészen az itteni kisvízfolyásokig és csatornákig kiszorította a vidrákat. A Balaton-felvidék, a Bakony és a Vértes esetében, zömében a halas vizeknek köszönhetően, állandó a vidraállomány. Itt megemlíthető a Balaton északi partvonulata is, ahol, akárcsak a déli szakaszon, állandó a faj megléte. A Mezőföld esetében a halastavaknál, a bővizű, többségében halastavakat tápláló csatornáknál, valamint a Duna-holt- és mellékágainál állandó, míg a köztes területeknél egyáltalán nem, vagy csak ritkán tapasztalni a vidra felbukkanását. A régiót érintő folyóknál (Duna, Rába, Rábca, Marcal), a Dunát és a Marcalt leszámítva, elsősorban a hallal telepített holt- és mellékágakban állandó a vidrák jelenléte. A Marcalnál a tavaszi és nyári csapadékszegény hónapok során a vidrák megléte rapszodikussá válik, a folyó nagyon megapad, egyes szakaszokon szinte teljesen ki is szárad, mint történt az 2000-ben és 2003-ban, míg a csapadékgazdag időszakban gyakrabban találni vidra-nyomjeleket. Megjegyzendő, hogy 2003-ban a Dunát leszámítva valamennyi folyó vízszintje kritikus mértékre süllyedt, egyébiránt a Dunáé is alaposan megapadt, ami a vidraállomány mozgását is befolyásol(hat)ta, összességében azonban megmaradt az állomány a folyó menti területeknél. A kisvízfolyásoknál és csatornáknál az aszályos időszakban nagyon nagy volt a szórás, azoknál, amelyek teljesen, vagy csaknem kiszáradtak, alig-alig bukkant fel a vidra. Ebben a régióban is azt tapasztaljuk, hogy évről-évre kevesebb kisvízfolyásnál és csatornánál marad meg a vidra, akárcsak átváltóként is; még ott is, ahol ezek a kisvízfolyások és csatornák hallal telepített horgászvizek. 11

12 A halas és horgásztavak többségénél vízállástól függetlenül és a Velenceitónál állandó, fejlődő állományról tudunk. Észak-Magyarország (Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk-hegység, Sajóvölgy, Aggtelek, Borsodi-dombság, Cserehát, Zemplén-hegység, Taktaköz): Az Észak-magyarországi régióban sem beszélhetünk egységes populációról, ugyanakkor az állomány térnyerését mégis tényként kezelhetjük. Kimondottan jó vidrás helynek mondható a Rakaca-víztározó és az ahhoz kapcsolódó patakok. A Mátrában és a Bükkben szembetűnő az állomány fejlődése. A Zemplén és a Cserehát egyes területein szintén előfordul a vidra, jelenleg még kevés adatunk van arra, hogy ebből komolyabb következtetést levonjunk. A Bodrog menti, hallal telepített mellék-, és holtágak, valamint halas vizeknek köszönhetően a régióban állandó a vidraállomány, feltehető, az itt élők közül kerül a Zempléni kisvízfolyásokhoz is vidra. A Sajó és Hernád felé haladva a Dél-Cserehátnál elszórtan, vagy egyáltalán nem találni vidrajelenlétre utaló nyomjelet, holott a folyók menti területeknél nem egy halas víz található. A Taktaköz nagyon jó élőhely, ott valóban növekvő és terjedő állományról tudunk, jelentős a hallal telepített szakaszok, és a csatlakozó egyéb vizes élőhelyek száma. A Sajó és a Hernád nem tart el állandó állományt, és a folyót környező élőhelyeknél sem mondható egységesnek a vidrapopuláció. Az Ipolynál, a Bodrognál, a Bódvánál, a Zagyvánál és a Tarnánál viszont majdnem a teljes szakaszon bizonyított a faj megléte, főleg a hallal telepített mellék- és holtágaknál. A kisvízfolyások és csatornák nagy része jó vándorlási útvonal, de akárcsak a többi régió esetében a nyári száraz időszakban vízállásuk kritikus szint alá süllyedhet, ami kihatással van a vidrák mozgására. Áradáskor viszont még a magasabb kisvízfolyásokig is kiszorulhatnak a vidrák, mint láttuk a 2000-es és 2001-es bodrogi árvíz idején a Zemplén-hegység patakjainál. A halas vizek jelentős részénél állandónak mondható a vidra. Északkelet-Magyarország (Bodrogköz, Tiszahát, Szatmári-síkság, Szamos-Krasznaköze, Rétköz, Nyírség, Hajdúság, Nagy-Sárrét, Nagykunság, Hortobágy): A Nyírséget, valamint a Szamos-Kraszna-köze egyes szakaszait leszámítva, valamennyi területen állandó vidraállományról tudunk. Az említett két területrészen a vidra előfordulása kiszámíthatatlan, ami egyfelől az adott területek viszonylagos szárazságával, másfelől az ottani vízfolyások túlságosan rendezett voltával magyarázható, pl. nem egy szakaszon a teljes partfali vegetáció hiánya említhető fel. A régióban érintett folyók (Tisza, Szamos, Öreg-Túr és Túr, Bodrog, Berettyó, Hortobágy) állandó és fejlődő vidraállományt tartanak el, még akkor is, ha néha nagyon is mások az általuk kínált feltételek. Pl.: a Berettyó túlságosan rendezett partú legalábbis egyes szakaszai, de a folyócskát kísérő vízfolyásoknál, csatornáknál és halas vizeknél rendszeres a vidra előfordulása, és vélhetően azoknak köszönhetően a Berettyónál is állandó (ez azonban még csak bizonyításra váró feltételezés). A folyók zöménél a vidra a hallal telepített holt- és mellékágakban található, valamint a folyókhoz kapcsolódó kisvízfolyásoknál, csatornáknál, halas vizeknél. A régió kisvízfolyásainál, főként a csatornahálózatánál leginkább a bővizű és hallal telepített főcsatornáknál állandónak mondható a vidra, bár zömüknél nem tart territóriumot, csupán vándorlási útvonal. Ugyanakkor a főcsatornák között akadnak olyan szakaszok, pl. Nyugati- és Keletifőcsatorna stb., ahol vidrafészekről van tudomásunk. 12

13 A halas vizek nagy részénél is előfordul a vidra, kivételt a Nyírségi területrészek jelentenek, ahol viszonylag ritkának mondható. Délkelet-Magyarország (Körös-vidék, Maros-Körös-köze): Ezeken a területeken egységes, fejlődő és terjedő állományról beszélhetünk. A Körös-vidék és a Maros-Körös-köze valamennyi vizes élőhely-típusánál: folyóknál, kisvízfolyásoknál, csatornáknál és halas vizeknél állandó a vidra, akárcsak a délnyugat-dunántúli élőhelyeknél. Igaz az elmúlt évek aszályos időjárása nem múlt el nyom nélkül, egyre több aggasztó jelre akadunk, főleg a Viharsaroknál és egyes Maros-Körös-közi területrészeknél arra, hogy megszűnnek, vagy megszűnhetnek, esetleg teljesen átalakulhatnak a vizes élőhelyek főleg kisvízfolyások és csatornák száradnak ki véglegesen. Duna-Tisza köze (Duna-Tisza köze Kiskunság, Jászság): Ezeken a területeken csak elszórtan beszélhetünk állandó vidraállományról, az élőhelyek nagy részénél nem fordul elő, vagy csak nem egy esetben évszaktól és időjárási körülményektől függetlenül kiszámíthatatlan időközönként (ennek okait még vizsgálni szükséges). ( ) A Homokhátság az ország legszárazabb területe, ott a vidra felbukkanása inkább a kisvízfolyásoknál és csatornáknál képzelhető el, de mindezidáig nagyonnagyon ritkán, akkor is téli időszakban találtunk erre példát. Holott a terület csatornahálózata adott, sajnos azonban ezek nagy része az év szinte teljes időszakában szárazárok. Ugyanakkor, ha a Homokhátságban és a Kiskunság más területrészein sikerülne megtartani a vizet, létrehozni vizes élőhelyeket, akkor azzal szabaddá válhatna az út a tiszai és dunai vidrák között is, nem beszélve arról, hogy mindennek gazdasági és társadalmi haszna is lenne. A két állomány az említett száraz területek miatt ma nem érintkezik egymással. A Jászságban viszonylag egységes állományról beszélhetünk, ami a Zagyvának, a Galgának és a Tarnának, valamint a folyókhoz kapcsolódó halas vizeknek köszönhető. Ezzel szemben az itteni kisvízfolyások és csatornák vízállása nagyon ingadozó, egyre több a teljesen kiszáradt patak és csatorna, és ez a jövőben komoly nehézségeket okozhat a terjedő vidráknak. A régióhoz sorolható Gödöllői-dombság területeknél sem beszélhetünk egységes állományról, bár a halas vizek nagy részénél megtalálható a vidra, mégis, az országos átlagot nézve az egyik, vidrák által legkevésbé, ritkán vagy egyáltalán nem lakott területének mondható. ( ) A régiós áttekintés után a következő tapasztalatok ismertetése elengedhetetlen. Egyfelől a halas- és horgásztavak, valamint a folyók menti holt- és mellékágak jelentik számukra a legbiztosabb élőhelyet. Tagadhatatlan, hogy a halas- és horgásztavak többsége úgymond mesterséges élőhely, azonban ma már olyan természeti értékeket rejtenek, amelyeket kötelességünk megőrizni. ( ) De ugyancsak nehezen érthető és értelmezhető, hogy úgynevezett tudományos műhelyek olyan fogalmakat alkotnak és akarnak meghonosítani a hazai vidravédelem területén, mint a vidra számára fontos hely, kevésbé fontos hely és elhanyagolható, vagy közömbös hely (KvVM Természetvédelmi Hivatal: Lanszki L. és Heltai M.: Fajmegőrzési tervek, vidra 2006). Egyszerűen hihetetlen, hogy ezeket bárki is képes komolyan venni, vagy papírra vetni. Örülnünk kellene annak, hogy a vidra vizes élőhely-típusaink jelentős részénél előfordul. Minthogy az a szándék sem tűrhető, aminek alapján a vidravédelem alapvető fontosságú elemét, az állományfelmérést az úgynevezett vadgazdálkodási egységekhez kapcsolják. Ez 13

14 nem jelent mást, mint a vadászati érdekek (a vidra esetében egyelőre még csak bújtatott) érvényesülését értsd alatta: a faj vadászhatóvá történő átsorolását.( ) Ennyi kitérés után visszatérünk a valós témánkhoz. ( ) Fontos lenne az is, hogy a folyó menti holt- és mellékágak tulajdonviszonyai és kezelési módjai is rendeződjenek. Akárcsak a kisvízfolyások és csatornák szabályozásának és üzemeltetésének a rendje is, vagyis a jövőben mindenféleképpen közös nevezőre kell emelni a vízügyi (mérnöki) és természetvédelmi (ökológiai) elvárások és érdekek érvényesülését. ( ) A hazai vidraállomány terjeszkedését elsősorban azok a humán érdekek hátráltatják, amelyek nemigen vannak figyelemmel a természeti értékeinkre, gondolunk itt, például a természetes tavainknál az idegenforgalom és szórakoztatóipar elvárásaira, a horgásztavaknál a horgászturizmus erőltetett primátusára, vagy az autópályák és logisztikai központok építése során érintett és átalakuló vizes élőhelyeinkre. ( ) Ezért is láttuk fontosnak, hogy a 2007 augusztusában napvilágot lásson egy, a vizes élőhelyeinkről szóló tanulmányunk. (Rövidített változatát lentebb olvashatják). Munkánk során mindig kiemelt szerepet szántunk annak, hogy közelítsük egymáshoz a gazdálkodói érdekeket és a természetvédelmi elvárásokat. Erre kiváló alkalom kínálkozott 2007 tavaszán. Ekkor látott napvilágot a Nemzeti Halászati Stratégia Terv, amely többek között megfogalmazta a következőket: "A hazai vizes élőhelyekhez kapcsolódó fajok védelmének komplex kezelését a jelenleg még nem létező, a túzok, haris vagy a fogoly mintájára szervezett vidra és védett vízimadár élőhely-fenntartási program jelenthetné az agrár-környezetgazdálkodás keretei között". Ennek ismeretében 2007 áprilisában elkészítettünk egy, a vidrára vonatkoztatott javaslatot, amit megküldtünk az általunk ismert államigazgatási és társadalmi szakértői műhelyeknek, majd június 1.-én a témában megbeszélést tartottunk Budapesten halászati, horgászati, vízügyi és természetvédelmi szakemberek bevonásával. Az írásban visszaérkezett, valamint a szakmai fórumon felvetett észrevételek után az alábbi konszenzusos ajánlásban állapodtunk meg: Javaslat egy, a vidrára vonatkoztatott élőhely-fenntartási szempontrendszer kidolgozásához extenzíven kezelt halastavaknál Megállapítjuk, hogy egy-egy halastó, vagy tórendszer vidrapopulációjának a nagyságát és sűrűségét, legfőképp a következő tényezők szabhatják meg: A környezeti feltételek: A be- és/vagy kifolyó csatornák/kisvízfolyások vízi- és parti vegetációja, medrének és partjának állapota (pl. kövezett, betonozott-e, vagy természetes). A halastó vizének minősége és a csatlakozó csatornák és/vagy kisvízfolyások, valamint a tavak vízkormányzása/vízállása. A halastó/tórendszer vízi és parti vegetációjának a mennyisége és minősége, valamint a búvó-és fészkelőhelyek száma, ezek minősége. A táplálékállatok mennyisége, és a terület zavartsága. A területen együtt élő vidrák neme és száma: Ezek minden élőhely-típusnál különbözőek, állandóan változnak, sőt nem egy esetben nagyon eltérőek egymástól: A halastavaknál zömében nőstények foglalnak területet, párzás idején ott fogadják a hímeket, majd ott nevelik fel a fiaikat, vagyis a halastavak egyértelműen a magyarországi vidratörzsállomány legfontosabb élőhelyei. Még egy-egy kimondottan jó, táplálékban gazdag, zavartalan élőhelynél is az alkalmas fészkek száma szabja meg a vidralétszámot azaz a vízi- és parti 14

15 növényzet mennyisége és minősége, valamint a tóhoz/tórendszerhez kapcsolódó csatornák és/vagy kisvízfolyások állapota. Az időjárási körülmények: Soha olyan sok vidranyom: bélsár, csapa, vidraváltó, alkalmasint hátrahagyott zsákmánymaradvány nem található egy-egy halban gazdag területen, mint: a fagyok, az árvizek, az aszály, valamint a lehalászások idején. Vagyis, ezekben az esetekben a halastavak területén összezsúfolódhat a vidraállomány. Mindezek ismeretében az alábbi élőhely-fenntartási szempontokat tartjuk fontosnak: A halastavak vízfelületén biztosítani kell a megfelelő vízi vegetációt (úszóhínárt, nádat stb.). A halastavak lecsapoló és feltöltő csatornáinál nem történhet egyszerre mindkét partoldalon a vegetáció ritkítása/irtása. Ahol ilyen vegetáció nem található, javasolt telepítésük. A tavaknál, valamint a csatornáknál található fás szárú növényzet megőrzése indokolt. Ahol ilyen vegetáció nem található, javasolt telepítésük. Kötelező a telelőtavak megfelelő módon történő körbekerítése. A védekezési eljárásoknál pl. a különféle engedélyezett vadriasztásoknál figyelemmel kell lenni a tónál/tavaknál élő/előforduló valamennyi védett és vadászható állatfajra is. Létre kell hozni úgynevezett elterelő tavakat. Nádégetés csak a téli hónapokban javasolt, de azt megelőzően kötelező az égetendő nádas-szakasznál a vadriasztás. Nádkaszáláskor kerülni kell a taroló vágást, mozaikosan vissza kell hagyni nádfoltokat. A tavak meszezését a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő körültekintéssel kell elvégezni, amelynek során figyelemmel kell lenni a területen élő/előforduló állatfajokra. ( ) Három regionális programunkról, ha csak érintőlegesen is szót kell még ejtenem A ciánmérgezett folyóinknál végzett felmérőmunka eredményének rövid összegzése; ezek részletes kielemzését lásd a szakmai honlapomon ( ) A ciánbaleset január 30-án történt Romániában. A szennyezés február 2-án érte el Csengernél a magyar Szamos-folyószakaszt, február 3.-án a Szamos-torkot, vagyis Vásárosnaményt, ahol a Szamos csatlakozik a Tiszához. Február 7-én Tiszafürednél járt a ciándugó, február 8-án Szolnokhoz, február 9-én Csongrádhoz, február 11-én Szegedhez ért. Magyarország területét február 12-én hagyta el, tehát hazánk területén közvetlenül tíz napig mérgezett. ( ) Munkánkról áprilisában állítottuk össze a kutatási jelentést, amit alább ismertetünk. ( ) Bács-Kiskun megye: Tiszabög és Lakitelek kivételével mindenütt állandónak mondható a vidra, míg a két településnél lévő megfigyelőhelyeknél eddig nem tapasztaltuk a vidrák felbukkanását, a ciánmérgezés előtt sem, bár a helyiek elmondása szerint állandó a területen. Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Munkánk során a Tisza borsodi szakaszánál a következő tiszai településeknél regisztráltuk eddig a vidrák teljes hiányát: Tiszatarján, Tiszatardos, Tiszacsermely. Ezeken a területeken a mérgezés előtt ismertünk vidrakiszállókat, igaz olyanokat, amelyeket kiszámíthatatlan időközönként használtak, feltehetően vándorláskor. ( ) 15

16 A baleset után a vidrák átmeneti jelenlétét a következő Tisza-szakaszokon állapítottuk meg: Tiszalúc, Tiszakeszi. Természetesen a környező vizes élőhelyeket itt is megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a vidra majdnem mindenhol előfordul. ( ) A Bodrogon is nagyon élénk vidramozgás figyeltünk meg, főleg a 2000-es nagy árvíz után, de az idei árhullámot követően is. Csongrád megye: A csongrádi Tisza-szakaszoknál a Marosra, illetve a folyóhoz kapcsolódó kisvízfolyásokra, csatornákra és halas-, valamint horgásztavakra húzódtak a vidrák, de a tragédiát követően, amint ismét benépesült halállománnyal a Tisza, ismét felbukkantak. Ma már az általunk ismert valamennyi kiszálló- és jelölőhelyüket ugyanúgy használják, mint a tragédia előtt. Hajdú-Bihar megye: Az itt élő állomány egységesnek és fejlődőnek tűnik; a polgári, a tiszagyulaházi és az újtikosi csatorna-szakaszoknál tapasztaltuk csak a vidra ideiglenesen előfordulását, ez viszont könnyen lehet, hogy vándorlási útvonal a Tisza és a környező élőhelyek (halastavak, főcsatornák) között. Heves megye: A ciánszennyezés során az itteni Tisza-szakszoknál élő vidrák a környező vizes területekre (csatornákra, patakokra stb.) húzódtak át; ilyen, pl. a Kétútközi és az Újlőrincfalvai Laskó-patak-rész is, valamint a Tiszanánai csatornaszakasz. Ez utóbbi két helyszínen a vidrák jelenléte rapszodikus, míg a kétútközi területnél állandó. Rendszeresen használt kiszállóik ismét megtalálhatók azoknál a megyei Tisza-szakaszoknál, ahol a baleset előtt is ismertük. Kijelenthető, hogy a vizsgált Heves-megyei területeknél élő vidraállomány létszámában változást nem észlelni. Jász-Nagykun-Szolnok megye: A Szolnok-megyei szakaszoknál is stabil a vidraállomány. A megyébe áthúzódó Tisza-tó, valamint a közeli folyók, csatornák, patakok, számos a Tiszához csatolt, arra telepített halas- és horgásztó, és a cián nem járta holtágak megőrizték és megvédték az itt élő vidrákat. Mindössze a közelben húzódó újszászi és zagyvarékasi Zagyva-folyó szakasznál, a tiszakürti, a tiszasasi Tisza-folyó-, és csatornaszakasznál tapasztaltuk a vidrák ideiglenes felbukkanását, míg a tiszainokai, a tiszavárkonyi, a vezsenyi részeknél jelenlétük teljes hiányát regisztrálhattuk. Ezek viszont nem a ciánmérgezésre visszavezethető rendellenességek, az 1995 óta tartó megfigyelések során, amikor ezeken az élőhelyeken kutakodtunk, mindig hasonló képeket kaptunk. Oka lehet ennek egyfelől a folyó hullámterének erős sodrása és a holtágak zavartsága (kedvelt horgászvizek), és a partmenti növényzet ritkasága/hiánya, vagy a terület szennyezettsége: a horgászok nagymennyiségű szemetet szórnak szét és hagynak maguk után. Bizonyosat a vidrák átmeneti jelenlétére és teljes hiányára mondani nem tudunk, hiszen nem egy hasonló tulajdonságokkal bíró élőhelyen állandó és növekvő vidralétszámról tudunk. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: Bátran kijelenthető, hogy a baleset során a legnagyobb károsodás a Szamos-folyót, valamint a Felső-Tisza szabolcsi területeit érte. A Szamos, a baleset előtt, főleg a holtágai és a kapcsolódó víztározó, pl. Szamossályi, valamint a horgász- és halastavak révén egységes vidraállománnyal rendelkezett. A baleset után elsősorban a méreg nem járta helyekre húzódtak át, pl. a tunyogmatolcsi holtágba, de olyan területeken is megleltük a nyomukat, ahol az ben elkezdett munkánk során még nem tapasztaltuk a nyomjeleiket: pl. a Jánkmajtis és Darnó közötti csatornaszakaszon. Kijelenthető, hogy a vidraállomány mozgása még mindig itt, a Szamosnál a legkiegyensúlyozatlanabb, a méreg nem járta szamossályi víztározó és a tunyogmatolcsi Holt-Szamos kivételével a faj egyedeinek jelenléte csak átmenetileg tapasztalható közvetlenül a folyó mentén. Ahol a mérgezés előtt állandóan használt vidrakiszálló volt ismeretes, még mindig ritkán és rapszodikusan jelenik meg, ugyanakkor a folyót övező csatornák és patakok, de főleg halas- és horgásztavak területén mindenütt állandónak mondható. 16

17 A Felső-Tisza területein a baleset előtt is számos olyan pontot ismertünk, ahol nem tudtuk megállapítani a vidrák jelenlétét, vagy ha igen, akkor csak azt, hogy feltehetően véletlenszerűen kerültek arra. Ennek a folyó rendkívül erős és örvénylő sodrása lehet az oka, valamint, hogy a környék egyéb vizes élőhelyei megfelelő körülményeket biztosítanak a vidrák számára. Mindazonáltal érdekes, hogy olyan tiszai szakaszoknál, ahol ennek előtte nem, vagy nagyon ritkán észleltünk vidramozgást, mostanában regisztráljuk azt, pl.: Lónya, Benk, Tiszamogyorós, Tiszakanyár említhető. Ez azzal magyarázható, hogy a Tisza vonalán túli élőhelyeken megszületett, majd önállósodott vidrák látogathatnak arrafelé, s bár nem tapasztaljuk, hogy területet foglalnának, mégis eddig teljesen vidramentes területeken észleljük átmeneti felbukkanásukat. A tavalyi és az idei nagy árvizek után is észleltünk vidramozgást a folyó mentén, de nem tudható, az árhullámok okoztak-e az állományban károsodást, pl. még fészekben lakó kölykök esetében. ( ) Eredmény A Szamosnál élő vidrák visszatértek, de egyelőre nem állapítható meg állandó jelenlétük egyik ismert kiszállójuknál, vagy jelölőhelyüknél sem. Feltehető, az önállósodott szaporulat lesz/lehet, amelyik elfoglalja majd a megüresedett területeket. Kérdés: ez miért nem történt meg eddig? Valószínű, hogy a folyó halállományának (létszámának, faji összetételének) drasztikus megváltozása és az árvizek rég nem látott nagysága okolhatók ezért. Mindenesetre a következő folyó menti vizes élőhelyeknél stabil és fejlődő állományok jelenléte regisztrálható: pl. a tunyogmatolcsi-holtág, a Szamossályi-víztározó, a Máty-csatorna, a Görgő-Szemke csatorna, a Túr-belvíz főcsatorna, az Északi-csatorna, a Kraszna-folyó említhető. A Felső-Tiszánál az ukrán határtól a Taktaközig terjedő szakaszánál is egyre több helyen regisztráljuk a vidrák jelenlétét; az árvizek miatt a nem megmérgezett Tisza-szakaszokat is bevontuk a kutatásba, vagyis a Vásárosnamény-Tiszabecs közötti folyórészeket. Olyan Tisza-szakaszon is találtunk azonosítható vidranyomot, ahol addig még nem: pl. Tiszamogyorós, Lónya, Tivadar említhető. Biztosra vehető, hogy a környékbeli vizes élőhelyekről vándorol erre az önállósodott szaporulat, így még az is elképzelhető, hogy egyik-másik vidramentes terület gazdára talál a közeljövőben. Ugyanakkor a folyó említett szakaszát övező vizes élőhelyeknél, többek között: a Szipa-főcsatorna, a Csarodna-patak, a Belfőcsatorna, a Tiszakarádi-főcsatorna, a Lónyai-főcsatorna, a Karcsa-csatorna, a Bodrog-zugi főcsatorna esetében mindenhol regisztrálhattuk a vidrák jelenlétét, sőt a környező halas- és horgásztavaknál érezhető a konfliktus a vidrák ottléte miatt a gazdálkodók és a természetvédelem között. Tokajtól a Közép-Tiszán át egészen az Alsó-Tisza magyarországi határszakaszáig a kutatások kedvezőbb helyzetet tártak fel már közvetlenül a baleset utáni hetekben is. Valószínű, hogy a ciánkoncentráció hígulása is közrejátszhatott ebben, no meg a Tiszát övező jelentős csatornaszakaszok: a Keleti- és Nyugati főcsatorna, a Nagykunsági-öntözőcsatorna, a Határéri-főcsatorna, a Kutas-főcsatorna, a Büngösdi-csatorna, a Hódtó-csatorna, a Dögös-kákafoki csatorna, a Csukás-éri főcsatorna, a Dong-éri főcsatorna. De ugyanígy megemlíthetőek a patakok és erek: az Árkus-ér, a Kösély-patak, a Laskó-patak, az Eger-patak, a Mágocs-ér, a Csukás-ér, víztározók: Kisköre, Tiszalök, és a Tiszába torkolló folyók: Kraszna, Maros, Körösök, Berettyó. És ekkor még említést sem tettünk a számtalan kisebb- nagyobb hallal telepített horgásztóról, ami szintén mágnesként vonzhatta/vonzhatja a vidrákat. 17

18 Összegzés Kijelenthető, hogy a megmérgezett folyóknál élő vidraállományt észlelhető károsodás nem érte. Igaz, a szamosi területekről visszahúzódtak a környékbeli vizes élőhelyekre, de már tapasztalható, hogy újra felbukkannak elhagyott folyó menti jelölő- és kiszállóhelyeiken is. Egyelőre a Felső-Tiszánál is labilis az állomány (az Ukrán határtól Tokajig terjedő szakaszról beszélünk), de észlelhető az ott élő vidrapopuláció mozgása is. Feltehető, hogy a tavalyi és az idei árhullám miatt is kiszámíthatatlanabb az itt élő vidrák területfoglalása; tény azonban, hogy a folyó menti élőhelyeknél állandó állomány jelenléte regisztrálható. Tokajtól egészen a déli országhatárig terjedő folyószakasznál pedig semmi érdembeli változást nem tapasztaltunk, az ott élő vidrák ugyanúgy használják az általunk ismert kiszálló- és jelölőhelyeiket, mint a baleset előtt. ( ) A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) keretében végzett állományfelmérés eredményének rövid összegzése, ezek részletes kielemzését lásd a szakmai honlapomon 2001-ben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) egy külön megbízást adott a számunkra. ( ) Az NBmR keretében a programot koordináló minisztérium témában érintett szakembereivel 5 régiót, és azokon belül meghatározott élőhelyeket: halas vizeket, kisvízfolyásokat, csatornákat és folyószakaszokat választottunk ki. A vizsgálatokra ezeken a területeken 2000 novembere és 2001 márciusa között kerítettünk sort, vagyis párhuzamosan haladt a cián-programmal. Jelentésünk legfontosabb tételei az alábbiak voltak: Békés megye: Elmondható, hogy valamennyi megvizsgált Békés-megyei élőhelyen stabilnak tűnik a vidraállomány. A Berettyó és a Körösök, a környékbeli csatornák, a halas- és horgásztavak hálózata ideális életfeltételeket nyújt a faj egyedei számára. Gondot itt is a halas- és horgásztavaknál feltételezett, főként a téli időben tapasztalt vidrakár jelent. Ez ügyben (...) az elmúlt évek során már többször is kérték az illetékes természetvédelmi hatóság intézkedését. Elvégezve a fentebb ismertetett felméréseket láttuk, hogy fel kell készülnünk a még sikeresebb és összehangoltabb programokra is. ( ) Csongrád-megye: Délalföld: Gyarapodó állomány észlelhető, de még sok a fehér folt. Emiatt is külön érdekességet jelent az itteni területek folyamatos szemmel tartása. A tömörkényi Csaj-tó és a Szegedi Fehér-tó vidraállománya stabilnak és növekvőnek mondható. A tiszai részeken (...) egyelőre úgy tűnik, a mérgezést, majd a tavalyi nagy, és az idei, ezen a Tisza-szakaszon a tavalyinál csendesebb árvizet az állomány átvészelte. Ami elmondható, hogy a vidra mindenütt állandó fajnak tekinthető. Oka lehet ennek, hogy a terület holtágainak nagy része rendszeresen halasított, a környék számos kisebb-, nagyobb horgász- és halastónak, valamint ezeket összekötő csatornának ad otthont, ahol a vidra megtalálja a számára szükséges életfeltételeket. (...) Győr-Moson-Sopron megye: Szigetköz, Kisalföld: az utóbbi időben ezeken a területeken változott legszembetűnőbben a vidraállomány létszáma, egyben az itt történő környezet-átalakító tevékenységek is fontos ismereteket adhatnak a vidrák mozgásáról és alkalmazkodóképességéről. A Szigetköz és a Hanság megnevezett területein a vidraállomány stabil és fejlődő. A Szigetközben az Öreg-Duna és esetenként a Mosoni-Duna folyómedrét (hullámterét) 18

19 leszámítva, amelyeknél rendkívül erős sodrása van a folyónak a holtágakban, csatornáknál, ártereknél, a környező horgász- és halastavaknál mindenütt észlelni a vidra jelenlétét. Úgyszintén a Hanságban is, a két tóegység (Fehértó és Király-tó) mellett a környék egyéb vízfolyásai (patakok, csatornák) és állóvizei (horgásztavak) területén megtalálható a faj. A szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedek ingatag vidraállományát a térségben felváltja egy stabilnak mondható populáció. A Duna es elterelésekor volt legutoljára észlelhető a Szigetköz nagy részén a faj jelenlétének hiánya (helybéliek szóbeli közlése), mára azonban az állandó vízállás, a haltelepítések és a csendes, zavartalan holtágak lehetővé tették, hogy a faj egyedei ismét megtelepedjenek. (Az es felmérés során is több helyről a vidra jelenlétének hiányáról kaptunk jelzést, ezek viszont az akkoriban tapasztalt rendkívül mostoha időjárási körülményekre voltak visszavezethetők; a téli hónapok folyamán, vagyis a felmérési periódus alatt a dunai holtágak gyakorlatilag megközelíthetetlenek voltak erről lásd az es jelentésünket). (...) Pest és Fejér megye: Gyarapodó állomány észlelhető, de még sok a fehér folt. Emiatt is külön érdekességet jelent az itteni területek folyamatos szemmel tartása. ( ) A Pest megyei kiválasztott halastavaknál stabil állomány jelenléte észlelhető, olymértékben, hogy több tóról a tótulajdonosok az elmúlt években már nem egy alkalommal kérték a vidra által okozott károk megfizetését. (...) A többi pest-megyei területen, valamennyi horgásztó és kapcsolódó csatornaszakasznál a vidra jelenléte rapszodikus. Oka lehet ennek, hogy ezek a tavak nagyon zavartak, és rendszeres a víziés partmenti növényzetük irtása. A Velencei-tó Velencefürdő és Dinnyés közötti területein a vidra állománya fejlődőnek és stabilnak mondható. Azon partmenti és partközeli részeknél, amelyek üdülőként funkcionálnak, főleg a Velencefürdő és Gárdony közötti területről beszélhetünk, a kiirtott vízi- és partmenti növényzet, a lebetonozott partfalak miatt, nem található meg. Ugyanakkor a bentebbi területeknél: a nádasoknál, szigeteknél, és a környékbeli csatornáknál és halastavaknál állandó a vidra jelenléte. A Gárdony és Dinnyés közötti szakaszon a nagyobb, összefüggő vízinövényzet, s a természetvédelmi oltalom alatt álló területek megfelelő körülményeket biztosítanak a vidráknak, s ehhez a környékbeli telepített halastavak is rásegítenek. A Velencei-tótól nem messzire létesült víztározók, valamint csatornák, szintén jó életkörülményeket biztosítanak a vidrák számára; a pátkai területen, ami intenzíven telepített horgásztó is egyben, nem szívesen tűrik a vidrát feltételezett nagyfokú károkozása miatt. (A Zámolyi- és Pátkai víztározók vizsgálata nem szerepet a szerződésben, de mint közeli élőhelyeket érdemesnek tartottuk kutatni). Zala megye: Balaton nyugati partrész, Kis-Balaton és Baranya, Somogy, Tolna megye: itt a legegységesebb a hazai vidrapopuláció; nagyon fontos a telített élőhelyeken is figyelemmel kísérni az állomány alakulását, a mozgásukat és a környezeti változásokhoz történő (pl. halastó lecsapoláshoz) az alkalmazkodásukat. A somogyi területek a legstabilabb vidraállománnyal büszkélkedhetnek, ideális feltételeket nyújtanak a faj egyedei számára. A területeken érezhetően nő a vidraállomány létszáma. (...) A tolnai területrészeken szintén egységes állomány észlelhető, s itt is elmondható, hogy azon területrészeknél, ahol horgászati-, halászati tevékenység folyik, problémák merültek fel a vidra jelenléte miatt. A Balaton vizsgált szakaszain szintén meglelhetők a vidrák, egyelőre még azon tórészeknél és környező csatornáknál is, ahol a nyári üdülési szezon alatt nagymértékű az emberi zavarás. 19

20 A vidrák, eddigi tapasztalataink szerint, azokról a helyekről a zavartalanabb belsőbb, nádasos részekbe, vagy csatornákba húzódnak. Ott, ahol a zavarás nem lényeges tényező (Kis-Balaton) az állomány mozgásánál nem észlelhető változás, sőt a területen a vidrapopuláció létszámának növekedése feltételezhető. ( ) Összefoglaló jelentés a Szigetközben szeptembere és szeptembere között végzett vidraállomány-kutatásról ( ) A kutatási időszak lejártát követően megállapíthatom a következőket A Szigetköz az elmúlt évtizedekben jelentős változáson esett át, leginkább a Duna 1992-es dunacsúnyi elterelését követően, ami a vízszintek közel 3 méteres süllyedéséhez vezetett. Ennek következtében a magyar oldali mellékágrendszer gyakorlatilag kiszáradt től datálható azoknak a műszaki létesítményeknek több-kevesebb sikerrel történő üzembe állítása, amelyekkel megpróbálták és megpróbálják a megoldani a térség vízutánpótlását. Napjainkban már ezeknek a műszaki beavatkozásoknak köszönhetően a mellékágrendszerben nagyjából biztosított a megfelelő vízszint. Ugyanakkor a folyó elterelése rányomta bélyegét az élővilágára is. Erőfeszítések történtek a rehabilitációra, és 1995-től kezdve fokozatosan sikerül pótolni az elvesztett értékeket (már amennyire és amennyiben ez lehetséges), így többek között a folyó halasításával is újraéledt/újraéledhet a szigetközi halfauna. Talán mindevvel is magyarázható az, hogy az Alapítvány a vidrákért szervezet által 1995-től koordinált vidraállomány-felmérések során a szigetközi vidrajelenlétet nem sikerült egyértelműen megállapítanunk. Mindebbe belejátszhattak azok a téli hónapok is ( , ), amikor a kutatási időszak alatt olyan mennyiségű hó hullott, hogy hetekig nem lehetett mozogni a területen, de ugyanezt eredményezték az árvizek is (19998, 2002, 2005). És nem elhanyagolható szempont a rekordméretű aszály sem (2002, 2003, 2004), amikor hónapokig csapadékhiányos időszakot jegyezhettünk fel. Az általam most elvégzett kutatás ideje alatt sikerült rendszeresen, minden hónapban legalább 2-3 napot, alkalmanként többet is a Szigetközben töltenem. Így lehetővé vált a vizsgálati területek alapos bejárása és a folyamatos kontrollja azoknak a megfigyeléseknek, amelyeket egy-egy vizsgálati időszak alatt megállapítottam. Mindennek tudatában kijelenthetem a következőket: 1. Az általam vizsgált Öreg-Duna, valamint a kapcsolódó holt- és mellékágak, összesen 14 kutatási, különböző kiterjedésű területszakasz közül: 7 esetben állandónak 6 esetben rapszodikusan előfordulónak találtam a vidrát 1 esetben nem tudtam megállapítani a jelenlétét. 2. A vizsgált Mosoni-Duna, valamint a kapcsolódó holt- és mellékágak, összesen 16 kutatási, különböző kiterjedésű területszakasz közül: 7 esetben állandónak 8 esetben rapszodikusan előfordulónak találtam a vidrát 1 esetben nem tudtam megállapítani a jelenlétét. Megállapítható, hogy a Szigetközben állandóan előforduló fajnak tekinthetjük a vidrát, annak ellenére is, hogy a kutatott területek közel felénél a jelenlétét a kutatási időszak alatt rapszodikusnak találtam. 20

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gondolatok a konvergencia programról (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gyıri Iparkamara Konferenciája Gyır, 2007. január 31. A legfıbb állami ellenırzési intézmények ma már nemcsak nemzetközi

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

B/6 EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG A SZERZŐDÉSI JOGBAN (ADÁSVÉTEL, VÁLLALKOZÁS, MEGBÍZÁS, BIZTOSÍTÁS)

B/6 EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG A SZERZŐDÉSI JOGBAN (ADÁSVÉTEL, VÁLLALKOZÁS, MEGBÍZÁS, BIZTOSÍTÁS) EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG ALAPELVI SZINTEN 4. (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

J/9457. B E S Z Á M O L Ó

J/9457. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/9457. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január

Részletesebben

A migrációs statisztika fejlesztésének lehetőségei

A migrációs statisztika fejlesztésének lehetőségei A migrációs statisztika fejlesztésének lehetőségei Megvalósíthatósági tanulmány Összeállította Tóth Pál Péter Készült a A migrációs statisztika fejlesztésének lehetőségei c. projekt (EIA/2010/3.2.1.1.)

Részletesebben

Pálfi Andrea. A gyermekek alternatív napközbeni ellátása alá sorolt programok főbb jellemzői

Pálfi Andrea. A gyermekek alternatív napközbeni ellátása alá sorolt programok főbb jellemzői Pálfi Andrea A gyermekek alternatív napközbeni ellátása alá sorolt programok főbb jellemzői Az adatgyűjtés módszere Jelen tanulmány alapjául szolgáló kutatásunk során a vidéki kis és nagy településeken

Részletesebben

A honvédelmi tárca beszerzési tevékenységének elemzése, értékelése és korszerűsítésének néhány lehetősége

A honvédelmi tárca beszerzési tevékenységének elemzése, értékelése és korszerűsítésének néhány lehetősége ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA VARGA LÁSZLÓ A honvédelmi tárca beszerzési tevékenységének elemzése, értékelése és korszerűsítésének néhány lehetősége című doktori (PhD) értekezés szerzői

Részletesebben

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett Megvalósíthatósági tanulmány 2010. augusztus Megbízó: Pécs Megyei

Részletesebben

FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola Sátoraljaújhely FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV 1. kiadás Hatályba léptetve: 2013. október 30. Ellenőrzött példány Nem ellenőrzött

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben

ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32

ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32 ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32 E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. május 28-i ülésére Tárgy: A megyét érintı vízgyőjtı-gazdálkodási

Részletesebben

A szőlőtermesztés és borkészítés számviteli sajátosságai

A szőlőtermesztés és borkészítés számviteli sajátosságai A szőlőtermesztés és borkészítés számviteli sajátosságai KÁNTOR Béla, TÓTH Zsuzsanna Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc kantorbp@gmail.com, toth.zsuzsanna12@gmail.com A borkészítésnek Magyarországon

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing. Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin

Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing. Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin Tartalom 1.Bevezetés... 3 2. A lízing... 4 2.1. A lízing múltja,

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA

ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA a 2007-2013 időszakban a Közlekedési Operatív Program keretében a Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

Tisztelt Nevelők, Pedagógusok!

Tisztelt Nevelők, Pedagógusok! Tisztelt Nevelők, Pedagógusok! A mindennapi közlekedés legsérülékenyebb és legveszélyeztetettebb csoportját a gyerekek képezik, köszönhetően annak, hogy életkoruknál fogva tájékozódási, észlelési és koordinációs

Részletesebben

Lakóház építtetőknek a tervezési programról.

Lakóház építtetőknek a tervezési programról. Lakóház építtetőknek a tervezési programról. A tervezési program viszonylag új intézmény az építészeti tervezési gyakorlatban. Ezt jól jelzi az is, hogy általában az építtetők nem ismerik, de a tervezők

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. V. Játékos Balaton projekt marketingkommunikációs terve... 5. VI. Mellékletek... 11

TARTALOMJEGYZÉK. V. Játékos Balaton projekt marketingkommunikációs terve... 5. VI. Mellékletek... 11 MARKETING TERV Az Interaktív Játéktér az NFGM és a BFT támogatásával, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. koordinációjával valósult meg. 1 TARTALOMJEGYZÉK I. A projekt

Részletesebben

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A

Részletesebben

RENDŐRKAPITÁNYSÁG KAPUVÁR. :9330 Kapuvár Sport u. 20., 9330 Kapuvár Pf.: 4.,fax::06-96-242-933, BM: 03-21-4402 : kapuvarrk@gyor.police.

RENDŐRKAPITÁNYSÁG KAPUVÁR. :9330 Kapuvár Sport u. 20., 9330 Kapuvár Pf.: 4.,fax::06-96-242-933, BM: 03-21-4402 : kapuvarrk@gyor.police. RENDŐRKAPITÁNYSÁG KAPUVÁR :9330 Kapuvár Sport u. 20., 9330 Kapuvár Pf.: 4.,fax::06-96-242-933, BM: 03-21-4402 : kapuvarrk@gyor.police.hu Szám: 08030-./ 2011. Ált. 1. sz. példány Jóváhagyom: 2011. március

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10 Hírlevél 2011/4. Tartalomjegyzék 1./Összefoglaló a bankok, illetve a bankok személy- és vagyonvédelmét biztosító vállalkozások foglalkoztatási gyakorlatának akcióellenőrzéséről 3 2./Húsipari- húseldolgozó

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X

Részletesebben

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Budapest, 2011. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben

2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl

2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl 2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekrıl Az Országgyőlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerő és

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi

Részletesebben

EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉG- ÉS FOGYASZTÓÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG

EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉG- ÉS FOGYASZTÓÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Ref. Ares(2012)790181-29/06/2012 EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉG- ÉS FOGYASZTÓÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG F. Igazgatóság Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal DG(SANCO) 2012-6477 MR FINAL VÉGLEGES JELENTÉS A MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

JELENTÉS. 0235 2002. szeptember

JELENTÉS. 0235 2002. szeptember JELENTÉS a Kormány által a miniszterelnök részére állandó szálláshelyként kijelölt ingatlan személyi védelemmel összefüggő átalakítási költségeinek ellenőrzéséről 0235 2002. szeptember 2. Államháztartás

Részletesebben

3. Állapítsa meg, hogy 1 db. KÖNYV 5. kötete és annak egyes részei szerzői jogvédelem alatt állnak-e.

3. Állapítsa meg, hogy 1 db. KÖNYV 5. kötete és annak egyes részei szerzői jogvédelem alatt állnak-e. A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakértői véleménye A szakvélemény címe: Gyűjteményes műnek minősülő kiadványok összehasonlító vizsgálata Ügyszám: SZJSZT 15/12. A szakvélemény szövege A Megkereső által

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ BIZTONSÁGPOLITIKAI KUTATÓINTÉZETÉNEK SZEMÉLYZETI SZABÁLYZATA

AZ EURÓPAI UNIÓ BIZTONSÁGPOLITIKAI KUTATÓINTÉZETÉNEK SZEMÉLYZETI SZABÁLYZATA 2005.9.12. L 235/1 II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) TANÁCS FORDÍTÁS AZ EURÓPAI UNIÓ BIZTONSÁGPOLITIKAI KUTATÓINTÉZETÉNEK SZEMÉLYZETI SZABÁLYZATA ( 1 ) ( 1 ) A Tanács írásbeli eljárással

Részletesebben

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010)

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) DR. VAHID YOUSEFI KÓBORI JUDIT Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) (A hatékonyság értelmezése) A magyar nemzetgazdaságon belül az élelmiszertermelés

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A 1553NY JELŰ NYILATKOZAT KITÖLTÉSÉHEZ A 1553E JELŰ EGYSZERŰSÍTETT BEVALLÁST VÁLASZTÓ ADÓZÓK RÉSZÉRE

ÚTMUTATÓ A 1553NY JELŰ NYILATKOZAT KITÖLTÉSÉHEZ A 1553E JELŰ EGYSZERŰSÍTETT BEVALLÁST VÁLASZTÓ ADÓZÓK RÉSZÉRE ÚTMUTATÓ A 1553NY JELŰ NYILATKOZAT KITÖLTÉSÉHEZ A 1553E JELŰ EGYSZERŰSÍTETT BEVALLÁST VÁLASZTÓ ADÓZÓK RÉSZÉRE Az egyszerűsített adóbevallás az önadózásnak egy formája, amely lehetőséget nyújt arra, hogy

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A mezőgazdasági vízszolgáltatás c. kérdőív kitöltéséhez 1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK. Az adatáramlás és -feldolgozás rendszere

ÚTMUTATÓ A mezőgazdasági vízszolgáltatás c. kérdőív kitöltéséhez 1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK. Az adatáramlás és -feldolgozás rendszere ÚTMUTATÓ A mezőgazdasági vízszolgáltatás c. kérdőív kitöltéséhez 1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Az adatáramlás és -feldolgozás rendszere Az adatlapokat a vízügyi igazgatóságok küldik ki, illetve elektronikus formában

Részletesebben

A MUNKAVÉDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A MUNKAVÉDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI A MUNKAVÉDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI Tisztelettel üdvözlök minden jelenlévőt! Mint az a programban is szerepel az EU-Synchronic Környezetbiztonsági Kft ügyvezetője vagyok. A cégünk éppen 16 éves, úgy hogy

Részletesebben

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió

Részletesebben

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ELEMI BESZÁMOLÓJÁNAK PÉNZÜGYI (SZABÁLYSZERŰSÉGI) ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDSZERTANA. 2003. május 001-1

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ELEMI BESZÁMOLÓJÁNAK PÉNZÜGYI (SZABÁLYSZERŰSÉGI) ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDSZERTANA. 2003. május 001-1 A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ELEMI BESZÁMOLÓJÁNAK PÉNZÜGYI (SZABÁLYSZERŰSÉGI) ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDSZERTANA 2003. május 001-1 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság A központi költségvetési

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ

ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ AZ OPTISOFT SZÁMÍTÁSTECHNIKAI, PÉNZTÁRSZOLGÁLTATÓ, KÖNYVELİ ÉS OKTATÓ NYILVÁNOSAN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MINIMUM 3.600 DARAB, 50.000 FORINT NÉVÉRTÉKŐ, DEMATERIALIZÁLT, OPTISOFT III./2021

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;

Részletesebben

Az állami erdő és erdőgazdaságok vagyonkezelése és számvitele az Állami Számvevőszék jelentéseinek tükrében

Az állami erdő és erdőgazdaságok vagyonkezelése és számvitele az Állami Számvevőszék jelentéseinek tükrében Az állami erdő és erdőgazdaságok vagyonkezelése és számvitele az Állami Számvevőszék jelentéseinek tükrében Szerkesztette: Lett Béla Sopron, 2016 Az állami erdő és erdőgazdaságok vagyonkezelése és számvitele

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK.

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK TÁJÉKOZTATÓ az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről J/l 0973 201 3. ápri lis ISSN 2063-546X T A R T A L O M 1. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

Részletesebben

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan

Részletesebben

JeMa 2010/1 Magánjog és munkajog

JeMa 2010/1 Magánjog és munkajog JeMa 2010/1 Magánjog és munkajog Menyhárd Attila A Legfelsőbb Bíróság elvi határozata a termékfelelősségről Döntés a termék gyártóját terhelő felelősség és a külön jogszabályon alapuló (állami) helytállási

Részletesebben

2009/2010 Huszka Jenő

2009/2010 Huszka Jenő 1 2009/2010 Huszka Jenő A csökkenő gyermeklétszám, a különböző iskola-összevonások, átszervezések és létszámcsökkentések mellett ebben a tanévben is több pályakezdő, vagy régebbi munkahelyét megváltoztató

Részletesebben

A Ket. végrehajtási rendeletei

A Ket. végrehajtási rendeletei ELŐADÁSOK NYOMDAKÉSZ ANYAGA A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI RENDSZER BIZTONSÁGI ANALÍZISE Krasznay Csaba, krasznay@ik.bme.hu Szigeti Szabolcs, szigi@ik.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

KISS Zsolt SZOBOSZLAI Mihály KOVÁCS András. A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon

KISS Zsolt SZOBOSZLAI Mihály KOVÁCS András. A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon KISS Zsolt SZOBOSZLAI Mihály KOVÁCS András A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon 2 A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon...

Részletesebben

Dr. Révész Balázs. Adatkezelés, adatbiztonság, adatvédelem

Dr. Révész Balázs. Adatkezelés, adatbiztonság, adatvédelem Dr. Révész Balázs Adatkezelés, adatbiztonság, adatvédelem Adatvédelem és információszabadság a korrupció-megelőzés aspektusából Vannak a világnak olyan országai, ahol a korrupció a mindennapi élet része,

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Az Országgyűlés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk

Részletesebben

Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról

Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról Előterjesztő: Dr. Faragó Péter Társulási Tanács Elnöke Készítette: Aleva Mihályné Intézményvezető Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról A szociális

Részletesebben

BMEEOUVAI01 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése

BMEEOUVAI01 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/0001.01 I N F R A S T R U K T Ú R A L É T E S Í T M É N Y E K K I V I T E L E Z

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Hogy ez a könyv létrejöhetett, a szerző kézirata hasznosulhatott, abban a legnagyobb érdeme dr. Faragó Katalinnak, Szergényi

Részletesebben

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI Secondary Student Hostels No. 257 RESEARCH PAPERS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A szakképző

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG. Elnök

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG. Elnök 1 Elnök EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/545/13/2013. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (, a továbbiakban: hatóság) a kérelmező kérelmére az eljárás alá vonttal szemben a fenti ügyszámon folytatott

Részletesebben

Lépéselıny II. elérésre és halálesetre szóló, lépcsızetes szolgáltatású életbiztosítás feltételei

Lépéselıny II. elérésre és halálesetre szóló, lépcsızetes szolgáltatású életbiztosítás feltételei Lépéselıny II. elérésre és halálesetre szóló, lépcsızetes szolgáltatású életbiztosítás feltételei 5. számú függelék Az Allianz Hungária Biztosító Rt.(a továbbiakban: biztosító) és a szerzıdı fél között

Részletesebben

II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM

II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 9081Gyırújbarát, BM köz 1. sokoroal@axelero.hu 96/456-740 2005. 2 Témavezetı: Enyingi Tibor (Sokoró Alapítvány)

Részletesebben

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda 2015. szeptember 14. 1. TARTALOM 2. Bevezetés 7 3. Általános értelmezési kérdések 8 4.

Részletesebben

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői

Részletesebben

Mélyi József A háló és a kamera szeme A jelenlegi fotográfiai intézményrendszerr l A fotográfia intézményrendszerér l tehát mint küls szemlél

Mélyi József A háló és a kamera szeme A jelenlegi fotográfiai intézményrendszerr l A fotográfia intézményrendszerér l tehát mint küls szemlél Mélyi József A háló és a kamera szeme A jelenlegi fotográfiai intézményrendszerr l A fotográfia intézményrendszerér l tehát mint küls szemlél beszélek, mondhatjuk úgy is, hogy kívülállóként. A kívülállás

Részletesebben

(JOG) SZABÁLY-VÁLTOZÁSOK SORAI KÖZT OLVASVA

(JOG) SZABÁLY-VÁLTOZÁSOK SORAI KÖZT OLVASVA Nagy Zoltán nyá. ezredes 1 (JOG) SZABÁLY-VÁLTOZÁSOK SORAI KÖZT OLVASVA Absztrakt Napjainkat a jogi szabályozási környezet gyors változásai jellemzik. A cikk a gyorsan változó jogi környezet hatásait vizsgálja

Részletesebben

AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására

AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására 1. Preambulum A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló

Részletesebben

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése I. Bevezetés A Várpalotai Rendőrkapitányság az Országos Rendőr-főkapitányság és a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság célkitűzéseinek, útmutatásainak, továbbá a saját munkatervében meghatározottaknak megfelelően

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben

Tartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága INFORMÁCIÓS CSOMAG a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokat felhasználó

Részletesebben

Segítség kérés a Cibakházi-Holt-Tisza megmentésére!

Segítség kérés a Cibakházi-Holt-Tisza megmentésére! Környezetvédelmi és vízügyi Minisztérium Zöldpont szolgálat. Cím: 1011 Budapest, Fı utca 44-50. Telefon: 457-3437, 457-3438, 457-3440 Zöld szám: 06-80/40-11-11 Telefax: 457-3354 E-mail: info@mail.kvvm.hu

Részletesebben

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

A kármegosztás és a munkáltató kárfelelősség alóli mentesülésének szabályai az új Munka Törvénykönyvében tekintettel a bírói gyakorlatra

A kármegosztás és a munkáltató kárfelelősség alóli mentesülésének szabályai az új Munka Törvénykönyvében tekintettel a bírói gyakorlatra Trenyisán Máté A kármegosztás és a munkáltató kárfelelősség alóli mentesülésének szabályai az új Munka Törvénykönyvében tekintettel a bírói gyakorlatra BEVEZETŐ GONDOLATOK Ahhoz, hogy Magyarországon a

Részletesebben

ÖNKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT

ÖNKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA 2014. Dunaújváros 2. kiadás 0. módosítás 2(21) oldal Dunaújvárosi Főiskola Szenátusa 49-2013/2014.(2014.04.01.) számú határozatával 2014.04.01. napján fogadta el. Hatályos:2014.április

Részletesebben

Györgyi Zoltán. Képzés és munkaerőpiac

Györgyi Zoltán. Képzés és munkaerőpiac Györgyi Zoltán Képzés és munkaerőpiac Lektorálta: Fehérvári Anikó és Imre Anna A Külvárosi Tankör Középiskoláról készült esettanulmány szerzője Erdei Gábor. 2 Tartalom Bevezetés... 5 A képzés és a munkaerőpiac

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához

ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 2013. MÁRCIUS TARTALOM 1. Bevezető 2. A HVS célja és szükségszerűsége 2. A HACS szerepe a döntéshozatalban

Részletesebben

Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program

Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program. Nagy Zoltán igazgató Tartalomjegyzék Bevezető... 6 1. Az iskola jogállása... 7 2. A nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai... 8 2.1.

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

Már megint az illeték,

Már megint az illeték, Már megint az illeték, avagy kell-e a társasházi öröklakással együtt, az ahhoz tartozó közös tulajdoni hányadként vásárolt teremgarázs után külön vagyonszerzési illetéket fizetni? Az alább ismertetett

Részletesebben

A MULTI ALARM ZRT. INGATLAN TÁVFELÜGYELETI SZOLGÁLTATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI BA 07-02 5.1 Érvényes: 2015. 04. 01.

A MULTI ALARM ZRT. INGATLAN TÁVFELÜGYELETI SZOLGÁLTATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI BA 07-02 5.1 Érvényes: 2015. 04. 01. A MULTI ALARM ZRT. INGATLAN TÁVFELÜGYELETI SZOLGÁLTATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI BA 07-02 5.1 Érvényes: 2015. 04. 01. től A jelen általános szerződési feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) az Ügyfél,

Részletesebben

36/2007. (III. 26.) GKM rendelet Hatályos 2012. január 01-től

36/2007. (III. 26.) GKM rendelet Hatályos 2012. január 01-től 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. e) pontja

Részletesebben

Az adatkezelés, adatvédelem összefüggései a panaszeljárásban. II. A rendőrökről készített képmás, hang- vagy videofelvétel problematikája

Az adatkezelés, adatvédelem összefüggései a panaszeljárásban. II. A rendőrökről készített képmás, hang- vagy videofelvétel problematikája Féja András Az adatkezelés, adatvédelem összefüggései a panaszeljárásban II. A rendőrökről készített képmás, hang- vagy videofelvétel problematikája 1. Régi keletű jogi anomália Ezzel a problematikával

Részletesebben

Balatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email.

Balatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email. Balatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email.hu M E G H Í V Ó Balatonkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. Tel/ Fax: 06-66/441-351 Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2014. év január hó 1. naptól Jóváhagyta:..

Részletesebben

Könyvelői Klub INGATLANOK ÉS BEFEKTETÉSE SZÁMVITELI ÉS ADÓZÁSI KÉRDÉSEI KÖNYVELŐI KLUB - 2013. SZEPTEMBER 11 - BUDAPEST. Áfa

Könyvelői Klub INGATLANOK ÉS BEFEKTETÉSE SZÁMVITELI ÉS ADÓZÁSI KÉRDÉSEI KÖNYVELŐI KLUB - 2013. SZEPTEMBER 11 - BUDAPEST. Áfa KÖNYVELŐI KLUB - 2013. SZEPTEMBER 11 - BUDAPEST Konzultáns: Horváth Józsefné okl. könyvvizsgáló, okl. nemzetközi áfa- és adóigazgatósági adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű

Részletesebben

Magyarország vízrajza

Magyarország vízrajza Magyarország vízrajza Magyarország felszíni vízkészletének 90%- át a szomszéd országokból érkező folyók hozzák hazánk területére. A behozatal kedvezőtlen hatása, hogy a vizekkel együtt jelentős mennyiségű

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005. szeptember 30. COM(2005) 465 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK 2013.6.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 157/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A BIZOTTSÁG 503/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2013. április 3.) a géntechnológiával módosított élelmiszerek és

Részletesebben

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE*

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* CIGÁNY KISEBBSÉG: OKTATÁS, EGYHÁZ, KULTÚRA PAPP Z. ATTILA IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* Tanulmányunkban két témakört szeretnénk körüljárni. Egyrészt megvizsgáljuk,

Részletesebben

J/4723. számú JELENTÉS

J/4723. számú JELENTÉS MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4723. számú JELENTÉS a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar

Részletesebben

Magyar Nőorvos Társaság 1082 Budapest Üllői út 78/a. LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT. Érvényes: 2007. szeptember 8-tól (előterjesztés)

Magyar Nőorvos Társaság 1082 Budapest Üllői út 78/a. LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT. Érvényes: 2007. szeptember 8-tól (előterjesztés) Magyar Nőorvos Társaság 1082 Budapest Üllői út 78/a. LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2007. szeptember 8-tól (előterjesztés) Hatályba léptető határozat A Magyar Nőorvos Társaság leltárában lévő materiális

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti

Részletesebben

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos

Részletesebben

Pedagógus továbbképzések. a Bakonyi Szakképzés szervezési Társulás. intézményeiben

Pedagógus továbbképzések. a Bakonyi Szakképzés szervezési Társulás. intézményeiben Pedagógus továbbképzések a Bakonyi Szakképzés szervezési Társulás intézményeiben A képzések hatékonyságának felmérése, javaslattétel a pedagógus kompetencia fejlesztési terv aktualizálására Készítette:

Részletesebben

A SAJÓSZENTPÉTERI EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT

A SAJÓSZENTPÉTERI EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Sajószentpéteri Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 3770 Sajószentpéter, Móra Ferenc u. 1. Tel: 48/521-500; 48/521-501 Mobil: 20/336-6903 e-mail: speter.epsz@gmail.com A SAJÓSZENTPÉTERI EGYSÉGES PEDAGÓGIAI

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a Red Bull Air Race repülırendezvény

Részletesebben

A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012.

A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012. A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012. A Mórahalmi és a Kisteleki Kistérség Tanyafejlesztési Programja 2012. MEGJEGYZÉS: A tanyaprogram elkészítéséhez végzett kérdőíves felmérés

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE LMC INTERNATIONAL A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE Összefoglaló 2009. november New York 1841 Broadway New York, NY 10023 USA Tel.:+1 (212)

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben