Kedves Diákok! Tisztelt Tanárok!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kedves Diákok! Tisztelt Tanárok!"

Átírás

1 1

2 2

3 Kedves Diákok! Tisztelt Tanárok! Amikor Andrew Vajna producerrel majd a hozzánk csatlakozó színész kollégáinkkal: Fenyő Ivánnal, Dobó Katával, Csányi Sándorral, Gesztesi Károllyal és a többiekkel még a forgatás megkezdése előtt közös filmünkről beszélgettünk, alapvető célunknak azt tartottuk, hogy megismertessük ot azokkal, akik már csak tananyagként és ünnepélyes megemlékezések témájaként találkoznak vele. A fiatalokkal. Mindannyian úgy gondoljuk, hogy az 1956-os forradalom a fiatalság kivételes pillanata volt. Olyan filmet szerettünk volna készíteni, amely a nézők érzelmeire hat, amelynek segítségével igazán át lehet élni, mit érezhetett egy fiatal, amikor két hét alatt megváltozott körülötte a világ. Reméljük, a Szabadság, szerelem a tények, a történelmi részletek iránt is felkelti a diákok érdeklődését: ez a füzet abban segít, hogy alaposabban megismerhessék azt a világot, melyben a film főszereplői élnek. Bízom benne, hogy így könnyebben, izgalmasabban feldolgozható lesz a tankönyvi anyag. Budapest, 2006 októbere Goda Krisztina A Szabadság, szerelem rendezője 3

4 1956 Vereség és megszállás Magyarország a hitleri Németország szövetségeseként harcolta végig és veszítette el a második világháborút. Az ország jó fél évig hadszíntér volt. A győztes szovjet Vörös Hadsereg megszállta Magyarországot, és az 1947-es párizsi békekötés után is itt marad. (Arra hivatkoztak, hogy az általuk részben megszállt Ausztria és a Szovjetunió közötti összeköttetés biztosítására van szükség a Magyarországon állomásozó szovjet csapatokra. Országunk embert veszített a háborúban. A front elvonulása után egyes részei romokban hevertek, ugyanakkor az okozott háborús károkért jóvátételt kellett fizetnie a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának. A párizsi béke megerősítette a trianoni határokat, az ország nemzetközi megbecsülése a mélyponton volt. Európa kettészakadása A Németország és Japán legyőzésében döntő szerepet játszó Szovjetunió és az Egyesült Államok a világ meghatározó nagyhatalmai lettek. Háborús szövetségesekből vetélytársak és ellenfelek. Sztálin, a Szovjetunió vezetője országa szomszédságában baráti államokat, a Vörös Hadsereg által felszabadított és megszállt országokból pedig Moszkvából irányított birodalmat akart. Ehhez a szovjet rendszer átvételét, pontos másolását kívánta. Az Egyesült Államok a nyugati polgári demokráciák értékeit a parlamentális rendszert, a piacgazdaságot, az egyéni szabadságjogok érvényesülését igyekezett biztosítani az általa ellenőrzött területeken. Az amerikai politika feladatának tartotta a szovjet terjeszkedés feltartóztatását az egész világon. Európa Nyugatra és Keletre szakadt, közéjük ereszkedett a vasfüggöny. Ez a Balti-tengertől Magyarországig drótkerítésekkel, aknamezőkkel biztosított, szigorúan ellenőrzött határ volt. A két nagyhatalom vetélkedésében a szovjet birodalom részeként éltük a következő évtizedeket. VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK 1945-BEN A jelentősebb pártok választási eredményei az november 4-én megtartott parlamenti választásokon: Független Kisgazdapárt 57 % Szociáldemokrata Párt - 17,4 % Magyar Kommunista Párt -16,9 % Nemzeti Parasztpárt - 6,8 % 1945 után az addig ellenzékben vagy illegalitásban lévő pártok működhettek. TITO, A LÁNCOS KUTYA Joszip Broz Tito, Jugoszlávia vezetője a sztálinista világban az amerikai imperializmus láncos kutyájának számított, mert a sztálini parancsnak megfelelően nem volt hajlandó szakítani az Egyesült Államokkal és Nagy- Britanniával. A szövetségesek Titót a németek ellen harcoló kommunista partizánként nagy becsben tartották a háború alatt, később pedig értékelték bátorságát, hogy szembe mert szállni Sztálinnal. Jugoszlávia kommunista vezetésű országként a kiátkozás után nemzetközi téren a semlegesség külön útját járta a két nagyhatalom szövetségi rendszerei között. A rákosista diktatúra A háborút követően átmenetileg (1947-ig) többpárti parlamentáris rendszer és koalíciós kormány működött Magyarországon. 4

5 A szovjet katonai jelenlét, a kommunista párt meghatározó befolyása a rendőri szervekben a többpárti demokráciát diktatorikus vonásokkal komorította. A szovjet-amerikai ellenségesség elmélyülésével Sztálin 1947 őszétől elvárta, hogy az ellenőrzése alatt álló kelet-európai országok szolgaian másolják a szovjet példát. Az elhajlásért katonai lerohanással, vagy a szocialista táborból való kiátkozással fenyegettek. Így járt a Tito vezette Jugoszlávia. Rákosi Mátyás, a magyar kommunisták Moszkvából hazatért vezetője Sztálin legjobb magyar tanítványa akart lenni. A politikai fordulat 1948-ban következett be. Ekkor jött létre a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) a kommunisták és szociáldemokraták egyesüléséből. A többi pártot felszámolták, a parlament működését formálissá tették egypárti diktatúrát teremtettek. A szigorúan hierarchikusan szervezett pártban a Rákosi, Gerő, Farkas-féle hármas döntött az ország minden fontos kérdésében. A BESZOLGÁLTATÁS A földbirtok nagysága és értéke alapján alkalmazott kényszerintézkedés. Alapvető növényi és állati termékekből a piaci árnál lényegesen kevesebbért (kb. ötödéért) meghatározott mennyiséget kellett beszolgáltatni. A kulákok (gazdag parasztok) elé igyekeztek teljesíthetetlen kötelezettségeket állítani. A mulasztókat szigorúan büntették. Beszolgáltatásra buzdító felirat falvakban: HA BÉKÉT AKARSZ, TELJESÍTSD TEJ, TOJÁS, BAROMFI BEADÁSODAT! A nemzeti színű zászlóban az új címer augusztus 18-án az új alkotmány elfogadásával új címere lett Magyarországnak. Szent István ünnepét, augusztus 20-át az alkotmány ünnepének nyilvánították. Rákosi címertani magyarázata: A dolgozó nép állama helyesen teszi, ha címerében egyszerűen kifejezésre juttatja azt, ami az öntudatos, szocialista munkás és dolgozó paraszt jelképe: a kalapácsot, a vörös csillagot, a búzakoszorút és az aranyos búzakalászt, piros-fehér-zöld nemzeti színekkel. Aki e címert látja, magyarázat nélkül is rögtön megérti belőle, hogy ez a dolgozók országát jelképezi. Rákosi 60. születésnapján az Operaházban hatalmas ünnepséget tartottak. Az est szereplői és a közönség együtt énekelte e dalt: Gyertek lányok, öltözzetek fehérbe, Szórjunk rózsát Rákosi Mátyás elébe. Hadd járjon ő a rózsában bokáig, Éljen, éljen Rákosi elvtárs sokáig! NÉPI RIGMUS AZ 50-ES ÉVEK ELEJÉRŐL Ilyen elvtárs kell nekünk, ilyen elvtárs pompás, kinek feje éjjel-nappal világító lámpás! Rákosi Mátyást 58. születésnapján munkások köszöntik 5

6 A DISZ, a párt ifjúsági szervezete által mozgósított fiatalok a Sztálin Vasmű építkezésére indulnak. A Dunapentele helyén épülő Sztálinváros és a Vasmű a szocialista átalakulás meghatározó eseményének tűnt a lelkes fiatalok szemében. MOSZKVAIAK, HAZAIAK A magyar kommunista párt a Horthy rendszerben jelentéktelen, illegalitásban működő párt volt. Vezetőinek egy része moszkvai emigrációban élt. A háború után Szovjetunióból hazatért kommunista vezetők (Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József) a magyar politikai élet meghatározó személyiségei lettek. Nagy Imre is a Szovjetunióból hazatértek között volt, de a nagy négyes mögött a második vonalba tartozott (nem értett egyet az erőszakos, gyors téeszesítéssel). A hazai kommunista vezetők néhány évig fontos pozíciókat birtokoltak a pártban és a kormányban, de előbb-utóbb félreállította, bebörtönöztette, kivégeztette őket a rákosista vezetés. Természetesen a koncepciós perek Moszkva tudtával vagy éppen Sztálin parancsára zajolottak. Rajkot, a hazai kommunisták legtehetségesebb vezetőjét azzal vádolták, hogy egyetemista kora óta a Horthyrendőrség besúgója volt, később pedig az amerikaiaknak és jugoszlávoknak dolgozott, hogy kiszakítsa Magyarországot a szocialista táborból. A gazdaság állapota A gazdaságot szovjet mintára államosították, a parasztokat megpróbálták termelőszövetkezetekbe kényszeríteni. Az első ötéves terv fő célja a nehézipar fejlesztése volt, jórészt katonai megfontolásokból. Az ipar fejlesztéséhez szükséges pénzt a mezőgazdaságból vonták el kegyetlen adókkal, a beszolgáltatás rendszerével. Az egyoldalú ipari fejlesztés, a tönkretett mezőgazdaság, a romló életszínvonal elkeserítette a lakosságot. Eszmék és valóság A kommunista ideológia egyenlőséget, jólétet, igazságos világot ígért a korábbi évtizedekben kisemmizett szegényparasztságnak és a Horthy-korszakban korlátozott érdekérvényesítéssel rendelkező munkásságnak. Ezért a háború utáni években főleg a fiatalság körében A kommunista pártnak sok lelkes híve volt. A valóság a társadalom teljes alárendelése lett. A munkáshatalom megfélemlítéssel, az ellenállás megtorlásával elfojtott minden kritikát. Eszköze a rettegett politikai rendőrség, az ÁVH, az ávósok. Következménye az új világért őszintén lelkesedők kiábrándulása hatalomból. Az igazságszolgáltatás elvesztette függetlenségét, a pártvezetés és a rendőrség igényei szerint működött. A börtönök, internálótáborok megteltek a rendszer politikai ellenfeleivel, de a kisebb gazdasági vétségeket, olykor akár egy a rendszert bíráló vicc elmondását is büntették. Államvédelmi Hatóság (ÁVH, ÁVO) 6 Az állambiztonsági szervezet, mely alapításától kezdve a kommunista párt vezetése alatt állt, a párt hadseregének (a párt öklének ) számított. A szervezet székháza kezdetben az Andrássy út 60.-ban, az egykori nyilas székházban volt. Egyszemélyi irányítója Rákosi Mátyás volt. Az ÁVO, majd az ÁVH döntő szerepet játszott a koncepciós perek előkészítésében és végrehajtásában. Hatáskörükbe tartozott a legfontosabb párt- és állami épületek, kényszermunka-, illetve internálótáborok (pl. Recsk, Kistarcsa) őrzése. Felső vezetésében a szovjet állambiztonsági szolgálat, az NKVD (KGB) emberei tanácsadóként ellenőrizték és irányították a szervezet tevékenységét.

7 FEGYVERES ERŐK A RÁKOSI-KORSZAKBAN Néphadsereg: fő Légierő: fő ÁVH (határőrséggel): fő Minden nagykorú fiatalembert besoroztak. A hadsereg egyetlen évi fizetése többet tett ki, mint amit az oktatás fejlesztésére 5 év alatt fordítottak. (Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században) A TERROR SZÁMAI 1953-ig az államvédelem nyilvántartásában 1,3 millióan szerepeltek. A bíróságok 650 ezer ember ellen folytattak eljárást, 390 ezret ítéltek el, és 850 ezer esetben a rendőrség szabott ki büntetést. Hatezer embert internáltak, százezret kitelepítettek a lakóhelyéről, és közel ötszázat végeztek ki politikai okokból. (Szakolczai Attila: Az 1956-os forradalom és szabadságharc) Az új szakasz Nagy Imrével Sztálin halála után Moszkvában érzékelték a robbanásveszélyes magyar állapotokat, és Rákosi Mátyás helyett, aki megőrizte pártfőtitkári pozícióját, Nagy Imrét tették meg miniszterelnöknek. Nagy Imrében bíztak Moszkvában, és elnyerte a magyar társadalom bizalmát is. A két vezető között folyamatos hatalmi harc dúlt. Rákosi mögött álltak az új hangtól megzavarodott pártfunkcionáriusok, az új miniszterelnök mögött a közvélemény többsége. Kettejük harca Moszkvában dőlt el elején a szovjet vezetőknek soknak tűnt Nagy Imre reformpolitikája és a szocializmus veszélyeztetését látták benne. Leváltották a miniszterelnöki posztról (sőt a pártból is kizárták), és helyébe Rákosi megbízható fiatal híve, Hegedűs András került. De Rákosinak és követőinek a hitele ekkorra végképp megrendült. A rendszert reformálni akaró csalódott értelmiségiek (írók, újságírók, egyetemisták) a sajtóban 1956 tavaszától a Petőfi Körben nyilvánosan beszéltek a Rákosi korszak hibáiról és bűneiről. Rákosit 1956 júliusától a szovjet vezetők menesztették, de utódának, Gerő Ernőnek nem volt becsülete a közvélemény előtt, hiszen korábban Rákosi közvetlen munkatársa volt. AZ ÚJ KORMÁNYPROGRAM Nagy Imre arányos ipari fejlesztést, a nehézipar visszafogását, a könnyűipar fejlesztését, az életszínvonal növelését, a falvaknak a beszolgáltatás könnyítését ígérte, és azt, hogy nem erőltetik a téeszek szervezését. Megszüntették a kitelepítéseket, az internálótáborokat, felülvizsgálták a törvénytelenül elítéltek pereit. PETŐFI KÖR 1955-ben alakult a DISZ, a hivatalos ifjúsági tömegszervezet vitaklubjaként, a fiatal kommunisták vitafórumaként. Mivel a sajtó és a tájékoztatás kérdéseiről szóló júniusi vitán a rendszer alapjait is bírálták, a Petőfi Kör működését a pártvezetőség határozata alapján felfüggesztették. A VILÁG KÖRÜLÖTTÜNK május 9. Az NSZK a nyugati katonai szövetség, a NATO tagja lesz május 14. Aláírják a Varsói Szerződést. Létrejön a Szovjetunió vezette katonai és politikai szövetség május 15. A négy nagyhatalom (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Szovjetunió) aláírja az osztrák államszerződést, ami garantálja Ausztria semlegességét május 26. Belgrádba látogat a Hruscsov és Bulganyin vezette szovjet kormánydelegáció, és bocsánatot kérnek Titótól a Sztálin idején elhangzott rágalmakért. Kép a filmből 7

8 MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) Az egyetemi és főiskolai hallgatók 1945-ben alakult tömegszervezete, ami 1950-ig, a DISZ létrehozásáig működött októberében a szegedi egyetemisták ismét megalapították a MEFESZ-t. JELSZAVAK A TÜNTETÉSEN Bem apó és Kossuth népe Együtt megyünk kéz a kézbe! Nagy Imrét a kormányba Rákosit a Dunába! Munkás-paraszt gyerekek Együtt megyünk veletek! Az egyetemisták követelések és tüntetés szervezése Célunk a gondolat szabadsága, a Sztálin és Rákosi által ránk kényszerített szellemi iga legyőzése írták a szegedi egyetemisták, mikor a kommunista ifjúsági szervezetből, a DISZ-ből kiválva megalakították saját, független egyetemi ifjúsági szervezetüket, a MEFESZ-t. A budapesti Műegyetemen október 22-én tartott diákgyűlés már rendszerezett követelésekkel állt elő. A műszaki egyetemisták 16 pontja a szovjet csapatok azonnali kivonását, szabad választásokat, szólás- és sajtószabadságot, Rákosi és társai felelősségre vonását, a gazdasági élet átszervezését, a beszolgáltatás eltörlését, a Sztálin szobor lebontását, a Kossuth-címer visszaállítását követelte. A nap október 23. JELSZAVAK A TÜNTETÉSEN Szabadságra szavazunk Kossuth-címert akarunk! Azt kérdezik Pesten-Budán Hová lett a magyar urán Ruszkik, haza Ruszkik, haza! Aki magyar, velünk tart! Kép a filmből MTI Fotó Tüntető egyetemisták a Margit hídon A Műegyetem és az ELTE bölcsészkarának diákjai másnapra, október 23-ra tüntetést szerveztek a Bem-szoborhoz a Lengyelországban brutálisan levert munkásfelkelés támogatására. A helyzet zűrzavaros volt, a tüntetést betiltották, aztán mégis engedélyezték. Kopácsi Sándor budapesti rendőrfőkapitány kijelentette, hogy a rendőrök nem fognak fegyvert használni a tömeg ellen. 8 Kép a filmből

9 BUDAPEST OKTÓBER Az első felkelőcsoportok A budai ifjúság nemzetiszínű zászlók alatt némán vonult a Bem-szoborhoz. A Petőfi Katonai Akadémia hozzájuk csatlakozott hallgatói zárt sorokban, forradalmi dalokat énekelve érkeztek. A diáktüntetés második menete a Duna szemközti oldalán a Petőfi-szobortól indult, ahol miután elénekelték a Kossuthnótát, Sinkovits Imre elszavalta a Nemzeti dalt, felolvasták az előző este elfogadott 16 pontot, és Veres Péter ismertette az Írószövetség kiáltványát. A tüntetés első állomásán a munkások csatlakozásával már több tízezresre dagadt tömeg hallgatta végig az írók kiáltványát és énekelte együtt a Himnuszt és a Szózatot; itt jelent meg a később a forradalom jelképévé váló lyukas zászló. (Krónika Főszerkesztő: Izsák Lajos) Délután Délután 3 órakor a budai és pesti oldalon is megkezdődött a tüntetés. A Bem szobornál találkozó tömeg ismert forradalmi dalokat énekelt és frissen született jelszavakat skandált. Képek a filmből A RÁDIÓ OSTROMA TÜNTETÉSBŐL FEGYVERES FELKELÉS A tüntetők egy része 17 óra tájban ment a budapesti Rádió épületéhez, ahol be akarták olvastatni a műegyetemi pontokat, ám ezt a Rádió vezetői a pártvezetés utasítására NAGY IMRE A PARLAMENT ERKÉLYÉN A beszéd elsősorban Nagy Imre döbbenetét fejezte ki, amit az ablakból lenézve érzett Megremegtette, hogy kifütyülték az elvtárs megszólítást. Az alant álló ismeretlen erő kiszámíthatatlansága miatt aggodalmat és szorongást érzett. (Rainer M. János: Nagy Imre ) megtagadták elsősorban a szovjet csapatok kivonását követelő pont miatt Azt még ma se lehet pontosan tudni, hogy 21 óra körül ki adta le az első lövést, de az biztos, hogy a rádió ÁVH-s őreinek egyike lőtt, aminek következtében elszabadult a pokol és megkezdődött a Rádió hajnalig tartó ostroma. (Krónika 1956) A SZTÁLIN-SZOBOR LEDÖNTÉSE A Sztálin-szobor ledöntése nem volt egyszerű feladat. A 65 tonnás monstrumot teherautókhoz, vontatókhoz erősített drótkötelekkel próbálták ledönteni, de csak akkor sikerült, mikor lángvágóval elvágták a csizmáját. Aztán hirtelen megremegett a szobor és dőlni kezdett. S mintha valaki hatalmasat sóhajtott volna. Én soha nem felejtem el azt a sóhajtást. Olyan csend lett egyszerre, istentelen csend. A tér ameddig a szem ellát tele emberekkel. És az a sok ezer ember egyszerre lélegzett. Viniczey István. (Beszélő 1986/18) 9

10 A FELKELŐK A felkelők között feltűnően sokan voltak fiatalok, sokan szinte gyerekfejjel fogtak fegyvert. A többség a év közötti korosztályból került ki. A különös bátorságot tanúsító pesti srácok többségükben szegény családok sarjai voltak, gyakran rendezetlen körülmények között éltek A felkelők egyszeriben úgy érezhették, önfeláldozásuk a haza szabadságáért vívott harcban új értelmet ad életüknek. (Ripp Zoltán: 1956) Este Nagy Imre a pártvezetés kapacitálására este 9-kor a Parlament erkélyéről beszélt a közel kétszázezres tömeghez. Kérte, hogy bízzanak a parlamentben és az alkotmányos megoldásokban. Fogadjatok nekem szót, és rendben, fegyelmezetten vegyünk most búcsút egymástól biztatta csalódott hallgatóságát. De az este nem így ért véget A Parlamenttől a tömeg egy része a Sztálin-szoborhoz és a Rádióhoz vonult. Ekkor már mindkét helyen nagy tömeg gyűlt össze a szobor ledöntésére és a Rádiónál a diákok pontjainak felolvasására várva. HOGYAN KÉSZÜLT A MOLOTOV-KOKTÉLT? Üveg kell hozzá dugóval, rongy és benzin. A literes, hétdecis és félliteres dugós üvegek voltak a legjobbak, mert azokat a nyakuknál fogva úgy lehetett dobni, mint a nyeles kézigránátot, és azokhoz illettek rendszerint a legjobban a dugók is Az első napokban az volt a szokás, hogy a dobás után kikémleltek az ablakon, mire a ruszkik persze azonnal odalőttek, és nemegyszer találtak is. Így alakult ki aztán az a gyakorlat, hogy a dobás után nemhogy az ablakhoz nem lehetett odamenni, de azonnal a lakás hátsó részébe, vagy a lakásajtón keresztül ki a folyosóra kellett rohanni. (Eörsi László: Mítoszok helyett ) A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből Havrilla Béláné, Köte Gyula és Wittner Mária a Vajdahunyad utca 41-ben. Az itteni csoport (25-30 fő) a Corvin-köz parancsnoksága alá tartozott. A Corvin köznél volt egy munkásszálló, éjszakánként az itt kialakított lőállásokból tartottuk szemmel a környéket. Mindig volt itt éjjel ügyelet, figyeltük az ablakokból, hogy jönnek-e a tankok. A Galéria fölött is voltak állásaink, de onnan kilőttek bennünket. Napközben élelmiszer-szállító kocsikat pakoltunk. Valahonnan kenyeret hoztak, ezeket rakodtuk ki. (Wittner Mária visszaemlékezése) Másnap október 24. Éjszaka 2-3 óra tájban érték el Budapestet a rendcsinálásra bevetett szovjet csapatok: 6000 katona, 290 harckocsi, kb. 120 páncélozott szállító harcjármű, 156 ágyú csaknem egy hadosztálynyi erő. Október 25- én három új hadosztály is érkezett a Szovjetunióból és Romániából. A szovjet pártvezetés magyar idő szerint este 9 órakor hozta meg döntését a bevonulásról. Gerő Ernő, a magyar párt vezetője egyetértett a szovjetekkel az akció szükségességében. A tekintélyes páncélos erő felvonultatásától a rend gyors helyreállítását várták. A megfélemlítés nem sikerült, a sebtében szerveződő felkelő csoportok elsősorban a Nagykörút vonalán és a budai közlekedési csomópontoknál keményen tartották magukat az utcai harcokban sebezhető páncélosok ellen. Kézifegyverekkel és Molotov-koktélokkal harcoltak. Az utca követelésének megfelelően a magyar pártvezetés még ezen az éjszakán Nagy Imrét választotta miniszterelnökké. 10 Kép a filmből

11 Statárium A kormány 24-én reggel kijárási tilalmat és statáriumot hirdetett. A harcot beszüntető, fegyverüket letevő felkelőknek bocsánatot ígért. A rádióból napközben az egész ország hallhatta, hogy ismételten meghosszabbították a fegyverletétel időpontját. A felszólításnak nem volt foganatja. Viták a magyar pártvezetésben A 23-át követő napokban három álláspont alakult ki. Odacsapni, leverni a felkelést, azután megnézni, milyen jogos követelései lehettek a tüntetőknek. A keményvonalasak létrehozták a Katonai Bizottságot, hogy magyar csapatokkal segítsék a szovjet rendcsinálást. Akadtak a pártvezetésben (Losonczy Géza, Donáth Ferenc), akik az egyetemista követelések átvételét szorgalmazták, és a demokratikus szocialista fejlődés lehetőségét látták a forradalomban. A két irányzat között harmadikként Nagy Imre és Kádár János az erő és ígéretek politikáját képviselték: leválasztani a megtévesztetteket az ellenségtől, a jóhiszeműekkel megegyezni. A Kossuth Rádió október 24-én Kossuth Rádió Budapest 4.30 Jó reggelt kívánunk kedves hallgatóinknak. Megkezdjük reggeli zenés műsorunkat. (Zene helyett, rövid szünet után.) Kedves hallgatóink, közleményt olvasunk fel: Fasiszta, reakciós elemek fegyveres támadást intéztek középületeink ellen és megtámadták karhatalmi alakulatainkat. A rend helyreállítása érdekében további intézkedésig tilos minden gyülekezés, csoportosulás és felvonulás. A karhatalmi szervek utasítást kaptak arra, hogy a rendelet megszegőivel szemben a törvény teljes szigorával lépjenek fel. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Itt Nagy Imre beszél mint a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Budapest népe! Közlöm, hogy mindazok, akik a további vérontás megszüntetése érdekében ma 14 óráig beszüntetik a harcot és leteszik fegyverüket, mentesülnek a statáriális eljárás alól. A véres csütörtök Kép a filmből A Parlament előtt, a Kossuth téren október 25-én délelőtt Gerő távozását, a szovjet csapatok kivonulását, a statárium eltörlését követelte a 8-10 ezer főre növekedett tömeg. A szovjet katonák és az őket meggyőzni akaró pesti fiatalok beszélgetésének negyed 12-kor vad lövöldözés vetett véget. A vérengzésnek halálos áldozata, és sebesültje volt. A népharag az ÁVH és a szovjetek ellen fordult. A Kossuth téri mészárlás után menesztették Gerőt a párt éléről, helyébe Kádár János került. Megváltoztak a politikusok céljai is. A gyors rendteremtés esélye elenyészett, a szovjetek a tárgyalások felé hajlottak. Kádár és Nagy Imre az utca követelését, a szovjet csapatok távozását is felvetette. Késő délután Nagy Imre fogadta a peti tüntetők küldöttséget, valamint a Miskolcról érkezetteket is. Ő és Kádár is kezdték megérteni, mi van az utcán, és mi van az országban. TÜNTETŐK VÉRES ZÁSZLÓVAL A Kossuth téri vérfürdő híre futótűzként terjedt a városban, bár a rádió meg sem említette az eseményt A Belváros több pontján újabb tüntető menetek gyülekeztek, az egyik élén véres zászlókkal Egy sebtében elkészült röplapon új ideiglenes kormányt, a szovjet csapatok kivonását, a Varsói Szerződés felmondását, az ÁVH leszerelését és a vérengzés felelőseinek megbüntetését követelték (Rainer M. János: Nagy Imre ) 11

12 SZEMTANÚ A KOSSUTH TÉRI SORTŰZRŐL A tüntetők újabb hullámával együtt két tank is befutott a térre Szovjet felségjel volt az oldalukra festve, nyitott lövegtornyukban jellegzetes orosz katonák mosolyogtak kissé talán erőltetetten, amint óvatosan manővereztek az emberek között. A harckocsizók azonban nem voltak egyedül mindkét tankon egy csapat vidám fiatal üldögélt, és mindkettőn ült valaki, aki magyar zászlót lengetett. Ám egyszer csak felugattak az első géppisztolyok. Amikor a lövöldözés elkezdődött, viszonylagos biztonságban a Parlamenttel szemközti Földművelésügyi Minisztérium épületének árkádjai alatt álltunk. Azonnal a földre vetettük magunkat, és a vaskos oszlopok mögül kikémlelve próbáltunk rájönni, mi folyik /a téren/. Hátborzongató kép tárult a szemünk elé. Az emberek fedezéket keresve rohantak a téren, sokan a Parlament előtt álló két szobor talapzatához próbáltak lapulni Voltak olyanok, akik a csupasz földre hasaltak. Nem tudtam, megsebesültek, vagy pedig a félelem bénította meg őket. A legmegdöbbentőbb látványt a tankok nyújtották. Őrült tempóban forgatták lövegtornyaikat, mintha az ellenséget keresnék, és minden irányba tüzeltek. Ki kezdte a lövöldözést? Az biztos, hogy nem a tüntetők: náluk nem volt fegyver. (Marton Endre: Tiltott égbolt) A vidék forradalma A vidéki nagyvárosokban, Debrecenben, Szegeden, Miskolcon, Győrben Budapesthez hasonlóan egyetemisták és munkások vonultak az utcára a követeléseikkel. A helyi hatalom a fővároshoz hasonlóan először erőszakkal, sortüzekkel próbálta a tüntetőket szétkergetni. Az erőszak általában mindenütt a hatalom összeomlását gyorsította fel. Különösen súlyos összecsapások, lincselések történtek Miskolcon. Mosonmagyaróváron október 26-án 52 halálos áldozata és 86 sebesültje volt a zöld ávósok (határőrök) sortüzének. A vidék forradalmának jellegzetessége, hogy megteremtette a helyi önkormányzati jellegű hatalmi szervezeteket: forradalmi, nemzeti bizottságokat, a nemzetőrségeket. A munkástanácsok Kép a filmből A munkástanácsok a munkásönigazgatás intézményei voltak. A forradalom másnapján már megkezdődött spontán szervezésük, néhány napon belül pedig az ország valamennyi jelentős üzemében megalakultak. Sőt, az üzemi munkástanácsok az ipari városokban helyi szinten megszervezték együttműködésüket is. Az alkalmatlannak ítélt munkahelyi vezetőket eltávolították, fenntartották a rendet, döntöttek a sztrájk támogatásáról. Vezetőiket általában a személyes tisztesség és alkalmasság alapján választották ki. Politikai követeléseik nemigen különböztek a forradalom céljaitól: nemzeti függetlenséget, többpárti parlamenti demokráciát szerettek volna. Megtartották az állami tulajdont, de az üzemek működtetését, a termelés irányításától a bérezésig, a dolgozók önigazgatásával akarták gyakorolni. Nem a szocializmust, hanem annak sztálinista, a kommunista párt által irányított formáját akarták felszámolni. 12

13 A Nagy Imre kormány új programja a győzelem íze Egy 12 éves fiú naplójából Forrás: Csics Gyula: Magyar forradalom 1956 napló Budapest, 1956-os Intézet, 2006 Kép a filmből Kellett néhány nap, amíg Nagy Imre és Kádár János elfogadta a forradalom követeléseit, és meggyőzte saját elképzeléseiről a szovjet párt képviselőit is. Ebben főleg Nagy Imrének volt szerepe. Így október 28-ra átértékelték a felkelést, tűzszünetet hirdettek, kezdeményezték a tárgyalásokat a felkelőkkel, az ÁVH felszámolását, a nemzetőrség létrehozását, a szovjet csapatok azonnali kivonulását Budapestről, valamint tárgyalásokat a teljes és végleges kivonulásról. A miniszterelnök október 28-án délután rádióbeszédben jelentette be a fordulatot. Moszkvában éles vita után a szovjet párt legszűkebb vezetősége, a nagyhatalmú Elnökség is beletörődött a néhány napja még elképzelhetetlen átalakulásba. Egyben Moszkvából jelezték, hogy ez a végső határ: további engedmények nem tehetők. A Szabad Európa Rádió kétségbe vonta a fordulat valódiságát. Ne higgyetek Nagy Imrének hirdette. A forradalmi szervezetek és felkelők bizalmatlansága sem tűnt el egyik pillanatról a másikra. A kormány fordulata a következő napokban mégis éreztetni kezdte hatását. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből Fegyveres felkelők mögött talicskát toló nő a Corvin közben 13

14 A pártházból ütlegeléssel és rugdosással kituszkolt hat éves államvédelmi sorkatonát a pártház Kenyérmező utcai sarkához terelték, és mintegy húsz fegyveres néhány méterről sorozatot lőtt beléjük. Csodával határos módon csak egyikük halt meg, a többiek bár igen súlyos, maradandó sérülést szenvedtek a mentősök elszántságának és a viszonylag gyors orvosi beavatkozásnak köszönhetően életben maradtak. (Eörsi László: Ellenfehérkönyv) A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből A Köztársaság téren John Sadovy, a Life tudósítójának felvételei bejárták a világot. A hatalom összeomlásának következményei A hatalom összeomlását ÁVH-sok letartóztatása, a nemzetőrségek megalakítása, felfegyverzése kísérte. A gyárak ellenőrzésére a munkástanácsok irányításával gyárőrségek alakultak. A helyzet még tele volt bizonytalansággal. Néhány tekintélyes felkelőparancsnok (pl. a Corvin köziek vezetői) politikusokkal és magasrangú katonákkal tárgyalt, míg más csoportok folytatták önálló akcióikat, rendőrségi és ÁVH-s épületeket szálltak meg. A Köztársaság tér A budapesti pártbizottság székházát október 30-án ostrom alá vették a környékbeli felkelők Az épületet addig biztosító szovjet páncélosok elvonultak. A felkelők a székházban a forradalom elleni harc egyik központját látták, és elterjedt a hír, hogy a tér alatt föld alatti kínzókamrák és börtönök vannak. Az ávósok nyitottak először tüzet, és az ostrom alatt még a feladatukat végző mentősökre is lőttek. A védők segítségére küldött magyar páncélosok az ostromlók mellé álltak, és ez eldöntötte a küzdelmet. A magukat megadó védők ÁVH-s sorkatonák és parancsnokaik egy részét (25 embert) lelőtték, meglincselték, köztük Mező Imrét, a pártbizottság titkárát is, aki Nagy Imre törekvéseivel rokonszenvezett. Számos ávóst a felkelők mentettek meg a lincseléstől. Az 1956-os forradalom idején a magyar társadalomnak a sztálini rendszer iránti mély ellenszenve leginkább az ÁVH elleni gyűlöletben öltött testet. Az ostromot követően napokig folyt még a kutatás a börtönök után hiába. Az eseményeket külföldi fényképészek, riporterek pontosan rögzítették. A forradalomban az ÁVH elleni gyűlöletnek, az elszabadult indulatnak ezek voltak a legdrámaibb, legszörnyűbb eseményei, képei. A forradalom hívei között is megdöbbenést keltettek, a Kádár-korszakban pedig alkalmasak voltak arra, hogy velük igazolják: 1956-ban véres ellenforradalom zajlott Magyarországon. A pártok engedélyezése Október végére, november elejére a Nagy Imre-kormány többpárti koalíciós kormánnyá alakult, és ígéretet tett a szabad választások előkészítésére. Megkezdődött a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt (Petőfi Párt néven), a Szociáldemokrata Párt újjáalakítása. De alakultak más pártok is, pl. a Kereszténydemokrata Néppárt. Olyan politikusok kerültek a pártok élére, akik a Rákosi-rendszer idején nem működtek együtt a hatalommal, vagy éppen üldöztetést, börtönt szenvedtek. Így a hosszú évekig Szovjetunióban raboskodó kisgazda Kovács Béla vagy az itthon raboskodó szociáldemokrata Kéthly Anna. A pártoknak és képviselőiknek nem volt jelentős befolyása az eseményekre. A közvéleményt ekkor nem érdekelte a pártpolitika, az idő rövid volt, hogy a pártok megismertessék magukat. 14

15 A Rákosi-korszak uralkodó pártjának, az MDP-nek a vezetői feloszlatták a rosszemlékezetű pártot, és Kádár János vezetésével október 31-én MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt) néven új pártot alapítottak. A párt lapját Szabad Népről Népszabadságra keresztelték át. A szovjet csapatok kivonulása, a nemzetőrség létrehozása A szovjet csapatok kivonása Budapestről október 31-re befejeződött. A város, az ország ezt nagy győzelem-ként élte át, nem is sejtette, hogy Moszkvában már megszületett a döntés a forradalom felszámolásáról. A felkelő csoportok és a kormány képviselői között rendszeressé vált tárgyalások eredményeként október végén sikerült létrehozni a nemzetőrséget, ami magában foglalta a honvédség, a rendőrség, a felkelők, az üzemek és az egyetemisták fegyveres alakulatait. A testület feladata a rend fenntartása, az önbíráskodások megszüntetése volt. Főparancsnoka Király Béla tábornok lett, akit igaztalan vádak alapján 1951-ben életfogytiglanra ítélték, s szeptember elején helyeztek szabadlábra. A hadsereg tisztikarába a rákosista tábornokok helyére a forradalom hívei kerültek. MINDSZENTY JÓZSEF SZEREPE Köztudott volt, hogy a katolikus egyház feje 1945 után nemcsak a kommunista diktatúrát vetette el. Elutasította a köztársaság gondolatát, az állam és az egyház szétválasztását, az iskolák államosítását. Éles és hajthatatlan ellenállása a kommunista politikával szemben, majd elítélése és bebörtönzése még jobban felértékelte személyét. Mindszenty Budapestre érkezése után nyomban elutasította, hogy politikai funkciót vállaljon, ez azonban nem jelentette, hogy nem kívánta a politikai fejleményeket befolyásolni. November 3-án hangzott el a rádióban feszült érdeklődéssel várt szózata a nemzethez.mindszenty József ugyan hangsúlyozta, hogy nézetei mit sem változtak, a kormányt a bukott rendszer örökösei gyanánt említette, de nem utalt a Horthy-rendszer visszaállításának szándékára. (Ripp Zoltán: 1956) Képek a filmből 15

16 AZ AMERIKAI TÉTOVASÁG A Kreml vezetőit figyelmeztetni kellett volna, hogy a magyarországi forradalom eltiprása komoly politikai és gazdasági következményekkel jár, beláthatatlan időre befagyaszthatja a keletnyugati kapcsolatok alakulását is. Az amerikaiak és az ENSZ Magyarország melletti kiállását ugyanolyan következetessé kellett volna tenni, mint a szuezi válságra való reagálást. Ehelyett Amerika és szövetségesei úgy viselkedtek, mintha csak passzív szemlélők volnának, akiknek semmilyen érdeke nem fűződik az események kimeneteléhez. Az események végül is úgy alakultak, hogy a Kreml szinte semmit se fizetett tetteiért, még gazdasági értelemben sem. (H. Kissinger: Diplomácia) A világ októberben A szuezi válság Egyiptom elnöke, Nasszer a Níluson építendő asszuáni gát költségeit amerikai, angol kölcsönökből akarta fedezni. Az egyre inkább szovjetbarát politikát folytató Nasszerral a nyugatiak elégedetlenek voltak, és 1956 júliusában bejelentették, hogy nem hajlandók kölcsönt nyújtani neki. Nasszer válasza a stratégiai fontosságú Szuezicsatorna államosítása volt, a csatona bevételeiból kívánt pénzhez jutni az építkezéshez. A döntés a csatorna részvényeit birtokló Nagy-Britanniát és Franciaországot sújtotta leginkább. Ezért titkos katonai megállapodást kötöttek Egyiptom megtámadására, amihez Izrael is csatlakozott. Az 1948-ban alakult zsidó államot Egyiptom nem ismerte el, elpusztítása feltett szándéka volt. Izrael vezetői ezért úgy gondolták, hogy angol-francia szövetségben vívott megelőző csapás Egyiptomra országuk érdekeit szolgálja. A zavaros októberi napokban, amikor Egyiptom patrónusa, a Szovjetunió Magyarországon volt elfoglalva, a pillanat alkalmasnak látszott a támadásra. A közelkeleti befolyását építgető Egyesült Államok ellenezte Egyiptom megtámadását, és mind az ENSZ Biztonsági Tanácsában, mind a rendkívüli ENSZ-ülésszakon fellépett ellene, összhangban a Szovjetunióval. Hruscsov Magyarország lerohanása után diplomáciai és katonai fenyegetést is bevetve lépett fel Egyiptom védelmében. A szembenálló felek november 6-án tűzszünetet kötöttek. Amerikából nézve Az Egyesült Államok a rab nemzetek felszabadítását hirdette nyarán-őszén mikor eljöhetett volna a cselekvés ideje kiderült, hogy a háború utáni nagyhatalmi osztozkodás módosítására nincsen lehetőség. 16 Kép a filmből

17 Moszkva október végén két döntés Egyenrengú kapcsolat Maradjon Nagy Imre mondták Moszkvában október 28- án, ha rendet és nyugalmat teremt, de nem vetették el a katonai megoldás lehetőségét sem. Október 30-án a szovjet pártvezetés Magyarország sorsáról, a Szovjetunió és Kelet-Európa kapcsolatairól tanácskozott. Az Elnökség nyilatkozata szenzáció volt, új reményeket, lehetőségeket ébresztett Kelet-Európa számára: a sztálini korszak diktátumai után egyenrangú kapcsolatokat. A reményt, hogy úgy tekintik és kezelik Magyarországot és más kelet-európai államokat, mint a semleges Ausztriát, Finnországot és Jugoszláviát. A nyilatkozat másnap jelent meg a párt központi lapjában, a Pravdában. Ekkor az egyenrangú partnerek együttműködésének ideája hamvába holt ötlet lett. Nyikita Hruscsov és a többi szovjet vezető Magyarország lerohanása mellett döntött. A katonai megoldás A döntés módosításának elsősorban külpolitikai okai lehettek. Izrael két nappal korábban megtámadta a szovjetbarát Egyiptomot, az amerikai nagykövet aznap, 30-án hivatalos jegyzékben biztosította Moszkvát, hogy az Egyesült Államok katonailag nem fogja segíteni Magyarországot. A kínai pártvezetés sürgette a katonai akciót, és 30-án este már Moszkvában volt a Köztársaság téri pártház ostromának, a lincseléseknek a híre is. Nem tudtam elaludni (október 30-án). Budapest egyszerűen nem ment ki a fejemből írta később Hruscsov a döntés előtti éjszakáról. A magyar forradalommal szembeni engedékenység Hruscsov pozícióját fenyegette. A visszavonulás egy olyan kis ország felkelői elől, amelyet a szovjet csapatok foglaltak el 1945-ben, a katonai szuperhatalom presztízsére mért volna csapást. A többpártrendszer budapesti meghirdetése és Nagy Imre népszerűsége felidézte a szovjet modelltől teljesen elforduló Magyarország rémképét, amely vonzó mintául szolgálhat más csatlós államok számára. NEM SZABAD KIVONNUNK CSAPATAINKAT HRUSCSOV ÉRVELÉSE OKTÓBER 31-ÉN Felül kell vizsgálnunk értékelésünket, és nem szabad kivonnunk csapatainkat sem Budapestről, sem Magyarországról. Kezdeményeznünk kell a rend helyreállítását Magyarországon. Ha kivonulunk Magyarországról, az hatalmas győzelmet jelentene az amerikaiaknak, angoloknak és franciáknak az imperialistáknak. Úgy értékelnék lépésünket, mint gyengeséget, és támadásba mennének át. Feltárnánk gyenge pontjainkat. A párt nem tűrné el, hogy ezt tegyük. Akkor Egyiptom mellé felsorakozna Magyarország is. Nincs választásunk. Ha ezt az álláspontot támogathatónak találják, fontoljuk meg, hogy mit tegyünk. (Idézi Charles Gati: Vesztett illúziók) A semleges Magyarország A moszkvai döntést követően másnap, november 1-jén már tömegesen érkeztek új szovjet csapatok Magyarországra, körülvették és lezárták a repülőtereket. Andropov szovjet nagykövet a magyar kormány kérdéseire kitérő válaszokat adott. Válaszul Nagy Imre bejelentette hazánk kilépését a Varsói Szerződésből, kinyilvánította függetlenségét, melynek garantálására felkérte a négy nagyhatalmat (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Szovjetunió.) Az osztrák semlegességet garantáló 1955-ös szerződés mintájára akarta biztosítani Magyarország helyzetét, és az ügyet az ENSZ elé terjesztette. Kép a filmből 17

18 A magát függetlennek nyilvánító Magyarország tárgyalásokat kezdeményezett a szovjet csapatkivonásokról. A tárgyalások november 3-án előbb a Parlamentben, majd este Tökölön, a Magyarországi Szovjet Haderők Főparancsnokságán kezdődtek meg. Szovjet részről mindez már csak színjáték volt. A magyar delegációt köztük a frissen kinevezett honvédelmi minisztert, Maléter Pált és a vezérkari főnököt, Kovács Istvánt letartóztatták. Néhány óra múlva megkezdődött a Forgószél hadművelet. Egy 12 éves fiú naplójából Forrás: Csics Gyula: Magyar forradalom 1956 napló Budapest, 1956-os Intézet, 2006 Gondos előkészületek A szovjet katonai vezetők Konyev marsall, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka vezetésével technikailag előkészítették a villámháborút Magyarország megszállására. Hruscsov és Georgij Malenkov, a pártelnökség tagja (a lengyelekkel való tárgyalásokon Molotovval hármasban) a csatlós országok vezetőit előre értesítették a várható hadműveletekről. Gomulka, a lengyel pártvezető tudomásul vette a szovjet katonai intervenciót, de nem értett vele egyet; a jugoszláv vezető, Joszip Broz Tito pedig még segítséget is ajánlott: eszerint a budapesti jugoszláv nagykövetségre hívják Nagy Imrét és néhány társát a támadást követően, és megpróbálják rávenni a lemondásra. Titónak már sok volt, hogy Nagy Imre osztrák típusú semlegességet akart, hiszen Jugoszláviában kommunista diktatúra működött, és Tito tartott a magyar területi revizionizmus feléledésétől is. Hruscsov azért kereste Tito kegyeit, mivel Belgrád az 50-es években különleges pozíciót vívott ki magának a világpolitikában. A szovjetek megszervezték az ellenkormányt is. Kádár Jánost és Münnich Ferencet november 2-án szovjet gépen Moszkvába vitték. Kádár az aznapi tárgyaláson még kiállt a forradalom mellett. Hruscsovnak másnap (november 3.-án) sikerült meggyőznie a szovjet beavatkozás szükségességéről. Kádár elárulta a forradalmat és vállalta az új kormány vezetését. Ekkor döntöttek a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány névre keresztelt bábkormány összetételéről és programjáról. Kádárt és Münnichet előbb Szolnokra, majd a hozzájuk csatlakozott más politikusokkal november 7-én néhány tankon Budapestre hozták. 18

19 Ellenállás és megtorlás A fegyveres ellenállás Kép a filmből A szovjet túlerő reménytelen helyzetbe hozta a honvéd- és nemzetőr alakulatokat, felkelőcsoportokat. Dac, düh, a nyugati segítségbe vetett remény és a forradalom eszméi melletti kitartás együtt és különkülön magyarázhatják az egyenlőtlen küzdelemben folytatódó helytállást. A Szabad Európa Rádió hírei is táplálták az ellenállás sikerébe vetett reményt. A fővárosban Csepel kivételével november 8-ra lényegében felszámolták a fegyveres ellenállást. Csepelen és Pesterzsébeten november 11-én értek véget a harcok. A szovjet katonai hatóságok úgy viselkedtek, ahogyan egy megszálló hatalom szokott. Az ellenállást azonnal megtorolták, megkezdték a forradalom helyi vezetőinek letartóztatását mint Debrecenben, Miskolcon, Zalaegerszegen, Szegeden és sok más városban. Ezeket az akciókat nemegyszer a velük érkező vagy hozzájuk csatlakozó, nemritkán a fogságból kiszabadított volt ÁVH-sok segítségével folytatták. A forradalmi bizottságok és a munkástanácsok letartóztatott vezetői közül többeket, különösen pedig a foglyul ejtett szabadságharcosokat a határon túlra hurcolták, s csak hetek múlva Kádár kérése nyomán szállították vissza őket. (Szerov november 19-i jelentése szerint a hadműveletek idején őrizetbe vett 4700 magyar közül 1400 főt letartóztattak, s 860-at vittek Ukrajnába.) (Ripp Zoltán: 1956) ZSUKOV JELENTÉSE A KATONAI HELYZETRŐL (részlet) november 5. 9 óra A november 5-re virradó éjszaka a magyarországi szovjet csapatok az elfoglalt városokban helyreállították a rendet, s tovább folytatták a magyar katonai alakulatok s a lázadó osztagok lefegyverzését Budapesten a lázadók és az oldalukra átállt egyes magyar katonai egységek továbbra is elkeseredett ellenállást fejtenek ki a Corvin filmszínháznál, a Moszkva téren és a BM épületében. A város néhány kerületében kisebb lázadó csoportok, amelyek egyes épületekbe vetették be magukat, éjszaka tűz alatt tartották az utcákat, és megnehezítették a városban harcoló egységek kapcsolattartását. A csapatok folytatják a budapesti ellenállás gócainak felszámolását. G.Zsukov s.k. 19

20 1956 november óra (részlet) A Corvin filmszinház épülete ég, folytatódnak a harcok, amelyek célja a még visszamaradt, a filmszinház épületének pincéibe befészkelődött csoportok felszámolása november 8. 9 óra (részlet) Budapesten a harcok eredményeképpen november 7-e folyamán a lázadók ellenálását mindenütt lényegében megtörték. (Hiányzó lapok 1956 történetéből) Egy 12 éves fiú naplójából Forrás: Csics Gyula: Magyar forradalom 1956 napló Budapest, 1956-os Intézet, 2006 Kép a filmből A FORRADALOM HANGJA Dunapentele és a Rákóczi adó november és Rákóczi adó, Magyarország! Becsületes magyar emberek nevében a világ becsületes millióihoz szólunk! Hadd kiáltsunk még egyszer! Nektek kedves a szabadság? Ó, nekünk is kedves. Van feleségetek? Gyermeketek? Vannak nekünk is. Vannak betegeitek? Vannak nekünk is száz sebből vérző sebesültjeink, akik a szabadság szent ügyéért hullatták vérüket. De nincsen sebesültjeink számára kötszer, hogy sebeiket bekötözzük, és gyógyszerünk, hogy fájdalmainkat csillapítsuk Egyiptomban sikerült az ENSZ határozatának érvényt szerezni. Tűzszünet van és a kérdéses övezetben az ENSZ-nek rendfenntartó csapatai A magyar ügyben is azonnali hasonló intézkedést kérünk! Hangsúlyozzuk: a magyar ügyben is azonnali hasonló intézkedést kérünk! Nagy túlerővel harcolunk! Nagy túlerővel harcolunk! Lehet, hogy rádiónkat is nemsokára meg fogják semmisíteni. Partizánharcban tovább fogunk harcolni! Lehet, hogy híreinket nem fogjátok többé hallani. Partizánharcban tovább fogunk harcolni. Sürgős, nagyon sürgős segítséget kérünk Magyarországnak! Figyelem! Figyelem! A szovjet tankok és légierő támadja Dunapentelét! A harc változatlan hevességben továbbra is folyik! Adásunkat bizonytalan időre megszakítjuk! Itt Rákóczi adó, Magyarország! EGY MINISZTER A PARLAMENTBEN Bibó István államminiszter nyilatkozata november 4. (részlet) A világ színe előtt visszautasítom azt a rágalmat is, mintha a dicsőséges magyar forradalmat fasiszta vagy antiszemita kilengések szennyezték volna be. A harcban osztály- és felekezeti különbség nélkül részt vett az egész magyar nép, s megrendítő és csodálatos volt a felkelt nép emberséges, bölcs és különböztetni kész magatartása, mellyel csupán a leigázó idegen hadsereg és a honi hóhérkülönítmények ellen fordult. A magyar népet felszólítom, hogy a megszálló hadsereget vagy az általa esetleg felállított bábkormányt törvényes felsőségnek ne tekintse, vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen kivéve azokat, amelyek Budapest közellátását és közműveit érintenék. (Ripp Zoltán: 1956) A társadalom ellenállása A Kádár-kormány legkeményebb ellenfelei november első heteiben a munkástanácsok voltak. Követeléseik a november 4-i szovjet invázió előtti állapot visszaállítását célozták: a Nagy Imrekormányt, általános amnesztiát, a szovjet csapatok kivonását, többpárti szabad választásokat akartak. Egyetlen hathatós fegyverük a sztrájk volt. November közepére létrehozták a Nagy-budapesti Központi Munkástanácsot, vezetőik (Bali Sándor, Rácz Sándor) Kádárékkal is tárgyaltak, igaz, eredmény nélkül. Az új kormány a munkástanácsok országos szerveződését a szovjet tankok segítségével akadályozza meg. December 9-én a kormány törvényen kívül helyezte a területi munkástanácsokat, és képviselői közül sokakat letartóztattak. 20

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

1996-os emlékbélyegek

1996-os emlékbélyegek 1996-os emlékbélyegek 1. MAGYAR - AZ 1956 -OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC - Bélyeg rendelési kód: 1996/005 2. ENGLISH - THE 1956 REVOLUTION - Order code of the stamp: 1996/005 3. GERMAN - Die Revolution

Részletesebben

T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap

T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap 1. Mik voltak a Petőfi körök? Reformkommunista (a sztálinizmusból

Részletesebben

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ Történelem levelező verseny II. FORDULÓ I. Ismerd fel a leírások alapján és jelöld be a vaktérképen a forradalom és szabadságharc vidéki eseményeinek helyszíneit a számok megfelelő helyre történő beírásával!

Részletesebben

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11.

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11. AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1956. október 23. november 11. 1. Előzmények: 1953. március 8.: Sztálin utóda Hruscsov lesz, aki bírálja Sztálin egyes cselekedeteit (SZKP XX. Kongresszusa, 1956

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

Nagy Imre és kora. Az 1956 os forradalom és előzményei

Nagy Imre és kora. Az 1956 os forradalom és előzményei Nagy Imre és kora Az 1956 os forradalom és előzményei A pályázatot készítette: Veres Szimonetta (8. osztály) Felkészítő tanár: Kondor Ágnes Szárcsa Általános Iskola 1213 Budapest, Szárcsa utca 9 11. Tel.:

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek?

1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek? 1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek? a). b) 2.) Az 1956 os forradalom és szabadságharc miniszterelnöke látható a képen. Ki ő? Életrajzi adatainak nézzetek utána! Neve Születési helye,

Részletesebben

Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat 38-43. részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Ha a filmsorozat CD-változata nem áll rendelkezésetekre, az interneten

Részletesebben

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban. 10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941 1941. június 27. 1941-1945: Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: Semlegességi taktika: Magyarország a II.

Részletesebben

1956-os forradalom és szabadságharc Történelemverseny 2016

1956-os forradalom és szabadságharc Történelemverseny 2016 1956-os forradalom és szabadságharc Történelemverseny 2016 1. Egészítsd ki a 60 évvel ezelőtt elhangzott rádióbeszédet! Itt... beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a...

Részletesebben

Helytörténeti vetélkedő középiskolások számára 2. online forduló - Javítókulcs A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.

Helytörténeti vetélkedő középiskolások számára 2. online forduló - Javítókulcs A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem. Helytörténeti vetélkedő középiskolások számára 2. online forduló - Javítókulcs A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem. (Bibó István) 1. Állítsa párba az események leírását a hozzá tartozó képekkel!

Részletesebben

Az évi forradalom és szabadságharc

Az évi forradalom és szabadságharc Az 1956. évi forradalom és szabadságharc vetíthető oktatási segédanyag Keglevich Kristóf Budapest, 2017 1. Előzmények 1956 nyara és ősze a) külpolitika 1955: osztrák államszerződés a Szovjet Hadsereg kivonul

Részletesebben

Forradalmárok az október 23-ai szabadságharcból

Forradalmárok az október 23-ai szabadságharcból 2016 október 23. Flag 0 5 Átlag: 5 (1 szavazat) Mérték Mohai Balázs képein keresztül megismerhetünk forradalmárokat, akik 1956-ban a mi szabadságunkért is küzdöttek. Ez a forradalom Magyarország népének

Részletesebben

Helytörténeti vetélkedő középiskolások számára 2.online forduló Közzététel: szeptember 19. Beküldési határidő: szeptember 25.

Helytörténeti vetélkedő középiskolások számára 2.online forduló Közzététel: szeptember 19. Beküldési határidő: szeptember 25. http://1956.vfmk.hu Helytörténeti vetélkedő középiskolások számára 2.online forduló Közzététel: 2016. szeptember 19. Beküldési határidő: szeptember 25. Irodalom: Cseh Géza: A Damjanich Rádió hullámhosszán.

Részletesebben

I. feladatlap. I. Az 1956-os forradalom jelentős személyeit látod a képeken. Kik ők? Írd neveiket a válaszlap megfelelő betűjéhez!

I. feladatlap. I. Az 1956-os forradalom jelentős személyeit látod a képeken. Kik ők? Írd neveiket a válaszlap megfelelő betűjéhez! I. feladatlap I. Az 1956-os forradalom jelentős személyeit látod a képeken. Kik ők? Írd neveiket a válaszlap megfelelő betűjéhez! (8 pont) A B C D E F G H II. A forradalom belpolitikai előzménye a Rákosi-rendszer

Részletesebben

Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A forradalom okai és előzményei

Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A forradalom okai és előzményei Az 1956-os forradalom és szabadságharc A forradalom okai és előzményei 1948/49-től a kommunista hatalomátvétel után megkezdődött a magyar társadalom és gazdaság szovjetizálása, a totális, sztálini típusú

Részletesebben

IRATOK A MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉHEZ

IRATOK A MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉHEZ IRATOK A MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉHEZ MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK 1956 Az állami- és pártkapcsolatok rendezése, az októberi felkelés, a Nagy Imre-csoport sorsa Dokumentumok MTA Jelenkor-kutató

Részletesebben

Az 1956-os magyar forradalom

Az 1956-os magyar forradalom Az 1956-os magyar forradalom Tisztelt Olvasók! Az 1956-os események megítélése az elmúlt évtizedekben meglehetősen ellentmondásos. Titulálták ellenforradalmi lázadásnak, forradalomnak, népfelkelésnek.

Részletesebben

Országos történelem szaktárgyi verseny 2012.

Országos történelem szaktárgyi verseny 2012. HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KLAUZÁL GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA Országos történelem szaktárgyi verseny 2012. Erőszakszervezetek, rendfenntartó szervezetek a XIX-XX. századi Magyarországon

Részletesebben

Amit a papír október 23-án elbírt: a forradalom sajtója

Amit a papír október 23-án elbírt: a forradalom sajtója Amit a papír október 23-án elbírt: a forradalom sajtója 1956. október 23-a reggelén egy élhetőbb és igazságosabb rendszerért kiáltottak a fiatalok, az Írószövetség tagjai és a sajtó képviselői. A párt

Részletesebben

1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának

1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Komplex területi történelmi emlékverseny az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának tiszteletére

Komplex területi történelmi emlékverseny az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának tiszteletére Komplex területi történelmi emlékverseny az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának tiszteletére 1. A szókeresőben a második világháborút követő időszakra jellemző tíz fogalmat rejtettünk

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947

1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947 1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947 - 1944. december 2-án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front és december 21-re

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA HATÁROZATAI

A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA HATÁROZATAI A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA HATÁROZATAI 1948-1956 BUDAPEST TARTATOM Előszó, 5 2948 1. A Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozata (1948. június 13-14.) 15 2. A Magyar Dolgozók Pártja Szervezeti Szabályzata

Részletesebben

Osztályozó vizsga témái. Történelem

Osztályozó vizsga témái. Történelem 9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

LÉTÜNK TÁRSADALOM, TUDOMÁNY, KULTÚRA

LÉTÜNK TÁRSADALOM, TUDOMÁNY, KULTÚRA LÉTÜNK TÁRSADALOM, TUDOMÁNY, KULTÚRA 3 2006 LÉTÜNK TÁRSADALOM, TUDOMÁNY, KULTÚRA XXXVI. évfolyam, 2006, 3. szám FORUM KÖNYVKIADÓ, ÚJVIDÉK KIADJA A FORUM KÖNYVKIADÓ Fő- és felelős szerkesztő: Németh Ferenc

Részletesebben

Történelem társadalmi és állampolgári ismeretek 8. osztály. I.félév. Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése

Történelem társadalmi és állampolgári ismeretek 8. osztály. I.félév. Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Történelem társadalmi és állampolgári ismeretek 8. osztály I.félév Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Tudják a tanulók, hogy a második világháború átrendezte a világpolitikai viszonyokat!

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY

VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu VIII. TOLLFORGATÓ 2. forduló VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM

Részletesebben

Ismeretlen kisfiú naplója: Magyar forradalom. Isten áldd meg a magyart! 1956. X. 23., kedd

Ismeretlen kisfiú naplója: Magyar forradalom. Isten áldd meg a magyart! 1956. X. 23., kedd Ismeretlen kisfiú naplója: Magyar forradalom 1956 Isten áldd meg a magyart! 1956. X. 23., kedd Kronológia: 12.53-kor a rádió bejelenti, hogy a délutánra tervezett tüntetést betiltották, 14.30-kor azonban

Részletesebben

1956 a szabadságharc katonapolitikája

1956 a szabadságharc katonapolitikája KIRÁLY BÉLA 1956 a szabadságharc katonapolitikája Király Béla hadtörténész az MTA külsô tagja 1912-ben született Kaposvárott. Tanulmányait 1930 1935 között a Ludovika Akadémián, 1940 1942 között a Honvéd

Részletesebben

Falukép Cserkút Község Önkormányzatának Hivatalos Lapja

Falukép Cserkút Község Önkormányzatának Hivatalos Lapja Cserkút Község Önkormányzatának Hivatalos Lapja P 2 0 1 6. november A tartalomból ár hónappal ezelőtt kezdődött... Munkacsoport alakult az október 23-i ünnepség megtervezésére, lebonyolítására. Ötleteltünk,

Részletesebben

AZ ÍRÓK ÉS A HATALOM

AZ ÍRÓK ÉS A HATALOM STANDEISKY ÉVA AZ ÍRÓK ÉS A HATALOM 1956-1963 MÁSODIK, JAVÍTOTT KIADÁS 1956-08 INTÉZET BUDAPEST, 1996 BEVEZETŐ 11 A FORRADALOM ELŐTT 17 A NÉPI ÉS A KOMMUNISTA ÍRÓK 17 EGY MORALISTA ÍRÓ 19 Az 1956. OKTÓBER

Részletesebben

Felkelõcsoport a Corvin közben

Felkelõcsoport a Corvin közben EÖRSI LÁSZLÓ Felkelõcsoport a Corvin közben A forradalom kirobbanását követõ éjjeli-hajnali órákban megjelentek a fõvárosban a szovjet páncélos alakulatok, amelyekkel szemben városzszerte felvették a harcot

Részletesebben

Lázár Vilmos Örményszármazású magyar nemesi családban született ban a forradalom hatására lépett be a honvédseregbe, 1849 nyarára ezredes lett.

Lázár Vilmos Örményszármazású magyar nemesi családban született ban a forradalom hatására lépett be a honvédseregbe, 1849 nyarára ezredes lett. Lázár Vilmos Örményszármazású magyar nemesi családban született. 1848-ban a forradalom hatására lépett be a honvédseregbe, 1849 nyarára ezredes lett. Mivel az osztrákok előtt tette le a fegyvert, kegyelemből

Részletesebben

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok

Részletesebben

A háborúnak vége: Hirosima

A háborúnak vége: Hirosima Nemzetközi kapcsolatok (1945-1990) A háborúnak vége: Drezda Valki László 2013. szeptember www.nemzetkozijog.hu A háborúnak vége: Hirosima A háborúnak vége: 62 millió halott A háborúnak vége: Holokauszt

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

Írásban kérem megválaszolni:

Írásban kérem megválaszolni: Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre

Részletesebben

2. Az ÁVO-t (az ÁVH elődjét), aminek börtönében aztán ő maga is ült, egyébként Rajk László hívta életre, és az első koncepciós pereket is ő indította.

2. Az ÁVO-t (az ÁVH elődjét), aminek börtönében aztán ő maga is ült, egyébként Rajk László hívta életre, és az első koncepciós pereket is ő indította. A tüntetés 1. 1956. október 6-án újratemették Rajk Lászlót, a korábbi belügy-, majd külügyminisztert, akit Rákosi féltékenységből 1949-ben, koncepciós perben elítéltetett és kivégeztetett. Az ünnepségen

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku

Részletesebben

Lyukas zászló és Kossuth-címer

Lyukas zászló és Kossuth-címer 2011 október 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Give 1/5 Give 2/5 Mérték Give 3/5 Give 4/5 Give 5/5 Beethoven Egmont-nyitánya mellett az 1956-os forradalom meghatározó jelképe a Kossuth-címer

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta)

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta) Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. (Ady: A Tűz csiholója) Az 1956-os forradalom évfordulójára készített összeállításunkkal

Részletesebben

X. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY. Tanuló neve: Osztálya: Iskola neve, címe: Felkészítő tanár neve:

X. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY. Tanuló neve: Osztálya: Iskola neve, címe: Felkészítő tanár neve: Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu X. TOLLFORGATÓ 1. forduló X. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

8.osztály. 1. Egészítsd ki a szövegrészletet!

8.osztály. 1. Egészítsd ki a szövegrészletet! 8.osztály 1. Egészítsd ki a szövegrészletet! 1914. 28-án, Bosznia fővárosában, egy terrorista pisztolylövésekkel meggyilkolta osztrák magyar trónörököst és feleségét. Az Osztrák Magyar Monarchia Szerbiának

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

A vörös diktatúra áldozatai - Nincs bocsánat!

A vörös diktatúra áldozatai - Nincs bocsánat! 2014 október 25. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs A vörös értékelve diktatúra Mérték - 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Hosszú időre megrendültek az alapvető normák: a becsület, az igazmondás, a tisztességes

Részletesebben

ADOLF HITLER ÉS A NEMZETISZOCIALIZMUS (NÁCIZMUS)

ADOLF HITLER ÉS A NEMZETISZOCIALIZMUS (NÁCIZMUS) ADOLF HITLER ÉS A NEMZETISZOCIALIZMUS (NÁCIZMUS) 1. Miért lehetett népszerű a nemzetiszocializmus? A jóvátétel összege és a gazdasági válság Németországot nagy nyomorba taszította: Hitler programjában

Részletesebben

A Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások

A Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások A Nagy Háború (1914-1918) emlékezete Megyei Történelem Verseny 1. forduló - megoldások 1. feladat (10 pont) 1. Igaz 2. Hamis 3. Hamis 4. Igaz 5. Igaz 6. Hamis 7. Igaz 8. Igaz 9. Igaz 10. Hamis 2. feladat

Részletesebben

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a

Részletesebben

Történelemverseny - 2008. november 4.

Történelemverseny - 2008. november 4. 1 9 56-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC Történelemverseny - 2008. november 4. 1. Egészítsd ki az ötven évvel ezelőtt elhangzott rádióbeszédet! Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának

Részletesebben

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az

Részletesebben

1956-os forradalom. Tartalomjegyzék

1956-os forradalom. Tartalomjegyzék 1956-os forradalom Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik

Részletesebben

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Mgr. Tomáš Jakl Egy össznemzeti felkelés gondolata, mint a szövetségeseknek nyújtható leghatékonyabb segítség a CsSzK felszabadításában, gyakorlatilag már rögtön az

Részletesebben

56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett

56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett 1 / 7 2010.11.08. 14:25 Kisalföld, www.kisalfold.hu Minden jog fenntartva. 56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett SZEGHALMI BALÁZS 2010.11.08. 04:07 Hegyeshalomtól

Részletesebben

A kommunista diktatúra

A kommunista diktatúra 1956 A SZABADSÁG REMÉNYE MAGYAR FORRADALOM Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és igazsághoz való ragaszkodását. (Bibó István államminiszter, 1956. november

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE

Részletesebben

Még tovább mesél a 233-as parcella

Még tovább mesél a 233-as parcella Még tovább mesél a 233-as parcella Ez év elején, arról írtam, hogy megoldódni látszik a Rákoskeresztúri Köztemető 233-as parcellájában elkapart egykori 56-osok sírjainak rendszeres ápolása, mert az erre

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

A Szent Korona újkori története

A Szent Korona újkori története 1978. január 6-án érkezett Magyarországra a Szent Korona és vele együtt a koronázási jelvények is. Az 1945 tavaszán Ausztriában amerikai kézre került nemzeti ereklyéket Cyrus Vance amerikai külügyminiszter

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

TARTALOM BEVEZETŐ...11 HORVÁTH CSABA NEMZETI HADSEREGBŐL MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG ( )...13

TARTALOM BEVEZETŐ...11 HORVÁTH CSABA NEMZETI HADSEREGBŐL MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG ( )...13 A MAGYAR KIRÁLYSÁG KATONASÁGA A HABSBURG BIRODALOM HADSEREGÉBEN 1715-1740 TARTALOM BEVEZETŐ...11 HORVÁTH CSABA NEMZETI HADSEREGBŐL MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG (1919 1938)...13 A nemzeti hadsereg alapjainak

Részletesebben

Pályázati felhívás! önálló, legalább 5 íves monográfia. (a kiadói honoráriumon kívül) II. díj

Pályázati felhívás! önálló, legalább 5 íves monográfia. (a kiadói honoráriumon kívül) II. díj Pályázati felhívás! A Magyar Tudományos Akadémia II. Osztálya, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és a Történettudományi Intézet pályázatot hirdet a Tanácsköztársaság 40. évfordulójára ikészítendő következő

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1 A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1986 január 15. M. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár országa leszerelési programjáról: A fegyverkezési hajsza megszüntetését és a

Részletesebben

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c

Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok

Részletesebben

Kiss Tamás (1956 1957)

Kiss Tamás (1956 1957) Kiss Tamás (1956 1957) Óriási örömömre szolgál, hogy a MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) egyik vezéralakjával, egyben az 1956-ban újjáalakult Eötvös Kollégium tagjával van alkalmam

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

Az 1956-os forradalom és szabadságharc SZAMOSI LÓRÁNT Az 1956-os forradalom és szabadságharc 1. Aki magyar velünk tart! Az események Rajk László újratemetése után gyorsultak fel. Október 13-án rehabilitálták Nagy Imrét, október 16-án a szegedi

Részletesebben

Történelem adattár. 10. modul MAGYARORSZÁG 1945-TŐL A RENDSZERVÁLTÁSIG ( )

Történelem adattár. 10. modul MAGYARORSZÁG 1945-TŐL A RENDSZERVÁLTÁSIG ( ) Történelem adattár MAGYARORSZÁG 1945-TŐL A RENDSZERVÁLTÁSIG (1945-1990) 10. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Államosítás

Részletesebben

Tófalvi Zoltán: A Magyarországon kivégzett 1956-os erdélyi mártírok

Tófalvi Zoltán: A Magyarországon kivégzett 1956-os erdélyi mártírok Tófalvi Zoltán: A Magyarországon kivégzett 1956-os erdélyi mártírok A magyar forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója tiszteletére, Dávid Gyula irodalomtörténész, egykori politikai elítélt szerkesztésében

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: a) Semlegességi taktika: Magyarország

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben