ÍGY IS LEHET TANÁCSOT ADNI!

Átírás

1 ÍGY IS LEHET TANÁCSOT ADNI! A FELHASZNÁLÓK HANGJA A PÁLYATANÁCSADÁSBAN HOPPÁ Disszeminációs füzetek 10.

2 ÍGY IS LEHET TANÁCSOT ADNI! A FELHASZNÁLÓK HANGJA A PÁLYATANÁCSADÁSBAN Tempus Közalapítvány Leonardo da Vinci program Készült a május én megrendezett tematikus monitoring konferencia alapján DISSZEMINÁCIÓS FÜZETEK, 2007

3 TARTALOMJEGYZÉK KÖSZÖNTŐ BEVEZETÉS María Kristín Gylfadóttir, programmenedzser Leonardo Nemzeti Iroda, Izland A PLENÁRIS ÜLÉSEKEN ELHANGZOTT ELŐADÁSOK LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI Dr. John McCarty, igazgató International Centre for Career Development and Public Policy A MUNKACSOPORTOKBAN ELHANGZOTTAK ÖSSZEFOGLALÁSA Dr. John McCarty, igazgató International Centre for Career Development and Public Policy FELHASZNÁLÓI SZEMPONTOK A PÁLYATANÁCSADÁSI PROJEKTEKBEN AZ EU ÁLTAL TÁMOGATOTT PROJEKTEK ELEMZÉSÉNEK EREDMÉNYEI, ÉSZREVÉTELEK ÉS JAVASLATOK Dr. Raimo Vuorinen, Jyväskylä Egyetem Dr. Timo Spangar, Spangar Negotiations Kai Koivumäki, vezető tanácsadó, Munkaügyi Minisztérium, Finnország ESETTANULMÁNYOK ICTEM Integrált Tanácsadási, Képzési és Foglalkoztatási Módszer FRISKIE EU Olyan modell és módszerek kidolgozása, mely a szociális készségek tutorálását kortárscsoportos tevékenységeken keresztül segíti a szakképzésben PPS Egyéni profil és személyre szabott támogatás VOGS Szakmai pályatanácsadási alapmodell siketek számára Európában MUNKAHELYI PÁLYATANÁCSADÁS alacsony jövedelmű munkavállalók számára A HOZZÁSZÓLÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA A KONFERENCIA PROGRAMJA KI-KICSODA: A konferencia előadóinak szakmai háttere

4 KÖSZÖNTŐ Ne azt nézd, hogy mijük nincsen, hanem mijük van: mert még a legnyomorultabbnak is van olyan lelki kincse, mely belőled hiányzik. Kifogásolni, fölényeskedni bárki tud; tanulj meg mindenkitől tanulni. WEÖRES SÁNDOR: ÚTRAVALÓ Örömmel adjuk kézbe a Tempus Közalapítvány disszeminációs füzeteinek legújabb tagját, mely egy 12 Leonardo Nemzeti Iroda közös munkájának eredményeként megrendezett konferencia tapasztalatait mutatja be. Az együttműködés keretét az Európai Bizottság és a Leonardo nemzeti irodák 2002 óta kisebb megszakításokkal folyó közös kezdeményezése, a tematikus monitoring tevékenység adta, melyet az Európai Bizottság finanszíroz. A tevékenység célja a Leonardo innovációs (korábban kísérleti és nyelvi) projektek minőségének fejlesztése. Az Egész életen át tartó tanulás program keretében a Leonardo program a széles körű európai innováció mellett nagyobb hangsúlyt helyez a korábbi eredmények hasznosítására (pl. az innovációtranszfer pá lyá - zattípus révén) és a kisebb partnerkört érintő egymástól tanulásra (a partnerség pályázattípus révén). A Tempus Közalapítvány keretei között működő Leonardo Nemzeti Iroda azzal a céllal csatlakozott a Szakképzés és munkaerőpiac, pályatanácsadás, speciális célcsoportok területével foglalkozó tematikus monitoring csoporthoz, hogy a sikeres pályázói és projektmegvalósítói körben eddig nem vagy kis létszámban képviselt, hátrányos helyzetű célcsoportok munkaerő-piaci integrációját támogató szervezetek számára közvetíthesse a Leonardo da Vinci Program II. szakaszában kidolgozott jó gyakorlatokat, elő - segíthesse a szervezetek körében az egymástól való tanulást, munkájuk eredményeként pedig a hátrá - nyos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javulását. Reméljük, hogy a bemutatott tapasztalatok, projektek hozzájárulnak a magyar pályatanácsadási rendszer és gyakorlat fejlesztéséhez, kiinduló pontot adnak új projektek kezdeményezéséhez, a monitoring csoport honlapján található adatbázis pedig támogatást nyújt partnerek kereséséhez. Kívánjuk, hogy forgassa haszonnal e füzetet, és segítsen Ön is minél szélesebb körben elterjeszteni a benne összegyűjtött tapasztalatokat, jó gyakorlatokat! Jakabné Baján Ilona Tempus Közalapítvány Szakképzési és Felnőttoktatási Csoport ilona.bajan@tpf.hu

5 BEVEZETÉS Kedves Olvasó! Kiadványunk a május én Ljubljanában megrendezett A felhasználók hangja a pályatanács - adásban című konferencia eredményeit mutatja be. Európa 26 országának 119 képviselője vett részt a Leonardo da Vinci program tematikus monitoring kezdeményezése keretében finanszírozott konferencián. A tematikus monitoring tevékenységek elsődleges célja a Leonardo da Vinci szakképzési program közismertségének növelése 31 európai országban a szakértők, szakmapolitikai szereplők és gyakorló szakemberek közti információ- és tudáscserén keresztül, valamint a projektekben elért eredmények nemzeti és európai szakképzési rendszerekbe történő beépülésének elősegítésével. Jelen konferencia a Szakkép- zés és munkaerőpiac, pályatanácsadás és speciális csoportok elnevezésű tematikus monitoring csoport (TG1) munkájához kapcsolódva került megrendezésre, mely a speciális igényű célcsoportok pályatanács - adásával és munkaerő-piaci integrációjával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. A monitoring csoportot az izlandi Leonardo da Vinci Nemzeti Iroda vezeti, partnerként a belga (FR), bolgár, finn, lengyel, litván, ma - gyar, norvég, osztrák, spanyol, szlovák és szlovén nemzeti irodák is bekapcsolódtak a munkába. Az európai országok évek óta jelentős erőfeszítéseket tesznek azért, hogy minden állampolgáruk számára biztosítsák a munkaerőpiacra jutás lehetőségét. Ezen erőfeszítések ellenére számos, a társadalom perifé - riájára szorult csoport küzd az álláskeresés és -megtartás nehézségeivel. A TG1 munkájának célja, hogy információt gyűjtsön, elemezze az érvényben lévő szakképzési rendszereket, a munkaerőpiacra jutás feltételeit, és ezek alapján olyan mechanizmusokat azonosítson, olyan fejlesztési irányokra tegyen javaslatot, amelyek elősegíthetik a speciális célcsoportok a képesítés nélküli fiatalok és idősek, bevándorlók, fogyatékkal élő személyek és a munkaerőpiacra belépni vagy visszatérni kívánó nők integrációját. A monitoring csoport célja továbbá olyan Leonardo projekteredmények összegyűjtése, amelyek európai szinten jó gyakorlatként szolgálnak a kiemelt témával vagy célcsoporttal kapcsolatban; olyan szemléletet és intézkedéseket sugallnak, melyek elősegítik a mindenki számára elérhető, egész életen át tartó kép - zés hez és munkához való hozzáférést; és vizsgálják a támogató rendszerek: a pályatanácsadási kez de - mé nyezések fejlesztésének és a hátrányos helyzetű felhasználók igényeihez való közelítésének lehe - tőségeit. A pályatanácsadás felhasználóinak aktív szerepét számos nemrégiben napvilágot látott dokumentum és kezdeményezés hangsúlyozza, többek között az EU 2004-es határozata az egész életen át tartó pálya - tanácsadásról és a közös OECD/EU Kézikönyv szakmapolitikai szereplők számára az egész életen át tartó pályatanácsadási irányelvek megvalósításáról. A felhasználók hangja a pályatanácsadásban című konferencia elsődleges célja az volt, hogy hangsúlyozza a pályatanácsadás felhasználóinak szerepét, megfelelő körülményeket teremtsen a felhasználók részvételéről szóló vitához, és olyan Leonardo termékeket, nemzeti példákat vizsgáljon meg, amelyek bizonyítottan illeszkednek a felhasználók igényeihez. A konferencia a felhasználót helyezte a középpontba, ezzel a hagyományos szolgáltatói szemléletet felhasználói szemléletre változtatta.

6 A konferencia szakmai előkészítéseként 94 EU támogatásban részesült pályatanácsadási projekt került elemzésre, és 5 példaértékű projektről készült esettanulmány. A konferencia keretében megrendezett Projekttermékek piacán Leonardo projektek kerültek bemutatásra, értékelésre és díjazásra. A feltárt sike - res gyakorlatok és termékek közül néhány reflektorfénybe került. A piactér részeként egy Euroguidance Hálózati Sarok is felállításra került az Európa-szerte működő Euroguidance irodák élénk és eredményes együttműködésének bemutatására. Az elhangzott felvezető előadások felvázolták a felhasználók részvételéről szóló vita összefüggéseit, és áttekintést adtak a terület jelenlegi fejlesztési irányairól és főbb kihívásairól. A négy szekcióban melyek a különböző célcsoportok szerint kerültek kialakításra szakértők mutatták be az egyes célcsoportokat szolgáló, minőségbiztosítással támogatott tanácsadások főbb kihívásait, és jó gyakorlatként bemutatásra került egy-egy Leonardo projekt. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani minden résztvevőnek a konferencia sikeréhez nyújtott értékes hozzájárulásáért: az előadóknak a gondolatébresztő meglátásaikért és ötleteikért, a projektgazdáknak pedig a projektekben végzett tevékenységek bemutatásáért és azon jövőbeli sikerek megalapozásáért, amit eddigi munkájuk teremtett. A pályatanácsadási projekteket elemző és az öt esettanulmányt kiválasztó finn szakértők külön kö szö netet érdemelnek, különösképpen Dr. Raimo Vuorinen, aki Dr. Peter Planttel együtt felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a szervezőknek a téma előkészítésében és abban, hogy megosszák tudásukat a konferencia résztvevőivel. Szakértelmük és a pályatanácsadás iránti elhivatottságuk óriási hajtóerő mindannyi unk számára. Dr. John McCarthy szintén külön köszönetet érdemel a konferencia sikeréhez és különösképpen a jelen összefoglaló elkészítéséhez nyújtott hozzájárulásáért. Az I. sz. tematikus monitoring csoport nevében, María Kristín Gylfadóttir programmenedzser Leonardo Nemzeti Iroda, Izland

7 A PLENÁRIS ÜLÉSEKEN ELHANGZOTT ELŐADÁSOK LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI Ez a fejezet a nyitó plenáris üléseken elhangzott előadások DR. PETER PLANT, DR. DEIRDRE HUGHES, DR. JOHN MCCARTHY, DR. RAIMO VUORINEN, MR. MAGNE LOEWE és a SASA MRAK újságíró által vezetett panelbeszélgetés során elhangzottak főbb üzeneteit foglalja össze. Az előadások 1 tartalma kiadvá nyunk - ban kivonatolva, a konferencia témájára összpontosító összefüggő szövegként kerül bemutatásra. A téma háttere Két forrásból táplálkozik az a korszerű törekvés, amely hangot kíván adni a közpénzekből finanszírozott szolgáltatások felhasználóinak és a szolgáltatások igénybevétele során szerzett tapasztalataiknak: az ak - tív állampolgárság és a közszolgáltatások reformjának irányelveiből. E két törekvés összefonódik, hiszen mindkettő az állampolgárok aktív bevonását igényli e szolgáltatások kialakításába, és nyitott az állampolgárok igényeire. Alapelveik: a közelség, a hozzáférés, a minőség, a felhasználói jogok biztosítása, valamint a szolgáltatás teljesítésének nyomon követése és értékelése. E szemléletnek megfelelően az egész életen át tartó pályatanácsadásra vonatkozó tanácsi határozat (2004) 2 hangsúlyt helyezett a kedvezményezettek központi szerepére az állampolgárok számára nyújtott pá - lyatanácsadási szolgáltatás kialakításában, értékelésében, és ezt az alábbi prioritásokkal is meg erősítette: a pályatanácsadási szolgáltatásokra, információkra és termékekre (beleértve az on-line szolgáltatáso - kat is) vonatkozó minőségbiztosítási mechanizmusok kialakítása, különös tekintettel az állam pol gá - rok/fogyasztók szempontjaira; a nemzeti és regionális szintű szakmapolitikai és rendszerszintű fejlesztésekhez szükséges struktúrák megerősítése a szükséges kulcsszereplők (fogyasztók, szülők és fiatalok) részvételén keresztül. A határozat felhívta a figyelmet egy felfogásbeli elmozdulásra a pályatanácsadási szolgáltatások felhasználóit tekintve: a gyakorló tanácsadók által alkalmazott ügyfél címke átformálódott az állampolgár, egyén, kedvezményezett, felhasználó és fogyasztó megnevezéssé; a passzív elfogadó felől a szolgáltatás társ-kialakítója felé. Ugyanezt az üzenetet erősíti meg az egész életen át tartó pályatanácsadásra vonatkozó három európai referenciaeszköz 3 is: Közös célok és alapelvek; A minőségbiztosítási rendszerekre vonatkozó közös hivatkozási pontok; Az egész életen át tartó pályatanácsadási rendszerek alapvető sajátosságai. Így is lehet tanácsot adni! 6 Ezek hangsúlyt fektetnek a következőkre: a kedvezményezett központi szerepe; a jóvátételhez való jog; a felhasználók részvétele a minőségbiztosítási rendszerekben; az egész életen át tartó pályatanácsadási rendszerek állampolgár-központú jellegzetességei. 1 Az előadások anyaga letölthető a tematikus monitoring csoport honlapjáról: Az egész életen át tartó pályatanácsadási irányelvek és rendszerek fejlesztése: közös európai referenciaeszközök alkalma - zása (Improving Lifelong Guidance Policies and Systems: using Common European Reference Tools) írta John McCarthy és Jennifer Wannan, CEDEFOP (2005)

8 A pályatanácsadási szolgáltatások felhasználóinak bevonása a szakmapolitikai fejlesztésekbe 4 a témája annak a kiváló publikációnak, mely a nemzeti pályatanácsadói fórumok/ kezdeményező csoportok kiala - kítására irányuló 2004-es Közös Akciók pályázati forma alatt benyújtott projektek egyikéből nőtte ki magát. A publikáció a következő témákat foglalta össze: Az állampolgárok, a szakmapolitikusok és szolgáltatók együttműködésének különböző szintjei; Megfontolandó kérdések az állampolgárok bevonásának tervezése kapcsán; A felhasználók bevonásának lehetséges előnyei és kedvezményezettjei. Néhány, a pályatanácsadási szolgáltatásra vonatkozó szolgáltatási szabvány, mint például a MATRIX (UK) 5 már magában foglalja a felhasználói visszajelzést mint a szolgáltatás végzésének alapelemét, de ez még csupán kezdete az állampolgárok általános elköteleződésének a szakmapolitikai és a szolgáltatói rendsze rek átalakításában. Másik kiindulópontot és szintet jelent a pályatanácsadás hatékonyságára vonatkozó kutatás területén a felhasználók megkérdezése, hogy szerintük mi minősül hasznos tanácsadásnak. A szolgáltatásokra vonat - kozó felhasználói elégedettség kutatása hasznos információkat ad a szolgáltatások kialakításához és fejlesztéséhez. Felhasználói szempontok a pályatanácsadási projektekben Az EU által támogatott projektek elemzésének eredményei, észrevételek és javaslatok Az elemzésre kiválasztott projektek az alábbi kategóriák valamelyikébe tartoztak: Önértékelési eszközök; Oktatási és foglalkoztatási információk adatbázisai; Eszközök az egyéni fejlődési tervek készítéséhez; Hátrányos helyzetű személyek és veszélyeztetett csoportok számára kialakított szolgáltatások; A vállalati gyakorlatot és önfoglalkoztatást támogató intézkedések; A munkáltatókkal és munkavállalókkal folytatott párbeszédet elősegítő intézkedések; Képzési modulok gyakorlati szakemberek számára; Gyakorlati szakemberek hálózatai; Minőségi alapelvek/keretrendszerek; Projekteket és kutatásokat bemutató portálok; Kutatási projektek. A tematikus konferenciára kiválasztott projektek értékelési és bírálati szempontjainak alapját a tanácsi határozat és az egész életen át tartó pályatanácsadásra vonatkozó közös európai referenciaeszközök jelentették. E szempontok az alábbiak voltak: a pályatanácsadási szolgáltatás alapelvei; a felhasználói igények meghatározására alkalmazott módszerek; az állampolgárok és a felhasználók részvétele a pályatanácsadás minőségbiztosítási rendszereiben. Az elemzés kiterjedt annak vizsgálatára is, hogy az alapelvek, módszerek és hivatkozási pontok milyen mértékben valósultak meg a projektekben, illetve egyértelművé tették-e azokat a felhasználók számára. 4 A pályatanácsadási szolgáltatások felhasználóinak bevonása a szakmapolitikai fejlesztésekbe (Involving the Users of Guidance Services in Policy Development) írta Dr. Helen Plant, Pályatanácsadási Tanács, UK (2006) Így is lehet tanácsot adni!

9 Az eredmények azt mutatták, hogy bár az állampolgárok és felhasználók középpontba helyezése gyakran szerepelt a projektek céljai között, a gyakorlati megvalósításban azonban kevés esetben bizonyult mér - tékadónak. Az elemzés során számos észrevétel született: 1 A célcsoportok, a pályatanácsadás összefüggései, környezete és módszerei inkább hagyományosnak mondhatók. Kellő igény mutatkozik az új célcsoportokkal, új környezettel és új módszerekkel való kí - sérletezésre. 2 A projektek kezdeményezői, a célok megfogalmazói inkább a szolgáltatók voltak nem pedig az állampolgárok, hogy a szolgáltatások és termékek az állampolgárok számára, de ne velük együtt kerüljenek kialakítása. Több ösztönzésre és útmutatásra lenne szükség az állampolgárok/felhasználók be - vonásának támogatására a Leonardo programban is és nemzeti szinten is. 3 A 94 projekt értékelése során nyert általános benyomás azt mutatja, hogy a projektekben rendkívül ke - vés az innováció. Sok esetben csak a spanyolviasz feltalálására futotta a témában született korábbi projekt- és kutatási eredmények, valamint egyéb elvégzett munkák ismeretének hiánya, a tudásfej - lesztés hiánya és az idejétmúlt modellekből és karrier-tanácsadási mintákból adódó problémák ese - tében segítségül hívott új pályatanácsadási módszerek alkalmazása következtében. Mindenképpen szükség van alaposabb előzetes tájékozódásra, eredményesebb pályázati bírálatra, az előpályázatok alapo sabb felkészítésére, mentorálásra / külső értékelésre és a már létező eredmények hatékonyabb felhasználására. 4 Míg a projektcélok összecsengtek a főbb európai szakmapolitikai hivatkozásokkal, a projektek megva - lósításának útvesztőiben azonban sajnos gyorsan nyomuk veszett. Szükség van jobb alapelvekre és gyakorlatra a nemzetközi egymástól tanulás és a tanultak megosztása terén például a nemzeti és európai gyakorlatok és tapasztalatok összegyűjtésén keresztül. 5 A párbeszéd különböző szintjei között jelentős szakadék tátong: az Európai Unió, a Leonardo prog ram, a nemzeti szakmapolitikai prioritások és programok között; a nemzeti szakmapolitikai prioritások, prog - ramok és az EU támogatással megvalósult projektek között; valamint maguk a projektek között nemzeti és európai szinten egyaránt. A projektek hozzáadott értéke az európai és nemzeti szintű szak - mapolitikához és rendszerekhez következésképpen nagyban csökken, sok esetben olyannyira, hogy hozzáadott értékről nem is beszélhetünk. Így is lehet tanácsot adni! 8 Megfontolásra javasolt kérdések a szakmapolitikai szereplők, a pályatanácsadási szolgáltatást nyújtó szervek, a központi és nemzeti programirodák, valamint a pályázók számára: 1 Hogyan lehet hangot adni a felhasználóknak például a rendelkezésre álló jó példák nemzeti és európai szinten történő széles körű terjesztésén keresztül? 2 Hogyan lehet olyan irányban megváltoztatni a pályatanácsadási szakemberek alap- és továbbképzé sé - nek tartalmi és pedagógiai elemeit, hogy a pályatanácsadási szakemberek és a pályatanácsadási szolgáltatások vezetői megtanulhassák, hogy hogyan vonják be a felhasználókat és potenciális felhasz - nálókat a pályatanácsadási szolgáltatások kialakításába, megvalósításába és értékelésébe? 3 Hogyan lehet a felhasználók bevonására vonatkozó jó példákat rendszerezettebb és strukturáltabb mó - don, például a projektek csoportosításával, összegyűjteni és megosztani? 4 Hogyan tudják az EU által finanszírozott, egész életen át tartó pályatanácsadási projektek támogatni az európai egész életen át tartó pályatanácsadási szakmapolitikai hálózat munkáját? További részletek: Dr. Peter Plant, Dr. Deidre Hughes, Dr. John McCarthy, Dr. Raimo Vuorinen és Mr. Magne Loewe plenáris előadásai megtalálhatók és letölthetők a programme oldalról.

10 A MUNKACSOPORTOK KULCSFONTOSSÁGÚ MEGLÁTÁSAI Dr. John McCarthy, igazgató International Centre for Career Development and Public Policy A konferencia négy munkacsoportban 6 folytatódott, melyek alapját a téma szakértőinek kezdő előadásai teremtették meg, majd a résztvevők kis csoportokban vitatták meg a levezető elnökök által felvetett kulcs - kérdéseket. A munkacsoportok a következő témák köré rendeződtek: 1 Pályatanácsadás a veszélyeztetett diákok (korai iskolaelhagyók) számára. 2 Pályatanácsadás alacsony képzettségi szinttel rendelkező munkavállalók, illetve munkanélküliek szá - má ra. 3 Pályatanácsadás idősebb munkavállalók számára (aktív nyugdíjasok pályatanácsadása). 4 Pályatanácsadás hátrányos helyzetű csoportok számára. A munkacsoportok következtetései között sok közös vonást fedezhetünk fel, a kulcskérdések és főbb üzenetek négy címsor alatt foglalhatók össze: A felhasználók és potenciális felhasználók elérése. A pályatanácsadási szolgáltatások felhasználóbaráttá tétele. A felhasználók bevonása a szolgáltatások kialakításába, nyomon követésébe és értékelésébe. A gyakorló szakemberek hozzáállásának és a pályatanácsadási rendszereknek a tanuláson keresztül történő fejlesztése. A felhasználók és potenciális felhasználók elérése A résztvevők az elérést két szemszögből értelmezték: egyrészt a tanácsadói hozzáállás és viselkedésmód, másrészt a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása szempontjából. A tanácsadóknak egyrészt: törődniük kell ügyfeleikkel; meg kell hallgatniuk igényeiket; szociális érdeklődésük felkeltésével kell segíteni ügyfeleiket abban, hogy új dolgokat tanuljanak; felkészültnek kell lenniük arra, hogy munkájukat ne hagyományos módszerekkel és környezetben vé - gez zék. A pályatanácsadás átfogóbb megközelítése szükségeltetik különösen az idősebb munkavállalók esetében, ahol a kenyérkereseti tevékenységen kívül figyelembe kell venni az egyéb életkörülményeket (pl. család, szabadidő, anyagiak) is. A munkába állás nem minden felhasználói, illetve potenciális felhasználói igény esetében jelent megoldást. A téma holisztikus megközelítést kíván. Az elérés annak felismerését jelenti, hogy a tanácsadási folyamat egyik alapvető fontosságú eleme a tanácsadó és a felhasználó, illetve potenciális felhasználó közti kulturális különbségek jelentőségének csökkentése. A tanácsadóknak ugyanakkor közelebb is kell hozniuk a szolgáltatásokat a felhasználókhoz és potenciális felhasználókhoz azáltal, hogy a potenciális felhasználókat olyan helyeken keresik fel, ahol azok gyakran megfordulnak (akár a munkahelyen, akár azon kívül), és így próbálják megérteni a problémáikat. A korai iskolaelhagyók esetében komoly erőfeszítéseket kell tenni a figyelemfelkeltésre és megelőzésre még 9 Így is lehet tanácsot adni! 6 A munkacsoportok összefoglalói megtalálhatók a lapon.

11 akkor, amikor a fiatalok az iskolában vannak, mert utána már nagyon nehezen lesznek elérhetők. Nagyon jó lenne egy eredményes és közös gyakorlat/módszertan kialakítása az ezzel a célcsoporttal való fog - lalkozáshoz. Az alacsonyan képzett munkavállalók esetében a munkahelyi társ-tanácsadók (hasonló helyzetben és szinten lévő emberek mint például olyan szakszervezeti képviselők, akiket az izlandi Munkahelyi Pályatanácsadási Projektben képeztek ki) által végzett tanácsadás nagyon hatékony módot kínál a munkavállalók tanulási és munkavégzési motivációjának növeléséhez. A társ-mentorálás szintén jó módszer lehet. A pályatanácsadási szolgáltatásokat társadalmilag is értékesíteni kell: sokféle hátrányos helyzetű csoport létezik, melyeket azonosítani kell, és el kell tudni érni. A sikertörténetek összegyűjtése és felhasználása a pályatanácsadási szolgáltatások társadalmi értékesítésének hathatós eszköze. A pályatanácsadási szolgáltatások felhasználóbaráttá tétele A résztvevők többféle módon közelítették meg ezt a kérdést: a pályatanácsadási szolgáltatások láthatósága felhasználóbarát szemlélet. A minisztériumok és önkormányzatok feladata, hogy a pályatanácsadási szolgáltatásokat láthatóvá és könnyen hozzáférhetővé tegyék a felhasználók és potenciális felhasználók számára. Az állampolgároknak tudniuk kell, kihez és hova fordulhatnak segítségért. Az egyablakos ügyintézési modell és/ vagy a felhasználói adatok gyűjtésének és átadásának koordinált módszere hasznos abból a szempontból, hogy az állampolgároknak nem kell újra meg újra elismételniük a történetüket a különböző ügyintézőknek a különböző hivatalokban. A felhasználóbarát jelleg egyben az oktatási és foglalkoztatási lehetőségekről szóló információkhoz való hozzáférésre, valamint ezen információk minőségére/megbízhatóságára és a különböző célcsoportok felé történő közzétételére is utal. A tanácsadást és az információkat közérthető nyelven és módon kell biztosítani, illetve közzétenni. A felhasználóbarát jellegnek egyértelműen meg kell jelennie az alkalmazott tanácsadási módszerekben is, pl. kiscsoportos foglalkozások és a csoport minden tagjának tiszteletben tartása. Tiszteletben kell tartani továbbá minden állampolgár személyes fejlődési ütemét is. A felhasználók bevonása a szolgáltatások kialakításába, nyomon követésébe és értékelésébe Így is lehet tanácsot adni! 10 Néhány résztvevő szükségesnek tartotta az idősebb munkavállalók véleményének felhasználói fóru mo - kon keresztül történő kikérését a számukra ajánlott szolgáltatások kialakításával, biztosításával, értéke - lésével és folyamatos fejlesztésével kapcsolatban. A felhasználók általában szívesen veszik, ha bevonják és meghallgatják őket. Részint a gyakorló szakemberek hozzáállásbeli változása, részint pedig a rugalmatlan pályatanácsadási szolgáltatói rendszerek megváltoztatása szükséges, hogy ez a fajta bevonás megtör - ténhessen. Néhány résztvevő mindazonáltal úgy érezte, hogy igazából a gyakorlati szakembereknek kell a felhasználók igényeit és szükségleteit mintegy a felhasználók hangjaként a szakmapolitika szereplői felé közvetíteniük. Mások annak szükségességére utaltak, hogy a felhasználókat a projektek kialakításának fázisaiba is be kell vonni, amint ahogyan azt a Szakmai pályatanácsadási alapmodell siketek számára Európában című projektben alkalmazott tandem módszer is példázza. Az EU pályázatok elfogadásáról szóló döntés megho - zása során a felhasználók részvételének vizsgálata alapfeltételként kellene, hogy szerepeljen mind a tagországokban, mind az Európai Bizottságnál.

12 Végezetül néhányan annak szükségességére hívták fel a figyelmet, hogy a felhasználók bevonásának kérdését kiemelten kell kezelni, és világossá kell tenni az európai, nemzeti, regionális, helyi és intézményi szinteken egyaránt. Az Európai Unió szintjén a felhasználók bevonására vonatkozóan olyan konkrétabb ajánlások és eszközök kidolgozására van szükség, amelyek nemzeti szinten is alkalmazhatók, és a nemzeti összefüggéseket is figyelembe veszik. Az információk és jó példák regionális, nemzeti, nem - zetközi és intézmények közötti terjesztése is szükséges, csakúgy, mint a felhasználók bevonásával kap - csolatos jó példák más felhasználók és potenciális felhasználók felé történő közvetítése. A gyakorló szakemberek hozzáállásának és a pályatanácsadási rendszereknek a tanuláson keresztül történô fejlesztése A hozzászólások három kategóriába sorolhatók: 1 A gyakorló szakembereknek a szolgáltatás felhasználóihoz való hozzáállásának javítása. 2 A munkahelyi pályatanácsadás kialakítása. 3 A tanulás és a jó gyakorlati példák megosztása. Először is, azon személyekben, akik teljes mértékben elégedettek a túl sok képzettséget nem igénylő munkájukkal, nem szabad bűntudatot ébreszteni azért, mert nem vesznek részt az egész életen át tartó tanulás folyamatában. (Ez a hozzászólás talán a formális tanulásra utal, hiszen az olyan társadalmi csoportokban, mint amilyen egy munkahely, gyakori a véletlenszerű tanulás még az olyan személyek ese - tében is, akik teljes mértékben elégedettek a munkájukkal!) Másrészről a felhasználók pályatanácsadási igényeinek illeszkedniük kell a munkaerőpiac igényeihez és valóságos helyzetéhez. Szükség van új pályatanácsadási szolgáltatások kialakítására a munkavállalók, különösen az idősebbek számára. Ösztönözni kell a kis- és középvállalkozásokat arra, hogy nyújtsanak pályatanácsadási szolgáltatásokat munkavállalóik számára, de ehhez támogató mechanizmusokra van szükségük. Ezen szolgáltatások kialakítása, nyújtása és fejlesztése során szükség van a különböző érintettek véleményének proaktív módon történő kikérésére. Ezen érintettek közé tartoznak a vállalatok, szakszervezetek, mun ka - adói és szakszervezeti szövetségek, oktatási és képzési intézmények. A pályatanácsadási szolgáltatások kialakításához szükség van az érintett csoportok közti jobb együtt - működésre; valójában meg kellene erősíteni a szociális partnerek szerepét, például a pályatanácsadási szolgáltatásokban való tulajdonosi szerepkörön keresztül. Különösen a szakszervezeteknek kellene az eddiginél aktívabb szerepet vállalniuk a munkahelyi pályatanácsadás fejlesztésében. A munkahelyi pálya - tanácsadás biztosításához újfajta pénzügyi támogatási struktúrákat kell kidolgozni. Több, az idősebb munkavállalók számára biztosított szolgáltatásokkal foglalkozó Leonardo projektre van szükség. A pályatanácsadási szakemberek képzésének szektorok közti megközelítése szintén segítené az egész életen át tartó pályatanácsadási rendszerek fejlesztését. Szükség van a tapasztalatokból való tanulásra: a korábbi projektek eredményeiből; a rossz projekttapasztalatokból; több és mélyebb kutatás elvégzéséből; szükség van továbbá az egymáshoz viszonyításra (benchmarking), az információk és jó gyakorlatok cseréjére. További információk A munkacsoportok összefoglalóit megtalálhatják a tematikus monitoring csoport honlapján: 11 Így is lehet tanácsot adni!

13 A LEONARDO PÁLYATANÁCSADÁSI PROJEKTEK ELEMZÉSE Dr. Raimo Vuorinen, Jyväskylä Egyetem, Dr. Timo Spangar, Spangar Negotiations és Mr. Kai Koivumäki, vezető tanácsadó, Munkaügyi Minisztérium, Finnország A következőkben vázolt projektelemzés a felhasználóknak a pályatanácsadásban betöltött aktív szerepére összpontosított, amint ezt a kérdést számos nemrégiben napvilágot látott EU dokumentum és kez de mé - nyezés, különösen a Tanács és a Tanácson belül működő, a tagállamok képviselőiből álló testület A szak - mapolitikák, rendszerek és gyakorlatok megerősítése az egész életen át tartó pályatanácsadás területén Európában témára vonatkozó ajánlása (2004) 7 is kihangsúlyozta. Ezen a sajátos elemzési területen kívül a munka során az is vizsgálatra került, hogy az ajánlásban megjelölt prioritásokat milyen mértékben le he - tett azonosítani a projektekben. Az elemzés során alkalmazott módszertan Az elemzés egyrészt olyan projektekből álló minta vizsgálatára terjedt ki, amelyek a felhasználók pálya - tanácsadásban betöltött aktív szerepét példázzák, másrészt a minőségbiztosításon keresztül begyűjtött fel használói vélemények hatását vizsgálta a pályatanácsadás folyamatos fejlesztésére. 8 A 94 EU támogatást nyert pályatanácsadási projektből álló minta két különböző forrásból származott. Az első forrás a Leonardo da Vinci szakképzés és munkaerőpiac, pályatanácsadás és egyéb speciális csoportok témájú projektekkel foglalkozó tematikus monitoring csoport által összeállított adatbázis volt. Ebből az adatbázisból 72, kimondottan a pályatanácsadással foglalkozó projekt került kiválasztásra. Ezen túl a szervezők biztosítottak adatokat 22 olyan projektről, amelyeket a Leonardo da Vinci projektek decemberi helsinki minőségdíjára jelöltek. Az elemzést három független szakértő végezte minőségelvű megközelítést alkalmazva. Az elemzés célja 5 10 olyan projekt azonosítása volt, melyek megfelelnek az egész életen át tartó pályatanácsadásról szóló határozatban és az egész életen át tartó pályatanácsadás közös európai referenciaeszközeiben meghatározott három kritériumnak. Az elemzést az alábbi munkafázisokban végeztük el: Így is lehet tanácsot adni! 12 A 3 szakértő által közösen meghatározott elemzési szempontrendszer A projektek tartalmi elemzése egy-egy szakértő által A díjazott projektekre vonatkozó egyéni javaslat A díjazott projektekre vonatkozó egyéni javaslat A díjazott projektekre vonatkozó egyéni javaslat Szakértői konzultációk Az 5 díjazott projekt közös kiválasztása Az első elemzési kritérium az egész életen át tartó pályatanácsadásra vonatkozó közös célok és elvek vizsgálata volt, két kiindulási pontból szemlélve: az állampolgár központi szerepe (pl. függetlenség, elfogulatlanság, bizalmasság, egyenlő esélyek biztosítása és holisztikus megközelítés), illetve, hogy a projekt milyen mértékben célozta meg az állampolgárok megerősítését bevonásukon és aktív részvételükön keresztül Az állampolgárok és felhasználók bevonását hangsúlyozzák az EU egész életen át tartó pályatanácsadásra vonatkozó közös referenciaeszközei: Az egész életen át tartó pályatanácsadási szakmapolitikák és rendszerek fejlesztése (Improving lifelong guidance policies and systems); lásd:

14 A második elemzési kritérium a felhasználói igények meghatározására használt módszerekre vonatkozott, vizsgálata két szempont alapján történt: a célcsoport azonosítása és a felhasználói igények feltér képe - zéséhez használt eszközök. A harmadik elemzési kritérium a felhasználók részvételének vizsgálata a pályatanácsadás minőségbiztosításában. E kritérium alatt azt vizsgáltuk, hogy a projektek milyen mértékben nyújtottak információt a felhasználóknak jogosultságaikat illetően, illetve volt-e bármilyen bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az ügyfelek elégedettek voltak a konzultációval. A kutatócsoport a konzultációk módszeres alkalmazásával kapcsolatban is keresett adatokat, például hogyan használták a felhasználói szempontokat a pályatanács - adási szolgáltatások és termékek kialakítása, alkalmazása és értékelése során. Végezetül az is elemzésre ke rült, hogy a felhasználók milyen mértékben vállaltak részfelelősséget a szolgáltatási folyamatban. Az értékelő csapatnak néhány kihívással is szembe kellett néznie, ami az alkalmazott módszertan korláto - zottságát mutatja. A projekteket leíró adatok két különböző forrásból származtak, ezért mind mennyiségi, mind minőségi szempontból eltérőek voltak. Egyes esetekben a projektek csak anekdotikus információkat tartalmaztak arra vonatkozóan, hogy a felhasználók véleménye mennyire volt egyértelmű a gyakorlatban. Egyes projektek nem közvetlenül a végfelhasználókat célozták meg, hanem már létező projektek adatbázisai voltak, vagy például az egyik projekt célja egy létező kísérleti projektre való hivatkozásokat tartalmazó portál kialakítása volt. Így az alapos elemzésnek alávethető projektek száma igencsak korlátozott volt. A jó példák kiválasztása mellett az elemzés pedagógiai értékkel is bír. A megállapítások közül néhány az EU támogatással megvalósult projektek közti összhang és fenntarthatóság általános hiányát jelezheti. Az elemzés segíthet az Egész életen át tartó tanulás program alatt benyújtott új pályázatok kiválasztása és megvalósítása kapcsán felmerülő fő kihívások azonosításában is. Fô megállapítások A projektek tartalma és természete nagyban eltért egymástól. Voltak önértékelési eszközökre, állás köz - vetítő eszközökre és az egyéni fejlődési tervekhez kapcsolódó eszközökre vonatkozó példák. Egy pár projekt oktatási és foglalkoztatási információkat tartalmazó adatbázisokra irányult. Néhány projekt tágabb értelemben vett modelleket alkalmazott a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett csoportok számára nyújtott szolgáltatások kialakítására és a vállalati gyakorlatot és önfoglalkoztatást támogató intézkedések megalkotására. Megint más projektek a munkáltatókkal és munkavállalókkal folytatott párbeszédet elő se - gítő intézkedések megalkotását tűzték ki célul. A felhasználók véleménye nem került világos megfogalmazásra a gyakorlati szakemberek képzési moduljaiban és hálózataiban. Egyes projektek a szolgáltatókat célozták meg, és minőségi kereteket, illetve a pályatanácsadáshoz kapcsolódó kutatásokat bemutató portálokat tartalmaztak. A minta két tisztán kutatási projektet is tartalmazott. A pályatanácsadás közös alapelvei (az állampolgárok középpontba helyezése és megerősítésük módja) a projektek céljai közt hosszasan bemutatásra kerültek. Arra vonatkozóan azonban, hogy ezek a célok menynyiben valósultak meg a gyakorlatban, a projektek kevés bizonyítékkal szolgáltak. Az adatok a felhasználói igények meghatározására alkalmazott néhány módszert is bemutattak. Általában a célcsoportok világosan bemutatásra kerültek, de arról már kevesebb információ állt rendelkezésre, hogy a felhasználókat hogyan vonták be a szolgáltatás kialakításának folyamatába. Néhány projekt tudott információt adni a célcsoport igényeinek feltérképezését illetően, ami legtöbb esetben az önértékelési eszközök alkal mazására vonatkozott. A projektek természetéből adódóan a hálózatokra, a gyakorló szakemberek képzé sére, adatbá - zisokra és minőségi szabványokra vonatkozó projektekben a felhasználók véleménye nem mutatkozott meg egyértelműen. Az állampolgárok és felhasználók karrier-tanácsadási minőségbiztosítási rendszerekben való részvételével kapcsolatos információk gyűjtésénél a rendelkezésre álló adatok legtöbb esetben a felhasználói elégedettségre vonatkoztak. Csak néhány esetben került sor az adatok felhasz nálására a szolgáltatások kialakítása során. 13 Így is lehet tanácsot adni!

15 A modern megoldás? Az alábbi táblázat az elemzés során tett általános megfigyeléseket és felmerült kérdéseket foglalja össze. Megfigyelés Javaslatok és kérdések Így is lehet tanácsot adni! 14 A célcsoportok, a pályatanácsadás összefüggései, környezete és módszerei inkább hagyományosnak mondhatók. A pályatanácsadás fejlesztése inkább az ügyfelek részére, semmint az ügyfelekkel együtt történő fejlesztéseket jelenti. Esetenként a projekteket inkább a szolgálta - tók kezdeményezték, mint az állampolgárok. Néhány innovatív technológiai támogatott sá gú projekttől eltekintve az általános benyo más az, hogy a projektek zöme a spanyol viaszt találta fel újra, vagyis már létező projekteredményeket produkált. A meglévő nemzetközi adatbázisok nincse nek kellőképpen kihasználva. A projektek közül néhány hagyományos, ál - lás közvetítő eszköz volt. Idejétmúlt pályatanácsadási modellekből és mintákból adódó problémák megoldásához fejlesztettek ki új eszközöket. Az átfogó célok összhangban voltak a főbb pályatanácsadási szakmapolitikai dokumentumokkal. Fenyegető a pályatanácsadás felaprózó dá - sá nak veszélye; az alapelgondolás elveszni látszik a konkrét és részletes projektek dzsun - gelében. A párbeszéd különböző szintjei között jelentős szakadék tátong. Ösztönözni kell az új célcsoportok (pl. sajátos szempont ból hátrányos helyzetűek, kisebbségek vagy munkavállalók), kon textus (pl. munkahelyek, egyéb közös sé gek), kör nye zet (pl. többféle szakmával való együttdolgozás és szektorok közti módszerek alkalmazása) és módszerek (pl. az egyéni és csoportos tanácsadás közti kölcsönhatás, személyes tanácsadás és táv-, illetve internetalapú tanácsadás) ki pró - bálását. Több ösztönzésre és útmutatásra lenne szükség az állampolgárok/ügyfelek aktív részvételének támogatására a Leo - nardo programban és nemzeti szinten. A témában már elvégzett munkákhoz kapcsolódó projektek - re vonatkozóan jobban meghatározott előfeltételek kidolgozása szükséges. Az EU-nak ki kellene dolgoznia az egyes projektek céljainak előzetes egyeztetéséhez szükséges tutorálási/ mento rá lási mechanizmusok különböző formáit, éppúgy, mint az ehhez szükséges adatbázisokat. A kölcsönös tanulás unión belüli fejlesztésének minden formáját nagymértékben ösztönözni kell. Szükség lehet új, közösen kialakított európai dimenzióra a technológiai támogatottságú pályatanácsadásban. Mely mechanizmusok akadályozhatják meg a felapró zó dást? Szükség lehet olyan európai/nemzeti szintű mechanizmusok kidolgozására, amelyek egy gyakorlatokat közvetítő klíringintézet (módszertani adatbázis) elve szerint működnek? Szükséges lehet a környezetspecifikus fejlesztések regio ná - lis és kulturális gyakorlatára vonatkozó igények elemzése. Hogyan lehet a nemzetközi egymástól tanulás módszerét rend szerezettebben alkalmazni? A Leonardo program és a nemzeti programok; a nemzeti prog ramok és projektek; valamint maguk a projektek között is ösztönözni és javítani kell a párbeszédet.

16 Továbbgondolásra szánt fôbb javaslatok Az elemzésbe bevont projektminta számos esetben jó pályatanácsadási gyakorlatot példáz. Álta lá nos - ságban elmondható, hogy a projektek megvalósítják az európai egész életen át tartó pályatanácsadás szakmapolitikai prioritásait. Számos példa akad produktív egymástól tanulási tevékenységekre. A pályatanácsadás során a felhasználó véleményének figyelembevételével kapcsolatban van néhány megválaszolatlan kérdés a projekttevékenységeket és projektmenedzsmentet illetően. A projekteredmények fenntarthatóságának növelése érdekében szükség van annak feltérképezésére, hogyan lehet a felhasználói visszajelzések már rendelkezésre álló példáit széles körben módszeresebben terjesz teni. Ezt a témát a gyakorlatban és a gyakorlati szakemberek képzésében egyaránt vitára kell bocsátani. A projektek vezetői és a pályázók növelni tudnák az EU programok költséghatékonyságát a projektek közti összhang erősítésével és a különböző projektek módszeresebb csoportosításával. A pályázóknak már a pályázat benyújtásakor be kellene tudniuk mutatni, hogy milyen módon építenek majd a már létező gyakorlatra. Szükség van a kísérleti projektektől az innovációtranszfer projektek felé való elmozdulásra. A tematikus monitoring erősítése érdekében élő kihívás az egyértelműbb és strukturáltabb adatgyűj - tés. Ezt egy európai adatbázis formájában lehetne kifejleszteni, amely használható lenne a projektek tervezéséhez, megírásához, kiválasztásához és értékeléséhez kapcsolódó folyamatok során, mind gya - korlati, mind az egész életen át tartó pályatanácsadás szakmapolitikai fejlesztéseinek szemszö géből. A projektminta a pályatanácsadásban részt vevő szakemberek, módszerek, szemléletmódok és elmé - letek érdekes sokszínűségét is jól mutatja. A különböző országok politikai és gazdasági helyzetében valamint a pályatanácsadás történetében mutatkozó különbségek miatt a pályatanácsadás fogalma is sokféleképpen kerül értelmezésre. Az elemzést végzők arra bátorítják az európai egész életen át tartó pályatanácsadási közösség szereplőit, hogy folytassanak nyílt vitát a pályatanácsadás filozófiai és módszertani keretéről, és határozzák meg az élethosszig tartó pályatanácsadás fogalmát a 2004-es tanácsi határozat felhasználásával, pl. a közös európai referenciaeszközök segítségével. A sokszí - nűség gazdagságot jelent, de az alapfelfogás, az alapvető célok és értékek közös meghatározása megerősítheti a pályatanácsadás státuszát, és növelheti a szolgáltatások hatékonyságát és minőségét. További információk Az elemzési szempontrendszer részletei megtalálhatók és letölthetők a oldalról.a Leonardo pályatanácsadási projektek adatbázisa: 15 Így is lehet tanácsot adni!

17 LEONARDO PÁLYATANÁCSADÁSI ESETTANULMÁNYOK ICTEM, Integrált Tanácsadási, Képzési és Foglalkoztatási Módszer Szerzôdésszám: SI/02/B/F/PP Pályázó intézmény: KADIS Kadrovsko izobraževalni inženiring d.o.o. Cím: Koprska ulica 72, 1000 Ljubljana, Slovenia Telefon: kadis@kadis.si Honlap: Kontaktszemély: Peter Cinkole ˇ Projektpartnerek: JC Plus, Egyesült Királyság; Zavod RS za zaposlovanje, Szlovénia; FIT, Írország; Città della Scienza, Olaszország. A kihívás A munkanélküliekkel végzett munka során szerzett tapasztalatok alapján a partnerek számára világossá vált, hogy a munkanélküliek problémái egyre összetettebbé válnak. Kutatási eredmények is alátámasztják ezt a meglátást, melyek szerint sok európai országban az alacsony képzettségű vagy képzettséggel egyáltalán nem rendelkező munkanélküli fiatalok alkotják az egyik legsebezhetőbb és legelhanyagoltabb csoportot. A munkaerőpiacra történő visszatérés és megmaradás érdekében ez a csoport az alapvető állás ke - resési készségeken és munkaerő-piaci ismereteken kívül többet igényel. A munkaerőpiacra történő belépés során ez a csoport mindamellett számos nehézséggel is szembesül köszönhetően az egyének hiányzó alaptudásának és -készségeinek, valamint munkatapasztalatának és munkahelyi etikai ismere teinek, ezen kívül alacsony motivációjuk, nem elégséges elkötelezettségük, nem reális munkahelyi elvárásaik és az őket nem támogató otthoni környezet következtében. A projekt kiindulási pontja az, hogy az egyéni probléma megoldásának leghatékonyabb módja az egyént akadályozó összes tényező egyidejű kezelése. Így is lehet tanácsot adni! 16 A cél A magasabb szintű foglalkoztatottság elérésének egyik legbiztosabb módját az oktatásban való részvétel kínálja, de sokak számára a továbbtanulásba való bekerülés nem valós lehetőség. Az ICTEM projekt potenciális kedvezményezettjei közül sokan nem teljesítették a hosszú távú formális oktatási/képzési prog - ramokba való bekerüléshez szükséges alapkövetelményeket, vagy demotiváltak voltak régebbi negatív tapasztalataik miatt. Az ICTEM projektnek kettős célrendszere volt: a szakmai képzettséggel nem rendelkező munkanélküli fiatalok számára kialakított aktív munkaerőpiaci programok szolgáltatásában fellépő hiány pótlása helyi, regionális és nemzeti szinten; új és innovatív megközelítés, a tanácsadási, képzési és foglalkoztatási szolgáltatást integráló ICTEM módszer kifejlesztése és tesztelése. A módszer célja a foglalkoztathatóság növelése, a karriertervezéshez és karrierfejlesztéshez elengedhetetlenül szükséges készségek, tudás és tapasztalatok fejlesztésén és javításán keresztül, valamint rövid távú képzési kurzusokon való részvétellel a szükséges szakmai készségek és tudás megszerzése által. Az eredmény Az ICTEM program az egyéni igények rugalmas megközelítését és megfontolását kínálja, amit a csoportmunka és egyéni foglalkozás kombinálásával ér el. A csoporttámogatást és a szociális kapcsolatok újraalakításának lehetőségét biztosítja, és megkönnyíti a résztvevők fejlődését. A kedvezményezettek

18 számára az ICTEM program minden szakaszában biztosított az intenzív egyéni tanácsadás és támogatás. Az ICTEM program fiatal munkanélküliekből álló csoportokban került megvalósításra és tesztelésre négy országban (Egyesült Királyság, Írország, Olaszország és Szlovénia). A program 6 hónapig tartott egy 3 hónapos utókövetési időszakkal, és két fázisból állt. Az első fázis egy két-három hetes orientációs időszak volt, melynek célja a kedvezményezetteknek az alapvető munkaerő-piaci ismeretekkel és követel mények - kel való megismertetése, valamint a szükséges készségekkel úgymint öntudatosság, álláskeresési készségek, munkaügyi joggal kapcsolatos és számítástechnikai ismeretek való felruházásuk volt. A má - sodik fázis nem volt előre meghatározva, inkább az egyes csoportok igényeihez és kívánalmaihoz igazodott. A kötelező heti csoporttalálkozók mellett további változatos tevékenységeket is szerveztek, melyeken a részvétel önkéntes alapon, a kedvezményezett és a tréner közötti megállapodás alapján a kedvezményezett igényei és egyéni tevékenységi terve szerint történt. A hathónapos ICTEM program befejezését követően egy 3 hónapos utókövetési időszak során biztosították az ügyfelek támogatását további törekvéseikhez. Célcsoport Alacsony képzettségi szinttel és készségbeli tudással rendelkező (fiatal vagy idős) munkanélküliek A résztvevők eredményei A programban Oktatás Munka Szakmai részt vevôk száma képzettség Szlovénia Egyesült Királyság Olaszország Írország Összesen Termékek ICTEM képzési, tanácsadási és foglalkoztatási módszer, kézikönyv formában ICTEM tréneri kézikönyv angol, olasz és szlovén nyelven ICTEM szórólap és ismertető, angol, olasz és szlovén nyelven ICTEM könyvjelző angol, olasz és szlovén nyelven További információk A projektről további részletek a oldalon találhatók. Szakértôi megjegyzések A projekt jól integrálja az egész életen át tartó tanulást és pályatanácsadást, valamint a szolgáltatásnyújtás sokszínű módjait annak érdekében, hogy kielégítse az eltérő ügyfélcsoportok igényeit. Az elképzelés kidolgozása rendkívül módszeresen került megvalósításra, nyomon követésre és felülvizsgálatra. A felhasználók véleménye jelen van az ICTEM módszerben, ami erősíti a felhasználók és a gya - korlati szakemberek közös felelősségét a pályatanácsadási folyamat meghatározásában és céljainak elérésében. A projekt nagymértékben eleget tesz az egész életen át tartó tanulás és pályatanácsadás ideológiájának, és a szakmai pályatanácsadás területén dolgozó minden szakember számára biztosít eszközöket. 17 Így is lehet tanácsot adni!

19 FRISKIE EU Olyan modell és módszerek kidolgozása, mely a szociális készségek tutorálását kortárscsoportos tevékenységeken keresztül segíti a szakképzésben Szerzôdésszám: FI/03/B/F/PP Pályázó intézmény: Turku University of Applied Sciences Cím: Ruiskatu 8, Turku, Finland Telefon: outi.kivinen@turkuamk.fi Honlap: Kontaktszemély: Outi Kivinen Projektpartnerek: Turku Vocational Institute, Finnország; Os vidaregåande skule, Norvégia; Royal Borough of Kingston, Egyesült Királyság; University West/Högskolan Väst, Svédország; Drenthe College, Hollandia; The University of Oviedo, Spanyolország. A kihívás A modern társadalom alapjában véve olyan oktatási társadalom, melyben az egyén társadalmi státuszát alapvetően az oktatás határozza meg. Az egyén lehetősége arra, hogy irányítsa az életét, és beilleszkedjék a társadalomba, döntően attól függ, hogy képes-e alkalmazkodni az oktatási és munkahelyi rendsze - rekhez. A felnőttkor elérése a XXI. században egyre inkább magában foglalja a különböző oktatási alternatívák és karriertervek felmérését és a megfelelő választások meghozatalát. A szakmai képzés sikeres elvégzése előfeltétele annak, hogy a fiatalok átlépjenek az oktatásból a munka világába és ezáltal a független felnőtt életbe. Ez a tény megnövelte a speciális oktatás és személyes pályatanácsadás iránti igényt. Ez a kihívás a FRISKIE projekt kiindulópontja. Így is lehet tanácsot adni! 18 A cél A FRISKIE célja a korai beavatkozáson alapuló, szociális készségekre irányuló képzési program kidolgozása volt, mely olyan fiatalokat céloz meg, akik nem képesek a létező képzésekből profitálni, és akik esetében fennáll annak a veszélye, hogy nem fejezik be a szakképzést. Ezek a fiatalok gyakran nincsenek birtokában a szükséges szociális készségeknek, és nehézséget jelent számukra a másokkal, például osztálytársakkal és tanárokkal, munkatársakkal és munkaadókkal való érintkezés. A fő cél az elméleti kész ségek oktatása és a tanulók speciális igényeinek kielégítése közti szakadék áthidalása volt olyan új utak ke re sésén keresztül, melyek lehetővé teszik a speciális igények átlagos iskolai környezetben való értelmezését és az iskolai környezetben történő beavatkozást. A projekt az alábbiak kidolgozását tűzte ki célul: pályatanácsadási és mentorálási modell, valamint oktatási anyagok különböző, a szakmai alapképzésben alkalmazható előkészítő programokhoz és kurzusokhoz. A modell kulcsszavai: a munkahelyi életben szükséges szociális készségek, a mindennapi életben szükséges készségek, részvétel és aktív állampolgárság; az iskolai környezetben dolgozó szakemberek pályatanácsadási és mentorálási készségeinek, vala - mint szociálpedagógiai képzésének erősítése. Az eredmény A projekt során kifejlesztésre és tesztelésre került egy olyan, a szociálpedagógiai képzésben alkal maz ható mentorálási modell, amely a tanácsadási és pályaorientációs készségekre vonatkozó kurzusok alapelemeként használható. A tananyag kipróbálása és tesztelése szociálpedagógiát tanuló hallgatók rész vé - telével történt, akik a szakmai alapképzésben részt vevő tanulókkal való együttdolgozás során gyakorolták

20 készségeiket. A projektben létrehozott, megtervezett és felügyelt csoportos tevékenységek és egyéni tanácsadás célja minden partnerországban a szociális készségek nem hagyományos tanulási környezetben, pl. alternatív tanulmányok során, munkahelyeken, munkaügyi hivatalokban, dráma műhelyekben, stb. történő elsajátításának elősegítése volt. A projekt alapját a felhasználók igényei képezték, és minden diák személyes portfoliót készített, melyben értékelhette önmagát, és összevethette tudását és erősségeit életvitelével. A tapasztalatok megosztására, az eredeti ötletek továbbfejlesztésére és a projekt - célok szakértők és a területen dolgozó gyakorló szakemberek közti megvitatására három nemzetközi szemináriumot rendeztek júniusában több mint 120 intézmény kért hozzáférést a projektben kidolgozott oktatási anyaghoz. Célcsoportok fogyatékkal élő és fogyatékossági támogatásban részesülő személyek korai iskolaelhagyók és az iskolarendszerből való lemorzsolódással veszélyeztetett fiatalok szociálisan hátrányos helyzetben lévő személyek pályatanácsadók szakképzésben dolgozó tanárok és oktatók (munkahelyi trénerek és tutorok). Termékek A FRISKIE program 3 elemből áll: munkafüzet, diák portfólió és kézikönyv: A FRISKIE munkafüzet egy olyan segédanyag, amelynek segítségével a tanár/szociális oktató bepillantást nyerhet a diákok mindennapi életébe, a jövőre vonatkozó terveibe és kilátásaiba. A segédanyag lehetővé teszi, hogy a tanár/ szociális oktató jobban megérthesse a fiatalok élethelyzetét, a diák szá - mára pedig olyan eszközként szolgál, mely segítségével elfogulatlanul beszélhet életének menetéről, irányáról. A munkafüzet emellett tartalmaz egy csoportos tevékenységekhez és egyéni feladatokhoz használható oktatási anyagokból álló gyűjteményt is. A munkafüzet angol, finn, svéd, holland és norvég nyelven érhető el. A diákok egyéni fejlődését bemutató portfolió. A portfolió segítségével nyomon követhető, hogy a diákok mely szociális készségek esetében igényelnek kiemelt figyelmet. A fiatal értékelheti önmagát, valamint összevetheti tudását és erősségeit az életvitelével. A FRISKIE kézikönyv a FRISKIE program megvalósításához nyújt segítséget, és bemutatja a FRISKIE módszert alátámasztó alapelveket. További információk A oldalon minden anyag ingyenesen elérhető. Szakértôi megjegyzések A projekt az életviteli váltásokhoz kapcsolódó karriermenedzsment készségeket állítja középpontba, különösen a szakmai alapképzésre felkészítő kurzusokon részt vevő diákok esetében. A holisztikus FRISKIE szemlélet a szakképzésben alkalmazott általános pályatanácsadásban és szektorközi kör - nyezetben is használható. A projekt új, átfogó kutatási és fejlesztési területeket nyit meg a szociálpedagógia és a tanácsadás területén. A diákok aktívan részt vettek a FRISKIE módszer és eszközök megtervezésében, kifejlesztésében és megvalósításában. A projekt folyamatai és eredményei megfelelően dokumentálásra kerültek, és a terjesztés módszerei is magas színvonalúak. A kortárstámogatás révén a FRISKIE tanácsadási módszer erősíti az iskolai közösségen belüli aktív állampolgárságot, önkéntes munkát és szabadidős tevékenységeket. 19 Így is lehet tanácsot adni!