Fesztiválok és turizmus: lehetőségek és konfliktusok. Szerző: Dr. Melanie Smith 1
|
|
- Gréta Varga
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Fesztiválok és turizmus: lehetőségek és konfliktusok Szerző: Dr. Melanie Smith 1 A fesztiválok és a turizmus közötti alapvetően gyümölcsöző kapcsolat igen hosszú múltra tekint vissza, azonban előfordul, hogy a viszonyt feszültség és konfliktus jellemzi, amelyek kezelése pedig nagy odafigyelést igényel. A fesztiválturizmusnak kiemelkedő haszna lehet, de a turisztikai desztinációknak el kell kerülniük, hogy túlkínálat legyen az ilyen rendezvényekből, továbbá figyelniük kell arra is, hogy ne nevezzenek minden egyes kulturális rendezvényt fesztiválnak: egy pár napon keresztül tartó koncertsorozat vagy néhány, egymást követő színházi produkció nem nevezhető fesztiválnak. Sokszor pedig nehéz összeegyeztetni a különböző prioritásokat, különösképpen azoknál a fesztiváloknál, amelyek eredetileg közösségi rendezvényként indultak, és csak később orientálódtak a turizmus felé. Az egymáshoz való kapcsolódás, a kínálat kiegészítése fontos szempont kell legyen, nem csupán a turistaés a közösségi központú fesztiválok, de a különböző témájú rendezvények között, illetve azok időbeli eloszlása miatt is. Kulcsszavak: fesztiválok, tipológia, hatások, kockázatok. Bevezetés A jelen elemzés célja a turizmus és a fesztiválok közötti összefüggések vizsgálata. Ez a mindkét fél számára gyümölcsöző kapcsolat igen hosszú múltra tekint vissza, azonban előfordul, hogy a viszonyt feszültség és konfliktus jellemzi, amelyek kezelése pedig nagy odafigyelést igényel. Az utóbbi években a nemzetközi piacon exponenciálisan nőtt azoknak a fesztiváloknak a száma, amelyeket elsődlegesen turisták számára hoztak létre. Ebbe beletartoznak a kulturális és művészeti fesztiválok, karneválok, gasztronómiai és bor- vagy pálinkafesztiválok, sportesemények, illetve sok más típusú rendezvény is. Mindemellett azonban még mindig vannak kisebb, közösségi alapokon nyugvó fesztiválok, amelyek elsősorban a helyi hagyományokat tartják szem előtt. Ezek közül néhány népszerűvé válhat a turisták körében is, azonban a rendezvények kulturális jelentőségének és autentikusságának fenntartása érdekében a menedzsmentnek, a szervezésnek helyi kezekben kell maradnia. Néhány rendezvényen pedig (például egyes vallási vagy spirituális fesztiválokon) a turisták részvétele nem is kívánatos. A fesztiválok katalizátorként is működhetnek kevésbé ismert desztinációk újjáélesztésében, azok imázsának erősítése és a turizmus fejlesztése által. A fesztiválok pozitív gazdasági hatása számottevő lehet, bár közülük sok szenved a szponzorok és a folyamatos 1 A szerző turisztikai előadó és kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar, Környezettudományi Intézetének munkatársa, melanie.smith@uni-corvinus.hu. A cikket Varga Judit, a Magyar Turizmus Zrt. Kongresszusi Irodájának munkatársa fordította, a fordítást Dr. Puczkó László, a Xellum Kft. ügyvezető igazgatója lektorálta. pénzügyi támogatás hiányától. A turizmus segíthet a hiányzó bevételek megszerzésében. Lehet arról vitatkozni, hogy mára néhány desztinációban esetleg túlkínálat alakult ki a fesztiválokból. Bár a turisták nem valószínű, hogy megunják a fesztiválokat, mégis lehet, hogy nem látogatnak el egy városba csupán az ott megrendezett fesztivál kedvéért, hacsak nem különösen egyedi az adott rendezvény. A fesztiválturizmus tehát gyakran nehezen tervezhető, kivéve azokat a rendezvényeket, amelyek többnapos tartózkodást igényelnek (például a glastonbury-i rockzenei fesztivál vagy a művészeti fesztiválok, mint az edinburghi). A tervezés bizonytalansága pedig megnehezíti a látogatók számának és áramlásának, valamint a jegyeladás alakulásának előzetes megbecsülését. Néhány fenti problémát alapul véve áttekintésre kerül a turizmus és a fesztiválok kapcsolata, figyelembe véve annak mindkét fél számára kedvező, illetve esetlegesen konfliktust okozó hatását, majd pedig a fesztiválturizmus jobb menedzselése számára alkalmazható megoldások kerülnek bemutatásra. 1. A fesztiválok és a turizmus kapcsolata A fesztiválturizmust a kultúra amelybe beletartozhat a zene, a tánc, a gasztronómia, a művészetek és a sport is hagyományos vagy kortárs ünneplésén való részvételként lehetne meghatározni. Ezek a rendezvények lehetnek egyszeriek, de megrendezésre kerülhetnek akár évente ugyanabban az időben is, és lehetnek egy-, illetve többnaposak. A fesztiválok évszázadok óta jelen lévő kulturális jelenségek, és hagyományosan a vallási, kulturális vagy mezőgazdasági naptár egy-egy kiemelt időpontjához kapcsolódtak. A fesztiválok mindenekelőtt TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 23
2 vallási ünnepségek voltak, amelyekhez rituális tevékenységek kötődtek. Az ókori Görögországban a fesztiválok az istentisztelet fórumai voltak, amelyek során áldozato(ka)t mutattak be a sikeres kimenetelű csata vagy a jó termés reményében. A késő-középkori Európában a fesztiválok világi karaktert öltöttek, és egyre inkább valaki személyes sikerét ünnepelték. Picard és Robinson (2006) szerint a századi Grand Tour alatt a fesztiválok életre keltették a külföldi városokat és vidéki tájakat. A fesztiválok gyakran a helyi kultúra és szokások megerősítését szolgálják, és lehetőséget adnak a közösségeknek saját kulturális identitásuk kihangsúlyozására. A fesztiválok mindemellett segítenek a helyi művészek támogatásában és előremozdításában, továbbá lehetőséget teremtenek egy rövid ideig tartó, magas színvonalú művészeti alkotómunka számára. Adams (1986) szerint a fesztiválok és a turizmus kapcsolata hosszú múltra tekint vissza, és kölcsönösen gyümölcsözően alakult. A fesztiválok száma a II. világháborút követően a tömegturizmus kialakulásával párhuzamosan igen gyorsan nőtt: gyakran pontosan azzal a határozott szándékkal, hogy a turizmust ösztönözzék. Picard és Robinson (2006:2) megjegyzik, hogy a fesztiválok, akár mint a közösségi ünneplés hagyományos pillanatai, akár mint gondosan felépített és megszervezett rendezvények, már beolvadtak az óriási mennyiségű termék közé, amit a turisták megkövetelnek. Rolfe (1992) elemzése rámutatott, hogy a nagy-britanniai művészeti fesztiválok több mint 50%-a az 1980-as években került először megrendezésre; illetve, hogy ennek a növekedésnek legalább részben az volt a kifejezett célja, hogy növeljék a turisták számát az adott városban. Ma, bár sok fesztivál a helyi lakosságot célozza meg, soknak mégis sikerül turistákat is vonzani; több új fesztivál létrehozásakor pedig már eleve figyelembe veszik a majd odaérkező turistákat és igényeiket is. Az 1960-as évek végétől az újonnan megrendezett fesztiválok száma jelentősen megnövekedett (Picard Robinson, 2006). Sok fesztiválnak az a célja, hogy javítsa a régió imázsát, illetve, hogy ismertté tegyen egy-egy térséget. Hughes (2000) megjegyzi, sok az olyan fesztivál, amelynek eredetileg nem volt célja, hogy turistákat csábítson, végül mégiscsak elérte, hogy látogatókat vonzzon. Az olyan fesztiválokon, amelyek már ismert turisztikai desztinációkban kerülnek megrendezésre, egyértelműen magasabb a turisták koncentrációja; így a legtöbb rendezvény szervezői már eleve úgy állítják össze az esemény programját, hogy az a turisták számára is vonzó legyen. Kirschenblatt Gimblett (1998) szerint a fesztivál ideális módja annak, hogy a látogatók megismerjenek egy desztinációt, és részt vegyenek annak mindennapos tevékenységeiben. A turizmus akár segíthet is azoknak a fesztiváloknak az újraélesztésében, amelyek valamilyen okból korábban megszakadtak. Ilyen például a Velencei Karnevál, 24 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM amely 1769 után egészen 1980-ig nem került megrendezésre. Ekkor közösségi és turista fesztiválként, részben azért, hogy ezzel a szezonalitás problémáján javítsanak (a Velencei Karnevál hagyományosan februárban kerül megrendezésre) újraindították a karnevált. 2. A fesztiválok és rendezvények tipológiája A fesztiválok sok különböző formát ölthetnek, besorolásuk során leggyakrabban az alábbi kategóriákat alkalmazzák (a listában olyan rendezvények is szerepelnek, amelyek az utóbbi években váltak közkedveltté): karneválok, művészeti fesztiválok (például: tánc, színház), zenei fesztiválok, gasztronómiai és italfesztiválok, vallási fesztiválok, cirkuszok, sportrendezvények, megarendezvények (például: olimpiai játékok), kulturális rendezvények (például: Európa Kulturális Fővárosa). A karneválok hagyományosan az európai hódítás, kolonizáció és rabszolgaság hatására alakultak ki (Alleyne- Dettmers, 1996), majd egyre inkább ünnepségbe fordultak át. Sok turista rajong azért, hogy fesztiválokon vegyen részt, átélje, élvezze a látványosságokat, illetve, hogy megszabaduljon a mindennapi élet korlátaitól. A példák között szerepel a Riói Karnevál Brazíliában, a Trinidad Karnevál a Karib-szigeteken és a Notting Hill Karnevál Londonban. Miles (1997) felvázolja a fesztiválok és karneválok összetett jellegét ( többszólamúságát ), és felveti, hogy ezek ideális fórumként szolgálhatnak az egyéni sokszínűség és az etnikumok egyediségeinek kifejezésére. A fenti állítás kifejezetten igaz az ázsiai mela fesztiválokra. A mela szó a szanszkrit összegyűlni szóból ered, amely az ázsiai szubkontinensen több közösségi rendezvény együttes leírására szolgál. A melába sok különböző kulturális tevékenység tartozik, beleértve többek között a zenét, a divatot, a táncot, a gasztronómiát és néha a filmművészetet. A melák eredetileg kisebb méretű, közösségi alapokon nyugvó indiai rendezvényekből fokozatosan alakultak át nemzeti és nemzetközi kulturális ünnepekké a nyugati országokban (lásd Carnegie Smith, 2006). Egyes meleg rendezvények (például a Gay Mardi Gras San Franciscóban, Sydney-ben és Londonban) mind a meleg, mind pedig a hagyományos piacok számára egyre népszerűbbé válnak. E rendezvények közül soknak még mindig van antirasszista vagy antihomofób politikai üzenete is, hiszen ez az ünneplés egyszerűbb módja a figyelem felhívásának, mint például egy politikai kampány.
3 A zenei fesztiválok, kiváltképpen a pop- és rockfesztiválok elsősorban a fiatalok körében sikeresek, mint például a Glastonbury Festival Nagy-Britanniában. A WOMAD (World of Music, Arts and Dance) egy olyan globális fesztivál, amelynek célja, hogy a világ különböző kultúráiból és országaiból összegyűjtse a művészeket, alkotókat, és együtt ünnepelje a zenét, a művészeteket és a táncot. A Glastonbury Festival 1982-es létrehozása óta sok országban jött létre hasonló profilú zenei fesztivál. A gasztronómiai fesztiválok mint például a Müncheni Sörfesztivál mindig is sok embert vonzottak, és mára már a borfesztiválok is lassan ugyanakkora, ha nem nagyobb érdeklődésre tettek szert. Amíg a zenei fesztiválok gyakran globalizáltak (például nagy részben nemzetközileg is elismert előadók meghívásával), a gasztronómiai fesztiválok segíthetnek abban, hogy a látogatók számára helyi termékeket mutassanak be és értékesítsenek. A vallási fesztiválok is sokszor elég színesek és érdekesek ahhoz, hogy turistákat vonzzanak, ám ügyelni kell arra, hogy azok vallási és spirituális jelentősége ne csorbuljon a turisták jelenléte miatt, akik talán nem is értik meg az egyes rituálékat, vagy nem viselkednek illendően. A cirkuszok utazó előadások, de tartozhatnak egy desztináció állandó kínálata közé is. Az utóbbi években az egyik legismertebb és leglátványosabb utazó cirkusz a Cirque du Soleil, amely eredetileg Kanadából indult, a multikulturális látványosságot hihetetlenül magas színvonalon bemutatni képes együttes. A sportesemények szintén egyre kedveltebbek, és kulturális tevékenységeket is magukba foglalhatnak. Például minden olimpiával párhuzamosan kulturális olimpia is megrendezésre kerül. A labdarúgó világbajnokság egy másik olyan megarendezvény, amelynek vendégül látására a rendezvény széleskörű ismertsége miatt sok desztináció vágyik (ámbár mindkét sporteseménynél külön figyelmet kell fordítani a beruházásokkal járó magas hitelfelvételre és a rendezvény után nehezen hasznosítható létesítményekre). 3. A fesztiválturizmus előnyei és hátrányai: kihívások a menedzsment számára A fesztiválok és rendezvények tele vannak vidámsággal, vibrálással és spontaneitással. Helyszínük változhat, így az érdeklődőkhöz vihetőek, bárhol is tartózkodjanak, illetve olyan helyeken is megrendezhetők, ahol nagy a turisták koncentrációja. A programok rugalmasak, így alkalmazkodni tudnak a helyi lakosokhoz, környezetükhöz és kultúrájukhoz. Szociokulturális hatásukat tekintve a fesztiválok fontos szerepet játszhatnak a helyi közösség kialakításában, mivel a kultúra más formáihoz képest általában társadalmilag befogadóbbak. Továbbá, a szervezők és a lakosság gyakran egyaránt úgy tekintenek a fesztiválokra mint a kulturális diverzitás és identitás kifejezőeszközére. A fesztiválok így egy régió és az ott élők kvintesszenciájává is válhatnak. Quinn (2005) kiemeli a fesztiválok pozitív hatásait a megújulás szempontjából is: ide tartozhat a kultúra demokratizálása, a különbségek ünneplése, a közösségek élénkítése és megerősítése, valamint az életminőség javítása is. MacLeod (2006) szerint növekedett a helyszín nélkülinek nevezett fesztiválok száma, vagyis azoké, amelyek helyszín és identitás alapján nem kötöttek, és amelyeknek alig van vagy egyáltalán nincs kapcsolata a helyi kultúra és közösség jellegzetességeivel. Ezek a fesztiválok inkább a globális buli eszményének felelnek meg, kihangsúlyozva a társasági élményt és a fogyasztást (MacLeod, 2006: 232). A példák között szerepelhetnek olyan világhírű karneválok, mint a Notting Hill Karnevál vagy az Edinburgh Festival. Bár a helyi lakosság és a rendezvény alapítóinak szemszögéből úgy tűnhet, hogy ezek a rendezvények beágyazódtak a helyi kultúrába, a turisták leginkább helyszín nélküli, globális látványosságokként élik meg azokat. Ez megnehezíti a fesztivál és a desztináció egyedi kultúrája, imázsa közötti kapcsolat kiépítését. A fesztiválok általában időszakos, múlandó és nehezen megfogható élmények, amelyek, ha nem ismétlődnek, képtelenek a kulturális folytonosság megtartására. Ezért ideális, ha a fesztiválokat évente ismétlődően szervezik meg. Probléma az is, hogy a fesztiválok egyre nemzetközibbé válnak, és az adott helyszínnel elveszítik a gyökereiket és a kapcsolatukat. A kisebb, közösségi fesztiválokat sokszor azzal jellemzik, hogy a helyi lakosok számára jóval vonzóbbak, mint a megarendezvények. Ezeknek azonban általában nem sikerül turistákat vonzaniuk, és így kevésbé valószínű, hogy hosszútávon kereskedelmileg is életképesek legyenek, hacsak nem kapnak átfogó helyi támogatást. További probléma lehet az autentikusság elvesztése, a művészi tisztesség feladása, vagy a kultúra lekicsinylése. Sokszor nehéz összeegyeztetni a különböző prio ritásokat, különösképpen azoknál a fesztiváloknál, amelyek eredetileg közösségi rendezvényként indultak, és csak később orientálódtak a turizmus felé. Vitatható bár, de a turizmust érő kritikák közül sok a fesztiválokra is vonatkozik, hiszen ezek magukba foglalnak sok, a kulturális turizmus fejlődésében is gyakran megjelenő feszültséget, beleértve a gazdaság és a kultúra vagy a helyi és a globális kultúra közötti logikai ellentétet (Richards, 1996:31). Több szerző beszél arról, hogy alapvető különbség van a közösség-központú és a turistaközpontú rendezvények között (Hall, 1992; Evans, 1996; Arnold, 2001), és kérdéseket vetnek fel az utóbbi fenntarthatóságát illetően. A fesztiválok gazdasági eszközzé való válásával (Chacko Schaffer, 1993; Joppe, 1996) azok gazdasági dimenziója sokszor a szociális, kulturális és oktatási szempontok fölé emelkedik. A fesztiválok nem TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 25
4 elég, hogy elveszítik a helyi gyökereiket, de a szponzorok és a tömegturizmus által rájuk nehezedő nyomás alatt ismétlődővé és egysíkúvá is válnak. Ugyanakkor a szponzoráció és a turizmusból származó bevételek nélkül a fesztiválok (jövőbeli) léte kerülhet veszélybe. Az alábbiakban a fesztiválok és rendezvények menedzselésének néhány problémája kerül összegzésre: A fesztiválok és rendezvények számtalan, egymásnak ellentmondó tulajdonjogi kérdései (például helyi lakosok, közszféra, kereskedelmi cégek). A megarendezvények sokszor nagy tartozásokat hagynak maguk után, és csak kevés helyi hasznot hoznak. A fesztiválokkal szemben támasztott pénzügyi és kereskedelmi elvárások néha megelőzik a rendezvény szociális, kulturális és oktatási céljait. Nehéz a folyamatos (például évenkénti) szponzoráció és finanszírozás biztosítása. A fesztiválok lehetnek elsősorban közösségi vagy turistaközpontúak, ám e két szempont nem mindig összeegyeztethető. A fesztiválok elveszthetik a helyi gyökereiket és a helyiek érdeklődését, ha túl nemzetközivé, túl turistaorientálttá, vagy túl kereskedelmivé válnak. Etnikai és kisebbségi rendezvények (például karneválok, melegfelvonulás, mela) kisajátításra kerülhetnek olyan szervezetek vagy látogatók által, amelyek/akik vagy nem is tagjai az adott közösségnek, vagy nem érzékenyek az adott csoport problémáira és szükségleteire. A fesztiválok színhelyei az év egyes időszakaiban túlzsúfolttá válhatnak, és ennek eredményeképpen a helyiek, sőt, akár a turisták is elmaradozhatnak. 4. Következtetés Quinn (2005) szerint jobb és több kutatásra, valamint holisztikus menedzsmentre van szükség, ha azt akarjuk, hogy a fesztiváloknak pozitív hatásai legyenek mind a turisztikai célterületekre, mind pedig a lakosságra. A helyi érdekek és a (látogatók és/vagy szervezők általi) kisajátítás, illetve a kulturális megóvás kérdéskörét bonyolítja a fesztiválokkal járó növekvő publicitás, politikai és pénzügyi támogatás, és a turizmusfejlesztés iránti igény. Paradox módon azonban mindezek gyakran alapvetők sok rendezvény és fesztivál folytonosságának biztosításához. Az adott desztináció menedzsereinek át kell tekinteniük az egész fesztiválpiacot, és át kell gondolniuk a különböző fesztiválok feladatait és funkcióját, illetve a megcélzott és ideális látogatók körét. Ez azt jelenti, hogy néhány fesztivált elsősorban a turisták számára rendeznek meg, míg mások megmaradhatnak a helyi lakosság számára. Ahol a turisták és a helyiek egyaránt jelen vannak, és ugyanazon a helyen szórakoznak, a problémákat sokkal nagyobb odafigyeléssel és érzékenységgel kell 26 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM kezelni, valamint rendszeresen konzultálni kell a helyi szervezetek és a lakosság képviselőivel. A turisták sokszor azért vesznek részt egy fesztiválon, mert éppen akkor tartózkodnak az adott városban, és kevésbé azért, mert a rendezvény marketingje vagy annak programja motiválta őket az utazásra. Ez azt jelenti, hogy a látogatók számának megbecsülése és a tömegek ellenőrzése nehezebbé válhat. Egyes esetekben nehezen lehet jegyeket szerezni a helyszínen (például a művészeti fesztiválokon), pedig szükség lenne rá, hogy egy bizonyos számú jegyet a turisztikai információs irodákban vagy a helyszínen is áruljanak. Természetesen egy ilyen látogatófejlesztési stratégia alkalmazása kockázatot jelent a rendezvényhelyszínek számára, ezért pontos előrejelzésekre van szükség. Mindent egybevetve a fesztiválturizmusnak kiemelkedő haszna lehet, de a turisztikai desztinációknak el kellene kerülniük, hogy túlkínálat legyen az ilyen rendezvényekből, továbbá figyelniük kell arra is, hogy ne nevezzenek minden egyes kulturális rendezvényt fesztiválnak. Például egy pár napon keresztül tartó koncertsorozat, vagy néhány, egymást követő színházi produkció nem nevezhető fesztiválnak. Az egymáshoz való kapcsolódás, a kínálat kiegészítése szintén igen fontos szempont, nem csupán a turista- és a közösség-központú fesztiválok, de a különböző témájú rendezvények között, és azok időbeni eloszlása miatt is. Például nem sok értelme van annak, hogy egy országot az év adott időszakában túltelítsünk borfesztiválokkal, különösképpen azért sem, mivel ezeknek általában kevés eltérő ismertetőjele van. Ehelyett egy fesztivál alapú kulturális naptár összeállításának sokkal jobb módja olyan fesztiválok megrendezése, amelyek az egymással való versengés helyett inkább kiegészítik egymást, így egész évben viszonylag kiegyenlített kínálatot biztosítanak az érdeklődők számára. Felhasznált irodalom ADAMS, R. (1986) A Book of British Music Festivals, London: Robert Royce ALLEYNE-DETTMERS, P. T. (1996) Carnival: The Historical Legacy, London: Arts Council of England ARNOLD, N. (2001), Festival Tourism: Recognising the Challenges, linking Multiple Pathways between Global Villages of the New Century, in Faulkener et al. (eds), Tourism in the 21 st Century: Reflections on Experience, London: Continuum, pp CARNEGIE, E. SMITH, M. K. (2006) Mobility, Diaspora and the Hybridisation of Festivity: The Case of the Edinburgh Mela, in Picard, D. & Robinson, M. (eds) Festivals, Tourism and Social Change: Remaking Worlds, Clevedon: Channel View, pp CHACKO, H. E. SCHAFFER, J. D. (1993) The Evolution of a Festival Creole Christmas in New Orleans, Tourism Management, 14, pp
5 EVANS, G. (1996) The Millennium Festival and urban regeneration planning, politics and the party, in Robinson, M. et al. (eds) Managing Cultural Resources for the Tourist, Sunderland: Business Education Publishers, pp HALL, C. M. (1992) Hallmark Tourist Events: Impacts, Management, Planning, London: Belhaven Press HUGHES, H. L. (2000) Arts, Entertainment and Tourism, Oxford: Butterworth Heinemann JOPPE, M. (1996), Current Issues: Sustainable Community Tourism Development revisited, Tourism Management, 17, (7), pp KIRSCHENBLATT GIMBLETT, B. (1998) Destination Culture: Tourism, Museums and Heritage, Berkeley: University of California Press MACLEOD, N. E. (2006) The Placeless Festival: Identity and Place in the Post-Modern Festival, in Picard, D. Robinson, M. (eds) Festivals, Tourism and Social Change: Remaking Worlds, Clevedon: Channel View, pp MILES, M. (1997) Arts, Space and the City: Public Arts and Urban Futures, London: Routledge PICARD, D. ROBINSON, M. (2006) (eds) Festivals, Tourism and Social Change: Remaking Worlds, Clevedon: Channel View QUINN, B. (2005) Arts Festivals and the City, Urban Studies, Vol. 42, No. 5 6, pp RICHARDS, G. (ed.) (1996) Cultural Tourism in Europe, Wallingford: CABI ROLFE, H. (1992) Arts Festivals in the UK, London: Policy Studies Institute TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 27
Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1
Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 A Budapestre érkező külföldi turisták kulturális szokásait vizsgáló kutatás
Részletesebben55 812 01 0010 55 01 Idegenforgalmi szakmenedzser Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenTurizmuspolitika és turizmusmenedzsment
Turizmuspolitika és turizmusmenedzsment Szerzô: Soproni Gyula 1 A tanulmány a közszféra gazdasági szerepvállalásának részeként a turizmusban és az ezt érintô területeken folytatott állami tevékenységet
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A Szegedi Szabadtéri Játékok turisztikai jelentősége és látogatóinak jellemzői Szerző: Herczeg Tamás 1 23-ban a korábbi tendencia megfordult: a Szegedi Szabadtéri Játékokra kicsivel több turista érkezett,
RészletesebbenA Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásai 1. A Magyar Turizmus Zrt. kutatása alapján összeállította: Kovács Gábor 2
A Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásai 1 A Magyar Turizmus Zrt. kutatása alapján összeállította: Kovács Gábor 2 A Sziget Fesztivál önmagában is fontos, hatalmas tömegeket megmozgató kulturális esemény,
RészletesebbenBUDAPEST KÖZÉP-DUNAVIDÉK
Budapesti kulturális kutatás A Kulturális Munkacsoport 009. évi kutatása A BTH Budapesti Turisztikai Nonprofit Kft. kutatási eredményei alapján összeállította: Ördög Ágnes A BTH Budapesti Turisztikai Nonprofit
RészletesebbenFESZTIVÁLOK VÁROSOKRA GYAKOROLT GAZDASÁGI- ÉS TÁRSADALMI-KULTURÁLIS HATÁSAINAK ELEMZÉSE
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM REGIONÁLIS ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Kundi Viktória okleveles közgazdász FESZTIVÁLOK VÁROSOKRA GYAKOROLT GAZDASÁGI- ÉS TÁRSADALMI-KULTURÁLIS HATÁSAINAK ELEMZÉSE A győri
RészletesebbenProjektsikert elősegítő munkakultúra jellemzői és létrehozása
Projektsikert elősegítő munkakultúra jellemzői és létrehozása dr. Prónay Gábor 12. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2009. április 2. AZ ELŐADÁS CÉLJA Nem lehet a problémákat ugyanazzal a gondolkodással
RészletesebbenTÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/
Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY
A magyar lakosság utazási szokásai 2012-ben 1 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készített kutatás alapján összeállította: Mester Tünde 2 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató
RészletesebbenRÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ /2014.(07 ) sz. Határozat JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. melléklet I. fejezet tartalmi követelményei szerint) 2 0 1
RészletesebbenKISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1
KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás A kommunikáció, ezen belül is a vállalati kommunikáció kutatása a társadalomtudományok egyik
RészletesebbenINTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL. független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az
INTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az or;;zái2,g'~tűl(~s elnökének a felsőoktatási törvényjavaslat vitája során. Pénzügyminisztertámogatta és sürgette a felsőoktatási
RészletesebbenDesztinációtervezés. Javasolt szakirodalom: Marketing and Managing Tourism Destinations szerző: Alastair M Morrison (2013)
Desztinációtervezés Javasolt szakirodalom: Marketing and Managing Tourism Destinations szerző: Alastair M Morrison (2013) Mi a desztináció? Egy földrajzi terület, amely vonzó a turisták számára Egy hely
RészletesebbenMárkus Edina Takács-Miklósi Márta:
Márkus Edina Takács-Miklósi Márta: AZ ÁLTALÁNOS KÉPZÉSEK VIZSGÁLATÁT CÉLZÓ KUTATÁSOK 1 "A tanulmány/ az előadás az OTKA (K-101867) által támogatott Tanuló régiók Magyarországon: Az elmélettől a valóságig
RészletesebbenGasztronómiai turizmus: nemzetközi kitekintés
12 TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0004 Gasztronómiai turizmus: nemzetközi kitekintés Dr. Vargáné dr. Csobán Katalin Dr. Szabó Bernadett Godáné dr. Sőrés Anett Debreceni Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar
Részletesebbena segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja.
Bevezető A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a megmaradt képességek
RészletesebbenPARTNEREK DÖNTÉSHOZATALBA VALÓ. Visszajelző anyag BEVONÁSÁRÓL HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL. Visszajelző dokumentáció.
Visszajelző anyag Visszajelző dokumentáció HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL készített PARTNEREK DÖNTÉSHOZATALBA VALÓ BEVONÁSÁRÓL 2009. NOVEMBER 25. 1 Visszajelző anyag Hódmezővásárhely Polgármesteri
RészletesebbenA magyarországi MICE turizmus
A magyarországi MICE turizmus turisztikai termékek Összeállította: Magyar Turizmus Zrt. Xellum Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 1 A MICE piacnak, azon belül Magyarország nemzetközi és hazai megítélésének,
RészletesebbenBocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei
Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó
RészletesebbenSulyok Judit* Kántor Szilvia Strack Flórián. A balatoni táj az utazók térképén ahogy az utazók látják
Sulyok Judit* Kántor Szilvia Strack Flórián A balatoni táj az utazók térképén ahogy az utazók látják Kulcsszavak: turizmus, imázs, Balaton, táj Összefoglaló Pannon Egyetem Turizmus Tanszék * sulyokj@gtk.uni-pannon.hu
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2
tartalom PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Dr. Rátz Tamara Dr. Michalkó Gábor A
RészletesebbenFOLYÓIRATOK, ADATBÁZISOK
Szakkönyvtár FOLYÓIRATOK, ADATBÁZISOK 2013. szeptember Acta Oeconomica Állam- és Jogtudomány Élet és Irodalom Figyelő Gazdaság és Jog Határozatok Tára HVG Közgazdasági Szemle Külgazdaság Magyar Hírlap
RészletesebbenA globális vállalati kutatás-fejlesztési aktivitás földrajzi eloszlásának vizsgálata
Csomós György A globális vállalati kutatás-fejlesztési aktivitás földrajzi eloszlásának vizsgálata Bevezetés Saskia Sassen a 2001-ben megjelent The Global City: New York, London, Tokyo c. könyvében a globális
RészletesebbenMAJOR ÉVA. A kezdő tanárok támogatása, szakmai profil és tanári kompetenciák Hollandiában
MAJOR ÉVA A kezdő tanárok támogatása, szakmai profil és tanári kompetenciák Hollandiában A központi kormányzás és az iskolai autonómia dinamikája, amely a holland oktatási rendszerre minden szinten jellemz,
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
RészletesebbenKarbantartási játék. Dr. Kovács Zoltán, egyetemi tanár, Pannon Egyetem Kovács Viktor, PhD hallgató, Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Karbantartási játék Dr. Kovács Zoltán, egyetemi tanár, Pannon Egyetem Kovács Viktor, PhD hallgató, Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1. Bevezetés A játékoknak komoly szerepük van az oktatásban.
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
Tájjellegű ételek megjelenésének elemzése a dél-dunántúli turisztikai régió ételválasztékában Szerző: Sándor Dénes Az elemzés során harminc, dél-dunántúli turisztikai régióból származó étlap tanulmányozására
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY
Kedves Olvasók! Immár hagyomány, hogy a Turizmus Bulletin időről időre tematikus számmal jelentkezik. A Magyar Turizmus Zrt. 2010-re a Fesztiválok Évét hirdette meg. Ebben a számban ezért a Fesztiválok
RészletesebbenA lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II.
A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. Összeállította a Magyar Turizmus Rt a megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató intézet A Szonda Ipsos Média-,
RészletesebbenA Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve
A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve Készítette: Márta István ügyvezető, Bocz Tamás pénzügyi igazgató és Rózsa Zoltán ügyvezető helyettes VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 ZSOLNAY KULTURÁLIS
RészletesebbenIKTATÓSZÁM: 02-2/261-2/2010. TÁRGY: RÉSZVÉTEL A CENTRAL EUROPE PROGRAM INTERREG IVB PÁLYÁZATÁN MELLÉKLET:
IKTATÓSZÁM: 02-2/261-2/2010. TÁRGY: RÉSZVÉTEL A CENTRAL EUROPE PROGRAM INTERREG IVB PÁLYÁZATÁN MELLÉKLET: E LŐTERJESZ T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. ÁPRILIS 29-I ÜLÉSÉRE
RészletesebbenSZAKMAI SEGÉDLET TURISZTIKAI PARTNEREINKNEK ÖRÖKSÉGTURIZMUS, MINT TURISZTIKAI TERMÉK
SZAKMAI SEGÉDLET TURISZTIKAI PARTNEREINKNEK ÖRÖKSÉGTURIZMUS, MINT TURISZTIKAI TERMÉK Az élő hagyományok megismerése egyre fontosabb utazási motivációvá válik napjainkban. Napjaink utazói a passzív megfigyelés
RészletesebbenEGÉSZSÉGTURIZMUS SZAKMAI HÁTTÉRANYAG
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZAKMAI HÁTTÉRANYAG Egészségturizmus a termék Magyarország világviszonylatban is egyedülállóan gazdag termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik, hiszen az ország területének 80%-a alatt
RészletesebbenA helyi társadalom elégedettsége a lakással, a lakókörnyezettel és néhány szocio-kulturális tényezôvel
A lakások 15,9%-ában van kiépítve a helyi körülmények között nagyobb energiatakarékosságot biztosító cirkófûtés. A lakások több mint felében gázkonvektorral történik a fûtés, illetve elég magas arányt
RészletesebbenÖsszeállította: Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport 1
a a a Kedves Olvasók! Ismét tematikus számmal szeretnénk az Önök ismereteit gyarapítani. A Magyar Turizmus Zrt. 2009-re a Kulturális Turizmus Évét hirdette meg, elsôsorban belföldi marketingtevékenységében.
RészletesebbenAlternatív szociológia
Acsády Judit Alternatív szociológia Kapitány Ágnes Kapitány Gábor: Alternatív életstratégiák Typotex 2014. Never doubt that a small group of thoughtful committed citizens can change the world. Indeed,
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem. Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok. Doktori Iskola
Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK HATÁSA A MARKETINGORIENTÁCIÓRA, A MARKETINGSZERVEZET KIALAKULÁSÁRA, MKÖDÉSÉRE A
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY
Ifjúsági turizmus Magyarországon II. rész A Magyar Turizmus Zrt. kutatási eredményei alapján összeállította: Mester Tünde 1 A cikksorozat áttekinti az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága
RészletesebbenGössling, S. Scott, D. Hall, C. M. Ceron, J.-P. Dubois, G.: Turisták fogyasztói válasza az éghajlatváltozásra
1008 generálását az IAB Intézményi Panelfelvétel egyik hullámából. Ez volt az első olyan, gazdasági szervezetekre vonatozó adatállomány, melyet szintetikus állománnyá alakítva adott ki statisztikai hivatal.
RészletesebbenA kiadvány felhasználásának feltételei:
Ez a KultúrPont Iroda elektronikus kiadványa, amelynek eredeti megjelenési helye a www.kulturpont.hu webhely, ahonnan a legfrissebb változat letölthetô. A kiadvány felhasználásának feltételei: Az elektronikus
RészletesebbenTevékenység szemléletű tervezés magyarországi felsőoktatási intézmények pályázataiban
Tevékenység szemléletű tervezés magyarországi felsőoktatási intézmények pályázataiban SÜVEGES Gábor Béla Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc stsuveges@uni-miskolc.hu Az utóbbi években egyre
RészletesebbenLAKOSSÁGI ATTITŰDVIZSGÁLAT A HELYI
OLÁH Réka VARGA Dorottya LAKOSSÁGI ATTITŰDVIZSGÁLAT A HELYI TURISZTIKAIDESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT TEVÉKENYSÉGÉRŐL GYOMAENDRŐD VÁROSBAN Korunk turisztikai piacán erőteljes verseny figyelhető meg a turisztikai
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.1.29. COM(2016) 32 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az élelmiszer-ellátási lánc vállalkozások közötti, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól
RészletesebbenLEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia
RészletesebbenTravel Behaviour & Destination Images 2014 The Nordic Outbound Travel Market
Budapest, 2015. február 4. Travel Behaviour & Destination Images 2014 The Nordic Outbound Travel Market A Related tanulmányának összefoglalója HÁTTÉR A Related nevű dán PR- és marketingcég megbízásából
RészletesebbenVÁLLALATKORMÁNYZÁS A MAGYAR MÉDIÁBAN
GÁLIK Mihály BARTÓK István VÁLLALATKORMÁNYZÁS A MAGYAR MÉDIÁBAN A szerzôk dolgozatukban a magyar média legjelentôsebb vállalatainak vállalatkormányzási gyakorlatát mutatják be. Vizsgálatuk alapján megállapítható,
RészletesebbenOKOS VÁROS FOGALMA, KONCEPCIÓJA, LEHETSÉGES ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREI
OKOS VÁROS FOGALMA, KONCEPCIÓJA, LEHETSÉGES ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREI Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA KRTK RKI NYUTO, Győr Kelet-Közép-Európa területi folyamatai 1990-2015 Magyar Regionális
Részletesebbenés lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjeinek, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1
A magyar lakosság nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjei, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1 A magyar lakosság zöldturizmushoz
RészletesebbenNemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 3. 2004. április 26.
1. SZÁMÚ MELLÉKLET: A TURIZMUS FINANSZROZÁSI RENDSZERE... 77 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: HELYZETELEMZÉS TELJES VÁLTOZAT... 79 1 BEVEZETÉS... 79 1.1 IGAZODÁSI PONTOK, GAZDASÁGPOLITIKAI KERETEK... 79 1.2 ÉRTÉKKÖZPONTÚ
RészletesebbenKönczöl Erzsébet. A vállalati értéknövelés helye a magyar középvállalatok stratégiai célrendszerében
Könczöl Erzsébet A vállalati értéknövelés helye a magyar középvállalatok stratégiai célrendszerében Üzleti Gazdaságtan Tanszék Témavezető: Dr. Chikán Attila Minden szerzői jog fenntartva Budapesti Corvinus
RészletesebbenDarázs Gabriella Hajdu Istvánné Miért célszerű ösztönözni a zöldtetők építését?
Darázs Gabriella Hajdu Istvánné Miért célszerű ösztönözni a zöldtetők építését? darazs.gabriella@gmail.com Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola PhD hallgató Budapesti
RészletesebbenA TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...
RészletesebbenSzerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3
A fürdőfejlesztések hatásai Kelet-Magyarországon Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Orosháza összehasonlítása Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3 Kelet-Magyarországon az elmúlt években
RészletesebbenMEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA
MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten
RészletesebbenA bor és gasztronómia mint turisztikai termék
Termékleírás A bor és gasztronómia mint turisztikai termék Összeállította: Magyar Turizmus Zrt. A Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) mint nemzeti turisztikai marketingszervezet feladata a hazai turisztikai
RészletesebbenTURISZTIKAI TERMÉKEK. A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja TURIZMUS BULLETIN 19. 1. A tanulmány célja
A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága Veréczi Gábor közremûködésével. A tanulmány célja Az ENSZ a 2002-es évet az Ökoturizmus
RészletesebbenBESZÁMOLÓ. a Kaposvár és a Zselic vidéke TDM Egyesület munkaszervezete, a Tourinform-Kaposvár 2012.évi munkájáról. Készítette: Máyerné Bocska Ágnes
BESZÁMOLÓ a Kaposvár és a Zselic vidéke TDM Egyesület munkaszervezete, a Tourinform-Kaposvár 2012.évi munkájáról Készítette: Máyerné Bocska Ágnes 1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés, 3.oldal 1. A helyi TDM szervezet
RészletesebbenAZ ITS HUNGARY EGYESÜLET 2015. ÉVI
AZ ITS HUNGARY EGYESÜLET 2015. ÉVI TEVÉKENYSÉGEI KÖZGYŰLÉSEK ITS Hungary Közgyűlés, 2015. április 29. 2015. április 29-én került megrendezésre Egyesületünk szokásos évi Közgyűlése. Szűcs Lajos elnök úr
RészletesebbenKifutó termékek logisztikai menedzsmentje Útfüggőség vizsgálata a termék-életciklusban az autóipar példáján
TÉZISGYŰJTEMÉNY Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Elbert Noémi Útfüggőség vizsgálata a termék-életciklusban az autóipar példáján c. PhD értekezéshez Témavezető: Dr. Kovács
RészletesebbenNemzetközi sportrendezvény mint városfejlesztési ösztönző: Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál 2017 hatásai, és Győr lehetőségei
DOI: 10.18427/iri-2016-0010 Nemzetközi sportrendezvény mint városfejlesztési ösztönző: Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál 2017 hatásai, és Győr lehetőségei András Krisztina 1, Máté Tünde 2 Budapesti Corvinus
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 14.12.2007 COM(2007) 799 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
RészletesebbenSAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló
SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben
RészletesebbenDUMASZÍNHÁZ, FÉNYFESTÉS ÉS SÁRKÁNYHAJÓZÁS VISSZAESÉS A RENDEZVÉNYPIACON
DUMASZÍNHÁZ, FÉNYFESTÉS ÉS SÁRKÁNYHAJÓZÁS VISSZAESÉS A RENDEZVÉNYPIACON Továbbra sem indult meg a kilábalás a rendezvényes szakma válságából, a 2009 és 2010-es súlyos visszaesés után a gödör mélyén vegetál
RészletesebbenÜZLETI ETIKAI DÍJ 2014.
ÜZLETI ETIKAI DÍJ 2014. Pályázatot benyújtja: Printker Office Land Zrt. Pályázatot elkészítette: Dr. Varga Péter Dénes vezérigazgató A PRINTKER OFFICE LAND ZRT. PÁLYÁZATA A 2014. ÉVI ÜZLETI ETIKAI DÍJ
RészletesebbenA foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők
Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató
RészletesebbenVukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban
Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink
RészletesebbenOTKA T048849 LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI. Fejlesztési javaslatunk alapja egy empirikus tapasztalatok alapján kiigazított értékelési módszertan.
OTKA T048849 A KÖRNYEZETTUDATOS VÁLLALATI MAGATARTÁS KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS 1. KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEK A kutatási tervben empirikus vizsgálatokkal
RészletesebbenTartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv.
Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Módszertani feltáró tanulmány Környezet- és szituációelemzés Koncepció Operatív terv Mellékletek Dunaújváros Városmarketing Terve Vezetői összefoglaló Készítette:
RészletesebbenDoktori (PhD) értekezés tézisei
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék A magyarországi aprófalvak sikerességi tényezőinek vizsgálata Doktori
RészletesebbenMARKETINGTERV 2014 mellékletek
Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................
RészletesebbenSzakkollégiumi helyzetkép felmérése
Szakkollégiumi helyzetkép felmérése Vezetői összefoglaló Összeállította: ADITUS Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a Minőségfejlesztés a felsőoktatásban
RészletesebbenKulcsszavak: turizmus-vendéglátás, felsőoktatási szakképzés, stakeholder, kompetencia
Mondok Anita A felsőoktatási szakképzés követelményeinek elemzése a turisztikai munkaadók elvárásainak való megfeleltetéssel Analysis of ISCED 5 level education s requirements according to tourism professionals
RészletesebbenÓnozó Lívia Plósz Dániel: A magyar versenyképesség megítélése objektív és szubjektív tényezők tükrében
Ónozó Lívia Plósz Dániel: A magyar versenyképesség megítélése objektív és szubjektív tényezők tükrében A hazai makrogazdasági adatok széles körben jelentkező javulását mára már szinte minden elemzés megerősíti.
RészletesebbenTudásmenedzsment és a fogolydilemma Fenyvesi Éva
Tudásmenedzsment és a fogolydilemma Fenyvesi Éva A fogolydilemma Neumann János már 1928-ban publikált a játékelméletről, ami azonban csak 1944-ben, egy amerikai közgazdásszal, Oskar Morgenstern-nel együtt
RészletesebbenTKE TÁRSADALMI ÉS KÖZÖSSÉGI ELÉGEDETTSÉG VALAMINT ÉRDEKKÉPVISELETEK ELÉGEDETTSÉGE STANDARD. Készítették: Tarr Judit Gyene Piroska
TKE TÁRSADALMI ÉS KÖZÖSSÉGI ELÉGEDETTSÉG VALAMINT ÉRDEKKÉPVISELETEK ELÉGEDETTSÉGE STANDARD Készítették: Tarr Judit Gyene Piroska TKE.doc Létrehozás dátuma: 2007.03.11. 37/1. oldal Tartalom 1. Bevezetés...
RészletesebbenTechnológia innováció a business marketingben. Business marketing menedzsment 7. Dr. Piskóti István
Technológia innováció a business marketingben Business marketing menedzsment 7. Dr. Piskóti István Bevezető gondolatok Az innováció-képesség újra egyre fontosabb versenytényezővé válik (Cooper- Edgett
RészletesebbenHELYI TANTERV UTAZÁS-TURIZMUS tanításához Fakultáció 11-12. évfolyam
HELYI TANTERV UTAZÁS-TURIZMUS tanításához Fakultáció 11-12. évfolyam Készült :.. alapján. Érvényesség kezdete: 2013.09.01. Utoljára indítható:.. Dunaújváros, 2013.03.28. Őszi Attila igazgató 1 Helyi tanterv
RészletesebbenA kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában
A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában VARGA Rita Debreceni Egyetem, Debrecen, Magyarország vargarita@mailbox.hu A háború traumája és a pszichoanalitikus kísérteties Az első világháború
RészletesebbenKulturális örökség ingatlanpiaci hatásainak elemzése
Kulturális örökség ingatlanpiaci hatásainak elemzése A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ megbízása alapján, a Norvég Alap finanszírozásában A kulturális örökség gazdasági
RészletesebbenMILYEN A JÓ EGÉSZSÉGÜGY?
FERNEZELYI BORI 1 MILYEN A JÓ EGÉSZSÉGÜGY? Gulácsi László (szerk.) (2012) Egészség-gazdaságtan és technológiaelemzés. Az egészség -gazdaságtani döntéstől a klinikai és finanszírozási döntéshozatalig. Budapest:
RészletesebbenTURIZMUSMENEDZSMENT. A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 TURIZMUS BULLETIN 55. 1. A kutatás módszertana
A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 Összeállította: dr. Mundruczó Györgyné 2 Az európai diszkont légitársaságok utasforgalmának dinamikus növekedése megváltoztatta
RészletesebbenA HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT.
A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT. MIRŐL IS LESZ MA SZÓ? A PREZENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT ADATOK Másodlagos adatok
RészletesebbenVezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Sulyok Márta Judit okleveles közgazdász. Doktori értekezés TÉZISEK
Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár Sulyok Márta Judit okleveles közgazdász VÍZ, AMIÉRT ÉRDEMES ÚTRA KELNI - A VÍZPARTI KÖRNYEZET TURIZMUSORIENTÁLT MÁRKÁZÁSA A BALATON RÉGIÓBAN Doktori értekezés
RészletesebbenTallózó. A turizmus és a sport kapcsolatrendszere Magyarországon: szakmapolitikai aspektusok. 70 Turizmus bulletin XI. évfolyam 3.
A turizmus és a sport kapcsolatrendszere Magyarországon: szakmapolitikai aspektusok Összeállította: az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága Új szemlélet a stratégiai
RészletesebbenÖsszeállította: Friedrichné Irmai Tünde
Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde 1 A kereskedelmi vállalkozások létérdeke a forgalom folyamatosságának fenntartása, növelése. Ehhez nem elegendő csupán alkalmazkodniuk a vevők igényeihez, hanem
RészletesebbenA TUDÁSMENEDZSMENT (TM) GYAKORLATI SIKERE ÉS A VÁLLALATI TEAMEK KÖZÖTTI KAPCSOLAT - A teamek és a tudásteremtő közösségek
Szabóné Fenyvesi Éva* 85 A TUDÁSMENEDZSMENT (TM) GYAKORLATI SIKERE ÉS A VÁLLALATI TEAMEK KÖZÖTTI KAPCSOLAT - A teamek és a tudásteremtő közösségek Az elmúlt években néhány vállalat új szervezeti modellt
Részletesebben~~enc /-\ Dr. Szemán Sándor ~, NYIREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. a Polgármesteri Hivatal 2011-2012. évi tevékenységéről
NYIREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 155j2013.(VI.28.) számú határozata a Polgármesteri Hivatal 2011-2012. évi tevékenységéről A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2011-2012.
RészletesebbenBormarketing konferencia Sopronban
HAZAI KÖRKÉP Bormarketing konferencia Sopronban Az V. Magyarországi Bormarketing Konferenciát 2004. december 2 3. között rendezték meg a Bormarketing Műhely Kht. és a Sopron Borvidék Hegyközségi Tanács
Részletesebben1. számú ábra: Városok terjeszkedése (http://zoldvilagomegyesulet.blogspot.hu/2011/10/varosok-terjeszkedese-fenyegeti-bolygot.
A földhasználat szerepe a városi árvízi kockázatkezelésben Mrekva László 1 1. Bevezetés A helytelen földhasználat következtében, a nagy felületű, növénytakarás nélküli, áthatolhatatlan felszínek miatt
RészletesebbenKUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó
RészletesebbenMAGASÉPÍTÉSI PROJEKT KOCÁZATAINAK VIZSGÁLATA SZAKMAI INTERJÚK TÜKRÉBEN 1 CSERPES IMRE 2
MAGASÉPÍTÉSI PROJEKT KOCÁZATAINAK VIZSGÁLATA SZAKMAI INTERJÚK TÜKRÉBEN 1 CSERPES IMRE 2 Összefoglalás A konferencia kiadványhoz készített cikk a fejlesztés alatt álló építőipari kockázatelemző szoftver
RészletesebbenTurisztikai szolgáltatások fejlesztése c. konstrukciójához
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-Alföldi Operatív Program Dél-Dunántúli Operatív Program Észak-Alföldi Operatív Program Észak-Magyarországi Operatív Program Közép-Dunántúli Operatív Program Közép-Magyarországi
RészletesebbenIndex. The FICTUP project
Fostering ICT Usage in Pedagogical Practices 5. hírlevél 2010. június Index A FICTUP projekt Az IKT pedagógiai szempontból értelmes alkalmazását elősegítő mentorálás Kísérletezés a FICTUP modellel Olaszországban:
RészletesebbenÁltalános információk Magyarországról
Általános információk Magyarországról Területe: 93 030 km 2 Lakossága: 10 196 000 fő (2001. február 1.) Népsűrűség: 109,6 fő/ km 2 Főváros: Budapest területe: 525 km 2 lakossága: 1 774 000 fő (2001. február
RészletesebbenA földrajztudomány helyzete 1
VITA Földrajzi ÉrtesítőXLV. évf. 996. 3-4. füzet, pp. 332-338. A földrajztudomány helyzete 1 A földrajztudományok fejlődésében és művelésében az 1970-es évek második felében következett be az a változás,
RészletesebbenAz éghajlati és időjárási tényezők szerepe az utazási magatartás befolyásolásában. Szerző: dr. Rátz Tamara 1
Az éghajlati és időjárási tényezők szerepe az utazási magatartás befolyásolásában Szerző: dr. Rátz Tamara 1 Az éghajlati tényezők meghatározó szerepet játszhatnak egy terület vonzerejének, illetve turisztikai
RészletesebbenA portfólió hasznosítása a humánpolitikában
TRATNYEK MAGDOLNA A portfólió hasznosítása a humánpolitikában A portfolió számos területen elterjedt kifejezés. Főként a modellvilágban, divatszakmában, az üzleti pénzügyi életben találkozunk vele. A humánerőforrás
RészletesebbenHol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?
SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.16. COM(2014) 363 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Összegző jelentés az ivóvíz minőségéről az EU-ban a 98/83/EK irányelv szerinti, a 2008 2010 közötti időszakra vonatkozó
Részletesebben