Neveléstörténet 11. témakör: A magyar reformkor pedagógiája Háttéranyag

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Neveléstörténet 11. témakör: A magyar reformkor pedagógiája Háttéranyag"

Átírás

1 Molnár Ildikó: Eötvös József a kultúrpolitikus és az irodalmár A nevelés megjelenése a Nővérek című regényében Bevezető Eötvös József a reformkor, az abszolutizmus és a kiegyezés korának egyik kiemelkedő személyisége. Szerteágazó tevékenységet folytatott, alig akadt olyan politikai, gazdasági, irodalmi, kulturális kérdés amelybe ne kapcsolódott volna be. Tehetségét számos tanulmányban, cikkben méltatják életrajzírói, kutatói. Engem is megragadott személyisége, eszméi, politikusi és irodalmi munkássága, ezért választottam életének leírását dolgozatom témájául. Pedagógusként és emberként leginkább az foglalkoztat, hogy egy ember életét milyen háttér, benyomások, tapasztalatok befolyásolják és ezek alapján milyenné válik. Származása, ősei Az Eötvös-család Vásáros- Naményből származik. Bárói rangot Mária Terézia idejében kaptak. Idősebb Eötvös Ignác- Eötvös József apai nagyapja- Kassán született 1763-ban. Alkancellári, főpohárnoki, kamarai alelnöki, majd koronaőri kinevezést kapott. Gömör és Hont, később Abaúj megye főispánja volt. Több művet is írt latin nyelven ben adóbeszedéssel megbízott királyi biztosnak nevezték ki. Fia, ifjabb Eötvös Ignác- Eötvös József édesapja- főtárnokmester és alkancellár a Habsburg-érdekek szolgálatáért dolgozott. Feleségül vette Lilien Annát, aki anyai ágon a Szapáry család leszármazottja volt. Apja, Lilien József- Eötvös József anyai nagyapja- osztrák lovaskapitány, az ercsi családi birtokon angol mintájú gazdálkodást folytatott. Ifjabb Eötvös Ignác és Lilien Anna házasságából három gyermek született ben nővére Júlia, szeptember 13-án Budán Eötvös József, és 1817-ben öccse Dénes. Neveltetése, tanulmányai Eötvös rajongásig szerette, ragaszkodott édesanyjához. Gyermekkorát csaknem kizárólag Ercsiben töltötte. Nem neveltettem soha más, mint anyám által, Lilien nagyatyám házában, de nagyszüleim minden befolyása nélkül. - írta Toldy Ferencnek 1870-ben. Gyermekként rendkívül éles eszű, de csíntalan kisfiú volt. Anyanyelve német volt, törte a magyart. Édesanyja nem tudott magyarul, fiának német műveltségét, Goethe szeretetét adta tovább. A gyermek Eötvös hétévesen Schillert olvasta és ötéves korától rendszeresen színházba járt családjával. Ifjabb Eötvös Ignác 1825-ben fia nevelésével Pruzsinszky Józsefet bízta meg, aki több évig maradt az ercsi házban Eötvös nevelőjeként. Pruzsinszky tagja volt a Szabadság és Egyenlőség Társaságnak, amiért a Martinovics-perben 3 év börtönbüntetésre ítélték. Pruzsinszky franciás műveltségű ember volt, aki többek között a francia enciklopédisták, Voltaire és Rousseau műveit ismertette meg tanítványával. Eötvös hálával emlékezett rá, mert a szabadelvű gondolkodást, a nép iránti szeretetet, az elnyomás elleni gyűlöletet ez a mogorva, de őszinte és becsületes ember adta át neki. A fiatal Eötvöst szülei csak a gimnázium két felső osztályába íratták be között, melyeket eminens primus - ként végzett el. Diáktársai nem szerették Eötvöst, nem akartak mellé ülni. Ekkorra az Eötvös- név megvetendő, gyűlöletes volt országszerte, gúnyversek ihletőivé vált. a pohárnok nevének átkos hangzata volt az egész országban, mert fiával együtt a bécsi alkotmánygyűlölő kormányt szolgálta feltétel nélkül és a fejedelem iránti loyalitás mellett megfeledkezett a haza törvényei iránti hűségről. (Pulszky Ferenc- Pesti Napló október 4.). Mikor Eötvös Pruzsinszkyt nagyapja hazaárulásáról kérdezte, őszinte választ kapott: Az bizony, apád is az, s te is annak készülsz, hiszen még magyarul sem beszélsz becsületesen. Eötvös lelkét mélyen érintették ezek az élmények. Néhány hónap alatt megtanult magyarul, diáktársainak pedig fogadalmat tett, hogy a későbbiekben csak hazáját fogja szolgálni. 1

2 A gimnáziumban barátságot kötött Pauler Tivadarral, aki később (1871) kultuszminiszter, a Magyar Tudományos Akadémia (továbbiakban: MTA) másodelnöke lett, Lukács Móriccal, aki később a Kisfaludy Társaság, az MTA igazgatósági tagja lett. Legjobb barátja Szalay László volt, akinek műveltsége, gondolkodásmódja nagy hatással volt Eötvösre ban együtt iratkoztak be a pesti egyetemre. Eötvös az egyetemen bölcsészeti és jogi tanulmányokat folytatott. Szívesen emlékezett tanárai közül Veszerlére, akinek előadásain a demokrácia szellemisége volt emlékezetes és Horvát Istvánra, akinek hazafias előadásai voltak nagy hatással Eötvösre. Horvát ismertette össze Eötvöst Kazinczy Ferenccel. A fiatal Eötvös Egyetemi tanulmányai elvégzése után, 1831-től ismét Ercsiben, a vendéglakban élt, ahol barátai vették körül: későbbi sógora Trefort Ágoston és Pauler Tivadar, aki akkoriban Eötvös Dénes nevelője volt. Baráti körükhöz tartozott Palocsay Tivadar is. A lángeszű, de szertelen, könnyelmű fiatalemberrel Eötvös többször ifjúkori csínytevések részese lett. E fiatal társaság legfontosabb feladatának műveltsége fejlesztését tartotta. Főként irodalommal és történelemmel foglalkoztak. Ezekben az években sok időt töltött Eötvös Pozsonyban is, ahol az országgyűlésen megismerkedett Széchenyi Istvánnal, Kossuth Lajossal, Deák Ferenccel és Kölcsey Ferenccel, akivel kölcsönösen barátságot kötöttek ban ügyvédi oklevelet szerzett, majd apja kineveztette tiszteletbeli megyei aljegyzőnek Fejér megyében. Itt megismerhette a megye szervezetét, a nép életét- ezek a benyomások alapul szolgáltak későbbi irodalmi műveihez. Szorgalmasan részt vett a megyei kisgyűléseken és közgyűléseken 1835 tavaszáig, amikor lemondott hivataláról és Bécsbe ment. Bécsben tiszteletbeli fogalmazó volt gróf Reviczky Ádám mellett a magyar királyi kancellárián. Egy év múlva visszatért Ercsibe, ahol beleszeretett Redliné Rudics Antónia postamesterné leányába, Bettybe, akinek csodaszép alakját később a Karthausy Júliájában örökítette meg. Eötvös családja nem nézte jó szemmel ezt a kapcsolatot, siettették régóta tervezett európai utazásának megvalósítását. Egy év alatt bejárta Európa nagy részét: Svájcot, Németországot, Németalföldet, Franciaországot, Angliát. Európai körútjáról 1834-ben tért haza, apja Eperjesre nevezte ki ülnöknek a kerületi táblához, nehogy hivatalnoki pályája megszakadjon. Az as években nagyapja sályi birtokán lakott, ahol nagyapja 1838-ban meg is halt. Keveset tudni egy Fáyné nevű kétgyermekes asszonyról, akivel románca szövődött. Ebben az időszakban sok időt töltött szüleinél is Ercsiben és Pesten. Részt vett az as márciusi nagy pesti árvíz mentőmunkálataiban is ben Pestre költözött. Be kívánt kapcsolódni a politikai életbe, harcolni akart a társadalom haladásáért, a közművelődés átalakításáért, ezek által az új Magyarország megteremtéséért. Az es évek fordulóján Liszt Ferenc hazánkban koncertezett. Tiszteletére több bált is tartottak. Ezek egyikén ismerkedtek össze Eötvös és Trefort Rosty Albert földbirtokos két lányával Ágnessel és Ilonával. Az Eötvös család az időközben beütött pénzválság miatt csaknem egész vagyonát elvesztette, Eötvös József lemondott apai örökségéről. Az elszegényedett ifjú báró 1842-ben kérte meg a nála 12 évvel fiatalabb Rosty Ágnes kezét. Menyasszonyának ajándékul A Karthausi egy példányát adta. Még abban az évben megtartották az esküvőt a csabacsüdi Rosty- birtokon. Házasságával boldog családi otthont teremtett Eötvös, négy gyermekük született: Ilona (1846), Jolán (1847), Loránd (1848), Mária (1851). Az országgyűlés főrendiházában, Pozsonyban 1840 februárjában mondta el szűzbeszédét, melyből sugárzott emberszeretete, mindenekelőtt jogot és igazságot kívánt kiharcolni a népnek, megteremteni a nevelés- oktatás feltételeit. Hatásos szónoklatokat mondott a reformok szükségességéről. Batthyány oldalán az ellenzék soraiban szólt a vegyes házasságban született gyermekek neveléséről, a népoktatás ügyéről, a magyar nyelvről, a Nemzeti Múzeumról ben a Pesti Magyar Hírlap és a Kelet Népe vezércikkei miatt vita támadt Széchenyi és Kossuth között. Eötvös Kossuthot vette védelmébe Kelet Népe és a Pesti Hírlap című röpiratában, melyből világosan kirajzolódik Eötvös politikai programja: a polgári jogrend megvalósítása az egész nemzet számára. A reform megvalósításának útjában a megyei rendszer állt. Eötvös József közírói tevékenysége akkor fokozódott, mikor 1844-ben Szalay mellett átvette a Pesti Hírlap irányítását. Eötvös és centralista barátai (Szalay, Trefort, Csengery Antal, Kemény Zsigmond) a lap hasábjain fejtették ki nézeteiket. Pártjuk programját így foglalták össze: Mi az összes nemzeti érdekeknek egységére törekszünk és ezért, jelszavunk: centralisatio. Az államhatalom központosítását sürgették, hitet tettek a felvilágosodás eszméi mellett. Magyarországon abban az időben minden jog csak a kiváltságos nemesi osztályt illette meg, legfőképp az arisztokratákat. Eötvös nyíltan vállalt nézetei miatt népszerűtlenné vált a mágnások körében. Gondolatok című füzetében ezt írta erről: Nekem rossz néven veszék sokan, hogy az arisztokratákat nem tisztelem eléggé; és ámbár körökben születtem, hozzájuk semmi rokonszenvet nem érzek. (E. J. Ercsiben 20. p.) A centralisták világosan látták feladatukat ebben az átmeneti korszakban: eszméik terjesztése, a szebb jövő előkészítése. Tudták, hogy a változás érdekében a következő intézményeket kell megvalósítani a magyar társadalomban: népképviselet, felelős kormány, választójog és központosítás. Furcsa ellentmondás: forradalmi változásokat akartak, de irtóztak a forradalomtól. Eötvös 1846-ban a Pesti Hírlapban megjelent cikkei egy részét átdolgozta, egységes szerkezetbe rendezte. Politikai programjának összefoglalóját Reform címmel adta ki, melynek eszméi irodalmi műveiből sugárzó állásfoglalásával azonosak májusától novemberéig a Teendőink című cikksorozatában még élesebben meghatározta a feudális viszonyok elleni harc céljait. Szembefordult Széchenyivel, aki a változásban csekély szerepet szánt az ellenzéknek. Kossuth 2

3 álláspontjához közelített. Az egységes ellenzék megteremtése miatt centralista nézeteit alávetette közös céljaiknak. Eötvös a reformot, az ország átalakítását mindvégig az osztrák monarchiával összhangban képzelte el. Irodalmi pályafutása A fiatal Eötvös rendkívüli szorgalommal, érzékenységgel kezdte költői- írói pályafutását. Életében fordulópontot jelentett az 1830-as párizsi júliusi forradalom. Európa rendje megváltozott, a feudális osztályok uralma megdőlt, a polgárság került hatalomra. Lehetségessé vált, példa volt rá, hogy vér nélkül alkotmányos monarchia alakítható ki Európa egy jelentős országában. Eötvös barátaival üdvözölte a forradalom hírét. Nagy csalódást, válságot idézett elő benne, hogy a számára példaértékű események hamarosan tragikus fordulópontot vettek: gazdag rétegek kerültek hatalomra Franciaországban, akik ellen munkások és értelmiségiek egyaránt felkeltek. Ezeket a felkeléseket véres utcai harcok során verték le a kormány erői. Eötvös elhatározta, hogy életét a kiszámíthatatlan erőszak megelőzésének fogja szentelni, műveit is ez a szellemiség hatja át: változtatni kívánt a fennálló renden az értelmiségi réteg megerősítésével, békés eszközökkel ban megírta Házasulók című vígjátékát. Ebben az évben írta első versét is A megfagyott gyermek címűt. A Bosszú című szomorújáték 1834-ben jelent meg. A karthausi megírásáig számos verset írt. Némelyikük töredékes, befejezetlen illetve kidolgozatlan. Ezek a sokszínű költemények foglalkoznak a haladás kérdéseivel, társadalmi kérdésekkel, hazafias érzések kifejezésével, utazásainak emlékével, benyomásaival. Megjelenik bennük a természet és az ember kapcsolata, szegény- gazdag viszonya, a romantika érzelmessége mellett a világfájdalom érzése is. Költeményei éppolyan eszközök a kezében a polgárosodás szolgálatában, mint regényei, állambölcseleti és közoktatási munkái. A szellem gyönyörködtetése mellett tanulságot is kívánt nyújtani. Versei rendszeresen jelentek meg korabeli folyóiratokban, népszerűek voltak. Eötvös ebben a korai korszakában, bár stílusa még kiforratlan volt, vívódásaiban és érzelmeiben a későbbi nagy műveket készítette elő. Az őt foglalkoztató nagy gondolatok, témák kezdetleges formában már ezekben a művekben is előbukkantak. Eötvös romantikájának lényeges eleme az eszmény, - ebből a romantikából hiányoznak az illúziók, az ábrándok, - ennek a romantikának épp az illúzió- vesztés a lényege. (Sőtér, 61.p.)- írja Sőtér István Eötvös monográfiájában. Legsikerültebb színműve az Éljen az egyenlőség! című vígjáték, amely 1840-es keletkezésű. Szellemesen gúnyolja benne az osztályellentét mulatságos jelenségeit. Reformkori három nagy regénye közül az első, A karthausi 1841-ben jelent meg. A regény Franciaországban játszódik. A júliusi forradalom eseményeit, az általa teremtett helyzetet elemzi, társadalombírálatában utópista hatások is felismerhetőek. A regény alakjai háttérbe szorulnak. Eötvös számára a legfontosabb kérdés: merre tart az emberiség? Odahaza, a reformkor Magyarországán ezt a jövőt készítjük elő? (Sőtér, 72.p.) 1844-es kiadású második regénye A falu jegyzője. A regény egy képzeletbeli megyében játszódik, amely lehetett volna az ország bármelyik megyéje akkoriban. A megyei visszaéléseket leplezi le. Az úri hatalmat nem korlátozza semmi, a társadalom nagy része kiszolgáltatott sorban él, úri bűntettek elszenvedői. Az uralkodó réteg arra törekszik, hogy reprodukálja az évszázadok során betokosodott rendszert, minek hatására a horizont beszűkült, statikussá vált. Eötvös megelégeli ezt az erkölcstelen világot, amit Fejér megyei aljegyző korában már oly jól megismert. Több módon száll szembe ezzel a rendszerrel a regény eszközeivel. A falu jegyzője, Tengelyi, Eötvös egyik legsikerültebb regényalakja: magas képzettségű értelmiségi, aki közel áll a paraszti tömegekhez, tisztalelkű, hajlíthatatlan jellem. Az ő kezében szeretné látni Eötvös a haza irányítását. Tengelyi törekvései az elnyomók ellen sorra megbuknak, de a jövő nem ilyen sötét: a következő nemzedék magáévá teszi a reformeszméket. Eötvös bízik a parasztságban is. Viola és környezetének igaz embersége ellentétül szolgál a hatalmasságok úri svihákságához. Felismeri: ezen ellentétek fokozódása közben elkerülhetetlen az összeütközés a magyar társadalomban. A regény 1855-ig német, francia, angol és olasz fordításban is megjelent. Harmadik nagy regénye az 1847-ben megjelent Magyarország 1514-ben, melyben Dózsa György táborát mutatja be. Ezzel a művével a realista történelmi regény megteremtője lett irodalmunkban. A magyar társadalom rétegeinek arculatát, törekvéseit eleveníti meg. Elmélyült korrajzot nyújt. A nép ráeszmél, hogy sorsa jobbra fordulását sem az uraktól, sem a királytól nem várhatja. Az elkeseredett jobbágytömegek haragja, a véres erőszak bemutatása Eötvös azt írta meg, amitől leginkább szorongott. A pusztítást elkerülhetetlennek tartotta a lefestett körülmények között, bármennyire iszonyodott is tőle. Utóbbi két regényét irányregénynek szánta. A gyönyörködtetésen túl használni is akart hazájának. A megjelenő eszméket gyakorlati megvalósításra kínálta fel korának. Műveiből kitűnik a francia romantika legjelesebb képviselőjének, Victor Hugonak szellemi hatására. Hugoról Eötvös két tanulmányt írt: 1836-ban A francia drámai literatúra és Victor Hugo, 1837-ben Hugo Victor mint drámai költő címmel. Több más, figyelemre méltó tanulmányt is írt ebben az időben. Írország tapasztalatai alapján mutatta be az ottani néptömegek nyomorát, fizikai, szellemi kiszolgáltatottságát a Szegénység Írlandban címűben. A zsidók emancipatiója címen közölt írásában a magyarországi zsidók polgári jogainak elismeréséért szállt síkra. Személyes vallomásként olvashatjuk benne az elnyomás, a zsarnokság elleni állásfoglalását. Eötvös stílusa a romantika jellemző jegyeit mutatja. A körmondat egyeduralkodó műveiben, ami Kazinczy és Kölcsey stílusát idézi. Jogi pályája, a jogi megfogalmazás hatása érvényesül irodalmi műveiben is: pontos, szabatos megfogalmazásra törekedett. Aprólékos, megfigyelésekben gazdag előadásmódja annyi tényt, részletet mutat be, hogy az olvasó elég nehezen tudja követni. Mondatainak felépítése pontos, leírásai tiszták, szemléletesek. A hasonlatok, az irónia, a szatíra irodalmi munkáit gazdagítják. Stílusából általában hiányzik a közvetlenség, a könnyedség. Szókincse 3

4 nem túl gazdag. A népnyelv kevéssé jelenik meg alakjai szóhasználatában, a népi alakok beszéde az urakétól csak egyszerűségében, rövidebb mondataiban különbözik. Eötvös stílusa a Magyarország 1514-ben című regényben újjáalakult. Egyszerű, tiszta mondatai lerövidültek, megteltek költőiséggel. Ebben a regényben elbeszélő művészetének csúcsára érkezett. Eötvös több novellát is írt. A társadalmi rétegek élete, érzésvilága jelenik meg bennük. Megtalálhatjuk a gyarapodó parasztember alakját, a középnemesség hanyatlását, a polgári átalakulás következményeit. Néhány novellacíme: Egy tót leány az Alföldön, Pusztalak; Magyar élet; Novella; A molnár leány. Eötvös az 1848-as kormányban A márciusi forradalomban a centralisták eszméi valóra válni látszottak. Batthyány kormányának vallás- és közoktatásügyi tárcáját Eötvös Józsefnek ajánlotta fel, aki öt hónapig maradt posztján július 24-én benyújtotta törvényjavaslatát az elemi oktatásról. Az elemi oktatás célja, hogy a gyermekek a tudomány első elemeibe avattassanak. A közállomány kötelessége felvigyázni, hogy az elemi nevelésben mindenki részesüljön.(e.j. művei. 284.p.) írta az első paragrafusban. Az állam feladatává tette iskolák állítását, tanítók képzését. A törvényjavaslat értelmében: Az elemi iskola ingyenes. A gyerekek tanulhattak otthon, vagy magániskolában is, de akkor a tanév végén az elemi iskola elöljárói előtt vizsgázniuk kell. A tankötelezettség fiúknak 6-12 éves korig, lányoknak 6-10 éves korig tart. Elmulasztása esetén a szülők pénzbeli vagy fogházbüntetésre számíthatnak. Az iskolák fenntartása a községek feladata, ennek fedezete az országos adó 5%-a. Hiány esetén az állam segéllyel segít. A tantárgyak a polgári élethez alkalmazkodnak, lényeges, hogy a gyerekek inkább alapos, mint sokféle ismerethez jussanak. (E.J. művei. 294.p.) A tantárgyak leírása szemléletes, korabeli stílusa nagyon tetszik, ezért idézem: Írás és olvasás. Fejbeli és jegyekkel való számítás. Természettan és természetleírás, különös figyelemmel az életmódra és vidékre, melyhez a növendékek szüléinek nagyobb része tartozik. Hazai történet és földleírás. A polgári jogok és kötelezettségek ismerete. Testgyakorlat, különös tekintettel a hadi szolgálatra. Éneklés. (E.J. művei. 295.p.) A tannyelv a lakosok többségének nyelve, de ahol az nem magyar, ott a magyar nyelvet is tanítani kell. A vallási nevelés nem az iskola, hanem felekezetenként a lelkészek dolga. Ha a gyerekek száma az adott községben egy-egy felekezetből meghaladja az ötvenet, számukra külön elemi iskolát nyithatnak, önerőből az ötvenes szám elérése nélkül is. A községek által választandó bizottmányok feladata: az iskolák felügyelete és vezetése, a tanítók választása. A kerületi bizottmányokat bízza meg a népnevelés kezelésével az ország területén. Az országgyűlés a törvényjavaslat megvitatását elhalasztotta. Eötvös az elemi oktatásról tizennégy beszédet mondott az országgyűlésben. Rámutat arra az ellentmondásra, hogy korábban a magyar elemi iskolákban csakúgy, mint Európa számos országában tandíjat szedtek, míg felsőbb iskolákban ingyen folyt a tanítás. A gazdagok ingyen járatták gyermekeiket, a szegények fizettek. (E.J. művei. 302.p.) A népnevelést az állam feladatai közé sorolja, költségeit ki-ki adózásának mértékében fizesse. Indoklásaiban jó és rossz külföldi példákat sorol. El kell- e különözni a vallásos oktatást az oktatás többi részétől? Erre nézve kétségkívül azt kell felelni, hogy el kell különözni. (E.J. művei 304.p.) A népoktatási törvény megszületését sürgeti, ebben látja a forradalom jövőjének megalapozását: Nevelés nélkül az egyenlőség semmi, nem egyéb, mint puszta szó; a nevelés az, mi által az alsó néposztálybeliek a közállomány által nekik adott jogok élvezetére képesekké tétetnek. (E.J. művei 307.p.) Az óvodákról következőképp szól: S meggyőződésem szerint Magyarországban a kisdedóvodák azért nem emelkedtek nagy fokra, mert gyermekóvodák helyett iskolát akartak csinálni belőlök. A gyermekóvodákat nem lehet tanításra alkalmazni. (E.J. művei 310.p.) A kisdedóvodást a népnevelés alapjának tekinti. Legfontosabbnak az erkölcsi nevelést tartja. Ennek része a vallás és a polgári jogok és kötelezettségek ismerete is. A költségvetés tárgyalásához kétszer szólt hozzá. Rendelete a középiskolai oktatásról a következőket tartalmazza: A gimnáziumok átalakítása, megreformálása szükséges. Hat osztályában hét tanár oktat-nevel. Mindegyikük feladatát, tantárgyait pontosan felsorolja. Fizetésüket Budapesten 800, vidéken 600 forintban határozza meg. Az igazgató fizetését 300 illetve 200 forinttal kell kiegészíteni. Tíz évenként fizetésük 100 forinttal emelkedik. A tanárok alkalmazása egyedül képességeiktől függjön ne vallásuktól. Katedrához pályázás útján juthatnak. Újjáalakította a pesti egyetem szervezetét. A bölcsészeti kart két szakra osztotta: egy filozófia nyelvi történeti stúdiumra és egy matematika természettudományira. 4

5 Nagy súlyt helyezett a tanárképzésre. Tanárképző intézeteket kívánt létrehozni, ahol a hallgatók ösztöndíjat kaphatnának. Képzésük irányítását az egyetem szaktanáraira bízta. Három év alatt a hallgatók szaktárgyuk mellett pedagógiai, módszertani képzésben is részesültek volna, gyakorlati tapasztalatok szerzését is tervezték. Utolsó beszédét szeptember 25-én mondta az országgyűlésben. Az ország elhagyását egy ideje fontolgató Eötvösben a végső elhatározást a szeptember 28-án, Lambergen végrehajtott népítélet erősítette meg. Másnap családjával Bécsbe, majd Münchenbe utazott. Emigráció, hazatérés Eötvös jellemére, becsületességére mutat, hogy bekapcsolódott a Batthyány ellen folyó perbe, tanúskodott mellette. Batthyányt a bécsi forradalom előkészítésével vádolták. Az emigrációban született A XIX. század uralkodó eszméinek hatása az álladalomra (továbbiakban: Uralkodó Eszmék) című állambölcseleti műve. Az Uralkodó Eszmék az 1848-as eseményekhez kapcsolódik, felépítése, szerkezete logikusan tiszta. A benne feldolgozott anyag egy része már Eötvös Münchenbe érkezése előtt összegyűlt. Első kötete 1851-ben jelent meg Pesten, majd 1854-ben a második. A XIX. Század belső ellentéteit három eszme (szabadság, egyenlőség, nemzetiség), összeférhetetlenségében jelölte meg. Kutatók párhuzamokra hívják fel a figyelmet Eötvös műve és Madách: Az ember tragédiája között, világnézeti alapjuk azonos. Az Eötvös és a Trefort család az emigrációban szűkösen élt nyarát Salzburgban töltötték. Eötvösék 1850 áprilisától Tutzingba költöztek, november végén tértek haza Magyarországra. A telet Velencén töltötték, ahol Eötvös Ignác haszonbérbe vett földjén gazdálkodott. Fél évvel fia hazaérkezése után halt meg. Eötvös József nagyon szerette a Velencei- tó környékét. Többször fölkereste a közeli Puszta- Nyéken lakó Vörösmartyt, a nemzet nagy költőjét. Az Eötvös család 1851-ben költözött be új svábhegyi házába től több röpiratot írt, melyeknek témái politikaiak, egyéni állásfoglalását fejtegeti bennük. Kortársai nem feltétlenül osztották nézeteit. A nemzetiségi kérdés című tanulmánya zárja politikai írásainak sorát, melyek az Uralkodó Eszmékhez kapcsolódnak. Ellenzi a nemzetiségek elnyomását, a problémák megoldása az 1848-as törvényekkel és a megyerendszer fenntartásával lenne lehetséges. 5

6 Pedagógiai gondolatok megjelenése A nővérek című regényében Eötvös József utolsó regénye a nővérek ben kezdte el írni és 1857 ben jelent meg nyomtatásban. Megjelenésekor az olvasóközönség és a kritikusok körében is nagy visszhangot váltott ki, a modern, magyar lélektani regény megszületését üdvözölték benne. Neveléstörténeti szempontból Rousseau Emiljéhez mérhető műnek tartották. Az 1850-es évek, történelmünk nehéz időszaka. A politikai kudarcok nyomán kialakult csalódottság a közélet és a magánélet területeire is kiterjedt. Az irodalom az egyetlen lehetséges terület, ahol a bukás okainak vizsgálata megtörténhet. Amit Eötvös a Karthausiban csak elképzelt- a forradalmat és annak hatását az egyénre- azt A nővérekben mint tapasztalt tényt vizsgálja, hatásaival együtt. A regény történetét az elbeszélő egyes szám harmadik személyben meséli el. Az elbeszélő funkciójában kettősség áll fenn: egyrészt az események elmesélője, másrészt moralizáló, az író gondolatait, reflexióit jeleníti meg. Ez a narrációs szereposztás rendszeresen váltakozik. Az írói kiszólásra jellegzetes példa a következő: Az emberek többsége (bocsássanak meg olvasóim, ha néha ahelyett, hogy előrehaladnék, reflexiókkal szakítom félbe előadásomat; ez volt hibám a gyakorlati élet mezején, és ez fog valószínűleg hibán maradni, míg az irodalmi pályán működöm), az emberek többsége A helyszín, ahonnan a cselekmény indul, Felső-Magyarország pontosan körülhatárolt romantikus tája. Idilli hegyvölgyes vidék veszi körül a világtól elzárt falut, illetve kastélyt. A kör egyre szűkül, Felső-Magyarország, a táj, a falu, a kastély leírása után megismerhetjük a kastély urát, Ormosyt, az élet minden szép adományával elhalmozott magyar arisztokratát. Ez a fajta közelítéstechnika a regény szinte minden leírására jellemző. A helyszín pontos körülhatárolása után az idő megjelölésével indul a cselekmény: Július vége felé 1831-ben, mikor történetünk kezdődik (E.J.: A nővérek 8.p.) A mű pontosan húsz évet ölel fel. A határozott időmegjelölések végigfutnak a regényen, hol pontosan leírva az évet, hol csak az idő múlását, Csaknem három év múlt el, mióta Káldory fiatal nejével a hazát elhagyá. (E.J.: A nővérek 188.p.), hol pedig az esemény megnevezésével utal az évre, így szerzünk tudomást az Európát feldúló 48-as forradalmakról. Az időszerkezetnek van egy másik jellegzetes vonása a regényben. Az elbeszélő folyton előreszalad az események ábrázolásában, ezek után újra és újra visszatér egy korábbi időponthoz, s abból indítja illetve folytatja a mesét. Az Ormosy család menekülése kétszer van elbeszélve. Természetesen ez a technika lehetőséget ad arra, hogy ugyanazok az események több nézőpontból szemlélve jelenjenek meg, ugyanannak az eseménynek különböző szereplőkre gyakorolt különböző hatása fejeződjék ki. A bonyodalom indításakor is két nézőpont jelenik meg: (a vadászlak padlása és szobája), végig jelen vagyunk a lenti eseményeknél, míg a lenti eseményeknek a fent lévőkre gyakorolt hatását csak a következő fejezet elején ismerhetjük meg. A cselekmény kezdetén a határokon kívül a lengyel forradalom tartja izgalomban Európát, a határon belül pedig a kolerajárvány dühöng. Az ország, a külvilág izgatott hangulatával szemben Ormoslak a béke, a nyugalom színhelye. Az év legforróbb napján kezdődik a történet, rekkenő a hőség, csend, mozdulatlanság mindenütt. Ormosyné és a dajka a kertben vigyáz a két kislányra, az egyik csecsemő, a másik két év körüli. Az idilli hangulatot azonban hirtelen megzavarja valami: a vihar. Ennek a romantikában annyira kedvelt jelenségnek kiemelt szerepe van a regényben, kétszer hoz az események menetébe fordulatot. Most a parasztlázadás közeledtét jelzi, amely Felső-Magyarország e táját is elérte, okozója, kiindulópontja lesz a regény első nagy tragédiájának. Ormosy érkezik a lázadás hírével, és a szituáció előrevetíti a későbbi boldogtalanság hangulatát. Ormosy egy percig megállt, látszólag meg vala indulva. Szeme előtt állt képe azon összes boldogságnak, melyet eddig élvezett, s melyről sejdíté, hogy azt soha íly mértékben többé nem fogja föltalálni. (E.J.: A nővérek, 11.p.)Ugyanígy Margit életében is fordulópont a vihar, a grófkisasszony megmentőjeként fellépő Káldory Adorján ugyanis egy ilyen viharban lép be a cselekménybe. A regény két pontosan körülhatárolható történetre bontható fel. Az első regény a romantika kedvelt fogására, az elcserélt, elveszett gyermek motívumára épül, és az Ormosy házaspár élettörténetében felvillantja a mű egyik alapproblémáját, két ember akár egymást szeretve is idegenként élhet egymás mellett. A megérés, lelki találkozás, csak közvetlenül a halál előtt lehetséges. Ezt az életutat hasonlóan éli majd újra át a házaspár gyermeke Margit és férje Káldory Adorján. Az író ezzel a párhuzamossággal is megerősíti ennek az életmódnak kiúttalanságát. A második regény központi alakja Margit. Az elbeszélő részletesen ábrázolja nevelődésének, szerelmének, házasságának, boldogtalanságának regényét. Mariska, a másik nővér többnyire csak Margit sorsalakulásának ellenpólusaként van jelen, s csak a regényt záró eseménysorban kerül középpontba. Ő az egyetlen, aki megtalálta élete értelmét, léte igazolást nyert. Mariska és Margit két egymással szembeálló világmagyarázat, életesemény hordozója. Margit a polgárosodás, a minőségében éppen változó világ tulajdonságainak megtestesítője férjével együtt akinek életében jelennek meg a kor élményei: a magány, az egyedüllét, elidegenedettség természettől és társadalomtól, a boldogságra való képesség hiánya. Ezt a világképet ellenpontozza Mariska és férje alakja, akik a felvilágosodás XVIII. századbeli eszmevilágát képviselik, az ember és a világ egységét, harmóniáját. Jellemző mozzanat, hogy Margit a számára új világban sem találja helyét, s végül nem marad számára más, mint a halál. Mariska szintén kimondja nézeteit, mely itt az elbeszélő Eötvös nézetével azonos. Konkrét és átvitt értelemben beszél a gazdagságról, majd a földhöz való közvetlen illetve közvetett viszonyt teszi meg az élet minőségét meghatározó tényezőnek. Káldory és Margit tipikus hősök, több szempontból is. Egyik oldalról a magyar polgárosodás visszásságait tükrözik, azt a polgárosodást, amely nagyrészt csak a nemesség átalakulásától remélhette létét, s amely természetszerűen hor- 6

7 dozza magában a pusztulás lehetőségét is. Káldory a kor egy tipikus alakjának, a felesleges embernek a megtestesítője, egyik első figurája a magyar irodalomban. A nővérek című regény témája, problematikája modern, azonos fejlettségi szinten áll a kor Európai regénytermésének legjavával, azonban a választott forma tekintetében elmarad attól. Leírásait, hőseinek vívódásait hosszas körmondatokban fejtegeti Eötvös. A regényben a múlt biztonságosnak, harmonikusnak, értékekkel telítve jelenik meg, míg ezzel szemben áll a kiüresedett, céltalan, csak boldogtalanságot okozó jelen. A hősök rabjai ennek a visszafordíthatatlan folyamatnak, az idő múlásának, s ez a tény határozza meg életük minőségét, tragédiához vezető boldogtalanságát. Az értelmes cselekvés lehetősége, a szabadságharc motívuma, ez által lesz adalék a hősök jellemének kibontásához, s a házaspár egymás megértésére való képtelenségének is ez az egyik oka. Margit lelkesedik a forradalomért, ellentétben férjével, aki rezignáltabb ebben a kérdésben, és nem tartja fontosnak, hogy véleményét feleségével közölje. A házasfelek egymás irányába való mozdulása itt már nem is lenne elképzelhető, hiszen az előzmények ezt nem teszik lehetővé. S ennek végigvitelében Eötvös következetes. Az alakok nemigen tesznek mást mind az író- elbeszélő gondolatait tolmácsolják anélkül, hogy azokat valóban átélnék, a sajátjukként fogalmaznák meg. Sőtér István monográfiájában a regény alapkonfliktusának az arisztokrácia műveltsége, életmódja, egyéni szabadsága és a népi világ egyszerű, falusi idillje (Sőtér 286.p.) közötti ellentétet teszi meg, azt fűzve hozzá, hogy Eötvös egy utóbbi világot nosztalgiával szemléli. Sok ponton egyet értek Túróczi- Trostler József megállapításaival, melyet az egyszerűség kedvéért kicsit hosszabban idézek. Eötvös utolsó regényét, A nővérek-et mi sem tartjuk remekműnek, s akárcsak Sőtér, mi is látjuk hibáit, de erényeit sem tagadhatjuk, s éppenséggel nem tartjuk méltatlannak Eötvös többi regényéhez. Elismerjük: a regény valóságtartalma nem átfogó, sem nem gazdag, de Eötvös ezúttal nem is tekinti feladatának egy ilyen valóság bemutatását. Feladatát abban látja, hogy amit eddig nem tett soha a maga leplezetlen valóságában ábrázolja egyetlen osztálynak, a maga osztályának legbelsőbb magánéletét, holott eddig inkább közéleti tevékenységét mutatta be, ezzel együtt tanácstalanságát léte legelemibb feladataival szemben, konfliktusait, amelyeken nem tud úrrá lenni: arisztokrata átlagtípusokat tipikus osztályhelyzetükben. Ez az osztály valóban a nemzet rokkantja, s csak arra vár, hogy sírba tegyék. Sőtér azt mondta: Eötvös elszigeteli a lényegileg hőseit és problémáikat a harmincas, ötvenes évek Magyarországának leglényegesebb elemeitől. Ez igaz, de nem veszi észre, hogy az a sajátos elszürkítő területenkívüliség, amelyben a regény alakjai mozognak, Eötvös szándékának megfelelően éppen funkcióképtelenségüket bizonyítja. (Túróczy- Trostler, 588.p.) Pontosan abban értek egyet e szöveg szerzőjével, hogy amit Sőtér szerkesztésbeli, felfogásbeli fogyatékosságnak tart, azt Túróczi- Trostler Eötvös tudatos írói szándékának tudja be. A falusi szegények barbárlázadóként jelennek meg a regény első fejezetében, de az író szimpátiáját, megértését is magukénak mondhatják. Eötvös egyrészt elutasítja a felkelést, de elismeri, hogy az elégedetlenség okai alaposak voltak. A valóságos sérelmek mellett azonban a nép képzelt bajai vezettek a barbár gyilkoláshoz. Élesszeműen rámutat a jobbágy- földesúri viszony embertelenségére. Karimásy, a jószágigazgató, Miska az erdész és felesége, a harangozó, Galambosné, a molnár és családja már valamelyest egyénített figurák. Többnyire a grófi család alárendeltjei, a kenyéradójuk iránti hűség, önfeláldozás, illetve hűtlenség, gyávaság a kiemelt jellemvonásuk. A nem népi alakok közül kiemelkedik Farkas Máté, Ormoslak, majd Vérthalom papja, a család benső barátja. Fontos szereplő a regényben, az író teljes szimpátiáját bírja. Véleménye megegyezik az eseményeket elbeszélő, értékelő író véleményével, tehát az olvasó a regény szereplőit az ő megítélésétől függően fogadja el vagy utasítja vissza. Így válik az író szócsövévé. Életének legfőbb tevékenysége abban merül ki, hogy az Ormosy grófnők természetellenesen bonyolult lelki életét asszisztálja. Külön kell megemlíteni Fekete Jánost, akinek alakjában Eötvös a tehetős, birtokát gyarapító parasztpolgár portréját egyénítette. Egyfelől háza, gazdagsága, öntudata a polgári átalakulás paraszti útját példázza, másfelől, az ő jellemén keresztül ábrázolja, hogy a magyarországi torz polgári fejlődés következtében a nemesi cím nimbusza, még ha az teljes vagyontalansággal párosul is, milyen vonzerővel, tekintéllyel rendelkezik. Nem a vagyon különbsége emelhetne korlátot Mariska és András közé, hiszen a nagygazda szívesebben fogadja családjába a szegény, de nemes lányt, mint a tehetős, de nemtelen molnár Viktáját, hanem az, ha kiderülne, hogy Mariska talált gyerek, mivel ez nemesi eredetét kétségessé tenni. Az arisztokrata körben mozgó mellékfigurák közül Irma alakjában az XIX. század érzelmes regényeinek egyik nélkülözhetetlen kelléke a bukott nő jelenik meg. Eladja fiatalságát, szépségét az öreg férj vagyonáért. Öccsével Vámosyval együtt a regény leghaloványabb alakjai közé tartoznak, funkciójuk az, hogy az események lassú menetét felgyorsítsák. A nevelés kérdése az egyik központi témája a regénynek. Eötvös hosszas reflexiókkal szakítja félbe a művet a gyermeki lélekről, erkölcsi, szellemi neveléséről elmélkedve. Rousseau nevelési elvei jelen vannak: a gyermek nem kicsinyített felnőtt; fontosabb érzelmi életének gazdagítása, mint elvont ismeretek halmozása; a gyermek elevensége, életerejének, gazdag képzeletének fejlesztése és nem visszafogása, mind mind a nagy bölcselőt idézik. Eötvös szócsövének, az öreg plébánosnak Margit neveltetésével kapcsolatbani vitájában Ormosynéval egyértelmű állásfoglalását olvashatjuk: A legnagyobb hiba, melyet nevelésnél elkövethetünk, az elkényeztetés, s e hiba veszélyesebb, ha erkölcsi, mint ha csak testi tulajdonságainkra hat. (E.J.: a nővérek 88.p.). majd később: Teljes meggyőződésem, hogy azon elvek, melyeket a nevelésnél korunkban követünk, hibásak, a leghibásabbak, melyeket csak követhet- 7

8 nénk. (E.J.: A nővérek 89.p.). A gyermekek megkímélését károsnak tartja, mert azzal nem készítik elő őket az életben várható megpróbáltatásokra. A nőnevelésről következőképp vélekedik: A nő nemcsak házi körében, hanem az életben is társa férjének, s csak akkor felelhet meg igazán hivatásának, ha vágyait s küzdelmeit érteni, s bennök részt venni képes. (E.J.: A nővérek 90.p.) Káldory neveléséről is hosszasan ír Eötvös. Két nevelője volt, egyikük francia. Szüleit korán elvesztette, neveléséről nagynénje gondoskodott, aki fanatikus lendülettel tett eleget kötelezettségének. A kényeztető nevelés hatására Káldory a ház korlátlan uralkodója lett. Kényelmét nem volt hajlandó feláldozni semmiért sem. Sem a közügyek, sem a haza, sem az emberiség sorsa nem ingathatta meg ebben. Mint már korábban említettem, fontos konfliktusforrás ez a regényben. Később Eötvös felfedi Rousseau elveinek korlátait is: a nevelő egész életén át egy gyermek nevelésénél egyébbel nem foglalkodik s a gyermekre nevelőjén kívül semmi sem hat. Agyrém, melynek éppen ellenkezője való. (E.J.: A nővérek 90.p.) A mű azt vonja kétségbe amit az arisztokrácia a legjobb nevelésnek tart, Eötvös saját hosszas fejtegetéseit is megkérdőjelezi a nevelés fontosságáról, hiszen Káldoryból önző, unott aranyifjút formál ez a fajta melegházi pedagógia. Margit esetében is csődöt mond a nevelés, míg Mariska annak ellenére, hogy a szó igazi értelmében nevelésben részesült volna, boldog lesz: Margit, ki a szemem előtt nevelkedett, s kinek sorsát az ég reám bízta, szerencsétlenné vált, a gyermeket, kiért semmit se tevék, boldognak találom. (E.J.: A nővérek 374.p.) vallja édesanyjuk. Tehát a nevelés önmagában nem elég, ha az életforma torzító hatású. A felvilágosodás korában létrejött nevelési regény még az ember által befogadható és átélhető világegységből indult ki, ily módon természetesnek tartotta, hogy az ember jó és nevelhető. A XIX. század közepére, a világ egységének, harmóniájának a felbomlása a nevelési regény világmagyarázatát hiteltelenné teszi, mert már nem táplálkozhat egy optimista hitből. Ebből a szempontból A nővérek egy olyan nevelési regénynek tekinthető, mely tulajdonképpen a nevelés értelmetlenségét állítja és bizonyítja. A kiegyezés. Eötvös második kultuszminisztersége Miután Eötvös Németországból hazatért, közéleti és politikai tevékenységek kötötték le ideje nagy részét. Újjáélesztette a Kisfaludy- Társaságot, az MTA másodelnöke, majd 1866-tól elnöke lett től országgyűlési képviselő Deák oldalán. Szakított korábbi nézeteivel, melyek az összbirodalomra vonatkoztak. Részt vett a Magyar Földhitelintézet alapításában, majd az Országos Iparegyesületben vállalt feladatot, az Iparbank elnöke lett, és még sorolhatnám. Erejét szétaprózta e sok tevékenység között, miközben alig-alig írt. Sőtér szerint: Menekült az írói munka elöl, s mintha alkotói tehetetlenségét igyekezett volna a közéleti feladatok halmozásával maga előtt leplezi. (Sőtér, 300.p.) Utolsó, életében kiadott műve, a Gondolatok 1864-ben jelent meg. A heterogén anyagot Eötvös sajátos életbölcsessége fogja eggyé. Megtalálhatók benne a személyes vallomások, megfigyelések, elemzések, kommentárok mellett el nem készült állambölcseleti műveinek töredékei, elméleti fejtegetések is. Egy érett, tapasztalt, sokat szenvedett ember okossága szól hozzánk a Gondolatok legjobb darabjaiból. (Sőtér, 303.p.) 1865-ben a Politikai Hetilap szerkesztésén, megjelentetésén fáradozott, ami sajnos kudarcba fulladt ban a porosz- osztrák háború foglalkoztatta. A porosz sikerek hatására egy független magyar birodalomról ábrándozott. A magyar népet kultúrájának emelésével kívánta kiemelni a nemzetiségek közül: a magyar nemzet jövője cultúra kérdése (Naplója, március 18.) A kiegyezést előkészítő tárgyalásokon, a burg-beli fogadáson, a császárnál tartott minisztertanácsokon részt vett. A dokumentum 1867-es aláírása után az Andrássy- kormányában ő volt az egyetlen, aki másodszor viselt miniszteri tisztséget, s mint rangidős, ő lett a miniszterelnök- helyettese. A türelmetlenül várt kiegyezés, az elképzelt, újjáalakult Magyarország csalódást okozott Eötvösnek. Miniszterelnöki feladatai túl elméletiek voltak számára, eltávolodott az irodalomtól is, bánta, hogy nem maradt meg tudósnak. Csalódottságát, csüggedtségét csak családja közelsége oldotta fel. Minisztériumában az egész közoktatás átformálása vált céljává. Legfontosabbnak a népoktatás megreformálását tartotta. Az évi Népiskolai Törvény egységes rendszerbe fogja a népoktatás alapintézményeit: 8

9 I. fejezet: A tanítás kötelezettsége és szabadsága. Tankötelezettség 6-12 illetve 15 éves korig szól. A gyermeket az iskolától visszatartó szülőt figyelmeztetik, ha ez hatástalan, pénzbüntetésére kötelezik, majd gyámot rendelnek ki a gyermek mellé. Az otthon tanuló gyerekeknek az iskolában a tanító előtt évente vizsgázniuk kellett. II. fejezet: A népoktatási tanintézetek köre és állíthatása. Népoktatási tanintézetek: elemi és felsőbb népiskolák, polgári iskolák és tanítóképezdék, illetve nyilvános vagy magániskolák lehetnek. Iskolákat nyithatnak: az állam, hitfelekezetek, társulatok, községek és egyének. III. fejezet: A hitfelekezetek által felállított népoktatási tanintézetek Nagy szabadságot kapnak a felekezetek az iskolaállítás kérdésében, a tanítók, tanárok kiválasztásában, tankönyv,- és módszerválasztásban. Feltételeknek is meg kell felelniük. Tantárgyak: hit és erkölcstan, olvasás és írás, számolás és mértékek ismerete, nyelvtan, természettan és természetrajz, hazai történelem és földrajz, gazdasági ismeretek, polgári jogok és kötelességek, ének, testnevelés. Eszközökkel el kell látniuk iskoláikat. Szorgalmi idő falun nyolc, városban kilenc hónap. A hitfelekezetek is tarthatnak fenn tanítóképzőket, melyeket gyakorlóiskolával kell összekötniük. A felekezeti iskolák az állam felügyelete alatt állnak, emiatt a kormány feladata az ellenőrzésük. IV: fejezet: A magánosok és társulatok által felállított népoktatási tanintézetek Meg kell felelniük a nyilvános tanintézetekre vonatkozó szabályoknak. Évenként nyilvános vizsgát kell tartaniuk. V. fejezet: A községi népoktatási tanintézetek Ahol a felekezetek nem nyitnak iskolát, ott a községek dolga. Az új épületek tágasak, világosak, szellősek legyenek. A fiúk és a lányok külön oktatandók. Eszközellátásról a község gondoskodik. A szegények a könyveket ingyen kapják. Egy tanító maximum 80 gyereket taníthat, fizetését a községtől kapja. A) Elemi népiskolák: 30 tanköteles gyermek esetén köteles a község közös népiskolát állítani, községek együttesen is állíthatnak kevés gyermek esetén. A hitoktatás a gyerekek saját vallása szerint folyjon. A népiskolai oktatás hat évi mindennapi és három évi ismétlő iskolai tanításból áll. A tankötelezettség tizenöt éves korig tart. Szegényeknek nem kell tandíjat fizetniük. Kötelező tantárgyak: hit- és erkölcstan, írás és olvasás, számolás és mértékek ismerete, nyelvtan, beszéd- és értelemgyakorlatok, hazai és általános történelem és földrajz, természettan és természetrajz, gazdasági ismeretek, polgári jogok és kötelezettségek, ének, testnevelés. A tanítás nyelve a tanuló anyanyelve legyen. B) Felsőbb középiskolák: Ötezer lakos feletti települések kötelesek felsőbb népiskolát nyitni. A tanulmányi idő fiúknak három, lányoknak két év, elkülönítve taníttassanak. A tanítás nyelvére és a vallási nevelésre a fentiek érvényesek. Tantárgyak fiúknak: hit- és erkölcstan, szépírás és rajz, anyanyelv, idegen anyanyelvűeknek magyar nyelv, számtan és mértan, természettan és természetrajz, általános és hazai történelem és földrajz, mezei gazdaságtan, hazai alkotmánytan, egyszerű könyvvitel, testnevelés, ének. Lányoknak: hasonló a fiúkéhoz. Elmarad az alkotmánytan, a testnevelés és a könyvvitel, külön tantárgyuk a női kézimunkák. A diákok heti óraszáma 18-24, a tanítóké maximum 30. Iskolánként minimum két rendes és egy segédtanítók kell felvenni. C) Polgári iskolák: Iskolaállítási kötelezettsége a tehetősebb településeknek van. A tanulmányi idő fiúknak hat, lányoknak négy év, elkülönítve tanítandók. A tanító ötven növendéknél többet nem taníthat. A tanárok száma minimum három rendes és egy segédtanár. A tanulók heti óraszáma óra. Tantárgyak: hit- és erkölcstan, anyanyelv, idegen anyanyelvűeknek magyar nyelv, magyaroknak harmadiktól német nyelv, számvetés, mértan, történelem, földrajz, természetrajz, természettan, vegytan, gazdaság- vagy ipartan, statisztika, köz- magán- és váltójog, könyvvitel, rajz, szépírás, ének, test- és fegyvergyakorlat. Rendkívüli tárgyak: latin, francia stb. nyelvek, zene. VI. fejezet: Az állam által állított népoktatási intézetek. A miniszternek jogában áll szükség esetén népoktatási intézményt állítani. Megszervezésük a fentiek szerint. VII. fejezet: A tanítóképezdék 9

10 a)tanítóképezdék Az állam az ország területén 20 tanítóképzőt állít fel, mindegyiknek egy gyakorló iskolával kell összekötve lennie, minimum két holdnyi kert szolgálja a földművelés gyakorlati oktatását. Személyzetük: legalább két rendes és egy segédtanárból, egy tanítóból és egy igazgató tanárból áll. Fizetésüket fix összegekkel határozza meg a törvény, amit az állam fizet. A növendékek tizenöt év felettiek, ismereteiket bizonyítványukkal igazolni kell. A képzési idő három év. Tantárgyak: hit- és erkölcstan, neveléstan, oktatási módszertan, általános és hazai történelem és földrajz, anyanyelv, magyar nyelv, német nyelv, természettudományok, gazdaságtan gyakorlattal, hazai alkotmánytan, mennyiségtan és mértan, ének és zene (hegedű és zongora), szépírás és rajz, testgyakorlat tanítása, tanítási gyakorlat. Élelmezés és ösztöndíj biztosítása a szegényeknek. Minden képzőt könyvtárral kell ellátni. A tanári szék fölött igazgatótanács áll. Minden évben nyilvános vizsgák tartatnak. Az elméleti oktatás után 1-2 év gyakorlat következik, amit ismét vizsga követ. Ennek letétele után adható ki a tanítói oklevél. b) Tanítónőképezdék Az állam tanítónőképezdéket is állít, melyek bentlakásosak, leányosztályok számára képeznek tanítónőket. Felső népiskolát végzett, 14 évet betöltött lányokat vesznek fel felvételi után. A tanítási idő három év. Férfi és női tanárok oktatnak. Tantárgyak: hit- és erkölcstan, szépírás és rajz, anyanyelv és helyesírástan, magyar nyelv, német nyelv, földrajz és történelem, neveléstan, számtan, természettan és természetrajz (kertészet, főzés), ének, gazdaasszonyság és háztartás szabályai, női munkák, tanítási gyakorlat. Tandíjmentes. Az évi vizsgákon felül záróvizsgát kell tenniük a növendékeknek. VIII: fejezet: A népiskolai hatóságok A községek iskolájuk felügyeletére iskolaszéket alakítsanak hozzáértő lakosokból. A helyi lelkész és a tanító is tagja az iskolaszéknek. A tanítót az iskolaszék választja. További feladatai: dandíjt illetőleg határoz, a tankötelezettség betartását felügyeli, felügyel a tanításra, gondnokot választ. Az országot vármegyék szerint tankerületekre kell osztani, ahol a felügyeletet a tanfelügyelő és az iskolatanács gyakorolja. IX. fejezet: A tanítókról Tanítónak ezentúl csak tanulói oklevéllel rendelkezők vehetők fel. A tanítók élethosszig választatnak, fizetésüket az iskolaszék állapítja meg, de a törvény meghatározza a minimumot. A tanítóknak lakás és kert is jár. Fizetésük 2%-át visszatartja a segélyezési pénztár, az összegyűlt pénzzel a rászorulókat segélyezik. A tanítók árváit is a pénztár támogatja. A tanítók kötelesek tankerületenként tantestületté alakulni, évente értekezletre egybegyűlni. Az egyház aknamunkát végzett a törvényjavaslat ellen, pedig észrevehető, hogy Eötvös engedményeket tett a felekezeti oktatás javára. Ezen engedmények miatt viszont a képviselőház ellenzéke tiltakozott. Eötvös a népoktatás, a közép- és felsőoktatás területén fontos reformokat vezetett be. Újjászervezte a tanítóképzőket. Törvényjavaslatot tervezett az óvodákról. Tervbe vette a kolozsvári egyetemet, egyetemi rangra emelte a politechnikumot. Megvalósította a zsidók emancipációját, törvénnyel szabályozta a történelmi egyházak jogegyenlőségét ben jelentést terjesztett az országgyűlés elé a népiskolai közoktatás állapotából. A jelentés a községeknek kiküldött kérdőívek alapján történt. Az adatszolgáltatásnak egyes városok, községek nem tettek eleget egyházi befolyásra. A gazdag statisztikai adatok elemzése terjedelmessé tette a jelentést, amely nagymértékben Eötvös saját munkáját, elemzését, következtetéseit tartalmazza. A jelentés tartalma lehangoló. A tanköteles gyerekeknek csupán 48%-a jár iskolába, nagyrészük csak télen. Ha minden tanköteles eljárna iskolába, akkor viszont nem tudnák elhelyezni őket, mert kevés az iskola, illetve a meglévő épületek célszerűtlenek. Kevés a tanító is. A törvényben elrendelt tanítóképezdék kapacitása nem elég a hiány pótlására. A hivatalban lévő tanítók alulképzettek, rosszul fizetettek. A jelentésben részletesen beszámol Eötvös a népiskolákban végrehajtott változtatásokról és konkrétan leírja az elemzett adatokból következő feladatokat is. A jelentés Következtetés című fejezetében összefoglalja gondolatait népnevelési eszményképéről. Hogy a nevelés terén törekvéseink sikerét várhassuk, nemcsak áldozatokra van szükségünk, de türelemre is, főképp kitartásra. (E.J. művei 482.p.) A jelentés 1871 januárjában került az országgyűlés elé. Eötvös ekkor már nem jelenhetett meg a Ház előtt, mert súlyos beteg volt, a tüdőbaj okozta láztól szenvedett. Halála február 2-án következett be. Kívánsága szerint Ercsiben, családja sírkápolnájában a Duna-parton temették el, egy erőteljes, szabadszellemű pap mondott imát felette. 10

11 FELHASZNÁLT IRODALOM: Ábránd és valóság: Tanulmányok Eötvös Józsefről (Szépirodalmi könyvkiadó, Bp. 1793) Bényei Miklós: Eötvös József könyvei és eszméi (Csokonai Kiadó, Debrecen, 1996) Eötvös József: A nővérek (Unikornis Kiadó, Bp., 1999) Eötvös József az író (Ercsi Önkormányzata OPKM, Bp. Ercsi, 1994) Eötvös József művei: Kultúra és nevelés (Magyar Helikon 1976) Környei Elek: Eötvös József Ercsiben (Fejér Megyei Helytörténeti Munkaközösség, Székesfehérvár, 1959) Mészáros A. Németh A. Pukánszky B.: Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe (Osiris Kiadó, Bp., 2001) Sőtér István: Eötvös József (Akadémia Kiadó, Bp., 1967) Túróczy- Trostler József: Eötvös József (Különlenyomat MTA, Bp.) 11

12 Képek az ercsi Eötvös József Emlékmúzeum anyagából 12

13 13

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT. 1. Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása.

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT. 1. Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT 1. Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. 2. Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

modul az erkölcstan tantárgy előzményének tekinthető. Emeljünk ki azonban, három lényeges eltérést.

modul az erkölcstan tantárgy előzményének tekinthető. Emeljünk ki azonban, három lényeges eltérést. Bevezető Bevezető Kedves Kollégák! Egy olyan új tantárgyat vezetünk be a magyar oktatás rendszerébe, ami csak szerkezetében és elnevezésében új. Hiszen a közel másfél évtizeddel ezelőtt bevezetett etika

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG A MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS TANTÁRGYVERSENYE HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG I.FELADAT: Magyarázd meg röviden

Részletesebben

KÓDEX Reformkor és kiegyezés

KÓDEX Reformkor és kiegyezés M A G Y A R KÓDEX Reformkor és kiegyezés MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1790-1867 7 KOSSUTH KIADÓ Tartalom 1. FEJEZET / TÖRTÉNELEM 7 A NEMZETTÉ VÁLÁS KORA (1790-1848) / Dobszay Tamás-Hermann Róbert 7

Részletesebben

Előzetes információk a beiratkozásról (végleges információk április elején várhatóak) Kedves Szülők!

Előzetes információk a beiratkozásról (végleges információk április elején várhatóak) Kedves Szülők! Gödi Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2132 Göd, Ifjúság köz 1-3. /: (27)532-115 E-mail: godinemeth@invitel.hu : www.godinemeth.hu OM: 032351 Előzetes információk a beiratkozásról

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály

X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály Neved: Felkészítőd: Iskolád: Osztályod: 2013. 1 Általános tudnivalók Iskolánk, a nyirádi Erzsébet királyné Általános Iskola már tízedik alkalommal

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

Érintsd meg a Holdat!

Érintsd meg a Holdat! Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 8. (6) bekezdés kötelezi az intézményeket az ún. különös közzétételi lista megjelentetésére. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest)

Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest) Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest) 200 éve született Szentkirályi Zsigmond, a XIX. századi erdélyi bányászat egyik legmeghatározóbb

Részletesebben

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről,

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet A kis képek alapján mondd el a mesét saját szavaiddal! Te milyen csodatarisznyát szeretnél? Írd le! Az olvasófüzetedben dolgozz! Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet Írd le a fejezet címét! Hány méterre

Részletesebben

Közzétételi lista. Szakképzettségek

Közzétételi lista. Szakképzettségek Közzétételi lista I. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató Lásd: Pedagógiai program 1.11 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei + Nkt. 50, 51. II. III. IV. Beiratkozásra

Részletesebben

Báró Eötvös József iskolapolitikája különös tekintettel a népoktatásra

Báró Eötvös József iskolapolitikája különös tekintettel a népoktatásra Szabó Kálmán Attila Eötvös József iskolapolitikája Szabó Kálmán Attila Báró Eötvös József iskolapolitikája különös tekintettel a népoktatásra Eötvös Józsefnek a reformkor, az 1848 49-es forradalom és szabadságharc,

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

OM azonosító: 201573 GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK. angol, német, Emelt óraszámban angol nyelv oktatása. 20

OM azonosító: 201573 GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK. angol, német, Emelt óraszámban angol nyelv oktatása. 20 Az iskola neve: Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda Címe: 5200 Törökszentmiklós, Almásy út 1. Telefon/fax: 06-56/390-002 E-mail: tmbercsenyi@gmail.com Igazgató: Kocsis

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. K I V O N A T Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Hevesy György Általános Iskola pedagógiai programjának módosítása

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

A romantika. Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői

A romantika. Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői A romantika Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői A romantika A romantika: egyetemes művészettörténeti korszak és korstílus a XIX. sz. első felében Választóvonal a klasszikus és a modern

Részletesebben

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943 Családfa Apai nagyapa Kinszki Ármin 1860-as évek 1910 Apai nagyanya Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45 Anyai nagyapa Gárdonyi (Grünberger) Dávid 1861 1914 Anyai nagyanya Gárdonyi (Grünberger)

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Milyen okok vezettek a reformmozgalom kibontakozásához?

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Tájékoztató a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Kedves leendő első osztályosok, Tisztelt Szülők! Hamarosan első osztályba kell íratniuk

Részletesebben

Nyilatkozat idegen nyelvi OKTV-hez

Nyilatkozat idegen nyelvi OKTV-hez 1. sz. melléklet (Az OKTV első fordulójából továbbjutott tanuló hozza magával a következő fordulóba.) Nyilatkozat idegen nyelvi OKTV-hez... Az élő idegen nyelvek versenyén a szlovén nemzetiségi nyelv kivételével

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

SZÜLŐI (SZERVEZET) VÁLASZTMÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZÜLŐI (SZERVEZET) VÁLASZTMÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA SZÜLŐI (SZERVEZET) VÁLASZTMÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2012. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések 3 II. A Szülői Munkaközösség alapvető célja 3 III. A Szülői Munkaközösség alapvető feladata

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Közoktatási Minőségirányítási Programjában meghatározottaktól való eltérés

Részletesebben

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül.

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül. Családfa Apai nagyapa Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Apai nagyanya Kohn Simonné (szül.: Smutzer Teréz) 1850-es évek 1890-es évek) Anyai Anyai nagyapa nagyanya Weisz Adolfné Weisz Adolf (szül.: Rosenstock

Részletesebben

I. Szervezeti, személyzeti adatok

I. Szervezeti, személyzeti adatok KÖZZÉTÉTELI LISTA 10. számú melléklet a 11/1994. MKM rendelet és a 40/2005. OKM rendelet alapján I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat A közfeladatot ellátó szerv hivatalos adatai Fazekas Utcai Általános

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

A javító vizsga témakörei irodalomból a 10. évfolyam számára (szakközépiskola, 10. EVP osztály)

A javító vizsga témakörei irodalomból a 10. évfolyam számára (szakközépiskola, 10. EVP osztály) A javító vizsga témakörei irodalomból a 10. évfolyam számára (szakközépiskola, 10. EVP osztály) I. A barokk - A barokk mint művelődéstörténeti korszak és stílusirányzat; kialakulása; jellemzői stb. - Zrínyi

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Közművelődési, Oktatási, Sport, Ifjúságpolitikai és Egészségügyi Bizottság Tárgy: Oktatási intézmények vezetőinek megbízása Készítette: Nagy Péter humánszolgáltatási igazgató Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

A Haza és haladás vetélkedő döntője

A Haza és haladás vetélkedő döntője A Haza és haladás vetélkedő döntője 2013. május 27. Debrecen Részletek az előzetes feladatokból A megnyitó A csapatok munka közben Nézzük, kit rejt a léggömb? A zsűri a feladatok értékelése közben, nagy

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja

Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja A CEGLÉDI KOSSUTH LAJOS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2 0 1 3 Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 1.1. Az iskola adatai 2. Nevelési program 2.1. Pedagógiai alapelvek 2.2. A gimnáziumban folyó

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL. 2014. április 24.

TÁJÉKOZTATÓ A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL. 2014. április 24. TÁJÉKOZTATÓ A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL 2014. április 24. Az kétszintű érettségi egyenértékű céljai: egységes és differenciált, továbbtanulási alapot ad, EU kompatibilis érettségi bizonyítványt ad.

Részletesebben

DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Hajdúsámson, 2012. szeptember. Készítette: Módis Tamás

DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Hajdúsámson, 2012. szeptember. Készítette: Módis Tamás II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4251 Hajdúsámson, Kossuth u. 2-8. 52/590-400 Fax: 52/590-407 hsamsonisk@t-online.hu DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Részletesebben

Földes Ferenc Gimnázium (a 2015/2016-os tanévi beiskolázás)

Földes Ferenc Gimnázium (a 2015/2016-os tanévi beiskolázás) Földes Ferenc Gimnázium (a 2015/2016-os tanévi beiskolázás) 1. A felvételi vizsgák jelentkezési határideje: 2014. december 9. (kedd)-ig jelentkezés a hat és a négy, illetve öt évfolyamos képzésre jelentkezők

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany Családfa Apai nagyapa Geiringer Vilmos? 1944 Apai nagyanya Geiringer Vilmosné (szül. Rechnitz Antónia)?-1944 Anyai nagyapa Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek Anyai nagyanya Rechnitz Sámuelné (szül.

Részletesebben

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége,

Részletesebben

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B OM azonosító: 201286 Telephely kód: 001 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482-367 E-mail: gimnazium@nagylaszlo-komlo.sulinet.hu

Részletesebben

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program A képzési program ismertetése Képzési Program Február 15 Bt. 6769 Pusztaszer Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00086-2012 Az angol nyelvi képzési program célja, hogy ismertesse a Február 15 Bt. nyelvi

Részletesebben

KÖRTVÉLYESI OSZKÁR. Bartók és Budapest

KÖRTVÉLYESI OSZKÁR. Bartók és Budapest KÖRTVÉLYESI OSZKÁR Bartók és Budapest A Torontál vármegyei Nagyszentmiklósban, 1881. március 25-én született Bartók Béla. Édesanyja Voit Paula, tanítónõként dolgozott, jól zongorázott, így elsõ zenei élményeit

Részletesebben

Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről

Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről A 10/2012. (IV. 26.) önkormányzati rendelet módosításával (*) egységes szerkezetbe

Részletesebben

Jó emberként lépj be, jobb emberként távozz!

Jó emberként lépj be, jobb emberként távozz! Jó emberként lépj be, jobb emberként távozz! Tisztelt Szülők, kedves Nyolcadikos és Negyedikes Tanulók! Mindenki számára elismerhető és elfogadható tény az, hogy a jövő sok tekintetben függ gyermekeink,

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény. végrehajtásáról

Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény. végrehajtásáról Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény végrehajtásáról 10. A tájékoztató rendszer és a köznevelési intézmények közzétételi listája 23. (1) A nevelési-oktatási

Részletesebben

Különös közzétételi lista. a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján

Különös közzétételi lista. a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján Különös közzétételi lista a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A

Részletesebben

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója Az iskola neve: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskola OM-azonosítója: 028300

Részletesebben

Közzétételi lista 2015/2016. A 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. alapján. Az iskola neve: ÚJPESTI HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA 189011

Közzétételi lista 2015/2016. A 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. alapján. Az iskola neve: ÚJPESTI HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA 189011 Közzétételi lista 2015/2016. A 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. alapján AZ ISKOLA ADATAI Az iskola neve: ÚJPESTI HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA 189011 Az iskola címe:1048 Budapest Homoktövis utca 100.

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Tájékoztató a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Kedves leendő első osztályosok, Tisztelt Szülők! Hamarosan első osztályba kell íratniuk

Részletesebben

2700 Cegléd, Rákóczi út 46. tel: (53)-310-934, (53)-500-525 fax:(53)-500-625 E-mail: cklg@cklg.hu www.cklg.hu

2700 Cegléd, Rákóczi út 46. tel: (53)-310-934, (53)-500-525 fax:(53)-500-625 E-mail: cklg@cklg.hu www.cklg.hu Beiskolázási tájékoztató a 2015/2016-os tanévre Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium OM azonosító: 032549 2700 Cegléd, Rákóczi út 46. tel: (53)-310-934, (53)-500-525 fax:(53)-500-625 E-mail: cklg@cklg.hu www.cklg.hu

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM KOLLÉGIUM A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM (5500. Gyomaendrőd, Selyem út 109/2.) OM: 028300 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 11. o. Az intézmény küldetésnyilatkozata

Részletesebben

Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium. Nevelési és pedagógiai programja

Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium. Nevelési és pedagógiai programja A Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium Nevelési és pedagógiai programja Békéscsaba 2013. 1 Tartalomjegyzék Bevezető Jogi státus alapító okirat; 1. számú melléklet Az iskola nevelési programja Az

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ Budapest IX. Kerületi Szent Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ A L SÓ TAGOZAT P edagógiai programunkban célul tűztük ki, hogy minden tanulónkat képességének megfelelő szinten

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Különös közzétételi lista Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó legfontosabb információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

VERSEGHY FERENC GIMNÁZIUM A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT RENDJE

VERSEGHY FERENC GIMNÁZIUM A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT RENDJE VERSEGHY FERENC GIMNÁZIUM A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT RENDJE 2013 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. (4) bekezdésének értelmében 2016. január 1-jétől az érettségi bizonyítvány kiadásának

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Davidovits Mózes? 1890-es évek Apai nagyanya Davidovits Mózesné (szül.? Ráhel)?? Anyai nagyapa Csernovits Efraim? 1937 Anyai nagyanya Csernovits Efraimné (szül.? Eszter? 1888/9 Apa

Részletesebben

15/1998. (VII. 27.) RENDELETE

15/1998. (VII. 27.) RENDELETE ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 15/1998. (VII. 27.) RENDELETE BUDAPEST III. KERÜLET, ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL FENNTARTOTT NEVELÉSI- OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN ALKALMAZANDÓ

Részletesebben

OKTATOTT IDEGEN NYELV

OKTATOTT IDEGEN NYELV Az iskola neve: Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda Címe: 5200 Törökszentmiklós, Almásy út 1. Telefon/fax: 06-56/390-002 E-mail: tmbercsenyi@gmail.com Igazgató: Kocsis

Részletesebben

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum. Bolyai János Műszaki Szakközépiskolája és Kollégiuma

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum. Bolyai János Műszaki Szakközépiskolája és Kollégiuma Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Bolyai János Műszaki Szakközépiskolája és Kollégiuma Felvételi tájékoztató 2016/2017 OM azonosító: 203058 Iskolakód: 051402 Telephelykód: 03 Cím: 134 Budapest, Váci

Részletesebben

Igazolás. az adott középiskola pedagógiai programja szerint a középiskolai szakaszt lezáró évfolyam tanévét kettővel megelőző évfolyam tanulójáról

Igazolás. az adott középiskola pedagógiai programja szerint a középiskolai szakaszt lezáró évfolyam tanévét kettővel megelőző évfolyam tanulójáról 1. sz. melléklet (Jelentkezési lap)... Jelentkezési lap OKTV-re tantárgy kategória felkészítő tanár(ok)...... a tanuló aláírása a szülő (gondviselő) aláírása (Csak akkor, ha a jelentkező nem nagykorú.)

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez

Részletesebben

Fakultációs lehetőségek 2013. szeptemberétől az Erkel Ferenc Gimnáziumban

Fakultációs lehetőségek 2013. szeptemberétől az Erkel Ferenc Gimnáziumban Érettségi felkészítés Fakultációs lehetőségek 2013. szeptemberétől az Erkel Ferenc Gimnáziumban Alapvető információk Az iskola az alaptantervi órákon a középszintű érettségi vizsgához nyújt képzést, a

Részletesebben

Kedves Szülők! A leendő első osztályos, tanköteles gyermekek beíratásával kapcsolatos információkra szeretnénk felhívni a figyelmüket.

Kedves Szülők! A leendő első osztályos, tanköteles gyermekek beíratásával kapcsolatos információkra szeretnénk felhívni a figyelmüket. Gödi Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM: 032351 KLIK 122013 Cím: 2132 Göd, Ifjúság köz 1-3. / : (27)532-115 E-mail: godinemeth@invitel.hu : www.godinemeth.hu Kedves Szülők!

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

NTP-TM-13-0003 A szem muzsikája. A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója

NTP-TM-13-0003 A szem muzsikája. A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója Az Orosházi Táncsics Mihály Tehetséggondozó Gimnázium, Szakközépiskola, Általános Iskola és Kollégium Vörösmarty Mihály Tagintézményében az ének-zenei

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben