TISZAUG KÖZSÉG VÍZKÁRELHÁRÍTÁSI TERVE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TISZAUG KÖZSÉG VÍZKÁRELHÁRÍTÁSI TERVE"

Átírás

1 ö é á é ő ü é á é Í ü é ő ö é ő Á Á í á ú é ő Í á é í á á í á é á ö é Ö á é ő ú á á ö é Ö á é ő ü ú ö ö á é é é ő ö é í á í á é ó á ő é ű á ő é ü á é á Í ő é

2 Melléklet: TISZAUG KÖZSÉG VÍZKÁRELHÁRÍTÁSI TERVE Tiszaug, március 25.

3 Tartalomjegyzék 1. A település leírása 2. Természeti viszonyok 3. Belvízvédelem rövid történeti áttekintése, valamint a jelenlegi helyzetkép 4. Felkészülés a védekezésre 5. Védekezési feladatok 6. A védekezés megszűnését követő intézkedések Mellékletek 1. A település területi leírása Tiszaug község az ország fővárosától körülbelül 130 km távolságban, a Tisza folyó bal partján, Dél-alföldi régióban, Bács-Kiskun megyében, a Kecskeméti kistérségben helyezkedik el. Sajátos geopolitikai szerepe révén a DK-i országrészt, benne a Tiszazugot a Duna-Tisza közével összekötő közúti, vasúti tengely mentén speciális híd szerepet tölt be. E híd szerep kulturális, gazdasági téren egyaránt megnyilvánul. A település magterületei a Tisza egykori holt medrének kétoldali folyóháti részén alakultak ki, magasan kiemelkedve a belvizes területekből. Az egykori folyóvölgy jobb oldali folyóhátán húzódik, a folyóhát ívét követve a Rákóczi Ferenc út. Legmagasabb zónájában található az egykori iskola főépülete, a református és katolikus templomok. A bal oldali folyóhát legmagasabb részén helyezkedik a Szőke Tisza Fogyatékosok Otthona. A folyóhát lankásabb részein a település fiatalabb részei épültek fel. A két folyóhát közötti zóna medermaradvány. A medermaradvány peremeit a Kossuth Lajos utca, Széchenyi István utca és Petőfi Sándor utca ingatlanai jelentik.

4 Geográfiai, etnográfiai szempontból a falu a Tiszazughoz tartozik. A község a Tisza teraszára épült, U alakban követte a folyó kanyarulatát. Települési szerkezete halmazos. Házait főleg helyben található anyagokból (agyag, nád, vessző stb.) építtették. Az évi és évi árvíz miatt építkezése nem archaikus. Épületei között gyakoriak a tornácos házak. Tagolatlan társadalmában a cselédek elkülönültek. Tiszaug község közigazgatási területén az ár- és belvízhelyzetet, az Alföld hidrogeológiai - és részben meteorológiai - helyzete határozza meg. Az átlagos csapadékmennyisége egy évben 500 mm körül mozog. Tiszaug területén réti öntés talaj található. A talaj vízgazdálkodása, az üledékrétegek szemcseösszetételétől függően, változó lehet, de általában kielégítő. Az árterületeken időnként (főként tavasszal) túlnedvesedés veszélye áll fenn. Tengerszint feletti magasságot illetően Tiszaug 80 m - 98 m között található. 2. Természeti viszonyok Magyarország a Duna vízgyűjtőjén, a Kárpát-medence (Közép-Duna medencéje) legmélyebb, döntően alföldi részén helyezkedik el. A folyók nyugatról, északról, illetve keletről lépnek a területére és déli irányban távoznak. Területén vannak Közép-Európa legnagyobb felületű sekély tavai, a Balaton, Velencei-tó és a csak részben Magyarországhoz tartozó Fertő-tó. Az országban morfológiailag három területtípust lehet megkülönböztetni: síkvidéki területeket (Alföld a Duna-Tisza közi hátsággal, Kis-alföld), a dunántúli dombságot és a DNY-ÉK csapásirányú Dunántúli- és Északi-középhegységet, illetve az önálló szigethegységeket. A medencéket laza törmelékes üledék tölti ki, a hegységeket és a medencék aljzatát konszolidált, túlsúlyban üledékes, kisebb részben magmás alaphegység típusú kőzetek alkotják. A Kárpát-medence mérsékelt éghajlati övezetbe tartozik és erős kontinentális hatás alatt áll. Különböző irányú és jellegű időjárási frontok találkozási helye. Az éves csapadék mértéke átlagosan 600 mm és mm/év szélső értékek között változik. A párolgás és a növények által a levegőbe juttatott víz mértéke mm/év, tehát gyakran eléri, vagy meghaladja a csapadék éves mennyiségét. Évente átlagosan 2000 órán keresztül süt a nap. A csapadékhiány hazánkban nem minden évben jelentkezik. A nyári félév átlagos csapadékhozamát a következő ábra mutatja be.

5 Forrás: In.: Vannak évek, amelyekben az elöntési veszély és a vízhiány egyaránt előfordul. Az átlagosan tízévenként bekövetkező aszályosság mértékét a következő ábra szemlélteti. Ha az index meghaladja a 7-es értéket, abban az évben súlyos növényi károsodások várhatók. Forrás: In.: Forrás: In.: Az elmúlt közel két évszázad alatt a mentesítési munkálatok eredményeképpen a tényleges elöntések a korábbiaknak a töredékére zsugorodtak. Az utóbbi fél évszázadban előfordult elöntéseket mutatja a következő ábra. Tanúsága szerint a belvízi elöntések gyakorisága magas, belvizek az évek 80%-ában fordulnak elő. Kiterjedésük azonban változó és az utolsó ötven évben csökken. Ennek oka egyrészt a művek hatása, másrészt az utóbbi évtized csapadékhiánya.

6 Forrás: In.: 3. Belvízvédelem rövid történeti áttekintése, valamint a jelenlegi helyzetkép A XIX. századi folyószabályozást megelőzően Tiszaug környékét (mélyebb fekvésű területeket) tartósan vagy időszakosan víz borította. A folyószabályozás során jelentékeny belvízvédelmi rendszert építettek ki. A rendszerváltást követő gazdaságszerkezeti átalakulás következményeként jelenleg a két meghatározó tulajdonforma a magán és az önkormányzati. A mai belvíz védelmi rendszert a negyvenes évek tapasztalatait figyelembe véve az ötvenes években építették ki. A mezőgazdaságban az elmúlt fél évszázadban két elemi erejű tulajdonváltás volt. Először a 60-as/70-es évek szövetkezetesítése, majd az 1990-et követő évek átrendeződése. Mindkettő meghatározó mértékben befolyásolta a terület vízgazdálkodását, a védelmi rendszer érdemi változása, azaz fejlesztése nélkül. Az 1999-es esztendő tapasztalatai bebizonyították, hogy az Alföld - a Tisza vízgyűjtő területén - sajátos földtani, morfológiai és hidrológiai adottságai miatt, szélsőséges időjárási viszonyok esetén, még a vízelvezető rendszerek jelentős fejlesztései ellenére is kialakulhatnak napjainkban - és valószínűleg a jövőben is - katasztrofális méretű belvízi elöntések. Vízügyi műszaki védelmi eszközökkel, módszerekkel ezeket megakadályozni nem tudjuk, csupán mérsékelni, illetve időtartamukat csökkenteni. A belvíz tízezrek életét, megélhetését fenyegeti, vagy teszi lehetetlenné a védekezést, nem lehet leszűkíteni csak műszaki-technikai kérdésekre, a helyi társadalmat érintő összes kérdésre ki kell terjeszteni a vizsgálatot. Az 1999-re kialakult belvízhelyzet közvetlen előzményei a következőkben összegezhetők. Mintegy két évtizede nem volt jelentős méretű belvíz. Ebben az időben a vízügyi szakma jelentős többsége talajvízszint csökkenésről, az Alföld szikesedéséről beszélt, figyelmen kívül hagyva egyszerűen azt a tényt, hogy miközben az Alföld 60%-án valóban jelentősen csökkent a talajvízszint, a maradék 40%-án vagy folyamatosan emelkedett, vagy stagnált. Egyes vízügyi szakemberek előre kimutatták a belvízveszélyt és ennek várható nagysága sem volt a szakértők előtt ismeretlen. Legfeljebb kétkedés fogadta szavaikat. A legcsapadékmentesebb években is rendszeresen évi többezer hektáron volt a tavaszi időszakban belvíz. A rendszerváltás után felaprózódó földterületek tulajdonosai nemcsak elhanyagolták a belvízelvezető csatornák karbantartását, hanem jelentős részüket egyszerűen beszántották. A talajművelés kisgazdasági módszerei is akadályozták a belvízvédelem hatékonyságát.. Egy adott területet úgy kell ellátni vízelvezető csatornahálózattal, hogy ha a terület szomszédságában lévő terület magasabb tengerszint feletti magasságú, akkor a csatornázandó területet meg kell védeni a területre folyó más vizektől. Fontos, hogy az úthálózat is mindig védve legyen. Fontos, hogy mindig a magasabb terület felől kell az alacsonyabb terület felé vezetni a vizet. A vízelvezető csatornáknak mindig egymásba kell torkolnia, tehát egy főcsatornából áll és több mellék ék több táblaközi csatornákból. Befogadóban kell végződnie a főcsatornának, ahová a felesleges vízmennyiséget el lehet vezetni. Lehet folyó, tó esetleg víztározó. A vízelvezető rendszer főcsatornái és ezek műtárgyai az állami kezelésben lévő főművek. E főcsatornák vízszállítása általában meghaladja a 2 m3/s-ot. A művek kezelését a területileg illetékes vízügyi igazgatóság végzi. A mellékcsatornák a társulati kezelésben levő üzemközi művek. A mellékcsatornák vízszállítása általában 1-3 m3/s vízhozam között mozog. A rendszer e mellékcsatornái csatlakoznak a főcsatornába. A legnagyobb esés akkora lehet, hogy a kialakuló sebesség következtében ne keletkezzenek káros kimosások. Ha a sebesség túl nagy, akkor fenéklépcsőt vagy surrantót kell tervezni. Nagyobb szállítású

7 csatornákban általában 10 cm/km, kisebb csatornákban cm/km minimális esést kell biztosítani. Befogadónak azt a vízfolyást választjuk általában, amelybe a terület vizei a legkönnyebben bevezethetők. A víz minél rövidebb úton jusson a befogadóba, egy-egy befogadóba ne legyen sok bevezetés, célszerű lehet több befogadó választása, a bevezetés lehetőleg gravitációs legyen. A felszíni vízelvezetés a vízgyűjtőterületnek a befogadóhoz való viszonya szerint három féle megoldású lehet: gravitációs levezetésű, ha a befogadó legnagyobb vízszállításai alacsonyabbak a terepnél, vagy ha magasabbak is, de az árhullámok rövid időtartamúak, és a vízgyűjtő terület kis kiterjedésű szivattyús átemelésű, ha a befogadó legnagyobb vízállása magasabb a terepszintnél, az árhullámok hosszú ideig tartanak, és a vízgyűjtő terület nagy kiterjedésű vegyes, azaz gravitációs levezetésű és szivattyús átemelésű rendszer, ha a befogadónak a terepnél magasabb árhullámai egyes esetekben tovább tartanak a mezőgazdaság által megkívánt levezetési időnél, ugyanakkor a középvizei alacsonyabbak a terepnél. Műtárgyak a felszíni víz elvezető hálózatnál a következők: az esést összpontosító művek (fenéklépcsők és surrantók) a csöves építmények (csőátereszek, beeresztők, bujtatók, csőzsilipek, stb.) a hidak a kisebb duzzasztó és záróművek (tiltók és zsilipek) a szivattyútelepek. Talajviszonyok: Földtani szempontból Tiszaug térsége az úgynevezett Dél-Tisza-Völgyi tájegység északi részéhez tartozik, mely folyóvízi eredetű felszíni formákkal tagolt, medrekkel, morotvákkal behálózott ártéri szintű síkság. A korábban elvégzett fúrások alapján egységes talajviszonyokra lehet következtetni. 0,6-1,0 m, térszint alatti mélységig feltöltött talaj (anyaga: barnásszürke agyag, iszap) illetve barnásszürke humuszos agyagos homok található, mely változó összetételű és tömörségű. Alatta -2,3 méterig sovány agyag, mélyebben és a többi helyen mindenhol sárgásbarna, szürkés-sárga löszös, iszapos homok, homokliszt található. A löszös homok, homokliszt réteg közepes tömörségű, száraz, gyenge vízáteresztő képességű, de áztatásra érzékeny talaj. A régebbi vizsgálatok alapján becsült átlagosítható jellemzői: mértékadó szemnagyság: 0,08-0,15 mm egyenlőtlenségi együttható: 8-20 iszap + agyagtartalom: % térfogatsűrűség (természetes): 1,88-1,92 to/m3 vízáteresztőképességi együttható: cm/sec Talajvíz: Az egykori feltárások csak három helyen érték el a talajvizet, melyek különböző időpontban -4,5-8,0 méter között változtak. A konkrét helyen történt régi vizsgálatok becsléssel -4-5 méter terep alatti maximális talajvizet adtak meg. A terület talajvíz viszonyait a térség sajátos hidrológiai helyzete határozza meg. Az élő-tisza gátja mellett árvizes időszakban a terepet megközelítő talajvízszint is kialakulhat, egyébként az ingadozás az 5-6 métert is elérheti. A Tisza árvízszintjénél 4-5 méterrel mélyebben tartott vízszintű holtág partvonala mentén változó szélességű depressziós sáv alakul ki, ahol a térszint alatti -3-4 méterig emelkedhet csak a talajvízszint. Árvizes időszakban a közbenső területrészen így áramlással is kell számolni. Az élő-tisza, Kis-Tisza és Rákóczi út között -1,0-1,5 méter maximális, az említett utcák és a holtág között -1,0-1,4 méter között csökkenő szintű maximális talajvíz tételezhető fel. Az előző évek belvízvédelmi összefoglalója: A szokottnál is nagyobb esőzések, s az ebből következő rendkívüli csapadékmennyiség két évben jelentett potenciális veszélyt ben és 2013-ban kellett belvízvédelmi készültséget elrendelni. A veszélyeztetett területek közé tartoztak az alább részletezett területek. Mind a két évebn a legnagyobb készültségi fok a II. fokot érte el. 4. Felkészülés a védekezésre Ez tulajdonképpen a védekezést megelőző (preventív) szakasz.

8 A települési Vízrendezésnek, illetve az önkormányzati védekezésnek alapvetően hármas tagozódásnak kell megfelelnie: a felszínen megállt csapadékvíz összegyűjtése és rendezett elvezetése a befogadó helyekre, magas szintű talajvizek elvezetése és a talajvizek csökkentése, szabályozása, a védekezés effektív végrehajtása - amennyiben szükséges - mentés, kitelepítés, szükségelhelyezés. A hirtelen jött időjárási jelenségek (csapadék) - amennyiben a csapadékvízhálózat, szivattyútelepek kapacitását meghaladó terhelést okoznak - a község épített környezetében jelentős károkat okozhatnak. Az esetleges károk csökkentése vagy elkerülése érdekében a szokásos Üzemelési, karbantartási feladatokon túlmutató intenzív beavatkozás válhat szükségessé. A rendkívüli időjárás elleni védekezés elsőrendű feltétele a vizek gyors elvezetését szolgáló művek kiépítésén túl a funkciónak ellátására képes állapotban való fenntartása; tehát a megelőző védekezés. Ugyancsak fontos, hogy a védekezésben részvevők ismerjék a csapadékvíz-elvezető hálózat rendszerének aktuális állapotát, a meglévő szűk keresztmetszeteket. A felkészítési időszakban pontosítani kell: a helyi vízkár-elhárítási terveket és szabályzatokat, a közerő mozgósítási terveket, az együttműködő szervek bevonásával a mentési, kitelepítési és visszatelepítési terveket, az igénybe vehető technikai eszközöket, gépeket, anyagokat. A védekezés eredményes végrehajtása érdekében a védekezésen kívüli időszakban az Önkormányzat mindenkori polgármestere és jegyzője az alábbi feladatokat látja el: Elkészíti az Önkormányzat helyi vízkár-elhárítási tervét. Aktualizálásáról folyamatosan gondoskodik. Az Önkormányzat kezelésében lévő műtárgyat minden év októberében-novemberében felülvizsgálja az érvényes utasítások szerint egy erre kijelölt bizottság élén. A felülvizsgálatot a KÖTIVIZIG-el és a Megyei Katasztrófavédelmi Kirendeltséggel közösen célszerű elvégezni. A tapasztalatokat valamennyi érdekelt bevonásával értekezleten kiértékeli, erről jegyzőkönyvet készíttet. A jegyzőkönyv alapján intézkedési tervet készíttet a feladat meghatározásával, annak határidejének és a végrehajtásért felelős személy megjelölésével. A bejárásra meghívja a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Tiszakécskei Kirendeltség képviselőjét. A polgármester távollétében annak teljes jogú helyettese a jegyző. A sikeres védekezés elsőrendű feltétele a vízelvezető művek (vízfolyások, csatornák, árkok) kiépítése, fejlesztése, védképes állapotban való tartása, működőképességének megőrzése, azaz a preventív védekezés, vagyis a védekezést megelőző tevékenység. Kiépítésük elsősorban a rendelkezésre álló mindenkori pénzügyi-gazdasági alaptól, a veszélyeztetettségtől és a vezetői döntéstől függ. A település vízrendezési feladataival kapcsolatos kötelezettségeket a vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó 120/1999. (VIII.6.) Korm. rendelet 10. -a tartalmazza. Eszerint a fenntartó a természetes vízfolyások és belvízcsatornák, a nyílt csapadékvíz-elvezető csatornák, árkok, a zárt rendszerű csapadékvíz-csatornák, a tározók, záportározók, szivattyútelepek és egyéb műtárgyak fenntartásával gondoskodik arról, hogy azok az önkormányzat jogszabályban meghatározott, helyi vízkárelhárítási és vízrendezési feladatainak ellátása során, a tervezett funkció ellátására alkalmasak legyenek. Gondoskodni kell különösen a vízfolyás- és csatornamedrek vízszállító képességének megtartásáról (így például kaszálás, iszapolás), az elfajult medrek helyreállításáról, a töltések, burkolatok helyreállításáról, gyepfelület pótlásáról, stb. A védekezésre való felkészültséget segíti ezen kívül a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet is. Az önkormányzati művek felülvizsgálatát minden év őszén (lehetőleg novemberig) végre kell hajtani a

9 - befogadók állapotát illetően - nyílt és zárt árkok, illetve csövek állaga, feliszapoltság, a esetleges eltömődések (út, utcák árkai) - átemelők - út alatti átereszek - hordalékfogó gátak és udvaraik tekintetében. A megállapításra került hiányosságokat (fontossági sorrendben) sürgősen meg kell szüntetni. A felülvizsgálatot vízkár-esemény után is le kell folytatni a szükséges helyreállítási feladatok meghatározása végett. Szintén el kell végezni a vízkár-elhárítási terv évenkénti aktualizálását. A Közerő mozgósítási tervet, a Közerő kiállítási tervet, a Kiürítési és mentési tervet, valamint a Védekezési anyagokra vonatkozó táblázatokat a 3. sz., 4. sz. 5. sz. illetve 6. számú mellékletek tartalmazzák Tiszaug Község belterületi vízelvezető rendszerében burkolt, és nyílt vízelvezető árok egyaránt fellelhető. A csatornák befogadó- és áteresztőképessége optimális. Kockázati helyszínek A Kis-Tisza utca a település egyik veszélyeztetett része, a legmélyebben fekvő rész. A lakóingatlanok nincsenek veszélyben, mert az udvarokból a belvíz a Holt-Tisza felé gravitációsan távozik. Az utcában felgyülemlett felszíni vizeket szivattyúval tudják eltávolítani. Vízelvezető ill. szikkasztó árok nincs, s nagyfeszültségű földkábel miatt nem is megoldható. A Szabadság, a Dózsa György, a Hunyadi János utcák területei gyakorta belvízi elöntésre kerülnek. Az áteresz szintbehozásával, az árkok folyamatos tiszításával mondhatni, hogy a belvíz által okozott probléma nem okozhat gondot. Alapfeltétele ennek a folyamatos karbantartás. Megemlítendő még a harmadik belvizes terület az ún. háromszög területe, amely még külterület, de üdülőházas beépítése következtében jelölése indokolt. 1. ÁBRA Tiszaug szövettana A belvizes területek fölös vizeinek elvezetése eltérő megoldásokat kíván, attól függően, hogy mely területen jellemző, és az adott területnek milyen a geomorfológiai viszonyai. A terület úthálózatához (szövettanához) igazodó elvezető árkok szintezés alapján történő mélyítése, és a befogadóba való elvezetése megoldja a hóolvadékvizek és esővizek okozta belvízgondot. A nyomás alatt álló, a Tisza árvizes időszakában kialakuló belvizek elvezetése csak abban az esetben jár eredménnyel, ha a befogadó Holt-Tisza vízszintje nem duzzasztja

10 vissza a levezető csatornában összegyűlő belvizet, azaz képes befogadni. Ez esetben a Holt-Tisza vízállásának szabályozása elengedhetetlen. 2. ábra. Tiszaug belvízveszélyes területei A település központi részén húzódó medermaradványban felhalmozódó belvíz befogadója az ún. Böcs. A Hunyadi János utca két oldalán található természetes mélyedések (időszakos tavak) felé történő vízkormányzás megoldja a középső belvizes zóna problémáit. A megoldás érdekében szintezést követően a Böcs irányába tartó gyűjtő és levezető árkok kimélyítése indokolt, a vízáramlást akadályozó tárgyak eltávolításával, az átereszek tisztításával a probléma megoldható. A Böcs feles vizeinek befogadója a Holt-Tisza. A következő belvizes zóna a medermaradvány bal oldali folyóhátának túloldali területe. E térség feles vizeinek befogadója a folyó Tisza. A Szabadság utca melletti árok gyűjti össze és vezeti a befogadóba a térség belvizeit. E gyűjtő irányába kiképzett, ma még nem funkcionáló árokrendszer kiépítése megoldaná e térség belvízproblémáit. A Hunyadi János és Dózsa György utca érintett szakaszainak belvizeit a Böcs irányába vezető zárt csatorna is elvezetheti, ennek kiépítése költségesebb, a Tisza vízvisszaduzzasztó hatása azonban áttételesen jelentkezne, míg a Szabadság utcai levezetésnél az közvetlenül érvényesül. A tiszaugi Holt-Tisza tehát a legfontosabb belvízbefogadója a településnek. E morotva azonban nem csak a belterület irányából kap vízutánpótlást. Vízgyűjtő területe jóval kiterjedtebb, más települések közigazgatási területeit is érinti. Három fő belvízcsatorna táplálja a külterület felől. 3. ÁBRA Tiszaug külterületének vízrajza

11 Tisza Holt-Tisza Jelmagyarázat: 1. Belterület, 2., 3., 7.,8, 9, 11.,13. Árok, 4. Közút, 5. Vasúti töltés, 6.,10.,12.,Csatorna, 14. Töltés A 10. számmal jelzett csatorna a Tiszakürt irányából érkező belvizeket is összegyűjti és levezeti a Holt-Tiszába. A 6. számmal jelzett csatorna a Tisza egykori medermaradványában összegyülekező belvizeket szállítja a befogadó Holt-Tiszába. Valószínű, hogy e medermaradvány és a belterület középső medermaradványa valamikor szerves egészet alkotott. A külterületi medermaradvány baloldali folyóhátán, annak legkiemelkedőbb részén helyezkedik el az egykori kúria, később építőtábor megmaradt épületromjai. A belvízrendszer főbb adatai Összes csatorna (nyílt, zárt) hossz: fm (90%-ban csatornázott) Kiemelten fontos belvízeleveztő csatornák: fakadóvíz, belvízelvezető árok 985. hrsz 550/25 hrsz. 550/9 hrsz. 297 hrsz. 507/4 hrsz. árvízi, fakadóvíz elvezető árok 6/7 hrsz. belvízvédelmi szivattyú 070 hrsz. csapadékvíz elvezető 0148/9 hrsz. További csatornák, árkok felsorolása: Sorszám Megnevezés Helyrajzi szám 1 Szivattyúház és udvar 070/ / / 2 ÁROK 151/ / / 3 ÁROK 151/ / / 4 KIVETT-CSATORNA 0140/ / / 5 Kivett-csatorna 0128/ / / 6 Kivett-csatorna 095/ / / 7 Kivett-árok 0148/ 9/ /

12 8 Kivett-árok 203/ / / 9 Kivett-árok 72/ / / 10 Kivett-árok 9/ / / 11 Kivett-árok 3/ / / 12 Kivett-árok 094/ / / 13 Kivett-árok 094/ / / 14 Kivett-árok 058/ / / 15 Kivett-árok 045/ / / 16 Gyep-rét és árok 0148/ 34/ / 17 Faluvégi száraz böcs 294/ / / 18 Faluvégi kiszáradt böcs 296/ / / 19 Vízállás Holt-Tisza víz 074/ 14/ / 20 Holt-Tisza víz 079/ 2/ / 21 Gyep-legelő, árok 0148/ 39/ / 22 árok 0127/ 2/ / 23 árok 0118/ 5/ / 24 árok 032/ / / 25 árok 037/ / / A védművek felülvizsgálati rendje - Az Önkormányzat elkészíti az őszi műtárgyak felülvizsgálati programját, lebonyolítja a bejárást és az azt követő kiértékelő értekezletet. A tapasztalatok alapján intézkedési tervet készít. - Az intézkedési terv időarányos végrehajtását ellenőrzi. A tapasztalatokról minden év szeptember 30-ig feljegyzést készít. - Gondozza és karbantartja a Helyi Vízkár-elhárítási Tervet. A bekövetkező változásokat átvezeti. - Ellenőrzi a műtárgyak és tartozékaik állapotát. 5. Védekezési feladatok A védekezés általános alapelvei Az évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról előírja az Önkormányzat ezirányú feladatait 4. (1) bekezdés f./ pontja: helyi vízrendezés és vízkár-elhárítás, belvízvédekezés. A településen kívüli külterületen a védekezési munkálatokat (belvízvédelmi művek működtetését) elsődlegesen az Önkormányzat, majd a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság saját hatáskörben végzi. Az Önkormányzat kezeli a belvízvédelmi csatornákat és a 070 hrsz-ú szivattyútelepet. A község belterületén a védekezési munkálatokat az Önkormányzat saját hatáskörben végzi a helyi vízkárelhárítás fokozatai szerint. A helyi szakmai, technikai lehetőségeket meghaladó igényű védekezés esetén elsősorban a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz, a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatósághoz, valamint a Tiszakécskei Polgári Védelmi Kirendeltséghez és az együttműködő szervekhez kell fordulni. A védekezés elrendeléséért, igazgatásáért a község mindenkori polgármestere, mint védelemvezető egyszemélyben felelős. Ezt a felelősségi jogkört a évi LVII. Törvény (a vízgazdálkodásról) határozza meg. A védelemvezetői

13 feladatok további ellátásához szükséges joghatályi háttért az alábbi törvények biztosítják: Évi CX. Törvény a honvédelemről évi XXXVII. Törvény a polgári védelemről..a védekezés szervezete, mechanizmusa, eszközei A védekezés szervezetét, mechanizmusát a veszélyhelyzettől függően elrendelt belvízvédelmi fokozatok határozzák meg, biztosítva az egymásra épülés elvét. 1.) Kisebb és fokozott védekezés esetén az Önkormányzat saját hatáskörben, saját dolgozóival és rendelkezésre álló technikai eszközökkel látja el a védekezési feladatokat. Továbbá a csatornák tisztítására a polgármester közhasznú munkásokat foglalkoztat. 2.) Rendkívüli védekezés esetén elsődleges együttműködő és azonnali beavatkózó lehet a Tiszakécskei Városi Tűzoltóság. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény a hivatásos önkormányzati tűzoltóságoknak fő feladatként a tűzoltást, a kárelhárítást és a műszaki mentést határozza meg. A kárelhárítás fogalomkörébe beleilleszkedik. a belvíz elleni védekezés. Az önkormányzatoknak lehetőségük van közhasznú munkavégzésre, így helyi vízkár elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok végrehajtására, átereszek tisztítása, gyomtalanítás, kotrás, területcsapolás, árokásás. Nagykiterjedésű, vagy tartós vízkár elleni védekezés során igénybe kell venni az önkormányzatok alkalmazásában nagyobb létszámú szervezett lakossági erőforrásokat, azaz a szervezett közerőt. Az évi XXXVII. törvény (a polgári védelemről) 2. (2) bekezdés j.) pontja alapján a polgármester polgári védelmi szervezetek alkalmazását határozza meg. Továbbá, ugyanezen törvény 26. (3) bekezdése alapján veszélyhelyzetben ideiglenes polgári védelmi szolgálatot rendel el belvízvédelmi csoportként, a szükséges beavatkozás céljára. Feladata: - megelőző védelmi intézkedések végrehajtása, csatornafigyelő szolgálat ellátása - belvízvédelmi műszaki létesítmények (árkok, csatornák) karbantartása, kiépítése. - emberek, állatok, termények és az anyagi javak kimenekítésében való részvétel - egyéb védelmi munkák ellátása. Védekezésbe bevont szervezetek eszközei: A tűzoltó-parancsnokság a beavatkozáshoz az alábbi felszerelésekkel. és feltételekkel rendelkezik: gépjárműre épített szivattyúk, hordozható szivattyúk és az ezek szállításához szükséges technikai eszközök,

14 a víz továbbítására átemelő szivattyúk, tömlők ( vízelvezetés nagyobb távolságra). Közmunkások és szervezett közerők: a község területén rendelkezésre álló kisgépek, szivattyúk, szerszámok, az önkormányzat és a gazdálkodó szervezetek által biztosítható munkagépek és kézi szerszámok. Polgári védelmi szervezetek: a település polgári védelmi szervezeteinek megalakítási tervében szereplő technikai eszközök - szükség szerint - megerősítve a szomszédos települések polgári védelmi szervezeteinek technikai eszközeivel. Belvízvédelmi csoport: szivattyúk, munkagépek, - tehergépkocsik, kézi szerszámok. A korábbi tapasztalatokból kiindulva a zónánként előfordulható vízkáreseményekre való tájékoztatást sz alábbi összefoglaló táblázat ad. Helyi vízkár kialakulás és jellege Zóna érintettsége, veszélyeztetettsége Z1 Z2 Gyors hóolvadás Gyors hóolvadás esőzéssel Átlagostól nagyobb mennyiségű csapadék Rövid idejű (nagy intenzitású) csapadék + + Jelentős árvíz Jelmagyarázat: - Érintettség, veszélyeztetettség: - kicsi - közepes - nagy - Egyidejű árvíz esetén a veszélyeztetettség: o - nem változik + - kicsit nő ++ - közepesen nő jelentősen nő Fenti táblázatban foglaltak szerinti káreseményre kell felkészülni, illetve védekezést kell folytatni ellenük. Z1: Az első veszélyeztetettségi zónába a Szabadság utca Dózsa György utca Hunyadi János utca által határolt területek tartoznak. Ebbe a körletbe túlnyomórészt lakóingatlanok tartoznak, valamint egy-két telek. Az esőzések hatására a terület nyíltszíni árkai eltömődhetnek, eliszaposodhatnak, ezekből a vizet le kell szivattyúzni. A megelőző időszakban a folyamatos karbantartás, tisztítás, szélesítés indokolt. Ezen felül az ingatlantulajdonosok figyelmét fel kell hívni az ingatlanuk előtt lévő nyíltszíni árkok és átereszek tisztítására, karbantartására. Z2:

15 Ebbe a zónába sorolható a Kis-Tisza utca teljes hosszában. A lakóingatlanok nincsenek veszélyben, mert az udvarokból a belvíz a Holt-Tisza felé gravitációsan távozik. Az utcában felgyülemlett felszíni vizeket szivattyúval kell eltávolítani. Mindegyik zónára vonatkozik: Szükségárkokat kell ásni, melyek képesek a rendkívüli vízmennyiséget elvezetni. A településen kiépített vízelvezető rendszer elegendő az általános csapadék és belvíz elszállítására. 1. Z1: Dózsa György, Szabadság és Hunyadi u által határolt terület

16 2. Z2: Kis-Tisza utca A vízelvezetési sorrend kialakításában a mentesítendő területen található települések érdekeit össze kell hangolni. A helyi vízkárelhárítás fokozatait minden esetben a helyi védelemvezető állapítja meg és a fokozatnak megfelelően rendeli el az ügyeleti szolgálatot és tájékoztatja a területileg illetékes vízügyi igazgatóságot a fokozat elrendeléséről. I. fokozatot a védelemvezető akkor rendel el, ha a település csapadékvíz elvezető csatorna rendszere 80 %-os telítettséget mutat, szivattyúzási igény jelentkezik, vagy egyes mély fekvésű település-részeken kisebb elöntés keletkezik, és további kedvezőtlen belvízi helyzet várható. II. fokozatot a védelemvezető akkor rendel el, amikor a folyamatos vízelvezetés ellenére a csapadékvíz-elvezető csatornák telítettek, a szivattyúzási igény egyre növekszik és a meteorológiai előrejelzés alapján további csapadék várható. III. fokozatot a védelemvezető akkor rendel el, amikor a mélyebb fekvésű területek, utcák, pincék, víz alá kerültek és a fokozott védekezés ellenére az ingatlanok, lakóházak állagát vízkár fenyegeti. A védelemvezető (polgármester) a védekezés területi műszaki irányítását, vezetését egyszemélyi felelősséggel látja el. Köteles gondoskodni a vizek kártétel nélküli levezetéséhez szükséges minden műszaki és szervezési intézkedés elrendeléséről és végrehajtásáról. Működése során egyeztetnie kell és kapcsolatot kell tartania a szomszédos önkormányzatokkal, a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatósággal, és a Tiszakécskei Polgári Védelmi Kirendeltséggel. A védelemvezető feladatai: A védelmi helyzetnek megfelelően védelmi készültséget rendel el a településen. A védekezés állandó figyelemmel kisérése, a védekezési tevékenység központi irányítása. A védekezési helyek ellenőrzése. Az ellenőrzés idejének és megállapításainak rögzítése a védelemvezetési naplóban. A védekezéshez szükséges munkaerő mozgósítása, anyag és felszerelés irányítása, utánpótlása. A védekezési költségek elszámolásához szükséges adatok, különösen a védekezésnél dolgozók munkájának, a védekezéshez igénybevett gépek, felszerelések és anyagok felhasználásának folyamatos nyilvántartása.

17 a vízállás változások leolvastatása, feljegyzése a meglévő vagy ideiglenes vízmércéken és ezen adatok igény szerinti továbbítása naponta a Megyei katasztrófavédelmi szervnek, és az KÖTIVIZIG műszaki ügyeletének tájékozódás a várható hidrometeorológiai helyzetről a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnál. a település lakosságának tájékoztatása a kialakult helyzetről és a várható intézkedésekről a védekezéshez szükséges munkaerő mozgósítása, irányítása, anyag és felszerelés biztosítása, utánpótlása Gondoskodik a védekezésbe bevont állomány munka- és balesetvédelmi felkészítéséről. a védekezésben részt vevők foglalkoztatása, ellátása, elszállásolása, nyilvántartása és munkájuk irányítása, felügyelete a káros vizek lehetséges legkevesebb kártétellel történő levezetéséhez szükséges valamennyi műszaki intézkedés elrendelése, végrehajtása és ellenőrzése a jég okozta vízkárveszély elhárításával kapcsolatos feladatok megszervezése ha az elvezetendő vízmennyiség meghaladja a levezető csatornahálózat vízelvezető (emésztő) képességét, a vízlevezetés sorrendiségének megállapítása a mentesítendő területek figyelembevételével a védekezési költségek elszámolásához szükséges adatok, különösen a védekezésnél dolgozók munkájának, a védekezéshez igénybevett gépek, felszerelések és anyagok felhasználásának folyamatos nyilvántartása ha a meglévő anyagok, eszközök és felszerelések a védekezés ellátáshoz nem elegendők, kiegészítésüket kérni a vízügyi igazgatóságtól, amit az térítés ellenében köteles teljesíteni, feltéve, ha azokat saját, vagy egyéb már folyamatban lévő más védekezési munkáinál nélkülözheti a lakók, továbbá a berendezések, felszerelések, vagyontárgyak elszállítása a veszélyeztetett épületekből és létesítményekből, és az erre a célra kijelölt épületekben való elhelyezése (a mentést, kiürítést, visszatelepítést a megyei védelmi bizottság vezetője rendeli el) helyi műszaki felkészültséget meghaladó védekezés esetén az illetékes vízügyi igazgatóságtól műszaki tanácsadó kirendelését kezdeményezni a védekezés során a csatlakozó állami vízfolyás- vagy csatornaszakaszokra, illetőleg területekre kiható nagyobb arányú műszaki beavatkozásokhoz (töltésátvágás, síkvidéken mederelzárás, vésztározás, stb.) előzetesen meg kell szerezni a vízügyi igazgatóság kezelői hozzájárulását, illetve az érintett hatóságok, szakhatóságok engedélyét, hozzájárulását. Döntési jogköre az alábbi: - készültségi fokozatok elrendelése és megszüntetése, - helyi védelmi bizottság összehívására javaslattétel, - közerő és közmunkások kivezénylése, - műszaki és anyagi segítség kérése, - fegyveres erők segítségének kérése, - polgári védelmi erők alkalmazása, - ideiglenes polgári védelmi szolgálat elrendelése, - szükség szerint rendelkezik a működési területén lévő valamennyi vállalat, intézmény, társaság, magánszemély munkaereje és munkaeszköze felett, - jogkörét átruházhatja (távollét, pihenőidő), vagy megoszthatja helyettesével. Ezt írásban, rögzíteni kell az Ügyeleti naplóban, ahol a helyettes aláírásával veszi tudomásul azt. A védekezési munkákról napi jelentést készít, vagy készíttet, melyet továbbít a Bács-Kiskun Megyei Védelmi Bizottság és a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság részére, valamint 1 pld-t helyben tárol. Bármely fokozat elrendeléséről készült határozatról értesítést kell küldeni a Bács-Kiskun Megyei Védelmi Bizottságnak és a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Műszaki Ügyeletére és a Bács- Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. Védelemvezető helyettes: a védelemvezető távollétében vagy annak pihenőidejében teljes jogkörű helyettese. Ez a mindenkori jegyző. Az önkormányzat székhelyén a védekezés idején műszaki ügyeletet kell tartani. Az ügyeleten naplót kell vezetni, amiben rögzíteni kell a készenlét elrendelésének időpontját, be kell jegyezni a védekezés minden eseményét, a végzett munkákat és részletes leírásukat, a velük kapcsolatos valamennyi adott és kapott utasítást. A védekezési

18 tevékenységről naponta reggel 8 óráig az illetékes vízügyi igazgatóság műszaki ügyeletére jelentést kell küldeni. A védekezés során a veszély helyzettől függően fokozatok rendelhetők el. A védekezésbe bevonható szervek általános feladata: Települési Polgári Védelmi Parancsnokság feladata: ( amennyiben készenlét kerül számukra elrendelésre): a védelemvezetői döntések előkészítéséhez adatok beszerzése, rendszerezése, elemzése, védekezési stratégia meghatározásához az információk elemzésével alternatívák kidolgozása, jóváhagyott stratégia alapján javaslattétel az alkalmazandó védekezési módokra, a kiürítés és mentés megszervezése és figyelemmel kisérése, a hidrometeorológiai adatok alapján prognosztizálja az elöntésre kerülő terület nagyságát, a döntések végrehajtásának megtervezése, ellenőrzése, valamennyi védekezési feladat tekintetében, összehangolja az együttműködő szervek munkáját, előkészíti a polgári védelmi szervezetek riasztását, alkalmazását, felszerelését, ellátását, előkészíti a lakosság tájékoztatásához szükséges adatokat, kidolgozza a magatartási szabályok bevezetésének elveit. Önkormányzat gondoskodik a belvíz-elvezető rendszer folyamatos karbantartásáról, a rongálódások miatti szabálysértési eljárások lefolytatása, a belvízvédelmi terv, valamint a terv mellékleteinek pontosítása, segítség igénylése, ellátási feladatok végrehajtásának biztosítása, kárfelmérés végrehajtása, veszélyes anyagot tároló üzemek adatainak pontosítása, a veszélyeztetett állatállomány kimenekítésének, ellátásának nyilvántartása, a településen működő mezőgazdasági társulások technikai eszközeinek nyilvántartásba vétele / a védekezéshez használható vízszivattyúk, permetező gépek / évenkénti pontosítása, Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság : védekezés esetén a felmerülő problémák kezeléséhez szakmai segítségnyújtás biztosítása. Megyei Védelmi Bizottság: önkormányzatok védekezéséért felelős Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság önkormányzatok védekezéséért felelős Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Tiszakécske riasztás és helyszínre érkezés után az azonnali beavatkozási feladatok végrehajtása, ezen belül: a belterületen összegyűlt csapadék külterületre, illetve mélyebb fekvésű területre való szivattyúzása, a belterületen álló csapadék zárt rendszerbe való bevezetése, illetve a kettő kombinációja, szükség esetén segítség kérése a szomszédos tűzoltóságoktól, közreműködés a lakosság, az értékek mentésében. Polgári Védelemi Iroda: a polgári védelmi törvényben a polgármester számára meghatározott polgári védelmi feladatok szakmai segítése, az Iroda illetékességi területén lévő polgári védelmi erők átcsoportosítására javaslattétel a helyi védelmi bizottság részére, javaslattétel a megyei Polgári Védelmi Parancsnok részére operatív csoport létrehozására, Ügyeleti szolgálat bevezetésére, javaslattétel a MVB elnöke részére speciális polgári védelmi erők és eszközök megyén belüli átcsoportosítására, folyamatos kapcsolattartás a védelemvezető és az elöljáró irányában Tiszakécskei rendőrőrs rendfenntartási feladatok végrehajtása, kimenekítés, kiürítés esetén a visszahagyott értékek őrzése a települési polgárőrség bevonásával, közrend, a közbiztonság folyamatos fenntartása érdekében segítség kérése a Bács-Kiskun megyei Rendőrfőkapitányságtól. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

19 -a községi víznyerő helyek folyamatos ellenőrzése, -élelmiszer kereskedelmi és tároló helyek ellenőrzése, -élelmiszeripar ellenőrzése / cukrászüzemek, péküzemek, stb. / mintavétel a belvíz által elárasztott területekről, a laboreredményektől függően intézkedés a fertőtlenítések végrehajtására, a kiürített területekre való visszaköltözés engedélyezése, védőoltások végrehajtása. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság -a veszélyeztetett állatállománynál jelentkező megbetegedések kiszűrése, állategészségügyi rendszabályok betartatása / a belvíz által veszélyeztetett területeken lévő állatállomány rendszeres ellenőrzése, elhullott állatok begyűjtésének irányítása, járványok, fertőzések elkerülése érdekében /, az állat eü. állomás fertőtlenítő gépeinek igénybevétele, szükség szerinti alkalmazása. A védekezés személyi és technikai feltételei (közerő mozgósítási, kiállítási terv, kiürítési és mentési terv, védekezési anyagok, eszközök) Közerő mozgósításának rendje (2013) Adattár: Lakosság száma: fő Ebből férfi:. fő nő:. fő Gyermek (14 évalatti):. fő Az igénybevehető tervezett közerő: A közerő létszám megszervezését a helyi vízkárvédelmi fokozatokhoz kell igazítani. Ezen feladat / közerő nyilvántartás, kiállítás, szállítás, stb./, a polgármester jogkörébe és kötelességébe tartozik. A közerő mozgósítását az önkormányzati dolgozók közreműködésével a polgármester hajtja végre. A mozgósítás nagyságrendje belvízi fokozatokhoz kell, hogy igazodjon Gyülekezési helyük: a Polgármesteri Hivatal. 6. A védekezés megszűnését követő intézkedések Az idő előrehaladtával párhuzamosan számolni kell rágcsáló és rovarinvázióval, valamint ezek lehetséges egészségkárosító hatásaival. Célszerű a veszélyeztetett területekről a veszélyes hulladékokat, anyagokat elszállítani, vagy gondoskodni elszigetelésükről, hogy megakadályozzák kimosódásukat. Ajánlatos felkészülni a temetések korlátozására, az elhullott állati tetemek szervezett elszállítására és megsemmisítésére Fel kell készülni a szállítási, ellátási nehézségekre, ezek megelőzésére, illetve az ellátás dublírozására, helyi tartalék képzésére. Az azonnali beavatkozás valószínűleg megakadályozza a kár továbbterjedését és csökkenti hatását, önmagában azonban nem jelent végső megoldást. Ezt csak az összehangolt rövid és hosszú távú megelőző intézkedésekkel, olyan fejlesztésekkel lehet elérni, amelyekkel az összes belvizek által veszélyeztetett terület kérdése rendezhető. A védekezés megszűnése után a védelemvezető gondoskodik: a védekezés megszűntéről való tájékoztatásról (KÖTIVÍZIG, társközségek és lakosság felé) a védelmi művek felülvizsgálatáról, a legsürgősebb helyreállítások elvégzéséről a védekezési anyagok, eszközök, felszerelések összegyűjtéséről, visszaadásáról a tulajdonosoknak, illetve pótlásáról a károk felméréséről összefoglaló jelentés készítéséről, mely a védekezési munkákat és a szükséges helyreállításokat, valamint a védekezési tapasztalatokat-javaslatokat tartalmazza. Ebben javaslatot tesz arról, hogy milyen tevékenységekkel lehetne csökkenteni a károkat, illetve a védekezés tapasztalatai alapján mely területeken kell további műszaki tevékenységet fejlesztést, fenntartást folytatni a hatékonyabb vízelvezetés, a vízkárok megelőzése érdekében. Az értékelés 1-1 példányát a képviselő-testület és a KÖTIVÍZIG kapja meg.

20 Az árvízi és belvízi veszélyhelyzetben az alábbi veszélyeztetettségek következhetnek be, melyek szükségessé teszik a mentesítést és a fertőtlenítést: súlyos, halálos lefolyású tömegesen megjelenő kórokozó vagy megjelenésének lehetősége, amely származhat kórokozót ürítő embertől, kórokozót tartalmazó holttestből, korokozóval szennyezett élelmiszerből, vízből, állattól vagy állati tetemből, ivóvíz bázisok megsemmisülése, szennyeződése, fertőzése, környezet veszélyes anyaggal és veszélyes hulladékkal való szennyeződése, élelmiszer, gyógyszer megsemmisülése, szennyeződése, fertőződése, épületek, közművek megsemmisülése, szennyeződése, fertőződése. Ezen következmények csökkentésére, megszüntetésére az állat- és növényvédelmi, valamint a közegészségügyi szolgálatok vezetésével a polgári védelmi rbv., elsősegélynyújtó, ellátó, műszaki-mentő szolgálatok is együttműködnek az alábbiakban: - kárfelmérés (előzetes, folyamatos, végleges) - földi és légi rovarirtás - rágcsálóirtás - állati tetemek gyűjtése, szállítása, elföldelése, megsemmisítése - veszélyes anyagok, műtrágyák összegyűjtése, környezeti károk felszámolása, - lakó-, közösségi-, mezőgazdasági és ipari épületek, létesítmények mentesítése, fertőtlenítése, - terület mentesítése, fertőtlenítése, - víznyelő helyek, vízellátó hálózatok mintázása, újra üzembe helyezése és sűrített ellenőrzése, - takarmány ellenőrzése, szétválogatása, megsemmisítése, -élelmiszer ellenőrzése, szétválogatása, megsemmisítése, -sűrített mintavételezés a víz visszavezetésénél, vízkivételnél, vízhasználatoknál, -tilalom elrendelése: állatitatási -védőöltözet biztosítása. A készültség megszüntetését követően összefoglaló jelentést kell készíteni a védekezési tevékenységről. Az összefoglaló jelentés tartalmazza: a kialakult helyzetet időrendi sorrendben és a tett intézkedéseket, a védekezésbe bevont erők, eszközök kimutatását, a védekezéshez felhasznált költségeket, számlákkal igazolva, tételes kárfelmérést, amely tartalmazza a lakossági, közületi károkat és az effektív védekezés által okozott károkat, javaslatot a további feladatokról hasonló helyzetek elkerülése érdekében. A vett minták értékelését az alábbi laboratóriumok és szervezetek végzik: -Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, -Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás, -Növényegészségügy és Talajvédelmi Felügyelőség, -Vízkivételi művek laboratóriumai, -egyéb, más vízvizsgálati hatósági engedéllyel rendelkező vizsgálati helyek. Feladat: -védekezők ivóvízzel, teával, meleg élelemmel való ellátása, -szükségillemhelyek fertőtlenítése, tisztálkodási lehetőségek biztosítása, -kitelepített, kimenekített emberek ellátása, mentesítése, fertőtlenítése. Az összefoglaló jelentést meg kell küldeni a Bács.Kiskun megyei Védelmi Bizottságnak, valamint a Bács- Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak és a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak.

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz

Részletesebben

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, szíveskedjen az előterjesztést megtárgyalni és a vízkár elhárítási tervet elfogadni.

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, szíveskedjen az előterjesztést megtárgyalni és a vízkár elhárítási tervet elfogadni. 4. napirendi pont Tárgy: Tiszaug Község vízkár elhárítási tervének elfogadása Előterjesztő: Sinka Ferenc polgármester Ikt. szám: 156-9/2014. Előterjesztés jellege: Határozat-tervezet Döntés: egyszerű többséget

Részletesebben

A belügyminiszter. /2016. (...) BM rendelete. az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosításáról

A belügyminiszter. /2016. (...) BM rendelete. az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosításáról 1 A belügyminiszter /2016. (...) BM rendelete az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosításáról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés

Részletesebben

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag. RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Pekáryné Mindszenti Csilla Előterjeszti:

Részletesebben

A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1.) 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 2.) 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási

Részletesebben

Önkormányzati üzemeltetésű Fegyvernek-Büdöséri belvízöblözet védekezési tapasztalatai

Önkormányzati üzemeltetésű Fegyvernek-Büdöséri belvízöblözet védekezési tapasztalatai Önkormányzati üzemeltetésű Fegyvernek-Büdöséri belvízöblözet védekezési tapasztalatai Békési István, Gáspár Renáta Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. 1. Előzmények

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények.

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. II/1. VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. Települési szintű veszély-elhárítási tervezés rendszere, jogi háttere. A besorolás és

Részletesebben

A közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre

A közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófav favédelmi Igazgatóság A közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre Előadó: Heinfarth György tű. alezredes A KÖZBIZTONSÁGI REFERENS

Részletesebben

1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát!

1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát! 1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát! 2. A. Foglalja össze hidrometriai (vízméréstani) ismereteit!

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint

Részletesebben

A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása

A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása A katasztrófavédel tervezés rendszerét, feladatait, formai és tartal követelményeit a polgári védel tervezés rendszeréről szóló 20/1998. (IV.

Részletesebben

Helyi vízkárelhárításkisvízfolyásaink árvizei a dombvidéki. Vízügyi Igazgatóságok működési területein

Helyi vízkárelhárításkisvízfolyásaink árvizei a dombvidéki. Vízügyi Igazgatóságok működési területein Magyar Hidrológiai Tárasság XXXII. Országos Vándorgyűlés Szeged 2014.07.2-4. Helyi vízkárelhárításkisvízfolyásaink árvizei a dombvidéki Vízügyi Igazgatóságok működési területein Előadó: Engi Zsuzsanna

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed

Részletesebben

K VÁGÓÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL -TESTÜLETÉNEK /2011. HATÁROZATA. Vízkár-elhárítási terv és polgári védelmi program jóváhagyásáról

K VÁGÓÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL -TESTÜLETÉNEK /2011. HATÁROZATA. Vízkár-elhárítási terv és polgári védelmi program jóváhagyásáról K VÁGÓÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL -TESTÜLETÉNEK /2011. HATÁROZATA Vízkár-elhárítási terv és polgári védelmi program jóváhagyásáról K vágóörs Község Önkormányzata Képvisel -testülete K vágóörs Község

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Megyei Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály H-3525 Miskolc, Dózsa Gy. út 15. : 3501 Miskolc, Pf.: 18. Tel: (06-46) 502-962 Fax: (06-46) 502-963

Részletesebben

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN Marosi Gertrúd Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Társulati osztály Árpás 2013. április 23. Működési terület nagysága 13.100

Részletesebben

Jogszabályi háttér. A HUSK/1001/2.1.2/0058 sz.

Jogszabályi háttér. A HUSK/1001/2.1.2/0058 sz. Jogszabályi háttér A HUSK/1001/2.1.2/0058 sz. A módszertani tanulmány a helyi önkormányzatok árvíz-elhárítási folyamatra való felkészülésének segítésére, tudás szintjük növelésére a vízrajzi-vízföldtani

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése TARTALOMJEGYZÉK Szöveges munkarészek Tartalomjegyzék Tervezői nyilatkozat Iratok Műszaki leírás Üzemelési

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Települések helyi vízkárelhárítási feladatai ÚTMUTATÓ. 3. Átdolgozott kiadás

Települések helyi vízkárelhárítási feladatai ÚTMUTATÓ. 3. Átdolgozott kiadás 1 Települések helyi vízkárelhárítási feladatai ÚTMUTATÓ 3. Átdolgozott kiadás Budapest 1998. Írták: Szunyog Zoltán és Zalányi Terézia Lektorálta: dr. Wittmann Mihályné Országos Vízügyi Főigazgatóság Varannai

Részletesebben

BOGDÁSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK

BOGDÁSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK BOGDÁSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2013. (IV.24.) számú rendelete a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról BOGDÁSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE XIX. évfolyam Különszám 2010. június 3. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS HIVATALOS LAPJA TARTALOM A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKÉNEK

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi

Részletesebben

LAKITELEK KÉPVISELŐTESTÜLETE

LAKITELEK KÉPVISELŐTESTÜLETE LAKITELEK KÉPVISELŐTESTÜLETE 6065 Lakitelek, Széchenyi krt. 48. Telefon: 06-(76) - 449-011, 449-003 Fax.: 06-(76) - 449-055 ALAPÍTÓ OKIRAT egységes szerkezetben Lakitelek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 9. I/2 Tel/Fax: /46/ 356-345, /46/ 313-476 E-mail: provinciaterv@gmail.com

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata XXXII. MHT - Vándorgyűlés Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG Az árvízcsúcs csökkentő tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata Előzmények 2 Kedvezményezett: OVF

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

A munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben

A munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben A munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben Az elmúlt évben főigazgatói intézkedés határozta meg a polgári védelmi szervezetek gyors (12 órás) és rövid (24 órás)

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó

T á j é k o z t a t ó Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. T á j é k o z t a t ó a város belvíz elvezető rendszerének helyzetéről, a szükséges intézkedések megtételéről, valamint a külterületi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése. Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság

Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése. Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0006 Előkészítési szakasz: Támogatási

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga

Részletesebben

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató Témafelvetés 1. Polgármester védelmi feladatainak segítése.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Alsózsolca Város képviselő-testületének 2013. október 31-én tartandó ülésére. A közútkezelői hatáskörök átruházásáról

ELŐTERJESZTÉS Alsózsolca Város képviselő-testületének 2013. október 31-én tartandó ülésére. A közútkezelői hatáskörök átruházásáról ELŐTERJESZTÉS Alsózsolca Város képviselő-testületének 2013. október 31-én tartandó ülésére A közútkezelői hatáskörök átruházásáról A 2012. évi XCIII. Törvény megszüntette a jegyző közútkezelői hatáskörét

Részletesebben

232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet. a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól. Értelmező rendelkezések

232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet. a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól. Értelmező rendelkezések 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 17. -ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

Részletesebben

Szabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő. 1.dia

Szabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő. 1.dia 1.dia Szabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő 2.dia 3.dia 4.dia 2012. április 1-jén létrejött a korábban önkormányzatiként működő hivatásos tűzoltóságokat is magába integráló egységes katasztrófavédelmi

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE XIX. évfolyam Különszám 2010. június 4. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS HIVATALOS LAPJA TARTALOM A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKÉNEK

Részletesebben

Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete

Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete A Helyi Építési Szabályzatról szóló a hatályos 21/2008.(XII.17.) önkormányzati rendelet módosításáról ARNÓT

Részletesebben

85 éve a belvízvédelem szolgálatában (Makádi szivattyútelep)

85 éve a belvízvédelem szolgálatában (Makádi szivattyútelep) 85 éve a belvízvédelem szolgálatában (Makádi szivattyútelep) XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. Összeállította: Jilling Alexa 1. Előzmények a) A Csepel-szigeti árvízvédelmi rendszer

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

A közbiztonsági referens intézménye, a referens feladatköre

A közbiztonsági referens intézménye, a referens feladatköre A közbiztonsági referens intézménye, a referens feladatköre Katasztrófavédelmi törvény 3. 12. 234/2011. (XI. 10.) Korm. Rendelet IX. FEJEZET - A Közbiztonsági referensekre vonatkozó szabályok (76.-77.

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve

A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve ÁRVIZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. konferencia 2015. február 3. Csibrán Zoltán osztályvezető Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Célkitűzések

Részletesebben

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS-SZOMBATHELY Készítette: Belovai Tamás Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály (vízrendezési

Részletesebben

Az önkormányzati miniszter. rendelete

Az önkormányzati miniszter. rendelete Az önkormányzati miniszter /2009. ( ) ÖM rendelete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervek irányítási és működési rendjéről, valamint katasztrófavédelmi feladatairól

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Az átszervezés területi feladatai

Az átszervezés területi feladatai 1 A tájékoztató témái Az átszervezés területi feladatai A Megyei Védelmi Bizottság és a Helyi Védelmi Bizottságok illetékességi területe A Megyei Védelmi Bizottság összetétele A Megyei Védelmi Bizottság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

HATÁROZAT. Helység fekvés hrsz. Művelési ág Kivett töltés, Kivett udvar, erdő,

HATÁROZAT. Helység fekvés hrsz. Művelési ág Kivett töltés, Kivett udvar, erdő, ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.

Részletesebben

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)

Részletesebben

Az OMIT helye, szerepe a vízkárelhárítás során, tevékenységének kapcsolódása a KKB NVK hoz

Az OMIT helye, szerepe a vízkárelhárítás során, tevékenységének kapcsolódása a KKB NVK hoz Az OMIT helye, szerepe a vízkárelhárítás során, tevékenységének kapcsolódása a KKB NVK hoz Láng István Megbízott OMIT Törzsvezető Vízkárelhárítási Főosztályvezető Országos Főigazgatóság A vízügyi szolgálat

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről az ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG székhelye: 1012 Budapest, Márvány u. 1/c. képviseli: Molnár Béla, főigazgató másrészről az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG

Részletesebben

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA:

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA: OMIT KÖZLEMÉNY Jelenleg összesen 553,2 km-en van árvízvédelmi készültség az országban, ebből 421,5 km-en I. fokú, 52,2 km-en II. fokú, 79,5 km-en III. fokú a készültségi szint. Láng István, az Országos

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

MEGALAKÍTÁSI TERV KŐRÖSHEGY TELEPÜLÉS POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY ... polgári védelmi parancsok ...

MEGALAKÍTÁSI TERV KŐRÖSHEGY TELEPÜLÉS POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY ... polgári védelmi parancsok ... TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY Szám:../2013... számú példány JÓVÁHAGYOM! EGYETÉRTEK! Kőröshegy, 2013. július hó 10-én. Siófok, 2013. év..-n....... Marczali Tamás Oláh László tű. alezredes

Részletesebben

I Fejezet Általános rendelkezések. A rendelet célja. A rendelet hatálya

I Fejezet Általános rendelkezések. A rendelet célja. A rendelet hatálya Tiszatenyő községi önkormányzat képviselőtestületének 26/2004 (XI. 1.) rendelete a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 25/2004 (IX. 20.) rendeletének módosítására, és

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

A Váli-völgy vízrendezési feladatai

A Váli-völgy vízrendezési feladatai A Váli-völgy vízrendezési feladatai A Váli-völgy vízrendezési feladatai című projekt a 1318/2015. (V.21.) Korm. határozatban került nevesítésre a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP),

Részletesebben

Tájékoztató. Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:

Tájékoztató. Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra: Tájékoztató Tájékoztatjuk tisztelt Partnereinket, Ügyfeleinket, hogy megjelent a VP2-4.1.4-16 A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése c. pályázati felhívás A pályázati kiírás elsősorban a mezőgazdasági

Részletesebben

A szabályzat hatálya. Intézkedési tervek

A szabályzat hatálya. Intézkedési tervek O R S Z Á G O S B Í R Ó S Á G I H I V A T A L ELNÖKE Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 15/2012. (X. 18.) OBH utasítása a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

Projekt címe: Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója. Projekt azonosító száma: KEHOP

Projekt címe: Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója. Projekt azonosító száma: KEHOP Projekt címe: Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója Projekt azonosító száma: KEHOP-1.3.0-15-2016-00010 Projektgazda megnevezése: Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) valamint az Észak-dunántúli

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év november 29.-i ülésére Tárgy: Eb rendészeti telep kialakítása Zircen Előadó: Horváth László polgármester Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez

ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez Mátészalka Város Polgármestere Mátészalka, Hősök tere 9. Tel: 44/501-361. Fax. 44/501-358. e-mail: polgarmester@mateszalka.hu Száma: 507 /2008. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez TELEPÜLÉSI BEL- ÉS

Részletesebben

7. 3 Hatályon kívül helyezve.

7. 3 Hatályon kívül helyezve. Kesztölc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2011. (XII.15.) önkormányzati rendelete a járművek közlekedésének helyi közutakon történő súlykorlátozásáról, a behajtási engedélyek kiadásának és

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

TÉLI IDŐJÁRÁSRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÜLÉSI FELADATOK. Berecz György tű. ezredes igazgató

TÉLI IDŐJÁRÁSRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÜLÉSI FELADATOK. Berecz György tű. ezredes igazgató TÉLI IDŐJÁRÁSRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÜLÉSI FELADATOK Berecz György tű. ezredes igazgató 35/2012. számú intézkedés: A rendkívüli téli időjárási viszonyok során jelentkező katasztrófavédelmi feladatok ellátására

Részletesebben

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar Mesics Zoltán tű. alezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály Seveso Szakértői Csoport 2012. II. félévi értekezlete Inárcs, 2012. november 8-9.

Részletesebben

BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség SZERVEZETI ÉS MŰVELETI IRÁNYELV

BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség SZERVEZETI ÉS MŰVELETI IRÁNYELV BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség H-1149 Budapest, Mogyoródi út 43. : 1903 Budapest, Pf.: 314 Tel: (06-1)469-4116 Fax: (06-1)469-4388

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY ÉRTÉKELÉS. - kivonat -

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY ÉRTÉKELÉS. - kivonat - INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY ÉRTÉKELÉS - kivonat - 2017. április Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

A Nagykunsági árapasztó tározó üzemeltetésének bemutatása

A Nagykunsági árapasztó tározó üzemeltetésének bemutatása Kunhegyes, 2013. április 17. Abádszalók, 2013. április 18. A Nagykunsági árapasztó tározó üzemeltetésének bemutatása Előadó: Fejes Lőrinc szakaszmérnök szakasz védelemvezető KÖTIVIZIG Árvízszintek alakulása

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

VELEM KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL 9726 Velem, Rákóczi utca 73. Telefon: +36(94)563-380 Fax: +36(94)563-379 email: korjvelem@t-online.

VELEM KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL 9726 Velem, Rákóczi utca 73. Telefon: +36(94)563-380 Fax: +36(94)563-379 email: korjvelem@t-online. VELEM KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL 9726 Velem, Rákóczi utca 73. Telefon: +36(94)563-380 Fax: +36(94)563-379 email: korjvelem@t-online.hu Előterjesztés Velem Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2011.

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK EGY ESETLEGES INFLUENZA-JÁRVÁNY HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSÉRE (EGY VÁLTOZAT)

ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK EGY ESETLEGES INFLUENZA-JÁRVÁNY HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSÉRE (EGY VÁLTOZAT) ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK EGY ESETLEGES INFLUENZA-JÁRVÁNY HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSÉRE (EGY VÁLTOZAT) ÓBAROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA PANDÉMIÁS TERVE 2009 A TERVKÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA: a járvány mértékének, kiterjedésének

Részletesebben

21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet

21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett

Részletesebben