A szénkibocsátás hatásai a magyar gazdaságra

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szénkibocsátás hatásai a magyar gazdaságra"

Átírás

1 KOCKÁZATELEMZÉS Trinity Környezetvédelem Nr.: Regions for Sustainable Change (INTERREG IVC Projekt)

2 TARTALOM: ELŐSZÓ... 3 KOCKÁZATANALÍZIS MAGYARORSZÁG... 4 FŐBB INFORMÁCIÓFORRÁSOK... 5 TERMÉSZETI KOCKÁZATOK... 5 ÁLTALÁNOS ÉLŐVILÁGOT ÉRINTŐ KOCKÁZATOK, MELYEKNEK HATÁSA VAN A GAZDASÁGUNKRA... 7 AZ EMBERI EGÉSZSÉGET VESZÉLYEZTETŐ KOCKÁZATOK...10 KÖRNYEZETI ERŐFORRÁSAINKAT VESZÉLYEZTETŐ KOCKÁZATOK...12 MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZET KOCKÁZATAI...14 TERÜLETFEJLESZTÉS, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, TERÜLETRENDEZÉS, TELEPÜLÉSRENDEZÉS, ÉPÍTETT KÖRNYEZET KOCKÁZATAI...16 RENDSZERSZINTŰ KOCKÁZTOK...17 NEMEZTKÖZI KOCKÁZATOK...18 EGYÉB KOCKÁZATOK AVAGY KOMPLEX KOCKÁZATOK /19

3 Előszó Célunk személyes és közösségi motivációk kialakítása, mert manapság lényegében már szinte mindent meg tud oldani az emberiség, ha akarja és ha van motivációja. A szerzők Jelen tanulmányt a Trinity Környzetvédelem készítette a Regionális Környzetvédelmi Központ megbízásából. A tanulmány célja, hogy a meglévő és fellelhető anyagok alapján számba vegye a Magyarországra leselkedő kockázatokat, illetve lehetőség szerint csoportosítsa ezeket a régiók szerint. A tanulmány a régiók és az érdeklődök részvételével rendezett kerekasztal beszélgetésen elhangzottakra és a már korábban tudományosan megfogalmazott kockázatokra összpontosít, s nem célja, hogy új tudományos igényű gondolkodás során meghatározott kockázatokat határozzon meg. Kérjük a fentiek tudomásul vételét, és amennyiben bárminemű kérdésük vagy megjegyzésük van, várjuk szíves visszajelzésüket a e- mail címen. Úgy gondoljuk, ha egyetlen intézkedést is elő tudunk segíteni, akár csak a gondolkodás elindításával, a munkánk már nem volt hiábavaló. 3/19

4 Kockázatanalízis Magyarország Hiába csökkentik a világ országai jelentősen az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátását, az egyre gyorsuló éghajlatváltozás már éreztetni fogja a hatásait. Az ipari forradalom óta folytatott emberi tevékenység miatt ugyanis már a légkörbe van programozva, hogy a következő évtizedekben gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események, és növekszik a globális átlaghőmérséklet. A klímavédelemben az alkalmazkodás, tudományos nevén adaptáció az éghajlatváltozással összefüggő hatások és károk mérséklését és a klímaváltozás iránti érzékenység csökkentésére tett erőfeszítéseket jelenti. (NÉS) Jelen dokumentum ezeket próbálja összegezni a régiós szinten és az alatt, emiatt nem kívánunk foglalkozni az energiapolitikával. A NÉS az alábbiakban fogalmazza meg az egyes szereplők szerepvállalását: A társadalom különböző szereplői részére eltérő eszközök állnak rendelkezésre, de fontos, hogy az egyes érintettek egymással összefogva, az erőfeszítéseket összehangolva segítsék elő a stratégiában rögzített célok megvalósítását. A táblázat az egyes érintett szereplők részére rendelkezésre álló eszközöket mutatja be: megfelelő jogi-gazdasági szabályozó rendszer kialakítása; Állami szervek támogatási rendszerek felülvizsgálata, átalakítása; a társadalom szemléletformálásának erősítése, előtérbe helyezése, példamutatás; Régiók klímaváltozás hatásait is figyelembe vevő területfejlesztési program és koncepció összeállítása; fogyasztás, anyag- és energiafelhasználás csökkentése, hatékonyabbá tétele; Lakosság életmódváltás; klímabarát közlekedés; az éghajlatváltozással kapcsolatos tájékoztatás folyamatos figyelemmel kísérése; Civil szervezetek a társadalom és a döntéshozók figyelmének felkeltése, folyamatos fenntartása az éghajlatváltozás témakörével kapcsolatban; a döntéshozók munkájában való részvétel, társadalmi ellenőrzés; társadalom mozgósítása, akciók indítása; Helyi közösségek, példamutatás; önkormányzatok, egyházak információk, tapasztalatok cseréje; Üzleti szektor Média anyag- és energiafogyasztás csökkentése a hatékonyság növelésével párhuzamosan; vállalatok működésének klímabaráttá tétele; termékek, szolgáltatás, vállalati profil zöldítése; klímabarát kutatások és fejlesztések, klíma innováció; társadalmi felelősségvállalás az éghajlatvédelem érdekében; a társadalom és a döntéshozók figyelmének felkeltése, folyamatos fenntartása az éghajlatváltozás témakörével kapcsolatban. 4/19

5 Főbb információforrások Az alap információkat a MTA VAHAVA (Változás-hatás-válaszadás) tanulmánya alapján készített, re szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiából (NÉS) vettük át, amelyet az Országgyűlés a február 13-i ülésén fogadott el szeptember 20-án kerekasztal beszélgetést tartottunk a REC Konferenciaközpontban a magyarországi régiók, az érdeklődők és a kormányzati szervek meghívásával, ahol az érintettek elmondhatták az általuk felismert és régiójukra jellemző kockázatokat. Természeti kockázatok 1. A természeti kockázatokat hosszabb időintervallumban szükséges vizsgálni, hiszen azok a valószínűségek megnövekedésére utalnak. Vagyis nem annak a kockázatáról beszélünk, hogy például minden évben aszály lesz és forróság, hanem annak a kockázatáról, hogy megnő az aszályhajlam, és nagyobb valószínűséggel alakulnak ki hőhullámok, amelyek esetleg hosszabbak is lesznek a jelenlegieknél. Mindezek miatt a természetbeli változások természetesen a természettel jelentős kapcsolatban álló iparágakat érinti a legjobban, mint a mezőgazdaság, az állattenyésztés, az erdőgazdálkodás, míg a feldolgozó ipart, a gépgyártást vagy a kereskedelmet kevésbé. Magyarország összes területének 83%-a termőterület. A mezőgazdasági terület részesedési aránya Ez európai viszonylatban egyedülállóan kimagaslónak számít, ennek ellenére a mezőgazdasági szektor aránya a GDP-ben az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent (több mint 20%-ról körülbelül 4%-ra). Az elmúlt években azonban ismét emelkedő tendenciát mutat, és a foglalkoztatottságra gyakorolt hatása is vitathatatlan: bár a statisztikai részesedése nem tűnik jelentősnek, a családi foglalkoztatottság és a segítő családtagok részaránya különösen jelentős. Mindezekből kitűnik, hogy bár hazánk területi adottságaiból kifolyólag többé-kevésbé egységes területnek mondható, mezőgazdaságilag aktívabb területei, különösen a már most aszály hajlamos területek, jobban érintettek a kérdésben. Kimutathatóak például különbségek a régiók között, méghozzá az alföldi régiók kárára. De mindenképpen 5/19

6 szükséges belátni, hogy a klímaváltozás kisebb-nagyobb mértékben megváltoztatja a termelés és a szolgáltatás ágazatát is, s nem utolsó sorban a mindennapjainkra is hatással van. 2. A hazánkra előjelzett változások a természetes ökoszisztémákat, az erdőállományokat, a mezőgazdaságot, a vízgazdálkodást és az emberi egészséget egyaránt érintik. Az éghajlat globális alakulásával párhuzamosan egyértelmű változások mutathatók ki a hazai hőmérsékleti viszonyokban. Az alábbi ábrán egyértelműen látszik, hogy az utóbbi három évtized során ( ) a napi maximum-hőmérséklet drámai mértékben, 2 3 Celsius fokkal emelkedett. A nyári maximum-hőmérséklet változása (Forrás: OMSZ) 3. A vizsgálati eredményekből az éves csapadékmennyiség csökkenő tendenciája is egyértelműen kitűnik. Magyarország térségére a hőmérséklet és a csapadék várható alakulását a lenti táblázat szemlélteti a időszakra (a viszonyítási időszak: az között eltelt harminc év). 1 A modellek számításaiban jelen vannak jelentős bizonytalansági tényezők, ahogy olyan faktorok is, amelyek a teljes Kárpát- 1 Az Európai Unió PRUDENCE1 nevű programja alapján 6/19

7 medence térségére, illetve jelen tanulmányunk időspektrumánál távolabbra tekintenek ki. Mindazonáltal az eredmények kétségtelenül kijelölik a változások várható irányát. Hőmérséklet [ C] Éves Tél (DJF) Tavasz (MÁM) Nyár (JJA) Ősz (SON) Átlag 1,4 1,3 1,1 1,7 1,5 Szórás 0,3 0,3 0,3 0,4 0,3 Medián-érték 1,3 1,3 1,1 1,6 1,5 Csapadék [%] Éves Tél (DJF) Tavasz (MÁM) Nyár (JJA) Ősz (SON) Átlag -0,3 9,0 0,9-8,2-1,9 Szórás 2,2 3,7 3,7 5,3 2,1 Medián-érték 0,2 9,2 0,4-7,5-2,4 1 C fokos átlagos globális felmelegedéshez tartozó éghajlatváltozás Magyarországon Forrás: PRUDENCE Természeti kockázatok és az azokkal összefüggő lehetőségek/lépések Kockázat Lehetőségek/lépések Valószínűség Régió Növekvő tenyészidő, növekvő vízigény, tápanyag-igény Növekvő agrár termelés, amennyiben a víz- és tápanyag-igények kielégítésre kerülnek Magas Mind Megváltozó hőmérséklet- és csapadékviszonyok Megváltozik a település-üzemeltetés Magas Mind Általános élővilágot érintő kockázatok, melyeknek hatása van a gazdaságunkra 4. Az éghajlatváltozás fokozódó hatásai eltérő mértékben ugyan, de az ország egész területét, a társadalom szinte valamennyi rétegét érintik, illetve érinteni fogják. 5. Ma már egyre inkább felismert és elfogadott tény, hogy gazdasági és társadalmi életünk az egyébként véges természeti erőforrásokra támaszkodik, és az ökoszisztémák által nyújtott szolgáltatások legkülönfélébb hasznait élvezi. Az éghajlatváltozás kapcsán különösen fontosak lesznek ezek közül, hogy a természetes élővilág (különösen az erdő, de ugyanakkor bármely felszínborítottság) kedvezőbb mikroklímát teremt és tart fenn, enyhítve a negatív és szélsőséges hatásokat, ezen kívül szabályozza a talaj vízháztartását és akadályozza az eróziót. De említeni lehet a vizes élőhelyek szerepét is a vízminőség fenntartásában és az árvízvédelemben. 7/19

8 6. A klímaváltozás Magyarországon Európa nagy részéhez hasonlóan nem az érintetlen természetre hat, hanem az ember által már átalakított tájra. A természetes, önfenntartó rendszerek viszonylag elszigetelt mozaikokban vannak jelen, az átjárhatóság az egyes foltok között egyre csökken az emberi tevékenységnek köszönhetően, ezáltal a klímaváltozás hatásai iránti érzékenységük és ezeknek a területeknek a veszélyeztetettsége fokozottabbá vált. 7. A klímaváltozás természetes élővilágra, a biológiai sokféleségre gyakorolt hatása szempontjából Magyarország a világ egyik legsérülékenyebb országa. Amíg más országokban csak egyes területek esnek az ökológiailag legmagasabb sérülékenységi besorolás alá, addig Magyarországon szinte alig van ettől eltérő térség. Rosszabb helyzettel Európában csak Belgium, a világon pedig a Dél-Afrikai Köztársaság szembesül. 8. A klímaváltozás miatt bekövetkező természeti átrendeződési folyamat fajgazdagság szempontjából elszegényedett, sérülékenyebb társulásokat eredményez, és további fajok inváziója előtt nyitja meg az utat, így általában a könnyen terjedő fajok előretörése várható. 9. Összességében Magyarország természetes élővilágában a klímaváltozás hatására az alábbi fontos változások várhatók: az égövre jellemző vegetáció határainak eltolódása; a társulások és táplálékhálózatok átrendeződése; a természetes élővilág fajainak visszaszorulása, különösen az elszigetelt élőhelyeken; hosszú távon a biológiai sokféleség csökkenése; inváziós fajok terjedése, új inváziós fajok megjelenése (pl. kártevő rovarok és gyomok terjedése); az élőhelyek szárazabbá válása, (pl. vizes élőhelyek eltűnése, homokterületek sivatagosodása); ökoszisztéma funkciók károsodása; a talajok kiszáradása, a talajban lezajló biológiai folyamatok sérülése; a tűzesetek gyakoribbá válása. Mindezek alapján régiós szinten az alábbiakat fogalmazhatjuk meg: 10. Azon régiókban, ahol fellelhető természetes magassági zonáció, vagyis lényegében a két alföldi régió kivételével valamennyi régiónk, a magassági zonációs határok feljebb kerülnek. 8/19

9 11. Különösen aszályérzékeny mindkét alföldi régió, ezen belül is a legszárazabb terület a részben a közép-magyarországi régióban elterülő Duna Tisza közi homokhátság, ahol a tartós szárazság és az emberi tevékenység hatására megnövekedett talajvízszint-süllyedés miatt helyenként már az elsivatagosodás jelei is fölfedezhetők [Pálfai, 2004]. Az ország területének kb. 90%-a aszállyal veszélyeztetett. Aszálymentesnek csupán a nyugati-délnyugati határvidék tekinthető. Aszályossági zónák térképe (PAI 10% ) (Pálfai, 2004.) Az élővilág kockázatai és az azokkal összefüggő lehetőségek=lépések Kockázat Lehetőséek/lépések Valószínűség Régió Invazív fajok megjelenése/ökoszisztéma károsodása Invazív fajok elleni fokozott védelem Magas Mind Élőhelyek szárazabbá válása Mesterséges vízpótlás Magas Mind Gyakoribb tűzesetek Elővigyázatosság és gyors reagálás Magas Mind 9/19

10 Az emberi egészséget veszélyeztető kockázatok 12. A korábbi éghajlati viszonyokhoz szokott embert és emberi kultúrát is új helyzet elé állítja a gyorsuló éghajlatváltozás és annak hatásai. A lakosság egészségi állapotát a jövőben nagy mértékben befolyásolni fogják az egyre gyakrabban, intenzívebben előforduló szélsőséges időjárási események. 13. A szélsőséges időjárási események közül elsősorban a melegrekordok és a hirtelen növekvő hőmérséklet érintik negatívan a lakosság egészségügyi állapotát. Az éghajlatváltozással összefüggő egészségügyi hatások eltérően érintik a lakosság egyes csoportjait. Az Egészségügyi Világszervezet 2006-os jelentésében megállapította, és a hazai vizsgálatok is megerősítették, hogy a 4 év alatti gyerekek, a 65 év feletti idősek, a túlsúlyos emberek és az ágyban fekvő betegek a legérzékenyebbek. 14. A hőséghullámok idején várható magas hőmérséklet, nyári melegrekordok miatt az elkövetkezendő időszakban valószínűsíthető a többlethalálozás, illetve a sürgősségi mentőhívások számának jelentős növekedése (2025-re országos szinten többlethalálozási, illetve többlet mentőhívás). 15. Az egyre melegebb nyarak és enyhébb telek miatt a vírusok, baktériumok, kórokozók elterjedése, populációja lényegesen megnőhet. A kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás (encephalitis) betegség gyakorisága 1990 és 2000 között csökkent, de 2001-től ismét növekedésnek indult (évi átlag 80 eset). A jövőbeni gyakoriságot az enyhe telek és az ország erdőborítottságának változása növelheti. Hasonlóan várható a Lyme-kór, a rágcsálók által terjesztett hantavírus-fertőzés, illetve a szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi vírusfertőzéses betegségek előfordulásának növekedése. A hantavírus-fertőzések emelkedése az 1990-es évektől figyelhető meg a Dunántúlon, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön fordultak elő esetek, és várható, hogy mind ez a betegség, mind a szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi vírusfertőzés elterjed az egész országban: prognosztizálható, hogy a jelenleg még az évi 20-nál kevesebb esetszám növekedni fog. Hosszabb távon a behurcolt maláriás esetek száma is növekedhet, és megjelenhet a lepkeszúnyogok által terjesztett protozoális betegség, a leishmaniasis. 16. A vízzel és élelmiszerekkel előforduló kórokozók a fokozódó meleg miatt szintén nagyobb veszélyt jelentenek. A nemzetközi adatok szerint például az 1 C fokos 10/19

11 hőmérséklet-növekedés 2 5%-kal növeli a salmonellosis megbetegedés gyakoriságát. Ennek alapján várható, hogy az előre jelzett hőhullámok idején bejelentett többlet fertőzési esettel kell számolni. Szintén várható az egyéb bakteriális, vírusos és protozoon megbetegedések számának növekedése (Campylobacteriosis, hepatitis A, cryptosporidiosis). Az aszályos időszakokban az egyre melegebb vízhőmérséklet kedvez egyes kórokozók szaporodásának, mely a vízparti turizmus kapcsán lehet kiemelt szempont. 17. Fontos hangsúlyozni, hogy a hirtelen lezúduló esőzések és az emiatt kialakuló áradások a szennyvízkiömlések és bemosódások révén szennyezhetik a sérülékeny ivóvízbázisokat és ezzel növelik a fertőzésveszélyt. 18. Az éghajlatváltozás megváltoztatja az allergiát okozó pollen kiporzásának időszakát és a pollen mennyiségét. Az emelkedő légköri CO 2 -koncentráció és a melegedő hőmérséklet miatt meghosszabbodhat az az idő, amíg a parlagfű pollen a levegőben tartózkodik, s ezzel kitolhatja a parlagfű pollenszezont végét. 19. Az éghajlatváltozás bizonyos időjárási körülmények között negatívan érinti a légszennyező anyagok koncentrációját. Hosszan tartó napsütés és csekély légmozgás következtében például megemelkedik a felszínközeli ózon koncentrációja a nagyvárosokban és azok környezetében. Reális veszélyt jelenthet a közlekedésből származó nitrogén-oxidok, nitrogén-dioxidok különösen magas koncentrációja, amely szélsőséges esetekben szmog kialakulásához is vezethet. A légszennyező anyagok magas koncentrációja növeli a légzőszervi megbetegedések számát. 20. A felhőzet csökkenése következtében megnövekedő UV-B sugárzás miatt növekedhet a festékes és nem festékes bőrdaganatok száma ahogy azt 2001 és 2005 között már észlelni lehetett (1300 esetről 1800-ra emelkedett az új esetek száma), valamint a szürkehályog gyakorisága. 21. A felmelegedés, illetve éghajlatváltozás hatásai emberi és társadalmi veszteségekként jelentkeznek (korai halálozás, a krónikus betegségek súlyosbodása, valamint egészséges személy esetében az egészségi állapot átmeneti romlása). Egészségügyi kockázatok és az azokkal összefüggő lehetőségek/lépések Kockázat Lehetőség/lépések Valószínűség Régió Növekvő egészségügyi költségek, növekvő kieső munkaerő Felvilágosítás, megelőzés Magas Mind Vírusok, baktériumok, kórokozók elterjedése (Vektor által közvetített is, pl.: nyugat-nílusi láz, malária) Megelőzés, védekezés Közepes Mind 11/19

12 Környezeti erőforrásainkat veszélyeztető kockázatok 22. Nemcsak a nagyobb és közepes méretű folyókon nő az árvizek kialakulásának kockázata, ami az összes magyar régiót érinti, hanem a gyakoribbá váló záporok miatt a hegy- és dombvidéki kisvízfolyásokon is, ami pedig különösen a dél-dunántúli és az észak-magyarországi régiókat érinti, míg a nyugat-dunántúli, közép-dunántúli, illetve a közép-magyarországi régiókat kisebb mértékben. 23. A megnövekvő téli csapadékhajlam növeli a belvizek kialakulásának valószínűségét, ami leginkább a két alföldi régiót (Észak- és Dél-Alföldet), illetve a nyugat-dunántúli régiót érinti. 24. A vízhiány, illetve az aszály nem csak vízgazdálkodási probléma. Közvetlen hatással van az emberekre, a természetes élővilágra, valamint a vizet felhasználó és attól függő gazdasági ágazatokra, mint a mezőgazdaság, a turizmus, az ipar, az energia szektor és a közlekedés. Az aszály miatt nő az erdőtüzek kialakulásának veszélye is. 25. Gondban lehetnek a kisebb, helyi vízforrásokra telepített öntöző rendszerek is, amelyek az észak- és közép-magyarországi, a dél-dunántúli, illetve a közép- és nyugat-dunántúli régiókra jellemzőek, hiszen a gyakrabban, nagyobb mértékben és tartósabban elapadó kisvízfolyások csökkenthetik a vízellátás biztonságát. Ugyanezt idézheti elő, ha nyáron a talajvízszint erőteljesen süllyed. 26. Az éghajlatváltozás a települési és az ipari vízgazdálkodást csak áttételesen, hosszabb távon érinti. A szennyvíztisztítás kialakításánál figyelembe kell azonban venni, hogy a tisztított szennyvizeket befogadó vízfolyások vízhozamainak hígító hatása és természetes öntisztuló képessége így általában csökkenhet. Különösen érvényes ez az alföldi régiókra, ahol ezek a szempontok ott már jelenleg is érvényesülnek, de csak idő kérdése, hogy hazánk többi régiójában is megjelenjen a kockázat. 27. A csökkenő vízhozamok, illetve növekvő vízhőmérsékletek negatív hatást gyakorolnak a erőművi hűtővizekre. 28. Az éghajlat szárazabbá válása, a párolgás növekedése és a folyók lefolyásának csökkenése következtében változhat a tavak vízháztartása. A növekvő párolgás miatt számos, különösen ma is kisméretű tó felülete erősen csökkenhet, alföldi tavaink közül több kiszáradhat (Dél- és Észak Alföld). A három legnagyobb természetes tó a Balaton, a Velencei-tó és a Fertő-tó vízforgalma lelassulhat, a víz kicserélődésének ideje megnövekedhet (Közép- és Dél-Dunántúl). Ezzel együtt nőhet 12/19

13 az átlagos sótartalmuk és szikes jellegük. Valószínűleg feldúsulnak tápanyagban, ami kedvezőtlenül befolyásolja az oxigénviszonyokat, így javulhatnak a kórokozó baktériumok túlélési esélyei. 29. A felszín alatti vizek is fokozottan érzékenyek az éghajlatváltozásra. Különös jelentőséggel bír ez a tény, tekintve hogy az ivóvízellátás és általában a közműves vízellátás mintegy 90%-ban felszín alatti vizeken alapul. A klímaváltozás elsősorban a felszín alatti vizek áramlásának peremfeltételeit jelentő utánpótlást és a felszíni megcsapolást befolyásolja. Mind a talajvizek, mind a rétegvizek tekintetében az alföldi régiók és kisebb mértékben a Dunántúli-középhegység karsztvíz-készlete (Közép-Dunántúl) minősül leginkább veszélyeztetettnek. A növekvő párolgás a felszín alatti vízkészlet drasztikus csökkenését is okozhatja. Környezeti erőforrás kockázatai és az azokkal összefüggő lehetőségek/lépések Kockázat Lehetőségek/lépések Valószínűség Régió Árvíz Felvilágosítás, megelőzés Magas Mind Belvíz Megelőzés, védekezés Magas Dél-Alföld, Nyugat-Dunántúl Elapadó öntözővíz/technológiai víz Téli felesleg tározása Magas Dél-, Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak-, Dél-Alföld 13/19

14 Mezőgazdaság és erdészet kockázatai Kockázatelemzés 30. A szélsőséges vízháztartási viszonyokhoz történő alkalmazkodás legfontosabb eleme a mezőgazdaság szempontjából a termőhely aktuális állapotának megfelelő földhasználati mód kiválasztása. A megfelelő mezőgazdasági földhasználatra való átállás (szántó gyep konverzió, szántóterületek erdősítése) kellően stabil termelési szerkezetet hozhat létre hazánkban, ennek hiányában azonban a mezőgazdasági ágazat a klímaváltozás által leginkább kiszolgáltatott szektor lehet. 31. A mezőgazdaság szempontjából jelentős veszélyeztető tényező a jégeső. Az összes biztosított kárnemen belüli részaránya az elmúlt 35 éves megfigyelés alapján 20,52% volt. A legveszélyeztetettebbek e tekintetben a dél-dunántúli, a közép-magyarországi és a dél-alföld régiók. 32. A mezőgazdasági biztosításokon belül az ár- és belvizek által okozott károk együttesen 18,4%-ot tesznek ki. A belvíz országos szinten csapadékos évjárattól, illetve árvíztől függően ,000 hektárt is érint. Belvíz-veszélyeztetettség tekintetében kiemelkedik a dél-alföldi régió. 33. A kifejezetten a csapadékvíz okozta talajeróziós károk az ország termőterületének 40%-át érintik, ezen belül is leginkább a nyugat- és dél-dunántúli régiókat. 34. A szél okozta károk potenciálisan valamennyi termőterületet érinthetik. Egyrészt a talaj értékes, tápanyagban gazdag felső rétegének elsodrása, másrészt a fejlődő növény betemetődése miatt okoz gondot a szélerózió, azaz a defláció. Az ennek a kockázatnak leginkább kitett térségek Közép-Magyarország, Észak-Alföld és Nyugat- Dunántúl. 35. A humán-egészségügyi fejezetben már említettekhez hasonlóan, a globális felmelegedés hatására elszaporodhatnak a könnyen terjedő kártevők, kórokozók, gyomok. Új fajok jelenhetnek meg a már jelenlévők visszaszorulásával. 36. Az állattenyésztés állatfajtól és tartásmódtól függően eltérően reagál a klímaváltozásra. A klímaváltozás erőteljesebb hatással lesz az intenzív állattartásra. Az intenzív tartású sertés-, szarvasmarha- és baromfifajták fokozottan érzékenyek, és az egyes sokkhatásokra azonnali teljesítménycsökkenéssel reagálnak. Az extenzív típusok, például a magyar szürkemarha, a mangalica sertés, a rackajuh és a parlagi tyúkfajták genetikai adottságaikból és a külterjes tartástechnológiákból adódóan 14/19

15 nagyobb alkalmazkodóképességgel rendelkeznek. Nő az állatok víz- és árnyékigénye, amiről külön is gondoskodni kell. 37. Az erdőkben előforduló fafajok jelenleg is természetes elterjedési területüknek az éghajlati tényezők által kijelölt határain vagy azok közelében tenyésznek. Ezek a határok bizonyos időbeli késéssel követik az éghajlati zónák klímaváltozás miatti térbeli változását. Az elkerülhetetlen korrekció várhatóan az egyre gyakoribb szélsőséges évek miatt fellépő tömeges pusztulás formájában történik majd meg, ami akár jelentős szénkibocsátást is eredményezhet. Valószínűsíthető, hogy a klímaváltozás fokozódásával az es évek tömeges fapusztulásánál is súlyosabb helyzet alakul majd ki, gazdasági és ökológiai károkat is okozva A felmelegedés a fák legyengülésére, valamint betegségeinek megerősödésére és terjedésére ma még előre nem látható hatással lesz. A felmelegedés által elsődlegesen sújtott erdőtakaró faállományai az egyes alföldi erdőtípusok, a síkvidékeket környező dél-dunántúli régió cseres-kocsánytalan tölgyesei és az elterjedési határuk közelében álló bükkösök lesznek; itthon ez utóbbiak túlnyomó részének megszűnhetnek az életfeltételei. A felmelegedés a tűzgyakoriság növekedése mellett a tüzek pusztító erejét is fokozza: nő a keletkező tüzek terjedési sebessége és intenzitása. 38. A változó gazdaságossági mutatók hatására kompetíció alakul ki a különböző földhasználatok között, így a tervezett célok veszélybe kerülhetnek, mind a bioenergia, mind az erdősítés tekintetében. Mezőgazdaság és erdészet kockázatai és az azokkal összefüggő lehetőségek/lépések Kockázat Lehetőségek/lépések Valószínűség Régió Növekvő jégeső-hajlam Jégháló alkalmazása Magas Dél-Dunántúl. Közép-Magyarország, Dél-Alföld Belvíz Megelőzés, védekezés Magas Dél-Alföld, Nyugat-Dunántúl Erózió védekezés Magas Nyugat- és Dél-Dunántúl Szél káros hatásai (szél kár, defláció) védekezés Közepes Közép-Magyarország, Észak-Alföld, Nyugat-Dunántúl Növény- és állat-egészségügy Megelőzés, védekezés Közepes Mind Állattenyésztés: hősokk Megelőzés, védekezés Közepes Mind Erdőpusztulások Megelőzés Közepes Nyugat-, Dél-, Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak-Magyarország Földhasználati kompetíció szabályzás Magas Mind 15/19

16 Területfejlesztés, településfejlesztés, területrendezés, településrendezés, épített környezet kockázatai 39. Az épített környezet alakításakor ma még csak ritkán számolnak az éghajlatváltozással, márpedig az épületeken belül tartózkodó emberek komfortérzetére a nyári kánikulák igencsak befolyással vannak, nem csak a téli hidegek. 40. A nyári átlaghőmérséklet 1,5 1,8 C-os emelkedése miatt a hűtés szerepe felértékelődik, a komfortérzet biztosításához legalábbis passzív eszközökre (árnyékolás, hőtárolás, stb.) szükség van. De nagyvárosi környezetben már a passzív eszközök sem elegendőek. 41. A téli átlaghőmérséklet 1,2 1,4 C-os emelkedése miatt a fűtési energiaigény átlagosan akár 10%-kal is csökkenhet. 42. A téli csapadékmennyiség körülbelül 8,2 9,7%-kal növekedhet. A hóteher számításában lévő biztonsági tényezők még elégséges eredményt adnak a tényleges terhelésre vonatkozóan. 43. A talajnedvesség nagyobb szélsőségek közötti ingadozása az épületek alapozáson keresztül ható állékonyságát veszélyezteti. Különösen igaz ez a vályogházak esetében, amelyek a Dél-Dunántúlon, illetve Észak- és Dél-Alföldön a legelterjedtebbek. 44. A nyári csapadékmennyiség kb. 7,5 8,9%-kos csökkenése miatt a kertek, tetőkertek öntözési igénye megnő. Területfejlesztés, településfejlesztés, területrendezés, településrendezés, épített környezet kockázatai és az azokkal összefüggő lehetőségek/lépések Kockázat Lehetőségek/lépések Valószínűség Régió Növekvő hűtési igény Megelőzés, védekezés Magas Mind Téli csapadékmennyiség növekedése Megelőzés, védekezés Magas Mind Talajnedvesség nagyobb szélsőségek közötti ingadozása Védekezés Magas Mind 16/19

17 Rendszerszintű kockáztok 45. Az érintettek nem ismerik fel a változtatások szükségességét, nem látják benne társadalmi, gazdasági érdeküket. 46. A régiókat, településeket, KKV-kat és a lakosságot megcélzó fokozott kommunikáció ellenére az üzenet nem éri el a célját, így a társadalom nem készül fel a klímaváltozásból adódó veszélyek kezelésére. 47. A régiók, települések, KKV-k és a lakosság számára elérhető elérhető támogatások ellenére a saját rész hiánya miatt nem valósulnak meg a szükséges beruházások. 48. A régióknak, településeknek, KKV-knak és a lakosságnak nincs lehetősége szakértők alkalmazására, ami a szakértők és a pénzforrás hiányából egyaránt fakad. 49. A kialakuló tudásbázisok és a források az egyes projektek lefutásával megszűnnek, így a potenciális szereplők (régió, település, KKV, lakosság) nem tudnak hová fordulni. Márpedig az információforrások felkutatása nagy időbefektetéssel jár. Rendszerszintű kockázatok és az azokkal összefüggő lehetőségek=lépések Kockázat Lehetőségek/lépések Valószínűség Régió Az érintettek nem ismerik fel a változtatások szükségességét Az üzenet nem éri el a célját, a társadalom nem készül fel PR, ismeretterjesztés Magas Mind PR, ismeretterjesztés Magas Mind Önrész hiánya a beruházásokhoz Megfelelő hitelezési rendszer kiépítése Magas Mind Tudáshiány Megfelelő tanácsadói rendszer kiépítése és fenntartása Közepes Mind 17/19

18 Nemeztközi kockázatok 50. A nemzetközi szinten növekvő felhasználás hatására fokozottan fogynak a készletek, így az energia árak folyamatosan emelkednek. 51. A túlnépesedés, a csökkenő terméshozamok, illetve a zsugorodó termőterületek hatására emelkednek az élelmiszer árak. 52. Az előző két pontból következik, hogy versengés alakul ki az erdősítési, élelmiszer termelési és a bioenergia programok között a megmaradt termőterületekért. 53. Bár jelenleg hazánk még nem migrációs cél, az adottságai alapján könnyedén azzá válhat, így migrációs kockázatokra is fel kell készülni. Nemzetközi kockázatok és ezzel összefüggő lehetőség és lépések Kockázat Lehetőségek/lépések Valószínűség Régió Növekvő energiaárak Felkészülés fajlagos energiaigény csökkentése (energia takarékosság), növekvő megújuló hányad Magas Mind Növekvő élelmiszerárak Felkészülés ebből adódó lehetőségek kihasználása, de a környezeti célokhoz igazodva Magas Mind Nemzetközi migráció Felkészülés, a társadalom felkészítése, a migrálók foglalkoztatásának megoldása Magas Közép- Magyarország 18/19

19 Egyéb kockázatok avagy komplex kockázatok 54. A fentieken kívül az éghajlatváltozás közvetlen hatással bír a turizmusra is. A melegebb éghajlat a turistaidőszak kitolódását, avagy a téliek rövidülését eredményezheti, de a szélsőséges időjárási viszonyok esetén csökkenő vízmennyiség és a romló vízminőség mind a természetes vizekre, mind a víziparkokra, strandokra kedvezőtlen hatással lehet. 55. A magasabb nyári hőmérséklet különösen a városban élőket érinti kedvezőtlenül, ugyanis a városokban 2 8 C-kal is melegebb lehet, az építészeti és városbeépítési körülményektől függően. Az intenzív fronthatások fokozhatják a balesetveszélyt, és munkateljesítmény-csökkenést okozhatnak. 56. Az éghajlatváltozás a stratégiai alapellátásra is gyakorolhat kedvezőtlen hatást, így felmerülhetnek ivóvíz-beszerzési kockázatok, időjárásból eredő közlekedési kockázatok és nyáron az energia felhasználási csúcsból fakadó rendszerszintű kockázat. 57. Az eróziós jelenségek sújtják a mezőgazdasági területen kívül az ipari, illetve lakott térségeket és a kiépített infrastruktúrát is (pl. feltöltődés, sárelöntés, földcsuszamlás, stb.). Egyéb avagy komplex kockázatok és az azokkal összefüggő lehetőségek=lépések Kockázat Lehetőségek/lépések Valószínűség Régió Turizmus csökkenése/növekedése Felkészülés növekvő/csökkenő turista szezon, a turizmust veszélyeztető hatások kiküszöbölése (vízminőség, vízmennyiség, alternatív programok) Magas Mind Nagy városok mutifikáló hatása Felkészülés megelőzés Magas Közép-Magyarország Stratégiai alapellátás Felkészülés az új szélsőséges helyzetekre Magas Mind Települési eróziós jelenségek (feltöltődés, sárelöntés, földcsuszamlás) Felkészülés az új szélsőséges helyzetekre Magas Nyugat-, Közép-, Dél- Dunántúl, Közép-, Észak- Magyarország 19/19

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES GAZDASÁGI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA STATIKUS ÉS DINAMIKUS ÁLTALÁNOS EGYENSÚLYI MODELLEL

A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES GAZDASÁGI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA STATIKUS ÉS DINAMIKUS ÁLTALÁNOS EGYENSÚLYI MODELLEL A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES GAZDASÁGI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA STATIKUS ÉS DINAMIKUS ÁLTALÁNOS EGYENSÚLYI MODELLEL Révész Tamás Zalai Ernő Bevezetés Miközben egyre több tanulmány és hivatalos dokumentum foglalkozik

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai

Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai Páldy Anna Fodor József OKK Országos Környezetegészségügyi Intézet Környezetpolitikai fórum: A klímapolitika és a klímaváltozás főbb kérdései,

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS)

Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) Dr. Csete Mária egyetemi docens, tanszékvezető BME Környezetgazdaságtan Tanszék NAS felelős, Nemzeti Alkalmazkodási Központ 2013. november 13. NÉS-2 szakmai műhelyvita

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Környezettudatossági felmérés A Magyar Természetvédők Szövetsége részére 2 Éghajlatváltozás következményeinek spontán ismerete 2010 2009 N=291 N=270 *TERMÉSZETI

Részletesebben

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár Tudományos háttér ENSZ Éghajlatváltozási

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Az elkerülhetetlen fokú éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiai keretrendszere Dr. Pálvölgyi Tamás igazgatóhelyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyarország

Részletesebben

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava Az 1990-es évek elején még kevéssé volt a figyelem előterében a klímaváltozás egészségkárosító hatása. Ezt tükrözte a UN/IPCC (Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközti Testület) első jelentése 1991-

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

előrejelzések 2050-ig

előrejelzések 2050-ig A klímaváltozás feltételezett egészséghatásai előrejelzések 2050-ig Uzzoli Annamária MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Kecskemét, 2015. augusztus 27. Fogalmak Az előadás vázlata Klímaváltozás és egészség

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Dr. Pintér Ferenc ICI Interaktív Kommunikációs Zrt. ferenc.pinter@icicom.hu

Dr. Pintér Ferenc ICI Interaktív Kommunikációs Zrt. ferenc.pinter@icicom.hu Orientgateproject LOT2 A városi rendszerek sebezhetősége az éghajlatváltozás hatásaival összefüggésben, Budapest XIII. kerületben: a tanulmány eredményei Dr. Pintér Ferenc ICI Interaktív Kommunikációs

Részletesebben

Az aszály és a globális melegedés hatása az élelmiszeripari nyersanyagellátásra és a kertészeti termékek tárolására

Az aszály és a globális melegedés hatása az élelmiszeripari nyersanyagellátásra és a kertészeti termékek tárolására Az aszály és a globális melegedés hatása az élelmiszeripari nyersanyagellátásra és a kertészeti termékek tárolására Balla Csaba, Hitka Géza Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar Budapest Név

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Wantuchné Dobi Ildikó OMSZ dobi.i@met.hu A klíma és energiatudatos városfejlesztés, mint a városi hősziget csökkentésének

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Éghajlatváltozás és a felszíni vizeink

Éghajlatváltozás és a felszíni vizeink 21. ÁPRILIS 22 A FÖLD NAPJA A Föld jövőjét érintő legfontosabb problémák rangsora 1. A Föld energia- és nyersanyagkincse 2. Víz 3. Talaj 4. Föld és élet 5. Éghajlatváltozás 6. Természeti katasztrófák 7.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Hozzászólás: A vízháztartás táji jellemzői és kapcsolata a tájstratégia-alkotáshoz

Hozzászólás: A vízháztartás táji jellemzői és kapcsolata a tájstratégia-alkotáshoz Hozzászólás: A vízháztartás táji jellemzői és kapcsolata a tájstratégia-alkotáshoz Ungvári Gábor Táji örökségünk megőrzéséért 2015.12.02 A hozzászólásom főbb üzenetei 1. A vízháztartási jellemzők alkalmas

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Magyarország Feladatai az Éghajlatvédelemben Előadó: Kovács Lajos

Magyarország Feladatai az Éghajlatvédelemben Előadó: Kovács Lajos Magyarország Feladatai az Éghajlatvédelemben Előadó: Kovács Lajos Klímabarát Települések Szövetsége elnök Gyakoribb szélsőségek a változó klímában Hőhullámok, extrém szárazság Szélsőséges csapadékviszonyok,

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A globális felmelegedés hatása a földés tájhasználat-változásra Témavezető Dr. Duray Balázs PhD MTA KRTK RKI tudományos munkatárs További szerzők:

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

A szénkibocsátás hatásai a magyar gazdaságra

A szénkibocsátás hatásai a magyar gazdaságra Összefoglaló helyzetelemzés a Baseline Assessment Report alapján A szénkibocsátás hatásai a magyar gazdaságra Trinity Környezetvédelem 2011. Nr.: 11-08 Regions for Sustainable Change (INTERREG IVC Projekt)

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés

Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés A SEERISK projekt tapasztalatai Székely Miklós, Horváth Anikó; BM OKF Meteorológiai Tudományos Napok, MTA Budapest, 2014. november 21. SEERISK projekt Közös

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary A válság nem hozta meg a várt tisztulást 2010 10 20 Kárpáti Gábor COFACE Hungary Coface kompetencia a kockázatcsökkentésben Coface a világ egyik vezető hitelbiztosítója, követeléskezelője és céginformációs

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György

Részletesebben

NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer. Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014

NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer. Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014 NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014 ENSZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI KORMÁNYKÖZI TESTÜLET JELENTÉSE Klímaváltozás mérésekkel igazolható 1901

Részletesebben

Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat. Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban

Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat. Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban Magyar Regionális Tudományos Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27-27 Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban A TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A GABONANÖVÉNYEK MINŐSÉGÉRE, ÉLELMISZER BIZTONSÁGRA

A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A GABONANÖVÉNYEK MINŐSÉGÉRE, ÉLELMISZER BIZTONSÁGRA 40. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK Budapest 2014. november 20-21. A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A GABONANÖVÉNYEK MINŐSÉGÉRE, ÉLELMISZER BIZTONSÁGRA Jolánkai Márton Tarnawa Ákos Horváth Csaba Szent István Egyetem

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Az éghajlat és a tájhasználatváltozás hatása a szőlőtermelésre Bihari Zoltán Debreceni Egyetem

Az éghajlat és a tájhasználatváltozás hatása a szőlőtermelésre Bihari Zoltán Debreceni Egyetem Az éghajlat és a tájhasználatváltozás hatása a szőlőtermelésre Bihari Zoltán Debreceni Egyetem Mi befolyásolja a szőlőtermelést? Klímafüggő tényezők Levegő CO2 tartalma Hőmérséklet Csapadék Levegő páratartalma

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben