AZ ESZTERGOM-KERTVÁROSI PALATÍNUS-TÓ HASZNOSÍTÁSI TERVÉT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ESZTERGOM-KERTVÁROSI PALATÍNUS-TÓ HASZNOSÍTÁSI TERVÉT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK"

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék AZ ESZTERGOM-KERTVÁROSI PALATÍNUS-TÓ HASZNOSÍTÁSI TERVÉT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK Tudományos Diákköri Dolgozat Készítette: BME Környezetmérnök III. évfolyam Konzulens: Dr. Szilágyi Ferenc BME VKKT tudományos főmunkatárs Budapest, október 27.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A PROBLÉMA FELVETÉSE A FELADAT ISMERTETÉSE, CÉLKITŰZÉSEK MÓDSZERTAN ÉS ELVÉGZETT MUNKA A PALATÍNUS-TÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉS MORFOLÓGIA A JELENLEGI HASZNOSÍTÁSOK ÉS HATÁSUK Fürdőzés Búvárkodás Horgászat Csónakázás, vízibiciklizés A JELENLEGI ÁLLAPOT VÍZFORGALOM TERHELÉSI FORRÁSOK VÍZMINŐSÉG Általános vízminőségi jelleg Vízminőség térbeni változása Mikroszennyezők A PERNYETÁROLÓ SZEREPE A VÍZMINŐSÉG ALAKÍTÁSÁBAN Elhelyezkedése, mintavételi kutak Mintavétel és elemzés A vizsgálat eredménye A pernyetárolóból adódó kockázat Következtetések AZ ELÉRENDŐ VÍZMINŐSÉGI ÁLLAPOT VÍZHASZNÁLATI KRITÉRIUMRENDSZEREK Fürdés, rekreáció Horgászat, halászat HASZNOSÍTÁSI IGÉNYEK Lehetséges hasznosítások Helyi érdekeltek szándékai VÍZMINŐSÉGI CÉLÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK MŰSZERES MÉRÉS EREDMÉNYEI MINTAVÉTEL EREDMÉNYEI... 33

3 1. BEVEZETÉS 1.1. A PROBLÉMA FELVETÉSE Magyarországon található tavak közül számos valamilyen bányászati tevékenység következtében alakult ki. Felszínük általában néhány tíz hektár körüli. A lakosság egyre inkább használatba veszi őket strandolás és horgászat céljából. A kitermelés után ezek tereprendezése, rekultivációja sok esetben elmaradt. Általában a tavak környéke rendezetlen, sok helyen veszélyes. A lakosság egyre inkább igényli a kultúrált környezetet, ahol kellemesen kikapcsolódhat, pihenhet, így e bányatavak és környékük átgondolt tervezésre szorul. Ezek a tavak rendkívül értékesek, mivel közelebb vannak a hasznosítókhoz, mint a Balaton vagy a Velencei-tó, és általában a vízminőségük is jobb: fenntartásuk, rendezésük sokkal olcsóbb lehet, és hamarabb megtérülhetnek a befektetések. A tó hasznosításának bővítése a terhelés növekedését vonja maga után. A terhelések növelése csak a tó terhelhetőségéig célszerű. E fölé csak akkor növelhető a hasznosítás mértéke, ha biztosítani tudjuk a tisztítási technológiával történő terhelés-csökkentést. Ez a koncepció a fenntartható tógazdálkodás része. A fenntartható tógazdálkodás érdekében figyelembe kell venni a használatokat és ezek közti terhelésmegoszlást. Szükség esetén lehet szabályozni az egyes terhelőforrásokat, vagy korlátozni a tevékenységeket. Az üdülőtavak legfontosabb értéke a vízminőség, amely meghatározza a fejlesztések irányát és mértékét. A fejlesztés biztonságos megtérülése és a tó értékeinek megőrzése is ettől függ A FELADAT ISMERTETÉSE, CÉLKITŰZÉSEK Munkám során egy ilyen, bányászati tevékenység következtében keletkezett bányatóval, az esztergom-kertvárosi Palatínus-tóval foglakozom. A környék lakossága már több éve használja a tavat strandolásra, horgászatra. A munka megkezdése előtt többször jártam a területen, a terepbejárások alkalmával fényképeket és feljegyzéseket készítettem. Jelen tanulmány a jövőbeni szakdolgozatom részét képezi. A szakdolgozat elvégzendő feladatait és módszertani felépítését az 1. ábra mutatja be. Az ábrán kékkel kiemeltem a már elvégzett munkákat, jelen TDK dolgozatban ezek eredményeit mutatom be. Leendő szakdolgozatomban elemzem majd a jelenlegi hasznosításokat, jelenlegi vízminőségi állapotot és a környék potenciális szennyező forrásait. Javaslatot adok az elérendő vízminőségi célállapotra, és programcsomagokat dolgozok ki a kitűzött állapot eléréséhez szükséges tennivalókból. A tanulmány tartalmazni fogja azokat a feltételeket, kritériumokat, melyek betartásával a Palatínus-tó sokáig szolgálni tudja a lakosságot. A fenntarthatóság figyelembevételével hasznosítási tervet dolgozok ki. Eddig csak a Balatonra, Velencei-tóra voltak ilyen tervek, most egy kis méretű, de közkedvelt bányatóra készítek ilyet. A tervezés során a lakosságot és a tavat használó szervezeteket egy fórum keretein belül meghallgatjuk, ötleteiket és javaslataikat figyelembe vesszük. Ez a nyílt tervezés, melynek egyre nagyobb jelentősége van az Európai Unió Víz Keretirányelvében. 1

4 1.3. MÓDSZERTAN ÉS ELVÉGZETT MUNKA Meglévő adatok Morfológia Kémiai vízminőség Mikroszennyezők Hidrogeológia Ökológiai állapot Geológia Talajvíz-áramlás Adathiány pótlás Területi felmérés Talajvíz állapot Pernyetároló ujjlenyomat vizsgálat Tó és vízgyűjtőjének jellemzése: Jelenlegi hasznosítások Emberi hatások Jelenlegi állapot Igények felmérése, területi törekvések Saját elképzelések Fejlesztési lehetőségek, alternatívák, az alternatívákhoz tartozó célállapotok Célállapotoktól való eltérés esetén a szükséges műszaki intézkedések meghatározása Lakossági véleményezés Fejlesztési, hasznosítási terv 1. ábra: A feladat részei 2

5 A tóhasznosítási terv feltüntetett részei közül a dolgozat megírásáig a következő részekkel foglalkoztam: Rupert Anikó (ELTE) ig méréseket végzett a tavon, melyek eredményeit felhasználta a diplomamunkájához. Ebből kigyűjtöttem a jelen dolgozatomhoz szükséges adatokat. Így több évre visszamenőleg tudom jellemezni a ph változását, a vízkeménységet, lúgosságot és egyéb komponenseket [Rupert, 2002]. Helyszíni műszeres méréssel felmértük a tó alapvető fizikai-kémiai jellemzőit. Ebben segítségemre volt konzulensem. A mérés során alkalmazott Hydrolab Surveyor 4 típusú hordozható műszerrel a következő adatokat mértük: A mérés dátuma, ideje Hőmérséklet ( C) Vízmélység Oldott oxigén tartalom és telítettség (mg/l, illetve %) Vezetőképesség (µs/cm) Összes oldott anyag (g/l) Felszíni és felszín alatti fény (µe/s/m 2 ) ph Redoxpotenciál (mv) A kapott eredményeket táblázatban (7.1. fejezet) foglaltam össze. A mérés leírását és az adatok elemzését a 3.3. fejezet tartalmazza. A közeli salakdepó (1. kép) kockázatának becslésére május 20-án ujjlenyomat vizsgálatot végeztünk a VITUKI Rt.-vel közösen. A vizsgálat lényege, hogy a pernyetároló területéről, a tavak vizéből és a közöttük elhelyezkedő talajvízfigyelő kutakból mintát veszünk. A mintákat gázkromatográfos-tömegspektrométeres analízisnek vetjük alá. A vizsgálat eredményeképpen grafikonokat kapunk, melyeken a mintában található anyagok pontosan meghatározott helyen csúcspontokat rajzolnak. Az azonos helyen lévő csúcspontok ugyanazt az anyagot mutatják. Tehát ha két mintában ugyanazon a helyen csúcsot találunk, akkor biztosan állítható, hogy mindkét mintában megtalálható az a bizonyos anyag. A kiemelkedések aránya a koncentrációarányt mutatja. A vizsgálat kvalitatív, tehát csak minőségi információt kapunk. A mennyiségek, koncentrációk ismeretéhez további vizsgálatot fogok végeztetni. Az elvégzett mintavétel körülményeinek és eredményeinek részletezését a 3.4. fejezet tartalmazza. 1. kép: A pernyetároló 3

6 A talaj-, illetve felszíni vizekben kimutatott szerves mikroszennyezőknek külföldi szakirodalomban utánanéztem, és veszélyesség szerint 4 csoportba osztottam őket. Különös figyelmet fordítottam az akkumulációs hajlamra, a toxicitásra és az ökotoxicitásra, valamint a karcinogén, mutagén, teratogén hatásokra. A nyílt tervezés megvalósítása érdekében június 25.-re lakossági fórumot szerveztem, ahol meghallgattam az érdekeltek igényeit, elképzeléseiket a tó jövőbeni hasznosítását illetően. A fórum elején megtartott előadásomban elmondtam a rendezvény célját, és a hasznosítási terv megírásának fontosságát. Kiemeltem a nyílt tervezés lépéseit és a tó fejlesztésének lehetséges irányait. Ezek után a jelenlévők ötleteikkel, javaslataikkal, kritikáikkal hozzászólhattak az elhangzottakhoz. A fórum tanulságait és következtetéseit a 4.2. fejezet tartalmazza. 4

7 2. A PALATÍNUS-TÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE 2.1. FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉS A Palatínus-tó Esztergom-Kertváros és Dorog között helyezkedik el, a Pilis és a Gerecse hegységek által határolt völgyben. Budapesttől 35 km-re, Esztergomtól 7 km-re található (2. ábra). Idegenforgalmi szempontból nagyon kedvező az elhelyezkedése, mivel mind a fővárosból, mind a környező falvakból, városokból egyszerűen megközelíthető. Nemcsak Komárom-Esztergom megye, hanem egész Magyarország egyik legtisztább vizű tava, így nem meglepő, hogy majdnem 50 km-es körzetből vonzza a kikapcsolódni, pihenni vágyó fürdőzőket. Egy forró nyári napon több ezren is látogatják a tavat. 2. ábra: A Palatínus-tó elhelyezkedése Fontos megemlíteni, hogy mind Dorog, mind Esztergom közvetlen közelében húzódik a Duna-Ipoly Nemzeti Park határvonala. A Palatínus-tó DK-i öböl-nyúlványától mindössze m-re már a Nemzeti Park területei találhatók. Ezen okból is fontos a tó és környezetének állapotjavítása. 5

8 2.2. MORFOLÓGIA A tó az 1950-es években keletkezett, homokkitermelés következtében. A kitermelt homokot a dorogi szénbányák statikai tömedékelésére használták. A felszíni letakarítás közben a kotrógépek elérték a talajvíz szintjét. A megsérült vízzáró réteg következtében a talajvíz a felszínre tört. Eleinte csak pocsolyák jelentek meg, majd a kitermelés folytatása és a gödrök mélyítése során összefüggő vízfelszín alakult ki. Mikor a kitermelést a partról már nem lehetett végezni, vízen úszó kotrógépet kezdtek alkalmazni. A kellő hatékonyság elérése érdekében az ún. Lévárdy-féle hydrop-technológiát használták. Az úszó kotrógép sűrített levegőt nyomott a mederbe, ami fellazította a fenéken lévő homokpadot. A felkevert homokot szivattyú segítségével hozták a felszínre. A technológia alkalmazása pozitívan hatott a vízminőségre. Az egyik előnye a tófenék rendszeres tisztítása, a másik az alsó vízrétegek állandó levegőztetése volt. A folyamatos szellőztetés gátolta az algák elszaporodását és kedvezően hatott a halállományra is. A tó hosszúsága 800 méter, szélessége átlagosan 400 méter, átlagos vízmélysége 10 méter. A tó legmélyebb pontja az öbölben található, itt a vízmélység eléri a 12 métert is. Ezen a ponton a 80-as évek végén 25 métert is mértek. [BEBTE, 2003.] A tótól nagyjából 500 m-re DK-i irányban fekszik a Tatai Környezetvédelmi Rt. pernyetárolója. A pernyetároló és a Palatínus-tó között 4 dísztó helyezkedik el. A pernyetároló és a Pala vízszintje között mintegy 25 m-nyi szintkülönbség van. Ennek megfelelően a talajvíztükör a salakdepótól a tó felé lejt. 2.3.A JELENLEGI HASZNOSÍTÁSOK ÉS HATÁSUK Fürdőzés A tavat leginkább fürdőzésre használják, egy forró nyári napon kb ember is igénybe veszi. Ezért a fürdőzés miatt nagy terhelés éri a tavat. Az északi parton fekvő strandon (2. kép) kb fő, a többi partszakaszokon szintén ennyien strandolnak. A terhelés eloszlása egyenlőtlen, az északi oldalon nagyobb és relatíve pontszerű, a többi részeken kisebb és diffúzabb. A tó terhelhetőségének megállapításakor a fürdőzést feltétlenül figyelembe kell venni. 2. kép: Északi strand látképe 6

9 Búvárkodás A tó északi partján egy búvárklub működtet bázistelepet. A búvárok a tavat rendszeresen, de a fürdőzéshez képest elenyésző mértékben veszik igénybe. A terhelhetőség szempontjából nem számottevő jelentőségű Horgászat A Palatínus-tó nyugati oldalán az elmúlt évtizedekben mintegy 130 horgászház épült (3. kép). A közelben lakók rendszeres horgászati tevékenységet folytatnak a tavon, melynek következtében rengeteg etetőanyag kerül a vízbe. A halak által el nem fogyasztott szerves anyag nagymértékben növelheti a tó tápanyagtartalmát. A tófenékre leülepedve, ott felhalmozódva, bomlás indulhat. A bomlás következtében növényi tápanyagok szabadulhatnak fel, ami az eutrofizálódást erősítheti. A tó terhelhetőségénél ezért fokozott figyelemmel kell vizsgálni a horgászati tevékenységet. 3. kép: Horgászházak Csónakázás, vízibiciklizés A strand mellett csónak és vízibicikli kölcsönző is van. A kölcsönzés tavasztól őszig, szezonális jelleggel működik. Ez a tevékenység csak minimális mértékben terheli a tavat, így a terhelhetőség megállapításánál nem számottevő. 7

10 3. A JELENLEGI ÁLLAPOT A jelenlegi állapot értékelésekor problémát jelent, hogy a környék jellemzésére nagyon kevés mérési eredmény áll rendelkezésre. Sok területen egyáltalán nincsenek adatok. A szükséges információk felkutatása még folyamatban van. A hiányzó elemek pótlására néhány vizsgálatot már elvégeztem, néhány mérés pedig szervezési fázisban van. 3.1.VÍZFORGALOM A vízforgalommal kapcsolatban csak hiányos információk állnak rendelkezésre. A tó vízgyűjtője nagyon nehezen meghatározható, mivel alapvetően talajvízből táplálkozik, de korábban felszín alatti források is táplálták. Hogy ezek jelenleg működnek-e, vagy már kiapadtak, arról nincs konkrét adatom. A talajvíz mellett csapadékvíz is táplálja. Az idei évben az aszályos időjárás miatt 0,5-1 méter víz hiányzott a mederből. 3.2.TERHELÉSI FORRÁSOK A terhelési források tekintetében nem áll rendelkezésre korábbi információ, mivel a múltban ilyen jellegű felmérések nem történtek. A tavat U-alakban körbeépítette Dorog és Esztergom-Kertváros, így e két település nagyban hozzájárul a tó terheléséhez. A nyugati partoldalon kb. 130 horgászház épült az elmúlt években, melyek csatornáját az utóbbi 2-3 évben rákötötték a város központi csatornarendszerére. Így a korábban a tóba juttatott szennyvíz okozta terhelés minimalizálódott, illetve megszűnt. Meghibásodás esetén azonban újra potenciális szennyezőforrásnak tekinthetjük őket. A tavon intenzív horgászat folyik. Az etetőanyaggal nagy mennyiségű szerves anyag jut a vízbe, ezért a horgászatot komoly terhelési forrásként kell figyelembe venni. Ezt kiegészíti a strandolók, fürdőzők, okozta terhelés-növekedés. Igaz, ez szezonális jellegű, de a nyári időszakban jelentős mértékű. Terhelési forrásként meg kell említenünk a tó közelében fekvő pernyetárolót, valamint a már bezárt sertéstelepet is. Ugyan ez utóbbi már néhány éve bezárt, de maradványterhelése lehet. A pernyetárolóba nagyjából 20 éve kezdték el deponálni a Dorogi Hőerőmű salakját és pernyéjét. Kb. 7-8 éve a Richter Gedeon Gyógyszergyár is a területre hordja, és ott kezeli a szennyvíziszapját. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a városok területéről lefolyó vizeket sem. Az utcák szilárd burkolatáról az eső által lemosott szennyező anyagok is a tóba juthatnak. A terhelési források nagyságát és arányát a jövőben vizsgálni kell, és a tó terhelhetőségénél figyelembe kell venni azokat. 8

11 3.3.VÍZMINŐSÉG Általános vízminőségi jelleg Az általános vízminőségi jelleg meghatározásakor korábbi mérések eredményeire is támaszkodom [Rupert, 2002]. Az 1990-es évek végén a természetvédő egyesület tagjai változást észleltek a tó vízminőségében. Megfigyelésük szerint a tó vize elkezdett lúgosodni. Méréseink során mi is mértük a ph-t, valamit korábbi mérési eredményeket is felhasználtam a kérdéses mutató vizsgálatához. Az eredményeket a következő fejezet tartalmazza. A tó lúgossága között a ph-hoz hasonlóan emelkedett. A növekedés mértéke 1 mval/l körüli. A vizsgált időszakban az átlagos lúgosság 2,75 mval/l. A feltüntetett időszakban a tó keménysége átlagosan 25 nk volt. A legkisebb érték 23 nk, a legnagyobb 27 nk. Laboratóriumi mérések során az ammónium-ion és foszfát-ionok mennyisége a kimutatási határérték (0,01 mg/l) alatt volt, a nitrát-ion koncentrációjának változását a 3. ábrán mutatom be. Nitrát-ion koncentráció változása 1999 és 2001 között 80 Nitrát-ion (mg/l) II. dísztó III. dísztó öböl kisöböl 3. ábra: Nitrát-ion koncentráció változása között A víz nitrát-ion tartalma azóta feltehetően csökkent, ami a horgászházak csatornázásának köszönhető. Az oldott oxigén telítettség a vizsgált időszakban % körüli volt, a kémiai oxigénigényt 2,0-2,5 mg/l-nek, a fajlagos vezetőképességet µs/cm-nek, a klorid-ion koncentrációt mg/l-nek, a szulfát-iont mg/l-nek mérték. 9

12 Vízminőség térbeni változása A vízminőség térbeni változásainak vizsgálata során Hydrolab Surveyor 4 típusú hordozható készüléket használtam (4. kép). A tavon 15 mérési pontban vizsgáltam (4. ábra), mélység szerint kb. 1 méteres lépésekkel. A dísztavak közül az I. és II. dísztóban mértem. A mérési pontok koordinátáit Gamin E-Trex Legend típusú kézi GPS készülékkel rögzítettem. A mélység szerinti vizsgálatokat a tófenékig végeztem, így a kapott maximális mélységek 4. kép: Hydrolab készülék mutatják az általam mért vízmélységeket a tó különböző pontjain. A kapott mérési adatokat a felszíni egység memóriájából számítógépre mentettem, majd az értékeket feldolgoztam. A feldolgozás során az azonos ponthoz tartozó értékeket átlagoltam, szórást számoltam, valamint megállapítottam a minimum és maximum értékeket. 4. ábra: helyszínrajz a mérési pontok feltüntetésével 10

13 A mérési eredmények értékelésekor a következőket állapítottam meg: Mivel kis felületű tóról van szó, és a mélység helyenként eléri, sőt meg is haladja a 10 métert, ezért hőmérsékleti rétegzettséget várnánk. Ezzel szemben a tó átlaghőmérséklete 19,4 C, egy pontban vizsgálva a legnagyobb szórás 0,3. A legkisebb hőmérsékletet 18,41 C-ot a 4. mérési pontban, a legnagyobbat 19,98 C-ot a 15. pontban mértünk (5. ábra). A dísztavakban mért hőmérsékletek jóval magasabbak a tóban mérteknél. Ennek valószínű oka az, hogy a partról mértünk, kis vízmélységnél. Az átlaghőmérséklet területi változása 20,0 Hőmérséklet [ C] 19,5 19,0 18,5 18, Mérési pont 5. ábra: Az átlaghőmérséklet területi változása Az oldott oxigén telítettség tekintetében már nagyobb eltéréseket tapasztaltam. Az átlagos telítettség 88,4%. A legkisebb telítettséget a 12. pontban (72,7%), a legnagyobbat a 4. pontban (95,4%) mértem. Pontonként vizsgálva a legnagyobb szórás 3,2. Az 1-6. mérési pontokban általában alacsonyabb telítettséget mértem, mint a tó északi felében, a pontokban (6. ábra). A 16-os pont (I. dísztó) jól illik a többi közé, viszont a 17-es pontban mért 130,95%-os telítettség kiemelkedően magas. Ennek oka abban keresendő, hogy a II. dísztóban erős algatevékenység van, ami oxigént termel. Az oldott oxigén telítettség területi változása Telítettség [%] Mérési pont 6. ábra: Az oldott oxigén telítettség területi változása 11

14 A vezetőképesség területi változása nagyon kicsi eltéréseket mutat. Az átlagos vezetőképesség 1056 µs/cm. A legkisebb 1054 µs/cm, a legnagyobb 1060 µs/cm (7. ábra). Ebből egyenesen következik, hogy az összes oldott anyag változása még kisebb eltéréseket mutat (0,675-0,678 g/l). Ezektől a 16-os pontban mért 1037 µs/cm-es vezetőképesség jócskán eltér, de a csökkenés még így is 2% alatti. A 17-es mérési pontban rendkívül kis vezetőképességet mértünk, mindössze 794 µs/cm-t. Ez 25%-os csökkenésnek felel meg. A vezetőképesség területi változása Vezetőképesség [µs/cm] Mérési pont 7. ábra: A vezetőképesség területi változása A ph értékek is aránylag kis eltérést mutatnak, de mivel logaritmikus a skála, ezért a kis ph eltérés nagy hidrogén-ion koncentráció változást jelent. Az átlagos ph 8,58, a legkisebb 8,38 (4. pont), a legnagyobb 8,64 (15. pont). A legnagyobb szórást 0,06-ot a 4-es pontban mértem (8. ábra). Ezek az adatok azért fontosak, mert Rupert Anikó (ELTE) méréseinek felhasználásával [Rupert, 2002] 5 éves idősort ábrázolhatunk (9. ábra). Az idősorból látható, hogy a tó ph-ja folyamatosan nő, tehát egyre lúgosabb lesz. A ph területi változása ph 9,0 8,9 8,8 8,7 8,6 8,5 8,4 8,3 8, Mérési pont 8. ábra: A ph területi változása 12

15 A tó ph-jának változása között ph 9. ábra: A tó ph-jának változása között Az 5 éves idősoron jól látszik, hogy a tó vize folyamatosan a lúgos irányba tolódik. Ha ez a tendencia továbbra is így folytatódik, a tóvíz ph-ja rövidesen meghaladja a 9-es értéket, ami a fürdővizekre vonatkozó szabvány szerint a megengedhető legmagasabb ph. A I. dísztóban 8,34-es ph-t mértem, ami a tóhoz képest savasabb. A 17-es mérési pontnál (II. dísztó) 8,93-as átlag ph-t regisztráltam, így ez jóval lúgosabb, mint a Palatínus. A II. dísztó magasabb ph-ja amiatt lehet, mert ott fokozott növényi termelés van. A redoxpotenciál területi változásának vizsgálatakor nagy eltéréseket tapasztaltam a mérési pontok között. Az átlagos redoxpotenciál 112 mv. A legkisebbet (82 mv) a 15-ös pontban, a legnagyobbat (145 mv) a 7-es pontban regisztráltam (10. ábra). Az eltérés a két érték között 63 mv, ami rendkívül nagynak mondható. Az azonos mérési helyhez tartozó értékek legnagyobb szórása 8,5, a 2-es pontban mérhető. A dísztavak átlagértékei magasabbak ugyan a tóéhoz képest (135 mv, illetve 151 mv), de csak kismértékben haladják meg a tavon mérhető maximális redoxpotenciált. A redoxpotenciál területi változása 160 Redoxpotenciál [mv] Mérési pont 10. ábra: A redoxpotenciál területi változása 13

16 Összességében elmondható, hogy a tó meglepő homogenitást mutat. A vizsgált komponensek tükrében a területi és mélység menti változékonyság elenyésző (maximum 10%). A legnagyobb változékonyságot a redoxpotenciál mutatja, az összes mérési eredményt figyelembe véve az átlag 111,2, szórása 11,5. Érdemes megfigyelni, hogy az ábrázolt grafikonokon a 7-es mérési pontnál általában törés látszik. Ez a pont a tó hosszúságának felénél, a nyugati oldalon fekvő horgászházak közelében van. Az átlaghőmérséklet észak felé egyre növekedik, az oxigén telítettség viszonylag nagy szórást mutat, és észak felé szintén növekszik. A vezetőképesség kiegyenlített, de a 7-es pontnál törés látható. A ph-nál ugyanez a helyzet. A redoxpotenciál érdekes területi változást mutat, és a fent említett pontban szintén töréspont található. A vizsgálatok eredményeképpen megállapítottam, hogy a tó fizikai-kémiai állapotát egy tóközépi mintával reprezentatívan lehet jellemezni Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek nevezzük azokat a vízben lévő 1g/m 3 -nél kisebb töménységű anyagokat, amelyek jelenlétükkel vagy vízi élőlények testében feldúsulva, a vízben zajló természetes életfolyamatokat és/vagy az emberi vízhasználatot zavarják vagy lehetetlenné teszik. Szűkebb értelemben, a szennyvízben, kis mennyiségben előforduló, egészségre ártalmas, igen veszélyes kémiai anyagok, melyeknek eltávolítása fizikai és kémiai műveletekkel végezhetők el, mint például aktív szenes szűrés, kémiai kicsapás, reverz ozmózis, ioncsere, elektrodialízis, mikroszűrés stb. Főbb csoportosításuk: nehézfémek (Hg, Cd, Pb, As, Ni, Te, Mn, Zn), cianidok, kőolaj és származékai, fenolok, növényvédő szerek, felületaktív anyagok, klórozott szerves vegyületek. A mikroszennyezők az emberre mutagén és rákkeltő hatásúak, idegrendszeri károsodást, bőr-, csont-, keringési- és emésztőrendszeri megbetegedéseket okozhatnak. Akut, illetve krónikus toxicitásúak a vízi élővilág tagjaira nézve. A detergensek bár önmagukban nem veszélyesek, de elősegítik a többgyűrűs aromás szénhidrogének és más mikroszennyezők, oldhatatlan nehézfémsók szervezetben való felszívódását. [Láng, 2002] A tó közelében elhelyezkedő pernyetárolóban nagy mennyiségben deponálnak szerves vegyi anyagokat. A területről a csapadékkal, talajvízzel bejuthat a szennyezés a felszíni vizekbe, és ott mint szerves mikroszennyezők jelentkeznek. E a kockázati tényező vizsgálatát a 3.4. fejezet tartalmazza A PERNYETÁROLÓ SZEREPE A VÍZMINŐSÉG ALAKÍTÁSÁBAN A tó jövőbeni hasznosítását erőteljesen befolyásolhatja a közeli pernyetároló okozta kockázat. A kockázat becsléséhez vizsgálatot végeztem a területről esetlegesen kijutó szennyező anyagok felkutatására. A vizsgálat menetét és a kimutatott szerves mikroszennyezőket, valamint a feltételezhető kockázatot a tanulmány jelen fejezetében részletezem Elhelyezkedése, mintavételi kutak A tótól kb. 500 méterre DK-i irányban található a Tatai Környezetvédelmi Rt. tulajdonában lévő pernyetároló. A területen több helyen fúrtak talajvízfigyelő kutat, melyek közül a mintavétel során 5, reprezentatív helyen lévő figyelőkútból vettünk mintát. A kutak száma: 5, 12, P1, P2, P3. A kutak koordinátáit és adatait az 1. táblázatban tüntetem fel. 14

17 1. táblázat: Mintavételi kutak adatai Kút száma 5 12 P1 P2 P3 Koordináták E 18,75303 E 18,75899 EOV E EOV E EOV E N 47,72519 N 47,72184 N N N Magasság (mbf) 131,84 153,87 139,13 154,86 161,97 Szűrőzés adatai (m) 7,67-11,67 8,0-10,0 2,4-7,0 7,0-10,5 10,0-14,0 Kút anyaga Műanyag Műanyag Műanyag Műanyag Műanyag Csőkiállás 0,32 0,72 0,1 0,64 0,23 Talpmélység 10,84 10,35 7,2 11,85 15,55 Fúrás éve Mintavétel és elemzés Ujjlenyomat-vizsgálat (Fingerprint) céljából a VITUKI-val és az Önkormányzattal közösen vízmintákat vettünk. Összesen ötöt figyelőkutakból, négyet felszíni vízből és egy szilárd mintát a pernyetárolóból. A mintavételt és a vizsgálatot a VITUKI Rt. végezte, az esztergomi önkormányzat megbízásából [VITUKI, 2003]. A mintavételi helyeket a 11. ábrán tüntettem fel. 11. ábra: Helyszínrajz a mintavételi helyek feltüntetésével A VITUKI Rt. az ország legjobban felszerelt vízvizsgáló laboratóriumával rendelkezik, mintavételre és vizsgálatra is akkreditált. Így a vizsgálat eredménye megfelelő pontosságú és megbízhatóságú, hiszen az akkreditáció során szigorú követelményeknek kell megfelelni mind felszerelés, mind minőségbiztosítás terén. A figyelőkutak megmintázása során az ide vonatkozó szabványokat szem előtt tartottuk, és a lehetőségekhez mérten be is tartottuk. A víz kiemeléséhez perisztaltikus- vagy motoros szivattyút használtunk. A figyelőkút térfogatának legalább háromszorosát (a vezetőképesség beálltáig) kiemeltük, vagy az összes rendelkezésre álló vizet kiszivattyúztuk (gyenge 15

18 vízhozamú kutaknál ez az előírás), majd a vízből 2,5 liternyit a vizsgálatra eltettünk. A mintákat tartalmazó üvegeket címkékkel láttuk el a későbbi azonosítás miatt. Minden mintánál feljegyeztük a kút adatait, a vízállást, illetve a vízmintában ph-t, vezetőképességet és hőmérsékletet mértünk. Az adatokat a 2. táblázatba gyűjtöttem össze. 2. táblázat: Mintavételi körülmények Kút száma 5 12 P1 P2 P3 Vízszint a peremtől (m) 5,22 4,55 4,01 7,8 6,36 Hőmérséklet ( C) 13,4 11,4 12,5 14,4 11,9 Vezetőképesség (µs/cm) ph 25 C-ra vonatkoztatva 7,49 7,32 9,16 9,79 7,39 A felszíni vízmintákat merítéssel gyűjtöttük be. Az öbölből és az III. dísztóból a partról, a strandnál a parttól kb. 40 m-re vettük a mintát. A III. dísztóba egy túlfolyón keresztül szivárog át a víz a magántulajdonban lévő II. dísztóból. A negyedik felszíni vizes mintát ennek a befolyónak a végénél vettük, mielőtt a víz a III. dísztóba jut. A felszíni szilárd mintát a pernyetároló területéről, egy, már bekevert pernye-iszap kupacból vettük. A kupacot feltehetően frissen emelték ki a keverőből, mert még nem száradt ki teljesen, hanem enyhén nedves és élénk fekete színű volt. A mintákat a VITUKI RT. munkatársai a laborba vitték és előkészítették a megrendelt vizsgálatra A vizsgálat eredménye A VITUKI által elvégzett GC-MS vizsgálat a felszín alatti és felszíni vízmintákból, valamint a szilárd, desztillált vizes kioldásból kimutatott szerves mikroszennyezőket és a GC spektrumának intenzitását a 7.2. fejezet táblázataiban foglaltam össze. A kimutatott anyagok elemzésekor különös figyelmet fordítottam a toxicitásra, bioakkumulációs hajlamra, karcinogén, teratogén illetve mutagén hatásokra. Az alábbi felsorolásnál a hasznosítási terv szempontjából fontos tulajdonságokat emeltem ki. Benzofenon [Richardson B91, 1992]: Policiklusos, aromás vegyület. Nem, vagy kevéssé akkumulatív, biológiailag lebontható. LC 50 (96 h) Pimephales promelas 15,3 mg/l O DDT, Diklór-difenil-triklóretán [Richardson D31, 1992]: Cl Cl Cl Inszekticid, halaknál a biokoncentrációs faktor Nagyon perzisztens, felhalmozódik a zsírszövetekben, méhlepényen áthatol és megjelenik az anyatejben is. LC 50 (96 h) sebes pisztráng (Salmo trutta) 2 µg/l LD 50 patkány, szájon át mg/kg Cl Embernél 10 mg/kg-os dózis mérgezési tüneteket okoz; becsült végzetes dózis, szájon át 500 mg/kg. Egereknél máj- és tüdődaganatot okozott, emberi karcinogén hatásra nincs elegendő bizonyíték. IARC besorolás: 2B; tolerálható napi bevitel (TDI) embernél 0,02 mg/kg Magyarországon 1967-től tilos használni! 16 Cl

19 Dekanal [Richardson D37, 1992]: O Egyenes szénláncú aldehid, enyhén toxikus, kis koncentrációban enyhén irritatív. Dibutil-ftalát [Richardson D147, 1992]: Aromás észtervegyület, UK hosszú távú expozíciós határérték 5 mg/m3 EC 50 (30 min) Photobacterium phosphoreum ppm Biológiailag lebontható. Nem, vagy kevéssé akkumulatív. Egereknél teratogén hatás megfigyelhető. Alkalmanként túlérzékenységi reakciót váltott ki. O O O O Dietil-ftalát [Richardson D291, 1992]: Aromás észtervegyület, biokoncentrációs faktor naphal (Lepomis macrochirus) esetén 117. Biológiailag bebontható, irritatív, enyhén toxikus. Nagy koncentrációban idegrendszeri károsodást okozhat. LC 50 (96 h) Pimephales promelas mg/l Difenilmetán [Richardson B131, 1992]: Policiklusos, aromás vegyület. Biokoncentrációs faktor 825. Mikroorganizmusok által lebontható. Di-izobutil-ftalát [Richardson D353, 1992]: O O O O Aromás észtervegyület, enyhén toxikus. Patkánynak 7 napon keresztül 8,4 mg/kg-os szájon át adagolt dózis komoly heresorvadást okozott. Teratogén hatás is megfigyelhető: 6-13 napos vemhes egereknek 4 g/kg-ot adagolva nem született életképes utódja, és az anyaállatok 54%-a is elpusztult. O O O O Dioktil-ftalát [Richardson D540, 1992]: Aromás észtervegyület, biokoncentrációs faktor szúnyogirtó fogasponty (Gambusia affinis) esetén 130 (33 nap, 0,34 µg/l koncentráció). Enyhén irritatív. Patkányoknál szub-akut hatásként vesekárosodást és immunrendszeri változásokat okozott. LC 50 (7 nap) csatorna harcsa (Ictalurus punctatus) 0,7-6,0 mg/l O O O O 17

20 Di-tercierbutil-krezol [Richardson B265, 1992]: Aromás vegyület, nem, vagy kevéssé akkumulatív. Enyhén irritatív, aranyhalra telített oldatban nem toxikus. LD Lo ember, szájon át 80 mg/kg Az állati karcinogén hatásra korlátozott bizonyítékok vannak. Fenantrén [Richardson P54, 1992]: OH Policiklusos aromás vegyület. Festékanyag, gyógyszerszintézis és biokémiai kutatások során használják. Bioakkumulatív, a legnagyobb koncentrációt a petefészekben és izomszövetben mérték. Biológiailag bontható: Pseudomonas fluorescens, Pseudomonas pancimobilis, Pseudomonas vesicularis és Alcaligenes denitrificans fajok általi teljes mineralizációs idő, osztódással együtt 2,9-35 óra. LC 50 Szivárványos pisztráng (Salmo gairdneri) lárva 3,2 mg/l LC 50 (96 h) Kis vízibolha (Daphnia pulex) 0,1 mg/l LD 50 egér, szájon át 700 mg/kg LD 50 Agelaius phoeniceus, szájon át 113 mg/kg Nincs elegendő bizonyíték az emberi, és hiányos bizonyítékok vannak az állati karcinogén hatásra. Koleszterol [Richardson C319, 1992]: OH Policiklusos vegyület, minden testszövetben előfordul. Biológiailag lebontható. Emberi és állati karcinogén hatásra nincs elegendő bizonyíték. Teratogén hatást megfigyeltek: Patkányoknak a vemhesség napjában naponta 5, 10 és 15 mg-ot fecskendeztek a bőr alá. Az utódok 27, 52 és 57%-ánál alakult ki farkastorok. IARC besorolás: 3 H H H Naftalin [Richardson N9, 1992]: Policiklusos aromás vegyület, molyriasztó, rovarölő szer. UK hosszú távú határérték 15 ppm (75 mg/m3); Biokoncentrációs faktor osztrigánál , biológiailag bontható. LC 50 (48 h) nagy vízibolha (Daphnia magna) 8,6 mg/l LD 50 egér, patkány, szájon át 533, 490 mg/kg A karcinogén hatásokat egereknél inhalációs úton vizsgálták. A hím egereknél nincs, a nőstény egereknél kevés bizonyíték van a karcinogén hatásra. Teratogenitás: Egereknek a vemhesség napjában, szájon át 300 mg/kg/nap dózist adagoltak. 50 kezelt egérből 10 elpusztult és 28 utódból 26 volt életképes. Egyéb káros hatások emberre: Verejtékezés, vizelési zavar, vérvizelés, akut vérszegénység, kóma, epilepsziás rángógörcs jelentkezhet. 2 g-os dózis kisgyerekekre már végzetes. 18

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

Oldalszám: 1/5 1 Anyag-/elkészítési- és cégmegjelölés A termékkel kapcsolatos anyagok Gyártó/forgalmazó: MC-BAUCHEMIE KFT. H-8246 Tótvázsony-Kövesgyűrpuszta Pf. 2. Tel./Fax.: +36/ 88 266 105 266 038 Információt

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

MARIVMICCOLL. Kiemelten veszélyes anyagok a Maros folyóban. Vidács Lívia, Hatvani Lóránt, Manczinger László, Vágvölgyi Csaba, Isidora Radulov

MARIVMICCOLL. Kiemelten veszélyes anyagok a Maros folyóban. Vidács Lívia, Hatvani Lóránt, Manczinger László, Vágvölgyi Csaba, Isidora Radulov MARIVMICCOLL Kiemelten veszélyes anyagok a Maros folyóban Vidács Lívia, Hatvani Lóránt, Manczinger László, Vágvölgyi Csaba, Isidora Radulov XXXI. Országos Vándorgyűlés - Gödöllő 2013. július 3-5. Vízkeretirányelv

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer A felszíni vizek rendszeres vízminőség ellenőrzése 1968-ban kezdődött Az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM. Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM. Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék DIPLOMAMUNKA AZ ESZTERGOM-KERTVÁROSI PALATINUS-TÓ HASZNOSÍTÁSI TERVE Konzulens: Dr. Szilágyi Ferenc egyetemi docens

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

4-6. melléklet: Víz Keretirányelv felszín alatti vizek monitoring programja. Terepi jegyzőkönyvek

4-6. melléklet: Víz Keretirányelv felszín alatti vizek monitoring programja. Terepi jegyzőkönyvek Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-18 Nagykunság 4-6. melléklet: Víz Keretirányelv felszín alatti vizek monitoring programja Terepi jegyzőkönyvek 1) Digitális regisztrálás ellenőrzési naplója kutakhoz 2) Észlelési

Részletesebben

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége 4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége Az emberiség a fejlődése során a természeti környezetbe, a benne lejátszódó folyamatokba egyre nagyobb mértékben avatkozott be. Az emberi tevékenység következtében

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

4-6 melléklet: Felszín alatti vizek monitoring programja Terepi jegyzőkönyvek

4-6 melléklet: Felszín alatti vizek monitoring programja Terepi jegyzőkönyvek Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része 4-6 melléklet: Felszín alatti vizek monitoring programja Terepi jegyzőkönyvek 1) Digitális regisztrálás ellenőrzési naplója kutakhoz

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv

Részletesebben

Biztonsági adatlap Azonosító: 0688 az 1907/2006/EK rendelet szerint

Biztonsági adatlap Azonosító: 0688 az 1907/2006/EK rendelet szerint Felülvizsgált változat kiadása: 2011. 03. 19. Oldalszám: 1/13 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító: PROFIX RÖGZÍTŐ ÉS SZIGETELŐ PUR-HAB aeroszol 1.2.

Részletesebben

BÁBOLNA KÖRNYEZETBIOLÓGIAI KÖZPONT KFT. BUDAPEST BIZTONSÁGI ADATLAP PROTECT B HANGYAIRTÓ POROZÓ 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE 2. ÖSSZETÉTEL

BÁBOLNA KÖRNYEZETBIOLÓGIAI KÖZPONT KFT. BUDAPEST BIZTONSÁGI ADATLAP PROTECT B HANGYAIRTÓ POROZÓ 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE 2. ÖSSZETÉTEL BÁBOLNA KÖRNYEZETBIOLÓGIAI KÖZPONT KFT. BUDAPEST 1/5 BIZTONSÁGI ADATLAP PROTECT B HANGYAIRTÓ POROZÓ 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE Az anyag vagy készítmény azonosítása: A készítmény típusa: A készítmény megnevezése:

Részletesebben

a NAT-1-1031/2008 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1031/2008 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1031/2008 számú akkreditálási ügyirathoz A Nitrogénmûvek Vegyipari Zrt. Minõségellenõrzõ és minõségbiztosítási osztály Környezetvédelmi laboratórium

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:

Részletesebben

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

COOPEX B TETŰIRTÓ POROZÓSZER

COOPEX B TETŰIRTÓ POROZÓSZER BÁBOLNA KÖRNYEZETBIOLÓGIAI KÖZPONT KFT. BUDAPEST 1/6 BIZTONSÁGI ADATLAP COOPEX B TETŰIRTÓ POROZÓSZER 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE Az anyag vagy készítmény azonosítása: A készítmény típusa: használatra kész, ember

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv in Fehér, 2009 Vízvédelem KM011_1 2014/2015-es tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Víz Keretirányelv 2000/60/EK

Részletesebben

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A Víz Keretirányelvhez kapcsolódó nehézfémek vizsgálata felszíni vízben 2011. évi PT-WFD jártassági vizsgálatról

A Víz Keretirányelvhez kapcsolódó nehézfémek vizsgálata felszíni vízben 2011. évi PT-WFD jártassági vizsgálatról VITUKI Nonprofit Kft. Minőségbiztosítási és Ellenőrzési Csoport 1095 BUDAPEST, Kvassay Jenő út. 1. Tel: 06-1-215-6140/2199, m. Fax: 06-1-215-6046 E-mail: mecs@vituki.hu. Web: www.vituki.hu/mecs. Cjsz.:

Részletesebben

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek

Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Az akkreditálás műszaki területéhez tartozó vizsgálati módszerek A vizsgált termék/anyag Szennyvíz (csatorna, előtisztító, szabadkiömlő, szippantó

Részletesebben

1.2 A készítmény felhasználása: gombaölőszer, a 3F penészgátló belső falfesték rendszer része

1.2 A készítmény felhasználása: gombaölőszer, a 3F penészgátló belső falfesték rendszer része Adatlap száma: KEM 2F-06 Oldalszám: 1/10 Kiadás időpontja: 2008.02.29 Felülvizsgálva:2008.05.21 Változat: 2. 1. A készítmény és a vállalat azonosítása. 1.1 A készítmény azonosítása: 3F GOMBAÖLŐSZER 1.2

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP az 1907/2006/EK rendelet szerint

BIZTONSÁGI ADATLAP az 1907/2006/EK rendelet szerint Adatlap sz.: 30459 FLUIDE LDS Oldalszám:1/13 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító Kereskedelmi elnevezés: Hivatkozási szám: Anyag/Keverék FLUIDE LDS 0VO

Részletesebben

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL A laboratóriumi szolgáltatások rövid bemutatása A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékéhez

Részletesebben

3. SZAKASZ: Összetétel vagy az összetevőkre vonatkozó adatok

3. SZAKASZ: Összetétel vagy az összetevőkre vonatkozó adatok Felülvizsgált változat kiadása: 2011. 09. 15. Oldalszám: 1/17 ( v e z e t é k e s ) 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. A keverék megfelelő azonosított felhasználása:

Részletesebben

PROTECT -B HÁZTARTÁSI POROZÓSZER

PROTECT -B HÁZTARTÁSI POROZÓSZER BÁBOLNA KÖRNYEZETBIOLÓGIAI KÖZPONT KFT. BUDAPEST 1/5 BIZTONSÁGI ADATLAP PROTECT -B HÁZTARTÁSI POROZÓSZER 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE Az anyag és készítmény azonosítása: A készítmény típusa: inszekticid tartalmú

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP CARTECHNIC CT 12 PLUS hűtőfolyadék koncentrátum

BIZTONSÁGI ADATLAP CARTECHNIC CT 12 PLUS hűtőfolyadék koncentrátum Oldal: 1 / 5 1907/2006/EK és a 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet szerint 1. ANYAG / KÉSZÍTMÉNY ÉS A VÁLLALAT / VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 1.1. Az anyag / készítmény azonosítása Cartechnic CT 12 plus hűtőfolyadék

Részletesebben

A magyarországi ivóvizek ólom tartalmának felmérése

A magyarországi ivóvizek ólom tartalmának felmérése Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízbiztonsági Osztály A magyarországi ivóvizek ólom tartalmának felmérése Sebestyén Ágnes, Borsányi Mátyás A KÖRNYEZETVÉDELMI MÉRÉS ÉS MINTAVÉTEL AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Részletesebben

: kodan tincture forte colourless

: kodan tincture forte colourless 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1 azonosító Márkanév : 1.2 Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt felhasználása Az anyag/keverék

Részletesebben

2003. ÉVI ADATOK 2009. ÉVI ADATOK 6/2009. h

2003. ÉVI ADATOK 2009. ÉVI ADATOK 6/2009. h Tiszanána " Minta beazonositó száma Minta beazonositó száma 2003 ÉV ADATOK 2009 ÉV ADATOK 6/2009 h Jelen táblázat mellékletét képezi a (v 14 )rendelet L sz, minta felszín 2 sz minta felszín Határérték

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

PROTECT SZÚNYOG ÉS KULLANCS RIASZTÓ AEROSZOL (PUMPÁS)

PROTECT SZÚNYOG ÉS KULLANCS RIASZTÓ AEROSZOL (PUMPÁS) BÁBOLNA KÖRNYEZETBIOLÓGIAI KÖZPONT KFT. BUDAPEST 1/5 BIZTONSÁGI ADATLAP PROTECT SZÚNYOG ÉS KULLANCS RIASZTÓ AEROSZOL (PUMPÁS) 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE Az anyag vagy készítmény azonosítása: A készítmény típusa:

Részletesebben

Készült az 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. Kiállítás dátuma: 2010.12. 17. BOLASECA SUPERTABLET NEUTRO UTÁNTÖLTŐ ABSZORBENS TABLETTA 450 GR.

Készült az 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. Kiállítás dátuma: 2010.12. 17. BOLASECA SUPERTABLET NEUTRO UTÁNTÖLTŐ ABSZORBENS TABLETTA 450 GR. Biztonságtechnikai adatlap Készült az 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. Kiállítás dátuma: 2010.12. 17. 1.2 verzió BOLASECA SUPERTABLET NEUTRO UTÁNTÖLTŐ ABSZORBENS TABLETTA 450 GR. 1, AZ ANYAG/KÉSZÍTMÉNY

Részletesebben

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (telephely: 1037 Budapest, Zay u.1-3.) akkreditált mûszaki területe

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotváltozásáról 2003

TÁJÉKOZTATÓ. Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotváltozásáról 2003 TÁJÉKOZTATÓ Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotváltozásáról 2003 Dunaújváros 2004 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1 Összefoglaló jelentés 2 Részletező jelentés 5 Légszennyezettségi állapot

Részletesebben

Elkerülendő anyagok: Nem ismert. Tárolási osztály:

Elkerülendő anyagok: Nem ismert. Tárolási osztály: A kiállítás kelte: 2003.04.01. Az átdolgozás kelte:2008.06.23. Kemofreeze PG 40 Oldal: 1/6 1. A készítmény és társaság/vállalkozás azonosítása: 1.1. Kereskedelmi név: Kemofreeze PG 40 1.2. A készítmény

Részletesebben

Fürdőszoba festék fehér

Fürdőszoba festék fehér 1/7Supralux Penészgátló Konyha & Fürdőszoba festék verziószám: 1-HU Utolsó nyomtatás: 2009. 02. 24. BIZTONSÁGI ADATLAP 1. Az anyag/készítmény és a vállalat/vállalkozás azonosítása A készítmény megnevezése:

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP 1907/2006/EK és a 1272/2008/EK rendelet és módosításai szerinti biztonsági adatlap

BIZTONSÁGI ADATLAP 1907/2006/EK és a 1272/2008/EK rendelet és módosításai szerinti biztonsági adatlap A kiállítás kelte: 2005. 11. 02. A felülvizsgálat kelte: 2012.03.23. BIZTONSÁGI ADATLAP 1907/2006/EK és a 1272/2008/EK rendelet és módosításai szerinti biztonsági adatlap 1. Anyag / készítmény - és cégmegnevezés

Részletesebben

Biztonsági adatlap. H290 Fémekre korrozív hatású lehet. H314 Súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz.

Biztonsági adatlap. H290 Fémekre korrozív hatású lehet. H314 Súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz. Kiállítás kelte: 2014.02.25. Felülvizsgálat dátuma:- Verzió:1. 1. Szakasz: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító Termék kereskedelmi neve: Nátrium-hipoklorit (háztartási

Részletesebben

Biztonsági adatlap Azonosító: 1470 az 1907/2006/EK rendelet szerint

Biztonsági adatlap Azonosító: 1470 az 1907/2006/EK rendelet szerint Felülvizsgált változat kiadása: 2008. 10. 16. Oldalszám: 1/13 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító: PREVENT keréktárcsa lakk aeroszol 1.2. A keverék megfelelő

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP A 1907/2006 számú EK szabályozás szerint JELÖLŐ SPRAY 500ML NEONSÁRGA

BIZTONSÁGI ADATLAP A 1907/2006 számú EK szabályozás szerint JELÖLŐ SPRAY 500ML NEONSÁRGA 1. AZ ANYAG/KEVERÉK ÉS A TÁRSASÁG/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA Termék tájékoztató Termék kereskedelmi neve : Termék kódja : 08931997 MSDS-Identcode : 10014738 Társaság : Würth Szereléstechnika Kft. 2040 Budaörs,

Részletesebben

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Belső konzulens: Dr. Bodnár Ildikó Külső konzulens: Dr. Molnár Mihály Társkonzulens: Janovics Róbert Tanszékvezető: Dr. Bodnár Ildikó

Részletesebben

Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján

Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján Bagi Márta Taba Gabriella - Zöldi Irma VITUKI Nonprofit Kft. Tartalomjegyzék Probléma felvetés aktualitása Korábbi konferenciákon felvetett kútvizsgálati eredmények

Részletesebben

Biztonsági adatlap Azonosító: 2142 az 1907/2006/EK rendelet szerint. Kiadás: 2012. 04. 11. Oldalszám: 1/11

Biztonsági adatlap Azonosító: 2142 az 1907/2006/EK rendelet szerint. Kiadás: 2012. 04. 11. Oldalszám: 1/11 Kiadás: 2012. 04. 11. Oldalszám: 1/11 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító: KENTAUR műszerfalápoló aeroszol (új autó) 1.2. A keverék megfelelő azonosított

Részletesebben

Biztonsági adatlap Azonosító: 2144 az 1907/2006/EK rendelet szerint

Biztonsági adatlap Azonosító: 2144 az 1907/2006/EK rendelet szerint Kiadás: 2013. 04. 22. Oldalszám: 1/13 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító: RALLY féknyereg festék (sárga) aeroszol 1.2. A keverék megfelelő azonosított

Részletesebben

: AZ 70 C 6X2L BAG 11 SPR. WEST

: AZ 70 C 6X2L BAG 11 SPR. WEST 1. Az anyag/ keverék és a vállalat/ vállalkozás azonosítása 1.1 Termékazonosító Márkanév : Azonosító szám : 61580 1.2 Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt felhasználása

Részletesebben

MESTER Purhab Tisztító

MESTER Purhab Tisztító (Az 1907/2006/EK és az 1272/2008/EK rendelet szerint) oldal 1 / 9 Verziószám: 2013/01 A biztonsági adatlap elkészítésének kelte: 2013. július 1. Felülvizsgálat kelte: - Az előző verzió hatályon kívül helyezésének

Részletesebben

Elkészítés időpontja: 2009. január 19. Felülvizsgálat időpontja: - 1. AZ A YAG/KÉSZÍTMÉ Y ÉS A TÁRSASÁG/VÁLLALKOZÁS AZO OSÍTÁSA AQUAFIX

Elkészítés időpontja: 2009. január 19. Felülvizsgálat időpontja: - 1. AZ A YAG/KÉSZÍTMÉ Y ÉS A TÁRSASÁG/VÁLLALKOZÁS AZO OSÍTÁSA AQUAFIX B I Z T O S Á G I A D A T L A P 1. AZ A YAG/KÉSZÍTMÉ Y ÉS A TÁRSASÁG/VÁLLALKOZÁS AZO OSÍTÁSA 1.1. Felhasználás (ipari, foglakozásszerű, magán): Az anyag/készítmény szerepe: ragasztó 1.2. Gyártó cég neve:

Részletesebben

SOLFAC WP 10 ROVARIRTÓSZER

SOLFAC WP 10 ROVARIRTÓSZER BÁBOLNA KÖRNYEZETBIOLÓGIAI KÖZPONT KFT. BUDAPEST 1/5 BIZTONSÁGI ADATLAP SOLFAC WP 10 ROVARIRTÓSZER 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE Az anyag és készítmény azonosítása: Termék neve: Gyártó: Bayer AG Dormagen, Germany

Részletesebben

MOTORHAJTÓANYAG ADALÉKOK KÖRNYEZETI HATÁSAI ÉS MEGHATÁROZÁSI MÓDSZEREI

MOTORHAJTÓANYAG ADALÉKOK KÖRNYEZETI HATÁSAI ÉS MEGHATÁROZÁSI MÓDSZEREI Eötvös Loránd Tudományegyetem - Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum MOTORHAJTÓANYAG ADALÉKOK KÖRNYEZETI HATÁSAI ÉS MEGHATÁROZÁSI MÓDSZEREI Varga Mária Környezettudomány MSc Témavezetők: Havas-Horváth

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP PROTECT-B LÉGY- ÉS SZÚNYOGIRTÓ AEROSZOL 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE

BIZTONSÁGI ADATLAP PROTECT-B LÉGY- ÉS SZÚNYOGIRTÓ AEROSZOL 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE BÁBOLNA KÖRNYEZETBIOLÓGIAI KÖZPONT KFT. BUDAPEST 1/5 BIZTONSÁGI ADATLAP PROTECT-B LÉGY- ÉS SZÚNYOGIRTÓ AEROSZOL 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE Az anyag vagy készítmény azonosítása: A készítmény típusa: rovarirtó

Részletesebben

SURFACE Szódabikarbóna 1/9 Verziószám: 1 Készült: 2012. augusztus 30. BIZTONSÁGI ADATLAP

SURFACE Szódabikarbóna 1/9 Verziószám: 1 Készült: 2012. augusztus 30. BIZTONSÁGI ADATLAP SURFACE Szódabikarbóna 1/9 Verziószám: 1 BIZTONSÁGI ADATLAP készült az 1907/2006/EK REACH és a 453/2010/EU rendelet szerint 1. Az anyag/ készítmény és a vállalat /vállalkozás azonosítása 1.1 Termékazonosítók:

Részletesebben

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó

Részletesebben

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu Zaj a munkahelyen a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely mindnyájunknak

Részletesebben

Biztonsági adatlap VERTIMEC 1,8 EC

Biztonsági adatlap VERTIMEC 1,8 EC 1. AZ ANYAG/KEVERÉK ÉS VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 1.1 Termékazonosító Terméknév Formulációs kód 1.2 Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt felhasználása Felhasználás:

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Biztonsági adatlap Azonosító: 1598 az 1907/2006/EK rendelet szerint

Biztonsági adatlap Azonosító: 1598 az 1907/2006/EK rendelet szerint Felülvizsgált változat kiadása: 2009. 03. 31. Oldalszám: 1/14 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító: MAESTRO akrilfesték világító sárga 1026 aeroszol 1.2.

Részletesebben

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1002/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1002/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1002/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A KÖR-KER Környezetvédelmi, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP. A termék nem rendelkezik DSD/DPD alatti besorolással. Az anyag nem azonosított PBT anyagként.

BIZTONSÁGI ADATLAP. A termék nem rendelkezik DSD/DPD alatti besorolással. Az anyag nem azonosított PBT anyagként. Oldalszám: 1 Összeállítás dátuma: 27/02/2012 Verziószám: 1 1. Szakasz: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító A termék neve: 1.2. Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított

Részletesebben

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)

Részletesebben

Biztonsági adatlap. Az 1907/2006/EC irányelv szerint. kiadás dátuma: 2010. december 30. felülír minden korábbi kiadást Syngenta márkanév BRAVO 500

Biztonsági adatlap. Az 1907/2006/EC irányelv szerint. kiadás dátuma: 2010. december 30. felülír minden korábbi kiadást Syngenta márkanév BRAVO 500 1. A termék/készítmény és az adatszolgáltató cég azonosítása A termék/készítmény azonosítása Formulációs kód Felhasználási terület A cég azonosítása Cég Gombaölő szer Syngenta Crop Protection AG P.O. Box

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP az 1907/2006/EK rendelet szerint

BIZTONSÁGI ADATLAP az 1907/2006/EK rendelet szerint Oldalszám:1/10 1. S Z AK AS Z : Az a n y a g / k e v e r é k é s a v á l l a l a t / v á l l a l k o z á s a z o n o s í t á s a 1.1. Termékazonosító Kereskedelmi elnevezés: Hivatkozási szám: Anyag/Keverék:

Részletesebben

Biztonsági adatlap Azonosító: 1147 az 1907/2006/EK rendelet szerint

Biztonsági adatlap Azonosító: 1147 az 1907/2006/EK rendelet szerint Felülvizsgált változat kiadása: 2009. 07. 13. Oldalszám: 1/13 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító: MAESTRO akrilfesték kavicsszürke RAL 7032 aeroszol

Részletesebben

OTKA T037390. Szakmai beszámoló. (Zárójelentés 2002-2005)

OTKA T037390. Szakmai beszámoló. (Zárójelentés 2002-2005) OTKA T037390 Szakmai beszámoló (Zárójelentés 2002-2005) 2 Bevezetés A kutatás célja, feladatai A hasznosításra nem kerülő REA-gipsz a salak és pernye anyagokkal és az ún. mosóvízzel együtt sűrű zagy formájában

Részletesebben

1.2 A készítmény felhasználása: A 3F penészgátló belső falfesték rendszer alapozója

1.2 A készítmény felhasználása: A 3F penészgátló belső falfesték rendszer alapozója Adatlap száma: KEM 2F-04 Oldalszám: 1/11 1. A készítmény és a vállalat azonosítása. 1.1 A készítmény azonosítása: 3F ALAPOZÓ 1.2 A készítmény felhasználása: A 3F penészgátló belső falfesték rendszer alapozója

Részletesebben

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA 3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA Területi környezet-érzékenységi információk: a) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek b) Befogadó érzékenysége

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP A 1907/2006 számú EK szabályozás szerint NEMESACÉL TISZTÍTÓ SPRAY 400ML

BIZTONSÁGI ADATLAP A 1907/2006 számú EK szabályozás szerint NEMESACÉL TISZTÍTÓ SPRAY 400ML 1. AZ ANYAG/KEVERÉK ÉS A TÁRSASÁG/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA Termék tájékoztató Termék kereskedelmi neve : Termék kódja : 0893121 MSDS-Identcode : 10014505 Társaság : Würth Szereléstechnika Kft. 2040 Budaörs,

Részletesebben

MEGFIGYELÉSEK, MÉRÉSEK, TANULSÁGOK... AZ ÖREG TÓ VIZÉRŐL

MEGFIGYELÉSEK, MÉRÉSEK, TANULSÁGOK... AZ ÖREG TÓ VIZÉRŐL MEGFIGYELÉSEK, MÉRÉSEK, TANULSÁGOK... AZ ÖREG TÓ VIZÉRŐL Helyszín: időpont: Osztály: Csoporttagok: 1. Nézzetek körül a tó partján. Milyen? Húzzátok alá a megfelelő jellemzőt. csak nádas és erdő veszi körül

Részletesebben

1. SZAKASZ: Az anyag / keverék és a vállalat / vállalkozás azonosítása

1. SZAKASZ: Az anyag / keverék és a vállalat / vállalkozás azonosítása 1. oldal, összesen: 8 Felülvizsgálat kelte: 2014.02.27. BIZTONSÁGI ADATLAP (veszélyes készítményekhez) 1. SZAKASZ: Az anyag / keverék és a vállalat / vállalkozás azonosítása 1. 1. Termékazonosító A készítmény

Részletesebben

a NAT-1-1020/2010 számú akkreditált státuszhoz

a NAT-1-1020/2010 számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1020/2010 számú akkreditált státuszhoz Az ÉRV. Északmagyarországi Regionális Vízmûvek Zrt. Központi Laboratórium (3700 Kazincbarcika, Tardonai út

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP az 1907/2006/EK rendelet szerint

BIZTONSÁGI ADATLAP az 1907/2006/EK rendelet szerint Oldalszám:1/8 1. A KÉSZÍTMÉNY ÉS A TÁRSASÁG AZONOSÍTÁSA Az anyag vagy a készítmény azonosítása Kereskedelmi elnevezés: Z-GREASE LXEP 2 Hivatkozási szám: 755 Anyag/Keverék keverék Az anyag/készítmény felhasználása

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP. ajánlott krém.

BIZTONSÁGI ADATLAP. ajánlott krém. BIZTONSÁGI ADATLAP A biztonsági adatlap kiadásának dátuma: 2008. szeptember 02. Felülvizsgálva: -- 1. A KÉSZÍTMÉNY ÉS A VÁLLALAT AZONOSÍTÁSA A készítmény neve: A készítmény felhasználása: a zsíros, olajos,

Részletesebben