AZ ESZTERGOM-KERTVÁROSI PALATÍNUS-TÓ HASZNOSÍTÁSI TERVÉT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK
|
|
- Szebasztián Szalai
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék AZ ESZTERGOM-KERTVÁROSI PALATÍNUS-TÓ HASZNOSÍTÁSI TERVÉT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK Tudományos Diákköri Dolgozat Készítette: BME Környezetmérnök III. évfolyam Konzulens: Dr. Szilágyi Ferenc BME VKKT tudományos főmunkatárs Budapest, október 27.
2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A PROBLÉMA FELVETÉSE A FELADAT ISMERTETÉSE, CÉLKITŰZÉSEK MÓDSZERTAN ÉS ELVÉGZETT MUNKA A PALATÍNUS-TÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉS MORFOLÓGIA A JELENLEGI HASZNOSÍTÁSOK ÉS HATÁSUK Fürdőzés Búvárkodás Horgászat Csónakázás, vízibiciklizés A JELENLEGI ÁLLAPOT VÍZFORGALOM TERHELÉSI FORRÁSOK VÍZMINŐSÉG Általános vízminőségi jelleg Vízminőség térbeni változása Mikroszennyezők A PERNYETÁROLÓ SZEREPE A VÍZMINŐSÉG ALAKÍTÁSÁBAN Elhelyezkedése, mintavételi kutak Mintavétel és elemzés A vizsgálat eredménye A pernyetárolóból adódó kockázat Következtetések AZ ELÉRENDŐ VÍZMINŐSÉGI ÁLLAPOT VÍZHASZNÁLATI KRITÉRIUMRENDSZEREK Fürdés, rekreáció Horgászat, halászat HASZNOSÍTÁSI IGÉNYEK Lehetséges hasznosítások Helyi érdekeltek szándékai VÍZMINŐSÉGI CÉLÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK MŰSZERES MÉRÉS EREDMÉNYEI MINTAVÉTEL EREDMÉNYEI... 33
3 1. BEVEZETÉS 1.1. A PROBLÉMA FELVETÉSE Magyarországon található tavak közül számos valamilyen bányászati tevékenység következtében alakult ki. Felszínük általában néhány tíz hektár körüli. A lakosság egyre inkább használatba veszi őket strandolás és horgászat céljából. A kitermelés után ezek tereprendezése, rekultivációja sok esetben elmaradt. Általában a tavak környéke rendezetlen, sok helyen veszélyes. A lakosság egyre inkább igényli a kultúrált környezetet, ahol kellemesen kikapcsolódhat, pihenhet, így e bányatavak és környékük átgondolt tervezésre szorul. Ezek a tavak rendkívül értékesek, mivel közelebb vannak a hasznosítókhoz, mint a Balaton vagy a Velencei-tó, és általában a vízminőségük is jobb: fenntartásuk, rendezésük sokkal olcsóbb lehet, és hamarabb megtérülhetnek a befektetések. A tó hasznosításának bővítése a terhelés növekedését vonja maga után. A terhelések növelése csak a tó terhelhetőségéig célszerű. E fölé csak akkor növelhető a hasznosítás mértéke, ha biztosítani tudjuk a tisztítási technológiával történő terhelés-csökkentést. Ez a koncepció a fenntartható tógazdálkodás része. A fenntartható tógazdálkodás érdekében figyelembe kell venni a használatokat és ezek közti terhelésmegoszlást. Szükség esetén lehet szabályozni az egyes terhelőforrásokat, vagy korlátozni a tevékenységeket. Az üdülőtavak legfontosabb értéke a vízminőség, amely meghatározza a fejlesztések irányát és mértékét. A fejlesztés biztonságos megtérülése és a tó értékeinek megőrzése is ettől függ A FELADAT ISMERTETÉSE, CÉLKITŰZÉSEK Munkám során egy ilyen, bányászati tevékenység következtében keletkezett bányatóval, az esztergom-kertvárosi Palatínus-tóval foglakozom. A környék lakossága már több éve használja a tavat strandolásra, horgászatra. A munka megkezdése előtt többször jártam a területen, a terepbejárások alkalmával fényképeket és feljegyzéseket készítettem. Jelen tanulmány a jövőbeni szakdolgozatom részét képezi. A szakdolgozat elvégzendő feladatait és módszertani felépítését az 1. ábra mutatja be. Az ábrán kékkel kiemeltem a már elvégzett munkákat, jelen TDK dolgozatban ezek eredményeit mutatom be. Leendő szakdolgozatomban elemzem majd a jelenlegi hasznosításokat, jelenlegi vízminőségi állapotot és a környék potenciális szennyező forrásait. Javaslatot adok az elérendő vízminőségi célállapotra, és programcsomagokat dolgozok ki a kitűzött állapot eléréséhez szükséges tennivalókból. A tanulmány tartalmazni fogja azokat a feltételeket, kritériumokat, melyek betartásával a Palatínus-tó sokáig szolgálni tudja a lakosságot. A fenntarthatóság figyelembevételével hasznosítási tervet dolgozok ki. Eddig csak a Balatonra, Velencei-tóra voltak ilyen tervek, most egy kis méretű, de közkedvelt bányatóra készítek ilyet. A tervezés során a lakosságot és a tavat használó szervezeteket egy fórum keretein belül meghallgatjuk, ötleteiket és javaslataikat figyelembe vesszük. Ez a nyílt tervezés, melynek egyre nagyobb jelentősége van az Európai Unió Víz Keretirányelvében. 1
4 1.3. MÓDSZERTAN ÉS ELVÉGZETT MUNKA Meglévő adatok Morfológia Kémiai vízminőség Mikroszennyezők Hidrogeológia Ökológiai állapot Geológia Talajvíz-áramlás Adathiány pótlás Területi felmérés Talajvíz állapot Pernyetároló ujjlenyomat vizsgálat Tó és vízgyűjtőjének jellemzése: Jelenlegi hasznosítások Emberi hatások Jelenlegi állapot Igények felmérése, területi törekvések Saját elképzelések Fejlesztési lehetőségek, alternatívák, az alternatívákhoz tartozó célállapotok Célállapotoktól való eltérés esetén a szükséges műszaki intézkedések meghatározása Lakossági véleményezés Fejlesztési, hasznosítási terv 1. ábra: A feladat részei 2
5 A tóhasznosítási terv feltüntetett részei közül a dolgozat megírásáig a következő részekkel foglalkoztam: Rupert Anikó (ELTE) ig méréseket végzett a tavon, melyek eredményeit felhasználta a diplomamunkájához. Ebből kigyűjtöttem a jelen dolgozatomhoz szükséges adatokat. Így több évre visszamenőleg tudom jellemezni a ph változását, a vízkeménységet, lúgosságot és egyéb komponenseket [Rupert, 2002]. Helyszíni műszeres méréssel felmértük a tó alapvető fizikai-kémiai jellemzőit. Ebben segítségemre volt konzulensem. A mérés során alkalmazott Hydrolab Surveyor 4 típusú hordozható műszerrel a következő adatokat mértük: A mérés dátuma, ideje Hőmérséklet ( C) Vízmélység Oldott oxigén tartalom és telítettség (mg/l, illetve %) Vezetőképesség (µs/cm) Összes oldott anyag (g/l) Felszíni és felszín alatti fény (µe/s/m 2 ) ph Redoxpotenciál (mv) A kapott eredményeket táblázatban (7.1. fejezet) foglaltam össze. A mérés leírását és az adatok elemzését a 3.3. fejezet tartalmazza. A közeli salakdepó (1. kép) kockázatának becslésére május 20-án ujjlenyomat vizsgálatot végeztünk a VITUKI Rt.-vel közösen. A vizsgálat lényege, hogy a pernyetároló területéről, a tavak vizéből és a közöttük elhelyezkedő talajvízfigyelő kutakból mintát veszünk. A mintákat gázkromatográfos-tömegspektrométeres analízisnek vetjük alá. A vizsgálat eredményeképpen grafikonokat kapunk, melyeken a mintában található anyagok pontosan meghatározott helyen csúcspontokat rajzolnak. Az azonos helyen lévő csúcspontok ugyanazt az anyagot mutatják. Tehát ha két mintában ugyanazon a helyen csúcsot találunk, akkor biztosan állítható, hogy mindkét mintában megtalálható az a bizonyos anyag. A kiemelkedések aránya a koncentrációarányt mutatja. A vizsgálat kvalitatív, tehát csak minőségi információt kapunk. A mennyiségek, koncentrációk ismeretéhez további vizsgálatot fogok végeztetni. Az elvégzett mintavétel körülményeinek és eredményeinek részletezését a 3.4. fejezet tartalmazza. 1. kép: A pernyetároló 3
6 A talaj-, illetve felszíni vizekben kimutatott szerves mikroszennyezőknek külföldi szakirodalomban utánanéztem, és veszélyesség szerint 4 csoportba osztottam őket. Különös figyelmet fordítottam az akkumulációs hajlamra, a toxicitásra és az ökotoxicitásra, valamint a karcinogén, mutagén, teratogén hatásokra. A nyílt tervezés megvalósítása érdekében június 25.-re lakossági fórumot szerveztem, ahol meghallgattam az érdekeltek igényeit, elképzeléseiket a tó jövőbeni hasznosítását illetően. A fórum elején megtartott előadásomban elmondtam a rendezvény célját, és a hasznosítási terv megírásának fontosságát. Kiemeltem a nyílt tervezés lépéseit és a tó fejlesztésének lehetséges irányait. Ezek után a jelenlévők ötleteikkel, javaslataikkal, kritikáikkal hozzászólhattak az elhangzottakhoz. A fórum tanulságait és következtetéseit a 4.2. fejezet tartalmazza. 4
7 2. A PALATÍNUS-TÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE 2.1. FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉS A Palatínus-tó Esztergom-Kertváros és Dorog között helyezkedik el, a Pilis és a Gerecse hegységek által határolt völgyben. Budapesttől 35 km-re, Esztergomtól 7 km-re található (2. ábra). Idegenforgalmi szempontból nagyon kedvező az elhelyezkedése, mivel mind a fővárosból, mind a környező falvakból, városokból egyszerűen megközelíthető. Nemcsak Komárom-Esztergom megye, hanem egész Magyarország egyik legtisztább vizű tava, így nem meglepő, hogy majdnem 50 km-es körzetből vonzza a kikapcsolódni, pihenni vágyó fürdőzőket. Egy forró nyári napon több ezren is látogatják a tavat. 2. ábra: A Palatínus-tó elhelyezkedése Fontos megemlíteni, hogy mind Dorog, mind Esztergom közvetlen közelében húzódik a Duna-Ipoly Nemzeti Park határvonala. A Palatínus-tó DK-i öböl-nyúlványától mindössze m-re már a Nemzeti Park területei találhatók. Ezen okból is fontos a tó és környezetének állapotjavítása. 5
8 2.2. MORFOLÓGIA A tó az 1950-es években keletkezett, homokkitermelés következtében. A kitermelt homokot a dorogi szénbányák statikai tömedékelésére használták. A felszíni letakarítás közben a kotrógépek elérték a talajvíz szintjét. A megsérült vízzáró réteg következtében a talajvíz a felszínre tört. Eleinte csak pocsolyák jelentek meg, majd a kitermelés folytatása és a gödrök mélyítése során összefüggő vízfelszín alakult ki. Mikor a kitermelést a partról már nem lehetett végezni, vízen úszó kotrógépet kezdtek alkalmazni. A kellő hatékonyság elérése érdekében az ún. Lévárdy-féle hydrop-technológiát használták. Az úszó kotrógép sűrített levegőt nyomott a mederbe, ami fellazította a fenéken lévő homokpadot. A felkevert homokot szivattyú segítségével hozták a felszínre. A technológia alkalmazása pozitívan hatott a vízminőségre. Az egyik előnye a tófenék rendszeres tisztítása, a másik az alsó vízrétegek állandó levegőztetése volt. A folyamatos szellőztetés gátolta az algák elszaporodását és kedvezően hatott a halállományra is. A tó hosszúsága 800 méter, szélessége átlagosan 400 méter, átlagos vízmélysége 10 méter. A tó legmélyebb pontja az öbölben található, itt a vízmélység eléri a 12 métert is. Ezen a ponton a 80-as évek végén 25 métert is mértek. [BEBTE, 2003.] A tótól nagyjából 500 m-re DK-i irányban fekszik a Tatai Környezetvédelmi Rt. pernyetárolója. A pernyetároló és a Palatínus-tó között 4 dísztó helyezkedik el. A pernyetároló és a Pala vízszintje között mintegy 25 m-nyi szintkülönbség van. Ennek megfelelően a talajvíztükör a salakdepótól a tó felé lejt. 2.3.A JELENLEGI HASZNOSÍTÁSOK ÉS HATÁSUK Fürdőzés A tavat leginkább fürdőzésre használják, egy forró nyári napon kb ember is igénybe veszi. Ezért a fürdőzés miatt nagy terhelés éri a tavat. Az északi parton fekvő strandon (2. kép) kb fő, a többi partszakaszokon szintén ennyien strandolnak. A terhelés eloszlása egyenlőtlen, az északi oldalon nagyobb és relatíve pontszerű, a többi részeken kisebb és diffúzabb. A tó terhelhetőségének megállapításakor a fürdőzést feltétlenül figyelembe kell venni. 2. kép: Északi strand látképe 6
9 Búvárkodás A tó északi partján egy búvárklub működtet bázistelepet. A búvárok a tavat rendszeresen, de a fürdőzéshez képest elenyésző mértékben veszik igénybe. A terhelhetőség szempontjából nem számottevő jelentőségű Horgászat A Palatínus-tó nyugati oldalán az elmúlt évtizedekben mintegy 130 horgászház épült (3. kép). A közelben lakók rendszeres horgászati tevékenységet folytatnak a tavon, melynek következtében rengeteg etetőanyag kerül a vízbe. A halak által el nem fogyasztott szerves anyag nagymértékben növelheti a tó tápanyagtartalmát. A tófenékre leülepedve, ott felhalmozódva, bomlás indulhat. A bomlás következtében növényi tápanyagok szabadulhatnak fel, ami az eutrofizálódást erősítheti. A tó terhelhetőségénél ezért fokozott figyelemmel kell vizsgálni a horgászati tevékenységet. 3. kép: Horgászházak Csónakázás, vízibiciklizés A strand mellett csónak és vízibicikli kölcsönző is van. A kölcsönzés tavasztól őszig, szezonális jelleggel működik. Ez a tevékenység csak minimális mértékben terheli a tavat, így a terhelhetőség megállapításánál nem számottevő. 7
10 3. A JELENLEGI ÁLLAPOT A jelenlegi állapot értékelésekor problémát jelent, hogy a környék jellemzésére nagyon kevés mérési eredmény áll rendelkezésre. Sok területen egyáltalán nincsenek adatok. A szükséges információk felkutatása még folyamatban van. A hiányzó elemek pótlására néhány vizsgálatot már elvégeztem, néhány mérés pedig szervezési fázisban van. 3.1.VÍZFORGALOM A vízforgalommal kapcsolatban csak hiányos információk állnak rendelkezésre. A tó vízgyűjtője nagyon nehezen meghatározható, mivel alapvetően talajvízből táplálkozik, de korábban felszín alatti források is táplálták. Hogy ezek jelenleg működnek-e, vagy már kiapadtak, arról nincs konkrét adatom. A talajvíz mellett csapadékvíz is táplálja. Az idei évben az aszályos időjárás miatt 0,5-1 méter víz hiányzott a mederből. 3.2.TERHELÉSI FORRÁSOK A terhelési források tekintetében nem áll rendelkezésre korábbi információ, mivel a múltban ilyen jellegű felmérések nem történtek. A tavat U-alakban körbeépítette Dorog és Esztergom-Kertváros, így e két település nagyban hozzájárul a tó terheléséhez. A nyugati partoldalon kb. 130 horgászház épült az elmúlt években, melyek csatornáját az utóbbi 2-3 évben rákötötték a város központi csatornarendszerére. Így a korábban a tóba juttatott szennyvíz okozta terhelés minimalizálódott, illetve megszűnt. Meghibásodás esetén azonban újra potenciális szennyezőforrásnak tekinthetjük őket. A tavon intenzív horgászat folyik. Az etetőanyaggal nagy mennyiségű szerves anyag jut a vízbe, ezért a horgászatot komoly terhelési forrásként kell figyelembe venni. Ezt kiegészíti a strandolók, fürdőzők, okozta terhelés-növekedés. Igaz, ez szezonális jellegű, de a nyári időszakban jelentős mértékű. Terhelési forrásként meg kell említenünk a tó közelében fekvő pernyetárolót, valamint a már bezárt sertéstelepet is. Ugyan ez utóbbi már néhány éve bezárt, de maradványterhelése lehet. A pernyetárolóba nagyjából 20 éve kezdték el deponálni a Dorogi Hőerőmű salakját és pernyéjét. Kb. 7-8 éve a Richter Gedeon Gyógyszergyár is a területre hordja, és ott kezeli a szennyvíziszapját. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a városok területéről lefolyó vizeket sem. Az utcák szilárd burkolatáról az eső által lemosott szennyező anyagok is a tóba juthatnak. A terhelési források nagyságát és arányát a jövőben vizsgálni kell, és a tó terhelhetőségénél figyelembe kell venni azokat. 8
11 3.3.VÍZMINŐSÉG Általános vízminőségi jelleg Az általános vízminőségi jelleg meghatározásakor korábbi mérések eredményeire is támaszkodom [Rupert, 2002]. Az 1990-es évek végén a természetvédő egyesület tagjai változást észleltek a tó vízminőségében. Megfigyelésük szerint a tó vize elkezdett lúgosodni. Méréseink során mi is mértük a ph-t, valamit korábbi mérési eredményeket is felhasználtam a kérdéses mutató vizsgálatához. Az eredményeket a következő fejezet tartalmazza. A tó lúgossága között a ph-hoz hasonlóan emelkedett. A növekedés mértéke 1 mval/l körüli. A vizsgált időszakban az átlagos lúgosság 2,75 mval/l. A feltüntetett időszakban a tó keménysége átlagosan 25 nk volt. A legkisebb érték 23 nk, a legnagyobb 27 nk. Laboratóriumi mérések során az ammónium-ion és foszfát-ionok mennyisége a kimutatási határérték (0,01 mg/l) alatt volt, a nitrát-ion koncentrációjának változását a 3. ábrán mutatom be. Nitrát-ion koncentráció változása 1999 és 2001 között 80 Nitrát-ion (mg/l) II. dísztó III. dísztó öböl kisöböl 3. ábra: Nitrát-ion koncentráció változása között A víz nitrát-ion tartalma azóta feltehetően csökkent, ami a horgászházak csatornázásának köszönhető. Az oldott oxigén telítettség a vizsgált időszakban % körüli volt, a kémiai oxigénigényt 2,0-2,5 mg/l-nek, a fajlagos vezetőképességet µs/cm-nek, a klorid-ion koncentrációt mg/l-nek, a szulfát-iont mg/l-nek mérték. 9
12 Vízminőség térbeni változása A vízminőség térbeni változásainak vizsgálata során Hydrolab Surveyor 4 típusú hordozható készüléket használtam (4. kép). A tavon 15 mérési pontban vizsgáltam (4. ábra), mélység szerint kb. 1 méteres lépésekkel. A dísztavak közül az I. és II. dísztóban mértem. A mérési pontok koordinátáit Gamin E-Trex Legend típusú kézi GPS készülékkel rögzítettem. A mélység szerinti vizsgálatokat a tófenékig végeztem, így a kapott maximális mélységek 4. kép: Hydrolab készülék mutatják az általam mért vízmélységeket a tó különböző pontjain. A kapott mérési adatokat a felszíni egység memóriájából számítógépre mentettem, majd az értékeket feldolgoztam. A feldolgozás során az azonos ponthoz tartozó értékeket átlagoltam, szórást számoltam, valamint megállapítottam a minimum és maximum értékeket. 4. ábra: helyszínrajz a mérési pontok feltüntetésével 10
13 A mérési eredmények értékelésekor a következőket állapítottam meg: Mivel kis felületű tóról van szó, és a mélység helyenként eléri, sőt meg is haladja a 10 métert, ezért hőmérsékleti rétegzettséget várnánk. Ezzel szemben a tó átlaghőmérséklete 19,4 C, egy pontban vizsgálva a legnagyobb szórás 0,3. A legkisebb hőmérsékletet 18,41 C-ot a 4. mérési pontban, a legnagyobbat 19,98 C-ot a 15. pontban mértünk (5. ábra). A dísztavakban mért hőmérsékletek jóval magasabbak a tóban mérteknél. Ennek valószínű oka az, hogy a partról mértünk, kis vízmélységnél. Az átlaghőmérséklet területi változása 20,0 Hőmérséklet [ C] 19,5 19,0 18,5 18, Mérési pont 5. ábra: Az átlaghőmérséklet területi változása Az oldott oxigén telítettség tekintetében már nagyobb eltéréseket tapasztaltam. Az átlagos telítettség 88,4%. A legkisebb telítettséget a 12. pontban (72,7%), a legnagyobbat a 4. pontban (95,4%) mértem. Pontonként vizsgálva a legnagyobb szórás 3,2. Az 1-6. mérési pontokban általában alacsonyabb telítettséget mértem, mint a tó északi felében, a pontokban (6. ábra). A 16-os pont (I. dísztó) jól illik a többi közé, viszont a 17-es pontban mért 130,95%-os telítettség kiemelkedően magas. Ennek oka abban keresendő, hogy a II. dísztóban erős algatevékenység van, ami oxigént termel. Az oldott oxigén telítettség területi változása Telítettség [%] Mérési pont 6. ábra: Az oldott oxigén telítettség területi változása 11
14 A vezetőképesség területi változása nagyon kicsi eltéréseket mutat. Az átlagos vezetőképesség 1056 µs/cm. A legkisebb 1054 µs/cm, a legnagyobb 1060 µs/cm (7. ábra). Ebből egyenesen következik, hogy az összes oldott anyag változása még kisebb eltéréseket mutat (0,675-0,678 g/l). Ezektől a 16-os pontban mért 1037 µs/cm-es vezetőképesség jócskán eltér, de a csökkenés még így is 2% alatti. A 17-es mérési pontban rendkívül kis vezetőképességet mértünk, mindössze 794 µs/cm-t. Ez 25%-os csökkenésnek felel meg. A vezetőképesség területi változása Vezetőképesség [µs/cm] Mérési pont 7. ábra: A vezetőképesség területi változása A ph értékek is aránylag kis eltérést mutatnak, de mivel logaritmikus a skála, ezért a kis ph eltérés nagy hidrogén-ion koncentráció változást jelent. Az átlagos ph 8,58, a legkisebb 8,38 (4. pont), a legnagyobb 8,64 (15. pont). A legnagyobb szórást 0,06-ot a 4-es pontban mértem (8. ábra). Ezek az adatok azért fontosak, mert Rupert Anikó (ELTE) méréseinek felhasználásával [Rupert, 2002] 5 éves idősort ábrázolhatunk (9. ábra). Az idősorból látható, hogy a tó ph-ja folyamatosan nő, tehát egyre lúgosabb lesz. A ph területi változása ph 9,0 8,9 8,8 8,7 8,6 8,5 8,4 8,3 8, Mérési pont 8. ábra: A ph területi változása 12
15 A tó ph-jának változása között ph 9. ábra: A tó ph-jának változása között Az 5 éves idősoron jól látszik, hogy a tó vize folyamatosan a lúgos irányba tolódik. Ha ez a tendencia továbbra is így folytatódik, a tóvíz ph-ja rövidesen meghaladja a 9-es értéket, ami a fürdővizekre vonatkozó szabvány szerint a megengedhető legmagasabb ph. A I. dísztóban 8,34-es ph-t mértem, ami a tóhoz képest savasabb. A 17-es mérési pontnál (II. dísztó) 8,93-as átlag ph-t regisztráltam, így ez jóval lúgosabb, mint a Palatínus. A II. dísztó magasabb ph-ja amiatt lehet, mert ott fokozott növényi termelés van. A redoxpotenciál területi változásának vizsgálatakor nagy eltéréseket tapasztaltam a mérési pontok között. Az átlagos redoxpotenciál 112 mv. A legkisebbet (82 mv) a 15-ös pontban, a legnagyobbat (145 mv) a 7-es pontban regisztráltam (10. ábra). Az eltérés a két érték között 63 mv, ami rendkívül nagynak mondható. Az azonos mérési helyhez tartozó értékek legnagyobb szórása 8,5, a 2-es pontban mérhető. A dísztavak átlagértékei magasabbak ugyan a tóéhoz képest (135 mv, illetve 151 mv), de csak kismértékben haladják meg a tavon mérhető maximális redoxpotenciált. A redoxpotenciál területi változása 160 Redoxpotenciál [mv] Mérési pont 10. ábra: A redoxpotenciál területi változása 13
16 Összességében elmondható, hogy a tó meglepő homogenitást mutat. A vizsgált komponensek tükrében a területi és mélység menti változékonyság elenyésző (maximum 10%). A legnagyobb változékonyságot a redoxpotenciál mutatja, az összes mérési eredményt figyelembe véve az átlag 111,2, szórása 11,5. Érdemes megfigyelni, hogy az ábrázolt grafikonokon a 7-es mérési pontnál általában törés látszik. Ez a pont a tó hosszúságának felénél, a nyugati oldalon fekvő horgászházak közelében van. Az átlaghőmérséklet észak felé egyre növekedik, az oxigén telítettség viszonylag nagy szórást mutat, és észak felé szintén növekszik. A vezetőképesség kiegyenlített, de a 7-es pontnál törés látható. A ph-nál ugyanez a helyzet. A redoxpotenciál érdekes területi változást mutat, és a fent említett pontban szintén töréspont található. A vizsgálatok eredményeképpen megállapítottam, hogy a tó fizikai-kémiai állapotát egy tóközépi mintával reprezentatívan lehet jellemezni Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek nevezzük azokat a vízben lévő 1g/m 3 -nél kisebb töménységű anyagokat, amelyek jelenlétükkel vagy vízi élőlények testében feldúsulva, a vízben zajló természetes életfolyamatokat és/vagy az emberi vízhasználatot zavarják vagy lehetetlenné teszik. Szűkebb értelemben, a szennyvízben, kis mennyiségben előforduló, egészségre ártalmas, igen veszélyes kémiai anyagok, melyeknek eltávolítása fizikai és kémiai műveletekkel végezhetők el, mint például aktív szenes szűrés, kémiai kicsapás, reverz ozmózis, ioncsere, elektrodialízis, mikroszűrés stb. Főbb csoportosításuk: nehézfémek (Hg, Cd, Pb, As, Ni, Te, Mn, Zn), cianidok, kőolaj és származékai, fenolok, növényvédő szerek, felületaktív anyagok, klórozott szerves vegyületek. A mikroszennyezők az emberre mutagén és rákkeltő hatásúak, idegrendszeri károsodást, bőr-, csont-, keringési- és emésztőrendszeri megbetegedéseket okozhatnak. Akut, illetve krónikus toxicitásúak a vízi élővilág tagjaira nézve. A detergensek bár önmagukban nem veszélyesek, de elősegítik a többgyűrűs aromás szénhidrogének és más mikroszennyezők, oldhatatlan nehézfémsók szervezetben való felszívódását. [Láng, 2002] A tó közelében elhelyezkedő pernyetárolóban nagy mennyiségben deponálnak szerves vegyi anyagokat. A területről a csapadékkal, talajvízzel bejuthat a szennyezés a felszíni vizekbe, és ott mint szerves mikroszennyezők jelentkeznek. E a kockázati tényező vizsgálatát a 3.4. fejezet tartalmazza A PERNYETÁROLÓ SZEREPE A VÍZMINŐSÉG ALAKÍTÁSÁBAN A tó jövőbeni hasznosítását erőteljesen befolyásolhatja a közeli pernyetároló okozta kockázat. A kockázat becsléséhez vizsgálatot végeztem a területről esetlegesen kijutó szennyező anyagok felkutatására. A vizsgálat menetét és a kimutatott szerves mikroszennyezőket, valamint a feltételezhető kockázatot a tanulmány jelen fejezetében részletezem Elhelyezkedése, mintavételi kutak A tótól kb. 500 méterre DK-i irányban található a Tatai Környezetvédelmi Rt. tulajdonában lévő pernyetároló. A területen több helyen fúrtak talajvízfigyelő kutat, melyek közül a mintavétel során 5, reprezentatív helyen lévő figyelőkútból vettünk mintát. A kutak száma: 5, 12, P1, P2, P3. A kutak koordinátáit és adatait az 1. táblázatban tüntetem fel. 14
17 1. táblázat: Mintavételi kutak adatai Kút száma 5 12 P1 P2 P3 Koordináták E 18,75303 E 18,75899 EOV E EOV E EOV E N 47,72519 N 47,72184 N N N Magasság (mbf) 131,84 153,87 139,13 154,86 161,97 Szűrőzés adatai (m) 7,67-11,67 8,0-10,0 2,4-7,0 7,0-10,5 10,0-14,0 Kút anyaga Műanyag Műanyag Műanyag Műanyag Műanyag Csőkiállás 0,32 0,72 0,1 0,64 0,23 Talpmélység 10,84 10,35 7,2 11,85 15,55 Fúrás éve Mintavétel és elemzés Ujjlenyomat-vizsgálat (Fingerprint) céljából a VITUKI-val és az Önkormányzattal közösen vízmintákat vettünk. Összesen ötöt figyelőkutakból, négyet felszíni vízből és egy szilárd mintát a pernyetárolóból. A mintavételt és a vizsgálatot a VITUKI Rt. végezte, az esztergomi önkormányzat megbízásából [VITUKI, 2003]. A mintavételi helyeket a 11. ábrán tüntettem fel. 11. ábra: Helyszínrajz a mintavételi helyek feltüntetésével A VITUKI Rt. az ország legjobban felszerelt vízvizsgáló laboratóriumával rendelkezik, mintavételre és vizsgálatra is akkreditált. Így a vizsgálat eredménye megfelelő pontosságú és megbízhatóságú, hiszen az akkreditáció során szigorú követelményeknek kell megfelelni mind felszerelés, mind minőségbiztosítás terén. A figyelőkutak megmintázása során az ide vonatkozó szabványokat szem előtt tartottuk, és a lehetőségekhez mérten be is tartottuk. A víz kiemeléséhez perisztaltikus- vagy motoros szivattyút használtunk. A figyelőkút térfogatának legalább háromszorosát (a vezetőképesség beálltáig) kiemeltük, vagy az összes rendelkezésre álló vizet kiszivattyúztuk (gyenge 15
18 vízhozamú kutaknál ez az előírás), majd a vízből 2,5 liternyit a vizsgálatra eltettünk. A mintákat tartalmazó üvegeket címkékkel láttuk el a későbbi azonosítás miatt. Minden mintánál feljegyeztük a kút adatait, a vízállást, illetve a vízmintában ph-t, vezetőképességet és hőmérsékletet mértünk. Az adatokat a 2. táblázatba gyűjtöttem össze. 2. táblázat: Mintavételi körülmények Kút száma 5 12 P1 P2 P3 Vízszint a peremtől (m) 5,22 4,55 4,01 7,8 6,36 Hőmérséklet ( C) 13,4 11,4 12,5 14,4 11,9 Vezetőképesség (µs/cm) ph 25 C-ra vonatkoztatva 7,49 7,32 9,16 9,79 7,39 A felszíni vízmintákat merítéssel gyűjtöttük be. Az öbölből és az III. dísztóból a partról, a strandnál a parttól kb. 40 m-re vettük a mintát. A III. dísztóba egy túlfolyón keresztül szivárog át a víz a magántulajdonban lévő II. dísztóból. A negyedik felszíni vizes mintát ennek a befolyónak a végénél vettük, mielőtt a víz a III. dísztóba jut. A felszíni szilárd mintát a pernyetároló területéről, egy, már bekevert pernye-iszap kupacból vettük. A kupacot feltehetően frissen emelték ki a keverőből, mert még nem száradt ki teljesen, hanem enyhén nedves és élénk fekete színű volt. A mintákat a VITUKI RT. munkatársai a laborba vitték és előkészítették a megrendelt vizsgálatra A vizsgálat eredménye A VITUKI által elvégzett GC-MS vizsgálat a felszín alatti és felszíni vízmintákból, valamint a szilárd, desztillált vizes kioldásból kimutatott szerves mikroszennyezőket és a GC spektrumának intenzitását a 7.2. fejezet táblázataiban foglaltam össze. A kimutatott anyagok elemzésekor különös figyelmet fordítottam a toxicitásra, bioakkumulációs hajlamra, karcinogén, teratogén illetve mutagén hatásokra. Az alábbi felsorolásnál a hasznosítási terv szempontjából fontos tulajdonságokat emeltem ki. Benzofenon [Richardson B91, 1992]: Policiklusos, aromás vegyület. Nem, vagy kevéssé akkumulatív, biológiailag lebontható. LC 50 (96 h) Pimephales promelas 15,3 mg/l O DDT, Diklór-difenil-triklóretán [Richardson D31, 1992]: Cl Cl Cl Inszekticid, halaknál a biokoncentrációs faktor Nagyon perzisztens, felhalmozódik a zsírszövetekben, méhlepényen áthatol és megjelenik az anyatejben is. LC 50 (96 h) sebes pisztráng (Salmo trutta) 2 µg/l LD 50 patkány, szájon át mg/kg Cl Embernél 10 mg/kg-os dózis mérgezési tüneteket okoz; becsült végzetes dózis, szájon át 500 mg/kg. Egereknél máj- és tüdődaganatot okozott, emberi karcinogén hatásra nincs elegendő bizonyíték. IARC besorolás: 2B; tolerálható napi bevitel (TDI) embernél 0,02 mg/kg Magyarországon 1967-től tilos használni! 16 Cl
19 Dekanal [Richardson D37, 1992]: O Egyenes szénláncú aldehid, enyhén toxikus, kis koncentrációban enyhén irritatív. Dibutil-ftalát [Richardson D147, 1992]: Aromás észtervegyület, UK hosszú távú expozíciós határérték 5 mg/m3 EC 50 (30 min) Photobacterium phosphoreum ppm Biológiailag lebontható. Nem, vagy kevéssé akkumulatív. Egereknél teratogén hatás megfigyelhető. Alkalmanként túlérzékenységi reakciót váltott ki. O O O O Dietil-ftalát [Richardson D291, 1992]: Aromás észtervegyület, biokoncentrációs faktor naphal (Lepomis macrochirus) esetén 117. Biológiailag bebontható, irritatív, enyhén toxikus. Nagy koncentrációban idegrendszeri károsodást okozhat. LC 50 (96 h) Pimephales promelas mg/l Difenilmetán [Richardson B131, 1992]: Policiklusos, aromás vegyület. Biokoncentrációs faktor 825. Mikroorganizmusok által lebontható. Di-izobutil-ftalát [Richardson D353, 1992]: O O O O Aromás észtervegyület, enyhén toxikus. Patkánynak 7 napon keresztül 8,4 mg/kg-os szájon át adagolt dózis komoly heresorvadást okozott. Teratogén hatás is megfigyelhető: 6-13 napos vemhes egereknek 4 g/kg-ot adagolva nem született életképes utódja, és az anyaállatok 54%-a is elpusztult. O O O O Dioktil-ftalát [Richardson D540, 1992]: Aromás észtervegyület, biokoncentrációs faktor szúnyogirtó fogasponty (Gambusia affinis) esetén 130 (33 nap, 0,34 µg/l koncentráció). Enyhén irritatív. Patkányoknál szub-akut hatásként vesekárosodást és immunrendszeri változásokat okozott. LC 50 (7 nap) csatorna harcsa (Ictalurus punctatus) 0,7-6,0 mg/l O O O O 17
20 Di-tercierbutil-krezol [Richardson B265, 1992]: Aromás vegyület, nem, vagy kevéssé akkumulatív. Enyhén irritatív, aranyhalra telített oldatban nem toxikus. LD Lo ember, szájon át 80 mg/kg Az állati karcinogén hatásra korlátozott bizonyítékok vannak. Fenantrén [Richardson P54, 1992]: OH Policiklusos aromás vegyület. Festékanyag, gyógyszerszintézis és biokémiai kutatások során használják. Bioakkumulatív, a legnagyobb koncentrációt a petefészekben és izomszövetben mérték. Biológiailag bontható: Pseudomonas fluorescens, Pseudomonas pancimobilis, Pseudomonas vesicularis és Alcaligenes denitrificans fajok általi teljes mineralizációs idő, osztódással együtt 2,9-35 óra. LC 50 Szivárványos pisztráng (Salmo gairdneri) lárva 3,2 mg/l LC 50 (96 h) Kis vízibolha (Daphnia pulex) 0,1 mg/l LD 50 egér, szájon át 700 mg/kg LD 50 Agelaius phoeniceus, szájon át 113 mg/kg Nincs elegendő bizonyíték az emberi, és hiányos bizonyítékok vannak az állati karcinogén hatásra. Koleszterol [Richardson C319, 1992]: OH Policiklusos vegyület, minden testszövetben előfordul. Biológiailag lebontható. Emberi és állati karcinogén hatásra nincs elegendő bizonyíték. Teratogén hatást megfigyeltek: Patkányoknak a vemhesség napjában naponta 5, 10 és 15 mg-ot fecskendeztek a bőr alá. Az utódok 27, 52 és 57%-ánál alakult ki farkastorok. IARC besorolás: 3 H H H Naftalin [Richardson N9, 1992]: Policiklusos aromás vegyület, molyriasztó, rovarölő szer. UK hosszú távú határérték 15 ppm (75 mg/m3); Biokoncentrációs faktor osztrigánál , biológiailag bontható. LC 50 (48 h) nagy vízibolha (Daphnia magna) 8,6 mg/l LD 50 egér, patkány, szájon át 533, 490 mg/kg A karcinogén hatásokat egereknél inhalációs úton vizsgálták. A hím egereknél nincs, a nőstény egereknél kevés bizonyíték van a karcinogén hatásra. Teratogenitás: Egereknek a vemhesség napjában, szájon át 300 mg/kg/nap dózist adagoltak. 50 kezelt egérből 10 elpusztult és 28 utódból 26 volt életképes. Egyéb káros hatások emberre: Verejtékezés, vizelési zavar, vérvizelés, akut vérszegénység, kóma, epilepsziás rángógörcs jelentkezhet. 2 g-os dózis kisgyerekekre már végzetes. 18
Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem
Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)
RészletesebbenA használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
RészletesebbenTalajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek
Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek A talajszennyeződés forrásai: élő ( főként az ember ) élettelen közvetlenül pl. túlzott műtrágya vagy peszticid
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1468/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az ANALAB Analitikai Laboratórium Kft. (4032 Debrecen, Egyetem tér 1.) akkreditált területe
RészletesebbenMikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT
Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők definíciója Mikroszennyezőknek azokat a vízben mikrogramm/liter (µg/l) koncentrációban jelenlévő
RészletesebbenDr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.
A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása talajvédelmi hatósági engedély alapján és a szennyvíziszap felhasználásával készült termékek piacfelügyelete Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1468/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: ANALAB Analitikai Laboratórium Kft. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. 2) Akkreditálási
RészletesebbenA Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben
A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben Lapis Barbara Tisztább Termelés Magyarország Központja Budapest Corvinus Egyetem
RészletesebbenVízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi
RészletesebbenKOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN
KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KARDOS LEVENTE 1*, SIMONNÉ DUDÁS ANITA 1, VERMES LÁSZLÓ 1 1 Szent István Egyetem Kertészettudományi
RészletesebbenKomplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen
Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi
RészletesebbenA Bodrog-folyó vízkémiai adatainak elemzése egy- és kétváltozós statisztikai
A Bodrog-folyó vízkémiai adatainak elemzése egy- és kétváltozós statisztikai Készítette: Fodor András Gergő Környezettan Bsc 2010. Belső témavezető: Kovács József Külső témavezető: Tanos Péter módszerekkel
RészletesebbenAntal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,
RészletesebbenXXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF
XXXIII. Szombathely 2015. július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL Zöldi Irma OVF JOGSZABÁLYI HÁTTÉR a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a földtani
RészletesebbenMSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),
Az árlista érvényes 2018. január 4-től Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített vizsgálati csomag
RészletesebbenA Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése
A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés
RészletesebbenA víz élet, gondozzuk közösen!
A víz élet, gondozzuk közösen! Zöldi Irma OVF (Kiss Szabolcs A második Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv során releváns szennyezett területek értékelése című szakdolgozat) Forrás: FM 2 Jogi alap: 219/2004. (VII.
Részletesebben11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre
11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet
RészletesebbenHajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.
Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő
RészletesebbenSZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz
SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1626/2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. Környezet- és Munkavédelmi Vizsgálólaboratórium (1033 Budapest, Mozaik
RészletesebbenBagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft.
Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft. 2/37 3/37 4/37 Csepel Iparterület története Weisz Manfréd II. VH 1892 lőszergyár 1897 kohó, öntöde, hengerde majd acélmű 1918 szerszámgépgyártás 1920
Részletesebbena NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1111/2006 számú akkreditálási ügyirathoz A MIVÍZ Miskolci Vízmû Kft. Környezet- és vízminõségvédelmi osztály Laboratórium (3527 Miskolc, József Attila u.
RészletesebbenNEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT
RészletesebbenMARIVMICCOLL. Kiemelten veszélyes anyagok a Maros folyóban. Vidács Lívia, Hatvani Lóránt, Manczinger László, Vágvölgyi Csaba, Isidora Radulov
MARIVMICCOLL Kiemelten veszélyes anyagok a Maros folyóban Vidács Lívia, Hatvani Lóránt, Manczinger László, Vágvölgyi Csaba, Isidora Radulov XXXI. Országos Vándorgyűlés - Gödöllő 2013. július 3-5. Vízkeretirányelv
RészletesebbenBESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK
BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK BARLANGJÁBAN Készítette: Szalai Zsófia Környezettan BSc. Harcsaszájú-barlang Témavezető: Kiss Klaudia Szalai Zoltán PhD. BEVEZETÉS, ALAPPROBLÉMA 80-as
RészletesebbenA Tápió vidék környezetiállapot
A Tápióvidék környezetiállapot értékelése Készítette: Baranyi Sándor (környezettanföldrajz) Témavezető: Dr. Szabó Mária (egyetemi tanár) Konzulens tanár: Kardos Levente (PhD hallgató) 1 Bevezetés A vizes
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1626/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. Környezet- és Munkavédelmi Vizsgálólaboratórium (1033 Budapest,
RészletesebbenKözepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai
Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai MASZESZ XIX. Országos Konferencia Lajosmizse, 2018. május 22-23. SZALAY GERGELY, VTK INNOSYSTEM KFT. Amiről
Részletesebben4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége
4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége Az emberiség a fejlődése során a természeti környezetbe, a benne lejátszódó folyamatokba egyre nagyobb mértékben avatkozott be. Az emberi tevékenység következtében
Részletesebbenjellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )
Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó
Részletesebbena NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1428/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A ÁNTSZ Laboratórium Kft. Komárom-Esztergom Megyei Kémiai Laboratóriuma (2800 Tatabánya, Erdész u. 5-)akkreditált
RészletesebbenMONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer
MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer A felszíni vizek rendszeres vízminőség ellenőrzése 1968-ban kezdődött Az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek
RészletesebbenKörnyezetanalitikai vizsgálatok a Budapesti Vegyi Művek volt Illatos úti telephelye környékén
Környezetanalitikai vizsgálatok a Budapesti Vegyi Művek volt Illatos úti telephelye környékén Simon Gergely 2015-11-20 Talajvíz szennyezettség A BVM Illatos úti telephelyén ármentesítést végző Elgoscar-2000
RészletesebbenFelszín alatti közegek kármentesítése
Felszín alatti közegek kármentesítése Dr. Szabó István egyetemi adjunktus Környezetbiztonsági és Környezettoxikológiai Tanszék szabo.istvan@mkk.szie.hu Bevezetés Környezetvédelem Az emberi faj védelme
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely
RészletesebbenOldalszám: 1/5 1 Anyag-/elkészítési- és cégmegjelölés A termékkel kapcsolatos anyagok Gyártó/forgalmazó: MC-BAUCHEMIE KFT. H-8246 Tótvázsony-Kövesgyűrpuszta Pf. 2. Tel./Fax.: +36/ 88 266 105 266 038 Információt
Részletesebben4-6 melléklet: Felszín alatti vizek monitoring programja Terepi jegyzőkönyvek
Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része 4-6 melléklet: Felszín alatti vizek monitoring programja Terepi jegyzőkönyvek 1) Digitális regisztrálás ellenőrzési naplója kutakhoz
RészletesebbenVízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György
Vízminőségi adatok értékelési módszerei Bagyinszki György Mikor van rá szükség? Felszín alatti vizek jellemzése, állapotleírása Vízbázis állapotértékelés Tényfeltáró dokumentáció Monitoring jelentés Vízbázisok
RészletesebbenVízminőség, vízminősítés
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Hidrobiológia előadás Minőség Dolgok, jelenségek, folyamatok belső lényegi tulajdonságainak összessége, melyek révén
RészletesebbenBUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM. Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék DIPLOMAMUNKA AZ ESZTERGOM-KERTVÁROSI PALATINUS-TÓ HASZNOSÍTÁSI TERVE Konzulens: Dr. Szilágyi Ferenc egyetemi docens
Részletesebben4-6. melléklet: Víz Keretirányelv felszín alatti vizek monitoring programja. Terepi jegyzőkönyvek
Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-18 Nagykunság 4-6. melléklet: Víz Keretirányelv felszín alatti vizek monitoring programja Terepi jegyzőkönyvek 1) Digitális regisztrálás ellenőrzési naplója kutakhoz 2) Észlelési
RészletesebbenVÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között
VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között Dr. Buzás Kálmán címzetes egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki
RészletesebbenSZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL
SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális
RészletesebbenVÍZGAZDÁLKODÁS. Vízminõség ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA
ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE VÍZGAZDÁLKODÁS A vízek fizikai, organoleptikus, kémiai, biológiai, bakteriológiai jellemzése. Vízminõség A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA 1. Organoleptikus (érzékszervi tulajdonságok);.
RészletesebbenSzellőző tisztítás TvMI
1 Szellőző tisztítás TvMI A műszaki irányelv legfőbb feladatai: Az alapvető fogalmak tisztázása, biztonságos és ellenőrizhető tisztítási technológia vázolása, a minimálisan szükséges dokumentálás meghatározása.
Részletesebbena NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2008 számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1001/2008 számú akkreditált státuszhoz A KOMLÓ-VÍZ Víziközmű Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Laboratóriuma (7300 Komló, Kossuth Lajos u.
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1246/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Vértesi Erőmű Zrt. Környezetügyi és központi laboratórium Osztály Központi Laboratórium 1 (2840 Oroszlány,
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1333/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Környezetvédelmi Osztály Laboratóriumi Csoport Központi Laboratórium
RészletesebbenMinták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *
Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített
Részletesebbena NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1296/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A Nyugat dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség Mintavételi és Zajmérõ Csoport
RészletesebbenMélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával
2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:
RészletesebbenKorszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata
Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter
RészletesebbenBiztonsági adatlap Azonosító: 0688 az 1907/2006/EK rendelet szerint
Felülvizsgált változat kiadása: 2011. 03. 19. Oldalszám: 1/13 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító: PROFIX RÖGZÍTŐ ÉS SZIGETELŐ PUR-HAB aeroszol 1.2.
RészletesebbenAnalitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014
Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014 tantárgyfelelős: Szalai István és Szoboszlai Norbert 1. gyakorlat Asztalátadás, munkavédelmi oktatás (tűz- és balesetvédelem, laboratóriumi munka szabályai,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenSZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
RészletesebbenA tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
RészletesebbenSzennyezett talajvizek szulfátmentesítése ettringit kicsapásával
Szennyezett talajvizek szulfátmentesítése ettringit kicsapásával Gulyás Gábor PureAqua Kft. MASZESZ Junior Vízgazdálkodási Szimpózium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2016. 02. 11. BEVEZETÉS
RészletesebbenCOOPEX-B TETŰIRTÓ POROZÓSZER
BÁBOLNA KÖRNYEZETBIOLÓGIAI KÖZPONT KFT. BUDAPEST 1/6 BIZTONSÁGI ADATLAP COOPEX-B TETŰIRTÓ POROZÓSZER 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE Az anyag vagy készítmény azonosítása: A készítmény típusa: használatra kész, ember
Részletesebben3. SZAKASZ: Összetétel vagy az összetevőkre vonatkozó adatok
Felülvizsgált változat kiadása: 2011. 09. 15. Oldalszám: 1/17 ( v e z e t é k e s ) 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. A keverék megfelelő azonosított felhasználása:
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1312/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Észak-balatoni
RészletesebbenVízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv
Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
RészletesebbenA Víz Keretirányelvhez kapcsolódó nehézfémek vizsgálata felszíni vízben 2011. évi PT-WFD jártassági vizsgálatról
VITUKI Nonprofit Kft. Minőségbiztosítási és Ellenőrzési Csoport 1095 BUDAPEST, Kvassay Jenő út. 1. Tel: 06-1-215-6140/2199, m. Fax: 06-1-215-6046 E-mail: mecs@vituki.hu. Web: www.vituki.hu/mecs. Cjsz.:
RészletesebbenVÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS
VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév
RészletesebbenA rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk
A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1375/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Somogy megyei Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
Részletesebben7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma
7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma 1. Alapadatok a) Az érintett terület (a szennyezőforrás, a szennyezett terület) pontos lehatárolása,
Részletesebben1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus
Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai
Részletesebbena NAT-1-1031/2008 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1031/2008 számú akkreditálási ügyirathoz A Nitrogénmûvek Vegyipari Zrt. Minõségellenõrzõ és minõségbiztosítási osztály Környezetvédelmi laboratórium
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenVízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi
VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes
RészletesebbenJelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról
Jelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról 2008. I. félév Készítette: Dezső József (Geornis Bt.) Pécs, 2008.
RészletesebbenKörnyezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás
Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,
RészletesebbenA GINOP PROJEKT BEMUTATÁSA SZENNYVÍZTELEPEK ÁSVÁNYOLAJ FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI
A GINOP 2.1.1-15-00433 PROJEKT BEMUTATÁSA SZENNYVÍZTELEPEK ÁSVÁNYOLAJ FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI DR. SZABÓ ZOLTÁN FŐOSZTÁLYVEZETŐ ORSZÁGOS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 2018. JANUÁR 26. GINOP 2.1.1-15-00433
RészletesebbenRÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL
RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL A laboratóriumi szolgáltatások rövid bemutatása A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékéhez
RészletesebbenMikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program
Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek
Részletesebben1.2 A készítmény felhasználása: gombaölőszer, a 3F penészgátló belső falfesték rendszer része
Adatlap száma: KEM 2F-06 Oldalszám: 1/10 Kiadás időpontja: 2008.02.29 Felülvizsgálva:2008.05.21 Változat: 2. 1. A készítmény és a vállalat azonosítása. 1.1 A készítmény azonosítása: 3F GOMBAÖLŐSZER 1.2
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1312/2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Észak-balatoni Vizsgálólaboratórium (8230
RészletesebbenVízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv
in Fehér, 2009 Vízvédelem KM011_1 2014/2015-es tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Víz Keretirányelv 2000/60/EK
RészletesebbenBIZTONSÁGI ADATLAP az 1907/2006/EK rendelet szerint
Adatlap sz.: 30459 FLUIDE LDS Oldalszám:1/13 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító Kereskedelmi elnevezés: Hivatkozási szám: Anyag/Keverék FLUIDE LDS 0VO
RészletesebbenKörnyezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek
Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Az akkreditálás műszaki területéhez tartozó vizsgálati módszerek A vizsgált termék/anyag Szennyvíz (csatorna, előtisztító, szabadkiömlő, szippantó
RészletesebbenA Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében
ELTE Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében Gyurina Zsófia Környezettudomány MSc Témavezető Dr. Angyal Zsuzsanna
RészletesebbenBÁBOLNA KÖRNYEZETBIOLÓGIAI KÖZPONT KFT. BUDAPEST BIZTONSÁGI ADATLAP PROTECT B HANGYAIRTÓ POROZÓ 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE 2. ÖSSZETÉTEL
BÁBOLNA KÖRNYEZETBIOLÓGIAI KÖZPONT KFT. BUDAPEST 1/5 BIZTONSÁGI ADATLAP PROTECT B HANGYAIRTÓ POROZÓ 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE Az anyag vagy készítmény azonosítása: A készítmény típusa: A készítmény megnevezése:
Részletesebben- Fajlagos elektromos vezetőképesség (konduktometria, eluálással) MSZ EN 13370:2003; MSZE : µs/cm
Leírás Fizikaikémiai alapparaméterek Módszer, szabvány (* Nem akkreditált) QL ph (potenciometria, eluálással) MSZ EN 12506:2003; MSZ 219785:1984; MSZE 2142021:2005; EPA Method 9040B Fajlagos elektromos
RészletesebbenKáplán Mirjana Környezettudomány MSc
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi kar Talajvizek triklóretilén tartalmának meghatározására szolgáló GC-ECD módszer kidolgozása Káplán Mirjana Környezettudomány MSc Témavezetők: Dr. Záray
RészletesebbenA BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10.
A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, 2015. szeptember 10. dr. Dér Sándor címzetes egyetemi docens MKK Környezettudományi Intézet Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Tanszék A jelenleg
RészletesebbenA magyarországi ivóvizek ólom tartalmának felmérése
Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízbiztonsági Osztály A magyarországi ivóvizek ólom tartalmának felmérése Sebestyén Ágnes, Borsányi Mátyás A KÖRNYEZETVÉDELMI MÉRÉS ÉS MINTAVÉTEL AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
RészletesebbenElőadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams
Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális
RészletesebbenBUDAPEST VII. KERÜLET
M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1246/2015 3 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Vértesi Erőmű Zrt. Környezetügyi és központi laboratórium Osztály Központi Laboratórium 1 (2840 Oroszlány,
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1031/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. Minőségellenőrző és minőségbiztosítási osztály
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1394/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Délzalai Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Laboratórium (8800 Nagykanizsa,
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1050/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IVÓVÍZ-6 Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Laboratóriuma (4405 Nyíregyháza, Tünde u. 18.) akkreditált
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1409/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A SPECTRUM Laboratórium Mérnöki Kft. (9028 Győr, Fehérvári út 75.) akkreditált
Részletesebben