Marcali Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Marcali Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2007-2015"

Átírás

1 Marcali Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

2 MARCALI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés Vezetői összefoglaló Módszertan és előzmények ismertetése Helyzetelemzés A város helye a településhálózatban A város térszerkezeti sajátosságai A város térségi szerepe A város dinamikai jellemzése, funkciója, a városhierarchiában betöltött szerep Városi szintű helyzetértékelés Városszerkezet Gazdaság Társadalom Környezet Közszolgáltatások Korábbi időszak fejlesztései A város SWOT analízise Városrészek területi megközelítésű elemzése...48 L-2: Nyugati lakóövezet...52 L-3: Déli alközponti övezet...53 L-4: Bize városrész...55 L-5: Boronka városrész...56 L-6: Gyóta városrész...58 L-7: Horvátkút városrész...59 Vk: Városközpont...61 Tf: Turisztikai fejlesztési övezet...63 KSZ: Kereskedelmi-szolgáltató fejlesztési terület...65 Gi-1: Gazdasági, ipari fejlesztési terület...66 Gi-2: Gazdasági, ipari fejlesztési terület (Észak-keleti ipari terület)...66 Városrészek SWOT analízise Szegregált, vagy szegregációval fenyegetett területek helyzetértékelése Stratégia Jövőkép kijelölése, fejlesztési irányok Célhierarchia Tematikus célok részletes kifejtése Akcióterületek kijelölése a közti időszakra TU-at: Turisztikai akcióterület Vk-at: Városközpont akcióterület L-Vk-at: Nyugati lakóövezet városközpont akcióterület Sz1-at: Táncsics utca vége akcióterület Dózsa György utca vége akcióterület Volt tiszti lakótelep akcióterület A megvalósítás eszközei Nem fejlesztési jellegű tevékenységek bemutatása

3 MARCALI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 4.2. Szervezeti elvárások, menedzsment Településközi koordináció Ingatlangazdálkodási koncepció Ingatlanok típusai Partnerség Monitoring Eredmények áttekintése és értékelése Monitoring mutatók Mellékletek Településközi koordináció Partnerségi lépések Felhasznált dokumentumok jegyzéke

4 MARCALI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 1. Bevezetés A Lipcsei Charta és a Területi Agenda (2007. május) irányelvei szerint a közötti támogatási periódus alatt kiemelt hangsúlyt kap a területfejlesztés, azon belül a fenntartható városfejlesztés és a városi dimenzió kezelése, valamint a vidéki területek támogatása és a földrajzi vagy természeti okokból hátrányokkal küzdő térségek problémáinak kezelése. A as időszakban minden régió önálló regionális operatív programmal rendelkezik, ezekben jelenik meg a városrehabilitáció, melynek irányai alapvetően azonosak minden régióban. A városok részére kétfordulós pályázati kiírás jelent meg a Dél-dunántúli Operatív Program keretében. A városrehabilitációs akciók célja egyrészt a Dél-dunántúli régió városszerkezetének funkcionális erősítése, városainak fejlesztése, a városok térszervező erejének megerősítése a városok központi funkcióinak erősítése révén, másrészt a társadalmi és szociális problémákkal fokozottan sújtott településrészeken az ott élők esélyeit és szociális helyzetét egyaránt javító program megvalósítása (szociális városrehabilitáció). A városrehabilitációs akciót integrált városfejlesztési stratégiára alapozva kell megvalósítani, emellett a program által érintett központokra akcióterületi terveket is ki kell dolgozni. A stratégiával szemben követelmény, hogy a város jövőképével és a városhálózatban elfoglalt helyével, szerepével, illetve a városban és az egyes városrészben meglévő problémákkal egyaránt koherens beavatkozásokat tartalmazzon. A városi akcióterületek kiválasztása és a fejlesztések megfogalmazása a helyi szereplők (hatóságok, önkormányzat, gazdaságitársadalmi partnerek) bevonásával történjen, a koncentráció elvének alkalmazásával, azaz egy területen több ágazati szintű beavatkozás együttes alkalmazásával Vezetői összefoglaló Az Önkormányzat viszonyrendszerének igazodása a társadalmi-gazdasági struktúrákhoz felértékeli a versenyszférával (befektetők, gazdálkodók, vállalkozók) és a civil szférával való partnerségi kapcsolatokat, ösztönözve ezzel a szorosabb együttműködést. Egyre inkább érződik a minőség és fenntarthatóság kényszere, hiszen a jövőben az a település lehet csak sikeres, amely minőségi kínálatot (pl.: minőségi turisztikai kínálat) és minőségi szolgáltatást (élhető város) tud nyújtani hosszú távon. A város komoly fejlődési potenciálját természeti és kultúrtörténeti adottságainak, kedvező földrajzi fekvésének valamint az itt élő emberek szakértelmének és településük iránti elhivatottságuknak köszönheti. Összességében elmondható, hogy Marcali adottságait eredményesen kamatoztatva, lehetőségeivel élve, jó eséllyel indulhat a hosszú távú fenntartható fejlődés versenyén. Jelen stratégia célja, hogy Marcali város rendezett formában, a szükségletek és lehetőségek összevetésével, az ok-okozati összefüggések megvilágításával számba vegye és priorizálja a as tervezési időszakra eső feladatait. Azokat a beavatkozásokat, amelyeket szükséges végrehajtani annak érdekében, hogy a város ezek eredményeként jelenlegi 4

5 MARCALI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA helyzetéből kimozdulva megerősítse régión belüli pozícióját. A város határozott célja, hogy a dokumentumban megjelenített fejlesztési elemek közül minél több megvalósításra kerüljön együttműködve a Régióval, a térségi településekkel, de mindenek előtt Marcali Város lakosságával Módszertan és előzmények ismertetése Az integrált városfejlesztési stratégia készítéséhez az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkársága október 5-én kézikönyvet adott ki. Ennek felhasználásával, valamint a helyi egyeztetések megállapításait figyelembe véve készült el a város közti időszakra szóló integrált stratégiai terve, melyet Marcali Város Önkormányzatának Képviselő-testülete június 12-ülésén fogadott el január 28-án megjelent a Városfejlesztési Kézikönyv második, javított kiadása. Az új tartalmi követelményeket tartalmazó útmutató alapján elkészítettük az IVS aktualizált változatát. A stratégia készítésénél az alábbi alapelveket követtük: 1. Széleskörű társadalmi egyeztetés előzi meg (civil, gazdasági, lakossági). 2. Integrált, komplex (szakterülteket integráló) dokumentum készül. 3. Hosszú távú, gazdasági alapú fejlesztéseket tartalmaz évre vonatkozó stratégiai irányokat jelöl ki éves operatív programot tartalmaz. 5. Lipcsei Chartával és a Lisszaboni stratégiával összhangban legyen + ötvözze a hazai és Uniós irányelveket, szakpolitikákat, legyen nyitott az esetlegesen megjelenő Jessica konstrukció forrásaira! 6. Fenntarthatóság elve még fontosabb (kapacitástervezés - gazdasági, társadalmi és ökológiai szinten is). 7. Az önkormányzat globális felelősségvállalásán alapul (gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás, helyi szolgáltatások - menedzselni is kell a várost, gazdának kell lenni + a városnak önmagán túlnyúló szerepe van - felelősséget visel a környező térségért). 8. Egyéb forrásokat is be kell vonni: - állami források - gazdasági szféra forrásai - egyéb, nem városmarketing). fejlesztési jellegű források (adóbevételek, szabályozás, 9. Forgatókönyvet kell készíteni a társadalmasításra. 5

6 MARCALI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Marcali Integrált Városfejlesztési Stratégiájának teljes dokumentációja a város rehabilitációs és egyéb városfejlesztési tevékenységének ra vonatkozó alapdokumentuma, amely segítségével a város a további akciótervi időszakban fejlesztési forrásokra pályázhat. 6

7 MARCALI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2. Helyzetelemzés 2.1. A város helye a településhálózatban A város térszerkezeti sajátosságai Országos és regionális összefüggések Marcali országos jellegű térszerkezeti helyzetét és annak változási tendenciáit elsősorban befolyásolja, hogy közel fekszik a M7-es autópályához, a Fiumei vasútvonalhoz, és a hozzájuk kapcsolódó mai korridor fejlesztési vonalhoz és a sármelléki regionális reptérhez. A város gyorsforgalmi úton megközelíthető Budapest irányából, Zágráb irányában pedig a közeljövőben teljessé válik a gyorsforgalmi útösszeköttetés. A legkörülményesebb az osztrák határszakasz megközelítése, de a jövőben tervezett észak-dél közlekedési tengely ezt a jelenlegi nehézséget majd mérsékli. Marcali és térségének a másik meghatározó jelentőségűnek tekinthető sajátossága, hogy része a Balaton fejlesztési régiónak, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetnek (BKÜ). A BKÜ-t 164 település alkotja, melyek közül 16 városi ranggal rendelkezik. A térségnek 251 ezer állandó lakosa van, és legalább ennyi az üdülőtulajdonosok száma. Marcali a Dél-dunántúli régió észak-nyugati kapujaként lényeges kapcsolódási pontként jelenik meg Nagykanizsa, Keszthely és Nyugat-Magyarország települései felé. A város 7

8 MARCALI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA régiók kapuja szerepét erősíti, hogy a Dél-dunántúli és Nyugat-dunántúli tervezésistatisztikai régió, valamint a balatoni turisztikai régió hármas határán fekszik. A település jól felfűzhető a Pécs-Kaposvár-Keszthely (Nyugat-Magyarország) tengelyre, így a határtalanságban nemcsak kapu, hanem híd-szerepet is betölt. A Dél-dunántúli régió Baranya, Somogy és Tolna megyéket foglalja magában. Dél-nyugaton Horvátországgal határos, míg északi irányban a Közép-dunántúli régió, keletről a Dél-alföldi-, nyugatról a Nyugat-dunántúli régió határolja. A megyék székhelyei és egyben a régió legjelentősebb megyei jogú városai Pécs, Kaposvár és Szekszárd valós térséfi funkciókat betöltő települések. A régió településszerkezete kedvezőtlen, arra egyrészt a városhálózat fejletlensége, másrészt az aprófalvak- és kistelepülések nagy aránya jellemző. A régió 653 településből álló településhálózatának csaknem háromnegyedét aprófalvak alkotják., azokban a lakosság 20%-a él. 1. sz. táblázat: A régió városhálózatának főbb jellemzői Megye Városok száma Baranya ezer fő alatti város ezer fő közötti város 4 30 ezer fő feletti város ezer fő feletti város 1 Somogy ezer fő alatti város ezer fő közötti város 4 30 ezer fő feletti város ezer fő feletti város 0 Tolna 9 10 ezer fő alatti város ezer fő közötti város 4 30 ezer fő feletti város ezer fő feletti város 0 Összesen: 36 A fenti adatokból megállapítható, hogy a Dél-dunántúli régió urbanizáltsági foka alacsony, mivel a magyarországi városok alig 12%-a található a régióban. Marcali város a korábbi járásnak megfelelő térség gazdasági, igazgatási, oktatási, egészségügyi központja. Kereskedelmi téren a város vonzáskörzete kiterjed a Marcali Kistérség településein túl 8

9 MARCALI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA elsősorban a Balaton-parti településekre is, a városban lévő üzletláncok üzletei és a szakboltok vonzzák a vásárlókat. Az oktatás területén a város 3 középiskolája elsősorban a Somogy megye területéről fogadja a hallgatókat, de az erdőgazdasági szakiskola ennél szélesebb vonzáskörzettel rendelkezik. A hulladékgazdálkodás területén Marcali városban működő Saubermacher-Marcali Kft. jelenleg 32 helységben biztosítja a lakossági kommunális hulladék szállítását és a keszthelyi kistérségből 17 település hulladékát fogadják. A jövőben várhatóan a terület kibővül néhány Kaposvár téréghez tartozó településsel is. Az egészségügyi szolgáltatások területén megállapítható, hogy a város területi ellátási kötelezettségét földrajzilag is széles körben látja el. A Városi Kórház a Marcali Kistérségen túl a lengyeltóti és részben a fonyódi kistérség betegeit is ellátja, míg az ápolási részlegen ezen túl még a balatonföldvári, tabi, fonyódi és a siófoki kistérség (Siófok város kivételével) betegeit is fogadják. A tényleges fennálló területi struktúrák alapján megállapítható, hogy Marcali, mint a megye 3. legnépesebb települése saját lakosságával együtt mintegy 37 ezer ember életének közvetlen szervezője, ellátója A város térségi szerepe Marcali Város teljes körű városi, igazgatási és szolgáltató funkcióval rendelkezik, melyeket nem csak a szűken vett marcali kistérség számára nyújt, hanem egyes szolgáltatások esetében a Drávától a Balatonig található települések számára is biztosít. (A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló évi CVII. törvény módosításáról szóló évi CVII. törvény értelmében Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő, Balatonszentgyörgy és Balatonberény községekkel január 1. napjától kibővült.) A regionális szintre dekoncentrált szervek közül az APEH, Bányakapitányság kirendeltsége nem érhető el 1 óra alatt a városból. A lakosság, vállalkozások számára szolgáltatást nyújtó regionális hivatalok (állategészségügy, mezőgazdasági szakigazgatási hivatal, APEH) azonban ügyfélfogadó irodákat tartanak fenn a városban, melyek helyiségeit Marcali Város Önkormányzata biztosítja, lehetővé téve a környék lakosságának minél teljesebb körű kiszolgálását. 9

10 MARCALI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Intézmény típusa Állategészségügy Erdészeti Igazgatóság Közig Hivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növényegészségügy Regionális ANTSZ Regionális MKRK Területi Főépítészi Iroda Építésügy Gyámhivatal I. fokú építési hatóság Kistérségi ANTSZ Körzeti Földhivatal Okmányiroda Országos Egyéni Választó Kerületek Polgárvédelmi kirendeltség Regionális MKKK Rendőrkapitányság Tűzoltóság Városi Bíróság Városi Ügyészség APEH Bányakapitányság Regionális Munkaügyi Központ Központ Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Keszthely Marcali Marcali Marcali Marcali Marcali Marcali Marcali Marcali Marcali Marcali Marcali Marcali Marcali Pécs Pécs Pécs Eljutási idő * 57 perc 57 perc 57 perc 57 perc 57 perc 57 perc 57 perc 33 perc 2 óra 2 óra 2 óra 6 perc 6 perc A Város, mint a Marcali Kistérség központja: 10

11 MARCALI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Település 1 Balatonberény 2 Balatonkeresztúr 3 Balatonmáriafürdő Állandó népesség december 31-én Balatonszentgyörgy Balatonújlak Böhönye Csákány Csömend Főnyed Gadány Hollád Hosszúvíz Kelevíz Kéthely Libickozma Marcali Mesztegnyő Nagyszakácsi Nemesdéd Nemeskisfalud Nemesvid Nikla Pusztakovácsi Sávoly Somogyfajsz Somogysámson Somogysimonyi Somogyszentpál Somogyzsitfa Szegerdő Szenyér Szőkedencs Tapsony Táska Tikos Varászló Vése Vörs Összesen: A Marcali Kistérség főt kitevő lakosságának közel 1/3-a él a térségi központ szerepet betöltő városban. A központi szerep nem csak a közigazgatási, igazságszolgáltatási funkciók telepítésében figyelhető meg, hanem a város által nyújtott közszolgáltatások, térségre gyakorolt hatásában is. 11

12 MARCALI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Oktatás: A város óvodáiba a környező településekről bejárók száma megközelíti a beíratott gyermekek számának 10%-át, mely elsősorban a városban található munkahelyeknek köszönhető. A gazdaságos és hatékony működés érdekében Marcali a környező településekkel évben intézményfenntartó társulást hozott létre az óvodai nevelés, valamint alapfokú oktatás biztosítására. Az oktató, nevelő munkát végző intézményekben szervezeti integráció is megvalósult, mely nem csupán a gazdálkodási szervezetet érintette, hanem a tagintézményi hálózat kialakítását maga után vonta. A környező településekről bejáró tanulók számának emelkedése az alapfokú oktatás területén figyelhető meg, ahol a vidéki tanulók száma meghaladja a 15%-ot, mely elsősorban a városban működő intézmények munkájának elismerését jelenti. A két általános iskola a 38 településből álló kistérség 12 felső tagozatot is működtető iskolájából a két legnagyobb tanuló létszámmal rendelkezik. A szakszolgálati feladatokat ellátó Egységes Pedagógiai Szakszolgálat ellátásait nem csak a kistérségben működő intézmények számára, hanem a fonyódi kistérségi társulás számára is biztosítja. Mint egységes pedagógiai szakszolgálat a következő feladatokat látják el: a nevelési tanácsadás, logopédiai szolgáltatást, gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztést, fejlesztő felkészítést, gyógytestnevelést, pályaválasztási tanácsadást, tehetséggondozást, utazó szolgáltatást. A kistérség területén csak Marcaliban található középfokú oktatást biztosító intézmény. A Város fenntartásában lévő iskolák a középfokú oktatás mindhárom típusát lefedik, hiszen megtalálhatóak a gimnáziumi, szakközépiskolai és szakmunkás képző intézményi tanítást végző intézmények. A évben 4 város együttműködésében megvalósuló Térségi Integrált Szakképző Központ oktatási kínálatával a kistérségben továbbtanulni szándékozók választási lehetősége tovább bővül. Szociális terület: a városban működő Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ által biztosított ellátások közül az intézmény a családsegítést, házi segítségnyújtást, idősek nappali ellátását intézményfenntartó társulás keretében nyújtja 5 település számára. Emellett az intézmény további térségi szerepet vállalt a mozgássérültek és idősek számára megszervezett támogató szolgálat, valamint jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátásával. A térségben önkormányzati fenntartásban egyedül Marcaliban működik idősek számára egész napos ellátást biztosító bentlakásos otthon. Az intézmény további szolgáltatása a gyermekek nappali ellátását végző bölcsőde, mely a kistérség 38 településéről fogad gyermekeket. A gyermekjóléti szolgáltatások megoldására a város és 17 környező település szintén társulást hozott létre. 12

13 MARCALI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A Berzsenyi Dániel Városi Könyvtár által 14 kistelepülés számára biztosított a mozgókönyvtári ellátás, míg a belső ellenőrzési feladatokat szintén társulás keretében Marcali Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának belső ellenőrei látják el 38 település és intézményeik számára. Kistérség települései számára elérhető államigazgatási, igazságszolgáltatási funkciók, melynek központja Marcali Város: I. fokú építési hatóság, Körzeti Földhivatal, Okmányiroda, Városi Bíróság, Városi Ügyészség, a gyámhivatal illetékességi területe a évi CVII. törvénnyel a kistérséghez csatolt 4 település vonatkozásában évben bővülni fog. A Városi Rendőrkapitányság illetékességi területe megegyezik a kistérség területével. A Város kistérségi gazdaságban betöltött központi szerepe a működő vállalkozások számát, foglalkoztatási adatokat tekintve megkérdőjelezhetetlen. A munkanélküliség, adófizetők száma, egy főre jutó jövedelem adataiból látható, hogy a Város adatai inkább az országos átlaghoz közelítenek, vagy azt meghaladják, míg a kistérség egésze jelentősen elmarad az országos átlagtól is. 13

14 MARCALI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Kistérség területét meghaladó illetékességi területen működő szolgáltatások: ÁNTSZ kistérségi iroda 14

15 MARCALI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Polgárvédelmi kirendeltség, Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság 15

16 Egészségügy: a marcali kórház ellátási területe közvetlen térségét jóval meghaladja, hiszen ellátási területe az aktív ellátások esetében a Balaton déli partján Balatonlelléig terjed, míg a Belső- somogyi térséget tekintve megegyezik a Tűzoltóparancsnokság illetékességével. A rehabilitációs ellátások tekintetében az illetékességi terület átfogja a marcali, lengyeltóti, fonyódi, balatonföldvári, tabi és Siófok város kivételével a siófoki kistérséget is A város dinamikai jellemzése, funkciója, a városhierarchiában betöltött szerep Történeti előzmények Marcali neve a Marcellus személynévből származik. Már az őskorban, s a rómaiak idején lakott volt. Első írásos említése A 15. század elején oppidum mezőváros vásárszabadalommal, kéttornyú gótikus templommal, várral, iskolával. Földesurai, a Marczalyak, Zsigmond király alatt országos méltóságok viselői, a török elleni küzdelmek első sikeres hadvezérei. Birtok-birodalmukat a Báthoryak örökölték, majd a Széchenyi család vásárolta meg 1677-ben. A török uralom alól 1686-ban szabadult a másfélszáz fős település. A 18. században gyorsan újjáépült. Birtokközpont, majd megyeszékhely ben újból mezőváros lett. Századvégi birtokosa, Széchenyi Ferenc iparosokkal népesítette be. Postakocsi állomást (1804), sóelosztó hivatalt létesített, városrendezést hajtott végre. 1802ben könyv-, térkép-, érem- és képgyűjteményét felajánlotta a nemzetnek, amellyel a mai országos intézményeket (Magyar Nemzeti Múzeum, Országos Széchenyi Könyvtár) alapozta meg ben - a forradalom és szabadságharc idején Noszlopy Gáspár a város politikai, majd katonai vezetője mártírhalált halt eszméiért. Az önkényuralom idején épült buda-kanizsai vasút (1861) a földesúri tilalom miatt elkerülte a várost, ez később teljesen elszigetelte. Közútjai is visszaestek a rangsorban. A főútvonalak rendre elkerülték. Ez mezőgazdaságát és kisiparát is visszavetette. Bár lakói erőfeszítéséből kórházat (1861), polgári iskolát (1908), helyi lapokat létesített, kisiparosai, kisbirtokosai az I. világháború végére alulmaradtak a nagyiparral, nagybirtokkal folytatott versenyben. A század első évtizedeiben emelt épületek a mai városképnek is meghatározói (Mayer-ház, Széchenyi-kastély, bíróság, polgári iskola, városháza). Sokan a szülőföld iránti alázattal teremtettek itt hetilapokat (Illés Samu, Bernáth Béla, Névy Zoltán ügyvédek), irodalmat (Kozma Andor), egyesületeket (Ádám János), színjátszást, zenei és sportéletet, óvodát (Csányi Ferenc), lakó és középületeket (Sztelek, Csomós építészek), messze elismert egészségügyet ( Dr Szaplonczay Manó, Shusztek Jenő kórházigazgatók). A II. világháború végén hadszíntér a nagyközség, igen súlyos anyagi károkkal. Az áldozatok emlékművén pedig - Hősök tere - a korabeli lakosság egytizedének neve olvasható. Az újrainduláshoz az uradalom ingatlanainak köztulajdonba vétele, majd az állami építkezések (laktanyák és lakások) adtak lökést. Ipari fejlődése a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése után, a keletkező munkaerő-felesleg elhelyezése miatt az 1960-as években vett nagyobb lendületet. Ez alapozta meg városi rangjának visszanyerését (1977). Városi funkciók

17 Oktatás A társközségekkel közel 12,5 ezer fős település ma is a mikrotáj gazdasági, kereskedelmi, közigazgatási, egészségügyi, kulturális centruma - iskoláival, múzeumaival, parkokkal, köztéri alkotásokkal - közel a Balatonhoz. Marcaliban a közoktatási intézmények teljes vertikuma kiépült, biztosítva a város lakóinak és a vonzáskörzetben élőknek a beiskolázási lehetőségeket. A város 3-6 éves korosztályának óvodai ellátását 6 óvodában biztosítják. Az iskolai oktatás 200 éves múltra tekint vissza Marcaliban. Az első elemi iskolát 1721-ben alapították, tanítója Prénner Ferenc, aki egyben a kántor szerepét is betöltötte. A város gyors fejlődése és a demográfiai hullám szükségessé tették az alsófokú iskolák megalapítását, így a mai iskolahálózat 1979-re alakult ki, és ettől kezdve kettő normál tagozatú és egy speciálisan képző általános iskola működik. A legrégebbi hagyományokkal a Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola rendelkezik. A Mikszáth Kálmán Utcai Általános Iskolát 1979-ben a Nemzetközi Gyermekév alkalmából adták át az oktatásnak. A Petőfi Utcai Speciális Általános Iskola (ma Hétszínvirág Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) az 1982/83-as tanévben önállósult és költözött önálló épületbe. A városban 1460 fő általános iskolai tanulót oktatnak 63 tanulócsoportban. Az iskolai ellátás kedvező. Feledésbe merült a kétműszakos tanítás és több év óta képesítés nélküli nevelőt sem alkalmaznak. A szakosan leadott órák aránya 100%. A diákszociális ellátás teljes mértékben megoldott, a gyermekek napközis és menzai étkeztetését a Gyermekélelmezési Központ biztosítja. A normál tagozatú általános iskolákban a kor követelményeinek megfelelően hangsúlyozott helyet kap a nyelvoktatás - a Noszlopyban az angol és német, a Mikszáthban a német-, valamint az informatika oktatása. A továbbtanulási beiskolázás 100%-os. A tanulók 70%-a gimnáziumban és szakközépiskolában tanul tovább. Ez az eredmény jobb az országos átlagnál. A szellemi tevékenység kiegészítője a testkultúra fejlesztése. Az iskolák a testnevelés oktatás, az egészséges életmódra nevelés mellett az ágazati sport (kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, birkózás, atlétika, turisztika) utánpótlás bázisa is. Jól szolgálja azt a munkát a kellő számú sportpálya, a központi tornaterem, a diáksportkörök és az őket támogató vállalkozói réteg. A második világháború előtt Marcaliban nem működött középiskola ben indult az első, Közgazdasági Gimnázium néven ben elkészült az új épület, ahol már 12 tanulócsoport folytathatta tanulmányait. A szakmai igények kielégítésére létrejött a szakmunkásképző iskola, amely a mezőgazdasági környezet ellenére elsősorban ipari szakmákra képezi a város és környékének gyermekeit. Összességében három középfokú intézmény működik a város fenntartásában. A Berzsenyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola a város egyik legjelentősebb kultúrcentruma. A kötetes könyvtár, videótár, az irodalom és filmesztétika oktatásának központja. Az oktatási munka segítésére minden igényt kielégítő kollégium áll rendelkezésükre. A Szőcsénypusztán működő Erdőgazdasági Szakiskola országos beiskolázású. A festői környezetben lévő oktatási és kollégiumi épületek a közelmúltban kiegészültek az oktatást szolgáló 1700 hektár tanerdővel. A feltételrendszer lehetőséget biztosít a fához kapcsolódó szakmák (erdőművelő, fakitermelő, bognár, kádár, kovács) oktatásához. A 17 hektáros őspark egyben turisztikai lehetőségeket is kínál. A kollégiumban nyaraltatás, erdei iskola, sporttábor, edzőtábor szervezésére, működtetésére van lehetőség. A város ipari és mezőgazdasági szakmunkásainak képzésére alapították a

18 Szakképző Iskolát, melyet a Somogy Megyei Önkormányzattól a as tanévtől vett át a Városi Önkormányzat. Az intézmény korábban a gépipar számára képzett szakmunkásokat, a város megváltozott munkaerő-szükségleteihez alkalmazkodva újabb szakmák oktatását vezették be. A város oktatási intézményeit kiegészítve működik az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Azokkal a gyermekekkel foglalkozik elsősorban, akik beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási problémákkal küzdenek. A város és még hatvan települést ellátó intézmény szakvéleményt készít az iskolaérettségi vizsgálatokról, a rehabilitációs foglalkoztatásra szoruló gyermekekről. Elvégzik a szükséges terápiás kezelést és logopédiai foglalkozásokat is tartanak. Kezdeményezésükre Marcali központtal működik a Nevelési Tanácsadók Dunántúli Egyesülete, 27 nevelési tanácsadó bevonásával. Sport és szabadidő 1911-ben kezdődött a szervezett sportélet a településen. Többszöri névváltozás után a legnagyobb múltra visszatekintő egyesület 1977-ben az MVSE (Marcali Városi Sportegyesület) elnevezést kapta. Napjainkban az NB III-as labdarúgócsapat tartozik ide, immár MVFC néven megújult klubházzal, pályával, mintegy 600 székes fedett lelátóval, beléptető-rendszerrel, elkülönített vendégszektorral. A városi sportélet fellendítéséhez jelentősen hozzájárult az 1993-ban avatott 500 férőhelyes Városi Sportcsarnok. Az itt alakult MVSZSE - Marcali Városi Szabadidő Sportegyesület mondhatja magáénak a legtöbb szakosztályt. Az indulásnál meglévő kosárlabda (NB II.) és kézilabda (NB I/B) szakosztályokhoz 1997-től csatlakoztak a négy évtizedes múltra visszatekintő, szép eredményeket felmutató birkózók, valamint a megyei bajnokságban szereplő sakkcsapat tagjai tól már thaiboksz- és tenisz szakosztály is működik. A hetedik sportágat az úszás képviseli az MSZVSE-ben köszönhetően a 2003 nyarán elkészült városi fürdő nyújtotta szolgáltatásoknak, mely szakosztály működése a Tanuszoda átadásával ez évtől már éves szinten helyben megoldhatóvá válik. A 2006-ban alakult röplabda szakosztály a megyei bajnokságban képviselteti magát, míg az egyesület legfiatalabb szakosztálya a lovas sportoknak hódol, fogathajtó rendezvényekkel színesítik a város sport és turisztikai kínálatát. Ismét a város lett a gazdája a valamikori honvéd pályának, a Kozma Andor utcai Sporttelep közismert nevén Latinka pálya - most az MVFC Utánpótlás Szakosztálya keretében ténykedő labdarúgó-palánták otthona, illetve a szabadtéri tömegsport és szabadidősport rendezvények helyszíne. Szervezett és rendszeres tömegsport a városi amatőr teremlabdarúgó bajnokság keretében zajlik önálló tavaszi és őszi bajnokság keretében. Mindezek mellett a technikai sportok kedvelői is megtalálhatják a számukra kedvező tevékenységet a Marcali Roncsderbi Team működésének köszönhetően, a Marcali Kerékpáros Sportegyesület a város legaktívabb és legközkedveltebb szabadidősport csapata, és a küzdősportok sem szorulnak háttérbe, hiszen a birkózás és a thaibox mellett a karate sportág iránt érdeklődők is űzhetik kedvenc sportjukat. További sportolási, aktív szabadidő eltöltési lehetőséget kínálnak a városban található kondícionáló termek, melyek népszerűsége kihasználtsága napjainkban egyre inkább nő.

19 Számos kézilabda és teniszpálya segíti szervezett keretek között a kispályás labdarúgó- és teniszbajnokságokat. A Marcali és Vidéke Horgászegyesület 540 felnőtt és 100 ifjúsági illetve gyermek tagja gyakori látogatója a környékbeli vizeknek. A felfestett túraútvonalak lehetővé teszik a "zöldben való elmélyülést", a környék gazdag és változatos élővilágának megfigyelését, felderítését. A patakok, csatornák, halastavak bősége a horgászat kedvelőinek nyújt kellemes elfoglaltságot. A Balaton közelsége, a Marcali-hát méltóságteljes erdői, a Marcali-víztározó madár-kavalkádja, a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet élővilága, az erdei kisvasút, a közeli települések látnivalói (Somogyvár, Somogyfajsz, Nikla, Szőcsénypuszta, Hollád, Vörs, a Csillagvár) rendszeres kirándulásra, túrázásra ösztönözik az érdeklődőket. Kultúra Marcali város önkormányzata évente a normatíva többszörösét fordítja polgárai művelődésére. Közel húsz éves múltra tekint vissza az a helyi rendszer, amelyben intézmények, magánszemélyek, egyesületek, polgári közösségek kezdeményezései pályázat útján juthatnak hozzá ahhoz a támogatáshoz, amely elképzeléseik megvalósítását lehetővé teszi. A helyi társadalom mellett az önkormányzat is megrendelője intézményeinek, ezért egy sajátos, vegyes finanszírozási forma alakult ki. Ősszel igazi négynapos népünnepély keretében kerül sor a Nemzetközi Vásár kulturális programjaira. A könyvtár közel 100 ezer kötetes. Az 1984-ben felavatott, Marcaliban született Bernáth Aurélról elnevezett emlékmúzeum évi időszaki kiállításnak ad otthont. A Bernáth tanítványok magas művészi színvonalú alkotásaiból a helyi fiatal művészek szárnypróbálásáig széles skálán jelennek meg itt a mai magyar képzőművészet alkotásai. A város zenei életének központja kitűnő zenetanáraiknak köszönhetően - a Városi Zeneiskola. Növendékhangversenyeket, rendszeres tanári koncerteket tartanak. A 20 éve alakult Calypso Kórus magas színvonalú tevékenységét az itthoni fellépéseken túl külföldi szereplések sora jelzi. Az 1972-ben alapított Helytörténeti Múzeum - a város fenntartásában - gyűjti, feldolgozza a város múltját őrző tárgyakat, dokumentumokat. Színvonalas kiadványai országos elismerést szereznek a városnak. Időszaki és állandó kiállításai a városba látogató vendégeket is szolgálják. Marcali szülöttei is hozzájárultak a magyar s egyetemes kultúra gazdagításához. Itt született Tóth Ágoston egykori 48-as honvéd ezredes, a honi térképészet megalapozója. (Marcaliban szobor, Budapesten a MH Térképészeti Szolgálata nevében őrzi emlékét). A közeli Niklán élt Berzsenyi Dániel, egykori Marcali-gombai pincéje helyén emlékoszlop áll. Marczali Henrik a kitűnő történész nevében is vállalta szülőhelyét. (Szülőháza helyét emléktábla jelzi). Az es szabadságharc jelentős személyisége Noszlopy Gáspár, Marcalihoz való kötődését emléktábla, emlékszobor, utca, s a róla elnevezett általános iskola idézi. Itt született Kozma Andor költő, s Bárd Miklós álnéven verselő testvére is. Lengyel József író, Bernáth Aurél festőművész egyaránt szeretettel emlékezett szülőhelyére, Marcalira. A múlt emlékeinek ápolása mellett igen fontos a hétköznapok, ünnepek, események megörökítése. E feladat megoldását a megyében elsőként létrehozott Marcali Városi Televízió archívuma biztosítja. A stúdió hetente négy alkalommal saját készítésű műsorral 3300 lakásban jelentkezik.

20 Marcali jól működő testvérvárosi kapcsolatot tart a német Künzelsau, az olasz Morovalle, és az erdélyi Maroshévíz városokkal. A kezdeti protokolláris érintkezést felváltotta az egyesületek, intézmények, családok közvetlen partneri viszonya. A kölcsönös látogatások haszna a város foglalkoztatási gondjainak megoldásában, a gyermekek nyelvtanulási lehetőségeinek bővü1ésében, de a Magyarországról kialakult kép pozitív változásaiban is mérhetővé válik. A város polgárai örömmel tapasztalják, hogy Európa nyugati felének városai is - Ausztriából, Svájcból - keresik velük a kapcsolatot. Demográfia Marcali lakóinak száma közel fő. A népesedési tendencia az utóbbi években kedvezőtlenül alakult: természetes fogyás jellemző, a migráció mérlege az elvándorlás irányába mozdult el. Marcali kedvezőtlenül alakuló demográfiai viszonyait jól szemlélteti két statisztikai adatsor, melynek adatait hat év választja el (2002, 2007). Az adatok alapján kitűnik, hogy a város lakossága hat év alatt főről főre csökkent. Összlakosság: Férfi: Nő: fő fő fő

21 Összlakosság: Férfi: Nő: fő fő fő Szembetűnő, hogy a fiatal korosztályban (0-24 év) csökkenés, míg a középkorú és idősebb korcsoportban (45 év felett) növekedés tapasztalható. Az alapvető probléma nem az, hogy nő az időskorúak száma, hanem hogy az aránya! Ez előrevetíti a későbbi munkaképes lakosság várható alacsony számát, az aktív és passzív korosztály kedvezőtlen arányát. Megállapítható tehát, hogy a város lakossága fokozatosan öregszik. A gyermekkorú lakosság pedig egyre szűkülő alapot képez a korfán, ami a jövedelemtermelő és jövedelemfogyasztó népcsoportok létszáma közötti különbség további szélesedését vetíti előre. 2. sz. táblázat: Demográfiai jellemzők (fő) Év 0-14 év év 60- Összesen (12.31.) Forrás: KSH, önkormányzati népesség nyilvántartó Foglalkoztatás Marcali foglalkoztatására a több lábon állás jellemző. A városban működő üzemek (elektronika, élelmiszeripar, textilipar) a elsősorban betanított- és a szakmunkásokat foglalkoztatnak. A közép- illetve felsőfokú képesítéssel rendelkezők számára a szolgáltatóés a közszféra nyújt legnagyobb arányban megélhetést. 3. sz. táblázat: Marcali városban évben regisztrált álláskeresők száma

22 Hónap Fő % Január 583 8,22 Február 638 8,99 Március 596 8,40 Április 573 8,12 Május 588 8,29 Június 594 8,37 Július 601 8,47 Augusztus 605 8,53 Szeptember 580 8,18 Október 574 8,09 November 563 7,94 December 596 8,40 Forrás: DDRMK Marcali Kirendeltség A táblázat adataiból megállapítható, hogy a regisztrált álláskeresők vonatkozásában éves szinten egy viszonylagos állandóság jellemző, átlagosan 591 fő, amitől a legnagyobb havi eltérés 47 fő (február). A balatoni szezonalítás a tó közelségének ellenére nem érezteti hatását a város foglalkoztatására, a nyári időszakban sem csökken jelentősen az álláskeresők száma. A munkanélküliség problémája a 8 általánosnál kevesebb, általános iskolai és a szakmunkás végzettséggel rendelkező, éves korosztályt sújtja leginkább. 4. sz. táblázat: Regisztrált álláskeresők/munkanélküliek száma korösszetétel szerint, 2008 (fő) Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. -17 év év év év év év év év felett Összesen Forrás: DDRMK Marcali Kirendeltség

23 Regisztrált munkanélküliek száma negyedévi bontásban negyedév fő negyedév negyedév negyedév év Forrás: DDRMK Marcali Kirendeltség 2.2. Városi szintű helyzetértékelés Városszerkezet A város egészére jellemző alapadatok: területe: ha 4549 m2 ebből belterület: 860 ha 174 m2 lakosság: ( ) lakásszám: db A település iparosítása, várossá fejlesztése a hatvanas években kezdődött ben Bize, Boronka és Horvátkút hozzácsatolásával várossá nyilvánítása közigazgatásilag is szentesítést nyert. A múlt század végi vasútépítéshez kapcsolódott a mai Petőfi utca megnyitása. Az I. világháborút követő földreformos parcellázások újabb utcák megnyitását eredményezték. A 60-as évek végétől tovább nőtt a település. A Várdombon, a kórház

24 mögötti domboldalon és Gombán is utcát nyitottak. A 80-as években a paneles lakóházak építésével a városközpont képe kedvezőtlenül alakult. Marcali lakóterületei, a település szerkezete az elmúlt évtizedek extenzív városnövekedési periódusában alakultak ki. Lakóterületeinek 4 fő csoportja van. 1. Belváros: Vegyes beépítésű terület, intézmények és lakóépületek egysége. Intenzív, városias. (Rákóczi u., Petőfi u., és Széchényi u. belső szakasza). 2. Régi, családi házas beépítésű utcák: Ezek az utcák fokozatosan átépülnek. (Szigetvári u., Kaposvári u., Noszlopy u., Táncsics u., Bem u., Széchényi u., Ősz u., Bize, Boronka, Horvátkút) 3. Telepszerű többszintes lakóépületek: A lakótelepek mennyisége nem nyomasztó és többségük kellemes, parkosított környezetben található. (Berzsenyi u., Lenin u., Széchényi u., környéke) 4. Új, családi házas területek: Helyenként a kis telekrészek miatt zsúfolt. (Várdomb, Berzsenyi városrész, Szilvás, Gombai rész új utcái) Marcali településképi értékét növelik szép parkjai, gondosan kezelt szép területei. A városközpont Ny-i részén elhelyezkedő kórház előtti Széchényi öreg faóriások tölgy, vérbükk, feketedió, platán, selyemfenyő díszlenek. A park mögötti bekerített részen csodálatos környezetben látható a gyönyörűen felújított neo-barokk stílusban épült volt Széchényi kastély, amely jelenleg a kórház főépülete. Környezetében platánfák, tölgyek, vadgesztenyék, jegenyefenyők, tiszafák és szomorúfüzek váltják egymást. Különleges értéke a páfrányfenyő (gingko biloba), amely reliktum növény. A város zöldterületeinek másik két markáns eleme a Széchenyi (Kórház) park, valamint a Rákóczi utca és a sportcsarnok között található Béke park. Az utóbbit 1957-ben telepítették, ebben az értékes mocsári tölgyfa-sor, vérbükk, platánok, szomorúfüzek és nyírfák méltó környezetet biztosítanak a környék középületeinek. A volt laktanya korábban is jelentős faállománnyal rendelkezett. A cél: Marcali kertvárosi arculatának megteremtése az utcák fásításával, az intézmények zöld környezetének megtartásával. Kiemelkedő jelentőségű a város számára, hogy a megszüntetett egykori akkumulátorgyár s a volt belső laktanya helyén EU-s pályázati források bevonásával elkészült az új Európa-park, játszótér, szökőkutak, zenepavilon és szabadtéri színpad teszi élhetővé, egészségessé a városközpont. Marcali hatalmas külterületekkel rendelkezik. Külterületeit a szőlőhegy, a mezőgazdasági területei és a nagy kiterjedésű erdők alkotják. A szőlőhegy a belterülettől Ny-ra, valamint a Bize és Horvátkút melletti zártkertek. E területek értéke, hogy a lakosság ellátását szolgája, a szabadidő hasznos eltöltésének biztosít tere. Sajátos hangulatával növeli a környezet szépségét.

25 Gazdaság A város iparának kialakulásában sajátos szerepe volt az elmúlt 30 év iparpolitikájának. A legtöbb ipari cég a gép-, a konfekció és bőrdíszmű-, a fafeldolgozó-, az élelmiszer és az építőiparban dolgozik. A rendszerváltás során lezajlott privatizáció a város ipari profiljában jelentős változást nem hozott. Az újonnan Marcaliba települt cégek döntéseit vizsgálva azt láthatjuk, hogy a korábbi ipar öröksége, jelentős számban rendelkezésre álló szakképzett munkaerő, valamint a piacok közelsége jelentett meghatározó vonzerőt. Új tényező a kü1földi tőke. Kü1földi tulajdonban lévő üzemekben dolgozik a város iparában foglalkoztatottak több mint 50%-a. A Mechanikai Művek egykori 1. sz. telep helyén az MMV Kft. működik, de a korábbi 700 fő helyett csak 70 embert foglalkoztat. Csakúgy, mint elődje, fémtömegcikkeket gyárt (szerszámosládák, benzineskannák), amelyek hazánkon kívül Ausztriába, Németországba, Franciaországba is eljutnak. Az Industrie Elektrik Kft. ma a legtöbb dolgozót foglalkoztatja főleg nőket (kb. 70%). Az 1990-ben alapított teljes mértékben német tulajdonban lévő cég az egykori Mechanikai Művek ELKO telephelyét vásárolta meg, átvéve az ott dolgozók jelentős részét. Az üzemben kábelkötegeket gyártanak autókhoz, háztartási berendezésekhez, amelyeket kü1földön (Németország, Franciaország, Belgium, USA) értékesítenek. Az 1995ben alakult a ZIEHL ABEGG Marcali Kft. Anyavállalata - német testvérvárosukban Künzelsauban - ventilátorokat, elektromotorokat készít és forgalmaz az egész világon. 2008ban új vállalkozásként jelent meg a dinamikus növekedés előtt álló, a Videoton Rt. kizárólagos tulajdona, a VT EPMA Zrt. A vegyipari ágazatot egy cég képviseli, az IKR Agrokémiai Kft. Bábolna Marcali Fióktelepe. A mezőgazdaság számára szuszpenziós műtrágyát és nitrogénoldatot állít elő. Az ipari ágazatban működő cégek elsősorban az építőipari szolgáltatásokban - magasépítés, útépítés, útfenntartás, járdaépítés, térburkolatok, egyéb mélyépítési munkák tevékenykednek. Termelőtevékenységük: kevertbeton, járdaszegélykő, asztalos-, és lakatosipari termékek előállításából áll. A Marylla Kft. Divat-, sport- és iskolatáskákat készít. A hazai piacon kívül Ausztriába, Németországba, Belgiumba szállítja termékeit. A fafeldolgozó iparnak régi hagyományai vannak Marcaliban. A környék erdeiben megtalálható tölgy, cser, kőris, éger, fenyő faanyagot dolgozza fel. Termékeiket - épületfa, lombos fűrészáru, parkettafríz, bútorléc, rönkfa, stb. - a hazai piacokon kívül Németországba, Olaszországba, Ausztriába, Svédországba szállítják. Marcaliban hagyománya van a gabonaiparnak is. Búzaörléssel a Tekla Kft. foglalkozik. A Concordia Rt. vasbetonsilójában (Marcali legmagasabb építménye) szemestakarmányt tárolnak. A tejipar többszöri tulajdonváltás után Danone termékeket gyárt. A mezőgazdaság átlagos, illetve ennél valamivel kedvezőbb feltételekkel rendelkezik. A tulajdonviszonyokat tekintve az elmúlt időszakban lényeges változások történtek. Az eddigi csaknem teljes egészében állami és szövetkezeti földtulajdon - melyet az úgynevezett háztáji-

26 és hobbikertek egészítettek ki - átalakult. A Marcali Agráripari Rt., mint legnagyobb termelő saját földdel nem rendelkezik, bérlőként dolgozik 3200 hektár területen. A bérelt területéből 1800 ha szántó, amelyen kukoricát, búzát, árpát, cukorrépát, repcét, zabot, napraforgót, lucernát, silókukoricát termesztenek. Fontos ágazat az állattenyésztés, ezen belül a szarvasmarhatartás. A mintegy 1100 darabos állományt elsősorban tejéért tartja a szövetkezet. A lakosság körében jellemző a sertés és a nyúltenyésztés. Marcaliban és környékén 250 méhész dolgozik. Haltenyésztéssel a víztározóban, a környék halastavaiban, a Balatoni Halászati Rt. és egyéni bérlők a környék halastavaiban foglalkoznak Társadalom Lakosság Marcali város lakossága közel fő, a 38 települést magába foglaló Marcali Kistérség lakossága közel 37 ezer fő. Térségi központként kiterjedt intézményhálózattal rendelkezik, a városi és a kistérségi lakosokon kívül jelentős az oktatási, egészségügyi, közigazgatási szolgáltatásokat igénybe vevők száma is. 5. sz. táblázat: Állandó népesség koreloszlása éves éves éves éves Összesen Forrás: Önkormányzati népesség nyilvántartó A táblázat alapján megállapítható, hogy az elmúlt hét évben a lakosság létszáma tendenciaszerű csökkenést mutat. A születések száma (következő grafikon) az elmúlt három évtized alatt közel harmadára csökkent, a csökkenő tendencia mellett a 90-es évek közepétől stagnál.

27 Fő Születések száma Év Fő összesen A számadatok jól mutatják, hogy a felnövekvő és a éves korosztály száma folyamatosan csökken. Ezzel szemben a 60 év feletti lakosok létszáma emelkedik, így megállapítható, hogy a város lakossága fokozatosan öregszik. A gyermekkorú lakosság pedig egyre szűkülő alapot képez a korfán, ami a jövedelemtermelő és jövedelemfogyasztó népcsoportok létszáma közötti különbség további szélesedését vetíti előre. A város korfájára tekintve azonnal megállapítható, hogy a lakosság erősen elöregedő összetételű, ezt mutatja a bokor alakú korfa. A 60 év felettiek száma fő, ami az összlakosság 20,4%-a, a 20 év alattiak pedig an vannak, ami a lakosság csupán 19%-a, vagyis minden 60 év feletti lakosra csupán 0,93 20 év alatti lakos jut. Ha a 20 és 59 év közötti lakosságot (7.412 fő) tekintjük eltartónak, a 20 év alattiakat illetve a 60 év felettieket pedig eltartottnak (4.828 fő), akkor megállapíthatjuk, hogy 1 eltartóra 0,65 eltartott jut, vagy fordítva 1 eltartottra 1,53 eltartó jut. A nemek szerinti összetétel megfelel a Magyarországra jellemző értékeknek. A városban lakó férfiak száma fő, a nőké fő, tehát férfira nő jut, ami a volt

28 szocialista országokra jellemző érték. A korfára tekintve látható, hogy 40 éves korig férfitöbblet, míg 40 éves kortól viszont már egyértelműen nőtöbblet van. Ez megfelel a természetes folyamatoknak, hiszen születéskor 100 leánygyermekre 105 fiúgyermek jut, ám mivel a halandóság a férfiaknál nagyobb, ez az arány lassan megfordul, és idősebb korban már egyértelműen nőtöbblet lesz. Magyarországon a férfiak születéskor várható élettartama 69 év, a nőké 77. Ennek megfelelően az idős lakosságot vizsgálva Marcaliban is jelentkezik ez a folyamat, különösen a 65 év feletti korcsoportokban lesz igen jelentős nőtöbblet, de már az arány megfordulásától, 40 éves kortól megfigyelhető a nők egyre növekvő aránya a férfiakhoz képest. A év közötti nők száma a férfiak 108%-a, ez a szám a éveseknél már 157%, a éveseknél 224%, a 85 év felettieknél pedig 330%. A 60 év feletti lakosság nagyjából kétharmada (61,5%) nő, és csupán bő egyharmada férfi (38,5%). A korfán a nőknél és a férfiaknál is két korcsoport aránya kiugró, az éveseké, illetve a éveseké. Előbbi a Ratkó-korszakban születetteket, utóbbi pedig az ő gyerekeiket jelenti. A 20 év alatti népességet vizsgálva megfigyelhető a születésszám drasztikus visszaesése, a gyermekek számának folyamatos csökkenése. A évesek száma 676 fő, a 0-4 éveseké azonban csupán 431, vagyis előbbi mindössze 64,7%-a, ami érzékenyen érintheti a város oktatási intézményeit. Marcali korfáját vizsgálva megállapítható, hogy a város lakosságára is érvényesek a magyarországi demográfiai folyamatok, mint például a népesség elöregedése, és a születések csökkenése. A bokor alakú korfa, amely a szenilis, vagyis elöregedő korösszetételre jellemző, mutatja, hogy Marcali is számos megoldandó probléma előtt áll, különösen az oktatás és a szociális ellátás területén. A városban regisztrált álláskeresők száma Marcaliban a Balaton közelsége ellenére a foglalkoztatásban nem figyelhető meg a tó térségére jellemző szezonalítás, a havi adatok kiegyenlítettek, az álláskeresők számának ingadozása nem jelentős. 6. sz. táblázat: Regisztrált álláskeresők havi bontásban (fő) Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Átl Forrás: DDRMK Marcali Kirendeltség 7. sz. táblázat: álláskeresők száma iskolai végzettség szerint, 2008 (fő) a 8 jan 53 febr 57 márc 41 ápr 40 máj 37 jún 40 júl 40 aug 43 szept 46 okt 41 nov 38 dec 48

29 b c d e f g h i ált.kevesebb ált. isk. szakmunk. szakiskola szakközépisk. technikum gimnázium főiskola egyetem ÖSSZESEN Forrás: DDRMK Marcali Kirendeltség A Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Marcali Kirendeltsége folyamatosan indít képzéseket a regisztrált álláskeresők számának csökkentése érdekében, és a rendelkezésre álló eszközökkel segíti az álláskeresők elhelyezkedését. (munkaerő-piaci képzések, közhasznú foglalkoztatás, bértámogatás stb.) A közmunka programok lehetőséget nyújtanak a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek foglalkoztatására Környezet A környezet állapotára jellemző mutatószámok közé sorolható a levegőtisztaság, a zajártalom, a rendelkezésre álló vízbázis tisztasága, a felszíni vizek tisztasága és természetes tisztulása, a szennyvizek kezelése, a szemétgyűjtés és szemét elhelyezés rendszere, szelektált hulladékgyűjtés térnyerése, hulladékfeldolgozás, az erózió elleni védelem, az erdők és a természetvédelmi területek megóvása, a megújuló környezet kímélő energiák részarányának folyamatos növelése. A város a helyi védelem alá vont természeti értékeinek, területeinek megőrzésére külön kiemelt figyelmet fordít. Marcali városa a Balaton közelsége és a 68. számú közúti forgalma miatt levegőjét tekintve jelentős terhelésnek van kitéve, de a nagyobb zöldterületek közelsége, valamint a kedvező északnyugati szélirány viszonylag tisztán tartja a város levegőjét. A forgalom okozta zajártalom jelentős, de csak bizonyos időszakonként közelíti meg a veszélyesnek tartott környezetvédelmi határértéket. A közlekedési rendszer racionalizálásával a zajártalom megfelelően kordában tartható. Ennek érdekében 2013-ig a 68-as számú út marcali szakaszán az elkerülő út meg fog valósulni, ezáltal a városon áthaladó közúti forgalom és zajterhelés is kisebb lesz. A város a vízellátó bázisát a nyirádi karsztvíz képezi. Az ivóvíz ellátás tartósan megoldott és minősége is megfelelő. Az elmúlt években a város csatornahálózata a gyótapusztai és a horvátkúti városrészek kivételével közel 100%-ban kiépült, ezért a felszíni vizek minősége sokat javult. A szennyvíztelep kapacitása 4000m3/nap, ami megfelel a kívánalmaknak, de tisztítástechnológiai szempontból elavult. A város területén megoldott a szelektív hulladékgyűjtés, több ponton alakítottak ki hulladékgyűjtő szigeteket. A pormentes hulladék és a rendezett hulladék-elhelyezés szintén megoldott, az EU normáknak megfelel. Marcali városa szerepel a

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 29/2011. (VII. 29.) számú R E N D E L E T E

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 29/2011. (VII. 29.) számú R E N D E L E T E Marcali Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Tel.: 85/501-000 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 29/2011. (VII. 29.) számú R E N D E L E T E az egészségügyi

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

2007-2015. Készült: 2008. május 15.

2007-2015. Készült: 2008. május 15. Celldömölk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2007-2015 Készült: 2008. május 15. 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. Vezetői összefoglaló... 4 1.2. Módszertan és előzmények ismertetése...

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Balatonkeresztúr Község Polgármesterétıl 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email.

Balatonkeresztúr Község Polgármesterétıl 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email. Balatonkeresztúr Község Polgármesterétıl 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email.hu M E G H Í V Ó Balatonkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia. Munkaanyag I. változat. Kunszentmiklós, 2008. május

Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia. Munkaanyag I. változat. Kunszentmiklós, 2008. május Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia Munkaanyag I. változat Kunszentmiklós, 2008. május 1 Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló 3 2. A város szerepének meghatározása a település

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti

Részletesebben

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY 2013. június (felülvizsgálva 2015. november 26.) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011.

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011. Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2007 2012 2011. december Gárdony Pákozd Sukoró Zichyújfalu Vereb 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

V. 2007-20013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT

V. 2007-20013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT V. 2007-20013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 280 I.1 Kaposvár stratégiai céljai és az érintett városrészek viszonya Városrész stratégai fejlesztési céljai A) Fenntartható emberi léptékű

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Marcali Kistérségi Társulás megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézetében

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Integrált Városfejlesztési Stratégia Barcs Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2009-2013. Tartalomjegyzék 1. A város szerepe a településhálózatban...5 1.1 Barcsi Kistérség legfontosabb jellemzői...5 A Barcsi Kistérség

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

Közkincs kerekasztalok Tolna megyében

Közkincs kerekasztalok Tolna megyében 102 HEFNER ERIKA HEFNER ERIKA Közkincs kerekasztalok Tolna megyében A Közkincs pályázat fogalma már elterjedt a köztudatban, hiszen már a harmadik kiíráson vagyunk túl. Új fogalom teremt kohéziót az önkormányzatok

Részletesebben

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA.

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. BEVEZETŐ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 99. évi III. törvény /Szoc.tv./

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 45/2004.(XII.3.) Kt. számú rendelete a közművelődésről

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 45/2004.(XII.3.) Kt. számú rendelete a közművelődésről Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 45/2004.(XII.3.) Kt. számú rendelete a közművelődésről Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

Részletesebben

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Teljes Akcióterületi Terv készült Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata megbízásából a Budapesti integrált városfejlesztési program Budapesti kerületi központok fejlesztése (kódszám: KMOP-5.2.2/B-2008-0016)

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI 2009. Tartalomjegyzék : Bevezetés 4 1. Zamárdi város szerepének a meghatározása a településhálózatban 5 1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE 1 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 2 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 3 2 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához

Részletesebben

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21.

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. A Gazdasági Program készítés céljainak rövid bemutatása A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013. Helyi Esélyegyenlőségi Program Litér Község Önkormányzata 2013. Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga a másikra felülről lenézni, amikor annak talpra állni nyújt segítő kezet." (Gabriel García

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő testület 2015. május 28-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő testület 2015. május 28-i ülésére BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Tel: 87/581-230 polgarmester@balatonfured.com Szám: 1/ 367- /2015. Előkészítő: dr. Tósoki Csilla ELŐTERJESZTÉS a Képviselő

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 Készült: a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása megbízásából a Pannon Projekt Kft által Zalakaros 2009 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK, MÓDSZERTANI

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Fodor Rita Előterjesztő: Hegedűs Ferenc

Részletesebben

SZEKSZÁRD MJV INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 1. oldal a 349-ből SZEKSZÁRD MJV ÖNKORMÁNYZATA

SZEKSZÁRD MJV INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 1. oldal a 349-ből SZEKSZÁRD MJV ÖNKORMÁNYZATA SZEKSZÁRD MJV INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési

Részletesebben

ESÉLYTEREMTŐ-PROGRAMTERV

ESÉLYTEREMTŐ-PROGRAMTERV ESÉLYTEREMTŐ-PROGRAMTERV BÓLY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Készült a Területi együttműködést segítő programok kialakítása a Bólyi járásban című ÁROP-1.A.3-2014-2014-0040 azonosító számú projekt keretében. 1 Háttér...

Részletesebben

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért munkaerő-piaci program PROGRAMTERV PÉCS, 2011. Tartalom Tartalom... 2 Projektkezdeményezés... 3 1.1. A projekt

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg A szociális ellátások formái Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatoknál 2007 2012. években Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata 74/2015. (IV. 23.) XI.ÖK határozat melléklete Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Köznevelési koncepció 2015. április Tartalomjegyzék 1 CÉLOK ÉS ALAPELVEK...4 2 VÁLTOZÁSOK A KÖZNEVELÉSBEN

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Közzétételi lista. Szekszárdi I. Béla Gimnázium Kollégiuma

Közzétételi lista. Szekszárdi I. Béla Gimnázium Kollégiuma Közzétételi lista Szekszárdi I. Béla Gimnázium Kollégiuma A kollégiumi felvételi lehetőségről szóló tájékoztató: A tanuló az iskola útján vagy közvetlenül kérheti kollégiumi felvételét, valamint externátusi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Szajol Község Önkormányzata 2013. június Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

Marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészeti Iskola M Főnyed Balatonszentgyörgy

Marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészeti Iskola M Főnyed Balatonszentgyörgy S M MARCALI Külön táblázatban M Balatonberény Balatonszentgyörgy M Balatonkeresztúr Balatonkeresztúr M Balatonmáriafürdő Balatonkeresztúr M Balatonszentgyörgy Balatonszentgyörgy M Balatonújlak Balatonkeresztúr

Részletesebben

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 92/2005. (IV.27.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 92/2005. (IV.27.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 92/2005. (IV.27.) számú h a t á r o z a t a Beszámoló az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáráról A Közgyűlés Az Önkormányzat

Részletesebben

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy

Részletesebben

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SELLYE INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. NOVEMBER 27-I ÜLÉSÉRE. Jogi és Ügyrendi Bizottság

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. NOVEMBER 27-I ÜLÉSÉRE. Jogi és Ügyrendi Bizottság E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. NOVEMBER 27-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1189-20/2008. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat felülvizsgált és módosított testnevelési-

Részletesebben

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:

Részletesebben

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 Prügy, 2009. március 25. A sport definíciója az Európai Sport Charta szerint: Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként

Részletesebben

Környezet állapota. Közlekedési hálózat helyzete

Környezet állapota. Közlekedési hálózat helyzete Környezet állapota A telep kertvárosias lakóterület, jobbára gondozott házakból áll. 334 db családi ház található az akcióterületen, melyek az 1970-es, 1980-as években épültek. További éületek: Közösségi

Részletesebben

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből.

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. KIVONAT Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. 366/2007. Kth Önkormányzati feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA jóváhagyta: /2008.(..) önkormányzati határozat MÁGOCS 2008. április Készült: A ROC*Mágocs Kft megbízásából TARTALOM 1. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 3 1.1 JOGSZABÁLYI

Részletesebben

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 6/2010. (II. 19.) számú R E N D E L E T E. az Önkormányzat 2010. évi költségvetéséről

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 6/2010. (II. 19.) számú R E N D E L E T E. az Önkormányzat 2010. évi költségvetéséről Marcali Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Tel.: 85/501-000 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2010. (II. 19.) számú R E N D E L E T E az Önkormányzat

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT helyzetfeltárás és helyzetelemzés, helyzetértékelés

Részletesebben

A Marcali Városi Sportcsarnok. vállalkozásban történő üzemeltetésének. tapasztalatairól.

A Marcali Városi Sportcsarnok. vállalkozásban történő üzemeltetésének. tapasztalatairól. A Marcali Városi Sportcsarnok vállalkozásban történő üzemeltetésének tapasztalatairól. A Képviselőtestület 2015. januári ülésére Tisztelt Képviselőtestület! Tisztelt Polgármester Úr! A Marcali Városi Sportcsarnok

Részletesebben

316/1. Szeged, Odessza városrész szociális célú városrehabilitációja

316/1. Szeged, Odessza városrész szociális célú városrehabilitációja 316/1 Szeged, Odessza városrész szociális célú városrehabilitációja 316/2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása... 10 2.1

Részletesebben

URBANITÁS Kft. HÉTFA Elemző Központ Kft.

URBANITÁS Kft. HÉTFA Elemző Központ Kft. RÁKOSMENTE 2015 2020 INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KÉSZÍTETTE a PEST-BUDAPEST konzorcium részéről: URBANITÁS Kft. Berényi Mária Vojnits Csaba Ferenc Felelős tervező településtervező Településtervező

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...

Részletesebben

Kistérségi tervdokumentum

Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A térség alacsony lakosságszáma nem képez elegendő gazdasági potenciált ahhoz, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek a területén,

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 1 RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A megalapozó vizsgálatot

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. sz. melléklet 2. sz. melléklet: 2/a. sz. melléklet: 2/b. sz. melléklet: 1. sz. függelék: 2.sz. függelék: 3. sz.

TARTALOMJEGYZÉK 1. sz. melléklet 2. sz. melléklet: 2/a. sz. melléklet: 2/b. sz. melléklet: 1. sz. függelék: 2.sz. függelék: 3. sz. TARTALOMJEGYZÉK Püspökladány Város Önkormányzata Képviselő-testületének rendelete az önkormányzat 2009. évi költségvetéséről Előterjesztés az önkormányzat 2009. évi költségvetési rendelet-tervezetének

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT. A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2008. augusztus 28-án megtartott üléséről.

JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT. A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2008. augusztus 28-án megtartott üléséről. SZENTGOTTHÁRD VÁROS ÉS TÉRSÉGE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11. Tel.: 94/553-044, Fax.: 94/553-055, E-mail: kisterseg@szentgotthard.hu JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT A Szentgotthárd

Részletesebben

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja A Csomádi Esztergály Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja (kiegészített, átdolgozott változat) 2008. A képviselőtestület jóváhagyta: 2008. jan. 21-én határozat száma: 9/2008 (01.21.) 1 II. Az intézmény

Részletesebben

SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015 1 Tartalom 1. BEVEZETŐ... 5 1.1. Az intézmény jogi státusza... 5 1.2. Az intézményben ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok...

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft.

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010 Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM T A R T A L O M I. Az iskola adatai, jogállása 6 II. Helyzetelemzés 7 1. Társadalmi környezet 7 2. Tárgyi feltételek 7 3. A humán erőforrás 8 III. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM

NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM azonosító: 203045 004 E-mail: iskola@inczedy.sulinet.hu Honlap: www.inczedy.hu NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY

Részletesebben

A Rehabilitációs Pedagógiai Program elkészítésénél közreműködtek: Szeverényi Sándor intézményvezető Tóth Istvánné gyógypedagógus Tornai Klaudia

A Rehabilitációs Pedagógiai Program elkészítésénél közreműködtek: Szeverényi Sándor intézményvezető Tóth Istvánné gyógypedagógus Tornai Klaudia Rehabilitációs Pedagógiai Program Gyógypedagógiai Nevelési Oktatási Intézmény Fejlesztő Nevelést Oktatást Végző Iskola Marcali 2o13. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza A Rehabilitációs Pedagógiai

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben