A Kárpát-medence geotermikus és hévízföldtani adottságai (a hasznosítások szemszögéből)

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Kárpát-medence geotermikus és hévízföldtani adottságai (a hasznosítások szemszögéből)"

Orsolya Diána Dobosné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A Kárpát-medence geotermikus és hévízföldtani adottságai (a hasznosítások szemszögéből) Dr Dövényi Péter docens, MTA Geofizikai kutatócsoport Tóth György hidrogeológus, Magyar Állami Földtani Intézet IV. kisteleki szakmai fórum, február 26.

Geofizikai kutatócsoport Tóth György hidrogeológus, Magyar

2 1. Áttekintés Magyarország geotermikus adottságairól Dr Dövényi Péter 2. Geotermikus és hévíz-hasznosítások védelmi kérdései, példákon Tóth György

3 Hőmérséklet 500m-rel a felszín alatt 70 C 65 C 60 C 55 C 50 C 45 C 40 C 35 C 30 C 25 C 20 C 15 C 0km 100km 200km 300km 400km

4 A Kárpát-medence és a környező területek hőáramtérképe HEAT FLOW MAP OF THE PANNONIAN BASIN AND ADJACENT AREAS (mw/m 2) km 200km 400km 600km 800km

PANNONIAN BASIN AND ADJACENT AREAS (mw/m 2) 110

5 A felső-pannon kvarter rezervoár energiatartalma

6 A mezozóos rezervoár energiatartalma

7 A 200 Cº mélysége Magyarország alatt a 150 Isogeothermal Cº- nál nagyobb hőmérsékletű surface fúrások of 200 C feltüntetésével in Hungary LA KE FERTŐ RIVER TISZA BUDAPEST 47 LA KE BA LA TON Depth below see level of: 200 C rock 200 C rock temperature temperature in the in the young basement sediments m m m m DANUBE m m m m m m Mesozoic (mainly carbonate) rocks in near-surface position Paleozoic (mainly crystalline) rocks in near-surface position Neogene volcanic rocks in nearsurface position Drillholes with measured temperatures > 150 C m m 2500 m

5500 5500 m m 5000 5000 m m DANUBE 4500 4500 m m 46 4000 4000 m m 3500 3500 m m Mesozoic (mainly carbonate) rocks in near-surface position Paleozoic (mainly

8 Kristályos kőzetek elterjedése a Pannon medence aljzatában a geotermikus viszonyok feltüntetésével

11 Kőzethőmérsékletek a preneogén aljzat tetején C o

650000 700000 750000 800000 850000 900000 C o 250 240 230 220

12 Geotermikus és hévíz-hasznosítások védelmi kérdései, példákon: Részben zárt rendszerek (Recsk-Bükkszéki termálrendszer) Részben nyitott termálkarsztok: (Hévíz D-Bakony Zala rendszer) Sekély hőszivattyús illetve hűtő-fűtő rendszerek (Budapesti talajvizek) Nagy regionális, félig-áteresztő fedőjű részben nyitott porótzus hévízek (Szlovén-magyar határokkal osztott termálvíztestek, Pannónmedence egésze)

Sekély hőszivattyús illetve hűtő-fűtő rendszerek (Budapesti talajvizek) Nagy regionális,

13 Részben zárt rendszerek Recsk-Bükkszéki termálrendszer Jelentős, de leállított bányavíztermelés, gyógyvíztermelés, kismértékű palackozás

14 Részben zárt rendszerek (Recsk-Bükkszéki termálrendszer) Megoldás a 123/1997 Korm. rend szerint: Védőterületek elérési idők alapján

15 Részben zárt rendszerek (Recsk-Bükkszéki termálrendszer) Vízszintek 1986 óta süllyednek, kisebb termelések mellett

16 Részben zárt rendszerek (Recsk-Bükkszéki termálrendszer) A recski depresszió hatása még közel 100 évig jelentkezik De: eredetileg is víz-, és oldottanyag- és hő- bányászat folyt VKI: eredetileg a Bükki termál-víztest része, ma külön, mennyiségileg kockázatos

eredetileg is víz-, és oldottanyag- és hő- bányászat folyt VKI:

17 Részben zárt rendszerek (Recsk-Bükkszéki termálrendszer) Vízminőség-változás: oldott anyag és gáz-bányászat hatása Változhat a gyógyhatás is Megoldás(?) a védelemre: 1. A rendszer megértése, 2. a hatások előrejelzése alapján egyedi elbírálások, de jogszabályi korlátok között

a gyógyhatás is Megoldás(?) a védelemre: 1. A rendszer megértése, 2.

18 Részben nyitott termálkarsztok: Hévíz D-Bakony Zala rendszer Mennyiségi védőidom, (Csepregi A. innovatív módszere) A hatósági védelem alapjául kijelölt zónák a bányászati víztermelések utáni karsztvíz-rehabiltáció és az újabb hideg és termálvízkivételek miatt továbbfejlesztendők A fiktív vízkivételek a Hévízi tóra gyakorolt hatásának vizsgálata modell segítségével. (Csepregi A. 2001)

karsztvíz-rehabiltáció és az újabb hideg és termálvízkivételek miatt továbbfejlesztendők A

19 Részben nyitott termálkarsztok védelme A mennyiségi védelem a teljes rendszer 3D nem-permanens áramlási értékelését, (modellezését) igényli A termális karsztforrások és a már kiépített hévíz-kutak ( forrás-foglalások ) referencia-állapotának rögzítése szükséges A források és kutak vízminőség-védelme érdekében teljes körű vízgeokémiai felmérés és értékelés, megértés szükséges, regionális transzport és víz-kőzet kölcsönhatási modellezéssel a 123/1997 Korm. rendeletnek megfelelő diagnosztikai és biztonságba-helyezési munkák szükségesek a sérülékeny részeken Megoldandó még: ki finanszírozza a kutatást? Használók, vagy az állam? És milyen arányban? A természetes forrás használók is fizessenek VKJ-t

értékelés, megértés szükséges, regionális transzport és víz-kőzet kölcsönhatási modellezéssel a 123/1997 Korm.

20 Sekély hőszivattyús illetve hűtő-fűtő rendszerek: A Kárpát-medencében jelentős a jelentős hozamú ( >1000 l/p) kutak kialakítására alkalmas homokos-kavicsos allúviumok elterjedése.

21 Sekély hőszivattyús illetve hűtő-fűtő rendszerek: Budapest talajvizek Sok lokális igény, sok lokális részmodellel Összegződő lokális és regionális hatások (mélygarázsok, metró, vízbázisok, hálózati veszteségek, geotermikus kútpárok, dunai hatások, felszíni vízfolyás- rendezések )

22 Sekély hőszivattyús, illetve hűtő-fűtő rendszerek: Budapest talajvizek Megoldás?: Egységes talajvízgazdálkodás kialakítása, monitoring-rendszerrel, hatókataszter kiépítésével regionális és helyi áramlási modellekkel, szabályozott víztermelésekkel, esetleg regionális hőszivattyús rendszerek kialakításával

23 Nagy regionális, félig-áteresztő fedőjű részben nyitott porózus hévízek (Szlovén-magyar határokkal osztott termálvíztestek, Pannónmedence egésze) Hévízföldtani szelvény Szlovénia ÉK-i részén a magyar határig Szlovéniában túltermelés (hideg-meleg együtt) Magyarország: Lenti hévízkút A MOL tervezett zalai geotermikus projekt véleményezésénél a Világbank alaposan körbejárta a határon esetleg átnyúló hatásokat Peter Kralj and Polona Kralj, 2000: Thermal and mineral waters in north-eastern Slovenia, Env Geol.

24 Megoldások, módszerek 1.: UN/ECE: Transboundary aquifer programjai, Helsinki konvenció alapján Víz Keretirányelv: ICPDR (Duna-medence kiemelt víztest-egyeztetések Határmenti egyeztetések MÁFI-SGUDS ENWAT projekt A határok mentén közös vízgazdálkodás, hévízgazdálkodás és geotermális energiagazdálkodás kialakítása szükséges

25 Megoldások, módszerek 2.: A hazai termelések lehetséges határon túli hatásait felmutatva várhatjuk a kölcsönösséget

26 Megjegyzések a hévízművek üzemeltetéséhez Sikerhez szükséges: Lokális rezervoár-hévíz-kútkútszerelvény kölcsönhatások mély ismerete Egyedi, innovatív technológiai megoldás Példa: Bors, geotermális kút-pár, Tönkő Csaba Oktatás szerepe (Mérnök, technikus) Regionális vállalkozások szerepe

27 Összefoglalás A Kárpátmedence kedvező geotermikus és hévízföldtani adottságai mellett a meglévő és a majdani hasznosítások védelme igényli a szakszerű és együttes geotermális energiagazdálkodást és vízgazdálkodást A gazdálkodás megalapozását a hazai és szomszéd országbeli állami geológiai intézmények és egyetemi-akadémai kutatóbázisok biztosíthatják A gazdálkodás és a hatósági engedélyezési tevékenység célszerű eszközei a medence-szintű, a regionális és a lokális áramlási-, oldottanyag- és hőtranszport-modellek lesznek A nagyobb hasznosításoknál külön is, a kisebbeknél pedig regionális rendszerben segíteni kell a hozzáértő szakemberekből álló üzemeltetői vállalkozói kör kialakulását.

28 Köszönjük figyelmüket!

Hasonló dokumentumok

Források: Somlyódy László: Ember és víz egymástól távolodóban, Európai Tükör 2010/3 március 3-10 (Hovanyecz László) Somlyódy y László: Töprengések a

Források: Somlyódy László: Ember és víz egymástól távolodóban, Európai Tükör 2010/3 március 3-10 (Hovanyecz László) Somlyódy y László: Töprengések a Bevezetés a hidrogeológiába Kreditkód: gg1n1k34 Földtudomány és környezettudomány BSc 3. szemeszterben meghirdetett kurzus 9.TK. Magyarország vízgazdálkodása, az EU Víz Keretirányelv Előadó és az elektronikus