Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon:

Átírás

1 Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetőségét is csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG A Nagykanizsa Téglagyár Kft. vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetének vizsgálata a beszámolók alapján Belső konzulens: Simonné Romsics Erika Külső konzulens: Molnár Ferenc Hóbár Mónika Távoktatási tagozat Pénzügy-számvitel szak Számvitel szakirány

3 w BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA IlUDAPEST GF IlUSINESS GAZDAlKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG SCHOOL NYILATKOZAT digitális formátumának benyújtásáról PU a Sz B B er G LI z ő F KU i j GK S og Z S ál on ZA ta lin K lv e D éd a OL et rch G t d ív O ok um ZA um á T b en ól tu. m! a szakdolgozat A hallgató neve: Hóbár Mónika Szak/szakirány: Pénzügy és számvitel szaki számvitel A szakdolgozat Neptun kód: S7802D A szakdolgozat megvédésének dátuma (év): 2012 pontos címe: A Nagykanizsa Téglagyár Kft. vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetének vizsgálata a beszámolók alapján. Belső konzulens neve: Simonné Romsies Erika Külső konzulens neve: Molnár Ferenc Legalább 5 kulcsszó a dolgozat tartalmára Vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi, vonatkozóan: téglagyár, beszámoló, komplex elemzés Benyújtott szakdolgozatom nem titkosított Titkosított dolgozat esetén kérjük a titkosítási másolatkészítés céljára átadni.) / titkosított. (Kérjük kérelem egy példányát a megfelelőt csatolni vagy aláhúznif az eredetit Hozzájárulok / nem járulok hozzá, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. (Kérjük a megfelelőt aláhúznif) Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett - egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatom mindenben eleget tesz a vonatkozó és hatályos intézményi megegyezik a nyomtatott formában benyújtott szakdolgozatommal. digitális adatállománya előírásoknak, tartalma Dátum: május ~..~. hallgató aláírása A digitális szakdolgozat Dátum: könyvtári benyújtását..?~!~.~~}..~..~: :._ fl".:",'.:,.p, J:1.. i Qr, i BGF Gazdálkodási (' 'tí"',..l~~. ': II \ C és átvételrn igazolom..r ~ : S~~.. ~..! könyvtári munkatárs I 1 r-: -,'fl I, ~~",', '~,~ f ' ~ 1\ i,..:_ ") Kar Zalaegerszeg I H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich M. u.18/a. Fax: (+36-92) I I Telefon: (+36-92)

4 NYILATKOZAT Alulírott Hóbár Mónika büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során. Zalaegerszeg, május 14. hallgató aláírása 2

5 Tartalomjegyzék Bevezetés A gazdasági elemzés háttere A számvitel fontossága Az éves beszámoló szerepe és a gazdasági elemzés háttere Az éves beszámoló szerepe Az éves beszámoló elemzésének információforrásai A gazdasági elemzés eredményessége és határai A gazdasági elemzés módszerei A magyar téglaipar helyzete A Nagykanizsai Téglagyár Kft. bemutatása A vagyoni helyzet elemzése Az eszköz és forrásállomány összetételének elemzése A vagyoni helyzet elemzése mutatószámokkal Befektetett eszközök aránya Forgóeszközök aránya Tárgyi eszköz intenzitás Tárgyi eszközök elhasználódása Befektetett eszközök fedezete Tőkeerősség Kötelezettségek aránya Tőkefeszültség Tőkeáttétel Saját tőke növekedésének mértéke Tőkenövekedési ráta A pénzügyi helyzet elemzése Rövid távú pénzügyi helyzet elemzése mutatószámokkal Forgótőke ellátottság Likviditási ráta Likviditási gyorsráta Készpénz likviditási mutató Dinamikus likviditás

6 5.2. A hosszú távú pénzügyi helyzet elemzése Általános eladósodottság Eladósodottság foka Nettó eladósodottság foka Árbevételre vetített eladósodottság A jövedelmi helyzet elemzése Az árbevétel arányos jövedelmezőség alakulása A tőkearányos jövedelmezőség alakulása Az eszközarányos jövedelmezőség alakulása Az élőmunka-arányos jövedelmezőség alakulása Összefoglalás Irodalomjegyzék Ábrajegyzék Mellékletek

7 Bevezetés Bevezetés Szakdolgozatom témájaként a Nagykanizsa Téglagyár Burkoló és Falazóanyaggyártó Kft. (továbbiakban Nagykanizsa Téglagyár Kft.) vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének vizsgálatát választottam a beszámolók alapján. A téma időszerűségét igazolja, hogy napjainkban az építőipar, ezen belül a téglaipar nehéz helyzetbe került. Egyrészt a 2008-as válság még mindig érezteti hatását, másrészt a kormány lakásépítési támogatásainak elvonásával egyre kevesebb új lakás épül és a lakásépítés a téglagyártás elsőszámú felvevő piaca. Ez a Nagykanizsa Téglagyár Kft.-re is jelentős terhet rótt. A piaci szereplők különösen érdekeltek, hogy betekintést nyerjenek a vállalkozás teljesítményébe, gondolok itt a tulajdonosokra, vevőkre, szállítókra, hitelezőkre, munkavállalókra. Mivel a tulajdonosok hozzáférnek olyan belső információkhoz, amikhez a külső érdekeltek nem, vagy csak részben, ők nincsenek kizárólag az éves beszámoló adataira utalva, ezért a szakdolgozatom célja az éves beszámoló külső címzettjei információigényének a kielégítése. A szakdolgozatom fő témája a pénzügyi kimutatásokból származó információk alapján számított vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzet elemzéséhez használt mutatószámok, arányszámok számításának bemutatása és értelmezése a Nagykanizsa Téglagyár Kft. példáján keresztül. Ezáltal a múltbéli teljesítmény elemzés elősegítheti a jövőbeli teljesítmény pontosabb előrejelzését, így segítve a külső érdekelteket a döntéseik helyes meghozatalában. 3

8 A gazdasági elemzés háttere 1.A gazdasági elemzés háttere 1.1. A számvitel fontossága A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre. 1 Ezeket az információkat a számvitel állítja elő. A számvitel a gazdasági események megfigyelését, mérését, feljegyzését, ellenőrzését, elemzését, és beszámolását, azaz beszámoló készítését jelenti. 2 A számvitel részeként a számviteli törvény által szabályozott pénzügyi számvitel az, amely a piaci szereplők információigényét elégíti ki. A számviteli törvény meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő alapelveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket. 3 Tehát a gazdálkodó köteles könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót készíteni a működéséről, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, amely beszámoló tartalmának, összeállítási szabályozásainak meghatározása mellett a törvényi szabályozás úgy biztosítja, hogy előírja a beszámoló nyilvánosságra hozatalát és közzétételét Az éves beszámoló szerepe és a gazdasági elemzés háttere Az éves beszámoló szerepe 4 A beszámoló célja az információszolgáltatás, ugyanis a piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében objektív információk álljanak rendelkezésre. A különböző piaci szereplők információigénye eltér egymástól. Nézzük ezeket: évi C. törvény a számvitelről 2 Dr. Sztanó Imre: A számvitel alapjai,budapest, Perfekt kiadó, o évi C. törvény a számvitelről 4 Baricz Rezső: Mérlegtan, Budapest AULA KIADÓ, 1997, 7.o.-19.o. 4

9 A gazdasági elemzés háttere - Tulajdonosok: általában azért fektetik be a tőkéjüket, hogy a vállalkozás által megtermelt és realizált eredményből egyrészt osztalék formájában részesüljenek, másrészt a vállalkozásnál hagyott eredmény alapján tulajdoni hányaduk értékét növeljék. Tehát egyszerűen nézve dönteniük kell arról, hogy tulajdoni hányadukat megtartják, vagy eladják, illetve élnek-e az üzletvezetésbe való beavatkozási jogukkal. Ehhez ismerniük kell mekkora jövedelmet termelt a vállalkozás, a vállalkozás vagyoni helyzete megfelelő-e, osztalékfizető képessége megfelelő-e. - Hitelezők: akik azért fektetik be a pénzeszközöket, hogy kamatjövedelemre tegyenek szert, a hitelszerződésben meghatározott időre és törlesztési kötelezettség mellett. Ők arra keresik a választ, hogy a vállalkozás képes lesz-e jövőbeli kötelezettségének eleget tenni. Tehát a múltbéli beszámolóadatokból a jövőre vonnak le következtetéseket pénzügyi prognózisaik alapján. Arról döntenek nyújtsanak-e a vállalkozásnak hitelt, vagy meghosszabbítják-e a már meglévőt és azt milyen feltételekkel, alkalmazzanak-e szükségintézkedéseket, hogy a nem fizető vagy rosszul fizető adósuktól a követelésüket behajthassák. Így ők a vállalkozás jövedelemtermelő, realizáló, megtartó képességére, az eszköz és tőkeszerkezet alakulásara és a likviditási helyzet alakulására várnak információkat a beszámolóból. - Vállalkozás menedzsmentje: A menedzsment érdeke kétféle lehet attól függően, hogy tulajdonosként is kapcsolódik-e a vállalkozáshoz, vagy csak alkalmazottja. Ha az előbbi is fennáll, akkor az érdekei megegyeznek a tulajdonosi érdekekkel is, ha viszont csak alkalmazotta személyes ambíciói és céljai a meghatározóak illetve a személyes jövedelme. - Munkavállalók: a munkavállalókat személyes érdekeik vezérlik, a jövedelmük miatt.a munkavállalók egyrészről elvárják, hogy a jövedelmük megfelelő és elfogadható mértékben növekedjék, másrészről hogy munkahelyük biztonságos legyen és nyújtson lehetőséget az előrehaladásra. Így a vállalkozás pénzügyi, jövedelmi helyzete fontos számukra. - Piaci partnerek: mivel a vevők és a szállítók a vállalkozástól szerzik be, illetve a vállalkozásnak adják el termékeiket, ami a működésük feltétele, különösen érdekeltek a vállalkozás gazdasági és pénzügyi növekedésében, valamint beszerzési, értékesítési és árpolitikájáról, és költségeinek szerkezetéből. Ha a vállalkozás működésében pénzügyi zavarok keletkeznek, az működési 5

10 A gazdasági elemzés háttere problémákhoz vezet, a vevőit nem tudja ellátni termékekkel, mivel a szállítóinak nem tud fizetni, így a beszerzéssel is gondok lehetnek. - Költségvetési szervek: a költségvetés az adókkal jövedelemhez jut, így abban érdekelt, hogy a vállalkozás bevételei növekedjenek, így fizet több adót. Így őket azok az információk érdeklik, hogy a vállalkozás az előírt adózási szabályokat betartotta-e, az adóalapot helyesen állapította-e meg. A vállalkozás külső érintettjeinek információ igénye a vagyoni, pénzügyi jövedelmi helyzet megismerésére irányul, a múltbeli adatokból próbálnak következtetéseket levonni a jövőre a vállalkozás beszámolójából Az éves beszámoló elemzésének információ forrásai Ma Magyarországon a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó az üzleti évről az üzleti év utolsó napjával köteles éves beszámolót és üzleti jelentést készíteni. Az üzleti év megegyezik a naptári évvel kivéve a hatályos számviteli törvényben felsorolt kivételeket. A törvény felsorol az éves beszámoló formától eltérő lehetőségek is. Az éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból, kiegészítő mellékletből áll. Mérleg A mérleg adott időpontra vonatkozóan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás minden eszközét, továbbá a saját tőkét, a céltartalékokat és a kötelezettségeket azzal a céllal, hogy bemutassa a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetét, illetve az időszaki eredményt 5 A mérleg kötelezően előírt minimális tagolását a számviteli törvény szabályozza. Az éves beszámoló mérlege kétféle formátumban állítható össze: - A változatú mérleg, amely egyik oldalon az eszközöket, másik oldalon a forrásokat tartalmazza. - B változatú mérleg: lépcsőzetes felépítésű, először az eszközöket, majd a forrásokat mutatja. A vállalkozásnak a számviteli politikájában kell rögzítenie melyik változatot választotta. A mérleg a vagyoni, pénzügyi helyzet elemzéséhez biztosítja az adatokat. 5 Otto H. Jacobs, Andreas Oestreicher: Mérlegelemzés, Kossuth kiadó, Budapest, o. 6

11 A gazdasági elemzés háttere Eredménykimutatás Az eredménykimutatás adott időszakra vonatkozóan, összevontan és pénzértékben kifejezve tartalmazza a vállalkozás bevételeit és ráfordításait- a vállalkozásnál maradó időszaki eredmény (mérleg szerinti eredmény) meghatározásának céljából. Magától érthetődik, hogy az eredménykimutatás összeállításának és elemzésének célja a vállalkozás jövedelmi helyzetéről és annak változásáról való tájékoztatás, illetve tájékozódás. 6 Tehát az eredménykimutatás a vállalkozásnál maradó mérleg szerinti eredmény levezetését tartalmazza egy adott időszakra vonatkozóan. Az eredménykimutatás két formában készülhet: - összköltség eljárással és - forgalmi költség eljárással. A két típus között az üzemi tevékenység eredményének megállapítása módjában van eltérés. Mindkét típus készülhet: - A lépcsőzetes, és - B kétoldalas formában. Az eredménykimutatás kötelező tagolását a számviteli törvény szabályozza, a vállalkozása számviteli politikájában rögzíti a választott módozatot. Kiegészítő melléklet A kiegészítő melléklet elsődleges feladata a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megbízható és valós bemutatásához való hozzájárulás. 7 A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyek a mérlegben és eredménykimutatásban bemutatott adatokat támasztják alá és a hozzájárulnak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára. A kiegészítő melléklet tartalmát a számviteli törvény általánosan fogalmazza meg, alapvető követelményeket rögzít. Az éves beszámoló a múlt adatait tartalmazza, egy lezárt gazdasági évről ad számot, amíg azok, akik a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről akarnak 6 Otto H. Jacobs, Andreas Oestreicher: Mérlegelemzés, Kossuth kiadó, Budapest, o. 7 Otto H. Jacobs, Andreas Oestreicher: Mérlegelemzés, Kossuth kiadó, Budapest, o. 7

12 A gazdasági elemzés háttere informálódni, elsősorban a várható eseményekre kíváncsiak. Ezen kívül a törvény adta mérleg-összeállítási és értékelési lehetőségek is befolyásolják az eredményt A gazdasági elemzés eredményessége és határai 8 Az éves beszámoló múltbéli adatokat tartalmaz, az elemzésének célja pedig a jövőre vonatkozó előrejelzés lenne. Meg kell vizsgálni, hogy a vállalkozás után érdeklődők a múltbéli adatokból milyen következtetéseket tudnak levonni a jövőre vonatkozóan, valamint a vállalkozás által választott mérleg-összeállítási és értékelési lehetőségek hogyan befolyásolják az éves beszámoló adatainak felhasználhatóságát. Az elemzés, a beszámoló fordulónapja, a mérlegkészítés időpontja illetve a közzététel időben eltér egymástól rontva az elemzés eredményességét. Így az elemzést múltbéli folyamatok alapján kell a jövőre vetíteni. Ezt a hátrányt tudjuk csökkenteni, ha 4-5 év adatait vonjuk be és ezen adatok alapján számított mutatókkal vonunk le következtetéseket. A mérlegkészítési és értékelési eljárások választhatóságának következtében a számviteli beszámolók befolyásolhatósága nő. Az elemzőnek ismernie kell a hatályos számviteli, adózási törvényeket, hogy a mérlegelemzés eredményeit megfelelőképpen tudja értékelni A gazdasági elemzés módszerei 9 A gazdasági módszerek meghatározásához először is meg kell határozni a gazdasági elemzés célját. A beszámoló által nyújtott információkat tudni kell értelmezni, nyomon követni, értékelni, elemezni a gazdasági szereplőknek, hogy tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, helyes döntéseket hozni. Ennek eszköze a gazdasági elemző munka. A gazdasági elemzés a gazdasági vezetés nélkülözhetetlen eszköze, lényegében olyan módszer, amelynek segítségével a vezetők részére elengedhetetlenül szükséges tájékozottság elérhető, a gazdálkodás megismerhető, értékelhető, fejleszthető Péter: A számviteli beszámolók elemzésének egyes elméleti kérdései 9 Dr. Körmendi Lajos, Kresalek Péter: A vállalkozások elemzésének módszertani alapjai, PERFEKT Kiadó, Budapest,

13 A gazdasági elemzés háttere A vezetőkön kívül, mint az előző részben ismertettem még számos gazdasági szereplő tud következtetéseket levonni a gazdasági elemző munka segítségével. Így gazdasági elemzés az összes piaci szereplő számára nélkülözhetetlen eszköz. A gazdasági elemzést nem csupán, mint részekre bontást értelmezzük, hanem olyan a gazdasági folyamatok által meghatározott vállalkozási értékteremtési folyamat összefüggéseinek feltárását, amelyek megalapozva a vezetői döntéseket hatással vannak a vállalkozás gazdálkodására, a menedzsment és a munkatársak céltudatos tevékenységére. A gazdasági elemzés célja szerteágazó lehet. Magába foglalhatja a vállalkozási célok megállapítását, a célok végrehajtásának segítését, az erőforrások hatékony felhasználását, illetve a vállalkozási eredmény optimalizálását. Az elemzőnek azon felül, hogy feltárja az összefüggéseket, megállapításokat kell tennie az ezeket befolyásoló gazdasági jelenségekre, beleértve a jogi szabályozást, törvényi kereteket, a piacbefolyásoló tényezőket. Így a vállalkozási tevékenység elemzésének céljait a következőképpen bonthatjuk meg: - a vállalkozási döntések előkészítése, megalapozása, amely magába foglalja, mind a rövidtávú, mind a hosszú távú döntéseket befolyásoló tényezők feltárását, ezek hatását, eredményének előrejelzését. - a kitűzött célok teljesítésének mérése, az eltérések okainak feltárása, ami a már kész feladatok utólagos elemzését jelenti terv-tény összehasonlításokkal - a vállalkozási tevékenység átfogó elemzése, amely a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó vizsgálódásokat illetve a hatékonyság és eredményelemzést foglalja magába - A belső felelősségi és érdekeltségi rendszer kialakításának, működésének segítése, ahol az egyének illetve dolgozói csoportok érdekeinek a feltárásával, motivációjuk növelésével a vállalkozás eredménye is növelhető. Az elemző munka tehát a megfelelő döntés meghozatalát segíti elő a megfelelő időben, amely az utólagos elemzéssel kiértékelhető, ezzel megelőzve a későbbi esetleges veszteségeket. Nézzük meg az elemző számára milyen módszerek álnak rendelkezésre: 10 Dr. Lukács Lajos: Ipari vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése I., PSZF, Budapest, 1989., 11.o. 9

14 A gazdasági elemzés háttere - Összehasonlítások a gazdasági elemzésben Az elemző munkában általános és nélkülözhetetlen módszer az összehasonlítás. A gazdasági jelenségek ugyanis önmagukban nem, vagy nem kielégítően vizsgálhatók. Összehasonlítás segítségével többek között értékítéletet alkothatunk a vállalati újratermelési folyamatról, a vállalati gazdálkodást befolyásoló tényezők hatásainak irányáról, intenzitásáról és mértékéről, a gazdasági folyamatok mennyiségi és minőségi jellegű kapcsolatairól. Az összehasonlítás, bár egyszerű módszernek tűnik, mégis rendkívül sok hibaforrással, buktatóval terhelt. Statisztikai ismereteink alapján már tudjuk, hogy az adatok összehasonlításakor fontos az összehasonlítási alap helyes megválasztása, valamint meg kell győződnünk arról, hogy az adatok valóban összehasonlíthatók-e. Az összehasonlításnál csak azonos módszerrel és tartalommal kiszámított adatokat használhatunk fel. Az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében az adatokból minden olyan tényezőt ki kell szűrnünk, amely torzíthatja az összehasonlítást, és ezzel a helyes következtetések levonását. - A tényezőkre bontás A gazdasági elemzéseknél a vizsgált jelenségek különböző, eltérő irányú, más-más intenzitású összetevők hatásait egyesítik. Ezek a tényezők a vizsgált hatást illetően oksági vagy sztochasztikus tényezőkként jelennek meg. Az elemzés egyik fontos célja a vállalati újratermelési folyamat tényezőinek kutatása. A felbontás mélységét mindig az elemzési feladat jellege határozza meg. Ilyenkor a cél a döntések megalapozásához szükséges információk birtokbavétele. A felbontás változatait, sorrendjét mindig az összes lényeges feltétel és összefüggés szem előtt tartásával kell megállapítanunk. A tényezőkre bontásnál ügyelnünk kell a felbontott tényezők szakszerű, logikus illeszkedésére. Ehhez az elemzést végzőnek megfelelő közgazdasági, szakmai ismerettel kell rendelkeznie. A felbontás mindig összehasonlítással, értékeléssel, a tényezők közötti szelektálással párhuzamosan folyik. A felbontást leggyakrabban abszolút számok és indexek segítségével végezzük. - A gazdasági elemzésben használt fontosabb matematikai-statisztikai módszerek Az elemzéshez felhasználhatók: 10

15 A gazdasági elemzés háttere az általános statisztika kínálta módszerek (viszonyszámok, középértékek, szóródás, aszimmetria, index-számítások, trendszámítás, összefüggés-vizsgálatok, statisztikai mérlegek), a matematikai módszerek (optimumszámítás, programozás) A gazdasági számítások (gazdaságossági számítások, költségkalkulációk, hatékonysági, jövedelmezőségi, termelékenységi számítások, megtérülési számítások, vagyonra, pénzügyi helyzetre, eladósodottságra irányuló számítások, kapacitáskihasználási számítások, készletgazdálkodással kapcsolatos számítások, minőségi vizsgálatok, logisztikai teljesítmény vizsgálata). A továbbiakban az általam választott vállalkozás bemutatása után a vállalkozási tevékenység átfogó elemzésére térnék ki, mivel ezen elemzés elvégzéséhez szükséges információk az összes gazdasági szereplő számára hozzáférhetőek. 11

16 A magyar téglaipar helyzete 2. A magyar téglaipar helyzete Mint a bevezetésben kitértem rá a magyar építőipar nehéz éveket él át a 2008-as válság óta, különösen a lakásépítés esett vissza, melyet a kormányzati lakáspolitikai döntések is hátrányosan befolyásoltak. Amíg 2005-ben több mint 51 ezer új lakásépítési engedélyt adtak ki, addig 2010-ben 17 ezernél nem sokkal többet. A kiadott használatbavételi engedélyek száma is csaknem a felére esett visszaesett a vizsgált időszakban,41 ezerről21ezerre. Magyarországon kiadott új lakásépítési és használatbavételi engedélyek száma , ezer db kiadott használatbavételi engedélyek száma kiadott építési engedélyek száma Forrás: saját szerkesztés KSH adatok alapján 1.diagramm Mivel a téglagyártás elsőszámú felvevőpiaca az új lakásépítés, ezért a téglaipar helyzete tragikussá vált.a válság hatására 10 hazai gyár zárt be véglegesen, de ezeknek a száma nőhet, így ez előre vetíti, hogy átgondolt lakás-, építés-, és iparpolitikára van szükség. A magyar bérviszonyok nem teszik lehetővé a családok számára, hogy önerőből lakásépítésbe kezdjenek, valamint a hitelezés is erősen visszaesett, a devizában felvett hiteleknek nagy az árfolyamkockázata, a forinthitelek kamata magas. Az állami beavatkozás szükségessé vált mind a családok, mind a hazai téglaipar érdekében Összefoglaló az építőanyag-ipar helyzetéről január. Tégla-és cserépipar. 12

17 A magyar téglaipar helyzete július elsejétől megszűnt a lakásépítési kedvezmény (un.: szocpol), a fiatalok otthonteremtési támogatása, a jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása valamint a kiegészítő kamattámogatás től a kormány új otthonteremtési programjának részeként újra igényelhető az egyszeri lakásépítési, lakásvásárlási támogatás, igaz szigorúbb feltételekkel. A szocpol támogatás összege függ a lakás méretétől, a gyerekek számától valamint az épület energetikai besorolásától. A kormány az új otthonteremtési támogatástól évi 40 ezer új lakás építését várja, ami amennyiben megvalósul a téglaipar fellendüléséhez is vezethet. Jelenleg 25 téglagyártással foglalkozó cég működik Magyarországon. Jelenleg téglagyártással foglalkozó vállalkozások Magyarországon Altek Tégla és Cserépipari Kft. BARANYA-TÉGLA Ipari és Kereskedelmi Kft. BERÉNYI Téglaipari Kft. Budai Tégla Zrt. Egri Téglagyár Építőanyagipari Gyártó és kereskedő Kft. Északmagyar Téglaipari Zrt Fehérvári Téglaipari Kft. Fertőszéplaki Kft. GÉGÉNY Építőipari és Kereskedelmi Kft. Hajdú Tégla Ipari és Kereskedelmi Kft. Hatvankettő-63 Kft. IMT-FORTIS Ipari, Mezőgazdasági, Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. KOMJÁTI Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Kunsági Téglaipari Kft. LeierhungáriaÉpítőanyaggyártó Kft. Mályi Tégla Építőanyag-ipari és Kereskedelmi Kft. MÁZAI TÉGLAGYÁR Ipari és Kereskedelmi Kft. Pápateszéri Téglaipari Kft. SÁSD_TÉGLA Téglaipari Kft. SZEMA Makó Téglagyártó Kft. Tapolcafői Téglaipari Kft. TONDACH Magyarország Cserép és Téglagyártó Zrt. WIENERBERGER Téglaipari Zrt. Nagykanizsa Téglagyár Kft. Forrás: Magyar TéglásSzövetség 1.ábra 13

18 A nagykanizsai téglagyár bemutatása 3. A Nagykanizsai Téglagyár Kft. bemutatása Történeti áttekintés Nagykanizsán a jelenlegi téglagyár elődjét 1880-ban alapították. A II. világháborút követő államosítás után február 29.-ig, mint Somogy-Zala Megyei Téglaipari Vállalat Nagykanizsa I. sz. Téglagyára üzemelt. Ezen időszakban 1974-ig hagyományos, régi technológiával történt a termelés. Semmilyen automatizálás nem volt, hagyományos téglapréssel és szabadban való szárítással történt a termékek előállítása, kézzel történő kemence kiszolgálás volt és szén-bekeveréssel történt az égetés júliusáig átfogó rekonstrukciót hajtott végre a vállalat, azóta alapvetően változatlan technológiával üzemel a gyár március 1.-től mint leányvállalat, ezt követő egy év múlva március 1.-től Kft. gazdasági formában működik a gyár. Az 1994-es privatizációt követően a gyár magyar magántulajdonba került, amiből december 31.-ig 22% volt a munkavállaló tulajdonos. Ezt követően 100%-ban megvásárolta a társaságot az IndustrieCottoPossagnoS.p.A. olasz cégcsoport. A nagykanizsai téglagyár a II. világháború után 1. kép Gyártás Az alapanyag jó minőségű, aránylag szennyeződésmentes, magas fém-oxid tartalmú, amely a közelben lévő saját- bővíthető- agyagbányából kerül betermelésre. Az agyag regáldepóniában történő egy év pihentetés után kerül a technológiai folyamatba. Agyagmegmunkáló hengereken át az alapanyag szekrényes adagolón, kéttengelyes keverőn, finomhengerpáron és vizezőn keresztül jut a téglaprésbe. A komplett olasz 14

19 A nagykanizsai téglagyár bemutatása automata PUTIN technológiai gépsoron kialakított nyers téglatermék a gázenergiával fűtött ellenáramú műszárítóból kikerülve, kézzel leszedve, kemence egységrakat formátumban, targoncákkal kerül behordásra az átalakított Hoffman típusú kemencébe. Az égetés gázenergiával történik Celsius fokon. A kemencékből targoncákkal kihordott készterméket, minősítést követően kézi erővel történő, szállítható egységrakatokba való rakás után zsugorfóliával csomagolják és értékesítik. Munka a Nagykanizsa Téglagyár Kft.-nél 2.kép Éves termelésük kb millió kisméretű tégla egység. Vezértermékük a 4/4-es egész falburkolótégla és a kisméretű tömör falazótégla, melyek értékesítési volumene az összértékesítéshez képest kb. 80%. Termékek A Kft. Az országban szinte egyedülálló szín és formaválasztékkal áll a vevők rendelkezésére, falazó-, fal-, és padlóburkoló téglákat, burkolólapokat illetve speciális területeken alkalmazható termékeket is gyártanak. - falburkoló téglák 15

20 A nagykanizsai téglagyár bemutatása - padlóburkoló lapok - falazótéglák - téglaőrlemény Az értékesítés az egész ország területén, szerződéses kapcsolatokon alapuló viszonteladók, építőanyag kereskedők bevonásával és saját, gyári értékesítés formájában történik. Külföldi partnereik Szlovéniában, Horvátországban, Szlovákiában, és Csehországban vannak. Számviteli politika főbb vonásai: 12 A számviteli politika célja, hogy a vállalkozásnál olyan számviteli rendszer funkcionáljon, amelynek alapján megbízható és valós információt tartalmazó éves beszámoló állítható össze, és amely számviteli rendszer egyidejűleg a vezetői döntések számára is alkalmas információs bázisul szolgálhat. Az üzleti év időtartama megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja az üzleti év december 31.A vállalkozás a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit.a költségeket kizárólag az 5-ös számlaosztályba könyvelik.a vállalkozás Éves beszámolót és üzleti jelentést készít. A mérleget a számviteli törvény 1.sz melléklet A változata alapján készítik el, az un. mérlegszerű elrendezéssel, a két oldal automatikus egyezőség ellenőrzésével. Az eredménykimutatást a számviteli törvény 2. sz. melléklet A változata szerint készítik el, az un. lépcsőzetes elrendezéssel. Értékhelyesbítést, értékelési tartalékot nem mutatnak ki. Azt tekintik kisösszegű követelésnek, mely nem haladja meg az 50 ezer Ft-ot. A valutás, devizás tételek mérlegfordulónapi értékelése során az összevont árfolyam különbözet akkor minősül jelentősnek, ha annak összege meghaladja a mérlegfordulónap összes valuta, ill. devizatétel 5 százalékát. A rendkívüli tételek jelentős eredményhatásának küszöbértékét az üzleti év mérlegben kimutatott saját tőke 20 százalékában határozzák meg. A behajthatatlan követelések esetében maximum a végrehajtás költségeinek háromszorosában határozzák meg azt az értéket, amikor a végrehajtással kapcsolatos költségek már nincsenek arányban a követelésből várhatóan megszerezhető összeggel. 12 Nagykanizsa Téglagyár Kft. számviteli politika 16