TARTALOMJEGYZÉK A VÁLLALKOZÁS PÉNZÜGYI CÉLJA...

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TARTALOMJEGYZÉK A VÁLLALKOZÁS PÉNZÜGYI CÉLJA..."

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK 1. A VÁLLALKOZÁS PÉNZÜGYI CÉLJA VÁLLALKOZÓI TŐKE MŰKÖDŐ TŐKE MENNYI PÉNZT FEKTESSÜNK KÉSZLETEKBE? KINNLEVŐSÉGEK VEVŐKNEK NYÚJTOTT HITEL A VÁLLALKOZÁS LIKVIDITÁSA LIKVIDITÁSI FOKOZATOK AZ AKTÍVA TÉTELEKNÉL A KÖTELEZETTSÉGEK (PASSZÍVÁK) LIKVIDITÁSI FOKOZATAI ALANYI LIKVIDITÁS INTÉZKEDÉSEK A LIKVIDITÁS MEGJAVÍTÁSÁRA A RENTABILITÁS ÉS A LIKVIDITÁS ÖSSZEFÜGGÉSE DINAMIKUS LIKVIDITÁS A TŐKESZERZÉS FOLYAMATA A BELSŐ FINANSZÍROZÁS MÓDSZEREI FINANSZÍROZÁS LEÍRÁSI BEVÉTELBŐL AZ ÁLLÓESZKÖZÖK HASZNÁLATI IDEJÉNEK MEGHATÁROZÁSA A BEFEKTETETT TŐKE TÖRLESZTÉSÉNEK (VISSZANYERÉSÉNEK) MÓDSZEREI FINANSZÍROZÁS A VISSZATARTOTT NYERESÉGBŐL A VÁLLALKOZÁS FINANSZÍROZÁSA KÜLSŐ PÉNZFORRÁSSAL A HITELEZÉS TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERV MEGÍTÉLÉSE A KOCKÁZAT MEGÍTÉLÉSE A BEFEKTETÉSI SZÁMÍTÁSOKBAN A HITELKÉPESSÉG MEGÍTÉLÉSE A VÁLLALKOZÁS JÖVEDELEMTERMELŐ KÉPESSÉGÉNEK BEMUTATÁSA HITELKÉRELEM ÉS HITELSZERZŐDÉS HITELLEHETŐSÉGEK VILÁGBANKI HITELEK LÍZING ÖSSZEFOGLALÁS

2 1. A vállalkozás pénzügyi célja Vállalkozási tevékenységen az olyan üzletszerűen végzett termelő, szolgáltató, értékesítő tevékenységet kell érteni, amelynek célja a jövedelemszerzés, a vagyon gyarapítása. A tevékenység folyamatában a vállalkozó a beszerzési piacon termelési javakat /gépek, gépi berendezések, anyagok, áruk stb./ szerez be, és ezeknek a termelési javaknak a termelés folyamatában történő alkalmazása révén nyert termékeket a forgalmi piacain értékesíti. A vállalkozói tevékenység, mint jövedelemtermelő folyamat három szakaszra osztható. Ezek: beszerzés, termelés, értékesítés. A tevékenység sikerét annak a pénzfölöslegnek a révén mérhetjük, amely a folyamat befejezése után vagyongyarapításra megmarad. A vállalkozási tevékenység két különböző fajtájú, de egymással szorosan összefüggő folyamatot kapcsol össze. A folyamat első szakaszában a vállalkozó a pénztőkét termelési javakká, árukká alakítja át, ezekkel a termelési javakkal olyan árukat állít elő, amelyeket a forgalmi piacain értékesít, és ezáltal az árukat ismét pénzzé alakítja át. Azt a tevékenységet, amellyel a pénzt termelési javakká alakítják át, beruházásnak, azt a folyamatot, amelyben az áruk ismét pénzzé válnak, likviditási folyamatnak nevezzük. A vagyongyarapításra irányuló vállalkozás hosszúlejáratú tevékenység. Ezt csak azáltal lehet biztosítani, ha azt a pénzt, amelyet a termékek értékesítése során nyernek, részben vagy egészben visszaviszik a vállalkozásba, azaz újabb beruházásokra használják fel. A vállalkozási tevékenységet ezek után úgy is jellemezhetjük, mint a beruházási és a likviditási folyamatok szakadatlan láncolatát. Amennyiben ez a láncolat megszakad, az könnyen a vállalkozás végét jelentheti Vállalkozói tőke Ahhoz, hogy a vállalkozó tevékenységét megkezdhesse, tőkére van szüksége. Tőkén ezen esetben azokat a vagyoni értékeket kell érteni, amelyek nélkül a vállalkozás nem kezdhető el. Ilyen vagyoni érték a pénz, de ide kell sorolni az immateriális javak /például találmányok, bérleti jogok, a know-how/ formájában rendelkezésre álló tőkét, továbbá minden olyan tárgyi eszközt, /például ingatlan, műszaki berendezések, gépek, anyagok, áruk/, amelyek a vállalkozásban, a jövedelemtermelő folyamatban hasznosíthatók. Ha a vállalkozás jó- és balsorsában közvetlen osztozó természetes személy /személyek/ a saját vagyoni értékeiből /értékeikből/ maga /maguk/ hozza /hozzák/ össze a vállalkozás megindításához, majd a növekedéshez szükséges tőkét, akkor önfinanszírozásról beszélünk. Ennek megfelelően az így összehozott tőkét, saját tőkének nevezzük. Az önfinanszírozás esetében a vállalkozónak nem kell feltétlenül kapcsolatba lépnie a pénzpiaccal. Ennek következtében kevésbé van kiszolgáltatott helyzetben, jobban érvényt tud szerezni saját üzleti elképzeléseinek, a hasznon nem kell osztoznia a pénzpiac szereplőivel. Amennyiben a vállalkozó önfinanszírozással a tőkeszükségletet nem tudja előteremteni, idegen tőkét kényszerül igénybe venni. Az idegen tőke megszerzése a tőkepiacon vagy a pénzpiacon történik. A hosszúlejáratú befektetésekhez szükséges pénzt a tőkepiacon, a rövidlejáratra a pénzt a pénzpiacon lehet megszerezni. Az idegen tőkével való finanszírozás esetében a vállalkozó kényszerül megosztani üzleti elképzeléseit, és tevékenységének hasznát a tőkenyújtóval. A kölcsön vett tőke után a kamatot akkor is meg kell fizetni, ha arra az árbevétel nem biztosít fedezetet, továbbá teljesíteni kell a visszafizetési kötelezettséget is, azaz fizetni kell a törlesztéseket. A kölcsönvett tőke után a kamatfizetési és a törlesztési kötelezettséget gyűjtőfogalommal adósságszolgálati kötelezettségnek nevezzük. 2

3 Tőkeösszetétel A vállalkozásban működő tőkét, azok forrása szerint a következőképpen csoportosítjuk: Tőke Saját tőke Idegen tőke A vállalkozás tulajdonosai által biztosított tőke A vállalkozásba visszaforgatott nyereség Hosszúlejáratú hitelek, kölcsönök, egyéb hosszú lejáratú tartozások Rövidlejáratú hitelek, kölcsönök, kapott előlegek, tartozások a szállítóknak, egyéb rövidlejáratú kötelezettségek A vállalkozás sikerének szempontjából meghatározó lehet, hogy milyen a tőke összetétele. Amennyiben például az adott évben a vállalkozás nem ért el nyereséget, vagy annak összege elenyésző, a tulajdonosok a befektetett tőkéjük után nem kapnak tőkehozadékot. Az is előfordulhat, hogy a tulajdonosok egy időre lemondanak az osztalékról /részesedésről/, az adózott nyereséget teljes összegében a vállalkozás finanszírozására fordítják. Idegen tőkeforrások esetében a hitelezők akkor is igényt tartanak a kamatra és megkövetelik a törlesztési kötelezettség teljesítését, amikor a vállalkozásra nehéz idők járnak. Az adósságszolgálati kötelezettségek teljesítése tovább rontja a vállalkozás likviditását újabb és újabb idegen /kölcsön/ forrásokat kell igénybe venni, mígnem a vállalkozó hitelképtelenné válik. Ne felejtse! 1. Az össztőkében minél nagyobb az idegen tőke részaránya, annál többet kell átadni a haszonból a tőkenyújtónak. 2. Az üzletpolitika alakításával kapcsolatos döntési szabadsága, és pénzügyi mozgékonysága attól is függ, hogy az össztőkén belül milyen a tulajdonosi tőke részaránya. 3. Vállalkozásának méretezésénél legyen figyelemmel a tőkeszükségletre, és arra, hogy abból a tulajdonos/ok/ mennyit képes/ek/ saját tőkével finanszírozni. 4. A tartós befektetéseket lehetőleg saját tőkével finanszírozzák. Ellenkező esetben könnyen fizetési nehézségei támadhatnak. 5. Rövidlejáratú hitellel azokat a készleteket, árukat, követeléseket finanszírozzák, amelyek a hitel lejáratának napjáig pénzzé alakíthatók át. 6. A vállalkozási cél megvalósításához szükséges vagyonstruktúrát és a tőkestruktúrát lejárat szempontjából egymással egyeztetni kell. Ennek során követelmény az alábbi egyezőség biztosítása: Befektetett eszközök = saját vagyon + hosszúlejáratú kötelezettségek Forgóeszközök = rövidlejáratú kötelezettségek Az előzőekben azt mondtuk, hogy a tartós befektetéseket /a beruházott vagyont/ saját tőkével és hosszúlejáratú hitellel kell finanszírozni. Ez így igaz! Ügyelni kell azonban arra, hogy a tartós befektetéseket finanszírozó tőkének milyen a belső összetétele. Azt, hogy a beruházott vagyonnak milyen részét /hányadát/ finanszírozzák tulajdonosi tőkével, és milyen részét hosszúlejáratú kölcsön tőkével a fedezet foka mutató segítségével határozhatjuk meg. 3

4 Fedezet Saját töke Hosszúlejáratú i deg en töke foka = 100 Tartós befektetések Az A./ esetben a beruházott vagyon 25%át, a B./ esetben a beruházott vagyon 75%-át finanszírozza idegen tőke. Feladat Miért nagyobb a B./ esetben a vállalkozó kockázata? Válaszait írja ide: a) b) c) Fontos megjegyezni! Azt, hogy milyen a vállalkozó /vállalkozás/ hitelképessége. A vagyont finanszírozó tőke összetétele is befolyásolja! A kis-és a közepes vállalkozás esetében finanszírozási aranyszabály, hogy a vállalkozásban a saját tőke aránya ne legyen kisebb 35%-nál. Amennyiben a saját tőke aránya 35%-nál kisebb, a hitelezők csak magasabb kamatláb és fedezet biztosítása mellett adnak hitelt. Gondolja át! 1. Mekkora az Ön által megszerezhető idegen tőke költsége? 2. Gondos kalkuláció alapján az össztőkével mekkora évi nyereséget érhet el? 3. A nyereségből mennyi jut a saját tőkére, és mennyit kell átadni a kölcsönadónak? Mindig gondoljon arra! Minél nagyobb az össztőke hozadéka az idegen tőke tőkeköltségéhez viszonyítva, annál nagyobb a saját tőkére jutó nyereség! Önnek ahhoz, hogy vállalkozását megkezdhesse, vagy vállalkozásának jövedelemtermelő képességét fenntarthassa 10 millió forint tőkére van szüksége, saját tőkéjének összege 5 millió forint, a tőkepiacon 5 millió forint tőkét kell igénybe vennie, a kölcsöntőke után fizetendő kamat 20%, az évenként elérhető bruttó nyereség forint. Hogyan alakul a saját tőkére jutó bruttó nyereség, a saját tőke hozadéka /rentabilitása/? A választ az alábbi táblázatból kiolvashatja! Megnevezés Össztőke Saját tőke Idegen tőke Tőkefelhasználás Ft Bruttó nyereség Ft Kamat 20% Saját tőkére jutó nyereség Ft Tőkejövedelmezőség % Következtetés! Amennyiben az idegen tőkéért fizetett tőkeköltség kisebb az össztőke hozadékánál, az idegen tőke hányadának növelésével a saját tőkére jutó hozadékot fokozni lehet! 4

5 Ezt a pénztulajdonosok is tudják! Ezért a kölcsönfeltételek között mindig meghatározzák az össztőkén belül szükséges saját tőke részarányt, továbbá a kamat mértékét közelítik az össztőkére jutó hozadék nagyságához Működő tőke Működő tőkének vagy más néven nettó forgóeszközöknek nevezzük a forgóeszközöknek, a folyó fizetési kötelezettségeken felüli részét. Példa: Forgóeszközök I. Pénzeszközök pénztár csekkek bankszámla II. Követelések váltókövetelések vevők egyéb III. Készletek anyagok áruk készletre adott előleg befejezetlen és félkésztermék késztermék Kötelezettségek 300 I. Rövidlejáratú 1000 kötelezettségek váltótartozások adótartozások T.B. tartozások rövidlejáratú hitelek tartozások a munkavállalóknak 200 II. Hosszúlejáratú 200 kötelezettségek Ezek közül a tárgyidőszakra eső rész 800 Összesen: A nettó forgóeszközök /működő tőke/ = = 100 A működő tőke kezelése függ attól, hogy milyen vállalkozási tevékenységet végzünk. Egy termelő tevékenységet végző vállalkozó például megveszi az anyagot hitelre, az anyagot késztermékké alakítja át, majd hitelre eladja a vevőknek. Egy bolti kiskereskedelmi tevékenységet végző viszont hitelre vásárol, az árun általában átalakításokat nem végez, azokat igyekszik minél rövidebb időn belül készpénzért eladni. A működő tőke elemeit együtt forgóeszközöknek nevezzük A forgóeszközök tekintetében a tőkeszükséglet meghatározása azt jelenti, hogy az ebbe a körbe tartozó termelési javak milyen állományát kell készenlétbe helyezni ahhoz, hogy a termelés, értékesítés, szolgáltatás zavartalansága, a tervezett mértékben történő végrehajtása biztosítható legyen. Mennyi pénzt kössünk le a forgóeszközökbe? 5

6 A forgóeszközök a termelés folyamán állandó körforgást végeznek, s eközben a termelés különböző szakaszain haladnak át. Körforgásuk miatt nevezik a munka tárgyait az üzemgazdasági gyakorlatban forgóeszközöknek. Egy vállalkozás forgóeszközeinek körforgását az alábbi ábra szemlélteti: I. rész anyag a termelés előkészítése II. rész befejezetlen termelés /félkész termékek/ a termelés folyamata III. rész árbevétel követelés /késztermékek forgalmi folyamat A forgóeszközök különböző csoportjait aszerint különböztetjük meg, hogy az adott helyzetben: a termelés előkészítésének, a tulajdonképpeni termelésnek, a forgalomnak a szakaszában helyezkednek-e el. A termelés, szolgáltatás, értékesítés előkészítésének szakaszában a forgóeszközök pénz, illetve különféle termelési készletek/alapanyagok, segédanyagok, fűtőanyagok, gyártóeszközök, tartalék alkatrészek, fogyóeszközök formájában találhatók meg. A termelés szakasza az anyagok munkába vételével kezdődik és a termék teljes elkészültéig tart. A termelés szakaszában a készenléti eszközök/forgóeszközök/, mint befejezetlen és félkész-termékek jelennek meg. Befejezetlen termékeknek nevezzük a megmunkálás alatt /általában a munkahelyen/ lévő olyan gyártmányokat, amelyeknél valamely technológiai folyamatot már megkezdtek, de még nem fejeztek be. Előfordul, hogy a megmunkálás folyamán ezeket a gyártmányokat átmenetileg kivonják a munkafolyamatok alól. Az ilyen készlet is azonban tőkét köt le és a befejezetlen gyártmányok között kell számításba venni. A félkész termék olyan termék, amelynél a gyártás során meghatározott technológiai műveletet /műveleteket/ már befejeztek, de ahhoz, hogy a késztermék funkciójának megfeleljen az adott cégnél /esetleg más cégnél/ további technológiai műveletek elvégzésére van szükség. Készterméknek azt a terméket kell tekinteni, amely a vállalkozásnál valamennyi megmunkálási folyamaton átment, megfelel a rá vonatkozó szabványoknak, illetve az előírt műszaki feltételeknek. A forgalom szakaszában az elkészült késztermék értékesítés útján a vevőhöz kerül. Ekkor az eszközök késztermékből követeléssé alakulnak át. Amikor a követeléseket a vevők kiegyenlítik /az ellenértéket megfizetik/, a forgóeszközök ismét pénzformát öltenek és ezzel a körforgás egy teljes periódusa befejeződik. A forgóeszközök körforgása a gyakorlatban az egymással párhuzamos ciklusok sorozatából áll. Az alkalmazott technológiáktól és a vevőkapacitásoktól függően időközönként újabb és újabb anyagok munkába vételére kerül sor. Amikor a forgóeszközök egy része anyag formájában belép a termelésbe, ugyanakkor más része késztermék formájában a forgalom szakaszába lép, ismét más része ebben az időpontban követeléssé alakul át. Ez azt eredményezi, hogy bár a körforgásban résztvevő forgóeszközök külső formájukat állandóan változtatják, bizonyos mennyiségük a termelés előkészítésének, a termelésnek és a forgalomnak egyes szakaszában mindig jelen van. A folyamatos termelés/szolgáltatás tehát meghatározott nagyságú tőkelekötést tesz szükségessé a forgóeszközök tárgyát képező anyagi javakban. Azt, hogy milyen összegű tőkét kell lekötni a forgóeszközökben, a termelés terjedelme, illetve az ezzel kapcsolatban felmerülő termelési költségek és a forgóeszközök forgási ideje határozza meg. A forgóeszközök forgási idejét a fordulatok számával, vagy egy teljes körforgáshoz szükséges idővel mérhetjük. A fordulatok száma olyan mutatószám, amely kifejezi, hogy az átlagosan lekötött forgóeszközök hányszor haladnak át a körforgás mindhárom szakaszán. 6

7 Értékesítési forgalom Fordulatok száma = Forgóeszközök átlagos állománya A fordulatok száma mutatót nevezik megtérülési szám -nak is, mert kifejezi, hogy a számításba vett időhorizonton belül hányszor térülnek meg a forgóeszközök. Kifejezi továbbá a fordulatok száma mutató azt is, hogy 1 Ft forgóeszközre hány forint forgalom esik, illetve a forgóeszközök állományának 1 forintjával hány forint forgalmat lehet lebonyolítani. A forgási idő napokban /vagy forgási sebesség/ azt az átlagos időtartamot fejezi ki, amire szükség van ahhoz, hogy a forgóeszközök egy teljes körforgást elvégezzenek. A számításba vett idöhorizont napjainak száma Forgási idő napokban = A fordulatok száma vagy Értékesítési forgalom Forgási idő napokban = Forgóeszközök átlagos állománya Az idöszak napjainak száma A fordulatok száma a napokban kifejezett forgási idővel fordítottan arányos. Példa: Ezer Ft-ban I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV: negyedév Értékesítési forgalom Forgóeszközök átlagos állománya Először meghatározzuk, hogy az értékesítési bevételben az eszközök hányszor térülnek meg. Térülések száma: = 5 = 6 = 5 = Ezt követően meghatározzuk az eszközök megtérülési idejét napokban Forgási sebesség napokban: = 18 = 15 = 18 = 22, Most meghatározzuk az 1 napi értékesítés Ft. Összegét: Értékesítési forgalom ,333 33,333 35,555 Idöszak napjainak száma 1.3. Mennyi pénzt fektessünk készletekbe? A készletgazdálkodásról már adtunk ismereteket a Termelés-szolgáltatásszervezés /irányítás/ tananyag egység keretében. Azok kiegészítéseképpen jegyezzük meg a következőket. A termelés előkészítésének szakaszában lekötött eszközök körébe tartoznak az anyagok, amelyek a következő alkotórészeket tartalmazzák: alapanyagok, segédanyagok, fűtőanyagok, egyéb anyagok, tartalék alkatrészek, gyártóeszközök, fogyóeszközök. 7

8 Az alapanyagok tőkeszükségletét meghatározza egyrészt a törzskészlet /minimális készlet/, másrészt a folyókészlet nagysága. A törzskészlet /nevezik biztonsági készletnek is/ arra ad feleletet, hogy hány napi termelésnek megfelelő készlettel kell rendelkezni ahhoz, hogy a termelésben fennakadás ne legyen. A törzskészlet nagyságát meghatározó tényezők, amelyek egyben a termelésben zavarokat idézhetnek elő Az időnkénti szállítási késedelmek, továbbá A termelési programtól eltérő többlet anyagfelhasználás. Folyókészletnek nevezzük az egyes szállítmányok beérkezése közötti idő /az utánpótlási idő/ alatt felhasználásra kerülő készlet-mennyiséget. Az anyagféleségek folyókészletét meghatározó napok száma elsősorban attól függ, hogy milyen időközönként szerzik be a szállítótól az anyagokat. Ezt elsősorban a felek között kötött szerződés határozza meg. Minél gyakoribbak a szállítások, annál kisebb mennyiséget kell egy-egy alkalommal beszerezni, tehát annál kisebb a folyókészlet. Ügyelni kell azonban arra, hogy a szállítás ne történjék indokolatlanul kis tételekben, mert ennek magasabb beszerzési, szállítási költségei a tőkeszükségletet növelik. A folyókészlet nagysága az utánpótlási időszak alatt változik. Legnagyobb a folyókészlet az anyag beérkezésének napján, ettől az időponttól kezdve fokozatosan csökken és a következő szállítás előtti napon a legkisebb. Ezért az anyagtárolási idő megállapításánál az utánpótlási időnek csak a felét kell számításba venni a tőkelekötés meghatározásához. Egy-egy anyag tárolási idejét úgy állapítjuk meg, hogy a minimális készlet /a törzskészlet/ tárolási idejéhez hozzáadjuk a napokban meghatározott utánpótlási idő felét. Utánpótlási idő Anyagtárolási idő = Törzskészlet + 2 a termelési tervben előirányzott termelés és a költségtervben meghatározott költségek alapján meghatározhatjuk az egy napi átlagos költséget. Az anyagtárolási idő és az egy napi átlagfelhasználás /napi átlagköltség/ ismeretében a Tőkeszükséglet = anyagtárolási idő /nap/ x egy napi átlagos felhasználás /Ft/ A segédanyagok tőkeszükségletét általában az alapanyagok pénzszükségletének százalékában határozzák meg. Ennek során tekintetbe kell venni, hogy a segédanyagokból egy-egy termék előállításához kisebb mennyiség szükséges, ugyanakkor a gazdaságos beszerzés, szállítás követelményeinek megfelelően ezeket az anyagokat az alapanyagok felhasználásához viszonyítva nagyobb mennyiségben kell készletezni. A fűtőanyagok forgóeszköz-szükségletének meghatározása készlet-időnormával történik. Csak a tárolható fűtőanyagokra határozható meg, hogy hány napi készletre van szükség ahhoz, hogy a termelési program teljesíthető legyen. A tartalék alkatrészek, a gyártóeszközök, a fogyóeszközök esetében jellemzők alapján állapítható meg az a készletmennyiség, amellyel a termelőnek rendelkeznie kell. Alkalmazott jellemzők például: A tartalék alkatrészekre vonatkozóan az állóeszközök bruttó értéke, a teljes termelés értéke, a gépek állóeszköz fenntartási költsége, A gyártóeszközök esetében a teljes termelés értéke, a normaórák száma, Fogyóeszközöknél a munkáslétszám, az összes anyagköltség. Ezekben az esetekben arról van szó, hogy a jellemzők /a vetítési alap/ figyelembevételével mennyi tőkét kell lekötni ezekben az eszközökben. A termelés folyamatában /befejezetlen termelés/ lekötött tőke nagyságát az alábbi tényezők határozzák meg: A gyártási átfutási idő, 8

9 A készültségi fok, Az egy napra jutó termelési költség. A gyártási átfutási idő hosszát napokban a technológiai műveletek átfutási ideje, a munkarenden belüli megszakítások időtartama, továbbá a munkarenden kívüli megszakítások időtartama határozza meg. A készültségi fok azt fejezi ki, hogy a befejezetlen termék átlagos ráfordítása a megmunkálás alatt lévő termék előállítási költségeinek hány százalékát teszi ki. A termék készültségi fokát a költség-rárakódások üteme határozza meg. A rárakódás ütemének három alaptípusát különböztethetjük meg: A termelés valamennyi szakaszában egyenletes, A kezdeti szakaszban nagyobb, a továbbiakban csökkenő ütemű, A kezdeti szakaszban kisebb, majd nagyobb ütemű. A készültségi fok a termelés ráfordításainak egyenletes növekedése esetén 50% körül, csökkenő ütemű ráfordítás esetén 50% felett, növekvő ütemű ráfordítás esetén pedig 50% alatt lesz. Ha ismerjük a gyártási átfutási időt és az átlagos készültségi fokot, kiszámíthatjuk a gyártásfinanszírozási időt. Gyártás-finanszírozási idő = gyártási átfutási idő x átlagos készültségi fok. A gyártásfinanszírozási idő ismeretében a befejezetlen termelésben lekötött tőke összege: 1 napi termelési költség x gyártásfinanszírozási idő A termelés során előállított késztermékek /továbbá a raktári félkész termékek/ általában nem kerülnek azonnal értékesítésre. Ennek oka egyrészt, hogy az esetek többségében szükség van a termékek szortírozására, csomagolására, márkázására és egyéb olyan munkálatokra, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a termék a vevő által meghatározott követelményeknek megfelelően kerüljön elszállításra, másrészt többkevesebb idő szükséges a számlák, a fuvarlevelek és egyéb, az árut kísérő okmányok kiállításához. A fentiekből következik, hogy a késztermékek és az értékesítésre kerülő félkész termékek által lekötésre kerülő tőke nagyságát meghatározó tényezők: A raktárban történő tárolási idő és a Számlázási idő. A tárolási idő napokban kifejezett hossza függ egyrészt attól az átlagos készlet-mennyiségtől, amely nagyságát a késztermékek raktárba történő beszállításának és az onnan történő kiszállításának a mértéke /mennyisége/ határozza meg, másrészt a raktári munkálatok időszükségletétől. A termékeknek a raktárba történő be-, illetve kiszállítása folyamatosan történik. Legnagyobb a készlet a beszállításkor, majd ezt követően a kiszállítások következtében fokozatosan csökken és az újabb beszállításkor újból megnövekszik. A folyamat eredményeként a kiszállítások hatására sem csökken a készlet nullára, mert az újabb raktárra vételezések, továbbá a raktárban elvégzendő munkálatok azt megakadályozzák. A késztermékek és az értékesítésre kerülő félkész termékek által lekötött tőkeszükségletet az alábbiak szerint számíthatjuk ki: átlagos kiszállítási idököz napokban Késztermék tárolási ideje = + raktári müveletek idöszükséglete 2 napokban + számlázási idö napokban 9

10 2. Kinnlevőségek A késztermék /félkész termék/ értékesítésekor az eladónak követelése származik a vevőtől. Ha a vevők azonnal nem fizetnek /az esetek túlnyomó többségében ez a helyzet/, akkor az értékesítési folyamat két szakaszra oszlik. Az első szakaszban az eladónak az eszközei között megjelenik a vevők tartozása, amely azt jelenti, hogy a megelőző fázisban késztermék formában lekötött tőke most más formában jelenik meg, azaz az anyagi javakban lekötött tőke nem alakult át pénzeszközzé. Ezt követi a második szakasz, amikor a követelések pénzeszközzé, bankszámla követeléssé alakulnak át annak következtében, hogy a vevők tartozásaikat kiegyenlítik. A vevőknek történő értékesítés és a vevők által az ellenérték kiegyenlítése között eltelt időt napokban kifejezve "vevői futamidőnek" nevezzük. Külön számítjuk ki a belföldi vevők és külön a külföldi vevők futamidejét. belföldi vevöktöl követelés Belföldi vevök futamideje = x 365 összes nettó árbevétel export értékesítés árbevétele Külföldi vevök futamideje = külföldi vevöktöl követelés x 365 az exp ort értékesítés árbevétele A hitelnapok száma a vállalkozás egyik legfontosabb mutatója, arról informál, hogy a vevők hány napi hitelt vesznek igénybe. Mondhatjuk azt is, hogy a vevő meddig használja a vállalkozás pénzét. Ez a pénz hiányzik a vállalkozónak, számára ez "szükségtelen" pénzlekötést jelent. Éppen ezért ezt a számot folyamatosan, minden hónap végén ki kell számítani. Az így kapott információ alapján meg lehet határozni, nyomon lehet kísérni, hogy mekkora tőkeszükségletet jelentenek a kinnlevőségek. 2.1 Vevőknek nyújtott hitel Ha el akarja kerülni a meglepetéseket, vevőinek fizetőképességét, és fizetőkészségét ellenőrizze, mielőtt számukra úgy értékesít, hogy a teljesítés és a számlázott ellenérték megfizetésének napja nem esik egybe. A gyakorlatban nem olyan egyszerű hozzájutni a szükséges információkhoz. Néhány lehetőség: Szakmai referenciát kérhetünk azoktól a vállalkozóktól, akik /amelyek/ már szállítottak az új ügyfelünknek, Referenciát kérhetünk a vevő bankjától, Felvilágosítást kaphatunk a szakmai szövetségektől, olyan cégektől, amelyek információszerzéssel adással foglalkoznak. Ne mulasszuk el a referencia szerzését a vevőről, hiszen saját pénzünket használja. Ha úgy döntöttünk, hogy a vevőnek hitelbe értékesítünk, meg kell határozni annak szintjét. Az összeg legyen összhangban a vevővel lebonyolított üzlet volumenével, a vevő fizetőképességével és hitelképességével. Óvakodjunk attól, hogy az üzleti kapcsolat kezdeti fázisában túl nagy hitelt nyújtsunk. Ha olyan vevőnk van, aki /amely/ az összbevételünk szempontjából meghatározó jelentőséggel bír, folyamatosan informálódjunk üzleti tevékenységéről, vállalkozásairól, pénzügyi helyzetének alakulásáról. Az új rendelés felvétele előtt mindig ellenőrizzük a vevőről vezetett analitikus nyilvántartást, elemezzük, értékeljük, hogy a vevő korábbi fizetési kötelezettségeinek hogyan tett eleget. A ki nem fizetett számlák kezelése A ki nem fizetett számlák kezelése a vevővel meglévő kapcsolattól függ. a vevők többsége felgyorsítja a fizetést, ha emlékeztetőt küldünk, majd telefonon is megkeressük. Ha a vevő ezek után sem fizet, keményebben kell fellépni a követelés behajtása érdekében. Ha a számla ennek ellenére kifizetetlen 10

11 marad, bírósági eljárás megindítását kell kilátásba helyezni. Jegyezzük meg, ha perrel fenyegetjük meg az adóst, akkor ezen az úton végig kell menni. Mielőtt a peres úton történő behajtást megindítjuk, mérjük fel annak költségét, az eljárás hosszadalmasságát, és várható kimenetelét. Az a vevő, aki hagyja, hogy per induljon ellene, nagy valószínűséggel valóban fizetésképtelen. Néhány ötlet a késedelmes számlák kezelésére: Rendszeresen ellenőrizze kinnlevőségeit! Hetente legalább egyszer ellenőrizze le a vevők analitikus nyilvántartását, vizsgálja át azoknak a vevőknek a számláit, továbbá a velük kötött szerződéseket, akik határidőre nem fizettek. Ne késlekedjen ezeket a vevőket felkeresni. Sokan vannak azon az állásponton, hogy csak akkor fizetnek, ha a hitelező felszólítja őket fizetési kötelezettségük teljesítésére. Először telefonon, vagy személyesen keresse fel adósát! Ha ez nem vezet eredményre, akkor ne mulassza el adósát kötelezettségének teljesítésére levélben felszólítani. A tartozások behajtása esetén mindig azt keresse fel, aki a vállalkozás pénzügyei felett rendelkezni jogosult. Ha a vevő vitatja a tartozását, arra nyugodtan reagáljon. Ajánlja fel, hogy a nem vitatott tételekről külön számlát küld, a vitatott tételekre vonatkozó tárgyalás elől ne térjen ki. Nem ritkán az adós a teljesítés, a számlázott ellenérték vitatásával csak időt akar nyerni. Mérje fel az adós szándékát, és annak megfelelően kérje a véleményeltérések egyeztetését. Ha lehetséges, ajánlja fel, hogy a pénzt a vevő székhelyén, esetleg telephelyén veszi át. Ily módon nem ad lehetőséget arra, hogy a vevő azzal hárítsa el magától a követelés behajtását, hogy tartozását postán már elküldte, a bankjának az átutalásra már diszpozíciót adott! Ha a vevő nem hajlandó fizetni, írásban rögzítsen egy fizetési határidőt! Ha a vevő nem tud egyszerre fizetni, mérlegelje a részletekben történő fizetés lehetőségét! A vevővel folytatott szóbeli tárgyalásairól készítsen feljegyzést! Ne mulassza el a hátralékos vevő megkeresését azon a napon, amikorra a fizetést kilátásba helyezte. Emlékeztesse őt feljegyzései alapján korábbi megállapodásukra! Jegyezzen fel minden, az értékesítéssel, a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos reklamációt, panaszt, hogy az később ne képezhesse a tartozás kiegyenlítésének akadályát! Gondolja át! Milyen hitelfelvételi kondíciókat ajánlanak Önnek a szállítók? Kedvezőbbek-e, vagy kedvezőtlenebbek-e ezek annál, amelyet Ön kínál vevőinek? Vállalkozása alapján milyen rövidlejáratú kötelezettségei keletkezhetnek, keletkeznek? Határozza meg ezek nagyságrendjét és a fizetés /teljesítés/ időpontját! Feladat: Vállalkozásának nyilvántartásai alapján határozza meg a működő tőke alakulására ható tényezőket, azok nagyságrendjét! Ezt követően számítsa ki a működő tőke nagyságát! Fogalmazza meg azokat az intézkedéseit, amelyekkel hatni kíván a működő tőke nagyságának jövőbeni alakulására! 11

12 3. A vállalkozás likviditása A vállalkozónak, mint a piac résztvevőjének mindig fizetőképesnek kell lennie, ha vállalkozása létezésének nem akar véget vetni. A fizetőképesség, a likviditás pénzgazdálkodási fogalom, arra ad feleletet, hogy a vállalkozás rendelkezik-e olyan pénzügyi feltételekkel, hogy az időben esedékes pénzügyi kötelezettségeit mindenkor teljesíteni tudja. A vállalkozás likviditása nagyságrendileg lépcsőzött. A legmagasabb lépcsőfoktól, a likviditásfelettiségtől kezdve az optimális likviditáson át, a likviditás alattiságig, ezt követően a fizetések fennakadásáig és a fizetésképtelenségig, a vállalkozás likviditásának különböző fokozatai lehetségesek. A vállalkozás likviditásának meghatározására irányuló tevékenység célja annak feltárása, hogy a gazdálkodó szervezet a likviditás milyen fokozatának felel meg. Ehhez első lépésként vizsgálat tárgyává kell tenni a vállalkozás likviditását tárgyi értelemben. Ennek során meghatározzuk a vállalkozás eszközeinek értékét és azok struktúráját annak figyelembevételével, hogy azok azonnali fizetések teljesítéséhez alkalmas formában állnak-e rendelkezésre vagy rövidebb hosszabb idő szükséges fizető-eszközzé történő átalakításukhoz. Ezt követően a kötelezettségeket /forrásokat/ vesszük számba, és csoportosítjuk azokat esedékességük alapján. Az eszközök és a források /kötelezettségek/ fentiek szerint történő csoportosítása jelenti az eszközök és a kötelezettségek likviditási fokozatok szerinti elrendezését /besorolását/. Az eszközök, és források likviditási fokozatok szerinti elrendezése lehetővé teszi a vállalkozás likviditásának alanyi értelemben vett meghatározását. A vállalkozás alanyi likviditása arról tájékoztat, hogy a tárgyi likviditás alapján rendelkezik-e a vállalkozás annyi mobil vagy mobilizálható eszközértékkel, amennyi az időben esedékes kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, illetve az alanyi likviditás milyen fokozatának felel meg /likviditás-felettiség, fizetőképtelenség stb./ A vállalkozás likviditása tárgyi értelemben A vállalkozás tárgyi értelemben vett likviditásának meghatározására irányuló tevékenységet az eszközök /aktívák/ likviditási fokozatokba történő besorolásával kezdjük. Az aktívákat annak figyelembevételével soroljuk egy-egy likviditási fokozatba, hogy azok valamilyen fizetőeszköz formában a kötelezettségek teljesítéséhez rendelkezésre állnak, vagy meghatározott idő szükséges azok fizetőeszközzé történő átalakításához. Minél hosszabb idő szükséges valamely eszköz fizetőeszközzé történő átalakításához, annál kedvezőtlenebbül befolyásolja a vállalkozás alanyi likviditását Likviditási fokozatok az aktíva tételeknél I. fokon likvid eszközök Ide tartoznak a készpénz, az esedékes követelések a banktól, a látra szóló betétek, a csekk és pénzutalvány követelések, a bemutatóra szóló értékpapírok, azok az értékpapírok, amelyekkel azonnali fizetések teljesíthetők. Ezeket az eszközöket teljesen mobil eszközöknek tekinthetjük. II: fokon likvid eszközök Ezek az eszközök rendelkeznek azzal a tulajdonsággal, hogy rövid időn belül mobil eszközzé tehetők. Ide tartozónak tekinthetjük többek között azokat a váltókat, amelyek lejárati ideje nem hosszabb három hónapnál (első osztályú váltó), azokat a belföldi, külföldi vevőket, akik rendszeresen a szerződésben foglalt határidőn belül teljesítik fizetési kötelezettségeiket. Elszámolás a munkavállalókkal, a visszajáró adó, az igényelt, de még nem teljesített állami támogatás, könnyen értékesíthető értékpapírok (a vezető szerepet játszó pénzpiaci és állampapírok, záloglevelek, a nem hivatalos piac részvényei), valamely árutőzsdén tőzsdeszerűen kezelt áruk. 12

13 III. fokon likvid eszközök Azok a vásárolt készletek, amelyek a megrendelésen alapuló termékek gyártásához, szolgáltatások nyújtásához kerülnek felhasználásra, a megrendelésre készült saját termelésű félkész termékek és késztermékek, azok az anyagok, áruk, amelyek iránt a piacon kereslet van, azok az adósok, akik a jó adósok kategóriájába tartoznak, de időnként késedelmesen teljesítik fizetési kötelezettségeiket, a három hónapnál hosszabb lejáratú értékpapírok. IV. fokon likvid eszközök Az ingatlanok, műszaki berendezések, gépek, járművek és azok az egyéb berendezések, és felszerelések, amelyek a piacon rendeltetésük és műszaki színvonaluk alapján értékesíthetők. A befektetett pénzügyi eszközök közül a részesedések, a hosszúlejáratú értékpapírok és bankbetétek, a vagyoni értékű jogok. V. fokon likvid eszközök Ide tartoznak az illikvid eszközök, mint például a kétes követelések, elfekvő, inkurrens készletek, rendeltetésük vagy műszaki állapotuk miatt nem értékesíthető tárgyi eszközök A kötelezettségek (passzívák) likviditási fokozatai Az aktívák (eszközök) likviditási fokozatok szerinti rendszerezését követően ahhoz, hogy az aktív és a passzív tételek között horizontális kapcsolatot teremthessünk, a passzívákat is likviditási fokozatok szerint kell rangsorolni. Az eszközök likviditási fokozatok szerinti megkülönböztetése azon a rendező elven alapul, hogy saját elhatározásból bizonyos vagyoni értékeket gyorsabban vagy lassabban alakítsanak át olyan eszközzé, amellyel fizetéseket teljesíthetnek. A passzív tételek likviditási fokozatok szerinti elrendezésénél a vállalkozáson kívüli akarat befolyásolja azt, hogy meghatározott passzívákat gyorsabban vagy lassabban tesznek esedékessé, vagy amennyiben már esedékesek, hajtsanak be. A passzívák likviditási fokozatok szerinti elrendezése során azt kell szem előtt tartani, hogy: Azok a tételek, amelyeknél összegük csökkentésének lehetősége (a kívülről történő lehívás lehetősége) fennáll, a vállalkozás likviditását csökkentik, Azok a tételek, amelyek összegét saját elhatározás alapján növelni lehet, mint például meghatározott feltételek esetén bankhitel igénybevétele, vagy ahol a követelés csökkentésének időpontja legalább részben a vállalkozás által meghatározható, mint a szállításokkal kapcsolatos adósságoknál, kedvezően, likviditást növelően hatnak, A likviditásra legveszélyesebben az azonnali fizetendő tételek hatnak, mint például a lejárt váltó, meg nem fizetett adótartozás, lejárt hitelek és szállítói követelések stb. ezek negatív likviditást jelölnek. Ezek után bemutatjuk, hogy a kötelezettségeket hogyan rendezzük el likviditási fokozatok szerint! I. azonnal esedékes kötelezettségek Itt mindenek előtt a lejárt határidejű kötelezettségeket kell szerepeltetni. Ide tartoznak továbbá azok a kötelezettségek, amelyeket kötelezettségvállalás alapján 30 napon belül teljesíteni kell. Az itt szerepeltetett kötelezettségeket az I. fokon likvid eszközökkel kell szembeállítani. II. rövidlejáratú kötelezettségek Ide kell besorolni rövidlejáratú hitelekkel, kölcsönökkel kapcsolatos adósságszolgálat esedékes részét, a költségvetést megillető befizetéseket, a társadalombiztosítással kapcsolatos kötelezettségeket, a munkabér-fizetéseket, a szállítók követeléseit, az értékpapír visszavásárlással kapcsolatos kötelezettséget, osztalék és részesedés fizetéseket. 13

14 III: később esedékes kötelezettségek A rövid és középlejáratú forgóeszköz hiteleket, a beruházásokkal kapcsolatos hiteleket, egyéb hosszúlejáratú hiteleket, kötvénykibocsátással kapcsolatos kötelezettségeket kell idetartozónak tekinteni. IV: vissza nem fizetendő passzívák Ide kell besorolni azt a jegyzett tőkét, tőketartalékot, amelyet nem kell visszafizetni, a visszafizetési kötelezettség nélkül átvett pénzeszközt, a végleges fejlesztési juttatásokat stb. A passzív tételek közül azok, amelyek visszakövetelhetetlenek és azok, amelyek hosszúlejáratúak, fordítottan viselkednek, mint az aktívak azonos tételei. Ugyanis azok az aktív tételek, amelyek fizetőeszközzé történő átváltásához hosszabb idő szükséges, vagy egyáltalán nem válthatók át, a vállalkozás likviditását rontják. Ezzel szemben a passzívák visszakövetelhetetlen és hosszúlejáratú tételei a vállalkozás likviditását javítják, méghozzá minél hosszabb lejáratúak és minél magasabb a részarányuk a mérleg összegében, annál kedvezőbben befolyásolják a vállalkozás likviditását. Feladat: Határozza meg a vállalkozás likviditását az alábbi adatok alapján: Forgóeszközök Ezer Ft-ban Kötelezettségek Ezer Ft-ban Készpénz 50 Lejárt rövidlejáratú hitel 80 Bemutatóra szóló értékpapírok 360 Lejárt adótartozás 120 Követelés vevőktől: 0-30 napon belüli napon belül esedékes hiteltartozás napon belül 70 Esedékes szállítói követelés napon belüli napon belül esedékes váltótartozás napon belüli napon belül esedékes bérfizetés napon belüli napon belül esedékes adótartozás napon túli 20 Készletek: 15 napon belül kiszállításra kerülő 300 késztermék Anyagkészlet 700 Elfekvő készlet 136 Az APEH-től ÁFA visszatérítés 30 napon belül 80 Feladat: Keressen feleletet arra, hogy a következő gazdasági események hogyan befolyásolják a pénzállomány változását, illetve hogyan hatnak a tulajdonosi tőkeérdekeltségre! Anyagbeszerzés nem készpénz ellenében 14

15 Áruértékesítés készpénz ellenében Elszámolt és kifizetett bér A vevő kiegyenlíti tartozását Kifizetés egyéb költség címén Elszámolt, de ki nem fizetett bér Rövidlejáratú hitelfelvétel Állóeszköz-beszerzés készpénz ellenében Adótartozás kiegyenlítése 3.3. Alanyi likviditás Valamely vállalkozás alanyi likviditását olyan likviditási mutatóval fejezhetjük ki, amely a likvid eszközöknek /aktíváknak/ a likvid forrásokhoz /passzívákhoz/ viszonyított arányát mutatja. likvid aktívák Likviditási mutató = likvid passzívák Likvid aktívákon a gyakorlatban az egy éven belül pénzzé tehető eszközöket /pénzeszközök, követelések a vevőktől, váltókövetelések, egyéb követelések, készletek, befektetett pénzügyi eszközök/, likvid passzívákon az egy éven belül esedékes fizetési kötelezettségeket /rövidlejáratú kötelezettségek, mint a tartozások a szállítóknak, váltótartozások, rövidlejáratú hitelek és kölcsönök, adóelszámolások egyenlege, a hosszúlejáratú hitelek adott évi törlesztései, egyéb éven belüli kötelezettségek, tartós passzívák/ kell érteni. A mutató értéke azt a sávot jelzi, amelyen belül a vállalkozás eszközeinek értéke csökkenhet anélkül, hogy nehézségei támadnának folyó fizetési kötelezettségei teljesítésében. A hazai hitelezési gyakorlatban az üzleti bankok a vállalkozás likviditását akkor tartják kielégítőnek, ha a mutató értéke kettő körül alakul. Amennyiben a mutató értéke 2, ez azt jelenti, hogy a vállalkozás kétszer annyi likvid eszközértékkel rendelkezik, mint amennyi a folyó fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. Nem következik ebből, hogy minden vállalkozásra egyaránt érvényes normáról van szó. Figyelembe véve például a forgóeszközök forgási sebességét, előfordulhat, hogy a likviditási mutató alacsonyabb értéke esetén is a vállalkozás likviditása elfogadható. Például egy kiskereskedelmi értékesítést folytató vállalkozásnál, ahol erős a napi készpénztermelés, a likviditási mutató 1 körüli értéke is elfogadható. Függhet továbbá a vállalkozás alanyi likviditásának megítélése attól is, hogy likviditási fokozat szerint milyen a likvid eszközök struktúrája. Például, ha az időben esedékes fizetések összege 100 és az I. fokon likvid eszközök értéke is 100, akkor a Likviditás i mutató = I. fokon likvid eszközök = 100 = 1 kötelezettségek = 100 Az a vállalkozás, amelynek az így számított likviditási mutatója = 1, megbízhatóbb fizetőképességgel rendelkezik, mint az a vállalkozás, amelynek likviditási mutatója például 2, de a likvid eszközök struktúrájában az I. és II. fokon likvid eszközök részaránya alacsony, mert az eszközök nagyobb része készletekben testesül meg. Ezen a felismerésen alapul a gyors teszt mutató. Gyors teszt mutató = likvid eszközök készletek folyó fizetési kötelezettségek 15

16 Amennyiben a gyors teszt mutató értéke lényegesen alacsonyabb a likvid eszközök teljes körben alapuló likviditási mutató értékénél, akkor a készletállományt kell alapos vizsgálat tárgyává tenni. Feladat: 1. Határozza meg a vállalkozás alanyi likviditási mutatóját, a kapott eredményt értékelje! 2. Állapítsa meg, hogy saját vállalkozásának milyen a tárgyi és az alanyi likviditása! 3.4. Intézkedések a likviditás megjavítására Alacsonyfokú likviditás esetén a vállalkozásnak azonnali intézkedéseket kell tennie fizetőképességének biztosítása érdekében. A vállalkozás likviditási helyzetének javítására a következő intézkedéseket teheti: A készpénz ellenében történő értékesítés fokozása, Előleg és/vagy előrefizetés elfogadása, kikötése, Intézkedések a kinnlevőségek behajtására, Váltók leszámítolása saját bankkapcsolatánál, Értékpapírok, részesedések eladása, A tevékenységhez nem szükséges tárgyi eszközök, készletek értékesítése, A beruházások visszafogása, A tőke növelése, Hitelek, kölcsönök felvétele. Az sem jó, ha a vállalkozás alanyi likviditása az indokoltnál magasabb. A túl magas likviditás is jelezhet gazdálkodási problémákat. Az indokolatlanul magas likviditás csökkentésére a vállalkozás az alábbi intézkedéseket teheti: Árengedmény ellenében a készpénzzel történő vásárlás fokozása, A magas kamatozású hitelek visszafizetése, Részesedés vásárlás, Az innovációs és a beruházási tevékenység fokozása, Átmeneti kamatozó pénzbefektetések pénzpiaci papírokba, Áttérés új, esetleg a kockázatot növelő gyártmányokra, technológiákra, stb A rentabilitás és a likviditás összefüggése A rentabilitást itt, mint a saját tőke hozamát értelmezzük. A likviditás, mint tudjuk a fizetőképességgel kapcsolatos fogalom. Rentabilitási /tőkejövedelmezőségi/ követelmény nélkül értelmetlen lenne a tőkét vállalkozásokba befektetni. Abból, hogy a tőkét a vállalkozásba befektetik és vele tőkehozadékot érnek el, nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a vállalkozás életképességére vonatkozóan. Induljunk ki abból az esetből, amikor a vállalkozás rentábilis: Mérleg Eszközök Források Befektetett eszközök 60 Saját tőke 40 Forgóeszközök Rövidlejáratú 30 pénzeszközök nélkül kötelezettségek 37 Pénzeszközök Hosszúlejáratú 10 kötelezettségek 15 Nyereség 8 Összesen: 100 Összesen:

17 A vállalkozás rövidlejáratú kötelezettségeinek teljesítéséhez nem rendelkezik elegendő pénzeszközzel. Ha a befektetett eszközeinek és/vagy forgóeszközeinek egy részét nem tudja értékesíteni, vagy további finanszírozót nem talál, annak ellenére, hogy a tőke rentabilitása 20%, fizetésképtelenné válik, esetleg tönkremegy. Más helyzet előtt állunk akkor, ha a vállalkozás mérlege a következő struktúrát mutatja. Mérleg Eszközök Források Befektetett eszközök 30 Saját tőke 65 Forgóeszközök Rövidlejáratú 20 pénzeszközök nélkül kötelezettségek 20 Pénzeszközök Hosszúlejáratú 50 kötelezettségek 15 Összesen: 100 Összesen: 100 A vállalkozás ebben az esetben szerfölött likvid, de gazdálkodása nem jövedelmező, eszközeinek jelentős részét pénzeszközökben tartja. A vállalkozás által követett pénzügyi politika könnyen azzal a veszéllyel járhat, hogy a piacon elveszti versenyképességét, mert beruházásokkal nem fejleszti technikáját, nem fordít kellő gondot az innovációra. Egy vállalkozás vezetésének mindig arra kell törekednie, hogy a két véglet /jövedelmező, de nem likvid, illetve likvid, de nem jövedelmező/ között megtalálja annak lehetőségeit, hogy úgy legyen tevékenysége jövedelmező, hogy egyidejűleg fizetőképességét is fenn tudja tartani. Erre szolgál például az alábbi eset: Mérleg Eszközök Források Befektetett eszközök 60 Saját tőke 50 Forgóeszközök Rövidlejáratú 15 pénzeszközök nélkül kötelezettségek 20 Pénzeszközök Hosszúlejáratú 25 kötelezettségek 15 Nyereség 15 Összesen: 100 Összesen: 100 Ezen a ponton a rentabilitás és a likviditás már összhangban vannak, a vállalkozás életképessége hosszabb távon is biztosítottnak látszik Dinamikus likviditás A likviditás eddig bemutatott értelmezése alapján arra kaptunk feleletet, hogy a vállalkozás egy adott naptári időpontban a fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez rendelkezik-e elegendő pénzeszközzel, illetve vannak-e olyan eszközei, amelyeket a fizetési kötelezettség esedékességének napjára pénzeszközzé tud átalakítani. A likviditásnak ez a statikus jellemzése fontos információt nyújt a vállalkozónak és a banknak is ahhoz, hogy egy adott időpontra vonatkoztatva a vállalkozás pénzügyi helyzetét megítélni képes legyen. Ugyanakkor látni kell, hogy az adott időpontot /naptári napot/ követően a vállalkozással szemben olyan esedékességek jelentkezhetnek, amelyek a fizetésképtelenség veszélyét jelenthetik. A vállalkozásnak a múltban kötött szerződéseit kell naponta teljesítenie, és a jövőre vonatkozó megkeresésekre, lehetőségekre mindig rendelkezésre kell állnia. 17

18 A likviditási helyzet statikus /egy meghatározott napon meglévő/ bemutatása mellett naponta át kell gondolni, hogy holnap milyen bevételeim lesznek, és a bevételek elegendőek-e a kiadások, a fizetési kötelezettségek teljesítéséhez. Az időpontra vonatkoztatott számítást tehát időtartam számítássá kell átalakítani. A következőkben bemutatjuk, hogyan kell egy naptári hónapra, azon belül 10 napos periódusokra a pénzforgalmi előrejelzést /dinamikus likviditási mérleget/ elkészíteni. Készpénzáramlás előrejelzés Bevételek A hónap Kifizetések napján 1. Bevételek Kifizetések munkabér társadalombiztosítás anyagvásárlás adófizetés bérleti díj szállítói számlák kiegyenlítése fűtés, világítás, telefon, telefax házipénztárból kifizetések Összes kifizetés Banki egyenleg: a dekád elején a dekád végén Pénztár egyenleg a dekád elején a dekád végén Gondolja át! 1.Hogyan tart készpénzt a vállalkozásban? Van-e kamatozó betétszámlája a banknál? Miért nincsen? 2.Mennyire szezonális a vállalkozása? Milyen készpénz gazdálkodási gondokat okoz ez Önnek? Mit tehetne a gondok enyhítése érdekében? Feladat: Saját vállalkozásának pénzforgalmi adatai alapján készítsen készpénzáramlási előrejelzést! Ehhez ellenőrizze szerződéseit, analitikus nyilvántartásait! Szükség esetén konzultáljon könyvelőjével, és adótanácsadójával! 18

19 4. A tőkeszerzés folyamata A tőke megszerzése szempontjából megkülönböztetünk olyan forrásokat, amelyeket a vállalkozás maga hoz létre, és olyan forrásokat, amelyeket a tőkepiac produkál. E felosztás alapján beszélünk "belső finanszírozás"-ról és "külső finanszírozás"-ról. A belső finanszírozás történhet a forgalmi bevételből és a vagyon átrendezése révén. A vállalkozás forgalmi bevétele a finanszírozás forrása, ha a finanszírozás Leírásokból, továbbá A nyereség visszatartása révén, és/vagy Tartalékolásokból történik. A vagyon átrendezése /a vagyon struktúrájának megváltoztatása/ akkor szolgálhat finanszírozási forrásul, ha az üzemvitelhez szükséges vagyont csökkentik, és ezáltal lekötött tőkét szabadítanak fel, vagy az üzemeltetéshez nem szükséges vagyonrészeket értékesítik. Külső finanszírozáson a pénzpiacon keresztül történő finanszírozást kell érteni. Ennek formája lehet: Részesedés finanszírozás /saját tőke megszerzése/, Idegen finanszírozás /idegen tőke megszerzése/ A belső finanszírozás módszerei A belső finanszírozás esetén a kiegészítő pénztőke a vállalkozás forgalmi folyamatából vagy/és az üzemvitelhez nem szükséges /feleslegessé vált/ vagyonrészekben lekötött pénztőke felszabadításából származik. A vállalkozás forgalmi folyamatából származó pénztőkét a gyakorlatban "saját erőből képzett tőkének" is nevezik. Ez a bruttó bevételnek azon részeiből tevődik össze, amelyek a vállalkozásnál leírási ellenérték, továbbá visszatartott nyereség, valamint hosszútávú tartalékolás formájában maradnak vissza Finanszírozás leírási bevételből A vállalkozásba befektetett tárgyi eszközök /ingatlanok, műszaki berendezések, gépek, járművek, továbbá egyéb berendezések és felszerelések, továbbiakban állóeszközök/ értéke a termelés folyamatában fokozatosan a termelési költségek között elszámolt értékcsökkenési leírás arányában megy át az új termék értékébe. Ezt az értékátadási folyamatot a költségek között elszámolt értékcsökkenési leírás /továbbiakban leírás/ közvetíti. A költségek között elszámolt leírás amennyiben a piac az árban azt elfogadja a bevételben a befektetett eszközök értékének /mint korábbi tőkebefektetési értéknek/ a visszatérülését hivatott biztosítani. Egy-egy ciklusidőn belül visszatérülő tőke nagyságát Az állóeszközök értéke és annak változása, Az állóeszközök használati ideje, és a Tőkebefektetés törlesztésének /visszanyerésének/ módszere határozza meg. Az állóeszközök értékének meghatározása A beruházás eredményeként beszerzett /létesített/ állóeszközök értékét azok beszerzési /létesítési/ költsége határozza meg. A beszerzési ár /beszerzési költség/ az a ráfordítás, amely az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében a használatba vételig /üzembe helyezésig/ felmerül. A beszerzési költség /a beszerzési ár/ részét képezi az engedményekkel csökkentett felárakkal növelt vételár, a szállítási alapozási, üzembe helyezési, a beszerzéssel kapcsolatos közvetítői költség, az eszközbeszerzéshez kapcsolódó adók és a vámköltségek. A hitellel /kölcsönnel/ megvalósuló beruházások esetében a hitel 19

20 /kölcsön/ után az üzembe helyezésig felmerült kamat, biztosítási díj ugyancsak része a beszerzési költségnek. Amennyiben a használatban lévő állóeszközökön olyan munkálatokat végeznek, amelyek eredményeként az állóeszköz visszanyeri eredeti termelőképességét vagy élettartama növekszik, rendeltetése megváltozik, e tevékenységek költségeivel az állóeszköz értékét növelni kell. Az állóeszköz értékét növelő felújítási költségek nagysága a vállalkozót döntés elé állítja. A vállalkozónak ebben az esetben azt kell mérlegelnie, hogy a termelőképességében csökkent állóeszközt felújítsa-e, vagy helyette új, korszerű termelő berendezést vásároljon. A döntéshez szükséges gazdaságossági számítás az alábbi összefüggések figyelembevételével végezhető el: M = B /Ü 1 o - F - É b - Ü / x q 1 = év A képletben: M = megtérülési ráta B 1 = az új állóeszköz beszerzési /létesítési/ költsége F = az a költség, amely akkor merülne fel, ha az állóeszközt felújítanák É b = beruházás esetén kiselejtezésre kerülő gép maradványértéke, értékesítési bevétel Ü o = a régi állóeszköz évi üzemeltetési költsége Ü 1 = az új állóeszköz évi üzemeltetési költsége q = egyenértékű gépszám. Azt fejezi ki, hogy az új termelőeszköz termelőképessége hogyan viszonylik a régi gép termelőképességéhez. A számítások elvégzése után eredményül azt kapjuk, hogy a beruházás összege /a képletben a számláló értéke/ hány év alatt térül meg az üzemeltetési költség megtakarításból. A beruházás akkor fogadható el, ha a megtérülési évek száma rövidebb, de legfeljebb egyenlő az állóeszköz gazdaságilag hasznos üzemidejénél, és az új állóeszköz termelőképességét teljes egészében hasznosítani lehet. A technikai és technológiai színvonal gyors növekedése következtében a termelésben lekötött állóeszközök struktúrája és értéke állandóan változik, a lekötött össztőkén belül értékük növekszik. Minél nagyobb a lekötött állóeszközök értéke és az azt befolyásoló technikai színvonalváltozás üteme, annál nagyobb annak kockázata, hogy az árbevételben a használati idő végére visszatérül-e a befektetett tőke és a leírásokból mikor, milyen összeg áll rendelkezésre pótló /fejlesztő/ beruházások céljára. A befektetett tőke visszatérülését és beruházásokra történő újbóli felhasználását befolyásolja továbbá az állóeszközök használati ideje Az állóeszközök használati idejének meghatározása Az állóeszközök használati idejének meghatározásánál tekintettel kell lenni a műszaki fejlődés által befolyásolt gazdasági avulásra, és az állóeszközök leterhelésével egyenes arányban változó fizikai elhasználódásra, továbbá a piaci viszonyok változására. Ha eltekintünk a technikai színvonal változásától, a használati idő felső határát a fizikai elhasználódás mértéke szabja meg. Abban az esetben, ha kizárólag a műszaki fejlődés figyelembevétele alapján állapítjuk meg az állóeszközök használati idejének felső határát, azt a termelőképesebb berendezés várható megjelenésének időpontja befolyásolja. A használati idő megállapításánál a műszaki fejlődéssel együtt járó gazdasági avulás figyelmen kívül hagyása azzal a következménnyel jár, hogy a hatékonyabb termelő berendezések megjelenésének időpontjára nem térül vissza a befektetett tőke. Ilyen esetben az állóeszköz cseréje tőkevesztéssel jár. 20

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük.

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. ESZKÖZÖK (aktívák) Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 79 260 72 655 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 10

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

Statisztikai számjel: 23024216-6420-114-01 Cégjegyzék szám: 01-10-046833. BVK Holding Zrt. MÉRLEG Eszközök (aktívák)

Statisztikai számjel: 23024216-6420-114-01 Cégjegyzék szám: 01-10-046833. BVK Holding Zrt. MÉRLEG Eszközök (aktívák) MÉRLEG Eszközök (aktívák) 01. A. Befektetett eszközök (02.+10.+18. sorok) 55 999 937-103 742 764 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK (03. - 09. sorok) 2 029-3 942 03. Alapítás- átszervezés aktivált értéke - - 04.

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

ÜZLETI TERV 2014. ÉVRE

ÜZLETI TERV 2014. ÉVRE ESZKÖZÖK (aktívák) ÜZLETI TERV 2014. ÉVRE Tervadat 2014.év 01. A. Befektetett eszközök (02.+10.+17.) 739 644 712 382 703 558 02. I. Immateriális javak (03.-09.) 15 846 12 883 23 858 03. Alapítás-átszervezés

Részletesebben

Keltezés: Budapest, 2015.március 25.

Keltezés: Budapest, 2015.március 25. 0 1 0 9 7 0 6 0 8 6 1 1 "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) 01. A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (2.+10.+18.) 193 172 0 0 88 386 281 558 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK (3.... 9.) 0 0 0 2 828 2 828 03. Alapítás-átszervezés

Részletesebben

MÉRLEG "A" változat - Eszközök (aktívák)

MÉRLEG A változat - Eszközök (aktívák) 6720 Szeged, Tisza L. krt. 24. 11090081-9329-113-06 MÉRLEG "A" változat - Eszközök (aktívák) 1 A A. Befektetett eszközök 2 151 127 0 2 605 249 2 I I. Immateriális javak 7 061 6 196 3 Alapítás-átszervezés

Részletesebben

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft a vállalkozás címe, telefonszáma 2030 Érd,

Részletesebben

Éves beszámoló 2013. december 31.

Éves beszámoló 2013. december 31. 2465481-1412-113-3 Statisztikai számjel 3-9- 126499 Cégjegyzék száma Adorján-Tex Kft. 63 Kalocsa Szent István király út 26. Éves beszámoló Keltezés: 214. április 25. 2465481-1412-113-3 1/6. oldal "A" MÉRLEG

Részletesebben

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Mérlegzárás éve 2005 o 1 - o 9-6 9 4 4 4 2 Cégjegyzék szám Mérlegzárás dátuma

Részletesebben

Nextent Informatika Zrt.

Nextent Informatika Zrt. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1 - 4 5 2 6 a vállalkozás megnevezése 1112 Budapest, Facsemete u. 1/5 a vállalkozás címe 27. évi ÉVES BESZÁMOLÓ Budapest, 28. május 6. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1

Részletesebben

Összköltség eljárással készített eredménykimutatás "A" változat

Összköltség eljárással készített eredménykimutatás A változat 31 Összköltség eljárással készített eredménykimutatás "A" változat 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 31 863-1 189 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01.+ 02.)

Részletesebben

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel Ügyfél neve Mérlegkészítés helye Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel Budapest Mérlegzárás éve 25 O 1-1 O - O 4 4 8 4 1 Cégjegyzék szám Mérlegzárás

Részletesebben

A tétel megnevezése 2007.12.31 2008.12.31. a b d d

A tétel megnevezése 2007.12.31 2008.12.31. a b d d 1.2.4.6.4.7.8.0./5.1.9.0./1.1.4/0.1. Statisztikai jel 01-10-044336 Cégjegyzék 0.1 BMSK Beruházási, Mőszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. MÉRLEG - 2008.01.01.- 2008.12.31. MÉRLEG

Részletesebben

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 2 8 4 2. Pannon-Váltó Vagyonkezelõ és Kereskedelmi Részvénytársaság

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 2 8 4 2. Pannon-Váltó Vagyonkezelõ és Kereskedelmi Részvénytársaság 1 1 1 3 7 6 6 5 7 1 2 1 1 4 1 1-1 - 4 2 8 4 2 a vállalkozás megnevezése 139 Budapest Kossuth Lajos üdülõpart 12. I/B. a vállalkozás címe, telefonszáma 22. december 31. Éves beszámoló Keltezés: Budapest,

Részletesebben

NAVIGATOR INFORMATIKA ZRT. a vállalkozás megnevezése. 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. a vállalkozás címe. 2010. december 31.

NAVIGATOR INFORMATIKA ZRT. a vállalkozás megnevezése. 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. a vállalkozás címe. 2010. december 31. 1 2 6 8 2 5 1 5 6 2 0 9 1 1 4 0 1 0 1-1 0-0 4 4 6 2 1 Cégjegyzék a a vállalkozás megnevezése 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. a vállalkozás címe 2010. december 31. Éves beoló P.H. 0.1 " A " MÉRLEG Eszközök

Részletesebben

1116 Budapest, Kalotaszeg utca 31. Éves beszámoló. Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva

1116 Budapest, Kalotaszeg utca 31. Éves beszámoló. Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva Csepeli Hőszolgáltató Kft Éves beszámoló 2013 Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) módosí- év tásai 1 A. Befektetett eszközök 268 396 255 285 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 1

Részletesebben

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8. Statisztikai számjel. Cégjegyzék száma. Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 2014. december 31.

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8. Statisztikai számjel. Cégjegyzék száma. Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 2014. december 31. 1 0 7 0 6 9 9 6 6 8 3 2 1 1 4 0 1 Statisztikai számjel 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8 Cégjegyzék száma Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság a vállalkozás megnevezése 1156 Budapest, Száraznád u. 4-6.,

Részletesebben

1. feladat. Jelölje X-el a gazdasági események hatásait! Mérlegfőösszeg. Mérlegfőösszeg. változatlan, eszközök összetétel változik

1. feladat. Jelölje X-el a gazdasági események hatásait! Mérlegfőösszeg. Mérlegfőösszeg. változatlan, eszközök összetétel változik 1. feladat Jelölje X-el a gazdasági események hatásait! Gazdasági esemény Mérlegfőösszeg nő Mérlegfőösszeg csökken Mérlegfőösszeg változatlan, eszközök összetétel változik Mérlegfőösszeg változatlan, források

Részletesebben

2014. évi. Éves beszámoló. Beszámolási időszak: 2014.01.01-2014.12.31.

2014. évi. Éves beszámoló. Beszámolási időszak: 2014.01.01-2014.12.31. 0 1-1 0-0 4 4 1 7 6 a vállalkozás megnevezése 1027 Budapest, Kapás u. 6-12. 452-5780 a vállalkozás címe, telefonszáma 2014. évi Beszámolási időszak: 2014.01.01-2014.12.31. 0 1-1 0-0 4 4 1 7 6 2 1 "A" EREDMÉNYKIMUTATÁSA

Részletesebben

Éves beszámoló. Halasi Városgazda Zrt. 13993492 3530 114 03 Statisztikai számjel Halasi Városgazda Zrt. 03-10-100381 Cégjegyzék száma 2014.12.

Éves beszámoló. Halasi Városgazda Zrt. 13993492 3530 114 03 Statisztikai számjel Halasi Városgazda Zrt. 03-10-100381 Cégjegyzék száma 2014.12. Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése: a vállalkozás címe: 6400 Kiskunhalas, Bem u.1. Éves beszámoló 2014.12.31 üzleti évről Kelt: 13993492 3530 114 03 ÉVES MÉRLEGBESZÁMOLÓ MÉRLEGE Eszközök (aktívák)/1

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

Éves beszámoló. a 2013. üzleti évről

Éves beszámoló. a 2013. üzleti évről 2 1 9 2 5 2 2 1 7 2 1 9 5 7 2 0 1 0 1-0 9-8 9 0 7 1 0 Cégjegyzék száma Statisztikai számjel a vállalkozás megnevezése KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. a vállalkozás címe, telefonszáma 1119

Részletesebben

PARKOLÓ-GAZDA Kft. Éves beszámoló. 2010. év. 8900 Zalaegerszeg, Rákóczi F. u. 10-22. 12701227-5221-113-20 Statisztikai számjel

PARKOLÓ-GAZDA Kft. Éves beszámoló. 2010. év. 8900 Zalaegerszeg, Rákóczi F. u. 10-22. 12701227-5221-113-20 Statisztikai számjel 12701227-5221-113-20 Statisztikai számjel 20-09-065082 Cégjegyzék száma PARKOLÓ-GAZDA Kft. 8900 Zalaegerszeg, Rákóczi F. u. 10-22. Éves beszámoló 2010. év Oldal 1 12701227-5221-113-20 Statisztikai számjel

Részletesebben

Tárgy : Szentes Városellátó Nkft. 2015. I. negyedéves beszámolója Témafelelős: Varga Sándor Mell. : 2015 I. negyedéves mérleg Ikt. sz.

Tárgy : Szentes Városellátó Nkft. 2015. I. negyedéves beszámolója Témafelelős: Varga Sándor Mell. : 2015 I. negyedéves mérleg Ikt. sz. Szentes Városellátó Nonprofit Kft. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Tárgy : Szentes Városellátó Nkft. 2015. I. negyedéves beszámolója Témafelelős: Varga Sándor Mell. : 2015 I. negyedéves mérleg Ikt. sz. :

Részletesebben

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1 2 0 5 2 5 8 5-6 8 1 0-1 1 4-0 1 Statisztikai szám 0 1-1 0-0 4 2 8 5 0 cégjegyzékszám XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Mérleg : - Eszközök - Források Eredmény-kimutatás

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló mérlege

Egyszerűsített éves beszámoló mérlege Egyszerűsített éves beszámoló mérlege sz A tétel megnevezése Előző Év Tárgyév 1 A Befektetett eszközök (I.+II.+III.) Ft 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK Ft 10 II. TÁRGYI ESZKÖZÖK Ft 18 III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI

Részletesebben

II. évfolyam BA. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014. I. félév

II. évfolyam BA. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014. I. félév II. évfolyam BA Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014 I. félév 1. Feladat (40 pont) Könyvelés Főkönyvi számlavázakon Eszközök Nyitó mérleg Források A. Befektetett

Részletesebben

Éves beszámoló. 2 1 1 1 4 1 4 6 9 0 0 1 5 7 1 0 1 Statisztikai számjel: 0 1 -- 0 9 -- 9 1 7 9 4 2 Cégjegyzék száma: 2011 Üzleti évről

Éves beszámoló. 2 1 1 1 4 1 4 6 9 0 0 1 5 7 1 0 1 Statisztikai számjel: 0 1 -- 0 9 -- 9 1 7 9 4 2 Cégjegyzék száma: 2011 Üzleti évről 2 1 1 1 4 1 4 6 9 0 0 1 5 7 1 0 1 Statisztikai számjel: 0 1 -- 0 9 -- 9 1 7 9 4 2 Cégjegyzék száma: A vállalkozás megnevezése: Thália Színház Nonprofit Kft A vállalkozás címe, telefonszáma: 1065 Budapest

Részletesebben

Befektetési vállalkozások 2014. évi beszámolója

Befektetési vállalkozások 2014. évi beszámolója Statisztikai jel 1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 4., Telefona: 266-9095 a vállakozás megnevezése a vállakozás címe, telefona Befektetési vállalkozások 2014. évi beolója Keltezés: Budapest, 2015. április

Részletesebben

Térségi Hulladék-Gazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság Nyíregyháza, Bokréta u. 22. Éves beszámoló mérlege - "A"

Térségi Hulladék-Gazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság Nyíregyháza, Bokréta u. 22. Éves beszámoló mérlege - A Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 13992013-2-15 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság mint Cégbíróság 15-09-071642 2007.év Térségi Hulladék-Gazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság Nyíregyháza,

Részletesebben

Befektetések üzleti gazdaságtan

Befektetések üzleti gazdaságtan Befektetések üzleti gazdaságtan Befektetés Fogalma Olyan pénzügyi műveletek, amelyek révén jelenbéli pénzt jövőbélire váltunk a nagyobb jövedelem (hozam) reményében. A vállalkozás időlegesen lemond a pénzéről,

Részletesebben

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített

Részletesebben

Forrás. Bevezetés a számvitelbe. A számvitel vagyonfelfogása. A mérleg jellemzői. A mérleg főcsoportok. Éves beszámoló mérlege AXIÓMA!

Forrás. Bevezetés a számvitelbe. A számvitel vagyonfelfogása. A mérleg jellemzői. A mérleg főcsoportok. Éves beszámoló mérlege AXIÓMA! Bevezetés a számvitelbe A vállalkozás vagyona Kettős megközelítés: A számvitel vagyonfelfogása 1. Az újratermelési folyamat melyik szakaszában van? 2. Honnan származik ez a vagyon rész? Dr. Pál Tibor Rendeltetés

Részletesebben

ÜZLETI TERV. Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. HUF Önerő mértéke

ÜZLETI TERV. Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. HUF Önerő mértéke ÜZLETI TERV Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. Vállalkozás neve Beruházás helye Igényelt kölcsön Futamidő hónap Türelmi idő hónap Új Széchenyi Beruházási

Részletesebben

Pénzügyi előirányzatok mérlege

Pénzügyi előirányzatok mérlege Remeteszőlős Község Önkormányzat 1.1. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez Pénzügyi előirányzatok mérlege 1. sz. táblázat Bevételek Ezer forintban Bevételi jogcím Eredeti előirányzat Módosított

Részletesebben

MÁK program Készült: 2010.03.03 08 óra 27 perc Központi költségvetési szervek 2009. évi beszámolója (2009.2. időszak) Intézményszintü kiiratás

MÁK program Készült: 2010.03.03 08 óra 27 perc Központi költségvetési szervek 2009. évi beszámolója (2009.2. időszak) Intézményszintü kiiratás 1.Lap 01 Könyvviteli Mérleg ezer ft állományi érték előző év tárgyév ESZKÖZÖK 1. 1.Alapítás-átszervezés aktivált értéke (1111,1121) 0 0 2. 2.Kísérleti fejlesztés aktivált értéke (1112,1122) 0 0 3. 3.Vagyoni

Részletesebben

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 12EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének

Részletesebben

A Készletek növekednek 200,- eft-tal, a Pénztár csökken 200,- eft-tal. A mérlegfőösszeg a gazdasági esemény hatására nem változik.

A Készletek növekednek 200,- eft-tal, a Pénztár csökken 200,- eft-tal. A mérlegfőösszeg a gazdasági esemény hatására nem változik. III. GYAKORLÓ FELADATOK 1. Számszerűsítse, hogy az alábbi gazdasági események mely vagyonrészekben milyen változásokat okoznak és vizsgálja a gazdasági esemény mérlegfőösszegre gyakorolt hatását! a) Árubeszerzés

Részletesebben

SAVARIA REHAB-TEAM SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ ÉS FOGLALKOZTATÁSI Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2010. évi módosított üzleti terve

SAVARIA REHAB-TEAM SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ ÉS FOGLALKOZTATÁSI Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2010. évi módosított üzleti terve SAVARIA REHAB-TEAM SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ ÉS FOGLALKOZTATÁSI Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2010. évi módosított üzleti terve 2010. évi módosított bevételi tervezet eft-ban I/1.számú melléklet 2010.

Részletesebben

Éves beszámoló mérlege - "A"

Éves beszámoló mérlege - A Cégbíróság: Baranya Megyei Bíróság mint Cégbíróság Mecseki Erdészeti Zártkörűen Működő Rt. 7623 Pécs, Rét utca 8. A gazdálkodó képviselője P.h. Mecseki Erdészeti Zrt. Oldal: 1 ESZKÖZÖK (aktívák) 01. A.

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

Tevékenység költségei

Tevékenység költségei Tevékenység költségei Kiadás, ráfordítás, költség Kiadás: minden kifizetés, amely csökkenti a pénzeszközöket Ráfordítás: A vállalkozás eredményét csökkenti. Költség: a költség a tevékenység/termelés során

Részletesebben

MÁK program Készült: 2011.03.21 12 óra 43 perc 1.Lap Önkormányzati költségvetési szervek 2010. évi beszámolója (2010.2. időszak)

MÁK program Készült: 2011.03.21 12 óra 43 perc 1.Lap Önkormányzati költségvetési szervek 2010. évi beszámolója (2010.2. időszak) 1.Lap 01 Könyvviteli Mérleg ezer ft ESZKÖZÖK 1. 1.Alapítás-átszervezés aktivált értéke (1111,1121) 0 0 2. 2.Kísérleti fejlesztés aktivált értéke (1112,1122) 0 0 3. 3.Vagyoni értékű jogok (1113,1123) 27715

Részletesebben

1. Határozza meg, hogy az alábbi eszközök közül, melyek tartoznak a befektetett, melyek a forgóeszközök közé!

1. Határozza meg, hogy az alábbi eszközök közül, melyek tartoznak a befektetett, melyek a forgóeszközök közé! GYAKORLÓ FELADATOK 1. Határozza meg, hogy az alábbi eszközök közül, melyek tartoznak a befektetett, melyek a forgóeszközök közé! 1. Üzemépületek Befektetett eszköz 2. Alapanyagok 3. 12 hónap futamidejű

Részletesebben

Mecsekerdő Zrt 0 2 1 0 0 6 0 0 9 3. ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

Mecsekerdő Zrt 0 2 1 0 0 6 0 0 9 3. ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 14EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet Kizárólag elektronikus úton nyújtható be. ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló

Részletesebben

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Társaság neve: TvNetwork Nyrt. Telefon: 890-2001 Társaság címe: 1138 Bp., Váci út 168/A Telefax: 890-1590 Ágazati besorolás: Távközlés E-mail cím: tozsde@tvnetwork.hu Beszámolási időszak: 2011.01.01-2011.06.30.

Részletesebben

Készült: 2014.09.10 09:09. Számjel. Fejezet MERLEG_R. 2014 Rendező mérleg ... a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy. ... (név)...

Készült: 2014.09.10 09:09. Számjel. Fejezet MERLEG_R. 2014 Rendező mérleg ... a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy. ... (név)... A fejezet megnevezése, székhelye:......... Irányító szerv:......... Számjel 597584 1051 01 02/00 246356 PIR-törzsszám Szektor Fejezet Címrend ÁHT A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 1067 Budapest

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

Megnevezés 2009 2010

Megnevezés 2009 2010 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Megnevezés 2007 2008

Megnevezés 2007 2008 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Megnevezés 2006 2007

Megnevezés 2006 2007 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Éves beszámoló. a 2012. üzleti évről

Éves beszámoló. a 2012. üzleti évről 2 1 9 2 5 2 2 1 7 2 1 9 5 7 2 0 1 0 1-0 9-8 9 0 7 1 0 Cégjegyzék száma Statisztikai számjel a vállalkozás megnevezése KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. a vállalkozás címe, telefonszáma 1119

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

"A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) 2008. december 31. adatok E Ft-ban El z Sorszám módosí-

A MÉRLEG Eszközök (aktívák) 2008. december 31. adatok E Ft-ban El z Sorszám módosí- 03-09-102802 11 "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) módosí- tásai 1 A. Befektetett eszközök 662702 0 702547 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 60 0 94 3 Alapítás-átszervezés aktivált értéke 4 Kísérleti fejlesztés aktivált

Részletesebben

Állítsa össze a vállalkozás cash flow-kimutatását és értékelje a kapott adatokat! Tájékoztató adatok adatok e Ft-ban

Állítsa össze a vállalkozás cash flow-kimutatását és értékelje a kapott adatokat! Tájékoztató adatok adatok e Ft-ban 1. feladat Állítsa össze a vállalkozás cash flow-kimutatását és értékelje a kapott adatokat! Tájékoztató adatok A tétel megnevezése Tárgy év Terven felüli értékcsökkenés 25 139 Egyéb ráfordítás sorból

Részletesebben

EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL A változat

EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL A változat I. Feladatcsoport Saját részvények, saját üzletrészek névértéke: 19.360.000 / 0,88 = 22.000.000 Állományváltozás = Zárókészlet Nyitókészlet 91.576.000 38.365.000 = + 53.211.000 Az állományváltozás Követel

Részletesebben

III. Mérleg. Egy Kft. alábbi leltára alapján állítsa össze a vállalkozás mérlegét!

III. Mérleg. Egy Kft. alábbi leltára alapján állítsa össze a vállalkozás mérlegét! 1. feladat (M) III. Mérleg Egy Kft. alábbi leltára alapján állítsa össze a vállalkozás mérlegét! Leltár.. év, december 31. I. Eszközök 1. Immateriális javak: Vagyoni értékű jogok 2.500.000 /külön nyilvántartás

Részletesebben

Az önkormányzat által felvett hitelállomány alakulása Lejárat és eszközök szerinti bontásban (e/ft-ban)

Az önkormányzat által felvett hitelállomány alakulása Lejárat és eszközök szerinti bontásban (e/ft-ban) ... évi költségvetéséről Az önkormányzat által felvett hitelállomány alakulása Lejárat és eszközök szerinti bontásban (e/ft-ban) 5. sz. melléklet Sorszám Felvétel Lejárat Hitel állomány december 31-én

Részletesebben

10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez

10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez 10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez A független biztosításközvetítő éves felügyeleti jelentése Éves jelentés ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA Táblakód Megnevezés Adatszolgáltató Gyakoriság Beküldési határidő

Részletesebben

MINTA TÉMAZÁRÓ 13.A VAGYON

MINTA TÉMAZÁRÓ 13.A VAGYON MINTA TÉMAZÁRÓ 13.A VAGYON 1. Definíciók Adja meg az alábbi fogalmak rövid, szakszerű leírását! Eredménytartalék: Befektetett eszköz Immateriális javak A vállalkozás vagyona: Fedezetmutató A vagyonmérleg:

Részletesebben

MINTAVIZSGASOR Bevezetés a számvitelbe tantárgyból (Megoldási idő 70 perc)

MINTAVIZSGASOR Bevezetés a számvitelbe tantárgyból (Megoldási idő 70 perc) MISKOLCI EGYETEM Név:... Gazdaságtudományi Kar Neptun kód:... Számvitel Tanszék Miskolc, 2006. ELMÉLETI KÉRDÉSEK (30 pont) MINTAVIZSGASOR Bevezetés a számvitelbe tantárgyból (Megoldási idő 70 perc) I.

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK 1. Jelölje meg mérlegcsoport mélységig, hol jelennek meg a mérlegben az alábbi tételek!

GYAKORLÓ FELADATOK 1. Jelölje meg mérlegcsoport mélységig, hol jelennek meg a mérlegben az alábbi tételek! GYAKORLÓ FELADATOK 1. Jelölje meg mérlegcsoport mélységig, hol jelennek meg a mérlegben az alábbi tételek! 1. Az igazgató által használt személygépkocsi Eszközök / Befektetett e. / Tárgyi eszközök 2. Termelő

Részletesebben

Társaságok pénzügyei kollokvium

Társaságok pénzügyei kollokvium udapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar udapesti Intézet Továbbképzési Osztály Társaságok pénzügyei kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 55 60 pont

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 11.) Határozza meg az értékpapírok fogalmát, fajtáit, főkönyvi nyilvántartásának és értékelésének szabályait! Ismertesse az értékpapírok analitikus nyilvántartását! Mutassa be az értékpapírokhoz (váltó,

Részletesebben

ÜZLETI TERV. A vállalkozás adatai. Vállalkozás/vállalkozó neve. 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve. 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője. 1.2.1.

ÜZLETI TERV. A vállalkozás adatai. Vállalkozás/vállalkozó neve. 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve. 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője. 1.2.1. ÜZLETI TERV Vállalkozás/vállalkozó neve A vállalkozás adatai 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője 1.2.1. Név 1.2.2. Születés helye és ideje.. 1.2.4. Anyja neve 1.3.

Részletesebben

2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE SVÁBHEGYI ORSZÁGOS ALLERGOLÓGIAI, IMMUNOLÓGIAI ÉS PULMONOLÓGIAI NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT 1037 BUDAPEST, BOKOR U. 17-21. 2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Budapest, 2015-05-27

Részletesebben

MÁK PF.II. program Készült: 2014.09.09 11 óra 30 perc 1.Lap Központi költségvetési szervek 2004. évi beszámolója (2004.2. idıszak)

MÁK PF.II. program Készült: 2014.09.09 11 óra 30 perc 1.Lap Központi költségvetési szervek 2004. évi beszámolója (2004.2. idıszak) MÁK PF.II. program Készült: 2014.09.09 11 óra 30 perc 1.Lap Szükített lista elölapja 2014.09.09-án 11:29:57-kor készített szőkítés szempontjai Őrlap 01, 38, 98 MÁK PF.II. program Készült: 2014.09.09 11

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

Pénzügyi terv. EMVA támogatáshoz kapcsolódó gyakorlati példán keresztül

Pénzügyi terv. EMVA támogatáshoz kapcsolódó gyakorlati példán keresztül Pénzügyi terv EMVA támogatáshoz kapcsolódó gyakorlati példán keresztül PÉNZÜGYI TERV Az egyik legfontosabb része az üzleti tervnek Legyen összhangban a szöveges üzleti tervvel - termelt termék menny. értékesített

Részletesebben

Tisztelt felhasználó! Kérjük töltse ki vállalkozása adatait: Sikeres kitöltést kívánunk! 2003. február 14.

Tisztelt felhasználó! Kérjük töltse ki vállalkozása adatait: Sikeres kitöltést kívánunk! 2003. február 14. Tisztelt felhasználó! Ön a következő Excel munkafüzetlapokon a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti kettős könyvvezetésen alapuló Éves beszámoló és Egyszerűsített éves beszámoló mérlegeit és

Részletesebben

SZÁMVITELI ALAPJAI tárgyból

SZÁMVITELI ALAPJAI tárgyból BEADANDÓ FELADAT Beadási határidő: Az első zárthelyi megírásakor hozza magával, ott kell beadnia. A zárthelyi megírásának (a félév elfogadásának) előfeltétele a beadandó feladat leadása. SZÁMVITELI ALAPJAI

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2013.év 2014.év a. b. d. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 634 459 587 900 02. 2.Állampapírok 1 959 141 1 928 700 03. a) forgatási célú 1 856

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

1. SZÁMLAOSZTÁLY: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

1. SZÁMLAOSZTÁLY: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Számlatükör 1. SZÁMLAOSZTÁLY: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 11. Immateriális javak 111 Alapításátszervezés aktivált értéke 112 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 113 Vagyon értékő jogok 114 Szellemi termékek

Részletesebben

Normál egyszerűsített éves beszámoló

Normál egyszerűsített éves beszámoló 2 4 3 9 3 1 4 6 8 3 2 5 7 2 1 3 Statisztikai számjel 1 3-9 - 1 6 4 7 1 8 Cégjegyzék száma A vállalkozás megnevezése: GTÜ Közhasznú Nonprofit Kft. A vállalkozás címe: 2217 Gomba, Bajcsy-Zsilinszky utca

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(X.1.) r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(X.1.) r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(X.1.) r e n d e l e t e az önkormányzat költségvetéséhez és a zárszámadáshoz csatolandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeinek meghatározásáról

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

Hungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31.

Hungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) Sor- A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) Tárgyév 01.

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban

Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban 2 4 7 3 4 1 9 0 4 7 5 9 1 1 3 1 0 Statisztikai számjel 1 0-0 9-0 3 4 2 7 4 3 1 Cégjegyzék száma Az üzleti év mérlegfordulónapja: 2013. 12. 31. (év, hó, nap ) Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA

Részletesebben

73OME MÉRLEG-Eszközök

73OME MÉRLEG-Eszközök Sorszám Sorkód Megnevezés 73OME MÉRLEG-Eszközök c d e f g h z 001 73OME1 ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN 10 179 214 0 10 179 214 11 041 882 0 11 041 882 E 002 73OME11 A) Befektetett eszközök 5 810 0 5 810

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló a vállalkozás megnevezése a vállalkozás címe, telefonszáma 2011 évi Egyszerűsített éves beszámoló Éves zárómérleg P.H. 1 1 Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE "A" változat ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) Időszak:

Részletesebben

Média Unió Közhasznú Alapítvány. 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

Média Unió Közhasznú Alapítvány. 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 5 5 2 1 8 1 3 3 5 5 2-1 - 4 1 adó száma 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ A mérleg főösszege: 33.740 eft; a saját tőke összege: 33.239 eft, a mérleg szerinti eredmény: 30.923

Részletesebben

Pénzügyi számvitel V. előadás. Követelések, pénzeszközök

Pénzügyi számvitel V. előadás. Követelések, pénzeszközök Pénzügyi számvitel V. előadás Követelések, pénzeszközök A követelés fogalma jogszerű teljesített elfogadott, elismert pénzben kifejezett, kifejezhető FIZETÉSI IGÉNY Tágan értelmezve A számviteli szempontból

Részletesebben

Táblatípus : 20 2007.2 éves beszámoló Készült : 2008.05.28

Táblatípus : 20 2007.2 éves beszámoló Készült : 2008.05.28 Intézmény neve: Magyar Bányászati Hivatal Év: 27 Típus: Beszámolók Táblatípus : 2 27.2 éves beszámoló Készült : 28.5.28 Fejezet: 15 Szektor: 151 Törzsz: 381 Cím,alcím: 11 Magyar Bányászati és Földtani

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI HITEL KÖLCSÖNKÉRELEM ÜZLETI TERV TÁRSAS VÁLLALKOZÁS RÉSZÉRE

ÚJ SZÉCHENYI HITEL KÖLCSÖNKÉRELEM ÜZLETI TERV TÁRSAS VÁLLALKOZÁS RÉSZÉRE ÚJ SZÉCHENYI HITEL ÜZLETI TERV TÁRSAS VÁLLALKOZÁS RÉSZÉRE CÉGADATOK Teljes név Rövid név Székhelye Telephely(ek) Postacím Telefon Cégjegyzékszám Statisztikai számjel Alapítás dátuma Tevékenység megkezdésének

Részletesebben

Pénzügyi számvitel II. előadás. Tárgyi eszközök, beruházások, immateriális javak főkönyvi elszámolása

Pénzügyi számvitel II. előadás. Tárgyi eszközök, beruházások, immateriális javak főkönyvi elszámolása Pénzügyi számvitel II. előadás Tárgyi eszközök, beruházások, immateriális javak főkönyvi elszámolása A befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök

Részletesebben

Napló S.sz. Napló T K Szöveg Érték T Érték K 1.

Napló S.sz. Napló T K Szöveg Érték T Érték K 1. Mintapéldák 1. Állapítsa meg és jelölje X-el, hogy a felsorolt fogalmak hová tartoznak! Megnevezés 1. Bankszámlán 2 évre lekötött betét 2. Eladásra vásárolt kötvény 3. Bértartozás 4. Készpénz 5. Adótartozás

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással) " A " változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m.

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással)  A  változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m. 6.) Határozza meg az eredménykimutatás célját! Ismertesse az eredmény- megállapítás módjait, az A változat szerint (összköltség és forgalmi költség eljárás)! Részletezze az egyes eredmény kategóriák tartalmát!

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához A Műegyetemi Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. (továbbiakban:

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

A FINEXT Vagyonkezelő NYRT. FÉLÉVES JELENTÉSE 2011. június 30.

A FINEXT Vagyonkezelő NYRT. FÉLÉVES JELENTÉSE 2011. június 30. A FINEXT Vagyonkezelő NYRT. FÉLÉVES JELENTÉSE 2011. június 30. 1. a Társaság cégadatai Cégnév: Finext Vagyonkezelő NyRt Székhely: 1082 Budapest, Futó u. 47-53. VI. emelet Elérhetőség: 061 266 2181 Honlap:

Részletesebben

Pénzügyi helyzet vizsgálatának módszerei Viszonyszámok, mutatók. Pénzügyi helyzet vizsgálata. IV fokozatú likviditási mérleg

Pénzügyi helyzet vizsgálatának módszerei Viszonyszámok, mutatók. Pénzügyi helyzet vizsgálata. IV fokozatú likviditási mérleg MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Pénzügyi helyzet vizsgálata Musinszki Zoltán Pénzügyi helyzet vizsgálatának módszerei Viszonyszámok,

Részletesebben

Számviteli alapfogalmak I.

Számviteli alapfogalmak I. Számviteli alapfogalmak I. 1. A számvitel fogalma: a gazdálkodás (a gazdasági tevékenység) rendszeres, szervezett, számokban kifejezett megfigyelése, mérése, feljegyzése. 2. A számvitel területei: a törvény

Részletesebben

73EA Eredménykimutatás - Fedezeti alap

73EA Eredménykimutatás - Fedezeti alap Előző évi beszámoló Tárgyévi beszámoló c d e f g h 001 73EA01 Tagok által fizetett tagdíj 1150286 0 1150286 1105814 0 1105814 002 73EA02 Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás 934065 0 934065 784303 0 784303

Részletesebben