VÁLLALATI GAZDASÁGTAN I.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÁLLALATI GAZDASÁGTAN I."

Átírás

1 1 Illés Mária VÁLLALATI GAZDASÁGTAN I. Miskolci Egyetem TÁMOP C-12/1/KONV Mi/61-60/2013. ISBN

2 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS Célkitűzések, kompetenciák, a tantárgy teljesítésének feltételei Célkitűzés Kompetenciák A tantárgy teljesítésének feltételei A kurzus I. részének tartalma Tanulási tanácsok, tudnivalók A VÁLLALATI GAZDASÁGTAN ALAPKÉRDÉSEI A fejezet tartalma Tananyag A vállalati gazdaságtan, mint tudomány A kutatás objektuma, célja, főbb területei Szóhasználat A vállalati gazdaságtan főbb irányzatai A tudomány fejlődési folyamatához kötődő irányzatok A probléma-megközelítés mód szerinti irányzatok Kutatási folyamatok, kutatási módszerek A tudományos megismerés általános folyamat-modellje A hipotetikus vállalatmodell A vállalatgazdaságtani kutatások főbb módszerei Az elméleti közgazdaságtan kutatási eredményeinek hasznosíthatósága Makro- és mikroökonómia Vállalatelméletek A vállalati gazdaságtan tanácsadási funkciója Önellenőrző kérdések A VÁLLALAT ÉS KÖRNYEZETE A fejezet tartalma Tananyag A vállalat fogalma, funkciói és céljai Gazdasági vállalkozás Vállalat A vállalat funkciói Stakeholderek Vállalati célok Cél és érdek A vállalati célok fajtái A profitmaximálási cél, és érvényesülése Vállalati környezet A vállalati környezet és fő összetevői Globalizáció Az állam és az önkormányzat szerepe Piaci környezet... 55

3 A piac fő összetevői és szereplői Belépési és kilépési korlátok Monopolhelyzetek, erőfölény, versenyszabályozás Ipari parkok, inkubátorházak Ipari parkok Inkubártorházak Önellenőrző kérdések A VÁLLALATOK TÍPUSAI, FEJLŐDÉSI TENDENCIÁI, SOKSZÍNŰ KAPCSOLATAI A fejezet tartalma Tananyag A gazdasági vállalkozások fő típusai A tevékenység jellege Méret Jogi forma Vállalkozói motiváció Sajátos vállalati formációk Franchise Koncesszió Spin-off vállalkozások Off-shore cégek Sajátos vállalkozási szerződésen alapuló tevékenységek Virtuális vállalat Fővállalkozás Konzorcium Vállalatfejlődési tendenciák Koncentrálás az alapvető képességekre Alapvető képességek Menedzseri kivásárlás Outsourcing Alapképességekre fókuszáló alapítás Hálózatosodás Vállalati növekedés, összeolvadások és felvásárlások A hosszabb távú kapcsolatok fő tartópillérei Stratégiai szövetségek Klaszterek Vállalatcsoportok A sajátos vállalati formációk, kapcsolatok és a fejlődési tendenciák összefoglaló áttekintése Önellenőrző kérdések A VÁLLALATI GAZDÁLKODÁS FOLYAMATA, ERŐFORRÁS- ÉS TŐKEIGÉNYE A fejezet tartalma Tananyag A gazdálkodás folyamata Naturáliák és értékben kifejezett mutatószámok Az üzemi körfolyamat Az inputok, a transzformáció és az outputok fő típusai Tőke, tőkestruktúra, forgási sebesség A tőke Eszközstruktúra és tőkestruktúra

4 Forgási sebesség Az anyagkészletek és a termelési készletek anyagtartalmának forgási sebessége Az állóeszközökbe fektetett tőke forgási sebessége A termelés erőforrás-igénye és tőkeszükséglete Önellenőrző kérdések KÖLTSÉGEK, KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK, ÁRAK A fejezet tartalma Tananyag A kiadás és a költség fogalmi elhatárolása A költségek képződése A költségek csoportosítása, költségstruktúrák A lineáris összköltségfüggvény és származtatott függvényei Termékköltségek Árak A kereslet és az ár összefüggése, keresleti ár Közömbösségi ár Kínálati ár Ajánlati ár Árképzési sémák Haszonkulcsos árképzés Önellenőrző kérdések FEDEZETSZÁMÍTÁS A fejezet tartalma Tananyag A fedezetszámítás klasszikus változata A kritikus termelési volumen becslése egytermékes modellben A többtermékes vállalat kritikus volumenének becslése A többlettermelés nyereségvonzatának becslése Önellenőrző kérdések Irodalomjegyzék

5 5 1. BEVEZETÉS A felsőfokú közgazdászképzés napjainkban érvényes modellje (az un. bolognai rendszer) szerint a hallgatók a tanulmányaik első évében tanulják a vállalati gazdaságtant és a mikroökonómiát. A két tárgy révén olyan tananyagokat tanulmányoznak, ahol a címszavak tekintetében jelentős átfedés mutatkozik, ámde az azonos elnevezésű kategóriák és modellek mögött különböző gazdasági tartalmak húzódnak meg. A tisztánlátás és az egyértelműség érdekében különösen szükségessé vált egy részletesebben kimunkált tudományterületi elhatárolás beiktatása a tananyagba. Az elhatárolást nem csupán a két tantárgy egy tanévben történő oktatása teszi szükségessé, hanem a két diszciplína eltérő kutatási célja, megközelítési módja és tartalma is. Ez részben a tananyag szintű tisztánlátást, részben a szakirodalomban való tájékozódási készség fejlesztését is szolgálja. Korábbi tapasztalat, hogy a már diplomához közel álló közgazdász hallgatók jelentős hányada rutinszerűen és hibásan U alakú költséggörbével ábrázolta a vállalati gyakorlatban alkalmazható egységköltségfüggvényt, holott az U költséggörbéknek a korrekt gyakorlati megszerkeszthetősége nagyon is kétséges. Viszont a mikroökonómia a maga tudományos céljainak megfelelően rendszerint U alakú költséggörbékkel végzi az elemzéseit. Meglehetős gyakorisággal fordul elő a mikroökonómia tudományos tételeinek, modelljeinek, feltételezéseinek a vállalatgazdaságtani összefüggések között történő megjelenítése is. Közülük a legjellemzőbbek: az erőforrások tetszőleges oszthatóságának feltételezése, a tőke és a költség kategóriájának egybemosása, az U alakú költségfüggvények gyakorlati alkalmazhatóságának sugallása, a teljes piaci egyensúlyt, és az erőforrásokhoz való korlátlan hozzáférés lehetőségét feltételező tételek, modellek. Mindezeknek a vállalati gazdaságtanban történő szerepeltetése eltér a vállalati gazdaságtan céljaitól, módszertani bázisától, rontja a diszciplína gyakorlati tanácsadási funkciójának kibontakozási lehetőségeit. A tananyag az első fejezetben összefoglalt elméleti-elvi megalapozást követően gyakorlatias megközelítésben dolgozza fel a fő kérdéseket. A vállalati gazdálkodás valóságát, a gazdálkodás legfőbb összefüggéseinek bemutatását helyezi előtérbe. A feldolgozás mélységénél figyelembe kellett venni az előképzettség, hiányát. Emiatt szükség volt egyfajta nagyvonalúságra, bizonyos kérdéseket csupán az utalás szintjén lehetett szerepeltetni. Ügyelni kellett arra is, hogy az egyszerűsítések ne keltsenek a valóság összefüggéseitől eltérő képzeteket. Ahol azt az előképzettségtől függő realitás megengedi, egyszerű példák szerepelnek a számszerű összefüggések és becslési eljárások lényegének bemutatására. Nem lehetett reális cél a gazdálkodási tudnivalók olyan mélységű tárgyalása, mely biztos segítséget nyújtana a gazdálkodási tudnivalók útvesztőiben való magabiztos eligazodáshoz. A közgazdászok által gyakran idézett közmondás: Az ördög a részletekben lakik. A gazdálkodási gyakorlat során a megoldandó problémák nagyvonalú áttekintése és átlátása mellett szükséges a részletek igen mély ismerete mind a probléma természetét, mind a vonatkozó jogszabályokat, mind a felhasználható módszertani bázist illetően. A vállalati gazdaságtan alapkérdéseinek tananyagszerű bemutatása világszerte a feldolgozóipari vállalatból indul ki. A konkrét gazdálkodási ismeretek tárgyalása során ez a

6 6 tananyag is ezt a koncepciót követi azzal, hogy esetenként kitér a vállalati kör egészére, illetőleg utal más nemzetgazdasági ágak vállalatainak a sajátosságaira. A vállalati gazdaságtan irodalmában sokféle megközelítési móddal, variábilis kategória-használattal és rendszerezési megoldásokkal találkozhatunk. Ezek tanulmányozása is ajánlott, segítheti a valóság többoldalú megközelítésen alapuló, elmélyültebb megismerését. Az eligazodáshoz, valamint a tudásbázis alapjainak megteremtéséhez is szükségesek a rendszerezett alapismeretek. A tananyag elsődleges célja ennek szakismereti bázisnak a megteremtése. A tananyag első változata Vállalati gazdaságtan fejezetek címmel 2004-ben készült el, és egyetemi sokszorosítású tananyag formájában került a Miskolci Egyetem hallgatóságához. Az ezt követő egy évtized alatt - kisebb-nagyobb megszakításokkal - folyamatos fejlesztés alatt állt ben, a HEFOP (Humán Erőforrás Operatív Program) keretében készült el a vállalati gazdaságtan tananyagának egy, a felsőoktatás részére ajánlás formájában közzétett részletes tematikája. (Illés Mária: Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi program. 1 ) Vélhetőleg ennek hatására találkozhatunk napjainkban olyan vállalatgazdaságtani tananyagokkal, melynek tematikája ehhez a tananyagéhoz hasonlóan épül fel. A Vállalati gazdaságtan I. a 12 fejezetre tagolódó tananyagnak az első 6 fejezetét tartalmazza CÉLKITŰZÉSEK, KOMPETENCIÁK, A TANTÁRGY TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI CÉLKITŰZÉS A tárgy célkitűzése kettős: 1. Ismeretközvetítés, mely a vállalat mibenlétének, fejlődésének, kapcsolatrendszerének, a környezettel való kölcsönhatásainak, továbbá a vállalati gazdálkodás folyamatának, fő összefüggéseinek és sajátosságainak megismertetésére irányul. 2. A vállalati gazdálkodás alapvető összefüggéseinek átlátásához, elemzéséhez, a lehetőségek kreatív újragondolásához szükséges lényeglátási képességek fejlesztése, a dinamikus szemléletmód elsajátíttatása, továbbá a gazdálkodás bonyolult összefüggésrendszereiben való eligazodási- és probléma-felismerési képességek, valamint a probléma-megoldási készségek, meggyökereztetése KOMPETENCIÁK A hallgató olyan átfogó jellegű alapismereteket sajátít el, melyek alapján átlátja a vállalat mibenlétének, típusainak, és környezetével való kölcsönhatásos fejlődésének fő kérdéseit, átfogó képet kap a vállalati gazdálkodás mibenlétéről, tőkeszükségletének 1 HEFOP Üzleti képzési ág projekt, Alapozó képzés, Üzleti modul.

7 7 meghatározó tényezőiről, a költségek és jövedelmezőség számszerűsítésének alapmódszereiről, az átfogó helyzetelemzési módszerekről, a versenyképesség, a tervezés és a stratégia mibenlétéről. Szert tesz a gazdálkodás alapfogalmainak, folyamatának és fő összefüggéseinek ismeretére. Összességében olyan átfogó és stabil gazdálkodási alapismeretekre tesz szert, melyekre a további tanulás során rá tudja építeni a mélyebb szakmai-módszertani ismereteket, tudnivalókat. A tananyag feldolgozása során fejlődnek a hallgatónak a szakmai szövegek megértésére, helyes értelmezésére vonatkozó készségei, kialakul egyfajta logikus gondolkodás a szakmai feladatok értelmezése terén; a gazdálkodás alapjainak fogalmi rendszere beépül az aktív szakmai szókincsébe. Javul áttekintő-, rendszerező és következtetési képessége A TANTÁRGY TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI A tantárgy megfelelő elsajátítása folyamatos tanulást igényel. Ehhez részt kell venni az előadásokon, melyek az élőszó erejével segítik az alapvető tudnivalók megértését, továbbá hétről-hétre felkészülten kell megjelenni a gyakorlati foglalkozásokon, melyek egy hét csúszással követik az előadások tematikáját. A gyakorlati foglalkozások többsége egy 10 perces röpdolgozat megírásával kezdődik, melynek fő funkciója az egyéni tanulás, a foglalkozásra való előzetes felkészülés ösztönzése. A röpdolgozatban szereplő feladatok általában az adott témakör végén található ellenőrző kérdésekből, azok különböző kombinációiból vagy a vonatkozó példák köréből kerülnek ki. Aláírási feltételek: a) A gyakorlati foglalkozásokon való rendszeres és aktív jelenlét. b) A röpdolgozatok osztályzatainak átlaga legalább 2,0 szintet érjen el. Vizsga: A tantárgy kollokviummal zárul, mely írásbeli és szóbeli részből áll. A szóbeli vizsga feltétele az írásbeli rész sikeres teljesítése. A szóbeli vizsgán is el kell érni legalább az elégséges szintet. A kollokviumi érdemjegy az írásbeli és a szóbeli rész egyszerű számtani átlaga szerint alakul. Ha az átlag éppen öt tizedre végződne, a felfelé, vagy lefelé kerekítés kérdését a szóbeli eredménye dönti el. Részletezés: A vizsga napján teljesítendő írásbeli dolgozat 1 órás. Két részből tevődik össze. Egyik része un. igaz-hamis állításokból, másik része példákból áll. 20 állításról egyenként kell megállapítani hogy az igaz, vagy hamis. Magyarázat nem tartozik a feladathoz. Egy állítás csak akkor minősülhet igaznak, ha az minden részletében igaz. Amennyiben az esetleges igaz részek mellett vannak hamisak is, az az egész állítást hamissá teszi. 12 helyes válaszhoz nulla pont tartozik. E felett minden jó válasz 10 pontot ér, ez alatt minden hiányzó helyes válasz 10 ponttal csökkenti a példamegoldásban elért pontszámot. (Csak a helyes válaszok számítanak. A hibás és a hiányzó válaszok azonos elbírálás alá esnek. Ezért egy válaszlehetőséget sem célszerű kihagyni.) Az öt példa mindegyikének a helyes megoldása 20 pontot ér. (Részpontokat is lehet szerezni, a megoldás szintjétől függően 5, 10 és 15 pontot.) Az elérhető maximális pontszám 180 ( = 180). Az írásbeli rész elfogadáshoz legalább 90 pont teljesítése szükséges.

8 8 Az írásbeli rész osztályozása: Összes pont Érdemjegy jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) 90 alatt elégtelen (1) A dolgozatok kijavítása és értékelése 1-1,5 órát vesz igénybe. Ez után következik a szóbeli rész. A kollokvium szóbeli része a Tételjegyzék alapján, tételhúzás szerint zajlik. Itt az értékelés legfőbb szempontjai: a témakör ismerete, a helyes szóhasználat, a problémák megértése, az összefüggések átlátása. A tétel átbeszélése után más témakörökre vonatkozó kiskérdések következnek A KURZUS I. RÉSZÉNEK TARTALMA A kurzus első részének tartalma a foglalkozások tematikája szerinti bontásban: 1. A vállalati gazdaságtan alapkérdései. A vállalati gazdaságtan, mint tananyag és mint tudomány. A kutatás objektuma, célja, főbb területei. Szóhasználat. A vállalati gazdaságtan főbb irányzatai a fejlődés folyamata és a probléma-megközelítés módja szerint. Főbb kutatási módszerek. A közgazdaságtani kutatások eredményeinek hasznosíthatósága a vállalati gazdaságtanban. A vállalati gazdaságtan tanácsadási funkciója. 2. A vállalat és környezete. A vállalat fogalma, funkciói és céljai. Stakeholderek. Cél és érdek. A vállalati célok fajtái. A profitmaximálási cél mibenléte és érvényesülésének kérdései. A vállalati környezet és fő összetevői. Globalizáció. Az állam és az önkormányzat szerepe. Piaci környezet. A piac fő összetevői és szereplői. Monopolhelyzetek, erőfölény, versenyszabályozás. Ipari parkok, inkubátorházak. 3. A vállalatok típusai, fejlődési tendenciái, sokszínű kapcsolatai. Típusok a tevékenység jellege, a vállalkozás mérete, a jogi forma és a vállalkozói motiváció szerint. Sajátos vállalati formációk (franchise, koncesszió, spin-off vállalkozások, off-shore cégek). Sajátos vállalkozási szerződésen alapuló tevékenységek (virtuális vállalat, fővállalkozás, konzorcium). Vállalatfejlődési tendenciák. Koncentrálás az alapvető képességekre (menedzseri kivásárlás, outsourcing). Hálózatosodás, összeolvadások és felvásárlások. A hosszabb távú kapcsolatok fő tartópillérei (stratégiai szövetségek, klaszterek, vállalatcsoportok). 4. A vállalati gazdálkodás folyamata, erőforrás- és tőkeigénye. Naturáliák és értékben kifejezett mutatószámok. Az üzemi körfolyamat. Az inputok, a transzformáció és az outputok fő típusai. Tőke, tőkestruktúra, forgási sebesség (a készletekbe és az állóeszközökbe fektetett tőke forgási sebessége). A termelés elsődleges erőforrásigénye és tőkeszükséglete. 5. Költségek, költségfüggvények, árak. A kiadás és a költség fogalmi elhatárolása. A költségek képződése. A költségek csoportosítása, költségstruktúrák. A lineáris összköltségfüggvény és származtatott függvényei. Termékköltségek. Árak (a kereslet és az ár összefüggése, keresleti ár; közömbösségi ár; kínálati ár; ajánlati ár; árképzési sémák; haszonkulcsos árképzés).

9 9 6. Fedezetszámítás. A fedezetszámítás klasszikus változata. A klasszikus fedezeti ábra és kategóriái. A kritikus termelési volumen becslése egytermékes modellben. A többtermékes vállalat kritikus volumenének becslése. A többlettermelés nyereségvonzatának becslése TANULÁSI TANÁCSOK, TUDNIVALÓK A tananyag gyakorlatias megközelítésben mutatja be a vállalati gazdaságtan legfontosabb és egyben legalapvetőbb kérdéseit. Elsajátítását elősegítheti az új információknak a már meglévő vállalati ismeretekhez kötése, az azokra való ráépítés. Képzeljen el egy feldolgozóipari (gyártmányokat előállító) vállalatot, akár személyes tapasztalatai, akár a televízióban, vagy az Interneten látottak alapján! Lehet ez konzervgyár, cipőgyár, csavargyár stb. Képzelje el az üzemet, ahol a termelés folyik, magát a technológiai folyamatot, ahol az ember vezérelte gépek működése, illetőleg az ember futószalag melletti munkavégzése révén az alapanyagból a folyamatos átalakító tevékenységek során kialakul a késztermék! Az üzemvezető és a művezető, akik az üzem működéséért felelősek, az irányítói, szervezési és ellenőrzési tevékenységüket részben egy fülkeszerű irodahelyiségből, részben személyes üzemi jelenlét mellett végzik. Képzelje el azt a folyamatot is, amelynek során az üzemi adminisztrátor folyamatosan regisztrálja a targoncákon beérkező anyagokat, a termelést, az összes anyagfelhasználást, a gépek működési idejét, a jelenlévő emberek létszámát az elkészült munkadarabokat, termékeket! (A regisztrálási folyamat ma már többnyire elektronikus eszközök igénybevételével folyik.) Képzelje el az iroda-épületet is, ahol az egymás melletti szobákban számítógépekkel és papírokkal körbevett emberek dolgoznak, munkájuk részeként esetenként egymással konzultálnak! ( Ebben a hónapban mennyit termeltünk? Ma hányan hiányoznak a munkából? Beérkezett-e az esedékes vevői tartozás kiegyenlítése? Mikor kezdjük a jövő évi terv összeállítását? Stb.). Továbbá képzelje el az üzletfeleket, akiktől a vállalat anyagot vásárol (ők a szállítók), s azt is, hogy a különböző anyagok beérkeznek tehergépjárművön, vonaton, esetleg csővezetéken! Az üzletfelek egy másik csoportja a vevők, akik a vállalat termékeit megvásárolják. Képzelje el a várost, és a környező településeket, ahonnan az emberek bejárnak a munkahelyükre! A műszakkezdéskor és végzéskor a dolgozók regisztrálják az érkezést, illetőleg a távozást. Továbbá ott van a helyi önkormányzat, és a többi, különböző tevékenységet folytató vállalat, akikkel célszerű formális, vagy informális kapcsolatokat ápolni. Ez így együttesen további részletekkel kiegészítve - legyen az Ön képzeletbeli bázisvállalata, és annak a szűkebb környezete. A vállalatról és környezetéről olvasottakat folyamatosan építse rá ezekre az alapokra! Majd gondoljon arra, hogy a többi termelővállalat is eléggé nagy hasonlósággal, és többékevésbé hasonló struktúrájú környezeti feltételek mellett működik! Szélesítve a képet célszerű átgondolni azoknak a vállalatoknak a sajátosságait is, melyek nem a feldolgozóipari profilban tevékenykednek. A tanácsadó vállalatok termékeihez például nem szükséges alapanyag, a technológia jobbára a fejekben zajlik. Itt a tevékenység lényege többnyire adathordozókon is megjelenik. Ettől jelentősen eltér például a növénytermesztés, ahol meghatározó jelentőségű erőforrás a termőföld, magában a termelésben (a termesztésben) biológiai folyamatok dominálnak. Stb. Bízom benne, hogy a kurzus végére egy jól jövedelmező, versenyképes vállalatot lát majd maga előtt, a maga komplex működési rendszerével és környezetével egyidejűleg. Emellett vállalatok sokaságára lesz képes értelmezni megszerzett ismereteit.

10 10 2. A VÁLLALATI GAZDASÁGTAN ALAPKÉRDÉSEI 2.1. A FEJEZET TARTALMA A vállalati gazdaságtan, mint tananyag és mint tudomány. A kutatás objektuma, célja, főbb területei. Szóhasználat. A vállalati gazdaságtan főbb irányzatai a fejlődés folyamata és a probléma-megközelítés módja szerint. Főbb kutatási módszerek. A közgazdaságtani kutatások eredményeinek hasznosíthatósága a vállalati gazdaságtanban. A vállalati gazdaságtan tanácsadási funkciója TANANYAG A vállalati gazdaságtan kifejezés jelölhet egy tudományterületet, és jelölhet tantárgyat is. Mindkét területen további elnevezésekkel is találkozhatunk. A kialakult hazai szóhasználatnak megfelelően a vállalati gazdaságtant és a vállalatgazdaságtant a tananyag azonos fogalmakként kezeli. A rendszerváltás utáni években az angol business economics tükörfordításaként megjelent az üzleti gazdaságtan elnevezés is. Noha a vállalati gazdaságtan tananyagok rendszerint a tudomány eredményeit is hasznosítják, több tekintetben eltérnek a vállalati gazdaságtantól, mint tudományos diszciplínától. A tananyagok egyrészt nem képesek lefedni a teljes tudományterületet, annak csupán a főbb kérdéseit dolgozzák fel, másrészt a tananyagok funkciója túlmutat a tudományterület fő eredményeinek megismertetésén. A tananyagoknak azon túl, hogy a vonatkozó tudományos ismereteket a hallgató előképzettségéhez igazítva kell feldolgozniuk gyakorlati szakmai tudnivalókra, szakmai fogásokra is fel kell készíteniük a hallgatóságot. Tehát a tananyagok általános gyakorlati tudnivalókat, valamint készségfejlesztési célú elemeket is tartalmaznak, és ezt a megoldást kívánja alkalmazni a jelent tananyag is. A tananyagok tematikája, mélysége és belső struktúrája általában oktatási szintekhez, az intézmények oktatási koncepcióihoz, valamint a tananyagot elsajátítók előképzettséghez igazodik. A tananyag terjedelmének és mélységének meghatározásakor a fentieken túlmenően figyelemmel kell lenni a szemeszterek szerinti oktathatóságra is, tehát arra, hogy egy szemeszter alatt el lehessen sajátítani. A vállalati gazdaságtan tananyagok tudományos vonatkozásban is jelentős eltéréseket mutathatnak. Egyrészt a tudomány állandóan fejlődik, és az új kutatási eredmények interpretálása, rendszerbe illesztése jelentős tartalmi eltérések mellett valósulhat meg, másrészt sok esetben léteznek egymással párhuzamosan futó, ámde alapjaiban eltérő irányzatok (melyek kezelésére nem célszerű egységes recepteket előírni). Mindezek szerint a jó szakmai felkészültség megfelelő szakirodalmi tájékozottságot is feltételez.

11 A VÁLLALATI GAZDASÁGTAN, MINT TUDOMÁNY A kutatás objektuma, célja, főbb területei A vállalati gazdaságtan tanulmányozásának objektuma a vállalat. Nem a maga komplexitásában ragadja meg a vállalatot, annak csupán a gazdasági oldalát vizsgálja. (Ezzel szemben a vállalati vezetőnek komplex módon kell szemlélnie a vállalatot. A gazdasági mellett a műszaki-technológiai, a szervezési és pszichológiai ismeretek is döntő jelentőséggel bírhatnak. Természetesen ez utóbbiaknak is vannak gazdasági vetületeik.) A vállalatgazdaságtani kutatások célja: tanulmányozni és feltárni a vállalati szféra gazdálkodási és gazdálkodás-módszertani összefüggéseit, törvényszerűségeit, hogy ezek megismerésével és felhasználásával is fejleszthető legyen az emberi szükségletek hatékony kielégítésének vállalati háttere. A vállalati gazdaságtan a vállalatok működését a környezeti kölcsönhatások eredményeként alakuló belső gazdasági összefüggésekre koncentrálva vizsgálja, a vállalati folyamatok és tevékenységek vállalati eredményességgel való összefüggéseit helyezve a középpontba. Absztrakciós szintje viszonylag alacsony, eredményeinek jelentős része az adott vállalat sajátosságaihoz igazítva - közvetlenül hasznosítható a vállalati gazdálkodásban. Szóhasználata összhangban van a vállalati gazdálkodás szóhasználatával. A tudományos vizsgálódás főbb területei: - a vállalatnak, mint gazdálkodó egységnek és környezetének kölcsönhatásos fejlődése, - a gazdálkodási folyamat és célszerűen alkalmazható módszerei, - a vállalati viselkedés törvényszerűségei. A vállalati gazdaságtan fent vázolt témaköre többdimenziós belső struktúrával rendelkezik. Dimenziónként is több konkrét részterület képezhető, és részterületenként sok konkrét, önállóan kutatható kérdésfelvetés adódhat. Meg kell jegyeznünk, hogy a vállalati viselkedés törvényszerűségeinek vizsgálata a vállalati gazdaságtan egyik igen lényeges, de rendkívül bonyolult területe. A nehézségek többsége abból származik, hogy a vállalati viselkedés legjellemzőbb vonásainak kialakulását a döntéshozók motivációs struktúrája határozza meg, azonban ez a motivációs struktúra a tapasztalat számára rejtett, közvetlenül nem vizsgálható. A vállalati gazdaságtan tanulmányozásának objektumát, kutatási célját és vizsgálódási területeit a fentiekhez képesti bizonyos hangsúlyeltérések mellett, de azzal nem ellenkező tartalommal - Helmuth Schmalen a következőképpen fogalmazza meg: Az üzleti gazdaságtan a gazdasági egységek folyamatait vizsgálja. A megismerés tárgyát képezi minden folyamat, mely az egyes gazdálkodó egységeknél végbemegy, ill. ezektől indul ki. Az összgazdasági folyamatoknak (pl. az adótörvény-alkotásnak) csak a gazdálkodó egységek szintjén megjelenő hatásait veszi figyelembe - mégpedig keretfeltételként -, amit azok adottnak fogadnak el; ugyanakkor azonban ezen gazdálkodó egységek reakcióit is kiváltják Megpróbál: - feltáró kutatási programokkal a gazdasági egységek folyamatainak törvényszerűségeiről elméleteket felállítani, ezeket empirikusan ellenőrizni és ezekből kiindulva (ok-okozati) magyarázó modelleket leképezni - alkalmazott (gyakorlati, normatív) kutatási programok keretében (cél-eszköz) döntési modelleket felállítani, mintegy a gyakorlati problémák megoldásának eszközeként.

12 12 A magyarázó modell tárgya lehet pl. a reklám és az ár hatása a vállalat forgalmára; a döntési modell azonban cselekvési ajánlásokat is megfogalmaz, pl. az ár és a reklám nyereség szempontjából legkedvezőbb kombinációjára Szóhasználat Bármely szakma elsajátításának és gyakorlásának alapfeltétele a szakkifejezések ismerete. A tudományos és a gyakorlati szóhasználat azonban eltérhet egymástól. Ezek egymáshoz való viszonya szakterületenként különböző. A gyakorlat számára is egyértelmű kategóriák léte, és az ennek megfelelő pontos szóhasználat számos tudományterületen alapvető jelentőségű. Különösen fontos azokon a területeken, melyek a mindennapi szakmai tevékenységhez kívánnak tudományos alaposságú támogatást, vezérfonalat nyújtani. Természetesen még ebben az összefüggésben is vannak tudományterületi különbségek. Egy művi tudományos nyelvezet például valószínűleg hasznos az orvostársadalom számára, de mindenképpen hátrányos lenne a vállalati gazdaságtan területén. Az orvosi gyógyító tevékenység ugyanis viszonylag homogén szakmai közegben zajlik, a gyakorló közgazdász viszont számos szakterület képviselőjével áll napi munkakapcsolatban. Itt tehát a gyakorlattól elszakadó tudományos nyelvezet rontaná az eredmények gyakorlatba való átültetési esélyeit. A vállalati gazdaságtan szóhasználata gyakorlat-közeli, azonban esetenként meglehetősen laza. Előfordulhat, hogy egy elnevezés többféle tartalmat takar, és az is, hogy egy adott gazdasági tartalomra többféle elnevezést alkalmaznak, sőt az is, hogy ezek egymással átfedésbe kerülnek. A megállapítás tartalmának érzékeltetésére a hozam és a bruttó nyereség példáját tekintjük át. A hozam kifejezés jelentheti valamely döntés árbevételi-, cash flow-, hozzáadott érték-, vagy nyereségvonzatát is. (Rendszerint csak a szövegkörnyezetből derül ki a konkrét jelentéstartalom.) A hozamok körén belül kötött tartalma van a nettó hozamnak, mely a bevétel és a folyó költség 3 különbségét jelöli (valamely döntéssel összefüggésben). Viszont a bevétel és a folyó költség különbsége mely a legfontosabb gazdálkodási információk egyike - többféle név alatt is szerepelhet: a nettó hozam mellett találkozhatunk a bruttó cash flow, vagy az EBITDA elnevezéssel is. Azonban nem ez az egyetlen többnevű kategória. A fix költség és a nyereség összege szintén többféle név alatt fordulhat elő az irodalomban. Nevezik fedezeti összegnek, a bruttó nyereség összegének, esetleg hozzájárulási összegnek is. A bruttó nyereség kifejezés viszont nem csupán a fix költség és nyereség összegét jelölheti, hanem bármelyiket azon kevert tartalmú mutatók közül, ahol a nyereség és a költségek valamely része egybemosódva, egy összegként jelenik meg. (A hetvenes évek hazai szakirodalmában az adózás előtti nyereség is gyakran szerepelt bruttó nyereség elnevezéssel.) A hazai szóhasználatban a tudományos szóhasználat általános problémáin túlmutató zavaró elemek is szerepelnek. A vállalati gazdaságtan szakmai szókincsének hazai alakulását korábban jelentősen befolyásolta a mindenkori hivatalos, jogszabályokban alkalmazott szóhasználat és 1989 között, az un. közvetett gazdaságirányítás rendszerében, az állami hatóságok a szabályozás keretében gyakran átnevezték a korábban már használatos kategóriákat. Az új elnevezések gyakran csupán taktikai célokat szolgáltak. 4 Az átkeresztelési gyakorlat a rendszerváltás után mérséklődött, de nem állt le. 2 Helmuth Schmalen (2002): Általános üzleti gazdaságtan. 5. old. 3 A folyó költség lényegében a költségeknek az a része, mely az adott évben jelentkezik kiadásként. 4 Egy állami apparátusban dolgozó korabeli szakember nem hivatalos nyilatkozata szerint amíg a vállalatok azzal vannak elfoglalva, hogy új kategóriák szerint megismerjék és értelmezzék a szabályozókat, nem marad energiájuk a hibák és a kijátszási lehetőségek feltárására.

13 13 Egyik jellemző eset az állóeszközözök számvitel általi átkeresztelése. Az állóeszközök (fixed assets) a vállalati gazdaságtan egyik alapvető kategóriája. A kilencvenes évekig a vállalati gazdaságtanban használatos tartalommal gyakorlatilag megegyezően - ezt használta a számvitel is. Az 1992-es számviteli törvény az állóeszközök és a beruházások kategóriáját összevonta, és e kettő együttesét átkeresztelte tárgyi eszközre. 5 A gyakorlatban a két elnevezés párhuzamosan fut. (A gazdasági elemzések során rendszerint külön kezelendők az állóeszközök és az ezek beszerzésére adott előlegek, valamint a nem befejetett beruházások.) A hivatalos szóhasználat diktátumai mellett a rendszerváltozás sajátos körülményei, és ezen belül is elsősorban az un. tükörfordítási gyakorlat térhódítása révén új lendületet vett a vállalatgazdasági kategóriák körültekintés nélküli átnevezése 6. A külföldi (ezen belül is főként az angol nyelvű) szakirodalom beáramlásával a szakfordítók igen gyakran figyelmen kívül hagyták a már rögzült hazai szóhasználatot és tükörfordítást alkalmaztak. Ennek egyik legzavaróbb példája forgótőke (working capital) kifejezéshez kötődik, melyet tükörfordításban működő tőkeként szerepeltetnek. A forgótőke és a működő tőke (capital employed) kifejezés mind az angolban, mind az eredeti (és ma is érvényes) szakszókincs szerint igen eltérő gazdasági tartalmat takar. A forgótőke (a forgóeszközök tőkeháttere) kifejezés létrejötte, a vállalati gazdálkodás kialakulásához köthető. A működő tőke a hetvenes évektől honos a hazai szaknyelvben, a vállalatokba befektetett tőkének az adóssággal csökkentett összegét, vagyis durván a vállalati saját tőkék összegét jelöli. 7 Az angol working capital kifejezésnek működő tőkeként való fordítása, majd ennek bizonyos publikációkban való meggyökeresedése kifejezetten zavart keltő tendencia. (Általános elfogadása ugyanis egyrészt azt jelentené, hogy az őshonos forgótőke elnevezést lecseréljük működő tőkére, másrészt új elnevezést kellene találni a capital employed tartalmára, mivel mintegy két évtizeden át ezt hívták működő tőkének. Mindezeken túl a fogalmak cseréje előtt keletkezett hazai forrásmunkák tanulmányozása során rendre keresztbe kellene értelmezni két fogalmat. És mindez csupán azért, mert a szakfordítók viszonylag széles rétege a vállalati gazdálkodás legalapvetőbb hazai kifejezéseit sem ismerte.) A tükörfordítási gyakorlatnak betudhatóan számos új keletű szaknyelvi kreációval találkozhatunk. Megjegyzendő, hogy a közgazdaságtan és ezen belül a mikroökonómia szóhasználata egyes meghatározó jelentőségű kategóriák esetében is - mint például a költség és a nyereség - eltér a vállalati gazdaságtan szóhasználatától től az állóeszköz kifejezés eltűnt a hazai számvitel szótárából. Noha magyarázatai alapvetően korábbi értelmezés szerinti állóeszközöket tekintik tárgyi eszköznek, a tényleges számviteli nyilvántartásban ennél kissé bővebb kör szerepel a tárgyi eszközök címszó alatt évi C. törvény a számvitelről: 26. (1) A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését. 6 A rendszerváltozással együtt járó nagyobb emberi szabadságot egyes szerzők a lazább szóhasználat (és a kevésbé konzekvens tartalmi követelmények) lehetőségeként élték meg. 7 A működő tőke angol megfelelője Capital employed: (1) all the money invested in a business or project less the money that is currently owed. (2) fixed assets plus current assets less current liabilities. (M.J. Wallace P.J. Flynn: Business English Dictionary. Sorger Kolon Ltd., old.) Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a működő tőke kifejezés a nyolcvanas évek Magyarországán elsősorban a külföldi tőkével kapcsolatosan merült fel. Ezzel függ össze, hogy egyes lexikonok lényegében helyes tartalommal ugyan, de alapvetően a külföldi tőkeként értelmezték a működő tőkét. Például: működő tőke: devizakülföldiek által pénzben, dologi formában vagy értékelhető jogként befektetett tőke, amely produktív célú kapacitás létrehozását eredményezi. (Közgazdasági kislexikon Kossuth Könyvkiadó, o.). Ezt megelőzően hasonló értelemben érinti működő tőke tartalmát a Világgazdasági kisszótár (Kossuth Könyvkiadó) 1984-es kiadása is.

14 14 A fenti példák is rámutatnak, hogy a vállalati gazdaságtan témakörének megfelelő hatékonyságú tanulmányozásához szükséges a diszciplína kategóriáinak, ezen belül is a többjelentésű kifejezéseknek, valamint a többféle elnevezéssel bíró gazdasági tartalmaknak a magabiztos ismerete A VÁLLALATI GAZDASÁGTAN FŐBB IRÁNYZATAI Mint a tudományos diszciplínáknak általában, a vállalati gazdaságtannak is különböző irányzatai azonosíthatók. A szakirodalom tanulmányozásához, a különböző irányultságú publikációk és tananyagok közötti eligazodáshoz adhat támpontokat a vállalati gazdaságtan főbb irányzatainak áttekintése. Az irányzatok különböző alapokról indulhatnak. Az alábbiakban két kiindulási pont, a tudomány fejlődésének történeti folyamata, és a problémakezelési mód szerint tekintjük át a vállalati gazdaságtan főbb irányzatait A tudomány fejlődési folyamatához kötődő irányzatok A gazdaság, a gazdálkodás és a tudományok általános fejlődésének kölcsönhatásaként fejlődött ki a vállalati gazdaságtan, mint tudományos diszciplína. A gyökerek a XVI. századig nyúlnak vissza. Az önálló diszciplínává válás a múlt század húszas éveire tehető. A fejlődés különböző szakaszaiban a vállalati gazdaságtan jellege is változott. Az egyes fejlődési szakaszokhoz tartozó jellemzőket gyakran vállalatgazdaságtani irányzatokként foglalják össze. Az irányzatként való felfogás létjogosultságát az adja, hogy egyes megközelítések párhuzamosan fejlődtek, továbbá a fejlődés során kialakult felfogásbeli jellemzők többsége valamilyen szinten máig fennmaradt, és a tudományterület további fejlődésének is alapjául szolgál. A tudomány fejlődésének folyamata szerint keletkező főbb vállalatgazdasági irányzatok bemutatása Du Plessis, Du Toit és Nortje (1981) könyvén 8 alapul. A hivatkozott könyv a vállalati gazdaságtan öt fő irányzatát, illetőleg fejlődési fokozatát különbözteti meg: 1. Ágazati vállalati gazdaságtanok. A vállalati gazdaságtan kialakulásának első szakaszát az ágazati jelleg dominanciája jellemezte. A kettős könyvvitelt eredetileg 1500 körül Paccoli, egy ferencrendi szerzetes írta le, ami alapvetően a kereskedelemre összpontosított. A francia Jacques Savary 1675-ben publikálta a kereskedelmi szervezetek és technikák leírását. A fejlődés a huszadik század elején gyorsult fel, elsősorban német és angol kereskedelem-gazdaságtani munkák megjelenésével. Rövidesen megjelentek a kereskedelmi iskolák, végül az egyetemeken a vállalatgazdasági tanszékek. Ehhez hasonlatos a pénzügytan megjelenése és térhódítása, melyen a bankárképzés alapult. A feldolgozóipari vállalatok gazdaságtanának első jelentkezése jóval későbbre tehető. Az ipari termelés növekedése, és a nagyobb méretű vállalatok megjelenése hívta életre. A huszadik század elején két mérnök, az amerikai Taylor és a francia Fayol írt a nagy feldolgozóipari vállalatok munkaszervezéséről. Ezt követően jelentek meg az angol és az amerikai irodalomban további publikációk az ipari vállalatok gazdálkodásáról, valamint az ipari termelés szervezési elveiről. 2. Funkcionális megközelítés. A második irányzat, mely a vállalati gazdálkodást funkcionális megközelítésben vizsgálja, az ágazati jellegű vállalati gazdaságtanokkal csaknem párhuzamosan fejlődött ki. Noha a kettős könyvvitel fent 8 Du Plessis, A. P., Du Toit, C. M. & Nortje, J. D. (1981): Fundamental Business Economics, o.

15 15 említett első leírása alapvetően a kereskedelemre vonatkozott, ezzel együtt is jelentős funkcióorientáltság jellemezte. Négy évszázados fejlődést követően, a huszadik század elején, a funkcionális megközelítésen alapuló vállalati gazdaságtan már igen jelentős súlyt képviselt. A Taylor által kidolgozott tudományos termelésmenedzsment egyértelműen funkcionális megközelítést alkalmazott 9. A kortárs Fayol osztotta a vállalati gazdálkodást hat funkcionális részterületre. Ezek: termelés, pénzügy, marketing, költségszámítás, munkaerő-gazdálkodás és a felső vezetés. 10 (A vállalati gazdálkodás Fayol szerinti funkcionális felosztása az utóbbi nyolcvan évben kissé átstrukturálódott. A gazdálkodás funkcionális részterületeinek bemutatása a tananyag 9. fejezetében szerepel.) Taylor és Fayol többek között az üzleti tevékenység funkcionális felosztása atyjaiként váltak ismertté. 3. Dogmatizmus. A dogmatikus irányzat receptszerű gazdálkodási tanácsok gyűjteményeként jelent meg a huszadik század kezdetén. Elsőként Németországban és Hollandiában bukkant fel. Főleg azzal foglalkozott, hogy a különböző gazdasági helyzetekben mit célszerű tenni. Az erőfeszítések arra irányultak, hogy megmutassák: hogyan és mit kell cselekednie a vállalatnak, de nem válaszoltak arra a kérdésre, hogy miért éppen az a jó megoldás. A dogmatizmussal szemben az irányadó tudományos munkák ajánlásaikat az oksági összefüggésekre alapozva dolgozzák ki. (Az oksági összefüggésektől függetlenedett, azok mellőzésével gazdálkodási tanácsokat adó szakkönyvek ma is szép számmal szerepelnek a könyvkereskedők polcain.) 4. A magánszektor vállalatainak gazdaságtana. Ez a vállalatgazdaságtani irányzat némiképpen a dogmatikus irányzat eredményeit is felhasználva Németországban és Hollandiában fejlődött ki. Itt már zárt logikai rendszerben dolgozzák fel a vállalati gazdálkodás alapkérdéseit. Támogatói az irányzat legjelentősebb eredményének azt tartják, hogy leíró módon, empirikus közelítésben, tudományos alapossággal és korrektséggel mutatja be a magánszektorbeli profit-célt és annak gazdálkodási vonzatait. Bírálói elsősorban azt vetik fel, hogy nem indokolt a magánszektor vállalatait ily mértékben elhatárolva, külön kezelni, hiszen e vállalatok gazdálkodási elveinek és módszereinek többsége a versenyszféra teljes vállalati körére általánosan is érvényes. (Mint köztudott, a versenyszférában szerepelhet állami, illetőleg önkormányzati tulajdonban lévő vállalat is. Ezek részaránya a XXI. század elejére meglehetősen lecsökkent.) 5. Egyetemes vállalati gazdaságtan. A vállalati gazdaságtant a 1920-as évektől kezdik önálló diszciplínaként kezelni (elsősorban Limperg és Polak munkássága alapján). Ettől kezdve a vállalati gazdaságtan elsősorban Hollandiában fejlődött igen erős, önálló elméleti és módszertani alapokon. Tulajdonképpen hasonló fejlődést mutat a német vállalati gazdaságtan is, azzal a sajátossággal, hogy itt az ágazati jellegű vállalati gazdaságtanok indultak rohamos fejlődésnek, úgy, mint a kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági és pénzügyi szektor vállalati gazdaságtana. 9 Taylor ( ) munkásságának része a progresszív darabbér kidolgozása is. A nagy értékű gépek és technológiai rendszerek részint célszerűtlenné, részint lehetetlenné tették a volumen túlhajszolt növelését, ezért napjainkra a progresszív darabbérrendszerek eltűntek, maga az egyszerű darabbérezés is háttérbe szorult. 10 Henry Fayol ( ) tudományos munkássága a vállalatirányítás terén is jelentős. Az ő nevéhez fűződik a vállalatvezetés funkcionális elemeinek a meghatározása is (tervezés, szervezés, utasítás, koordinálás, ellenőrzés).

16 16 Valójában a terület német és holland kutatók által folytatott kiváló művelése vezetett oda, hogy a vállalati gazdaságtan önálló tudományos diszciplínává válhatott. A világnak nincs más országa írja Du Plessis, Du Toit és Nortje hivatkozott könyve, melyben a vállalati gazdaságtan e két országéhoz hasonló fejlettséget ért volna el. A könyv szerint a német és a holland változattal egyenértékű vállalati gazdaságtan még Amerikában sem működik. A megfelelő tájékozottság igényéből kiindulva érdekesnek és tanulságosnak találhatjuk Du Plessis, Du Toit és Nortje fent idézett könyvének azt részét is, mely az Egyesült Államokban művelt vállalati gazdaságtan sajátos vonásait 11 villantja fel. E publikáció szerint az Egyesült Államokban művelt vállalati gazdaságtan főbb sajátosságai: - Jellemző a funkcionális és gyakorlat-orientált megközelítés, mely a német és holland megközelítéshez képest nagyobb multidiszciplinaritást mutat ugyan, viszont ez gyakran a tudományterületek, tudományágak alapos keveredéséhez vezet. A vállalati gazdálkodás funkcionális részterületeit feldolgozó egyes művekben (mint például a marketingben) szociológiai, pszichológiai vagy matematikai elméletek is igen gyakran gazdaságtudományi köntösben jelennek meg. Vagyis a gyakorlatorientáltság oltárán feláldozzák a tudományterületi határokat. (A tudomány művelésének fontos követelménye az elméletek, illetőleg azok felhasználásának a megkülönböztetése.) - A gazdálkodási gyakorlat jelenségei könyvekké összedolgozva jelennek meg, például Bevezetés az üzletbe címmel. A német és a holland tudományos művekkel összehasonlítva ezeknek az amerikai munkáknak a tudományos elmélyültsége alacsonyabb fokú, és nagyrészt az amerikai vállalatok gazdálkodásának gyakorlati szempontjaival foglalkoznak. - A vállalati gazdaságtan fejlődésével foglalkozó könyvek között gyakran szerepelnek igen erős elméleti alapozásúak is. Közöttük olyan címekkel találkozhatunk, mint például A vállalat elmélete és Vezetői gazdaságtan. Azonban a hivatkozott könyv szerint a német és holland vállalati gazdaságtan munkákkal összehasonlítva ezek a tudományos igénnyel megírt munkák sokkal inkább a közgazdaságtannal foglalkozók nézőpontját tükrözik, semmint a vállalati gazdaságtannal foglalkozó kutatókét. - Egy másik fejlődési irányzat a vállalatot működő rendszerként értelmezi, és mint az alrendszereivel és a környezettel való kölcsönhatásban működő rendszert vizsgálja. A vizsgálódás gyakorlat-orientáltsága magas fokú, az oksági összefüggésekben való elmélyültség hiánya miatt ez az irányzat sem feltétlenül felel meg az önálló tudományterülettől elvárt követelményrendszernek. A vállalati gazdaságtan Egyesült Államokbeli művelésének Du Plessis, Du Toit és Nortje könyvében kifejtett sajátosságai valójában a kevésbé előnyös vonásokat emelik ki. Azt is látnunk kell azonban, hogy az Egyesült Államok a vállalati gazdaságtan bizonyos részterületein határozott kutatási előnyökkel, élenjáró kutatási eredményekkel rendelkezik. Élenjár például a marketing, a versenyképesség, és a vállalati stratégia kutatásában. Mindemellett az amerikai kutatások nyelvi szempontból bizonyos helyzeti 11 A sajátosságok összegző jellegű felsorolása: 1. Functional and practice-oriented approach. 2. Elementary integrated approach to business life. 3. Theoretical but macro-economic approach. 4. Firm as an operating system. {Du Plessis, A. P., Du Toit, C. M. & Nortje, J. D old.}

17 17 előnyt is élveznek. Mivel a közgazdászok világnyelve az angol, az angolul publikált kutatási eredmények nemzetközi megismerésének, hasznosulásának bármely más nyelven történő közzétételhez képest nagyobb az esélye A probléma-megközelítés mód szerinti irányzatok A vállalati gazdaságtanban a probléma-megközelítés módja szerint két fő irányzat bontakozik ki: a leíró és a normatív vállalati gazdaságtan. A maga tiszta formájában egyik irányzat sem érvényesül, a megközelítés domináns módszere adhat alapot az egyes művek besorolásához. A leíró irányzat reáltudományi megközelítést feltételez. A kutatás alapkutatás jellegű. A valóságos helyzetre, tényekre vonatkozik az is, amiből a kutatás kiindul, és az elméleti következtetés is. Faktuális tudománynak is nevezik, mivel a tényeket tanulmányozza, és a valóságban ténylegesen működő összefüggések, törvényszerűségek feltárására, azok magyarázatára irányul. A gyakorlat szempontjából a leíró tudomány elsősorban a valóság megismerésének elősegítésére és az ismertek elmélyítésére alkalmas. A vállalati fejlődés általános és ágazati tendenciáinak, illetőleg a gazdálkodás ténylegesen alkalmazott módszereinek és leszűrhető tapasztalatainak a megismerése révén a vállalatok a maguk számára hasznosítható következtetéseket vonhatnak le. A vállalati működés tényleges sajátosságainak, jellemzőinek ismerete javíthatja az állami és önkormányzati szervek gazdaságpolitikai tevékenységének a hatékonyságát is. A normatív irányzat döntéselméleti megközelítésen alapul. A kutatás alkalmazott kutatás jellegű. A legcélszerűbb formák, módszerek kidolgozására irányul. Küszöbértékeket, normákat képez, a normateljesítési feltételek vizsgálatával foglalkozik. Természetesen ez az irányzat is a valóságból indul ki. A normatív megközelítés tudományosan megalapozott iránymutatást, tanácsot adhat a vállalatok számára a bonyolult összefüggések közepette meghozandó döntéseik során. Az egyik irányzat tehát a valóság jobb megismerését, annak dokumentálását tekinti fő céljának, a másik egyfajta gazdasági tanácsadó szerepet is felvállalva azt vizsgálja, hogy milyen körülmények között mely döntések lehetnek célravezetőbbek. A vállalati működés kérdésében például a leíró irányzat azt vizsgálja, hogy mit tesznek a vállalatok, a normatív irányzat pedig azt, hogy mit célszerű tenniük. A két irányzat egyidejűleg létezik, egymással párhuzamosan halad, s mint a fentiekben szerepelt mindkét irányzat eredményeire szükség van. A publikációk jelentős részében mindkét irányzat szerinti probléma-megközelítés szerepel. A döntésorientált megközelítésű vállalati gazdaságtan egyik markáns leágazása a vezetői gazdaságtan, mely a vállalati gazdálkodás legfontosabb kérdésköreit átfogóan és döntésorientált megközelítésben dolgozza fel KUTATÁSI FOLYAMATOK, KUTATÁSI MÓDSZEREK Kissé leegyszerűsítve abból indulhatunk ki, hogy a kutatási céltól függ, hogy milyen módon juthatunk el hozzá. A vállalatgazdasági kutatásoknak is lehetnek viszonylag egyszerű részcéljai, melyek viszonylag egyszerű módszerekkel elérhetők. Egy adott területen lévő

18 18 vállalati telephelyek száma, az ott foglalkoztatott emberek létszáma stb. a valóság tényadatainak összegyűjtése révén meghatározhatók. Az azonban, hogy milyen tényezők hatására, hogyan alakulnak a vállalati viselkedést meghatározó motivációs struktúrák, továbbá, hogy az érdekérvényesítési törekvések hogyan terelhetők a komplex hatékonyságnövelés irányába, már igen komoly felkészültséget, valóság- és módszerismeretet igénylő kutatási feladat. A valóság és a tudományos gondolat közötti kapcsolat kiindulásának iránya alapján a kutatás adott mozzanatára az indukció vagy a dedukció lehet jellemző. Az indukció 12 azt az indulást jelenti, amikor az egyes esetekből kiindulva logikai úton vonnak le következtetéseket az általános összefüggésre. A dedukció 13 alkalmazásakor az általános összefüggésekből kiindulva vonnak le következtetést az egyes esetekre, illetőleg a részletekre A tudományos megismerés általános folyamat-modellje A hipotetikus deduktív módszer nem képezi a tételes tananyag részét és a visszakérdezés tárgyát. Rövid bemutatása elsősorban a kutatási tevékenység természetének és szakaszolódásának megértését szolgálja. Egyrészt hangsúlyosan mutatja, hogy a kutatómunka különböző szakaszaiban különböző kutatási módszerek alkalmazandók. Másrészt jól láttatja, hogy a tudományos kutatás kollektív tevékenység. Az eredményeket publikálni kell, s így a kutatómunkába folyamatosan újabb kutatók kapcsolódhatnak be. Harmadrészt az ismertetés egyfajta hiánypótló szerepet is betölt. Igen gyakran előfordul a hipotetikus deduktív módszerre való szakirodalmi hivatkozás, viszont magának a módszernek az ismertetése meglehetősen ritkán fordul elő. A valóság törvényszerű összefüggéseinek megsejtésétől a tudományos törvény megfogalmazásáig vezető utat a tudósok gyakran ösztönösen járják be, a sok-sok mellékvágányra futás gyötrelmével és az újrakezdés optimizmusával egyetemben. Minél bonyolultabb probléma törvényszerűségeit kutatják, annál szélesebb alapokon nyugvó bizonyítás szükséges arra vonatkozólag, hogy a megfogalmazott törvény igaz. Egy-egy tudósnak csak ritkán adatik meg az a sikerélmény, hogy egy-egy bonyolult probléma törvényszerű összefüggésének megsejtésétől a törvényszerűség bizonyításáig tartó utat egymaga bejárhassa. A kutatás egy-egy fázisába a tudóstársadalom érdeklődő tagjai bekapcsolódhatnak, az elért eredményeket vita tárgyává tehetik, a félbehagyott folyamatokat befejezhetik. A vállalatra vonatkozó tudományos törvények és törvényszerűségek tekintettel arra, hogy a vállalat és környezete állandó változásban van csak adott feltételrendszer mellett tárhatók fel, és csak az adott feltételek érvényessége mellett értelmezhetők. A tudományos megismerés általános folyamat-modellje minden tudományterületen érvényesül. Ennek tudatosításával az eltérő tudományterületek kölcsönösen meríthetnek egymás tapasztalataiból, melynek révén gyorsítható a tudomány általános fejlődése is. A tudományos törvények feltárására vonatkozó tevékenység általános folyamatát a hipotetikus 12 Induktív (a tudományos kutatásban): az egyesből az általánosra következtés módszerét alkalmazó. 13 Deduktív (a tudományos kutatásban): következtető, levezető, az általánosból az egyesre, illetőleg a részletekre következtetés módszerét használó.

19 19 deduktív módszer írja le. Itelszon szerint ez a folyamat sematikusan hat fő szakaszra osztható Feltevés. A tapasztalatok, és a tudomány által felhalmozott tudás birtokában a kutató arra a feltevésre jut, hogy a tanulmányozott területen meghatározott feltételek mellett bizonyos törvényszerű összefüggések állnak fenn. 2. Szervezett megfigyelések. A kutató megkeresi (vagy megteremti) azokat a körülményeket, ahol tudatosan, a feltevés szerinti törvényszerű összefüggésre koncentrálva vizsgálhatja annak érvényesülését. 3. Hipotézis. A szervezett megfigyelések során összegyűjtött információkat egybeveti a keresett törvényszerűség érvényességi formájáról, tárgyairól és érvényesülési feltételeiről alkotott feltevéseivel. Ha a kapott eredmények minden esetben, kivétel nélkül elég jól egyeznek a feltevéssel, akkor a kiinduló feltevés hipotézissé érik. Ezzel a tiszta induktív módszer lehetőségei le is zárulnak. 4. Kritikai következtetés. A törvényszerűség létét alátámasztó példák sokasága sem nyújthat biztosítékot arra, hogy ne lenne a vizsgált valóságnak olyan szelete, olyan példája is, mely kihúzza a hipotézis valóságtartalma alól a táptalajt. Ezért meg kell keresni az ellenőrzésnek azt a lehetőségét, melynek során a kutató kimozdul az adott vizsgálódás tényeinek szűkebb köréből, és a megsejtett, majd hipotézissel igazolt törvényszerűség hatását kivetíti a valóság egy másik területére, ahol bizonyos események bekövetkezésére csak akkor lehet számítani, ha a hipotézis igaz összefüggést tartalmaz. Tehát a vizsgálatba olyan új területet kell bevonni, ahol a jelenségek alakulása csak akkor egyezhet meg az előre megjósolttal, ha a hipotézis igaz összefüggést tartalmaz Döntő kísérlet. Az ötödik lépés a kritikai következtetés teljesülését vizsgálja. Döntő kísérletnek nevezik, holott a vizsgálat nem feltétlenül kísérletes tevékenység. Elvégzésére a különböző kutatási területeken különböző lehetőségek nyílnak. Egyes esetekben a kritikai következtetés bekövetkezése természetben felkutatható, más esetekben mesterségesen előállíthatók azok a feltételek, melyek mellett az ellenőrzés elvégezhető. A társadalomtudományokban a feltételek jelentős változására bekövetkező fejlődési irány is értelmezhető döntő kísérletként. A döntő kísérlet esetleg évtizedekig tartó várakozást is igényelhet. Ha a hipotézis helyesen tükrözi a valóság valamely törvényét, akkor az általa megjósolt jelenségek és folyamatok, valamint ezek kapcsolatai és viszonyai előbb vagy utóbb feltárulnak. A hibás hipotézis előbb-utóbb összeomlik, bármennyire valószínűnek látszik is egy időpontban annak igaz volta. 6. A tudományos törvény megfogalmazása. A döntő kísérlet eredményeit abból a szempontból kell igen részletes elemzés tárgyává tenni, hogy ténylegesen megvannake bennük a hipotézissel megjósolt jelenségek és kapcsolatok. Ha az eredmények összhangban vannak az előre megjósolttal, a hipotézis tudományos törvénnyé válik A hipotetikus vállalatmodell A korábbiak értelmében a vállalati gazdaságtan kutatásának célterülete a vállalat gazdasági oldala. Alapigazság, hogy nem lehet minden témakör, résztéma megkutatása előtt tudományos vizsgálat tárgyává tenni magát a vállalatot is. Ebből következően a vállalati 14 L. B. Itelszon a pedagógiai tudományok kutatója. Több műve is megjelent magyar nyelven. A hipotetikus deduktív módszer ismertetése megtalálható a szerző Matematikai és kibernetikai módszerek a pedagógiában c. munkájában. (Tankönyvkiadó, oldal.) 15 A kritikai következtetések jellemző példájaként Itelszon többek között megemlíti Mengyelejev jóslatát az új, addig nem ismert kémiai elemekről, mely az elemek atomsúlya és kémiai sajátosságaik közötti összefüggésekről alkotott hipotézis alapján kellett, hogy létezzenek.

20 20 gazdaságtan a vizsgálatait és a kérdésfeltevéseit rendszerint egy hipotetikus vállalatmodellre alapozva végzi. Nem absztrakt, hanem hipotetikus modellről van szó. Mi lehet a különbség az absztrakt vállalatmodell és egy hipotetikus vállalatmodell között? A különbség a valóságos absztrakció és a hipotézis különbsége alapján határozható meg. A tudományos kutatás rendszerint valóságos absztrakciókra épül. Az absztrakció lényegében elvonatkoztatást jelent, tehát a vizsgált téma szempontjából kevésbé lényeges kérdésektől elvonatkoztatva folyik a kutatás. Minél több kérdéstől vonatkoztatnak el, annál magasabb fokú, illetőleg magasabb szintű az absztrakció. A magas szintű absztrakcióról a jelentősebb elvonatkoztatások fokozatos feloldása révén lehet visszajutni a vállalati gazdálkodás bonyolult valóságához. A gazdálkodás feltételeire, folyamatára és szervezeteire vonatkozó magas szintű absztrakciót elsősorban a mikroökonómia és a vállalatelméletek alkalmazzák. Az absztrakciós szintek magassága és a fizikai magasság között található bizonyos párhuzam. Minél magasabbra emelkedünk, annál messzebbre ellátunk, annál nagyobb területről lehet egy átfogó képünk. A magasságok között nincsenek éles határvonallal meghúzható szakaszok, folyamatosan olvadnak egymásba. A részletek is folyamatosan halványodnak és tűnnek el az emelkedés folyamatába ágyazódva. A tájékozódáshoz szükségünk van a messzelátás révén megszerezhető tájékozódás lehetőségére, továbbá az is szükséges, hogy a valóság talaján álljunk, és igen alaposan ismerjük a rögvalóságot. Ez utóbbi jelentőségét az adja, hogy bármit teszünk is, az részleteiben, igen apró elemekből építkezve valósul meg, miközben magát a valóságot is folyamatosan módosítja. Mint a korábbiakban szerepelt, a vállalati gazdaságtan általános absztrakciós szintje viszonylag alacsony. Valóságos vállalatokat, valóságos működésük és valóságos működési feltételrendszerük szerint vizsgál. Rendszerint csupán a vizsgálat körébe bevont vállalatok egyedi sajátosságaitól vonatkoztat el. Viszont a környezetével kölcsönhatásban álló vállalat maga is és a környezet is állandó változásban van, mely változások tudományos alaposságú, komplex, és naprakész nyomon-követése nem oldható meg. Ez teszi szükségessé a hipotetikus modell többnyire hallgatólagos alkalmazását. A hipotetikus modell valójában hipotézisen alapuló modellt jelent. A különböző résztémák kutatása során feltételezik, hogy a vállalatnak az adott kutatásban nem érintett összefüggésrendszere azonos azzal, ami a szakmai köztudatban szerepel. Itt tehát nem az a fő kérdés, hogy a vállalati összefüggésrendszer kevésbé lényeges elemeitől elvonatkoztatunk, mint az absztrakció során, hanem az, hogy az összefüggésrendszer nem vizsgált elemeit adottnak, ismertnek, és érvényesnek tételezzük fel. Ez a vállalati gazdaságtan különböző részterületei megkutatottságának egyenetlenségeiből, illetőleg a kutatást végzők eltérő szakismereti szintjéből következően bizonyos hibalehetőséget is magában hord. A vállalatban és környezetében végbemenő változások tudományos igényű feltárása és szakmai közvélemény elé bocsátása a hipotetikus vállalatmodellt is fokozatosan módosítja. (Fentiek alapján belátható, hogy a hipotézis erősebb az egyszerű feltételezésnél. A használatos vállalatmodell azért hipotetikus, és nem egyszerűen feltételezett, mert a vállalatról szóló publikációk többsége előbbre jár az egyszerű feltételezések közlésénél.) A vállalatgazdaságtani kutatások főbb módszerei A vállalati gazdaságtan témakörében folyó kutatások a társadalomtudományok más ágazataiban használatos kutatási módszerek nagy hányadát alkalmazzák. A különböző

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Számvitel alapjai. c. tárgy tanulmányozásához

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Számvitel alapjai. c. tárgy tanulmányozásához SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Számvitel alapjai c. tárgy tanulmányozásához Felsőoktatási szakképzés Gazdaságinformatikus szak Levelező tagozat 2016/2017. tanév I. félév A tantárgy rövid

Részletesebben

MÉRLEG- ÉS EREDMÉNYELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához

MÉRLEG- ÉS EREDMÉNYELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 469-6798 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZAT MÉRLEG- ÉS EREDMÉNYELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához Gazdálkodási és menedzsment szak Statisztikus

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ HUMÁNGAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ HUMÁNGAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 383-8480 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 III. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ HUMÁNGAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT Humán kontrolling c. tárgy tanulmányozásához 2014/2015.tanév

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI

VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI Budapest, 2007 Szerző: Illés Ivánné Belső lektor: Dr. Szebellédi István BGF-PSZFK Intézeti Tanszékvezető Főiskolai Docens ISBN 978 963 638 221 6 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Teljesítmény és erőforrás elemzés. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Teljesítmény és erőforrás elemzés. tanulmányokhoz IV. évfolyam PSZ Számvitel szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Teljesítmény és erőforrás elemzés tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Teljesítmény és

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Tantárgyi útmutató

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Tantárgyi útmutató Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest Számvitel mesterszak Tantárgyi útmutató 1 Tantárgy megnevezése: HALADÓ VEZETŐI SZÁMVITEL Tantárgy kódja: Tanterv szerinti óraszám:

Részletesebben

GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA

GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA Budapest, 2011 Szerzõ: Gyulai László fõiskolai docens TÁMOP pályázati lektor: Dr. Fazakas Gergely egyetemi adjunktus ISBN 978 963 638 380 0

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET. SZÁMVITEL I. Accounting I.

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET. SZÁMVITEL I. Accounting I. SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET SZÁMVITEL I. Accounting I. Tantárgyi tájékoztató Érvényes az 2003/2004. tanévtől Előadó: Koncsárné

Részletesebben

SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Komplex elemzés. Pénzügy és számvitel alapszak Nappali tagozat 2015/2016. tanév II.

SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Komplex elemzés. Pénzügy és számvitel alapszak Nappali tagozat 2015/2016. tanév II. TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Komplex elemzés Pénzügy és számvitel alapszak Nappali tagozat 2015/2016. tanév II. félév A tantárgy rövid bemutatása: A Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karán meghatározó

Részletesebben

KOMPLEX ELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához

KOMPLEX ELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 469-6683 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZAT KOMPLEX ELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL szak hallgatói részére 2014/2015.tanév

Részletesebben

Pénzügyi számvitel 1.

Pénzügyi számvitel 1. TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Pénzügyi számvitel 1. Pénzügyi és számviteli felsőoktatási szakképzés Államháztartási szakirány Nonprofit szakirány Pénzintézeti szakirány Vállalkozási szakirány Nappali tagozat 2015/2016.

Részletesebben

Vezetői és humán számvitel

Vezetői és humán számvitel SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK Emberi erőforrások felsőoktatási szakképzés (I.) ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZAT Vezetői és humán számvitel c. tárgy tanulmányozásához 2016/2017. tanév II. félév

Részletesebben

II. évfolyam BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Számvitel alapjai. 2012/2013 I. félév

II. évfolyam BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Számvitel alapjai. 2012/2013 I. félév II. évfolyam BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Számvitel alapjai 2012/2013 I. félév Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése Számvitel alapjai Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Üzleti alapozó modul része Kontaktórák

Részletesebben

KÖZGAZDASÁG ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA. Emelt szint. 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont

KÖZGAZDASÁG ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA. Emelt szint. 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont KÖZGAZDASÁG ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök A vizsgázó biztosítja A vizsgabizottságot

Részletesebben

Stratégiai és Üzleti Tervezés

Stratégiai és Üzleti Tervezés Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 06-1-383-8480 Cím: Budapest 72. Pf.: 35. 1426 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZAT Stratégiai és Üzleti Tervezés c. tárgy tanulmányozásához 2013/2014.tanév I. félév 1 A tantárgy

Részletesebben

TANSZÉKI TÁJÉKOZTATÓ a KONTROLLING tantárgyhoz

TANSZÉKI TÁJÉKOZTATÓ a KONTROLLING tantárgyhoz TANSZÉKI TÁJÉKOZTATÓ a KONTROLLING tantárgyhoz Nappali tagozat Pénzügy és számvitel szak Budapest, 2015. február A TANTÁRGY OKTATÁSÁNAK CÉLJA A tantárgy oktatásának célja az alkalmazott számviteli eljárásokból

Részletesebben

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK EGYETE SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK. MESTER PÉNZÜGY és SZÁMVITEL (VEZETŐI SZÁMVITEL) SZAK

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK EGYETE SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK. MESTER PÉNZÜGY és SZÁMVITEL (VEZETŐI SZÁMVITEL) SZAK PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK EGYETE SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK MESTER PÉNZÜGY és SZÁMVITEL (VEZETŐI SZÁMVITEL) SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT Tantárgyi útmutató 2016/2017. I. félév Tantárgyi

Részletesebben

Bevezetés a számvitelbe

Bevezetés a számvitelbe SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Bevezetés a számvitelbe Pénzügy számvitel alapszak Gazdálkodás-menedzsment alapszak Távoktatás tagozat 2016/2017. tanév I. félév 1 Tantárgy megnevezése Bevezetés

Részletesebben

Bér- és munkaügyi elszámolások

Bér- és munkaügyi elszámolások SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK Emberi erőforrások felsőoktatási szakképzés személyügyi szakirány (II.) ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZAT Bér- és munkaügyi elszámolások c. tárgy tanulmányozásához

Részletesebben

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata:

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: 1. Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: - A szükséglet, az igény, a kereslet és kínálat összefüggései - A piac fogalma és alapösszefüggései - A piacok résztvevői

Részletesebben

Bevezetés a számvitelbe

Bevezetés a számvitelbe II. évfolyam BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Bevezetés a számvitelbe 2013/2014 I. félév Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése Bevezetés a számvitelbe Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Üzleti alapozó modul

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

a) Jellemezze a divizionális szervezetet! Mik a divíziók alapfeladatai? b) Mi a különbség költséghely és költségközpont (cost center) között?

a) Jellemezze a divizionális szervezetet! Mik a divíziók alapfeladatai? b) Mi a különbség költséghely és költségközpont (cost center) között? a) Jellemezze a divizionális szervezetet! Mik a divíziók alapfeladatai? b) Mi a különbség költséghely és költségközpont (cost center) között? c) Mutassa be a jövedelmezőség mérésére használt fontosabb

Részletesebben

A pénzügyek jelentősége

A pénzügyek jelentősége Pénzügyek alapjai A pénzügyi rendszer fogalma, funkciói, elemei, folyamatai és struktúrái és alrendszerei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi docens vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Számvitel 2. Gazdaságinformatikus alapszak Nappali tagozat 2015/2016. tanév II. félév

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Számvitel 2. Gazdaságinformatikus alapszak Nappali tagozat 2015/2016. tanév II. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Számvitel 2 Gazdaságinformatikus alapszak Nappali tagozat 2015/2016. tanév II. félév A tantárgy rövid bemutatása: A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karán

Részletesebben

Stratégiai és Üzleti Tervezés

Stratégiai és Üzleti Tervezés Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 06-1-383-8480 Cím: Budapest 72. Pf.: 35. 1426 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZAT Stratégiai és Üzleti Tervezés c. tárgy tanulmányozásához 2014/2015.tanév II. félév 1 A

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. A civil (nonprofit) szervezetek számviteli sajátosságai tantárgy tanulmányozásához. Nappali tagozat. 2013/2014. tanév II.

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. A civil (nonprofit) szervezetek számviteli sajátosságai tantárgy tanulmányozásához. Nappali tagozat. 2013/2014. tanév II. SZÁMVITELI TANSZÉK : 469-66-98 Budapest TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ A civil (nonprofit) szervezetek számviteli sajátosságai tantárgy tanulmányozásához Nappali tagozat 2013/2014. tanév II. félév A tárgy oktatásának

Részletesebben

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Budapest, 2009 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos (1.-4. és 6. fejezetek) Dr. Pucsek József (5. fejezet) Lektorálta: Dr. Bíró Tibor ISBN 978 963 638 291

Részletesebben

KERESKEDELEM ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA. Emelt szint. 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont.

KERESKEDELEM ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA. Emelt szint. 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont. KERESKEDELEM ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Emelt szint 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök A vizsgázó biztosítja A vizsgabizottságot

Részletesebben

Éves beszámoló összeállítása és elemzése

Éves beszámoló összeállítása és elemzése Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Éves beszámoló összeállítása és elemzése VII. előadás Vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet elemzése

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Teljesítmény és erőforrás controlling

Teljesítmény és erőforrás controlling IV. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Teljesítmény és erőforrás controlling 2012/2013 2. félév Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Kontaktórák száma: Teljesítmény

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

Éves beszámoló. készíthet. jövedelmezõség hatékonyság

Éves beszámoló. készíthet. jövedelmezõség hatékonyság MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Éves elemzése Vagyoni helyzet elemzése Pénzügyi helyzet elemzése Jövedelmezõségi helyzet elemzése

Részletesebben

A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN. Középszint. Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN. Középszint. Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA VENDÉGLÁTÓIPARi ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN A vizsga részei Középszint 120 perc 100 pont 15 perc A vizsgán használható segédeszközök Középszint Szöveges adatok

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Külgazdasági üzletkötő Kereskedelmi menedzser Nemzetközi szállítmányozási és Kereskedelmi menedzser

Külgazdasági üzletkötő Kereskedelmi menedzser Nemzetközi szállítmányozási és Kereskedelmi menedzser A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Stratégiai és üzleti tervezés

Stratégiai és üzleti tervezés PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 IV. évfolyam Gazdálkodás és menedzsment TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Stratégiai és üzleti tervezés 2013/2014. I. félév Tantárgy

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Blumné Bán Erika Kresalek Péter. Példatár és feladatgyûjtemény a vállalati tevékenységek elemzésének módszertani alapjaihoz

Blumné Bán Erika Kresalek Péter. Példatár és feladatgyûjtemény a vállalati tevékenységek elemzésének módszertani alapjaihoz Blumné Bán Erika Kresalek Péter Példatár és feladatgyûjtemény a vállalati tevékenységek elemzésének módszertani alapjaihoz Blumné Bán Erika Kresalek Péter Példatár és feladatgyûjtemény a vállalati tevékenységek

Részletesebben

Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete

Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete 1. Általános kiegészítések 1.1.A gazdálkodó bemutatása 1.1.1. A gazdálkodó főbb adatai - Székhely: - Internetes honlap címe: (ha a beszámolót a honlapon is közzéteszi) - Működési forma: Társasdalmi Rgyesület

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Konszern számvitel alapjai. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Konszern számvitel alapjai. tanulmányokhoz III. évfolyam pénzügy-számvitel specializáció (szakirány) BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Konszern számvitel alapjai tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Konszern

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Logisztika. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Logisztika. tanulmányokhoz IV. évfolyam Gazdálkodási és Menedzsment Szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Logisztika tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016 Tanév I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Logisztika Tárgy Neptun kódja: LOGI1K0MPZC

Részletesebben

A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: Vállalkozásfejlesztés MSc szak A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik nemzetközi összehasonlításban is versenyképes, korszerű és magas színvonalú elsajátított elméleti és módszertani ismeretanyag

Részletesebben

Pénzügyi kimutatások elemzése Tantárgyi útmutató

Pénzügyi kimutatások elemzése Tantárgyi útmutató Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Budapest Számvitel mesterszak Pénzügy mesterszak Nappali tagozat Pénzügyi kimutatások elemzése Tantárgyi útmutató 2012/2013 II. félév 1 Tantárgy

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1968-06 Gazdálkodási feladatok A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A vállalkozások létesítésével,

Részletesebben

Fontosabb tudnivalók. Számonkérés és értékelés 2013.02.13. Kis- és középvállalkozások finanszírozása

Fontosabb tudnivalók. Számonkérés és értékelés 2013.02.13. Kis- és középvállalkozások finanszírozása Kis- és középvállalkozások finanszírozása Fazekas Tamás 1. és 2. szeminárium 2012/13. tavaszi félév Fontosabb tudnivalók! E-mail: fazekast@szolf.hu! Van honlap: www.szolfkgt.uw.hu! Van tematika (érdemes

Részletesebben

Suliprogram. Vizsgakövetelmények

Suliprogram. Vizsgakövetelmények Suliprogram Vizsgakövetelmények az Egységes Európai Gazdasági Oklevél - EBC*L (angolul: European Business Competence* License, németül: Wirtschaftsführerschein ) vizsgához 2006. TÉMAKÖR: Mérleg összeállítás

Részletesebben

Esszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6.

Esszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6. Esszéírás 1X1 Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes 2016. január 6. Mi az esszé? Az esszé a francia essay (=próba, próbálkozás) szóból ered. Eredetileg rövid terjedelmű

Részletesebben

Informatikai statisztikus és gazdasági tervező. Informatikai statisztikus és gazdasági tervező

Informatikai statisztikus és gazdasági tervező. Informatikai statisztikus és gazdasági tervező 1183-06 és jogi ismeretek A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről

Részletesebben

Tanulás- és kutatásmódszertan

Tanulás- és kutatásmódszertan PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tanulás- és kutatásmódszertan 2010/2011. II. félév Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

PÉNZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

PÉNZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK PÉNZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK III. ELŐADÁS A GAZDÁLKODÓK VAGYONI, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMEZŐSÉGI HELYZETE A számvitel mint köznapi fogalom Tevékenység? Okmány, információ? Módszertan? Tantárgy! Süveges Gábor

Részletesebben

LOGISZTIKAI KONTROLLING

LOGISZTIKAI KONTROLLING LOGISZTIKAI KONTROLLING A KÉPZÉSRŐL A logisztikai szakembereknek gyakran a szűkebben vett szakmai ismereteken túl olyan tudásra is szükségük van, amellyel a logisztikai vezetői döntéseket alátámasztó kalkulációk

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Logisztika. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Logisztika. tanulmányokhoz III. évfolyam Pénzügy-Számvitel szak, Számvitel szakirány Gazdálkodás és Menedzsment szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Logisztika tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2016/2017 tanév II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ VEZETŐI SZÁMVITEL. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ VEZETŐI SZÁMVITEL. tanulmányokhoz III. ÉVFOLYAM PÉNZÜGY-SZÁMVITEL SZAK BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ VEZETŐI SZÁMVITEL tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Vezetői számvitel Tanszék: Számvitel

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Teljesítmény és erőforrás elemzés

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Teljesítmény és erőforrás elemzés TEEL1K0MPZC BsC III. évfolyam Pénzügy és számvitel szak Számviteli szakirány TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Teljesítmény és erőforrás elemzés 2016/2017 I. félév A tantárgy oktatásának célja A Budapesti Gazdasági Egyetem

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz IV. évfolyam szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Szolgáltatás menedzsment tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Szolgáltatás menedzsment Tanszék: Tantárgyfelelős

Részletesebben

Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 2. rész: Kutatási terv készítése Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Második rész Kutatási terv készítése (Babbie 2008 alapján) Tartalomjegyzék Kutatási

Részletesebben

II. A VIZSGA LEÍRÁSA. Középszint. 180 perc 15 perc 100 pont 50 pont. Írásbeli vizsga

II. A VIZSGA LEÍRÁSA. Középszint. 180 perc 15 perc 100 pont 50 pont. Írásbeli vizsga II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint 180 perc 15 perc 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök Középszint A vizsgázó biztosítja A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja

Részletesebben

Mintavizsga EBC*L A modul EBC*L Képviselet Magyarország

Mintavizsga EBC*L A modul EBC*L Képviselet Magyarország EBC*L MINTA-VIZSGAFELADATSOR ISMÉTLŐ KÉRDÉSEK (Válaszonként 4 pont érhető el) Pontok 1. Mit értünk kis értékű eszközök fogalma alatt? Azok a javak, melyek a vállalkozást hosszú ideig szolgálják, de beszerzési

Részletesebben

Fazekas Tamás. 1. Melyek a tárgyi eszközök főbb csoportjai? Mondjunk példákat is ezekre!

Fazekas Tamás. 1. Melyek a tárgyi eszközök főbb csoportjai? Mondjunk példákat is ezekre! A vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének elemzése 1. rész Fazekas Tamás Kis- és középvállalkozások finanszírozása 1. A mérleg eszközoldalának elemzése A mérleg elemzése. A mérleg elemzése

Részletesebben

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Dr. Dernóczy-Polyák Adrienn PhD egyetemi adjunktus, MMT dernoczy@sze.hu A projekt címe: Széchenyi István Egyetem minőségi kutatói utánpótlás nevelésének

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar 1.3 Intézet Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Számvitel mesterszak. Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése. Nappali tagozat. Tantárgyi útmutató

Számvitel mesterszak. Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése. Nappali tagozat. Tantárgyi útmutató Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest Számvitel mesterszak Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése Nappali tagozat Tantárgyi útmutató 2014/2015. tanév 2. félév

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi Szakmenedzser

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Szintetikus és analitikus elszámolások. A könyvviteli zárlat. Leltár és leltározás. A költségvetési szervek számlakerete.

Szintetikus és analitikus elszámolások. A könyvviteli zárlat. Leltár és leltározás. A költségvetési szervek számlakerete. TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2012/2013. tanév I. (őszi) félév TANTÁRGY NEVE SZÁMVITELI ALAPISMERETEK Neptun kódja: I608E Előfeltétele: - Helye a mintatantervben: V. szemeszter Meghirdetés: őszi szemeszter

Részletesebben

Vállalkozásmenedzsment szakmérnök

Vállalkozásmenedzsment szakmérnök Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment szakmérnök levelező szakirányú továbbképzés képzési- és kimeneti követelményei Budapest, 2012. Vállalkozásmenedzsment szakmérnök szakirányú

Részletesebben

Összevont szigorlati tételsor. Kiegészítő tagozat. Pénzügy szakirány

Összevont szigorlati tételsor. Kiegészítő tagozat. Pénzügy szakirány NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Összevont szigorlati tételsor Kiegészítő tagozat Pénzügy szakirány 2009 NYME KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Kiegészítő tagozat II. évfolyam részére Összevont

Részletesebben

Tanulás- és kutatásmódszertan

Tanulás- és kutatásmódszertan PSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tanulás- és kutatásmódszertan 2012/2013. II. félév Tantárgyi útmutató

Részletesebben

Statisztika 1. Tantárgyi útmutató

Statisztika 1. Tantárgyi útmutató Módszertani Intézeti Tanszék Nappali tagozat Statisztika 1. Tantárgyi útmutató 2015/16 tanév II. félév 1/6 Tantárgy megnevezése: Statisztika 1. Tantárgy kódja: STAT1KAMEMM Tanterv szerinti óraszám: 2+2

Részletesebben

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. Szakirányú továbbképzés I. Képzési és kimeneti követelmények 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés. Modulzáró vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége

Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés. Modulzáró vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÜK szám: 28/3/2016. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2016. január 26. 8.00 óra Minősítő neve: Mészáros László Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti és fm.

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 10. Előadás Üzleti terv készítés logikai felépítése Az üzleti terv megalapozó lépései A

Részletesebben

VEZETŐI SZÁMVITEL elmélet, módszertan

VEZETŐI SZÁMVITEL elmélet, módszertan VEZETŐI SZÁMVITEL elmélet, módszertan 2016 Szerzők: Dr. Kardos Barbara Dr. Sisa Krisztina Andrea Dr. Szekeres Bernadett Dr. Veress Attila Lektor: Dr. Siklósi Ágnes ISBN 978 963 638 511 8 Kiadja a SALDO

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Statisztika 1.

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Statisztika 1. I. évfolyam BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Statisztika 1. TÁVOKTATÁS Tanév 2014/2015 II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Statisztika 1. Tanszék: Módszertani Tantárgyfelelős neve: Sándorné Dr. Kriszt

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET TANTÁRGYI PROGRAM ÉS ÜTEMTERV 2011/2012. tanév II. félév A TANTÁRGY Kódja: NBP_AD102G3 Megnevezése: Emberi erőforrás menedzsment Szak: Sportszervező II. évfolyam Heti tanóra: 2 A tantárgy kreditértéke:

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Pénzügyi számvitel 2. Pénzügy és számvitel alapszak Távoktatási tagozat 2016/2017. tanév I. félév

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Pénzügyi számvitel 2. Pénzügy és számvitel alapszak Távoktatási tagozat 2016/2017. tanév I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Pénzügyi számvitel 2 Pénzügy és számvitel alapszak Távoktatási tagozat 2016/2017. tanév I. félév SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK A tantárgy rövid bemutatása: A Budapesti Gazdasági Főiskola

Részletesebben

Pénzügyi alapismeretek tantárgy

Pénzügyi alapismeretek tantárgy Pénzügyi alapismeretek tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A pénzügyi alapismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló legyen

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Adózási alapismeretek tantárgy

Adózási alapismeretek tantárgy Adózási alapismeretek tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: Az Adózási alapismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókkal megismertesse

Részletesebben

TANSZÉKI TÁJÉKOZTATÓ az ÜZLETI TERVEZÉS tantárgyhoz

TANSZÉKI TÁJÉKOZTATÓ az ÜZLETI TERVEZÉS tantárgyhoz Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 06-1-383-8480 Cím: Budapest 72. Pf.: 35. 1426 TANSZÉKI TÁJÉKOZTATÓ az ÜZLETI TERVEZÉS tantárgyhoz Nappali tagozat Pénzügy és számvitel szak Budapest, 2013. szeptember 1

Részletesebben

Vállalati pénzügyek előadás Beruházási döntések

Vállalati pénzügyek előadás Beruházási döntések Vállalati pénzügyek 1 5-6. előadás Beruházási döntések Beruházás Tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére fordított tőkekiadás Hosszú élettartamú eszközök keletkezése A beruházások jellemzői A beruházások

Részletesebben

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. 2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalati gazdaságtan. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalati gazdaságtan. tanulmányokhoz I. évfolyam Pénzügy-Számvitel Szak, Gazdálkodási és Menedzsment Szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalati gazdaságtan tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2014/2015 Tanév I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése:

Részletesebben

Tanulmányok alatti vizsgák

Tanulmányok alatti vizsgák Tanulmányok alatti vizsgák 1 GAZDASÁGI ÉS JOGI ALAPISMERETEK...2 2 ÜGYVITELI ISMERETEK...3 3 ÜGYVITEL GYAKORLAT...4 4 ÁLTALÁNOS STATISZTIKA ÉS STATISZTIKA GYAKORLAT...5 5 PÉNZÜGYI ISMERETEK...6 6 ADÓZÁS...7

Részletesebben

KÖNNYŰIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN. tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép

KÖNNYŰIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN. tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép Érvényes: 2017. május-júniusi vizsgaidőszaktól KÖNNYŰIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN A vizsga részei Középszint 120 perc 15 perc 100 pont A vizsgán használható

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Tanulás- és kutatásmódszertan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Tanulás- és kutatásmódszertan PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COOLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 I. évfolyam

Részletesebben

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016 Óratípusok Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az oktatási folyamatban alkalmazott szervezeti formák legfontosabb komponense a tanítási óra. Az ismeret-elsajátítás alapegysége a témakör. A tanítási órák felosztása,

Részletesebben

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója A képzés célja: A Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzés célja a kortárs diplomácia és nemzetközi kapcsolatok működésének magasabb

Részletesebben