MOSONMAGYARÓVÁR ÉS KISTÉRSÉGE IDEGENFORGALMI STRATÉGIÁJA

Átírás

1 MOSONMAGYARÓVÁR ÉS KISTÉRSÉGE IDEGENFORGALMI STRATÉGIÁJA Nyugat-magyarországi Egyetem Turizmus Intézet Győr, 2008.január.15

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Módszertan... 7 A stratégia felépítése... 7 A stratégia elkészítése során alkalmazott módszerek A Mosonmagyaróvári kistérség stratégiai programja A Mosonmagyaróvári kistérség jövőképének meghatározó elemei A hosszútávú stratégiai célok rögzítése A közép- és rövidtávú stratégiai programok rögzítése A Mosonmagyaróvári kistérség operatív programja A turisztikai termék összetevőinek fejlesztése Víziturizmus fejlesztése Kijelölt megállóhelyek létesítése A fogadóhelyeken minőségi infrastruktúra kiépítése A természetközeli (kis)hajózás és a technikai sportok elkülönítése Strandfürdők kialakítása a természetes vizek mentén Víziturisztikai központ létrehozása Mosonmagyaróváron Sétahajózás feltételeinek biztosítása Felügyeleti rendszer megszervezése Vízi kaland-élménypark létrehozása Kerékpáros turizmus fejlesztése Kerékpárutak kiépítése (a forgalmas utak mentén is) A terepkerékpározás feltételeinek megteremtése Kerékpárbarát szálláshelyek és vendéglátóhelyek számának növelése Kerékpárszállító taxi, kerékpárhajó működtetése Kerékpáros kölcsönző és szervízhálózat, szervizpontok biztosítása Lovasturizmus fejlesztése Lovastúra útvonalhálózat kialakítása A lovasturizmushoz szükséges infrastruktúra fejlesztése Egyéb sportágakhoz köthető turizmus fejlesztése Mosonmagyaróvár sportcentrummá történő fejlesztése Extrém sportolási lehetőségek meghonosítása a térségben Tenisz és a golf lehetőségek minőségi fejlesztése Horgászturizmus fejlesztése Ökoturizmus fejlesztése Tanösvények kialakítása Gyalogos túraútvonalak kijelölése Madármegfigyelő helyek létrehozása Falusi turizmus fejlesztése Garantált programlehetőségek kínálatának kialakítása Falusi turizmus szálláshelyek differenciáltságának, tematizálásának kialakítása A kulturális és örökségturizmus fejlesztése Műemlékek felújítása, megőrzése Falumúzeumok Településkép javítása, szobrok emlékművek rendben tartása Műemlékeink kulturális célokra való hasznosítása Térségi fesztiválok szervezése

3 Mega -rendezvény Térségi fesztiválok Vallási emlékhelyek, zarándokhelyek ismertségének erősítése Tematikus utak létrehozása a kistérségben Faluséta bevezetése Egy téma köré szervezett tematikus útvonalak Térségi tematikus útvonalak létrehozása a kínálati elemek összekapcsolásával Az egészségturizmus fejlesztése Szolgáltatások differenciálása Gyógyélmény Mosonmagyaróvár Családi élmény Lipót (1-2) Komplex élmény Ásványráró (2), Máriakálnok (1) Gyógyászati készítmények előállítása A termálvízkincs differenciált hasznosítása Csatlakozás az európai uniós biztosítási rendszerekhez Egészségügy és az orvostudomány összehangolása, oktatás A konferenciaturizmus fejlesztése Üzleti tréningek, vállalati továbbképzések résztvevőinek megcélzása fős konferenciák lebonyolítására alkalmas konferenciahely kialakítása megfelelő minőségi szálláshely-kapacitás biztosításával Szálláshelyek fejlesztése csillagos minőségi szálláshelyek kialakítása Minősített kempingek létrehozása Forgalomnövelő marketing Marketingstratégia kidolgozása Egységes arculat kialakítása Szlogen Egységes arculati elemek Marketingkommunikációs eszközrendszer kialakítása Kiadványok Hirdetések, reklámok E-marketing PR Kiállítások Sales promotion - eladásösztönzés A kiemelt termékek promóciója Prioritások promóciója Turisztikai termékek összekapcsolása, promóciója Piackutatás, hatékonyságmérés Piackutatás Hatékonyságmérés Szemléletformálás a lakosság körében A turizmus környezetének alakítása Belső PR tevékenység A Mosoni-Duna és a Lajta rehabilitációja Jónási-mellékág rehabilitációja A rajkai Víg-zsilip üzembehelyezése A Mosonmagyaróvári duzzasztómű átjárhatóságának a biztosítása Lajtán érkező árvizek biztonságos levezetése

4 4.3.5 A Lajtát és a Mosoni-Dunát összekötő ökológiai folyosó új nyomvonalának kialakítása A Lajta közcélú hasznosításának támogatása Szakemberképzés, emberi erőforrás fejlesztése Együttműködés ösztönzése Gyakornoki program kialakítása Helyi vállalkozók felé irányuló belső PR tevékenység Oktatás Vállalkozói tanfolyamok szervezése Általános vállalkozási ismeretek Falusi vendéglátók oktatása A stratégia megvalósításának lehetőségei Balneológiai képzés Animátorképzés Rendezvényszervező, programszervező képzés Egyéb hiányzó szakképzések Nyelvtanfolyamok szervezése Támogatás a kistérségben lakó idegenforgalmi képzésben résztvevő hallgatóknak Szervezeti rendszer, határmenti kapcsolatok Térségi Turisztikai Szervezetek fejlesztése Szigetközi Térségi Desztinációmenedzsment workshop szervezése, a szervezet felállítása Hanság, Mosoni-síkság idegenforgalmi workshop a turisztikai szerveződés előmozdítására Települési Turisztikai szervezetek fejlesztése Mosonmagyaróvári Helyi Desztinációmenedzsment workshop szervezése, a szervezet felállítása Helyi turisztikai workshopok a turisztikai szerveződések előmozdítására Határmenti desztinációs együttműködés Nemzetközi hármashatár-menti idegenforgalmi konferencia szervezése vállalkozók részvételével Határmenti turizmusfejlesztési stratégia készítése Kulturális nagyrendezvény és idegenforgalmi kiállítás szervezése Bilaterális (szlovák-magyar, osztrák-magyar) idegenforgalmi együttműködés Egységes minőségbiztosítási rendszer kialakítása A szolgáltatási folyamatok minőségjellemzőinek feltárása A vevők elvárásainak megismerése A turizmusban dolgozók részére a minőség szempontjából fontos célok megfogalmazása Serviceguide kialakítása Minőségorientált kommunikációs és ellenőrzési rendszer működtetése Kistérségi Code of Conduct létrehozása Kistérségi védjegy kialakítása Intézkedések, alintézkedések táblázatos összegzése Zászlóshajóprojektek Irodalomjegyzék Mellékletek

5 1. Bevezetés A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás 2007 őszén árajánlatot kért a Mosonmagyaróvár és kistérsége idegenforgalmi stratégiája című szakanyag elkészítésére. A stratégia elkészítésére a pályázók sorából a került kiválasztásra. A projektben a Nyugat-magyarországi Egyetem Turizmus Intézetének négy munkatársa és a Kar pályázatírója vett részt (projektvezető: Dr. Darabos Ferenc PhD., főiskolai docens, tanszékvezető, a projektcsapat további tagjai: Happ Éva, főiskolai tanársegéd, Husz Anikó, főiskolai adjunktus; Pető Tamás, pályázatíró; Printz-Markó Erzsébet, főiskolai tanársegéd). A stratégia a Győr-Moson-Sopron megyei Közgyűlés és a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás támogatásával készült. Jelen stratégia célja egy olyan javaslat elkészítése, amely megalapozott és gondosan előkészített iránymutatást tartalmaz a döntéshozók számára Mosonmagyaróvár és kistérségének turisztikai célú fejlesztéseihez, igazodva más szakterületek kapcsolódó dokumentumaihoz. A tanulmány előzménye és bázis dokumentuma a által ban kidolgozott Mosonmagyaróvár és kistérsége idegenforgalmi koncepciója A Mosonmagyaróvár és kistérsége idegenforgalmi stratégiája elkészítésének létjogosultságát elsősorban a kistérség természeti és épített adottságai indokolják. A tanulmány állást foglal a zászlóshajós projektek kidolgozása mellett, melyek komplex szemléletmódot és komplex hasznosítási kereteket jelentenek településfejlesztési feladatokat is generálva. A vizsgált területen az arculat és a kínálat vonatkozásában egy hármas megoszlás kerül javaslatra, melynek elemei: Hanság és Mosoni-síkság: élmény- és kalandturizmus, Mosonmagyaróvár: kulturális turizmus, Szigetköz: természetközeliség. A stratégia sokoldalúan vizsgálja a kistérséget és hangsúlyozza, hogy nem csak a turizmus ágazatát érintő feladatok merülnek fel a megvalósítás során, hanem sokoldalú koordinációt igénylő, összetett ágazati tevékenységek is, amelyek igénylik a kompromisszumokat. A tanulmány illeszkedik a már meglévő nemzeti és regionális turizmusfejlesztési stratégiákhoz; figyelembe veszi a korábban elkészült dokumentumokat; valamint javaslatokat tesz a középtávú és a hosszútávú fenntartható, versenyelőnyt jelentő beruházások irányvonalaira azok céljainak, kedvezményezetteinek, és felelőseinek megjelölésével. 5

6 A stratégia szerkezetében a stratégiai program rész szól a jövőképről, a hosszútávú stratégiai célokról, valamint a közép- és hosszútávú stratégiai programokról. A programok súlyozása, indoklása, céljai, eredményei és azok projektjei egyaránt feldolgozásra kerülnek. Az operatív programban az egyes stratégiai programokhoz tartozó intézkedések és alintézkedések részletes kifejtése olvasható, becsült költségvetéssel kiegészítve. A stratégia külön kitér az intézkedések súlyozására, és a kiemelt zászlóshajó projektek feltüntetésére. Táblázat foglalja össze a főbb intézkedések, alintézkedések sorát. A mellékletben segédanyagok találhatók a kivitelezéshez és a sikeres pályázati tevékenységhez. 6

7 2. Módszertan A stratégia felépítése A stratégia szerkezeti felépítésével kapcsolatban fontos megemlíteni a stratégia október 30-án tartott nyitó workshop-ot. Ezen műhelytalálkozón a megbízó jóváhagyta a projektcsapat által javasolt szerkezeti felépítést, és időütemtervet. Ennek értelmében a stratégia elkészítéséhez az alábbi fejezetek kerültek kialakításra: Stratégiai program - Jövőkép; - Hosszútávú stratégiai célok, középtávú programok rögzítése; Operatív program - A turisztikai termék összetevőinek fejlesztése; - Forgalomnövelő marketing; - A Mosoni-Duna és a Lajta kérdése; - Szervezeti rendszer, határmenti kapcsolatok; - Szakemberképzés; - Egységes minőségbiztosítási rendszer; Zászlóshajóprojektek meghatározása A projektek összegző táblázata A stratégia szerkezetében tehát a stratégiai programrész szól a jövőképről, a hosszútávú stratégiai célokról, valamint a közép- és hosszútávú stratégiai programokról. A programok súlyozása, indoklása, céljai, eredménymutatói és azok projektjei egyaránt feldolgozásra kerültek. Az operatív programban az egyes stratégiai programokhoz tartozó intézkedések és alintézkedések részletes kifejtése olvasható, becsült költségvetéssel kiegészítve. A stratégia külön kitér az intézkedések súlyozására, és a kiemelt zászlóshajó projektek feltüntetésére. Táblázat foglalja össze a főbb intézkedések, alintézkedések sorát. 7

8 A mellékletben segédanyagok találhatók a kivitelezéshez és a sikeres pályázati tevékenységhez. A stratégia megvalósításának koordinálása a szakanyag nyomán létrejövő Szigetközi Turisztikai Desztinációmenedzsment szervezet, illetőleg a kistérségi társulás feladata. A stratégia megvalósításának vizsgálatára kétévente kerül sor a készítő bevonásával, külön megbízások keretében. A stratégia alappillére a Mosonmagyaróvár és kistérsége idegenforgalmi koncepciója , amely tartalmazza a kistérségben megvalósítandó jövőkép körvonalait. A hosszú távú stratégiai célok és középtávú stratégiai programok a döntéshozók és véleményformálók, illetve a turisztikai vállalkozások és szolgáltatások által 1-10 pontig terjedő rangsorban kerültek osztályozásra. Az interjúk során 10-es értékű volt a legfontosabb és legidőszerűbb program. A projektcsapat ezzel összhangban adott prioritási rangsort az egyes fejlesztéseknek, alintézkedéseknek is. Mindezen programok és intézkedések, indoklással és célmeghatározással kiegészítve tartalmazzák azt a fejlesztési irányvonalat, amelyet a projektcsapat javasol Mosonmagyaróvár és kistérségének a as időszakra. A mosonmagyaróvári projektek részletes kifejtésére a március 15-ére elkészülő Mosonmagyaróvár idegenforgalmi stratégiája című szakanyagban fog sor kerülni. Az egyes alintézkedések tartalmazzák a fejlesztés célját, a projekt bemutatását, szakmai tartalmát, területi lehatárolását, illetve felsorolják a kedvezményezetteket, a közreműködő szervezeteket, a felelősöket, valamint táblázatos formában olvasható a fejlesztésekhez tartozó prioritás (1: elhagyhatatlan, 2: nagyon fontos, 3: fontos). Mindemellett időbeli és pénzügyi ütemezés került kialakításra, a mellékletben feltüntetett pályázati javaslattal. A meghatározásra került árak tájékoztató jellegűek és becsült értékek. Pontosításuk részletes előkészítést igényel. A stratégia elkészítése során alkalmazott módszerek A stratégia elkészítése során alkalmazott módszerek tekintetében a tanulmány összeállításánál projektcsapatunk felhasználta a már meglévő országos, regionális, kistérségi, települési terület- és turizmusfejlesztési dokumentumokat és felkereste adatgyűjtés céljából az illetékeseket, hogy bocsássák rendelkezésünkre a dokumentumokat. A stratégia során leginkább az alant felsorolt és alkalmazott módszerek járultak hozzá az anyag véglegesítéshez: 8

9 - szekunder vizsgálatok, vagyis a meglévő dokumentumok elemzése; - primer források, azaz interjúk készítése és kiértékelése a megbízóval egyeztetett illetékes véleményformálók körében, úgy mint, polgármesterek, képviselők, idegenforgalmi egyesületek és szövetségek képviselői, illetve az idegenforgalomban érintett és érdekelt szolgáltatók; - mélyinterjúk lebonyolítása; - eseti mélyinterjúk lebonyolítása; - telefonos interjúk lebonyolítása; - lakossági kérdőívek; - workshop-ok. Mélyinterjúban az alábbi személyek voltak érintettek: - Balsay Zsuzsanna - Polgármesteri Hivatal, Kimle; - Bazsó Lajos - Polgármesteri Hivatal, Rajka; - Benkovich Edina - Polgármesteri Hivatal, Rajka; - Dusek Miklósné Tourinform Iroda, Mosonmagyaróvár; - Gerháth Zoltán - Polgármesteri Hivatal, Mecsér; - Kertész Attila Polgármesteri Hivatal, Újrónafő; - Kovács Gábor - Polgármesteri Hivatal, Lébény; - Kovács Szilárd Kastélyszálloda, Hédervár; - Lőrincz György Polgármesteri Hivatal, Jánossomorja; - Majthényi Tamás Polgármesteri Hivatal, Halászi; - Papp Zoltán Polgármesteri Hivatal, Levél; - Tóth József Péter - Polgármesteri Hivatal, Lipót; - Török Sándor - Polgármesteri Hivatal, Mosonszolnok; - Fazekas Zoltán- Polgármesteri Hivatal, Darnózseli; - Széles Sándor- Polgármesteri Hivatal,Máriakálnok Eseti mélyinterjú került lebonyolításra az alábbi személyekkel: - Láng István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője; - Novákné Fazekas Erika NYDRFÜ; részvétel a Lipóton megrendezésre került Turisztikai Tanácsülésen. 9

10 A telefonos interjúk lebonyolításában a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézetében létrejött Turisztikai Kutatóműhely keretében az Intézet hallgatói működtek közre. Az érintett hallgatók: - Böősi Tamás Idegenforgalmi és Szálloda szakos IV.éves nappali tagozatos hallgató; - Csákvári Tamás - Idegenforgalmi és Szálloda szakos IV.éves nappali tagozatos hallgató; - Miksó Damján Milán Idegenforgalmi Szakmenedzser szakos II. éves nappali tagozatos hallgató; - Urbán Erika - Idegenforgalmi és Szálloda szakos IV.éves nappali tagozatos hallgató; - Szaknyéri Tünde - Turizmus és Vendéglátás szakos I.éves nappali tagozatos hallgató. A hallgatók az alábbi személyek közreműködésével végezték el a telefonos interjúkat: - Böősy Imre Polgármesteri Hivatal, Ásványráró; - Csalló Gábor Borclub Étterem, Mosonmagyaróvár; - Feketéné Tolnai Katalin Dunaparti Panzió és Vendégházai, Mecsér; - Fűzfa Zoltán Erdei Iskola, Dunasziget; - Gál András Engler Hotel, Mosonmagyaróvár; - Husz Szilvia Hotel Lajta Park, Mosonmagyaróvár; - dr. Iváncsics János Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Győr; - Juhász József Polgármesteri Hivatal, Hédervár; - Kránitz Béla Vadvíz Kemping; - May Imre Maywald vendégház, Dunasziget; - Németh Bence Jégmadár Vízitúrák, Dunasziget; - Novák András Polgármesteri Hivatal, Feketeerdő; - Odor Ernő - Polgármesteri Hivatal, Várbalog; - Pápay Hajnalka Szigetköz Wellness Hotel, Dunakiliti; - Szelle Kornél Szelle Lovasudvar, Dunasziget; - Szombath Tibor Party Csárda, Halászi; - Szirtl György Aranykárász Kemping, Rajka; - Tamás Lőrincné Horgony Tanya, Darnózseli; - Tóth István Polgármesteri Hivatal, Dunasziget. 10

11 Lakossági kérdőív a kistérség településein került lebonyolításra. A lakossági kérdőív lebonyolításában a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézetében létrejött Turisztikai Kutatóműhely keretében az Intézet hallgatói működtek közre. Az érintett hallgatók: - Böősi Tamás Idegenforgalmi és Szálloda szakos IV.éves nappali tagozatos hallgató; - Miksó Damján Milán Idegenforgalmi Szakmenedzser szakos II. éves nappali tagozatos hallgató. A stratégia kidolgozása alatt két workshop megszervezésére került sor. Az első műhelytalálkozó október 30-án volt a mosonmagyaróvári Polgármesteri Hivatalban. A nyitó megbeszélésen a projektcsapat ismertette a stratégia jelentőségét, időszerűségét, módszertanát és ütemezését, valamint elhatározta, hogy a Mosonmagyaróvár és kistérsége idegenforgalmi koncepciója során megszólított interjúalanyokat és véleményformálókat ismételten fel fogja keresni, hogy egy megalapozott stratégiai programot tudjon összeállítani a koncepcióra alapozott folytonosságot fenntartva. A nyitó workshop résztvevői: - Balsay Zsuzsanna - Polgármesteri Hivatal, Kimle; - Benkovich Edina - Polgármesteri Hivatal, Rajka; - Bencze Enikő Orchidea Hotel, Lipót; - Dusek Miklósné Tourinform Iroda, Mosonmagyaróvár; - Fazekas Zoltán - Polgármesteri Hivatal, Darnózseli; - Gerháth Zoltán - Polgármesteri Hivatal, Mecsér; - Husz Szilvia - Hotel Lajta Park, Mosonmagyaróvár; - Kertész Attila Polgármesteri Hivatal, Újrónafő; - Kovács Gábor - Polgármesteri Hivatal, Lébény; - Kovács Ildikó - Polgármesteri Hivatal, Lébény; - Kovács Szilárd Kastélyszálloda, Hédervár; - Lőrincz György Polgármesteri Hivatal, Jánossomorja; - Majthényi Tamás Polgármesteri Hivatal, Halászi; - Márovics Géza - Polgármesteri Hivatal, Dunaremete; - Németh Edina HVI, Darnózseli; 11

12 - Novákné Fazekas Erika NYDRFÜ, Győr; - Papp Zoltán Polgármesteri Hivatal, Levél; - Pollreisz Klára - Polgármesteri Hivatal, Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás, Mosonmagyaróvár; - Szabó Miklós - Polgármesteri Hivatal, Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás, Mosonmagyaróvár; - Szalai Éva - Tourinform Iroda, Mosonmagyaróvár; - Szőke László Polgármesteri Hivatal, Hegyeshalom; - Török Sándor - Polgármesteri Hivatal, Mosonszolnok. A záró workshop időpontja december 17-e volt, amely szintén Mosonmagyaróváron került lebonyolításra. Itt a projektcsapat ismertette szintetizáló munkájának eredményét, valamint szakmai véleménycserére került sor. A második műhelytalálkozó résztvevői az alábbi személyek voltak: - Dusek Miklósné Tourinform Iroda, Mosonmagyaróvár; - Fűzfa Zoltán Pisztráng Kör Egyesület, SZITE, Mosonmagyaróvár; - Kovács Ildikó Polgármesteri Hivatal, Lébény; - Lőrincz György Polgármesteri Hivatal, Jánossomorja; - Dr. Nagy István Polgármesteri Hivatal, Mosonmagyaróvár; - Németh Edina HVI, Darnózseli; - Novákné Fazekas Erika NYDRFÜ, Győr; - dr. Pető Péter Polgármesteri Hivatal, Mosonmagyaróvár; - Pollreisz Klára - Polgármesteri Hivatal, Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás, Mosonmagyaróvár; - Szombath Tibor Mosonmagyaróvári Idegenforgalmi Közalapítvány, Mosonmagyaróvár; - Szőke László Polgármesteri Hivatal, Hegyeshalom; - Varga Gizella Darnózseli. A záró műhelytalálkozót követően a jelenlevőknek, illetve az interjúsorozatban résztvevők körének lehetőségük nyílt írásos véleménynyilvánítás, kiegészítés megtételére a stratégia egyes részeire vonatkozóan. 12

13 3. A Mosonmagyaróvári kistérség stratégiai programja 3.1 A Mosonmagyaróvári kistérség jövőképének meghatározó elemei A kistérség jövőképét és hosszútávú stratégiai céljait a 2006-ban elkészített helyzetértékelő koncepció tartalmazza. A teljes anyag a koncepcióban olvasható, jelenleg a jövőképből az általunk leglényegesebbnek tartott, javasolt kiegészítésekkel korrigált elemeket emeljük ki. A kistérség a modern Európa egyik legdinamikusabban fejlődő hármashatár-menti rekreációs központjává válik. Ausztriából és Szlovákiából rendszeres turistaforgalom érkezik a színvonalas szabadidős kínálatot nyújtó területre. A térség 5 év alatt Bécs és Pozsony körzetének üdülőövezetévé fejlődik. A szezon az új beruházások következtében egyaránt kitolódik az őszi-téli és tavaszi időszakra is. A térség turisztikai kínálatának főbb elemei a víziturizmus, a kerékpáros turizmus, a kulturális turizmus, a wellness- és az egészségturizmus, a casino turizmus, az ökoturizmus, a falusi turizmus, valamint az élmény- és kalandturizmus. A Szigetközben a természeti adottságok hasznosítása, Mosonmagyaróváron a kultúra, a Hanság, Mosoni-síkság vidékén pedig az élményelemek jelentik az egyediséget a kistérség területén. Megépül az Euro Vegas, a máriakálnoki wellnessközpont, a mosonmagyaróvári gyógyfürdő saját arculatot alakít ki, Lipót országos termálközponttá fejlődik. A kistérséget behálózza a határok felől jól megközelíthető kerékpárutak rendszere. A Szigetközi és Csallóközi Nemzeti Park látogatásra alkalmas zónáiban fellendül az ökoturizmus. A víziturizmus a Mosoni-Duna rehabilitációjával (kajak, kenu), a hajóátemelés műszaki feltételeinek megoldásával (yachtturizmus) az egész Szigetköz számára fontos megélhetési forrást jelent. A Lajta folyó a kenutúrák teljes értékű eleme és fontos összekötőkapocs Ausztriával. A kistérség szoros kapcsolatot tart fenn a peremterületeken keresztül a Hansággal, a Rábaközzel, és a Szigetköz alsó tájegységével. A vállalkozások együtt hirdetik határmenti kínálatukat a Csallóközzel és az ausztriai Dunatájjal a külső piacok irányába. Ahhoz, hogy a fenti jövőkép valósággá váljon, stratégiai célokat kell kitűzni, és megvalósításukhoz programokat kell kijelölni, melyek részletes leírását a jelen szakanyag tartalmazza. 13

14 3.2 A hosszútávú stratégiai célok rögzítése A kistérség idegenforgalmi koncepciójában négy hosszútávú cél került megfogalmazásra. A stratégia készítése során ezek priorálásának meghatározására került sor. A felmérésből kiderült, hogy az általános célmeghatározások találkoznak a döntéshozók, véleményformálók, illetőleg a vállalkozók elképzeléseivel. Az 1-10 pontig terjedő rangsorban, mindegyik a kiemelten fontos célképzés kategóriájába került. A következőkben a stratégiai célok felsorolása, súlyozása és rövid indoklása olvasható: A természeti feltételek hosszútávú, térségi szintet meghaladó általános rendezése (9,7 pont) Az idegenforgalom szervezeti rendszerének átalakítása (9,1 pont) Attrakciófejlesztés, kiemelten az öko-, vízi-, kulturális, kerékpáros, falusi és egészségturizmus terén (8,7 pont) Az országos szinten egyedülálló hármashatár-menti fekvés versenyképes hasznosítása a turizmus számára (8,6 pont) A természeti feltételek hosszútávú, térségi szintet meghaladó általános rendezése A természeti adottságok a kistérség turizmusának alapvető keretfeltételeit jelentik. Mindezt egyértelműen alátámasztja az interjúkérdések alapján kidolgozott súlyozás. A természeti környezet a vizsgált tájegységekben a turizmus fő vonzerején túl a helyi népesség életterét is jelenti. A környezeti feltételek rendezése komplex megközelítést, és megnyugtató, hosszútávon is érezhető intézkedéssort igényel. Ide tartozik a vízszint rendezése, az élővilág védelme és a fenntartható turizmus fejlesztése. Ma már nélkülözhetetlen a környezetvédelem és az idegenforgalom kooperációja, mert a fenntartáshoz szükséges bevételeket ki kell termelni, és gondoskodni kell a jövő generációk életteréről. A célkitűzés úgy valósítható meg, 14

15 ha a fejlesztések közös gondolkodással és a turizmusforgalom folyamatos kontrollálásával párosulnak. Az idegenforgalom szervezeti rendszerének átalakítása A stratégia készítése során a véleményformálók, vállalkozások úgy értékelték, hogy hosszútávon kiemelten fontos a turizmus szervezeti rendszerének reformja. A kistérség úgy tud versenyképes kínálatot felvonultatni, hogy ha a turizmus szereplői kellő szervezettséget mutatnak. Párhuzamos kínálatokkal, önkéntelenül egymásra szervezett programokkal, egységes marketing hiányában nem lehet idegenforgalmi célponttá válni. Ebben a rendszerben minden egyes szereplőnek kiemelkedő szerep jut, de önmagában egyik erőfeszítés sem elegendő a térség elismertségéhez. Talán az együttműködve versenyezni szlogen jellemzi legjobban a vállalkozások és az önkormányzatok új szerepvállalását. Ebben a folyamatban az alulról szerveződő települési szervezeti sejtekre épülő térségi összefogások jelentenek előrelépést. A kooperációs folyamat nem ér véget a települések határánál, mert a turisták tájegységeket és ezekhez kötődő arculatot keresnek, viszont módot ad az egyedi arculati elemek kifejezésére. Attrakciófejlesztés, kiemelten az öko-, vízi-, kulturális, kerékpáros, falusi és egészségturizmus terén A turisztikai termék szolgáltatáscsomagot jelent, ami a mosonmagyaróvári kistérségben nagyrészt a korábban említett természeti elemekre, illetőleg a menedzsmentszervezet hatékony működésére épül. A kiemelt fejlesztési irányok a komplex helyzetértékelés megállapításaiból, következtetéseiből származnak, és a kulturális turizmus kivételével a természeti vonzerőkön alapulnak. A kínálatnak találkozni kell a turisták elvárásaival és széles változatosságot célszerű mutatnia. Azokra a vonzerőkre javasolt építeni, amelyek a nemzetközi és belföldi versenyben egyedi, illetőleg kiegészítő kínálatot nyújtanak. Az attrakciók kialakítása, piacra vitele átgondolt, megvalósítható beruházásokat, és azok csomagba rendezését jelenti. 15

16 Az országos szinten egyedülálló hármashatár-menti fekvés versenyképes hasznosítása a turizmus számára A stratégiai cél megfogalmazásában a határ kifejezés december 21-től már csak jelképes országhatárt jelent. A célkitűzés fontossága, súlya a megkérdezettek véleménye szerint alig marad el a korábban elemzett termékfejlesztéstől. A fent ugyancsak tárgyalt szervezeti, kooperációs folyamat eredményességét a határmenti kapcsolatok hatékonysága is méri. A térség közlekedésföldrajzi helyzetéből egyértelmű előny származik. A helyzet menedzselése hosszútávon pedig úgy realizálódik, hogy a határnyitás nem jár az értékes helyi munkaerő elvándorlásával. A vállalkozói és önkormányzati partnerek kezében a döntés, hogy felismerik e az egységes kínálat erejét és az aranyháromszög közös piacravitelének lehetőségét. Az alulról szerveződő vállalkozói csoportok együttműködése, lépésről-lépésre gazdagodik a határmenti kooperációkkal. A vállalkozások így együtt hirdethetik kínálatukat a Csallóközzel és az ausztriai Duna-tájjal, a külső piacok irányába. 3.3 A közép- és rövidtávú stratégiai programok rögzítése A jövőkép, valamint a hosszútávú stratégiai célok megvalósításához közép- és rövidtávú stratégiai programokra, valamint az azokból következő intézkedésekre, operatív programokra van szükség. A stratégiai programok súlyozása szintén a megkérdezett véleményformálók, vállalkozások hozzászólásai alapján körvonalazódott. A stratégiai programok a helyzetértékelő koncepció alapján lettek meghatározva. A szálláshelyfejlesztés és a programcsomagok kialakítása a termékfejlesztésben, a nemzetközi kapcsolatok pedig a szervezetfejlesztésben kerültek összevonásra. A Mosoni-Duna rehabilitációja az önkormányzatok kérése alapján kiegészült a Lajta folyóval. A megkérdezettek véleménye alátámasztotta a programok helyes megválasztását. Az 1-10 pontig terjedő rangsorban még a legkevésbé támogatott fejlesztés is a fontos kategóriába esett. A megjelölt programokból következő feladatok ellátása időszerűnek és lényegesnek ítéltetett. A következőkben a stratégiai programok felsorolása, súlyozása és rövid indoklása olvasható. 16

17 A turisztikai termék összetevőinek fejlesztése - 8,9 pont: kiemelten fontos Forgalomnövelő marketing - 9,1 pont: kiemelten fontos Mosoni-Duna és a Lajta rehabilitációja - 8,5 pont: kiemelten fontos Szakemberképzés - 8,4 pont: kiemelten fontos Szervezeti rendszer, határmenti kapcsolatok - 7,8:pont: fontos Egységes minőségbiztosítási rendszer - 7,4 pont: fontos A turisztikai termék összetevőinek fejlesztése A program indoklása: A Mosonmagyaróvári kistérség területén hiányoznak a kínálatból a komplex idegenforgalmi termékek. Kézenfekvő feladat Magyarország nyugati fekvésű kapu-tájában a szolgáltató szektor fellendítése. A térség turisztikai versenyképességének tehát alapvető feltétele a fejlesztés. A folyamat során a kínálat központi kategóriája kerül megalkotásra. Olyan szolgáltatáshalmazok létrehozása indokolt, amelyek vonzóvá, egyedivé és eladhatóvá teszik a kistérséget a turisztikai piacon. A korábbi helyzetértékelő koncepcióból kiderült, hogy ehhez jelentős potenciállal rendelkezik a vizsgált terület (aktív-öko-kulturális turizmus), amely potenciál jelenleg nem eléggé kiaknázott. A Nyugat-dunántúli Idegenforgalmi Régió és Győr- Moson-Sopron megye szerves részét képező Szigetközben, valamint a Hanság, Mosoni-síkság területén ily módon létrehozott speciális kínálat visszahat a régió versenyképességének növekedésére is. Az egyes települések szolgáltatási elemei egymáshoz igazodnak, egymást kiegészítik, illeszkednek a szomszédos kistérségek, a megye és a régió idegenforgalmi kínálatához. Olyan termékek kialakítása indokolt, amelyek tükrözik és erősítik a vizsgált terület egyedi turisztikai arculatát, hozzájárulnak a szezon megnyújtásához. A Mosonmagyaróvár köré szerveződő településeknek Sopronnal és Győrrel, mint a legközelebbi jól működő központokkal is fel kell venni a versenyt. A kistérségbe érkező vendégeknek a kínálatból nem összekeverhető módon asszociálniuk kell a fenti tájegységekre. 17

18 A program célkitűzései: Az idegenforgalmi vállalkozások versenyképességének növelése A települési önkormányzatok versenyképességének növelése A nyugati, hármashatár-menti fekvés hasznosítása Egyedi kínálatú, ágazati szolgáltató központok kialakítása A szálláshelyek 4-5 *-os kínálati rendszere Panziók, vendégfogadók minőségi kínálatának kialakítása Eredménymutatók: Vendégforgalom növekedése Idegenforgalmi adóbevétel növekedése Munkalehetőség Vonzerő növekedése Kis- és középvállalkozások megerősödése A helyi polgárok kommunális körülményeinek javulása A helyi polgárok közlekedési körülményeinek javulása Identitástudat erősödése A turisták elégedettsége 18

19 Projektek, részprojektek felsorolása: A víziturizmus fejlesztése Kijelölt megállóhelyek létesítése A fogadóhelyeken minőségi infrastruktúra kiépítése A természetközeli (kis)hajózás és a technikai sportok elkülönítése Strandfürdők kialakítása a természetes vizek mentén Víziturisztikai központ létrehozása Mosonmagyaróváron Sétahajózás feltételeinek biztosítása Felügyeleti rendszer megszervezése Vízi élménypark létrehozása A kerékpáros turizmus fejlesztése Kerékpárutak kiépítése A terepkerékpározás feltételeinek megteremtése Kerékpárbarát szálláshelyek és vendéglátóhelyek számának növelése Kerékpáros taxi, kerékpárhajó működtetése Kerékpáros kölcsönző és szervízhálózat, szervizpontok biztosítása A lovasturizmus fejlesztése Lovastúra útvonalhálózat kialakítása A lovasturizmushoz szükséges infrastruktúra fejlesztése Egyéb sportágakhoz köthető turizmus fejlesztése Mosonmagyaróvár sportcentrummá történő fejlesztése Extrém sportolási lehetőségek meghonosítása a térségben Tenisz és a golf lehetőségek minőségi fejlesztése Horgászturizmus fejlesztése 19

20 Az ökoturizmus fejlesztése Tanösvények kialakítása Gyalogos túraútvonalak kijelölése Madármegfigyelő helyek létrehozása A falusi turizmus fejlesztése Garantált programlehetőségek kínálatának kialakítása Falusi turizmus szálláshelyek differenciáltságának, tematizálásának kialakítása A kulturális és örökségturizmus fejlesztése Műemlékek felújítása, megőrzése Térségi fesztiválok szervezése Vallási emlékhelyek, zarándokhelyek ismertségének erősítése Tematikus utak létrehozása a kistérségben Az egészségturizmus fejlesztése Szolgáltatások differenciálása Gyógyászati készítmények előállítása A termálvízkincs differenciált hasznosítása Csatlakozás az európai uniós biztosítási rendszerekhez Egészségügy és az orvostudomány összehangolása, oktatás A konferenciaturizmus fejlesztése Üzleti tréningek, vállalati továbbképzések résztvevőinek megcélzása fős konferenciák lebonyolítására alkalmas konferenciahely kialakítása megfelelő minőségi szálláshelykapacitás biztosításával A szálláshelyek fejlesztése 4-5 csillagos minőségi szálláshelyek kialakítása Minősített kempingek létrehozása 20

21 Forgalomnövelő marketing A program indoklása: A térségi koncepció helyzetértékelése szerint a Mosonmagyaróvári kistérség a kereslet vonatkozásában országos és nemzetközi szinten leszakadó teljesítményt nyújt. A kistérség kereskedelmi szálláshelyein 4 település kivételével csökkenő a vendégforgalom. Az átlagos tartózkodási idő 1,6 nap, az ágykihasználtság ugyancsak alacsony. Mosonmagyaróváron sem sokkal jobb a helyzet, ahol a kereskedelmi szálláshelyeken 2 nap tartózkodási idő és a vendégforgalmi adatok év óta csökkenést mutatnak. További problémát jelent, hogy piaci résnek számít a szabadidős turizmusban a külföldi szegmens megcélzása. A belföldi turizmus ugyan javuló tendenciát mutat, de összességében a vendégforgalmi adatok még elégtelen mértékűek az amúgy sem magas külföldihez képest. A marketingmunka jelenti tehát a térség számára azt az eszközt, ami megteremtheti a kiutat a kistérség jelenlegi piacvesztő állapotából. Hiányzik azonban a térségi marketingstratégia, és a települési szintek sem helyeztek eddig hangsúlyt erre a tevékenységre. A turizmus piacára a kínálatot a Mosonmagyaróvári Tourinform Iroda és a Regionális Marketing Igazgatóság juttatja el. Ez a munka azonban a helyi összehangolás és szervezettség hiánya miatt kevéssé hatékony. A Mosonmagyaróvári Kistérségben olyan egységes vezetési filozófiát célszerű kialakítani, ami a kutatás módszerével lehetővé teszi az igények felmérését, majd ezt követően az ehhez igazított szolgáltatáscsomagot eljuttatja az adekvát célcsoporthoz. A piacravitel sikerét a lehető legnagyobb haszon, idegenforgalmi adóbevétel, vendégéjszaka szám, szállásdíj bevétel jelenti. A feladat tehát, a fent kifejlesztett termékekhez célpiacok meghatározása és megnyerése. Ehhez szükséges egy intenzív térségi kommunikációs stratégia. Lényeges továbbá a határmenti pályázatok, projektek aktív kihasználása, a határon átnyúló kezdeményezések megerősítése. Az idegenforgalmi szezon megnyújtása csak egységes, összehangolt kínálattal képzelhető el. Mosonmagyaróvárnak valódi térségi központi szerepkört célszerű betölteni a turizmusban, és ezt az elvárást a marketing eszközrendszerével is követni kell. Meg kell szólítani a belföldi vendégeket pl. az üdülési csekkrendszer nagyobb mértékű használatával, és a külföldi turisták szabadidős programokkal való megcélzása is indokolt. 21

22 A program célkitűzései: A piac felmérése és a feladatok stratégiai rögzítése Új termékek piacra vitele meglévő és új szegmensek részére A meglévő kínálat hatékonyabb piacravitele A települések és a kistérség hatékony marketingkommunikációs tevékenysége A határ túloldalán lévő kereslet felmérése és az igények kielégítése Egységes térségi idegenforgalmi arculat kialakítása Eredménymutatók: Vendégkör szegmentáció A vendégéjszakák számának növekedése A vendégszám növekedése Az átlagos tartózkodási idő növekedése Hatékony kommunikáció A külföldi vendégek diverzifikált fogyasztása Egységes térségi, piaci megjelenés Projektek, részprojektek felsorolása: Marketingstratégia kidolgozása Egységes arculat kialakítása Szlogen Egységes arculati elemek Marketingkommunikációs eszközrendszer kialakítása Kiadványok Hirdetések, reklámok E-marketing PR 22

23 Kiállítások Sales-promotion eladásösztönzés A kiemelt termékek promóciója Prioritások promóciója Turisztikai termékek összekapcsolása, promóciója Piackutatás, hatékonyságmérés Piackutatás Hatékonyságmérés Szemléletformálás a lakosság körében A turizmus környezetének alakítása Belső PR tevékenység 23

24 A Mosoni-Duna és a Lajta rehabilitációja A program indoklása: A folyórehabilitáció külön stratégiai programot alkot. Azért kap kiemelt figyelmet ez a terület, mert a térség meghatározó vonzerejének tartós rendezését tartalmazza. A kistérség települései valójában akkor válhatnak üdülőparadicsommá, ha a szép, egészséges környezet kerül a figyelem középpontjába. Olyan környezeti feltételről van szó, amely az egyik kiemelt aktív ágazat, a víziturizmus közegét is jelenti. A térségi turizmus szempontjából kardinális jelentőségű, hogy miként lehet hosszú távon garantálni az alapvető környezeti feltételeket. Az idegenforgalmi koncepcióban azt is vizsgáltuk, hogy a turizmus számára mennyire biztosítottak a természeti alapfeltételek a Szigetközben. Az utóbbi évtizedekben a Duna medersüllyedése miatt a kisvizek szintje jelentősen lesüllyedt. A Duna évi elterelése drasztikus talajvízcsökkenést eredményezett. A torkolati zsilipek zárva tartása miatt a vízi élőlények mozgását a Mosoni-Duna és a mentett oldali csatornarendszer között nem lehet biztosítani. Vizsgáltuk továbbá a víziturizmus infrastruktúráját. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a 350 kg feletti hajók beléptetése Rajka-Dunakiliti térségében technikai szempontból nem megoldott. Zsilipek és duzzasztóművek épültek, melyek nem tartalmaznak hajózsilipet. A feladat tehát, mind a Mosoni-Duna és a Duna ágrendszerében, mind a Lajtán, olyan technológiák alkalmazása, melyek segítenek a vízi közlekedés akadálytalan lebonyolításában és a környezet állapotának rendezésében. A folyók környezeti rendezése bár a turizmus szempontjából alapvető, azonban az ágazati munkamegosztásban elsősorban környezetvédelmi feladat. A program célkitűzései: A hajózás zavartalan infrastrukturális feltételeinek biztosítása Stabil vízszint biztosítása Vízutánpótlás biztosítása Az élővilág megóvása A partvidékek kezelése 24

25 Eredménymutatók: A természetes vízfolyások egészséges biológiai feltételei A Szigetközi és Csallóközi Nemzeti Park megvalósulása A folyószabályozás modern megvalósulása A víziturizmus alapfeltételei kialakulnak A víziturizmus megnövekvő vendégforgalma Projektek, részprojektek felsorolása: Mosoni-Duna Jónási-mellékág rehabilitációja A rajkai Víg-zsilip üzembehelyezése A mosonmagyaróvári duzzasztómű átjárhatóságának a biztosítása Lajta Lajtán érkező árvizek biztonságos levezetése A Lajtát és a Mosoni-Dunát összekötő ökológiai folyosó új nyomvonalának kialakítása A Lajta közcélú hasznosításának támogatása 25

26 Szakemberképzés A program indoklása: A kistérségi idegenforgalmi koncepció megállapítása szerint a nagyfokú vállalkozási szabadság a szakma felhígulását, a szakképzettségi szint romlását idézte elő. Kevés a térségben a szaktanfolyam, a lovas-, vízitúravezető képzés pl. hiányzik a palettából. A turizmus egyik meghatározó jellege, hogy erőteljesen jelentkezik az élőmunka igénye. A kistérség területén abban az esetben lendülhet fel az ágazat, ha az idegenforgalmi vállalkozások, döntéshozók képzettsége meg fog felelni a nemzetközi sztenderdeknek. A turizmusban különösen fontos, hogy a szakemberek ismerjék az aktuális trendeket, elvárásokat. Ez a megközelítés illeszkedik napjaink élethosszig tartó tanulásának rendszerébe. Ebben az ágazatban a munkavállaló közvetlenül találkozik a turistával, legyen az szállodai, vagy éttermi vendég. Nagyon sok múlik az első benyomáson, az udvariasságon, a kifejezőképességen és az alázaton. A szakmunkák mellett a turizmus vezérlése terén legalább ekkora a felelősség. Csak szakmailag helyesen összeállított, a piaci felmérések alapján megalapozott termékcsomagokkal lehet sikert elérni. Biztosítani kell mindenki számára a kistérségben a továbbtanulás lehetőségét egészen a mester szintig. Az újdonságok folyamatos átvétele és a nyelvtanulás mellett meg kell birkózni a megnyíló osztrák munkaerőpiac elszívó hatásával is. Éppen a vendéglátó ágazat az egyik olyan munkaigényes iparág, amely az egykori határtól nyugatra már nem jelent vonzerőt a helyi szabad munkaerőnek. A magyar munkavállalóknak kínált fizetések azonban a hazai két-, háromszorosát is eléri. Ezen a téren is óriási tehát a verseny. A felálló új szervezeti egységek tagjainak eseti tanfolyamok keretén belül is ismeretet kell nyújtani a pályázatok írásához, egyéb szervező tevékenységekhez. Másrészről a turizmus képzési rendszere folyamatos visszacsatolásokat kap a szereplőktől, véleményformálóktól az újonnan felmerülő igények vonatkozásában. 26

27 A program célkitűzései: A megyei közép- és felsőfokú képzések hasznosítása A kistérség településein tanfolyamok indítása A szakképzés fejlesztése az igényeknek megfelelően A nyelvismeret, kommunikáció fejlesztése A kiemelten fejlesztendő ágazatok munkaerő utánpótlása Eredménymutatók: A vendégforgalom növekedése Az oktatás színvonalának javulása A szolgáltatások minőségének javulása A képzettség szintjének minőségi változása A képesítéssel foglalkoztatottak növekvő száma A sikeres vállalkozások számának emelkedése A sikeres önkormányzatok számának emelkedése Projektek, részprojektek felsorolása: Együttműködés ösztönzése Gyakornoki program kialakítása Helyi vállalkozók felé irányuló belső PR tevékenység Oktatás Vállalkozói tanfolyamok szervezése Nyelvtanfolyamok szervezése Támogatás a kistérségben lakó idegenforgalmi képzésben résztvevő hallgatóknak 27

28 Szervezeti rendszer, határmenti kapcsolatok A program indoklása: A vizsgált területen a piaci verseny kiélezett. A spontán turizmusforgalom már nem tudja fenntartani a szolgáltatások versenyképességét. A kistérség idegenforgalmi koncepciója a szervezeti rendszer területén jelentős hiányosságokat tárt fel. Nem alakult ki a Mosonmagyaróvári kistérségben a turizmus alulról szerveződő intézményi hálózata. Hiányoznak abból a horizontális és vertikális kapcsolódások. A kistérségi helyzetértékelés alapján elmondható, hogy az önkormányzatok közel felénél (42,3%) nem szerepel a turizmus a testületi üléseken témaként. Fokozza a problémát, hogy ez a hiányosság a mosonmagyaróvári központ esetén is fennáll. Idegenforgalmi referens egyetlen településen sem található az önkormányzatok szervezeti rendszerében. A kistérség 28 települése közül egyedül a központ Tourinform Irodájában foglalkoznak idegenforgalmi marketinggel és szervezeti koordinációval. A térségben magas a kis- és középvállalkozások száma, ezért helyi koordinációjuk, szerveződésük a jövőben elengedhetetlen feltétele a kitörésnek. Önálló térségi marketingszervezetek felállítása is indokolt, egyúttal törekedni kell a civil szervezetek, érdekképviseletek megerősítésére. Olyan térségi, alulról szerveződő desztinációmenedzsment szervezetekre van szükség, ami összekötőkapcsot jelent az önkormányzatok és a vállalkozói réteg között. A szervezeti rendszer garantálja az érdekképviseletet, és a vállalkozói igények közvetítését az önkormányzat felé és annak figyelembevételét. Nem tesz engedményt a szétforgácsolódás, koordinálatlanság irányába, forrást biztosít a Szigetköz, Hanság-Mosoni-síkság marketingjéhez, a kisebb közös beruházások megvalósításához. Széles körben figyelembe veszi a turizmus rendszerét befolyásoló külső környezeti tényezőket, kapcsolódó és áttételesen érintett vállalkozások érdekeit. Stabil működési formában látja el szakmai feladatát, ugyanakkor a problémamegoldás érdekében kellő rugalmasságot is mutat. A szervezet központját a kistérség idegenforgalmi szempontból meghatározó és a rendszer alapelemeit legalább csírájában tartalmazó városban célszerű felállítani. 28

29 A program célkitűzései: Szakmai alapon felállított szervezetek Az országos, regionális és térségi ágazati turizmusfejlesztő tevékenység tevékeny részeként történő működés A hatékony, marketingtevékenységet ellátni képes helyi és térségi menedzsment szervezetek működtetése A programcsomagok kialakításhoz térségi szintű koordináció megvalósítása Egyeztetett kulturális programkínálat Az ágazat pozitív önkormányzati megítélése Eredménymutatók: A vendégforgalom növekedése Hatékony marketingmunka A vállalkozók bevonása a folyamatokba A vállalkozói érdekképviselet javulása Az önkormányzat szervezeti rendszerének fejlődése Az érintett szereplők összefogása A kistérség népszerűségének növekedése Hatékony helyi és térségi szintű ágazati és ágazatközi együttműködések 29

30 Projektek, részprojektek felsorolása: Térségi Turisztikai Szervezetek fejlesztése Szigetközi Térségi Desztinációmenedzsment workshop szervezése, a szervezet felállítása Hanság, Mosoni-síkság idegenforgalmi workshop a turisztikai szerveződés előmozdítására Települési turisztikai szervezetek fejlesztése Mosonmagyaróvári Helyi Desztinációmenedzsment workshop szervezése, a szervezet felállítása Helyi turisztikai workshopok a turisztikai szerveződések előmozdítására Határmenti desztinációs együttműködés Nemzetközi hármashatár-menti idegenforgalmi konferencia szervezése vállalkozók részvételével Határmenti turizmusfejlesztési stratégia készítése Kulturális nagyrendezvény és idegenforgalmi kiállítás szervezése Bilaterális (szlovák-magyar, osztrák-magyar) idegenforgalmi együttműködés 30

31 Egységes minőségbiztosítási rendszer A program indoklása: A turizmus rendszerében a jövőben azok a cégek és társaságok lesznek előnyben, amelyek a minőséget helyezik tevékenységük középpontjába és magas, állandó színvonalú szolgáltatást nyújtanak. Célszerű a szolgáltatások színvonaláról írásos tanúsítványt is kiállítani. A kistérségi települések vállalkozásai számára azonban nem a puszta minősítettség elérését kell megcélozni. A szállodaiparban, az utazási irodák esetén, vagy a különféle idegenforgalmi szolgáltatóknál pl. a térségben kiemelkedő egészségturizmusban - a tanúsítványok megszerzése mellett a minőség folyamatos, napról-napra történő megtartása a cél. Az értékelések során a működési folyamat, a tanulás és a vevőelégedettség hármasának vizsgálatára kerül sor. Célszerű feltérképezni a térségi idegenforgalmi cégek, intézmények működési folyamatában a gyenge pontokat. A minőségbiztosítás azt is jelenti, hogy a fenti paraméterek permanens ellenőrzésére és értékelésére kerül sor. A cél a hibák rövid időintervallumon belül történő javítása, személyzeti problémák esetén inkább a tanfolyamok, hatékony továbbképzések módszerével. A turisták, mint szolgáltatást igénybevevők véleményei, javaslatai pedig szintén fontos és gyors visszacsatolást eredményeznek. A jó színvonalú minőségbiztosítás nem elégszik meg pl. a szálláshelyek osztálybasoroltatásával. Arra törekszik, hogy a hatékonyság növelésére tett intézkedésekkel emelje a térség intézményeinek, a vállalkozásoknak a versenyképességet, ezzel hozzájáruljon az ismertséghez, a bevételek emelkedéséhez. A minőségbiztosítás lényege a turizmusban a piaci igényekhez való folyamatos alkalmazkodás. Az élethosszig tartó tanulás folyamatában mindig van ugyanis olyan terület, ami fejleszthető, működése hatékonyabbá tehető. 31

32 A program célkitűzései: Eredménymutatók: A turisztikai vállalkozások versenyképességének növelése Az önkormányzatok idegenforgalmi működésének javítása A turisztikai vállalkozások működési hatékonyságának növelése Egységes minősítési rendszerek kidolgozása A kistérség ismertségének növelése A turisztikai bevételek növelése a vállalkozásoknál Az idegenforgalmi adóbevétel növekedése az önkormányzatoknál A turizmuságak által kínált szolgáltatások minőségi javulása Elégedett térségi turisták Szívesen visszajáró vendégkör Határmenti kompatibilis szolgáltatások Projektek, részprojektek felsorolása: Egységes minőségbiztosítási rendszer biztosítása A szolgáltatási folyamatok minőségjellemzőinek feltárása A vevők elvárásainak megismerése A turizmusban dolgozók részére a minőség szempontjából fontos célok megfogalmazása Serviceguide kialakítása Minőségorientált kommunikációs és ellenőrzési rendszer működtetése Kistérségi Code of Conduct létrehozása Kistérségi Védjegy kialakítása 32

33 4. A Mosonmagyaróvári kistérség operatív programja 4.1 A turisztikai termék összetevőinek fejlesztése Intézkedések: Víziturizmus fejlesztése Kerékpáros turizmus fejlesztése Lovasturizmus fejlesztése Egyéb sportágakhoz köthető turizmus fejlesztése Ökoturizmus fejlesztése Falusi turizmus fejlesztése A kulturális és örökségturizmus fejlesztése Az egészségturizmus fejlesztése A konferenciaturizmus fejlesztése Szálláshelyek fejlesztése Víziturizmus fejlesztése Indoklás: A kistérség természeti adottságai, meghatározó folyói a Duna és mellékágrendszere, a Mosoni-Duna, a Lajta valamint a tavak és bányatavak kiváló lehetőséget biztosítanak a víziturizmus fejlesztésére. A vizek adta környezet és annak sokszínűsége, mint az egyik legfőbb vonzerő, egyedi és kiemelt turisztikai termékként kell, hogy megjelenjen. A kistérségi kérdőívek is egyértelműen a víziturizmus fejlesztését támogatják. A víziturizmust a sportturizmus egyik legdinamikusabban fejlődő ágaihoz sorolják. A turisták nagy része nehezen tudja elképzelni a szabadságát víz nélkül, valamilyen módon részesülni szeretne ebből az őselemből. Ezért a víziturizmust az alapján értelmezhetjük, hogy a víz, vízpart miként jelenik meg a turizmusban résztvevőknél. Ennek következtében a víziturizmusban különböző formák jelentek meg: vízi túrázás: vízfelszínen, különböző célból kijelölt útvonal megtétele különféle hajótestekkel: kenu, kajak, vitorla, yacht, motorcsónak 33