Rekreáció-menedzsment

Átírás

1

2 Rekreáció-menedzsment Szerkesztette: Béki Piroska Szerző: Béki Piroska Lektorálta: Dr. habil Müller Anetta Felelős Kiadó: Campus Kiadó, Debrecen Kézirat lezárva: november 20. ISBN A tananyag elkészítését a ''3.misszió'' Sport és tudomány a társadalomért Kelet-Magyarországon TÁMOP E-15/1/Konv számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

3 TARTALOMJEGYZÉK ÁBRÁK JEGYZÉKE... 4 ELŐSZÓ A REKREÁCIÓ TÖRTÉNETE A REKREÁCIÓ SZÍNES VILÁGA Utcai játékok és sportok Szabadidő sport (hobby sport) Fitnesz Wellness Turizmus Ökoturizmus Falusi turizmus Lovasturizmus Víziturizmus Fürdőturizmus Vízhez köthető tevékenység Horgászat Barlangászat Vadászat Kerékpározás Síelés, szánkózás Extrém sportok Hobbi tevékenység MENEDZSMENT REKREÁCIÓS ÉRTELMEZÉSBEN Menedzsment szó értelmezése A menedzsmentelméletek fejlődése Menedzsmentfunkciók a rekreációban Igény és tervezés Szervezés

4 3.6. Vezetés Ellenőrzés Erőforrások menedzsmentje Emberek menedzsmentje Rendszerek menedzsmentje Szervezettségi szintek a rekreációban Szervezetek A NEMZETKÖZI ÉS HAZAI REKREÁCIÓS SZERVEZETEK Nemzetközi szervezetek Hazai szervezetek A REKREÁCIÓS HELYSZÍNEK MENEDZSMENTJE Az otthonok A települések Az oktatási intézmények A munkahelyek A lakóterületi létesítmények Az üdülőhelyek rekreációs létesítményei Zöldövezeti létesítmények Játszóterek A túrázás színterei és létesítményei A téli sportok színterei és létesítményei A vízi rekreáció színterei és létesítményei Egyéb szórakoztató rekreációs létesítmények MELLÉKLETEK FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

5 ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. kép. Az ullamaliztli játék (glogster.com) kép. Birkózók - Amenemhat kormányzó sírja (tudasbazis.sulinet.hu) kép. Az ókori játékok helyszíne ma turisztikai látványosság kép. A Colosseum (unicafe.hu) kép. A határlabdázás korabeli ábrázolása (fourfourtwo.hu) kép. Egy reneszánsz park (szurreal-garden.eoldal.hu) kép. A boksz volt az első professzionális sport (profibox.hu) kép. Koreaiak a YMCA mozgalomban (koreatimes.co.kr) kép. A túrázás népszerű volt (egykor.hu) kép. Szabadtéri kondicionáló park (hh16.hu) kép. Egy feszült nap után (marketingmo.com) ábra. A rekreáció értelmezése (Ábrahám, 2010) ábra. A rekreációs élmények komplexitása (McLean és Hurd, 2012 alapján) ábra. A turisták döntését befolyásoló tényezők rendszere ábra. A turizmus helyzete és környezete (Lengyel, 1997) kép. Pillanatképek a falusi turizmusból (kepcp.hu) kép. A lovas túra élménye (lovaselet.info) kép. Felejthetetlen túrák a vízen (vizicserkesz.hu) kép. A fürdőkultúra sokszínűsége (belfoldihirek.com) kép. A víz minden évszakban nagy élményt tud nyújtani kép. Csodálatos a nyugalom a magyar tenger partján (ilovebalaton.hu) kép. A barlangok fantasztikus világa (kaland.sport.hu) kép. Munkában a vadászok kép. Kerékpározás a természetben (tisztaforras.co) kép. A tél havas örömei kép. Az extrém sportok színes világa (extremesportok.hu) kép. Példák a rekreációs hobbi tevékenységekre

6 24. kép. Sir Thomas More (biography.com) kép. Frederick Winslow Taylor (biography.com) kép. Henry Ford (stevens.edu) kép. Henri Fayol (wikipedia.org) kép. Max Weber (biography.com) kép. Frank B. Gilbreth (gilbrethnetwork.tripod.com) kép. Lillian M. Gilbreth (engineergirl.org) kép. Henry L. Gantt (en.wikipedia.org) kép. Morris L. Cooke (en.wikipedia.org) kép. Chester Barnard (fcaenlinea.unam.mx) kép. Mary Parker Follett (leadforsocialchange.wordpress.com) kép. Elton Mayo (ualberta.ca) kép. Kurt Lewin (kurtlewintheory.weebly.com) kép. Abraham Maslow (psychology.about.com) kép. Frederick I. Herzberg (amazon.com) kép. Douglas McGregor (likesuccess.com) kép. Peter F. Drucker (extensor.co.uk) ábra. A szolgáltatási szektorok (Ábrahám, 2010 Ibsen és Jorgensen, 2002 alapján) ábra. A lineáris szervezet (Langer, 2008) ábra. A többvonalas szervezet (Langer, 2008) ábra. A divizionális szervezeti felépítés (Langer, 2008) ábra. A divizionális sportegyesület ábra. A holding ábra. A konszern ábra. A sportszövetség, mint mátrix szervezet ábra. A tenzor szervezet ábra. A team szervezet ábra. A rekreációs lehetőségek (Philpin, 1996 alapján) ábra. A kockázat menedzsment a helyszínek esetében (Ramsay, 2001 alapján)

7 41. kép. Az otthoni fitneszterem (almaimotthona.hu) kép. A városi geocaching GPS-el (duplasansz.hu) kép. Aerobik a sportudvaron (old.minap.hu) kép. Sport a munkahelyen (bevezetem.hu) kép. Élsport utánpótlás edzés után papafoci (bajnoksagok.hu) kép. Az üdülőhelyeken is kedvelt a testmozgás (alanya.top-hotelek.hu) kép. A XVI. kerületi szabadidős park (16.kerulet.ittlakunk.hu) kép. Modern és biztonságos játszótér (jatszotermegoldasok.hu) kép. Kerékpáros downhill a természetben (bringamania.hu) kép. A Zemplén Kalandpark műanyag pályája (sielok.hu) kép. A Club Aliga kikötője (balatoni-kikoto.clubaliga.hu) kép. A dunaharaszti vízisí pálya (faninfo.hu) kép. Népszerűek a kalandparkok (kalandpark.lap.hu)

8 ELŐSZÓ Elöljáróban szeretném megköszönni a Debreceni Egyetemnek a felkérést, mely egy új rekreációval foglalkozó tankönyv megírására vonatkozott. Életutam, és tapasztalataim alapján megpróbálok egy olyan új szemléletű szakirodalmat létrehozni, mely segít eligazodni a rekreáció színes világában. A rekreációt sokféleképpen értelmezik az emberek, általában a pihenés vagy a kikapcsolódás valamilyen formájának gondolják. Sok esetben ez akár igaz is lehet, azonban a fogalom mögött ennél sokkal több rejlik, életforma is egyben, az emberek az általuk végzett munka fáradtságát tudatosan próbálják kizárni bizonyos időtartamra az életükből oly módon, ahogy nekik megfelelő, a napi pénzkereső tevékenységük rutinjától teljes mértékben eltérő más irányú aktivitást végeznek. Ahhoz, hogy ezek az eltérő dimenziók, tevékenységek létrejöjjenek sokfajta tényező összhangjára van szükség, melyet a könyv fejezeteiben részletesen is megismerhet a kedves olvasó. A címszavak mindegyike a rekreáció menedzsment egy-egy nagy területét öleli fel, melyek a témakörben lezajló folyamatok jobb megértését szolgálják. Béki Piroska 7

9 1. A REKREÁCIÓ TÖRTÉNETE A modern kori rekreáció megértéséhez vissza kell nyúlnunk a történelmi időkhöz, miként alakultak a múltban a társadalmi kultúrák és bennük élő emberek időtöltési szokásai. Először az időszámításunk előtti kultúrákban kedvelt elfoglaltságokat vegyük górcső alá. A törzsközösségi népek akkor dolgoztak, amikor annak eljött az ideje, az általuk elvégzett munkafolyamatok nagymértékben különböztek egymástól (vadászat majd később vetés, aratás, feldolgozás), nem úgy, mint a mai modern kor speciális tevékenységekre szakosodott munkahelyein. Ezeknél a törzseknél a munka sok esetben rituálék keretében valósult meg. Az emberek már ekkor is valamilyen szórakoztató időtöltést kerestek, melyre a játékokat illetve a fizikai aktivitás magasabb szintjét elérő sportot használták. Ez a sport akkor általánosan a háborúzás egyszerűsített, komolyabb sérülések nélküli különböző formái voltak, felkészülési játékoknak tekintették az éles helyzetekre (McLean és mtsai, 2012). Voltak azonban halálos kimenettel járó szakrális jellegű labdajátékok is, mint Közép-Amerikában az ullamaliztli nevű labdajáték, ahol a vesztes csapat egy tagja vagy akár többen is váltak a győztesek áldozatává (1. kép). 1. kép. Az ullamaliztli játék (glogster.com) 8

10 Észak-Amerikában a játék elsősorban a felnőtt életre való felkészülést segítette elő, az ifjaknak kellett fegyvertelenül és ruhátlanul túlélni a vadonban ahhoz, hogy igazi harcosokká váljanak. A lányok háztartási munkákat sajátítottak el idősebb nőktől, miközben táncolni, énekelni tanultak és a történetmondást is elsajátították a fiúkkal együtt. A prehisztorikus időszakban azonban a társadalmak egyre jobban fejlődtek, kialakultak a specializált területek, elfoglaltságok, munkák. Háziasították az állatokat, a vadászatra, gyűjtögetésre alapuló nomád életformát felcserélték a letelepedett, növénytermesztő és az állatokkal gazdálkodó életformára. Ez az életmódváltás kihatott a szabadidejükre, illetve az abban végzett tevékenységükre is. Az ókori Egyiptomban kialakultak az első egyiptomiak által űzött sportok is (birkózás, gimnasztikai gyakorlatok, súlyok emelése és labdajátékok) és már megjelentek a művészek, a közösségi szórakoztatás első, fontos szereplői (2. kép). Az egyiptomi nők csoportjai templomokban és királyi családokban szórakoztató műsorokat adtak szakrális vagy szociális eseményeken. A módosabb családokban főleg a nők játszottak párban labdás, dobó- és ütős játékokat. Elsődleges cél nem a küzdelem, illetve a győzelem, hanem a szabadidő játékos eltöltése volt. Az egyiptomi férfiak birkózásban, botvívásban, csónakversenyeken és lovaspólóban mérték össze erejüket, ahol a gazdagabbak bizonyos előjogokat élveztek (Kun, 2009). 9

11 2. kép. Birkózók - Amenemhat kormányzó sírja (tudasbazis.sulinet.hu) Az ókori Görögországban az emberiség filozófiai és kulturális szempontból nagyot lépett előre, igaz a társadalom többrétegűvé, szegmentálttá vált. A művészetek is nagyot fejlődtek, főleg vallási témájú műalkotásokat találhatunk abból az időből. A választópolgárok számára a sportolás napi elfoglaltsággá vált, ahol az emberek összegyűlhettek, ugyanúgy, mint az egyéb társadalmi eseményeken. A fiatalok sportoltak, kártyáztak, játékokkal játszottak, és amikor elérték a hétéves kort az iskolában gimnasztikát és zenét is tanulhattak (McLean és mtsai, 2012). Tették mindezt már a mai szemmel is modernnek mondható körülmények között, hiszen rengeteg park, szép kert és fedett terem állt már rendelkezésre ezekre a célokra. Az ókori Görögország sportos jellegét misem bizonyítja jobban, mint az Olimpiai Játékok megjelenése, melyet közel ezer évig tartottak meg (3. kép). 10

12 3. kép. Az ókori játékok helyszíne ma turisztikai látványosság Ekkoriban a sport és a vallás egy helyszínt használt, hiszen a templomok külső területein voltak megrendezve a sportesemények. A szabadidős tevékenységek ebben az időben nem különültek el, az egyes aktivitások egyaránt szolgáltak művészeti, művelődési és vallási célokat egyaránt (Gáldi, 2004). A görögöknek fontos volt a kalokagathia eszméje, azaz az egészséges lélek (művészet és tudás) és az ép test (sport) együttes megjelenése, melyet kívánatosnak tartottak. Az ókori Róma más volt, mint Görögország, a sport terén másfajta irányzat terjedt el, a harckészültség fenntartását szolgálta elsősorban. A versenyek jellege is megváltozott, a népszórakoztatás érdekében egyre jobban terjedtek el a gladiátor küzdelmek, melyeknek már csak a hatalom fenntartása volt a célja: a panem et circenses azaz a kenyeret és cirkuszt a népnek szlogennel (4. kép). Ellentétben a görögökkel, a rómaiak a városok belsejébe telepítették azokat a létesítményeket, melyeket sportra és egyéb szórakoztatásra használtak, így a polgároknak könnyebb volt ezeket elérni (Ablonczy, 2010). 11

13 4. kép. A Colosseum (unicafe.hu) A városi jóllét a római korban kezdett kibontakozni, a közfürdők kedvelt találkozóhelyek voltak akkoriban. Igen népszerűek voltak a nagy lakomák és orgiák is, melyek rendszeresek voltak bizonyos körökben. Építészet és művészet területén fantasztikus alkotások jöttek létre ebben az időszakban, melyeket a helyszínen vagy múzeumokban lehet megcsodálni. A korai feudalizmus időszaka visszalépést jelentett a rekreáció területén nagy kultúrákhoz képest, ebben az időszakban erősödött meg a katolikus egyház uralma. Ez tulajdonképpen azt jelentette, hogy minden, ami nem egyezett meg az egyház gondolkodásával elsorvadt. Igaz volt ez a sportokra, a művészetekre és az építészetre is. Ugyanakkor számos olyan rekreációsnak is mondható esemény került be az emberek életébe, mint a templomba járás, az egyházi ünnepek és ahhoz kapcsolódó aktivitások (éneklés, tánc). A népi játékok is ebben az időszakban kezdtek kialakulni, melyek azonban nagymértékben különböztek területileg (McLean és mtsai, 2012). Ilyen népi játék volt a mai labdarúgás előfutárának is tekinthető határlabdázás is (5. kép). 12

14 5. kép. A határlabdázás korabeli ábrázolása (fourfourtwo.hu) A reneszánsz időszakában a korábban tiltott értékek ismét előkerültek, az ókori görög- és római rekreációs hagyományok is egyre jobban az érdeklődés középpontjába kerültek. A művészetek területe sem korlátozódott már csak az egyházi témákra, a világi értékek itt is hangsúlyosan megjelentek. A reneszánsz időszakban kezdték kiépíteni azokat a köz- és magánparkokat, rekreációs helyszíneket, melyek a mai napig sok város büszkesége (6. kép). 6. kép. Egy reneszánsz park (szurreal-garden.eoldal.hu) 13

15 A szabadidő hasznos eltöltésére szolgáló tevékenység elsősorban a társadalmi hierarchiában elfoglalt pozíciótól függött. A gazdagok általában hetekre elutaztak különböző birtokaikra vagy vendégségbe, estéiket színházban, operában vagy egyéb társasági helyeken töltve, míg a munkásosztály tagjai csak vasárnaponként tudtak hódolni saját hobbijuknak. Sok helyen megjelentek viszont olyan helyek, ahol a színes közösségi élet folyt, főleg a kávéházak váltak népszerűvé, ahol sakkozhattak, dominózhattak, billiárdozhattak az emberek. A XIX. század a rekreáció történelmében kiemelkedő jelentőségű, hiszen elsősorban Európában és az USA-ban az ipari forradalom hatására a demokratizálódás jellemezte a társadalmakat, a tudományos és a technológiai fejlődés lehetővé tette az emberek nagy tömege számára a szabadidőt. Ez a szabadidő teremtette meg a rekreáció alapját, melynek teljes kibontakozása a XX. századra lett teljes az iparilag fejlett országokban. Ebben az időszakban indult meg az erőteljes urbanizáció, azaz a vidéki emberek egyre nagyobb számban költöztek be a városokba a jobb minőségű élet reményében. Ezt a folyamatot gyorsította bizonyos országokban a nagyarányú migráció is, mely Európa és az USA között több hullámban zajlott le. Az urbanizáció és a migráció hatására a vidéki települések elnéptelenedtek, míg a városokban egy teljesen más struktúrában működő élet teremtődött meg. A városokba betelepülő családoknak sokszor kis lakásokban kellett meghúzniuk magukat, gyakoriak voltak a járványok és a munkanélküliek száma is hatalmas volt. A nagyszámú munkaerő felesleg a munkaidő szabályozásához vezetett, 1817-ben közzétették a munkások követelését, benne többek között az addig órás munkaidő nyolc órára csökkentését, a hangzatos nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés szlogent. Az USA-ban 1868-ban fogadták el a nyolcórás napi munkaidőt, melyet igazából 1890 után alkalmaztak az összes államban (McLean és mtsai, 2012) a II. Internacionálé es párizsi gyűlésének hatására. Ezek a folyamatok tették lehetővé a rekreációs tevékenységek kialakulását, fejlődését. A sport iránt is megnőtt az érdeklődés, a XIX. században egyre-másra alakultak meg a szinte mindenki számára elérhető egyletek, és a fair versenyzéshez elengedhetetlen hazai és a nemzetközi szövetségek is. A bizonyos sportok 14

16 professzionalizálódtak, az emberek fogadási igénye a sporteseményekkel kapcsolatban általánossá vált (7. kép). Ez aztán magával hozta a helyszíni nézők keresletét, illetve az új szenvedély más környezetbe vitte az embereket (rekreációs élményt adva), mely nagyban különbözött a munkahelyektől. 7. kép. A boksz volt az első professzionális sport (profibox.hu) A profi sport mellett az amatőr és a szabadidős sportolás is egyre jobban elterjedt, a munkatevékenység egyre kevésbé volt megerőltető, és a mozgásigényük kielégítését a sportokban sokan találták meg. A megváltozott viszonyok nemcsak az emberekre hatottak, az egyházak is észrevették a megújulásuk nélkül nem maradnak hívek. Emiatt sok helyen könyvtárakat, gimnáziumokat hoztak létre, ahol a rekreációs tevékenységek segítették a gyülekezetet egybe tartani. A sportot is szerette, és elfogadta ekkor már az egyház, például az USA-ban megalapították a Young Men s Christian Association (YMCA) nevű szervezetet, mely a Muscular Christianity mozgalomból nőtt ki, mely a migránsok beilleszkedését is elősegítette a korabeli amerikai társadalomba (8. kép). 15

17 8. kép. Koreaiak a YMCA mozgalomban (koreatimes.co.kr) A városi léthez tartozó egyéb szolgáltatások is komoly fejlődésen mentek keresztül, színházak, táncházak épültek, az emberek énekes-zenés vígjátékok megtekintésével, zenéléssel vagy zenehallgatással töltötték idejüket. Az egyre szaporodó múzeumok, a sörkertek, a különböző galériák és szalonok mind a megnövekedett szabadidőben megvalósuló társas együttlétet szolgálták. A nagy tömegek igénye alapján megjelent a városokban a prostitúció is, a vörös lámpás negyedek egyre gyakoribbak voltak a nagyvárosokban, melyek a bűnözést és egyéb szociális problémákat is magukkal hozták. Szintén megjelentek a vidámparkok, az állatkertek, míg vidéken a nemzeti parkok és természetvédelmi területek, melyek szintén az egyének rekreációs tevékenységét célozták kínálatukkal (9. kép). 16

18 9. kép. A túrázás népszerű volt (egykor.hu) Ezt az időszakot a lakossági rekreációs mozgalom időszakának is nevezhetjük, hiszen tényleg tömegek kezdtek el szabadidejükben másfajta tevékenységbe, melyet gyakran nagy létszámban, társaságban végeztek. Napjainkban azonban már másfajta kihívásokkal kell megküzdenie az egyéneknek, melyet a globalizáció és más társadalmi jelenségek okoznak. A jelen korban az énidő egyéni meghatározhatósága és felhasználásának szabadságfoka nő, ugyanakkor még korai lenne szabadidő-társadalomról beszélni (epa.oszk.hu). A mai szabadidő-eltöltési kínálat szinte korlátlan lehetőséget biztosít az egyéni szükségletek kielégítésére, azonban nem hozza magával a szabadidő-eltöltés rekreációs formáinak elterjedését. Manapság a tudományos világ és a közvélemény is egyre jobban megoszlik a civilizációnak a mostani szintjét illetően, egyesek fejlődésként, míg mások válságként élik meg a folyamatokat. A technológiai növekedésre és a gazdasági gyarapodásra hivatkozók a fejlődéspártiak, míg a válságpártiak a természeti környezet pusztításával és a növekvő társadalmi feszültségekkel példálóznak. A gazdasági fejlődés manapság fontos, ugyanakkor a fenntarthatóság miatt az embereket rá kell nevelni, hogy olyan dolgokat vásároljanak, amelyekre valójában szükségük van, azaz a fejlődés fenntarthatóvá váljon. Korábban az emberi élet szinte egyetlen céljává a szüntelen és mindig növekvő fogyasztást tették a gazdasági és a politikai élet szereplői, melyben a 17

19 termelés és a fogyasztás önmagát erősítő folyamat volt. Emiatt tűnt el a kapitalista társadalmakban a takarékosság, a mértékletesség és helyettük a piac céljai váltak a meghatározóvá, csak a vásárlást, akár még a holnapi fizetéssel is (hitel - eladósodás) segítik a mesterségesen kialakított folyamatok (Featherstone és mtsai, 1997). A fogyasztói társadalom ugyanakkor a rekreáció területén is megjelenik, gondoljunk csak azokra a szolgáltatásokra, melyek a városi ember rekreációs igényeinek kielégítése miatt már-már ipari jelleget ölt. Ide tartoznak a különböző szórakoztatóközpontok éppúgy, mint a sportolási lehetőséget biztosító sportpályák, vagy éppen a fitnesztermek. A verseny ezen a területen is hatalmas, csak a jó szolgáltatással rendelkező szervezeteknek van esélyük a fennmaradásra. A mai ember ugyanakkor nehezen birkózik meg a szabadidő kihívásával, egyeseknek nincs idejük pihenésre (munkamániások), míg másoknak munkanélküliként rengeteg szabadidejük van, megint másoknak pénzük nincs rá (Dahlke, 2002). A felnőtt társadalomban a tudatosítással és érzékenyítéssel lehet a rekreációs tevékenységeket jobban a köztudatba építeni, míg a mindennapos testmozgás köznevelésbe építésével már eleve a fizikailag aktív életmód felé terelhető a fiatalság. A társadalom fogyasztási preferenciái megváltoztak és emiatt az emberek vagy a munkahelyükhöz vagy a lakóhelyükhöz közel szeretnének rekreálódni. Az emberek megváltozott igényei az életkörülményeik javítására globalizációs hatásként is jelentkeznek, az azzal együtt járó környezetszennyezés ugyanakkor nem egyszerűen helyi, hanem országokon, földrészeken átívelő probléma manapság, az emberi tevékenység az egész bolygóra kiterjedő hatással bír (pl. éghajlatváltozás). A Friends of the Earth International szervezet 1969 óta ismert szlogenje: "Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan, melyet beszédeiben Mahatma Gandhi is előszeretettel használt. Ez a globális gondolkodás és helyi cselekvés befolyásolja a rekreációs tevékenységeket is. A lokalizáció alapelve azonban kimondja, hogy helyileg a leggazdaságosabb kielégíteni az igényeket, mely a rekreációra is igaz. A lokalizáció a helyi közösségek döntési szerepének megerősítését is jelenti egyben, a kisebb területen belül történő együttműködés, az ott felhalmozott tudás, illetve információ elengedhetetlen. A társadalmi folyamatok megváltozása miatt a helyi szükségletek kielégítése egyre fontosabbá válik, hiszen korunkban az urbanizáció folyamatainak hatása még erőteljesebben jelentkeznek a modern országokban. Egyre többen akarnak városba költözni, 18

20 majd az ottani stresszes élet elől menekülve megindulnak kifelé a városból és ott is szeretnének városi szolgáltatási környezetben élni. A lakóhelyhez közeli lehetőségre jó példa a mostanában egyre nagyobb népszerűséggel bíró szabadtéri kondicionáló parkok építése, melyeket szinte valamennyi korosztály nagy örömmel használ (10. kép). 10. kép. Szabadtéri kondicionáló park (hh16.hu) A munkahelyi vagy ahhoz közeli fizikai aktivitási lehetőségek szintén egyre nagyobb számban elérhetők, melyek lehetnek szabadtériek vagy fedett létesítmények egyaránt, de maga a munkahely is (11. kép). 19

21 11. kép. Egy feszült nap után (marketingmo.com) 20

22 2. A REKREÁCIÓ SZÍNES VILÁGA Az előző fejezetben megismerhettük a szabadidő (a társadalmi létből fakadó kötelezettségek és a fiziológiás szükségletek kielégítése után fennmaradó idő, melyről az egyénnek teljes döntési szabadsága van) eltöltési formáinak történelmi koronkénti változásait, és eljutottunk egészen napjainkig, azonban a rekreáció szó jelentése még további részletezésre, körülírásra szorul. Maga a rekreáció szó latin eredettel bír, a recreatio szó jelentése eredetileg a betegségből felgyógyulás, kigyógyulás volt. Átvették a szó használatát a franciák, akik a XIII. században már a recreacion szó alatt a felüdülést is értették a szó eredeti, latin értelmezése mellett. Innen terjedt tovább a recreation szó használata a brit szigetekre, ahol a XIV. században a szó jelentése kibővült a saját szórakozásra végzett tevékenység jelentéssel is (etymonline.com). A rekreációból ismert színes és igen sokrétű tevékenységek nagy számossága az egyének különböző igényeit hivatottak kielégíteni. Ha pontosan meg akarjuk fogalmazni ezek összességét, akkor a Fritz (2011) által leírtakkal nagymértékben megegyezőt tudnánk csak definícióként megfogalmazni, azaz a rekreáció szabadidőben, a tevékeny pihenés érdekében végzett minden olyan kulturális, társas, játékos és mozgásos tevékenység, melyet a napi fő elfoglaltság által okozott fáradtság, feszültség feloldása, a testi-lelki-szellemi teljesítőképesség helyreállítása, fokozása érdekében tesz az ember. Vannak olyan rekreatív hatású tevékenységek, amelyek ugyan más szükségleteket elégítenek ki, de eredményként javítják az egyének közérzetét. Ilyen lehet a házimunka, melynek végeztével a háziasszony fáradtan, de elégedetten dől hátra, vagy gondoljunk arra, hogy egy fűnyírás után mennyire felüdítő látvány a gazdának a gondozott kertjének látványa. Ezek a tevékenységek mégsem rekreációs tevékenységek, mert nem teljesül a szabad, önálló akaratú választás (ki kell takarítani, le kell nyírni a füvet, el kell vinni a kutyát sétálni) a szabadidő eltöltésében (1. ábra). 21

23 1. ábra. A rekreáció értelmezése (Ábrahám, 2010) Az ilyen tevékenységek elvégzése utáni sikerélmény miatt javul az egyén közérzete, mely Kovács (2004) szerint rekreatív többlet, amely szoros kapcsolatban áll az elvégzett feladat pozitív megélésével. Ezeket a sokszínű tevékenységeket talán plasztikusan ábrázolva érthetjük meg a legegyszerűbben, mely egy háromdimenziós kiterjedésű kockában a 2. ábrán látható. 2. ábra. A rekreációs élmények komplexitása (McLean és Hurd, 2012 alapján) 22

24 Normál esetben, a szabadidőnkben a létünkhöz, munkánkhoz szükséges energiáink újratermelése zajlik. Napi aktivitásunk után kialakuló érzetünknek, azaz a fáradtságnak két fajtáját tudjuk megkülönböztetni, az objektív és a szubjektív fáradságot. Az emberei testnek az objektív fáradtság fellépése esetén szüksége van alvásra vagy pihenésre, míg a szubjektív fáradtságérzet esetében a kikapcsolódás, a szórakozás, azaz a rekreáció a megoldás. A rekreációs tevékenységeket tudjuk csoportosítani is, melynél a Kovács (2010) által megfogalmazott általánosan elfogadott módszertant használhatjuk. A tevékenység lehet mozgásos tartalmát tekintve egyfelől aktív vagy passzív, tartalmát tekintve lehet szellemi vagy fizikai aktivitás. Reichlin (2007) kibontotta könyvében ezeket a rekreációs tevékenységeket a következő felosztásban: Pihenés (szellemi) Tétlen pihenés, szemlélődés Szellemet foglalkoztató pihenés (TV nézés, zenehallgatás, olvasás, internetezés, beszélgetés) Aktivitási igénylő szórakozás (pl. mozi, koncert, színház) Kreatív szabadidő-eltöltés (szellemi és fizikai) továbbtanulás, versírás, muzsikálás, kerámiaformázás, hímzés, színjátszás barkácsolás, modellezés kertészkedés, állattartás, néptánc, társastánc társasági élet játékok szerencsejátékok, fogadásos játékok vásárlás (egyeseknek valós rekreációs élményt adhat) 23

25 Fizikai rekreáció (elsősorban fizikai, de van kisebb-nagyobb szellemi része is) nem kötelességszerű fizikai munka kirándulás, természetjárás, trekking, geocaching sportrekreáció A rendszeres rekreációs tevékenység előnyei: egyéni egészség és jólét (jól vagyok érzés); kiegyensúlyozott személyiség kialakítása vagy megőrzése; minőségi élet megélése; kevesebb önromboló vagy antiszociális viselkedés; erősíti a szociális kohéziót; az egészségügyi, a rendfenntartási és a szociális kiadások csökkenése; hozzájárul a gazdasági fejlődéshez (munkavégzés jobb minősége, kevesebb betegállományi nap); hozzájárul a környezetvédelmi feladatok ellátásához. A sportos megközelítésem miatt a fizikai rekreáción belül önálló részként a természetben szabadon űzhető outdoor sportokat (hegymászás, horgászat, íjászat, lovaglás, vadászat, téli sportok, vízi turizmus), illetve a szabadidő sportokat (aerobic, falmászás, kondicionálás, labdarúgás, streetball, squash, tenisz, úszás) külön kategóriaként említem meg sportrekreációként. Természetesen ezen felül a szakirodalmakban másfajta csoportosításokat is lehet találni. Az általam leírt kategóriák átfedésben is állhatnak egymással, vagy éppen valamilyen kombinációban tapasztalhatjuk meg őket. A szabadidő eltöltési módjának kiválasztása függ az életmódtól, az egyén által preferált életformától, az anyagi lehetőségektől vagy éppen a családi és a munkahelyi elvárásoktól. Rekreációs szükségletként fogalmazható meg az, hogy egy bizonyos a napon, éppen aktív vagy passzív kikapcsolódásra vágyunk, szellemi vagy fizikai feltöltődésre van szükségünk. A szabadidő megfelelő minőségű eltöltését a kínálat elemei is nagymértékben befolyásolják, jellemzően a rekreációs kínálati 24

26 paletta sokszínűsége egyre bővül, a következőkben napjaink jellegzetes sajátosságait mutatom be a fizikailag aktív rekreáció területén. A rekreáció hatásai és a rekreációs egyenérték Mint azt a 3. táblázatban is lehet látni, a különböző rekreációs aktivitásoknak különböző hatásait tudjuk megkülönböztetni. Az egyén ezek figyelembe vételével fogja megválasztani a szabadidejének felhasználást rekreációs célból. 1. táblázat. A rekreációs tevékenység hatásai Ezek a tevékenységek nagyfokú diverzitást mutatnak, azonban a rekreációs szempontból egyenértékűek, hiszen az egyén szempontjából fontos és kívánt cselekménysort valósított meg, mely elhozta neki a rekreációs élményt. Általában meghatározott időegység (vendégóra, rekreációs látogatói nap 12 óra) alapján szoktak különböző kimutatásokat készíteni a rekreációs szolgáltatók. 25

27 2.1. UTCAI JÁTÉKOK ÉS SPORTOK Az utcák és terek a gyerekek szempontjából mindig fontos helyszínek a legfőbb fizikai aktivitásuk kiélésére, azaz a játékra. Sok olyan rekreációs időtöltés van, ami ezekhez kötődik, általában fejlesztik a fiatalok kognitív és motoros képességeit és jótékony hatással van a szociális képességükre is. Ezek a játékok tartalmazhatnak futást, elfogást, éneklést, táncolást, dobások különböző fajtáit és emlékezetre ható komponenseket (barkochba, most mutasd meg) egyaránt. Az utcákon és tereken aktív gyerekek általában a sport felé fognak majd később fordulni, ott találják meg a kihívást, amikor már kinőttek az utcai vagy téri játékok időszakából SZABADIDŐ SPORT (HOBBY SPORT) Héjjas (2006) szerint a posztmodern embernek már létszükséglete a sikeresség, melyhez nagymértékben járul hozzá a szabadidős sportolás is. Ennek a tevékenységnek célja a mindennapi munkában alig használt izmok megmozgatása, ezáltal a felfrissülés elérése. Eszköze lehet a versenyszerű- és/vagy a mozgás élményéért végzett sportolás. A szabadidő sportok jelentős része lokális, a lakóhelyen elérhető lehetőségek közül választ a sportoló. Ezek általában teremsportok, melyeket legtöbbször a lakóhely környezetében megtalálható létesítményekben űznek FITNESZ Célja az egyén számára optimális fizikai teljesítőképesség elérése/fenntartása, az egészségi állapot szintjének emelése/fenntartása. Magyarországon, de általában Európában is az aerobic különböző formáit, a kondicionálás módjait kategorizálják fitneszként. Az aerobic változatai mellett népszerűek a hastánc, a jóga és a tánc-mozgásos foglakozások. Népszerűsége köszönhető annak, hogy bármely évszakban, a napi munkaelfoglaltság mellett rendszeresen űzhető. A fitnesztermekben külön házirend is található a helyes viselkedésről informálva a fogyasztókat (lásd 1. számú melléklet). 26

28 2.4. WELLNESS Az angol well-being (jól-érzés) és a wholeness (teljesség) szavak összevonásából alakult ki maga a kifejezés. Célja az egyén egészségének, a testi-lelki egyensúlyának helyreállítása és megőrzése, valamint életformaként a harmonikus életvitel kialakítása. Itthon azonban elsősorban nem az eredeti egészségmegőrző életmódként ivódott be a köztudatba, hanem javarészt inaktív kényeztető kezeléseket, luxusszállóban való gyógy-és élményfürdőzést, masszázst és szaunázást értenek alatta sokan. A wellnessben a rekreációs élmény kellemes hatások átélésén keresztül valósul meg elsősorban TURIZMUS Ha megnézzük a különböző szakirodalmakat, akkor általában az idegenforgalom, a természetjárás és a világjárás szavak jelennek meg a turizmussal kapcsolatban. Az ember állandó életvitelén és munkarendjén kívüli valamennyi egy napnál hosszabb helyváltoztatását és tevékenységeit értjük. A turizmus széles megközelítésben a turisták tevékenységeihez kapcsolódó igények kielégítésére létrehozott szervezeti és működési feltételek, valamint szolgáltatások összessége. A turisták azonban bizonyos egyéni paraméterek alapján választanak célpontot, melyre sok tényező van hatással (4. ábra). 27

29 3. ábra. A turisták döntését befolyásoló tényezők rendszere A turizmusnak a rekreáció szempontjából fontosabb változata a szabadidő-turizmus, a másik a hivatásturizmus. Magyarországon sok innovatív program próbálja fejleszteni a turizmust, melyek közül az érintett sportági szövetségek (kajak-kenu, kerékpáros, lovas, természetjáró és vitorlás) aktív részvételével kialakítandó Bejárható Magyarország program kiemelkedik. Ez a főleg infrastrukturális fejlesztés egyébként a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programon belül zajlik: Aki szenvedélyes szeretettel a természetet járja, gyakran az államot, a maga szabályaival inkább gyarló, bosszantó akadálynak érzi és nem elsősorban segítséget vár tőle. Ugyanakkor jól látható módon Magyarországot földrajzi, (köz)biztonsági és ingatlanhasználati viszonyai különösen képessé teszik arra, hogy meghatározott szabadtéri sportok tekintetében az egyik legnagyobb vonzerő és lehetőség a szabad barangolás, nagy térségek korlátozásmentes, élvezhető, szakaszolható bejárásának lehetősége biztosítva legyen. A Bejárható Magyarország programja ebből, és abból a felismerésből fakad, hogy 5 járásmód esetében a fent írt lehetőség kiaknázáshoz szükséges fejlesztések azonos szerkezetben, ezért igen 28

30 hatékonyan valósíthatóak meg. Az öt számba vett járásmód: gyalog, kerékpárral, lóval, vitorlással, túrakenuval (magyaryprogram.kormany.hu). A turizmus egyben komoly gazdasági hatással is rendelkező iparág (5. ábra), melynek több, általában önállóan is értelmezhető részét tudjuk megkülönböztetni. 4. ábra. A turizmus helyzete és környezete (Lengyel, 1997) 2.6. ÖKOTURIZMUS Az ökoturizmus szóösszetétellel az 1990-es évektől egyre gyakrabban találkozhatunk. A hangsúly az utazó ember és a természeti környezet viszonyán van, azaz ez a fajta turizmus közel hozza a természetet a városi emberek számára. Az ökoturizmus általában szerény költségek ellenében, hazánkon belüli tájakat, érintetlen területeket teszi elérhetővé az egyének számára. Ugyanakkor igen változatos, a résztvevőket megfelelő módon aktivizáló programokat, az ökoturisták együttműködésén alapuló kikapcsolódási formákat kínál. 29

31 2.7. FALUSI TURIZMUS A falusi turizmus az egyik legtöbbször választott változata az ökoturizmusnak. Falusi turizmusnak nevezzük a vidéki településeken (község, falu, tanya) történő vendéglátást, mely magában foglalja az elszállásolást, az étkeztetést és a programszervezést is. A falusi turizmus elmaradt régiók, falvak, kistérségek megélhetését biztosítja, az ott élőknek komoly foglalkoztatási lehetőséget nyújt, mely egybecseng a vidékfejlesztés koncepciójával. Jellegzetességei közül a természetes környezet, a falusi munkák megélésének élménye, a családias légkör, az állatok közelsége (etethető, simogatható állatok), a saját készítésű (esetleg bio) élelmiszerek, italok fogyasztásának élménye, a népművészet és a népi építészet megismerése emelhető ki (12. kép). 12. kép. Pillanatképek a falusi turizmusból (kepcp.hu) 2.8. LOVASTURIZMUS A magyar történelmileg lovas nép, nemzeti kultúránk szorosan összefonódott a lovakkal, a lótartással. A lótenyésztés, a lóverseny, a lovaglás, a lovas kultúra nagy múltra tekint vissza 30

32 hazánkban, közösségi tudatunkban még él a lovas-nemzet mítosz, bár jelenleg sokkal kevesebben lovagolnak Magyarországon, mint a nyugat-európai országokban. Az outdoor sportok közül a lovaglás az egyik legszebb sport, hiszen a lovas eszköze és egyben sporttársa is egy élő és gondolkodó lény maga a ló. Magyarország természeti adottságai megfelelőek a lovaglásra, tájaink és az időjárás az év nagy részében kifejezetten kedvező a lovaglásra, illetve a lovas túrákon való részvételre (13. kép). Az igazi megszállottak azonban egész évben, az időjárástól függetlenül járnak lovagolni. A lovaglás a szabadság érzetét kelti, ez az aktivitás teljesen kikapcsolja a hétköznapokban megfáradt embereket. A lovak közelsége, a velük együtt járó aktivitások (lovaglás, etetés, csutakolás stb.) pozitív energiával tölti fel a még egyébként az állatoktól félő gyerekeket és felnőtteket egyaránt. A szállodák csillagos minősítő rendszeréhez hasonlóan, a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség kidolgozta a patkós rendszert, mely egytől öt patkóig minősíti a létesítményeket, melyben figyelembe veszik egyrészről az oktatók szakmai és idegen nyelvi felkészültségét, másrészről a lovak képzettségi szintjét és végül, de nem utolsó sorban a helyszíni vendéglátás színvonalát (mltsz.hu). 13. kép. A lovas túra élménye (lovaselet.info) 31

33 2.9. VÍZITURIZMUS A magyarországi vizek nyújtotta lehetőségek kiválóak, felszíni vizeink (természetes és mesterséges tavak, folyók, patakok, holt ágak) valamint a felszín alatti vizeink megfelelő rekreációs élmények lehetőségét kínálják a turistáknak. A normál és gyógyvizeinkre épülő turisztikai szolgáltatások bővülésével egyre több vízparti létesítmény (Béki-Gál, 2013), gyógy- és élményfürdő várja a rekreálódásra vágyókat. A korábban is népszerű fürdőkultúra egyre több embert vonz a vízhez kapcsolódó aktív és passzív rekreációs tevékenységekhez. A víziturizmusban (14. kép) megfigyelhető évszakfüggést a fürdőkultúra és az egyre gyakoribb wellness szolgáltatások egyenlítik ki, a gyógyvízre épült szolgáltatások ugyancsak szezontól függetlenül egész évben rendelkezésre állnak. 14. kép. Felejthetetlen túrák a vízen (vizicserkesz.hu) 32

34 2.10. FÜRDŐTURIZMUS A nyár a maga meleg hónapjaival ideális időszak a szabadságolásra, ilyenkor elsődleges úti célként a vízpartokat válasszák sokan. Tavaink általában hamar fürödhetővé válnak, de folyóvizeink is általánosan kedveltek. Sok ember számára a nyári szabadidő eltöltés egyenlő a vizek melletti napozással, fürdőzéssel vagy éppen más formáival. A Balatonra vagy más vizeink mellé nagy tömeg utazik egy vagy akár több napra is, népszerűek a vízparti üdülőhelyek, sokaknak nyaralója is van ezeken a helyeken. Másfajta turisztikai infrastruktúrát hozott létre azonban az egészségmegőrzés céljából felkeresett termálvizek turizmusa. A gyógyfürdők a víz jótékony hatása miatt keresettek elsősorban, ugyanakkor nagyszámban tartanak aktív foglalkozásokat is a vízben. A termálvizes élményfürdők országszerte sok embernek nyújtanak kikapcsolódást (15. kép). 15. kép. A fürdőkultúra sokszínűsége (belfoldihirek.com) 33

35 2.11. VÍZHEZ KÖTHETŐ TEVÉKENYSÉG Állóvizeink és lassú folyású folyóink sokféle aktivitás végzésére alkalmasak (16. kép), különösképpen az általában kajakkal és/vagy a kenukkal történő kirándulásokhoz ideálisak. Nemzeti parkokban, természetvédelmi területeken szinte egyedüli lehetőség a túrázásra, kaland turizmusra a vízi útvonal, melyre egyre több a lehetőség. Viszonylag kis anyagai befektetéssel, mindenféle előképzettség nélkül, bármely életkorban végezhető tevékenység, melybe sokkal többen lennének bevonhatóak. Sokan próbálják ki a komolyabb fizikai megmérettetésre lehetőséget adó extrém sportokat, mint a vadvízi evezés vagy a búvárkodás. Ezek a leginkább külföldön végezhető aktivitások főleg a fiatalabbak körében népszerűek, hiszen megköveteli a megfelelő fizikai felkészültséget. A vitorlázás ellenben, mint életforma a nagyobb tavainkon (Balaton, Velencei tó, Fertő tó, Tisza tó) folyamatosan egyre népszerűbbé válik, manapság már sokan hódolnak a vitorlázás szenvedélyének, a szezonban szinte minden szabadidejüket a sportágnak szentelik. A vizeket a téli időszakban is sokan keresik fel, a hideg hónapokban végezhető szabadidő-sportok (fakutyázás, korcsolyázás, jégkorongozás, jéglabdázás) hagyományai Magyarországon régre nyúlnak vissza. Sajnos a természetes jégidő az állóvizeken nagyon rövid, de a gyarapodó számú fedett létesítményekben kiváló feltételek mellett lehet űzni ezeket a sportokat. A veszélyes üzem miatt azonban be kell tartani a biztonsági szabályokat (lásd 2. számú melléklet). 34

36 16. kép. A víz minden évszakban nagy élményt tud nyújtani HORGÁSZAT A horgászat az ember egyik élelemszerzési tevékenysége volt régen, mára azonban átalakult és elsősorban nyugodt természeti környezetben folytatható rekreációs időtöltés, vagy akár szabadidős sport. Magyarországon sok olyan természetes vagy épített vízterület (~ hektár) van, melyen horgászni lehet, ezeket a területeket újabban tájgazdálkodók alakítják a fogyasztói igények ismeretében (Ungvári, 2002). A horgászatot űzők egyre nagyobb létszámban hódolnak hobbijuknak, melyhez nagymértékben járult hozzá a szabadidő mennyiségének növekedése (szabad szombat és vasárnap), a szép és megnyugtató természeti környezetben való időtöltés iránti igény (17. kép). Ugyan egyre többen horgásznak idehaza, de a számadatokat tekintve messze elmaradunk Skandináviától (~50%), ahol a lakosság nagyobb arányban engedheti meg magának ezt a rekreációs tevékenységet. 35

37 17. kép. Csodálatos a nyugalom a magyar tenger partján (ilovebalaton.hu) BARLANGÁSZAT Magyarország területe igen gazdag barlangokban, melyet speciális geológiai adottságaink biztosítanak. A barlangok látogatása azonban különös gondosságot igényel, hiszen a barlangok érzékeny élővilága károsodhat vagy elpusztulhat már a környezeti tényezők legkisebb változása esetén is (lásd 3. melléklet). A rekreációs vagy éppen extrém sportélményt (Pólusné, 2013) a barlangi sétától kezdve a szakképzett barlangász felügyelete melletti komoly barlangi túrákig (18. kép) különböző nehézségi fokú aktivitások biztosítják a résztvevők számára (Béki, at al, 2015). Az élményt fokozza a barlangok különösen egészséges és tiszta levegője; számos helyen ma már gyógy-turisztikai és/vagy egészségügyi szolgáltatást is igénybe lehet venni a föld alatt. A barlangokban tartott zenei előadások különleges kulturális élményt nyújtanak a részvevők számára, nagyon népszerűek például az aggteleki Baradla-barlangban megtartott komolyzenei események. 36

38 18. kép. A barlangok fantasztikus világa (kaland.sport.hu) VADÁSZAT Az ember már az idők kezdetén vadászott, az élelemszerzés egyik fontos formája volt a gyűjtögetés mellett, melyre globálisan is sok régészeti bizonyíték áll rendelkezésre (Gunst, 1971). Ez az életfenntartási feladat megváltozott az idők során, mára a vadászat a szórakozás, a kikapcsolódás és a közösséghez tartozás egyik megtestesítője lett. A vadászat veszélyes tevékenység, emiatt egyrészről vizsgához van kötve, másrészről a vadásznak érvényes vadászigazolvánnyal is kell rendelkeznie. Maga a tevékenység erre kijelölt vadászterületeken folyhat csak, és a vadak viselkedését, szaporodását figyelembe vevő szezonokra tagolódik. Hazánk területén nagyszerű vadászterületek találhatóak, ahol gazdag vadállomány várja a hazai és a külföldi vadászokat egyaránt. A természet védelme és a vadászat a vadgazdálkodásban egyesül (19. kép), az eredményes természetvédelemre (vadállomány szinten tartása, télen az állatok etetése, veszett állatok kilövése) jellemző a701 vadgazdálkodási munka, melyet javarészt vadászok végeznek (Ödön, 1997). 37

39 19. kép. Munkában a vadászok KERÉKPÁROZÁS Napjainkban a legtöbb ember a megváltozott munkafeladatok miatt a munkahelyén inaktív, mely fiatalra és idősre egyaránt jellemző. Az ülőmunkát végzők részére a kerékpározás nemcsak egészségi szempontból is felbecsülhetetlen, de sokan összekötik a kellemest a hasznossal, és közlekedési eszközként használják a biciklit. A rekreációs jellegű kerékpározás azonban elsősorban a városon kívül zajló tevékenység (20. kép), melyre jellemző, hogy szinte az egész testet átmozgatja és remek állóképesség fenntartó vagy növelő hatása van, de ugyanakkor be kell tartani a természetvédelem szabályait (lásd 4. számú melléklet). Magyarország és a környező országok kiváló domborzati és éghajlati viszonyokkal rendelkeznek. A szállásadó cégek (hotelek, szállók) bővítve az általuk nyújtott szolgáltatási kört általában rendelkeznek kerékpárkölcsönzővel is, így a turisták könnyedén bejárhatják a környéket. Hazánkban a kerékpározást különböző programok is segítik, ilyen a Critical Mass, vagy a már említett Bejárható Magyarország program. 38

40 20. kép. Kerékpározás a természetben (tisztaforras.co) SÍELÉS, SZÁNKÓZÁS Már korábban is említettem, hogy hazánk éghajlata, és domborzati viszonyai nem a legjobbak a szabadban végezhető téli sportok szempontjából, emiatt a magyarok általában hó-biztos külföldi pályákra mennek síelni vagy szánkózni. Ugyanakkor megemlítendő, hogy Magyarországon is komoly beruházások valósultak meg (Béki, 2014), és a megfelelő időjárás (hideg napok) esetén több kiváló hazai sí és szánkópálya is várja a sportolókat (21. kép). A hazai sípályák mellett több érv is szól, általában 1-2 óra autózással el lehet érni, így akár munka utáni délutáni vagy egy-egy napos hétvégi programként is megfelelőek, ugyanakkor a kezdő síelők részére tökéletes a pályák lejtése. A téli, szürke és unalmas napok alatt az emberek általában szeretnek behúzódni a meleg otthonukba, hacsak tehetik, nem mennek ki a szabad levegőre. Ennek a nem túl egészséges gyakorlatnak tud hatásos ellenszere lenni a havas lejtőkön végzett síelő vagy szánkós aktivitás, melyre a gyerekeket még győzködni sem kell. 39

41 21. kép. A tél havas örömei EXTRÉM SPORTOK Az extrém sportolók nagyobbat, az eddigieknél jobban, és a lehető legveszélyesebben próbálják adrenalin függőségüket kielégíteni (22. kép). Thiry (2013) szerint ezekben a sportokban a kockázat, a veszély, a nagy sebesség vagy magasság, a látványos kunsztok és az attrakció jelennek meg elsősorban. Ezek az extrémitást kedvelő sportolók főként a saját képességeiket és bátorságukat tesztelik, azaz elsődleges céljuk nem a másik sportoló(k), hanem a saját félelmeik legyőzése, az egyedülállóságuk vagy kiválóságuk bebizonyítása. Héjjas (2006) szerint az extrém sport olyan szellemi és fizikai aktivitás, melynek lényege az egyéni képességek és a technika által felállított korlátok folyamatos feszegetése. Az extrém sportok űzésével a fiatalok a flow élménnyel (Jackson és Csíkszentmihályi, 1999) találkozhatnak, melynek megélésével egy különleges, felsőbb szintű élményhez jutnak, 40

42 hasonlóan a kábítószerek hatásához. Ezeknél a kockázatos tevékenységnél a sportoló figyelme a legnagyobb mértékben összpontosul, szinte megáll az idő, megszűnik számukra a külvilág. Ez a fajta koncentráltság személyes átalakuláshoz is vezethet és legtöbbször a harmónia megélését eredményezi, melyet a mindennapok kuszaságában nehéz elérni. 22. kép. Az extrém sportok színes világa (extremesportok.hu) HOBBI TEVÉKENYSÉG Maga a hobbi szó hóbortot, kedvtelést, szenvedélyt jelent, az angol hobby szóból eredeztethető (meszotar.hu). A köznyelvben általában a szabadidőben megvalósuló és pihenést, kikapcsolódást szolgáló elfoglaltságok gyűjtőszavaként ismerjük. Hobbiként tehát olyan tevékenységeket végeznek az emberek, melyek kielégítik érdeklődésüket (barkácsolás, kertészkedés, modellezés, művelődés, kutyatartás, veterán autók gyűjtése, szerelése), azaz örömet szereznek maguknak és nem anyagi előnyökért végzik (23. kép). A hobbitevékenység 41

43 végzése során mélyreható tudásra, új készségekre és megfelelő gyakorlatra is szert tehetnek az emberek. A hobbi egy relatív fogalom, egy autószerelőnek egy veterán autó szerelése munka, míg egy irodai munkásnak ez a tevékenység hobbi, a lényeg az, hogy a hobbi tevékenység nem pénzszerzési célú és nagyban elkülönül a pénzkereső tevékenységtől. 23. kép. Példák a rekreációs hobbi tevékenységekre 42

44 3. MENEDZSMENT REKREÁCIÓS ÉRTELMEZÉSBEN 3.1. MENEDZSMENT SZÓ ÉRTELMEZÉSE A menedzsment a latin manus (kéz) szóból ered, az olaszoknál a maneggiare (kezelni) tartalommal, majd átkerülve Franciaországba először a mesnagement-ként, később ménagement-ként terjedt tovább, ahonnan az angol nyelv vette át a management szót. A mai értelembe vett menedzsment Angliából, egészen pontosan Sir Thomas More-tól ( ) ered, aki a korabeli vállalkozások management hatástalanságáról írt tanulmányában (businessdictionary.com). 24. kép. Sir Thomas More (biography.com) Manapság a szó jelentését idehaza elsősorban az ügyvitellel, az igazgatással és a vezetéssel azonosítják. Azonban a menedzsment ennél sokkal több, egyrészről általában a szervezetek és aktivitások koordinációja a célok elérésnek érdekében, másrészről szabályzásokat, tervezést, kontrol folyamatokat és az erőforrások elosztását foglalja magába, tehát úgy érdemes a menedzsmentre gondolni, mint folyamatok és tevékenységek összessége. Ezekben a 43

45 folyamatokban több ember tevékenységét kell összhangba hozni, akiknek a munkája a koordináció által összeadódik, azaz a hatékonyságuk fokozódik. A szervezeten belül és kívül működés közben kialakuló folyamatok miatt a szervezeti célok általában folyamatosan változnak, melyek a stakeholderek (tulajdonosok, tagok, részvényesek stb.) érdekeinek megfelelően, ugyanakkor gazdasági racionalitás mentén bontakoznak ki. Ahogy a társadalmi fejlődés miatt a világban egyre több vállalkozás jött létre, a bevett gyakorlatok idővel változtak és egyre újabb és újabb megközelítésből vizsgálták a szervezeti folyamatokat, a hatékonyabb működésben rejlő haszon miatt. Az egyre pontosabb megfigyelések és vizsgálatok a menedzsment tevékenységet több részre osztották fel, valamint leírásra kerültek a korra jellemző legjobb gyakorlatok A MENEDZSMENTELMÉLETEK FEJLŐDÉSE 25. kép. Frederick Winslow Taylor (biography.com) Taylor ( ) az iparban a szervezés- és vezetéselmélet alapvető szempontjait fogalmazta meg, elméletének fókuszában a standardizálás áll, szerinte a legnagyobb termelékenységet az egységesített munkamódszerek és munkahelyi körülmények biztosítják. 44

46 26. kép. Henry Ford (stevens.edu) Ezeket az elveket felhasználva alkotta meg Ford ( ) a futószalag rendszert a gyárában és tette a gépkocsit tömegcikké. Megfigyelhető folyamat volt a munkavégzés dehumanizálódása vagy más néven robotizálódása, mivel a munkafolyamatban a munkás mozdulatai szinte teljesen automatizáltakká váltak. 27. kép. Henri Fayol (wikipedia.org) Fayol ( ) elsősorban a humán erőforrást kutatta és a vezetőképzés bevezetését szükségesnek találta. A vállalatokat vizsgálva hat alapvető funkciót különböztetett meg, 45

47 melyek a biztonsági, a kereskedelmi, a műszaki, a nyilvántartási a pénzügyi, és a vezetési tevékenységek. 28. kép. Max Weber (biography.com) Weber ( ) igazi polihisztor volt, jogászi végzettsége mellett filozófus, szociológus és teológus is volt. Bürokrácia szerinte a tudás és hozzáértés alapján megvalósuló uralom, melynek alapján gazdaságosan biztosítható a pontos és gyors ügyintézés. A bürokráciát a munkamegosztás, a szabályozottság, a hierarchia, az aktaszerűség, a szakmai hozzáértés, a személytelenség és a tárgyilagosság teszi nélkülözhetetlenné Weber szerint. 46

48 29. kép. Frank B. Gilbreth (gilbrethnetwork.tripod.com) Frank Gilbreth ( ) a tudományos menedzsment egyik megalapozója, a hadseregben feladata volt, hogy megtalálja a fegyverek gyorsabb szét- és összeszerelésének módját, melyhez mozdulatelemzést használt. A vállalatok esetében Gilbreth alkalmazta először a mozgásmenedzsmentet. 30. kép. Lillian M. Gilbreth (engineergirl.org) 47

49 Lillian Gilbreth ( ) számára a vállalat hatékonyságában zálogát az egyszerűsítés, valamint a munkahelyi normák és az ösztönző bérezés bevezetése jelentette. Fő feladatának tekintette a háborús termelés hatékonyságának növelését, és foglakozott a fogyatékosok rehabilitálásával, munkába vonhatóságával. 31. kép. Henry L. Gantt (en.wikipedia.org) Gantt ( ) a hatékonyság szempontjából vizsgálta a tervezett munkafolyamatok idő igényének összefüggéseit az üzleti életben, olyan munkákban vett részt, mint a Hoover Gát megépítése, ahol a feladata a projekt feladatainak időrendiségének meghatározása volt. Névadója a mai napig használt diagramnak, melyet elsősorban a projektmenedzsment használ. 32. kép. Morris L. Cooke (en.wikipedia.org) 48

50 Cooke ( ) felsőoktatási és üzleti szervezetekben vizsgálta az oktatók hatékonyságát és időfelhasználását. Taylor által kiválasztott ifjú mérnökként a tudományos menedzsment egyik meghatározó lakja volt, részt vett az USA elektromos hálózatának kidolgozásában is. 33. kép. Chester Barnard (fcaenlinea.unam.mx) Az emberközpontú menedzsmentelmélet jeles képviselője, Barnard ( ) a munkahelyen dolgozó vezetők és beosztottak közötti emberi- és munkakapcsolat minőségét kutatta, szerinte ugyan a hatékony vezető hatalma teljesen elfogadott a beosztottak körében, de a szervezeten belüli kommunikáció és az egyéni érdekek megvalósulásának lehetőségei szintén fontosak a vállalati siker szempontjából. 49

51 34. kép. Mary Parker Follett (leadforsocialchange.wordpress.com) Follett ( ) a szervezeti magatartás sajátosságaival foglalkozott, a menedzsmentet szociális folyamatként írta le, amiben a termelési hatékonyságot az összes munkavállaló (vezetők és beosztottak) együttműködése eredményezi. 35. kép. Elton Mayo (ualberta.ca) Mayo ( ) a vállalatoknál megfigyelt problémákat az emberi tényezőre vezette vissza, szerinte a teljesítmény javul, ha a munkavállaló elégedett a munkafeladataival és munkahelyével egyaránt. 50

52 36. kép. Kurt Lewin (kurtlewintheory.weebly.com) Lewin ( ) szerint a szervezetekben kialakuló csapatok jellegzetességeit az egyes tagok egyénisége határozza meg, és leírta a vezetői szerepek három alapvető, a mai napig használatos típusát (autoriter, demokratikus és laissez-faire). 37. kép. Abraham Maslow (psychology.about.com) 51

53 Maslow ( ) szerint az emberi igények hierarchikus viszonyban állnak egymással. A maslow-i emberi szükségletpiramis leírja, hogy a magasabban elhelyezkedő igények csak az alacsonyabban lévők teljesülése esetén merülnek fel. 38. kép. Frederick I. Herzberg (amazon.com) Herzberg ( ) két nagy csoportra osztotta a munkahelyi elégedettséget, a teremtő motivátor tényezőkre és a higiéniai tényezőkre. 39. kép. Douglas McGregor (likesuccess.com) 52

54 McGregor ( ) szerint egyrészről a legtöbb ember nem szeret dogozni (X-elmélet), emiatt kényszeríteni kell az e csoportba tartozókat a kitűzött munka elvégzésére és így a dolgozóknak nincs beleszólásuk a döntésekbe. Másrészről az Y-elmélet alapján viszont vannak olyanok, akik szeretnek dolgozni, a munkát az önmegvalósításuk legfőbb terepének érzik. Ezek alapján az eredményes menedzsment érdekében olyan munkaszervezésre van szükség, melyben a dolgozók a saját céljaikat is meg tudják valósítani a szervezeti célok elérésekor. 40. kép. Peter F. Drucker (extensor.co.uk) Drucker ( ) szerint a menedzsment hatékonyságát csak a profit határozza meg, ugyanakkor fontos tényező a dolgozók számára engedélyezett véleménynyilvánítási lehetőség. Napjainkban a menedzsmentelméletek a globalizáció és az információs társadalom kihívásaira keresik a válaszokat, illetve a régebbi, statikus szervezeti vizsgálatok végzése helyett mára inkább a dinamikus gazdasági folyamatok hatását és dolgozó közösség munkájának hatékonyságát elemezik MENEDZSMENTFUNKCIÓK A REKREÁCIÓBAN Mint azt az előzőekben is láthattuk, sokan és sokféleképpen gondolkoztak a menedzsment felől, azonban abban egyetértettek, hogy jól menedzselni a szervezetet azt jelenti, hogy a szervezet elé kitűzött célok eléréséhez szükséges tevékenységeket össze kell hangolni és a 53

55 rendelkezésre álló erőforrásokat a leghatékonyabban kell felhasználni. A következő oldalakon rekreáció szempontjából közelítünk a menedzsmentfunkciók felé IGÉNY ÉS TERVEZÉS Sokan gondolják azt, hogy menedzsment szempontból az első tevékenység a tervezés, de ezt általában megelőzi az igény kialakulása. Az igény vagy más nevén az elérendő cél általában egy vagy több emberben fogalmazódik meg és az ezekhez az igényekhez/célokhoz vezető folyamatokat kezdik leírni a tervezés során. A tervezés stratégiai jellegű folyamat, a cél elérésének folyamatában tervezni kell a megvalósításhoz szükséges résztevékenységeket, munkafázisokat is. Maga a tervezés egyrészről folyamatos információgyűjtésen alapul, másrészről adatelemzés, adatszűrés után következtetnek a megfelelő cselekvési sorozatra, azaz tervet készítenek. A vezetőknek írásban pontosan meg kell határozniuk a megvalósítani kívánt fő célt, és egyben a munkatársaik által elérendő (rész) célokat is. A tervben a megoldandó problémák részletes és logikus kidolgozása növeli az érthetőséget, ami egyben a siker egyik záloga. A tervekben szereplő feladatok erőforrás-igényesek, azaz mind az embereket, mind az eszközöket és az erre a célra fordítható összeget is tervezni illik. A jó tervezés alaplépései a következők: 1. tervkoncepció kialakítása (vezetői feladat); 2. előterv készítés (konkrét sarokszámokat tartalmaz az egész szervezetre vonatkozóan); 3. egység-szintű tervkészítés (a korábbi sarokszámokat bontják le a szervezeti egységek szintjére); 4. tervek ütköztetése (előterv versus egység-szintű terv); 5. vezetői döntés (konkretizálja a végleges célokat); 6. végleges terv készítése (meghatározza a szervezeti egységek számára követendő egységszintű feladatokat); 7. feladat-alábontási terv készítése (részletes terv a szükséges erőforrások részletezésével, azaz megjelenik a felelős, az időpont, az időtartam és a felhasználandó eszközök és források). 54

56 A rekreációs szempontból azért ez nem ennyire bonyolult folyamat, általában egy szabadidős sportegyesületben a célok megfogalmazása után egy vázlatos terv alapján kezdik meg a következő fázist, a szervezést SZERVEZÉS A folyamatban a tervezés után másodikként a szervezés jön, amikor a tervben szereplő feladatokat, számokat valósítják meg a lehető legnagyobb hatékonysággal. Ekkor már gyakorlatban valósul meg a dolgozók közötti munkamegosztás, lehetőleg átlátható és könnyen ellenőrizhető módon. A munkafolyamatokhoz szükséges eszközöket szintén ekkor kell beszerezni, és megindulhat a profiltól függő termelés, vagy a rekreációban általában inkább jellemző szolgáltatás nyújtása. Az értékesítéssel is kell azonban foglalkozni, az előállított termékeket vagy szolgáltatásokat értékesítési csatornákon keresztül el kell juttatni a fogyasztókhoz. Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy meg kell ismertetni a vevőkkel a tevékenység eredményét, a terméket. Ehhez azonban az anyagi erőforrásokat kell szerezni és ki kell alakítani a megfelelő gazdálkodás alapjait (ha eddig nem voltak adottak). Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrolling tevékenység, amely a gazdasági részleg adatait összerendezi és előkészíti a vezetői döntéshozatalhoz. Nem szabad elfelejteni a marketing tevékenység fontosságáról sem, amely a vevői igényeket elemzi a termék fejlesztési lehetőségeinek szempontjából. A marketingben sűrűn használt 4P elv (product árucikk; price ellenérték; place értékesítési pont/hálózat; promotion propaganda/piacbefolyásolás) igaz a rekreációban is, egyszerűen fogalmazva a rendszer koordinációját jelenti (Borden, 1953). Rekreációs területen a legfontosabb menedzsment funkció a szervezés, a rekreációs szolgáltatásokat igénybe vevők elégedettsége ezen a funkción múlik. Ha a szervezés rendben van, akkor rekreációs hatású az élmény, ha pedig nincs rendben, akkor bosszúság és idegeskedés lesz az átélt folyamat. 55

57 3.6. VEZETÉS A vezetés fontos tevékenység, gondoljunk akár egy nagyvállalatra, akár egy kisebb sportegyesületre. A folyamatokat irányítani kell, a rekreációs szervezetekben is vannak különböző szintű vezetők, akik szinte függetlenül a szervezet tevékenységétől hasonló feladatokkal birkóznak meg a mindennapokban. A tervezés, szervezés, vezetés, ellenőrzés menedzsmentfunkciók közül az egyik legfontosabb a munkatársak, dolgozók vezetése, irányítása. A vezető széleskörű ismeretei alapján elképzeli a jövőt, befolyásolja követőit, a változással foglalkozik, a mit kérdésre keresi a választ állandóan, hiszen jót akar csinálni. Mintzberg (2010) három, jól elkülöníthető vezetői szerepet különböztet meg, a személyközi szerepeket, az informáló szerepeket és a döntési szerepeket. A személyközi szerepek alatt egyrészről értjük a nyilvános megjelenéseken mutatott viselkedést, másrészről a főnöki szerepet és a kapcsolatkialakító és -fenntartó szerepet. A vezető ugyanakkor a szervezet szempontjából fontos információkhoz is hozzájut, és azokat a megfelelő személyekhez vagy csoportokhoz kell eljuttatnia, egyben a szervezet szóvivőjeként sok feladata van. Döntési szerepében erőforrásokat osztja el, tárgyal és megegyezik a partnerekkel, újfajta elgondolásokat próbál megvalósítani és zavarelhárító, békítő tevékenységet is végez. Különböző vezetői szintek vannak egy szervezetben, vannak a felsővezetők, akik a döntéseket meghozzák, és az ő utasításaikat közvetítő középvezetők azok, akik a szervezeten belüli kisebb egységek munkáját koordinálják. A vezetői döntések kétszintűek, egyrészről a vezető saját cselekvésének céljára, módjára hoz döntést, másrészről döntései mások (beosztottak) cselekvéseinek céljára, módjára is vonatkoznak. A vezető és a többi dolgozó között a szervezetekben van egy feloldhatatlan ellentmondás, amely a bérezéssel kapcsolatos; a vezető abban érdekelt, hogy a dolgozók a lehető legalacsonyabb bérért dolgozzanak, míg a beosztottak (lehetnek középvezetők is) pedig abban, hogy munkájukért a lehető legtöbb fizetést kiharcolják. A jó vezető éppen annyi bért juttat a dolgozóknak, hogy ne menjenek el a konkurenciához dolgozni, mivel a szervezet hatékonyságát szakmailag és gazdaságilag is biztosítania kell. 56

58 Ennek a vezetői hatékonyságnak összetevői Budavári (2012) szerint a következők: vezetői képesség, ismeretek, tapasztalatok; integráló képesség; szociális kapcsolatkészség, kongruens (hiteles) magatartás; motiváló képesség, jutalmazó rendszer kidolgozása; a folyamatos visszajelzés biztosításának megszervezése; a humánerőforrás-potenciál maximalizálása (megfelelő ember a megfelelő helyen); folyamatos ellenőrzés; a beosztottaktól (sportolóktól) származó vélemények értékelése, visszacsatolása; a korrekciók érvényesítése. A modern gazdaságokban általában túlmenedzselt és alulvezetett vállalatok vannak (bürokrácia), ahol dominál a jól csinálni, és alig érvényesül a jót csinálni szemlélet. A vezetőkkel ugyanakkor vigyázni is kell, hiszen George Bernard Shaw szerint a józaneszű ember mindig alkalmazkodik a világhoz, míg az esztelen ember (vezető) magához alakítja a világot és általában tőlük függ a világ alakulása. A szervezetben a vezetői hatáskör vagy tekintély három forrásból táplálkozhat: 1. a ráruházott hatalomból; 2. a személyes képességeiből származó hatalomból; 3. a tudás, szakértelem által kivívott tekintélyből. A rekreáció területén belül a vezetés igazából a formális és a nem formális keretek között is fontos tevékenység, a vezető személyisége nagymértékben formálja a rekreációs szolgáltatások minőségét. Végezetül, ide kívánkozik a vezetés lényege Lao Ce (i. e. 6. század) összefoglalásában rossz vezető az, akit az emberek megvetnek, jó vezető az, akit az emberek dicsérnek és tökéletes vezető az, akinek tetteiről azt mondják az emberek: mi magunk csináltuk (citatum.hu). 57

59 3.7. ELLENŐRZÉS A menedzsmenttevékenységek sorában az ellenőrzés következik, melyben a tervekben leírtakat hasonlítják össze a megvalósított folyamatokkal. Minden területen, így a rekreációban is gyakran marad el ez a funkció, bár az ellenőrzés kimutatna számos belső szervezeti problémát, melynek megfelelő módon történő kezelése a szervezet jövőjének szempontjából fontos volna. Az ellenőrzés az a funkció, mely tudatosítja a vezetőkben és a dolgozókban a tervekben leírt céloktól való eltérés okait és megoldási lehetőségeit. Ebből kifolyólag a vezetők és a beosztottak együttes érdeke az, hogy az ellenőrzési folyamat során megvalósuló információáramlás minél pontosabb és minél realisztikusabb legyen. Ehhez az szükséges, hogy legelőször mérhető és pontosan számszerűsíthető tényezőket azonosítsanak, szabványokat és követelményeket fogalmazzanak meg. Ezután jöhet a tevékenységek monitorozása, mellyel biztosítható a megfelelő adatbázis kialakítása a folyamatokról. Az ellenőrzés célja a tervezettek és megvalósultak összehasonlítása, ezáltal a szervezet új céljainak meghatározása. Az adminisztratív vagy bürokratikus kontroll az egyik leggyakrabban alkalmazott ellenőrzési forma, ekkor a külső és belső szabályozásokra figyelnek elsősorban (jogszabályok, belső szabályzatok betartása). A társadalmi kontroll (a dolgozók viselkedésében és munkával kapcsolatos döntéseiben fontos tényező) a nem számszerűsíthető munkafolyamatok illetve munkahelyi tényezők ellenőrzésében rendkívül nagy szerepet játszik. A munkahelyi szocializációnak ebben nagy szerepe van, a dolgozók ebben a folyamatban sajátítják el a megfelelő viselkedési mintákat és példákat. Az önkontroll az ellenőrzés utolsó típusa, ez alakítja a dolgozók mindennapos tevékenységét, és a felmerülő problémákhoz való attitűdjét. Rekreációs területen az ellenőrzés szintén fontosnak mondható menedzsment funkció, főleg a formális keretek között zajló folyamatokat ellenőrzik, bár a társadalmi kontrol és az önkontrol szintén jelen van. A rekreáció menedzsmentjének van alanya és tárgya, melyeket a következő hármas felosztásban ismerhetünk meg: 58

60 3.8. ERŐFORRÁSOK MENEDZSMENTJE Tárgya: föld, víz és levegő; területtípusok: erdő, pusztaság, hegyvidék, dombság, kikötő, mezőgazdasági terület; vizek típusai: tavak, folyók, patakok, holtágak, tengerek; növények; állatok; Beavatkozási lehetőségek: épületek, utak, ösvények, vízfolyások EMBEREK MENEDZSMENTJE Tárgya: látogató, turisták, dolgozók, önkéntesek; szervezetek: cégek, vállalatok, non-profit szervezetek, egyházak, állam, köznevelési intézmények, felsőoktatási intézmények; szomszédi vagy érdeklődési közösségek; családok; Beavatkozási lehetőségek: tanácsadás, információadás, figyelemfelhívás, megértetés, befolyásolás, tiltás, részvétel a szabadidős és szociális rendezvényeken RENDSZEREK MENEDZSMENTJE Tárgya: a fizikai, biológiai és kémiai folyamatok; körfolyamatok: szén-, nitrogén- és víz körforgása; más, egyéb folyamatok: a változás sebessége, kémiai (tűz, savas eső) és fizikai szél, hullámzás, lavina, földrengés), biodiverzitás (fajok kihalása, új fajok kialakulása) változása; 59

61 Beavatkozási lehetőségek: a folyamatok összetevőinek irányításával, beállításával mindenhol minimalizálni a rekreációs tevékenység zavarait vagy negatív hatásait SZERVEZETTSÉGI SZINTEK A REKREÁCIÓBAN Az előzőekben a menedzsment oldaláról vizsgáltuk meg a rekreációt, azonban a rekreációs tevékenység történhet egyénileg (olvasás, sportolás), amikor önmaga keresi meg a tevékenységhez szükséges feltételrendszert, tőle függ az is, hogy mikor és hol végzi a rekreációs aktivitását. A közös tevékenység általában családtagokkal, barátokkal végzett rekreációs aktivitás, mely a felek közötti együttműködésen alapul. Ide tartozhat egy jó a beszélgetés, egy izgalmas kártyaparti vagy éppen egy vidám kirándulás a természetben, mely a nagymértékben függ a résztvevők céljaitól, hangulatától vagy munkaidő-beosztásától. A szervezett rekreációs tevékenység már a piacon lévő, mások által működtetett szolgáltatások igénybevétele, amelynek feltételei megfelelnek a rekreálódni vágyó ember igényeinek. Magától értetődő, hogy a fent említett három rekreációs tevékenységhez szükség van bizonyos szintű szervezésre, emiatt általában szervezett rekreáción valamilyen szakember közreműködésével megvalósuló aktivitást értünk. A rekreációs területen is jelen van a négy nagy szektor (5. ábra), az állam jogszabályokkal és finanszírozással irányít, az üzlet a piaci folyamatokkal befolyásol, míg a társadalmi normák pedig hatással vannak a civil szektorra és a magánéletre egyaránt. 60

62 5. ábra. A szolgáltatási szektorok (Ábrahám, 2010 Ibsen és Jorgensen, 2002 alapján) SZERVEZETEK A szervezetek lehetnek formális vagy informális szabályrendszer mentén együtt dolgozó egyes emberek vagy csoportok, akik munkájukat összehangolják a közös célok megvalósításának érdekében. A formális szervezetekben munkamegosztás alapján dolgoznak (feladatkör, munkaköri leírás), a dolgozói és sportolói csapat állandó és zárt, tagsága meghatározott és deklarált működési elvek mentén működik (élsport szervezetei ilyenek). Az informális szervezetek azonban az egyéni szükségletek, érdeklődés alapján tevődnek össze, a dolgozói és sportolói csapat változó és nyitott, jellemző rá a spontaneitás, közös elvek mentén és folyamatos kommunikáción alapuló állandó változás figyelhető meg a működésében. A formális szervezeteken belül vannak azok a folyamatok, melynek során felhasználják az anyagi és tárgyi eszközöket, és itt jelenik meg az a hierarchikus rendszer, ahol maga a tevékenység is valóra válik. A rekreáció területén számos szervezet típussal és 61

63 szervezeti formával találkozhatunk. A szabadidősportban szinte minden típusú szervezet, vállalkozás nyújthat szolgáltatást és kínálhat eladásra rekreációs szolgáltatást, ugyanakkor szigorúbb szabályozás vonatkozik azokra a szervezetekre, amelyekben versenyengedéllyel is rendelkező atléták sportolnak. A versenysport területén sportszervezetnek számítanak a sporttörvény alapján a sportegyesületek, illetve a sportvállalkozások. Sportvállalkozás a gazdasági társaságok közül csak korlátolt felelősségű társasági, illetve részvénytársasági formában működhet. A következő felsorolás a szervezeteket csoportosítja bizonyos ismérvei alapján (Berkes, 2009; Gősi és Onyestyák, 2012): Állami szervezetek: o állami-politikai szervezetek pl.: jogalkotó, rendfenntartó intézmények; o állami-nem politikai szervezetek pl.: sportot irányító szervezet; Társadalmi szervezetek: o társadalmi-politikai szervezetek politikai pártok; o társadalmi-nem politikai szervezetek alapítványok, egyesületek, szövetségek; Eredmények alapján történő csoportosítás: o produktív kézzelfogható fizikai javak; o improduktív szellemi termék, szolgáltatás; Tevékenység célja szerinti csoportosítás: o profitorientált pl.: magánsport centrumok, fitnesztermek; o non-profit szervezetek egyesület, sportegyesület, alapítvány; Vezetési rendszerben elfoglalt hely alapján történő csoportosítás: o irányító pl.: sport államtitkárság, sportági szakszövetség, köztestület; 62

64 o végrehajtó az a szervezeti egység, ahol a konkrét tevékenység folyik pl.: sportegyesület; Működési forma szerinti csoportosítás: o Egyéni vállalkozások, o Társas szervezetek (egyesületek, társas vállalkozások) Adózás szempontjából csoportosítás: o Személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozások o Társasági adótörvény hatálya alá tartozó társas vállalkozások o Adót nem fizető, költségvetési szervek (állami és önkormányzati intézmények) Tulajdonforma szerint: o Állami tulajdonon alapuló o Önkormányzati tulajdonon alapuló o Egyházi tulajdonon alapuló o Magántulajdonon alapuló A szervezetek lehetnek politikaiak (pártok vagy hivatalosan működő mozgalmak), közigazgatási és közszolgálati szervezetek (a társadalom igényét elégítik ki), gazdasági társaságok (üzletszerű működés a profit érdekében), civil szervezetek (önkéntességen alapul, nonprofit szolgáltatást nyújt) és egyházak (az emberek gyakorolhatják vallásukat, nonprofit tevékenység). Ha az általában előforduló vállalkozási formákat nézzük meg, akkor elmondható, hogy a rekreációs területen jellemző az egyéni vállalkozók jelenléte, akik adószám birtokában folytathatnak például animátori tevékenységet. A társas vállalkozások közül a betéti társasági forma is kedvelt a területen, sokan így adnak számlát például az aerobik órák tartásáról. A nagyobb törzstőkével alapítható korlátolt felelősségű társaságok jellemzően eseményeket szerveznek vagy sportlétesítményeket üzemeltetnek a területen. Részvénytársasági formában viszonylag kevés szervezet működik a rekreációs területen, ezek jobban kötődnek a 63

65 turizmushoz, például utaztatók (tour operátorok) vagy wellness szálloda, nagyobb létesítmények tulajdonosai, működtetői. Amikor a civil szférában nézünk szét, akkor megállapíthatjuk, hogy sok rekreációs tevékenységet végző szervezet működik egyesületi formában. Ezek a magyar sport alapegységének is tekinthetőek, hiszen hagyományosan a sportegyesületek az utánpótlás és az amatőr felnőtt sport formális szervezetei. A sportegyesületek között nemritkán találunk olyanokat is, ahol a szakosztályok vegyes profilúak, azaz jól megférnek egymás mellett a szabadidősportra és az élsportra szakosodott egységek is. Rekreációs területen szintén sok alapítvány is működik, főleg gyermekek táborainak szervezésekben, és az ezekhez szorosan kapcsolódó egyéb rekreációs programok működtetésében vesznek részt. Jellemzően ezeket a szervezeteket tömöríti a szövetségi szervezeti forma, mely egyrészről lehet sportági (szak) szövetség vagy egyéb szövetségi besorolású szervezet. A rekreációban elsősorban az egyéb szövetségek a fontosak, ezek általában többfajta rekreációs tevékenységgel is foglalkoznak. A szervezetek struktúrájának meghatározása nagyon fontos a működés szempontjából. Az egyik legáttekinthetőbb szervezet a lineáris szervezet, itt a dolgozóknak egy főnökük van, neki tartoznak elszámolással és felelősséggel a munkahelyen végzett munkáért. Ezekben a más néven egyvonalas szervezetekben ugyanaz a személy rendelkezik munkáltatói jogokkal, mint aki a feladatokat is kijelöli a dolgozók számára (6. ábra). Ez a szervezettípus eredményes egyforma vagy viszonylag egyszerű tevékenységek esetén, de a rugalmatlan struktúrája váratlan vagy nagyobb szabású feladatok megoldására nem kifejezetten alkalmas. 6. ábra. A lineáris szervezet (Langer, 2008) 64

66 A többvonalas szervezetben (7. ábra) az alárendelt egységeket vagy személyeket több felsőbb szervezeti egység vagy személy is utasíthatja, mely néha komoly hatásköri vitához is vezethet. Ezekben a szervezetekben nagyon fontos az illetékességi területek pontos kijelölése és tiszteletben tartása. 7. ábra. A többvonalas szervezet (Langer, 2008) A funkcionális szervezetek általában egydimenziósak, de több vonalat használ szervezeten belül az irányítási struktúra. Ezek a szervezetek a lineárishoz hasonlóan, általában szerény árucikk vagy szolgáltatás repertoárral rendelkeznek és működnek hatásosan. A döntések nagymértékben központosítottak, és emiatt csak a nagyfokú specializációt megkövetelő termelést vagy szolgáltatást tudják hatékonyan végezni. A funkcionális szervezetek rugalmatlanok, csak késve vagy rosszul tudnak reagálni a gazdasági életben történő átalakulásokra. Ide tartoznak az egy sportágra specializálódott sportegyesületek vagy az egycsapatos sportvállalkozások, melyre a csapatsportok esetében rengeteg példa van. Divizionális szervezeteknél (8. ábra) több divízió is létezik, melyek aránylag egységek jól elkülöníthető feladatokkal, de közös stratégiai vezetéssel. 65

67 8. ábra. A divizionális szervezeti felépítés (Langer, 2008) Ennek ellenére bizonyos döntések decentralizáltak, a mindennapi, azaz az operatív feladatokban a döntések meghozatala a divízióvezetők munkakörébe tartoznak. Divizionális szervezetet abban az esetben érdemes létrehozni, ha a vállalat méretének növekedése már szükségessé teszi, ha a szervezet termékei sokszínűek, diverzifikáltak, és ha a vállalat a nemzetközi piacon, több kontinensen vagy régióban is meg akar jelenni. A divíziók között a feladatokat termékek vagy azok csoportjai, vevők vagy azok csoportjai, illetve piaci régiók alapján osztják el. Az ilyen szervezetekben a divíziók önállósága viszonylag nagy, általában saját fejlesztési, termelési és értékesítési egységeik is vannak. A divizionális szervezetekre jellemző az határozott piaci orientáció, ugyanakkor a csak az egyes divíziókat érinti a piac változása, közvetlenül az egész vállalatot nem érinti. A piaci orientáció megjelenik az teljesítményösztönző, felelősségi-érdekeltségi rendszerben is, versenyképes fizetéseket kapnak az itt dolgozó szakemberek. A nagy sportegyesületek (Ferencváros, UTE, Vasas stb.) működnek ebben a formában, a szakosztályok elkülönülten divizionális módon funkcionálnak egy közös vezetés alatt (9. ábra). 66

68 9. ábra. A divizionális sportegyesület Összetett egydimenziós szervezeti struktúra például a holding (nincs kapcsolat a cégek között, csak pénzügyi kockázatmegosztás) és a konszern (közös a gazdasági tevékenység) működés, melyekben ugyan önálló jogi személyiségűek a cégek, de közös tulajdonosi felügyelet irányít (10. és 11. ábra). 10. ábra. A holding 11. ábra. A konszern 67

69 A többdimenziós szervezetek a mátrix-, tenzor- és team szervezetek. A mátrix szervezet komplex struktúráját a munkafeladatokban elkülönülő szervezeti egységek adják, melyekben a tevékenység tárgya és helyszíne is eltérő lehet. A sportszövetségek jellemzően ebben a formában működnek (12. ábra). 12. ábra. A sportszövetség, mint mátrix szervezet A tenzor szervezetek (13. ábra) szintén többdimenziósak a munkamegosztás kialakításánál egyformán veszik figyelembe a funkcionális, a tárgyi és a regionális elvet. A gyakorlatban elsősorban döntés-előkészítési és döntési tevékenységet végeznek, és elsősorban nemzetközi nagyvállalatokra jellemző szervezeti forma. 68

70 13. ábra. A tenzor szervezet A team szervezetben a vállalat alapstruktúrájához döntés-előkészítési és a döntési feladatú csapatok hálózata kapcsolódik időlegesen (duális jelleg) a változó gazdasági környezethez való gyorsabb alkalmazkodás biztosítására (14. ábra). 14. ábra. A team szervezet 69

71 A szervezetek létrejöttében, tevékenységi körük meghatározásában jelentős szerepet játszik a gazdasági környezet, melyhez az alkalmazkodás rendkívül fontos a fennmaradáshoz és a hatékony működéshez. A kulturális és infrastrukturális környezet is nagymértékben hat a szervezetekre, ugyanúgy, mint a szervezetközi kapcsolatrendszer, ami a vásárlókkal, fogyasztókkal, beszállítókkal, és egyéb partnerekkel való kapcsolatban testesül meg. Ezek a hatások kívülről jönnek, de belülről nagymértékben hat a szervezetre a dolgozók egyéniségeinek összessége, ide számít a szakmai felkészültségük, motivációs szintjük, flexibilitásuk, együttműködési készségük és kommunikációs képességük. A rekreációs szervezetek esetében a pillanatnyi helyezetnek megfelelő tevékenységek és az ehhez szükséges erőforrások rendelése kulcsfontosságú. Az ilyen relatív kisméretű szervezetekbe általában generális tudással rendelkező szakemberek kellenek, akiknek a gyakorlati tapasztalatuk is megfelelő, hiszen legtöbbször események megszervezésével, a sporteszközök beszerzésével és szponzorok felkutatásával foglalkoznak. Ezek a nem túl hierarchizált rekreációs szervezetek sok lelkes önkéntes munkájával működnek, akik általában a sporttal korábban szoros kapcsolatban álltak. Szervezeti kultúrának nevezik azokat az elveket és értékeket, melyeket a szervezet minden tagja magáénak fogad el és a munkahelyi tevékenységeiben visszatükröződik (Bakacsi, 2000). A szervezet értékei közé sorolandó a munkakörrel, a szakmával, a szakterülettel vagy a szervezettel való azonosulás, az egyén- vagy csoportközpontúság, azaz mennyire helyezi a saját céljait a csoport céljai elé, vagy az egyéni célokat alárendeli a csoportcéloknak. Szintén fontos szervezeti érték a humán orientáció, azaz a vezetési döntéseknél mennyire veszi figyelembe a dolgozókra gyakorolt kihatását. Egy jó szervezetben a belső függés és a függetlenség paritásban vannak, az egyes szervezeti egységek a szükséges önállósággal rendelkeznek. Területtől és a dolgozók felkészültségétől függően a szervezetnek erős vagy gyenge kontrollra van szüksége, a kontroll a szervezet tagjainak viselkedését szabályozza előírások, szabályok vagy felügyelet révén. A vezetéstől függ az is, hogy a tagoktól mennyire elvárt a kockázatvállalás vagy a kockázatkerülés, ez a szervezet vezetőinek innovációs igényétől függ elsősorban. A teljesítményorientáció szintje az adott szervezetet jellemzi, a szervezeti jutalmak a teljesítményhez vagy más tényezőkhöz (pl. protekció, szenioritás) 70

72 vannak kötve. A szervezeti kultúra szerves része a konfliktustűrés vagy konfliktuskeresés, a jó szervezetben mindig van valamennyi egészséges versengés, mely konfliktusokkal jár. A feladat az, hogy ezt a folyamatot kordában lehet-e tartani, vagy megsemmisítő erejű a konfliktus. Szintén fontos az, hogy a vezetés eltalálja a megfelelő arányokat a cél (eredmény) és az eszköz (folyamat) orientációban, azaz a vezetés az eredményre vagy oda vezető folyamatokra teszi hangsúlyt. Sajnos az utánpótlássportban összekeveredett sok edző és vezető fejében az eredmény fogalma, és a versenyek, mérkőzések megnyerését tartják eredménynek, nem a felnőtt kori eredményességhez vezető folyamatok megfelelőségét. A szervezetnek reagálnia kell a külső változásokra (nyílt rendszer orientáltságú), hiszen ha csak a saját belső működésére koncentrál (zárt rendszer orientáltságú) akkor nem lesz hosszú működési élettartamú. Ezzel összefügg a szervezet időorientációja is, rövid vagy hosszú távra tekint előre, milyen időtávon tervezi saját jövőjét. A sportban jellemzően sajnos kevés olyan szervezet van, ami elkészíti a vízióját, azaz a jövőképét, még a szövetségek közül is csak néhány rendelkezik ilyennel. A szervezeti kultúrára (kialakulására és fennmaradására) ható tényezők közé sorolhatók a külső hatások (természeti környezet, történelmi események, kulturális feltételek), melyek az értékválasztást ugyan befolyásolják, de a szervezetek nem tudják befolyásolni. Szintén hatnak a szervezet-specifikus tényezők, melyek alatt elsősorban a jellemző domináns technológiát értjük, mind a dolgozók kiválasztására, mind a szervezeti struktúrára hatással van. Talán a legfontosabb tényező maradt utoljára, a szervezet történelme. Az idők során nagymértékben befolyásolják a szervezetet a vezetők és a dolgozók tettei és gondolkodásmódjuk, történeteik és legendáik értékké válva a későbbi generációk gondolkodásmódját is meghatározzák. A múlt ismerete nélkül nehezen lehet megérteni a jelent, és a jövő sem határozható meg pontosan, mely a szervezetek fennmaradásának szempontjából nagyon fontos. A rekreációs szervezetekben általában nem tudatosan van jelen a szervezeti kultúra, a gazdasági társaságokban vagy nagy civil szervezetekben viszont komoly hatást gyakorol a munkavégzés hatékonyságára. A szervezet mérete nagyban befolyásolja a szervezeti kultúrát, ahogy azt a szervezet története és hagyományai, illetve az ott dolgozó munkatársak tevékenysége vagy a sportolók hozzáállása és eredményei. 71

73 4. A NEMZETKÖZI ÉS HAZAI REKREÁCIÓS SZERVEZETEK 4.1. NEMZETKÖZI SZERVEZETEK Először tekintsük át a nemzetközi szervezeteket, mivel sokkal kevesebbet hallani felőlük. A nagy nemzetközi szervezetek létrejöttét az az igény szokta generálni, hogy bizonyos szereplői a rekreációs területnek szükségét érzi a tapasztalatcserének, esetleg megmérettetésnek, vagy csak szimplán az emberekre jellemző barátságos közeledésnek. A nagy nemzetközi szervezetek tagságuk számára sokféle előny biztosítása mellett kötelező feladatokat is előír, melyek kötelező jellegű végrehajtása a tagországok szervezeteiben tagsági jogviszonnyal rendelkező szervezetekre is nagymértékben visszahat, más szóval uniformizál. The Association for International Sport for All (TAFISA forrás: tafisa.net) A világszervezet a mindenki számára elérhető sportolás elősegítését és támogatását tekinti fő céljának, azért hogy fejlődést, egészséget és örömet hozzon az emberi közösségek számára a világon minden részén. A TAFISA 1991-ben még Trim And Fitness International Sport for All Association néven alakult meg, majd 2009-ben váltott a jelenlegi The Association for International Sport for All névre. A szervezet három területre fókuszálja tevékenységét, a nemzetközi lobbi tevékenységre a mindenki számára elérhető sportért, a programjainak és eseményeinek szervezésére és koordinálására és a hatékony tapasztalatátadó platformok kialakítására, működtetésére. A Frankfurt am Main-i székhelyű szervezet létrehozta a European Sport for All Network -öt (ESFAN), az Asian Sport for All Association-t (ASFAA) és a Pan American Sport for All Federation-t (PASFAF) a hatékonyabb működés 72

74 érdekében. A legfelsőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely kétévente rendezett világkongresszusok alkalmával dönt a szervezetet érintő jövőbeni irányítási kérdésekről. International Olympic Committee (IOC forrás: olympic.org) A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) egy Svájcban bejegyzett egyesületi szövetség. Alapszabálya az Olimpiai Charta, amely a kezdetektől máig kisebb-nagyobb korrekciókkal érvényben van. A charta szabályozza az olimpiai mozgalom folyamatait és működését, valamint rögzíti a játékok rendezésének alapvető feltételeit. A szervezet ösztönzi és támogatja a sporterkölcs fejlődését, a fiatalság nevelését a sporton keresztül, a tisztességes játékot és az sportbéli erőszak tilalmát. A sportban fontos nemzetközi értékek megvalósulását segíti elő, például az egészség védelmét, a nők egyenjogúságát, a diszkriminációmentességet, a politikamentességet és a környezetvédelmet. Rekreáció szempontjából fontos bizottsága a Sport for All Bizottság, melynek céljai hasonlóak a TAFISA-nál már leírtakhoz. World Leisure Organization (WLO forrás: worldleisure.org) 73

75 Az USA-beli szervezetet 1952-ben alapították meg civil szervezetként, a szabadidő hasznos eltöltésének világszintű támogatásának céljából, melyet az emberi jóllét és az emberi társadalom növekedésének zálogaként aposztrofál. Javaslataival és ajánlásaival egyértelműen segíti az emberi élet minőségének növekedésének lehetőségét. Association of Outdoor Recreation and Education (AORE forrás: aore.org ) Az 1993-ban alapított szervezet az 1984 óta nem hivatalosan működő szerveződést, amely minden évben konferenciákat tartott a szabadtéri (outdoor) rekreációval és az oktatással kapcsolatban. Mint egy igazi grassroots (alulról szerveződő sportban a jelentése minden, ami nem élsport) szervezet a non-profit jellegét hangsúlyozva a mai napig szervezi ezeket a konferenciákat. A szervezet tagjainak elérést biztosítanak a különböző országok területfejlesztési szerveihez és az outdoor rekreációs iparág képviselőihez. A tagok és a partnerszervezetek igényeinek megfelelően, lokálisan és globálisan is védik az outdoor rekreációs szerveztetek érdekeit. Leisure Studies Association (LSA forrás: leisurestudies.org) 74

76 A szervezetet 1975-ben alapították a rekreációs terület iránti érdeklődés hatására, elsődleges céljaként a tervezőknek, szabályalkotóknak, adminisztrátoroknak és a gyakorlatban dolgozóknak adnak lehetőséget a véleményük kinyilvánítására. Tevékenységükkel hasznos támogatói a tudománynak, a rekreációs iparágnak és a kormányoknak. World Recreation Educational Association (WREA forrás: wrecreation.com) A 2004-ben alapított szervezet a rekreáció teljes vertikumának az oktatásban való kiteljesedését tűzte ki célul, melyet elsősorban a fejlődés és a szabadidős rekreációs tevékenységek kapcsolódási pontjaiban látják. A különböző rekreációs jó gyakorlatok megosztásával segíti a tagországokban a rekreáció fejlődését, kiteljesedését. World Recreation Association of the Deaf and Hard of Hearing (WRAD forrás: wrad.org) A Bruce Gross (süket szülők hallássérült gyermeke) által 1985-ben megalapított szervezet tevékenységével elsősorban a hallássérülteket segíti. Céljuk, hogy elérjék a hallássérülteknél, 75

77 hogy nagyobb rekreációs aktivitásuk és ezzel életminőségük javuljon. A szervezet a társadalmi elfogadást is elősegíti, számos programot szerveznek épek részére a hallássérültek nehézségeinek jobb megértése végett. SportAccord (forrás: sportaccord.com) A szervezet az olimpiai és nem olimpiai sportok, valamint nagy sportesemények szervezőinek ernyőszervezete. A célkitűzései között szerepel tagjainak támogatása, sportágaik és azon belül a szabadidősportok népszerűsítése. A szervezet története izgalmas, először a nemzetközi szövetségek ilyen irányú együttműködésének 1921-től a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (Union Cycliste Internationale) adott lehetőséget, melyet 1967 áprilisában 26 nemzeti sportszövetség delegáltjai találkoztak a svájci Lausanne-ban. A küldöttek egyetértettek abban, hogy szükség van állandó kapcsolatot létesíteni a nemzetközi sportszövetségek között célkitűzéseik, közös érdekeik, autonómiájuk és a folyamatos információcsere érdekében. Az ekkor megalakuló International Sports Federations szervezetet kilenc év elteltével, ban AGFIS-nak (franciául: Association Générale des Fédérations Internationales de Sport) nevezték át ban nyári (Association of Summer Olympic International Federations ASOIF) és a téli (Association of International Olympic Winter Sports Federations - AIOWF) olimpiai játékok nemzetközi szervezeteivel együttesen aláírták az első SportAccord megállapodást, mely a szervezetek közötti hivatalos kapcsolatot és tudásátadás formalizáltságát is biztosította egyben ben a szervezet nevét SportAccordra változtatták és székhelyét Lausanne-ba helyezték vissza. 76

78 International Olympic Academy (IOA forrás: ioa.org.gr) A Nemzetközi Olimpiai Akadémia egy multikulturális, interdiszciplináris központ, ahol az olimpizmus tanulmányozása, gazdagítása és terjesztése fő célként jelenik meg. Az akadémiát Pierre de Coubertin báró alapította meg 1927-ben, az ókori olümpiai játékok színhelye, az Altisz mellett. A szervezet, a világ bármely tájáról érkező diákok, tudósok, sportolók, művészek és tisztségviselők számára biztosít lehetőséget gondolatcserére és az olimpizmus fejlesztésére. Association of IOC Recognized International Sports Federations (ARISF forrás: arisf.org) A NOB Által Elismert Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének fő célkitűzése, hogy a mindenki számára biztosítsa a sporthoz való hozzáférést. Az ARISF nonprofit szervezet, melyet a NOB jóváhagyásával és támogatásával alapítottak meg a nemzetközi, nem olimpiai szövetségek. A szervezet legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy hozzájárul a sport és különösen az olimpizmus fejlesztéséhez, képviseli azon sportág érdekeit, melyek esélyesek az olimpiai programba való bekerülésre, segíti tagszervezetit az integrálódásban azért, hogy 77