BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK NAPPALI TAGOZAT TŐZSDE- PÉNZINTÉZETEK SZAKIRÁNY

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK NAPPALI TAGOZAT TŐZSDE- PÉNZINTÉZETEK SZAKIRÁNY"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK NAPPALI TAGOZAT TŐZSDE- PÉNZINTÉZETEK SZAKIRÁNY EGY HAZAI MIKROVÁLLALKOZÁS HELYZETE A SZOLGÁLTATÁS SZEKTORBAN (FUVAROZÁS) Budapest, 2006 Készítette: Csiklya Réka

2 Tartalom 1. Táblázatok és ábrák jegyzéke A hazai kis- és középvállalkozások jellemzői, ill. jelentőségük a nemzetgazdaságban A KKV törvény A kis-és középvállalatok fejlesztése (szervezetek) KKV támogatás az Európai Unióban KKV támogatás Magyarországon A Megacargo szolgáltató Kft bemutatása Versenyhelyzete Adó- és adminisztrációs terhei Lehetséges források bevonása (támogatások és hitelek) központi költségvetési források belföldi kedvezményes hitelek külföldi fejlesztési bankok által támogatott hitelek Lehetséges megoldások a vállalkozás nyereségesebbé tételére Szolgáltatások bővítése Pótkocsi beszerzése Gépjárműpark bővítése Összegzés Felhasznált irodalom Melléklet

3 Táblázatok és ábrák jegyzéke 1. számú táblázat: A Megacargo szolgáltató kft árbevételének és nyereségének alakulása számú táblázat: Magyarországon nyilvántartott áruszállító tehergépjármű-állomány számú táblázat: A gázolaj árának növekedése számú táblázat: Az adóbevételek GDP-hez viszonyított arány Magyarországon számú táblázat: 100 km-re jutó üzemanyag-fogyasztás összehasonlítása Ft-ban számú táblázat: A pótkocsival rendelkező tehergépjármű költségei számú táblázat: A Megacargo Kft. költségei számú táblázat:a Megacargo Kft árbevétele ill. kiadásai, ha 2 tehergépjárművet és egy pótkocsit üzemeltet számú ábra: A fuvardíj és üzemanyagköltség összehasonlítása a beruházás előtt és után számú ábra: A tehergépjármű és a pótkocsival rendelkező tehergépjármű kiadásait és bevételeit összehasonlító ábra számú ábra: A beruházás hatására végbement költség- ill. bevétel-növekedés

4 A hazai kis- és középvállalkozások jellemzői, ill. jelentőségük a nemzetgazdaságban A mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős szerepet töltenek be az ország gazdasági életében, az alkalmazottak mintegy 60 %-át, a bruttó hozzáadott értéknek csaknem 40 %-át állítják elő, és az exportértékesítés közel 20 %-át realizálják. A legtöbb vállalkozás a szolgáltatások területén tevékenykedik, ezt követi az ipar és a mezőgazdaság. A kereskedelem, vendéglátóipar, gazdasági szolgáltatások és építőipar szempontjából a legfontosabb a mikrovállalkozásokban (9 fő alatti létszámmal) foglalkoztatottak tevékenysége. Legnagyobb arányban, az összesnek több mint egyharmadában, a kereskedelemben tevékenykednek, egyötödük a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatásokhoz kötődik. Az építőipari ágazat foglalkoztatja a mikrovállalkozások létszámának egytizedét. A kisvállalkozások (10-49 fő) legfontosabb ágazata a feldolgozóipar, kereskedelem és gazdasági szolgáltatások, ezekbe összesen a kisvállalkozásokban foglalkoztatottak kétharmada tartozik. A középvállalkozások ( fő) kategóriában foglalkoztatottak 41%-a a feldolgozóiparból, 14-14%-uk a kereskedelemből és a mezőgazdaságból kerül ki. A nagyvállalati kör létszámának közel fele a feldolgozóiparba, a többi a szállítás, távközlés és pénzügyi tevékenység ágazatába tartozik. (lásd melléklet) 1 A vállalkozások területi megoszlása az utóbbi években alig változott, Budapesten és Pest megyében található a legtöbb vállalkozás. Az összes társas vállalkozás több mint 40 %-a működik a fővárosban, míg az egyéni vállalkozásoknál ez az arány csak 20 %. A hazai vállalatok jelentős hányada kis-és középvállalkozás (általában egyéni vállalkozás, Kkt, Bt vagy Kft formájában alakul), a KKV-k összesen 99,9%-át teszik ki a Magyarországon létező vállalkozásoknak, és mindössze 0,1 % -uk nagyvállalat. Így a foglalkoztatás területén jelentős szerep jut nekik, de nem feledkezhetünk meg arról a tényről, hogy a kis létszámú nagyvállalat tevékenységéből származik a nettó árbevétel és a GDP több mint 60 %-a. A mikro-, kis- és középvállalkozások gazdálkodását magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi. Jóval nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételből vagy a jövedelemtermelésből. Ez a tény önmagában természetes, de nemzetközi összehasonlításban a magyar kis- és a nagyvállalkozások közötti különbség meglehetősen 1 GKI Rt. 5

5 nagynak tűnik, és a rés inkább nyílik, mint záródik. Ugyancsak kedvezőtlen jelenség, hogy a magyar kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képessége és kivitele jelentősen elmarad az EU tagországok átlagától. Mindez egyértelművé tette, hogy a hazai kis- és középvállalkozások megerősítésére, versenyképességük javítására a kormánynak hosszú távú, ciklusokon átívelő stratégiát kell kidolgoznia. Foglalkoztatás: A kis- és középvállalati szektor nem fejt ki olyan stabilizáló hatást a munkaerőpiacon, mint ahogy korábban azt várták. A mikrovállalkozások körében igen nagy a fluktuáció, nagy részük viszonylag hamar tönkremegy, s kevés példa van arra, hogy a kisvállalkozások középvállalkozássá bővülnének. E cégek működési feltételeinek javulásától várható pedig, hogy fennmaradásuk, növekedési pályára állásuk a dolgozók széles köre számára biztosít foglalkoztatási lehetőséget. Szintén főleg ettől a szektortól várható, hogy a rugalmasabb foglalkoztatási formák (részmunkaidő, time-sharing, munkaerő-bérlés, idénymunkák, távmunka) alkalmazásával olyan társadalmi csoportok számára is elhelyezkedési lehetőséget nyújt, amelyek családi, egészségi stb. helyzetük miatt kiszorulnak a heti 40 órás foglalkoztatásból. 2 A KKV szektorban foglalkoztatottak számának növekedése új cégek alapításán keresztül hasonló mértékű, mint a már meglévő vállalatok bővülése által, tehát mind a vállalatok létrejöttét, mind működését támogató gazdaságpolitikai eszközök egyformán fontosak. Versenyképesség: A KKV szektor versenyképesség tekintetében egyértelműen hátrányban van a nagyvállalatokkal szemben, termelékenysége alacsonyabb, a technikai fejlődésben kisebbek a lehetőségei. Ugyanakkor differenciáltabbak a termékek és szolgáltatások, mivel a méreténél fogva rugalmasabb szektor képes jobban kielégíteni a vevői igényeket. Az a tendencia is jellemző, hogy a nagyvállalatok kisebb egységekre tagolódnak, s holding-szerűen működnek, miközben kihasználják a kis méret előnyeit is. Az is a KKV vállalatok számát és az általuk foglalkoztatottak létszámát növelő tényező, hogy a nagy cégek tevékenységük egyre nagyobb részét kihelyezik, kis- ill. közepes vállalatokkal végeztetik el. A nagyvállalati méretből 2 Viszt Erzsébet: A kis- és középvállalatok növekvő jelentősége a foglalkoztatásban: korlátok és lehetőségek 6

6 adódó versenyelőny ezáltal kiegészül a speciális ismeretekből, rugalmasságból, alacsonyabb adminisztrációs költségeikből eredő előnyökkel. 3 Rugalmasság: A magyar vállalkozások merevek a foglalkoztatási formákat illetően. A legelterjedtebb megoldás a határozatlan időre szóló teljes munkaidejű alkalmazás. A magyar vállalkozásokat összehasonlítva az unióbeli vállalkozásokkal nagy eltérést fedezhetünk fel szakképzettségi követelményben: az unióbeli vállalkozások nagyobb arányban alkalmaznak szakképzetlen dolgozókat, mint a magyarok. A nagyvállalkozások a legmerevebb munkaadók, a kisebb cégek valamivel nagyobb arányban foglalkoztatják rugalmasabb keretek között munkatársaikat. A mikrovállalkozások viszont igen szigorúan szinte csak szakképzett dolgozóknak adnak munkát. A KKV-k körében jellemző, hogy nő a szakképzettségi szint: a jövőben elsősorban a szakképzetlen munkatársak számának csökkentését tervezik, a szakképzettek arányát pedig emelni kívánják. Ennek oka, hogy minél kisebb egy vállalkozás, annál kevésbé engedheti meg magának, hogy a működés során felmerülő feladatokra külön munkatársakat alkalmazzon, hiszen ezek nem töltik ki a munkaidőt. Nyilvánvalóan egy magasabban képzett munkatárs meg tud tanulni egyéb, nem a szűkebb szakterületébe vágó teendőket is. Az is gyakori, hogy bizonyos - főként könyvelési, adminisztrációs, illetve alkalmanként felmerülő speciális tudást igénylő - feladatokat alvállalkozóknak adják ki. Ha tehát mindezeket a részjelenségeket összegezzük, már nem is tűnik merevnek a KKV-k foglalkoztatási gyakorlata. 4 3 Viszt Erzsébet: A kis- és középvállalatok növekvő jelentősége a foglalkoztatásban: korlátok és lehetőségek 4 A GKI Gazdaságkutató Rt felmérése alapján 7

7 A mikrovállalkozások jelentősége: Először is tisztázni kell, hogy mi tekinthető mikrovállalkozásnak : A kormány az évi XCV. törvényben határozta meg, hogy mely vállalkozások tekinthetők mikro-kis- illetve középvállalkozásnak. Az alábbi kritériumoknak kell érvényesülniük, hogy egy vállalkozást mikrovállalkozásnak tekintsünk: A cég vezetése független Max. 10 főt alkalmaznak Max. 2 M euró árbevétel A mikrovállalkozásoknak kiemelkedő fontossága van a nemzetgazdaságban, mivel a méret szerinti megoszlást tekintve a vállalatok 96,5%-a ebbe a kategóriába esik.(lásd melléklet) A KKV politika: A kormány a vállalkozások fejlesztésének középtávon érvényesítendő prioritásait a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program kis-és középvállalkozásokra vonatkozó intézkedései tükrözik. KKV politka céljai: KKV-k jövedelemtermelésének növekedése (közelítés a fejlett EU tagállamok szintjére) KKV-ban foglalkoztatottak számának növekedése KKV-k számára a lehető legjobb üzleti környezet kialakítására kell törekedni, illetve forráshoz jutási lehetőségeiket meg kell könnyíteni, hogy a lehető legnagyobb mértékben járuljanak hozzá az ország versenyképességének növeléséhez, és a gazd.i növekedéshez. A jogi környezet egyszerűsítése 8

8 KKV törvény A törvény megszületése: A legtöbb ország rendelkezik a kisvállalkozásokkal foglalkozó törvénnyel. Magyarország először 1998-ban világította át az európai közösségi vívmányok KKV-kel foglalkozó fejezetét, és ezután hozta létre 1999-ben az akkor regnáló kormány a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XCV. törvényt. Magyarország EU-s csatlakozása után érkezett meg az EB újabb ajánlása, és ennek figyelembevételével megalkották a évi XXXIV. törvényt. A törvény összesen 5 fejezetből áll, melyek 21 paragrafust foglalnak magukba. I. fejezet: Bevezető rendelkezések A törvény célja: a kkv-k fejlődésének előmozdítását szolgáló állami támogatások összefoglalása, és ezáltal olyan gazdasági feltételek kialakítása, amelyek hosszú távon, hazai és uniós szinten egyaránt biztosítják a verseny- és foglalkoztatási képesség növekedését, a versenyhátrányok csökkenését, valamint a vállalkozások Európai Unió követelményeihez való felzárkózását. A törvény hatálya: a mikro-, kis- és középvállalkozásokra terjed ki. KKV-k csoportosítása: Foglalkoztatottak létszáma (fő) Éves árbevétel (millió euró) Idegentulajdoni rész (függ.krit.) Mikro Kis Max. 25% Középvállalatok Forrás: Kállay László: A kis-és középvállalkozások helyzete. Éves jelentés, Magyar Gazdaságelemző Intézet Függetlenségi kritérium: támogatás szempontjából azok jöhetnek szóba kkv-ként, melynek állami önkormányzat vagy más vállalat tulajdonrésze nem haladja meg a 25%-ot A Csoportosítás alapján: - banki hitelek - állami támogatások (vissza nem térítendő // kamattám.) - statisztikai kimutatások 9

9 Az adatok megállapítása az utolsó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerint történik. Az azon vállalkozások melyek még nem rendelkeznek éves ill. egyszerűsített éves beszámolóval mivel újonnan lettek alapítva- a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni. Az állományi létszám megállapításakor nem veszik figyelembe a gyakornokokat és a szakképzési szerződés keretében tanuló diákokat II. fejezet: KKV-k támogatása A törvény létrehozta a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatot (KFC), melyről a fontosabb tudnivalók: - támogatásokat, finanszírozását szervezi meg - a források a központi költségvetésből származnak, elkülönített összegből pályázatok útján nyerhetőek el - támogatási formák: - vissza nem térítendő támogatás, - kamattámogatás, - lízingdíj-támogatás, - bankgarancia-kedvezmény, valamint - tőkejegy jegyzése kockázati tőkealapokban, - tulajdoni részesedés szerzése kockázati tőketársaságokban, vállalkozásokban. Egy KKV egyidejűleg több támogatási formában is részesülhet, és más célokat szolgáló juttatásokért is pályázhat, valamint külön törvény írja elő a KKV-k számára adó-, díj- és járulékkedvezmény igénybevételének lehetőségét. III. fejezet: Az állami feladatok összehangolása Az állami feladatok összehangolásában és a kkv-kel kapcsolatos döntésekben a törvény által létrehozott Kisvállalkozási Fejlesztési Tanács játszik nagy szerepet. Felépítése: - Minisztériumok - Érdekvédelmi Szervek - KKV képviselet 10

10 Feladatai: Döntés előtt álló kkvket érintő törvényjavaslatok megtárgyalása, Számadatokkal bizonyított hatásvizsgálattal értékelik a támogatások hatékonyságát Felkészíti a KKV-ket az európai piaci folyamatokba való bekapcsolódásra KKV-k fejlesztési stratégiájának kialakítása Véleményezi a szakmai programokat Javaslat a források felosztási arányára IV. fejezet: Értelmező rendelkezések Kimondja, hogy az e törvényben euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a KKV üzleti évének lezárásakor érvényes MNB deviza-középárfolyam érvényes; viszont újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB deviza középárfolyamot kell figyelembe venni. V. fejezet: Záró rendelkezések A fejezet tisztázza, hogy: E törvény az EK jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. ÖSSZEGZÉS: Az általános jogszabályi környezet kiszámítható és állandó kell, hogy legyen egy országban, h a KKV-k jól, hatékonyan, biztonsággal működjenek, de mivel a gazdasági környezet is folyamatosan változik, a KKV tv-t gyakran kell változtatni, frissíteni, hogy mindig a megfelelő célra és módon lehessen a támogatásokat kiosztani. Ezen felül napjainkban a felelősségteljes felhasználáshoz már szinte mindig előírnak kötelező önrész vállalást is. 11

11 A KKV-k fejlesztése Magyarországon a kis- és középvállalkozás-fejlesztést támogató intézményrendszer több fajta szervezetből, intézményből, illetve hálózatból áll. Ez a rendszer magába foglalja az államigazgatási vállalkozásfejlesztésért felelős szervezeteket, a KKV-ok állami támogatási politikájáért felelős szervezeteket, a kamarai rendszert, a Magyar Vállalkozásfejlesztési alapítványt és a helyi vállalkozásfejlesztési központokat (HVK), az innovációt a kereskedelemfejlesztést, a műszaki fejlesztést támogató szervezeteket, érdekképviseleteket, a regionális fejlesztésért felelős intézményrendszert, szakmai szövetségeket és különböző célokból létrehozott alapítványokat. 5 A magyar állam igen bonyolult átláthatatlan intézményrendszert tart fenn és működtet, hogy nemzeti és Európai Uniós forrásokból támogassa a hazai kis és középvállalkozásokat, amelyek az ország gazdasági erejének jelentős részét adják, és döntő szerepük van a foglalkoztatásban. Főbb intézményei: A kkv szektor finanszírozását támogató és lebonyolító intézmények A Magyar Vállalkozások Bankja A Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) belül alakul ki az az egységes intézményrendszer, amely a vállalkozók számára hitel- és tőkejuttatást, valamint garanciát nyújt, s gyakorlatilag az MFB a Magyar Vállalkozások Bankjaként (MVB) is működik. A cél, hogy több vállalkozás az eddiginél egyszerűbben és olcsóbban jusson pénzhez, az eddigi szétaprózott, bürokratikus ügyintézés helyett a saját kereskedelmi bankjánál megkaphassa a hitelt, a tőkejuttatást vagy a garanciát. Az elképzelés arra épít, hogy minden "pályázatképes" vállalkozásnak legyen saját bankja, amely nem csupán saját termékeit tudja kínálni, hanem az állami (és uniós) forrásokkal operáló MFB hitel-, garancia- és tőkejuttató konstrukcióit is képes kiközvetíteni. Az MFB 5 Kállay László: A kis-és középvállalkozások helyzete. Éves jelentés, Magyar Gazdaságelemző Intézet (132. oldal) 12

12 átalakulásával vállalkozók egy helyen kapnák meg az összes információt, s a forrást is itt igényelhetnék. A leendő MFB csoport >> Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. >> IT Információs Társadalom Informatikai és Távközlési Szolgáltató Kht. >> Promei Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Kht. >> Regionális Fejlesztési Holding Rt. >> Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. >> Váti Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. >> Hitelgarancia Rt. Az érintett intézmények - amelyek egy része össze is olvad - tulajdonosi, felügyeleti kontrollját átveszi majd az MFB, amely egyfajta "szolgáltatóházként" működik majd a vállalkozók felé. Az MVB-hez kötődik a Hitelgarancia Rt. és a Magyar Követeléskezelő Rt., a két pénzügyi szervezet révén több százmilliárd forintos finanszírozási lehetőségek nyílnak meg követelések vásárlására illetve faktorálására. A magyar vállalkozások bankjának megteremtése milliárdos megtakarítást tesz lehetővé annak révén, hogy a funkciókat összevonják, így kevesebb igazgatóra, felügyelő bizottsági tagra lesz szükség. A rendszer szerint az érdeklődőkkel való közvetlen kapcsolattartás döntően kereskedelmi bankokra, illetve egyéb helyi képviseletekre hárulna. Az MFB jórészt fejlesztési hiteleket nyújtana a kereskedelmi bankokon keresztül, segítséget a pályázáshoz, illetve a hitelhez szükséges saját erőhöz és garanciákhoz is. Az összevonástól a kormány a pénzosztás egyszerűsítésén túl többmilliárdos megtakarítást is vár. A közötti támogatásoknál már ezt vennék figyelembe. 13

13 2006 októberétől tehát felállt az "egyablakos intézményrendszer", azaz a vállalkozások valamennyi államilag szükséges dokumentumhoz, illetve szolgáltatáshoz egy helyen juthatnak hozzá. Magyar Export Import Bank Rt. (Eximbank) Az állami tulajdonban lévő Eximbank célja, hogy a rendelkezésére bocsátott közvetlen költségvetési források, és az állami garanciális háttér felhasználásával segítse elő a magyar export növekedését. A pénzintézet közvetlen és közvetett úton járul hozzá a KKV szektor exportfinanszírozásának segítéséhez: közvetlen módon a bank saját forrásai terhére folytatja a kedvező kamatozású forgóeszközhitel (eximhitel) kihelyezését a kis-és középvállalkozásoknak, illetve közvetett módon más pénzintézeteknek nyújt exportcélú refinanszirozási hitelkeretet, amely segítségével a kis-és közepes, illetve nagyvállalatok jutnak kedvező kondíciójú exporthitelhez. Magyar Exporthitel Biztosító Rt (Mehib) Az Eximbank afféle testvérintézménye. Szintén állami tulajdonú. A Mehib célja az export és belföldi pénzügyi kockázatok megosztása, a külföldi kapcsolatok, ezen belül kiemelten a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzése és segítése, az exportőrök külpiaci versenyképességének erősítése, és hitelhez jutásuk megkönnyítése. A pénzintézet tevékenysége a következő biztosítási ágazatok piacképes és nem-piacképes kockázatú biztosításaira, valamint az ezekhez kapcsolódó információszolgáltatásra terjed ki: hitelezés, kezesség, különböző pénzügyi veszteségek. A Vállalkozásfejlesztési Tanács április 26-i ülésnapján az Országgyűlés elfogadta a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvényt. A törvény meghatározta a GKM keretében működő Vállalkozásfejlesztési Tanács feladatkörét. A VT részt vesz a KKV-fejlesztési stratégia kialakításában. Ez az a testület, ahol országos szinten lehetőség nyílik a KKV-k működésének értékelésére, problémáik áttekintetésére, a megoldási javaslatok kidolgozására. 14

14 A VT elnöke a gazdasági miniszter. A VT évente legalább négy alkalommal tart ülést. Az üléseket a VT elnöke hívja össze. A Vállalkozásfejlesztési Tanács tevékenysége során többek között az alábbi témakörök kerültek ismertetésre, megtárgyalásra: A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében meghirdetett KKV-pályázati rendszer, az NFT és az operatív programok tervezete, a strukturális alapok forrásaihoz való hozzájutás lehetőségei a KKV-körhöz tartozó vállalkozások szempontjából, az Európai Bizottság új ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározására és a magyar kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XCV. törvény módosítási javaslatai. Magyar vállalkozásfejlesztési alapítvány (MVA) A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1990-ben alakult azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson a magyar kis-és középvállalkozások létrejöttéhez és fejlődéséhez. Az MVA független szervezet, alaptőkéjét a magyar kormány, bankok és érdekképviseletek biztosítják. Ezen intézménynek szerepe csökkenni látszik. Az MVA programjai Phare KKV fejlesztési program Mikrohitel Tanácsadás Képzési programok Informatikai fejlesztés támogatása A Phare program mára már sokat veszített a jelentőségéből. Az MVA legfontosabb programja a Mikrohitel program lett. A mikrohitel program A program célja: A Mikrohitel Program (MHP) általános célja a kisvállalkozások támogatása pénzügyi segítségnyújtással és tanácsadással, elsősorban azon a speciális területen, ahol a kisvállalkozások igényeit a kereskedelmi bankok jelenleg nem tudják kielégíteni. 15

15 Az 1992 óta működő Országos Mikrohitel Program keretében több mint 30 ezer vállalkozó kapott mikrohitelt, több mint 39 milliárd Forint értékben (az utóbbi években kihelyezett mikrohitel forrásokat lásd a mellékletben). 6 A program egyik legsikeresebb időszakának az elmúlt másfél év bizonyult. A hitel feltételeiben februárban és decemberben eszközölt módosítások jelentősen megnövelték a mikrohitel iránti igényt végéig további 1, 4 mrd Ft kerülhet folyósításra a vállalkozásoknak, ami azt jelenti, hogy 2006-ban összesen körülbelül 4, 5 mrd Ft jut el a vállalkozókhoz az OMA központi forrásaiból. Az OMA-ba visszaérkező törlesztések újbóli kihelyezése biztosítja a program folyamatos működését azután, amikor a rendelkezésre álló keretösszeg teljes egészében felhasználásra került. A megyék közötti különbségeket figyelembe véve, a Helyi Vállalkozásfejlesztési Központok között allokációs módszerrel osztják szét havonta a keretet. Cél, hogy a mikrohitelért való sorban állás a lehető legkisebb legyen. A rendszer jelenleg forráshiányos, az OMA igényekhez igazodó további forrás bővítése várakozások szerint az NFT II. program forrásaiból valósítható meg. 6 MVA honlapja (http://www.mva.hu/informaciok/evd_atadas.php) 16

16 A KKV támogatás az Európai Unióban Az Európai Unió kiemelten foglalkozik a kis-és középvállalkozások helyzetével, hangsúlyozza, hogy a KKV-knak központi szerepe van a gazdasági növekedés, a versenyképesség és a foglalkoztatás szempontjából. Az Európai Tanács 2000-ben tartott lisszaboni értekezletén fogalmazódott meg az a stratégiai cél, hogy az elkövetkezendő tíz évben az európai gazdaság a világ legversenyképesebb és leginkább tudásalapú gazdasága legyen, amely képes a fenntartható gazdasági növekedésre, több és jobb munkahely teremtésére és nagyobb társadalmi kohézióra. Ezeknek a céloknak megfelelően született meg a Kisvállalkozások Európai Chartája. Kisvállalkozások Európai Chartája: Magyarország 2002-ben írta alá a Kisvállalkozások Európai Chartáját, amely a kisvállalkozások támogatási és fejlesztési tevékenységének az alapja az Európai Unióban, és így elfogadta az elveit, és kötelezettséget vállalt arra, hogy a meghatározott cselekvési programmal összhangban alakítja a hazai KKV fejlesztési politikát és a gazdasági környezetet. E dokumentum deklarálja, hogy a kisvállalatok tekintendők az innováció, a foglalkoztatás, valamint az Európán belüli társadalmi és helyi integráció fő hajtóerejének. Éppen ezért a lehető legjobb környezetet kell biztosítani a kisvállalkozások számára. A Charta tíz területet jelöl meg fő cselekvési irányként. 7 Ezek a következők: 1. A vállalkozások oktatása, képzése 2. Olcsóbb és gyorsabb indulás 3. Jobb törvénykezés és szabályozás 4. Szakmai ismeretek biztosítása 5. Az on-line hozzáférés biztosítása 6. Az egységes piac jobb kihasználása 7. Adó-és pénzügyek 8. A kisvállalatok technológiai teljesítményének erősítése 9. Sikeres üzleti modell és a legmagasabb szintű kisvállalati támogatás 10. A kisvállalati érdekek erősebb, hatékonyabb képviseletének kialakítása uniós és nemzeti szinten 7 Kállay László: A kis-és középvállalkozások helyzete. Éves jelentés, MGI (14. oldal) 17

17 Uniós támogatási programok: Az alábbi forrásokon alapul a KKV-k közösségi szintű pénzügyi támogatása: kifejezetten a kisvállalkozások speciális igényeit szolgáló Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Program; strukturális alapok; az Európai Fejlesztési Bank (EIB) és a Európai Beruházási Alap (EIF) hitelkonstrukciói; Kutatás-fejlesztési Keretprogram; az Európai Szociális Alapnak a szakképzést és továbbképzést szolgáló támogatásai. A kis-és középvállalkozások támogatásának legfontosabb közösségi eszközei a Többéves Programok és az ezekhez kapcsolódó un. közös akciók. A hazai KKV-k csak korlátozottan tudnak élni a program kínálta lehetőségekkel. A programok legjelentősebb eredményének az Európai Információs Központok (EIC) szervezetének kiépítése és bővítése bizonyult. 18

18 A KKV támogatás Magyarországon Nemzeti Fejlesztési Terv Ahhoz, hogy Magyarország részesüljön az EU-s forrásokból, ki kellett dolgoznia a Nemzeti Fejlesztési Tervet. A Tervben megfogalmazott célok, és prioritások végrehajtásáról öt Operatív Program gondoskodik. A Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai: 1. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Irányító Hatóság a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 2. Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Irányító Hatóság a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 3. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) Irányító Hatóság a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium, 4. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóság a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 5. Regionális Operatív Program (ROP) Irányító Hatóság a MEH Magyar Terület ésregionális Fejlesztési Hivatala. Ezen Operatív Programok közül a KKV-k számára a legfontosabb a GVOP, mivel az célul tűzi ki a kis-és középvállalkozások fejlesztését. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) célja a gazdaság általános versenyképességének javítása a termelőszektor modernizációját megvalósító beruházások támogatásával. A GVOP az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) támogatásaiból részesül. 19

19 A 2004-től 2006-ig tartó GVOP prioritásai: I. Beruházás-ösztönzés II. Kis- és középvállalkozások fejlesztése III. Kutatás-fejlesztés, innováció IV. Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés: V. Technikai segítségnyújtás. A GVOP vállalkozásfejlesztésének két pillérét a Smart Hungary középtávú beruházásösztönzési koncepció és a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program (SZVP) jelentik. A Smart Hungary beruházás-ösztönzési koncepció a kormány hárompillérű beruházásösztönző csomagja, amely elsősorban a közepes és nagyberuházások támogatási rendszerének alapját foglalja össze. Ennek a programnak a mikrovállalkozások szempontjából nem igen van jelentősége. Azonban az SZVP igen fontos a kis- és középvállalkozások számára, de erről még a es fejezetben részletesen beszámolok. 20

20 A Megacargo szolgáltató kft általános bemutatása Szakdolgozatom témájának azért választottam a Megacargo Kft, egy mikrovállalkozás gazdasági helyzetének bemutatását, mivel a helyzetük ( KKV-k) javítása a kormány kiemelt célja. Felismerték, hogy e szektor támogatása nemzetgazdasági szempontból igen fontos, egyrészt a foglalkoztatásban betöltött szerepük miatt, másrészt versenyhelyzetük javításával nagyobb mértékben járulhatnának hozzá a bruttó hozzáadott értékhez. Emellett ez a vállalkozás hozzám közel álló személyek által van működtetve, így sikereivel, problémáival nap mint nap szembesülök. Ezen keresztül ismertem meg belülről egy mikrovállalkozás helyzetét, és a támogatási rendszer réseit. Általános cégadatok: A társaság cég neve: Megacargo Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság A társaság székhelye: 1149 Budapest Pósa Lajos utca 44. Cégjegyzékszám: Tevékenységi köre: TEÁOR 7121 Egyéb szárazföldi jármű kölcsönzése TEÁOR 6024 Közúti teherszállítás TEÁOR 6311 Rakománykezelés TEÁOR 6312 Tárolás, raktározás TEÁOR 6340 Szállítmányozás TEÁOR 5130 Étkező helyi vendéglátás Tagjai: természetes személyek Alkalmazottak száma: 3 fő A Megacargo kft május 16-án alakult meg családi vállalkozásként. A vállalkozás alapításának a célja a család megélhetésének biztosítása volt, alapja a családfő, azaz a vállalkozás vezetőjének 20 éves tapasztalata volt a nemzetközi fuvarozás területén. Tevékenységi körét tekintve alapításkor szárazföldi járművek kölcsönzése, közúti teherszállítás és az ehhez kapcsolódó egyéb tevékenységek, szállítmányozás, rakománykezelés, raktározásként határozták meg. Később egy másik tag szakképzetségének megfelelően étkező helyi vendéglátást is bevonták tevékenységi körbe, ezzel kívánták 21

21 biztosítani a több lábon állást. Azonban ennek a tevékenységnek a gyakorlására nem került sor. A társaság törzstőkéje Ft. Ez az összeg azonban nem fedezte még a tevékenységhez szükséges eszköz, a tehergépjármű megvételéhez szükséges forrást sem. Mivel a társaság létrejöttekor nem állt rendelkezésre olyan hitel, amely az induló vállalkozások számára is elérhető, így a hiányzó pénzösszeget tagi kölcsön formájában pótolták. A megalakulást követően a vállalkozás rövid időn belül szembe találta magát az első nehézséggel. A tapasztalat és az anyagi eszközök még nem jelentettek garanciát a sikerhez, állandó partnerkör hiányában a társaság jövője bizonytalanná vált. Ekkor talált rá a vállalkozás ügyvezetője TimoCom fuvarbörze szolgáltatásra. Ez egy olyan internetes rendszer, melyen keresztül fuvarok, illetve tehergépjármű rakterek adás-vétele válik lehetővé. A TimoCom rendszerbe való belépés lehetővé tette a vállalkozás fennmaradását. A rendszer használatával sikerült partnerkörét kiépítenie, és már az alapítás évében szerény nyereséget realizált. A következő üzleti év végére már stabil nyereséges működés jellemzi, a tagi kölcsönre már nincs szükség a működéséhez. 1. számú táblázat A Megacargo szolgáltató kft árbevételének és nyereségének alakulása Év Árbevétel (ezer Ft) Mérleg szerinti eredmény (ezer Ft) , 455 2, , 600-2, 046 A vállalkozás adatai alapján A 2005-ös évben a vállalkozás új autó lízingelése mellett döntött, egyrészt mert állandó megrendelője nagyobb teherbírású autót igényelt, másrészt az eleve használtan vásárolt gépjármű állapota erősen romlott. Amikor a cég a lízing mellett döntött, nem tudta még, hogy az akkor tulajdonában lévő teherautót áron alul tudja csak eladni. A magas lízing költség felvállalása és az autó több mint egy millió forinttal a könyv szerinti érték alatt történő értékesítése együttesen eredményezte a 2005-ös év veszteségesen alakulását. 22

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK SOK KICSI SOKRA MEGY? A kkv szektor a magyar gazdaság meghatározó eleme: 1,7 millió bejegyzett vállalkozás, de csak 690 ezer működő, ennek 99,8 %-a

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

"Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika"

Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika "Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika" Varju László Államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium VÁLSÁG PÉNZ PIAC MUNKAHELY Eszközeink

Részletesebben

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12.

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. VÁLSÁG PÉNZ MUNKAHELY PIAC Válságkezelés szűk keresztmetszetek feloldásával 1. Pénz 3. Piac

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály

Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály Mezőkovácsháza 2010. szeptember 8. Előadás tartalma Vállalkozások finanszírozási

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. A minőségi javulás ígérete Változások az új tervezési időszakban NFT I. tapasztalatok ÚMFT Hosszú támogatási folyamat, ezen belül elhúzódó

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról 5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról A Kormány a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Név Cél Pályázhatnak Elszámolható költségek Támogatás technológiafejlesztés GOP-2.1.1/A Közép-Magyarországi Régió felfüggesztve! Komplex vállalati technológiafejlesztés

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

Sajtóanyag. 10 új pályázat -13 milliárdos támogatás gazdaságfejlesztésre

Sajtóanyag. 10 új pályázat -13 milliárdos támogatás gazdaságfejlesztésre Sajtóanyag 10 új -13 milliárdos támogatás gazdaságfejlesztésre A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség július 13-án mintegy 13 milliárd forint értékben újabb tíz gazdaságfejlesztési ot jelentet meg. Ezek a ok

Részletesebben

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Ormosy Gábor, vezérigazgató 2007. május 10. Legfőbb kritika az NFT I. időszakából Hosszú átfutás az értékelés, a szerződéskötés és a kifizetés tekintetében Bonyolult

Részletesebben

Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram

Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram Mikro-, kis- és középvállalkozások részére Brossura_210x210_j5.indd 1 Új Széchenyi Hitel Támogatható hitelcél: gépek, berendezések, egyéb tárgyi eszközök, illetve immateriális

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Vidékfejlesztésre 1300 milliárd forint - EU-pályázatok, támogatások, finanszírozás konferencia Plajner Ádám Elemző, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar

Részletesebben

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3.

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Uniós gazdaságfejlesztés számokban 2007-2009 3-ból 2 sikeres pályázó 10 000 hazai vállalkozás

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től Boros Gergely, Képviseletvezető - Pécs 2015. január 20. Állami exportösztönzés Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonosi felügyelete alatt Stratégiai

Részletesebben

Kitörési pontok a vállalkozások számára. 2012. június 14.

Kitörési pontok a vállalkozások számára. 2012. június 14. Kitörési pontok a vállalkozások számára 2012. június 14. Forrás: Aveco, NGM A Bizottság közzétette tavaszi 2012. és 2013. évre vonatkozó gazdasági előrejelzéseit. Mindkét évben 3 százalékos szint alá becsülve

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től Arday Balázs Regionális képviseletvezető VOSZ Konferencia Hajdúszoboszló, 2015. április 21-22. Állami exportösztönzés Külgazdasági és Külügyminisztérium

Részletesebben

Sajtótájékoztató. Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu

Sajtótájékoztató. Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu Sajtótájékoztató Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu Főbb mutatószámok GDP arányos adóterhelés állami kiadások aránya a GDP %-ában adóék (tax wedge = közterhek az összes bérköltségben) fekete

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, kis- és

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Az Alapítványról. Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2011. május 31.

Az Alapítványról. Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2011. május 31. Készfizető kezesség kis és középvállalkozásoknak dr. Ulrich Anikó ügyvezető igazgató 2011. május 31. Napi Gazdaság konferencia: Válhat-e a vidék a fejlődés motorjává Az Alapítványról 1991-ben jött létre

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban

A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Kamara szerepe köztestületi funkció, kamarai

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Export elő és utófinanszírozás, exportbiztosítás, garanciavállalás az EXIM től

Export elő és utófinanszírozás, exportbiztosítás, garanciavállalás az EXIM től Export elő és utófinanszírozás, exportbiztosítás, garanciavállalás az EXIM től Labancz Margit, igazgató Német-Magyar Üzleti Fórum Budapest, 2013. április 4. Állami exportösztönzés Exporthitel ügynökség,

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

HATÉKONY EXPORTTÁMOGATÁS AZ EXIM-TŐL. Mizser Zoltán Regionális képviseletvezető VOSZ Csorna 2015. 04. 16.

HATÉKONY EXPORTTÁMOGATÁS AZ EXIM-TŐL. Mizser Zoltán Regionális képviseletvezető VOSZ Csorna 2015. 04. 16. HATÉKONY EXPORTTÁMOGATÁS AZ EXIM-TŐL Mizser Zoltán Regionális képviseletvezető VOSZ Csorna 2015. 04. 16. EGYSÉGES KÜLGAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐ RENDSZER A KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM IRÁNYÍTÁSA ALATT 20

Részletesebben

B E V É T E L E K. Ezer forintban. 1. sz. táblázat. Módosított előirányzat. Sorszám Bevételi jogcím. 2014. évi előirányzat

B E V É T E L E K. Ezer forintban. 1. sz. táblázat. Módosított előirányzat. Sorszám Bevételi jogcím. 2014. évi előirányzat 1.1. melléklet a 18/2014 (XI.27.) számú önkormányzati rendelethez Szendrő Város Önkormányzata 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1. sz. táblázat B E V É T E L E K Ezer forintban Sorszám Bevételi

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenysége, vállalkozásfejlesztés A Széchenyi Programiroda feladatai Az Új Széchenyi Terv célkitűzése: hatékony pályázati rendszer működtetése a kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2015. évi előirányzat BEVÉTELEK 1.1. sz. melléklet Bevételek táblázat C. oszlop 9 sora = 2.1. számú melléklet C. oszlop 13. sor + 2.2. számú melléklet

Részletesebben

Mikro-, kis-, és középvállalkozások aktuális finanszírozási lehetőségei. HaNgsúly a HitelkéPességeN

Mikro-, kis-, és középvállalkozások aktuális finanszírozási lehetőségei. HaNgsúly a HitelkéPességeN HaNgsúly a HitelkéPességeN 2015 www.glosz.hu HaNgsúly a HitelkéPességeN Növekedési Hitel Program és Növekedési HitelProgram + széchenyi kártya Program exim konstrukciók VISSZATÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK HitelkéPesség

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2013. január 1. Beszámolási időszak vége: 2013. december 31. Keltezés: 2014. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének közgyűlése, 2013. december 3. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást?

Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást? Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást? Előadó: Fehérváry Tamás 2011-10-27 Három termék Új Széchenyi Forgóeszköz Hitel 50 millió forintig, önerő nélkül Új Széchenyi Beruházási

Részletesebben