is képes feldolgozni. Elhelyezkedésüket

Átírás

1 Tartalom Repce termesztés-technológiai kézikönyv (3. átdolgozott kiadás) Továbbra is sikernövény az őszi káposztarepce (4) A repce termesztés-technológiája (9) Hibridrepcék Európában és Magyarországon (15) A repce tápanyag-ellátása (25) A repce növényvédelme Az őszi káposztarepce gyomnövényei (30) Az őszi káposztarepce gyomirtása (34) Védekezés a repce kártevői ellen (44) Regulátorozás és a betegségek elleni védekezés (54) A repce állományszárítása (60) A repce tápanyag-ellátása lombtrágyákkal (62) (67) Agrár-környezetgazdálodási célprogramok (72) Rövid áttekintés a technológiáról (74) 4/5 Továbbra is sikernövény az őszi káposztarepce Átalakulás előtt áll a hazai repcetermesztés. Az alternatív tüzelő- és hajtóanyagok iránti megnövekedett kereslet biztos piacot teremtett. Európa repcemag felhasználási igénye dinamikusan növekszik. A megújult fajta- és hibridkínálattal megindult a termesztéstechnológia intenzívebbé válása. Az új kihívásoknak mindenki igyekszik megfelelni, bár az elmúlt időszakban sok volt a bizonytalanság a repce körül. Magyarországon a repcét sokáig mostoha növényként kezelték. Sokan kedvelték ugyan, hiszen egyesek a legkiválóbb előveteménynek tartották, a többség mégis félt a termesztésétől. A hosszú tenyészidő miatt számtalan veszély tette bizonytalanná a termelőket a terméseredményeket illetően: el lehet-e vetni időben; kap-e kellő mennyiségű csapadékot vetés után; eléggé megerősödve megy a növény a télnek; lesz-e hótakaró, ha nagy fagyok jönnek; az esetleges olvadás vagy belvíz nem okoz-e károkat; ugyanakkor lesz-e elég nedvesség a virágzás idején; tudnak-e kellőképpen védekezni a bogarak ellen; nem lesz-e jégeső vagy túl erős szél a betakarítás előtt, ami kipergeti a szemeket; nem esik az eső betakarításkor, ami elfekteti a növényt és nagy terméskiesést okoz? Ha a növény túléli az előbb felsorolt bizonytalansági tényezőket, akkor a fő kérdés: el lehet-e adni a termést, és ha igen, akkor fedezi-e a bevétel a termelés költségeit és biztosít-e megfelelő profitot? ben, a vetésszerkezetbe történő könynyű beilleszthetőségében keresendőek. A tavalyi évben a gazdák rekordtermést takaríthattak be, az országos átlag 2,5 tonna/hektár fölött alakult. Az idei állomány kevésbé örvendetes képet mutat / ábra /2003 Forrás: KSH adatok Repcevetésterület Magyarországon / / Az idei hazai termés állapota 2005/ / Egy április eleji felmérés szerint az állomány 59%-a jó, 28%-a közepes, 13%- a gyengének tekinthető. Ezen az áprilisban és május nagyobb részében megjelenő aszály tovább rontott. Áprilisban az országos csapadék területi átlagérték 11 mm volt, amely 35 mm-rel (76 %-kal) volt kevesebb a sokéves átlagnál. Emiatt az oldalági virágok nem, vagy jóval kisebb számban kötöttek. A legjobb helyzetben az ország dél-nyugati részén lévő termőterületek vannak, míg a legrosszabb helyzet az Alföldön tapasztalható. Keresleti oldal belföldön 2007/ / Jelenleg az országhatáron belül 3 jelentősebb feldolgozó-sajtoló üzem működik. Ezek közöl kettő csak repcemagot, a harmadik napraforgómagot is képes feldolgozni. Elhelyezkedésüket tekintve mindhárom Kelet-Magyarországon található. Összeadva a három üzem kapacitását arra jutunk, hogy a belföldi feldolgozó-kapacitás ezer tonna körül mozog, vagyis a várható termésből ezer tonna az exportpiacokon kell, hogy otthonra találjon. Ebből az is következik, hogy a belföldi árakat idén még elsősorban az összeurópai keresleti-kínálati viszonyok fogják meghatározni sok más egyéb tényező mellett. Európai keresleti-kínálati viszonyok Az EU 27 idei repcetermését 18-18,3 millió tonnára becsülik a tavalyi 19 millióval szemben. Ez körülbelül 4-5%- os termésvisszaesést jelent. Az állományról általánosságban elmondható, hogy hazánkban és még néhány, főként kelet-közép-európai országban (Románia, Szlovákia) nagyobb, 20% feletti terméskieséssel számolnak, még a nyugati-európai országokban (Németország, Franciaország, idevéve Lengyelországot is) csak sokkal kisebb mértékű terméscsökkenés, vagy épp stagnálás vetíthető előre. Ebből láthatjuk, hogy az európai terméskiesés jóval kisebb mértékű a belföldinél. Az ezredforduló óta az őszi káposztarepce egyre népszerűbb termesztett növény Magyarországon. A vetett termőterület folyamatos növekedésével 2008 őszén már hektáron vettetek repcét. Ennek elsődleges okai a könnyű értékesíthetőség mellett, a kiváló elővetemény, a talajszerkezet javító jellegé- 6/7 Az európai repcemag-kereslet fő mozgatórugója a biodízel program. A biodízel bekeverési arányának re el kell érnie az 5,75%-ot, míg ra a 8%-ot. Ezekből a számokból kiindulva 2009/2010-ben az EU 27-eknek körülbelül 5,5 millió tonna repceolajra van szüksége biodízel célra (az EU 27-ben a teljes biodízeligény 60-65%át repceolajból biztosítják), és legalább 2,7 millió tonnára egyéb ipari célra. Ehhez a repceolaj mennyiség előállításához, illetve vetőmag és takarmány-felhasználáshoz, körülbelül 21 millió tonna repcemagra van szüksége az EU27- nek. A különbözetként megjelenő 3 millió tonna magot az átmenő készletekből, illetve az ukrán importból kívánják biztosítani. Jelenleg viszont az ukrán terméskilátások nagyon pesszimisták, amelyek korlátozzák az Unió import lehetőségeit. Ez viszont fokozhatja az EU-n belül termelt mag iránti keresletet! Árak alakulása, befolyásoló tényezők 2008 júliusában az aratás idején a rekordtermés ellenére még 100 ezer Ft felett kaphattak a termelők a repcemag tonnájáért. Ez azzal magyarázható, hogy az ótermésből átmenő készlet szinte nem volt, a felvásárlók ezekben a hetekben több havi szükségletüknek megfelelő mennyiséget vásároltak fel. Majd a világválság beköszöntével, az ásványi olajár zuhanásával a repcemag jegyzései zuhanásba kezdtek egészen az év végéig. Ekkor a forintos árak 65 ezer forint közelében voltak. Majd az argentin szójavetéseket sújtó szárazság, Kína megnövekedett importja pozitívan, a sertésinfluenza híre, az EU által bevezetett védővám az olcsóbb amerikai biodízelimporttal szemben negatívan hatott az árak alakulására. 2. ábra 2009-es újtermésű repcemag ára a BÁT-on (2008 augusztus-2009 június) HUF aug okt dec feb ápr jún. 01

2 Jelenleg (2009. június utolsó hetében) az újtermésű repcemag nettó ára forintban telephelyen ezer között mozog. Természetesen fontos megjegyezni, hogy az elmúlt hónapokban a HUF/EUR árfolyam változásai még hektikusabbá tették a repcemag árának mozgását. A jövőben fontos befolyásoló tényező lehetnek a legnagyobb szójabab termelő országok kilátásai. Az USA-ban a szója vetésterülete a 2009/2010. gazdasági évben nem változik lényegesen, ugyanakkor az előző évinél magasabb hozamok várhatóak, amelyek a termés 8-10%-os növekedését is jelenthetik. Az Oil World 2009/2010. gazdasági évre vonatkozó becslése szerint a szójabab globális terméseredménye akár 14%-kal is növekedhet az előző gazdasági évvel összehasonlítva. Összegzésként érdemes megállapítani, hogy a repcemag árára több tényező hat, amelyeket a következőkben lehet beazonosítani: Az olajnövények hatással vannak egymásra. A szója és a napraforgó áralakulása a repcére is hatással van. A legnagyobb előállítók (USA, Argentína, Brazília) és fogyasztók, (elsősorban Kína) meghatározóan hatnak az olajiparra. Az ásványi olaj ármozgások Deviza árfolyamváltozások Logisztikai körülmények (vízállás, üzemanyagárak stb.) Exportot, importot érintő gazdasági-politikai döntések Konklúzió, perspektíva a jövőre A biodízel bekeverési arányok növekedése, az EU védővám bevezetése (az olcsóbb amerikai biodízellel szemben) mind a repcemag hosszú távú keresletét biztosítja. Hazánknak elsődleges érdeke, hogy a belföldi repcemag egésze az országhatáron belül kerüljön feldolgozásra, és nagyobb hozzáadott értékkel bíró termékként (repceolaj, biodízel) értékesítsék belföldön, illetve az exportpiacokon. Ez minden bizonnyal 1-1,5 éven belül megvalósulhat. A Glencore Kft. által jelenleg a kivitelezés fázisban tartó üzem megépültével nemcsak a belföldön megtermett repce, de a napraforgómag, illetve a szójabab is az országban kerül feldolgozásra. Az új, 600 ezer tonna éves kapacitással rendelkező üzem a Kalocsa melletti Foktőn kerül megépítésre és várhatóan még 2010-ben el is kezdheti működését. Az új üzem megépülése várhatóan élesebb versenyt generál a belföldi magfelvásárlók közt, illetve lehetőséget ad a termőterület további növekedésére, a termesztés jövedelmezőségének erősödésére. Kovács Tamás Glencore GLENCORE Grain Hungary Kft. GABONÁK, OLAJOS MAGVAK ÉS TAKARMÁNY ALAPANYAGOK NAGYKERESKEDELME Cégünk, a Glencore Grain Hungary Kft., melynek 100%-os tulajdonosa a svájci Glencore International AG, 1996 óta van jelen a hazai mezőgazdasági piacon. A Glencore Grain Hungary Kft. főbb tevékenységei között mezőgazdasági termékek és takarmány alapanyagok nagykereskedelme szerepel. Cégünk évek óta már nem csak az export, de a belföldi értékesítés terén is kiemelkedő sikereket könyvelhet el. Főbb tevékenységi körünkbe tartozik mezőgazdasági termékek értékesítése és takarmány alapanyagok kereskedelme. A 2008-es év értékesített mennyissége meghaladta az 1,5 millió tonnát, amiből kiemelkedik a kukorica és a szója, de számottevő a búza, repce-és napraforgó magok, illetve darák és növényi olajok kereskedelme is. Cégünk az elmúlt 12 évben folyamatosan növekedett. Fejlődésünk eredményeként már nem csak a kereskedelemben vagyunk jelen, de új beruházásokat is sikerült megvalósítani az országban. Az elmúlt 3 évben sikerült felépítünk két, egyenként tonna kapacitású raktárteret Gyomaendrődön illetve Foktőn. Ennek a fejlesztésnek a szerves részeként Foktőn egy tonna kapacitású napraforgó, repce illetve szójabab feldolgozására képes olajsajtoló üzemet tervezünk megnyitni. A feldolgozóüzem kivitelezési munkái az elmúlt hónapokban kezdődtek meg, és várhatóan 2010-ben fejeződnek be. A növényolaj-sajtoló 100 munkahelyet teremt a térségben, amellyel együtt a Glencore csoport Magyarországon több mint 150 embernek ad munkát BALOG FERENC szója/napraforgó/repce Tel.: (06 1) Mobil: (06 20) BÁLINT BÉLA Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Hajdú-Bihar, Szabolcs megyék Mobil: (06-20) /9 Éves forgalom (ezer mt) KOVÁCS TAMÁS Növényi olajok, darák Tel.: (06 1) Mobil: (06 20) Kereskedő kollégák: Területi képviselők: GYŐRFFY ZSOLT Baranya, Somogy, Tolna, Zala megyék Mobil: (06-20) MARKOVICS ZSOLT kukorica Tel.: (06 1) Mobil: (06 20) Elérhetőség: 1138 Budapest, Népfürdő u. 22. Duna Tower, 14. emelet Tel: (06-1) , Fax: (06-1) , Ügyvezető igazgató: JUHÁSZ CSABA Létszám: 40 fő Szervezeti felépítés: kereskedők, bonyolítás, pénzügy SZALONTAI SZABOLCS árpa/búza Tel.: (06 1) Mobil: (06 20) MINORICS RICHÁRD Bács-Kiskun, Csongrád, Békés megyék Mobil: (06-20) A repce termesztéstechnológiája A repce helyét a vetésszerkezetben számos tényező befolyásolja. Ismerve a repce igényeit, ezek megválasztása meghatározhatja a repce termesztés sikerességét. Ezek szerint hazánkban több termesztési körzet alakult ki. Elsősorban a Dunántúl nyugati csapadékosabb megyéiben és a Duna mentén termesztik. Kisebb körzetek pedig a Borsod megyei lejtőkön, a Tisza vonalában és Békés megye öntés talajain alakultak ki. Éghaljalatigénye A repce tenyészideje folyamán mérsékelten meleg (hűvösebb), nagyobb fagyoktól mentes, csapadékos, párás klímát igényel. A repcetermesztés eredményességének meghatározó időjárási elemei tehát a hőmérséklet és a csapadék. A repcetermesztő területek hazánk csapadékosabb ( mm átlagcsapadék), területén helyezkednek el. Transzspirációs koefficiense nagy, 600 l vízet igényel 1 kg szárazanyag előállításához. Az egyöntetű kelés és őszi fejlődés, valamint a kora tavaszi intenzív növekedés és a virágzás utáni fejlődési állapot vízellátás szempontjából a repce kritikus szakaszai. Virágzás idején magas, 80 % körüli relativ páratartalmat igényel. A téli fagyokat csak a megfelelő időben vetett és a tél beálltáig kellően megerősödött repce bírja. A 8-10 leveles, földhöz simuló tőlevélrózsás állapotú növényállomány telel át legbiztonságosabban. A repce fejlődéséhez szükséges hőmérsékleti küszöbérték +7 C, virágzáskor +8 C. Talajigénye A repce a talajra igényes növény. Leginkább a középkötött, gyengén lúgos kémhatású talajokon (pl. Ramann-féle barnaerdőtalaj, karbonátmaradványos barna erdőtalaj, kovárványos barna erdőtalaj) termeszthető eredményesen. A kiemelkedő termés kritériumának repce esetében is a mély rétegű, tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajok - tehát a kifejezetten jó búzatalajok - felelnek meg. Helye a növényi sorrendben. A repce vetésszerkezetben való elhelyezésénél figyelembe kell venni: az augusztus végi-szeptember eleji vetésidőt az elővetemény által visszahagyott tarló- és gyökérmaradványok minőségét a repcével közös betegségekre fogékony, vagy ezt hordozó növényfajokat az elővetemény ne legyen későn lekerülő, a talajt nitrogénben gazdagító pillangósvirágú kultúrnövény az alapozó és magágykészítő talajművelésekkel biztosítható legyen a jó kultúrállapot az előveteményben használt gyomír tó szerek utónövényre kifejtett hatásai. 10/11 Ezen szempontok alapján jó előveteményei a repcének általában a kalászosok, ezek közül is az őszi árpa, a tavaszi sörárpa, a búza, megfelelő az olajlen, a július közepéig felszedett burgonya és az egynyári tömegtakarmányok. A repcét önmaga után négy évig ne termesszük. Elővetemény-igénye A repce az előveteményével szemben nem túl igényes. Az elővetemény igényét az határozza meg, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a megfelelő minőségű talajelőkészítés elvégzésére. Ezért mint megfelelő elővetemény nem sok növény kultúra jöhet szóba. A repce előveteményeket három csoportba soroljuk. Jó elővetemény : a borsó, a bíborhere és az őszi takarmány keverékek, de ezek vetésterülete hazánkban nem jellemző. Megfelelő elővetemény : az őszi búza, őszi árpa, mint a közismert elővetemények, ez a legelterjedtebb hazánkban. Rossz elővetemény: a későn feltört pillangósok és minden más, későn lekerülő növény. A legjobb elővetemény feltételnek legjobban megfelelő növény az őszi búza, de vannak olyan feltételek amire itt is figyelnünk kell, mielőtt repcét vetünk a területre. Fontos tudnivaló, hogy a forgalomban lévő gabona gyomírtószerek közül egyre több olyan készítmény van, amely használata Szántásos rendszer Tarlóhántás : tárcsával+gy. henger Szántás: eke+szántás elmunkáló henger Kiegészítő elmunkálás: tárcsa/ásóbarona Magágykészítés: kompaktor/kombinátor Vetés+ lezárás után nem vethetünk repcét az utónövényre gyakorolt hatása miatt pl. egyes szulfonil-ureák (részletesebben lásd Gyakorlati Agrofórum, 17. évf. 8. szám, 2006 augusztus, 28. oldal). A repcét önmaga után vetni nem javasolt, mert a kártevők és a betegségek túlzottan elszaporodnak. A vetésforgóban a repcét 4 év után vethetjük csak újra a területre. A terület kiválasztásában az is nagyon fontos, hogy a tábla ne legyen olyan gyomokkal elfertőzve, amit a repce állományában nem tudunk a rendelkezésünkre álló repce gyomírtószerekkel irtani pl.: különböző keresztes virágúak. A repce mint elővetemény kiváló minden termesztésben lévő kultúrnövényünk számára. Mivel korán betakarítható, ezért bármit vethetünk utána. Erős karós gyökérzetének - drénező hatás - köszönhetően a talaj szerkezetét javítja. A szármaradványainak bomlása során több tápelemet pótol vissza a talajba, ezért kiváló talajjavító növény. Tárcsás rendszer Tarlóhántás : tárcsával+gy. henger Tárcsázás: hengerboronával Kiegészítő elmunkálás: ásóborona/kombinátor Magágykészítés: kompaktor/ kombinátor Vetés+ lezárás Magágykészítés + Vetés egymenetben + lezárás (kombinált direktvetőgép) Talaj-előkészítés és vetőágykészítés A talaj-előkészítés az egyik legkritikusabb pontja a repce termesztésének. Lényege, hogy kevés taposással, a vetés idejére, a felületen aprómorzsás, nyirkos, tápanyagban gazdag, kertszerűen elmunkált, alul egyenletesen ülepedett, kissé tömött talaj álljon a kevés tápanyaggal rendelkező aprómagvú repce számára. Alapszabály: a magágy minősége fontosabb, mint a vetésidő! Az időjárástól, a talaj minőségétől és a termesztés színvonalától függően kell a talaj-előkészítést jó minőségben elvégezni, melynek lényege a nyári talajnedvesség megőrzése. Ezért a gabona betakarítás után azonnal tarlóhántást kell végezni és egy menetben lezárni, mert az elővetemény termesztése során kialakult kapillárisokon egy nap alatt eltűnik a meztelenül maradt feltalaj vize. Talajszerkezet kimélő rendszer Tarlóhántás: kultivátorral Tárcsázás: hengerboronával Kiegészítő elmunkálás: ásóborona/kombinátor Magágykészítés+Vetés ( direktvetés) Magágykészítés+Vetés egymenetben+lezárás (kombinált direktvetőgép) 12/13 Ahhoz, hogy optimális talajkörülményeket teremtsünk, már az elővetemény betakarítására nagy gondot kell fordítani. Nem maradhat nagy tömegű szalma a tervezett helyszínen. A betakarítás után végrehajtott tarlóhántást gyürüshengerrel célszerű lezárni. Még július közepéig el kell végezni a szántást és annak elmunkálását, amennyiben a szántásos talajelőkészítést választottuk. Hazánkban általában a tárcsásboronás talajelőkészítés van legjobban elterjedve. A talaj vízkészletének megőrzése szempontjából a legelőnyösebb a talajszerkezet kimélő rendszer és leghátrányosabb a szántásos rendszer. Sajnos a legmodernebb technológia nem minden gazdaság számára elérhető jelenleg. A magágy elkészítéséig olyan művelőeszközök használatával tartsuk gyommentesen a táblát, amelyek biztosítják, hogy erre az időszakra általában oly jellemző aszály és csapadékhiány ellenére is megőrizhető legyen a talaj hasznosítható vízkészlete. Az elővetemény késői betakaritása esetén vagy éppen erősen aszályos viszonyok közepette elmaradhat a szántás, illetve alkalmazhatók a szántás nélküli talajművelés elemei. A talajszerkezet kimélő technológiával jelentősen csökkenthetjük a költségeket és a munkaműveletek számát. A direkt vetéses technológiával pedig biztosíthatjuk az egyenletes kelést. A talajban lévő nedvességet ezzel a technológiával tudjuk megőrizni legjobban. A vetés előtt közvetlenül kombinátorral készíthető elő a magágy. Az egyenletes, beérett aprómorzsás, ülepedett magágy biztosítja a sikeres repce termesztés egyik legfontosabb alapkritériumát, a homogén kelést. Vetés A vetés ideje is meghatározza a repce őszi fejlődését. Úgy kell tehát megválasztani a vetés időpontját, hogy a repce a fagyok beálltáig érje el a 8-10 leveles tőlevélrózsás állapotot. A termés szempontjából kedvező oldalhajtásszám dupla gabona sortávolság esetén biztosítható leginkább. A kelés és kezdeti fejlődés gyorsasága és kiegyenlítettsége a talaj kötöttségéhez igazodó vetésmélységgel

3 Az ún. ogura-cms-rendszer a franciaországi INRA Kutatóintézet nevéhez fűzödik, ahol is az olajretekben ( Raphanis sativa ) felismert citoplazmatikus hímsterilitást ültették át a repcére. A hímsterilitás génje mellett azonban a magas glükozinolát-tartalomért felelős gén is megérkezett az olajretekből így elsősorban a 00-minőség szempontjából számos kritika érte a rendszert. Annak érdekében, hogy az anyai vonalban rögzített magas glükozinolát-tartalom ne legyen túlzottan negatív hatással a betakarítandó termés minőségére az ún. mixhibridek esetében csak részben (50-70%-ban) állították vissza a pollentermelést, azaz a növények egy részénél nincs önálló pollenetermelés, ill. a hibrid vetőmagjához hozzákevernek egy alacsony glükozinolát-tartalmú fajta vagy vonal vetőmagját. Ilyen mixhibridek pl. a CODIX, COLOMBO, TISSOT, TRIANGLE. A már valódi, restorer Ogura-hibridek esetén valamennyi növényegyed önálló pollentermeléssel rendelkezik és fajta hozzákeverésre sincs szükség, bár sok esetben a glükozinolát-tartalom még mindig kritikusan magas. E csoportba tartoznak: EXTERNO, EXTRA, EMBLEME, ELVIS, ELDO, ELOUTA,. Vetőmagelőállításuk az MSL-rendszerhez képest egyszerűbb ill. alacsonyabb költségű. A rendszer továbbfejlődésének legnagyobb lehetősége a ma még magas glükozinolát-tartalom csökkentésében rejlik. E nélkül az igazán nagy piacokon nehézségekbe fog ütközni az Ogura-hibridek piacra juttatása. MSL-rendszer Európa legjelentősebb repcenemesítője, a német NPZ/Lembke nemesítőház által kifejlesztett és exkluzívan használt hibridrendszer, mely alapvetően eltér a fennt tárgyalt ogura-rendszertől. Az MSL-hibridek teljes mértékben restauráltak, azaz a termesztésbe 100% F1 kerül, mivel a hibrid - akárcsak a hagyományos vonalak - pollent termel. Az MSL-típusú hibridek minősége kiemelkedő, eltérő időjárási és termőhelyi viszonyok között is messze a 25 µmol/g kereskedelmi határérték alatt van glükozinolát-tartalmuk. 16/17 1. Az erukasav-tartalom csökkentése 50%-ról 2% alá. Ez lehetővé tette a repceolaj humáncélú felhasználásának széleskörű elterjedését. 2. A repcemag glükozinolát-tartalmának csökkentése 80 µmol/g-ról 10 µmol/g határérték alá, ami a feldolgozás során keletkező melléktermékek (pogácsa, dara) takarmányozási célú felhasználását tette lehetővé. 14/15 Vetőmagelőállítás szempontjából a nagyobb ráfordítást, nagyobb költségeket megkívánó rendszer. A ma még viszonylag szűk hímsteril anyai vonal szám bővítése jelentheti az MSLrendszer továbbfejlődésének kulcsát. Hozambiztonság, termelés intenzitás A termőképesség növelésén túl a hozambiztonság javítása teremti meg azt az alapot, amely jelentősen emelheti a repcetermesztés jövedelmezőségét. Ez különösen igaz olyan korszakban, amikor termesztés természeti körülményei oly mértékben szélsőségesek mint napjainkban. A kései vethetőség sok esetben az egyetlen lehetőség arra, hogy kellően jól előkészített talajba kerüljön a repcemag és ne kelljen heteket várni a kelést biztosító csapadékra. Mert ne feledjük, hogy fontosabb a magágy minősége, mint a vetésidő optimumának betartása! A hibridek megjelenésével a nemesítésnek sikerült hathatós módon kezelnie ezt a problémát. A hibridrepcék ugyanis rendkívül erőteljes fejlődési erélyüknek, vitalitásuknak köszönhetően képesek rövid idő alatt behozni azt a fejlődési hátrányt, amit korábban vetett fajtatársaiktól kaptak. A hibridek erőteljesebb gyökérrendszert fejlesztenek, akár szokásos, akár késői vetést végzünk el, így a tél beálltáig nagyobb szárazanyagtömeg beépítésére képesek. Fejlődési erélyük kimagaslóan jó, így kiválóan vizsgáznak olyan körülmények között is, amikor nehéz keléskori viszonyokkal vagy éppen a direktvetés nehézségeivel kell megbírkózni. A legtöbb hibridre jellemző kiváló télállóság szintén olyan tulajdonság, melyet 2002/2003 tele a gyakorlatban is igazolt. Nagyobb vitalitásuk, robosztusságuk előnyei tavasszal éppúgy megmutatkoznak, mint ősszel: korai fejlődésük igen erőteljes, így kiválóan hasznosíthatják a téli csapadékot, aszályos körülmények között pedig igazolják nagyfokú stressztűrő-képességüket. Ezt megerősítik azok a termelői visszajelzések is, melyekből kiderül, hogy különösen a termesztés szempontjából kritikus körülmények között képesek a hibridek a fajtákkal szemben jelentős terméstöbblet elérésére ill. ilyen körülmények között a hibridek lényegesen kisebb termésredukcióval reagálnak. Az átlagosnál jobbnak számító viszonyok között korszerű szabadelvirágzású fajták termesztésével is jövedelmező módon lehet repcét termelni, persze azt sohasem tudhatjuk előre, hogy milyenek is lesznek a termesztés körülményei, milyen időjárási anomália fog jelentkezni. Összességében elmondhatjuk, hogy a hibridek európai köztük hazai térhódítása a következő okokra vezethető vissza: - a kísérletekben mért 10-15%-os terméstöbbletet a hibridek a köztermesztés körülményei között is igazolták - termésbiztonság (stressztolerancia, télállóság, vitalitás) vonatkozásában is lényegesen jobban szerepeltek, mint a fajták zöme - a szélesebb vetésidő intervallumuk nagyobb kelésbiztonságot és biztosabb őszi fejlődést biztosít - az egyre terjedő költségkímélő talajművelés, mulcsvetés esetén is bizonyították alkalmasságukat - nemcsak a legmagasabb technoló- giai szint, hanem annál szerényebb ráfordítások mellett is magasabb termésszintet értek el - egyre kevesebb gyermekbetegséggel (alacsony olajtartalom, magas glükozinolát-tartalom, gyengébb állóképesség, steril egyedek magas aránya, vetőmagelőállítási gondok) rendelkeznek a hibridek - a szélesedő kínálatból napjainkra szinte bármely termőhely és technológiai szint mellé megtalálható az alkalmas hibrid - a magasabb vetőmagárat a vetési norma csökkentésével ellensúlyozni lehet - a magasabb vetőmagár többletköltségét már kg/ha többlettermés fedezi Sok, eddig csak fajtát használó termelő számára fogalmazódik meg a kérdés: szükség van-e hibridek alkalmazása esetén a technológiai elemek alapvető megváltoztatására. A kivetendő csíraszám tekintetében a válasz egyértelműen igen. Ezt a hibridek magasabb vetőmagköltsége egyrészt szükségessé, a hibridek jobb regenerációs és kompenzációs képessége másrészt pedig lehetségessé teszi. Ha a hibrideket is a vonalas fajtáknál megszokott csíraszámmal vetnénk ki, úgy a hibridvetőmag költsége mintegy kétszerese lenne a fajtáénak. A hibrideket azonban 25-30%-kal alacsonyabb normával lehet kivetni (1. tábl.). Bár még így is magasabb ha-költségük mintha fajtát vetnénk, de az ismert vetőmag- ill. terményárak alapján kalkulálva ha-onként mindössze kg plussztermés elegendő a többletkiadások fedezésére. 1. táblázat: Az őszi káposztarepce vetésnormája vetésidő fajták csíra/m optimális késői magasabb érték: kedvezőtlen körülmények és kelés alacsonyabb érték: kedvező körülmények és kelés 18/19 hibridek csíra/m2 korai Növényvédelem Lombtrágyázás A termőképességre javításán alapuló klasszikus szelekció mellett az elmúlt évek legnagyobb előretörését a hibridek megjelenése jelentette. Ezáltal vált lehetővé annak a heterózis hatásnak a kihasználása, amely más fajokban (kukorica, napraforgó) már régóta közismert és megalapozta a hibridek teljes térhódítását. Természetesen a hibridek előállításához először szükség volt egy olyan hibridrendszer kifejlesztésére, amely lehetővé tette az idegen megtermékenyülésre hajlamos repcevirágban a hímsterilitás kialakítását. Bár a világon több olyan rendszer is ismert, amely biztosítja az öninkompatibilitást, a gyakorlatban mégis a Franciaországból származó OGURA- ill. az NPZ német nemesítőház MSL-rendszere terjedt el. Termőképesség, hibridtípusok, minőség A 00-minőség elérése után a nemesítés erőteljesen a hozamok növelésére koncentrált. Ennek eredményeként pl. Németországban, Európa vezető repcetermesztő országában az elmúlt 30 év átlagában évente 3 %-kal sikerült fokozni a ha-onkénti olajtermést, ma ez eléri a 2 to-t. Míg 1975-ben 2,4 to körül alakultak az átlagtermések, úgy 2001-ben 1 millió ha átlagában már 3,5 to magot takarítottak be a termelők, a hivatalos kísérletekben a legújabb fajtajelöltek teljesítménye pedig elérte az 5 to/ha értéket. Ogura-cms-rendszer A repce érése és betakarítása általában a búza aratás előtt történik, ezért is jó, ha a fő aratási szezon előtt a repce betakarításánál meggyőződünk a kombájnunk megfelelő műszaki állapotáról. Ami nagyon fontos a betakarításnál az a kombájn tökéletes tömítettsége, hiszen aprómagról van szó. Ha nagyon sűrű áthatolhatatlan állományunk van, akkor használjuk az oldalvágó kaszákat. Ezek használata a betakarítás gyorsaságán sokat segíthet, de e nélkül is le tudjuk vágni a repcét. Amennyiben a repcefajtánk hajlamos a korai becő felnyílásra, akkor érdemes a betakarítást éjszaka végezni. Ezzel elkerülhető a nagyobb szemveszteség. A kombájn vágóasztalának motolla fordulatát csökkentsük a legkisebbre, inkább a megtámasztást szolgálja a motolla sebessége. A szállításnál is jelentős veszteségeket szenvedhetünk, ha pótkocsikat nem tömítjük tökéletesen, és szállítás közben nem árt sűrűn ellenőrizni azokat késői Általánosságban elmondható, hogy az MSL-hibridek jellemzõje a gyors vegetatív fejlõdés, a szárbaindulás már rövidebb megvilágítás hatására is megkezdõdik ill. a nagyszámú termõképlet kialakulása. Ha az egyébként optimálisnak tekintett augusztus vége-szeptember eleje idõszak rendkívül száraz, a kelés idején nem várható csapadék, úgy a hibridek vetésidõtoleranciájának köszönhetõen kivárható az a késõbbi vetésidõ, amely optimális kelést biztosíthat. Az MSL-hibridek esetében a vetõmag kiszerelése egységekben történik, nem pedig súlyra egalizálva. Ennek oka abban rejlik, hogy az MSL-hibridek vetõmagjának ezerszem-tömege jóval szélesebb tartományban mozoghat, mint a hagyományos fajtáké. Egy egység - ezermagtömegtõl függõen kg magot tartalmaz. Ez a hagyományos vetõmagnorma szerint 4 5 kg vetõmagnak felel meg hektáronként, ami a vetés technikai részét lényegesen egyszerűbbé teszi. Növényvédelem Lombtrágyázás A repce a mérsékelt égöv legjelentősebb olaj- és fehérjenövénye, más kultúrnövényeknél magasabb olaj- és értékes fehérjetermésének köszönhetően az elmúlt néhány évtizedben a világ növényi olaj termelésében - a szója- és pálmaolaj után - felzárkózott az előkelő harmadik helyre. Az 1960-as évek közepétől a nemesítés és fejlesztések középpontjában a repce minőségének megváltoztatása állt, hiszen az addigi fajták a 2 to/ ha körüli termőképességük mellett azzal a hátránnyal rendelkeztek, hogy magas erukasav- ill. glükozinoláttartalmuk következtében mind humán mind takarmányozási célú hasznosításuk jelentős korlátokba ütközött. A tudomány és a gyakorlati fajtafejlesztés sikeres együttműködésének eredményeként sikerült a repcenemesítésben két forradalmi minőségváltozást elérni: optimális AG R Á R I N F O R M ÁC I Ó S S Z A K L A P és Magyarországon korai A repce elhúzódó virágzásának köszönhetően a becők érése is elhúzódik. Ezért nagyon sokan használnak érésgyorsító készítményeket a megfelelő betakarítási állapot eléréséhez. De egyes aszályos évjáratban ezekre a módszerekre nincs mindig szükség. Hibridrepcék Európában Hibridek Fajták aug. 15 szept. 20. Vetésidő aug. 25 szept. 05. lehetséges: Növényvédelem optimális: Betakarítás Lombtrágyázás Vetésidő: Médiatámogatók Ha a hibrid repce négyzetméterenkénti 50 kivetett csíranövényébõl tavaszra csak növény maradna, az is elegendõ akár rekord termés eléréséhez is. (2 4 cm) és megfelelő magtakarással érhető el. Sorhenger alkalmazása elősegíti az egyenletes kelést.

4 7 6,8 6,6 6,4 6,2 6 5,8 5,6 9 HJ: hibrid-jelölt H12 8,5 ROHAN éves középérésű hibridek, MGSZH 2008 ABAKUS H5 H10 H13 H15 H7 8 H1 st. SITRO H14 H4 H2 H6 H8 st. ÁTLAG H11 st. EXAGONE 7,5 H3 st. Kezdeti fejlődés erőssége (1-9) 7 H9 6,5 6 het ajánlani, megkésett vetés esetén ugyanis általában eleve gyengébbek, fejletlenebbek a növények. Sajnos még mindig tartja magát az a termelői gyakorlat, miszerint a kivetendő magmennyiség egy fix érték, ahelyett, hogy az adott tétel csíraképességének és ezermagtömegének függvényében kerülne meghatározásra. Ez a szemlélet gyakran vezet később már nem helyrehozható és komoly pénzügyi veszteséget okozó technológiai hibákhoz, úgymint túlzott állománysűrűség, rossz télállóság, gyenge állóképesség. Tudnunk kell, hogy a repce akkor képes a legnagyobb termés elérésére, ha erőteljesen fejlett egyedek alkotják az állományt, amelyeknek elegendő tér áll rendelkezésükre az oldalhajtások kifejlesztésére. Ezeken az oldalhajtásokon képződik ugyanis a teljes termés 60-70%-a. A gyomirtásban és a rovarkártevők elleni védekezésben értelemszerűen nincs különbség a fajták és hibridek között alkalmazandó technológiában. Sokszor nem ilyen egyértelmű a helyzet a tápanyag-utánpótlás és a növekedés-szabályzó készítmények alkalmazása terén, holott itt sem indokolt a különbségtétel. Kalászos elővetemény után optimális időpontban (aug. vége szept. eleje) elvégzett vetés esetén általában a repce nem igényel N-utánpótlást. Természetesen kialakulhat olyan helyzet, amikor az állomány lassú, vontatott és nem kielégítő fejlődése ezt indokolttá teszi. Abban az esetben viszont amikor egyértelműen megkésett vetéssel, nehéz keléskori körülményekkel állunk szemben, javasolt a kelést követő kg/ ha N kijuttatása. Az azol típusú növekedés-szabályzó szerek használata szintén bevett gyakorlat Európa számos országában általában a magasabb termés megalapozására (oldalhajtás-kezdemények serkentése), ill. különösen pl. pillangós elővetemény után vagy magas N-szolgáltató talajok esetében a túlnövés megakadályozására, a télállóság növelése érdekében. Természetesen az egyes hibridek között jelentős különbségek adódhatnak az őszi fejlődési erély vonatkozásában, ezért nagyon fontos, hogy fajtaválasztáskor minden olyan információt megkapjanak a termelők, amelyek a technológia kialakításában döntő tényezők lehetnek. Mindenesetre a néhány évvel ezelőtti telek hazai tapasztalataiból kiindulva is elmondhatjuk, hogy a télállóság javítása érdekében mind fajták mind hibridek esetén ajánlott a 4-6 leveles állapotban, október elején-közepén elvégzett kezelés. Ezt a kezelést elsősorban a korai ill. az optimális időpontban elvégzett vetéseknél le- Lombtrágyázás Növényvédelem 20/21 A tavaszi N-utánpótlás kapcsán azt kell figyelembe venni, hogy a hibridek fejlődése valamivel korábban megindul, mint a legtöbb fajtáé, ezért a lehetőségekhez képest igen korán kell biztosítani a tápanyagot, amelynek hektáronkénti mennyiségét érdemes kg-mal megnövelni a magasabb terméspotenciál gazdaságos kiaknázása érdekében. Szintén alkalmazhatóak tavasszal az azol-fungicidek, elsősorban az állóképesség javítására. Érdemes a tavaszi állományszemle alkalmával állománysűrűséget számolni és ezt kiegészítve a hibrid állóképességéről szerzett tapasztalatokkal, nemesítői kal dönteni a kezelés célszerűségéről. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a fajták és a hibridek termesztés-technológiájában különbség mutatkozik a vetési norma és a tavaszi tápanyagutánpótlás terén. Az őszi N-utánpótlás szükségességét ill. a növekedésszabályozók őszi és tavaszi használatát a vetésidő, az állományok fejlettsége valamint az egyes fajták és hibridek tulajdonságai határozzák meg. Blum Zoltán Saaten-Union Új generációs hibridrepcék a Saaten-Union kínálatában A szinte már eufóriába torkolló emelkedés után az gabonafélék, a növényi olajok piacán, továbbá a bioenergetikai célú hasznosítás terén az árak drasztikus visszaesése hozta meg a drámai kijózanodást 2008 második felében. Mi is történt voltaképpen? A gyorsuló gazdasági növekedésű világban a keresleti piac hirtelen váltott át enyhe túlkínálati piacba: a várakozásokat messze felülmúló átlagterméseket sikerült betakarítani világszerte a kitűnő időjárási körülmények, valamint a folyamatosan javuló agrotechnikai körülmények hatékonyabb műtrágya- és növényvédőszer-felhasználás eredményeként. Ez alapvetően kedvező jel bolygónk termelékenységének szempontjából. Persze emellett ott van az a nem elhanyagolható körülmény a világgazdaság és a bankok helyzetével, az intézményi és magánbefektetők stratégiaváltásával. Ezek mind kedvezőtlenül érintik a termelést, a befektetéseket és a fogyasztást egyaránt, a tendencia alól a mezőgazdaság sem vonhatja ki magát. Az adott körülmények között a termelés színvonalának a fenntartása lehet a legjobb stratégia, mivel a következő időszakot ismét az emelkedő árakat magával hozó keresleti piac jellemezheti, bár valószínűsíthetően az árak az elmúlt időszak végletei között fognak stabilizálódni. A mezőgazdasági üzemek jövedelmezősége számottevően lecsökken 2008-hoz képest, ennek ellenére a vetésszerkezet érdemi átalakítása nem életszerű, mivel valamenynyi növényi kultúrát egyformán kedvezőtlenül érintik a változások. Ezért a évi őszi vetésszerkezet kialakításában ismét meghatározó szerephez kell jusson az őszi káposztarepce, nemcsak jövedelmező termeszthetősége miatt, hanem mint a következő évi őszi kalászosok legjobb előveteményeként is. Nehezen előrejelezhető piaci körülmények és különösen a kedvezőtlen időjárási körülmények között döntő szempont az elérhető legmagasabb termés és a nagy termésbiztonság. A SAATEN-UNION ilyen helyzetben elsősorban a hibridek termesztését javasolja a termelőknek: nagyobb termőképességük, jobb stressz-tűrésük és termésstabilitásuk, jobb tápanyaghasznosító-képességük, nagyobb kelésbiztonságuk és szélesebb vetésidő-intervallumuk olyan agronómiai előnyök összességét testesítik meg, amelyek a magasabb vetőmagköltség figyelembevételével is egyértelmű jövedelemtöbbletet biztosít a fajtákkal szemben. Lombtrágyázás Növényvédelem 22/23 A világ első restaurált hibridrepcéinek állami elismerése 1995-ben a SAATEN-UNION nemesítőinek nevéhez fűződött. Az azóta eltelt időszak egyértelmű tendenciája, hogy a hibridrepcék egyre nagyobb területet foglalnak el a vetésterületből Európa-szerte, termésfölényüket valamennyi régióban és valamennyi évjáratban igazolták. termés, q/ha 47,0 45,0 43,0 41,0 39,0 37,0 35,0 33,0 31,0 29,0 27,0 42,1 37,4 A hibridek termésfölényét évről-évre igazolja a gyakorlat Németország, ,5 39,2 35,4 42,1 37,7 34,0 30,4 34,5 29, forrás: Kleffmann 2008; 1999 és 2008 között válasz 40,7 42,5 38,4 39,8 MSL-hibridek 36,9 36,1 34,2 fajták 40,8 10 év átlagában 3,6 q/ha többlet-termés A hibridrepcék hazai elterjedése is felülmúlta a kezdeti várakozásokat, napjainkban a vetésterület közel 50%-án szerepelnek. Magyarországi elterjedésükhöz meghatározó módon járult hozzá a SAATEN-UNION, nemcsak a folyamatos termékfejlesztéssel, hanem a legújabb termesztéstechnológiai elemek megismertetésével. Széles hibridportfóliónk megteremtett annak a lehetőségét, hogy minden repcetermesztő megtalálhassa a körülményeihez, igényeihez, technológiájához leginkább megfelelő hibridet. vetésterület, ha A Saaten-Union hibridrepcék vetésterülete Magyarországon kumulált adatok TENNO TITAN HERKULES TENNO TITAN ROHAN MERANO HERKULES TENNO TITAN ABAKUS ROHAN MERANO HERKULES TENNO TITAN * 38,8 ha A hibridrepcék vetésterülete Magyarországon, forrás: OMMI, Kleffmann / / / / / / /2009 A SAATEN-UNION 2009-ben a klaszszikusnak számító hibridjei mellé egy olyan új hibridgenerációt vezet be, mellyel magasabb hozamok és olajbonifikáció, nagyobb termésbiztonság, összességében magasabb jövedelmezőség elérése válik lehetővé. Egy olyan új hibridgeneráció első képviselői jelennek meg, melyek az eddigi sikeres, de fajtákat használó termelőket is meggyőzik a hibridek előnyeiről. Az új generációt az ABAKUS, a ROHAN és a MERANO hibridek képviselik. Ezek a hibridek valódi genetikai újdonságot képviselnek, mivel olyan nemesítési programokból születtek, melyekben teljesen különválik az apai és anyai vonalak fejlesztése. Újabb anyavonalak megjelenése mellett számottevően megnőtt az új apavonalakkal történő keresztezések nagyságrendje is. Ráadásul a SAATEN-UNION az egyedüli nemesítőház, amely egyidejűleg több hibridrendszert is alkalmaz a fejlesztéseiben. Ezáltal olyan széles genetikai sokszínűség jelenik meg hibridjeink tulajdonságaiban, melyekre eddig nem volt példa. Az új generációs hibridek közös tulajdonsága az általuk képviselt új termésszint. A ROHAN már a 2006-os hivatalos kísérletekben is kiemelkedett rel. 105,7% magtermésével és rel. 112%- os olajtermésével. A MERANO a es szélsőségesen kedvezőtlen körülmények között elért rel. 108%-os termés és rel. 109%-os olajtermés szintje igazolta, hogy a fajtákkal szemben elvitathatatlan előnyt biztosítanak hibridjeink, különösen nehéz viszonyok között. Az ABAKUS a s vizsgálati időszak legmagasabb magtermését és olajtermését elérő hibridjelöltje volt a középérésűek hivatalos fajtakísérleteiben. Mindezen előnyök mellé még számos olyan agronómiai tulajdonság tekintetében sikerült javulást elérni, melyek döntően hozzájárulnak a termésbiztonság növeléséhez: olajtartalom, % olajtartalom, % Állóképesség (1-9) 45,5 45,0 44,5 44,0 43,5 43,0 42,5 42, , , ,5 42 4,10 Harmadéves középérésű hibridek teljesítménye MGSZH ABAKUS 4,00 HJ 2 ABAKUS H1 HJ 3 3,90 HJ 1 st. 3,80 termés, to/ha Agronómiai jellemzők ROHAN st. st. SITRO H3 H2 3,70 Beltartalmi mutatók középérésű hibridek MGSZH HJ 4 3,60 st. ÁTLAG st. EXAGONE 3,50 st. EXPLUS glükozinolát-tartalom, µmol/g Lombtrágyázás Növényvédelem 24/25 Minden termelő számára - legyen bár maximalista, minimalista, optimista, pesszimista vagy éppen meggyőződéses fajtahasználó - a több termés, a nagyobb termésbiztonság mellett a nagyobb jövedelmezőség lehetőségét teremti meg a SAATEN-UNION új generációs hibridjeinek alkalmazása. Az új generációs hibridek előnyei: több termés: ABAKUS, ROHAN, MERANO jobb állóképesség: ABAKUS, ROHAN magasabb olajtartalom: ABAKUS, ROHAN, MERANO erőteljesebb kezdeti fejlődés: ABAKUS, ROHAN jobb szárazságtűrés: MERANO jobb ellenálló-képesség betegségekkel szemben szélesebb vetésidő intervallum nagyobb kelésbiztonság szélesebb érésidő intervallum nagyobb genetikai változatosság az eltérő termőhelyi viszonyokhoz alacsonyabb glükozinolát-tartalom Bővebb információ: Blum Zoltán Saaten-Union Területi képviselő kollégák elérhetőségei Győr-Moson, Vas Finy György: 30/ Fejér, Komárom, Veszprém Tálos István: 30/ Somogy, Zala Müller Gábor: 30/ Tolna, Baranya Erős János: 30/ Borsod, Heves, Nógrád Nagy János: 30/ Hajdú-Bihar, Szabolcs Markocsány Zoltán: 30/ Jász-Nagykun Csikós Zoltán: 30/ Bács-Kiskun, Pest Seres Tamás: 30/ Békés, Csongrád Tatay Kálmán: 30/

5 A repce tápanyag-ellátása Az őszi káposztarepce köztudottan igen fontos olajipari nyersanyag. A magvak magas olaj- és fehérjetartalma azonban csak szakszerű és következetes tápanyag-utánpótlás eredményeképpen alakul ki. Manapság a repce tápanyagigényét a legtöbb esetben műtrágyázással elégítik ki. A növény fejlődését nyomon követve megállapítható, hogy legintenzívebb a növény fejlődése bimbózástól virágzásig. A repce fejlődésének ebben a szakaszában legnagyobb menynyiségben a nitrogént és káliumot veszi fel, az egyéb tápelemek (P, Ca, Mg) felvétele folyamatos a tenyészidőszak folyamán. A repce termesztésére tápanyagpótlás szempontjából általánosan jellemző: - Maga a növényfaj tápanyagigénye magas. - A megfelelő fehérje-olaj arány a tápanyagellátástól függ. - A tél beállta előtt a repcének a megfelelő fejlettségi szintet el kell érnie. - A tavaszi regenerációhoz a növény nagy mennyiségű, könnyen felvehető tápanyagot igényel. Makroelemek NITROGÉN. Az egyes tápelemek közül a legnagyobb jelentőségű a nitrogén. A fehérjeszintézis alapeleme, legnagyobb mennyiségben a vegetatív fejlődés során veszi fel a növény. Ez a repce esetében látványos fejlődést jelent, ugyanis kora tavasszal szinte a semmiből fejlődik ki a nem egyszer 2 méternél magasabb, erőteljes felépítésű növény. N-hiány esetén ami többnyire tavasszal a legszembetűnőbb a fiatal levelek sárgulása és növekedésben való elmaradottsága figyelhető meg. Az esetlegesen előforduló N-túltrágyázás túlnövekedéshez vezet, megnövekszik a kártevő rovarokkal és kórokozó gombákkal szembeni fogékonyság. Bizonyított tény az is, hogy igen nagyadagú N-trágyák őszi használata esetén számottevően csökken a télállóság, az állomány nagy része tavaszra kifagy. Alkalmazható műtrágyatípusok: A N -tartalmú műtrágya megválasztásánál meg kell említeni, hogy többségük savanyítja a talajt (bár a savanyító hatás az egyes trágyaféleségeknél különböző mértékű). Ilyen pl. az ammónium-szulfát is, ezért savanyú talajokon kerüljük a használatát. Használható a régóta bevált ammónium-nitrát, MAS, karbamid, Pétisó. Repce esetén ajánlott olyan műtrágyatípus használata, mellyel a N-nel egy menetben kenet is kijuttatunk. Ilyen például a DASA, valamint a különböző komplexek (nitrogén-kén). A felszívódás hatékonyságának fokozására részesítsük előnyben a hatékony, apró szemcseméretű kalciumkarbonát-tartalmú N-viszszapótlási megoldásokat, amelyek a gyökér közvetlen környezetében lévő talaj ph-jának javítása mellett, a N-felvételét növelik, kimosódását csökkentik. Hatékony, környezetkímélő megoldást jelentenek, mivel felszívódást sti- 26/27 muláló kiegészítő anyagot tartalmaznak, 85-90%-os felszívódási hatékonyságukkal pedig nagyobb hozamot biztosítanak. Ezek az anyagok tartalmazzák a szükséges kenet is, hogy a negatív olaj-fehérje korreláció minél kisebb mértékben fejtse ki hatását, és a repcemagban a piacon elvárt mennyiségű olajtartalom alakuljon ki. Kijuttatás: Az alkalmazott mennyiség ne túl nagy, kg hatóanyag legyen hektáronként egy tonna terméshez, ami háromtonnás termésátlaggal kalkulálva kg N-t jelent. Alaptrágyaként nitrogén műtrágyát elsősorban az elővetemény szármaradvány-mennyiségének és a talaj tápanyag-ellátottságának függvényében juttatunk ki. Ekkor a szükséges mennyiség 1/3-1/4-ét (35-45 kg N/ha) vetés előtti alaptrágyaként, nagyobb részét azonban (kb. 2/3-3/4-ét) fejtrágya formájában tavasszal célszerű kijuttatni. A tavaszi N-fejtrágyázás két részletben is megoldható: 40% kora tavasszal és 60% zöldbimbós állapotban. Ezzel elkerülhető az egyszeri nagyadagú túltrágyázásból eredő számos negatív következmény, és a téli N-kimosódás veszélye is csökkenthető. Noha a megemelt adagú N-trágyázás az őszi káposztarepce olajtartalmát az olaj- és fehérjetartalom között fennálló negatív korreláció miatt érzékelhetően csökkenti, a fehérjetartalmat azonban emeli. E hatás érvényesülésében nem elhanyagolható szerepe van az előveteménynek. A növekvő N-adagok hatására 0,8-2,0%-kal csökken az olajtartalom 100 kg/ha-onként. Erre jelent megoldást a fent említett kiegészítőket tartalmazó kéntartalmú N-műtrágya. Ám nem csak a N túladagolás, hanem az alultrágyázás is káros. FOSZFOR. A foszfor mint makrotápelem, elsősorban a termésképzés szempontjából jelentős, hiányában a virág- és termésképzés zavart szenved. Kulcsszerepe van továbbá a zsírsavak szintézisében. A foszforigény a vegetációs periódusban az idő előrehaladtával folyamatosan növekszik, maximumát a virágzás után éri el, amit elsősorban a magvakba való nagyarányú foszfor beépülés vált ki. A hiánytünetek elsősorban a leveleken jelentkeznek, azok szélein antociános elszíneződést okozva. Ezen kívül a növekedésre gyakorolt gátló hatása is megfigyelhető. Alkalmazható műtrágyatípusok: Általánosan elterjedt a szuperfoszfátok, a dikalcium-foszfát, valamint a foszfortartalmú komplex műtrágyák használata. A legújabb fejlesztésű NPK műtrágyákkal ősszel kettős hatású P-forrást juttatnak ki. Ezek tartalmaznak egy azonnal ható, a növény számára azonnal felvehető vízoldékony foszfát formát, illetve egy hosszabb hatású, nehezebben oldódó darált kőfoszfátot. Ezzel a növény számára teljes körű tápanyag-visszapótlást biztosítanak. Kijuttatás: Az alaptrágyák közül a nitrogénnel ellentétben a foszfort teljes egészében ősszel juttatják ki. A negatív foszformérlegű talajokon okszerű lehet a feltöltő trágyázás alkalmazása. Mivel a kedvezőtlen átalakulási-feltáródási folyamatok következtében a talaj felső rétegének P-tartalma minimális, így a foszfortrágyákat a növény igényét meghaladó mennyiségben adagoljuk. A foszfort a növény maximum 1 mm távolságból tudja a gyökérzeten keresztül felvenni. Célszerű ezért azt közvetlenül a mag közelébe juttatni, hogy a télre történő felkészülés folyamán a növény minél nagyobb gyökértömeggel rendelkezzen a biztos túlélés esélyeinek a növelésére. Az őszi káposztarepce fajlagos foszforigénye kg hatóanyag minden növényi tonnánként. Ez azt jelenti, hogy a P-műtrágya kijuttatása során hektáronként kb kg hatóanyaggal lehet kalkulálni. A legújabb technológiai ajánlásokban a foszfor egy részét (kb. ¼-ét) tavasszal juttatják ki starter NPK formájában, mellyel a fent említett kettős hatású P-forrást biztosítják, mellyel a növény gyorsabb regenerációját érik el. A fentebb említett okok miatt túltrágyázásról nem beszélhetünk, de Magyarországon annál inkább előfordulhat az elégtelen P-ellátottság. KÁLIUM. A kálium a fotoszintézisben betöltött szerepe miatt a növények asszimilációját befolyásolja, ugyanakkor kedvezően hat a növények vízháztartására és szárazságtűrésére is. A kálium áttelelésben betöltött szerepe kiemelkedő, hiányában a kifagyás ugrásszerűen megnő. A repcében elsősorban a tél- és betegség-ellenállóságban, a szárazságtűrésben és a szárszilárdság növelésében játszik jelentős szerepet. Tapasztalatok szerint a K-trágyázás számottevően nem befolyásolja az olaj- és fehérjetartalmat. A hiányos adagolás következtében a levelek aprók és sötétzöldek lesznek, a növények pedig fogékonyabbá válnak a betegségekre. Alkalmazható műtrágyatípusok: Magyarországon elterjedt a káliumklorid alapú kálisó, illetve a káliumszulfát alapú patentkáli. A foszforhoz hasonlóan kijuttatása komplexben is gyakori. Kijuttatás: A foszforhoz hasonlóan a K-trágyák teljes mennyiségét szintén célszerű alaptrágya formájában őszszel alkalmazni. Kivételt képeznek a laza szerkezetű homoktalajok, ahol a tavaszi műtrágya-szórás az indokolt (KCl használata esetén). A kijuttatandó mennyiség kg hatóanyag lehet hektáronként. Az adagok megál- 28/29 lapításánál a növény igényén kívül a talaj K-ellátottságát, az agyagtartalmat és az agyagminőséget kell figyelembe venni. Mezoelemek KÉN. A repcében a kén szerepe is meghatározó, a tenyészidőszak alatt a növény hektáronként akár kg-ot is felvehet a talajból. A kén szerepe elsősorban a fehérjeszintézisben mutatkozik meg. A 80-as években a kén szerepe alárendelt volt a növénytermesztésben, ami elsősorban a nagy menynyiségben használt szuperfoszfátnak köszönhető, de a 90-es évek elejétől e műtrágyaforma felhasználásának csökkenésével egyidőben a talajokra jutott kén mennyisége is ugrásszerűen csökkent. A légkörből származó kén (elsősorban ipari és közlekedési szennyezés) mennyisége is csökkent, ezen hatások eredőjeként az utóbbi években egyre több területen a kénhiány tüneteivel találkozhatunk. Kéntrágyázás hatására a fehérjetartalom kismértékű emelkedése és az aminosavgarnitúra átrendeződése tapasztalható. A kénhiány jelei a termékenység romlása, a betegségekkel szembeni fogékonyság növekedése, csökkent termés és olajtartalom. Leglátványosabb tünet a repce virágainak kifehéredése. A kenet tavasszal olyan műtrágya formájában célszerű kijuttatni, amely alapvetően N-műtrágya, de tartalmaz nagyarányú kenet is, ezzel egy menetben juttatható ki a szükséges N és kén. Az NPK trágyákon kívül szükség lehet egyéb kiegészítő jellegű tápanyagokra. Savanyú talajokon kedvező hatású lehet a Ca-pótlás. Ez történhet különböző mésztartalmú anyagokkal (pl. cukorgyári mésziszap, dolomitőrlemények, stb.). Ez egyrészt az optimális ph felé tolja el a talaj kémhatását, másrészt fokozza a N-felvételt. Kimondottan ajánlott olyan NPK tartalmú műtrágyák használata, melyek tengeri eredetű kalciumkarbonátot tartalmaznak. Ezek az anyagok a tápanyag felvételének helyszínén, közvetlenül a gyökér mellett, apró szemcseméretének köszönhetően azonnal hatnak. Ez azonnali ph korrekciót, és a tápanyagfelvétel szempontjából optimális körülményeket eredményez. Mikroelemek BÓR. A mikroelemek közül a virágszervek fejlődése és a termékenység szempontjából kiemelkedő szerepet játszik a bór. Használatával a jobb termékenyülés miatt a becők száma nő. A bór pótlása történhet a fejtrágyázás során (pl. bórtartalmú szilárd nitrogén műtrágyák), illetve lombtrágyázással, amikor más mikroelemek (pl. cink, vas) vagy a kén pótlása illetve biostimulátorok kijuttatására is sor kerülhet. Többnyire a virágzás időszakában, homoktalajokon jelentkezhet a bórhiány, ezért ilyen területeken 1-2 kg bór adagolása kedvezően befolyásolja a terméseredményeket. Istállótrágya A trágyaformák közül - ahol rendelkezésre áll - az istállótrágya jól alkalmazható, elsősorban a kevésbé kötött területeken. Az istállótrágyát hasonlóan pl. a cukorrépához célszerűbb az elővetemény (pl. őszi búza) alá kijuttatni. Ajánlott mennyisége tonna/ ha. Eredményes termesztést kívánunk! Drienyovszki László Németh Róbert KALCIUM. A kalcium szerepe is meghatározó a növény számára. Biztosítja a szárszilárdságot, mely az akár 2 méter magas növény esetében kritikus. Ezen kívül szerepe van a tápanyagforgalom egyes lépéseiben (membrán áteresztőképesség, stb.), segíti a többi tápelem felvételét. Kalciumhiány esetén fiatal növényekben a gyökerek barnulása (szövetelhalás) figyelhető meg, a levelek kisebbek, deformáltak, csúcsaik és széleik kanalasan felkunkorodnak, klorózis lép fel, melynek hatására barna foltok jelennek meg. Szárpuhulás is megfigyelhető. 30/31 Az őszi káposztarepce gyomnövényei Az utóbbi évben az őszi káposztarepce (Brassica napus) termesztéstechnológiája nagy változáson ment keresztül. Általánossá vált az intenzív technológia, ami többek között azzal járt, hogy a korábbi kg/ha vetőmag-mennyiség 2-5 kg/ha-ra csökkent, a sortávolság dupla gabonasortávolságra nőtt. A viszonylag alacsony vetőmag-mennyiséggel vetett táblákon ősszel a repce talajfedettsége nem tökéletes, nagyobb teret enged a gyomok megjelenésének. A repce a korábban gyomelnyomó szerepéből gyomnevelő növénnyé lépett elő. Az őszi káposztarepce életciklusa az őszi gabonákéhoz hasonló. A repcében megjelenő gyomok szinte azonosak az őszi kalászosokban megjelenő gyomokkal. Ezt még az is elősegíti, hogy a repce előveteménye rendszeresen kalászos kultúra. A repcében kettő fő gyomosodási szakaszt különböztethetünk meg: az első a kora őszi, míg a második a késő őszi- kora tavaszi gyomosodás. A kora őszi gyomosodás fontosabb, erőteljesebb a repcében, mint az őszi kalászosokban (a repce korábbi vetése miatt). Az őszi gyomosodást elsősorban a T-1 életformájú (ősszel kelő tavasszal magot érlelő) gyomok okozzák. Ezek közül legjelentősebbek az árvacsalán fajok: a bársonyos árvacsalán (Lamium amplexicaule) és a piros árvacsalán (Lamium purpureum). Az árvacsalán fajok nemcsak a gyomosításukkal okoznak gondot, hanem azzal a tulajdonságukkal is, hogy kora tavasszal az első méhlegelőt jelentik, ezért elszaporodásuk a káposztarepcében a rovarkártevők elleni védekezést is megnehezíti. Ugyancsak T-1-s gyom a pásztortáska (Capsella bursa-pastoris) is. Gyakran a repcében való tömeges megjelenésére csak tavasszal figyelnek fel, pedig ilyenkor már nem lehet ellene védekezni. A kora őszi gyomosodás fő okozói még a tyúkhúr (Stellaria media) és a veronika fajok. A veronika fajok közül megtalálható a borostyánlevelű veronika (Veronica

6 hederifolia), a perzsa veronika (V. persica), a fényes veronika (V. polita) és annak ellenére, hogy egyes területeken védett fajként tartják számon, az ujjaslevelű veronika (V. triphyllos) is. A veronika fajok előretörése egyre jobban megfigyelhető a szántó területeken, mivel ellenük a gabonafélékben is nehéz védekezni. A méhek kora tavasszal - hasonlóan az árvacsalán fajokhoz - a veronika fajokat is előszeretettel látogatják. A T-1-s gyomnövények növekedő jelenlétét igazolják vissza az V. Országos Gyomfelvételezés adatai is, ahol a búza jelentős, úgynevezett nyár eleji gyomfajai közül a pásztortáska az évi 56. helyről ra a 14. helyre került. A gyomborítása megötszöröződött. A tyúkhúr a 63. helyről a 11. helyre került, a gyomborítása gyakorlatilag megtízszereződött. Ezek a T-1-s gyomok elsősorban ősszel okoznak kárt a tápanyag, a víz felvételével és azzal, hogy a talajtakarásukkal hűtik a talajt. Esetenként erős fertőzés esetén a repce fejlődését is visszavetik. A repce betakarítását gyakorlatilag nem befolyásolják. A repcében az előzőleg felsorolt gyomok mellett talán még nagyobb gondot okoznak a T-2 életformájú (ősszel kelő nyár elején magot érlelő) gyomok. Ezek közül a legveszélyesebb a ragadós galaj (Galium aparine). Károsítási potenciálját jól mutatja az a tény, hogy a gabonában 5 %-s termésveszteséget okozhat a négyzetméterenkénti 1,8 db galaj növény előfordulása. A galaj a tápanyagot hamarabb és nagyobb mértékben veszi fel, mint a vele társulásban lévő kultúrnövény. A repce esetében külön gondot okozhat a betakarítás megnehezítése mellett (a kombájn mackót fog ), az a tény, hogy a galaj ezermagtömege 5,4-8 g, míg a káposztarepce ezermagtömege 4,5-6,5 g között van. Gyakorlatilag azonos magtartományba tartoznak, hasonló gömbölyű magalakkal. Nem lehet a galajmagot rostával, mechanikai úton szétválasztani a repcemagtól. A magja 10 évig megőrzi a csírázóképességét. A galaj felszaporodása igen nagy mértékű, az 1950 év 103. helyéről ra közel száz helyet előreugorva az 5. helyre került. Ez az ötödik hely azt jelenti, hogy az évi harmadik helyéről kissé visszaszorult a galaj. A galajjal ellentétben a kis magvú pipacs (Papaver rhoeas) az a gyomnövény, amely folyamatosan jelen 32/33 volt és van a gyomflórában ben a 12. helyen volt 0,6838 %-s borítással és ra is csak pár helyet lépett előre, 8. lett %-s borítási értékkel. (Búzában végzett felvételezési adatok.) Ez megegyezik az 1997 évi eredménnyel. A pipacs károsítási potenciálja lényegesen kisebb a galajénál, 5 %-s termésveszteséget négyzetméterenkénti 22 db gyomnövény okoz. A magja 40 évig életképes marad a talajban. Szép piros virágszínével igen szembetűnő a jelenléte az érő repcetáblákon. A repcében rendszeresen találkozhatunk a szikfű (Matricaria sp.) és a pipitér (Anthemis sp.) fajokkal is. Ezek a fehér fészkesvirágzatú gyomnövények a repce betakarításáig gyomosítják a repceállományokat. Leggyakrabban az ebszikfű (M. inodora syn., Tripleurospermum inodorum) és az orvosi szikfű (M. chamomilla) fordul elő. A már többször hivatkozott gyomfelvételezés szerint az őszi búzában az ebszikfű került az előkelő első helyre. A borítása 2,8687 %, ami az évinek több mint huszonhatszorosa. Ez azt is jelzi, hogy nemcsak a búzában, hanem az őszi káposztarepcében is uralkodó gyommá vált. Jelezni kell, hogy bár az ebszikfű változatlanul az első helyet foglalja el, borítási értéke csökken. A gyomfaj ilyen nagy mértékű előretörése többek között a korábban alkalmazott gyomirtó szerekre, ill. a növény jó alkalmazkodó képességére vezethető vissza. Ugyan életforma-besorolása T4-s, de tapasztalatok szerint kora ősztől kora nyárig csírázik, folyamatosan jelen van és kárt okoz a kultúrnövényben. A repcében kiemelt figyelmet kell fordítani irtására. A pipitér fajok közül leggyakoribb a parlagi pipitér (A. arvensis). Felszaporodóban van a szöszös pipitér (A. austriaca) is. Az előző a savanyú talajok, az utóbbi, pedig a meszes talajok gyomnövénye. Magjaikat az aratás előtt beérlelik. A keresztesvirágú repcében rendszeresen megtalálható a szintén keresztes virágú sebforrasztó zsombor (Sisymbrium sophia syn,. Descurainaia sophia). Ezt a megfigyelést támasztja alá az is, hogy míg a sebforrasztó zsombor 1950-ben a 70. helyen volt (0,0540 borítási %), 1997-ben pedig már a 19. helyen található ( % borítás). A borítása megötszöröződött. Talán kisebb jelentőséggel, de folyamatosan jelen van a kétszikű T-2-s gyomok közül a szarkaláb. Dunántúlon a mezei szarkaláb (Consolida regalis), az Alföldön a keleti szarkaláb (C. orientalis) a meghatározó. A mezei árvácska (Viola arvensis), amely elsősorban a savanyú talajok növénye. A búzavirág (Centaurea cyanus) a jellegzetes kék fészkes virágzatával. A T-2 egyszikű gyomok közül a repcében a savanyú területeken meghatározó gyomnövény a nagy széltippan (Apera spica-venti). Az elmúlt kettő év csapadékos őszi és tavaszi időjárása is kedvezett a felszaporodásának. Ez a folyamat csak a korábbi évek tendenciájával azonos. A széltippan évi 37. helye (0,1516 %) 1997-re a 7. (0,9968 %), míg ra a harmadik helyre változott. A borítása megkétszereződött. (1,8039 %). Erre az előretörésre a vegyszeres védekezésnél is figyelni kell. Tapasztalatok alapján négyzetméterenkénti 25 db széltippan okoz mérhető termésveszteséget. A repcében az ennél kisebb fertőzöttség is problémás lehet, mert a széltippan nem érik be a repce aratására, ezért a szalmaszára a kombájnra tekeredve betakarítási nehézséget okozhat, hasonlóan, mint a galaj. Az egyszikű növények közül a gabona árvakelés gyomosíthatja még a repcevetést. Ez a gyomosodás a gabona aratás utáni időjárástól, a gabona betakarításának minőségétől, a pergésveszteségtől és a talajmunkáktól függ nagy mértékben. A repce gyomviszonyait vizsgálva megállapítható, hogy az évelő gyomok közül elsősorban a mezei acat (Cirsium arvense) megjelenésére lehet számítani. A mezei acat rendkivül versenyképes gyomfaj. Versenyképességét elsősorban a hatékony vegetatív terjeszkedésének köszönheti, amelynek kulcsa a sarjtelep képzés. Folyamatos jelenlétét jelzi, hogy a búzában mind 1950-ben, mind 1997-ben a második leggyakoribb gyomfaj közel azonos borítással (1,5150 % 1950-ben és 1,8490% 1997-ben). Meg kell jegyezni, hogy ez a második hely nem stabil, hanem egy erőteljes csökkenés után ( hely 0,6431 % borítás) került az acat újra dobogós helyre ra szerencsére csökkent az acat gyomborítása, a negyedik helyre került 1,5572 % borítással. Ez a tény mutatja, hogy lehet ellene eredményesen védekezni, de jelzi azt is, hogy ez csak egy következetes acat elleni stratégiával érhető el, amire a repce gyomirtásakor is figyelni kell. (Meg kell jegyezni, hogy a gyomfelvételezés gyomirtatlan területen történik.) A repce gyomosodását vizsgálva jól látható, hogy a repce gyomnövényei általában a repcével párhuzamosan kelnek, folyamatosan jelen vannak, és ezzel már ősszel kárt okoznak. A repcében ezért indokolt az őszi gyomirtás elvégzése. A gyomirtásról a döntést időben (ősszel) kell meghozni, amikor az üzem gyakran pénzszűkében van, ennek ellenére az őszi gyomirtás végrehajtása a repce területek nagy részén indokolt. Hoffmanné Pathy Zsuzsanna MGSZH NTI, Kaposvár 34/35 Az őszi káposztarepce gyomirtása Egy 2009-ben végzett felmérés szerint az őszi káposztarepce vetésterületének 15-20%-át nem gyomirtják. Ez az arány 5 évvel ezelőtt még 40-50% volt. A csökkenés örvendetes változás a hazai termesztés-technológiában. A gyomirtás ugyanis elengedhetetlen eleme kell legyen a repce agrotechnikájának, mivel a gyomok miatt a gyomirtatlan területen a termés mennyisége 30-60%-kal kevesebb lehet. Megelőző gyomirtások irtását tekintve egy megelőző védekezésnek számít. Ez a védekezés ritkítja a repcében megjelenő veszélyes gyomokat: a mezei acatot, a keserűfű féléket és az ősszel kikelő csattanó maszlagot és a libatop féléket is. A tarlókezelés totális gyomirtó szerrel elvégezve minden kikelt gyomot kiírt. A Dominator* SL vagy a Dominator Zöld* totális gyomirtó szer 4-5 l/ha dózisának használata költségtakarékos megoldás a tarló tisztán tartására. Vetés után, kelés előtti gyomirtás A termőterület majdnem harmadán még kelés előtt (preemergensen) elvégzik a gyomirtást. Az így lekezelt terület nagy részén (jóval több, mint felén) viszont még egyszer vagy kétszer állományban (posztemergensen) is védekeznek a gyomok ellen. Ennek oka, hogy a vetés után, kelés előtt alkalmazott készítményeknek csak egy része széles hatásspektrumú, nem tökéletes a hatásuk például a gabona árvakelés, az ebszikfű és hatástalanok az évelő kétszikűek (pl. mezei acat) ellen. Ha nem érkezik bemosó csapadék, akkor a hatásuk is elmarad. A repcében előforduló fontosabb gyomok közül például a ragadós galaj és az ebszikfű kelése kedvező körülmények között folyamatos, és az alkalmazott készítmények talajon keresztüli hatása nem mindig elegendő a teljes szezonra. A preemergensen alkalmazható szerek jellemzője a viszonylag magas hektárköltség és a rövid felhasználási időszak. Hatáskifejtésükhöz minden esetben bemosó csapadékot és tökéletesen elmunkált talajfelszínt igényelnek, ezért alkalmazásuk a magyarországi körülmények között magas kockázattal jár. Előnyük viszont, hogy kedvező időjárás és jó repceállomány mellett csökkentik a tavaszi munkacsúcsot és a repce hosszú ideig (őszszel) gyommentesen fejlődhet. Az alkalmazható hatóanyagok: klomazon, metazaklór+quinmerak, metazaklór, dimetaklór, dimetaklór+klomazon, napropamid. Kelés utáni gyomirtások Magyarországon az őszi káposztarepcében 85-90%-ban kelés utáni gyomirtást végeznek. A kelés utáni gyomirtás előnyei: már kikelt állományban védekezhetünk a szintén már jelen lévő gyomok ellen, a kijuttatott készítmény levélen keresztül szívódik fel, hatása nem függ az általában bizonytalan őszi csapadéktól, a gyomirtás elvégzésére hosszabb időszak (akár tavaszig) áll rendelkezésre, A repce gyomirtását már az elővetemény gyomirtásakor meg kell kezdeni. Az repce előveteménye legtöbb esetben kalászos gabona. Mivel a kalászosok gyomflórája szinte megegyezik a repce gyomflórájával, azok a gyomok, melyek a repcéből csak nehezen irthatók vagy veszélyes gyomok, mint a sebforrasztó zsombor, a pipacs, a ragadós galaj, a pásztortáska, a kalászos előveteményben sikeresen gyéríthetők. A gabonában a megfelelő gyomirtó szer kiválasztásánál vegyük figyelembe az utóveteményre gyakorolt hatását is. A szulfonil-urea típusú készítmények többsége után kockázatos a repce termesztése. A jól megválasztott gyomirtó szer a legfontosabb gyomok repcében való megjelenését is jelentősen csökkenti. Ilyen készítmények a Mustang* (0,6 l/ha), a Taltos* (33 gr/ha), a Colombus* (1 l/ha) illetve a Mustang Forte* (1 l/ha). A repcetermesztés sarkalatos pontja a megfelelő tőszámú kelés, melyet száraz nyarak esetén viztartó talajműveléssel segíthetünk elő. A víztartó talajművelés lényege, hogy a kalászos elővetemény tarlóhántását és a tarló lezárását rögtön a betakarítás után elvégezzük és a talajt közvetlenül csak a repce vetése előtt nyitjuk meg a magágyelőkészítő gépekkel. A tarlót ebben az esetben gyommentesen kell tartani, ezt a gyommentességet minisztériumi rendeletek is kötelezővé teszik. A gyomirtás egyik leghatékonyabb módja a tarlókezelés, mely a repce gyom- 36/37 az évelő gyomok ellen (pl. tarackbúza, mezei acat) is hatékony megoldás, általában más növényvédelmi-, tápanyagellátási kezelésekkel együtt elvégezhető, szelektív a repcére, a kelés előtti kezeléseknél kedvezőbb a hektárköltsége. Az állományban végzett gyomirtás hátránya, hogy függ a hőmérséklettől, a keresztes virágú gyomok ellen maximum mellékhatással rendelkezik és ha tavasszal végzik, akkor a repce (a gyomirtásig) hoszszabb ideig gyomos állapotban van. Korai kelés utáni (korai posztemergens) gyomirtás A Dow AgroSciences által 2009 őszétől javasolt korai posztemergens (ún. early post - a repce 2-4 leveles koráig elvégzett) gyomirtási technológia a preemergens és a posztemergens kezelések előnyeit egyesíti. A megfelelő preemergens hatást egy preemergens gyomirtó szer (metazaklór), a megfelelő posztemergens hatást értelemszerűen egy posztemergens gyomirtó szer (a 2009 tavaszán sikeresen bevezetett Ikarus*) biztosítja. A Ikarus + metazaklór kombináció használata az egyes készítmények előnyeiből egy igen hatékony gyomirtási lehetőséget kovácsol a repcetermesztők számára. Az új technológia az eddig használatos korai posztemergens kezelések gyenge pontjait szünteti meg: a repce 2-4 leveles koráig esetleg túlfejlett gyomok ellen növeli a hatásbiztonságot, növeli a hatékonyságot (talajon és levélen keresztül egyaránt!) az ebszikfű, a ragadós galaj, az árvácska, a gólyaorr és a már jelenlévő évelő gyomok (pl. mezei acat) ellen, meghosszabbítja a technológia alkalmazásának idejét, jobb ár-érték arányú gyomirtást tesz lehetővé. További előnyök: rugalmasabb, mivel az Ikarus gyomok jelenlétében bármikor kipermetezhető (metazaklórral

7 kombinációban, illetve külön menetben később, még ősszel vagy tavasszal), az Ikarus és a metazaklór kombinációban erősíti egymás hatását (szinergizmus). Az Ikarus + metazaklór technológiát 2008 őszén az ország több megyéjében vizsgálták (Somogy, Veszprém, Pest, Nógrád, Jász-Nagykun- Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád) a megyei növényvédelmi hatóságok és a KITE Zrt. szakembereinek felügyelete alatt. A kapott eredmények alapján a következő dózisok alkalmazását javasoljuk: metazaklór: a forgalomban lévő metazaklór hatóanyagtartalmú készítmények korai posztemergens kijuttatásra engedélyezett dózisainak alsó értéke (1,5-2 l/ha) Ikarus: az engedélyokiratban meghatározott 0,3 l/ha % Ikarus + metazaklór + quinmerak preemergens kezelés (B.S.) pásztortáska pipacs ebszikfű zsombor Ikarus+metazaklór technológia vizsgálata, Verseg (A hatékonysági skála 70%-nál indul!) Állományban végzett (posztemergens) gyomirtások Az állományban használható készítményeket a gyomok levelükön keresztül veszik fel, és esetleges talajon keresztüli hatásuk kevésbé érvényesül. Hatáskifejtésükhöz nem szükséges bemosó csapadék, csupán a gyomok aktív fejlődése (megfelelő hőmérsékleten). Mivel levélen keresztül szívódnak fel, ezért bizonyos hatóanyagok képesek az évelő gyomnövények (pl. tarackbúza, mezei acat) gyökerébe is lejutni, és azt elpusztítani. Az állománygyomirtás egyéb szempontjai: A repce minél hosszabb ideig legyen gyommentes, tehát korai és intenzív gyomosodás esetén már ősszel végezzük el a gyomirtást. A gyomirtás idejét meghatározza a terület gyomösszetétele. Amennyiben folyamatosan illetve főleg tavasszal csírázó gyomokra számítunk (pl. ragadós galaj, napraforgó árvakelés, sebforrasztó zsombor), a gyomirtást inkább kora tavaszra tervezzük. Az évelő gyomokkal (pl. tarackbúza, mezei acat) fertőzött területen őszszel gyomirtsunk, mert ilyenkor a tápanyagáramlás iránya a gyökérzet felé irányul, és ez javítja a gyomirtó szerek hatékonyságát. A gyomirtás elvégzésének nem feltétele más technológiai művelet (pl. rovarok elleni védelem, tápanyag-utánpótlás), tehát akkor 38/39 gyomirtsunk, amikor indokolt és optimálisak a körülmények. Az állományban használható készítmények szelektivitása elsősorban metabolikus (a repce képes lebontani a hatóanyagokat) és nem morfológiai (lepereg a repce viaszos levelén). Legyengült, stresszhelyzetben lévő állományban ezért ne használjunk többszörös kombinációkat, mert ilyenkor a növényben lelassulnak illetve (szélsőséges esetben) leállnak a lebontó folyamatok. A kijuttatást követő 2 órán túl hullott csapadék a szerek hatékonyságát már általában nem befolyásolja (esőállóság). Az egyszikű gyomok irtása A fűféle gyomok (leggyakrabban a nagy széltippan, a gabona árvakelés és a tarackbúza) ellen a repcében a szelektív egyszikűírtó készítmények alkalmazhatók. Ezek a repce 2-4 leveles korától használhatók ősszel és tavasszal egyaránt. Az ilyen típusú készítményekre jellemző, hogy hatáskifejtésük lassú, az első (sárgulásos) tünetek a kezelést követő 7-10 nap múlva jelentkeznek. Gabona árvakelés (nagy széltippan) A repce legjelentősebb egyszikű gyomnövénye. Kárt azzal okoz, hogy ugyanabból a talajrétegből (sőt mélyebbről is) veszi fel a nedvességet, tápanyagokat, mint a repce. Ha árvakelésű gabonával közepesen fertőzött a tábla, akkor a talaj nedvességtartalma naponta 1mm(!) esőnek megfelelő mennyiséggel csökken. Ősszel jobb térnyerése miatt elnyomja a kultúrnövényt, így az a fény felé törekedve felnyurgul, romlik a télállósága és nő a kifagyás veszélye. A nagy széltippan a talaj felső 0,5 cm-es rétegéből csírázik, fényigényes gyom. Kiszárítja a talaj felső rétegét, és a télen zavartalanul fejlődve fölénő a repcének. Hatékony védekezés nélkül felszaporodik, és a vetésforgóban következő gabonafélék termesztését nehezíti meg, azok gyomirtását drágítja. zisban kiváló gyomirtó hatású, és a gabona árvakelés mellett a nagy széltippan ellen is hatékony. Mivel talajon keresztüli tartamhatása nincs, a kezelés idejét úgy válasszuk meg, hogy lehetőség szerint az összes gyom kikeljen. (Nem baj, ha a gyomok túljutnak a gyökérváltáson!) Amennyiben a permetzés tavaszra marad, a Paladin 0,5 l/ha dózisa az áttelelt árvakelésű gabonát és nagy széltippant is elpusztítja. Tarackbúza A tarackbúza elsősorban a terület és nem a benne lévő repce problémája. Hatékony írtása viszont a repcében viszonylag könnyen megoldható. A Paladin dózisa 1,5 l/ha a tarackbúza ellen. A készítmény a Perenal* mögött a második legjobb hatású a gyomnövény tarackjai (gyökere) ellen. A levelek lassú sárgulása és elhalása alatt a hatóanyag folyamatosan mozog a tarackok irányába, és elpusztítja a rajta lévő rügyeket is. Az ősszel elvégzett 2. ÁBRA Tarackbúza ellen a kezelést követő 3 hónap elteltével a Perenal hatékonysága a legjobb, a Paladin hatékonysága a második legjobb volt % Perenal (1,0) Perenal (0,6) Paladin (1,5) S2(2,5) S3(2,5) K+4 hét K+8 hét K+3 hónap A gabona árvakelés és a nagy széltippan ellen már ősszel védekezni kell. Az egyik leghatékonyabb készítmény a Paladin*. A Paladin már 0,4-0,5 l/ha dó- 40/41 kezelés hatását a gyomon belüli, lefelé irányuló tápanyagáramlás is javítja. A tarackbúza elleni kezelést úgy időzítsük, hogy minél több példány hajtson ki és érje el a kívánatos cm-es magasságot. A gyomnövény levelei vékonyak és a rajtuk lévő viaszréteg miatt nehezen veszi fel a gyomirtó szert. A Paladin gyárilag tartalmaz olyan nedvesítő szert, amely segíti a készítmény levélen keresztüli bejutását. A kétszikű gyomok irtása Az őszi káposztarepcéban előforduló magról kelőés évelő kétszikű gyomok ellen korábban csak a Lontrel* 300 nevű készítményt használhattuk elsősorban az ebszikfű, a mezei acat, a pipitér-félék és a napraforgó árvakelés ellen 0,3-0,4 l/ha dózisban. Már jóval szélesebb hatásspektrumú a Galera*, amely 0,3-0,35 l/ha dózisban alkalmazva a már említett gyomokon kívül hatékony a ragadós galaj, és az ősszel csírázó fiatal pipacs, disznóparéj, libatop valamint a csattanó maszlag ellen. A legújabb és legszélesebb hatásspektrumú készítmény az Ikarus, amely még erősebb hatású a ragadós galaj, az ebszikfű, a mezei acat ellen. Tavasszal írtja a pipacsot, a sebforrasztó zsombor ellen pedig jó mellékhatással rendelkezik. Ikarus még többre képes a repce gyomirtásában Az Ikarus jelenleg a legszélesebb hatásspektrummal rendelkező, magról kelő- és évelő kétszikű gyomnövények elleni gyomirtó szer, amely a repce állománykezelésére felhasználható. Az Ikarus dózisa 0,3 l/ha. Ősszel a repce 2-4 valódi leveles állapotától egészen tavasszal a szárbaindulás kezdetéig alkalmazható. Az ősszel csírázó és magot is érlelő libatop, disznóparéj, csattanó maszlag, parlagfű és kövér porcsin tömeges kelése esetén használjuk az Ikarust. Ezek a gyomnövények a fagyok beálltával elpusztulnak, de erős gyomosodás esetén meggyengíthetik a repceállományt, amely így könnyebben kifagy. Ennél is jelentősebb károkozásuk, hogy mivel a már néhány Kezeletlen kontroll Ragadós galaj Sebforrasztó zsombor Ikarus + metazaklór 4. Az Ikarus hatékonysága centiméteres példányok virágoznak és magot érlelnek nagy mértékben gyarapítják a talaj gyommagkészletét! A veszélyes kétszikű gyomok (mezei acat, ebszikfű, ragadós galaj) őszi kelése/ kihajtása esetén ugyancsak az Ikarus őszi alkalmazása javasolt. Az Ikarus ősszel kombinálható egyszikű gyomok ellen a Paladin megfelelő dózisával, a regulátorok közül a Folicur Solo 1 -val, és a rovarkártétel esetén a Nurelle D-vel. Tavasszal önállóan javasoljuk kijuttatni. Tavasszal az Ikarus hatékonyan alkalmazható a pipacs ellen, és az egyedüli megoldás, ha a repcében sebforrasztó zsombor is van. A jó gyomirtó hatás kifejtéséhez megfelelő gyomelnyomó képességgel bíró állomány szükséges. Pl. a sebforrasztó zsombor ellen csak ilyen feltételek mellett számolhatunk kielégítő mellékhatásra. Az Ikarus kijuttatásakor a gyomok aktív fejlődési stádiumban legyenek (min. 10 C). A kezelést megelőző és követő napokon fagy ne legyen! Az Ikarus hatékonysága a gyomok ellen: 1. kiváló: ragadós galaj, ebszikfű, mezei acat, pipitér-félék, parlagfű, napraforgó árvakelés, csattanó maszlag, szulákpohánka, porcsin keserűfű, lapulevelű keserűfű, keszegsaláta, kék búzavirág; 2. közepes: fehér libatop, szőrös disznóparéj, mezei árvácska, tarló tisztesfű, mezei tarsóka, bársonyos árvacsalán, aprószulák; 3. gyenge (mellékhatás): sebforrasztó zsombor, pásztortáska. A repce betakarítását követően a kezelt területre ősszel csak kalászos gabona, a következő év tavaszán tavaszi kalászos illetve kukorica vethető. Kezelt Pipacs Ebszikfű Bal oldalon kezelt forgó Jobb oldalon kezeletlen táblarész 42/43 Galera a jól látható gyomirtás a repcében A Galera-t a repce 2 valódi leveles állapotától a virágbimbók megjelenéséig lehet kijuttatni ősszel és tavasszal egyaránt. A hatékonyság feltétele, hogy a gyomnövények intenzív növekedési stádiumban legyenek (min C hőmérséklet). Ősszel az áttelelő és évelő gyomok (mezei acat, ebszikfű, ragadós galaj, pipacs), valamint a nyár végén csírázó gyomok (pl. csattanó maszlag, libatop) ellen, C feletti hőmérsékleten használható a Galera. A pipacsot az őszi kijuttatás idején csak 2-4 leveles állapotban irtja. Fejlettebb gyomok ellen használjuk inkább az Ikarus-t. Tavasszal, a nyugalmi időszak után, amikor a hőmérséklet a C-t meghaladta, használható a Galera a virágzás kezdetéig. Az áttelelt ebszikfű, pipitér félék, ragadós galaj és mezei acat mellett az esetenként előforduló napraforgó árvakelés, parlagfű, szerbtövis, keserűfű-félék, keszegsaláta és csorbókafajok irtására is jó eredménnyel használható. Túlfejlett gyomok illetve pipacs, sebforrasztó zsombor és erős ragadós galaj fertőzés esetén használjuk az Ikarus-t a szárbaindulás kezdetéig. A Galera egyszikű gyomok ellen a Paladin, rovarfertőzés esetén a Nurelle D* 50/500 EC és a Rapid* CS készítményekkel keverhető. A Galera kombinációban kijuttatható a Folicur Solo-val, lombés folyékony műtrágyával. (Ötnél több hatóanyagot ne keverjünk!) Szabó István Dow AgroSciences * a Dow AgroSciences LLC védjegye; 1 a Bayer CropScience védjegye * a Dow AgroSciences LLC védjegye

8 TERMÉKEINK A REPCE NÖVÉNYVÉDELMÉBEN Dominator SL Dominator Zöld Galera SL Ikarus Lontrel 300 Paladin Nurelle D 50/500 EC Rapid CS Dow AgroSciences Hungary Kft Budapest, Hegyalja út Tel.: , , Fax:

9 ERROR: rangecheck OFFENDING COMMAND:.buildshading2 STACK: -dictionary- -dictionary- -savelevel-