Fémszappanok előállítása és hatásuk vizsgálata kemény PVC-ben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fémszappanok előállítása és hatásuk vizsgálata kemény PVC-ben"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Kerámia - és Polimermérnöki Intézet Fémszappanok előállítása és hatásuk vizsgálata kemény PVC-ben Készítette: Gazsi Nóra Konzulens: Dr. Kollár Mariann Miskolc, 2014.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés Zsírok, olajok, szappanok A szappan története Szappanfőzés A szappan ipari gyártása A polivinil-klorid (PVC) A PVC degradációja PVC adalékok Poli (vinil-klorid) stabilizálása Primer hőstabilizátor típusok Kiegészítő hőstabilizátorok Egyéb adalékok Kísérleti rész Felhasználta anyagok Az elkészített szappanok receptúrái PVC keverék készítése Elvégzett vizsgálatok Szakítóvizsgálat Hőstabilitás vizsgálat Hőstabilizációs eredmények Összefoglalás Köszönetnyilvánítás Irodalomjegyzék

3 Absztrakt A dolgozatom célja napraforgó olajból előállított hőstabilizátorok hatásának vizsgálata volt. A kísérletek során különböző fémszappanokat állítottam elő, melyeket kemény PVC -be keverve hőstabilizátorként alkalmaztunk. A napraforgóolaj 1-2% sztearinsavat, 3-4% palmitinsavat, 20-50% olajsavat, és linolsavat tartalmaz. A kisételetek során a napraforgóolajat K, Ca és Na -hidroxiddal reagáltattam, melynek hatására a napraforgóolaj alkotóit elszappanosítottam. A keletkezett fémszappanokat kemény PVC -be kevertem, és préslapokat állítottam elő. A keverékek mechanikai vizsgálata szakítógéppel történt. A vizsgálat során azt tapasztaltam, hogy a keverékek nagyon ridegek. A referenciaként elkészített Sn stabilizátort tartalmazó keverékhez hasonló szilárdsági értékeket mértem, vagyis az általam elkészített adalékok nem változtattak a mechanikai tulajdonságokon. A PVC esetében a hőstabilitás nagyon fontos, ugyanis a feldolgozás hőmérsékletén a láncszakadás folyamán erősen károsodik, ennek egyik jele a termék elszíneződése. A szappanokkal készített keverékeken hőstabilitást vizsgálatot is elvégeztem. A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy az általában alkalmazott Sn-tartalmú adalékkal kapott hőstabilitást nem tudtuk elérni egyik fémszappannal sem. 2

4 Bevezetés A műszaki műanyagok közöl a PVC az egyik legsokoldalúbban alkalmazható. A ridegtől (kemény PVC) a nagyon hajlékonyig (lágy PVC) összetételtől függően változhat. Kedvező időjárás-állósága, az UV-sugárzással és vegyszerekkel szembeni ellenálló képessége, hosszú élettartama és alacsony ára tették lehetővé, hogy az autóiparban, az építőiparban, a villamosiparban, a csomagolástechnikában, játék-és sportszerek, sportszerek gyártásánál, az egészségügyben egyaránt alkalmazzák. A PVC-t leginkább az építőiparban alkalmazzák, főként extrudált ablak- és ajtóprofilok, épületburkoló profilok, kábelköpenyek, padlóburkolatok, különféle csövek stb. formájában. Még szélesebb körű felhasználását viszonylag alacsony hőállósága (60 C 65 C) korlátozza, ami miatt nem alkalmazható meleg és forró anyagokat szállító csővezetékek esetében, vagy közvetlenül napsugárzásnak kitett, sötét színre festett épületburkolatok illetve nyílászárók céljára. Ebből kifolyólag a PVC-t csak hőstabilizátorokkal együtt lehet feldolgozni, de a megfelelő stabilizátor rendszerek kiválasztása a végtermék tulajdonságai és élettartama szempontjából is fontos. A stabilizátorokat több csoportra lehet osztani. A dolgozatom első lépéseként primer stabilizátorokat állítottam elő, szappan formájában. Az előállításhoz napraforgó olajat használtam. A napraforgó olajat eleinte a bőr- és gyapjúfeldolgozásban használták. Étkezési célokra csak a 19. század eleje óta veszik igénybe, de eleinte igen korlátozottan. A 20. század elején az olaj többségéből szappant főztek vagy festéket gyártottak, élelmezési felhasználása az 1940-es években vált tömegessé. Korunkban nagyobbrészt étolajként hasznosítjuk, de a margarin és a szappan gyártásának is fontos alapanyaga. Az elkészített szappanokat hőstabilizátorként kemény PVC -be kevertem be. Az így elkészített keverékeken hőstabilitási vizsgálatot végeztem el, hogy megállapítsam a szappanok hatását. A hőstabilitás vizsgálat után a keverékek szilárdságát határoztam meg, hogy megállapítsam a bekevert fémszappanok hatására hogyan változott a keverékek mechanikai tulajdonsága. 3

5 1. Zsírok, olajok, szappanok 1.1. A szappan története Az első szappan valószínűleg olaj és fahamu keveréke lehetett. A szappanról határozottabb alakban a Kr. u. II. században Galenus tesz említést "de simplicibus medicaminibus" című írásaiban. A IX. században a marseilli szappan már jelentős kereskedelmi áru volt, míg a XV. században Velence volt a szappankészítés őshazája. Ma szappan alatt, mint már említettük, a zsírsavak alkálisóit értjük. A nátronszappanok kemények (szín- vagy magszappanok), a káliszappanok pedig lágyak; kenőcsszerűek (kenő szappanok). A kemény szappanok feloszthatók: 1. színszappanokra, 2. félszínszappanokra (eschwegi szappan), 3. enyvszappanokra. Ezekből a szappanfajtákból lehet készíteni azután a különleges célokra szolgáló pipere, gyógy-, fertőtlenítő, folttisztító, homok valamint másodrendű (töltött) szappanokat és egyéb speciális termékeket Szappanok alapanyagi és előállításuk [3] Szappan általában minden állati, vagy növényi zsírból vagy olajból készíthető. Mégis a kereskedelmi forgalomban elfogadott szappanáru gyártására a legelőnyösebben kiválasztott zsírok és olajok helyes arányú keverékét szokás feldolgozni. Általában a faggyú, kókusz- és disznózsír, ricinus- és olivaolaj szoktak a leggyakoribb szappanalapok lenni. Természetesen a szappangyártás egész seregét ismeri még a különféle nyersanyagoknak, melyek között a csontolajnak, len- és repceolajnak, továbbá a keményített halzsíroknak van nagy szerepük. A növényi olajok között első helyen áll a kókusz- és pálmaolaj, melyeket enyvzsírok néven ismerünk. A káliszappan-iparnak nagyfontosságú nyersanyaga a len- és repceolaj, melyet préseléssel, vagy benzines kivonatolással nyernek ki. Az utóbbi időkben a tökmagolajat és szőlőmagolajat is bevezették az iparba. Az első kitűnő étolajat szolgáltat, míg a 4

6 szőlőmagolaj leginkább világítási célokra és egyes esetekben ricinusolaj pótlására alkalmas. Elterjedten használják még a szappangyártásban a gyantákat, főleg a fenyőgyantát, melyet mint olcsó anyagot adagolnak a zsíralaphoz, sokszor a habzás fokozására. Fontos szerepet töltenek még be a szappan- és gyertyaiparban a keményített zsírok és olajok, amilyenek a keményített lenolaj-termékek, melyek linolith-extra és linit néven jönnek forgalomba, valamint a duratol (keményített kókuszzsír) és a krutolin (keményített halzsír). Újabban, főleg Németországban szintétikus zsírsavakat állítanak elő oly módon, hogy a paraffin csoportbeli szénhidrogéneket oxidálással karbonsavakká alakítják át. A zsírok és olajok elszappanosításakor a zsíralapot nátronlúggal addig főzik, míg a keverőlapátról az ú. n. szappanenyv hígfolyós állapotban csorog le. Ha a szappanenyvhez annyi konyhasót adunk, hogy a szappan teljes tömegében elváljon a fenéklúgtól, akkor kevesebb víztartalommal bíró szappan válik ki. Ha ellenben a szappanenyvhez a kisózáskor csak annyi konyhasót adagolunk, hogy a szappan egy része még mint enyvszappan a lúgban oldatban maradjon, akkor az "enyvcsapadékon" főzött szappanhoz jutunk. Ez magasabb víztartalmú, lágyabb, de szívósabb anyagot ad. A kész szappan további feldolgozásánál fokozatosan és lassan kell lehűlnie. A szappant vas, vagy horganylemez idomokba viszik át, melyeket a lehűlés lassítására még matracokkal burkolnak. Ha a szappantömb megdermedt, az idomokat szétszedik, a szappant kiemelik, és a vágógépekkel szétvagdalják. A modern szappanüzemek ma már automatikus hűtőprésekkel és vágógépekkel vannak fölszerelve, melyekkel a gyártási idő megrövidül, a szappan termelése pedig fokozható. A szappanok tisztító hatása főként fizikai folyamatokon alapszik. Legfőbb szerepet az játsza, hogy a szappan a testek felületére tapadó zsírokra és egyéb anyagokra emulgáló hatást fejt ki, finom eloszlásra kényszeríti a szennyező anyagokat, miáltal ezek vízzel könnyen kiöblíthetők és eltávolíthatók lesznek. A habzás a leválasztott részecskék mechanikai eltávolításában tölt be hasznos szerepet. A legutóbbi évtizedek kutatásai olyan anyagok előállítására vezettek, melyek vegyileg lényegesen különböznek a szappanoktól. Az első lépés ezen a téren az ú. n. 5

7 törökvörösolaj használata volt. Ennek készítése céljából a ricinusolajat kénsavval kezelik, mikor is a hidroxil-tartalmú ricinolsav így alakul át: C 17 H 32 (OH)COOH + H 2 SO 4 = C 17 H 32 O SO 3 H COOH + H 2 O ricinolsav kénsav szulforicinolsav víz A szulforicinolsav alkáli- vagy ammóniumsója képezi a törökvörösolajat. A törökvörösolaj nagyon jó emulgáló hatású, kalcium- és magnéziumvegyületekkel nem ad csapadékot. Míg a közönséges szappanok kemény vízben nem habzanak, savanyú közegben pedig megbomlanak, addig a törökvörösolajnál ezek a hátrányok nem mutatkoznak. További vizsgálatok azt mutatták, hogy még előnyösebben használhatók a zsíralkoholok kénsavas észterei: C 16 H 33 OH + H 2 SO 4 = C 17 H 33 OSO 3 H + H 2 O zsíralkohol kénsav zsíralkoholkénsav-észter víz Ezek a zsíralkoholkénsav-észterek, melyeket más néven szulfurált zsíralkoholoknak is nevezünk, valóban minden követelménynek eleget tesznek, amit a műszaki szempontból megkövetelhetünk tőlük: 1. kiváló nedvesítő hatásuk van, 2. nem avasodnak, 3. tisztító hatásuk nagyobb, mint a szappané, 4. teljesen állandóak savanyú és lúgos közegben egyaránt, 5. sós vízben és kemény vízben is használhatók, 6. kitűnő habzó képességűek, 6

8 7. kimondottan zsíros jelleggel bírnak, a szövetnek, a bőrnek, kelmének kellemes fogást adnak, 8. kiváló emulgátorok A szulfurált zsíralkoholok nagybani előállítása olymódon történik, hogy természetes neutrálzsírokat magas nyomás alatt katalitikus hidrogénezésnek vetnek alá. A katalizátorok réztartalmú vegyületek, melyek 283,71 bar nyomáson 350 C o hőmérsékleten alkohollá redukálják a zsírsavakat. Ilymódon a kókuszolaj hidrogénezése révén keletkező telített alkohol "levol" néven, az ipari sztearinból nyert alkohol termék "lenettaviasz", míg az olajsavból gyártott termék "ocenol" néven ismeretes. A zsírok alkáliával való megbontásánál melléktermékként mindig glicerint nyerünk. Ma a glicerin technikailag igen fontos anyag, mely számos iparban, többek között a nitroglicerin és dinamit előállításánál fontos szerepet játszik. Újabban a gyógyászat és a kozmetikai ipar is jelentékeny mennyiségű tiszta glicerint használ fel. Régebben a szappanfőzésnél visszamaradó mintegy 0,9 1,8% glicerintartalmú lúgot használták fel gliceringyártásra olymódon, hogy azt erősen lehűtötték, a kiváló anyagokat szűréssel eltávolították és 40%-ra besűrítették. Azután sósavval keverve ismételt szűrés után légritka térben 80%-ra bepárolták. Miután a zsíroknak autoklávban történő megbontása ismertté vált, a glicerin előállítását annyira sikerült tökéletesíteni, hogy valóban vegyileg tiszta glicerint állíthatunk elő. Az alapkövetelmény itt az, hogy tiszta zsírokat bontsunk, mert különben a glicerinoldatban idegen anyagok maradnak vissza, melyeket nehéz és költséges tökéletesen eltávolítani. Ha ezeknek a követelményeknek eleget teszünk, akkor már közvetlenül is majdnem tiszta glicerint nyerhetünk, melyet csak bepárolni, majd légritkítás alatt desztillálni kell. A desztillációs glicerinen kívül még raffinált féleségek is kerülnek a kereskedelembe. Ezek nagyrésze csak csontszénnel van színtelenítve. Erre a célra a glicerint 50%-ra hígítják és csontszénszűrőkön préselik keresztül, mi nemcsak a színező, hanem a kirivó szagú anyagokat is magához ragadja [3]. 7

9 1.3. Szappanfőzés Ha zsírokat vagy olajokat lúgos anyagokkal: kálilúg, nátrium-hidroxid vagy megfelelő karbonátok melegítünk, azok zsírsavsókká: szappanokká és glicerinné alakulnak. A kálium- vagy káliszappanok lágyak, a nátriumszappanok viszont szilárdak. A sok kalciumot és magnéziumot tartalmazó kemény vizek kicsapják a szappanokat, azaz elbontják és a zsírsavval oldhatatlan, a víz felszínén úszó csomós réteget képeznek. A szappan minősége az alapanyagok finomságától függ. Igen jó minőségű szappan nyerhető az olívaolajból, különösen, ha a lúggal való főzés végén konyhasóval kisózzák vagy szemcsésítik. Ilyenkor a szappan az elegy felszínén úszik, és belőle a vizes rész, a nemkívánatos színező anyagok és szennyezések kiülepednek. A főzéshez használt zsír lehet állati eredetű faggyú, zsír vagy növényi eredetű, mint az olívaolaj, a pálmaolaj, a kókuszolaj, a lenmagolaj vagy a gyapotolaj. Ezekben a zsírsav glicerinhez kötötten, ún. észter formájában található, és az édes ízű, egyébként a kozmetikai iparban gyakran használt glicerint az elszappanosítás után melléktermékként nyerik. Végül a szappant megszárítják és feldarabolják. [3] 1.4. A szappan ipari gyártása A technológiai folyamat két lépésből áll: az elszappanosításból és a feldolgozásból. Ez a két műveletsor a gyakorlatban teljesen külön történik. A technológiai folyamat legfőbb fázisa az elszappanosítás, a felületaktív anyag, a szappanmolekulák előállítása zsiradékokból lúgos eljárással, a karbonsavakból pedig karbonátos eljárással. A zsíralap összeállítása, valamint az elszappanosító anyag kimérése igen kényes feladat. Áruhibát okozhat a nem elegendő mennyiségű vagy a túlságosan sok elszappanosító anyag, esetleg ennek hirtelen adagolása. (A karbonátos eljárásnál egyszerre sok széndioxid fejlődik, ami az üstből való kihabzáson túl a visszafordítható reakciót, az elszappanosítást is zavarhatja, és a szappanban kemény csomók keletkezhetnek.) [3] 8

10 1. ábra - A szappangyártás lúggal [3] 2. ábra - A szappangyártás karbonátos eljárással [3] 9

11 3. ábra - A szappangyártás anyagai és technológiája [3] A kisózás célja az elszappanosítás során képződött szappanenyv megbontása. A sós vízben rosszul oldódó kémiai szappan, kisebb sűrűsége folytán, a glicerines, sós, lúgos oldat (aljlúg) felett gyűlik össze. Ezt óráig tartó ülepítés során szétválasztják a tiszta, nagy zsírtartalmú színszappanra és a kisebb zsírsav tartalmú, szennyezett enyvcsapadékra, ami újra visszakerül a következő főzetbe. A kész színszappant vákuumtérben porlasztják és szárítják, majd adalékanyagokkal (színezék, illatanyag, különleges hatású komponensek stb.) keverik, homogenizálják. Tömörítés, rudalás, darabolás, préselés után csomagolják. Mindez ma már automata gépeken történik (3. ábra).[3] 10

12 2. A polivinil-klorid (PVC) Bár a poli(vinil-klorid) (PVC) már 1872 óta ismert, kereskedelmi fontossága 1930-ban kezdődött. Ebben az évben fedezte fel Goodrich, hogy magas forráspontú poláris szerves anyagokkal feldolgozható a PVC. Néhány évvel korábban (1928) vinil-klorid és vinil-acetát kopolimereket állítottak elő, amelyeknek termikus stabilitása nagyobb, mint a tiszta PVC-é. Különböző fajtájú PVC-típusok vannak: kemény, lágy, ütésálló PVC. Ezt az anyagot gyakorlatilag mindenhol megtaláljuk: csomagolóanyag, kábelszigetelés, gyermekjáték stb. [8] A PVC előállítása Acetilénből vízmentes hidrogén-klorid addíciójával keletkezik a vinil-klorid: C 2 H 2 +HCl C 2 H 3 Cl A vinil-klorid polimerizációjával pedig a poli (vinil-klorid) keletkezik: n C 2 H 3 Cl [ C 2 H 3 Cl ] n Három alapvető technológiával állítják elő a PVC-t: tömb, szuszpenziós és emulziós reakció. Ezek közül a legfontosabb a szuszpenziós technológia. A termék kb. 0,1 mm-es agglomerátum. A műveleti megvalósítási módok közül manapság háromféle módon gyártanak PVC-t szuszpenziós polimerizáció (82 %) emulziós polimerizáció (11 %) és tömbpolimerizáció (7 %) útján. A PVC gyártás mindhárom művelt technológiája heterofázisú eljárás: az oldószermentes tömbpolimerizáció során is kicsapódik a polimer saját monomerjéből. A szuszpenziós PVC, 130 m 3 térfogatú, függőleges (álló) keverős reaktorokban készül, szakaszos üzemmódban. A vízben, (amely kevés emulgeátort és móltömeg-szabályozó adalékot is tartalmaz) a monomert apró cseppekké oszlatják (Ø~100 μm) kb. 120 ford./perc sebességű keveréssel. A reakciót kb. 60 C-on 6 12 óra alatt közel 90 % átalakulásig folytatják, a teljes konverzió közelítését a nyomáscsökkenés jelzi. A 11

13 keletkező zagyot (szuszpenzió: vízben diszpergált szilárd szemcsék) homogenizálják, szűrik, centrifugálják, szárítják. A termék: jól ömleszthető, a lisztnél durvább finomságú por. A PVC szuszpenziós polimerizációja is láncreakció, amelynek folyamatirányítása ebben az esetben is az exoterm reakcióban felszabaduló hő kézbentartásán, szabályozott elvezetésén múlik. Ez természetesen a jól keverhető, vizes közegben kényelmesebben megvalósítható, mint tömbben. A láncreakció kézbentartásának másik kulcsa, az alacsony reaktivitású iniciátorok alkalmazása A PVC degradációja A PVC amorf anyag. A kereskedelmi típusok átlagos molekulatömege , amelyet általában K értékkel (viszkozitási érték) jellemeznek. A PVC egyik nagy hátránya, hogy a képződött polimer termoplasztikus formázáshoz szükséges hőmérséklet hatására történő alakítása során mindig kisebb-nagyobb mértékben degradálódni kezd, ami a HCL eliminációjával jár, és ennek következtében konjugált kettős kötések alakulnak ki a polimer láncában, így elszínezi a terméket. A károsodott anyag mechanikai tulajdonságai olyan mértékben leromolhatnak, hogy az állandó használatra alkalmatlanná válik. A HCL gáza megtámadja a feldolgozó szerszámokat, berendezéseket, jelenléte káros a munkahelyi környezetre, a kialakult kötések pedig reaktív tulajdonsággal bírnak. Ennek a negatív tulajdonságának a csökkentésére a PVC szinte mindig tartalmaz stabilizátort, melynek feladata a polién szakaszokra való addíció, a hidrogén-klorid gáz megkötése, az oxidáció megakadályozása és a mechanikai hatások miatt bekövetkezendő láncszakadások elkerülése. Mai ismereteink szerint viszont nem tudjuk pontosan megállapítani, hogy a degradáció során milyen folyamatok játszódnak le és mindez milyen mechanizmussal megy végbe. Végeztek már méréseket kromatográfiás, termoanalitikus méréssel, spektroszkópiás, pásztázó elektronmikroszkóppal is, sőt még kvantumkémiai számításokkal is próbálkoztak. [4] 12

14 A PVC degradációja három körülmény között következhet be. Ezek a termikus, termooxidatív és fotolitikus hatások. Maga a degradációs folyamat primer és szekunder folyamatokra különíthető el. Elsődleges a PVC-lánc cipzárszerű HCL-eliminációja, amivel egyidejűleg a PVC láncokon poliének képződnek. 4.ábra A cipzár-mechanizmusú HCl-elimináció Általában rövid polién szekvenciák keletkeznek és a kettős kötéseik száma 3 és 30 közé tehető, ami azt jelenti, hogy a HCL-elimináció nem játszódik le a lánc teljes hosszában, így megállapítható, hogy három szakaszt különböztetünk meg a degradáció folyamatában: 1. a HCL lehasadásának iniciálása 2. a hidrogén-klorid cipzár-mechanizmusú eliminációja, aminek hatására rövid polién szegmensek alakulnak ki 3. a cip-zár reakció lánczáródási lépése A HCL- lehasadás iniciálása a termikus degradáció során nagy valószínűséggel a PVC lánc hibahelyeinél történik, azonban bizonyított tény, hogy a zip-zárszerű HCLelimináció iniciálása a PVC szabályos monomeregységeiről is kiindulhat. Ezek a hibahelyek a polimerizációkor, vagy a feldolgozási műveletek során alakulnak ki. Az előbb említett esetben a monomerre történő láncátadás, a monomerben lévő 13

15 szennyeződések láncba való beépülése és a rendellenes láncnövekedés okozhat hibahelyeket, melyeknek koncentrációja általában kicsi, kb. 0,1 mol%. [4] 14

16 3. PVC adalékok A PVC műszaki alkalmazásának nem a kristályosság hiánya, hanem sokáig az szabott gátat, hogy a lineáris (tehát nem térhálós), vagyis hőre lágyuló polimer nem dolgozható fel képlékeny alakítással önmagában, adalék nélkül, úgy ahogy a többi hőre lágyulók. Az erős intermolekuláris kölcsönhatásokat, amelyek a lánc poláros karakteréből fakadnak, és amelyek a PVC kitűnő technikai adottságait is eredményezik fel kell lágyítanunk. A lágyítás két alapvető módon történhet: külső lágyítással, olajszerű (kismolekulás) észterek (pl. a di-oktil-ftalát) hozzáadásával. A lágy-pvc (lpvc) jelentős mennyiségben tartalmaz lágyítót: pl. a villamos kábelszigetelő PVC-ben, vagy a kerti locsolótömlőben, % lágyító van, de a játékgyártáshoz használt plastisolokban akár 50 % lágyító is lehet. belső lágyítással is fellazíthatjuk a merev PVC láncokat. Az ún. kemény PVC is tartalmaz lágyító adalékot, rendszerint beépített kopolimer szegmensek (pl. vinilklorid-vinilacetát) formájában, vagy hasonló arányban utólag hozzáadott kopolimerek (pl.: metilmetakrilát-butadién-sztirol /MBS/ kopolimer) formájában. A lágyítóval együtt stabilizáló adalékot is be kell vinnünk a PVC alapanyagba, mielőtt azt képlékeny alakítási technológiákkal (fröccsöntés, extrúzió, melegformázás, kalanderezés, sajtolás) feldolgoznánk. A stabilizálás indoka hogy a PVC 100 C felett, továbbá UV- vagy -sugárzás hatására degradálódik, HCl hasad le a láncokról, ami további sósav lehasadást katalizál a következő ismétlődő egységből. Gyors zipzár reakcióban 6-14 kettőskötést tartalmazó polién szekvenciák alakulnak ki, melyek a polimer elsárgulását, elbarnulását, végül elfeketedését okozzák. Ezért a polimer stabilizálása fontos kérdés. A leggyakrabban alkalmazott stabilizátorok: szervetlen ólom és szerves ón vegyületek, (pl.: di- és tribázikus ólom-szulfát, dialkil-ón-merkaptid), fémszappanok (Ba, Ca, Zn-karboxilátok), újabban fémmentes heterociklusos vegyületek. 15

17 A PVC feldolgozását segítő adalékok a következő négy csoportba sorolhatók: 1. Hőstabilizátor: minden PVC termék tartalmaz hőstabilizátort, mert egyébként az anyag károsodna a feldolgozás hőmérsékletén, 160 és 210 C fokon. Az anyag megsárgulna, megbarnulna és csökkenne a mechanikai szilárdsága. Stabilizátorként használat anyagok: szerves ólom-, ón-, bárium-kadmium-, kalcium- cink-vegyületek. Mennyiségük a PVC-por tömegének néhány százaléka. 2. Csúsztatóanyag: feladata a feldolgozás megkönnyítése úgy, hogy csökkenti a PVC ömledékének a viszkozitását, vagy úgy, hogy kenőanyagként hat az ömledék és a feldolgozógép fémrészei között. (Fémsztearátok, glicerinvegyületek használata néhány tized százalékban csúsztatóként) 3. Szinezőanyag: néhány tized százaléknyi mennyiségben használnak szerves pigmenteket. 4. Lágyító anyag: Kemény PVC termék gyártásakor a fenti adalékanyagokat használják. Lágyítótartalom növelésével csökken az anyag rugalmassági modulusa, a merevsége, ridegsége és fokozódik a hajlékonysága, a szívóssága. Az üvegesedési hőmérséklete lesz egyre alacsonyabb. Alacsony hőmérsékleten a lágy PVC is egyre ridegebbé, merevebbé válik. Lágyítótartalmától és minőségétől függ, hogy -5 fokon vagy 25 fokon válik rideggé és hajlítgatásra, ütésre eltörik Poli (vinil-klorid) stabilizálása A PVC termikus bomlásának mechanizmusára többféle elmélet ismert, viszont ezek egyike sem ad teljes magyarázatot, ezért a poli (vinil-klorid) stabilizálását még ma is gyakran empirikus alapon közelítjük meg. Ez azt jelenti, hogy rengeteg vegyület hőstabilizáló hatását vizsgálták meg, melyek közül nagyon sok kereskedelmi forgalomba is került. A jelenleg használt főbb vegyülettípusok az ólom-, kadmium-,cink-,bárium-,kalcium-,a szerves ón és az epoxivegyületek. 16

18 Ezenkívül másodlagos stabilizátorként szerves foszfitokat és több hidroxicsoportos vegyületeket is használnak. A hőstabilizálás mellett bizonyos alkalmazási területeken fontos még fontos tulajdonsági szempont az időjárásállóság és a fénystabilitás.:ezekben az esetében a keverékekhez antioxidánsokat és UV abszorbereket adagolnak. Az építőipar, a kábelipar és a gyógyászat nagy mennyiségben igényel lágy PVC termékeket (pl. padlóburkolatok, tetőfedő lemezek, kábel és vezetékburkolatok,vért tároló tasakok). A lágy PVC termékek elterjedését műszaki alkalmasságuk mellett olcsóságuk is elősegítette, amiben a ftaláttípusú lágyítoknak is nagy szerepe volt. A PVC-hez használt lágyítóknak 85%-át ma is a ftalátok teszik ki, annak ellenére, hogy a szigorodó környezetvédelmi,munkaegészségügyi,élelmiszer-higéniai szabályok miatt kételyek merültek fel a használatukkal kapcsolatosan. A pirollidon lágyítók tulajdonságai PVC lágyítóként leginkább a C8 és a C18 lánchosszúságú alkilcsoportot tartalmazó alkil-pirrolidonokat javasolják. Az alkil-pirrolidon lágyítók oldási hőmérséklete az alkillánc hosszától függően C között van (szemben a hagyományos lágyítókkal,melyeknek oldási hőmérséklete: C), amelyen a lágyító teljes mértékben feloldódik a PVC-ben. Az alacsony oldási hőmérséklet a további feldolgozás során is előnyös. A pirrolidon lágyítókkal készült lágy PVC keverékek C-kal alacsonyabb hőmérsékleten már feldolgozható állapotba kerülnek, a hagyományos lágyítókkal szemben. A lágy PVC termékek fontos tulajdonságai közé sorolhatók a hidegállóságuk, azaz, hogy a negatív hőmérsékleti tarományokban is megőrizzék rugalmasságukat. A hidegállóságot a lágyító fajtája (üvegedési hőmérséklete) és azon belül a koncentrációja határozza meg. 17

19 3.2. Primer hőstabilizátor típusok Ismeretes, hogy a PVC-t csak hőstabilizátorokkal együtt lehet feldolgozni, de a megfelelő stabilizátorrendszerek kiválasztása a végtermék tulajdonságai és élettartama szempontjából is fontos. A PVC több évtizedre visszatekintő alkalmazása során számos stabilizátor-rendszert fejlesztettek ki, amelyek alapvetően három feladatot látnak el: a labilis klóratomok helyettesítése, a lehasadó sósav semlegesítése, a konjugált kettős kötések megszakítása. Ólomvegyületek Az adalékanyagoknak mindigis nagy szerepük volt a műanyagok feldolgozásában és alkalmazásában. Az adalékanyagok előnye, hogy kevés mennyiséggel, megfelelő kombinálásukkal az alapanyagok tulajdonságait előnyösen meg lehet változtatni. A legjellemzőbb igény a fizikai és mechanikai tulajdonságok módosítása, az élettartam, a hőállóság, időjárásállóság növelésére,antisztatikus tulajdonságok javítására, de számos alkalmazási területen a mikroorganizmusok vagy kártékony rágcsálók,rovarok távoltartása is fontos szempont. Az ólómvegyületek széles választékát használják PVC hőstabilizálására. Ilyenek pl.: ólom-szilikátok, sztearátok, szalicilátok, dibázikus ólom-foszfit, a bázikus ólomkarbonátok és tribázikus ólom-szulfát. A felsorolt vegyületek általában jó áron beszerezhetőek és jó, hosszantartó hőstabilitást biztosítanak. Ezek mellett viszont vannak hátrányaik is mérgezőek; kénvegyületek hatására színeződnek; teljesen átlátszó termék előállítására nem alkalmasak. A szulfátok, foszfitok, karbonátok nem átlátszó fehér terméket adnak, a szappanok pedig homályos terméket. A bázikus ólom-karbonát [ólomfehér: 2PbCO 3 *Pb (OH) 2 ] az egyik leggyakrabban használt stabilizátor,mivel kitűnő tulajdonságokkal rendelkezik. Az előbb felsorolt általános hátrányuk mellett ennek a vegyülettípusnak hátránya még, hogy túl erős 18

20 hidrogén klorid-képződés esetén szén-dioxidot fejleszthet, ami a keveredés gázasodását okozhatja. A dibázikus ólom-foszfitról (2PbO*PbHPO3*1/2 H2O) feltételezik, hogy hőstabilizátor és UV-elnyelő tulajdonsággal is rendelkezik. Ezért fényállóság tekintetében a legjobb ólom-vegyületek és külső használatra szánt műanyagok előállítása során ott alkalmazzák, ahol feltehetően kénnel nem szennyeződhet. A tribázikus ólom-szulfátot (3PbO*PbSO 4 *H 2 O) leginkább elektromos szigetelőbevonatok előállítására használják, mert ez biztosítja a legnagyobb ellenállást az ólomvegyületek közül. Az ólomvegyületek azonban háttérbe szorultak a növekvő forgalmat hozó folyékony bárium-kadmium-vegyületek és a kadmiumszappanok mögött. műanyagszemle.hu Napjainkban a PVC hőstabilizátorok fejlesztésével próbálják a veszélyes kategóriába tartozó tartozó vegyületeknek a csökkentését elérni. Az ólomstabilizátorok helyettesítése a kábelgyártásban a legkisebb, Nyugat-Európában gyakorlatilag 100%-os. A csövek, profilok stabilizálásánál azonban csak kis mennyiségben tudták az ólomstabilizátorokat kizárni. Az ólomtartalmú stabilizátorok Ca/Zn rendszerrel történő, rohamosan fejlődő helyettesítése mellett a CAHS (kalcium-alumínium-hidroxi-karbonát- Ca 4 Al 2 (OH) 12 CO 3 *nh 2 O ) ásványi bázisú kostabilizátor bevezetése sokat ígérő kezdeményezést jelent a teljesen nehézfémmentes hőstabilizátorok továbbfejlesztéséhez. A jövőben a Ca/Zn hőstabilizátorok alkalmazásának jelentős bővülése várható. Fémszappanok Sokfajta fém szappanát használták már a poli (vinil-klorid) stabilizálására, ezek közül a legfontosabbak: bárium-, kadmium-, cink,-kalcium, -és az ólomszappanok. A fémszappanokat savcsoportjuk alapján is különbözőek lehetnek: így használnak laurinsavat, olajsavat, sztearinsavat, ricinolsavat és oktán karbonsavat. 19

21 A laurinsav különféle magvak olajában (babérbogyóban, pichurimbabban,kókuszdióban stb.) előforduló, a zsírsavak csoportjába tartozó egyolaju sav. Képlete : C 12 H 24 O 2. Előállítása a babérolajból kapott kristályos laurosztearinból történik. Az olajsav növényi olajokban, főleg kókusz-, napraforgó- és oliva-, valamint lenolajban fordul elő gliceridek formájában. A növényi olajok elszappanosítása során ólom-só formájában választják le és éterrel kioldják. Ekkor a telített zsírsavak ólomsói visszamaradnak, mert éterben oldhatatlanok. Szappan alapanyagként és kozmetikai cikkekben használják. A sztearinsav széles körben használják és alapvető összetevője a kozmetikai termékeknek: szappanoknak, arckrémeknek, testápolóknak, borotválkozási termékeknek/haboknak; mintegy 2-10%-át téve ki az össztömegnek. A kozmetikai és élelmiszeripari sztearinsav egyaránt lehet állati vagy növényi eredetű zsír: megtalálható mind az állati faggyúban, mind pedig a kakaóvajban. Sőt, mi magunk is képesek vagyunk a vegyületet szintetizálni. Az élő szervezetben (hormonok útján) a vérnyomás és véralvadás szabályozásban játszik fontosabb szerepet. A kereskedelmi sztearinsav általában egy keverék, nagyjából azonos mennyiségű sztearinsavat, palmitinsavat illetve kis mennyiségű olajsavat tartalmaz. Mivel egy felületaktív anyagokról van szó, e vegyületek erőteljes tisztító hatással bírnak: így a gyári szappanok, tusfürdők egyik alapanyaga. Kadmium-és báriumszappanok Az egyszerű bárium-és kadmiumszappanok hőstabilizáló képessége kiváló, azonban megállapították, hogy ez a hatás együttesen kicsapott keverék bárium és kadmiumszappan használatával növelhető. A késztermék átlátszóságát foszfitok, pl.: trifenil-foszfit jelenléte fokozza. 20

22 Legnagyobb hátrányuk ezeknek a szappanoknak az, hogy kalanderezés közben kipréselődnek a keverékből (a stabilizátor a kalanderhengereken elbomlik), továbbá hogy hajlamosak a kiizzadásra használat közben. A felületre kiizzadt stabilizátor nehézségeket okozhat a nyomtatásnál vagy hegesztésnél. Előfordulhat az is, hogy a film belsejében lévő oldható vagy részlegesen oldható színezőanyagokat a szappan a felületre hozza. Ezek a kellemetlen következmények elkerülhetőek, ha műanyaggal jobban összeférhető folyékony báriumkadmium-fenolátokat alkalmazzák. A kalcium-és cinkszappanok A kalcium és cinkszappanoknak azonos hátrányos tulajdonságai mutatkoznak, mint az egyszerű bárium-és kadmiumszappanoknak és emellett hatásosak, is mint hőstabilizátorok. A cinkszappanok javítják a kezdeti színt, később viszont katalizálják a bomlást. Ha azonban együttesen kicsapott kalcium-és cinkszappanokat használnak, a cinkkomponensről feltételezik, hogy növeli a rendszer hő-és fényállóságát. A kalcium és cinkszappanok leggyakoribb felhasználási területe a nem mérgező hártyák gyártásában van. Önmagában a kalcium-sztearátot gyakran használják ólomkarbonáttal együtt, ahol szekunder stabilizátorként és csúsztatóként szerepel. Padlólemezek gyártásában, ahol a kénszennyezés veszélye nehézségeket okoz, elterjedten alkalmazzák a bárium-és cinkszappanokat. Szerves ónvegyületek Az elsőként használt ónstabilizétorok egyike a dibutil-ón-dialurát volt. Úgy találták, hogy alacsony hőmérsékleten feldolgozva ez a stabilizátor jó fényállóságú és teljesen átlátszó filmet ad. Hőstabilizáló hatása 160 C feletti hőmérsékleten csak korlátozott mértékű. A kéntartalmú szerves ónvegyületek bevezetésével kristálytiszta filmet adó, jó hő-és fényállóságot biztosító stabilizátorok kerültek forgalomba. 21

23 Ezeknek két típusa van, az alkil-ón-merkaptidok és a tiosavak alkil-ón-származékai. Az ilyen kénvegyületeknek legnagyobb hátránya némelyikük erős szaga, a mérgező hatás és a bárium-kadmium-vegyületeknél a magasabb ár. A tio-ón származékok legnagyobb felhasználása is átlátszó, kristálytiszta termékek és rideg tetőlemezek gyártására esik Kiegészítő hőstabilizátorok Szerves foszfitok Köztudott, hogy ezek az anyagok szabad fémionokkal komplex vegyületet képeznek és így csökkentik azok katalitikus aktivitását. A leggyakrabban használt vegyületek: trialkil-,triaril-, és kevert alkil-aril-foszfitok. A legegyszerűbb használatban lévő foszfit a trifenil- foszfit. Különösen jól felhasználhatók a foszfitok a szerves fémszappanokkal stabilizált keverékekben, ahol-feltételezés szerint- az oldhatatlan fém-kloridok képződésének akadályozása révén javítják a termék átlátszóságát. Epoxivegyületek Az epoxivegyületeket fémszappanokkal együttesen másodlagos stabilizátorként szokták alkalmazni. Greenspan és Sall megállapítésa szerint savakceptor szerepet töltenek be; megkötik a bomlás során felszabaduló hidrogén-kloridot és így lassítják a polimer bomlását: Stabilizátorként használt tipikus epoxivegyület az epoxidált szójaolaj, az epiklór-hidrinbiszfenol kondenzációs termékek és a ciklohexén-oxid-származékok. Polihidroxivegyületek Az ilyen vegyületek, az Argus Chemical Co. megállapítása szerint kiválóan használhatók azbeszttel töltött termékek stabilizálására. Megállapították, hogy az aszbesztet tartalmazó vinilgyantákból készült padlóanyagok feldolgozásakor észlelhető ibolya színt az aszbesztben jelenlevő ferrisók okozzák. 22

24 Az Argus Chemical Co.szabadalmai előírása egyetlen stabilizátorul javasolja ezeket az anyagokat aszbeszttöltésű PVC padlók stabilizálására. Többnyire azonban ezeket is inkább bárium-cink vagy epoxivegyület mellett használják kiegészítő stabilizátorként Egyéb adalékok Csúsztatóanyagok A csúsztatóanyagokat mind a rideg, mind pedig a hajlékony PVC feldolgozásának megkönnyítésére használják. Elsődleges feladatuk, hogy megakadályozzák a PVC tapadását a feldolgozó berendezések forró fémfelületeire; ezt úgy érik el, hogy kenő hatású határréteget alakítanak ki. A csúsztatóanyagok azonban csökkenthetik az ömledék viszkozitását is és ezzel javíthatják az anyag folyási tulajdonságait. Ezt a kétféle hatást külső illetve belső csúsztató hatásnak is szokták nevezni. A csúsztatóanyagok hatékonysága és a külső, meg a belső csúsztató hatás aránya kémiai szerkezetüktől és fizikai állapotuktól függ. A PVC keverékekben használt csúsztatóanyagok főbb típusai a szénhidrogén-, az észter-, és az amidviaszok; a zsírsavak, pl. a sztearinsav;a zsírsavak sói, pl. a kalcium-sztearát; a glicerin észterek és a paraffin-olajok. A különböző összetételű PVC keverékekre megkívánt csúsztató hatás mértéke erősen függ a stabilizáló rendszer csúsztató hatásától. Így pl.fémszappanokból álló stabilizátorok esetén további csúsztatóanyagra egyáltalán nincs szükség vagy csak minimális mennyiség kell belőle. A csúsztató hatást nélkülöző ón-bázikus ólom-szulfát, vagy alkil-ón-vegyületek alkalmazása esetén viszont valamely alkalmas viaszféléből, 100 sr-re 1,5 sr-ig terjedhet a megfelelő feldolgozást biztosító csúsztatóanyag mennyisége. A csúsztatóanyag pontos mennyiségét és minőségét azonban csak kísérletek alapján határozhatjuk meg, mert ezeket a tényezőket az alkalmazott feldolgozási módszer szabja meg. Így pl. kemény PVC extrudálásához a szükséges csúsztatóanyagot az extruder 23

25 fajtájához, méretéhez, a feldolgozási hőmérséklethez és a két termék felület/térfogat arányához kell igazítani. Ezenfelül nagyon fontos, hogy a feldolgozás megkönnyítéséhez szükséges megfelelő csúsztató hatás és a termék minőségi romlását okozó csúsztatószer túladagolás kellő egyensúlyban maradjon. A túlságosan nagy mennyiségben adagolt csúsztatóanyag elhomályosíthatja az átlátszó termékeket, illetve törékennyé teheti a kemény termékeket, rétegválást idézhet elő a sajtolt tárgyakban és nehézségeket okozhat a hegesztésnél és nyomtatásnál. Ultraibolya abszorberek Ha a szabadban alkalmazzuk a műanyagot, elvárjuk tőle a fényállóságot. (pl. tetőfedő anyagok), ultraibolya abszorbereket kell alkalmazni, mert a kis hullámhosszú ultraibolya fény a C-Cl kötések felhasítására képes, és megindíthatja a PVC bomlását. Ez a termék elsötétedésében nyilvánul meg. Az ilyen abszorberek gátolják az alapanyag sötétedését és ezáltal megőrzik a termék látható fényáteresztő képességét. Erre a célra jól megfelelnek a benztriazol-és benzofenonszármazékok. Az abszorberek kiválasztását sokszor az alkalmazott stabilizátorrendszer is megszabja. Ausztráliai kitéti állomásokon végzett öregítési vizsgálatok azt mutatták, hogy már nagyon kis mennyiségű, mintegy 0,2%-nyi hidroxi-metil-fenil-benztriazol adagolásával a PVC élettartama megkétszerezhető. Antioxidánsok Ha a lágyított PVC terméket hosszabb ideig magasabb hőmérsékleten vesszük igénybe (pl. magas hőmérsékleten üzemelő kábelek) vagy, ha a lágyított, vagy lágyítatlan lemezek (pl. tetőlemezek) szabadtéri használatára készülnek, antioxidánst kell hozzájuk adni. Az antioxidánsok alkalmazásának célja elsősorban a lágyító bomlásának megakadályozása. Murfitt kimutatta, hogy a lágyítótartalomra számított 0,2% 2,2 24

26 bisz(4-hidroxil-fenil)-propán, valamint 0,002% 1:1 arányú difenilamin-aceton kondenzátum és diszalicilidén-etilén-diamin elegyének hatására a lágyító bomlási vesztesége 100 C-on csökken, és a fizikai tulajdonságok változása is lelassul. 25

27 4. Kísérleti rész 4.1. Felhasználta anyagok A szappanok elkészítéséhez étkezési napraforgó olajat használtam, melynek összetevőit az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat. Napraforgóolaj átlagos összetétele Olajsav Mennyiség (m/m%) Palmitinsav 5 Sztearinsav 6 Oleinsav 39 Linoleinsav 50 Az étkezési napraforgóolajból készült szappanok lágyak, alacsony palmitinsav tartalmuk miatt. A kókuszolaj 91% palmitinsavat tartalmaz, ezért előszeretettel alkalmazzák a szappankészítésben, csakúgy mint a pálmaolajat. A legmagasabb sztearinsav tartalma az avoládóolajnak van (16-20 %), ami azonos a disznózsíréval. Mivel a napraforgóolaj ipari mennyiségben elérhető, ezért az elszappanosítást ebből az anyagból végeztük, Na-hidroxiddal, Ca-hodroxiddal és K-hodroxiddal. A polimer alapanyag, melybe a szappanokat kevertük Ongrovil S-5258 PVC por volt, jellemzőit a 2. táblázat tartalmazza. 26

28 2. táblázat. A felhasznált PVC S-5258 fontosabb tulajdonságai Tulajdonság Megjelenés Fehér por Átlagos polimerizációs foka 700 K-érték 58 1 Maradék vinil-klorid tartalom(mg/kg) 1 Tömegsűrűség (kg/m 3 ) 580± μm feletti szemcseméret (%) 1 63 μm alatti szemcseméret (%) 5 Illékony anyagtartalom (%) 0, Az elkészített szappanok receptúrái A szappanosítást hideg eljárással végeztük. Hideg eljárás (cold process=cp): lényege, hogy zsírokat, illetve olajokat elegyítünk megfelelő hőmérsékleten lúgoldattal, amitől beindul a szaponifikáció kémiai reakciója. A szappanmassza kitöltése és szilárdulása után a szappanokat több hétig kell érlelni. Maga a szaponifikáció óra alatt teljesen lezajlik, a többi idő ahhoz kell, hogy a víz elpárologjon a szappanból A szappankészítés során kimértük a receptúrában meghatározott alapanyagokat. Első lépésben a lúgoldatot készítettük elő, az olaj elszappanosításához szükséges mennyiségű lúgot kevertük el desztillált vízben. Miután a lúgoldat kihűlt, folyamatos keverés mellett adtuk a napraforgóolajhoz. Az elegyet 6 hónapig pihentettük, ugyanis magas linoleinsav tartalma miatt nem volt megfelelő állagú. 27

29 1. szappankeverék összetétele NaOH 32g H 2 O 95g Napraforgó olaj 250g 2. szappankeverék összetétele KOH 89 g H 2 O 190 g Napraforgóolaj 500g 3. szappankeverék összetétele Ca(OH)2 20 g H 2 O 95g Napraforgó olaj 250g 4. szappankeverék öszettétele MgCl 2 *6H 2 O 24,5g H 2 O 157ml NaOH 6,28g 4.3. PVC keverék készítése Az elkészített fémszappanokat PCV porba kevertük. A keverékeket hengerszéken hengereltük. Összetételüket a 3. táblázatban ismertetem. 28

30 3. táblázat. Keverékek összetétele Anyag/Jelölés TM181 CaSt KSt NaSt PVC S K120N 1,5 1,5 1,5 1,5 Ped 191 0,3 0,3 0,3 0,3 Loxiol G12 0,7 0,7 0,7 0,7 TM 181S 1,5 Ca-sztearát 1,5 K-sztearát 1,5 Na-sztearát 1,5 Adalékok: TM-181 S Metil-ón stabilizátor Ped 191Polietilén viasz Loxiol G12 Csúsztató Paraloid K-120N, akrilát folyásjavító (metil-metakrilát-etilakrilát kopolimer) Préssel előállított 1 és 0,5 mm vastag préslapokból készített mintákat használtam fel a különböző vizsgálatokhoz. A keverékkészítés körülményeit a 4. táblázatban foglaltam össze. 4. táblázat. A keverés körülményei HENGERLÉS PRÉSELÉS KEVERÉKEK T ( C) Hengerlési idő (min) T ( C) Előmelegítési idő (min) Préselési idő (min) TM ,5 2,5 CaSt ,5 2,5 KSt ,5 2,5 NaSt ,5 2,5 29

31 5. Elvégzett vizsgálatok 5.1. Szakítóvizsgálat A mérnöki munkában az erőhatást számítani vagy becsülni, gépeinket, tartószerkezeteinket pedig méretezni kell az igénybevételekre. A méretezés az anyagra jellemző szilárdsági adat ismeretét feltételezi. A szilárdsági mérések egyik jól bevált eszköze a szakítógép, a rajta elvégzett egyik közismert vizsgálat a húzóvizsgálat. A szakítóvizsgálat elmélete Az erő szilárd testre gyakorolt hatása lehet koncentrált (diszkrét) vagy megoszló, attól függően, hogy a támadó erő pontra vagy egy felületre hat. A diszkrét vagy megoszló erőterhelés alatt álló szerkezeti elemek mikroszkópi részeire a külső erőhatás következtében feszültség hat. Ezt a feszültséget az erő és a keresztmetszet hányadosával lehet értelmezni. Matematikai összefüggéssel kifejezve a húzó valódi feszültség: [ N/m 2 ] vagy [N/mm 2 ] ahol F a hatóerő, A pedig az erőhatást elszenvedő felület nagysága. A műszaki életben elfogadott R jelölés az ún. mérnöki feszültség jelöli, ami a szerkezeti anyagok erővel szembeni fajlagos ellenálló képességét fejezi ki. A mérnöki feszültség és a valódi feszültség közötti különbség csupán annyi, hogy a mérnöki feszültségnél mindig az eredeti, azaz a terhelés előtti keresztmetszetre vonatkoztatunk. Ennek megfelelően a mérnöki feszültségre az összefüggés a következő: 0 [ N/m 2 ] vagy [N/mm 2 MPa] ahol A 0 a keresztmetszet,amit gyakran S 0 jelöléssel is jelölnek és eredeti keresztmetszetnek nevezzük. Az R betűvel jelölt mérnöki feszültséget leginkább a mérnökök használják különböző mérnöki eljárásokhoz. Innen ered az elnevezése is. Az igénybevétel módjától függően megkülönböztetünk húzó, nyomó, nyíró és csavaró igénybevételeket. 30

32 5.ábra. Az egytengelyű húzó-és nyomó igénybevétel sematikus ábrázolása a-húzó igénybevétel, b-nyomó igénybevétel Húzás során az eredeti hengeres próbatest megnyúlik. A terhelés hatására feszültség alakul ki az anyagban és az eredeti próbatest alak deformálódik. A korábban A 0 keresztmetszettel rendelkező hengeres próbatest L méretűre nyúlik és keresztmetszete kisebb, A méretű lesz. A nyúlás jele (mértékegység nélküli szám), ami a megnyúlás és az eredeti hossz hányadosa. A mérnöki nyúlásra a következő összefüggés ismert: [-] ahol L 0 az eredeti hossz, L a megnyúlt hossz, delta L a megnyúlás. Húzófeszültség esetén az erő és a felület merőleges egymásra, a nyírófeszültség esetén viszont az erő és a felület párhuzamos egymással. A szakítóvizsgálattal modellezni kívánjuk a szerkezeti anyagok terhelés alatti viselkedését. Egytengelyű szakítóvizsgálatnál az igénybevételi mód tehát húzó jellegű. Húzás során a próbatest egyre karcsúbb lesz, hossza L 0 értékről L értékre nő. Ugyanannak a terhelt próbatestnek az átmérője a húzás közben, a húzó igénybevételre merőlegesen (keresztirányban) D 0 értékről D értékre csökken. 31

33 A kereszt- és hosszirányú alakváltozás aránya a rugalmas deformáció során izotrop anyag esetén állandó, ez az ún. Poisson tényező anyagjellemző, jele, értéke mindig pozitív, mivel a hossz és keresztirányú alakváltozás mindig ellenkező előjelű. Az alábbi összefüggés írható le hengeres próbatestre: A szakítóvizsgálat a statikus vizsgáló eljárások közé tartozik, mivel az erő bevitele és a szerkezeti anyag válasza, azaz a megnyúlása, az időben igen lassú, állandósult folyamatnak tekinthető. Műanyagok húzószilárdságának meghatározása Természetesen itt is érvényesek a 5.1 fejezetben megadott általános alapösszefüggések, viszont a műanyagokra jellemző viszkoelaszticitás, azaz késve-rugalmasság miatt a húzás sebességének kifejezetten nagy hatása van a szakítógörbe alakjára. A húzóvizsgálatok eredményét a hőmérséklet is jelentősen befolyásolja. Eltérő anyagminőségű polimerek húzóvizsgálatának eredményei csak a vizsgálati körülmények azonossága esetén hasonlíthatóak össze. Ezért műanyagok húzóvizsgálata esetén kifejezetten nagy jelentősége van a szabványban rögzített feltételek betartásának és közlésének. A műanyagok szakítódiagramjai A fémekhez hasonlóan a műanyagoknál is egytengelyű húzó igénybevétel során mérjük a próbatestre ható erőt és nyúlást. Szakítódiagramot készítünk, majd megadjuk a szilárdsági mérőszámokat. A meghatározható mechanikai jellemzőket a mérnöki feszültség-nyúlás R- diagramon adjuk meg. Műanyagok esetén a húzóvizsgálatból kiszámítható mérnöki feszültséget legtöbbször -val jelöljük. A hőre keményedő és hőre lágyulú műanyagok eltérő szakítógörbével rendelkeznek. 32

34 6.ábra. Eltérő viselkedésű műanyagok húzódiagramjai a-rideg; b-szívós; c-szívós és képlékeny; d-rugalmas; e- lágy műanyag Műanyagok esetén tipikus szakítógörbe alakot a 6. ábra mutat be. A duroplaszt műanyagok rideg anyagok, így szakítógörbéjük hosszú egyenes, rugalmas szakasz jellemzi. (6. a ábra). Rugalmas nyúlást nem, vagy csak igen kicsiny plasztikus deformáció követi közvetlenül a szakadás előtt. A 6. ábra b,c és d szakítógörbéi az amorf és részben kristályos termoplasztikus polimerekre jellemző szakítógörbék. Ezek az anyagok folyáshatárral rendelkező makromolekuláris anyagok. A kezdetekben még rugalmas, majd képlékeny viselkedés, valamint az elnyúlt húzógörbe jelleg minden esetben szívós tulajdonságot igazol. A c görbe alakítási keményedésre hajlamos műanyagok szakítógörbéjét mutatja meg. Jellemzője az, hogy az elszakításhoz szükséges erő nagyobb, mint a folyást eredményező erő. Teljesen ilyen viselkedést mutató anyag pl. a poliamid. A d görbe alakítási keményedést nem mutat. Az e görbe lágy műanyagokra jellemző trendet mutat. A szakítógörbén jelentkező első maximum érték jelzi a képlékeny alakváltozás határát, ez mutatja a folyáshatárt. Az ilyen típusú polimereknél a folyás a görbe visszahajló íve miatt nagyon könnyen felismerhetővé válik. Ez a folyamat a próbatest ún. 33

35 nyakképződésével jár együtt,ami a polimerek molekulák húzóerő irányába történő rendeződésének kezdetét jelenti. Ekkor a próbatest egy keresztmetszetében befűződés, nyak keletkezik, ami a vizsgálat során kiterjedhet egészen a befogásig.(7.ábra). A nyak megjelenése sajnos egyben a műanyag tönkremenetelét is jelenti. Ezt követően az óriásmolekulák egyre nagyobb hosszúságban orientálódnak, azaz egyre nagyobb számban a húzóerő irányába állnak be. A folyamat végén olyan nagy lesz az orientációs kényszer. hogy a molekulák a próbatest teljes hosszában szabályos rendbe állnak be, ami a polimer teljes kiterjedésű kristályosodását jelzi.(7. c ábra jobb oldalán a kristályos nyak látható). 7.ábra. Nyakképződés egy polietilén próbatest vizsgálatasorán a-eredeti próbatest; b-megnyúlt próbatest; c-megnyúlt próbatest feje a kristályos nyakkal kétszeres nagyítással Ez a rend kezdetben még csak kis kiterjedésű, majd később teljes hosszban kiterjedt orientációs keményedést okoz a polimerben, ami egyben a próbatest fokozott terhelésfelvevő képességét is jelenti. A folyamat végén már annyira nagy a szerkezetben a húzófeszültség, hogy elkerülhetetlen a teljes tönkremenetele a műanyag próbadarabnak. A szakadás folyamata pillanatszerűen megy végbe. 34

36 A műanyagok szakítására alkalmas berendezések és eszközök bemutatása A műanyag húzási jellemzőinek meghatározásához az 8. ábrán bemutatott, általában asztali kivitelű szakítógépet alkalmaznak. A próbatestek alakja lapos, méretei eltérnek a fémek vizsgálatához használt próbatestektől. 8.ábra. Többcélú műanyag szakító próbatest geometriája MSZ EN ISO szerint Ezt az általánosságban használt próbatest alakot az 8. ábra mutatja be. A bemutatott, általánosan használt szakítópróbatest többcélú próbatest, mivel a befogáshoz használt fejrész levágásával Izod ütőmunka meghatározására alkalmas próbatest is kimunkálható belőle. A próbatesteknek szabvány méreteit az MSZ EN ISO 527 számú szabvány tartalmazza. A próbatest méretei attól függenek, hogy milyen technológiával állították elő. Igen elterjedt a fröccsöntéssel történő próbatest gyártása és felhasználása. Hőre keményedő műanyagból általában a fémipari berendezésekkel, elsősorban marógép segítségével, forgácsolással állítunk elő vizsgálati próbatesteket. A próbatest előállítás során ügyelni kell az eredeti felület megtartására.[10] 35

37 9.ábra. Korszerű szakítógép műanyagok vizsgálatára 5.2. Mérési eredmények 5. táblázat. Szakítóvizsgálat eredménye. Minták Sn-stabilizátor esetén [MPa] Na-sztearát esetén [MPa] K-sztearát esetén [MPa] Ca-sztearát esetén [MPa] 1. minta 66,19 48,13 59,59 25,94 2. minta 65,96 56,70 44,89 52,36 3. minta 466,66 60,41 57,08 57,94 4. minta 53,2 52,46 52,73 41,86 A vizsgálatot az Instron típusú szakító géppel végeztem. A szakítás 4-4 piskóta alakú, standard próbadarabbal 20mm/perc sebességgel történt. Azt tapasztaltam, hogy a kemény PVC ridegsége miatt a stancolás során a minták felületén mikrorepedések keletkeztek, melyek hibahelyekként jelentek meg. Emiatt a szakító vizsgálat során kapott eredmények rosszabb szilárdsági értékeket mutatnak a valósnál. A pontosabb eredmények elérésére lágyító adalékolása mellett tett volna lehetőség. 36

38 5.3. Hőstabilitás vizsgálat A hőstabilizátorokkal szembeni követelmények sokfélék lehetnek, ezért tulajdonságaikat sok módszerrel vizsgálják. A stabilizátorok hőstabilizáló hatásának mérésének módja a PVC fóliák elszineződásánek vizsgálata. A vizsgálat során az elkészített azonos méretű fóliákat állandó hőmérsékleten tartják. Erre a célra egy speciális hevítőkemence szolgál, melyekben az állandó hőmérséklet biztositott. Meghatározott ideig hőhatásnak teszik ki a mintákat, amíg az elszineződés sötétebb árnyalatúvá és egyértelművé válik, így optikai összehasonlító vizsgálatok végezhetőek el. Az összehasonlítást a sárgulási fok meghatározásával végezzük el. A sárgulási fok mérésére a spektrofotométereket alklamazzák Hőstabilizációs eredmények A hőstabilitási vizsgálat a Stabilimetr. 20 típusú beredezéssel, 0,5 mm-es fólián, temperált Al-blokkban, 190 C-ra felfűtve történt. A berendezésben lévő keretbe helyeztük a fóliacsíkot és 2mm/perc sebességgel húztuk ki a 190 C hőmérsékletű kemencéből. Ezzel a méréssel hő hatására történő színváltozást állapítottunk meg (elsárgulás, elsötétedés, elszenesedést stb.), amiből tudtunk következni arra, hogy az anyag hány perc után kezd el degradálódni. A mérési eredmények Az Sn-nel készült minta esetében a sárgulás 50 perc után jelent meg és 90 perc után a minta felhólyagosodott. A kalciumsztearáttal készült minták esetében az elszíneződés 10 perc után észlelhető, illetve a hólyagosodás 70 perctől. A káliumsztearáttal elkészített minták esetén szinte átmenet nélkül történt a degradáció és a hólyagosodási folyamatot az 50. perc után tapasztaltunk A nátriumsztearátos minták esetében 10 perc után tapasztaltunk elszíneződést, és 50 perc után intenzív hólyagosodást. Az utóbbi mintáknál volt tapasztalható a legszembetűnőbben a felhólyagosodás, valószínűleg azért, mert a legtöbb gáznemű melléktermék ebben a keverékben volt. 37

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

Műanyagok galvanizálása

Műanyagok galvanizálása BAJOR ANDRÁS Dr. FARKAS SÁNDOR ORION Műanyagok galvanizálása ETO 678.029.665 A műanyagok az ipari termelés legkülönbözőbb területein speciális tulajdonságaik révén kiszorították az egyéb anyagokat. A hőre

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:

Részletesebben

3.1.14. VIZES INFÚZIÓS OLDATOK TARTÁLYAINAK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT LÁGYÍTOTT POLI(VINIL- KLORID)-ALAPÚ ANYAGOK

3.1.14. VIZES INFÚZIÓS OLDATOK TARTÁLYAINAK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT LÁGYÍTOTT POLI(VINIL- KLORID)-ALAPÚ ANYAGOK 3.1.14. Vizes infúziós oldatok tartályainak előállításához Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-1 01/2008:30114 javított 7.5 3.1.14. VIZES INFÚZIÓS OLDATOK TARTÁLYAINAK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT LÁGYÍTOTT POLI(VINIL-

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Ülésdokumentum

EURÓPAI PARLAMENT. Ülésdokumentum EURÓPAI PARLAMENT 2004 Ülésdokumentum 2009 C6-0267/2006 2003/0256(COD) HU 06/09/2006 Közös álláspont A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu

Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu Sportélettan zsírok Futónaptár.hu A hétköznapi ember csak hallgatja azokat a sok okos étkezési tanácsokat, amiket az egészségének megóvása érdekében a kutatók kiderítettek az elmúlt 20 évben. Emlékezhetünk

Részletesebben

A kén tartalmú vegyületeket lúggal főzve szulfid ionok keletkeznek, amelyek az Pb(II) ionokkal a korábban tanultak szerint fekete csapadékot adnak.

A kén tartalmú vegyületeket lúggal főzve szulfid ionok keletkeznek, amelyek az Pb(II) ionokkal a korábban tanultak szerint fekete csapadékot adnak. Egy homokot tartalmazó tál tetejére teszünk a pépből egy kanállal majd meggyújtjuk az alkoholt. Az alkohol égésekor keletkező hőtől mind a cukor, mind a szódabikarbóna bomlani kezd. Az előbbiből szén az

Részletesebben

A tételekhez segédeszköz nem használható.

A tételekhez segédeszköz nem használható. A vizsgafeladat ismertetése: Egy kiválasztott műanyag jellemző fizikai és kémiai tulajdonságainak ismertetése Adott műanyag termék gyártásához anyag, gép és szerszám választása, majd a gyártástechnológia

Részletesebben

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL ELTE Szerves Kémiai Tanszék A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG -TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL Bevezetés A természetes vizeket (felszíni

Részletesebben

A TERMÉSZETES VIZEK KEMÉNYSÉGE

A TERMÉSZETES VIZEK KEMÉNYSÉGE A TERMÉSZETES VIZEK KEMÉNYSÉGE Mi van a természetes vizekben? oldott anyagok és lebegő szennyezések is Az eső és a hó tartalmaz e szennyezést? nem, ezek a legtisztábbak A csapadékvíz csak a gázokat oldja

Részletesebben

AZ ÉGÉSGÁTLÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA

AZ ÉGÉSGÁTLÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA Bevezető AZ ÉGÉSGÁTLÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A műanyagok felhasználási területe egyre bővül, így mennyiségük is rohamosan növekszik. Elhasználódás után csekély hányaduk kerül csak újrahasznosításra,

Részletesebben

1 A gyakorlat a Journey to Forever: Make your own biodiesel című cikk alapján készült.

1 A gyakorlat a Journey to Forever: Make your own biodiesel című cikk alapján készült. Biodízel A gyakorlat célja Az átészteresítési reakciók bemutatása a biodízelgyártás példáján. Bevezető 1 Legalább három módja van annak, ahogyan növényi és állati eredetű zsiradékokat dízelmotorok meghajtására

Részletesebben

Poli(etilén-tereftalát) (PET) újrafeldolgozása a tulajdonságok javításával

Poli(etilén-tereftalát) (PET) újrafeldolgozása a tulajdonságok javításával MÛANYAGOK ÉS A KÖRNYEZET Poli(etilén-tereftalát) (PET) újrafeldolgozása a tulajdonságok javításával Tárgyszavak: PET; újrafeldolgozás; kémiai bontás; molekulatömeg; lánchosszabbítás; reaktív extrúzió;

Részletesebben

Tárgyszavak: alakmemória-polimerek; elektromosan vezető adalékok; nanokompozitok; elektronika; dópolás.

Tárgyszavak: alakmemória-polimerek; elektromosan vezető adalékok; nanokompozitok; elektronika; dópolás. MŰANYAGFAJTÁK Elektroaktív polimerek Nikkel és vas-oxid tartalmú keverékek előállítását és tulajdonságait vizsgálták a vezetőképesség növelése és alakmemóriával rendelkező polimerek előállítása céljából.

Részletesebben

CSOMAGOLÁS. Csomagolás és csomagolóanyagok. Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet

CSOMAGOLÁS. Csomagolás és csomagolóanyagok. Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet CSOMAGOLÁS Csomagolás és csomagolóanyagok Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet Csomagolás Cél: a termék mennyiségének és minőségének megóvása a gyártás a szállítás a felhasználás alatti (többadagos

Részletesebben

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok. BME Anyagtudomány és Technológia Tsz.

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok. BME Anyagtudomány és Technológia Tsz. Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok BME Anyagtudomány és Technológia Tsz. Bevezetés A kerámiákat régóta használja az orvostechnika implantátumanyagként, elsõsorban bioinert tulajdonságaik, kopásállóságuk

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA Műanyag felületek módosítása különleges bevonatokkal A műanyagok felületét bevonatokkal, fóliázással, adalékolással és technológiai módszerekkel is lehet változtatni a felhasználási

Részletesebben

Átlátszó műanyagtermékek előállítása fröccsöntéssel és fóliahúzással

Átlátszó műanyagtermékek előállítása fröccsöntéssel és fóliahúzással A MÛANYAGOK FELDOLGOZÁSA 2.1 2.2 1.1 Átlátszó műanyagtermékek előállítása fröccsöntéssel és fóliahúzással Tárgyszavak: átlátszó műanyag; fröccsöntés; dombornyomás; hibalehetőségek; új technológiák; extrudálás;

Részletesebben

I. Bevezetés I.1. A PVC-vel kapcsolatos környezeti problémák

I. Bevezetés I.1. A PVC-vel kapcsolatos környezeti problémák I. Bevezetés I.1. A PVC-vel kapcsolatos környezeti problémák Napjainkban egyre inkább előtérbe kerülnek az olyan ipari eljárások, melyek nem termelnek környezetet szennyező és az élő szervezetre káros

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 007 888 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 007 888 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000007888T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 888 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 763701 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

Új kötőanyagrendszer előállítása ipari hulladékanyag mechanokémiai aktiválásával

Új kötőanyagrendszer előállítása ipari hulladékanyag mechanokémiai aktiválásával Új kötőanyagrendszer előállítása ipari hulladékanyag mechanokémiai aktiválásával Szerző: Hullár Hanna Dóra, Anyagmérnök BSc, IV. évfolyam Témavezető: Balczár Ida Anna, PhD hallgató Munka helyszíne: PE-MK,

Részletesebben

Biodízel előállítása hulladék sütőolajból

Biodízel előállítása hulladék sütőolajból HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.2 Biodízel előállítása hulladék sütőolajból Tárgyszavak: biotechnológia; dízelolaj; hulladékhasznosítás; sütőolaj; üzemanyag. Bevezetés A háztartásokban

Részletesebben

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Kuti Rajmund Szakál Tamás Szakál Pál A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Bevezetés Az utóbbi tíz évben a klímaváltozás és a globális civilizációs hatások következtében Földünk

Részletesebben

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA A polipropilén és az ütésálló polisztirol préslég-formázhatóságát befolyásoló tényezők Speciális nukleáló adalékok bekeverésével drasztikusan megnövelhető a polipropilén béta kristálymódosulatának

Részletesebben

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai Kuti Rajmund A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai A tűzoltóság a bevetések 90%-ban ivóvizet használ tűzoltásra, s a legtöbb esetben a kiépített vezetékes hálózatból kerül a tűzoltó

Részletesebben

Szakmai ismeret A V Í Z

Szakmai ismeret A V Í Z A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,

Részletesebben

Használati és karbantartási leírás

Használati és karbantartási leírás Használati és karbantartási leírás BEVEZETŐ Az ön által átvett épület, mint minden más tárgy vagy eszköz, ugyancsak rendszeres karbantartásra szorul. Annak érdekében, hogy az épület egyes részei, illetve

Részletesebben

Galvanizálás a híradástechnikában

Galvanizálás a híradástechnikában BAJOR ANDRÁS F A R K A S SÁNDOR ORION Galvanizálás a híradástechnikában ETO 621.337.6/7:621.39 Az ipari fejlődés során az eredetileg díszítő és korrózióvédő bevonatok előállítására szolgáló galvanizálást

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk Előadás anyag nappali tagozatos Környezetmérnöki MSc szakos hallgatóknak Készítette: Dr. Bodnár Ildikó, főiskolai tanár 2013. 1

Részletesebben

2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3

2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3 3 Aeroszolnak nevezzük valamely gáznemű közegben finoman eloszlott (diszpergált) szilárd vagy folyadék részecskék együttes rendszerét [Més97]. Ha ez a gáznemű közeg maga a levegő, akkor légköri aeroszolról

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus)

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus) Az 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet mellékletének 68. sorszámú előírása MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus) 1-2-2006/129 számú előírás A színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokra

Részletesebben

Polimer kompozitok alapanyagai, tulajdonságai, kompozitmechanikai alapok

Polimer kompozitok alapanyagai, tulajdonságai, kompozitmechanikai alapok SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimer kompozitok alapanyagai, tulajdonságai, kompozitmechanikai alapok DR Hargitai Hajnalka 2011.10.19. Polimerek

Részletesebben

3/3.5. Műanyag-feldolgozás munkavédelmi kérdései

3/3.5. Műanyag-feldolgozás munkavédelmi kérdései 3/3.5. A műanyag termékek alkalmazása, felhasználása az elmúlt évtizedekben rohamosan fejlődött. Kedvező tulajdonságaik alapján az élet szinte minden területén alkalmazhatók, az iparban pl. maró anyagok

Részletesebben

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA Korszerű tömítések A tömítések közül a poliuretánból készülteket alig ismerik, pedig vannak speciális célokra alkalmazható, kiemelkedően jó változataik. Bizonyos alkalmazásokra a

Részletesebben

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc

Részletesebben

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ 1) A rejtvény egy híres ember nevét és halálának évszámát rejti. Nevét megtudod, ha a részmegoldások betűit a számozott négyzetekbe írod, halálának évszámát pedig pici számolással.

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ. A BREF alkalmazási területe

ÖSSZEFOGLALÓ. A BREF alkalmazási területe ÖSSZEFOGLALÓ A kovácsüzemek és öntödék BREF (elérhető legjobb technika referencia dokumentum) a 96/61/EK tanácsi irányelv 16. cikke (2) bekezdése szerint végzett információcserét tükrözi. Az összefoglalót

Részletesebben

A tételsor a 12/2013. (III. 28.) NGM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/43

A tételsor a 12/2013. (III. 28.) NGM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/43 A vizsgafeladat ismertetése: Vegyipari technikus és vegyianyaggyártó szakképesítést szerzőknek Ismerteti a vegyipari technológiák anyag és energia ellátását. Bemutatja a vegyiparban szükséges fontosabb

Részletesebben

MSZAKI ZOMÁNCOK ÉS ÜVEGEK ELLENÁLLÁSI VISEL- KEDÉSE IGEN KORROZÍV KÖZEGBEN Dr. Günter Schäfer - Pfaudler Werke GmbH

MSZAKI ZOMÁNCOK ÉS ÜVEGEK ELLENÁLLÁSI VISEL- KEDÉSE IGEN KORROZÍV KÖZEGBEN Dr. Günter Schäfer - Pfaudler Werke GmbH MSZAKI ZOMÁNCOK ÉS ÜVEGEK ELLENÁLLÁSI VISEL- KEDÉSE IGEN KORROZÍV KÖZEGBEN Dr. Günter Schäfer - Pfaudler Werke GmbH (Email 2004/6) 1. ÖSSZEGZÉS Összehasonlító korróziós próbákat végeztünk lúgokban a Pfaudler

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI Polietilén csövek lassú repedésterjedésének vizsgálata A mintegy 40 éve a gáz és a víz szállítására sikeresen alkalmazott PE-HD csövek élettartamát nagy részben a lassú repedésterjedés

Részletesebben

Alkalmazott kémia. Tantárgy neve Alkalmazott kémia 1.

Alkalmazott kémia. Tantárgy neve Alkalmazott kémia 1. Alkalmazott kémia A tárgy a kémia alapszak (BSC) szakmai törzsanyagának része, melynek teljesítésével két szemeszter alatt 8 kreditet lehet összegyűjteni. Az előadások száma 8. Tantárgy neve Alkalmazott

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

A XVII. VegyÉSZtorna I. fordulójának feladatai és megoldásai

A XVII. VegyÉSZtorna I. fordulójának feladatai és megoldásai Megoldások: 1. Mekkora a ph-ja annak a sósavoldatnak, amelyben a kloridion koncentrációja 0,01 mol/dm 3? (ph =?,??) A sósav a hidrogén-klorid (HCl) vizes oldata, amelyben a HCl teljesen disszociál, mivel

Részletesebben

Kompromisszum. Levegőtisztaság-védelem. Lehetséges tisztítási módszerek. Légszennyezettség csökkentésére ismert alternatív lehetőségek

Kompromisszum. Levegőtisztaság-védelem. Lehetséges tisztítási módszerek. Légszennyezettség csökkentésére ismert alternatív lehetőségek Kompromisszum Levegőtisztaság-védelem A levegőszennyezés elleni védekezés lehetőségei Az emissziók szabályozásának mértéke: A környezet minőségére vonatkozó társadalmi igény Az ország gazdasági lehetőségei

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á si Hivatal A versenyző kódszáma: 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA I. kategória FELADATLAP Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont ÚTMUTATÓ

Részletesebben

Mszaki zománc egy high-tech anyag Dipl. Ing. Daniel Renger, De Dietrich Process Sistems Email Mitteilungen, 2010.03

Mszaki zománc egy high-tech anyag Dipl. Ing. Daniel Renger, De Dietrich Process Sistems Email Mitteilungen, 2010.03 1 Mszaki zománc egy high-tech anyag Dipl. Ing. Daniel Renger, De Dietrich Process Sistems Email Mitteilungen, 2010.03 (Fordította: Dr Való Magdolna) 1. Történelem A zománcozás egy nagyon régi és széles

Részletesebben

Síkkromatográfia. Kapacitásaránynak (kapacitási tényezőnek): a mérendő komponens állófázisában (n S ) és mozgófázisában (n M ) lévő anyagmennyiségei.

Síkkromatográfia. Kapacitásaránynak (kapacitási tényezőnek): a mérendő komponens állófázisában (n S ) és mozgófázisában (n M ) lévő anyagmennyiségei. Síkkromatográfia A kromatográfia a többfokozatú, nagyhatékonyságú, dinamikus elválasztási módszerek gyűjtőneve: közös alapjuk az, hogy az elválasztandó komponensek egy állófázis és egy azon, meghatározott

Részletesebben

1. ábra. Jellegzetes heteropolisav-szerkezetek, a Keggin-, illetve Dawson-anion

1. ábra. Jellegzetes heteropolisav-szerkezetek, a Keggin-, illetve Dawson-anion A szerves kémiai reakciók igen nagy hányadában egyes statisztikai adatok szerint kb. 80%-ában valamilyen katalizátorra van szükség a megfelelő konverzió eléréséhez. Eltekintve a katalitikus redukciótól,

Részletesebben

Lépcsős polimerizáció, térhálósodás; anyagismeret

Lépcsős polimerizáció, térhálósodás; anyagismeret Lépcsős polimerizáció, térhálósodás; anyagismeret Bevezetés Lineáris polimerek jellemzők reakciók kinetika sztöchiometria és x n Térhálósodás Anyagismeret hőre lágyuló műanyagok térhálós gyanták elasztomerek

Részletesebben

Tárgyszavak: öntött poliamid; prototípus; kis sorozatok gyártása; NylonMold eljárás; Forma1 modell; K2004; vízmelegítő fűtőblokkja; új PA-típusok.

Tárgyszavak: öntött poliamid; prototípus; kis sorozatok gyártása; NylonMold eljárás; Forma1 modell; K2004; vízmelegítő fűtőblokkja; új PA-típusok. MÛANYAGFAJTÁK Újdonságok a poliamidtermékek és a poliamidtípusok gyártásában Tárgyszavak: öntött poliamid; prototípus; kis sorozatok gyártása; NylonMold eljárás; Forma1 modell; K2004; vízmelegítő fűtőblokkja;

Részletesebben

7.4. Tömény szuszpenziók vizsgálata

7.4. Tömény szuszpenziók vizsgálata ahol t a szuszpenzió, t o a diszperzióközeg kifolyási ideje, k a szuszpenzió, k o pedig a diszperzióközeg sárásége. Kis szuszpenziókoncentrációnál a sáráségek hányadosa elhanyagolható. A mérési eredményeket

Részletesebben

AMMÓNIA TARTALMÚ IPARI SZENNYVÍZ KEZELÉSE

AMMÓNIA TARTALMÚ IPARI SZENNYVÍZ KEZELÉSE AMMÓNIA TARTALMÚ IPARI SZENNYVÍZ KEZELÉSE Dr. Takács János egyetemi docens Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet 1. BEVEZETÉS Számos ipari szennyvíz nagy mennyiségű

Részletesebben

Munkahelyi és személyi higiénia a vendéglátásban

Munkahelyi és személyi higiénia a vendéglátásban Kiss Irén Munkahelyi és személyi higiénia a vendéglátásban A követelménymodul megnevezése: Biztonságvédelmi és minőségbiztosítási feladatok végzése A követelménymodul száma: 1428-06 A tartalomelem azonosító

Részletesebben

Kazánok. Hőigények csoportosítása és jellemzőik. Hőhordozó közegek, jellemzőik és főbb alkalmazási területeik

Kazánok. Hőigények csoportosítása és jellemzőik. Hőhordozó közegek, jellemzőik és főbb alkalmazási területeik Kazánok Kazánnak nevezzük azt a berendezést, amely tüzelőanyag oxidációjával, vagyis elégetésével felszabadítja a tüzelőanyag kötött kémiai energiáját, és a keletkezett hőt hőhordozó közeg felmelegítésével

Részletesebben

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI Speciális adalékok töltőanyagok mellett A töltőanyagok sok esetben javítják az alapanyagok mechanikai tulajdonságait, emellett azonban rontják a hő- és fényállóságot. Ezt a negatív

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 (pótfeladatsor)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 (pótfeladatsor) 2001 pótfeladatsor 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 (pótfeladatsor) Útmutató! Ha most érettségizik, az I. feladat kidolgozását karbonlapon végezze el! Figyelem! A kidolgozáskor

Részletesebben

Erdőgazdasági illóolaj alapanyagok

Erdőgazdasági illóolaj alapanyagok Erdőgazdasági illóolaj alapanyagok DK. LUKÁCS ISTVÁN KOVÁCS LÁSZLÓ Az illóolajok különböző növények virágjából, leveléből, vagy gyökeréből ki~ vonható illékony folyadékok, melyek illata az illető növényre

Részletesebben

Égési sérülések ellátása Égési sérülést okozhat minden olyan tárgy, gőz, gáz, levegő, folyadék, aminek a hőmérséklete magasabb a testhőmérsékletnél, vagy egyéb külső tényezők, mint az elektromos áram savak,

Részletesebben

Tartalom: Bevezetés. 1. Karbidok. 1.1 Szilíciumkarbid

Tartalom: Bevezetés. 1. Karbidok. 1.1 Szilíciumkarbid Tartalom: Bevezetés Az oxidkerámiákhoz hasonlóan a nem-oxid kerámiák is kizárólag szintetikus előállítás útján fordulnak elő. A nem-oxid elnevezés általában karbid, nitrid, vagy oxinitrid tartalomra utal.

Részletesebben

Poliészterszövet ragasztása fólia alakú poliuretán ömledékragasztóval

Poliészterszövet ragasztása fólia alakú poliuretán ömledékragasztóval MÛANYAGFAJTÁK 1.3 1.5 3.18 Poliészterszövet ragasztása fólia alakú poliuretán ömledékragasztóval Tárgyszavak: poliészterszövet; poliuretán; ömledékragasztó; ragasztás; felületkezelés; ragasztási szilárdság.

Részletesebben

MŰGYANTA FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

MŰGYANTA FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK MŰGYANTA FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK Általános tudnivalók Kötési mechanizmus: A műgyanta a hagyományos ragasztókkal illetve kötőanyagokkal szemben nem az oldószer elpárologtatásával köt meg,

Részletesebben

Nem vas fémek és ötvözetek

Nem vas fémek és ötvözetek Nem vas fémek és ötvözetek Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Nem vas fémek és ötvözetek Áruk jóval magasabb, mint a vasötvözeteké, nagyon sok ipari területen alkalmazzák. Tulajdonságaik alacsony fajsúly,

Részletesebben

Elektromágneses sugárözönben élünk

Elektromágneses sugárözönben élünk Elektromágneses sugárözönben élünk Az Életet a Nap, a civilizációnkat a Tűz sugarainak köszönhetjük. - Ha anya helyett egy isten nyitotta föl szemed, akkor a halálos éjben mindenütt tűz, tűz lobog fel,

Részletesebben

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA Fóliagyártás versenyképesen Az öntött és a fújt fóliák közül is jelenleg a 3-rétegűek a legnépszerűbbek mind a gyártók, mind a felhasználók körében. Megkezdődött azonban az átrendeződés

Részletesebben

ISONAL 2000. Villamosipari VEZETÉKCSATORNA. rendszer. Termékismertető és alkalmazási útmutató

ISONAL 2000. Villamosipari VEZETÉKCSATORNA. rendszer. Termékismertető és alkalmazási útmutató ISONAL 2000 Villamosipari VEZETÉKCSATORNA rendszer Termékismertető és alkalmazási útmutató Csatorna család Méret és idomválaszték Kábelcsatornák Belső és külső könyökök Végelzárók Kábelrögzítők és toldó

Részletesebben

1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban?

1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban? A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja KÉMIA (II. kategória) I. FELADATSOR 1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? A) Na

Részletesebben

Azonosító jel: KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2006. október 31. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc

Azonosító jel: KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2006. október 31. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc É RETTSÉGI VIZSGA 2006. október 31. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. október 31. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

A fém kezelésének optimalizálása zománcozás eltt. Dr. Reiner Dickbreder, KIESOV GmbH EMAIL Mitteilungen, 2005/3

A fém kezelésének optimalizálása zománcozás eltt. Dr. Reiner Dickbreder, KIESOV GmbH EMAIL Mitteilungen, 2005/3 A fém kezelésének optimalizálása zománcozás eltt. Dr. Reiner Dickbreder, KIESOV GmbH EMAIL Mitteilungen, 2005/3 (Fordította: Dr. Való Magdolna) A zománcozás eltti elkezelés egy igen fontos folyamat. A

Részletesebben

TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály, III. forduló - megoldás 2010 / 2011 es tanév, XVI. évfolyam 1. a) 2008. dec. 30-án, az ENSZ Közgyűlés 63. ülésszakán Etiópia előterjesztésére határozták el.

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 006 017 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 006 017 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000006017T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 006 017 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 760778 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben? 1. Az atommag. a./ Az atommag és az atom méretének, tömegének és töltésének összehasonlítása, a nukleonok jellemzése, rendszám, tömegszám, izotópok, nuklidok, jelölések. b./ Jelöld a Ca atom 20 neutront

Részletesebben

A természetes kaucsuk

A természetes kaucsuk A természetes kaucsuk A gumiipar legfontosabb nyersanyaga. Sok olyan növény ismeretes, amelyek sejtjei latexet termelnek. A latex 50-60 % kaucsukot tartalmaz. Latex feldolgozása ún.(füstölt) eljárásnál

Részletesebben

Fizikai vízelőkészítés az alkímia és a korszerű technika határán

Fizikai vízelőkészítés az alkímia és a korszerű technika határán VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.2 Fizikai vízelőkészítés az alkímia és a korszerű technika határán Tárgyszavak: fizikai vízelőkészítés; alkímia, foszfátozás. Vegyünk egy speciálisan megformázott könnyűfém

Részletesebben

Érdekes újdonságok az erősített hőre keményedő és hőre lágyuló műanyagok területén

Érdekes újdonságok az erősített hőre keményedő és hőre lágyuló műanyagok területén MÛANYAGFAJTÁK 1.5 1.1 1.2 Érdekes újdonságok az erősített hőre keményedő és hőre lágyuló műanyagok területén Tárgyszavak: erősített műanyagok; hőre keményedés; epoxigyanta; üvegszál; felületkezelés; rétegelválás;

Részletesebben

33 543 01 1000 00 00 Bútorasztalos Bútorasztalos 54 543 02 0010 54 01 Bútoripari technikus Fa- és bútoripari technikus

33 543 01 1000 00 00 Bútorasztalos Bútorasztalos 54 543 02 0010 54 01 Bútoripari technikus Fa- és bútoripari technikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA Extrúziós fúvásra alkalmas poliészterek fejlesztése Az átlátszó, füles poliészterpalackok alapanyagával szemben támasztott három legfontosabb igény (könnyű feldolgozhatóság, palack

Részletesebben

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA Fröccsöntés irányzatok és újdonságok Az európai műanyag-feldolgozók, gép- és vezérlésgyártók képviselői együtt vitatták meg a fröccsöntés fejlesztési lehetőségeit és az előrelépés

Részletesebben

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, 8200 Veszprém, Pf.:158 Összefoglalás A hazai szennyvízgyűjtő és szennyvíztisztító kapacitások reális felmérése

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ. I. Áttekintés

ÖSSZEFOGLALÓ. I. Áttekintés ÖSSZEFOGLALÓ A nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok (ammónia, savak és műtrágyák) gyártása számára elérhető legjobb technikákról (Best Available Techniques, BAT) szóló referenciadokumentum (BREF) a

Részletesebben

A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja. KÉMIÁBÓL I. kategóriában ÚTMUTATÓ

A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja. KÉMIÁBÓL I. kategóriában ÚTMUTATÓ Oktatási ivatal A versenyző kódszáma: A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont KÉMIÁBÓL I. kategóriában

Részletesebben

Tárgyszavak: kompozit; önerősítés; polipropilén; műanyag-feldolgozás; mechanikai tulajdonságok.

Tárgyszavak: kompozit; önerősítés; polipropilén; műanyag-feldolgozás; mechanikai tulajdonságok. MŰANYAGFAJTÁK Önerősített műanyagkompozitok Az önerősített polimerrendszerek amelyek alapanyaga döntően polipropilén előállítására ma már több technológia ismert. Ütésállóságuk és szilárdságuk nagyobb

Részletesebben

2 modul 3. lecke: Nem-oxid kerámiák

2 modul 3. lecke: Nem-oxid kerámiák 2 modul 3. lecke: Nem-oxid kerámiák A lecke célja, az egyes nem-oxid kerámia fajták szerkezetének, tulajdonságainak, alkalmazásainak a megismerése. Rendkívül érdekes általános és speciális alkalmazási

Részletesebben

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA Újfajta PVC lágyítók A sok alkalmazási területen ma is nélkülözhetetlen lágy PVC-hez az egészségügyi szempontból sokat támadott ftalát lágyítók helyettesítésére alkil-pirrolidon lágyítókat

Részletesebben

Tárgyszavak: statisztika; jövedelmezőség; jövőbeni kilátások; fejlődő országok; ellátás; vezetékrendszer élettartama.

Tárgyszavak: statisztika; jövedelmezőség; jövőbeni kilátások; fejlődő országok; ellátás; vezetékrendszer élettartama. A MÛANYAGOK FELHASZNÁLÁSA PE-HD csövek a vízellátásban Tárgyszavak: statisztika; jövedelmezőség; jövőbeni kilátások; fejlődő országok; ellátás; vezetékrendszer élettartama. Európában ma már a csövek többségét

Részletesebben

1. feladat Összesen: 5 pont. 2. feladat Összesen: 30 pont

1. feladat Összesen: 5 pont. 2. feladat Összesen: 30 pont 1. feladat Összesen: 5 pont Írja a felsorolt mutató mellé annak a terméknek a nevét, amelynek jellemzésére szolgál! A) Vízoldható foszfor-pentoxid-tartalom:... B) Hatásszélesség:... C) Cetánszám:... D)

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 006 674 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 006 674 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000006674T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 006 674 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 7326 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

MICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE. Szakdolgozat

MICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE. Szakdolgozat Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet MICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE Szakdolgozat Készítette: Lohárth

Részletesebben

Ragasztás, ragasztóanyagok. Kötés kialakulása kémiai úton. Kötés kialakulása kémiai úton. Kötés kialakulása kémiai úton

Ragasztás, ragasztóanyagok. Kötés kialakulása kémiai úton. Kötés kialakulása kémiai úton. Kötés kialakulása kémiai úton Ragasztás, ragasztóanyagok 10. hét kötıanyag: oligomer, monomer kis moláris tömeg felvitel: folyadékállapot és viszkozitás biztosítása a kötés tisztán kémiai reakció poliaddíciós vagy polimerizációs folyamat

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.

Részletesebben

Szálerősített cementhabarcs rugalmas vízszigeteléshez és betonvédelemhez

Szálerősített cementhabarcs rugalmas vízszigeteléshez és betonvédelemhez Construction Termék Adatlap Kiadás dátuma: 2015/09/21 Termékazonosító szám: 02 07 01 01 002 0 000043 Szálerősített cementhabarcs rugalmas vízszigeteléshez és betonvédelemhez Termékleírás A Sikalastic -152

Részletesebben

MUNKAANYAG. Dabi Ágnes. A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása

MUNKAANYAG. Dabi Ágnes. A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása Dabi Ágnes A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása A követelménymodul megnevezése: Gépészeti kötési feladatok A követelménymodul száma: 0220-06 A

Részletesebben

A magvak életképességétiek meghatározása festési eljárással

A magvak életképességétiek meghatározása festési eljárással A vegyszer kiszórására, a vegyi védekezés végrehajtására ezért csak a kézi porozó vagy permetezőgépek alkalmasak, mivel ezekkel lehet legjobban hozzáférni a tuskóhoz, a hajtások alsó részéhez és vegyszer

Részletesebben

Tárgyszavak: felületi nedvesség; belső nedvesség; mérési módszerek; nedvességforrások; szállítás; tárolás; farosttal erősített műanyagok.

Tárgyszavak: felületi nedvesség; belső nedvesség; mérési módszerek; nedvességforrások; szállítás; tárolás; farosttal erősített műanyagok. A MÛANYAGOK ELÕÁLLÍTÁSA ÉS FELDOLGOZÁSA A szárítás fontossága a műanyag-feldolgozásban Tárgyszavak: felületi nedvesség; belső nedvesség; mérési módszerek; nedvességforrások; szállítás; tárolás; farosttal

Részletesebben

7. Alapvető fémmegmunkáló technikák. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás )

7. Alapvető fémmegmunkáló technikák. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás ) 7. Alapvető fémmegmunkáló technikák A fejezet tartalomjegyzéke 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. 7.2. Kovácsolás, forgácsolás. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás

Részletesebben

A müncheni biohulladék-erjesztő teljesítményének növelése az előkezelő és víztisztító fokozatok módosításával

A müncheni biohulladék-erjesztő teljesítményének növelése az előkezelő és víztisztító fokozatok módosításával HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.3 A müncheni biohulladék-erjesztő teljesítményének növelése az előkezelő és víztisztító fokozatok módosításával Tárgyszavak: berendezés; biohulladék;

Részletesebben