4. előadás. Operációs rendszerek. Dr. Kallós Gábor

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "4. előadás. Operációs rendszerek. Dr. Kallós Gábor"

Átírás

1 4. előadás Operációs rendszerek Dr. Kallós Gábor

2 Tartalom Áttekintés Az operációs rendszer mint virtuális gép és erőforrás-menedzser Az operációs rendszer indítása BIOS, kernel A számítógép működéséhez szükséges szoftverek Felhasználói felületek Karakteres, szöveges és grafikus Folyamatok Életciklus, ütemezés Virtuális memória kezelése Fájlkezelés Mapparendszer Fájlrendszerek Védelem és biztonság Rosszindulatú programok Ismert operációs rendszerek Windows Unix és Linux Android A virtuális gép koncepció 2

3 Áttekintés Az operációs rendszerre többféle definíció is létezik Egyet már láttunk korábban Az operációs rendszer olyan alapvető fontosságú programcsomag, ami a hardvert közvetlenül kezeli, a felhasználó alkalmazásainak pedig egységes környezetet biztosít Példa: egy régebbi notebookon és egy vadonatúj desktop szg-en is probléma nélkül képesek vagyunk nyomtatni (kül. működésű elvű nyomtatókon is) miközben a két gép hardvere erősen különbözik A működés valódi részleteit a sok felhasználó közül csak kevesen ismerik A mai modern számítógépek már elképzelhetetlenek operációs rendszer nélkül A gép bekapcsolásakor elindul, és a kikapcsolás (azaz: a szabályos leállítás) előtt ez az a program, ami a többi program leállítása után utolsóként a processzort is megállítja A számítógépek hőskorában (az 1960-as évek közepéig) a gépkezelő személyzet, az operátorok végezték a mai op. rdsz-ek alapfeladatait Eldöntötték, hogy a programot mikor lehetséges futtatni. Biztosították a futáshoz szükséges erőforrásokat. Jelezték a felhasználónak, hogy lefutott a programja. Segítettek az eredmények rögzítésében, pl. a nyomtatásban is. 3

4 Áttekintés Az operációs rendszer mint virtuális gép Az op. rendszer a hardver eszközök kezelése közben elrejti a kezelés fizikai részleteit (ez a felhasználó számára általában érdektelen) Magasabb absztrakciós szintet biztosít, így a felhasználó egy egységes, kényelmes virtuális környezetet lát Példák: Az eszközök és a fájlok könnyen megjegyezhető, szimbolikus nevekkel kezelhetők (pl. K:), a programok kényelmesen, technikai részletek ismerete nélkül indíthatók, leállíthatók, és sok-sok magas szintű parancs segíti a munkát A belső működési részletek elrejtése a biztonságot is növeli (gép védelme) Egy autó vezetés közben könnyen tönkretehető, egy szg. (használat/működés közben) nem könnyen Valójában mi nem is direkt módon a szg.et kezeljük, hanem a rajta futó op. rdsz. által biztosított virtuális gépet Az op. rdsz. mint erőforrás-menedzser Erőforrások: szolgáltatások, amiket a felhasználó igénybe vehet (sw, hw) A futó programok általában versenyeznek az erőforrásokért A megfelelő elosztás is az op. rdsz. feladata Igazságos, optimális, hatékony melyik a jó? 4

5 Az operációs rendszer indítása A szg. működése közben a programokat is programok indítják; kérdés: hogyan indul el az első program? Tudjuk már: bizonyos programok bele vannak építve a számítógép hardver elemeibe Ezek az apró programok képesek pl. arra, hogy önmaguk épségét leellenőrizzék és felismerjék a környezetüket Több eszközhöz is tartoznak ilyen programok, a legfontosabb az alaplap és a videokártya BIOS-a (rövidítés: Basic Input-Output System) Tipikusan néhány megabájt méretű és napjainkban flash RAM-on tárolódik (cserélhetőség) A BIOS működése: A gép bekapcsolásakor (ill. újraindítás után is) a BIOS elindul, és alapvető tesztekkel feltérképezi a hardver elemeket A kapott válaszok alapján értékeli, hogy az eszközök működőképesek-e (nem kiterjedt teszt, gyorsellenőrzés) Ha komolyabb problémát talál, akkor a kiírt üzenet(ek) mellett különböző ütemű csipogásokkal jelzi a hibákat A hardverek gyorstesztje után elkezdi keresni az op. rendszert, és ha indíthatót talál, akkor elkezdi betölteni *A BIOS-ba a gép indításakor beléphetünk, és a hardver környezet beállítását mi is tudjuk befolyásolni (pl. megcserélhetjük a háttértárak hiv. sorrendjét) Megj.: A BIOS régebbi technológia, kiváltása folyamatban van 5

6 Az operációs rendszer indítása Az operációs rendszer indulása Kernel (rendszermag) betöltése A kernel az op. rdsz. alapfeladatait és a hardver erőforrások (legfontosabbak: processzor és memória) kezelését végzi A kernel inicializálja az eszközöket, majd a kül. speciális feladatokat elvégző, folyamatosan futó programokat Ezek a programok egy-egy konkrét funkcióval bővítik az op. rdsz. képességeit (pl. nyomtatási sorok kezelése, kül. hálózati és biztonsági funkciók) A szolgáltatások elindulásával az operációs rendszer gyakorlatilag működőképessé vált (a felhasználó belépése következik) A felhasználó bejelentkezése után akár még további programok is elindulhatnak Ezek jellemzően apró segédprogramok (lásd: gyakorlat) 6

7 A számítógép működéséhez szükséges szoftverek Az operációs rendszert a gép kötelező tartozékának tekintjük Egy gépen elvileg ugyan nem kötelező operációs rendszert használni, de ekkor annak funkcióit a gépen futtatott szoftvernek magának kell biztosítania Ez a legtöbb esetben óriási többletterhet jelentene a szoftver készítőjének, különösebb előny nélkül A szg. működéséhez szükséges szoftverek tehát: Kernel az operációs rendszer legfontosabb része; a hardver erőforrások kezeléséért felel A kernel egy nem látható program: nem tartozik hozzá felhasználói felület, mindvégig fut, de jellemzően nem látjuk a futó programok között A kernelnek általában van egy állandóan futó része, a többi funkció pedig modulárisan betölthető UI (User Interface), felhasználói felület A számítógéppel való kommunikáció biztosítására (ember-gép kapcsolat) Segédprogramok (utilities) Az op. rendszert sok (akár több száz) segédprogram egészíti ki a teljesebb, kényelmesebb működés érdekében Ilyenek pl.: pontos idő megjelenítése, szabad hely meghat.zása az adattárolókon, tömörítés támogatása, képek megjelenítése Fejlesztőeszköz (ebből: felhasználói szoftverek) *Az előzőek alapján a rendszer már jól működik, de még nem fut rajta a saját programunk. Ezt meg kell írni (vagy mással kell megíratni), ehhez azonban fejlesztőeszközre van szükségünk. (Részletesebben lásd jegyzet) 7

8 Felhasználói felületek A felhasználói felület az operációs rendszer nagyon fontos része Kidolgozottsága meghatározza az operációs rendszer használhatóságát, illetve a felhasználónak az arról alkotott képét (szép, könnyen kezelhető) A felhasználók leggyakrabban eszerint értékelnek, keveset tudnak az adott rendszer memória- és folyamatkezeléséről, biztonsági kérdéseiről és az egyéb részletekről Természetesen a szoftvergyártók is felismerték ezt, igyekeztek/igyekeznek egyre vonzóbb felületeket készíteni; kezdetben: parancsok begépelése, később: egérműveletek támogatása, napjainkban: érintőképernyős fejlesztések A felhasználói felületek típusai CLI (Command Line Interface), parancssori interfész A technikailag legegyszerűbb, legrégebbi típus; fix méretű karakterek a monitoron, csak billentyűzet használható Sokan korszerűtlennek tekintik, pedig ma is gyakran használatos (sokszor hatékonyabb és mindenképpen teljesebb, mint a szebb, grafikus felületekre beprogramozott funkcionalitás) Példa: néhány Linux parancs (lásd jegyzet) 8

9 Felhasználói felületek A felhasználói felületek típusai (folyt.) TUI (Text User Interface), szöveges interfész Hamar felmerült: egyes gyakran ismétlődő, jól behatárolható feladatokra kényelmesebb mo.ra van szükség Továbbra is kis erőforrásigény, karakteres felületen ablakos technikára emlékeztető képernyőképek ( álgrafikus interfész ) Tipikusan a már meglévő operációs rendszerekhez készítettek ilyen felületű felhasználói programokat (a kizárólag szöveges interfészt használó op. rdsz.ek nem terjedtek el) Fénykorukat a (PC) DOS idején élték, első igazán sikeres képviselő: Norton Commander (fájlkezelő és egyéb segédprogram) Kényelmesebb op. rdsz. használat, funkciók bővítése, ügyes megjelenítési mód Ez a program sok más hasonló alkalmazás fejlesztését indukálta, pl. DOS Navigator GUI (Graphic User Interface), grafikus interfész Ezt használjuk általában napjainkban (látványos új megoldások) Grafikus felületű képernyőképek, itt jelennek meg az információk, nem különülnek el élesen a grafikus és szöveges elemek Jellemző az egér vagy érintőképernyő, ablakok, ikonok, gombok, görd.sávok stb. A háttérben komolyabb hardver igény (a modern gépeken ez rendelkezésre áll) Kompatibilitás: a grafikus felületen is használható karakteres vagy szöveges UI 9

10 Folyamatok Programjaink háttértárakon helyezkednek el, statikusak Sok fájlból állhatnak, van méretük, egy konkrét helyet elfoglalnak a tárolón A folyamatok ezeknek a programoknak a futó (végrehajtási) példányai A folyamatok kezelése a modern op. rendszerek egyik legfontosabb tevékenysége Egy folyamat lehetséges állapotai: megszületik ( épp indul ), fut, várakozik, majd egyszer befejeződik és megszűnik Az állapotátmenetről a folyamat sokszor nem maga dönt, hanem az operációs rendszer szabályozza (ütemezés) A folyamat futás közben használja a processzort (másként: a proc. futtatja ) és egyéb erőforrásokat is (pl. memóriát) Folyamatot csak folyamat indíthat! Az op. rdsz. indulásakor elindul egy ősszülő folyamat, ami az összes többi folyamatot elindítja, ezekből egy hierarchikus rendszer alakul ki Folyamat életciklus (részletesebben lásd jegyzet) Az op. rdsz-nek nyilvántartást kell vezetnie a folyamatokról (processz tábla; kódok, állapotok stb.) 10

11 Folyamatok Ütemezés Ütemezés: az azonos erőforrásokra igényt tartó folyamatok közötti választás, az erőforrás kiosztása (elsősorban: processzor) Azaz: az op. rendszer választ egy folyamatot a futni akarók közül, ez futhat a következő időszakban Célok Minden folyamat lefusson (valamilyen módon minden folyamat kapjon processzoridőt) Válaszidő csökkentése a felhasználó aktivitása és a rá adott első válasz közötti idő minimalizálása Példa: ha két ablakban két külön alkalmazást használunk, jogosan elvárjuk, hogy mindkét program azonnal reagáljon a lenyomott gombokra (egyprocesszoros gépen is) A rendszer hatásfokának növelése A processzor minél nagyobb kihasználása, ha van futó feladat Átbocsátó képesség növelése (egységnyi idő alatt befejezett feladatok számának növelése, végrehajtási idő csökkentése, várakozási idő minimalizálása) Alapötlet: az op. rdsz. ütemezésért felelős része, az ütemező (scheduler) (rövid) időnként megállítja az éppen futó folyamatot, elment minden adatot (ami a folytatáshoz szükséges), és ezek helyére betölti a futásra kiválasztott köv. folyamat adatait De: hogyan tervezzük meg a folyamatváltás időzítését és hogyan válasszuk ki a köv. futtatandó foly.-ot? (Bonyolult optimalizációs stratégiák a háttérben, prioritás és annak változtatása) Virtuális memória kezelése Korábban már tanultuk (hardver, logikai memórialapok és fizikai lapkeretek), a vonatkozó (op. rdsz-es) részt lásd: jegyzet 11

12 Fájlkezelés A fájl (állomány) a számítógép háttértárolóin lévő összetartozó kódok tárolási egysége Másként: adathordozón tárolt névvel azonosított kódegyüttes Adatainkat a háttértáron fájlokba rendezve tároljuk (pl. program, szöveges dokumentum, kép, számítási adatok külön fájlokban) Az operációs rendszer itt óriási terhet levesz a vállunkról, nem kell törődnünk Az összetartozó adatok egyben tartásával A tárolás bitenkénti/bájtonkénti részleteivel A felhasználható szabad hely kiszámításával stb. Fájlrendszer: lehetővé teszi a fájlok tárolását, használatát a felhasználó által elvárt kényelmes, hatékony, biztonságos módon Fájlkezelés: egységes logikai szemlélet a számítógépek különböző adathordozóin tárolt adatainak kezelésére A fájlok (nyilvánvalóan) olyan adathordozókon helyezkednek el, amelyek tartósan megőrzik a tartalmukat Egy átlagos célra használt, otthoni számítógépen akár több százezer fájl is található Ezeket csak megfelelően csoportosítva lehetséges kezelni Így a fájlrendszerek kötelezően támogatják a mapparendszer megvalósítását Azaz: a fájlok csoportosíthatók (mappák/könyvtárak), és a mappákban újabb almappák hozhatók létre A különböző fájlrendszerekben eltérő lehet a korlát fájlok és mappák maximális számára, a mappák max. egymásba ágyazhatóságára, a fájlok és mappák max. névhosszúságára vagy a fájlok ill. a teljes fájlrdsz. max. méretére 12

13 Fájlkezelés Formázás: új adathordozó használatba vételekor fájlrendszert választunk, és az operációs rendszer (segédprogramja) az adathordozóra írja azokat az információkat, amik az adott fájlrendszer működéséhez szükségesek Formázáskor a háttértár tartalma jellemzően elvész Az operációs rendszer támogatja a különböző fájlokkal kapcsolatos műveleteket (lásd még: gyakorlat) Fájlok egyedi elnevezése Sok fájl strukturált tárolása (mappákba szervezése) Fájlok visszakereshetősége, olvashatósága Fájlok létrehozása, módosítása Fájlok másolása, mozgatása Fájlok törlése, kukába helyezése Fájlok jogosultságainak kezelése (meghatározhatjuk, ki végezhet olvasási, írási, törlési, futtatási műveletet az egyes fájlokon) Fájltípusok meghatározása, kezelő programokhoz kapcsolása Pl. beállíthatjuk, hogy egy fájlkezelőben egy zenei fájlra kattintva azt valamely zenelejátszó program elkezdje lejátszani Fájlok fájltípusnak megfelelő megtekintése Fájlrendszerek létrehozása az adathordozókon Fontos fogalmak: aktuális könyvtár (azonosítás:.), szülőkönyvtár (azonosítás:..), gyermekkönyvtár, elérési út (relatív, abszolút), dzsóker karakterek (?, *), maszkok (lásd még: gyakorlat) 13

14 Fájlrendszerek (Megj: Sok fájlrdsz./op. rdsz. létezik, közülük néhány jellemző tulajdonságait tekintjük át) FAT, FAT32 A legáltalánosabb, kompatibilitási célú fájlrendszer Eredetileg az 1980-as években, a DOS operációs rendszerhez készült Neve: arról a táblázatról (File Allocation Table, fájl-helykiosztási tábla), amiben nyilvántartja, hogy az adathordozó területén mely fájlok hol találhatók Fontos jellemző: az egyes FAT eszközöket külön-külön kezelhetjük, a jól ismert meghajtó betűjelek (A:, C: stb.) segítségével Eredetileg csak 8+3 karakteres fájlnevek használatára volt képes, és sok hasonló komoly korlátja volt (12 ill. 16 bites címrendszer) Újabb, fejlettebb változat: FAT32 (32 bites), itt a teljes rdsz. mérete elméletileg 2 TB (a gyakorlatban sokszor jóval kisebb, akár 100 GB alatt) a maximális fájlméret 4 GB Ez régebben nagyon nagynak látszott, ma már azonban jóval az otthon lejátszott videofilmek nagyságrendje alatt van, többek között ezért is szorult ki a számítógépek háttértárairól A korábbi (kb. az évezredforduló előtti) Microsoft Windows operációs rendszerek a FAT és FAT32 fájlrendszereket használták Innen később fő rendszerként kiszorult, de használatba vehető (kompatibilitás) Manapság: hordozható digitális eszközökön elterjedt (ennek oka talán leginkább a rendszer sokoldalú kompatibilitása) Ez a fájlrendszer kerül a pendrive-okra, MP3 lejátszókra, a fényképezőgépek és okostelefonok flash háttértáraira 14

15 Fájlrendszerek NTFS *EXT4 A Windows NT (New Technology) hálózati op. rendszerhez fejlesztették ki Sok mindent átörökölt a FAT/FAT 32 rendszertől, de fontos újítások is megjelentek: adat helyreállítás, biztonság, hibatűrés, nagy méretű fájlok kezelése, többszörös adatfolyamok kezelése, fájltömörítés (fájlrendszer szinten, automatikusan) Pl. az áramkimaradásból származó fájlsérülések ellen az NTFS úgy védekezik, hogy az adatstruktúrát a tranzakciókon belül folyamatosan eltárolja, naplózási rekordokban A hozzáférési biztonságot a fájlokhoz rendelt biztonsági attribútumokon keresztül garantálja az NTFS (Access Control List hozzáférési lista) Az NTFS 2 TB maximális méretű lehet, de az egybefűzhető, ún. dinamikus kötetek segítségével ez tovább növelhető (16 TB-re) A felhasználókhoz kvótarendszer alakítható ki (bizonyos tárhelyméret nem léphető túl) EXTended filesystem version 4, modern fájlrendszer A Linuxhoz fejlesztették ki még a 90-es évek elején, nagyon sikeresnek minősítik azóta is Nincsenek méretgondok: 1 mó TB elméleti méret a teljes rendszerre, 16 TB maximális fájlméret, egy mappába max almappa kerülhet A töredezettség problémáját nagyon hatékonyan kezeli A különböző eszközöket egységesen kezeli egyetlen mappaszerkezetben (pl. egy CD tartalma a /cdrom mappában jelenik meg és a többi fájlhoz hasonlóan kezelhető) 15

16 Védelem és biztonság Védelem: eljárások és módszerek olyan rendszere, amely lehetőséget teremt a számítógép erőforrásainak ellenőrzött és összehangolt elérésére Eredeti cél: az egyre összetettebbé váló (multiprogramozott) rendszerekben a folyamatok működése ne zavarja egymást, és meg lehessen akadályozni az osztottan használt erőforrások illetéktelen használatát A modern védelmi rendszerekben fontos szempont a rendszer komplex megbízhatóságának növelése is, a védelem a programhibáknak ill. a programok nem kívánt mellékhatásainak (tehát véletlen eseményeknek) a kivédésére szolgál A modern op. rdsz-ek ezt számunkra láthatatlan (vagy alig látható) módon biztosítják Példa: egy adott program meghibásodása (lefagyása) az összműködést nem teheti tönkre Biztonság: szeretnénk, hogy a rendszer maga ill. a rendszerben tárolt adataink sérthetetlenek legyenek Szükség van pl. arra, hogy a rendszer védve legyen a jogosulatlan külső felhasználóktól Védelem belső probléma; biztonság a külső környezetet is figyelembe kell venni A két témakör szervesen összefügg, hiszen a védelem a biztonságra épül Hasonló példa: lakásunk belső és külső biztonsága A biztonság garantálásakor feltételezni kell szándékos és rosszindulatú támadásokat is a rendszer ellen 16

17 Védelem és biztonság Biztonság (folyt.) A szándékos támadások fajtái Adatok illetéktelen olvasása, módosítása Adatok tönkretétele A technikailag tökéletes biztonság sem elég, fizikai védelem is kell az eszközöknek (pl. ne lehessen a védett adattárolóval kisétálni ) Abszolút biztonságos rendszert nagyon nehéz létrehozni, ezért az általános célkitűzés az, hogy a támadás költsége nagyobb legyen, mint a remélhető haszon A felhasználók azonosítása (cél: a jogosulatlan hozzáférés megakadályozása) Személyes tulajdonság alapján (pl. ujjlenyomat) A felhasználó tulajdonában levő tárgy alapján (pl. azonosító kártya) Csak a felhasználó által ismert információ alapján (pl. jelszó) Az utolsó módszer valósítható meg a legegyszerűbben, ez a leggyakoribb A jó jelszó nehezen kitalálható, de nem is annyira bonyolult, hogy le kelljen írni (!) Pl. értelmes szó, és csak kisbetűk vannak benne: szótárprogrammal nem túl nehezen feltörhető A beléptetési biztonságot növelő általános módszerek A rendszer a felhasználónak vagy a rendszergazdának jelzi a gyanús aktivitást Tájékoztatás az utolsó sikeres és sikertelen belépésről, ill. arról, hogy az utóbbi időben hány sikertelen belépési kísérlet történt Néhány hibás jelszó megadása után a rendszer kidobja a felhasználót egy időre, vagy lelassítja az újabb próbálkozásokat ( időhúzás ) 17

18 Védelem és biztonság Rosszindulatú programok Vírus (Virus) Programrészlet (általában nem önálló program), amely megpróbál más programokat megfertőzni, vagyis a kódjukba a saját utasításait beszúrni A fertőzött program elindításával a vírus futni kezd, ami (a további szaporodás mellett) valamilyen káros tevékenység végzését jelenti (általában fájlok módosítása, törlése, vagy a rdsz.paraméterek megváltoztatása) A készítők általában még arra is figyelnek, hogy ne derüljön ki túl hamar a károkozás A fertőzés alapja egy futtatható fájl módosítása (pl. UNIX/Linux alatt nem megy, Windows alatt igen) Trójai faló (Trojan horse) vagy rejtekajtó (Trap door) A felhasználók a legtöbb rendszerben futtathatják a saját maguk és mások által írt alkalmazásokat A trójai faló típusú program a hasznos és dokumentált működésen túl beépít valamilyen, csak a programozó által ismert funkciót (pl. a felhasználó védett fájljait lemásolja) Féreg (Worm) Olyan rosszindulatú program, amelynek célja a rendszerbe való bejutás után önmagának minél több példányban való futtatása Általában közvetlenül nem rombolja a rendszert, csak kritikusan lelassítja a teljesítményét Védekezés: szokásos védelmi eljárások (vírusölők, tűzfal, spamszűrés stb.), lehetőleg csak gyári szoftverek alkalmazása, gépünk rendszeres átvizsgálása 18

19 Ismert operációs rendszerek MS Windows 1980-as évek eleje: a Microsoft jó üzleti érzékkel felvásárolta, és fejlesztette az akkor nagyon népszerű DOS operációs rendszer különböző változatait; Az alapító tulajdonos (Bill Gates) felismerte, hogy a széles körben való elterjesztéshez egyszerű, kényelmes grafikus felületre van szükség 1983: a MS bejelentette egy grafikus felhasználói felületű, többfeladatos rendszer létrehozását (Interface Manager, később: Windows), de a megjelentetés késett Versenytársak: sok más cég is nagy erőkkel dolgozott a fejlesztéseken; voltak, akik technológiában jóval a Microsoft előtt jártak, de nem volt olyan marketingjük és alakuló felhasználói bázisuk, mint a DOS kapcsán a MS-nak (Hiába jó egy op. rdsz., ha kevesen használják, nem írnak rá programokat, és ha nem írnak rá sok programot, kevesen fogják használni ördögi kör) 1985 nov.: kijött a MS Windows első változata, de lényeges problémákkal Lassú, sok hiba a működésben, ráadásul lopott ötletek (szabadalmak) miatt perelték a MS céget (Akkor: 286-os gépek) A MS igyekezett mindenkivel megegyezni, fizetett a licenszekért, és közben folytatta a fejlesztést 19

20 Ismert operációs rendszerek MS Windows (folyt.) A stratégia nagyon sikeresnek bizonyult hosszabb távon Az összevásárolt ötletek/fejlesztések későbbi valós értékéhez képest csak jelentéktelen összegeket fizettek ki Megszabadultak a vetélytársak többségétől A viszonylag olcsón árult Windows egyre jobban terjedni kezdett a piacon (a hibák ellenére) Jelentős támogatás: sikeres szoftverek Windowsra írt változatai, pl.: Aldus Pagemaker kiadványszerkesztő, Corel Draw rajzoló vagy a MS által házon belül készített Word szövegszerkesztő és Excel táblázatkezelő 1987: Windows 2.0, a szabadalmi viták miatt újabb, évekig tartó pereskedési hullám, végül győz a MS 1990 és 1992: 3.0, majd 3.1 változat, ez utóbbi volt az első magyar nyelvű verzió (sikeres) A MS itt vezette be a virtuális memória és a mai napig is sikeres True type betűtípusok használatát Egyre több sikeres alkalmazás, ügyes piaci stratégia, milliós eladások Új cél: nagyon hamar piacra kell dobni az újabb (továbbfejlesztett) rendszert még akkor is, ha hibák vannak benne ezzel sikerül megelőzni a konkurenciát 20

21 Ismert operációs rendszerek MS Windows (folyt.) (A fejlesztés az 1980-as évek végén szétágazott, otthoni és vállalati (hálózatos, komolyabb) felhasználók felé Windows 95 és Windows NT típusú op. rdsz-ek) 1995 nyár: Windows 95, újabb sikeres újítások A beépített eszközmeghajtók automatikusan használatba tudták venni (plug-and-play) az akkori kurrens hardver eszközöket (korábban pl. egy egér használatához a floppyn mellékelt egérkezelő programot is telepíteni kellett) Ez már önálló operációs rendszer De: ez a rdsz. is sok hibát tartalmazott (pl. kék halál), és a MS agresszív (sokszor visszatetsző) marketing stratégiát folytatott Sokan úgy vásárolták meg a programot dobozban, hogy nem is volt számítógépük A Windows 98 és ME (Millenium Edition, 2000) a 95-höz képest néhány funkcióval bővült, elsősorban az új, fejlettebb hardverhez igazították Pl. a 98-as verzió támogatta először a DVD-lemezek olvasását 21

22 Ismert operációs rendszerek MS Windows (folyt.) 1993: megjelent a Windows NT (New Technology) hálózatos op. rdsz. a 3.1-es verzióval A kitűzött célok (1988) a következők voltak: kiterjeszthetőség, átvihetőség, megbízhatóság, kompatibilitás és nagy teljesítmény Sikeres megvalósítás, jelentős különbség az addigi Windows verziókhoz képest (az NT sokkal megbízhatóbb, 32 bites) Legfőbb ok: alapok tiszta újragondolása, újraírás Az NT kétféle változatban került forgalomba: munkaállomás (asztali gép) Workstation; kiszolgáló Server Későbbi NT-k: 1994, 1996 Ezen vonal folytatása volt a Windows 2000 Stratégiaváltás: a Microsoft felhagyott azzal, hogy otthonra és céges környezetre különböző operációs rendszert tervezzen, újra egyesült a két ág 2001: Windows XP (experience, élmény) 2006: Vista Itt a kül. felhasználói igényeket már (és azóta is) ugyanazon a rendszeren belül hangolják (Home és Professional változatok, főként üzleti szempontból fontos a megkülönböztetés) Innovatív élmények, egyszerűsített, hatékonyabb grafikus felhasználói felület, újítások a multimédiás anyagok kezelésében Nem tekinthető sikeresnek 22

23 Ismert operációs rendszerek MS Windows (folyt.) 2009: Windows 7 (2012: Windows 8) Kék halál Főbb célok: kényelmes felhasználói felület, gyorsindítás eszköztár, biztonság, otthoni hálózati funkciók Maximum 2 processzort támogat, a 32 bites verzió maximum 4 GB (gyakorlatilag valamivel kevesebb), a 64 bites egyes változatai pedig elvileg 192 GB (!) memóriát képes(ek) kezelni Az alkalmazások a virtuális memóriát látják, aminek felső része csak a rendszeré (pl. kernel), az alsó a felhasználói programoké Régi Windows hibaforrás: a meghajtóprogramokat az op. rdsz. részeiként kezelte, így azok rendszerszintű hibákat okozhattak A Vista óta egyre több meghajtóprogram normál felhasználói programként működik, ez megszüntette a rdsz.összeomlások jelentős részét Nem személyi számítógépekre tervezett Microsoft operációs rendszerek Windows kiszolgáló gépekre és mobil eszközökre Ismert képviselők: CE (Embedded Compact) (a mai napig sok GPS futtatja), és Windows Mobile termékek 23

24 Ismert operációs rendszerek 24

25 Ismert operációs rendszerek 25

26 Ismert operációs rendszerek Unix (fejlesztéstörténet) Eredeti ötlet, álom (1960-as évek): több amerikai (MIT, Bell, General Electric) cég közösen egy mindentudó, korszakalkotó op. rendszert akart kifejleszteni (Multics) Nem sikerült, a projekt abbamaradt; de az egyik fejlesztő önállóan tovább dolgozott, jóval szerényebb célokat kitűzve maga elé Első változat: Ken Thompson, Bell Laboratories, 1969, egy DEC PDP-7-es gépre, eredetileg assembly nyelven, később egy általa direkt ezért kifejlesztett B nevű nyelven A rendszer neve: Uniplexed Operating and Computing System (UNICS) Tréfás változatok szerint a név eredete: eunuch Multics :-) Később Brian Kernighan és Dennis Ritchie (a C programnyelv megalkotói) is csatlakozott a fejlesztéshez Cél: hatékony futtatható kódot lehessen a forráskódból előállítani A UNIX rendszer kódját ettől kezdve nagy részben C nyelven (újra)írták (hordozhatóság) 1976: publikusan kibocsátott első változat Jóval megbízhatóbb volt, mint az akkori ismert operációs rendszerek Forráskódja is nyilvános volt, mindenki fejleszthette, javíthatta, bővíthette Gyorsan terjedt, kutató intézetekben és egyetemeken használták 1970-es évek végétől: a kereskedelmi cégek is beszálltak, nagy fantáziát láttak benne, saját Unix változatok (pénzért) 1980-as évektől: erős piaci igény arra, hogy bármely UNIX-os alkalmazói program futni tudjon bármelyik UNIX-os gépen (akár más platformú UNIX alatt) Egységesítési törekvések, pl. POSIX szabvány A UNIX napjainkban is nagyon népszerű és sikeres operációs rendszer 26

27 Ismert operációs rendszerek Linux 1983: kezdeményezés, hogy szabadon elérhető (nem fizetős) Unix-szerű operációs rendszert fejlesszenek ki (GNU projekt) 1991: Linus Torvalds finn egyetemista a PC-jére (386-os) írt egy Unix szabványnak megfelelő (POSIX) rendszermagot A rendszermag forráskódját nyilvánosan elérhetővé tette, és a GNU projektben elkezdték azt használni A meglévő GNU elemek az elkészült kezdetleges rendszermagot jól kiegészítették A rendszer bárki számára ingyen elérhető volt, és látványos fejlődésnek indult A rendszer neve: a Linus keresztnévből és a Unix x végződéséből Több csapásirány a fejlesztésben, disztribúciók: Slackware, RedHat, Ubuntu, Suse (Linux) Disztribúció: valamely szervezet saját maga dönt a használt felhasználói felületről és a sokezernyi segédprogram összeállításáról Napjainkban a Linux az egyik legelterjedtebb operációs rendszer A szuperszámítógépek >90%-a, a 10 legerősebb számítógép mindegyike, az okostelefonok >50%-a, a webszerverek 70%-a Linux operációs rendszerrel dolgozik (2013-as adatok) A Linuxok emellett (természetesen) személyi számítógépekben (asztali, notebook, netbook, ultrabook), tabletekben, DSL modemekben, routerekben, DVD lejátszókban, GPS-ekben, háztartási gépekben stb. futnak A kiszolgálókon és az eszközökbe ágyazott rendszereknél a felhasználó sokszor nem látja direkt módon az op. rdsz-t, az pedig csendben, jó esetben hibamentesen végzi a dolgát 27

28 Ismert operációs rendszerek Linux (folyt.) A Linux jellemzői Android Biztonságos, stabil, szabad (ingyenesen használható és módosítható) rendszer Kiváló támogatás (support; pl. fórumok) Nagyon sok sikeres alkalmazás, jellemzően ingyenesek (de: egyes alkalmazások lehetnek fizetősek) A telepítés egyszerű és gyors (egy kattintásból vagy egyetlen parancs begépeléséből áll ellentétben a PC-s Windows rendszerrel; ugyanígy az eltávolítás is; újraindítás nem szükséges!) A frissítés automatikus, és nem csak a szűken vett operációs rendszer frissül, hanem az összes telepített alkalmazás is Igény a mobiltelefónia fejlődésével (egyre komolyabb teljesítményű eszközök): a mobil eszközök a gyártók egyedi fejlesztései helyett kapjanak valami egységes platformot (akár: operációs rendszert) Régi telefon: egyszerű testreszabhatóság (néhány háttérstílus + egyedi csengőhangok); újabb mobil eszközök: kompakt, mini számítógépek (a telefonálás mellett sok más funkció) A mobil eszközök sajátosságai: kis méretű érintőképernyő, gyenge processzor, kevés memória, kevés tárhely, billentyűzet és egér hiánya, tartós vezeték nélküli használat Az Android fejlesztését az azonos nevű cég kezdte, ezt a Google 2005-ben felvásárolta (további fejlesztésre) 28

29 Ismert operációs rendszerek Android (folyt.) Az Android egységes, nyílt forráskódú operációs rendszer, Linux alapokon (rendszermagon) fut A Linux kernel tartalmazza a hardver által kezelendő eszközök meghajtóprogramjait (ezeket a gyártók írják) Ide tartozik a képernyő, a kamera, a mikrofon, a hangszóró, a WLAN (Wifi), az A-GPS, a Bluetooth, az iránytű, a gyorsulásmérő, a flash memória és minden egyéb eszköz működéséhez szükséges meghajtóprg. A Linux rendszer végzi az eszközök alapvető kezelését, ütemezi a folyamatokat A felh.ói felület kezelése és a tényleges alkalmazói szoftverek futtatása átkerült egy virtuális gépre Az Android rendszer egy Java virtuális gépet futtat (a rendszerre írt programok is ezen a virt. gépen futnak) A felhasználó már az igazi op. rdsz-t nem is érzékeli, hanem egy kényelmes felhasználói felületet lát A különböző hardverek ellenére a megírt programok más gyártó hardvereszközein is futhatnak (a virtuális gép azonos lehet, alatta a tényleges, különböző eszközök kezelését pedig a Linux rendszer végzi) Az Android 2008 őszén jelent meg, az első évben egyáltalán nem volt sikeres Az újabb verziók egyre hatékonyabban kihasználták a hardvereket, és egyre jobban eltalálták a felhasználók igényeit 2010: már 50%-os részesedés az okostelefonok piacán; később a frissen megjelent táblagépek között is rohamosan terjedt, 2013-as adatok szerint közelíti az 50%-ot 29

Az operációs rendszer fogalma

Az operációs rendszer fogalma Készítette: Gráf Tímea 2013. október 10. 1 Az operációs rendszer fogalma Az operációs rendszer olyan programrendszer, amely a számítógépekben a programok végrehajtását vezérli. 2 Az operációs rendszer

Részletesebben

Operációs rendszer ismeretek

Operációs rendszer ismeretek 2014 Operációs rendszer ismeretek A számítógépes munka feltételei Hardver: a számítógépet alkotó mechanikus és elektronikus eszközök összefoglaló neve. Szoftver: a számítógépet működtető programok. Operációs

Részletesebben

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program A GeoEasy telepítése GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program (c)digikom Kft. 1997-2008 Tartalomjegyzék Hardver, szoftver igények GeoEasy telepítése A hardverkulcs Hálózatos hardverkulcs A GeoEasy indítása

Részletesebben

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program A GeoEasy telepítése GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program (c)digikom Kft. 1997-2010 Tartalomjegyzék Hardver, szoftver igények GeoEasy telepítése A hardverkulcs Hálózatos hardverkulcs A GeoEasy indítása

Részletesebben

13. Tárgymutató. Windows XP alapokon

13. Tárgymutató. Windows XP alapokon Windows XP alapokon 13. Tárgymutató Ablakok elemei...16 ablak határvonal...18 címsor...17 előző méret gomb...18 kilépés gomb...17 kis méret gomb...17 teljes méret gomb...18 vezérlőmenü...19 fogalma...15

Részletesebben

Image Processor BarCode Service. Felhasználói és üzemeltetői kézikönyv

Image Processor BarCode Service. Felhasználói és üzemeltetői kézikönyv Image Processor BarCode Service Áttekintés CIP-BarCode alkalmazás a Canon Image Processor programcsomag egyik tagja. A program feladata, hogy sokoldalú eszközt biztosítson képállományok dokumentumkezelési

Részletesebben

Szoftver alapfogalmak

Szoftver alapfogalmak Szoftver alapfogalmak Azon a programok algoritmusok, eljárások, és hozzájuk tartozó dokumentációk összessége, melyek a számítógép működéséhez szükségesek. (nem kézzel fogható, szellemi termékek) Algoritmus

Részletesebben

Mértékegységek a számítástechnikában

Mértékegységek a számítástechnikában Mértékegységek a számítástechnikában BIT legkisebb adattárolási egység Értékei lehetnek: 0,1. Bájt= 8 BIT a számítógép számára egységesen kezelhető legkisebb egység. (Bit,) Bájt, KiloBájt, MegaBájt, GigaBájt,

Részletesebben

OE-NIK 2010/11 ősz OE-NIK. 2010. ősz

OE-NIK 2010/11 ősz OE-NIK. 2010. ősz 2010/11 ősz 1. Word / Excel 2. Solver 3. ZH 4. Windows 5. Windows 6. ZH 7. HTML 8. HTML 9. ZH 10. Adatszerkezetek, változók, tömbök 11. Számábrázolási kérdések 12. ZH 13. Pótlás A Windows felhasználói

Részletesebben

ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES

ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES Számítógép = Univerzális gép! Csupán egy gép a sok közül, amelyik pontosan azt csinálja, amit mondunk neki. Hardver A számítógép

Részletesebben

Hardver és szoftver követelmények

Hardver és szoftver követelmények Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó Telepítési útmutató Hardver és szoftver követelmények A java-s nyomtatványkitöltő program az alábbi hardverigényt támasztja a számítógéppel szemben: 400 MHz órajelű

Részletesebben

SZOFTVER = a számítógépet működtető és az azon futó programok összessége.

SZOFTVER = a számítógépet működtető és az azon futó programok összessége. SZOFTVEREK SZOFTVER = a számítógépet működtető és az azon futó programok összessége. Programok Programnak nevezzük egy algoritmus valamelyik számítógépes programnyelven való leírását, amely a számítógép

Részletesebben

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák) 1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs

Részletesebben

Számítógépes alapismeretek 2.

Számítógépes alapismeretek 2. Számítógépes alapismeretek 2. 1/7 Kitöltő adatai: Név: Osztály: E-mail cím: 2/7 Kérdések: Mire szolgál az asztal? Az ideiglenesen törölt fájlok tárolására. A telepített alkalmazások tárolására. A telepített

Részletesebben

1. A Windows Vista munkakörnyezete 1

1. A Windows Vista munkakörnyezete 1 Előszó xi 1. A Windows Vista munkakörnyezete 1 1.1. Bevezetés 2 1.2. A munka megkezdése és befejezése 4 1.2.1. A számítógép elindítása 4 1.2.2. Az üdvözlőképernyő 5 1.2.3. A saját jelszó megváltoztatása

Részletesebben

A Microsoft terminálszolgáltatás ügyfél oldali hardverigényének meghatározása

A Microsoft terminálszolgáltatás ügyfél oldali hardverigényének meghatározása S SDA Stúdió kft. A Microsoft terminálszolgáltatás ügyfél oldali hardverigényének meghatározása Kiadva: 2002.02.12. Oldalak száma: 7 A dokumentum története Verzió Dátum Módosítás rövid leírása Módosító

Részletesebben

Win 8 változatok. 2. sz. melléklet 2014.02.18. 2013.felnottkepzes@gmail.com. Töltse ki az előzetes tudásszint felmérő dolgozatot!

Win 8 változatok. 2. sz. melléklet 2014.02.18. 2013.felnottkepzes@gmail.com. Töltse ki az előzetes tudásszint felmérő dolgozatot! 2 sz melléklet 20140218 Bemutatkozás Horváth Zoltán informatika tanár vagyok Az Inczédy György középiskolában tanítok Tudásszint felmérés Töltse ki az előzetes tudásszint felmérő dolgozatot! Tananyag elérhető:

Részletesebben

PolyVision illesztőprogram Kibocsátási megjegyzések 2.2. változat

PolyVision illesztőprogram Kibocsátási megjegyzések 2.2. változat PolyVision illesztőprogram Kibocsátási megjegyzések 2.2. változat C. átdolgozás 2011. február 3. Áttekintés Ez a dokumentum a PolyVision illesztőprogram 2.2. változatára vonatkozó kibocsátási megjegyzéseket

Részletesebben

Orvosi készülékekben használható modern fejlesztési technológiák lehetőségeinek vizsgálata

Orvosi készülékekben használható modern fejlesztési technológiák lehetőségeinek vizsgálata Kutatási beszámoló a Pro Progressio Alapítvány számára Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Mérnök informatika szak Orvosi készülékekben használható modern

Részletesebben

Operációs rendszerek. A védelem célja. A fenyegetés forrásai. Védelmi tartományok. Belső biztonság. Tartalom

Operációs rendszerek. A védelem célja. A fenyegetés forrásai. Védelmi tartományok. Belső biztonság. Tartalom Tartalom Operációs rendszerek 12. Az operációs rendszerek biztonsági kérdései Simon Gyula A védelem célja A fenyegetés forrásai Belső biztonság Külső biztonság Felhasznált irodalom: Kóczy-Kondorosi (szerk.):

Részletesebben

Telepítési útmutató a Solid Edge ST7-es verziójához Solid Edge

Telepítési útmutató a Solid Edge ST7-es verziójához Solid Edge Telepítési útmutató a Solid Edge ST7-es verziójához Solid Edge Tartalomjegyzék Bevezetés 2 Szükséges hardver és szoftver konfiguráció 3 Testreszabások lementése előző Solid Edge verzióból 4 Előző Solid

Részletesebben

A telepítési útmutató tartalma

A telepítési útmutató tartalma 1 A telepítési útmutató tartalma 3 Kompatibilitás és rendszerkövetelmények A telepítési folyamat röviden 4 A telepítés indítása 5 Adatbáziskezelő beállítása / telepítése 8 Telepítési módozatok 11 Az ENSO

Részletesebben

Mobil operációs rendszerek. Készítette: Kisantal Tibor

Mobil operációs rendszerek. Készítette: Kisantal Tibor Mobil operációs rendszerek Készítette: Kisantal Tibor Mobil operációs rendszerek Az operációs rendszerek azon csoportjához tartoznak, melyek hordozható, kézi eszközt működtetnek. okostelefont, táblagépet,

Részletesebben

3Sz-s Kft. Tisztelt Felhasználó!

3Sz-s Kft. Tisztelt Felhasználó! 3Sz-s Kft. 1158 Budapest, Jánoshida utca 15. Tel: (06-1) 416-1835 / Fax: (06-1) 419-9914 E-mail: zk@3szs. hu / Web: http://www. 3szs. hu Tisztelt Felhasználó! Köszönjük, hogy telepíti az AUTODATA 2007

Részletesebben

Telenor Webiroda. Kezdő lépések

Telenor Webiroda. Kezdő lépések Telenor Webiroda Kezdő lépések Virtuális Tárgyaló Tartalom 1. Bevezetés...2 2. A szolgáltatás elérése és a kliensprogram letöltése...3 3. A kliensprogram telepítése...6 4. A Virtuális Tárgyaló használatba

Részletesebben

Geotechnika II. (NGB-SE005-2) Geo5 használat

Geotechnika II. (NGB-SE005-2) Geo5 használat Geotechnika II. (NGB-SE005-2) Geo5 használat A Geo5 szoftvert (1. házi feladathoz opcióként, 2. házi feladathoz kötelezően) online felületen keresztül, távoli asztal kapcsolattal lehet használni. Az ehhez

Részletesebben

Verzió: 2.0 2012. PROCONTROL ELECTRONICS LTD www.procontrol.hu

Verzió: 2.0 2012. PROCONTROL ELECTRONICS LTD www.procontrol.hu PROCONTROL Proxer 6 RFID Proximity kártyaolvasó Verzió: 2.0 2012. Létrehozás dátuma: 2012.08.07 18:42 1. oldal, összesen: 5 A Proxer6 egy proximity kártyaolvasó, ami RFID kártyák és transzponderek (egyéb

Részletesebben

Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0

Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0 Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0 Az Ön letölthető fájl tartalmazza az Evolut Főkönyv 2013. program telepítőjét. A jelen leírás olyan telepítésre vonatkozik, amikor Ön

Részletesebben

Windows. Készítette: Csatlós István

Windows. Készítette: Csatlós István Windows Készítette: Csatlós István Windows alapok Legfontosabb jellemzői: 1. Grafikus felhasználói felület (GUI) 1. Ablak- és egértechnika 2. Menü- és ikonrendszer 2. Többfeladatos (MultiTask) és egyes

Részletesebben

iseries Client Access Express - Mielőtt elkezdi

iseries Client Access Express - Mielőtt elkezdi iseries Client Access Express - Mielőtt elkezdi iseries Client Access Express - Mielőtt elkezdi ii iseries: Client Access Express - Mielőtt elkezdi Tartalom Rész 1. Client Access Express - Mielőtt elkezdi.................

Részletesebben

Dropbox - online fájltárolás és megosztás

Dropbox - online fájltárolás és megosztás Dropbox - online fájltárolás és megosztás web: https://www.dropbox.com A Dropbox egy felhő-alapú fájltároló és megosztó eszköz, melynek lényege, hogy a különböző fájlokat nem egy konkrét számítógéphez

Részletesebben

Telepítési Kézikönyv

Telepítési Kézikönyv Intelligens Dokumentum Kezelő Rendszer Telepítési Kézikönyv 1/15. oldal Dokumentum áttekintés Dokumentum címe: doknet telepítési kézikönyv Dokumentum besorolása: szoftver telepítési leírás Projektszám:

Részletesebben

ECDL számítógépes alapismeretek modul

ECDL számítógépes alapismeretek modul 1. Mire szolgál az asztal? A telepített alkalmazások ikonok általi gyors elérésére. 2. A tűzfal funkciója A tűzfal funkciója, hogy biztosítsa a számítógép hálózati védelmét illetéktelen külső behatolással

Részletesebben

2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA. Az információ elérésének és felhasználásának képessége.

2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA. Az információ elérésének és felhasználásának képessége. 2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA 1. INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS Az információ elérésének és felhasználásának képessége. - leggyakrabban számítógép és / vagy Internet használat - IKT technológiák alkalmazásának

Részletesebben

Kategória Tudásterület Hivatkozás Tudáselem 1.1 Számítógépek és eszközök 1.1.1 IKT 1.1.1.1 Az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) fogalma

Kategória Tudásterület Hivatkozás Tudáselem 1.1 Számítógépek és eszközök 1.1.1 IKT 1.1.1.1 Az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) fogalma Számítógépes alapismeretek Syllabus 1.0 A syllabus célja Az alábbiakban ismertetjük az Számítógépes alapismeretek modul követelményeit, amely a modulvizsga alapját is képezi. 2012 ECDL Alapítvány A syllabus

Részletesebben

A virtuális környezetet menedzselő program. Első lépésként egy új virtuális gépet hozzunk létre a Create a New Virtual Machine menüponttal.

A virtuális környezetet menedzselő program. Első lépésként egy új virtuális gépet hozzunk létre a Create a New Virtual Machine menüponttal. 1. Virtuális gép létrehozása (VMWARE Player) A virtuális környezetet menedzselő program. Első lépésként egy új virtuális gépet hozzunk létre a Create a New Virtual Machine menüponttal. Megadjuk, hogy a

Részletesebben

Windows történet. 1985 Windows 1.0. DOS kiegészítő Grafikus felület

Windows történet. 1985 Windows 1.0. DOS kiegészítő Grafikus felület Windows 1985 Windows 1.0 DOS kiegészítő Grafikus felület 1987 Windows 2.0 Átlapoló ablakok Utolsó lemezekre telepíthető verzió 1990 Windows 3.0 VGA felbontás (640x480), 16 szín Monokróm üzemmód is van,

Részletesebben

Számítógép felépítése

Számítógép felépítése Alaplap, processzor Számítógép felépítése Az alaplap A számítógép teljesítményét alapvetően a CPU és belső busz sebessége (a belső kommunikáció sebessége), a memória mérete és típusa, a merevlemez sebessége

Részletesebben

2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés

2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés . Számítógépek működési elve Bevezetés az informatikába. előadás Dudásné Nagy Marianna Az általánosan használt számítógépek a belső programvezérlés elvén működnek Külső programvezérlés... Vezérlés elve

Részletesebben

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA Ismeretterjesztő előadás 2. Rész Előadó:Pintér Krisztina etanácsadó aniszirk@gmail.com INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS Az információ elérésének és felhasználásának képessége. leggyakrabban

Részletesebben

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom

Részletesebben

A L i n u x r u h á j a

A L i n u x r u h á j a A L i n u x r u h á j a Disztribúciók és azok sajátosságai Ablakkezelők DE-EFK Egészségügyi Ügyvitelszervező Szak Linux c. tantárgy 2006 I. félév D i s z t r i b ú c i ó f o g a l m a A Linux-disztribúció

Részletesebben

Médiatár. Rövid felhasználói kézikönyv

Médiatár. Rövid felhasználói kézikönyv Médiatár Rövid felhasználói kézikönyv Tartalomjegyzék Bevezetés Tartalomjegyzék Bevezetés Bevezetés... 3 Kezdô gondolatok... 4 Hálózati követelmények... 4 Támogatott operációs rendszerek a számítógépeken...

Részletesebben

BaBér bérügyviteli rendszer telepítési segédlete 2011. év

BaBér bérügyviteli rendszer telepítési segédlete 2011. év BaBér bérügyviteli rendszer telepítési segédlete 2011. év Ajánlott konfiguráció A program hardverigénye: Konfiguráció: 2800 MHz processzor 512 Mbyte memória (RAM) / Szerver gépen 1G memória (RAM) Lézernyomtató

Részletesebben

Procontrol VRecX. Kezelői kézikönyv. Kamerás megfigyelőrendszer. Verzió: 1.1 2012.

Procontrol VRecX. Kezelői kézikönyv. Kamerás megfigyelőrendszer. Verzió: 1.1 2012. Procontrol VRecX Kamerás megfigyelőrendszer Kezelői kézikönyv Verzió: 1.1 2012. 2010 Procontrol Electronics Ltd. Minden jog fenntartva. A Worktime, a Workstar, a WtKomm a Procontrol Electronics Ltd. hivatalos

Részletesebben

Digitális fényképezőgép Szoftver útmutató

Digitális fényképezőgép Szoftver útmutató EPSON Digitális fényképezőgép / Digitális fényképezőgép Szoftver útmutató Minden jog fenntartva. Jelen kézikönyv a SEIKO EPSON CORPORATION előzetes írásbeli engedélye nélkül sem részben sem egészben nem

Részletesebben

Általános nyomtató meghajtó útmutató

Általános nyomtató meghajtó útmutató Általános nyomtató meghajtó útmutató Brother Universal Printer Driver (BR-Script3) Brother Mono Universal Printer Driver (PCL) Brother Universal Printer Driver (Inkjet) B verzió HUN 1 Áttekintés 1 A Brother

Részletesebben

1. MODUL - ÁLTALÁNOS FOGALMAK

1. MODUL - ÁLTALÁNOS FOGALMAK 1. MODUL - ÁLTALÁNOS FOGALMAK 1. Melyik a mondat helyes befejezése? A számítógép hardvere a) bemeneti és kimeneti perifériákat is tartalmaz. b) nem tartalmazza a CPU-t. c) a fizikai alkatrészek és az operációs

Részletesebben

Operációs rendszerek. Az X Window rendszer

Operációs rendszerek. Az X Window rendszer Operációs rendszerek X Windows rendszer Az X Window rendszer Grafikus felhasználói felületet biztosító alkalmazás és a kapcsolódó protokoll 1983-84: a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT, USA).

Részletesebben

Selling Platform Telepítési útmutató Gyakori hibák és megoldások

Selling Platform Telepítési útmutató Gyakori hibák és megoldások Selling Platform Telepítési útmutató Gyakori hibák és megoldások 265ced1609a17cf1a5979880a2ad364653895ae8 Index _ Amadeus szoftvertelepítő 3 _ Rendszerkövetelmények 3 Támogatott operációs rendszerek 3

Részletesebben

Az ESET NOD32 program 2.7 verzió bemutatása a FU rootkit felismerése közben. Sicontact Kft. 2007.

Az ESET NOD32 program 2.7 verzió bemutatása a FU rootkit felismerése közben. Sicontact Kft. 2007. Az ESET NOD32 program 2.7 verzió bemutatása a FU rootkit felismerése közben Sicontact Kft. 2007. Előadás vázlat Telepítjük a NOD32 2.7-es változatát Normál körülmények között a valósidejű védelem már a

Részletesebben

Segesdi Dániel. OpenNebula. Virtualizációs technológiák és alkalmazásaik BMEVIMIAV89. 2011 ősz

Segesdi Dániel. OpenNebula. Virtualizációs technológiák és alkalmazásaik BMEVIMIAV89. 2011 ősz Segesdi Dániel OpenNebula Virtualizációs technológiák és alkalmazásaik BMEVIMIAV89 2011 ősz OpenNebula Előszó A feladatom az OpenNebula nyílt forráskódú cloud management eszköz megismerése, mely egységes

Részletesebben

Operációs rendszerek

Operációs rendszerek Óravázlat az ECDL oktatócsomaghoz 2. modul Operációs rendszerek Krea Kft. 1034 Budapest, Szőlő u 21. Tel/fax: 250-5570 / 387-2557 E-mail: krea@krea.hu A vázlatot összeállította: Pintyőke László Lektorálta:

Részletesebben

A Novitax ügyviteli programrendszer első telepítése

A Novitax ügyviteli programrendszer első telepítése Telepítő fájl letöltése honlapunkról A Novitax ügyviteli programrendszer első telepítése A honlapunkon (www.novitax.hu) található telepítő fájlt (novitax2007-setup.exe) le kell tölteni a számítógép egy

Részletesebben

Oktatási cloud használata

Oktatási cloud használata Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnikai és Információs Rendszerek Tanszék Oktatási cloud használata Készítette: Tóth Áron (BME MIT), 2013. A segédlet célja a tanszéki oktatási cloud

Részletesebben

MS Windows XP Professional SP2 telepítés virtuális gépre. ember@vodafone.hu

MS Windows XP Professional SP2 telepítés virtuális gépre. ember@vodafone.hu MS Windows XP Professional SP2 telepítés virtuális gépre 1 Előzmények Új gép esetén meg kell győződnünk arról, hogy a gép XP kompatibilis Lehetséges, hogy csak Vista drivereket kínál a gyártó a géphez,

Részletesebben

KIRA. KIRA rendszer. Telepítési útmutató v1

KIRA. KIRA rendszer. Telepítési útmutató v1 KIRA rendszer Telepítési útmutató v1 1. Bevezetés A dokumentáció, illetve a dokumentáció mellékleteként megtalálható állományok segítségével készíthető fel a kliens oldali számítógép a KIRA rendszer működtetésére.

Részletesebben

A számítógépek felépítése. A számítógép felépítése

A számítógépek felépítése. A számítógép felépítése A számítógépek felépítése A számítógépek felépítése A számítógépek felépítése a mai napig is megfelel a Neumann elvnek, vagyis rendelkezik számoló egységgel, tárolóval, perifériákkal. Tápegység 1. Tápegység:

Részletesebben

Tájékoztató az 1.10-es labor használatához

Tájékoztató az 1.10-es labor használatához Tájékoztató az 1.10-es labor használatához Általános leírás A kari nyílt laborban vékony kliens alapú architektúrát alakítottunk ki, ahol egy-két alapvető alkalmazáson kívül (pl.: böngésző, PDF olvasó,

Részletesebben

hardver-szoftver integrált rendszer, amely Xwindow alapú terminálokat szervez egy hálózatba

hardver-szoftver integrált rendszer, amely Xwindow alapú terminálokat szervez egy hálózatba = hardver-szoftver integrált rendszer, amely Xwindow alapú terminálokat szervez egy hálózatba HaXSoN Szerver Vékonyterminál vékonyterminál A HaXSoN vékonyterminál jellemzői - kis méretű, alacsony fogyasztású,

Részletesebben

Informatikai rendszerek alapjai (Informatika I.)

Informatikai rendszerek alapjai (Informatika I.) Informatikai rendszerek alapjai (Informatika I.) NGB_SZ003_1 Lovas Szilárd, Krankovits Melinda SZE MTK MSZT kmelinda@sze.hu B607 szoba 4. Előadás Operációs rendszer fogalma, funkciói Operációs rendszerek

Részletesebben

Ismerkedjünk tovább a számítógéppel. Alaplap és a processzeor

Ismerkedjünk tovább a számítógéppel. Alaplap és a processzeor Ismerkedjünk tovább a számítógéppel Alaplap és a processzeor Neumann-elvű számítógépek főbb egységei A részek feladatai: Központi egység: Feladata a számítógép vezérlése, és a számítások elvégzése. Operatív

Részletesebben

Operációs rendszerek

Operációs rendszerek Operációs rendszerek? Szükségünk van operációs rendszerre? NEM, mert mi az alkalmazással szeretnénk játszani dolgozni, azért használjuk a számítógépet. IGEN, mert nélküle a számitógépünk csak egy halom

Részletesebben

Sharpdesk Információs útmutató

Sharpdesk Információs útmutató Sharpdesk Információs útmutató Tartsa meg ezt a kézikönyvet, mivel nagyon fontos információkat tartalmaz. Sharpdesk sorozatszámok Ez a termék csak a licencekkel megegyező számú számítógépre telepíthető.

Részletesebben

Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt

Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt segédlet A Szilipet programok az adatok tárolásához Firebird adatbázis szervert használnak. Hálózatos

Részletesebben

KELER KID Internetwork System (KIS)

KELER KID Internetwork System (KIS) KELER KID Internetwork System (KIS) Éles és teszt program installációs segédlet Verzió: 2.0 2015. 04. 10. Cardinal Kft. 2015. Tartalomjegyzék 1. Néhány alapvető információ...3 1.1 KID program hardware

Részletesebben

Windows há lo záti ádminisztrá cio gyákorlát

Windows há lo záti ádminisztrá cio gyákorlát Windows há lo záti ádminisztrá cio gyákorlát Dr. Johanyák Zsolt Csaba http://johanyak.hu Parancssori alapok (CMD.EXE) A CMD.EXE-t használó parancssori utasításokat két csoportba oszthatjuk aszerint, hogy

Részletesebben

A L I N U X f e l é p í t é s e

A L I N U X f e l é p í t é s e A L I N U X f e l é p í t é s e Fájlrendszer, könyvtárszerkezet, kernel, terminal, X-window DE-EFK Egészségügyi Ügyvitelszervező Szak Linux c. tantárgy 2006 I. félév F á j l r e n d s z e r Fájlrendszernek

Részletesebben

Könyvtári címkéző munkahely

Könyvtári címkéző munkahely Könyvtári címkéző munkahely Tartalomjegyzék A RENDSZER HARDVER ELEMEI...3 1 RFID CÍMKÉK... 3 2 RFID ASZTALI OLVASÓ... 3 A RENDSZER SZOFTVER ELEMEI... 4 1 KÖNYV CÍMKÉZŐ MUNKAÁLLOMÁS... 4 2 A PC- S SZOFTVEREK

Részletesebben

MOBIL PLATFORMHÁBORÚ. Török Gábor

MOBIL PLATFORMHÁBORÚ. Török Gábor MOBIL PLATFORMHÁBORÚ Török Gábor Szabad Szoftver Konferencia, 2010 Tartalom Bevezetés A mobilpiacról Mobil platformok Fejlesztői szemszögből A nyíltság szintjei Történelmi áttekintés Mérföldkövek: mobil

Részletesebben

Számítógépes alapismeretek 1.

Számítógépes alapismeretek 1. Számítógépes alapismeretek 1. 1/7 Kitöltő adatai: 1. Név: 2. Osztály: 3. E-mail címe: 2/7 Kérdések: 1. Mi az IKT (Információs és Kommunikációs Technológia)? Olyan eszközök, technológiák, amik az információ

Részletesebben

informatika: Az információ keletkezésével, továbbításával, tárolásával és feldolgozásával foglalkozó tudomány.

informatika: Az információ keletkezésével, továbbításával, tárolásával és feldolgozásával foglalkozó tudomány. INFORMATIKA KISOKOS informatika: Az információ keletkezésével, továbbításával, tárolásával és feldolgozásával foglalkozó tudomány. információ: Olyan új ismeret, ami a korábbi tudásunkra épül. információs

Részletesebben

Operációs rendszerek

Operációs rendszerek Óravázlat az ECDL hálózatos változatához 2. modul Operációs rendszerek Krea Kft. 1034 Budapest, Szőlő u 21. Tel/fax: 250-5570 / 387-2557 E-mail: krea@krea.hu A vázlatot összeállította: Pintyőke László

Részletesebben

Köszönetnyilvánítás... xv Bevezetés az otthoni hálózatok használatába... xvii. A könyv jellegzetességei és jelölései... xxi Segítségkérés...

Köszönetnyilvánítás... xv Bevezetés az otthoni hálózatok használatába... xvii. A könyv jellegzetességei és jelölései... xxi Segítségkérés... Köszönetnyilvánítás... xv Bevezetés az otthoni hálózatok használatába... xvii A könyvben szereplő operációs rendszerek...xviii Feltételezések...xviii Minimális rendszerkövetelmények... xix Windows 7...

Részletesebben

A nyomtatvány használata nem kötelező! TANMENET. az osztály INFORMATIKA tantárgyának tanításához. (tagintézmény igazgató)

A nyomtatvány használata nem kötelező! TANMENET. az osztály INFORMATIKA tantárgyának tanításához. (tagintézmény igazgató) A nyomtatvány használata nem kötelező! TANMENET az osztály INFORMATIKA tantárgyának tanításához. Összeállította: Informatika munkaközösség 2010. év szeptember hó 01. nap. (tanár) (tagintézmény igazgató)

Részletesebben

Samsung Universal Print Driver Felhasználói útmutató

Samsung Universal Print Driver Felhasználói útmutató Samsung Universal Print Driver Felhasználói útmutató képzelje el a lehetőségeket Szerzői jog 2009 Samsung Electronics Co., Ltd. Minden jog fenntartva. Ez a felügyeleti útmutató csak tájékoztató célt szolgál.

Részletesebben

AZ EXCEL CSEPEL SZÁMÍTÓGÉP KONFIGURÁCIÓ AJÁNLATAI

AZ EXCEL CSEPEL SZÁMÍTÓGÉP KONFIGURÁCIÓ AJÁNLATAI AZ EXCEL CSEPEL SZÁMÍTÓGÉP KONFIGURÁCIÓ AJÁNLATAI I. Standard 89.900 HUF (Gigabyte alaplap, AMD Sempron 3200+, 512MB 667MHz DDR2 RAM, 80GB SATA WD HDD, LG DVD-ROM, 17 Acer LCD monitor, Billentyűzet, Optikai

Részletesebben

Integrált-HardverSzoftver-Rendszer

Integrált-HardverSzoftver-Rendszer Integrált-HardverSzoftver-Rendszer dldh.hu dldh.hu/webshop Direct Line Kft DirectLine1 Direct-Line Kft. 2330-Dunaharaszti Jedlik Ányos u. 14. email: info@dldh.hu weblap: www.dldh.hu Történet A Direct-Line

Részletesebben

Tudásszint mérés feladatlap

Tudásszint mérés feladatlap Tudásszint mérés feladatlap 9. évfolyam Útmutató: Semmilyen segédeszköz nem használható! A feladatlap kitöltésére 40 perc áll rendelkezésedre! Gondold át válaszaidat! Név:... Dátum:... Iskola:... Osztály:...

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉPES ALAPISMERETEK

SZÁMÍTÓGÉPES ALAPISMERETEK SAPIENTIA EMTE Műszaki és Humántudományok Kar SZÁMÍTÓGÉPES ALAPISMERETEK Domokos József domi@ms.sapientia.ro ELŐADÁSOK 7 előadás Szeptember 19.-től, hetente Dr. DOMOKOS József, egyetemi adjunktus elérhetőség:

Részletesebben

A számítógép külső felépítése

A számítógép külső felépítése A számítógép külső felépítése Hardver: A számítógéphez csatlakoztatott, kézzel megfogható eszközök. Szoftver: Egy ember, vagy egy csoport által létrehozott szellemi termék, melyet törvény véd. Szoftverek

Részletesebben

ÁNYK53. Az Általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK), a személyi jövedelemadó (SZJA) bevallás és kitöltési útmutató együttes telepítése

ÁNYK53. Az Általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK), a személyi jövedelemadó (SZJA) bevallás és kitöltési útmutató együttes telepítése ÁNYK53 Az Általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK), a személyi jövedelemadó (SZJA) bevallás és kitöltési útmutató együttes telepítése Az ÁNYK53 egy keretprogram, ami a személyi jövedelemadó bevallás (SZJA,

Részletesebben

A szerzőkről... xiii A csapat... xiv Az Online Training Solutions, Inc. (OTSI)... xiv

A szerzőkről... xiii A csapat... xiv Az Online Training Solutions, Inc. (OTSI)... xiv A szerzőkről... xiii A csapat... xiv Az Online Training Solutions, Inc. (OTSI)... xiv A Windows 7 bemutatása...xv A Windows 7 kiadásai... xvi Minimális rendszerkövetelmények... xix Windows 7... xix A gyakorlatok...

Részletesebben

54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉS TANULÓI SEGÉDLET. Windows áttelepítő használatához

54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉS TANULÓI SEGÉDLET. Windows áttelepítő használatához INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉS TANULÓI SEGÉDLET Windows áttelepítő használatához INFORMATIKA TANTÁRGY 2014. január 31.......

Részletesebben

Bepillantás a gépházba

Bepillantás a gépházba Bepillantás a gépházba Neumann-elvű számítógépek főbb egységei A részek feladatai: Központi egység: Feladata a számítógép vezérlése, és a számítások elvégzése. Operatív memória: A számítógép bekapcsolt

Részletesebben

SystemDiagnostics. Magyar

SystemDiagnostics. Magyar SystemDiagnostics Magyar Szeretne hozzánk fordulni... műszaki jellegű kérdéseivel vagy problémájával? Az alábbiakkal veheti fel a kapcsolatot: Forróvonalunk/ügyfélszolgálatunk (lásd a mellékelt forróvonal-listát,

Részletesebben

Bejelentkezés az egyetemi hálózatba és a számítógépre

Bejelentkezés az egyetemi hálózatba és a számítógépre - 1 - Bejelentkezés az egyetemi hálózatba és a számítógépre 1. lépés: az Egyetem Novell hálózatába történő bejelentkezéskor az alábbi képernyő jelenik meg: az első sorban a felhasználónevet, a második

Részletesebben

WIFI elérés beállítása Windows XP tanúsítvánnyal

WIFI elérés beállítása Windows XP tanúsítvánnyal WIFI elérés beállítása Windows XP tanúsítvánnyal Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskola és Általános Művelődési Központ Készítette: Jászberényi József, 2011 1/24 A PÁGISZ WIFI hálózathoz kétféle

Részletesebben

VisualBaker Telepítési útmutató

VisualBaker Telepítési útmutató VisualBaker Telepítési útmutató Office Hungary Bt web: www.visualbaker.hu e-mail: info@visualbaker.hu Tartalomjegyzék: Telepítési útmutató... 1 Tartalomjegyzék:... 2 Első lépések:... 3 Telepítési kulcs...

Részletesebben

Gyakorlati vizsgatevékenység. Graf Iskola

Gyakorlati vizsgatevékenység. Graf Iskola 06 3 06 68 06.. Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: Gyakorlati vizsgatevékenység 8 03 000 0 Számítástechnikai szoftverüzemeltető Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése:

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE (TK 61-TŐL)

SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE (TK 61-TŐL) SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE (TK 61-TŐL) SZÁMÍTÓGÉP Olyan elektronikus berendezés, amely adatok, információk feldolgozására képes emberi beavatkozás nélkül valamilyen program segítségével. HARDVER Összes műszaki

Részletesebben

FITNESS SYSTEM Telepítési útmutató

FITNESS SYSTEM Telepítési útmutató FITNESS SYSTEM Telepítési útmutató web: www.szakk.hu e-mail: info@szakk.hu Tartalomjegyzék: Első lépések:... 3 Licenc megállapodás... 3 Telepítési kulcs... 4 Felhasználói adatok... 5 Telepítő csomagok

Részletesebben

OpenOffice.org irodai programcsomag

OpenOffice.org irodai programcsomag OpenOffice.org irodai programcsomag Daczi László Miről lesz szó? Bevezetés Történeti háttér Átfogó bemutatás Rendszerkövetelmények Writer - szövegszerkesztő Calc - táblázatkezelő Impress

Részletesebben

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

Tájékoztató. Használható segédeszköz: - A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 481 04 Informatikai rendszergazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel

Részletesebben

Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó

Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó Hálózatos telepítés Windows és Linux operációs rendszereken A program nem használja a Registry-t. A program három könyvtárstruktúrát használ, melyek a következők:

Részletesebben

italc felhasználói dokumentáció

italc felhasználói dokumentáció ITALC Felhasználói Leírás www.npsh.hu italc felhasználói dokumentáció a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére Védjegyek és Jogi nyilatkozat Copyright Novell, Inc. Minden jog fenntartva. A Novell, és

Részletesebben

Operációs rendszer ismeretek

Operációs rendszer ismeretek 2015 Operációs rendszer ismeretek A számítógépes munka feltételei Hardver: a számítógépet alkotó mechanikus és elektronikus eszközök összefoglaló neve. Szoftver: a számítógépet működtető programok. Operációs

Részletesebben

Netis vezeték nélküli, N típusú USB adapter

Netis vezeték nélküli, N típusú USB adapter Netis vezeték nélküli, N típusú USB adapter Gyors üzembe helyezési útmutató WF-2109, WF-2111, WF-2116, WF-2119, WF-2119S, WF-2120, WF-2123, WF-2150, WF-2151, WF-2190, WF-2503 1 A csomag tartalma A csomag,

Részletesebben

Tudnivalók az NYMESEK vezeték nélküli hálózatáról. Beállítási útmutató WIFI felhasználóink számára

Tudnivalók az NYMESEK vezeték nélküli hálózatáról. Beállítási útmutató WIFI felhasználóink számára Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Tanulmányi, Szolgáltató és Informatikai Központ 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. Tel.: 94/504-645 e-mail: krisztina@sek.nyme.hu Tudnivalók az

Részletesebben