KÖRMENDI SOMOGYI BÉLA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 KÖRMENDI SOMOGYI BÉLA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013

2 Tartalomjegyzék ISKOLÁNKRÓL... 4 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA Az iskolában folyó nevelı oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eszközei, eljárásai... 7 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolai egészségnevelési program Az elsısegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos intézményi terv Az iskola környezeti nevelési programja A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER, SZERVEZETI FORMÁK A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra A nevelési oktatási célok megvalósítását segítı egyéb tevékenységek A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI AZ OSZTÁLYFİNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFİNÖKÖK FELADATAI A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLİ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE AZ ISKOLA SZEREPLİINEK EGYÜTTMŐKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A szülı, a tanuló, a pedagógus, az intézmény partnerei kapcsolattartásának rendje, formái A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Az iskolába jelentkezı tanulók felvételének, átvételének elvei

3 HELYI TANTERV A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelezı és nem kötelezı (választható) tantárgyak és óraszámaik, óraterv A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A mindennapos testnevelés A tanulók fizikai állapotának mérése A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 67 A gyermekek esélyegyenlıségét szolgáló intézkedések A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenırzése, értékelése A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

4 ISKOLÁNKRÓL Intézményünk a Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola 1974 óta végzi a körmendi és a Körmend környéki települések gyermekeinek nevelését, oktatását. Az indulás éveiben diákotthon, kollégium mőködött az iskola falai között. Az iskola több évtizedes története arra kötelez bennünket, hogy nevelı oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk Körmend, a szomszédos települések, a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézető, gondolkodású emberek cselekvı együttélésének gyakoroltatására. Figyelemmel vagyunk a beiskolázási körzetünkben élı családok szociális, anyagi, kulturális helyzetére. Nevelı oktató munkánkban a tanórákon és a tanórákon kívül segítjük a nehezebb körülmények között élı, esetleges hátránnyal induló tanulóink felzárkóztatását, kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük tehetséges, jó képességő diákjaink fejlesztését. A társadalom, a pedagógusok, a szülık célja azonos: gyermekeinkbıl mővelt, képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Intézményünk nyolc évfolyamos általános iskola. Az iskola arculata, jellemezıi: az alsó évfolyamok alapozó munkája (írás, olvasás, számolás) az informatika, angol és német nyelvek oktatása testnevelés, úszásoktatás, sportfoglalkozások technikai, mővészeti, könyvtári tevékenységek iskolai szabadidıs programok, bel és külföldre szervezett kirándulások. A jellemzık alapján fogalmaztuk meg intézményünk mottóját : az 1 4. évfolyamok alapozó munkájával írni, olvasni, számolni tudó emberek a sportos jelleg megtartásával egészséges emberek az informatika, a német és angol nyelvek oktatásával a világban és a világgal kommunikálni tudó, az önálló ismeretszerzés képességével rendelkezı emberek felnevelésében veszünk részt a magunk eszközeivel. A mővészeti, technikai, könyvtári és szabadidıs foglalkozások, kirándulások megszervezésével a gyerekek személyiségének kiteljesedését segítjük. Iskolánk célja: tanulóink képességeiknek megfelelı középiskolát találjanak maguknak. Intézményünkben minden megtalálható, ami egy iskolában fontos: tágas belsı terek; szabadtéri sportpályák; játszóudvar; könyvtár; szaktantermek; sportcsarnok; uszoda. 4

5 Iskolai hagyományaink: Tanévnyitó, tanévzáró ünnepélyek. A nemzeti ünnepekre mősoros iskolai ünnepségekkel emlékezünk. Városi szintő mősorokon szerepelnek diákjaink. Az ıszi, tavaszi idıszakban iskolai szinten belföldi, külföldi kirándulásokat szervezünk. Alapítványi, iskolai gálamősorok, kulturális események. Iskolai nyílt napok (az iskolába járó gyermekek szüleinek, a leendı elsıs diákjaink szüleinek a beiskolázás elıtt). Tanulmányi osztálykirándulások, táborok májusban, júniusban. Jutalomkirándulás év végén a tanulmányi és sportterületeken kiváló teljesítményt nyújtó tanulóink számára. A kiemelkedı eredményeket elérı diákjaink alapítványi, iskolai jutalmazása. A szülıknek, pedagógusoknak Szülıi Szervezet bált rendezünk, melynek bevételével az iskola programjait támogatjuk. Tanulmányi versenyeket, sportrendezvényeket (Somogyi Kupa: úszás, labdarúgás) szervezünk, részt veszünk a különbözı szintő pályázatokon, versenyeken, vetélkedıkön. Nyelvvizsgára felkészítı foglalkozások. ECDL vizsgáztatás, úszótanfolyamok, óvodás torna, sítábor szervezése. Szüreti vigasságok, mulatságok rendezvény. Karácsonyi, húsvéti játszóházak. Az elıbb felsoroltakon kívüli mősoros rendezvényeink: Gesztenye és tökfesztivál Mikulás Adventi napok Karácsonyi ünnep Farsang Gyermek és sportnap Táncház Anyák Napja alkalmából az édesanyák köszöntése Osztályok klubdélutánjai 8. osztályosok tanévzáró rendezvényei. A szakmai, társadalmi, gazdasági változásokat figyelembe véve kiemelt feladatunk: a kialakított iskolai hagyományok megırzése, folytatása, szakmai fejlıdés, tárgyi feltételeink javítása. 5

6 Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola Magyarszecsıdi Tagiskolája szeptember 1 tıl tagintézményünk a Magyarszecsıdi iskola. Iskolánkban családias légkört teremtünk, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ezt a törekvésünket nagymértékben segíti az osztályok alacsony létszáma. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni a ránk bízott gyermekekbıl. Iskolánk elsısorban a szülıkkel és az Önkormányzatokkal ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt vesz a három község életében. A nevelést és oktatást megfelelı arányban ötvözı családias iskola mőködését biztosítjuk. A létszámadatok erényünkké segítik tenni: a személyközpontúságot, az esélyegyenlıséget, a biztos alapmőveltségi szintre épülı tudást. A nevelésben fı értékként kezeljük: a felelısségérzetet, a becsületességet, az emberséges magatartást minden körülményben. Kiemelt oktatási céljaink biztosítják, hogy a tanulók: jó kommunikációs készséggel, az önálló véleményalkotás képességével, jó fizikai állóképesség mellett, egészségesen, természetszeretı és környezetóvó diákként folytathassák tanulmányaikat. Vállaljuk a jó értelemben vett konzervatív oktatási értékekre és struktúrára épített falusi iskola képét. Fontos számunkra, hogy diákjaink érezzék, nem csak tanulni járnak iskolánkba, hanem ez egyben második otthonuk is, ahol kötelességeik mellett jogaik is vannak. A tagiskolában 1 4. évfolyamokon, összevont osztályokban történik a gyermekek képzése. Tornaszoba, füves iskolai udvar áll a tanulók rendelkezésére. A technikai, informatikai, szemléltetıeszközökkel való felszereltség jó szintő. A nevelési és oktatási célok megvalósítását a következı tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: informatika, német, kézmőves szakkörök, úszás; tömegsport; versenyek, vetélkedık; tanulmányi kirándulások; szabadidıs foglalkozások; hit- és vallásoktatás. Az intézmény hagyományainak megfelelı programok: tanulmányi versenyek, sportvetélkedık ünnepi mősorok, emlékmősorok a községekben, idısek napja, anyák napja, falusi gyermeknap szervezése, évszakokhoz kapcsolódó rendezvények, farsang, nyílt nap, közlekedéssel kapcsolatos foglalkozások a körzeti megbízott segítségével, szabadtéri tanórák évszakokhoz illeszkedı kézmőves foglalkozások, színházlátogatások, iskolai gyermeknap, tanulmányi kirándulás, papírgyőjtés. 6

7 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei Iskolánk nevelı-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át. Figyelmet fordítunk a nyitottságra, a gyermekközpontúságra és az emberiség elıtt álló közös problémákra, valamint a különbözı kultúrák iránti fogékonyságra. A kialakult iskolai profilra alapozva az a célunk, hogy intézményünk modern tartalmakat közvetítsen, fejlesszük gyermekeink világban való eligazodáshoz szükséges képességét, fejlesszük a problémamegoldó gondolkodást. Tanulóinkban kialakítjuk az önálló tájékozódás képességét - ez a képesség a hagyományos információhordozókból, könyvtárakból való tájékozódást és a modern informatikai, kommunikációs eszközök alkalmazását egyszerre jelenti. Ezzel teremtjük meg az önálló, élethosszig tartó tanuláshoz való alkalmazkodás alapjait, feltételeit. A mővészeti, sport, közösségi foglalkozások, kirándulások, az aktív iskolai szabadidı gyermekeink személyiségének kiteljesedését segítik. Célunk, hogy tanulóink tanulmányaik befejezésével kreatív személyiséggé, tisztességes, edzett, alkotásra képes emberré váljanak. Megszerzett tárgyi tudásukkal, sikeresen haladjanak további életpályájukon. Legyenek képesek eligazodni az állandóan változó világban. Ehhez erısítenünk kell az önálló tájékozódás képességét. Így érhetjük el azt, hogy minden tanulónk megfelelı középiskolát találjon magának, és tovább gazdagítsa személyiségét. Nevelıtestületünk együtt hat a diákokra. Azonos irányú, együttes nevelıi hatásra törekszünk. Alapelveink: tisztelet tanítványnak, szülınek, kollégának, a pedagógus hivatásnak. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, diákjaink korszerő ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása, bıvítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Szellemileg, erkölcsileg, testileg, lelkileg egészséges, nyílt, ıszinte, kellı önkontrollal rendelkezı nemzedéket kívánunk nevelni a ránk bízott gyerekekbıl. Ennek érdekében: a tervszerő nevelı oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszerő, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthetı alapmőveltséget nyújt intézményünk olyan az emberre, társadalomra, mővészetekre, természetre, tudományokra, technikára vonatkozó ismereteket közöl, amelyek megalapozzák diákjaink mőveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat a szőkebb és tágabb környezetükben 7

8 az iskola oktató tevékenységének célja a gyermeki személyiség széleskörő fejlesztése célunk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit arra törekszünk, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre nevelünk a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására neveljük tanulóinkat segítjük tanulóinknak észrevenni, értékelni a jót, megelızni, felismerni a rosszat arra törekszünk, hogy az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció normái, formái kialakuljanak diákjainkat megismertetjük nemzeti kultúránk, történelmünk eseményeivel, kiemelkedı személyiségeivel, hagyományaival, ennek segítségével erısítjük a gyerekek haza, szülıföld iránti szeretetét. Intézményünk a szülıkkel kialakított kapcsolat révén részt vesz lakóhelyünk életében. rendszeres kapcsolatot tartunk diákjaink szüleivel, a családokkal iskolánk életét, tevékenységét, eredményeit megismertetjük a szülıkkel, az érdeklıdı emberekkel kapcsolatban vagyunk a város iskoláival, intézményeivel hagyományainkhoz híven intézményünk képviselteti magát a különféle városi rendezvényeken, a diákok számára szervezett városi szintő események szervezésében, lebonyolításában részt vállalunk. Iskolánk biztosítja tanulói számára az esélyegyenlıséget. o mivel különbözı érdeklıdéssel és képességekkel rendelkezı, más más érzelmi, testi fejlettségő, motivációjú és eltérı szocializáltsággal rendelkezı gyereket nevelünk együtt, fontos az egyéni bánásmód, a megfelelı foglalkozások alkalmazása, biztosítása. Pedagógusaink mindennapi nevelı oktató munkája arra irányul, hogy a lehetı legtöbb diákunk az általános iskola végére testileg, lelkileg, szellemileg edzett, egészségesen élı, nyílt, ıszinte, kellı önkontrollal rendelkezı, a nemzetét, történelmét, anyanyelvét, a természetet, az egyetemes kulturális értékeket tisztelı ifjúként lépjen tovább a nevelés és oktatás következı szakaszába. 8

9 Az iskolában folyó nevelı és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Intézményi nevelı oktató munkánk céljait az általános emberi és a nemzeti értékek diákokkal történı megismertetése, elfogadtatása, átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvetı feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklıdésre, aktivitásra építsen. Az iskola által közvetített a személyiségfejlıdés szempontjából fontos értékeket diákjaink sajátítsák el, ezeket képviseljék, ezek határozzák meg magatartásukat, viselkedésüket. A közvetítendı értékek: az élet tisztelete, védelme a természeti környezet megóvása, állat és növényvédelem az ember testi és lelki egészsége, a testmozgás iránti igény, az egészségvédelem, az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása) önismeret, a személyiség kialakításának, kibontakoztatásának igénye, felelısségvállalás a saját sors alakításáért, önállóság, kitartás, szorgalom és kreativitás, nyitottság az emberi kapcsolatok, a barátság fontossága, hőség, önzetlenség, megértés, tapintat, ıszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség a család szeretete, tisztelete, a családtagok megbecsülése a közösségekben kulturált magatartásra törekvés, megfelelı kommunikáció, az egyéni és a közérdek felismerése, együttmőködési és segítıkészség, a konfliktuskezelés és a megegyezésre törekvés fontossága, fegyelem, önfegyelem igény a világ és az emberiség közös problémáinak megismerésére az önálló tanulás képességeinek kialakítása, az önmővelés iránti igény kialakítása szülıföldünk, Magyarország megismerése, szeretete, a nemzeti hagyományok ápolása, népünk történetének, kultúrájának, jelképeinek ismerete, megbecsülése a kisebbség és a többség fogalmainak ismerete, a kisebbségben élı magyarság életének megismerése, a Magyarországon élı kisebbségek, más népek kultúrájának tiszteletben tartása az alkotmányosság, törvényesség, állampolgári és egyetemes emberi jogok tisztelete A felsorolt értékek elsajátítását a tanórai és a tanórán kívüli nevelési tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó értékelések segítik. Nevelési céljaink megvalósítását az intézmény pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek segítik. A nevelés eszközei, eljárásai, a nevelési módszerek egymással összefüggı elemek. 9

10 A nevelési módszereknek igazodni kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségükhöz, képességeikhez. A módszerek igazodnak a nevelık személyiségéhez, pedagógiai felkészültségükhöz és pedagógiai kultúrájukhoz. A mindenkori szituációkat és azok tartalmát is figyelembe vesszük a módszerek alkalmazásakor. Ebbıl következik, hogy minden nevelési szituáció más módon és más más módszerek alkalmazásával oldható meg. Fontos, hogy mindig egyszerő, világos, a gyerekek életkorának megfelelı módszereket használunk. Nevelési módszereink két csoportba oszthatók: 1. Közvetlen módszerek: alkalmazásuk során a nevelı közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett módszerek: a nevelı hatás áttételesen, a diákok közösségén keresztül érvényesül. A meggyızés, felvilágosítás, tudatosítás módszerei: ide tartozik az oktatás valamennyi módszere. Az iskolai foglalkozásokon alkalmazzuk a meggyızést, a példát, példakép és eszménykép állítását, a példakövetést. Szerepet kap a bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás és tudatosítás módszere. Lényeges az elıadás, vita, beszámoló alkalmazása. A tevékenység megszervezésének módszerei: alkalmazzuk a követelést, megbízást, ellenırzést, értékelést, gyakorlást, játékos módszereket. A magatartásra ható módszerek: az ösztönzı módszerek, a dicséretek formája szóbeli vagy írásbeli. Különbözı fórumokon történik: osztályban, iskolai szinten. A követendı egyéni és csoportos, együttes munkát, mintát emeljük ki és jutalmazzuk meg. Kényszerítı módszerek: minden komolyabb magatartási probléma esetén a szaktanár felveszi a kapcsolatot az osztályfınökkel, annak érdekében, hogy a felmerült problémát kezelni tudjuk. Itt is a szóbeli és írásbeli formulákat alkalmazzuk. A negatív viselkedés kialakulását felügyelet, ellenırzés, felvilágosítás, figyelemfelhívás a betartandó magatartási normákról, követelés alkalmazásával igyekszünk megakadályozni. Eszközök, technikák Kihasználjuk a szituációs és szerepjátékok, a drámajáték lehetıségeit. Teret adunk a verbális eszközök használatának: a spontán vagy tervezett, a szabad vagy irányított, az egyéni vagy csoportos beszélgetéseknek. A beszélgetések az ön- és emberismeret fejlesztéséhez járulnak hozzá. A dramatizáló tevékenységgel mintát és modellt, egyfajta megerısítést tudunk nyújtani. Ezek diákjaink problémamegoldó, konfliktuskezelı készségeit fejlesztik, a meglévıket erısítik. 10

11 Nevelési céljaink megvalósulását, nevelı oktató munkánkat akkor tartjuk sikeresnek, ha diákjaink a nyolcadik évfolyam végén: egyéni képességeik alapján a lehetı legjobb szinten megfelelnek a tantárgyi követelményeknek, a továbbhaladás feltételeinek olyan ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, jártasságokkal rendelkeznek, amelyek alapot adnak a középiskolai követelmények teljesítéséhez elképzeléseik vannak jövıjükkel kapcsolatban rendelkeznek a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákkal. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Intézményünk nevelı oktató munkájának alapvetı feladata, hogy tanulóink a különbözı szintő adottságaikkal, eltérı mértékő fejlıdésükkel, az iskolai és az iskolán kívüli tanulásukkal, érdeklıdési körüket érintı tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A diákok tudásának, képességeinek, egész személyiségének széleskörő fejlesztése áll munkánk középpontjában. Figyelembe vesszük, hogy a nevelés-oktatás színtere nemcsak az iskola, a társadalmi élet, tevékenység fórumainak is jelentıs szerepük van. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: Értelmi nevelés Feladatunk a megismerési vágy felkeltése, a világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. Nagy szerepet kap az önállóság. Fontos teendınk az értelmi képességek, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. Az önálló ismeretszerzés különbözı formáit tanítjuk, gyakoroltatjuk. A tanulási tevékenység során diákjaink tapasztalatok szerzésével, ezek értelmezésével végzik feladataikat. A tanulási folyamatban a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Arra törekszünk, hogy az iskolai élet információi, élményei változatosak legyenek, tanulóink rendelkezzenek az információs rendszerekben való eligazodás és ezek használatának képességeivel. Feladat az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása lényeges teendınk. Tudatosítanunk kell az emberek által végzett munka fontosságát. Gyakoroltatjuk az önellátásra, a környezet rendben tartására irányuló tevékenységeket. 11

12 Erkölcsi nevelés, segítı életmódra nevelés Meg kell ismertetni tanulóinkkal az alapvetı erkölcsi értékeket, ezeket tudatosítani szükséges, fontos a meggyızıdéssé alakítás. Feladatunk az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságát tudatosítani kell, az együttmőködési készség kialakítása lényeges feladat. A nevelés feladata a kulturált magatartás, kommunikáció elsajátítása. Ki kell alakítanunk tanulóinkban az élı, élettelen környezet jelenségeire, a tanulói közösségekre, önmagukra irányuló helyes, aktivitásra, cselekvésre késztetı érzelmeket. Diákjainknak az intézményi közösség mindennapi életében tapasztalniuk kell az egyének és a csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítıkészségének elınyeit, esetleges hiányuk következményeit. Kapcsolatainkban felértékelıdött a kommunikáció szerepe. A sikert a szereplık közötti jó kapcsolat kialakulása jelenti. Ennek fejlesztését segítjük. Az iskola feladata, hogy a pozitív szociális szokások kialakulását, gyarapodását segítse. Ezt olyan intézményi életrend kialakításával, mőködtetésével tudjuk megvalósítani, amelyben a tanulók biztonságban, jól érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitıl egyértelmően, következetesen elvárhatók. Egészséges életmódra nevelés A terület feladata a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiségeket kell nevelnünk. Tudatosítjuk az egészséges életmód, az egészségvédelem fontosságát. Kialakítjuk az egészséges életmód iránti igényt. Ebben az iskolai sportélet, egyéb foglalkozások, iskolán kívüli fórumok, lehetıségek hatékony kihasználása segíti munkánkat. Tevékenységünk során számítunk az iskolaorvos, az iskola-védını aktív közremőködésére, együttmőködésére. A tanulói önértékelés rendszeres szerepet kap a nevelımunka során. Önálló tanulói munkavégzéssel, szereplésekkel tudjuk ezt fejleszteni. Állampolgári, nemzeti nevelés Feladatunk az alapvetı állampolgári jogok, kötelességek megismertetése. Tanulóink érdeklıdését fel kell kelteni a társadalmi jelenségek, a felmerülı problémák iránt. Diákjainkban ki kell alakítanunk azt az igényt, hogy részt vegyenek az iskolai és a helyi közéletben, a közösségi tevékenységekben. Intézményünk feladata a demokráciára nevelés, a demokratikus viselkedés gyakorlási feltételeinek, lehetıségeinek megteremtése. Ennek színtere az intézményi diákönkormányzat mőködése. Meg kell ismertetnünk tanulóinkkal a szülıhely, a haza múltját, jelenét. Iskolai tevékenységünk során gondot fordítunk nemzeti hagyományaink, nemzeti kultúránk megismertetésére, emlékeink tiszteletére, ápolására. Fontos feladatunk a hazaszeretetre nevelés. 12

13 Iskolai egészségnevelési program Arra kell törekedni, hogy az egészség, mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba. Az iskolának feladata, hogy az oktatás tartalmából kiválassza azokat az ismereteket, amelyek alkalmasak lehetnek a biológiai szükségletek egészséges, kulturált kielégítését szolgáló motívumok elsajátítására, a hátrányos szokások, minták, meggyızıdések lebontására. Ezeket az ismereteket szükség szerint ki kell egészíteni a célnak megfelelı tartalmakkal. Az is iskolai feladat, hogy az ismereteket idıben elosztva megbeszélés, vita formájában feldolgozza. Az egészségnevelésnek fejlesztenie kell a tanulók felelısségérzetét önmaguk, mások és a környezetük iránt. Az egészség megırzési tevékenység fı célja, hogy képessé tegye a tanulókat arra, hogy kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törıdjenek egészségükkel, ehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal, lehetıségekkel. Az iskola egészségnevelési tevékenységének feladatai: egészségük védelme, megırzése érdekében a diákok korszerő ismeretekkel, ezek gyakorlásához szükséges készségekkel, jártasságokkal rendelkezzenek tanulóinknak bemutatjuk, valamint gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészséget óvó viselkedésformákat diákjaink az életkoruknak megfelelı szinteken tanórai és tanórán kívüli egyéb foglalkozások kereteiben foglalkoznak az egészség megırzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a következı területeken a táplálkozás: A tudatos táplálkozás (a szakszerően tervezett étkezés) valójában életfontosságú, jövıt meghatározó, mivel a bevitt anyagok mennyisége, minısége egyértelmően meghatározza, hogy mibıl, mi módon építünk, pótolunk és mőködünk. Bizonyos betegségek kialakulásában egyértelmő az összefüggés az elfogyasztott étel mennyisége, minısége és a következmények között pl. szív, érrendszeri, emésztırendszeri, allergiás betegségek. Fontos, hogy tanulóink tudják a fogyókúrázás egészséget veszélyeztetı következményekkel járhat. az alkohol, a kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre: Feladatunk a káros szenvedélyek szervezetre gyakorolt hatásainak, következményeinek életkornak megfelelı megismertetése. A szenvedélybetegségek megelızése érdekében a pozitív értékrend, önbizalom, pozitív önértékelés, döntéshozatali, konfliktuskezelı képességek fejlesztése. 13

14 a családi és kortárskapcsolatok: Az iskola ismeretközvetítı funkciója mellett a felnıtt normákat is közvetíti. Az osztályközösség, az osztálytársak fontos kortárskapcsolatot jelentenek önálló értékrenddel, szereplehetıségekkel. A családi élet kapcsolati hálóinak fontosságát, a barátságot, mint a kapcsolati rendszer egyik alapját tudatosítani kell diákjainkban. Feladatunk az önismeret, a reális énkép szerepét, fontosságát erısíteni. A konfliktusok kezelésének módjaival, a kommunikáció szerepével meg kell ismertetni tanulóinkat. a környezet védelme: A jelen hatásai a jövıre, a technológiai fejlıdés káros következményei. Hogyan tud az emberiség összefogni a természet védelme érdekében? az aktív életmód, a sport: A mozgásigény kialakítása, a mozgás és az egészség kapcsolatának tudatosítása. A rendszeres testmozgás megtervezése. A rendszeres testmozgás szerepe az egészség megtartásában. A testmozgás mennyisége, intenzitása és az egészség. A pihenés, a relaxáció szerepe, formái. a személyes higiénia: A testkép megerısítése. A külsı megjelenés összetevıi, jelentése, hatása. Mozgás és személyes higiénia. A testmozgás és a testápolás szerepe az egészség megtartásában. az elsısegély nyújtás alapismeretei: A biztonság megırzése. Az emberi egészséget veszélyeztetı tényezık, a kockázatos és veszélyes viselkedési módok, az érzelmek és a viselkedés kapcsolata. Az egyén és a csoport viszonya a kockázatok felmérésében, kivédésében. szexuális fejlıdés: Tájékozódás szexuális kérdésekben. Fontos, hogy tanulóink rendelkezzenek kellı ismeretekkel a szexuális higiénia jelentıségérıl, módjáról, a fogamzás megelızésének jelentıségérıl, módszereirıl. Ismerjék meg a fertızı és nemi úton terjedı betegségeket. A nemi érés tudatosítása, a nemi identitás kialakulása. A nemi szerepek sztereotípiái. Az abortusz erkölcsi, kulturális, vallási vonatkozásai. Az egészségnevelési tevékenység az intézmény minden pedagógusának és minden tanórai és tanórán kívüli egyéb foglalkozásnak is feladata. Az egészségnevelés módszerei: játékok alkalmazása, szituációs feladatok, projektmódszer, filmek vetítése, plakátok készítése, megbeszélések, vita, szülıi értekezlet. Az egészségnevelésben alkalmazott mérési módszerek: kérdıív; programok kezdetén és végén kitöltött tesztek; interjú; célcsoportos beszélgetés; tanulói munkák, kiállítási anyagok minısége; szülıi értekezleteken erısségek, gyengeségek győjtése a programokról; munkaközösségi foglalkozásokon történı értékelés; értékelés nevelıtestületi értekezleten. 14

15 Az iskolai egészségnevelést szolgáló tevékenységformák: a mindennapos testedzés lehetıségei: testnevelés órák sportfoglalkozások úszásoktatás szakági foglalkozások (labdarúgás, úszás, torna, kosárlabda sportágakban) játékos, egészségfejlesztı testmozgás. a helyi tantervben szereplı környezetismeret, természetismeret, biológia, testnevelés tantárgyak tananyagai. az 5 8. évfolyamon, az osztályfınöki órákon feldolgozott ismeretek. évente egy az egészségvédelemmel, a helyes táplálkozással, elsısegély-nyújtással, közlekedéssel foglalkozó nap szervezése az alsó és a felsı tagozatos diákjaink számára. az egészségnevelést szolgáló, segítı egyéb foglalkozások: szakkörök szervezése (Vöröskereszt, csecsemıápolás, elsısegély-nyújtás). osztályonként gyalog vagy kerékpártúrák szervezése. vetélkedı rendezése az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókról. az iskolaorvos, iskolai védını segítségének igénybe vétele: Az iskolai egészségügyi szolgálat éves munkaterv alapján tevékenykedik. Orvosi szobával rendelkezik az intézmény. Oltási, szőrési nap: szerda. A védınıi tanácsadás idıpontja: szerda 8 10 óra. Az iskolaorvos, védını rendszeresen végzi a tanulók egészségügyi, higiéniai szőrését, a kötelezı oltásokat. A szőrıvizsgálatok alapján szakorvosi beutalóval látja el a gyerekeket. Folyamatosan kapcsolatot tart az iskola vezetıségével, jelzi az egészségügyi problémákat. A védını heti rendszerességgel segíti az iskolaorvos munkáját, vezeti a dokumentációt, szőréseket végez, kezeli a tanulók egészségügyi könyvét. Mindkét szakember aktívan részt vesz az iskola egészségnevelési programjának megvalósításában. Segítenek szakkörök elindításában, mőködtetésében. A rendelı melletti faliújság tájékoztató anyagainak témái: egészséges táplálkozás, az energiaitalok veszélyei; a dohányzás; AIDS világnap; influenza; a kullancsveszély. Az egészségnevelési hónap keretében faliújság, rajzpályázat, egészségnevelési vetélkedı szervezését segíti a védını. Bekapcsolódnak 5 8. évfolyamokon az osztályfınöki órák megtartásába: egészséges táplálkozás és életmód; serdülıkor; dohányzás megelızési program; családi életre nevelés, fogamzás, fogamzásgátlás; a drog veszélyei, megelızés; nemi betegségek AIDS, hepatitis, HPV. 15

16 Az elsısegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos intézményi terv Az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy diákjaink ismerjék meg az elsısegélynyújtás fogalmát ismerkedjenek meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakkal ismerjék fel a kialakult vészhelyzeteket ismerjék a leggyakrabban elıforduló sérülések élettani hátterét, a várható következményeit sajátítsák el az alapvetı elsısegély-nyújtási módokat ismerjék meg a mentıszolgálat feladatait, felépítését, mőködését tudják, hogy mikor és hogyan kell mentıt hívni. Az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos fontos feladatok: diákjaink korszerő ismeretekkel, ezek gyakorlásához szükséges készségekkel, jártasságokkal rendelkezzenek a gyerekeknek bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsısegély-nyújtás alapismereteit tanulóink életkoruknak megfelelıen tanórai és egyéb foglalkozások kereteiben foglalkoznak az alapismeretekkel. Az alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok érdekében: kapcsolatot építünk ki, illetve folytatjuk az együttmőködést a Mentıszolgálattal, a Vöröskereszttel diákjaink beneveznek az elsısegély-nyújtással kapcsolatban rendezett vetélkedıkbe támaszkodunk az elsısegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen részt vett pedagógusaink tudására, ismeretére, munkájára. Az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását szolgáló tevékenységek: a helyi tantervben szereplı tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó ismeretek Tantárgy biológia Elsısegély-nyújtási alapismeretek rovarcsípés, légúti akadály, vérzések (artériás, ütıeres), újraélesztés kémia mérgezés, vegyszer okozta sérülés, égési sérülés, savmarás, szén-monoxid mérgezés, forrázás fizika testnevelés égési sérülés, forrázás esés, magasból esés 16

17 az ötödik-nyolcadik évfolyamokon, az osztályfınöki órákon feldolgozott ismeretek: közlekedési baleset esetén szükséges teendık; segítségnyújtás a baleseteknél; a mentıszolgálat szervezete és mőködése; a mentık hívásának módja; az iskolaorvos, iskolai védını segítségének igénybe vétele. Az egészségnevelést szolgáló egyéb foglalkozások: szakkör elsısegély-nyújtási bemutató, témanap szervezése a Mentıszolgálat, a Vöröskereszt bevonásával. Az iskola környezeti nevelési programja A Föld népességének növekedése, a modern társadalmak anyagias, fogyasztói szemlélete, a források szőkülése, a gazdaság és a természet közötti ellentmondás, a gazdasági, politikai, kulturális, szociális, ökológiai válságok sorozatai arra figyelmeztetik az emberiséget, ha nem változtatnak a szemléletükön veszélybe sodorják az emberi létet. Minden társadalomnak, nemzetnek érdeke, kötelessége, úgy kielégíteni a szükségleteit, hogy ne veszélyeztesse a saját és a következı nemzedék életét, ne károsítsa meg a természetet. Ehhez olyan kultúrát kell teremteni és a nevelésben, oktatásban közvetíteni, amelyben az értékek ennek a gondolatnak felelnek meg. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy a világ egységes egész és ık a többi emberrel együtt egészként részei annak, amit a különbözı tantárgyakban tanulnak az ugyanarról a természetrıl, társadalomról, az emberrıl szól. A nevelésben a környezet egységének megértését, elfogadását kell célkitőzésként megfogalmazni. Az iskolai környezeti nevelés kiemelt feladatai: a tanulókban a környezettudatos magatartás szemléleti alapjainak megteremtése, a környezetért felelıs életvitel elısegítése, mit is tehetünk egyéni életünkben a környezetünkért; fontos teendı a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelı, óvó szokásrendszer megalapozása a gyerekekkel megismertetjük, gyakoroltatjuk a környezet megóvásához szükséges képességeket, készségeket, ezek segíthetik a természeti és társadalmi környezet mőködését diákjaink életkoruknak megfelelı szinten tanórai és egyéb foglalkozások kereteiben foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából fontos ismeretekkel: a környezet fogalmával (kozmikus, természeti, társadalmi, emberi) a földi rendszer egységével a környezetszennyezés formáival, káros hatásaival a környezetvédelem lehetıségeivel 17

18 lakóhelyünk, közvetlen környezetünk természeti értékeivel lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, minden tanórai és egyéb foglalkozásnak feladata. A környezeti nevelés módszerei: játékok alkalmazása, szituációs feladatok, modellezés, riport, projektmódszer, terepi módszerek, filmvetítés. A környezeti nevelésben alkalmazott mérési módszerek: kérdıív; programok, projektek kezdetén, végén kitöltött, környezettudatos szemléletet vizsgáló tesztek; interjú; célcsoportos beszélgetés; tanulói munkák, kiállítási anyagok, pályázatok minısége; szülıi értekezleten erısségek, gyengeségek győjtése a programokról; munkaközösségi foglalkozásokon, nevelıtestületi értekezleteken történı értékelés. A környezeti nevelést szolgáló tevékenységformák: a helyi tantervben szereplı környezetismeret, természetismeret, földrajz, biológia, kémia tantárgyak tananyagai az ötödik nyolcadik évfolyamokon az osztályfınöki órákon feldolgozott ismeretek a környezeti nevelést szolgáló egyéb foglalkozások: osztályonként szervezett gyalog és kerékpártúrák a környéken, a környezeti értékek felfedezése a Föld napja alkalmából környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó vetélkedı, verseny szervezése az iskolai környezet rendszeres szépítése, takarítása hulladékgyőjtés szervezése az iskolában. 18

19 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelı oktató munka iskolánkban a nevelık és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén és közvetett módon a tanulói közösségek egymásra hatásán keresztül valósul meg, érvényesül. A diákok közösségben és a közösség által történı nevelésének megszervezése, irányítása iskolai nevelı és oktató munkánk alapvetı feladata. A közösségfejlesztés területei: tanórák, egyéb foglalkozások, a diákönkormányzati munka, szabadidıs tevékenységeink. Az egyes területek feladatai, céljai mások, abban viszont megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak a gyerekek közösségi magatartásának kialakításához, a véleményalkotó, véleménynyilvánító képességek fejlıdéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához, az együtt érzı magatartás kialakulásához, az embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. A felsorolt területeken végzett munkánkkal hozzájárulunk tanulóink közösségi magatartásának kialakításához, a közösségi normák elfogadtatásához, az emberi kapcsolatok fejlıdéséhez. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat összhangban, egymást erısítve végezzük. A mi iskolánk vállalása teljes körő együttmőködést, az iskola valamennyi dolgozójának együttes felelısségét jelenti. Így tudunk összehangolt pedagógiai hatásokat nyújtani. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: o A különféle intézményi tanulói közösségek megszervezése, nevelıi irányítása. Feladata az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, ezek életének tudatos, tervszerő nevelıi fejlesztése. A tanórákon megvalósítandó feladatok: a tanulás támogatása segítségnyújtással, közösségi ellenırzéssel a tanulói tapasztalatszerzés, kezdeményezés segítése a tanulói önállóság, öntevékenység fejlesztése a közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése, a helyes cselekvés bemutatása, példamutatás, bírálat, önbírálat diákjainkat arra irányítjuk, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak a kommunikációs kultúra középpontjában változatos munkaformákkal csoportmunka, egyéni munka, kísérletek, versenyek segítségével az egymásért való felelısség érzésének erısítése. 19

20 o A tanórán kívüli tevékenységek közösségfejlesztı feladatai: a különbözı tevékenységek, játékok megfelelı tervezésével, irányításával a közösséghez tartozás érzését erısítjük tanulóink ismerjék a társas együttélés alapvetı szabályait, ezek a közösségben való kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek a változatos foglalkozások (mővészeti, technikai, sport, napközi, tanulószoba, játszóházak) a közösségi magatartás erısítéséhez járulnak hozzá a kirándulásokon, túrákon, táborozásokon a természet iránti tisztelet, a környezet iránti felelısség érzését kell elmélyíteni. o A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében: a diákközösségek irányításánál a nevelıknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: ez a kisgyermeknek a felnıttek elvárásainak megfelelni akaró magatartásától, a személyiség önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásáig tartó folyamat. o Az önkormányzás képességének kialakítása: a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelıi segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitőzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, az elvégzett munkát értékelni tudják. a diák-önkormányzati megbeszéléseken az aktuális feladatok, problémák áttekintése mellett az elkövetkezı idıszak teendıit, programjait tárgyalják meg a különbözı korcsoportok együtt végzett tevékenysége révén erısödik diákjainkban az együvé tartozás, az egymás iránti felelısségvállalás érzése a diákközgyőlést úgy szervezzük meg, hogy a gyerekek ténylegesen át tudják tekinteni az önkormányzat mőködését, a tanulói jogok érvényesülését, az esetleges diákjogi problémákra közösen keresünk elfogadható megoldásokat hagyományos közösségépítı tevékenységeink: farsang, gyermeknap, táborozások, túrák. o A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése: a tanulói közösségeket irányító pedagógusok feladata, a közösségek tevékenységének tervezése, folyamatos szervezése a tanulói közösség által történı közvetett nevelés akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, ezekben aktív résztvevık a tevékenység során a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz, viselkedési formákhoz tapasztalatokat győjthetnek. 20