Xilit előállítás Candida boidinii mikroorganizmus segítségével rázatott lombikban illetve fermentorban
|
|
- Ede Csonka
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Xilit előállítás Candida boidinii mikroorganizmus segítségével rázatott lombikban illetve fermentorban TDK dolgozat Készítette: Illés Boglárka Bsc. Biomérnök hallgató Témavezető: Dr. Barta Zsolt egyetemi adjunktus Konzulens: Fehér Csaba doktoráns hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Budapest,
2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Célkitűzés Irodalmi áttekintés Xilit Xilit alkalmazása, előnyös tulajdonságai Xilit előállítás Kémiai úton történő előállítás Biológiai úton történő előállítás A biológiai úton történő előállítás biokémiai háttere A Candida nemzetség, Candida boidinii A biológiai úton történő előállítás környezeti paraméterei 2.4. Lignocellulóz alapú biomassza Cellulóz Hemicellulóz Lignin Inhibítorok 3. Anyagok és módszerek Alkalmazott mikroorganizmus törzs Agar készítés Inokulum készítés Hidrolízátum Hidrolízis ph állítás, detoxikálás Ammóniás kezelés 3.5. Sterilezés Fermentáció Beoltás Aerob szakasz Semi-aerob szakasz Mintavétel Analitikai módszerek Optikai denzitás mérés HPLC analízis Redukáló cukor mérése (RC) DNS oldat készítése DNS oldat kalibrálása 4. Eredmények és kiértékelésük Fermentáció rázatott lombikban Fermentáció nagylaboratóriumi fermentorban modell oldattal Első fermentáció modell oldattal Második fermentáció modell oldattal 4.3. Fermentáció nagylaboratóriumi fermentorban hidrolizátummal Első fermentáció nagylaboratóriumi fermentorban Második fermentáció nagylaboratóriumi fermentorban 4.4. Ecetsavmentesített hidrolizátumos fermentáció 5. Konklúzió Irodalomjegyzék...3 2
3 1. Bevezetés Napjainkban számos kutatás foglalkozik a xilit xilózból, mikrobiológiai úton történő előállításával. Ennek oka, hogy a xilit (vagy ismertebb nevén nyírfacukor) sok előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Öt szénatomos cukor alkohol ((2S, 3R, 4R)-pentán-1,2,3,4,5- pentaol). A szacharóznál 33%-kal kevesebb az energiatartalma. Mivel fogyasztásakor nincs savképződés, a fogakat is védi a fogszuvasodástól. Édesítő hatása a glükózéval majdnem azonos, így széles körben alkalmazzák az élelmiszer- illetve a cukrásziparban, mint édesítőszert. Egészségvédő hatását fluoridos fogkrémek összetevőjeként használják ki. Mivel lassabban emeli a vércukorszintet, a diabetikus szacharóz helyettesítésére is használják. A xilit ipari előállítása kémiai redukcióval történik hemicellulóz hidrolizátumból származtatott D-xilóz redukciójával mely egyáltalán nem veszélytelen módszer a magas hőmérséklet illetve a nagy nyomás miatt, ráadásul nagy tisztaságú xilózt igényel. Ezért került a xilóz mikroorganizmusokkal való előállítása a kutatók figyelmének középpontjába, mint gazdaságos és környezetbarát előállítási módszer. A fermentáció lefutását számos tényező befolyásolja: a hőmérséklet, az oldott oxigén szint, az inolukum életkora, a ph, a kevertetés sebessége. Általánosan megfigyelhető, hogy az élesztő törzsek hatékonyabb, termelékenyebb xilit-előállítók a gombáknál és a baktériumoknál. Az élesztők természetes úton, közti termékként állítanak elő xilitet. A dolgozatban található fermentációk során Candida boidinii élesztőtörzzsel dolgoztam, mely nem patogén, így biztonságosan használható az élelmiszeriparban fermentációs célokra. Manapság a (Magyarországon is) nagy mennyiségben keletkező kukorica és egyéb növényi rostokat nyersanyagforrásként kezdik el egyre több helyen használni. A kukoricarost szerkezeti felépítését tekintve lignocellulóz, melynek cellulóz és hemicellulóz tartalma kb 50%, szárazanyagra nézve. Az első kísérleti fermentációt rázatott lombikokban végeztem el. Ezután léptéknöveltem, és a további fermentációs kísérleteket fermentorban hajtottam végre. A kísérletek egyik részét xilóz oldattal (szintetikus), másik részét kukoricarost savas hidrolízisével előállított hidrolizátum segítségével végeztem el. 3
4 1.1. Célkitűzés A kísérletsorozatom folyamán hat fermentációt futtattam le. A első kísérletem rázatott lombikban történt. Három lombikban ecetsavas xilóz oldattal, másik háromban sima xilóz oldattal dolgoztam, tehát hat fermentáció futott párhuzamosa. Ezután léptéknöveltem és nagylaboratóriumi fermentorban fermentáltam. Két-két párhuzamos kísérlet történt, ecetsavas xilóz oldattal illetve savasan kezelt hidrolizátummal. Majd a legutolsó fermentációnál ecetsavmentesített, azaz a savas hidrolízisen kívül, ammóniásan kezelt hidrolizátumot használtam. Ezen kísérleteknél mértem főként az ecetsav, de más környezeti tényező inhibeáló hatásait. A dolgozatom célja, hogy az ecetsav inhibeáló hatását és annak mértékét kutatom a fermentált xilithozamra nézve. 4
5 2. Irodalmi áttekintés 2.1 Xilit A xilit egy öt szénatomos cukor alkohol ((2S, 3R, 4R)-pentán-1,2,3,4,5-pentaol). A xilit lánca nyílt szerkezetű, egy-egy OH csoport kapcsolódik minden szén atomjához. Mivel nem tartalmaz királis szén atomokat, nevét L vagy D prefixum nélkül használjuk. A molekula tehát szimmetrikus. [1],[2] Elemi állapotban fehér színű, kristályos anyag. Jól oldódik vízben, nincs kellemetlen mellékíze. Negatív oldáshője miatt fogyasztás során hűsítő érzést ad. A xilit megtalálható gyümölcsökben és zöldségekben például szilvában, földieperben, salátában, karfiolban valamint különböző gabonanövényekben például kukorica héjban, rizsben, zabban, cukornád bagaszban, búza szárban, cirokban, árpában illetve nagy mennyiségben nyírfában is. [3] Előállítása xilózból történik. 1. ábra A xilit [4] 2.2 A xilit előnyös tulajdonságai és alkalmazása A xilitet széles körben cukorhelyettesítőként alkalmazzák az élelmiszer- illetve a cukrásziparban. Édesítő értéke a szacharózéhoz hasonló, azonban 33%-kal kevesebb az energiatartalma (4 kcal/g helyett 2,4 kcal/g). Szerkezetét tekintve a polialkoholokhoz sorolható, mint számos más diétás édesítőszer (mannit, szorbit). [5] A xilit lebontása inzulin független útvonalon megy végbe a szervezetben, így a cukorbetegek és más emésztési rendellenességgel élők is fogyaszthatják. [6] Felszívódásának helye a máj és a bélrendszer. A 5
6 lebontásából származó glükózt a máj glikogénként tárolja, majd fokozatosan hasznosítja, így a vér glükóz koncentrációja nem emelkedik meg ugrásszerűen. [7] További fontos tulajdonsága, hogy véd a fogszuvasodástól. A fogszuvasodást a Streptococcus nemzetség tagjai okozzák. Ezen törzsek nem képesek a xilit hasznosítására, így a xilitfogyasztás csökkenti a számukat a szájüregben, ez pedig könnyebben eltávolítható lepedéket eredményez. [8] Fogyasztása gátolja a savképződést és a ph csökkenését. [9] Ezen előnyös hatásai miatt számos fogápolási termék tartalmaz xilitet például: rágógumi, fogkrém, szájvíz, fogselyem. 2. ábra Xilit tartalmú rágógumi [10] A xilit segít megelőzni más betegségek kialakulását is. Xilit alkalmazása mellett a középfülgyulladást okozó baktériumok a Streptococcus pneumoniae, a Haemophilius influenzae és más irritáló anyagok kevesebb eséllyel képesek a fertőzött felületen (az orr és a torok hámsejtjein) megtapadni, és így nem tudnak szaporodni sem. Vizsgálatok arra is rámutattak, hogy ha gyermeknek rágógumi vagy szirup formájában adnak xilitet, a középfülgyulladás és az orr-garati Pneumococcus-hordozás aránya csökkent. A xilit a fül-, homlok- és arcüreggyulladás kialakulásáért felelős baktériumok megtelepedését is képes megakadályozni. [11] 6
7 3. ábra Baktériumok megtapadása az orrban [11] Az előzőekben látott számos előnyös tulajdonsága és felhasználási módja miatt került a xilit a kutatók figyelmének középpontjába. Az utóbbi néhány évtizedben a jobb hozam és a fenntartható termelés elérése érdekében nagy hangsúlyt fektetnek a megújuló energiaforrásokból fermentációs úton mikroorganizmus törzsekkel történő előállítási módok kutatására, fejlesztésére. [12] 2.3 Xilit előállítás Kémiai úton történő előállítás A kémiai úton történő előállításhoz nagy tisztaságú D-xilóz oldatra van szükség. A D-xilóz kinyerése lignocellulóz alapú anyagok hemicellulóz frakciójából történik kémiai, fizikai vagy fiziko-kémiai előkezeléssel majd savas hidrolízissel. A D-xilózt ezután el kell választani és ki kell nyerni a hidrolizátumban felszabadult egyéb cukroktól, sóktól, aromás vegyületektől. [13] Ezek után a xilit ipari előállítása a xilóz katalitikus hidrogénezésével történik Raney-Nikkel katalizátor jelenlétében. [14] A reakció magas hőmérsékleten (80 C 140 C) és nagy nyomáson (50atm) zajlik 30 percig. [15] Majd a kapott vegyület sűrítése, tisztítása után kristályosítással állítják elő a tiszta xilitet. A kémiai előállításnak számos hátránya van: sok tisztítási lépést igényel az eljárás folyamán, mely költségessé teszi, nagy az energiaigénye, nagy mennyiségű hulladékot termel, ezáltal nem kifejezetten környezetbarát. Az 1970-es években dolgozták ki ezen ipari léptékű eljárást és a mai napig ez az alapja a xilit előállításnak. Az elérhető maximális hozam a kiindulási anyag xilóz tartalmára nézve maximum 50-60%. 7
8 Biológiai úton történő előállítás Létezik egy alternatív előállítási módja a xilitnek. A fermentációs úton, mikroorganizmus törzsekkel történő előállítás. Az alapanyag itt is a lignocellulózok hidrolízise által kapható xilóz oldat, de ellentétben az ipari eljárással, a kiindulási oldatnak nem kell nagy tisztaságúnak lennie. Így a tisztítási költségek csökkenek. A módszer további előnyös tulajdonsága, hogy a reakció enyhébb körülmények között játszódik le és viszonylag egyszerű eljárás. Mivel a lignocellulóz különböző növényi hulladékokban (mezőgazdasági, erdőgazdasági) megtalálható, a biológiai előállítás lehetővé teszi az újrahasznosításukat, ezáltal környezetbarátabb. [16] Számos fonalas gomba és baktérium képes xilitet előállítani, azonban a legmagasabb hozamot az élesztőtörzsek alkalmazásával lehet elérni (Candida, Pichia, Hansenula). [17] A biológiai úton történő előállítás biokémiai háttere A xilóz xilitté történő redukálására az élesztő törzsek a legalkalmasabbak. Az élesztők a D- xilóz metabolizmusa során köztitermékként állítják elő a xilitet. A D-xilóz lebontásához három enzim szükséges: a xilóz-reduktáz (XR), a xilit-dehidrogenáz (XDH) és a xilulokináz (XK). A XR egy tipikusan NADPH-függő enzim (néhány esetben NADH-t igényel), míg a XDH NAD+-t igényel (egyes esetekben NAD-ot). A legtöbb élesztő törzsnél a D-xilóz D- xilulózzá való lebontása két lépésben történik, a redukciós lépést egy oxidációs lépés követi. A D-xilóz először redukálódik D-xilitté NADPH-függő XR-zal. Az ebből a lépésből keletkezett D-xilit vagy tovább oxidálódik D-xilulózzá NAD+-függő XDH-zal vagy kiürül az extracelluláris térbe. A fermentáció sebességének meghatározó lépései tehát az ezen két enzim által katalizált reakciók. Néhány élesztő törzs képes a D-xilulózt xilulóz-5-foszfáttá alakítani a xilulokináz enzim segítségével. A xilulóz-5-foszfát ezek után be tud lépni a pentózfoszfát ciklusba, melyben a NADPH regenerálódik. [18],[19] A NAD+ koenzim a mitokondriális légzési láncból származik. Ha a termelés semi-aerob körülmények között történik, a NAD+ regeneráció csökken, így a második, oxidációs lépés az XDH inaktiválódása miatt nem tud lejátszódni, ez pedig xilit felhalmozódáshoz vezet. Abban az esetben, ha nagyobb a levegőáram, nagyobb XDH aktivitáshoz vezet, így a xilulóz halmozódik fel a folyamat során. [20] A redoxipotenciál kiegyensúlyozatlansága a NADPHfüggő XR és a NAD+-függő XDH enzimek között az oka a xilit felgyülemlésének. [14] 8
9 4. ábra A xilóz metabolizmus enzimei [21] A Candida nemzetség, Candida boidinii Általánosan megfigyelhető, hogy az élesztő törzsek hatékonyabb, termelékenyebb xilitelőállítók a gombáknál és a baktériumoknál. A korábbi években a xilit előállítással kapcsolatos kísérleteket génmódosított Saccharomyces cerevisiae-vel végezték. További kísérleteket végeztek számtalan más mikroorganizmussal is, például: Candida tropicalis, Pichia pastoris, Pichia Stipitis, Bacillus subtilis, Corynebacterium glutamicum. A Candida nemzetség tagjai a fermentáció környezeti paramétereinek optimalizálásához végzett kísérletek során kerültek előtérbe. [14] A Candida törzsek általi biológiai előállítások hozama általában 0,4-0,7 g termék/g szénforrás közötti érték. A Candida nemzetséghez tartozó törzsek ezen adat illetve az 1. táblázat adatai alapján a legmegfelelőbbek további fermentációs vizsgálatok elvégzéséhez, ipari léptékű termelési rendszer kidolgozásához. [22] 9
10 1. táblázat Mikroorganizmusok xilit hozamai [22] A Candida nemzetség az élesztőgombák közé tartozik. Néhány fajuk szimbiózisban él a gazdaszervezettel, például az emberi bélflóra alkotói és a bőrön is megtalálhatóak. Vannak patogének is közöttük (Candida albicans), azonban legtöbb fajuk nem okoz megbetegedéseket. Laboratóriumi tenyészetekben szobahőmérsékleten a Candida nagy kerek fehér vagy krémes telepekben nő agar táptalajon, jellegzetes élesztő szaggal. [23] A Candida boidinii egy eukarióta sejt, fakultatív metilotróf élesztő, mely képes a metanol metabolizálására is. [23] A C. boidinii sejtműködése különleges, mert ellentétben más xilitelőállító élesztővel, oxigén limitált környezetben a sejt NADH/NADPH aránya nagyobb mint 1. Számos kísérlet elvégzése után bizonyították, hogy a xilitelőállítás két metabolikus útvonalon mehet végbe a Candida boidinniben. Az egyik során a D-xilóz közvetlenül redukálódik xilitté, a másik útvonalon a D-xilóz kezdetben izomerizálódik a D-xilóz izomeráz által xilulózzá, majd később xilitté redukálódik. Az XR enzime képes a NADPH és a NADH kofaktorként való felhasználására is. Az előzőekben láthattuk, hogy NADPH regenerációja tekinthető a szűk keresztmetszetnek a xilit előállításakor, azonban itt a kettős függésű XR ezt képes orvosolni. [24] A törzs további előnyös tulajdonsága, hogy nem patogén, így 10
11 biztonságosan használható az élelmiszeriparban fermentációs célokra. Fenti tulajdonságai mellett természetes xilóz fogyasztó, ezért sok xilitfermentációs kísérletet végeznek vele. 5.ábra A Candida boidinii A biológiai úton történő előállítás környezeti paraméterei A biológiai úton történő előállítást, a fermentációt számos környezeti paraméter befolyásolja. Ezek a közül a legfontosabbakat tényezőket és a gyakorolt hatásaikat fogom bemutatni: inokulum kora, adptáció, kiindulási sejtkoncentráció, ph, hőmérséklet, xilóz kezdeti koncentrációja, levegőztetés. Az inokulum életkora Az inokulum életkora nagyban befolyásolja a metabolikus aktivitást és a sejtek életképességét, ezért hatással van mind a produktivitásra, mind a hozamra. Felipe és munkatársai 48 órás C. guilliermondii inokulummal végezett kísérlete 36%-kal alacsonyabb produktivitást eredményezett, mint a 24 órás inokulummal végzett, holott ugyanazt a mikroorganizmust használták mindkét alkalommal. [25] Pfeifer és munkatársai szintén C: guillermondii-val végeztek kísérleteket, melyek során arra jutottak, hogy az ideális inokulálási idő óra. Az ennél fiatalabb tenyészet negatív hatással van a fermentáció alatti szaporodásra, míg az idősebb tenyészet esetében kisebb a produktivitás, alacsonyabb a hozam. [26] Adaptáció Sene és munkatársai rendkívüli emelkedést értek el mind a xilit hozamra mind a térfogati produktivitásra nézve, azáltal hogy négy alkalommal újrahasználták a élesztősejteket.[27] Ezzel azt próbálták bizonyítani, hogy a jobban adaptálódott sejtek képesek nagyobb hozamot elérni. Azonban Cunha és munkatársai nem találtak számottevő különbséget amikor immobilizált sejteket használtak fel újra polivinil-alkohol-gélben. [28] 11
12 Kiindulási sejtkoncentráció Számos tanulmány rávilágított arra, hogy a xilit térfogati produktivitása lineárisan növekszik a kezdeti biomassza szinttel egy viszonylag széles tartományban. Különösen a D. hansenii és a C. parapsilosis törzsekkel végzett kísérletekben észlelték azt a viselkedést (Parajó, Sampaio), hogy a xilit koncentráció 0,042-32,4 és 8-30 g/l között tartományokban változott, míg a specifikus produktivitás közel állandó volt, vagy alig csökkent. [29] Ezt számos kutató az inhibítorok toxikus hatásainak tudta be. Másrészről viszont Domínguez és Felipe társaikkal [25] szintén ugyanezen törzsekkel dolgoztak és csak a maximális sejtkoncentrációnál figyeltek meg térfogati produktivitás emelkedést. Az általam használt C. boidinii-re a viszonylag nagy, 5,1 g/l-es sejtkoncentráció eredményezi a legnagyobb hozamot a szakirodalom szerint. [30] ph A fermentáció ph optimuma erősen függ a xilittermelő törzstől. [31] A fermentlé ph-ja az ecetsav miatt alacsony lehet. Ecetsav a hemicellulóz hidrolizátumból származhat, de a xilittermelés során is keletkezhet. C. tropicalis élesztő esetében vizsgálták az ecetsav hatását, melynek az optimális ph-ja 4,5-6,0 közé esik. A kísérletek arra mutattak rá, hogy az ecetsav hatásának csökkentése pozitív hatással van a xilóz felvételére továbbá a xilittermelésre illetve a biomassza mennyiségének növelésére. A termelékenység a duplájára nőtt, a xilit hozam 0,42 g/g-ról, 0,71 g/g-ra nőtt. [32] Hőmérséklet Az élesztők C között képesek xilitet termelni, de az optimális hőmérséklet általában 28 és 30 C közé esik. Az optimális hőmérséklet - mint sok más környezeti paraméter - élesztőtörzs-függő. 28 C a C. guillermondii-nál, C a D. hansenii-nél és 30 C a P. tannophilusnál. [33] A C. guillermondii esetében C között nem tapasztaltak változást a hozamokban, 40 C fölött, azonban jelentősen lecsökkent. A Pachysolen tanophilus optimuma 30 C, amikor 37 C-ra növelték a hőmérsékletet a xilittermelés teljesen leállt. Ezek a kísérletek bizonyítják, hogy ha a fermentáció kivitelezése az optimálistól eltérő hőmérsékleten történik, a XDH enzim aktivitása lecsökken, ezért a xilithozam és a produktivitás is visszaesik. [16] Magas hőmérséklet alkalmazása esetén tehát károsodhatnak a D-xilóz 12
13 metabolizmusáért felelős enzimek. Ennek kiküszöbölésére használhatunk hőtoleráns élesztőtörzseket. Kiindulási xilóz koncentráció A kiindulási D-xilóz koncentrációnak nagy hatása van a xilittermelésre élesztőknél. A xilit hozam meglehetősen alacsony, amikor a kiindulási oldat alacsony xilóz koncentrációjú. Ennek oka, hogy a szénforrás nagy része biomassza képződésre fordítódik és minimális termékképződés figyelhető csak meg. Azonban a D-xilóz koncentráció növelésével, csökken a fajlagos növekedési sebesség és a szubsztrát nagy százaléka termékképződésre fordítódik, ezáltal nő a xilit hozam. Kim és Walther munkatársaikkal [34] számos esetben demonstrálták az élesztők ezen tulajdonságát (pl. C. parapsilosis, C. tropicalis törzsekkel). Túl nagy D-xilóz kiindulási koncentrációt használva, a többlet szubsztrát az XR enzim inhibícióját okozza és nagy ozmotikus nyomást eredményez a tápoldatban, mely a nem ozmofil törzseket gátolhatja. A vizsgálatok szerint, a C. boidinii számára a kedvező D-xilóz kiindulási koncentráció g/l. [30] Egyéb C-források A D-xilózon kívül más cukrok is előfordulhatnak a fermentlében, attól függően, hogy a hemicellulóz hidrolizátum milyen tisztítási lépéseken esett át. Természetesen ezen cukrok (glükóz, D-mannóz, L-arabinóz, D-galaktóz) koncentrációjuktól függően befolyásolhatják, serkenthetik vagy gátolhatják a xilóz xilitté történő átalakítását. A glükóz általában nagy mennyiségben van jelen a hidrolizátumban, azonban mivel a D- xilóznál könnyebben felvehető és metabolizálható szubsztrát, az élesztők anaerob körülmények között etanol előállítására használják fel. Ennek elkerülésére Preziosi-Belloy és munkatársai [35] olyan módszert dolgoztak ki melyben a fermentáció első felét aerob körülmények között végezték. Így az élesztők sejttömeg növelésre használták fel rövid idő alatt a glükózt, nem keletkezett etanol. A második szakaszban a D-xilóz az elsődleges szénforrás. Szemi-aerob körülmények létrehozásához csökkenteni kell a levegőztetés sebességét, így növelhető a xilóz-xilit konverzió. Más hexózok mint, a galaktóz és a mannóz, csakúgy mint az etanol, fékező hatást fejtenek ki a xilittermelésre. A mannóz, bár kisebb mennyiségben van jelen, hasonló hatást fejt ki, mint a glükóz. A D-mannóz először mannóz-6-foszfáttá majd fruktóz-6-foszfáttá alakul, a D- galaktóz pedig négy lépésben alakul át glükóz-6-foszfáttá. Ezek a vegyületek a glikolízis intermedierjei. 13
14 Az L-arabinóz gátlolja az XDH enzim aktivitását, ezért nagy arabinóz koncentrációnál nőtt az etanol koncentráció és csökkent a xilit termelés hozama. Az arabinóz xilulóz-5-foszfáttá alakul és a pentóz-foszfát körbe kapcsolódik be. [35] Általában más pentózok és a glicerin nem inhibeáló hatásúak. [35] N-forrás és vitaminok A nitrogén forrás típusa és a nitrogén koncentrációja kulcsfontosságú a xilittermelés során, de természetesen itt sem mindegy milyen élesztőtörzsről van szó. Általában szerves nitrogénforrások mint például a karbamid, élesztő kivonat, rizsszem, pepton stb alkalmazásával nagyobb produktivitást és xilit hozamot lehet elérni, összehasonlítva a szervetlen nitrogénforrásokkal. Ennek oka, hogy a szerves nitrogén számos élesztőben (C. boidinii, C. guillermondii, C. mogii) stimulálja a pentóz-foszfát útvonal oxidatív lépését. [30] Számos élesztő mint például a C. guilliermondii és a P. tannophilus vitaminokat igényel: biotint, aszkorbinsavat, piridoxint, kolint. [36] Vitaminok hozzáadására általában nincs szükség, ezt az igényt az élesztő extraktum bevitele kielégíti. Más tápanyagok is rendelkeznek hasonló tulajdonsággal, a Mg 2+ ion jelenléte növeli a xilitkitermelés hozamát. [37] Levegőztetés Az oldott oxigén koncentrációja, a levegőztetés az egyik legfontosabb környezeti paraméter melyet figyelembe kell venni xilit fermentáció során. Nem csak műveleti szempontból lényeges, de az élesztősejt fiziológiájára is nagy hatással bír. Számos alkalommal vizsgálták a hatását mind a szintetikus közegre, mind a hemicellulóz hidrolizátumra, azonban a különböző vizsgálati módszerek és eszközök miatt, ezen eredmények sajnos gyakran nem összehasonlíthatóak. Az előzőekben láthattuk, hogy az oxigén koncentráció nagy hatást gyakorol a xilit előállításért felelős enzimekre. Ha NADPH-függő XR enzimmel rendelkező élesztőt használunk (pl. D. hansenii) az oldott oxigén koncentrációt alacsony szinten kell tartani, hogy elkerüljük a xilit légzésre történő felhasználását. Az optimális oxigén koncentráció értéke élesztőknél általában a szemi-aerob körülményeknek felel meg. A NAD+ regenerációja szükséges a kívánt ATP és NADPH megtermeléséhez, ezáltal a sejtnövekedés és az XR enzim aktivitásának fenntartásához. [20] Aerob levegőztetési viszonyok mellett a szénforrás nagy része biomassza képzésre fordítódna. A különböző élesztőtörzsek oxigén igénye eltérő lehet, ez az igény a fermentáció során változhat illetve más paraméterek is hatással lehetnek rá. [38] 14
15 2.4. Lignocellulóz alapú biomassza Mivel a dolgozatom keretein belül biomassza hasznosítással is foglalkoztam, bemutatom a növényi biomassza főbb összetevőit. A növényi biomassza legnagyobb része lignocellulóz. Bolygónk egyik legnagyobb mennyiségben előforduló nyersanyaga, melynek előnye, hogy évente akár többször is megújul. A lignocellulóz a növényi sejtfal egyik építőeleme. Hemicellulózból, cellulózból és ligninből álló összetett szerkezettel rendelkezik. Egyéb anyagokat (fehérje, lipid, ásványi sók) is tartalmazhat, pontos összetétele függ a növény fajtájától illetve hogy az adott sejtfal milyen növényi részt épít fel. [39] 6. ábra A lignocellulóz stuktúrája 15
16 2.4.1 Cellulóz A cellulóz egy poliszacharid, mely ß-D-glükóz egységekből felépülő lineáris homopolimer, a glükóz molekulák ß-1,4-es kötésekkel kapcsolódnak össze. A glükóz molekulák az energetikailag legkedvezőbb szék konformációban kapcsolódnak össze, 180 -kal elforgatva egymástól. Mivel a növényi sejtek másodlagos sejtfalában a legnagyobb arányban fordul elő, a cellulóz a legelterjedtebb szerves polimernek tekinthető. Egy-egy cellulózlánc glükóz egységből épül fel, a molekulák száma a növény fajtájától függően változik. A szálak összekapcsolódását a glükóz molekulákon található hidroxilcsoportok és oxigén atomok között kialakuló H-hidak biztosítják, melyek a szálakon belül és a szomszédos szálakkal is létrejönnek. A cellulózrostok mikrofibrillumokat alkotnak, melyekben a kristályos és a kevésbé rendezett amorf részek váltakoznak. Szerkezete, rendezettsége miatt rendkívül stabil. Enzimes és vegyszer (híg sav és lúg) kezelésnek részben ellenáll, vízoldhatatlan. [39] 7. ábra A cellulóz molekulájának egy részlete Hemicellulóz A hemicellulóz a biomassza %-át teszi ki, ezért a második legelterjedtebb polimer. Elágazó szerkezetű heteropolimer, melyet pentózok (xilóz, arabinóz) és hexózok (glükóz, mannóz, galaktóz) építenek fel. Tartalmaz még különböző savakat, például ferulsavat, ecetsavat, glükuronsavat. Az elágazások miatt a szerkezet kevésbé ellenálló enzimes és vegyszer kezelésekkel szemben. A hemicellulóz láncokat egy vagy két cukorkomponens építi fel, ezek a xilánok, mannánok, glükoxilánok, galaktomannánok, ß-glükánok, arabinoxilánok 16
17 stb. Egy-egy polimerlánc hossza monomer egységből áll. Főként az elsődleges sejtfalban található meg. A fa szárazanyagtartalmának 15-20%-át teszi ki. A hemicellulóz a cellulózzal H-kötéssel és van der Waal s kötéssel kapcsolódik. [39] 8. ábra A hemicellulóz Lignin A lignin egy három dimenzós, aromás szerkezetű makromolekula. Fenil-propán váz alkotja, felépítésében három fahéj-alkohol származék vesz részt: p-kumáralkohol, koniferilalkohol, szinapilalkohol. Szilárd, rendkívül ellenálló, ez biztosítja a lignocellulózok ellenállóságát is. Körbeveszi és az enzimes bontástól óvja a cellulóz és hemicellulóz rostokat. A fa szárazanyagtartalmának 20-25%-át teszi ki. Hidrofób molekula. Szerves oldószerekkel oldatba vihető. [39] 17
18 9. ábra A lignin Inhibítorok A kukoricarostból készített hidrolizátumban az alábbi inhibítorok találhatók meg: hemicellulóz származékok, cellulóz származékok és lignin származékok. A hemicellulóz származékok a gyenge: az ecetsav és a hangyasav. Az ecetsav a hidrolízis mellékterméke lehet, míg a hangyasav bomlás során képződik. Az inhibíció mechanizmusa úgy történik, hogy a sejten belül és azon kívül koncentrációkülönbség lép fel. Emiatt az ecetsav és a hangyasav molekulák disszociálatlan állapotban jutnak be a sejte, ahol már disszociálnak protonra és anionra. A protont a sejt kipumpálja, ami energiaigényes, mivel a sejten kívül nagyobb a proton koncentráció, ezért ehhez ATP-t használ fel. A sejten belül maradt anion a foszfát transzportban okoz problémát, így gátolja az ATP szintézist, ami a sejt szaporodását nehezíti. A cellulózból származó inhibitorok között a legjelentősebb az 5-HMF (5-hidroximetil-furfurol), ami cukrok dehidratációja során keletkezik. Az 5-HMF erősen gátolja a fehérjék és RNS-ek szintézisét, ezzel okozva problémát a biotechnológiai eljárásokban. A ligninből származó inhibitorok közé a fenolos komponensek tartoznak, pl. a vanilin. Ezek a cukor specifikus transzportfehérjéket teszik tönkre. [40] 18
19 3. Anyagok és módszerek Az alábbiakban részletezett rázatott lombikos illetve nagylaboratóriumi fermentoros fermentációs kísérleteket a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszékén végeztem el. 3.1 Alkalmazott mikroorganizmus törzs Kísérleteim során minden esetben Canadida biodinii törzzsel dolgoztam, ez egy eukarióta sejt, mely fekultatívan metilotróf így képes metanolt metabolizálni. Előnye, hogy nem patogén, az élelmiszeriparban biztonsággal alakalmazható. 3.2 Agar készítése Az első lépés a kísérlet során a négy párhuzamos inokulumhoz szükséges mennyiségű Candida boidinii élesztőgomba kitenyésztése. Az ehhez szükséges agart saját magam készítettem el. Az átoltást végig steril körülmények között végeztem, a felszaporítás 2-3 napig tartott. Általában szobahőmérsékleten szaporítottam, de ha szükséges volt a gyors felszaporodás érdekében az első nap 30 0 C-on hagytam az átoltott sejteket. Hozzávalók: 1 % glükóz 1 % pepton 0,3 % élesztő 1 % agar Egy Erlenmeyer lombikba belemértem a 200 ml vízhez kimért hozzávalókat, majd hozzáadtam 200 ml csapvizet. Az elegyet egy Bunsen-égő fölött lévő vízzel teli edénybe helyeztem 50 percre. Az edény alját előre kibéleltem vattával a jobb fixálás végett. Forrás közben az oldatot pár percenként üvegbottal megkevertem. Az 50 perc letelte után üvegpipettával kimértem kémcsövekbe ml térfogatokat, majd a kémcsöveket ezután autoklávban sterileztem 120 C-on 1 órán keresztül. Sterilezés után a kémcsöveket lezárva, szobahőmérsékleten egy napig hagytam megszilárdulni. 19
20 3.3 Inokulum készítése Négy párhuzamos inokulumot készítettem minden fermentáció kezdetekor, így a befertőződést és az esetleges bemérési hibákat el tudtam kerülni. Az inokulumhoz az elkészített agarokra frissen, sterilfülke alatt átoltott és felszaporított 1-2 napos C. boidinii-t használtam. Egy csavaros folyadéküvegben tápsó oldatot készítettem, ehhez szénforrásként glükózt használtam, melyet ásványi anyagokkal egészítettem ki. A tápsóhoz 350 ml vízben az alábbiakat oldottam egy folyadéküvegben: 10,5 g KH 2 PO 4 0,7 g MgSO 4 *7H 2 O 2,1 g (NH 4 ) 2 HPO 4 7 g élesztő extraktum Ezután négy Erlenmeyer lombikba a következőket mértem be: 75 ml desztillált víz 4,5 g xilóz A xilóz oldatokat tartalmazó lombikokat vattadugóval és papírral lezárva, illetve a tápsót kupakkal lezárva autoklávba helyeztem és sterileztem C-on 20 percen keresztül a később szükséges eszközökkel együtt. A magas hőfokon az oldott anyagok reagálnak egymással, ezért ezeket minden esetben csak később, a sterilfülke alatt öntöttem össze. A sterilezés után megvártam, míg kb. 30 C-ra visszahűltek az oldatok vagy hideg csapvizes hűtéssel hűtöttem le. A sterilfülkét alkohollal tisztítottam és UV lámpa segítségével csírátlanítottam a munka megkezdése előtt, hogy elkerüljem a befertőződést. A sterilfülke alatt mind a négy xilóz oldathoz ml tápsóoldatot mértem be. A sejteket tartalmazó ferde agaros kémcsőbe kb 3-4 ml-t pipettáztam a kapott oldatból, majd egy Henle kaccsal felszuszpendáltam a sejttömeget, egy kicsit megkavartam, majd egy hirtelen mozdulattal visszaöntöttem az Erlenmeyerlomikokba. A lombikokat ezt követően 2-3 napig 30 C-os hőmérsékleten rázattam. 20
21 3.4 Hidrolizátum Hidrolízis A kukoricarost, melyet a hidrolizátum elkészítéséhez használtam, a Hungrana Kft-től származik. A kukoricarost a kukorica-keményítő kinyerésekor keletkező feldolgozóipari hulladék. Az áztatott és csírátlanított szemeket apróra őrlik majd a rostot szita segítségével választják el a keményítőtől, majd szárítják. Takarmányként használható, jól tárolható anyag. A hidrolizátum elkészítéséhez először meg kellett határoznom a kukoricarost szárazanyagtartalmát. Ezt egy PRECISIA XM-60 típusú szárazanyagmérésre alkalmas műszer segítségével végeztem. A mérési pontatlanság kiküszöbölésére több helyről vettem mintát a rosttároló dobozból és három párhuzamos mérésből állapítottam meg a kukoricarost végső szárazanyagtartalmát. A hidrolizátumhoz 89% desztillált vízben 1% kénsavat kevertem el, majd ezt elegyítettem a 10% szárazanyagtartalommal. A kapott oldatot 9 db 1 literes folyadéküvegbe öntöttem szét, majd 1 órán keresztül autoklávoztam 120 C-on. Ezután vízsugár szivattyú segítségével szűrtem a klávozott rostot az oldatból. Az első szűréshez Büchner tölcsért, szívópalackot és vászon szűrőt használtam, de a további szűréseknél papírszűrőre váltottam. További szűrésre azért volt szükség, hogy minél tisztább, rostmentes oldatot kapjak ph állítás, detoxikálás Az első ph állítást közvetlenül az első szűrés után végeztem el: a kezeletlen oldat ph-ja 0,5-1 között változott, Ca(OH) 2 -dal 7,5-ös ph értéket állítottam be. A ph mérésére üvegelektródot alkalmaztam, a Ca(OH) 2 oldódását mágneses keverővel segítettem. A kivált Ca-szulfátot egy Universal 32 Hettich 1605 típusú centrifugakészülékkel ülepítettem. A felülúszót cc. HCl-val 5,5-es ph-júra állítottam be. Amikor szükséges volt ezután dekantáltam az oldatot, majd ismét autoklávoztam 10 percig 120 C-on. (Ha szükséges volt, később sterilfülke alatt újra dekantáltam a hidrolizátumot.) A tisztítás után kb 5,5 liternyi hidrolizátumhoz jutottam. 21
22 Ammóniás kezelés Az utolsó fermentációt kukoricarost hirdolizátummal végeztem el, azonban a savas hidrolízist megelőzően a rostot ammóniásan is kezeltem. Az ammóniás kezelésre az ecetsav-mentesítés miatt volt szükség. A kukoricarost szárazanyagtartalmát megmértem a már fentebb említett géppel, majd 5%-os NH3 és 10%-os szárazanyagtartalmú oldatot készítettem belőle desztillált vízzel. Az oldatot 9 db csavaros üvegben 1 órán keresztül 120 C-on autoklávoztam. Ezután mikor az oldatok szobahőmérsékletűre hűltek, vízsugárszivattyú segítségével szűrtem, majd alaposan átmostam a kezelt rostot, hogy ammóniamentes legyen. A 40 C-os szárítószekrényben szárítottam kb egy héten keresztül. A savas hidrolízist később a kiszárított rostokkal végeztem el. A savas kezelés a korábbiakban leírt módon zajlott Sterilezés A fermentáció előkészítését a befertőzés elkerülése végett mindig egy sterilezési szakasz zárta. A modell oldattal végzett fermentációnál az ecetsavas xilóz oldattal (melyhez tápsót adtunk) sterileztem a fermentort. A kukoricarost hidrolizátumos fermentációnál a fermentor sterilezése csapvízzel történt. A xilóz oldatot és a tápsót külön-külön sterileztem, a korábban leírt elreagálási probléma miatt. A tápsót autoklávban sterileztem 20 percig 120 C-on. A xilóz oldatot a mintavevő- és leeresztőcsonkok elzárása után bemértem a fermentorba. Amennyiben szükséges volt, még ez előtt bekalibráltam a ph és po 2 elektródokat. A ph elektródnál a 7-es majd a 4-es ph értékű standardoknál a berendezés kezelőpaneljének segítségével rögzítettem az feszültség értékeket, majd a beépített szoftver kikalkulálta a kalibrációs egyenest. A po 2 elektród kalibrálásához előbb CoCl 2 *6H 2 O és Na 2 SO 3 sókból készített oldatban felvettem a nullpontot, majd később a sterilezési szakaszt követően folyamatos levegőztetés és kevertetés mellett (400rpm; 2VVM) már a tartályba helyezett állapotban felvettem a maximális oxigén telítettséghez tartozó feszültségértéket. A kalibrációs egyenest szintén a szoftver kalkulálta ki. A fermentortetőt felhelyeztem, a szigetelő O gyűrűvel együtt. Elhelyeztem a szükséges berendezéseket a fermentortetőn: nyomásmérő, biztonsági levegőszelep, ki- és bemenő levegőszűrő, bemenő levegőelosztó (ezt sterilezési állásba állítottuk), illetve a szükséges vakdugók. Ezt követően a levegő- és vízcsapokat megnyitottam, a köpenyteret 22
23 levegőmentesítettem, a köpenytér nyomását 0,6 bar túlnyomásra állítottam és ellenőriztem a hűtővíz szelep működését. Majd elindítottam a kezelőpanel segítségével a sterilezést és ehhez a szükséges adatgyűjtést a számítógépen. Itt jellemzően csak a köpenytér hőmérsékletét és a tartály nyomás és hőmérsékleti értékeit követtem nyomon az esetleges hibák rögzítésének érdekében. Folyamat kb 2 órán keresztül tartott, amely tartalmazta a felmelegítési szakaszt, majd a 120 C-on történő 20 perces sterilezést és az oldat visszahűtését. Ez idő alatt a tápsó oldatot, az üres beoltólombikkal és a háromágú sav-bázis-habzásgátló bemeneti csonkkal együtt autoklávoztam 20 percig a 120 C-on. Majd ha az OD értékek alapján megfelelő koncentrációjúak voltak a felszaporított inokulumok, steril fülke alatt összeöntöttem ezeket a beoltólombikban Fermentáció Beoltás A sterilezési szakasz után a fermentort 30 C-ra szabályoztam. A fermentációs szakasz első lépése a beoltás volt. Ez úgy zajlott, hogy a fermentor oltómembránját az oltótűvel átszúrtam, majd az oltólombikban található oldatot a fermentorba juttattam. A beoltás után a membránba behelyeztem a háromágú sav-bázis-habzásgátló csonkot és rákötöttem a három szabályozó folyadék adagolókábeleit. A fermentor oldalán elhelyezett ph és hőmérsékletmérők miatt volt fontos, hogy minimum 5 liternyi hidrolizátumot tisztán ki tudjak nyerni a savas hidrolízis során. Ennél alacsonyabb folyadékszintnél nem mérnek megfelelően, mivel csak alig vagy egyáltalán nem érnek bele a folyadékba. Eközben a számítógépen elindítottam az adatgyűjtést. Az alábbi paraméterek értékeit rögzítettem: hőmérséklet, ph, po 2, kevertetés, nyomás, levegőáram, sav és lúg adagolás (0,1M H 2 SO 4 ; 0,1M NaOH), habzásgátló adagolás Aerob szakasz A fermentáció ezen szakaszában történik a sejtfelszaporítás. A beoltást követően a fermentoron 400rpm kevertetést, 5,5-ös ph értéket és 2 VVM (Volume/Volume/Minute) levegő térfogatáramot állítottam be. A fermentációk 5 literes össztérfogattal indultak, így tehát a levegőztetési érték 10 L/min (a levegőztetési érték mindig arányos a fermentációs 23
24 térfogattal). Általában 7-8 óra elteltével értem el a kívánt sejtkoncentrációt. A koncentrációkat természetesen óránkénti mintavételek során folyamatosan figyeltem és rögzítettem Semi-aerob szakasz Az aerob szakasz után átállítottam a rendszert a semi-aerob szakaszra. A kevertetést 150rpmre, míg a levegőáramot 0,8 VVM-re (4 l /min) csökkentettem, erre a már korábban ismertetett élesztő sejtműködés miatt volt szükség. Mivel ha a termelés semi-aerob körülmények között történik, a NAD+ regeneráció csökken, így a második, oxidációs lépés az XDH inaktiválódása miatt nem tud lejátszódni, ez pedig xilit felhalmozódáshoz vezet. Tehát ebben a szakaszban történik a xilit konverzió. A fermentációt mindig akkor állítottam le, amikor a lentebb ismertetett redukáló cukor meghatározásoknál nem találtam jelentős eltérést a vak mintától Mintavétel A fermentorban a mintavevő csonk holttér, ezért mintavételek során a levett minta első ml-ét mindig kiöntöttem (ez a mintavevő csonkban állt, nem lett volna releváns a minta). A mérésekhez az ezt követően levett kb ml mintát használtam. A minta sejtkoncentrációját OD mérés segítségével állapítottam meg 600 nm-en, három párhuzamos hígítás segítségével. Ezután a minta egy kis részét mikroszkóp segítségével is megvizsgáltam, így ellenőrizhettem, hogy a sejtek alakja, nagysága, mennyisége megfelelő-e illetve, hogy a fermentorban lévő oldat befertőződött-e. Ezután a mintát 5 percig 9000rpm-en centrifugáltattam a fentebb már említett készüléken és a felülúszóból redukáló cukor (RC) meghatározásával mértem a xilóz fogyását (hozzávetőleges értékeket, melyek támpontot adtak a kísérlet további folytatásához). A maradék felülúszót mindig lefagyasztottam, majd a kísérlet végén HPLC módszerrel mértem a valós értékeket. A xilit konverziós szakaszában csak naponta kétszer, reggel 8 órakor és este 18 órakor vettem mintát. Ezeket a fentebb tárgyalt módon mértem, kezeltem Analitikai módszerek Ebben az alfejezetben a fermentációs kísérletek alatt alkalmazott analitikai mérési módszereket szeretném bemutatni. A levett mintákból az élesztősejtek és különböző cukrok 24
25 koncentrációját határoztam meg. A savas hidrolízis előtt és után is vettem mintát, így információt nyerhettem a kezelés hatásáról. Ezen felül az inhibítorok koncentrációját is megtudhattuk Optikai denzitás mérés A fermentorból vett minta optikai denzitását mértem egy Pharmacia LKP Ultrospec III típusú spektrofotométerrel, így meghatározhattam a sejtkoncentrációt. Homogenizáltam a mintát, majd három párhuzamos hígítást készítettem, addig hígítottam a mintánkat, míg a mérési tartomány 0,9 és 0,2 abszorbancia érték közé nem esett (ezen értékek estek a kalibrációs egyenesünkre). 600 nm-es hullámhossz tartományon mértem. Ezután egy korábban számolt kalibrációs egyenes képlet segítségével kiszámoltam a koncentrációkat. Vak mintaként desztillált vizet használtam HPLC analízis A HPLC analízist egy Shimadzu LC-VP típusú géppel végeztem, melynek oszlopa BIO-RAD Aminex HPX-87H típusú. A lefagyasztott mintákat felolvasztás után 0,45 mikométeres cellulóz membránon át szűrtem majd megfelelően hígítottam. HPLC méréssel a fermentáció közben fogyott glükóz és xilóz illetve a képződött xilit mennyiségét, ezen túl az inhibítorok mennyiségét tudtam meghatározni Redukáló cukor mérése (RC) A mérés lényege, hogy a DNS oldat (elkészítését és kalibrációját később tárgyalom) lúgos közegben redukáló csoportokkal lép reakcióba, ennek során egyik nitrocsoportja aminocsoporttá alakul. Redukálódását színváltozás jelzi: a narancssárga oldat barna színű lesz. A képződött szín intenzitását spektrofotométerrel mértem. Különböző redukáló cukrok megkülönböztetésére nem alkalmas, nem specifikus, így nem szelektív xilózra. A levett mintát centrifugálás után megfelelően hígítottam, mégpedig úgy hogy 1,5 ml össztérfogatot kapjak. A vak minta szintén 1,5 ml desztillált víz volt. Ezután handy step segítségével pontosan 3,0 ml DNS oldatot adagoltam a kémcsövekbe. Forrásban lévő vízbe tettem és 5 percig hagytam benne. Miután a színreakció lejátszódott, kivettem és hagytam lehűlni szobahőmérsékletűre. 16 ml desztillált vízzel meghígítottam a mintákat és mérés előtt 25
26 óvatosan összeráztam őket. A spektrofotométeren 550 nm mérési tartományban mértem. A vak mintára lenulláztam a gépet és a kapott abszorbanciákat rögzítettem. Az alábbi képlet segítségével számoltam ki a redukáló cukor koncentrációkat:. A550 b RC mg / ml D, m V Sample ahol RC - a redukáló cukor tartalom [mg/ml], A550 - az abszorbancia 550 nm-en, b - a DNS kalibrációs egyenes tengelymetszete, m - a DNS kalibrációs egyenes meredeksége, V Samplea - mintatérfogat [ml], D - a minta hígítása a vizsgálat előtt DNS oldat készítése 10g 3,5-dinitroszalicilsavat feloldottam 500ml 2%(m/m)-os NaOH oldatban. Melegítés közben (kb C-on), folytonos keverés mellett hozzáadtam 200g kritályvizes K,Natartarátot (Rochelle só) és 0,5 g Na 2 SO 3 -ot, majd 2g fenolt. Lehűlés után mérőlombikban desztillált vízzel 1000 ml-re egészítettem ki. A DNS reagens fény hatására bomlik, ezért sötét üvegben tároljuk. Kalibrálás és felhasználás előtt a reagens 3 napig kell állni hagyni DNS oldat kalibrálása A DNS oldatot ismert koncentrációjú glükóz oldatokkal be kell kalibrálni, ahhoz hogy használni tudjuk. Készítettem egy 1 mg/ml-es glükóz törzsoldatot, melyből 0,2; 0,4; 0,6; 0,8; 1,0; 1,2; 1,4 ml-t mértem be kémcsövekbe. A törzsoldatot minden esetben desztillált vízzel 1,5 ml-re egészítettem ki. A referencia (vak) 1,5 ml desztillált vizet tartalmazott. Minden kémcsőbe 3,0 ml DNS oldatot mértem be adagoló pipettával, majd 5 percre forrásban lévő vízbe tettem. Forrás után szobahőmérsékletűre hűlve 16 ml desztillált vizet adagoltam a kémcsövekbe és összeráztam őket. Vakkal szemben 550 nm-en mértük az abszorbanciát. 26
27 A mért értékek alapján kalibrációs görbét készítettem, amit későbbiekben a méréseim során használtam fel. 1,2 Abszorbancia [-] 1 0,8 0,6 0,4 0,2 y = 1,0514x R 2 = 0, ,00 0,20 0,40 0,60 0,80 1,00 Koncentráció [g/l] 10. ábra A DNS oldat kalibrációs egyenese 27
28 4. Eredmények és értékelésük Az első xilit fermentációt rázatott lombikokban végeztem el. Ezután léptéknöveltem és fermentoros kísérleteket hajtottam végre, számszerint ötöt. A fermentoros kísérletek közül kettőt modell oldattal (xilóz), további kettőt pedig hidrolizátum segítségével végeztem el Fermentáció rázatott lombikban A rázatott lombikos fermentáció során hat párhuzamos lombikban dolgoztam. Három lombik ecetsavas xilóz oldatot, három csak xilóz oldatot tartalmazott. A 11. ábrán az ecetsavmentes fermentáció kiértékelt adatai láthatóak, a 12. ábrán az ecetsavas xilóz oldattal végzett fermentáció diagramja. Az három-három kísérlet adatait átlagoltam és ezután dolgoztam fel, készítettem diagramot. Az ecetsavmentes diagramon jól látható, hogy a xilóz koncentráció meredeken csökken az idővel, míg a xilit koncentráció görbéje jelentős növekedést mutat, a két görbe keresztezi egymást. A hozama 58,8%-os, míg a produktivitása 0,34 G/L/h lett. 30 Ecetsavmentes rázatott lombikos fermentáció koncentráció [g/l] xilóz xilit EtOH idő [óra] 11. ábra Fermentáció rázatott lombikban (30 g/l xilóz, 5 g/l sejt, 125 rpm, 100/60), xilóz, xilit, EtOH koncentrációja az idő függvényében 28
29 Az ecetsavas diagramon szintén azt látjuk, hogy a xilóz koncentráció csökken és a xilit koncentráció nő idővel, azonban a görbék kevésbé meredekek. Az ecetsav koncentrációja majdnem konstans volt végig a fermentáció során. A hozam 25,7%, a produktivitás 0,08 g/l/h lett. Ezen adatok alapján arra következtettem, hogy az ecetsav gátló hatást fejtett ki a xilitképződésre a kísérlet során. Ecetsavas rázatott lombikos fermentáció koncentráció [g/l] idő [óra] xilóz xilit EtOH ecetsav 12. ábra Fermentáció rázatott lombikban (30g/l xilóz, 5 g/l sejt, 2,5 g/l ecetsav, 125 rpm, 100/60), xilóz, xilit, EtOH, ecetsav koncentrációk az idő függvényében 4.2. Fermentáció nagylaboratóriumi fermentorban modell oldattal Első fermentáció modell oldattal A rázatott lombikos kísérlet után léptéknöveltem és nagylaboratóriumi fermentorban folytattam a kísérletsorozatot. A fermentációt a fentebb leírt műveletek végrehajtása előzte meg. A beoltás után az aerob szakaszban óránként vettem mintát. A megfelelő sejtkoncentráció eléréséhez 7 órát kellett várnom. Az átlagos sejttömeg az aerob szakaszban 2,24 g/l-re adódott, az átállásig elhasznált xilózzal összevetve a sejthozam 0,3 gramm sejt/ gramm xilóz. Az első fermentáció diagramja a 13. ábrán látható. 29
30 Koncentráció [g/l] modell oldatos fermentáció ( ) Redukáló cukor Arabinóz Sejttömeg xilóz xilit EtOH Szumma cukor Ecetsav Idő [óra] 13. ábra Az első modell oldatos fermentáció fontosabb adatai, a fermentáció lefutása A diagram jól mutatja a semi-aerob szakaszra való átállást. A 7. óra után a sejtkoncentráció már csak nagyon kis mértékben nő tovább, majd elkezd stagnálni. A xilit görbéje pedig jól látható módon elkezd emelkedni, tehát a xilit termelés megindult a 7. óra után. A levett mintákból redukáló cukor tartalmat mértem minden alkalommal. Ezek az adatok a később kiértékelt hplc adatokkal nem mindig estek egybe, azonban az a redukáló cukor mérések alapján is látható volt, hogy folyamatosan csökken a cukorkoncentráció. A fermentációt a redukáló cukor mérések alapján állítottam le a kísérlet ötödik napján, ekkor már alig tartalmazott az oldat fermentálható cukrot. A mintákból ezután 4-szer hígítással hplc mintákat készítettem. Ezen adatok alapján számoltam ki a hozamot és a produktivitást. A xilit hozam a xilit koncentráció maximumértéke osztva az átálláskori xilóz koncentrációval 23,7%-nak adódott. Ez elmarad az irodalmi adatoktól. A produktivitás a xilit maximumkoncentrációja osztva az ehhez szükséges semi-aerob környezetben eltöltött idővel, 0,12 g/l/h. Nem meglepő ez az alacsony érték a 2, 24 g/l-es sejtkoncentráció után. 2,7 g/l volt a beállított kiindulási ecetsav koncentráció. A mérési adatokból a 11. ábrán látható, hogy a kezdeti aerob szakaszban az ecetsav koncentráció kicsit több mint a felére csökkent, de a semi-aerob szakaszban mennyisége folyamatosan növekedett. 30
31 Második fermentáció modell oldattal A semi-aerob környezetre való áttéréshez itt is 7 órát kellett várnom, azonban a sejtkoncentrációra a 7. órában már 3,43 g/l koncentrációt mértem. Az átlagos sejttömeg (3,0 g/l) az átállásig elhasznált xilózzal (27,64 g) összevetve 0,12 gramm sejt/ gramm xilóz sejthozam, ez igen kevés. A harmadik fermentáció diagramja a 14. ábrán látható. Koncentráció [g/l] modell oldatos fermentáció ( ) Redukáló cukor Arabinóz Sejttömeg xilóz xilit EtOH Szumma cukor Ecetsav Idő [óra] 14. ábra A második modell oldatos fermentáció fontosabb adatai, a fermentáció lefutása A diagramon jól látható a semi-aerob szakaszra való áttérés, a sejtkoncentráció a 7. óránál bizonyos szinten állandósul. A xilit koncentráció is ebben az időpontban kezd el növekedni, a xilóz koncentráció pedig csökkenni, tehát elindul a xilóz xilitté való átalakítása. A mért redukáló cukor koncentrációk szépen fokozatosan csökkentek a fermentáció során, ezek alapján az ötödik napon leállítottam a kísérletet, mivel ekkor már nem alig volt cukor a rendszerben. A mintákból 4-szeres hígítással hplc mintákat készítettem és a kapott adatok szépen követték az általunk lemért cukorkoncentrációkat. A hplc adatok alapján számoltam ki a hozamot és a produktivitást. A hozam ennél a fermentációnál 28,35% lett (5,5g/19,4g), a produktivitás 0,12 g/l/h (5,5g/46,98h). 31
32 A tanszéken korábban végeztek nagylaboratóriumi fermentorban ecetsavmentes xilóz oldattal kísérleteket. Ezeket az általam kapott adatokkal hasonlítottam össze. Az ecetsavmentes fermentációnál a xilóz csökkenő és a xilit növekvő koncentrációja meredeken változik az idővel, közel lineáris. Az ott kapott hozam 66%, a produktivitás 0,19 g/l/h volt. Ezen adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a xilithozamot gátlólag befolyásolja az ecetsav jelenléte. A fermentorban véghez vitt kísérletek a rázatott lombikos kísérletek léptéknövelt párjai. Ezeket összehasonlítva érdekes dolgokat figyelhetünk meg. A lombikos fermentáció előtt nem állítottam be az oldat ph-ját, hanem 3-4-es körüli ph-án hagytam. Míg az ecetsavas modell oldatot a fentebb már említett módon 5,0-5,5-ös ph-ra állítottam. Amikor beállítottam a ph-t gyorsabban fogyott a xilóz, mint a nem állított lombikos fermentáció során. Tehát a ph is igen nagy hatással van a xilózból történő xilit konverziójára. Ezen kívül, mivel a lombikos kísérleteknél vattával volt lezárva az oldat, valószínűleg a levegőáram is nagyobb lehetett a semi-aerob szakaszban (így az aerob irányba tolódott el), mint a pontosan, vezérlőpanel segítségével beállítható fermentor esetében. A fermentoros kísérleteknél megfigyelhető a semi-aerob szakaszban a kiindulási koncentráció hatása is. A két kísérletnél ezek eltértek, az elsőnél 2,27 g/l, míg a másodiknál 3,43 g/l volt. A nagyobb sejtkoncentrációnál hamarabb fogyott el a xilóz és nagyobb hozamot kaptam. A produktivitás viszont mindkét esetben 0,12 g/l/h volt. Mindkét esetben az aerob szakaszról semi-aerob szakaszra való átállás a 7. órában történt és a fermentáció lefutása 5 napig tartott. 4.3 Fermentáció nagylaboratóriumi fermentorban hidrolizátummal Első fermentáció nagylaboratóriumi fermentorban A kísérletet kukoricarost fentebb leírt kénsavas hidrolízisével előállított hidrolizátum betáplálásával végeztem. Ez volt az első ilyen fermentáció, így számos új dologgal szembesültem. Az aerob szakaszban lassabban értem el a semi-aerob szakaszba lépéshez kívánt sejttömeget. A 13. ábrán lévő diagramon is látható, hogy 8 illetve 9 óra között történt az átállás, ekkor 3,84 g/l volt a sejtkoncentráció. Az átlagos sejttömeg az aerob szakaszban 2,96 g/l-re adódott, az átállásig elhasznált xilózzal összevetve (3,63g) a sejthozam 0,81 32
Mareczky Zoltán. Témavezetők: dr. Réczey Istvánné dr. Barta Zsolt. PhD hallgató
Mareczky Zoltán PhD hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Témavezetők: dr. Réczey Istvánné dr. Barta Zsolt mareczky@mail.bme.hu
Részletesebben4. SZERVES SAVAK. Az ecetsav biológiai előállítása SZERVES SAVAK. Ecetsav baktériumok. Az ecetsav baktériumok osztályozása ECETSAV. 04.
Az ecetsav biológiai előállítása 4. SZERVES SAVAK A bor után legősibb (bio)technológia: a bor megecetesedik borecet keletkezik A folyamat bruttó leírása: C 2 H 5 OH + O 2 CH 3 COOH + H 2 O Az ecetsav baktériumok
RészletesebbenA BAKTÉRIUMOK SZAPORODÁSA
5. előadás A BAKTÉRIUMOK SZAPORODÁSA Növekedés: a baktérium új anyagokat vesz fe a környezetből, ezeket asszimilálja megnő a sejt térfogata Amikor a sejt térfogat és felület közti arány megváltozik sejtosztódás
Részletesebben2. A MIKROBÁK ÉS SZAPORÍTÁSUK
2. A MIKROBÁK ÉS SZAPORÍTÁSUK A biológiai ipar jellemzően mikroorganizmusokat, vagy állati és növényi szervezetek elkülönített sejtjeit szaporítja el, és ezek anyagcseréjét használja fel a kívánt folyamatok
RészletesebbenFejezet a Gulyás Méhészet által összeállított Méhészeti tudástár mézfogyasztóknak (2015) ismeretanyagból. A méz. összetétele és élettani hatása
A méz összetétele és élettani hatása A méz a növények nektárjából a méhek által előállított termék. A nektár a növények kiválasztási folyamatai során keletkezik, híg cukortartalmú oldat, amely a méheket
RészletesebbenA Biomassza hasznosítás kémiai folyamatainak tanulmányozása c. OTKA pályázat zárójelentése (K 72710/KM2, 2008-2012)
A Biomassza hasznosítás kémiai folyamatainak tanulmányozása c. OTKA pályázat zárójelentése (K 72710/KM2, 2008-2012) Résztvevők: Bélafiné dr. Bakó Katalin; Barta Zsolt; Dienes Dóra; Gyalai-Korpos Miklós;
RészletesebbenHidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével
BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 44. k. 4. sz. 25. p. 36 43. Energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -szolgáltatás Hidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével A
RészletesebbenMIKROBIOLÓGIA. Dr. Maráz Anna egyetemi tanár. Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék Élelmiszertudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem
ERJEDÉSIPARI MIKROBIOLÓGIA Dr. Maráz Anna egyetemi tanár Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék Élelmiszertudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Ipari fermentációk Sejtek (általában mikroorganizmusok)
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal A versenyző kódszáma: 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA I. kategória FELADATLAP Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont ÚTMUTATÓ
RészletesebbenAQUA PURIFICATA. Tisztított víz. Letöltetlen, tisztított víz
Aqua purificata Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 AQUA PURIFICATA Tisztított víz 01/2009:0008 H 2 O M r 18,02 DEFINÍCIÓ A tisztított víz indokolt és engedélyezett esetek kivételével azon gyógyszerek előállítására
RészletesebbenKÖZÉPPONTBAN A CUKOR ÉS HELYETTESÍTİI
KÖZÉPPONTBAN A CUKOR ÉS HELYETTESÍTİI Magyarországon 2011. szeptember 1.-én lépett hatályba a 2011. évi CIII. törvény a népegészségügyi termékadóról. A törvény meghozatalának deklarált célja a népegészségügyileg
RészletesebbenSZTEROIDKONVERZIÓK. BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1. Szteroidkonverziók
SZTEROIDKONVERZIÓK A szterán váz planáris, merev szerkezet, pl. a 3-as és 17- es C-ek távolsága ill. a rajtuk levő szubsztituensek távolsága pontosan meghatározott. A szteránvázas vegyületek bioszintézise
RészletesebbenA baktériumok szaporodása
A baktériumok szaporodása Baktériumsejt növekszik, majd osztódik a populáció szaporodik - Optimális körülmények esetén a sejttömeg (sejtszám) exponenciálisan nõ az idõvel - Generációs idõ: az az idõ, ami
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia
RészletesebbenAz élelmiszerek mikrobiális ökológiája. Mohácsiné dr. Farkas Csilla
Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája Mohácsiné dr. Farkas Csilla Az élelmiszerek mikroökológiai tényezői Szennyeződés forrásai és közvetítői A mikroorganizmusok belső tulajdosnágai Belső tényezők (az
RészletesebbenAQUA AD INIECTABILIA. Injekcióhoz való víz. Letöltetlen, injekcióhoz való víz
Aqua ad iniectabilia Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 AQUA AD INIECTABILIA Injekcióhoz való víz 01/2009:0169 H 2 O M r 18,02 DEFINÍCIÓ Az injekcióhoz való vizet parenterális felhasználásra szánt gyógyszerek előállításához
RészletesebbenElektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik
Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer
RészletesebbenAZ EMÉSZTÉS ÉLETTANA. Fehérjeemésztés kimutatása földigiliszta tápcsatornájában
AZ EMÉSZTÉS ÉLETTANA Az állati szervezetek testük felépítéséhez szükséges anyagokat és energiát táplálék formájában veszik fel. Táplálékuk minısége szerint lehetnek húsevık, növényevık és mindenevık. A
RészletesebbenAMMÓNIA TARTALMÚ IPARI SZENNYVÍZ KEZELÉSE
AMMÓNIA TARTALMÚ IPARI SZENNYVÍZ KEZELÉSE Dr. Takács János egyetemi docens Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet 1. BEVEZETÉS Számos ipari szennyvíz nagy mennyiségű
RészletesebbenTantárgy tematikája: I. Félév
Képzés: BSc Tantárgy kódja és neve: TBBE0571, TBBE0572 + TBBL0572, Biomérnöki műveletek és folyamatok I-II Kredit: 3, 3+2 Tantárgyfelelős: Dr. Karaffa Levente Oktatók: Dr. Karaffa Levente, Dr. Fekete Erzsébet
RészletesebbenTUDOMÁNYOS KOLLOKVIUMON
AZ MTA ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KOMPLEX BIZOTTSÁGA A MAGYAR ÉLELMEZÉSIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET és a KÖZPONTI ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET által 2002. február 22-én tartandó 307. TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUMON
RészletesebbenTárgyszavak: Diclofenac; gyógyszermineralizáció; szennyvíz; fotobomlás; oxidatív gyökök.
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.5 6.5 A Diclofenac gyógyszer gyorsított mineralizációja Tárgyszavak: Diclofenac; gyógyszermineralizáció; szennyvíz; fotobomlás; oxidatív gyökök. A gyógyszerek jelenléte
Részletesebben4. SZERVES SAVAK SZERVES SAVAK. Felhasználása. Citromsav. Termelés. Történet. Pécs Miklós: Biotermék technológia
SZERVES SAVAK Mind prokarióták, mind eukarióták termelnek savakat, nincs különbség. 4. SZERVES SAVAK Anyagcserében: Az aeroboknál: a szénforrások szerves savakon keresztül oxidálódnak. Ha nem megy végig
RészletesebbenKémia emelt szintű érettségi írásbeli vizsga ELEMZÉS (BARANYA) ÉS AJÁNLÁS KÉSZÍTETTE: NAGY MÁRIA
Kémia emelt szintű érettségi írásbeli vizsga ELEMZÉS (BARANYA) ÉS AJÁNLÁS KÉSZÍTETTE: NAGY MÁRIA Idei gyorsjelentés http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/2 015/7/16/Az_elmult_7_ev_legrosszab b_eredmenye_szulet_azozlb
RészletesebbenKÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA. Bevezető előadás
KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA Bevezető előadás Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék
RészletesebbenEgy sejt fehérje Single-Cell Protein (SCP) (Hallgatói jegyzet)
Egy sejt fehérje Single-Cell Protein (SCP) (Hallgatói jegyzet) Nagy mennyiségű sejttömeg előállítása a cél, ezt a sejttömeget használják később fel. Az emberiség élelmiszerigénye nő, a mezőgazdaság nem
RészletesebbenGreenchem program. viaszos észterek mint a fabevonatok alapanyaga
Greenchem program viaszos észterek mint a fabevonatok alapanyaga Naložba v vašo prihodnost Operacijo delno financira Evropska unija Evropski sklad za regionalni razvoj Befektetés a jövőbe A projekt az
RészletesebbenKONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK
A környezetvédelem analitikája KON KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A GYAKORLAT CÉLJA: A konduktometria alapjainak megismerése. Elektrolitoldatok vezetőképességének vizsgálata. Oxálsav titrálása N-metil-glükamin
RészletesebbenA faanyag kémiai átalakulása / átalakítása
A faanyag kémiai átalakulása / átalakítása - Spontán vagy technológiai folyamatok (módosulás / módosítás) 1. A faanyag degradációjának (termikus, fényhatás, enzimatikus) kémiai vizsgálata, kiküszöbölése,
RészletesebbenKollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015
Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,
RészletesebbenCUKORCIROK ÉDESLÉ ÉS CUKORCIROK BAGASZ ALAPÚ VEGYES BIOETANOL ÜZEM MODELLEZÉSE
CUKORCIROK ÉDESLÉ ÉS CUKORCIROK BAGASZ ALAPÚ VEGYES BIOETANOL ÜZEM MODELLEZÉSE Kutatási jelentés a Pro Progressio Alapítvány Magyar Cukor Zrt. kutatói ösztöndíjához Készítette: Dr. Barta Zsolt Egyetemi
Részletesebben2.6.13. NEM STERIL TERMÉKEK MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATA: VIZSGÁLAT MEGHATÁROZOTT MIKROORGANIZMUSOKRA
2.6.13. Nem steril termékek mikrobiológiai vizsgálata Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.6.0. 1 01/2008:20613 javított 6.0 2.6.13. NEM STERIL TERMÉKEK MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATA: VIZSGÁLAT MEGHATÁROZOTT MIKROORGANIZMUSOKRA
RészletesebbenOktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc
RészletesebbenA szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
RészletesebbenKÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ
KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ 1) A rejtvény egy híres ember nevét és halálának évszámát rejti. Nevét megtudod, ha a részmegoldások betűit a számozott négyzetekbe írod, halálának évszámát pedig pici számolással.
RészletesebbenA fehérje triptofán enantiomereinek meghatározása
A fehérje triptofán enantiomereinek meghatározása Dr. Csapó János A kutatás célja megfelelő analitikai módszer kidolgozása a triptofán-enantiomerek meghatározására, és a módszer alkalmazhatóságának vizsgálata.
Részletesebben1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis
RészletesebbenAz élelmiszerek romlásos jelenségei
Az élelmiszerek romlásos jelenségei A nyers élelmiszerek élő sejt- és szövetrendszere a romlási folyamatokkal szemben a terményeknek természetes immunitást biztosít. Ez az immunitás azonban csak addig
RészletesebbenA mustok összetételének változtatása
Mustjavítás A mustok összetételének változtatása Savtartalom növelése meghatározott régiókban és években alkalmazható az EU országaiban Száraz és meleg éghajlaton vagy évjáratokban válhat szükségessé lelágyulásra
RészletesebbenSUCRALFATUM. Szukralfát
01/2011:1796 SUCRALFATUM Szukralfát C 12 H 30 Al 8 O 51 S 8 [Al(OH) 3 ] n [H 2 O] n' ahol n = 8 10 és n' = 22 31. DEFINÍCIÓ β-d-fruktofuranozil-α-d-glükopiranozid-oktakisz(dihidroxi-alumínium-szulfát)
RészletesebbenA tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai
A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi
RészletesebbenGázfázisú biokatalízis
Gázfázisú biokatalízis Szerző: Papp Lejla, Biomérnöki B.Sc. I. évfolyam Témavezető: Dr. Tóth Gábor, tudományos munkatárs Munka helyszíne: PE-MK, Biomérnöki, Membrántechnológiai és Energetikai Kutató Intézet
Részletesebben01/2008:40202 4.2.2. MÉRŐOLDATOK
Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.6-6.0-1 4.2.2. MÉRŐOLDATOK 01/2008:40202 A mérőoldatokat a szokásos kémiai analitikai eljárások szabályai szerint készítjük. A mérőoldatok előállításához használt eszközök megfelelő
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége).
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége). Bevezetés Hazánk legtöbb horgász- és halastaván jelentős
RészletesebbenFÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia
RészletesebbenA szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.
Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:
RészletesebbenA szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
RészletesebbenAQUA VALDE PURIFICATA. Nagytisztaságú víz
Aqua valde purificata Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 AQUA VALDE PURIFICATA Nagytisztaságú víz 01/2009:1927 H 2 O M r 18,02 DEFINÍCIÓ A nagytisztaságú víz azon gyógyszerek előállítására szánt víz, amelyekhez
RészletesebbenÉvelő lágyszárú növények biomasszájának hasznosítása
Évelő lágyszárú növények biomasszájának hasznosítása Dr. Hornyák Margit c. egyetemi docens SZE Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár MMK Környezetvédelmi Tagozat 2016. január 20. Problémafelvetés
RészletesebbenA kémiai energia átalakítása a sejtekben
A kémiai energia átalakítása a sejtekben A sejtek olyan mikroszkópikus képződmények amelyek működése egy vegyi gyárhoz hasonlítható. Tehát a sejtek mikroszkópikus vegyi gyárak. Mi mindenben hasonlítanak
RészletesebbenKazánok. Hőigények csoportosítása és jellemzőik. Hőhordozó közegek, jellemzőik és főbb alkalmazási területeik
Kazánok Kazánnak nevezzük azt a berendezést, amely tüzelőanyag oxidációjával, vagyis elégetésével felszabadítja a tüzelőanyag kötött kémiai energiáját, és a keletkezett hőt hőhordozó közeg felmelegítésével
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely
RészletesebbenI. Szerves savak és bázisok reszolválása
A pályázat négy éve alatt a munkatervben csak kisebb módosításokra volt szükség, amelyeket a kutatás során folyamatosan nyert tapasztalatok indokoltak. Az alábbiakban a szerződés szerinti bontásban foglaljuk
RészletesebbenSportélettan zsírok. Futónaptár.hu
Sportélettan zsírok Futónaptár.hu A hétköznapi ember csak hallgatja azokat a sok okos étkezési tanácsokat, amiket az egészségének megóvása érdekében a kutatók kiderítettek az elmúlt 20 évben. Emlékezhetünk
RészletesebbenOZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT
OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2014.10.28. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának
Részletesebben(11) Lajstromszám: E 007 003 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU000007003T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 003 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 0 7882 (22) A bejelentés napja:
RészletesebbenBaktériumok szaporodása különböz anyagokon. Dipl.-Ing.Eckhard Vo, Wendel GmbH. Dipl.-Ing. Christian Störch, Herborn
Baktériumok szaporodása különböz anyagokon. Dipl.-Ing.Eckhard Vo, Wendel GmbH. Dipl.-Ing. Christian Störch, Herborn (Email-Mitteilungen, 2/2008) (Fordította: Dr Való Magdolna) 1. Bevezetés Az eladás az
Részletesebben1 A gyakorlat a Journey to Forever: Make your own biodiesel című cikk alapján készült.
Biodízel A gyakorlat célja Az átészteresítési reakciók bemutatása a biodízelgyártás példáján. Bevezető 1 Legalább három módja van annak, ahogyan növényi és állati eredetű zsiradékokat dízelmotorok meghajtására
RészletesebbenIRÁNYELVEK A BIZOTTSÁG 2008/84/EK IRÁNYELVE. (2008. augusztus 27.) (EGT-vonatkozású szöveg) (kodifikált változat)
2008.9.20. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 253/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) IRÁNYELVEK A BIZOTTSÁG 2008/84/EK IRÁNYELVE (2008.
Részletesebben5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba
5. A talaj szerves anyagai Dr. Varga Csaba A talaj szerves anyagainak csoportosítása A talaj élőlényei és a talajon élő növények gyökérzete Elhalt növényi és állati maradványok A maradványok bomlása során
RészletesebbenTöbbkomponensű rendszerek I.
Többkomponensű rendszerek I. Műszaki kémia, Anyagtan I. 9. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Többkomponensű rendszerek Folytonos közegben (diszpergáló, ágyazó
RészletesebbenAzonosító jel: KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2006. október 31. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc
É RETTSÉGI VIZSGA 2006. október 31. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. október 31. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 22. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenIPARI ENZIMEK 2. Proteázok. Alkalikus proteázok. Pécs Miklós: Biotermék technológia 1. 6. fejezet: Ipari enzimek 2.
IPARI ENZIMEK 2 Proteázok A proteázok az ipari enzimek egyik legfontosabb csoportja (6200 t tiszta E/év) Peptid kötéseket bont (létrehoz) (hidrolízis, szintézis) Fehérje lebontás: élelmiszer, tejalvadás,
RészletesebbenÉLELMISZERIPARI ISMERETEK. Cukorrépa (Beta vulgaris var. saccharifera) Dr. Varga Csaba főiskolai adjunktus
ÉLELMISZERIPARI ISMERETEK Cukorrépa (Beta vulgaris var. saccharifera) Dr. Varga Csaba főiskolai adjunktus Jelentősége répafej nyak váll törzs répatest farok Répatest: a levelek nélküli répanövény, melynek
RészletesebbenC. MEMBRÁNFUNKCIÓT GÁTLÓ ANTIBIOTIKUMOK I. POLIÉNEK (GOMBAELLENES ANTIBIOTIKUMOK) Közös tulajdonságok. Az antifungális hatás összehasonlítása
C. MEMBRÁNFUNKCIÓT GÁTLÓ ANTIBIOTIKUMOK I. POLIÉNEK (GOMBAELLENES ANTIBIOTIKUMOK) KÖZÖS TULAJDONSÁGOK: - nagy laktongyűrű (26-38 tagú), - konjugált kettős kötések (3-7 db.), - aminocukrok (pl. mikózamin),
Részletesebben1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban?
A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja KÉMIA (II. kategória) I. FELADATSOR 1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? A) Na
RészletesebbenBorászati mikrobiológia és kémia vizsgakérdések 2012.
Borászati mikrobiológia és kémia vizsgakérdések 2012. Egy vizsgán feltett kérdések pontértéke: Összesen 60 pont >52 pont: jeles (5) 44-51 pont: jó (4) 38-43 pont: közepes (3) 30-37 pont: elégséges (2)
RészletesebbenKémia OKTV 2005/2006. II. forduló. Az I. kategória feladatlapja
Kémia OKTV 2005/2006 II. forduló Az I. kategória feladatlapja Kémia OKTV 2005/2006. II. forduló 2 T/15/A I. FELADATSOR Az I. feladatsorban húsz kérdés szerepel. Minden kérdés után 5 választ tüntettünk
RészletesebbenI. Szennyvizekben, szennyezett talajokban a biológiai oxigénigény mérése
Talajok, természetes vizek, szennyvizek állapotának felmérése, a szennyezett területek tisztulási folyamatának nyomonkövetése Talajok, vizek minıségének meghatározása fizikai, kémiai, biológai vizsgálatok
RészletesebbenKevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek
1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek
Részletesebben2011.02.21. Royal Jelly (Méhanya-pempő) Első Magyar Apiterápia Konferencia Budapest. Medicus curat, natura sanat.
Első Magyar Apiterápia Konferencia Budapest A Méhanya-pempő összetevői és azok mézben történő feldolgozásának kérdései Dr. Sebők Péter Dietetikus, méhész Pécs Royal Jelly (Méhanya-pempő) Az anya súlya
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal KÓDSZÁM: Kémia OKTV döntő I. kategória, 1. feladat Budapest, 2013. április 6. Réz(II)-ionok vizsgálata komplexometriával A komplexometria reagenseként használt EDTA (az etilén-diamin-tetraecetsav
Részletesebben1.1. A baktériumok változatos anyagcsere-folyamatai
1. TENYÉSZTÉSES VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A tenyésztéses módszerek egyrészt lehetıséget teremtenek mikroorganizmusok különbözı célra történı fenntartására és elszaporítására, másrészt ezen eljárások segítségével
RészletesebbenA 2009/2010. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) forduló KÉMIA I-II. KATEGÓRIA FELADATLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont A 2009/2010. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) forduló A VERSENYZŐ ADATAI KÉMIA I-II. KATEGÓRIA FELADATLAP A
RészletesebbenA kén tartalmú vegyületeket lúggal főzve szulfid ionok keletkeznek, amelyek az Pb(II) ionokkal a korábban tanultak szerint fekete csapadékot adnak.
Egy homokot tartalmazó tál tetejére teszünk a pépből egy kanállal majd meggyújtjuk az alkoholt. Az alkohol égésekor keletkező hőtől mind a cukor, mind a szódabikarbóna bomlani kezd. Az előbbiből szén az
RészletesebbenTémavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006
Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006 A kutatás során laboratóriumi kísérletekben komplex ioncserés és adszorpciós
RészletesebbenAz élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:
RészletesebbenBiomassza anyagok jellemzése termikus analízis és analitikai pirolízis alkalmazásával
M Ű E G Y E T E M 1 7 8 2 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biomassza anyagok jellemzése termikus analízis és analitikai pirolízis alkalmazásával Doktori dolgozat Sebestyén Zoltán Témavezető:
Részletesebben2000/2001. KÉMIA II. forduló II. kategória
2000/2001. KÉMIA II. forduló II. kategória 1. Mely részecskék kibocsátásával nőhet meg egy izotóp magjában a neutron/proton arány? A) elektron, alfa-részecske B) neutron, pozitron C) pozitron, alfa-részecske
Részletesebbenkémiai vegyület energiatartalma égési reakció során felszabadul
Anaerob hulladékkezelés - mikrobiológiai alapok - általában szennyvíziszapra alkalmazzák - a lebontás mikrobiológiai: más, mint a heterotrófoknál - metánképzés: metanogén szervezetek végzik (ősi, kis energiahatékonyságú)
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS LEVEGŐSZENNYEZÉS, A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONRÉTEG ELVÉKONYODÁSA, GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS LEVEGŐSZENNYEZÉS, A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONRÉTEG ELVÉKONYODÁSA, GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS LEVEGŐSZENNYEZÉSI ALAPFOGALMAK Szennyezett levegő - a természetes alkotóktól minőségileg eltérő
RészletesebbenSzén-dioxid semleges elektromos energia előállítása szerves szennyezőanyagokból mikrobiológiai üzemanyagcellákban
Szén-dioxid semleges elektromos energia előállítása szerves szennyezőanyagokból mikrobiológiai üzemanyagcellákban Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott
RészletesebbenBaktériumok tenyésztése
Baktériumok tenyésztése Koch posztulátumok A betegből a kórokozó izolálása Izolálás, tenyésztés, tápközegben fenntartás Kísérleti állatba oltva a betegségre jellemző tünetek kialakulása Ezen állatokból
Részletesebben(11) Lajstromszám: E 007 815 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU00000781T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 81 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 024638 (22) A bejelentés napja:
RészletesebbenGyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából
Gyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából ELTE TTK Szerves Kémiai Tanszék 2015 1 I. Elméleti bevezető 1.1. Gyógyszerkönyv A Magyar gyógyszerkönyv (Pharmacopoea Hungarica) első
RészletesebbenA müncheni biohulladék-erjesztő teljesítményének növelése az előkezelő és víztisztító fokozatok módosításával
HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.3 A müncheni biohulladék-erjesztő teljesítményének növelése az előkezelő és víztisztító fokozatok módosításával Tárgyszavak: berendezés; biohulladék;
RészletesebbenMikrobiális aktivitás mérése talajban CO 2 -termelés alapján
Mikrobiális aktivitás mérése talajban CO 2 -termelés alapján Laborgyakorlat Összeállította: Gruiz Katalin, Molnár Mónika, Klebercz Orsolya, 2010. A mérés célja Laborkísérletekre van szükség annak megállapítására,
RészletesebbenMAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus)
Az 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet mellékletének 68. sorszámú előírása MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus) 1-2-2006/129 számú előírás A színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokra
Részletesebben301. TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUMON. 274. füzet
AZ MTA ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KOMPLEX BIZOTTSÁGA A MAGYAR ÉLELMEZÉSIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET és az FVM KÖZPONTI ÉLELMISZERIPARI KUTATÓ INTÉZET által 2001. február 23-án tartandó 301. TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUMON
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése. TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt NÖVÉNYÉLETTAN c. TANTÁRGY JEGYZET Debreceni Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem SZERZŐK: Ördög Vince Molnár
RészletesebbenA XVII. VegyÉSZtorna I. fordulójának feladatai és megoldásai
Megoldások: 1. Mekkora a ph-ja annak a sósavoldatnak, amelyben a kloridion koncentrációja 0,01 mol/dm 3? (ph =?,??) A sósav a hidrogén-klorid (HCl) vizes oldata, amelyben a HCl teljesen disszociál, mivel
RészletesebbenA felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.
1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó
RészletesebbenKÉMIA 7-8. évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai
KÉMIA 7-8. évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt
RészletesebbenMAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus)
Az 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet mellékletének 67. sorszámú előírása MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus) 1-2-2006/128 számú előírás Az élelmiszerekben használható édesítőszerek tisztasági
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A SZENNYEZÉS ELVÁLASZTÁSA, KONCENTRÁLÁSA FIZIKAI MÓDSZERREL B) Molekuláris elválasztási (anyagátadási)
RészletesebbenZöld Kémiai Laboratóriumi Gyakorlatok. A ciklohexén előállítása
Zöld Kémiai Laboratóriumi Gyakorlatok A ciklohexén előállítása Budapesti Zöld Kémia Laboratórium Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet Budapest 2009 (Utolsó mentés: 2009.02.09.) A gyakorlat célja
Részletesebben