Szegedi Kistérség Többcélú Társulása

Átírás

1 Szegedi Kistérség Többcélú Társulása SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyta: A SZKTT Polgármesterek Tanácsa 103/2008. (XII.19.) P.T. sz. határozatával módosított 33/2008. (IV. 30.) P.T. sz. határozattal 1

2 KONCEPCIÓT KÉSZÍTETTÉK: Kónya Tünde Mártháné Megyesi Mária Papp Istvánné Zomboriné Botás Mária

3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 4 I. Elızmények... 5 I.1. Jogszabályi háttér... 6 I.2. A szolgáltatástervezési koncepció általános célkitőzései... 6 I.3. A szolgáltatástervezési koncepció stratégiai célkitőzései... 7 I.4. Célterületek... 7 II. Általános jellemzık (helyzetelemzés)... 7 II.1. Demográfiai adatok... 9 II.2. Gazdasági helyzet II.3. Foglalkoztatottság II.4. Infrastruktúra II.5. Szociális helyzetet meghatározó tényezık a kistérségben II.6. Helyzetfelmérés SWOT analízis III. A kistérség településeinek feladat ellátási kötelezettségeinek jellemzıi III.1. Jogszabályi háttér III.2. A jogszabályi keretek változása III.3. Szociális alap és szakosított szolgáltatások biztosítása III.4. Ellátási kötelezettség értékelése IV. Intézkedési Terv IV.1. A kistérség fejlesztési elképzelései IV.2 Szociálpolitikai elvek: IV.3. Célcsoport IV.4. Jövıkép meghatározás IV.5. Ütemterv a szolgáltatások biztosításáról IV.6. Fejlesztési irányok V. Finanszírozás helyzete VI. Várható eredmények VII. Összegzés

4 Bevezetés A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény módosítása, melyet a évi LXXIX. törvény iktatott be, rendelkezik arról, hogy a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fıvárosban élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el, esetünkben a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A koncepció az adott területen élı lakosság demográfiai mutatóin túl felméri a szociális szolgáltatások iránti igényeket, a speciális ellátások biztosításának szükségességét, illetve ezeken túlmenıen feltárja, hogy az illetı önkormányzat (önkormányzatok) miként tesznek eleget ellátási kötelezettségüknek, és hogy az egyes szolgáltatások milyen formában finanszírozhatóak és biztosíthatóak. Mindezek alapján készítettük el szociális szolgáltatástervezési koncepciónkat, amely a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása (a továbbiakban: társulás) településeinek megbízásából készült. A dokumentumban részletezzük a koncepció célját, bemutatjuk az érintett kistérséget jelenlegi helyzetét, annak fıbb társadalmi és gazdasági mutatóit. Röviden összefoglaljuk a szociális gondoskodás fıbb jellemzıit, ezen belül az alap és a szakosított ellátásokat. A harmadik fejezetben pedig bemutatjuk a társulás keretében mőködı szociális intézményeket, az intézmények felépítését, az azokban résztvevı településeket, továbbá röviden írunk a jelenlegi helyzetrıl és a közeljövıben tervezett fejlesztésekrıl. A koncepció készítésének célja a törvényi kötelezettség teljesítésén túl, hogy az egyes ellátási formák, az azt igénybe venni kívánók részére elérhetıek legyenek és a szociális ellátás megfeleljen a szakmai és a jogszabály által megkívánt kritériumoknak, és az ellátó rendszer hatékonyan, eredményesen mőködjön. A koncepció összeállítása során alkalmazott módszertani eszközök: A kistérségben meglévı programdokumentációinak áttekintése, elemzése. Adatgyőjtés, összegzés, a statisztikai adatok táblázatba, diagramba foglalása. A kistérségrıl a KSH adatainak összegyőjtése, - az elemzés készítéséhez. SWOT analízis készítés. A szociális jogalkotás közelmúltbeli és tervezetben lévı dokumentumainak elemzése. Az adatgyőjtés, az információk, dokumentumok valamint az adatok számszerősítése után elkészítjük a részletes helyzetelemzı tanulmányt, mely alapot ad a kistérség szociális tervezési koncepciójának elkészítéséhez. Az ellátórendszer bemutatásakor, valamint a fejlesztési területek meghatározásakor a kistérség ellátórendszerének szerves részét alkotó, a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv. ( a továbbiakban: Gyvt. ) hatálya alá tartozó gyermekjóléti szolgáltatásokat is vizsgáljuk, annak ellenére, hogy a jogszabály által elıírt koncepciókészítési kötelezettség csupán a szociális szolgáltatásokra terjed ki. 4

5 I. Elızmények A év júliusában Szeged Megyei Jogú Város és a statisztikai kistérséghez tartozó települési önkormányzatok (Algyı, Deszk, Domaszék, Dóc, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Tiszasziget, Újszentiván, Zsombó) megalakították a Szegedi Kistérség Többcélú Társulását, a parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alapján, majd a törvény kihirdetését követıen a megállapodás szükséges módosításai megtörténtek. A települési önkormányzatok kistérségi társulásairól szóló évi CVII. törvény, kettıs céllal intézményesítette a kistérségi társulásokat: egyrészt a kistérségek összehangolt fejlesztésének elısegítése, másrészt az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának növelése, hatékonyabbá tétele érdekében. A törvényi felhatalmazás alapján november 10-én a többcélú társulás keretében megalakították a tagok a Kistérségi Fejlesztési Tanácsot, a munkaadói, munkavállalói, állami és a civil szervezetek részvételével. A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása alakulásának dátuma , fı tevékenysége az általános közigazgatás (TEÁOR 75.11), volt, a társulás elnöke, a székhely település önkormányzatának mindenkori polgármestere, jelenleg Dr. Botka László, SZMJV Önkormányzat polgármestere. A jogszabály által kínált lehetıség mellett, a többcélú társulás létrehozásának célja: - közszolgáltatások magasabb színvonalon történı, hatékonyabb ellátása - kistérségi közigazgatási ügyintézés korszerősítése, - normatív, kiegészítı normatív támogatások igénybe vételének lehetısége megteremtése, - továbbá pályázatokon való kistérségi szintő részvétel koordinálása. A társulási megállapodás szerint a települési önkormányzatok együttmőködése az alábbi feladatok, közös ellátására irányul: Közoktatás Szociális alapszolgáltatás Gyermekjóléti szak- és alapellátás Egészségügyi feladatok Belsı ellenırzési tevékenység Környezet- és természetvédelem Hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás Szennyvíztisztítás és elhelyezés Turisztika Foglalkoztatás Területfejlesztés A társulás keretében januárjában megalakult a SZKTT Humán Szolgáltató Központ és a SZKTT Szociális Szolgáltató Központ, melyek a kistérség településeinek szociális munkáját szervezik és irányítják. A július 1-jével létrejött a 8 település 19 tagintézményét összefogó Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egységes Gimnáziuma, Általános Iskolája, Óvodája, Pedagógiai Szakszolgálata. 5

6 I.1. Jogszabályi háttér A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (Sztv.) 92.. (3) bekezdése elıírja a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat számára a településen élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepció elkészítését. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat illetve a társulása kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A Sztv (4) bek. Elıírja a koncepció tartalmát, a koncepció tartalmazza különösen: A lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket Az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról A szolgáltatások mőködtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttmőködés kereteit Az egyes ellátotti csoportok (idısek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. A Sztv (5) bek. alapján a társulás által elkészített koncepciónak illeszkednie kell a megyei, illetve a többcélú kistérségi társulás esetén a kistérség területének összehangolt fejlesztését biztosító tervekhez, programokhoz. A Sztv (7)-(8) bek. elıírja a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás az elfogadást megelızıen véleményezteti a Szociálpolitikai Tanács területi szervével és a megyei önkormányzattal. I.2. A szolgáltatástervezési koncepció általános célkitőzései A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása tagjai a vonatkozó törvényekben meghatározott feladataikat a kistérség egyes településeinek adottságai, lakosainak igényei és szükségletei figyelembevételével, az anyagi és humán erıforrások optimális felhasználásával lássák el, a lehetıségekhez mért legmagasabb szinten. Határozza meg azokat az alapelveket, értékeket, irányokat, célokat, amelyeket a Társulása a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése során alkalmaz. A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása részére készüljön egy olyan alapdokumentum, amely átfogó képet nyújt a társulás által vállalt szociális feladatok ellátásáról, szolgáltatások fejlesztésének irányvonalairól. Szociális szolgáltatást biztosító intézmények a kistérségben összehangoltan, valós szükségletekre reagálva mőködjenek. Javuljon a közös feladatokat ellátó intézmények jogi szabályozottsága, kihasználtsága és finanszírozása. Erısödjön a kistérségi tudat és szolidaritás. Érvényesüljön Szeged város és a kistérség partneri kapcsolata és egymásra utaltsága a közös szociális stratégiákban és intézményfenntartásban. Elıtérbe kerüljön a szektorsemlegesség elve a szociális alapellátásban. 6

7 I.3. A szolgáltatástervezési koncepció stratégiai célkitőzései A területi és társadalmi egyenlıtlenségek csökkentése. A lakókörnyezetben történı komplex segítségnyújtás. Közösségi alapú szolgáltatási formák létrehozása. Hátrányos helyzető csoportok kirekesztıdésének megakadályozása. Társadalmi befogadás elısegítése. Szektorsemlegesség. Szükségletalapú tervezés. Szolgáltatások biztonságos mőködési feltételeinek kialakítása. Szolgáltatók közötti partnerség, kooperáció és koordináció erısítése. I.4. Célterületek A szolgáltatástervezési koncepció a társulásban ellátott szociális szolgáltatások fejlesztésével az alábbi területeket célozza meg: Szociális alapellátások fejlesztése, minıségi szolgáltatások nyújtása. Gyermekjóléti alapellátások fejlesztése, minıségi szolgáltatások biztosítása. Gyermekek, fiatal felnıttek, családok és idıskorúak szociális biztonságának megteremtése, krízishelyzet megelızése, elhárítása. Fogyatékos személyek életvitelének segítése, támogató szolgálat biztosítása, társadalmi integrációjuk elısegítése. Humán- és pénzügyi erıforrások fejlesztése. II. Általános jellemzık (helyzetelemzés) A szegedi kistérség Csongrád megye déli részén helyezkedik el, a Tisza magyarországi szakaszának alsó folyása mentén és Szeged települési környezetét foglalja magában. A települések az új statisztikai kistérségben: Algyı, Deszk, Dóc, Domaszék, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Tiszasziget, Újszentiván, Zsombó. A kistérség 753 km 2 -es kiterjedése az ország összterületének alig 0,81%-át teszi ki, míg a 200 ezret meghaladó népességével hazánk lakosságának 2%-át képviseli. A kistérség térszerkezete arányosnak mondható, hiszen települései a térség központi településének centrumától az egyetlen Dóc kivételével 15 km-en belül, szinte sugarasan helyezkednek el. (1. ábra) 7

8 1. ábra. A Szegedi kistérség elhelyezkedése és áttekintı térképe (Firbás Térképstúdió) A térség az ország legmélyebben fekvı területe. Meghatározó része a Tisza, illetve a Maros egykori árterén helyezkedik el, ami a vízellátottságot tekintve kedvezı, ár- és belvízi veszélyességet, valamint az élıvizek szennyezési kockázatát tekintve viszont kedvezıtlen adottság. A kistérség nyugati pereme már felnyúlik a Duna-Tisza közi homokhátság területére, és részben osztozik annak sajátos vízgazdálkodási problémájában (talajvízcsökkenés). A vidék az ország egyik legnapfényesebb tája, a napsütéses órák száma meghaladja a 2050 órát. Területe alapvetıen síkvidéki, a talajadottságok ennek ellenére nagyon változatosak, megtalálható itt az alacsonyabb termıképességő homokvidék és a termékeny talajú Maros-szög, amely a Tisza-Maros torkolattól egészen az országhatárig terjed. A természetes tájon ugyan csak néhány méteres domborzati különbségeket tapasztalhatunk, azonban ennek sajátos elhelyezkedése (pl. egykori medermaradványok, illetve a homokos felszín egyenetlenségei) igen mozaikos tájszerkezetet eredményez, ami az értékes természeti területek szövevényes elhelyezkedésében is megnyilvánul. 8

9 II.1. Demográfiai adatok A kistérség központi települése Szeged Megyei Jogú Város, ami a terület 37,3 %-án helyezkedik el, viszont a népesség 4/5-ét adja. Az utóbbi bı évtized során azonban Szeged és a környezı települések viszonyában jelentıs módosulás tapasztalható. Szeged város lakosságszáma jelentısen (6300 fıvel) csökkent, míg a kistérség többi településén (Dóc kivételével) a lakosságszám emelkedı tendenciát mutat. A Szeged környéki kistelepülések lakossága az elmúlt 16 évben %- kal nıtt. Lakosság (fı) Terület km 2 Település Algyı ,30 Deszk ,05 Dóc ,43 Domaszék ,15 Kübekháza ,31 Röszke ,63 Sándorfalva ,77 Szatymaz ,72 Szeged ,00 Tiszasziget ,89 Újszentiván ,49 Zsombó ,90 Összesen ,64 Szeged nélkül ,64 1. táblázat: a Szegedi Kistérség lakosságszám változása és között Forrás: BM Adatfeldolgozó / KSH /TeIR Szeged város demográfiai folyamataiban a 90-es évtized egy új szakasz kezdete, mivel ezekben az években kezdıdött el a város lakosságának csökkenése, egyrészt a természetes népmozgalom negatívba fordult egyenlege, másrészt a vándorlási nyereség mérséklıdése következtében. A faluváros közötti népesség áramlási folyamat megfordult, már többen költöztek ki, mint be a városba. Ebben a környezı falvak olcsóbb és bıségesebb telekkínálata mellett az is közrejátszott, hogy a 90-es években, a szegedi foglalkoztatásban fontos szerepet játszó ipar jelentıs vesztesége miatt munkahelyek szőntek meg, sıt elmaradtak a népességet vonzó iparfejlesztések is. Összességében a város népessége és közötti idıszakban fıvel csökkent. A szegedi kistérségben egy négyzetkilométeren átlagosan 123-an élnek, ami a Csongrád megyei átlag felett van. E magas népsőrőségi érték döntıen Szeged kimagasló 580 fı / km 2 értékének köszönhetı. A kistérség települései közül csak két település Újszentiván, Zsombó népsőrősége haladja meg a megyei átlagot. A kistérség legritkábban lakott települése Dóc, ahol mindössze 16-an élnek egy négyzetkilométeren. A kistérség lakosságának több mint 80 %-a él Szegeden, a fennmaradó kb fı a kistérség községeinek lakója. A kistérség településein jellemzı az az irány, hogy Szeged város lakosságával szemben a kistelepülések népessége nı. Ugyanakkor Szeged esetében a vándorlás sem egyenlíti ki a lakosságszám fogyását, míg a legtöbb kistelepülés esetében elsısorban a Szegedrıl való kiköltözık miatt a népességszám összességében emelkedik. 9

10 Lakónépesség megoszlása nemek szerint: Település Település típusa Férfi lakosok száma Nıi lakosok száma Szeged megyeszékhely Algyı nagyközség Deszk község Domaszék község Dóc község Kübekháza község Röszke község Sándorfalva város Szatymaz község Tiszasziget község Újszentiván község Zsombó község Összesen: táblázat: BM Központi Adatfeldolgozó évben a kistérség nıi lakosainak száma fı, mely a kistérség összlakosság számának a 53%. A nıi lakosok száma fıvel haladta meg a kistérség férfi lakosainak a számát. Népesség mozgás mutatói a kistérségben: Település Élve születés Halálozás Természetes szaporodás illetve fogyás Belföldi vándorlási különbözet Szeged Algyı Deszk Domaszék Dóc Kübekháza Röszke Sándorfalva Szatymaz Tiszasziget Újszentiván Zsombó ÖSSZESEN: táblázat: KSH Statisztikai Évkönyv adatai, évben a fent megjelölt adatok alapján újszülött jött a világra, és 2356 lakos hunyt el. Az ellátási terület lakónépesség csökkenésének mértéke nem lassult. A természetes szaporodás illetve fogyás adatai az ellátási területen is tartós népességcsökkenést jeleznek. A pozitív vándorlási mutatót elsısorban a Szegedre való beköltözés alakítja, amely a városhoz közel lévı településeken egyaránt érvényesül. Az alacsony születési ráta és a fiatalok elvándorlása miatt az idıskorú lakosság aránya igen magas. A települések többségében az elöregedés a jellemzı. A kistérség településeinek felénél jellemzı a magas 20% körüli, vagy azt lényeges meghaladó (pl. Szatymaz 48%, Domaszék 46%) külterületi lakosság. 10

11 Algyı Deszk Dóc Domaszék Kübekháza Röszke Sándorfalva Szatymaz Tiszasziget Újszentiván Zsombó lakónépesség külterületi lakónépesség 2. ábra, A Szegedi kistérség kistelepüléseinek összes és külterületi lakosságszáma a népszámláláskor (2001) Forrás: TeIR Algyı Deszk Dóc Domaszék Kübekháza Röszke Sándorfalva Szatymaz Szeged Tiszasziget Újszentiván Zsombó Lakónépesség (fı) külterületi lakónépesség (fı) külterületi lakónépesség aránya (%) táblázat, A Szegedi kistérség külterületi lakosságának aránya az összes lakossághoz viszonyítva népszámláláskor (2001) Forrás: TeIR 11

12 II.2. Gazdasági helyzet Szeged a Dél-alföldi régió legnagyobb városa óta Csongrád megye székhelye, egyben igazgatási, kulturális és gazdasági központja. Az M5-ös autópálya mentén, a Maros torkolatától kissé délre, a Tisza két partján fekszik. Az autóúton mért távolsága Budapesttıl 171 km. A város iparában nagy jelentıségő az élelmiszeripar és gazdasági életében fontos szerepet játszik a kis- és nagykereskedelem, amely a nemzetközi cégek révén nemcsak a szegedi agglomerációra, hanem a szomszédos országokra is nagy hatást gyakorol. A gazdasági és társadalmi fejlıdésre jelentıs kihatással van, hogy Szeged város az ország egyik legjelentısebb kulturális, közoktatási, egészségügyi és tudományos központja. A felsıoktatási és kutatási intézményhálózat folyamatosan fejlıdik. Szeged város idegenforgalmi vonzerejét sajátos természeti értékei, kulturális rendezvényei és jellegzetes hagyományai jelentik. A 90-es évek foglalkoztatási problémái /foglalkoztatottak számának drasztikus csökkenése, a munkanélküliség megjelenése/ a nagyvárosokat, így Szegedet sem kerülték el. Mára azonban a térség gazdasága dinamikusan fejlıdı tendenciát mutat. Gazdasági aktivitás a megyében a legmagasabb regisztrált társas és egyéni vállalkozások száma a kistérségben Figyelemre méltó körülmény, hogy míg a regisztrált gazdasági szervezeteknek a megyeinél jelentısen mérsékeltebb hányada alig több mint nyolctizede volt 2005-ben vállalkozás, addig a non-profit szervezetek aránya a dupláját tette ki a többi község, illetve a megye átlagának. Az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelem adó évben a szegedi kistérségben Ft, amely meghaladja a megyei átlagot, melynek mértéke Ft. Regisztrált vállalkozások száma a szegedi kistérségben: Szeged Algyı (314) Deszk (416) Dóc (36) Domaszék (382) Kübekháza (84) Röszke (277) Sándorfalva (730) Szatymaz (435) Tiszasziget (144) Újszentiván (159) Zsombó (363) 3. ábra: KSH statisztikai évkönyv A szociális ellátásokra való rászorultság egyik meghatározó eleme a jövedelmi helyzet, amelyet meghatároz a keresetek, a nyugdíjak és a nyugdíjszerő ellátások mértéke. A szegénység szélsıséges formáinak közvetlen oka a jövedelmi szegénység. 12

13 Nyugdíjban/nyugdíjszerő ellátásban részesülık száma a kistérségben: 100% 90% 80% % 60% 50% 40% 30% % 10% 0% Szeged Algyı Deszk Dóc Domaszék Kübekháza Röszke Sándorfalva Szaytmaz Tiszasziget Újszentiván Zsombó Nyugdíjban/nyugdíjszerő ellátásban részesülık száma öregségi nyugdíjban részesülık száma 4. ábra: KSH statisztikai évkönyv A szegedi kistérség lakónépességének 29,8%-a részesül nyugellátásban vagy nyugdíjszerő ellátásban ( fı). A nyugellátásban részesülıknek több mint a fele 53% részesül öregségi nyugdíjban, amely a kistérség összlakosságának a 16%-a ( fı). II.3. Foglalkoztatottság A KSH munkaerı-felmérése alapján a dél-alföldi megyék közül Csongrád megye aktivitási mutatói a legkedvezıbbek IV. negyedévében az elızı évek értékeit meghaladva a megye éves népességének mintegy 55 százaléka, több mint 177 ezer fı tartozott a gazdaságilag aktív körhöz. Közülük csaknem 170 ezren foglalkoztatottként voltak jelen a munkaerıpiacon, az elızı évhez képest mintegy 6 százalékkal többen, miközben a munkanélküliek száma egyharmadával csökkent. A megye munkanélküliségi rátája is e kedvezı irányú elmozdulást tükrözi, az egy évvel korábbi 7,7-rıl 5 százalékra mérséklıdött ban a megyei székhelyő legalább 5 fıs vállalkozásoknál és költségvetési intézményeknél átlagosan 96 ezren álltak alkalmazásban, megközelítıleg ugyanannyian, mint az elızı évben. A létszám csaknem kétharmadát foglalkoztató versenyszférában kismértékő emelkedés következett be, míg a költségvetés területén foglalkoztatottak száma némileg elmaradt a évitıl. A gazdasági ágak zömét 2006-ban létszámvesztés jellemezte, csupán néhány területen emelkedett a foglalkoztatottság színvonala. A legdinamikusabban (8,5%-kal) a kis létszámot foglalkoztató pénzügyi közvetítés növelte alkalmazottainak körét, amit ezúttal az építıipar követett közel 8 százalékos létszámbıvüléssel. A legnagyobb létszámvesztést 2006-ban a szolgáltatási jellegő gazdasági ágak szenvedték el: a szállítás, posta, távközlésben 8, a szálláshely szolgáltatás, vendéglátásban 6, míg az egészségügyben alkalmazásban állók száma 4 százalékkal csökkent az elızı évhez képest ban a megyei székhelyő gazdálkodó szervezeteknél teljes munkaidıben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 146 ezer forintot tett ki, ez az országoshoz hasonlóan 8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A megyei keresetek országoshoz viszonyított lemaradása változatlanul 15 százalék körüli. A versenyszférában a bruttó átlagkeresetek mintegy 9 százalékkal emelkedtek, míg a költségvetés területén 7 százalékos keresetnövekedést könyvelhettek el. A szellemi foglalkozásúak átlagosan 196 ezer, a fizikaiak mintegy 107 ezer forintot kerestek, a évinél 7, illetve 9 százalékkal többet. A gazdasági ágak közül a mezıgazdaság, illetve az építıipar keresetei emelkedtek a legnagyobb mértékben (több mint 10%- kal), de a közigazgatás és a kereskedelem keresetnövekedése is közelítette a 10 százalékot. A 13

14 megyében 2006-ban is a pénzügyi közvetítés vezette a fizetési rangsort 267 ezer forinttal, de a közigazgatás és az energia-szektor is lényegesen magasabb kereseteket biztosított a megyei átlagnál. A legkevesebbet, mintegy 81 ezer forintot ezúttal is a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágban dolgozók keresték. Szeged, mint a kistérség központja fontos szerepet tölt be a foglalkoztatottságot illetıen a kistérségben, a foglalkoztatásban elfoglalt helye a megyében is kiemelkedı. A 90-es évek kedvezıtlen munkaerı-piaci változásai a szegedi kistérséget sem kerülték el, de foglalkoztatási mutatói ennek ellenére jobbak voltak a megyei átlagnál. A foglalkoztatottak száma folyamatosan csökkent, ennek ellenére a térség valamennyi községében magasabb a foglalkoztatottak aránya, mint a megye többi településeinek átlaga (31%), ám az egyes települések között is jelentıs különbségek tapasztalhatók. A mezıgazdaságban foglalkoztatottak aránya a kistérségben rendkívül alacsony, ugyanakkor a szolgáltatási szféra túlsúlya meghaladja a 70%-ot, ami abból adódik, hogy az utóbbi 2 évtizedben, a szolgáltatásban dolgozók száma folyamatosan emelkedett, ugyanakkor a termelı ágazatokban dolgozók számaránya folyamatosan csökkent. A kistérségben foglalkoztatottak aránya lényegében megegyezik a megyeivel, a 30 évnél fiatalabb foglalkoztatottak aránya Szegeden a legmagasabb, a 60 évnél idısebbek hányada, tekintettel a mezıgazdasági munkavégzésre, a kistérség egyéb településein jelentısebb, mintegy kétszerese a városinak. A népesség iskolázottsági szintjének általános növekedésével összhangban a foglalkoztatottak iskolázottsági szintje is emelkedik, mutatói lényegesen kedvezıbbek a megyei átlagnál. A magas értékek vitathatatlanul Szegednek köszönhetıek, a kistérség községeiben ugyanezen mutatók jóval alacsonyabbak. A Szegedi kistérségben 2005-ben a regisztrált munkanélküliek száma 6880 fı volt, mely szám a es 7160 fıhöz képest 4%-os csökkenést jelent. A nyilvántartott álláskeresık száma évben havi bontásban: év Szeged és térsége Január 6904 Február 6838 Március 6667 Április 6247 Május 5799 Június 5649 Július 5612 Augusztus 5572 Szeptember 5615 Október 5485 November 5515 December 5628 Havi átlag táblázat: Csongrád megyei helyzetkép ÁFSZ

15 Algyı Deszk Dóc Domaszék Kübekháza Röszke Sándorfalva Szatymaz Tiszasziget Újszentiván Zsombó ábra, Regisztrált munkanélküliek számának változása a Szegedi kistérség kistelepülésein között Forrás: TeIR Megyei szinten a munkanélküliek havi átlagszáma - a évi 1660 fıs, tíz százalékos emelkedés után 2006-ban 2514 fıvel, 13,7 százalékkal csökkent az elızı évhez képest. Szegeden a munkanélküliek száma évben átlagosan 1505 fıvel, húsz százalékkal maradt el az elızı évi létszámtól. Ebben a térségben csökkent a legnagyobb mértékben az álláskeresık száma. Havonta átlagosan 5961 fı szerepelt a kirendeltség nyilvántartásában, januárban az álláskeresık száma még a hétezer fıt közelítette, amely év végére, 5628 fıre esett vissza. 0% 10% 5% 0% 5% 16% 12% 11% 16% 12% 13% 0-16 év év év év év év év év év év 61 év fölött 6. ábra, A regisztrált munkanélküliek korcsoportos megoszlása a Szegedi kistérségben 2005-ben Forrás: TeIR 15

16 pályakezdı nı pályakezdı férfi 7. ábra, A regisztrált munkanélküli pályakezdık száma Szegeden között Forrás: TeIR A pályakezdık aránya 11-12% között mozog, és a fenti grafikonokon jól látható, hogy számuk folyamatosan nı, azonban a kistelepüléseken növekvı tendenciát mutat a munkanélküli pályakezdı nık száma. A diplomás munkanélküliek száma az utóbbi években lassan emelkedik, a középfokú végzettséggel rendelkezık száma a legmagasabb, ami szintén lassú emelkedést mutat a belsı szerkezeten belül. A szakképesítéssel nem rendelkezıké, és a 8 általánost végzettek száma pedig stagnál ált. isk. 8 osztályánál kevesebb általános iskola szakmunkásképzı szakiskola szakközépiskola, technikum, gimnázium fıiskola egyetem ábra, Regisztrált munkanélküliek végzettség szerinti megoszlása Szegeden között Forrás: TeIR 16

17 6% 3% 2% 24% 33% 2% ált. isk. 8 osztályánál alacsonyabb szakmunkásképzı szakközépiskola, technikum, gimnázium egyetem 30% általános iskola szakiskola fıiskola 9. ábra, A regisztrált munkanélküliek végzettség szerinti megoszlásának aránya a Szegedi kistérségben 2005-ben Forrás: TeIR Szegeden a foglalkoztatottak csaknem fele értelmiségi, illetve egyéb szellemi tevékenységet végez, míg a kistelepüléseken ez az arány alacsonyabb, ott inkább a mezıgazdasági és az ipari foglalkoztatás felé tolódik el a hangsúly. A kistérség egészére jellemzı, hogy a férfiak aránya magasabb, 53% a foglalkoztatottak körében, míg a kistelepüléseken ez az arány több, mint 58%. II.4. Infrastruktúra A Szegedi Kistérség közlekedés-földrajzi helyzete jónak mondható, hiszen Európa egyik fontos közlekedési tengelyébe esik, hajózható folyókkal rendelkezik. A kistérség közelében három országhatár (Szerbia, Románia, Magyarország) találkozási pontja van. Az M5-ös autópálya megépítése jelentıs hatást gyakorol a térség gazdaságára, amellyel járó elınyök jobb kihasználására a 2010-ig elkészülı M43-as tranzitút kivitelezésével nyílik lehetıség. A Románia felé tartó (M43) valamint az M9-es gyorsforgalmi utak hiánya jelenleg kedvezıtlenül befolyásolja a város és a térség közlekedését. A kistérség belsı megközelíthetıségére jellemzı, hogy jelenleg mindössze három Tisza-híd található a térségben, a Maroson pedig egy sem. A sugárirányú úthálózat Szeged központtal mőködik, de a településeket összekötı haránt irányú hálózat hiányos, vagy rossz minıségő. A települések egymás közötti elérhetısége zömében a központon, Szegeden keresztül biztosított, csak egyes településeknek van egymással közvetlen közúti kapcsolata. Emellett azonban a tranzit forgalom lebonyolítása a másodrendő utak feladata, melyek azonban sem mőszaki állapotuk, sem teherbírásuk figyelembe vételével nem felelnek meg a mai kor követelményeinek. Szeged városban a tömegközlekedés korszerősítésre szorul. A térség közlekedési kapcsolatainak javításához és a szükséges fejlesztésekhez nélkülözhetetlen továbbá a szegedi repülıtér, szegedi közforgalmi kikötı fejlesztése és a kombinált fuvarozás kiépítése. A légi megközelítés további javulása várható a szegedi repülıtér légi közlekedésbe való bekapcsolása által. A vasúti kapcsolat zsákszerő, a Tisza két partja között nincs vasúti összeköttetés. RO-LA terminál épült Szeged - Kiskundorozsmán, mely az olaszországi Sezana és az ausztriai Wells felé biztosít összeköttetést, s mivel összekapcsolja a vasúti és a közúti szállítást, olcsóbb, gyors és környezetkímélı szállítási rendszert valósít meg. Nincs viszont közvetlen és rendszeres teherszállításra is alkalmas vasúti kapcsolat Romániával és Szerbiával. A kistérség kerékpáros közlekedésérıl elmondható, hogy a települések nagy részén található hosszabb-rövidebb kiépített kerékpárút, de ezek sem településeken belül, sem települések közt nem 17

18 alkotnak egységes hálózatot. A falvakban és Szeged városában is igen magas a kerékpárral közlekedık száma, ezért a kistérség települései célul tőzték ki mind a kerékpáros turizmus fellendítése, mind a közlekedés biztonságának növelése érdekében a meglévı kerékpárutak hálózattá fejlesztését, kapcsolat kiépítését a szomszédos kistérségekkel. Jelenleg közel 28 km kerékpárút épült ki a kistérség területén, mely számot a céloknak megfelelıen meg kell háromszorozni. A településeken a vezetékes gáz, és ivóvízellátásban bekacsolt lakások aránya szintén megfelelı, csak néhány településen vannak ezen értékek 50% alatt. 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00 Algyı Deszk Dóc Domaszék Kübekháza Röszke Sándorfalva Szatymaz Szeged Tiszasziget Újszentiván Zsombó vezetékes gázzal ellátott lakások aránya (%) vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya (%) 10. ábra, A települések lakosságának gázzal és ivóvízzel való ellátottsága a Szegedi kistérségben 2005-ben Forrás: TeIR A rendszeres hulladékszállításba bevont lakások aránya hasonló értékeket mutat, a kiugróan alacsony értéket Domaszék és Zsombó képviseli. A kistérségben a szilárd hulladékgyőjtés, szállítás és lerakás ISPA program keretében valósul meg, melyben Szeged környéki 33 kistelepülés vesz részt, regionális hulladékgazdálkodási rendszert alakítva ki. A folyékony hulladék szállításának és tisztításának megoldása folyamatban van a térségben. Egyes településeken ezen feladat már megoldott. Emellett szintén ISPA támogatással valósult meg a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése Szegeden, valamint Deszk, Kübekháza, Újszentiván és Tiszasziget kistelepüléseken Algyı Deszk Dóc Domaszék Kübekháza Röszke Sándorfalva Szatymaz Szeged Tiszasziget Újszentiván Zsombó rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya (%) 11. ábra, A rendszeres hulladékszállításba bevont lakások aránya a kistérség településein 2005-ben Forrás: TeIR 18

19 II.5. Szociális helyzetet meghatározó tényezık a kistérségben A demográfiai viszonyokat tekintve Csongrád megyei viszonylatban a legnagyobb mértékő természetes fogyással és a legmagasabb arányú 60 éven felüli lakossággal rendelkezik a kistérség. Az országosan második legalacsonyabbnak számító átlagfizetések, a munkaerı-piaccal adekvát szakképzés hiánya, a munkáltatók alacsony száma negatív tendenciákat eredményez, mint pl. gyakori fluktuációt, pályaelhagyást, és végsı esetben más régióba vándorlást. Az egészségtelen életmód, a rossz egészségi és mentális állapot, a szenvedélybetegségek szintén gyakori problémaként jelentkeznek és egyben munkaerı-piaci és szociális helyzetet hátrányosan befolyásoló tényezık is. A szegedi kistérségben élı lakosság hátrányos helyzetének okozói részben a rossz lakáskörülmények és a közmőellátások hiánya, valamint a kistelepülések és tanyák közlekedési problémái, azaz különbözı közszolgáltatások és munkahelyek elérhetıségének nehézségei. A kirekesztettséget tovább fokozza az egyes településeknél a külterületen élık magas aránya, az alacsony iskolázottság illetve az alacsony foglalkoztatottság, munkanélküliség. A szegénység illetve az elszegényedés a fejletlen infrastruktúrával rendelkezı településeken, valamint a külterületeken élıket, az elöregedıben lévı települések lakosait, a rossz egészségi /fizikai és mentális/ állapotban lévıket, a nagycsaládosokat és az egyedülálló szülıket érinti leginkább. A kistérség kiépült szociális és gyermekvédelmi ellátórendszerrel rendelkezik, mégis a törvények betartásával nyújtott jelenlegi alapszolgáltatások elérhetısége fıleg a tanyákon és a kistelepüléseken élık számára nem jelent hozzáférést. 19

20 II.6. Helyzetfelmérés SWOT analízis Erısségek természeti vagyon /földgáz, természetvédelmi tájegység/ tudásközpontú nagyváros pozitív hatása a vonzáskörzet településeire társulási hajlandóság és együttmőködési készség megléte a kistérség szerepének fokozatos erısödése a feladatellátásban (SZKTT létrejötte, mőködése) kistérségi tudat erısödése mind a tervezés, mind a szolgáltatások összehangolása területén alapszolgáltatások viszonylag jól kiépített rendszere kedvezı ellátottsági mutatók tapasztalt, képzett humán-erı kapacitás több régiós és megyei módszertani intézmény ellátási területe, kiemelt szakmai segítségnyújtás kapcsolati tıke érdekvédelmi szervezetekkel, szakminisztériummal, módszertani intézményekkel innovációra való nyitottság, együttmőködési hajlandóság Gyengeségek leszakadó településrészek gyengülı népességmegtartó erı (munkahelyek, szolgáltatások hiánya) szociális tervezés hiányosságai szociális szakmai tevékenység hiányosságai (tervezés, párbeszéd, érdekérvényesítés, szakmafejlesztés) szolgáltatásokra létrehozott együttmőködések gyakran csak formálisak, kevésbé átláthatóak az ágazat alulfinanszírozottsága szakemberek alacsony társadalmi presztízse kistelepülésen nem elérhetık a speciális szolgáltatások (mediáció, családterápia, adósságkezelés, kapcsolattartás stb) kistérség településein kevés munkahely, alacsony jövedelme szociális ellátórendszer finanszírozásának hiányosságai egyes szolgáltatásoknál az igénybevevık magas száma szőkös személyi és tárgyi feltételek ellátórendszerbıl hiányzó ellátási formák nem szükségletalapú tervezés /pl. szenvedélybetegek, speciális szükséglető célcsoport számára nem elégséges szolgáltatások/ intézmények akadálymentesítésének elégtelensége, korszerőtlen épületek, rehabilitációs tevékenység nem elegendı civil és egyházi szervezetek esetleges, nem markáns feladatvállalása helyi rendeletek eklektikussága települések közötti közlekedési nehézségek tanyás körzetekben, külterületeken élık magas száma kötelezı szolgáltatások tartalma és minısége nem egységes minıségbiztosítás kiépítetlensége fejletlen infrastruktúra, fejlesztéshez szükséges tıkehiány lakosság rossz egészségi állapota innovatív kezdeményezések hiánya az oktatással, egészségüggyel 20