Pásztó Kistérség Többcélú Társulása SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

Átírás

1 Pásztó Kistérség Többcélú Társulása SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ Készítette: Nagyné Angyal Ágnes - kistérségi ügyintéző Statisztikákat, diagramokat készítette: Lőrik Andrea kistérségi ügyintéző

2 TARTALOM I. Bevezetés II. II.1. Pásztó Kistérség Többcélú Társulásának bemutatása Pásztó Kistérség Többcélú Társulása megalakulása... 4 II. 2. A társulás célja és feladata II.3. A kistérség földrajzi elhelyezkedése II.4. II.5. Gazdasági infrastrukturális és társadalmi helyzete Demográfiai tendenciák a kistérségben: III. Szociális ellátás a kistérségben. 20 III.1 Jogszabályi háttér III.2. A szociális szolgáltatások megszervezésének kötelezettsége IV. A térség települései feladat-ellátási kötelezettségének értékelése IV.1. Prioritások kijelölése a szolgáltatások működésében, fejlesztésében IV.2. A kistérség rövid-, közép-, és hosszú távú fejlesztési elképzelései IV. 3. A koncepcióban megfogalmazottak végrehajtása nyomán várt eredmények VI. Összegzés, záradék

3 I. BEVEZETÉS A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 92. (3) bekezdése kimondja: A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepciót a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. Ugyanezen paragrafus (4) bekezdése rögzíti a szolgáltatástervezési koncepció kötelező tartalmi elemeit az alábbiak szerint: A koncepció tartalmazza különösen: a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. A koncepció elfogadásához a törvény meghatározott körben egyeztetési kötelezettséget ír elő a hivatkozott jogszabályhely (5) bekezdésében: A társulás által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei, fővárosi önkormányzat által készített koncepcióhoz, illetve többcélú kistérségi társulás esetén a kistérség területének összehangolt fejlesztését biztosító tervekhez, programokhoz. A hivatkozott jogszabályok rendelkezéseire tekintettel a Pásztó Kistérség Többcélú Társulása 2008-ban megalkotta a Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját, melyet 2010-ben felülvizsgált és a változásokkal aktualizált. 2

4 A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció célja - Pásztó Kistérség Többcélú Társulása tagjai a vonatkozó törvényekben meghatározott feladataikat a térség egyes településeinek adottságai, azok lakosai igényeinek és szükségleteinek figyelembevételével, az anyagi és humán erőforrások legoptimálisabb felhasználásával lássák el. A kötelező és a lehetőségekhez mért legmagasabb szintű ellátásokat és szolgáltatásokat biztosítsák a térség lakosai számára, - a meglévő és fejlesztési tervekkel összhangban meghatározni a rövid-, közép-, és hosszú távú célokat, figyelemmel a már meglévő intézményhálózatra, az igényekre és lehetőségekre. Mindezek tükrében a rászorulók érdekeinek figyelembe vételével, az ellátási kötelezettségek teljesítése, a szolgáltatások megszervezésének tervezése és módja, az együttműködésen alapuló működtetés kereteinek és feladatainak meghatározása, a célcsoportok kijelölése kiemelt feladat. Cél, hogy az intézményi struktúra fejlesztése során a szociális ellátásokban korszerű, modern integráció valósuljon meg. A koncepció elkészítése során egyrészt a 21 település szociális ellátását biztosító Területi Gondozási Központ, másrészt a települési önkormányzatok által szolgáltatott adatokat használtuk fel. Az általános jellemzők ismertetése során a szociális ellátás területéhez közel álló, arra hatást gyakorló szakterületek adatait összesítettük. A kistérségi koncepció tartalmában elsősorban a jogszabályban kötelezően meghatározott elemekre épül és tartalmazzák a társulási formában ellátott feladatokat is. A Koncepció struktúrája a kistérség településeinek általános jellemzői, a kistérség települései szociális feladatellátásának értékelése, a fejlesztési elképzelések összesítése, rövid- közép- és hosszú távú célok meghatározása, a szolgáltatástervezési koncepcióban foglalt feladatok végrehajtása nyomán várt eredmények 3

5 II. A PÁSZTÓ KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSÁNAK BEMUTATÁSA II.1 Pásztó Kistérség Többcélú Társulása megalakulása A pásztói kistérség önkormányzatai a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. sz. törvény 41. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló évi CXXXV. tv a alapján megállapodást kötöttek abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, és az önkormányzatok együttműködéssel minél teljesebben, forrásai célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást és szolgáltatást. A kistérség 26 települést érintő társulás aláírására július 07.-én került sor valamennyi település polgármesterének részvételével, ezzel a Többcélú Társulásnak mind a 26 település tagja lett. A pásztói kistérség települései: Alsótold Bokor Csécse Ecseg Erdőkürt Felsőtold Héhalom Kálló Kozárd Mátraszőlős Pásztó Szirák Tar Bér Buják Cserhátszentiván Egyházasdengeleg Erdőtarcsa Garáb Jobbágyi Kisbágyon Kutasó Palotás Szarvasgede Szurdokpüspöki Vanyarc 4

6 II.2. A társulás célja és feladata A Társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei a közös céloknak megfelelő hatékony és eredményes tevékenység érdekében szervezik és hangolják össze a települési önkormányzatok alábbi feladatait: egészségügyi ellátás, szociális alap- és szakellátás, gyermekjóléti alap- és szakellátás, közoktatás, területfejlesztés, közművelődés és közgyűjteményi feladatok, szolgáltatás-szervezési feladatok, település- és területrendezés, természet- és környezetvédelem, valamint hulladékkezelés, közlekedés, vízgazdálkodással kapcsolatos feladatok, belső ellenőrzés. A Társulás a feladatokat a megvalósíthatóságtól függően fokozatosan vezeti be, illetve látja el. A Társulás keretében a fokozatosság nem vonatkozik az időközi jogszabályváltozások eredményeként kötelezővé váló feladatokra. A Társulás működésének alapvető célja, hogy a teljességre törekszik. E célnak rendeli alá a birtokában lévő forrásokat. A társult települések a nevesített feladatok társulásban történő ellátásáról egyedi önkormányzati határozataik szerint gondoskodnak. A Társulás a feladatellátása során: szakmai és komplex program előkészítő, javaslattevő, programmenedzselő, koordináló, intézményfenntartó, 5

7 szervező, döntést hozó, a döntések végrehajtását figyelemmel kísérő, végrehajtó. A fenti feladatellátások közül az intézményfenntartás október 01-től valósul meg térségi szociális ellátással egy központi intézményen belül. A kistérségi társulás feladatellátását az alábbi tábla szemlélteti, mely magába foglalja a közoktatási, közművelődési, szociális és belső ellenőrzési feladatokat is. A Kistérségi társulás feladatellátása a táblázatban nem szereplőkön felül vidék és vállalkozásfejlesztési feladatokat és turisztikai fejlesztést is ellát. 6

8 7

9 II.3. A kistérség földrajzi elhelyezkedése Nógrád megyében jelenleg 6 statisztikai kistérség van: a salgótarjáni, a bátonyterenyei, a szécsényi, a rétsági, balassagyarmati és a pásztói. A pásztói kistérség Nógrád megye déli részén helyezkedik el, 552 km 2 -nyi területével a megye legnagyobb kistérsége. Földrajzi környezetében a fő tájat a Cserhát hegység biztosítja, a keleti részen a Mátra vonulatai jelentik a határát. A kistérség közvetlenül határos Heves és Pest megyékkel, észak felé Salgótarjánon keresztül a Szlovák Köztársaság érhető el. A kistérségben lévő 26 település közül egy város van Pásztó. Pásztói mikrotérség (5 település) Alsótoldi mikrotérség (10 település) Palotási mikrotérség (11 település) Pásztói mikrotérség: Pásztó (Hasznos Mátrakeresztes), Tar, Mátraszőlős, Szurdokpüspöki, Jobbágyi Alsótoldi mikrotérség Alsótold, Bokor, Cserhátszentiván, Felsőtold, Garáb, Kutasó, Kozárd, Ecseg, Csécse, Szarvasgede Palotási mikrotéérség: Palotás, Héhalom, Egyházasdengeleg, Erdőtarcsa, Erdőkürt, Kálló, Vanyarc, Szirák, Bér, Kisbágyon, Buják A mikrotérségek kialakulásának a földrajzi elhelyezkedés adott alapot, majd a kialakult körjegyzőségek is elősegítették ezek szerveződését. A későbbiek folyamán az együttműködés mind gyengébb szálakon működött, így a társulások is meghatározták a mikrotérségek nagyságát és összetételét. A körjegyzőségek és az Önkormányzatok egyéni szerepvállalásai meghatározóak lettek a néha átalakulásokon átmenő mikrotérségek együttműködésének jelentőségében. 8

10 Galga Galga Z A PÁSZTÓI KISTÉRSÉG ELHELYEZKEDÉSE, SALGÓTARJÁN TELEPÜLÉSEI Szentlélek-p. SZÉCSÉNY S Z É C S É N Y I K I S T É R S É G Lóci-p. B A L A S S A G Y A R M A T I K I S T É R S É G Fekete-víz Vanyarc Bér-p. V Á C I K I S T É R S É G Rimóci-p. Bér Bokor Szuha-p. Kutasó Szirák Buják Bujáki-p. Alsótold Cserhátszentiván Ecseg Kisbágyon Palotásivíztároló Felsőtold Egyházasdengeleg Palotás Kozárd Csécse Garáb P Á S Z T Ó I K I S T É R S É G Szarvasgede B Á T O N Y T E R E N Y E I K I S T É R S É G Mátraszőlős Zagyva PÁSZTÓ Jobbágyi Kis-Zagyva Szurdokpüspöki Tar Vizslás-p. BÁTONYTERENYE G Y Ö N G Y Ö S I K I S T É R S É G Erdőkürt Héhalom Erdőtarcsa Kálló Zagyva V E R E S E G Y H Á Z I K I S T É R S É G LŐRINCI H A T V A N I K I S T É R S É G ASZÓD A S Z Ó D I K I S T É R S É G HATVAN Csányi-víztároló Szarv-ág Bika-tó Terra Studio Kft., A kistérségben január 1-i adatok szerint a lakónépesség fő, a városban fő él. A kistérség alapvetően aprófalvas településekből áll, öt legnépesebb települése: Pásztó fő Jobbágyi fő Buják fő Szurdokpüspöki fő Tar fő A 26 település a népesség szempontjából változatos képet mutat, de többségük az ezer lakost sem éri el, vagy azt alig meghaladó község. Ugyanakkor hiányoznak a kistérséget erősítő kisvárosok, amelyek fő feletti lélekszámmal rendelkeznének. Ezek főleg a mikrotérségek szervezésében játszhatnának nagyobb szerepet. Jelenleg a körzeti jellegek kialakulása elsősorban földrajzi, és intézményi ellátás szempontjából történnek, de általában a nagyobb településekhez csatlakozva. 9

11 Minden település rendelkezik saját, önálló önkormányzati testülettel és polgármesterrel, önálló hivatalok csak a nagyobb településeken vannak, melyeket a helyi jegyzők vezetnek. Ecseg Kozárd települések esetében közös képviselő testület működteti a két önkormányzatot. Az elmúlt néhány évben lassan formálódtak a körjegyzőségek. Közigazgatásilag a térségben az alábbi körjegyzőségek alakultak meg: 1. Ecseg Kozárd 2. Csécse Szarvasgede 3. Palotás Kisbágyon 4. Héhalom Egyházasdengeleg 5. Kálló Erdőtarcsa 6. Buják Szanda Terény (Szanda Terény kistérségen kívüli települések) A legnagyobb körjegyzőséget számláló 6 Alsótoldi körjegyzőség hosszú együttműködést követően szétvált, így 2010-től szinte kivétel nélkül mindegyik önkormányzat a pásztói kistérségen kívüli település önkormányzatával hozott létre körjegyzőséget. 100 fő alatti lakosságszámú település fő közötti lakosságszámú település fő közötti lakosságszámú település fő közötti lakosságszámú település fő feletti lakosságszámú település 3 Összesen 26 A kistérség legkisebb és legkevesebb lakosságszámmal rendelkező települése Garáb, ahol a évi statisztikai adatok alapján 59 fő élt. Az Alsótoldi mikrotérséget az 1990-es években még 6 község alkotta, közülük a legnagyobb település Alsótold ahol 263 fő élt 2009-ben. A többi település fő közötti lélekszámú, ebből kifolyólag a hat településre vonatkozóan a körjegyzőség és szolgáltatási társulások létrehozása több szempontból is ésszerű volt. A körjegyzőség felbomlásával egyenlőre még nem láthatók ennek előnyei esetleges hátrányai. A közlekedési útvonal a települések irányába Alsótoldon vezet át, így a lakosságszám mellett ez is meghatározó volt abban, hogy hosszú ideig Alsótoldon óvoda és iskola is működött. 10

12 Lakosságszámra vonatkozó adatok az alábbi táblázatban találhatók: Ssz. Település neve Lakosságszám 1. Pásztó Alsótold Bér Bokor Buják Csécse Cserhátszentiván Ecseg Egyházasdengeleg Erdőkürt Erdőtarcsa Felsőtold Garáb Héhalom Jobbágyi Kálló Kisbágyon Kozárd Kutasó Mátraszőlős Palotás Szarvasgede Szirák Szurdokpüspöki Tar Vanyarc 1343 A KSH 2009 évi adatai alapján II.4. Gazdasági infrastrukturális és társadalmi helyzete Gazdaság A térség aprófalvas szerkezetének belső tartalmát, fejlettségét, gazdaságát-, továbbá nagyságát tekintve is nagyon különböznek egymástól. A 26 településből mindössze 1 város van, a többi nagyközség és falu. Sajnos egyetlen település sincs, amely kisvárosi ranggal bírjon. A falvak többsége még az fős népességet sem éri el. Mindez meghatározza 11

13 közigazgatási és gazdasági helyzetüket, szerepvállalásukat a térségben, valamint viszonyukat a térségi és térségen kívüli településekhez. A térség gazdasága stagnál, csökken a foglalkoztatás, elöregedett a lakosság, hiányosak a közés lakossági szolgáltatások. Kritikus az infrastruktúra, romlik az esélyegyenlőség és az életminőség. Bezártak, vagy elköltöztek a meghatározó cégek, s az agrártermelők természeti, piaci és hatékonysági okokból veszteségessé, tőkehiányosság váltak. Szerény az innováció, alig érzékelhető a technológiai kutatás és fejlesztés. A turizmus szerepe elmarad a lehetőségektől, a gyenge termék és szolgáltatásmarketing gátolja a gazdaság fejlődését, kedvezőtlenül érinti a közösségeket, növeli a falvak elöregedését és a fiatalok elvándorlását. A fenti településeken a munkahelyek száma korlátozott, mondhatni elenyésző. Infrastruktúra A települések közötti úthálózat rossz minőségű, a tömegközlekedés a város felé ritka és nem igazodik teljes körűen a munkahelyek és az intézmények igényeihez. A ritka járatszámokból következően bizonyos időszakokban zsúfoltság alakul ki. A kistérség több települése között az alacsony utaslétszám miatt további járatritkítások is történtek az elmúlt években, mely még inkább nehezíti a közlekedést. Pásztóhoz, mint a kistérség központjához egyes települések km-re találhatók, így a szolgáltatások jelentős részét gyakran más megyékben, kistérségekben veszik igénybe az itt élők. A közúti közlekedés fő eleme a 21-es számú fő út, mely az M3-as pályát köti össze Salgótarjánon keresztül Szlovákiával. A fő út állapota több helyen nem kielégítő. A tervek szerint a főközlekedési út teljes négysávosítása Salgótarján és Pásztó között 2011-ben elkészül. A program szakaszosan 2007-től folyamatosan valósul meg. A településeket összekötő alsóbbrendű utak állapota sok helyen kritikusnak mondható, számos útszakaszon az úttestet kátyúk borítják. A kerékpáros közlekedés infrastrukturális helyzete sem kedvező. Egyedül Pásztón található 1,4 km-es kerékpárút szakasz, mely egyben gyalogos közlekedésként is funkcionál. A nagymértékben elhasználódott, keskeny közutak meglehetősen nehezítik a kerékpárral való közlekedést. Pásztón található vasútvonal Salgótarjánon keresztül Szlovákiát és Hatvanon keresztül Budapestet és a keleti országrész több száz települését köti össze. A kistérség 26 települése 12

14 közül mindössze a 5 településen halad át: Tar, Mátraszőlős, Pásztó, Szurdokpüspöki és Jobbágyi. A többi településen a már említett nem kielégítő busz közlekedés biztosítja a tömegközlekedést. Több éven át tervezték a Hatvan -Salgótarján - Losonc vasútvonal rekonstrukcióját és villamosítását, mely javítana a vasúti vonal állapotán, viszont a gyér utasforgalom miatt a személyszállításban kedvező változás nem várható. Megszűntek a Budapestig közlekedő vonatok, jelenleg csak átszállással lehet ezt az utat megtenni. Az utasszállítás minősége viszont a modern kocsiknak köszönhetően lényegesen javult. A Pásztói kistérség infrastrukturális ellátottsága /KSH (2008)/ Teljes állandó lakosság összesen Pásztói kistérség Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (2008) db Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma (2008) db Összes gázfogyasztók száma 2008 (db) KSH évi adati alapján A vezetékes gázszolgáltatás a lakások több mint 70%-ban épült ki a térségben, az ivóvízhálózat kiépítettsége 92%-os. Mint az a diagramból is kitűnik, a közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 38,58% míg a szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 14,50%. A gázfogyasztók száma is kevesebb mint a fele a kiépített vezeték nagyságához mérten. A kistérség településein élők jelentős része a magas fogyasztási díjak miatt nem él ezek használatával. Ma is előfordul, hogy saját kutakat, emésztőket használnak. A gázfogyasztással ellentétben egyre többen próbálnak egyéb alternatív fűtési módokat keresni, ezzel is csökkentve az egyébként meglehetősen alacsony családi költségvetést. A táblázat települési bontásban szemlélteti a tényszerű adatokat a KSH 2008 évi adatai alapján. 13

15 Település Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (2008) db Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma (2008) db Összes gázfogyasztók száma 2008 (db) Alsótold Bér Bokor Buják Csécse Cserhátszentiván Ecseg Egyházasdengeleg Erdőkürt Erdőtarcsa Felsőtold Garáb Héhalom Jobbágyi Kálló Kisbágyon Kozárd Kutasó Mátraszőlős Palotás Pásztó Szarvasgede Szirák Szurdokpüspöki Tar Vanyarc Pásztói kistérség összesen: Pásztói kistérség % 38,58 14,50 31,35 31,35% Pásztói kistérség infrastruktúrális fejlettsége az összalkosságszámhoz képest százalékos arányban /KSH (2008)/ 38,58% Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (2008) db Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma (2008) db 14,50% Összes gázfogyasztók száma 2008 (db) 14

16 A csapadékvíz-elvezető csatornák nagy részénél komoly problémák tapasztalhatók. Állapotuk számos helyen nem kielégítő. A vezetékes telefon és szélessávú internet ellátottság megfelelő, de lakossági szinten a keresletet az anyagi lehetőségek korlátozzák. Mobil hálózati lefedettség nem teljes körű, de ez a probléma elenyésző az ipari park és övezetek hiánya mellett. Foglalkoztatottság A regisztrált álláskeresők számának folyamatos növekedése tapasztalható a térségben. A vállalkozások nagy része finanszírozási gondokkal küzd. A évek közötti időszakban egyetlen gazdasági ág sem volt létszámfelvevő. A létszámkibocsátás és a létszámigény aránya a mezőgazdaságban 26,1%, az iparban 67,7%, az építőiparban 40,3%, az anyagi szolgáltatások területén 81,3%, míg a nem anyagi szolgáltatások területén 65,4%. 15

17 Munkanélküliséget tekintve A térség legfőbb társadalmi-gazdasági problémái a munka világából származnak. A munkanélküliek nagy száma, az alacsony bár térségi szinten adattal nem alátámasztható foglalkoztatás, az alacsony számú helyi munkahelyek, vagy a magas ingázás mind sürgető, a foglalkoztatás növelését szolgáló feladatként jelentkezik. A kistérség munkavállalóinak több mint 43,1%-a ingázik, és Pásztó kivételével szinte az összes településen nagyobb az ingázók aránya, több mint 50%. Kiemelhető az is, hogy a megyében a rétsági kistérség mögött a pásztói kistérségben a legnagyobb a foglalkoztatási okokból ingázók aránya. A térség munkaerő-piaci mutatók az aktivitási arány, a foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta is alapján kedvezőtlenebbek az országoshoz képest. A szeptemberi adatokat tekintve a nyilvántartott álláskeresők aránya 18,8%, mely a szeptemberi 13,1%-os adatot tekintve egyértelműen nőtt. A regisztrált álláskeresők iskolai végzettsége elhelyezkedési esélyeiket nagymértékben befolyásolja, mivel a térség lakóinak iskolázottsága alacsonyabb az országos átlagnál. A kistérség jellemzően aprófalvas szerkezetű, kevés a munkahelyek száma. A legnagyobb foglalkoztatók továbbra is az önkormányzatok. A gazdasági válság érezhető hatása, hogy a kistérségben eddig legmagasabb létszámot foglalkoztató településen Pásztón már a válságot megelőző években is folyamatosan szűntek meg üzemek. A munkanélkülivé vált dolgozók töredékét tudta egy-két új üzem alkalmazni, a többi munkavállaló lehetőségéhez mérten ingázva talált rövidebb-hosszabb ideig munkalehetőséget. A munkanélküliek arányának növekedése azt is igazolja, hogy egyes ágazatoknál mint pl. építőipar, csak idénymunkára tudják a dolgozókat alkalmazni. 16

18 II.5. Demográfiai tendenciák a kistérségben: Korcsoportok Lakosság kor szerinti összetétele a kistérségben (fő) Lakosság megoszlása a térségben % , , X ,8 Összesen Népesség megoszlás korcsoportok szerint a Pásztói kistérségben (KSH 2009.) 18% 15% 0 14 éves éves 65 X éves 67% A demográfiai mutatók alapján és a gazdaságban bekövetkezett szerkezetváltás, a gazdasági válság negatív hatásai miatt népesség csökkenésre lehet számítani. Ezek a társadalmi változások negatívan hatnak a fiatalok gyermekvállalási kedvére is. A diagram is jól mutatja a korösszetétel kedvezőtlen alakulását. A 65 éven felüli lakosok száma nem csupán az országosan is megfigyelhető csökkenő gyermekszületés miatt alakul így hanem a térség elöregedését nagymértékben befolyásolja az elvándorlás. A kistelepüléseken élők a munkahelyek hiánya, a nem megfelelő infrastruktúra miatt sokan döntenek amellett, hogy nagyobb városokba költöznek. Ez elsősorban a középkorosztály érinti, így a falvakban a még helyben elhelyezkedni tudó, illetve az idősebb korosztály marad. A hiányzó infrastrukturális alapok különösen a fiatal korosztály elvándorlását vonják maguk után. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás már nem csupán az ország határain, hanem azon túlmenően is biztosítanak tanulási és foglalkoztatási lehetőségeket. 17

19 Megye / kistérség Kistérségek lakónépessége főbb korcsoportok szerint, január éves Népesség száma Megoszlás, % X 65 X éves összesen 14 éves éves éves éves összesen Nógrád megye ,9 67,3 17,7 100,0 Balassagyarmati ,7 68,2 17,1 100,0 Bátonyterenyei ,6 65,7 19,7 100,0 Pásztói ,8 67,4 17,8 100,0 Rétsági ,4 68,9 16,6 100,0 Salgótarjáni ,0 67,1 17,9 100,0 Szécsényi ,3 66,2 17,5 100,0 Országos ,9 68,8 16,4 100,0 Nógrád megye kistérségeinek népességmegoszlása korcsoportok szerint (KSH 2009) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Nógrád megye Balassagyarmati Bátonyterenyei Pásztói Rétsági megye/kistérség Salgótarjáni Szécsényi 65 X éves éves 0 14 éves Pásztón mint a kistérség egyetlen városa az 1980-as évektől megfigyelhető volt bevándorlás, ezredforduló táján lelassult, 2007-ig pedig folyamatosan csökkent. Az urbanizáció szempontjából mint volt járási székhely vonzó erő volt, majd a rendszerváltozást követően a legtöbb munkahelyet ígérő település lett a térségben. Az elmúlt években a munkahelyek csökkenése lelassította ezt a folyamatot. A kevés munkahely mellett egyre nőtt azoknak a családoknak a száma, amelyek segélyekből, rossz anyagi és egzisztenciális körülmények között élnek. Ez fokozottan igaz a cigány lakosság körében, akinek száma emelkedő tendenciát mutat. Vannak települések, ahol a lakosságon 18

20 belüli cigány kisebbségi arány magasabb a nem cigány lakossághoz képest. Egyes településeken viszont a cigány lakosság számát tekintve nem ad reális képet, hiszen vannak olyanok, akik a népszámlálás alkalmával nem nyilvánítják ki a kisebbséghez való tartozásukat. Közoktatás A települési önkormányzatok a kötelező közoktatási feladataikat a közoktatásról szóló törvény 88. -hoz igazodóan önálló intézmény fenntartással, társulásban való részvétellel, illetve más önkormányzattal kötött megállapodás útján látják el. A társulások megalakulása óta eltelt időt tekintve elmondható, hogy az óvodai nevelés és az általános iskolai oktatás csakúgy, mint számos más kistérségben a további társulások létrejöttének és működésének legsarkalatosabb, sőt talán legproblematikusabb része. A kistelepülések részéről gyakran felmerül az a félelem, hogy a településükön működő általános iskola vagy óvoda bezárásra kerül. Egy iskola, egy óvoda a kistelepülések kulturális központja, szíve lehet, és gyakran felmerül az az érv, hogy az intézmény bezárása a település elnéptelenedéséhez vezet. Előfordul, hogy intézményeik megmaradása érdekében a települések nem átgondolt társulást hoznak létre, mely többletforrást nem eredményez. A pásztói kistérségben a 2009/2010-es nevelési és tanévben 19 településen van óvodai ellátás és 16 településen folyik oktatás 1-2, 1-4, 1 8, és 1 10 osztályos rendszerben. Egészségügyi ellátás A térségben a háziorvosi és a gyermekorvosi ellátás minden településen biztosított, - bár nincs minden településen házi orvos - a betegforgalom a lakosságszám és az orvosok számának függvényében változó, a folyamatos elérhetőséget a települések biztosítják. A fogorvosi ellátást minden településen biztosított a lakosság számára. Szintén valamennyi település lakossága számára elérhető körzetnek megfelelően a szakorvosi és a fekvőbeteg gyógyintézeti ellátás. Pásztón a 4 osztályos fekvőbeteg kórházi ellátás március 31-vel megszűnt, így csak sürgősségi működik 20 aktív ággyal és 1 napos sebészettel. Pásztón a Rendelőintézet biztosítja a szakorvosi ellátást, melynek átszervezése új Rendelőintézet épülésével 2010-re várható. Megállapítható tehát, hogy az önkormányzatok elérhetővé teszik a lakosság számára a megfelelő egészségügyi alapellátást, valamint a szakellátáshoz és a fekvőbeteg gyógyintézeti ellátáshoz való 19

21 hozzájutást. A szak- és fekvőbeteg ellátás az évek során kialakult beteg-beutalási rend alapján működik. A közszolgáltatások térségi szintű szervezése A közszolgáltatások térségi szintű szervezésével intézményfenntartó társulások létrehozásával az a cél, hogy azokat gazdaságosabban, hatékonyabban és magasabb színvonalon láthassák el és összehangolják a területfejlesztési feladatokat. Mindezek megvalósítása érdekében a Polgármesterek Tanácsa munkaszervezetet hozott létre, melynek dolgozói pénzügyi, területfejlesztési, közgazdasági, műszaki, humán és foglalkoztatás fejlesztési szakemberek. A kistérségi szintű feladatellátásra vonatkozóan így az idősek és gyermekek átmeneti gondozása tekintetében megállapodást kötöttek. A települések egyéb ellátások megoldása érdekében, így a szociális alapellátás, egészségügyi ellátás, valamint a közoktatás területén intézményfenntartó társulásokat hoztak létre. A pedagógiai szakszolgálaton belül a gyógytestnevelés és logopédiai ellátás Pásztón 2 székhelyen, a kistérségben 1 decentrumban és utazó logopédus által történik az ellátás. III. SZOCIÁLIS ELLÁTÁS A KISTÉRSÉGBEN A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993 évi III. törvény átfogóan meghatározza a fenntartói feladatokat, szabályozza magát a fenntartó fogalmát a szociális feladatok tekintetében. A törvény a fenntartók három csoportját különbözteti meg: állami, nem állami és egyházi fenntartókat, melyeknek szakmai és törvényességi feladatait is részletesen szabályozza. III.1 Jogszabályi háttér A települési önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles biztosítani: étkeztetést, házi segítségnyújtást. Az a települési önkormányzat amelynek területén: kétezer főnél több állandó lakos él, családsegítést, háromezer főnél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást és idősek nappali ellátását, 20

22 tízezer főnél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és a b) pontban nem említett nappali ellátást, továbbá december 31-éig támogató szolgáltatást és közösségi ellátásokat, harmincezer főnél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátást, ötvenezer főnél több állandó lakos él, az a)-d) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és utcai szociális munkát köteles biztosítani. Továbbra is a megyei önkormányzat köteles gondoskodni azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezéséről, amelyek biztosítására az Sztv. alapján a települési önkormányzat nem köteles. A helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettségének az alábbiak szerint tehet eleget: szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével. Azzal, hogy a szociális szolgáltatásokat a helyi önkormányzatok társulásban is elláthatják, illetve a helyi önkormányzat és a társulás más helyi önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatják, jelentősen átrajzolták a szociális szolgáltatások biztosításának térképét. A Kistérségi program lehetővé tette, hogy a családsegítés és a gyermekvédelem területén is mikrotársulások jöjjenek létre, ebből kifolyólag a különböző szociális ellátások megszervezése háló szerűen létrejövő társulásokká szerveződött. Ezzel biztosítva a legtöbb feladat tekintetében a szakmai és gazdasági hatékonyságot valamint az egyenlő esélyű hozzáférést a szolgáltatásokhoz. A törvény a települési önkormányzatok részére a szolgáltatási kötelezettséget az alábbiak szerint határozza meg: 21