TÁJÉKOZTATÓ. 1. Általános elvek, szempontok

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÓ A május-június hónapokban kihirdetett veszélyhelyzetek időszakában felmerült védekezési költségekről és károk enyhítéséről szóló 1148/2010. (VII. 8.) Korm. határozatból adódó helyi önkormányzati feladatok végrehajtásához A Belügyminisztérium segítséget kíván nyújtani feladataik ellátásához azoknak a helyi önkormányzatoknak, amelyek területén a május-június hónapokban a Kormány veszélyhelyzetet hirdetett ki a rendkívül súlyos természeti csapások hatására. Ezen Tájékoztató segíti a rendkívüli időjárás következményeként a helyi lakosok ingatlanaiban keletkezett súlyos károk megsemmisült, vagy helyreállíthatatlan ingatlanok (továbbiakban: megsemmisült ingatlan) következtében fedél nélkül maradt állampolgárok elemi lakhatási feltételei biztosításához elkülönített költségvetési támogatás igénylését és felhasználását. 1. Általános elvek, szempontok Az állami támogatás célja a május-június hónapokban bekövetkezett a veszélyhelyzet kihirdetését szükségessé tevő rendkívüli időjárás hatásaként megsemmisült, a májusjúnius hónapokban kihirdetett veszélyhelyzetek időszakában felmerült védekezési költségekről és károk enyhítéséről szóló 1148/2010. (VII. 8.) Korm. határozat (továbbiakban: Korm. határozat) 3. számú mellékletében rögzített lakóingatlanokban a káresetet megelőzően élők elemi lakhatási feltételeinek a biztosítása új ingatlan építésével, más lakás vásárlásával, önkormányzati tulajdonú bérlakás bérbe adásával. Az önkormányzatnak elsődlegesen fel kell mérnie a településen eladásra kínált ingatlanok körét. Az így rendelkezésre álló ingatlanok ismeretében az önkormányzat közvetlenül egyeztet a károsultakkal az optimális megoldás kiválasztása érdekében (vásárlás vagy építés), figyelembe véve a költség-haszon elvét. 2. Támogatás feltételei 2.1 A kormányzati támogatás az elemi lakhatási feltételek elősegítésére irányul. Nem tartoznak a támogatási körbe különösen: az ingóságok kárai, a károsult szándékos magatartása, vagy bizonyíthatóan neki felróható okok miatt keletkezett károk. 2.2 A támogatás alapvető feltétele, hogy az ingatlan megsemmisülése, helyreállíthatatlanná válása az 1. pontban felsorolt eseményekkel összefüggésben a kihirdetett veszélyhelyzet időszakában következett be, a megsemmisült ingatlan építési engedéllyel épült, vagy fennmaradási engedéllyel rendelkezik, illetve vélelmezhető, hogy építése és használatba vétele megfelelt az akkor hatályos jogszabályoknak, a megsemmisült ingatlan lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan,

2 vagy a Korm. határozat 4. sz. melléklete 2. a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő, nem lakás céljára szolgáló lakóingatlan, az ingatlant a káresemény idején a tulajdonos (haszonélvező) életvitelszerűen lakta, feltéve, hogy a tulajdonos, vagy a haszonélvező lakcíme a megsemmisült ingatlan címére van bejelentve, ennek hiányában az életvitelszerű lakottság más hitelt érdemlő módon is bizonyítható. Támogatást kaphat az a magánszemély is, aki átmeneti ok miatt (pl. tartós kórházi kezelés, utógondozás) nem lakta életvitelszerűen az ingatlant a káresemény időpontjában, a tulajdonos nyilatkozik arról, hogy - az ingatlanra a kár keletkezésének időpontjában volt-e érvényes biztosítása, - a kár más módon (pl. Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, adomány) megtérül-e, - a hivatalos kárfelmérés megtörtént, amennyiben a tulajdonos a kár keletkezésének időpontjában rendelkezett biztosítással, úgy nyilatkozik arról, hogy a biztosítónak a kárral összefüggő megállapításáról és a kártérítés folyósításáról soron kívül a tudomásszerzéstől számított 2 munkanapon belül tájékoztatja az önkormányzatot, a tulajdonos vállalja, hogy a támogatás és a más módon megtérülő összeg (pl. adomány) felhasználásával, valamint saját forrásból a vásárlást vagy az építést haladéktalanul megkezdi és elvégzi, egy tulajdonos számára csak egy lakóingatlan vonatkozásában nyújtható támogatás. 2.3 Nem tartozik a támogatható kategóriába: - a Korm. határozat 4. sz. melléklet 2. a.) pont kivételével a nem lakás céljára szolgáló építmény, - a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület), - a Korm. határozat 4. sz. melléklet 2. c.) pontban írt kivétellel a tulajdonos (haszonélvező) által életvitelszerűen nem lakott ingatlan, lakatlan ingatlan, - a lakáscélú, de egyéb tulajdonban lévő építmény (pl. szolgálati lakás). 3. Központi finanszírozási és helyi önkormányzati feladatok 3.1 A kormányzati döntéssel biztosított költségvetési forrás átlagos mértéke alapján a belügyminiszter dönt a települési keretösszegekről. A települési keretösszeg 50%-a a belügyminiszterhez címzett kérelem alapján előleg formájában is nyújtható. Az előleg-kérelem részét képezi: a helyi önkormányzat a támogatás felhasználásának helyi szabályait tartalmazó rendelete (továbbiakban helyi támogatási rendelet), valamint a Korm. határozat közzétételét követő 5 munkanapon belül készített fényképfelvétel a támogatásra jogosult megsemmisült ingatlanokról. A támogatás a Korm. határozat 4. sz. melléklet 3. c.) pontjában írt kivétellel vissza nem térítendő támogatás. 3.2 A támogatást az önkormányzat elkülönített számlán köteles kezelni, a kifizetéseket az elkülönített számla terhére köteles teljesíteni. 2

3 3.3 A települési keretösszegen belül az egyes károsultak támogatásáról a helyi önkormányzat képviselő-testülete dönt a helyi támogatási rendeletében meghatározott rászorultsági elvek alapján. A települési keretösszeg nem léphető túl. 3.4 A helyi önkormányzatok operatív feladatai különösen: a./ A Korm. határozat rendelkezései, valamint a helyi általános szociális célkitűzések, követelmények, továbbá az ár- és belvízkárok következtében előállott sajátos helyi körülményeket figyelembe véve a helyi önkormányzat jegyzője készítsen helyi támogatási rendelet tervezetet és előterjesztést a megsemmisült ingatlanok tulajdonosai állami támogatásban részesítésének részletes szabályairól, melyet a polgármester terjeszt a képviselőtestület elé. A helyi támogatási rendelet megalkotásánál az önkormányzat hasznosíthatja e Tájékoztató 2. számú melléklete szerinti rendelet mintát és 3. számú melléklet szerinti támogatási megállapodás mintát. Amennyiben a településen kisebbségi önkormányzat működik, úgy a helyi támogatási rendelet előkészítése során a kisebbségi önkormányzat véleményét ki kell kérni. b./ A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény, valamint a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának rendelkezéseire figyelemmel helyi önkormányzat polgármestere lehetőleg soron kívül hívja össze a képviselő-testületet, és kerüljön sor a helyi támogatási rendelet megalkotására. c./ Az önkormányzatnak gondoskodni kell a rendelet helyi szervezeti és működési szabályzat által lehetővé tett legrövidebb időn belüli kihirdetéséről és a helyi lakossággal történő megismertetéséről. d./ A településen felmerülő igények egységes bejelentése, intézése érdekében a Tájékoztató 2. számú melléklete szerinti helyi támogatási rendelet minta részét képező igény-bejelentési nyomtatvány alkalmazandó. e./ A helyi önkormányzat polgármestere amennyiben a megsemmisült ingatlanok száma indokolja a jegyzővel együttműködve hozzon intézkedéseket (pl. a polgármesteri hivatalon belül külön munkacsoport felállítása) a károsultak támogatás iránti igény-bejelentéseinek soron kívüli felvétele, és intézése érdekében. f./ Készüljön összegző nyilvántartás az adatlap tartalmi elemei szerint a településen a megsemmisült ingatlanokkal kapcsolatosan felmerülő támogatási igényekről, a jogszabályi feltételeknek való megfelelésről, a megítélt támogatás mértékéről. g./ A Korm. határozat és a helyi támogatási rendelet előírásait figyelembe véve a Tájékoztató 2.2 pontja szerinti támogatási feltételek vizsgálatát követően a jegyző soron kívül készítse elő a károsultak támogatásának odaítéléséről szóló önkormányzati határozattervezetet és terjessze a képviselő-testület elé. A támogatás mértékének megállapítása során a helyi önkormányzat képviselő-testülete az alábbi szempontokat vegye figyelembe: - az érintettek szociális helyzetét és rászorultságát, - a más forrásból (biztosító, adományok, stb.) megtérülő károk 1, 1 amennyiben a megsemmisült ingatlan jelzálogjoghitellel terhelt, és a biztosításból megtérülő összeg a 3

4 - megsemmisült ingatlanok tulajdonosainak támogatása során az olcsóbb és gyorsabb megoldást nyújtó lakás vásárlását célszerű előnyben részesíteni, - új lakás építése esetén a támogatás elsődlegesen a károsult elemi lakhatási feltételeinek legfeljebb a rendkívüli időjárást megelőző állapot szerinti megoldását szolgálhatja figyelemmel a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben rögzített méltányolható lakásigény mértékére, - támogatás meglévő, vásárolandó vagy építendő önkormányzati bérlakás elsősorban a saját tulajdonnal nem rendelkező károsultak részére bérbe adással is nyújtható, - egyedi tervezés helyett kapjon elsőbbséget a megsemmisült lakóépület kiviteli terve, annak hiányában típustervek alkalmazása, célszerűen a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. által működtetett országos illetékességű Dokumentációs Központ adattárából, illetve a Kós Károly Egyesülés ingyenes felajánlásából, - az öngondoskodásra hajlandó (biztosított) károsult ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe. h./ A képviselő-testület az egyedi támogatási döntéseknél mérlegelje a támogatásból biztosított új lakóingatlan 7 évre szóló értékesítési tilalmának előírását, a megsemmisült ingatlanra a káresemény időpontjában biztosítással nem rendelkező károsultaknak a támogatásból vásárolandó/építendő ingatlanra biztosítás kötésének előírását. i./ A jegyző a döntések ismeretében soron kívül készítse elő a polgármester és a károsult között megkötendő támogatási megállapodást. Ehhez hasznosítsa a Tájékoztató 4. számú mellékletét képező támogatási megállapodás mintát. A megállapodást a jegyző ellenjegyzi. j./ A polgármesteri hivatal tanácsadással és a feladatkörébe tartozó eszközrendszerrel nyújtson segítséget a károsultnak a támogatás felhasználásához, a lakhatásának mielőbbi megoldásához. 3.5 A megállapodásban rögzíteni kell a Korm. határozat 4. számú mellékletében előírt tartalmi elemeken (a megállapodó felek, a támogatás összege, folyósításának időpontja, a felhasználás célja, a rendeltetésszerű felhasználás igazolásának iratai, az építési hatóság ellenőrzési jogosultságát, a kijelölt műszaki ellenőrt, a visszafizetési kötelezettséget a céltól eltérő felhasználás esetére,) túl mindazokat a szerződési feltételeket, amelyek garantálják a támogatás jogszabályi előírás szerinti felhasználását, a károsult aktív közreműködésével, felelősségével a lakhatásának megoldását, az önkormányzat részéről pedig mindezek ellenőrzésének a lehetőségét. 4. Kivitelezés, károk felszámolása 4.1 A károsult maga gondoskodik a kivitelezésről, szoros, a támogatási megállapodásban rögzített ütemezés szerinti elszámolási kötelezettség mellett. 4.2 A megsemmisült lakóingatlanok bontásának költségei a károsultat terhelik. A bontási munkálatokhoz az önkormányzatok közmunka program szervezésével nyújthatnak támogatást. pénzintézet felé fennálló hiteltartozás rendezését szolgálja, úgy a biztosítási összeg ezen része nem tekinthető megtérülő összegnek 4

5 A kinyerhető, még felhasználható építési anyagokat a károsult tárolhatja és az új ingatlan építésénél használhatja. Az önkormányzatok gondoskodjanak a nem felhasználható építési anyagok deponálásáról, a helyi szabályozásnak megfelelően. 4.3 A lakás vásárlásának nem feltétele, hogy a károsult a károsodott ingatlan helye szerinti településen vásároljon lakást. Ebben az esetben a károsult a támogatást a megsemmisült ingatlan fekvése szerinti önkormányzattól igényelheti. 4.4 A kivitelezés folyamatát, a munkálatok befejezését az önkormányzat folyamatosan figyelemmel kíséri. Szükség esetén a rendelkezésére álló eszközökkel segítséget nyújt a károsultnak. 5. Ellenőrzés, elszámolás 5.1 A támogatott károsultakról a helyi önkormányzat az igény-bejelentési adatlap, a képviselőtestületi döntés, valamint a károsulttal megkötött támogatási megállapodás adatai szerinti nyilvántartást vezet. 5.2 A megítélt támogatás felhasználásáról a károsult számlával, szerződéssel, megállapodással igazoltan számol el az önkormányzatnak. A károsult saját élő munkája, kalákában végzett kivitelezés élőmunka költsége nem számolható el. a./ A támogatás felhasználható építőanyag, építési szolgáltatás vásárlására, lakóingatlan vásárlására, a kiválasztott tervek adaptálásának költségeire, a kivitelezéssel kapcsolatos eljárások díjazására. b./ Az önkormányzat éljen az eladó illetve a kivitelező közvetlen kifizetésének lehetőségével. c./ Az egyes károsultak támogatása, illetve a támogatás károsultak részére történő rendelkezésre bocsátása nem történhet készpénzben. d./ A felhasznált összeg pénzügyi számlákkal, szerződéssel, megállapodással igazolt elszámolása a támogatási megállapodásban rögzített ütemezés szerint történik. Az elszámolást össze kell kötni a kivitelezés műszaki ellenőrzésével. Csak a műszaki és pénzügyi elszámolást/részelszámolást követően kerülhet sor a támogatás folyósítására. A műszaki ellenőrzést az önkormányzat biztosítja. 5.3 A keretösszeg fel nem használt részét az önkormányzat az elszámolást követő 15 munkanapon belül köteles visszafizetni a központi költségvetésbe. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az a támogatás jogtalan igénybevételének minősül. Ennek megfelelően a támogatást a jogtalan igénybevétel kezdő napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal növelten köteles visszafizetni. 5.4 A károsult a támogatási megállapodásban foglaltaknak megfelelően köteles bejelenteni az önkormányzathoz, ha a kivitelezés befejeződött és ezt számlák, szerződések, megállapodások csatolásával bizonyítja. Az önkormányzat a számlákat ellenőrzi, és vizsgálja a kifizetésre jogosító számla valódiságát. 5.5 Az önkormányzat jegyzője, vagy az általa megbízott személy, az építésügyi hatóság folyamatosan ellenőrizheti az építkezés előrehaladtát. Minden esetben szükséges, hogy az építési munka befejezését a műszaki ellenőrzéssel megbízott személy helyszíni ellenőrzéssel a jegyző részére jelentse és igazolja. 5

6 5.6 Az elszámolás alapja a megítélt támogatás. A kiadásokról számlával, adásvételi szerződéssel vagy más hitelt érdemlő módon igazoltan kell elszámolni. Számlával lehet igazolni az építés költségeit, anyagvásárlásokat, szállítási költséget, ügyvédi díjat, értékbecslés díját, stb. 5.7 Lakóingatlan vásárlásánál ügyvéd/közjegyző által ellenjegyzett adásvételi szerződés alapján lehet bizonylatolni a megvásárolt ingatlan vételárát. Az adásvételi szerződésben kerüljön kikötésre, hogy a támogatás összegét az önkormányzat utalja át engedményezés alapján az eladó részére. Ebben az esetben a polgármesternek is alá kell írnia az adásvételi szerződést. 5.8 A támogatás felhasználásáról a károsult tulajdonos a megállapodás szerinti időpontban, de legkésőbb október 31-ig számol el az önkormányzatnak. 5.9 Az önkormányzat a támogatási keretösszeg felhasználásáról károsult tulajdonosonként és önkormányzati összesítésben számol el a Magyar Államkincstár területileg illetékes szerve felé a Korm. határozatban meghatározott módon. A dokumentumok megőrzéséről, számvevőszéki és kincstári ellenőrizhetőségéről a jegyző gondoskodik. 6. Határidők, az elszámolás technikai lebonyolítása a./ Az önkormányzat a Korm. határozat közzétételétől számított 5 munkanapon belül fényképfelvételt készít a megsemmisült ingatlanokról. A fényképfelvétel a települési keretösszeg terhére történő előleg igénylési dokumentáció részét képezi. b./ A károsult a támogatási megállapodásban rögzítetteknek megfelelően, de legkésőbb október 31-ig számlával igazoltan elszámol az önkormányzatnak a támogatás felhasználásáról. c./ Az önkormányzat november 15-ig helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja (melynek során fényképfelvételt is készít), hogy a károsult elszámolása megfelel-e a támogatási megállapodásban rögzített támogatási célnak. d./ A jegyző november 30-ig a Belügyminisztérium által számára előzetesen megküldött adatlapon ingatlanonként tételesen elszámol a központi támogatás felhasználásáról a Magyar Államkincstár területi szerve felé. e./ Az elszámolást két példányban a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervéhez kell benyújtani. Az elszámolás egy példányát a Magyar Államkincstár területileg illetékes szerve tájékoztatásul a Belügyminisztériumhoz továbbítja az esetleges visszafizetési kötelezettség megjelölésével. f./ A központi támogatás felhasználásának jogszerűségét a Magyar Államkincstár területileg illetékes szerve ellenőrzi, a Belügyminisztérium, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet, továbbá jogszabályban erre feljogosított szervek ellenőrizhetik. g./ Az elszámolást követően az önkormányzat 15 munkanapon belül köteles a fel nem használt támogatásnak a központi költségvetésbe történő visszafizetéséről gondoskodni. 6

7 1. számú melléklet A Magyar Államkincstár területi szerveinek elérhetőségei Régió Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Területileg illetékes államigazgatási hivatal MÁK területileg illetékes szerve 1056 Budapest, Váci utca Budapest, Váci út Székesfehérvár, Szent István tér Tatabánya, Fő tér Veszprém, Megyeház tér Győr, Árpád út Szombathely, Berzsenyi Dániel tér Zalaegerszeg, Kosztolányi Dezső utca 10. Dél-Dunántúl 7401 Kaposvár, Csokonai utca Pécs, József Attila utca Szekszárd, Szent István tér Észak- Magyarország 3300 Eger, Kossuth Lajos utca Miskolc, Városház tér Salgótarján, Rákóczi út 36. Észak-Alföld 4024 Debrecen, Piac utca Szolnok, Kossuth Lajos út Nyíregyháza, Hősök tere 5. Dél-Alföld 6741 Szeged, Rákóczi tér Kecskemét, Deák Ferenc tér Békéscsaba, József Attila utca Székesfehérvár, Petőfi S. u Veszprém, Budapest út Tatabánya, Fő tér Győr, Czuczor G. u Szombathely, Széll K. u Zalaegerszeg, Dísz tér Pécs, Apáca u Szekszárd, Augusz I. u Kaposvár, Széchenyi tér Miskolc, Hősök tere Eger, Eszterházy tér Salgótarján, Rákóczi u Debrecen, Hatvan u Szolnok, Magyar u Nyíregyháza, Széchenyi u Kecskemét, Szabadság tér Békéscsaba, Dózsa Gy. u Szeged, Vár u. 5. 7