Jogellenes jogviszony megszüntetése

Átírás

1 ODAFIGYELÉST ÉS GONDOSSÁGOT IGÉNYELNEK Jogellenes jogviszony megszüntetése A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos jogi szabályozás területén számos módosító rendelkezés lépett hatályba szeptember 1-jétől. Ehhez kapcsolódóan megváltoztak a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei mind a munkáltató, mind pedig a közalkalmazott tekintetében. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése súlyos következményekkel jár a munkáltató számára, amely a pénzügyi fizetési kötelezettségen túl, akár a dolgozó eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatási kötelezettségét is róhatja a munkáltatóra. Ezért indokolt, hogy áttekintsük a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésének eseteit, és az ezekhez kapcsolódó jogkövetkezményeket, hogy a munkáltató ennek ismeretében fokozott figyelmet fordíthasson a felmentésre vonatkozó jogi szabályozási rendelkezések maradéktalan betartására. A következőkben kitérünk arra, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár, ha a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt jogellenesen szünteti meg. Súlyos jogsértés Ha a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok megszegésével szünteti meg a közalkalmazott jogviszonyát, bizonyos esetekben a dolgozó kérheti eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatását. Azaz, hiába írta elő a tulajdonos bizonyos állások megszüntetését, ha e körben a munkáltató nem tartotta be a jogszabályi előírásokat, ennek bírósági megállapítását követően még az is előfordulhat, hogy vissza kell venni a dolgozót, és úgymond foglalkoztatni kell a megszüntetésre kerülő állásban. Persze erre csak akkor kerülhet sor, ha a munkáltató súlyos jogszabálysértést követ el a megszüntetési eljáráskor. E súlyos esetek körét a közalkalmazotti törvény nevesíti az alábbiak szerint. Ha a munkáltató általi felmentés, elbocsátás, vagy próbaidő alatti jogviszony-megszüntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, vagy az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik, amennyiben a munkáltató megszegi a felmentés korlátozására vonatkozó rendelkezéseket a Kjt. 30/a d., illetőleg 32. (2) bekezdése alapján. ( jétől hatályba lépő új szabályok.) Ha a munkáltató felmentése felmentési tilalomba ütközik. Amennyiben a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselőjének, illetve a közalkalmazotti tanács tagjának közalkalmazotti jogviszonyát fegyelmi eljárásra vonatkozó rendelkezésekbe ütköző módon ide értve a helyi önkormányzat képviselő-testülete által elrendelt fegyelmi eljárást, illetve a szakszervezeti tisztségviselők védelmére vonatkozó Mt ában foglaltak megszegésével szünteti meg. Ezen esetekben a dolgozó kérheti, hogy eredeti munkakörében foglalkoztassa a munkáltató, azaz a dolgozó mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy akar-e azon munkáltatónál dolgozni, ahonnan elküldték, vagy nem él ezzel a jogszabályi lehetőséggel. Ha kéri a dolgozó, hogy szeretne eredeti munkakörében ismételten dolgozni, akkor a munkáltató köteles őt visszavenni, nem kérheti a bíróságtól, hogy tekintsen el e dolgozói kérés teljesítése elől, mert például nincs meg az állás vagy nincs pénzügyi fedezet a bér kifizetésére. Természetesen a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése nem csupán továbbfoglalkoztatási kötelezettséget róhat a munkáltatóra súlyos jogszabálysértés esetén, hanem ki kell fizetnie a dolgozó elmaradt járandóságait, és ezen túlmenően az esetlegesen felmerült kárát is. Például, ha a munkáltatónak létszámleépítést kell végrehajtania az önkormányzat döntése miatt, és az érintett közalkalmazottakat nem tájékoztat- A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja

2 ja az állásfelajánlási lehetőségről, akkor az alábbi jogkövetkezményekre számíthat. Egyrészt a dolgozó kérheti az eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatását, másrészt az ismételt munkába állás időpontjáig a bíróság kötelezi a munkáltatót a dolgozó elmaradt illetményének, elmaradt 13. havi illetményének, és egyéb járandóságainak a megtérítésére. Ez pedig a gyakorlatban azt is eredményezheti, ha a munkaügyi jogvita elhúzódik, és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését követően 2 évvel kerül sor a jogerős ítélet meghozatalára, akkor ezen két évre visszamenőlegesen kell a munkáltatónak az elmaradt illetményt és egyéb járandóságokat megfizetnie a dolgozónak. Ha ezen túlmenően a dolgozó bizonyítani tudja, hogy a munkáltató jogellenes jogviszony megszüntetése miatt további kár is érte mert például pszichiátriai kezelésre szorult, és emiatt az otthoni háztartási munkákat sem tudta ellátni, és kisegítőt vett igénybe, ebben az esetben a további felmerült kárt (jelen esetben a kisegítő bérét) is meg kell fizetnie a munkáltatónak. Amennyiben a dolgozó súlyos munkáltatói jogsértés ellenére nem kéri eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatását, akkor a munkáltató az alábbi fizetési kötelezettségre számíthat. A bíróság jogerős ítéletének napjáig a közalkalmazott elmaradt illetményét, járandóságait, illetőleg az esetlegesen felmerült kárt is meg kell fizetnie a munkáltatónak. Ezen túlmenően a munkáltató jogsértésének súlyát és annak következményeit a bíróság értékeli, és a közalkalmazott számára további 2 és 12 havi átlagkereseti összegnek megfelelő díjazás kifizetésére kötelezheti a munkáltatót. Azaz a munkáltató kifizeti az elmaradt illetményt, egyéb juttatást és a felmerült kárt, és úgymond büntetési pénzként akár még 12 havi átlagkeresetnek megfelelő összeget is kifizethet a dolgozó számára. Továbbfoglalkoztatási kötelezettség nélkül Vannak olyan esetek is a jogellenes jogviszony megszüntetés körében amikor, bár megszegte a jogszabályi előírásokat a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kapcsán, mégsem minősül ez olyan súlyúnak, hogy a közalkalmazott az eredeti munkakörben való továbbfoglalkoztatását kérhetné. Például, ha a munkáltató felmentéssel 38 Kórház 2007/10. megszünteti a közalkalmazott jogviszonyát nem megfelelő munkavégzés miatt, azonban egy jogvita keretében ezt nem tudja bizonyítékokkal alátámasztani. Igaz ugyan, hogy a bíróság meg fogja állapítani, hogy a munkáltató jogviszony megszüntetése nem volt megalapozott, azonban ítéletében nem fogja előírni kötelezettségként, hogy a dolgozót az eredeti munkakörében kelljen továbbfoglalkoztatni. A munkáltató fizetési kötelezettsége ebben az esetben az alábbiak szerint alakul. A közalkalmazott jogviszonya az erre vonatkozó megszüntetésről szóló jognyilatkozat időpontjában megszűnik, de a közalkalmazott részére a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelése alapján a bíróság 12, illetőleg 24 havi átlagkereset megfizetését rendelheti el. Azaz, itt nem visszamenőleges elmaradt illetmény és járandóság megfizetésére kerül sor, hanem a bíróság által megállapított 12 hónap és 24 hónap közötti átlagkereset összegét kell megfizetni. Természetesen, ha a dolgozó a jogviszony megszüntetésével összefüggésben keletkezett kára megtérítése iránt igényt nyújt be, és ezt bizonyítani is tudja, akkor a bíróság kötelezheti a munkáltatót a kár megtérítésére is. A felmentés jogintézményéhez kapcsolódó juttatások alkalmazása jogellenes megszüntetéskor A jogellenes jogviszony megszüntetéséhez még egy további jogkövetkezmény is társul, ha az érintett közalkalmazott jogviszonya nem felmentéssel került megszüntetésre. Például, ha a megszüntetés jogcíme közös megegyezés volt, de a bírósági eljárás keretében megállapításra került, hogy a munkáltató fenyegetéssel bírta rá a dolgozót jogviszonyának a megszüntetésére, és így a közös megegyezés melletti jogviszony jogellenesnek minősül. Ebben az esetben a felmentéshez kapcsolódó illetmény, illetve a végkielégítés összege is megilleti a közalkalmazottat. Azaz, a fentiekben ismertetett jogkövetkezményeken túl a munkáltatónak ki kell fizetnie a közalkalmazott számára az őt felmentés esetén megillető átlagkereset és végkielégítés összegét is. Azaz, ha megállapítja a bíróság, hogy a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése jogellenes volt mert a munkáltató a közalkalmazottat megtévesztette, akkor még a közalkalmazottat felmentés jogcímén megillető járandóságait is meg kell fizetnie. A közalkalmazottat terhelő kárenyhítési kötelezettség Új szabályként jelenik meg a munkáltatói jogellenes jogviszony megszüntetése során a közalkalmazottat terhelő kárenyhítési kötelezettség. Azaz, a bíróság vizsgálni fogja a dolgozót megillető elmaradt illetmény, járandóság, felmerült kár megfizetésére való munkáltatói elmarasztalás során, hogy a kár bizonyos része máshonnan megtérült-e, vagy kellő gondossággal megtérülhetett volna-e. A kellő gondosság fogalmát maga a jogalkotó definiálja. Azaz kimondja, hogy a kellő gondosság elmulasztásának kell tekinteni, ha a közalkalmazott nem működik együtt az állami foglalkoztatási szervvel munkaviszony létesítése érdekében, nem köt álláskeresési megállapodást, illetőleg az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedést elutasítja. A bíróság a fenti körülményeket mérlegelni fogja, és ennek eredményeképpen az összes körülmény alapján állapítja meg, hogy az elmaradt illetmény, egyéb járandóság és felmerült kár a kellő gondosság elmulasztása miatt milyen mértékben csökkenthető. A kárenyhítési kötelezettség körében a közalkalmazottnak kell igazolnia bírósági eljárás keretében, hogy kellő gondosság esetén sem térülhetett volna meg az elmaradt járandóság vagy a kár bizonyos része. Azaz, bizonyítania kell, hogy a jogviszony jogellenes megszüntetését követően együttműködött a foglalkoztatási szervvel az új jogviszony létesítése érdekében, vagy megkötötte az álláskeresési megállapodást, illetőleg nem kapott megfelelő munkahelyet, és ezért nem tudott elhelyezkedni, vagy jogosan utasította el a felajánlott munkahelyet, mert az a jogszabályi feltételeknek nem felelt meg. Ha ezt nem tudja igazolni, akkor a bíróság csökkenteni fogja a munkáltatót terhelő elmarasztalás összegét azzal az összeggel, amely a kárenyhítési kötelezettség keretében megtérülhetett volna. Természetesen a máshonnan megtérült összeg mértékével a bíróság csökkenteni fogja a dolgozót megillető elmaradt illetmény, járandóság összegét. Például, ha táppénzes állományba került a dolgozó, akkor az elmaradt átlagkereset összegét a táppénz összegével, mint máshonnan megtérült öszszeggel csökkenteni fogja a bírósági ítéletben.

3 A jogellenes jognyilatkozat az érintett közalkalmazott egyetértése mellett vonható vissza Gyakornok nem megfelelt minősítése Az új jogszabályi rendelkezések alapján bevezetett gyakornoki idő esetén a közalkalmazottat a gyakornoki idő végén minősíteni kell. Ha nem megfelelt minősítést kap, ez a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik. Természetesen e megszűnési mód kapcsán is felmerülhet a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszűnése, és ezzel összefüggésben is rendezésre került, hogy milyen jogkövetkezmények terhelik a munkáltatót. Ha a bíróság megállapítja, hogy a gyakornok közalkalmazotti jogviszonyát megalapozó nem megfelelt minősítés jogellenes, mert az a rendeltetésszerű joggyakorlás vagy egyenlő bánásmód követelménybe ütközik, akkor a gyakornok esetén alkalmazásra kerül az eredeti munkakörben való továbbfoglalkoztatási kötelezettség esetére megállapított, fentiekben ismertetett szabályok alkalmazása. Ha a nem megfelelt minősítés jogellenes, de nem ütközik a rendeltetésszerű joggyakorlás vagy egyenlő bánásmód követelményébe, a gyakornok közalkalmazotti jogviszonya megszűnik a nem megfelelt minősítésről való tájékoztatást követő 10. napon, azonban a munkáltatót 12, illetőleg 24 havi átlagkeresetének megfelelő összeg gyakornok részére történő megfizetésére kötelezi a bíróság. A fentieken túlmenően, ha a gyakornok nem kéri, vagy jogszabályi feltétel hiányában nem kérheti az eredeti munkakörébe való továbbfoglalkoztatását, ebben az esetben őt is megilleti azon járandóságok köre, amelyet felmentés jogcímen történő megszüntetés esetén kapna. Például, ha a munkáltató a gyakornok esetén nem tesz eleget a szakmai elvárási követelmény megfogalmazásának, vagy nem jelöl ki szakmai vezetőt, azaz, nem rendeltetésszerűen gyakorolja a gyakornoki időre vonatkozó jogszabályi előírásokat, akkor a gyakornok kérheti, hogy eredeti munkakörében foglalkoztassák tovább. Természetesen az elmaradt illetményét, járandóságát, felmerült kárának a megtérítését igényelheti. Ha a közalkalmazott nem kéri eredeti munkakörébe való visszahelyezését, a jogviszonya megszűnik, a bírósági ítélet alapján havi átlagkeresetének megfelelő díjazást fog kapni. Továbbá meg kell fizetni a részére a felmentés esetén járó átlagkeresetet és a végkielégítés összegét is. Közalkalmazott jogellenes jogviszonyának megszüntetése szeptember 1-jétől új szabályok kerültek bevezetésre a közalkalmazott jogellenes jogviszonyának megszüntetése esetén. Szabályozásra került a jogviszony megszüntetésének a jogcíme, illetve a közalkalmazottat terhelő jogkövetkezmények köre. Ha a közalkalmazotti jogviszonyt jogellenesen szüntetik meg, akkor úgy kell tekinteni, mintha fegyelmi elbocsátás jogcímén szűnt volna meg, azaz, jogellenes megszűnés címén a fegyelmi elbocsátás következményeit kell alkalmazni. Ilyen jogellenes megszüntetés lehet: Nem jelenik meg a dolgozó munkavégzésre felszólítás ellenére sem. A rendkívüli lemondás nem megalapozott. Lemond a közalkalmazotti jogviszonyáról, de nem hajlandó a lemondási időt teljes tartamát ledolgozni, vagy csak egy részét dolgozza le, noha ebben nem állapodott meg a munkáltatóval. A jogkövetkezmények egy része a vezetői beosztáshoz kapcsolódik, másik része fizetési kötelezettséget fogalmaz meg. Így többek között a jogviszonyát jogellenesen megszüntető közalkalma- A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja Kórház 2007/10. 39

4 zott egy évig magasabb vezetői, illetve vezetői beosztást nem kaphat. A jogkövetkezmények másik része a fizetési kötelezettség körében keletkezik, hiszen szeptember 1-jétől, ha a jogviszonyát jogellenesen megszüntető közalkalmazott a lemondási időnek megfelelő átlagkereset megfizetésére kötelezett, és ezen túlmenően a munkáltató az igazolt kárának megtérítését is követelheti. Tekintettel arra, hogy a lemondási idő 2 hónap, így kéthavi átlagkeresetnek megfelelő összeget kell megfizetnie a közalkalmazottnak. Ha a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése azért minősül jogellenesnek, mert csupán a lemondási idő egy részét töltötte a munkáltatónál, ebben az esetben a lemondási időből hátralévő résznek megfelelő átlagkeresetet kell a munkáltató számára megfizetnie. A lemondási időnek megfelelő átlagkereset megfizetésén túl terheli a közalkalmazottat a munkáltatónál felmerült kár megtérítése is. Azaz, ha a munkáltató igazolni tudja, hogy a jogellenes jogviszony megszüntetése miatt rendkívüli munkavégzéssel kellett a munkát ellátatni, vagy önkéntes többletmunkával történt az egészségügyi ügyeleti feladat ellátása, ennek a többletköltségét kártérítés címén igényelheti a közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen megszüntető közalkalmazott. Természetesen a kárigényt munkaügyi bírósági eljárás keretében kell érvényesíteni. A Kjt. 35. (4) bekezdése egyértelműen ki is mondja, hogy a Munka Törvénykönyvben a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályok az irányadóak. Azaz, nincs arra lehetőség, hogy a munkáltató a közalkalmazottat megillető járandóságból automatikusan levonja az átlagkeresetnek megfelelő összeget, illetve a felmerült kárösszeget. A fizetési kötelezettségnél nem alkalmazható a helyi kollektív szerződésben meghatározott eljárási rend sem, hiszen a közalkalmazott jogviszonya megszűnt, így csak bírósági eljárás keretében tudja a munkáltató a felmerült kárösszeget, továbbá a meg nem fizetett lemondási időnek megfelelő átlagkereset vagy annak egy része iránti igényét érvényesíteni. Átmeneti rendelkezések A közalkalmazotti törvényt módosító évi C. törvény záró rendelkezései [31. (7) (8)] szabályozták, hogy a jogellenes jogviszony megszüntetésével öszszefüggő módosított rendelkezéseket mikortól kell alkalmazni. Így egyértelműen kimondásra került, hogy a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetéséhez kapcsolódó jogkövetkezményeket a törvény hatályba lépését követően kezdeményezett munkaügyi jogvitában kell alkalmazni. Azaz, a folyamatban lévő munkaügyi jogvitában nem, de a szeptember 1-je után indított jogviták esetében már alkalmazni kell. Azaz, ha 2007 augusztusában szünteti meg a munkáltató jogellenesen felmentéssel a közalkalmazott jogviszonyát, de a közalkalmazott a 30 napos jogorvoslatra rendelkezésre álló határidőn belül szeptember 10-én kezdeményez bírósági eljárást, ez a törvény hatályba lépését követően indított eljárásnak minősül, és már az új jogszabályi előírásokat (Kjt. 34. ) kell a bírósági eljárás során alkalmazni. Így nem a megszüntetés időpontja, hanem a munkaügyi jogvita kezdeményezésének az időpontja az irányadó.

5 Ezzel szemben, ha a közalkalmazott szünteti meg a közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen, a záró rendelkezések alapján csak a szeptember 1-jét követően történő jogellenes közalkalmazotti jogviszony megszüntetése esetén kell alkalmazni ezeket a szabályokat. Az új szabályok alkalmazásánál a jogviszony megszűnésének az időpontja az irányadó. Például, ha a közalkalmazott augusztus 30-ával jogellenesen megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyát, mert nem jelenik meg munkavégzésre, ebben az esetben nem kell a kéthavi lemondási időnek megfelelő kártérítést megfizetnie, hiszen a korábbi szabályok a munkáltató irányában csak azt fogalmazták meg, hogy amennyiben a jogellenes jogviszony megszüntetése kapcsán igazolt kára keletkezik, akkor ezt érvényesítheti. Ezzel szemben, ha szeptember 10-én a közalkalmazott jogellenesen megszünteti a jogviszonyát például nem tölti le a lemondási időt, ebben az esetben már az új szabályokat kell alkalmazni. A munkáltatónál felmerült kár mellett a kéthavi lemondási időnek megfelelő átlagkereset összeget kell megfizetni, illetőleg ha a lemondás egy részét letölti, akkor a fennmaradó időre jutó átlagkereset összegének a megfizetése terheli a közalkalmazottat. (Kjt. 35. ) Összegezés Fontos a munkáltató számára kellő odafigyelést és gondosságot tanúsítani a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kapcsán, mert komoly anyagi terhet jelent, ha megállapítják intézkedése jogellenességét. E körben az a jogszabályi rendelkezés sem hagyható figyelmen kívül, hogy a jogviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozatát a munkáltató egyoldalúan nem vonhatja vissza, még akkor sem, ha utóbb rájön a jognyilatkozat jogellenességére. Csak az érintett közalkalmazott egyetértése mellett vonható vissza a jogellenes jognyilatkozat. Azaz, ha utóbb észleli a munkáltató, hogy az átszervezésre alapított felmentés közlése előtt nem tájékoztatta a közalkalmazottat a részmunkaidőre vonatkozó kinevezésmódosítás lehetőségéről, a közölt felmentést nem vonhatja vissza, csak ha az érintett közalkalmazottak ehhez hozzájárulnak. Ha nem járulnak hozzá, és az érintett közalkalmazottak jogvitát kezdeményeznek, hiába akarta korrigálni a hibáját a munkáltató, a bíróság a fentiekben ismertetett jogkövetkezményeket fogja alkalmazni. A gyakornok nem megfelelt, utólag jogellenesé váló minősítés is szükségessé teszi, hogy a munkáltató dolgozza ki a gyakornoki követelményi rendszert, a minősítési eljárás helyi szabályait, hogy elkerülje a jogellenes gyakornoki jogviszony megszüntetésének a jogkövetkezményeit. Természetesen a közalkalmazott számára sem lehet közömbös az, hogy a közalkalmazotti jogviszonyának jogellenes megszüntetése milyen új fizetési kötelezettségeket eredményez, illetve a kárenyhítési kötelezettség szabályai hogyan befolyásolhatják a munkáltatói jogellenes megszüntetés miatt neki járó illetmény, járandóság összegét. Talán nem haszontalan, ha a munkáltató a közalkalmazotti tanács, illetve a szakszervezetek figyelmét a közalkalmazottakat terhelő új jogszabályi rendelkezésre felhívja. DR. KŐSZEGFALVI EDIT jogtanácsos, biztosítási szakjogász, jogi osztályvezető