GYAKORNOKI SZABÁLYZAT

Átírás

1 GYAKORNOKI SZABÁLYZAT SZÉKESFEHÉRVÁRI BELVÁROSI I. ISTVÁN KÖZÉPISKOLA Székesfehérvár, november 27. Kiadta: Tóth Katalin Igazgató 1/27

2 Tartalom Törvényi háttér:... 3 A gyakornoki szabályzat hatálya... 3 A gyakornoki szabályzatban használt alapvető fogalmak... 3 A gyakornok közvetlen felettese... 4 Szakmai követelmények... 4 A gyakornok ismerje meg:... 5 A gyakornok munkavégzésének szabályai... 7 A gyakornoki tapasztalatszerzés, számonkérés módszerei... 9 A szakmai segítő (mentor) feladatai A gyakornok intézményi értékelése A minősítő vizsga értékelésének részei: A minősítő vizsga értékelésének kimenetele: Záró rendelkezések A szabályzat mellékletei: A gyakornoki szabályzat 1. számú melléklet Összefoglaló értékelés, javaslatok, intézkedések A gyakornoki szabályzat 2. számú melléklet Minősítő lap A GYAKORNOKI SZABÁLYZAT 3. SZ. MELLÉKLETE A GYAKORNOKOK SZÁMÁRA ELŐRE MEGHATÁROZOTT FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A GYAKORNOK ÁLTAL ELVÉGZETT FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A SZAKMAI SEGÍTŐ ÁLTAL ELVÉGZETT ÓRALÁTOGATÁSOK, KONZULTÁCIÓK /27

3 Törvényi háttér: 1) évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2) 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 3) 20/2012. EMMI rendelet az intézmények működéséről 4) 229/2012.Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 5) a évi CXXIX. törvény, a évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról, 6) 110/2012. Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 7) 51/2012.EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről A gyakornoki szabályzat hatálya 1. A gyakornoki szabályzat kihirdetésétől visszavonásáig hatályos. 2. Jelen szabályzat érvényes az intézményben, a munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint a szeptember 1. után alkalmazott, két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus munkakörben foglalkoztatott, Gyakornok fokozatba besorolt pedagógusra, valamint az intézmény vezetőjére, és az intézményvezető által kijelölt szakmai vezetőre (a továbbiakban mentor). 3. Jelen szabályzat szeptember 1. napjától visszavonásig érvényes. A gyakornoki szabályzatban használt alapvető fogalmak Gyakornok: aki pedagógus végzettséggel rendelkezik, és nincs két év szakmai gyakorlata. Mentor: aki segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában. Gyakornoki idő: a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó pedagógusok esetében, a két év szakmai gyakorlat megszerzésének időszaka. A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell a közalkalmazott számára előírni. A gyakornoki időtartamba nem számít be a harminc napot meghaladó keresőképtelenség, illetve a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság. 3/27

4 A gyakornok közvetlen felettese Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a gyakornok munkaköri leírásában közvetlen felettesként megjelölt személy. Szakmai követelmények A szakmai követelmények két részből állnak: az általános követelményekből: az általános követelmények teljesítését minden gyakornok részére elő kell írni, és a munkakörhöz kapcsolódó követelményekből: a munkakörhöz kapcsolódó szakmai kötelezettségek megállapításának alapja a kinevezésben meghatározott munkakör, illetőleg az ahhoz kapcsolódó munkaköri leírás. 1. Az általános követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a gyakornok megismerje: az intézmény nevelési programját, pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, minőségirányítási programját, kollektív szerződését, az intézmény gyakornoki szabályzatát, az intézmény pedagógiai célkitűzéseit, azok gyakorlati megvalósulását, a gyermekek, a tanulók, a szülők és a pedagógusok közoktatási (köznevelési) törvényben meghatározott jogait és kötelezettségeit, a fenntartói irányítással kapcsolatos általános rendelkezéseket, munkaidő-nyilvántartási szabályzatot, a Közalkalmazotti Tanács működését, tisztségviselőit és a közalkalmazotti szabályzatot, a szülők és a diákok intézményi szintű képviseleti szerveinek működését, tisztségviselőit és nyilvános dokumentumait, az intézmény éves munkatervét, a tanügy-igazgatási dokumentumokat, ezek alkalmazásának módját, a munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános szabályokat, iskolai munkavédelmi szabályzatot. 2. A munkakörhöz kapcsolódó követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a gyakornok: megismerje a munkakörére vonatkozó foglalkoztatási alapelveket, az oktatásszervezés gyakorlati feladatait, 4/27

5 megismerje az intézménybe járó gyermekek, tanulók sajátos felkészítésének problémáit, alkalmassá váljon a különleges gondozást igénylő gyermekek, tanulók egyéni fejlesztésére (hátrányos helyzetű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók; tehetséges tanulókkal való foglalkozás), elmélyítse az oktatáshoz kapcsolódó eszközök használatához szükséges ismereteket. 3. A szakmai követelményekben szereplő az intézmény működését meghatározó jogszabályok és helyi szabályzatok, előírások megismerése. A gyakornoknak a gyakornoki idő alatt meg kell ismernie a szakmai követelményekben szereplő alábbi jogszabályok itt megjelölt fejezeteit, valamint intézményi szabályzatokat és előírásokat: A gyakornok ismerje meg: 1) Az intézmény Pedagógiai Programját, ezen belül különösen; a) Az intézmény küldetését, jövőképét, b) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, c) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, d) a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, e) a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, f) a tehetség-, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet, g) az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, h) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, i) az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, j) az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, k) a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, formáját, l) moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, illetve annak beszámítási módját, m) az intézmény egészségnevelési, környezeti nevelési programját. 5/27

6 Az intézmény szervezeti és működési rendjét a Szervezeti Működési Szabályzat alapján, különösen; a) gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, b) a pedagógiai munka belső ellenőrzés rendjét, c) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, d) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, e) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, f) az intézményi védő, óvó előírásokat, g) a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket, h) a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit, i) a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), j) az iskolai könyvtár működési rendjét. 3) Az intézmény házirendjét, különösen a) tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani, b) tanulói munkarendet, c) a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, d) az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét, e) az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást, f) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseit, g) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, h) a tanulók jutalmazásának elveit és formáit, 6/27

7 i) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit. 4) Az intézményi érdekképviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit. 5) Az intézményi képviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit. 6) Az intézmény éves munkatervét. 7) A tanügy-igazgatási dokumentumokat, ezek alkalmazásának módját. 8) A munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános szabályokat. 9) Az intézmény gyakornoki szabályzatát. 10) A 277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről A továbbképzés teljesítése. A pedagógus-szakvizsga jellege és részei. 11) Ismerje a 110/2012. Korm. rendeletet, amely a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szól 12) Ismerje 51/2012.EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjét. A gyakornok munkavégzésének szabályai 326.korm. rendelet alapján 2. (1) A köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógusmunkakörben foglalkoztatottat (a továbbiakban: pedagógus) Gyakornok fokozatba (a továbbiakban: gyakornok) kell besorolni. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor gyakornoki idő kikötése kötelező. (2) Gyakornoki időként a foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjától számított kétéves időszakot kell a kinevezésben, illetve a munkaszerződésben rögzíteni. A gyakornok a) a gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy b) ha a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában tesz minősítő vizsgát. (3) A minősítő vizsgán megfelelt minősítést kapott gyakornokot a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. (4) A gyakornoki idő a vizsga napját követő nappal kezdődően két évvel meghosszabbodik, ha a minősítő vizsgán a gyakornok nem felelt meg minősítést kapott. A gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg. A gyakornok a két évvel meghosszabbított gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy amennyiben a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában megismételt minősítő vizsgát tesz. A minősítő vizsgán 7/27

8 megfelelt vagy nem felelt meg minősítés adható. (5) Ha a (4) bekezdés szerinti megismételt minősítő vizsgán a pedagógus nem felelt meg minősítést kapott, és pedagógus-munkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, az (1) (5) bekezdésben, valamint az Nkt. 64. (8) bekezdésében foglaltakat ismételten alkalmazni kell. (6) A munkáltatónak a jogviszony létesítésekor a kinevezési okmányban, munkaszerződésben elő kell írnia azt az időpontot, ameddig a gyakornok minősítő vizsgát köteles tenni. A gyakornoknak munkaideje kötelező órákkal le nem kötött részében fel kell készülnie a gyakornoki szabályzatban meghatározott szakmai követelmények teljesítésére, részt kell vennie a nevelőtestület munkájában, el kell látnia a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező feladatokat. 2. Ettől eltérően a gyakornok részére A gyakornoki idő alatt a heti kötelező óraszáma feletti tanítás (foglalkozás) megtartása is elrendelhető, de kizárólag csak akkor, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátása előre nem tervezhető okból, váratlanul (betegség, baleset stb. miatt) lehetetlenné vált. Osztályfőnöki megbízás is adható, de csak a gyakornok írásban adott hozzájárulásával. 3. A gyakornoknak munkaideje kötelező órákkal le nem kötött részében a szakmai segítővel havonta előre írásban egyeztetett feladatok megvalósításával teljesítenie kell a gyakornoki szabályzatban meghatározott szakmai követelményeket. Ennek keretében az alábbi tevékenységeket kell ellátnia: a) Óralátogatás, óramegbeszélés A gyakornoknak legalább heti egy alkalommal óralátogatást kell végeznie. A gyakornok óralátogatásait úgy kell összeállítani, hogy félévente legalább 15 alkalommal látogassa a vele azonos tantárgyat tanító pedagógus óráját, az általa tanított osztályok más tanóráit, a szakmai segítő óráit, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokat. Az óralátogatásokat minden esetben rövid megbeszélésnek kell követnie, amelyről óra/foglalkozási naplót kell vezetni. b) Konzultáció A gyakornoknak legalább heti 1 óra konzultációt kell folytatnia a szakmai követelmények teljesítésével kapcsolatos kérdésekről szakmai segítőjével, illetve az adott feladatokhoz kapcsolódva az iskola más pedagógusaival. Az óralátogatást a gyakornok a haladási naplóban jelöli, a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül. Az óralátogatást az órát tartó pedagógussal egyeztetve egy hónapra előre ütemezi. 8/27

9 c) Részvétel a nevelőtestület munkájában A gyakornoknak elsősorban a nevelőtestület alábbi tevékenységeibe kell bekapcsolódnia: nevelőtestületi értekezletek, pedagógus továbbképzések, az adott szakmai munkaközösség tevékenysége, a fenntarthatóságra nevelés terén végzett munkába, iskolai ünnepségek, megemlékezések, szülői értekezletek, fogadó órák, a tanulók számára szervezett kulturális, sport- és szabadidős foglalkozások, diákönkormányzat rendezvényei. A gyakornoki tapasztalatszerzés, számonkérés módszerei A gyakornok fejlessze képességeit a) Szociális tanulás, b) az önálló tanulás képessége (élethosszig tartó tanulás), c) a szülőkkel, tanulókkal, munkatársakkal való kommunikáció, d) konfliktuskezelési technikák megszerzése, fejlesztése, e) időgazdálkodás, tervezés, tudatosság, területen. 9/27

10 A gyakornok felkészítésének lehetséges szakaszolása. Időszak Szakasz Tapasztalatszerzés módszere Számonkérés módszere megnevezése Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció egyéb pedagógussal Egy munkaközösségi értekezlet egy részének megtartása (szakmai téma) Egy munkaközösségi program megszervezése (pl. iskolai tanulmányi verseny) Konzultáció az igazgatóval Egyéni fejlesztési terv készítése Konzultáció a szakmai Tanulók, osztályok között munkaközösség-vezetővel 1. év kialakult külső beavatkozást Team munkában részvétel kezdő szakasz igénylő-konfliktus megoldásnak Esetmegbeszélő csoport munkájában tervezése, intézkedési terv részvétel készítése Tanév végi értékelő szülői értekezlet látogatása Tanév végi beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint 2. év befejező szakasz Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció egyéb pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösség-vezetővel Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport munkájában részvétel Bemutató óra tartása Az általa tanított osztályok egyikében a szülői értekezlet egy részének megtartása (pl. szakmai téma, szervezés) Az intézmény éves munkatervében meghatározott nevelési értekezlet egy részének megtartása (szakmai témában) Az intézmény éves munkatervében meghatározott intézményi szintű program megszervezése (pl. kirándulás, hagyományápolás, projekt nap, hét, diákönkormányzati program, diákközgyűlés) Helyzetértékelés, feladatkitűzés elkészítése az osztályfőnökkel együttműködve tanév elején az általa kiválasztott osztályban Tanév végi beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint 10/27

11 A szakmai segítő (mentor) feladatai 1. A gyakornok szakmai segítőjét az intézmény igazgatója bízza meg. A megbízás írásban történik. Szakmai segítő a gyakornokkal azonos munkakörben dolgozó, az intézményben legalább öt éve alkalmazott, legalább tízéves gyakorlattal rendelkező pedagógus lehet Korm. rendelet 6. (1) Az intézményvezető kijelöli a szakmai vezetőt (a továbbiakban: mentor), aki segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában. A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak. (2) A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti (2a) az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában, az óvoda, a kollégium pedagógiai programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű alkalmazásában, (2b) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) a célszerű megválasztásában, (2c) a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, valamint (2d) a minősítő vizsgára való felkészülésében. (3) A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá, amennyiben a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára. A szakmai segítőnek munkavégzési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy ennek teljesítése mellett rendes munkaidőben a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségének is eleget tehessen. (Kjt. 22. (14.) 2. A szakmai segítő konkrét feladatai: a) A gyakornokkal közösen félévi bontásban összeállítja, ütemezi a gyakornoki idő egészére a gyakornok feladatait. Ez alapján minden hónapban előre írásban rögzítik a gyakornok következő havi tevékenységét. b) A szakmai segítő a Gyakornoki szabályzat mellékletében található Gyakornoki napló - ban az óralátogatások, a konzultációk, illetve a gyakornok felkészítésével kapcsolatos tevékenységeinek időpontját és időtartamát rögzíti. c) A szakmai segítő havonta legalább 1 alkalommal látogatja a gyakornok tanítási óráit. d) A szakmai segítőnek a gyakornok rendelkezésére kell állnia a felmerülő problémák megbeszéléséhez, kérdései megválaszolásához. 11/27

12 e) A szakmai segítő segíti a gyakornokot: a követelményekben meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok, szabályzatok megismerésében, értelmezésében, az intézmény nevelési programjában, pedagógiai programjában, helyi tantervében foglaltak alkalmazásában, a tanítási órák felépítésének, az alkalmazott módszereknek, a taneszközöknek a célszerű megválasztásában, a tanítási órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, tanmenet, óravázlat készítésében, a tanítási órákhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzésében, a gyakornoki szabályzatban meghatározott feladatok ellátásában, az intézménybe járó tanulók sajátos felkészítésének megismerésében, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal; a tehetséges tanulókkal való foglalkozásokban. 3. A szakmai segítő a Gyakornoki szabályzat mellékletében található értékelő lap segítségével félévente írásban értékeli a gyakornok teljesítményét. Az értékelést egyezteti azokkal a pedagógusokkal, akik az adott időszakban részt vettek a gyakornok felkészítésében, valamint összeveti a gyakornok önértékelésével. Az értékelés alapján az intézményvezetővel egyeztetve meghatározza a gyakornok további teendőit, feladatait, a fejlesztési irányokat. A gyakornok intézményi értékelése 1. A gyakornoki idő első két évében fejlesztő célú értékelés folyik, melynek célja a gyakornok munkájának, beilleszkedésének segítése. A fejlesztő értékelést félévente a szakmai segítő készíti elő (1. sz. melléklet). 2. Az intézmény vezetője a szakmai követelmények teljesítését a gyakornoki idő utolsó hónapjában a Gyakornoki szabályzat 2. sz. mellékletében található Minősítő lap kitöltésével minősítéssel értékeli. A minősítés elkészítése előtt az intézmény vezetője kikéri a gyakornok közvetlen felettese és szakmai segítője javaslatát. 3. A minősítés elkészítését értékelő megbeszélésnek kell megelőznie. Az értékelő megbeszélésen a gyakornok, a gyakornok közvetlen felettese, szakmai segítője és az intézmény vezetője vesz részt. A minősítést megelőző értékelő megbeszélés lépései: a gyakornok tájékoztatása a minősítés céljáról, menetéről, jogkövetkezményéről, 12/27

13 a gyakornok tájékoztatása a minősítés eredményéhez kapcsolódóan jogorvoslati lehetőségekről, a gyakornok önértékelése, a szakmai segítő összegző értékelése, a gyakornok közvetlen felettesének értékelése, az intézmény vezetőjének értékelése, az eltérő vélemények megbeszélése, a Minősítő lap kitöltése, aláírása. A minősítő vizsga értékelésének részei: 326./2013 Korm. rendelet 2. (8) A minősítő vizsga értékelésének részei: a) portfólióvédés, b) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a meglátogatott foglalkozás, tanóra értékelése, c) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozások tapasztalatainak és az összegző értékelésnek a megismerése, valamint d) az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó megállapításainak értékelése. (9) A portfólióvédés alkalmával az értékelt pedagógus bemutatja önértékelését, továbbá számot ad a munkaköréhez kapcsolódó pedagógiai, szakmai felkészültségéről, valamint a pedagógust foglalkoztató intézmény pedagógiai programjával összefüggő kérdésekről. (10) A minősítő vizsga során a három tagból álló minősítő bizottság (a továbbiakban: minősítő bizottság) a) a gyakornok által feltöltött portfólió alapján áttekinti és értékeli a pedagógus szakmai tevékenységét, eredményeit, valamint az intézményi önértékelés gyakornokra vonatkozó részeit, ennek során az 1. mellékletben foglaltak szerint kiemelten figyelembe veszi a 8. (3) bekezdésében meghatározott pedagóguskompetenciákat és tevékenységeket, b) értékeli a meglátogatott foglalkozást és a portfólióvédést, valamint c) elkészíti az összegző értékelést, amelyet feltölt az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) által működtetett informatikai támogató rendszerbe. (11) A Pedagógus I. fokozatba lépéshez a gyakornoknak az értékelés során legalább hatvan százalékot kell elérnie. 13/27

14 A minősítő vizsga értékelésének kimenetele: 326./2013 Korm. rendelet 2. (3) A minősítő vizsgán megfelelt minősítést kapott gyakornokot a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. (4) A gyakornoki idő a vizsga napját követő nappal kezdődően két évvel meghosszabbodik, ha a minősítő vizsgán a gyakornok nem felelt meg minősítést kapott. A gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg. A gyakornok a két évvel meghosszabbított gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy amennyiben a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában megismételt minősítő vizsgát tesz. A minősítő vizsgán megfelelt vagy nem felelt meg minősítés adható. (5) Ha a (4) bekezdés szerinti megismételt minősítő vizsgán a pedagógus nem felelt meg minősítést kapott, és pedagógus-munkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, az (1) (5) bekezdésben, valamint az Nkt. 64. (8) bekezdésében foglaltakat ismételten alkalmazni kell. Záró rendelkezések 1. A gyakornoki szabályzat módosítását az intézmény vezetője, vagy a nevelőtestület kezdeményezheti. 2. A gyakornoki szabályzatban foglaltakról a szakmai munkaközösségek véleményt nyilvánítanak. 3. A gyakornoki szabályzat egy-egy példányát a munkáltató az intézmény alábbi helyiségeiben elhelyezi, hogy a közalkalmazottak bármikor tanulmányozhassák: titkárság, nevelői szoba 4. A gyakornoki szabályzatot az intézmény honlapján közzé kell tenni. 14/27

15 15/27

16 A gyakornoki szabályzat 1. számú melléklet Tanév:.. Az értékelt gyakornok neve: A gyakornok teljesítményének értékelése 1. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatás 1.1. Szabadidős programok segítése iskolán kívül (pl. színház-, hangverseny látogatás, kirándulás) 1.2. Szabadidős programok felügyelete iskolán belül 1.3. Iskolai rendezvényeken, ünnepélyen való részvétel 2. A tehetséges tanulók gondozása 1.1. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle versenyekre, vetélkedőkre stb. 3. A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése 3.1. A gyenge tanulmányi eredményű, lemaradó tanulók, korrepetálása, segítése 16/27

17 4. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében 4.1. Szerepvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban 4.2. Részvétel a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban 4.3. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása 5. Továbbképzésekben való részvétel, önképzés, szakmai felkészültség 5.1. A továbbképzés, önképzés lehetőségeinek önálló keresése 6. Az iskola képviselete 6.1. Városi, megyei, országos rendezvényeken való részvétel (pl: szakmai konferenciák, pályaválasztási kiállítás, tanulók kísérése a különböző szintű versenyekre, városi ifjúsági rendezvények stb) 6.2. Lehetőség szerint részt vállal a település diákságot érintő társadalmi, kulturális, sport életében, civil szervezeteiben stb. 7. Tanulásirányítás, tanórai oktató-nevelő munka színvonala, eredményessége 7.1. Előzetes felkészülés a tanítási órákra 7.2. A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás formái és mértéke a tanítási órákon 7.3. A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon 17/27

18 7.4. A tanulók aktív munkája és megfelelő magatartása a gyakornok tanítási óráin 7.5. A gyakornoktól elvárható megnyilvánulásai, magatartása a tanítási órákon 7.6. A helyi tanterv követelményeinek teljesítése a tantárgyi mérések alapján a gyakornok által tanított tanulók körében 7.7. Az iskolai és intézményi versenyeken milyen arányban vesznek részt a gyakornok által tanított tanulók 7.8. A gyakornok által oktatott tanulók eredményességi mutatója 8. Személyes példamutatás 8.1. A pedagógus etika alapvető normáinak betartása a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben 9. Munkafegyelem, a munkához való viszony 9.1. A munkaköri kötelességek teljesítése 9.2. A tanítási órák pontos és eredményes megtartása 9.3. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása 9.4. Pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidők, külalak, pontosság) 18/27

19 9.5. A gyakornokra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottsága és pedagógiai szakszerűsége 10. Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, szülőkkel és pedagógus kollégákkal Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé 19/27

20 Összefoglaló értékelés, javaslatok, intézkedések gyakornok a(z).. tanévben: ÁTLAG FELETTI TELJESÍTMÉNY NYÚJTOTT ÁTLAGOS TELJESÍTMÉNY NYÚJTOTT NEM KIELÉGÍTŐ TELJESÍTMÉNY NYÚJTOTT 2. Javaslatok, intézkedések a pedagógus teljesítményének minőségi javításához: Székesfehérvár.. szakmai segítő aláírása Az összesített teljesítményértékelő lap megállapításait elfogadom. Székesfehérvár gyakornok aláírása Az összesített teljesítményértékelő lap megállapításaihoz a következő kiegészítéseket, észrevételeket fűzöm:.. Székesfehérvár.. gyakornok aláírása 20/27

21 Munkáltató megnevezése: Címe: A minősített személyi adatai Név: Születési hely, idő: A minősítés időpontja: A minősítés megállapítása: A gyakornoki szabályzat 2. számú melléklet Minősítő lap Értékelési terület Megfelelt Nem felelt meg Szakmai ismeretek alkalmazása Módszertani tudás Empátia Kommunikáció Felelősségtudat Problémamegoldás Kreativitás, innováció Együttműködés A minősítés összegző megállapítása Megfelelt Nem felelt meg Indokolás: Nem megfelelt minősítés esetén részletes indokolás szükséges A közalkalmazott tájékoztatása az estleges jogvita kezdeményezésének lehetőségéről megtörtént. A minősített észrevételei: A minősítést elfogadom. A minősítésben foglaltakra az alábbi észrevételeket teszem. minősítést végző minősített igazgató szakmai segítő gyakornok Ph. 21/27

22 Értékelési terület Megfelelt Nem felelt meg Szakmai ismeretek Megszerzett szakmai ismereteit Megszerzett ismereteit a alkalmazása a gyakorlatban hasznosítani gyakorlatban nem tudja tudja, az órái logikusak, a hasznosítani, nem tudja átadni tanulók számára jól tudást, tanulók nem értik a követhetőek, tanítványai magyarázatait motiváltak Módszertani tudás Megszerzett módszertani Módszertani ismereteit nem ismereteit a tanórákon az tudja alkalmazni osztály szintjének, a tanuló képességeinek megfelelően hasznosítja, képes a differenciált oktatásra, az egyéni képességfejlesztésre Empátia Képes a mások Nem képes figyelni mások személyiségjegyeinek, személyiségjegyeire, igényeire, igényeinek, problémáinak érzelmeire. megértésére, szükség szerint Nem nyitott a másság megfelelő támogatást, elfogadására segítséget nyújt, nyitott a másság elfogadására, megértésére Kommunikáció Gondolatait beszédben, írásban Gondolatait beszédben/írásban érthetően, logikusan képes nem képes érthetően közölni, közölni, megtalálja a megfelelő többször konfliktus forrása volt közlési módot mind a a nem megfelelő közlésmódja a munkatársakkal, mind a munkatársak, tanulók szülők tanulókkal, mind a szülőkkel körében Felelősségtudat Képes, kész cselekedetiért, Nem vállalja cselekedetei, döntései döntéseiért felelősséget vállalni, következményeit, a felelősséget mindig felméri tettei külső körülményekre hárítja, nem képes előre felmérni tettei, döntései következményeit következményeit Problémamegoldás Képes felismerni és megoldani A problémákat nem ismeri fel, a munkaköréhez kapcsolódó, hárít, gyakran jelentkező problémákat Kreativitás, innováció Ötletgazdag, lelkes, keresi az A bevált gyakorlattól nem mer újszerű megoldásokat, de eltérni, ha vannak is ötletei nem mindezt felelősséggel, a képes azok kivitelezésre tanulás-tanítás hatékonyságának érdekében teszi Együttműködés Képes beilleszkedni a Nem tudott a szervezetbe szervezetbe, megtalálja helyét, beilleszkedni, az egyéni céljait a szervezeti célokat össze tudja sokszor a szervezeti célok fölé egyeztetni az egyéni célokkal, helyezi csapatjátékos, aktívan vesz részt a csapatmunkában 22/27