NYÁRI CÉLKITÛZÉSEK CÉLTUDA CÉL

Átírás

1 XV. évfolyam 6. szám június NYÁRI CÉLKITÛZÉSEK CÉLTUDATOS IDÔSKORI ÉVEK Interjú SEBESTYÉN MÁRTÁVAL Mire vigyázzunk utazáskor? Gyógyszertárunk ajándéka

2 Prosztatamegbetegedések Minden harmadik férfinál jelentkezik kisebb-nagyobb vizeletürítési, illetve vizelettartási probléma 50 éves kor felett. A kellemetlen tünetek leggyakoribb oka a prosztata jóindulatú megnagyobbodása. A jelentkezô tünetek a vizelési nehézségek megnehezítik az apák, nagyapák napjait, s így az egész család hangulatát. Ezért is fontos, hogy hatékony, megbízható terápiával enyhüljenek a tünetek. A férfiak körében kialakuló rosszindulatú daganatos betegségek között a prosztatarák a második-harmadik helyen áll. Elôfordulási gyakorisága a korral nô, és a 75. életév felett éri el a csúcsot. A prosztatarák azonban a megszelídíthetô daganatok közé tartozik: ma már az elôrehaladott stádiumban is van lehetôség korszerû kezelésre. A Richter Urológiai Program alapvetése, hogy megelôzésen alapuló egészségtudatos magatartást alakítson ki a férfiakban, mely alapja a jó életminôségnek minden életszakaszban. A program támogatja a FÉRFI Egészségôr klubot is, amely egyedülállóan foglalkozik olyan egészséggel és egészségvédelemmel kapcsolatos témákkal, kérdésekkel, amelyek a férfiakban nap mint nap felmerülnek. A honlapon anonimitásukat megôrizve kaphatnak válaszokat kérdéseikre online, vagy közvetlen kapcsolat útján a rendelési idôk alatt rendelkezésre álló szakértôktôl. Mi a prosztata? A prosztata (dülmirigy) szelídgesztenye alakú és nagyságú, tömör, simaizom és mirigyszövetbôl álló szerv, mely a húgyhólyag alatt helyezkedik el. A prosztatán áthalad a húgycsô felsô szakasza. A prosztata által termelt váladék az ondó részét képezi, a spermiumok aktivitását, mozgását segíti elô. A férfi nemi hormonok serkentik a prosztata mûködését, és szerepet játszanak az egészséges prosztata sejtjeinek szaporodásában. Vizelési panaszok A férfiaknál 50 éves kor felett egyre gyakoribbá válnak a különbözô súlyosságú vizelési panaszok gyakori és sürgetô vizelési inger, amelyeknek hátterében a leggyakrabban a prosztata, a húgycsô és a húgyhólyag izomzatának fokozott ingerlékenysége áll, valamint igen gyakori ok a prosztata jóindulatú megnagyobbodása. Jóindulatú prosztatamegnagyobbodás és következményei A prosztata megnagyobbodása esetén a vizelet nehezebben indul, a vizeletsugár gyengül, a vizelés gyakorivá válik éjszaka is, a vizelési idô megnyúlik. Középsúlyos esetben hirtelen vizelési inger támad, jellemzô a vizelet sugár megszakadása, a fájdalmas vizelés, a vizelettartás képtelensége (inkontinencia), utócsepegés, az elégtelen hólyagürülés érzése. Kezdetben a húgyhólyag, a húgyvezeték és a vese még nem mutat jelentôs elváltozást. Elôrehaladott állapotban a húgyhólyag fala megvastagszik, a húgyvezeték és a vese üregrendszere kitágul, vizelés után a hólyagban vizelet marad vissza. Súlyos esetben pedig a húgyhólyag izomzata elvékonyodik, hegesedik, tágulatok jelennek meg rajta, mûködése károsodik. A kellemetlen tünetek egyre többször és súlyosabb mértékben jelentkeznek, mind jobban megkeserítve a mindennapokat. Elhanyagolt, kezeletlen esetben szövôdményként viszszatérô gyulladások, véres vizelet, húgyhólyagkô keletkezhet. Súlyos esetben a vizeletelfolyás akadálya miatt a vesemûködés is károsodik, ami veseelégtelenséghez vezethet. Urológiai vizsgálat A pontos diagnózishoz és a kezelés megválasztásához általános és/vagy speciális urológiai vizsgálatokra van szükség. A vizsgálatok azt a célt is szolgálják, hogy a betegség elkülöníthetô legyen más, a húgyutakat érintô betegségektôl, többek közt a prosztataráktól, mely inkább elôrehaladott stádiumban idéz elô hasonló tüneteket. Az urológus végbélen keresztül történô betapintásból tájékozódik a prosztata nagyságáról, felületérôl, érzékenységérôl, keménységérôl. A végbélen át végzett ultrahangvizsgálat képet ad a prosztata szerkezetérôl. A pontos diagnózishoz segít hozzá a vizeletvizsgálat és a vérvétel, amelynek során elvégzik az ún. PSA- (prosztata specifikus antigén) vizsgálatot is. A PSA-vizsgálat segítségével a prosztata esetlegesen már meglévô rákos daganata korai szakaszban átlagosan 5 évvel korábban, mint ahogy a prosztatarák egyéb tünetekkel jelentkezne felismerhetô, és ilyen esetekben, a korai diagnózis idején a rosszindulatú daganat még többnyire gyógyítható. A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás kezelése Az idôben elkezdett és szakorvos által beállított gyógyszeres kezeléssel a mûtét legtöbbször elkerülhetô és az életminôség jelentôsen javítható. A gyógyszeres terápia egyrészt a prosztata tömegének csökkentésére, másrészt a simaizom-összehúzódás oldásával a vizeletelfolyási akadály megszüntetésére irányul. Amennyiben szükséges, lehetôség van a hatásmódban egymást kiegészítô gyógyszerek kombinált formában történô alkalmazására is a tünetek mielôbbi és hosszú távú megoldása érdekében. A kombinációs terápia különösen elônyös a nagyméretû prosztatával és súlyosabb tünetekkel rendelkezô férfiak számára, mert gyorsabban következik be és nagyobb mértékû a tünetek javulása, ugyanakkor hatékonyabban elôzi meg a prosztatamegnagyobbodás súlyosbodását, valamint az ennek következtében kialakuló akut vizeletelakadást és a sebészi beavatkozás szükségességét. Megelôzés Célszerû az életvitelt már fiatalkorban úgy alakítani, hogy minél több rendszeres testmozgás, sport kapjon benne helyet. Törekedni kell arra, hogy a mindennapi étkezés legyen zsírszegény, valamint kerülendô a túlzott fûszer- és alkoholfogyasztás. Fontos, hogy az 50 év feletti férfiak tünetmentesség esetén is minden évben felkeressék az urológusukat. Panasz esetén pedig azonnal fel kell keresni az orvost, hogy a még korai stádiumban lévô elváltozás idôben, jó eséllyel kezelhetô legyen. A korai felismerést és a kezelést elôsegíti a beteg tudatos magatartása, a saját egészsége és életminôsége érdekében tett lépései. Dr. Zalai Károly A RICHTER UROLÓGIAI PROGRAM TÖBB MINT 10 ÉVE A FÉRFIAK EGÉSZSÉGÉNEK SZOLGÁLATÁBAN

3 Fotó: Németh Tamás Nyílt levél az Olvasóhoz! Így gyereknap után különösen szomorú volt, amikor egyik ismerôsöm mesélte élethelyzetét. A kisfia születését követôen néhány hónappal a párja elhagyta ôt. Ez viszonylag egyszerûen ment, mert nem voltak megházasodva. Az ô barátnôi közül négyen is hasonlóan jártak, egy 3 éves, 1 éves, 8 és 4 hónapos gyerekkel. Hová lett ez a világ? A leányanya régen így nevezték szerencsés esetben ilyenkor hazaköltözik a szüleihez és gondozza csecsemôjét. Dolgozni nem tud a picitôl. Saját anyagi körülményei ezért jobbára szerények, ezért majdnem mindig a szüleitôl függ. Sok nô egyedül neveli gyermekét (gyermekeit), felneveli és a körülményeihez képest maximálisan megad neki mindent, amit tud. Egy anya fizikailag és lelkiekben is a sejtjeiben és szellemiségében magában hordozza a feltétel nélküli gondoskodást. A hálát, pénzt, viszonzást, köszönetet nem váró, mindig csak adó és odanyújtó gondoskodást. Talán ezt vélik hirtelen felfedezni a férfiak az anya-gyermek viszonyban, és féltékenyen, félve, megijedve, kilépnek a kapcsolatból. Mert ebben az odaadó sokszor mindent feláldozó kompromisszumok nélküli szeretetben nem tudják felvenni a nôkkel a versenyt. Azt sem igen tudják elfogadni, hogy ez a fajta kapcsolat viszont csakis anya-gyermek között jöhet létre. A feltétel nélküli odaadást más relációban, egyéb emberi kapcsolatban nem lehet kierôszakolni, sem elvárni a nôtôl. Ez kizárólag a gyerek felé irányuló monopólium. Dr. Szarvasházi Judit fôszerkesztô-gyógyszerész JÚNIUS Magyarország legolvasottabb havilapja! 4. Tesztelje egészségét! 6. Mit kell tudni a napozás elôtti és utáni szerekrôl? 7. Súlyos égés napozás után? 8. Nyári célkitûzések 9. Mire vigyázzunk utazáskor? 10. Nyaralás kellemetlenségek nélkül 14. Kullogó kullancsok TARTALOM 12. Tudjuk, mi a stressz? LAPSZÁMUNK SZERZÔI: Dr. Budai Marianna szakgyógyszerész Dr. Dóczi István szakgyógyszerész Dr. Benkô András ny. fôorvos Dr. Valló Ágnes belgyógyász szakorvos 15. A szülô felelôssége 16. Egy életen át megbújhat 18. Vége a regenerálódásnak? 20. Céltudatos idôskori évek 23. Hírcseppek 22. Egy csepp figyelem! 24. Csodák csodája 25. Online börze Fotó: Falus Kriszta Dr. Cseplák György ny. osztályvezetô fôorvos Dr. Lelovics Zsuzsanna dietetikus Dr. Kardos Gabriella gyermekgyógyász Dr. Székely György gasztroenterológus 3. Egészségügyi ismeretterjesztô folyóirat; honlap: Kiadja: Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft. Felelôs kiadó: Fári István Kiadó és szerkesztôség: 1146 Budapest, Dózsa György út Bp. 70. Pf. 275 Szerkesztôségi telefon: (1) Fax: (1) cím: szerkesztoseg@galenus.hu Fôszerkesztô: dr. Szarvasházi Judit Tipográfia, nyomdai elôkészítés: Stefán George Borítóterv: Simon Ilona Korrektor: Körtvélyesi Vali Kiadói telefon: (1) Fax: (1) cím: galenus@galenus.hu Hirdetési menedzser: Újvári Hajnalka Hirdetésfelvételi telefon: (1) , (1) cím: hirdetes@galenus.hu Elôfizetés: Kovács Irén Telefon: (1) Nyomdai elôállítás: Révai Nyomda Kft Budapest, Kunigunda útja 68. Felelôs vezetô: Lázár László ügyvezetô igazgató Terjesztés: gyógyszertárakban Minden jog fenntartva! ISSN Megjelenik minden hónap elsô napjaiban a gyógyszertárakban.

4 XV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM Tesztelje egészségét! 4. Milyen egészségesen él ön? Válaszoljon a következô kérdésekre igennel vagy nemmel Hogy áll az evéssel-ivással? 1. Kevesebb, mint háromszor eszik naponta zöldséget, gyümölcsöt vagy salátát? 2. Heti kétszeri alkalomnál gyakrabban fogyaszt húst? 3. Dohányzik? 4. Megiszik naponta, vagy majdnem minden nap egy fél liter sört (férfiaknál) vagy egy pohár bort (0,25 liter férfiaknál, nôknél mindig a fele mennyiség)? 5. Dereka körfogata nagyobb, mint 88 cm (nôknél), és 102 cm (férfiaknál)? Mennyit mozog? 1. Elônyben részesíti a lift és a mozgólépcsô használatát? 2. Szokott megszakítás nélkül órákat ülni az íróasztalánál? 3. Kevesebb, mint két órát tölt hetente sporttal? 4. Alig izzad meg ezalatt? 5. Ritkán megy sétálni? Figyel a megelôzésre? 1. Az utolsó komolyabb kivizsgálás már több mint két éve volt. 2. Évente legalább egyszer elmegy a fogorvoshoz? 3. Mindenféle védelem nélkül kifekszik a napra annál több idôre, mint amit a bôrtípusa megengedne? 4. Hiányzik önnek egy olyan háziorvos, aki rendszeresen elbeszélget önnel az egészségi állapotáról (a használt gyógyszereirôl, oltásokról, a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatáról)? Kiértékelés: Igen válaszok után egy pont jár. Számolja össze a három kategória pontjait külön. 0 1 zöld: Jól csinálja, csak így tovább! 2 3 sárga: Az életstílusa megfelelô, de van javítási lehetôség. 4 5 piros: Mindenképp változtatnia kellene életstílusán! Megelôzni és idôben felismerni A legfontosabb vizsgálatok nôknek és férfiaknak. 12 éves kortól (nôk): méhnyakrák a méhnyakrák fô kiváltója ellen oltással lehet védekezni. 20 éves kortól (nôk): a nôgyógyász az éves kontroll során megvizsgálja a méhnyakat, a méhszájat, az altestet és kenetet vesz. 14 éves kortól (férfiak): hererák nincs hivatalos vizsgálat a korai felismerésre, ezért a férfiaknak önmagukat kellene rendszeresen megvizsgálni, hogy éreznek-e, kitapintanak-e elváltozásokat (keményedéseket). Ha bármilyen elváltozást, rendellenességet észlel, forduljon orvoshoz. 30 éves kortól (nôk): mellrák 30 éves kor felett évente egyszer minden nônek meg kellene vizsgáltatnia a mellét és a hónalját a nôgyógyászával. Ô megmutatja azt is, hogy saját maga hogyan tapogassa és vizsgálja melleit. 35 éves kortól (nôknél, férfiaknál egyaránt): bôrrák kétévente mindenkinek ajánlatos egy bôrgyógyásszal az egész testet átvizsgáltatni. 45 éves kortól (férfiaknál): prosztatarák évente egyszer ajánlott prosztatavizsgálatra menni. Ha a családban elôfordult prosztatarák, akkor ez már 40 éves kortól ajánlott. A vizsgálat során az orvos megvizsgálja a bôrt és a külsô nemi szerveket. 50 éves kortól (nôknél, férfiaknál egyaránt): bélrák évente egyszer ajánlatos kivizsgáltatni magunkat, hogy székletünkben található-e vér. Azoknak, akiknek a családjában már elôfordult a ráknak ez a fajtája, mindenképpen ajánlott már korábban is felkeresniük az orvost. FORRÁS: ILLUSZTRÁCIÓ: DALLOS JENÔ

5 2010. JÚNIUS 5.

6 XV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 6. Kérdezze meg gyógyszerészét! Mit kell tudni a napozás elôtti és utáni szerekrôl? A napsugárzás UVA és UVB komponensei egyre több ismert, káros változást okoznak az emberi bôr struktúrájában és funkcionalitásában, ezért ezek kiküszöbölésére alkalmas vegyületeket alkalmaz a gyógyszer- és kozmetikai ipar. A napfürdôzés elôtt gondolni kell a fényvédelemre is. Amennyiben mégis megtörténik a napégés, akkor a kellemetlen tünetek enyhítésére kell koncentrálni. Az alkalmazott fényvédô vegyületeknek számos szempontnak kell megfelelniük. Lényeges, hogy a fényvédô készítmények a teljes UV-tartományt (UVA-t és UVB-t) lefedô védelmet nyújtsanak. Elôbbi mellett a kozmetikai elfogadhatóság, így a bôrre való felkenés utáni átlátszóság szintén lényeges alkalmazhatósági szempont. A fényvédôk hatékonyságának jellemzésére szolgál az SPF-jelzés, ami egy szám, és azt mutatja meg, hogy hányszor nagyobb dózisú UV-sugárzás szükséges a bôrpír kialakulásához, mint fényvédô készítmény alkalmazása nélkül. Egyszerûbben megfogalmazva, hányszor több idôt lehet eltölteni a napon leégés nélkül. Minél magasabb a faktorszám, annál erôsebb védelmet nyújtanak a termékek. A szôke vagy vöröses hajú, világos bôrû, szeplôs egyéneknek lehetôleg magas faktorszámú készítménnyel kell a fényvédelmet biztosítaniuk. Legyen bármilyen magas is a faktorszám, akkor is háromóránként újra kell alkalmazni a készítményeket, mert azok pl. fürdôzés, zuhanyzás, izzadás eredményeként eltûnhetnek a bôrrôl. A hatásmechanizmus szerint megkülönböztethetôk fizikai és kémiai fényvédôk. A fizikai fényvédô szemcséi apró kis tükrökként visszaverik a bôr felszínérôl az UVA-, illetve UVB-sugarakat. Leggyakrabban titán-dioxidot és cink-oxidot használnak erre a célra. Mindkét vegyület fehér színû por, ami alkalmazás után lisztszerûen fehér színt hagy vissza a bôrön, emiatt használatuk nem minden esetben esztétikus (általában gyermekeknél használják). A kémiai fényvédôk az UVA- vagy az UVB-sugarakat elnyelik, így azok nem a hámsejtekben nyelôdnek el, ahol károsodásokat okoznának. Napjainkban pl. oktilszalicilátot és fahéjsav-származékokat (pl. oktil-metoxi-cinnamát) alkalmaznak leginkább fényvédô formulációkban. Használat elôtt célszerû az esetleg otthon lévô termékek lejárati idejét ellenôrizni. A fényvédô készítmények jellemzôen 1 2 évig ôrzik meg minôségüket, azt követôen veszítenek az általuk nyújtott védelembôl, hamis biztonságérzetet adva a felhasználónak. Nem szabad lejárt szavatosságú terméket használni! Gyógyszer=termék+információ Kinek milyen szer javasolt? A fényvédô készítmények megjelenés alapján különfélék lehetnek: tejek, gélek, krémek, spray-k. Nem elegendô a faktorszámot figyelembe venni a termékek gyógyszertárban történô megvásárlásakor, hanem arról is meg kell gyôzôdni, hogy az adott termék megfelel-e a vásárló bôrtípusának. Speciálisan száraz, illetve zsíros, pattanásos bôrre készült termékek sorakoznak a patikák polcain. A gélek általában zsíros bôrre alkalmazhatók, a tejek kissé zsíros állaguk miatt inkább a száraz bôrre javasoltak. Az arc és a test területére is speciális termékek léteznek. Az életkor is döntô szempont: a kisgyermekeknek nem allergizáló, a bôrre könnyen felvihetô állagú termékeket fejlesztettek ki. Kaphatók olyan spray-k is, amelyekbôl akár fejjel lefelé való fordítás után is kifújható a fényvédô hab, ami elônyös lehet kisgyermekes szülôknél. Kisméretû, zsebbe helyezhetô stiftek is gazdagítják a kínálatot, amiket a fénytôl különösen védendô területekre ajánlanak: mûtéti hegeknek, anyajegyeknek a befedésével extra védelem biztosítható azokon a helyeken, ahol arra kifejezetten szükség van. Mikor szükséges fényvédelem? Fényvédelemre tavasztól ôszig minden esetben gondolni kell, ha szabadon lévô bôrfelületet ér a nap. Többszörösen fontos azonban a fényvédelem bizonyos gyógyszerek szedése esetén. Egyes antibiotikumok, amiket sok esetben a nyáron gyakori húgyúti fertôzésekre rendelnek (amik hatóanyagnevükben floxacin -ra végzôdnek, pl. ofloxacin, ciprofloxacin) vagy a kullancscsípés eredményeként kialakult Lyme-kór kezelésére szolgáló doxiciklin hatóanyag erôsen érzékenyítenek a fénynyel szemben. Ezeknek a gyógyszereknek a szedése idején pár perc napon tartózkodás is bôrégésszerû tüneteket idézhet elô arra érzékeny egyéneknél. A bôr felhólyagosodása, kivörösödése, nedvedzése kellemetlen következmény lehet. A fényvédelem kiemelten fontos ezekben az esetekben: minden esetben tájékozódni kell a kezelôorvosnál, gyógyszerésznél, illetve a betegtájékoztató elolvasásával arról, hogy a szedett gyógyszereknél fényérzékenyítô hatás felléphet-e. Amennyiben kialakult a bôrégés, tüneti kezelés lehetséges. Gyógyszertárakban is kapható hûsítô gélek, krémek, égéskor használatos spray-k, habok alkalmazásával enyhíthetôk a kellemetlen panaszok. Alapszabály azonban: a napégést inkább megelôzni kell, mintsem a kialakult tüneteket kezelni. DR. BUDAI MARIANNA ÉS DR. DÓCZI ISTVÁN SZAKGYÓGYSZERÉSZEK

7 Súlyos égés napozás után? Sajnos már mindenkivel elôfordult, hogy egy hosszabb ideig tartó napozás, vagy napon tartózkodás következtében csúnyán leégett, kipirosodott vagy napszúrást szenvedett JÚNIUS Sokan nem is sejtik, de a napozástól súlyos égési sérüléseket is lehet szerezni, melyek csupán hegesedéssel gyógyulhatnak. Miért égünk le? A napfény hosszan tartó hatására a bôr hámrétege megvastagszik, és a pigmenttermelô sejtekben fokozódik a festékanyag, a melanin termelôdése, vagyis szépen egyenletesen lebarnulunk. Ha azonban a bôrt rövid idô alatt túlságosan nagy mennyiségû ibolyántúli sugárzás éri, akkor fájdalmas napégés következik be. Tartósabb behatás esetén hólyagosodás is történhet. Ha a napsugárzás nagy testfelületet ér, a hôhatás okozta égéshez hasonlóan szervi tünetek (láz, hidegrázás, gyengeség) jelentkezhetnek; ezek a hôguta vagy hôkimerülés következményei lehetnek. A súlyos leégést legtöbb esetben egyszerû elôvigyázatossággal megelôzhetjük. Az erôs déli napon történô kora nyári napozás még a sötétbarna bôrûeknél se legyen hosszabb 30 percnél. Mérsékelt éghajlaton a délelôtt tíz óra elôtti és a délután három óra utáni napozás kevésbé kockázatos, mivel a napégést okozó hullámhosszúságú sugarak ilyenkor rendszerint kiszûrôdnek. 7. Bôrtípusok: Hideg típus: nagyon világos bôr, vöröses vagy nagyon szôke haj. Leégés veszélye: tûzô napon kb. 10 perc után. Északi típus: világos bôr, szôke vagy világosbarna haj. Leégés veszélye: erôs napsugárzásnál perc múlva. Vegyes típus: közepes bôrszín, gyakran sötét haj. Leégés veszélye: perc után. Mediterrán típus: barna bôr. Leégés veszélye: több mint 30 perc után. Kinek milyen faktorszámú napfényvédô ajánlott? A hideg bôrtípusba tartozók szinte sohasem barnulnak le. Az északi bôrtípusú elôször leég, majd lebarnul, a vegyes típusú már ehhez képest jól barnul. A mediterrán típus pedig szinte sohasem ég le. A gyerekek bôrszínüktôl függetlenül és a hideg típusba tartozók válasszanak minimum 40-es faktorszámú fényvédôt. Az északi típusnak legalább 20-as, a vegyes típusúnak legalább 10-es fényvédô faktorra van szüksége, a mediterrán és az afölötti bôrtípusokba tartozók az alacsonyabb jelölésû készítményeket is használhatják. FORRÁS: GALENUS

8 XV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 8. Nyári célkitûzések A nyár elején már sokan kétségbeesve keresik a lehetôséget, hogy a kissé ellustult testüket a bikiniszezonra csúcsformába hozzák. Ez a probléma a nôket és a férfiakat egyaránt érinti, bár rendszerint az urak nem tulajdonítanak ennek akkora jelentôséget, mint a hölgyek. Tény, hogy az áhított fürdôruhaméret viselése sokat lendíthet önbizalmunkon, lelki egyensúlyunkon. Érdemes azonban figyelembe venni azt, hogy a csinos, a szép, és az esztétikus fogalmak nem csak a kilóktól függenek. Hiszen lehet valaki 40-es vagy 42-es méretû fürdôruhában is csinos. Nem kell, hogy mindenki számára cél legyen az 50 kiló és a 36-os ruhaméret. Az ideális testsúly sok mindentôl függ (pl. nem, kor, testmagasság, egyéni alkat). A túlsúly ugyanis rizikófaktora számos életmóddal összefüggô betegségnek, pl. cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás stb. A túl sovány emberek szintén hajlamosak különbözô betegségekre, hiszen az alultáplált szervezet védekezô rendszere gyengébb, és a nem megfelelô táplálkozás következtében számos hiánybetegség alakulhat ki. A szervezet bikiniszezonra való felkészítése tehát minden esetben az egyéni alkattól, illetve az elérendô testtömegtôl függ. Nyár elején legtöbben csak a télen felszedett néhány kilótól szeretnének megszabadulni. Az ideális az egészséges táplálkozás elvein alapuló fogyókúrával heti 0,5 1 kg leadása érhetô el. Ez jóval kedvezôbb, mint a heti 5 6 kg leadása, mert a szervezetet kevésbé terheli meg, és a jojóeffektustól (gyors fogyást követô gyors visszahízás) sem kell tartani. Emellett lassú fogyás esetén a bôr rugalmassága is megtartható. Lássuk be, hogy egy kissé teltebb idomú, de szép, egészséges bôrû bikinis hölgy látványa még mindig esztétikusabb, mint egy vékony, de lógó, ráncos bôrûé. Akik kétségbeesetten és gyorsan akarnak megszabadulni felesleges kilóiktól, azok gyakran valamelyik divatosnak tartott sztárdiétában látják a megoldást. Ezekrôl a divatdiétákról azonban érdemes tudni, hogy gyakran valamelyik tápanyagnak hiányos, míg másiknak túlzott bevitelével érik el a kezdetben látványos eredményt, ám Az a fontos, hogy jól érezzük magunkat a bôrünkben, emellett a testsúly ne jelentsen egészségi kockázatot. Szuper Fogyasztó Kapszula 100% természetes anyagokból 2 20 kg fogyás DIÉTA NÉLKÜL Keresse a gyógyszertárakban és gyógynövényboltokban. Tel.: (00-36) 20/ hosszabb távon komoly károsodást okoznak a szervezetben. A szénhidrátszegény diéták azért olyan elterjedtek, mert a diéta elején gyorsan fogy az illetô, és ennek örömére hajlamos félvállról venni a következményeket, mint pl. a depresszió, a fizikai és szellemi teljesítôképesség csökkenése, a hormonrendszer felborulása, a következményes érrendszeri-, veseés májkárosodás. Ezeket mérlegelve és tudomásul véve érdemes inkább a lassabb, de egészségkárosodást nem okozó testsúlycsökkentô étrendet választani. Nem megvalósíthatatlan, ha valaki a tavasz végén szeretné leadni néhány kilónyi súlyfeleslegét, de kiló súlytöbblettôl semmiképp sem ajánlatos 1-2 hónap alatt megszabadulni. Néhány kiló leadása Kevés súly leadásához elég, ha étkezésünkben apró változtatásokat teszünk, és a testmozgást kissé fokozzuk, így különösebb megterhelés, éhezés nélkül érhetjük el célunkat. A táplálkozásban óriási lehetôséget ad a már mindenhol elérhetô széles zöldség- és gyümölcskínálat, amelyet érdemes kihasználnunk. Ezek az élelmiszerek laktatók, számos vitamint és ásványi anyagot, sok élelmi rostot tartalmaznak, energiatartalmuk viszonylag alacsony és változatos formában elkészítve akár nyersen, akár sütve vagy fôzve fogyaszthatók. Egy-egy kisétkezésre (pl. tízórai vagy uzsonna) kiváló lehet egy friss gyümölcssaláta mézzel és citromlével leöntve, vagy vegyes zöldségfélékbôl (paprika, paradicsom, retek, uborka, sárgarépa, fejes saláta stb.) összeválogatott salátakeverék egy kis balzsamecettel, olívaolajjal és fûszerekkel (saláta fûszerkeverék, bazsalikom, petrezselyemlevél stb.) ízesítve. Egy ilyen saláta sajtkockákkal, sonkával, fôtt tojással, csirkemellel, vagy virslikarikákkal és egy szelet barna kenyérrel (vagy anélkül) még vacsorának is tökéletes. Ez utóbbi formában a férfiak is szívesebben fogyasztják, mint ha csak szimplán zöldséget ennének. FORRÁS: MAGYAR DIETETIKUSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

9 2010. JÚNIUS Mire vigyázzunk utazáskor? Az utóbbi évtizedeket nevezhetjük utazási láz kornak is. Évente mintegy 700 millió ember utazik. A háborúk és a harmadik világ nyomora miatt egyre több a menekült is. Hazánkban is robbanásszerûen nôtt és egyre jobban növekszik az utazók száma. Sokan utaznak külföldre dolgozni, akár napi ingázással Ausztriába vagy hetente Németországba. De vajon gondolnak-e rá, hogy minden utazás számtalan veszélyt is hordoz magával. vetkôzzünk ki magunkból. Vigyázzunk a napozással, mert igen könnyen kaphatunk napszúrást és a bôrünk égési sérülést szenvedhet. Ne járkáljunk mezítláb, mert a sivatagban könnyen megcsíphet a skorpió. A fûben és az ôserdôben megharaphat a mérges kígyó, egy mérges pók vagy rovar. Trópusi országban lehetôleg ne fürödjünk folyóvízben és és kórokozóktól szennyezett lehet. A magunkkal vitt szendvicset is óvatosan együk a szalvéta segítségével. Ne gyújtsunk rá piszkos kézzel, ha már nem bírunk a nikotinéhséggel, a cigarettának ne fogjuk meg a filteres végét. A legbiztosabb az, ha csak a szállodában, vagy láthatóan tiszta, rendezett helyen étkezünk. Gondoljunk arra, hogy könnyen áldozatává válhatunk valamelyik hasmenést okozó baktériumnak, ami könnyen tönkreteheti az egzotikus utazást, mert így minden látnivaló megtekintésekor arra gondolunk, hogy hol található egy tiszta WC. Végül pedig az a legfôbb óhajunk, hogy minél elôbb hazajöhessünk, mert már a szállodai szobát sem merjük elhagyni. Még megjegyezném, hogy nyers kagylót se fogyasszunk, mivel ezek féreglárvákat, ill. féregpetéket is tartalmazhatnak. Még az ôserdei 9. Ha egzotikus országba utazunk, utazás elôtt legalább 4 6 héttel keressük fel háziorvosunkat, vagy egy infektológust (fertôzô betegségekkel foglalkozó szakorvost). Azért kell ennyi idôvel elôre, mert az adott országban jellemzô fertôzô betegségek elleni védôoltás csak akkor hatásos, ha megfelelô idô áll az immunitás kialakulásához. Ne feledjük, hogy Afrika egyes országaiban a cecelégy ma is terjeszti az álomkórt. Dél-Amerikában pedig ma is dívik a sárgaláz. A maláriát ma is terjesztik a maláriaszúnyogok. Ezt a betegséget napjainkban sem lehet félvállról venni. A föld felmelegedésének következtében ma már a skandináv országokban, a Baltikumban és Oroszországban is egyre több a kullancs. Sajnos már erre is gondolni kell az utazáskor. Általános szabály: ha bárhova utazunk is, tartsuk meg jó szokásainkat. Ne állóvízben, mert bôrünkön át könnyen fertôzôdhetünk féreggel. Ne igyunk csapvizet, még fogmosáshoz is ásványvizet használjunk. Gyümölcsbôl csak olyat vegyünk, amelynek héját lehúzhatjuk, vagy meghámozhatjuk. Pl. banánt, narancsot, mandarint nyugodtan vehetünk. A többi gyümölcsöt lehetôleg kerüljük, mert ezeket a legyek is igen szeretik. Húsból csak frissen sültet fogyaszszunk, amelyet lehetôleg elôttünk sütöttek meg alaposan. Se a bazárban, se az utcán ne együnk, mert a kezünk piszkos kirándulásra, a sivatagba is vigyünk kardigánt, mert a hajnalok itt is hûvösek. Egyre jobban terjed a szexturizmus. Kedvenc úti cél Thaiföld. Nem egy hazánkfia nemi betegséget összeszedve tér haza, ami gyakran csak itthon derül ki. Ha nem vigyázunk, fôleg az egzotikus országokban, egész életre szóló negatív élményeket is gyûjthetünk. DR. BENKÔ ANDRÁS NY. FÔORVOS

10 XV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM Nyaralás kellemetlenségek nélkül 10. Itt a várva várt nyaralás, és persze nem mindegy, hogyan sikerül ami nagymértékben függ attól, kellôképpen felkészültünk-e rá. Természetesen vágyaink és lehetôségeink szerint szervezzük meg üdülésünket, de bárhová megyünk is, az idôben történô, megfontolt tervezés, a megfelelô elôkészület mindenképp hozzájárul az élményszerû és bajmentes pihenés megvalósulásához. Ha módunk van nagyobb külföldi utazásra, általában a hazaitól merôben eltérô természeti adottságokkal és egészségügyi körülményekkel találjuk magunkat szemben pl. egy távoli országban. Az alig ismert higiénés viszonyok, a szokatlan klíma, az idegen konyha, a furcsa helyi állat- és növényvilág, kórokozók mind-mind esetleges veszélyeket rejtenek magukban. A kockázati tényezôk ismerete és az ellenlépések megtétele azonban segít az idegen helyen felmerülô problémák megelôzésében vagy leküzdésében. Egyúttal biztosítja, hogy az utazás kellemes élményként, és ne folytonos bosszúságoktól, bajoktól kísért rémálomként maradjon meg emlékezetünkben. Úti elôkészületek Jobb megelôzni a bajt, mint azt késôbb orvosolni Igaz ez a mondás arra az estre is, amikor jól fel akarunk készülni egy külföldi utazásra, és nem szeretnénk, hogy idegenben esetleg megoldhatatlannak tûnô problémákkal nézzünk szembe. Egy ismeretlen helyen elôadódó kellemetlen meglepetés elkerülésére ne hagyjuk az úti elôkészületeket az utolsó percre, gondoljuk át idôben a szükséges tennivalókat, és semmit ne bízzunk a véletlenre. Ne csak az ott-tartózkodás, hanem az azt megelôzô idôszak programját is gondosan állítsuk össze. Ide tartozik, hogy úti okmányaink érvényességét jóval a szezon elôtt ellenôrizzük sok idôt, bosszúságot, sorban állást takaríthatunk meg vele, de az is, hogy ne feledkezzünk meg az úti (poggyász- és beteg-) biztosítás megkötésérôl, tekintetbe véve az adott ország sajátosságait. Bár ha erôt veszünk magunkon, és kifejezetten az utazásra gondolva ellátogatunk kezelôorvosunkhoz, fogorvosunkhoz, trópusi országba készülve megbeszéljük a szükséges oltás beadásának idejét, és nem utolsósorban a legszükségesebb gyógyszerekbôl álló úti csomagról is gondoskodunk, jelentôsen csökkentjük a biztosítás igénybevételének esélyét. Különösen nem szabad késlekedni az orvossal történô konzultációval, ha valamelyik forró égövbe tartozó országba utazunk, hiszen a gyógyszerek beszerzése, a szükséges oltások beadása, a hatás kivárása bizonyos idôt igényel. Nem árt tehát megfogadni a következô tanácsokat (trópusi és egyéb út esetén is): Legalább egy hónappal az utazás elôtt konzultáljunk kezelôorvosunkkal, akinek számoljunk be úti célunkról. Ô meg tudja ítélni, hogy az ottani egészségügyi viszonyok tükrében milyen elôkészületeket tegyünk, milyen gyógyszereket vigyünk magunkkal a szokásos úti patikán kívül, jelenlegi egészségi problémáinktól függôen. (Mindennapi gyógyszeradagunkból az adott idôre kiszámított mennyiséget írassuk fel, és úgy csomagoljuk be, hogy óvjuk a szokatlan hômérsékletektôl). Az orvos figyelmeztet a védôoltás szükségességére, ha az úti célul választott ország természeti vagy egyéb viszonyai ezt igénylik. A szakember ilyenkor nemcsak a trópusi betegségek megelôzésére gondol, hanem arra is, hogy az idôsebbek vagy a krónikus betegségben szenvedôk jobban kitettek a fertôzések okozta szövôdményeknek, így bizonyos oltások beadása ebbôl a szempontból is ajánlott. Egzotikus utazás esetén fogadjuk meg az orvos tanácsait, hogyan védekezzünk krémekkel, gyógyszerekkel, védôruházattal az ott ránk leselkedô (pl. rovarok okozta) veszélyek ellen. A fogorvosunkhoz is látogassunk el jóval az utazás elôtt, hogy biztosan ne keserítse meg ottlétünket egy kínzó fogfájás vagy más fogprobléma elôfordulása. Hiszen még egy bölcsességfog is tönkreteheti a várva várt pihenés perceit Ami az említett, legszükségesebb gyógyszerekbôl álló úti patika összetételét (és az esetleges igazolásokat, kiviteli engedélyt) illeti, kérjük ki gyógyszerészünk segítségét. Az úti patika összeállításánál figyelembe kell vennünk saját és útitársaink egészségi állapotát, valamint a célország jellegzetességeit is. Az utazótáskába ne felejtsünk el betenni: sebfertôtlenítô oldatot, sebtapaszt, láz- és fájdalomcsillapítót, hasmenés elleni és bélfertôtlenítô szert, hányinger elleni készítményt, csípés vagy napégés okozta bôrpír kezelésére szolgáló kenôcsöt, valamint mindazokat a gyógyszereket, amelyeket rendszeresen szedünk. A rendszeresen szedett gyógyszerek között azonban lehetnek antidepreszszánsok, altatók, nyugtatók, hangulatfokozók, hangulatjavítók, kábítószerek és daganatos betegségek fájdalomcsillapítására szolgáló készítmények is. A határátkelô helyeken ezen gyógyszerek esetében szükség lehet olyan igazolásra, amely tartalmazza a kezelôorvos azonosítására alkalmas adatokat, a beteg személyi azonosítására alkalmas adatokat, a beteg által rendszeresen szedett gyógyszerek nevét, hatóanyagát, hatáserôsségét és a kezelôorvos által megállapított napi adagolást. Az igazolást annál az orvosnál szerezhetjük be, aki a gyógyszert számunkra rendszeresen felírja. FORRÁS:

11 Fizetett hirdetés A székrekedésrôl Nyári aktualitások Felhôtlenül szeretné tölteni a nyarát? Nyáron a nyaralás, a napfény és az utazás örömei mellett sok ember szembesül a székrekedés kellemetlenségével, még azok közül is sokan, akik amúgy nem küzdenek ezzel a gyakori problémával. A nyaralás kapcsán fellépô székrekedés hátterében elsôsorban az utazási stressz, az új helyhez való alkalmazkodási problémák, olykor pedig az illemhelyek nem megfelelô állapota áll. Nyáron fokozódik a szervezet folyadékigénye is, erre elsôsorban az idôs emberek és a gyerekek esetén kell odafigyelni, hiszen náluk fokozott a veszélye annak, hogy a nem megfelelô mennyiségû folyadékbevitel székrekedés kialakulásához vezethet. Különbözô embereknél különbözô módon jelentkezik a székrekedés. Fontos tudnia, hogy ön a székrekedésnek melyik formájában szenved, mert így kiválaszthatja a legmegfelelôbb kezelést JÚNIUS Az alkalomszerû probléma: az akut székrekedés, mely átmeneti, hirtelen kezdôdik és általában valamilyen konkrét okra vezethetô vissza. A tartós probléma: a krónikus székrekedés. A krónikus szótól nem szabad megijedni, ebben az esetben csak annyit jelent, hogy a tünet folyamatosan fennáll, nem pedig átmenetileg jelentkezik, mint az akut székrekedés. A vastagbél ahol a széklet kialakul nagyon érzékeny szerv, és sok külsô hatásra a béltartalom továbbításának átmeneti lassulásával vagy leállásával reagálhat. Ez olyankor jelentkezhet, ha az ember életstílusában jelentôs változás áll be, például amikor nyaralni megy, vagy új állása lesz. Olyankor is elôfordulhat, ha valaki új gyógyszert kezd el szedni, mivel egyes készítmények mellékhatásként székrekedést okozhatnak. A vastagbél a szervezet saját hormonjaira is reagál, ezért nôknél gyakran jelentkezik székrekedés a menstruáció vagy a terhesség alatt, illetve a változókor körüli idôszakban. Ha akut székrekedése van, a szervezet megszokott ritmusa általában néhány napon belül helyreáll. Ha úgy érzi, hogy ebben külsô segítségre van szüksége, a csepp formájú Guttalax hashajtó kíméletes és jól adagolható megoldást kínál. Javasolt alacsonyabb cseppszámmal kezdeni, és néhány cseppenként emelni az adagot, amíg kifejlôdik a megfelelô hatás; így mindenki egyénre szabottan állíthatja be a számára hatékony dózist. A kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres mozgás és a stressz csökkentése segíthet megelôzni a székrekedést. Íme egy kellemes reggeli receptje, hogy jól induljon a nap! Hozzávalók: 2 teáskanál citromlé, 1 hámozott és lereszelt alma, 1 / 2 csésze sovány tej, 1 csésze zabkása, 2 csapott evôkanál mandulaforgács, 1 / 2 csésze sovány vaníliajoghurt. A tejjel átitatott zabkását tegye egy éjszakára a hûtôszekrénybe, majd másnap reggel adja hozzá a többi összetevôt. Egészségére! 11.

12 XV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 12. Tudjuk, mi a stressz? Mindenkinek van, mindenki beszél róla, mégiscsak kevesen vették a fáradságot, hogy utánanézzenek, valójában mi is a stressz írta Selye János Stressz distressz nélkül címû könyvében. Nézzük meg tehát, hogy valójában mit is jelent a stressz. Astressz szó eredetileg az angol és a latin nyelvben egy ige, melynek jelentése: megsérteni, bántani, szorítani. Az orvostudomány a XX. században vette át a kifejezést, azonban itt kétféle értelemben is használták: a stressz, mint a szervezetre ható külsô körülmények (például magas hô, erôs ütés stb.), illetve az ezen körülmények hatására a szervezetben lezajló belsô változások. Fotó: Julia Freeman-Woolpert Selye János választotta külön a hatást és a következményt: a szervezetre ható külsô erôket, körülményeket stresszoroknak nevezi, míg stressznek azt a választ nevezi, amit a szervezet a megterhelésre ad. Selye szerint a stressz lényege az alkalmazkodás: minél nagyobb mértékû alkalmazkodást kíván a szervezettôl, annál erôsebb stresszrôl van szó. A pszichológiában, ill. a pszichoszomatikus szemléletû medicinában a stressz általában véve olyan eseményekre utal, amelyek megítélésünk szerint megterhelôk, veszélyeztetik pszichikai és/vagy fizikai jóllétünket. Az ilyen események a stresszorok, a rájuk adott reakciók összessége pedig a stresszválasz. Eustressz distressz A stressz jelensége egyre erôteljesebben van jelen a köztudatban, a médiában. És meg kell hagyni, hogy meglehetôsen rossz a sajtója, a PR -ja. Az utóbbi években szinte közhellyé vált a stressz káros, megbetegítô hatása. Ami nemcsak igazságtalan, hanem félrevezetô is. Tegyük fel magunknak a kérdést: vajon egyértelmûen ártalmas-e a stressz? Biztos, hogy megbetegít? Ha így lenne, már minden bizonnyal kihalt volna az emberiség. Hiszen stresszmentes élet nincs. A stressz hiánya maga a halál. A stressz mindennapi életünk része, alkotó energiáink forrása, mely cselekvésre sarkall, segíti a küzdelmeinket. A stressz kihívás, késztetés. Segít, hogy reggelente frissen, elevenen ébredjünk, hogy napközben lelkesek, pozitívak, kreatívak legyünk. Segít versenyt futni, elôadást tartani, még szerelmeskedni is. A stressz arra sarkall, hogy meneküljünk a tûz vagy az árvíz elôl, vagy elkészüljünk munkánkkal a kitûzött határidôre. A túlzott, mindent elborító, kontrollálhatatlan stressz azonban felmorzsolja energiáinkat, kiégést (burn out-ot) okoz, tönkreteszi a kapcsolatainkat, a karrierünket, aláássa az önbizalmunkat, végül, de nem utolsósorban súlyosan romboló hatással van az egészségünkre. Olyan ez, mint a tûz: hasznunkra fordíthatjuk, ha korlátozzuk és ellenôrzésünk alatt tartjuk, hiszen világít, megsüti az ételünket, fûti a lakásunkat. De ha mindent elborít, elszabadul az ellenôrzésünk alól, akkor pusztító tûzvész válhat belôle. A hasznos és kártékony stressz megkülönböztetését már Selyénél megtaláljuk. Szerinte az eustressz az önbeteljesítés stressze. Az ezt kiváltó stresszorok olyan aktivitások, amelyek képességei alkalmazására késztetik az egyént, illetve arra, hogy új képességeket szerezzen. Az ilyen stresszorok tehát hosszabb távon építôen hatnak a személyre. A hatásában negatív distressz akkor lép fel, ha a stresszorral való megküzdés során nincs lehetôség a meglévô képességek felhasználására, vagy újak szerzésére, s ez hosszabb távon testilelki károsodáshoz vezet. DR. VALLÓ ÁGNES BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS A szerzôtôl további cikkeket talál a honlapon.

13

14 XV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM Kullogó kullancsok Évek óta tavasszal visszatérô szomorúságom, hogy a kullancsokról, errôl a fontos kérdésrôl, a tájékoztató irodalmakban folyamatosan pontatlan, félrevezetô, elégtelen adatokat közölnek. Ezáltal a közlendôk hiteltelenné válnak. 14. Évtizedek óta munkálkodom ebben a témában. Bôrgyógyász osztályvezetô fôorvos voltam, így tudományos szinten is foglalkoztam ezzel a kérdéssel. A fej, tor és potroh egybeépült, a kullancsnak nincs külön feje! Ami a bôrbe szakadhat, az nem a feje, hanem a szívószerve. Gyakori tévhit, hogy a kullancs facsemeték, bokrok levelein telepszik meg, onnan vetôdik áldozatára. A kullancs a lábain található kampókkal kapaszkodik a közelében elmenô, hôsugarakat kibocsátó (meleg vérû) egyedekbe. A hazánkban veszélyesnek minôsülô kullancsok, elsôsorban az Ixodeszek és Dermacentorok, nem hagyatkoznak látásukra, jól látó kullancs nincs. A hôsugarakat viszont messzirôl megérzik. Ha a kullancsot befôttes üvegbe tesszük és meleg ujjunkat az üveg falára nyomjuk, a kullancs a két elsô lábát széttárva beméri a meleg helyet és arrafelé kezd menni. További tévhit, hogy a kullancsnak nincs végbélnyílása. Ez biológiai lehetetlenség. A kullancsnak a teste végén, a hasi felszínen nyílik a végbélnyílása, amit kloákának nevezünk. Nem a vért öklendezi vissza, hanem a megszúrt szövet feloldásához szükséges emésztésre késszé tevô nyálat. Csak a kenôcs alatti haláltusájában öklendezheti vissza az elfogyasztott táplálékot. A kullancs nem csíp, hanem szúr. A csípés kétirányú erôbehatás eredménye (pl. arcot meg lehet csípni, harapófogóval lehet csípni). A szúrás egyirányú erôbehatás eredménye (késsel lehet szúrni). A kullancsnak szúrószerve van, négy bonyolult részbôl tevôdik össze: közöttük kis csatornával, ezen lövelli be az emésztô nyálat, ezen át szívja ki a folyékonnyá vált szövetnedvet. Két részén visszafelé álló horgok vannak, ezeket felváltva mozgatva húzza be magát a mélybe. A lerakott 3 4 ezer tojásból kikelô lárvák még hatlábúak. A kullancsok csak a lárvák vedlése után, imágó korukban lesznek nyolclábúak. Kevesen tudják, hogy ezek is veszélyesek. Még az egy milliméter nagyságot sem érik el, testszínûek, nem is láthatók. Ha a természetben járók kullancsot keresnek, sok milliméternyi, fél centiméternyi, sötét színû kullancs után kutatnak, pedig a lárvák is fertôzhetnek, ha a peterakó anyjuk fertôzött volt. Még a szakemberek sem igen ismerik, hogy a kullancsok a széllel is vitethetik magukat. Szeles idôben hagyni kell a kullancsot a felfelé tartott ujj végére mászni, ahol széttárja lábait és a szelek szárnyán sokméternyi utat tehet meg. A természetet szeretni kell, a szép tájakat meg kell látogatni, a kullancsok ellen pedig védekezni kell. A kiránduláshoz nyakban, kézfejeknél, lábaknál zárt világos ruházatot kell húzni. Nem lehet fejfedô nélkül kirándulni. Léteznek kullancsriasztó spray-k, amelyekkel a ruhát és a fedetlen bôrfelszíneket (arc, kézfejek) be kell fújni. Fôleg a kirándulás után, a bôrön levô bármilyen pirosság esetén orvoshoz kell fordulni. A kis pír nem biztos, hogy fertôzés következménye: a kullancs nyála is okozhatja, de ezt laboratóriumi vizsgálattal kell bizonyítani. DR. CSEPLÁK GYÖRGY NY. OSZTÁLYVEZETÔ FÔORVOS

15 A szülô felelôssége A gyermekek reggelije Az életvitel felgyorsulása miatt a családi étkezés fokozatosan veszít fontosságából, ilyen körülmények között a család ízlésalakító szerepét más tényezôk veszik át, viszont nem veszít jelentôségébôl a családban közvetített, egészségtudatos táplálkozás mintája. Fotó: Elias Minasi JÚNIUS Természetesen a családi mintán nagyon sok múlik. A szülôk gyakran azzal intézik el ezt a kérdést, hogy majd úgyis kap a gyermek az óvodában/iskolában reggelit (helyesebben tízórait, amit a nap elsô étkezéseként reggelinek tekint, de nem az!), vagy ami még rosszabb, a kezébe nyomnak pár száz forintot, rábízva, hogy vegyen magának valamit. Vajon tényleg reggelire költi majd a kapott pénzt a nebuló?! Egy cambridge-i kutatás rámutatott ennek a hozzáállásnak a következményeire: másfélszáz általános iskolában tették lehetôvé a diákok számára az ingyenes reggeli fogyasztásának lehetôségét. A második és hatodik közötti osztályokba járó diákok körében azt tapasztalták, hogy az ingyenes reggeli önmagában nem ösztönözte ôket a táplálkozási szokásaik megváltoztatására. Bár nôtt a reggelizôk aránya (16-ról 40%-ra), a reggelit átugró diákok aránya (4%) nem változott. Az iskolában reggelizôk otthoni és hétvégi szokásai nem változtak, táplálékfelvételük lényegében ugyanolyan maradt. Ha nem szoktatjuk hozzá a gyermekeket a reggelizéshez, akkor ezt a késôbbiekben még ingyenreggelivel sem lehet megváltoztatni. Üres gyomorral a gyermek az iskolában figyelmetlenné, ingerültté válik, majd éhesen már alig várja az ebédet. DR. LELOVICS ZSUZSANNA DIETETIKUS 15.

16 XV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM Egy életen át megbújhat 16. Az övsömör Az övsömör, vagy ismert latin nevén a herpes zoster szinte népbetegségnek tekinthetô. Életkortól függôen gyakorisága a 65 éven aluliak között 1,2 3,4 ezrelék, és e felett még gyakoribb: minden ezer idôs emberbôl 3,9 11,8 betegszik meg évente. A betegséget a bárányhimlôért is felelôs varicella zoster vírus (VZV) okozza, mégpedig oly módon, hogy a bárányhimlô (rendszerint gyermekkori) átvészelése után a vírus megbújik a szervezetben, és évekkel késôbb aktiválódik, övsömört okozva. Az övsömör jellegzetes klinikai képet okozó, gyakran igen fájdalmas betegség. Tipikus megjelenése a test egyik án, sokszor tényleg az öv vonalának megfelelôen csík alakban megjelenô hólyagos kiütés. Miután a vírus az idegrendszer ún. ganglionsejtjeiben lapul, ébredésekor a megfelelô idegpálya mentén okoz tüneteket, gyakran ráterjedve a szomszédos idegpályákra is. A kiütés néhány hét alatt eltûnik ugyan, de maradványtünetként az érintettek különösen az idôsebbek 20%-a ún. postherpeticus neuralgiától, vagyis az övsömört követô idegi fájdalomtól szenved. Ez akár évekig eltarthat. Hogy lehet felismerni? A betegség elsô tünetei igen becsapósak. Fejfájással, lázzal, rossz közérzettel kezdôdhet, melyet egy-két nap múlva égô, viszketô fájdalom, paresztézia (érzéketlenség vagy szúró fájdalom) és hiperesztézia (a bôr érintésre is fájdalmas) követ. Ezek a tünetek nem annyira specifikusak, és így gyakran téves diagnózishoz vezetnek: a fájdalom helyétôl függôen akár epehólyag- vagy vesemedence-gyulladásra, esetleg valamilyen más súlyos hasi folyamatra is lehet gondolni. A fájdalom mértéke az enyhétôl az igen erôsig terjedhet (érdekes, hogy gyermekeknél az övsömör gyakran fájdalmatlan). A valódi diagnózis felállítására akkor van lehetôség, amikor néhány nap, de néha csak egy-két hét múlva megjelenik a jellegzetes kiütés. Az övsömör, mint a neve is mutatja, rendszerint a törzsön helyezkedik el, de nem ritka az arcon, valamelyik végtagon, sôt esetenként a szemen vagy a nemi szerveken való megjelenése sem. Az esetek többségében sem a dermatomát (az egy ideg által beidegzett terület) sem a test középvonalát nem lépi át. A kiütés elôször a csalánkiütéshez hasonló, de gyorsan hólyagossá válik, nedvezik. Késôbb a hólyagok bevérezhetnek, sötétebbé válnak, majd 7 10 nap múlva beszáradnak. Bár a kiütés helye néhány hónap múlva többnyire már nem látható, az esetek kis részében hegek maradhatnak hátra, és itt a bôr elszínezôdése véglegessé válik. A hólyagok megjelenése után a betegség diagnózisa általában nagyon könnyû, és csak ritkán van szükség laboratóriumi vizsgálatra. Bár az övsömör kellemetlen, fájdalmas betegség, csak néha jár komoly szövôdményekkel. Hírhedt a szemen megjelenô formája, ami nem is olyan ritka, mert az esetek 10 25%-ában ezen a helyen alakul ki az övsömör. Ebben az esetben a vírus a látóideg pályája mentén terjed, kötôhártya-, szivárványhártya-, súlyos esetben a teljes szem gyulladását okozhatja. A következmények is súlyosak: krónikus szemgyulladás, sôt a látás teljes elvesztése is kialakulhat. Ugyancsak veszélyes a hallóideg mentén terjedô betegség, mely halláskárosodást és szédülést eredményezhet. Ritka komplikáció a vírus okozta agyvelôgyulladás, valamint a hólyagok elfertôzôdése, és az ennek következtében kialakuló vérmérgezés. Mikor jelenik meg? A herpes zoster az élet folyamán többször is megjelenhet, de szerencsére ez ritka. Természetesen csak annál alakul ki, aki már átesett a nagyon fertôzô bárányhimlôn. Tehát a bárányhimlô minden esetben megelôzi az övsömör kialakulását, de tudni kell, hogy különösen a fiatal gyermekeken a bárányhimlô tünetei annyira enyhék lehetnek, hogy néha nem is veszik észre. Abból kell kiindulni, hogy felnôttkorára csaknem mindenki átesett e betegségen, tehát hordozza a vírust. Az alvó vírus többnyire akkor aktiválódik, ha az immunrendszer valamilyen okból már nem tudja féken tartani ; például idôsebb korban, immunszupresszív kezelés, pszichés stressz vagy más ok esetén. Hogyan fertôz? Sokszor felvetôdik a kérdés, hogy fertôz-e az övsömör? Ellentétben a bárányhimlôvel, amely többek között cseppfertôzéssel nagyon gyorsan terjed, az övsömört okozó VZV csak közvetlen kontaktus útján (például a hólyagok csupasz

17 2010. JÚNIUS kézzel való érintésével, közös törölközô használatával) adható tovább, és csak olyan egyéneknek, akik még nem találkoztak a vírussal, tehát még nem estek át bárányhimlôn. Náluk tehát nem övsömör, hanem bárányhimlô alakul ki. A fertôzésveszély addig áll fenn, amíg a hólyagok nem száradnak be. Azaz sem a bevezetô tünetek, sem az említett, esetleges postherpeticus neuralgia fázisában nem fertôz a beteg. A kezelés Az övsömör kezelésére igen hatékony és kevés mellékhatással rendelkezô gyógyszerek, ún. antivirális szerek léteznek, melyek megrövidítik a betegség tartamát, csökkentik az akut fájdalmat és a komplikációk számát. Sajnos a postherpeticus neuralgiára nem hatnak, ilyen esetekben csak fájdalomcsillapító adása jön szóba. A kezelést minél elôbb, lehetôleg a hólyagok megjelenését követô elsô 72 órában kell megkezdeni, különösen szem körüli megbetegedés esetén. Napjainkban sok országban hozzáférhetô a bárányhimlô elleni védôoltás. Bár a vakcina nagy hatásossággal véd a gyermekkori megbetegedéstôl, és így csökken a bárányhimlô elôfordulása, az adatok arra utalnak, hogy ugyanakkor kissé megnô a népességben a késôbbi övsömör gyakorisága. Ennek pontos okát még nem tudjuk. A piacon megjelent az övsömör elleni védôoltás is, melyet az Amerikai Egyesült Államokban, ellentétben Európával, kiterjedten alkalmaznak, és ott javasolják az idôs emberek oltását. DR. KARDOS GABRIELLA GYERMEKGYÓGYÁSZ 17.

18 XV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM Vége a regenerálódásnak? 18. Ha tönkremegy a máj Cirrhosisnak nevezi az orvosi latin a májzsugort. A magyar név megtévesztô, mert a májkárosodás elôrehaladott stádiumában, valóban valamivel kisebb lehet (és fôleg hasfalon át megtapintva keményebb!) tehát látszólag megkisebbedhet, normalizálódhat a mérete, ám a cirrhosisra, igazából a máj megnagyobbodása jellemzôbb. Ennek számos kórélettani oka van, és ezek közül most csak egyre hívnám fel a figyelmüket: a májszövetnek hihetetlen a regenerációs képessége. Például májmûtéteket, daganatok eltávolítását követôen egy jó általános állapotban lévô ember már májának egynegyedével is életképes. Ha azonban a teljes májállományt éri diffúz károsodás (tehát abban a folyamatban, amely májzsugorhoz vezet), a májsejtek elhalnak, degenerálódnak és kóros szövetburjánzás alakul ki. Ez kezdetben nem daganatos jellegû, hanem rostszövetet tartalmazó göbökbôl áll ez a klasszikus májzsugor, vagy ún. nagygöbös májcirrózis. A máj ekkor bizony többszörösére is megnagyobbodhat. Ha a májat érô ártalom, károsítás folyamatos, kialakul a májelégtelenség, vagy a májszövet rákos elváltozása. A májbetegségek köztudottan leggyakoribb oka az alkoholfogyasztás, fôleg nálunk, az egymillió alkoholista országában. Azonban súlyos hibát követünk el, ha minden májbeteget alkoholistának

19 2010. JÚNIUS nyilvánítunk. A vírusos májgyulladás B és az utóbbi években elôtérbe került hepatitis C, valamint különbözô immunológiai és anyagcserebetegségek, epeúti és daganatos betegségek is idevezethetnek. A máj állapotának vizsgálatai A diagnózis legpontosabban biopsziás szövettani vizsgálattal állítható fel, amelyet az akupunktúrához hasonlóan egy vékony tûvel végeznek el. (Furcsa, hogy akupunktúrát minden további nélkül elvégeztetnek azok, akik nem engednek hozzányúlni a májhoz, mert elrákosodik ). Májbiopszia azoknál a betegeknél szükséges, akiknél lehetséges oki terápia, tehát akin lehet segíteni. Ez leginkább a B-vírus okozta és az immunológiai eredetû májbetegségekre vonatkozik. Ha még nem jutott el a beteg a májzsugor stádiumába, úgy e kórképek jól kezelhetôk. Kezelési lehetôségek Az alkoholos májbetegség a szeszfogyasztás beszüntetését követôen javulhat amennyiben még nem alakult ki cirrózis, azaz a máj irreverzibilis elváltozása. Kevesebben tudják, hogy a súlyos elhízás is egy olyan anyagcserezavar, amely önmagában is úgynevezett zsírmájhoz vezethet. Itt is megnagyobbodott májat észlelünk, amely az alapos fogyókúra után viszszanyerheti eredeti méretét. Ha cukorbetegség, vagy veleszületett zsíranyagcsere-zavar is fennáll, a kezelés sokú, nehéz, ám szakszerûen elvégezve, a prognózis, a kimenetel ma már jónak mondható. A májzsugor alig kezelhetô formájában kialakul a sárgaság, a hasvíz (ascites), és a nyelôcsôben visszértágulatok léphetnek fel, amelyeknek megrepedése súlyos, életveszélyes vérzéssel járhat. Azonban ilyenkor is van kezelés: az ereket endoszkóposan el lehet zárni, vagy egy érfestéshez hasonló beavatkozással a tágult erek összeesnek, a vérzésveszély megszûnik (ezt az eljárást rövidítve TIPS-nek nevezik). A sárgaság is javulhat és a májelégtelenség tünetei is ideigóráig visszafejleszthetôk. Végsô megoldás a májátültetés, amelyhez (többek között) egyéves alkoholmentesség szakember által való igazolása is szükséges. Májátültetést hazánkban is végeznek, de az elôjegyzés, mint mindenütt a világon, még hosszú. Ennek fô oka, nem az egészségügy fejletlensége, hanem a donorok, a májat adományozók relatív hiánya. Hazánkban kevesen mondanak le szerveikrôl baleset esetén, ezért a májátültetésre váró betegek egy része nem éli meg a mûtétet. Ma már nemzetközi együttmûködés kell a megfelelô donormáj biztosításához, és ebbe a hálózatba országunk is egyre aktívabban kapcsolódik be. Erre a betegségre is áll tehát a medicina alapszabálya: könnyebb megelôzni, mint gyógyítani. Ez elsôsorban azt jelenti, hogy a szigorú alkoholmentesség és gyógyszeres kezelés megelôzheti a májelégtelenséget. Újabb érv az egészségesebb életforma mellett! DR. SZÉKELY GYÖRGY GASZTRO- ENTEROLÓGUS 19.

20 XV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM Céltudatos idôskori évek 20. Mindenki belép egyszer élete késôi szakaszába, de nem szabad azt hinnie, hogy ez csak elkerülhetetlen rosszat jelenthet számára. Ha ezt a korszakot derûsen, jó erôben-egészségben kívánja eltölteni, tegyen meg mindent egészsége megôrzése érdekében. Idôsebb éveire egyre nagyobb szükségét kell éreznie annak, hogy törôdjön többet magával. Mindenekelôtt, a korábbiakhoz képest helyezze elôtérbe Megkeserítheti a férfiak életét: Prostatitis (prosztatagyulladás) A prostatitis vagy prosztatagyulladás a év közötti férfiak leggyakoribb urológiai megbetegedése. Gyakorisága ellenére még mindig keveset tudni a betegségrôl, kialakulásában több tényezô játszik közre (baktériumok, citokinek, autoimmun és pszichológiai tényezôk stb.) Tünetei rendkívül változatosak lehetnek, sokan talán észre sem veszik: gáttáji érzékenység, alhasi-lágyéki fájdalom, mellékhere-fájdalom. a testmozgást, számos egyéb, kellemes és hasznos foglalatossággal együtt. Célkitûzések Az örömteli hosszú élet egyik titka bizonyára az, hogy a reményvesztettség helyett élni kell az adódó lehetôségekkel az idôskori évek szebbé tételére. Ahhoz azonban, hogy javára váljék élete harmadik szakasza, mindenekelôtt meg kell ôriznie a korának megfelelô, jó egészségi állapotát. Tanácsok: Kapjon több törôdést, ami magába foglalja a nyugodt, kellemes életmódot és a szellemi-fizikai frissesség megôrzésének célját. Megelôzhetô betegség: Prosztatamegnagyobbodás Ha a prosztata növekedésnek indul, sok esetben kialakulhat a prosztata nem rákos (jóindulatú) megnagyobbodása: a benignus prostata hyperplasia (BPH). Ez azonban még idôsebb korban sem mindenkinél okoz panaszokat. Tudni kell viszont, hogy a prosztatamegnagyobbodás kellemetlen tünete a vizelésiingerérzet. Érdemes tehát a férfiaknak már enyhébb vizelési panaszok esetén is urológiai vizsgálaton részt venni, mert a szövôdmények kezelése sokkal gyötrelmesebb folyamat, mintha idôben orvoshoz fordultak volna! Óvja egészségét, mint legnagyobb értékét amelyre elsô helyen az orvos és a gyógyszerész vigyáz. Így életének ebben a szakaszában fordítson fokozott figyelmet az orvosi ellenôrzésekre, hiszen a betegségek megelôzésével (vagy megfelelô szinten tartásával) sokat tehet kedvezô pszichés állapota fenntar-