PEDAQÓQIAI MŰHELY. IIEIJ i $E1[ 6J, NYlREQYH AZA

Átírás

1 PEDAQÓQIAI MŰHELY IIEIJ i $E1[ 6J, NYlREQYH AZA

2

3 SZEPTEMBER PEDAQÓQIAI MŰHELY NYÍREQYHAZA

4 Kiadja a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács V. B. M űvelődésügyi Osztálya, a Pedagógusok Szakszervezete Megyei Bizottsága és a Pedagógus Továbbképző K abinet Felelős szerkesztő: DR. TÓTH LÁSZLÓ Szerkesztő bizottság: CSERMELY TIBOR GÖRBEDI MIKLÓS DR. KUKNYÓ JÁNOS (a szerk. biz. elnöke): MILEI LAJOSNÉ OLÁH GÁBOR DR. PA PP JÁNOS PATAKI JÓZSEF SANTHA JÁNOS TÓTH SÁNDOR Felelős kiadó: DR. KUKNYÓ JÁNOS A szerkesztőség cime: Pedagógiai M űhely 4400 Nyíregyháza, Búza u. 5. II. em elet Készült a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Sokszorosító K öltségvetési Üzem ében 7 B 5 ív terjedelem ben

5 TARTALOM Fórum MILEI LAJOSNÉ: Üttörővezetők az ú ttö r ő k é r t OLÁH GÁBOR: Szakszervezeti választások után a párthatározatok végrehajtásáért DR. KUKNYÓ JÁNOS: Gondok és eredm ények a szakm unkásképzésben 14 Cj utakon DR. TÓTH LÁSZLÓ: Tevékeny m unkaközösségek, kutató pedagógusok m e gyénkből Pedagógus vitakör Pedagógiai találkozások Nyíregyházán (T. L.) VASS LAJOSNÉ: A tanuló beilleszkedése a közösségbe és az ebből adódó pedagógiai feladatok DR. LÁSZLÓ BÉLA: A tanulók közösségbe illeszkedésének sajátosságai a középiskolában CZIRJÁ K JÁNOS: Iskolai élet és m e g t e r h e l é s FARKAS KÁROLY: Iskolai élet és m egterhelés középiskolában CSERMELY TIBOR: Pedagógusok továbbképzése S zab o lcs-s zatm árb an Tóvá bbk épzés DR. KORMÁNY GYULA: A diapozitívek az általános iskolai földrajzoktatásban 61 HORVÁTH MIKLÓS: A jó kezdet fél s i k e r

6 Szemle K ét tanácskozás tanulsága az egészséges ifjúságért (B. L.) 72 PATAKI JÓZSEF: Egészségnevelés a m űvelődési intézm ényekben 73 Tapasztalatcsere GÖRBEDI MIKLÓS: Helytörténeti kirándulások történelem ó rá k o n TÓTH IMRE: Á tm eneti problém ák általános és középiskola között m a te m a tik á b ó l ÉLES BÉLA: A hatodik osztályos fizika m unkafüzet használatáról 85 KOVÁCS GYÖRGY: A harm adik testnevelési óra tapasztalatai Bemutatjuk BURGET LAJOS: Ratkó J ó z s e f SZOKOLAY ZOLTÁN: Vándorének 1974-ből L. NAGY KATALIN: Budai Nagy A ntal Óvónő Szakközépiskola, Nagykálló 98 Hírek BERECZ ANDRÁS: Z. Szalay Pál VONZA SÁNDOR: Pedagógus újítók Szabolcs-Szatm árban Versek RATKÓ JÓZSEF költő alkotásai

7 Képek BERECZ ANDRÁS: Szimbólumok (S graffito-terv részlet) 28x150 c m Népdal (39x54 cm) HORVÁTH JÁNOS: Didergő (olaj, 80x60 c m ) HUSZÁR ISTVÁN: Találkozás (olaj, 70x100 cm) KERÜLŐ FERENC: Reggeli találkozás (olaj, 62x90 c m ) LAKATOS JÓZSEF: Fekete kapu (olaj, 80x122 c n \ ) PÁL GYULA: Örökváltság Nyíregyháza (olaj, 71x90 c m ) Település (olaj, 41x97 c m ) TÓTH SÁNDOR: Krisztike (bronz, 32,5 c m ) Tavasz (bronz érem, 13,0 c m ) Nóra (márvány, 45,0 c m )

8

9 E SZAMUNK MUNKATÁRSAI VOLTAK: Berccz András festőművész, Nyíregyháza Burget Lajos újságíró, Nyíregyháza Czirják János iskolaigazgató, Nyíregyháza Csermely Tibor kabinetvezető, Nyíregyháza Éles Béla szakfelügyelő, K isvárda Farkas Károly szakközépiskolai igazgató, Nyíregyháza Görbedi Miklós vezető szakfelügyelő, Tiszalök H orváth János festőművész, Nyíregyháza H orváth Miklós tanár, Nyíregyháza Huszár István festőművész, Nyíregyháza K erülő Ferenc festőművész, Gávavencsellő Dr. K orm ány G yula főiskolai adjunktus, Nyíregyháza Kovács György vezető szakfelügyelő. Tiszavasvári Dr. K uknyó János osztályvezető, Nyíregyháza Lakatos József festőművész, Nyíregyháza Dr. László Béla gim názium i igazgató, Fehérgyarm at Milei Lajosné m egyei úttörőelnök, N yíregyháza L. Nagy K atalin tanár, Nagykálló Oláh G ábor szakszervezeti titkár, Nyíregyháza Pál G yula festőművész, Nyíregyháza Pataki József osztályvezető-helyettes, Nyíregyháza Ratkó József költő, Nagykálló Szokolay Zoltán költő, Eger Tóth Im re vezető szakfelügyelő, Nyírbogdány Dr. Tóth László továbbképzési felügyelő, Nyíregyháza Tóth Sándor szobrászművész, N yíregyháza Vass Lajosné tanulm ányi felügyelő, Nyíregyháza Vonza Sándor eszközmetodikus, Nyíregyháza

10

11 FÓRUM Üttörővezetők az úttörőkért Pedagógusaink nagy részét, elsősorban az úttörővezetőket a vezetői konferenciákra való felkészülés foglalkoztatja. A VI. Országos Üttörővezetöi Konferencia előtt járási, városi és megyei tanácskozásokra került sor. A járási, városi úttörővezetői értekezletek m egtárgyalták az úttörővezetői ta nácsok beszámolóját, és m eghatározták a soron következő feladatokat. M egválasztották a járási, városi úttörővezetői tanácsokat, és a m egyei küldötteket. Ezt megelőzően az elm últ tanév végén csapatszintü tanácskozásokon döntöttek a csapatok m unkájáról, s számadást készítettek az elm últ évek tapasztalatai alapján. A járási, városi konferenciákon több m int ezer küldött és m eghívott vett részt. A vitában 165-en m ondták el vélem ényüket. A konferencia é r tékelésének, feladat m eghatározásának fő szem pontja, hogy úttörőm ozgalm unk hogyan felel meg hivatásának, a szövetséggel szem ben m egnöveked ett politikai és társadalm i követelm ényeknek. Ez nem csak új feladatot je lent szám unkra. Jelenti azt, hogy a m egváltozott követelm ények és feltételek összességében kell m unkánkat nagyító alá helyezni. M ilyen időszakot is kell áttekintenünk? Az M SZM P KB T itkársága április 1-i határozata az úttörőm ozgalom m unkájának m egítélésében és segítésében kedvező folyam atot ind ított el. Intézkedéseket hoztak állami vonalon is a nevelési feltételek ja vítására. (Pl. a csapatvezetői pótlék bevezetése, vagy az es m i nisztertanácsi rendelet.) Am ikor m ennyiségileg és m inőségileg jobb feltételek között dolgozhatunk, akkor m unkánk m egítélésének m ércéjét is m a gasabbra kell em elnünk. A járási konferenciákon számot adtak és idézték a m últat, a jelent, és elm ondták elképzeléseiket a jövőről. A mátészalkai járási konferencián hozzászólását így kezdte egy idős elvtárs: Em lékszem az első úttörőcsapat szervezésére. Emlékszem arra, hogy csak néhol akadt egy-egy lelkes csapatvezető, akinek nap m int nap szem be kellett nézni az idealista világnézettel, am ely m unkájába újabb és újabb akadályokat gördített. Em lékszem arra, am ikor m ezítlábas gyerekek sorakoztak a csapatgyűlésre Azóta bizony hosszú u ta t tettü n k meg, s ez az úttörőszövetség tö rté n eté ben is lemérhető. Ezek a konferenciák arra is lehetőséget adtak, hogy az idősebb nemzedék, akik szívükben ma is fiatalok akiknek közvetlen élm ényük van a m últból segítséget adjanak m unkánk reális értékeléséhez. 9

12 Öröm volt hallgatni azokat a lelkes beszámolókat, amelyek az elmúlt évről, a hazánk ielszabadulásának 30. évfordulója alkalmából szervezett program okról szóltak. A m últ történetének feldolgozása, a lakóhely jelenének, jövőjének megismerése, szinte valam ennyi csapat program jában szerepelt. A szocialista társadalm unk építésében pajtásaink m egtanulhatták eredm ényeinket értékelni és büszkék lenni rá. A közéleti szereplésnek, az üzemekkel, term előszövetkezetekkel való kapcsolatnak, a társadalm ilag hasznos m unkavégzésnek szám talan form ája alakult ki. Valamennyi úttörőcsapatban felkutatták és összegyűjtötték az elmúlt 30 év szocialista építésünk eredm ényeit, jelentősebb alkotásait. A végzett m unkáról gazdag kiállítások tanúskodtak. Sok h ely ü tt avattak felszabadulási em léktáblát. Kincskereső falum úzeum ot nyitottak Vállajon, s haditechnikai parkot avattak Vaján. Kincset érő, nemes tettek ezek, m elyeket gyerekek m unkája nyom án m egőrzünk a m últból, a jövőnek. Hazafias és honvédelm i nevelésükben nagy segítséget kapnak ú ttö rőcsapataink a fegyveres testületektől. Már a rendszeres m unkakapcsolat hagyományairól szám olhattak be a nyíregyházi járásban, Nyírbátorban és a nyírbátori járásban. A K ISZ-szervezetekkel kialakított kapcsolatok ott a leggyümölcsözőbbek, ahol a patronálási feladatokat szocialista szerződésekben rögzítik az úttörőcsapatok, illetve KISZ-szervezetek. Követendő példa erre a mérki úttörőcsapat. Az egy iskola egy üzem mozgalom keretében sokoldalú kapcsolatot építettek ki a HAFE, a 21. sz. VOLÁN, a Csepel Vas- és Fém m űvek K ISZ-szervezeteivel, szocialista brigádjaival. Az úttörőm ozgalom politikai jellege m ellett dom ináló tényező, s ta lán a legtöbb hozzászóló éppen ezért, a gyerm ekszervezeti jelleg erősítésével foglalkozott: Hogyan érvényesül az önkéntesség? A programokban hogyan érvényesül a folyamatosság, a fokozatosság, a differenciáltság? M unkastílus és m unkam ódszer kérdései az egyes úttörő közösségekben? Mind m ind olyan kérdések, m elyekről gazdag tapasztalatot szerezhettek a jelenlévők. Részt vettek a vitában a párt-, állam i-, gazdasági és tá r sadalmi szervek képviselői, akik hozzászólásaikban a gyerm ekszeretetről és segítségükről, tám ogatásukról győztek meg bennünket. Sok szó esett a közösségi ember form álásának módszereiről. A hagyományosan rendezett úttöröparlam entek jelentőségéről. A kisdobosmunka sokszínűségéről, az úttörő- és K ISZ-tagságra való tudatos készülésről. Az iskola és az úttörőcsapat kapcsolata az elm últ években javult, állapította m eg szinte valam ennyi városi, járási konferencia. A szabad idő hasznos kitöltéséhez sok segítséget kértek és várnak a pedagógusok. A sporthoz, a turizmushoz és a táborozásokhoz a személyi és tárgyi feltételek bővítése szükséges. A gyerm ekek mindössze 20 25" (i-a jut el évente 6 10 napra táborainkba. Sok gondot és fejtörést okoz még a színvonalas és töm egeket is megmozgató kulturális tevékenység. A különböző szakkörök m űködtetésére is nagyon hiányosak a feltételek. Sokan 10

13 szóltak olyan soron következő feladatokról, am iket m ár beindítottak, és az úttörcszövetség 30. évfordulója jegyében kívánnak végezni. A születésnapi ajándékot m ár tervezik az úttörők és kisdobosok, felnőttek és ifivezetők, K ISZ-esek és pártolótagok. Hisszük, hogy m éltóan fogjuk ünnepelni szövetségünk 30. születésnapját. Ügy érezzük, a konferenciák céljukat elérték, s m egfogalm azták m indazt, ami szükséges a mozgalom továbbfejlesztéséhez. A gondolatok, k ritikák és bírálatok mögött ott éreztük a megye gyerm ekének sorsát. É reztük a felelősséget, m elyet a felnövekvő nem zedékkel szem ben (a szocialista hazánk érdekében velünk szemben) tám asztott a társadalom. A konferenciákat az egység, a gyerm ekközpontúság, a reális optim izmus jellemezte. Érezzük, hogy megyénkben is m egindult eg\ egészséges társadalmi munkamegosztás. Ahogy a párt ifjúságpolitikai határozata is kim ondja az ifjúság nevelése össztársadalm i felad at lett. A köztudatban még nem eléggé elterjedt, hogy az ifjúság fogalmi m eghatározása alatt az ú ttörőket is értsék. Bízunk abban, hogy a m ár em lített dokum entum ok hozzájárulnak a gyerm ekszervezet m unkájának tá mogatásához, a más társadalm i szervek által n y ú jto tt segítség jobban te herm entesíti a pedagógus úttörővezetőket. Csak így tehetünk eleget a párt által ránk bízott feladatoknak, m elyet a XI. párkongresszuson K ádár elvtárs így fogalmazott meg: A pártnak, a társadalom nak, az iskolának, a m unkahelynek, a családnak állandóan, rendszeresen és megfelelően kell foglalkoznia a fiatalokkal. Milei Lajosné Szakszervezeti választások után a párthatározatok végrehajtásáért A Pedagógusok Szakszervezete megyei Bizottsága tevékenységével, javaslataival, az oktatásügyi dolgozók vélem ényének összegezésével és tolm ácsolásával az elm últ választási ciklusban is részese volt a megye ok tatását meghatározó döntéseknek. Tovább fejlődött érdekvédelm i m unkánk is. Nagy erőfeszítéseket tettünk a szocialista demokrácia fejlesztéséért, a szakszervezeti kötelességek és jogok következetes érvényesítéséért, az oktatásügyi dolgozók élet- és m unkakörülm ényeinek javításáért. Végzett m unkánk értékelése elválaszthatatlan a m agyar szakszervezeti mozgalom egészére jellemző fejlődésétől, melynek eredm ényeként a szakszervezetek egyre nagyobb szerepet töltenek be hazánk társadalm i, politikai életében. Az értékelést különböző szintű választásainkon tagságunk elvégezte. Ennek összegezéseként elm ondhatjuk, hogy m ozgalm unk a közoktatás m in 11

14 den szintjén részt vett a nevelési és oktatási célok valóra váltásában, az oktató-nevelőm unka korszerűsítésében. Hosszú volna felsorolni is kezdem ényezéseinket, elemző és felm érő tevékenységünket, am elyekkel mozgósíto ttu k szakszervezetünk tagságát. A legfonosabb m indig egy-egy p á rth a tározat m egism ertetése és m egértetése, valam int a végrehajtás segítése volt. Nem lehet ez m ásképpen ezután sem. A feladatok adottak, de ú ja k kal is bővülnek m ajd X. kongresszusunk határozatai alapján. A teljesség igénye nélkül egy pár területet bem utatunk, amelyek m unkánk középpontjában állnak m ajd. Az egyik ilyen a pedagógusok képzése, továbbképzése. A továbbképzés korszerűsítése az egész m agyar oktatási rendszer továbbfejlesztésének kulcskérdése. Olyan továbbképzésre van szükség ezt kívánjuk m ajd mi is segíteni, amely mind tartalm i, mind szervezeti vonatkozásban igazodik a pedagógusok szükségleteihez és lehetőségeihez úgy, hogy a továbbképzés nem válhat a nevelők tú lterh elésének forrásává. A politikai nevelő-felvilágosító m unkában is új utakat kell keresnünk. A látványos rendezvényeket egyre inkább felváltják a kisebb csoportokat érintő összejövetelek, m űsorok, akciók. A különböző szervezetek által szervezett előadásokra történő mozgósítás, nyelvtanfolyamok, tanulm ányutak, csereüdültetések az eddig elért hatásfoknál is jobban kam atoztathatóak. Az eddigieknél is nagyobb gondot kell fordítani a m unkásm űvelődésre. Ezt a Központi Bizottság m árcius 20-i határozatában a következőképpen határozta m eg: A szakszervezetek nevelő, szervező és érdekvédelmi tevékenységük továbbfejlesztésével segítsék jobban a politikai, gazdasági és kulturális feladatok végrehajtását. Erősítsék a kulturális, illetve az agitációs 'és propaganda m unka egységét. V egyenek részt a p árt elvi ú t m utatása alapján a közművelődési feladatok kidolgozásában és vég reh ajtásában. Közművelődési tevékenységüket m indenek előtt az üzemekben, a m unkahelyeken, a m unkáscentrum okban, a munkásszállásokon, az üzemi művelődési intézm ényekben fejtsék ki. Tevékenységük központjában a m unkásm űveltség álljon. Az idézet világos, m egm utatja, hogy a hagyományos kultúrtevékenységünknek a szocializmus építésének szakaszában m ilyen új, időszerű feladatokat kell ellátnia. Természetesen ehhez ötvözni kell a szakszervezeti mozgalom sajátos eszközeit és m ódszereit a rendelkezésre álló lehetőségekkel. Ami iskolarendszerünk jelenlegi szerkezetét jelenti az, hogy a középfokú oktatásban részt vevő tanulók többsége szakmunkásképző, illetve szakközépiskolába jár. Ezért az eddigieknél lényegesen nagyobb szerepet kell, hogy kapjon e terület. Különös gonddal kell m eghatároznunk a szakmunkásképző intézetek szakszervezeti bizottságainak feladatait az oktatók szakmai képzésében és kulturális nevelésében, valam int a tanulók szakképzésében és a társadalm i életre való felkészítésében. Többet kell tenni m ajd az iskolák és az üzemek a jelenleginél is hatékonyabb együttm űködéséért. 12

15 További erőfeszítéseket kell tenni intézményeinkben, iskoláinkban a szocialista demokratizmus fejlesztéséért és erősítéséért. El kell érnünk a m ár biztosított jogosultságok révén, hogy a nevelők bátrabban és következetesebben éljenek a szocialista dem okratizm us lehetőségeivel. A bér- és kereseti arányok jelenlegi helyzetével, továbbá a létszám ellátottsággal nem lehetünk elégedettek. Az újabb központi differenciált bérpolitikai intézkedés indokolt és szükséges. Addig is, am íg erre sor kerülhet a megyében is az adott lehetőségek maximális kihasználásával, a bérszínvonal tudatos és tervszerű fejlesztésével a jelenlegi helyzeten változtatni kell. B átorítani és segíteni kívánjuk szakszervezeti bizottságainkat, hogy éljenek ellenőrzési, beszámoltatási, ha kell vétójogukkal is ennek gyakorlati érvényesítése érdekében. Mindezekhez azonban szükséges a szakszervezeti m unka az eddigieknél is m agasabb színvonalon való végzése. Döntő terü let az alapszervezeti m unka színvonalának emelése. A rra kell törekedni, hogy a taggyűlések m indenütt olyan fórumokká váljanak, ahol mind a közösség, m ind az egész tagság gondjának a m egoldását segítik. Ezért kell megismerni a tagság jogosultság rendszerét. (Nem a szakszervezetét, m ert a szakszervezeti jogok tulajdonképpen a dolgozók jogai, am elyeket képviseleti szerveik; a szakszervezetek nevükben, helyettük és értü k érvényesítenek.) Meg kell az újonnan választott tisztségviselőkkel akik csaknem 40,;-ban cserélődtek értetnünk, hogy eredm ényes m unkavégzésük legalapvetőbb feltétele a jó felkészültség. Ehhez azonban szükséges az is, hogy a felkészítés m egtörténjen. Ez a m unka nem kis feladat, de m ajd kam atozik a m indennapok m unkájában. Feladataink közül csak egy párat em lítettünk. Nyilvánvalóan az egész feladatkört m unkatervekben, határozati tervezetekben kellett és kell m ajd m egfogalm aznunk. Végsősoron összegezve, tevékenységünk tartalm án ak fő iránya a következő. Egyrészről szervezzük és neveljük az oktatásügyi dolgozókat tá r sadalm unk politikai, gazdasági erejének növelésére, m ásrészről elősegítjük anyagi, szociális és kulturális igényeik kielégítését, védelm ezzük és ren d szeresen ellenőrizzük a törvényekben és rendeletekben biztosított jogaikat. Oláh Gábor 13

16 A halálig Én. egy a fegyvertelenek közül, egyensúlyozva egyszál hitemen a félelem szakadéka fölött énekelek. Magamat bátorítom. Talán átjutok a halálig. Ratkó József Gondok és eredm ények a szakm unkásképzésben A harm adik iskolai évet kezdtük meg pártu n k nagyjelentőségű oktatáspolitikai dokum entum ának megjelenése óta. Három év a szakm unkásképzésben egy ifjú szám ára a teljes képzési időt jelenti. Vagyis m ár utolsó évüket végzik, fogják a végbizonyítványt, a m esterlevél sarkát, akik a határozat m egjelenése évében kezdték el tanulm ányaikat. A közoktatásban három év, még ha ez egy nagy dinam izm usú változás időszakát is jelenti, akkor is aligha lehet látványos, könnyen m egítélhető és értékelhető. De a szakmunkásképzés az általános iskolával együtt a közoktatás központi kérdésévé vált. Ebből eredően e területen alig követhetően sok és jelentős változás következett be. Ezért az MSZMP megyei végrehajtó b i zottsága szükségesnek lá tta a szakm unkásképzés áttekintését, annak szám bavételét, hogy tanácsi és társadalm i szerveink m it tettek a közel tanulót foglalkoztató szakm unkásképzésünk szervezeti, tárgyi, személyi és tartalm i fejlesztéséért. Nem célom, hogy a végrehajtó bizottság alapos értékelésére, és az általa m eghatározott sokrétű feladatra részletességgel kitérjek. Csupán néhány jelentősebb összefüggésre, változásra, megoldandó gondra szeretném a figyelm et ráirányítani. M egyénk szakm unkásképzése, szinte jelentéktelennek tűnő tö rtén elmi előzmények nélkül, a felszabadulás után, elsősorban a 60-as évek végén kibontakozó jelentős ipartelepítéssel együtt nő fel. Szerepe a m egye gazdasági felemelkedésében, Szabolcs-Szatmár iparosodásában vitathatatlan. Ma a megye szakmunkásképzése a megye m unkásosztálya utánpótlásának alapvető forrása, így a benne folyó nevelés hatékonysága a megye jövőbeli fejlődése szem pontjából is meghatározó.a megye szakmunkásképzésének fejlesztését azonban egyéb tényezők is befolyásolták. Például a nagy népességű ifjú korosztályok tanulási, képzési gondjainak megoldása, továbbá a meglévő ipar nyújtotta háttér korlátozott volta. A 60-as évek második 14

17 felére kialakult ip arstru k tú rá ra épült szakem berképzés a 70-es évek elején több csatornán m egindult ipartelepítéssel m ár nehezen hozható összhangba. Em iatt noha a képzés igyekezett az ipar strukturális változását, sőt igényét preventiven is kielégíteni napjjaéaíh2» szükségessé vált a képzés szakmaszerkezetének, profilorozottságának felülvizsgálata, és az ipar jelenlegi ésdövőbeh- igényeihez való alakítása. A képzési profilok felülvizsgálata azonban nemcsak az ipari, hanem a mezőgazdasági, élelmiszeripari, sőt a szolgáltató ágazatban is fontos. E m unka elvégzése sürgős és halaszthatatlan. A sürgősséget nem csak a szakem berigény determ inálja, hanem az a tény is, hogy az ilyen nagy volum e nű ágazat jelentős átprofilozása szám ottevő gazdasági, politikai és egzisztenciális kérdést is felvet.^ Az V. ötéves^terv időszakában e feladat elvégzésére a m egfelelő anyagi fedezet előterem thető. A fejlesztések, ha a profiltisztítási döntések nélkül valósulnak meg, akkor a képzési igény és képzés tényleges szakember kínálata közötti arányeltolódás, tovább m é rsé k e lh e ti á m egye szakem berellátottságát. Az V. ötéves te rv tanácsi és vállalati fejlesztési lehetőségeinek, a^ jelenlegi és jövőbeli szükségletünknek megfelelő szakm astruktúra r kiépülését kell1 szolgálnia E cél valóraválásával ip aru n k és. m ezőgazdasagunk szakképzett m unkaerőszükségletének kielégítése a' jelenleginél lényegesen m agasabb arán y b an és jobb összetételben oldható meg. io* Szakmunkásképzésünk egy másik sokat vitatott, és az V. ötéves terv előkészítésének időszakában ugyancsak aktuális kérdése, az intézm ényhálózat tárgyi, doiogi ellátottsága. Az, hogy az 1972-es oktatáspolitikai h a tá rozat a szakm unkásképzés kiem elt fejlesztését, és ezen belül is az elláto ttság javítását írja elő, m ár fig y e lm e z te ia z itt jelentkező gondok sokaságára. Ez az iskolatípus -^-am ire m ár utaltam a felszabadulás után m egyénkben szinte a semmiből született. Kezdetben intézm ényeink valósággal objektum ok nélkül, különböző bérelt és kölcsönhelységekben, más funkciójú átalak íto tt épületekben kezdték meg m űködésüket. A zsúfolt, reggeltől estig használt tanterm ekben, a szertárak, kollégium ok és a tanm űhelyek hiányával dolgozó iskolák, tan ártó l és diáktól egyaránt nagy áldozatokat követeltek. Ez a hőskorszak mégis sok igen jól képzett szakem bert adott a m agyar, és ezen belül a m egye ipara szám ára. A m egye szakm unkásképzése m ezőgazdasági terü leten m ár a harm a dik, az ipari képzés viszont elsősorban a IV. ötéves terv időszakában nagymértéfcbén fejlődik. Az intézm ényhálózat ekkor olyan objektum okkal gazdagodik, m int a nyíregyházi 107-es tanügyi épülete, a 110-es kollégiuma és tanm űhelye, a kereskedelm i és vendéglátóipari szakközépiskola és szakm unkásképző iskola közös intézete, vagy a m átészalkai intézet tan m ű helye. Mindezek belépésével, szinte pár évvel korábban csak álomnak tűnő fantázia vált valósággá. Ezek az intézm ények azonban nemcsak külsőleg inpozánsak. Belső felszereltségük a korszerű szakm ódszertani m unka m egterem tésére alkalmas, és bennük m aradéktalanul biztosított a tan terv i 15

18 anyag m agas színvonalú elsajátítása. Ezek az objektum ok egy kicsit a jövő iskolái. Olyan intézmények, am elyekben a fiatal az itt tanultakban m egérzi a tudom ány jelenlétét, a tanulás, tudás és m unka szépségét. M iközben m egszülettek a nagyszerű alkotások, a fejlődés ellentm ondásosságának bizonyítékaiként gondjaink m ásképpen jelentkeznek, tü re l m etlenebbül fogalm azódnak meg, sürgetőbben tolakszanak elő. Intézm ényhálózatunk m ai képében jobban érzékelhetők a különbségek, m ost m ár fájón hiányzik, ami nincs. Például a kollégium, a tanm űhely és a to rn a te rem, az intézm ények kom plexé tételének jogos igénye. Szakmunkásképzésünk sajátos helyzete, egy-egy intézetnek vagy szakm ának az egész m egyére kiterjedő vonzásköre következtében no meg nem utolsósorban azért is, m ert az itt tanuló fiatalok több m int 90% -a fizikai dolgozók gyerm eke alapvető a kollégiumi ellátás biztosítása. Intézm ényeink között e szem pontból is nagyok a különbségek. A szűk volum enű mezőgazdasági szakm unkásképzésben a teljes ellátottságot tudjuk biztosítani, ugyanakkor az iparban tanuló fiatalok közül még m inden tizediknek sem biztosított a felvétele. Százakra tehető azok száma, akik több órás napi utazással ju th a tn a k el az iskolába. A lem aradás m értékére jellemző, hogy a középiskolai ellátottság három szorosan m eghaladja ezen iskolatípus felvételi arányát. Hasonlók a gondok a tanm űhely-ellátottság körül, noha az intézeti és az üzem i tanm űhelyek szám szerű növekedése elism erésre méltó. De tény, hogy tanuló ifjúságunk jelentős része, jobb esetben üzem ekben, szakm unkások m elletti m unkabrigádokban, rosszabb esetben kisiparosaink m agánm űhelyeiben szerzi meg a gyakorlati ism ereteket. Mindezek jelzik az V. ötéves terv fejlesztésének fő irányait azt, am it a végrehajtó bizottság is megfogalmazott, hogy a fejlesztéseknek elsősorban a kollégium i és a tanm űhely-ellátottságát kell szolgálni. A tárgyi feltételek javulásával, az em lített gondok ellenére is, lényegesen m egváltozott a szakm unkásképző intézeteinkben az oktató-nevelőm unka színvonala. A -v ég rehajtó bizottság m egállapította, hogy in té z e teinkben hatékonyabb le tt a világnézeti nevelőm unka, és jav u lt a m unkássá válás folyam atának elősegítése. E két nagyon lényeges m egállapítás valóságáról sok-sok felmérés, tapasztalat, üzemi visszajelzés és kit-kit személyes élmény is meggyőzhet. Elég ha csak az alkotó ifjúság pályázatra, a különböző tanulm ányi versenyekre, vagy a diákparlam entekre gondolunk. E pozitív tendenciák erősödő folyam ata ellenére azonban hangsúlyozni kell, hogy a nevelést illetően a szakm unkásképzésünk különböző területein még jelentős gondjaink, számbaveendő nehézségeink vannak. M ondanunk kell ezt annak ellenére is, hogy a ma szakm unkástanulói egyértelm űen a szocializmus gyermekei. Közülük a legidősebbek is után kerültek az óvodába, iskolába, kezdték m eg felkészülésüket választott pályájukra. Életük folyam án a szem ünk előtt lezajlott pozitív társadalm i változások egyértelm űen m eghatározóan h a tn a k erkölcsi arculatuk form álódására, világnézetükre, eszmei, politikai m agatartásukra. 16

19 Ám a szakm unkástanulók jelentős részénél e nagy társadalm i változások pozitív hatása csak visszafogottan, korlátozottan érvényesülhetett. Ism eretes ugyanis, hogy a szakm unkástanulók több m int 90 u-a fizikai dolgozók gyermeke, jelentős részük alacsony szervezettségű, kis iskolából, részben osztott iskolából került az intézet padjaiba. Ezek az iskolatípusok a szülői ház hátrányát csak részben tudták ledolgozni, a kívánt neveltségi szintet az esetek jelentős részében nem tudták biztosítani. A fiatalok jelen tős része falusi parasztem berek gyermeke. A m unkáspálya szám ukra társadalm i emelkedést jelent, az ezzel járó változás sokrétűségét a szülői ház nem mindig tudja megfelelően segíteni. A szülői ház szemlélete, a szülők m agatartása, ideológiai helyzete jelentős egyéni konfliktusok forrásává válhat. Az otthonnak, a szűkebb környezetnek e nem m inden esetben pozitív tö ltetű változása tudatosan tervezett, és jól irán y íto tt iskolai nevelőhatásokkal ellensúlyozható, és iskoláink ellensúlyozni is képesek. Ezért is n y e rt m egállapítást, hogy szakm unkástanulóink eszmei, politikai m agatartása, a szocialista társadalom hoz való viszonya alapjában jó. Ezt bizonyítja az is, hogy a közel szakm unkástanulónk között csak elvétve akad néhány súlyosan m egtévedt fiatal. Szakm unkástanulóink viszonya a szocialista társadalm unkhoz egyértelm ű. A szocializmus szám unkra életcél, más társadalm i altern atív át elképzelni sem tudnak. A szocializmus, m int nélkülözhetetlen term észetes közeg jelentkezik életükben. De a szocializmussal kapcsolatos ism ereteik nem ritkán felszínesek és hiányosak. E hiányok jelentős részét az általános iskolából hozzák. A szakm unkásképző iskoláink egy része az általános iskolai hiányok miatt, más részük pedig szemléleti okok következtében (az egyoldalú szakmai tevékenység túlhangsúlyozása, az elméleti ideológiai m unka lebecsülése) nem tud ezen elvárásnak megfelelően eleget tenni. De a szakmunkásképző intézetek tantervi lehetőségei is szűk határt szabnak a világnézeti nevelőmunkának. Ezt megérezve joggal sürgették a megyei diákparlam enten a szakm unkásküldöttek a világnézetünk alapjai című tantárgy szakm unkásképzésben történő bevezetését. Nagyon fontos annak tanulmányozása, körültekintő feltárása, hogy m ilyen fokon alakul a szakm unkástanuló fiatalok szocialista erkölcsi értékrendje? M ilyen az igazságérzékük? Hogyan viszonyulnak társadalm unkban fellelhető negatív tendenciákhoz, a kispolgári m agatartás egyéni jegyeihez? A zért is fontos ez, m ert e képzési form a az egyéb oktatási form áknál nyíltabb, a társadalom m al, a m indennapi gyakorlattal az é rin tk e zés szélesebb felületen történik. Itt a tanár személye mellett, m egjelenik a szakoktató, a m unkahely, a kisebb-nagyobb m unkáskollektíva. Ezek jelentős nevelő hatása v itathatatlan. Fontos feltárni, hogy a szülői ház, az iskola és a gyakorlati képzés feltételeit nyújtó m unkáskollektíva nevelői hatása m ennyire egységes, m ilyen m értékben erősítik vagy éppen gyengítik a kívánt pozitív folyam atok érvényesülését. E többcsatornás nevelői folyam atba bekerült fiatalnak, nap m int nap értékelni, választani kell. Vajon az 17

20 általános iskolából hiányos képzettséggel kikerülő fiatal m ennyire képes erre? Orientáló erővel ebben a szituációban feltétlenül az iskolának kell rendelkezni. Az iskolának, az iskolában működő ifjúsági szervezetnek kell elsősorban nap m int nap jó tanáccsal eligazítani a választás előtt álló fiatalokat. Iskoláink a feladatnak egyre jobban m egfelelnek. Ifjúságunk szocialista erkölcsi értékrendje kialakulóban van. Igazságérzetük fejlett, de nem ellentm ondásm entes. Többségük élesen és őszintén felháborodva ítéli el társadalm unk olyan negatív jelenségeit, m int a bűnözés, a protekció, harácsolás, erőszak, durvaság. A tanulók egyes rétegeiben elsősorban a m a gánm űhelyekben tanulók között a kispolgári életszem lélet egyes jegyeinek az erősödésével is találkozhatunk. Szakm unkásképzésünk alapvető célja a szocialista m unkásem ber nevelése. A m unkásöntudat, m unkásm agatartás és ifjúkom m unista állásfoglalás kialakítása nevelőm unkánkban alapkérdés. Ennek nélkülözhetetlen feltétele, hogy az üzem. a szakm unkásfiatalokat befogadó m unkáskollektíva képes legyen e pozitív nevelőhatások biztosítására. Az esetek jelentős részében egyes üzemek csak szemlélői, mintsem a részesei a fiatalok ezirányú nevelésének. Ezért -m eglt végrehajtó bizottság,-hogy ja vítani kell az üzem ek és intézm ények kapcsolatát, hatékonyabban kell foglalkozni a tanulókat befogadó m unkáskollektívákkal, szocialista brigádokkal, jobban kell segíteni műszaki és általános kulturális fejlődésüket. Ugyanis az üzem szám ára sem közömbös, hogy milyen a fiatalok kötődése a m unkahelyhez, a szakmához, m ennyire érzik az idősebb szakemberek féltő és segítő gondoskodását! Csak a kiváló szakm unkás, az idősebb szaktárs példaadásával érhető el, hogy a felnövekvő nem zedék folytatója legyen a munkáshagyom ányoknak, tradícióknak. E tradíciók ism erete és az idősebb m unkásgeneráció példam utatása nélkül a m unkásöntudat kialakítása. a m unkásosztály vezető szerepének m egértetése nehezebbé válik. Szakmunkásképzésünk következő nagy figyelmet érdemlő területe a káder és szem élyzeti ellátottság. Ebben az intézm énytípusban a m unka bonyolultabb, sokrétűbb és összetettebb. Ugyanis a pedagógusok m ellett a szakm ák széles skálájáról kell biztosítani a szakoktatókat, a gyakorlati oktatásvezetőket. Itt a tantestületi egység bárm ely szintjének kialakításához nagyobb utat kell m egjárni, ami egyben jelenti azt is, hogy az egységes nevelői ráhatások biztosítása is több nehézséggel jár. A szakm unkásképzés középfokú oktatás, az itt végzők ma m ár könnyen elju thatnak az é re ttségiig. így a szakem ber-ellátottságban alapvető az egyetem et végzettek arányának növelése. A közism ereti tárgyak esetében ez a folyam at m eggyorsult, a gyakorlati ism eretek oktatásának felsőfokú végzettségű káderekkel való ellátása azonban még csak távlati cél lehet. Nagy gond e te rü leten a pedagógiai végzettség hiánya. A szakoktatóknak 32 (,-a semmilyen pedagógiai végzettséggel nem rendelkezik. Pedig a képzés során legtöbbet a szakoktatóval dolgozik együtt a fiatal, ezek többsége nagy szakm ai gya- 13

21 korlattal rendelkező arany kezű m ester, de pedagógiailag, ideológiailag nem eléggé felkészültek arra, hogy a gondjaikra bízott szakm unkástanulók világnézetének, m agatartásának tudatos form álói, alakítói legyenek. A káderhelyzet javulásában látványos eredm ényekre nem szám íthatunk. Örvendetes azonban, hogy az intézetek felszereltségének javulása, az oktatás színvonalának növekedése egyre jobban vonzza a szakm unkásképzés területére a magasabban kvalifikált tanerőket. Ez azonban csak az egyik út. A másik a szakoktatók és más tanerők felsőfokú továbbtanulásának biztosítása. Van azonban az oktató-nevelőm unka növelésére a szakm unkásképzés területén, egy nagy tartalék! A hatékony nevelési eljárások, jól bevált módszerek összegyűjtése, megfelelő feldolgozása, folyamatos transzmissziója. E m unka elvégzésére elsősorban a m últ évben kialakított közism ereti szakfelügyelet, a jelenleg szervezés alatt álló szakm ai szakfelügyelet és nem utolsósorban a Pedagógus Továbbképző K abinet által szervezett különböző továbbképzési form ák a hivatottak. Ezt-az elvárást, a_.vegrehajtó bizottság is megfogalmazza, amikor- határozatában előírja* -hogy_ növelni kell a szakfelügyeleti m unka hatékonyságát) felügyelet adjon nagyobb segítséget a pedagógusoknak a nevelőm unkához, jobban segítse elő a bevált m ódszerek gyorsabb elterjedését, a taneszközök célszerű felhasználását.- ^ e cv Szakmunkásképzésünk ma negyedszázados jubileum át ünnepli. Egy olyan iskolatípus születését köszöntjük, am ely társadalm i valóságunk lényegéhez legközelebb áll. M egyénkben e tradíció nélküli iskolarendszert népi állam unk terem tette. Az eredmények, am elyet m agunknak tudunk, az indulás helyzetéhez m érve jelzővel alig illethetők. A gondokat, m elyekkel nap m int nap birkózunk, óriásnak látjuk. Ám együtt nézve a kettőt a fejlődés m egnyugtatónak, a gondok am elyekre a figyelmet a végrehajtó bizottság is- felhívta - m egoldhatónak tűnnek. Dr. Kuknyó János 19

22 ÍJ UTAKON Tevékeny munkaközösségek, kutató pedagógusok megyénkből A szakmai munkaközösségek a kisebb nagyobb nevelői csoportok együttm űködésének nagyszerű lehetőségeit biztosítják. Tagjai lényegében azonos szakm ai kérdések irán t érdeklődnek, a napi oktató-nevelőm unkában azonos helyzetekkel, szituációkkal találkoznak. A szakm ai és a pedagógiai kapcsolatok m ellett a baráti szálak is jobban összekötik tagjait. A jól működő kis közösségek pedagógiai m űhelyekké formálódnak. Emberi kapcsolataik alakításával az iskolai légkör form álásában m eghatározó szerep et töltenek be. Tanítói, tanári és vezetői munkaközösségeink összességében eddig is eredm ényes m unkát végeztek. Fórum ot tere m te tte k nevelőinknek, segítették pedagógiai és emberi kiteljesedésüket. M űködésük színvonalát a járási és városi szakosztályok irányító m unkájának, a szakfelügyelet szervező és tartalm i tevékenységének igényessége határozta meg és term észetesen a m unkaközösség-vezető lelkiism eretessége. A korszerű pedagógiai törekvés és a magas fokú pedagógiai, emberi igényesség és tudatosság korában nem célszerűtlen felülvizsgálni elvben és gyakorlatban sem m unkaközösségeink szakm ai, m ódszertani és vezetői tevékenységét, valam int keresni a továbbfejlődés útjait. V itath atatlan, hogy a jól szervezett munkaközösségek lehetőségei az iskolai közösség alakításában, az oktató-nevelőm unka színvonalának emelésében szinte korlátlanok és pótolhatatlanok. Az előbbre lépés ezen a terü leten is szükségszerűvé vált. A szocialista brigádmozgalom az ipari és a mezőgazdasági term elés m inden terü letén nagyszerű eredm ényeket produkált. Vajon hogyan leh etne term észetesen a sajátosságok figyelem bevételével és nem erőltetve az oktatásban is..szocialista brigádm ozgalmat szervezni? Ez a gondolat hosszabb ideje foglalkoztatott bennünket. Ennek eredm ényeként a Szabolcs-Szatm ár Megyei Tanács V. B. Továbbképzési Kabineté pályázatot hirdetett valam ennyi Szabolcs-Szatmár megyei alsó és középfokú oktatási intézm ény és szakm unkásképző intézet m unkaközössége szám ára a Kiváló munkaközösség cím elnyerésére. A pályázat célja az oktató-nevelőm unka színvonalának em elése érdekében jól szervezett munkaközösségek kiépítése, a pedagógiai tudatosság és az alkotó pedagógiai gondolkodás teljesebb kibontakoztatása, nevelőink ideológiai, pedagógiai, módszertani továbbképzésének, önképzésének öntevékenyebb m egvalósítása. 20

23 Legyen a benevezett m unkaközösségeknek jól felépített és kidolgozott m unkaterve, am ely tartalmazza: 1. A munkaközösség célkitűzéseit. Mit akar m egvalósítani saját közösségi életén belül. M ilyen tartalm ú és színvonalú kapcsolatot terem t tagjai között. Milyen sajátos célok jelentkeznek közösségük ideológiai, pedagógiai és módszertani m unkájában. Mik a céljaik az iskolai oktató-nevelőm unka egységesebbé, hatékonyabbá tételében, m ás közösségekkel való tartalm i, pedagógiai kapcsolatok kiépítésében és erősítésében. 2. A munkaközösségek helyzetének rajzát. A közösségi (m unkaközösségi) élet jellem zőit, pedagógiai m unkájuk elem zését, eredm é nyeiket az egységes iskolai nevelés szolgálatában, pedagógiai kapcsolataikat más közösségekkel. 3. A munkaközösség feladatait az oktató-nevelőm unka színvonalának emelésében, a korszerű módszerek alkalmazásában, a pedagógiai kísérletek és a kutatóm unka tám ogatásában, végzésében, a korszerű és hatékony továbbképzés kialakításában, az egységes nevelői eljárások kidolgozásában, az önművelésben, további tennivalókat a közösségi élet alakításában és más közösségekkel való kapcsolatában. A m unkaközösségek a m un k aterv ü k b en foglaltakat teljesítik, m egvalósítják, a m unkaközösség életének, eredm ényeit naplóban rögzítik. Az értékelés a tényleges munkavégzés alapján történik a következő szempontok szerint: 1. A pedagógiai hatékonyság m érése az oktató-nevelőm unkában. 2. Az önképzés, a munkaközösségi foglalkozások és viták, továbbképzési és egyéb kulturális rendezvényeken (színház, hangverseny, tárlat, múzeum stb.) való közös részvétel eredm ényei a közösség életében. 3. A m unkaközösség pedagógiai publikációs tevékenysége. Az első értékelést az os tanév végén ezt követően kétévenként külön bíráló bizottság végzi a felügyelői, igazgatói és egyéb információk, jelentések és vizsgálatok alapján. A kiváló munkaközösség címet elnyert m unkaközösségekből az öt legjobb közösség egyhetes ingyenes országjáró kirándulást tesz és tagjai jutalom ban részesülnek. Ha ötnél több kollektíva nyeri el a kiváló címet, a nem jutalm azottak m unkáját a megyei szervek később értékelik, de az illetékes iskolák vezetői és a járási, városi szakosztályok rem élhetőleg m éltányolják m ajd az eredm ényes szereplést A pályázat m eghirdetésekor hangsúlyoztuk, hogy nevelőink, közösségeink önm aguk döntik el részvételüket, hogy közösségeink eletében az eddiginél nagyobb gondot fordítunk az emberi kapcsolatok alakulására és alakítására, hiszen a légkör, amelyben kollégáink dolgoznak, meghatározó az oktatás és a nevelés eredm ényességében. n

24 Nem kis szorongással te k in te ttü n k a pályázat ú tjára. Ism ereteik szerint, pedagógustársaink m érlegelték a kiírást, egyeztették önállóságukkal. Az előzetes jelzések, állásfoglalások és beszélgetések nagyrészt pozitívak voltak. Felfigyeltek a pályázatra az Országos Pedagógiai Intézetben is. Próbálkozásunk helyes törekvés volt. Most m ár m ondhatjuk: népszerű lett. Bizonyságul szolgáljon a benevezett m unkaközösségek nyilvánosságot érdem lő felsorolása. N egyvenkét általános iskolából érk ezett benevezés. B eküldte pályázatát Baktalórántháza, Demecser, Dombrád, Encsencs (m unkaközösség-vezető: Takács Istvánná), Gégény (Szilágyi Sára), Nyírbogdány (Radics Mihályné), Nyírlugos (Dominyák Sándorné) alsó tagozati munkaközössége; a nyíregyházi 5. számú iskolából az 1 2. és a 3 4. osztályban tanító kollégák kollektívája (Endresz M iklósné és dr. M uszay M ihályné m unkaközösség-vezetők irányításával), a 13. számú iskolából a 1 4. osztályos m unkaközösség (Szabó A ndrásné); a nyírbátori 1. számú iskolából Gazsó Istvánná vezette kollektíva, a fehérgyarmati 2. számúból és a nyírteleki 2. számúból (Fenyvesi Lászlóné) az alsó tagozat közössége. Őrösről két kollektíva, az 1 2. és a 3 4. osztályban tanító kollégák m unkacsoportja. B enevezett N yíregyháza 1-es, 11-es és 12-es iskolájának alsó tagozati kollektívája. Magyar, történelem, orosz tantárgyakból pályázott Baktalórántháza, Oros, Vasmegyer kollektívája és a nyíregyházi 5. számú iskola m unkaközössége (vezető: Sárossy Kálm ánná). Biológiából és földrajzból, Baktalórántháza, Kállósemjén (Vas M ihály) és Nyírbogdány (Tóth Im réné) szaktanári közössége. Matematika, fizika tantárgyakból Baktalórántháza, Oros szakmai közössége, a nyíregyházi 5. számú iskola m unkacsoportja és a Gyógypedagógiai Nevelő és Foglalkoztató Intézetben tevékenykedő m atem atika tanári kollektíva. Énekből nevezett a nyíregyházi 4. számú iskola m unkaközössége (vezető: Kovács Lászlóné). B ejelentette részvételét nyolc általános iskolai osztályfőnöki m unkaközösség is: Baktalórántháza, Demecser, Encsencs, (Takács Istvánná) Oros kollektívája, a fehérgyarmati 1. és 2. számú iskola m unkaközössége (vezetők: K ónya Józsefné, Simon Józsefné), a nyírteleki és a nyíregyházi 2. számú iskola osztályfőnöki munkaközössége M élykúti Jánosné vezetésével. Jelezte részvételét a demecseri, baktalórántházi, orosi napközi otthon m unkaközösség és Puli Józsefné vezetésével a fehérgyarmati 2. számú iskola napközi otthonos nevelőkollektívája, valam int a nyíregyházi 13-as számú ból a K inyik Jánosné vezette közösség. Kedvezően fogadták a pályázati felhívást a szakm unkásképző iskolák. A nyíregyházi 110. számú Szakmunkásképző Intézetből tizenkét m unkaközösség küldte el jelentkezését: a fémipari, szakrajz, gépiforgácsoló, csőhálózat és berendezés szerelő, autószerelő, építőipari, kémia-anyagismeret, fémipari alapképzés, testnevelés és a matematika fizika tan tá rg y a k m unkaközössége, tizenkettedikként pedig a szülői munkaközösség! Ez utóbbi 22

25 rendkívül szép és figyelem re méltó. Jó példája az iskola és a szülői ház eredm ényes együttm űködésének. T erm észetesen szeretnénk, ha m egyénkben több szülői m unkaközösség is bekapcsolódna a mozgalomba. A mátészalkai 138. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetből nyolc munkaközösség nevezett: faipari, építőipari, vas- és fémipari, szakrajz, gyakorlati, magyar történelem, matematika fizika és testnevelés ta n tárgyak tanárainak szakmai kollektívája. Fehérgyarmatról, a 142. számú Ipari Szakmunkásképzőből a szakoktatói munkaközösség jelentette be részvételét vezetője: (Lcrincz József), Kisvárdáról, a 111. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetből a magyar történelem és a matematika fizika m unkaközösség pályázott, a nyírbátori 140. számú Ipari Szakmunkásképzőből az osztályfőnöki és a szakmai, gyakorlati m unkaközösség. B ejelentette részvételét a pályázaton a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumból a történelem, az idegen nyelvi, a matematika fizika és a biológia kémia szakmai munkaközösség. Pályázott a mátészalkai Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet gyakorlati oktatás munkaközössége (vezető: Máté Sándor), a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolából az osztályfőnöki közösség, a fehérgyarmati Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskolából a közgazdász 23

26 I m unkaközösség. E lküldte részvételét a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium matematika, magyar és történelem tanárainak kollektívája, a demecseri gimnáziumból a magyar munkaközösség, valam int a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola idegen nyelvi m unkaközössége. Benevezésével m egtisztelte pályázatunkat a tiszalöki Teleky B lanka Kollégium pedagógiai m unkaközössége is. V ártuk a jól működő megyei vezetői munkaközösségek benevezését. Csak a szakmunkásképző intézetek igazgatói m unkaközösségének a levelét találtuk a pályázatok között (vezetője: Péter Imre). Kár, hogy a megyei gim názium i és a m egyei szakközépiskolai igazgatói m unkaközösség jele n t kezését nem kaphattuk meg. De pályázott a szakmunkásképző intézeti igazgatóhelyettesi m unkaközösség is (vezetője: G erényi Ferenc). Köszönetét kell m ondanunk Kisvárda és a kisvárdai járás óvónőinek, akik m egkeresték a benevezés lehetőségét és m egtalálták a módját, hogy jelentkezzenek. B eküldte pályázatát, a vezető óvónői munkaközösség (vezető: Pénzes Ilona), az ábrázoló és kézimunka munkaközösség két csoportja (Balogh Frigyesné és Móré Józsefné vezetésével). M egkaptuk a jelen tk e zésről szóló levelet az irodalmi munkaközösség I. és II. évfolyam ától (vezetők: Tenke Józsefné, Rom án Béláné), valam int ahogy ők írják Kisvárda város és kisvárdai járás terü letén fak u ltatív jelleggel alakult testnevelés munkaközösség két évfolyamától (vezetők: Szántai Mária, Horváth Jánosné). Tanulság: a jövőben az óvodákba is e lju tta tju k pályázati felhívásunkat. Egy megyei feljegyzésből olvastam: a pedagógus továbbképzés nem magánügy, hanem közösségi érdek, s az önmaga továbbképzésére energiát fordító, s a pedagógiai gyakorlatát megjavító nevelőt erkölcsi és anyagi m egbecsülésben kell részesíteni. Közel 100 m unkaközösségben, kb. 900 pedagógus részvételével egészséges pezsgés indult. Reméljük, hogy hosszabbrövidebb idő után valam ennyi m unkaközösség elfogadja a pályázat feltételeit, és részt vesz a m ozgalomban. Ehhez még hozzá kívánkozik: a mozgalm at m inden fórum on segíteni, tám ogatni kell. A m egyei pedagógiai és közm űvelődési pályázatok népszerűségét, pedagógusaink ak tivitását jelzi az ös tanév végén érték elt 69 pályadolgozat is. A nevelés és a közművelődés szinte m inden területét érintik a dolgozatok. Először tek intsük át a 2000, Ft díjat n y e rt dolgozatokat! Elsőosztályos tanulók szám ára mondókákból, versikékből gyűjtött egy csokorravalót Bánfalvi Miklósné és Sallai Józsefné nevelő. Vass Mihály pedagógus a kállósemjéni biológia szaktanterm et m utatta be. Szijártó József középiskolai tanár A sebesség és gyorsulás fogalom kialakításának új módszerei című dolgozatában a legkorszerűbb pedagógiai elvek m egvalósítására való törekvéseiről ad szám ot. Vass Lajosné tanulm ányi felügyelő írásában az osztályfőnök, az osztály és az aktíva kapcsolatát elemzi. Sorra veszi a közösségbe való beilleszkedés tényezőit, szol annak nehézségeiről. Misley Gyj&.; 24

27 szakfelügyelő az óravégi összefoglalás lehetőségeit, módszereit kutatta. Molnár Antalné nyíregyházi pedagógus hosszú pedagógiai munkássága igen gazdag gyűjtem ényét adta át szám unkra játék az irodalom m al dolgozatában. Beregszászi Ferenc vezető szakfelügyelő a mezőgazdasági gyakorlati foglalkozás helyzetét, eredm ényeit tekintette át, képet alkotva előttünk eddig nem ism ert területekről is Ft pályadíjat 16 kolléga kapott. Erdős Jenő igazgató az oktató-nevelőm unka kedvezőbb feltételeinek m egterem tésére vonatkozó kísérleteit m u tatta be. Halász László pszichológus az állam i gondozott tan u lók pályairánvulási- és neveltségi szintjét elemezte. Makiári István kisvárdai szakmunkásképző intézeti tanár az információs anyagok készítésének technikájáról és esztétikájáról adott tájékoztatást. Galánthai Theodor középiskolai tanár Bátorliget kialakulásáról és növényvilágáról tájékoztatott. Dr. Csorba József főiskolai adjunktus a 6 14 éves gyerm ekek m atem atika oktatásának tö rtén etét tek in tette át felszabadulásunktól napjainkig. O ktatásügyünk 30 évét elem ezte Horváth József nyugdíjas csoportvezető. Valent Miklósné nevelő az úttörőcsapatok sporttevékenységéről ír. Széles László feldolgozta a fehérgyarm ati úttörőcsapat történetét. Czeglédiné Ivancsó Sarolta dolgozata a m atem atikai ism eretterjesztésről szól. Gyúró Imréné szakfelügyelő a 4. osztályos tanulók olvasóvá nevelésének kérdéseit elemezte. Dr. Lengyel Zoltán vezető szakfelügyelő a m agyar közoktatás fejlődésének tükrét tárta elénk, a Nyírmadai Általános Iskola 30 éves történetének leírásával. Boroska Miklós dolgozata a gráfok szerepét ism erteti a korszerű m a tem atika oktatásban. Dr. Bajkán Barna az értékelés új ú tja it keresi Ellenőrzés a növényterm esztési órán dolgozatában. Tanító Béla a pályaválasztást befolyásoló szociológiai tényezőkről ír. Ádám Imre A megyeszékhellyé válás hatása Nyíregyháza társadalm ának fejlődésére című dolgozatában a megyeszékhellyé válástól napjainkig nyomon követi a város demográfiai változásait, összehasonlítva M ezőtúr és Szom bathely hasonló tényanyagával. Több dolgozat írója kapott 1000, Ft pénzjutalm at. Időszerű kérdést tárgyalt Jene József szakfelügyelő Jegyzet az iskola és közművelődés helyzetéhez az MSZMP KB határozatának tükrében című írásában. Helytállóak a perm anens képzésre, nevelésre, a nevelésügy társadalm asítására, az iskola nyitottságára vonatkozó m egállapításai, igényei. Tóth Imre vezető szakfelügyelő a geometriai fogalmak, szerkesztési készségek kialakításának problém áit, feladatait elemezte. Értéke a dolgozatnak, hogy konkrét ta pasztalati és felmérési anyagon alapszik. Eredményvizsgálati tapasztalatait elemzi élővilágból Veress Gyuláné szakfelügyelő. Mónus Irén K isállattenyésztés a Jándi Á ltalános Iskolában cím ű dolgozata aktualitása, pedagógiai elméleti és pedagógiai történeti értékei m iatt m egjelent a gyakorlati foglalkozás szakfelügyelőinek 7. országos tapasztalatcseréjére. Kozma Péter vezető szakfelügyelő a korszerű földrajztanítás lehetőségeit elemzi. 25