Az egyéb adókkal kapcsolatban év közben is sok változás történt.

Átírás

1 KÖNYVELŐI KLUB OKTÓBER BUDAPEST Konzultáns: Horváth Józsefné okl. könyvvizsgáló, okl. nemzetközi áfa- és adóigazgatósági adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló SZAKMAI KONZULTÁCIÓS NAP (TERMÉKDÍJ, ADÓZÁS, SZABÁLYZÁS, IFRS) Egyéb adók Az egyéb adókkal kapcsolatban év közben is sok változás történt. A helyi iparűzési adó Január elsejétől változott. Egy korlátot állítottak fel: levonható az elábé és az anyagköltség, vagy a továbbszámlázott szolgáltatás, de nyolcvan százaléknál többet nem lehet levonni. 500 millió forint árbevételig teljes mértékben el lehet számolni az elábét, az anyagköltséget és a továbbszámlázott szolgáltatást, ahogyan eddig. Viszont ha meghaladja a nettó árbevétel az 500 millió forintot, de nem érte el a 20 milliárd forintot, akkor a levonható összegeket az árbevételből már csak 85%-ig lehet érvényesíteni.20 milliárd és 80 milliárd forint nettó árbevétel között már csak 75%-ot lehet figyelembe venni. 80 milliárd felett 70%-ig vonható le. Azért nagyon fontos odafigyelni az árbevételre, mert ha például valaki csak ezer forinttal lépi át az 500 millió forintos határt, akár év közben, akkor már az egész összegre vonatkozóan máshogyan kell figyelembe venni az elszámolást. Vannak olyan területek is, ahol jelentős a csökkenés, de még mindig nem jutnak az 500 millió forint alá, például jellemzően az autó márkakereskedők. Mentesség Ha pénzügyi lízinget végző társaságoknak a pénzügyi lízingbe adott eszközökkel kapcsolatban vizsgáljuk a témát, láthatjuk, hogy mentességet kap a korlátozás alól, mert akkor csökkenne a lízinggel kapcsolatos forgalma. 1

2 Közfinanszírozásban részesülő gyógyszer-értékesítés tekintetében is mentességről beszélünk, mivel a gyógyszereket gyártóknál azért fontos, hogy érvényesíteni tudják az elábé teljes összegét, mivel a kutatás-fejlesztés is bevételcsökkentőként jelenik meg. Összességében mondjuk azt, hogy csökkenteni kell a bevétellel szemben elszámolható költséget. A földgáz- és villamos energia piacon az elszámoló házi tevékenységet végző szervezetek esetében lényeges, hogy az energia az, amely több előnyt ad a lakosság számára, például rezsicsökkentés. Az is megterhelő, hát még, ha ilyen korlátokat is állítanának fel a részükre, ahol óriási anyagköltség és elábé áll fenn. Számítása Az elszámolásnál először is meg kell határozni, hogy melyik sávba esik az adott cég. Ha túllépi az 500 millió forintot a vállalkozás, akkor a sáv szerint kell az elszámolást megtenni. Az elábét és a közvetített szolgáltatásokat meg kell szorozni a sávba jutó árbevétel összes árbevétel arányát felállítva. Meg kell határozni a sávban levonható maximális elábé és közvetített szolgáltatások értékét, majd ezt rá kell osztani, tehát az arányt felállítani a bevétellel szemben. A két adat közül a kisebb szám vonható le, tehát választani lehet, de csak az alacsonyabb összeg választható. A sávonként levonható elábé és közvetített szolgáltatás értékeit össze kell adni, és a végén kell a bevételből levonni. Az adóalap meghatározásánál kapcsolt vállalkozások esetében együttesen kell meghatározni a évi iparűzési adó alapját. Az összbevétel teljes mértékben összeadódik. Például, ha az egyik vállalkozásnak csak 490 millió forint a bevétele, a másiknak, a kapcsolt vállalkozásnak 300 millió forint, akkor ezek a bevételek összeadódnak. Arányosítva vissza kell osztani, és csak a meghatározott részt lehet levonni. Ha a közvetített szolgáltatások és az eladott áruk beszerzési értéke csoportszinten számítva meghaladja az árbevétel ötven százalékát, akkor együttesen kell az egészet elszámolni. Az együttesen számított adóalapból az egyes vállalkozások nettó árbevételei arányában kapjuk meg a vállalkozásokra jutó adóalapot. Exportértékesítésnél az elábé és közvetített szolgáltatások együttes értéke a nettó árbevételből teljes mértékben levonható. Az exporttal szembeni költségeket, tehát elábét vagy közvetített szolgáltatást, külön nyilván kell tartani, és teljesen levonható. Nem azt mondjuk, hogy az exportból van például 200 millió forint, és ehhez csoportosítjuk az összes elábét, hanem leosztjuk hozzá, mert biztosan van másféle értékesítés is, amelyhez szintén kapcsolódik elábé. 2

3 Azért is lényeges a nyilvántartás, mert bizonyítani kell, hogy az exportértékesítéshez tartozik az elábé. Az export azért mentes, mert az Európai Unió nem enged három kulcsnál többet bevezetni. Adóalap egyszerűsített megállapításánál a vállalkozás nettó árbevétele a tárgyévben nem érheti el a 80 millió forintot. Új szabály, mivel korábban csak azt kellett figyelembe venni, hogy az adóévet megelőző évben kellett a határ alatt maradnia a vállalkozásnak. Egyszerűsített megállapítás a katásokra vonatkozik, akik bármikor, év közben is bejelentkezhetnek a kata alá. Fő szabályként: 2,5 millió forint után kell megfizetni az iparűzési adót, annyiszor, ahány telep- és székhelye van. Kivétel mert a katanál is választható a tételes adózás, de akkor olyan nyilvántartást kell vezetni, amely a bevételeket és költségeket is vezeti. Ha előre lehet tudni, hogy nem haladja meg a sávhatárt a bevétel, akkor eleve jobb, ha az előző egyszerűsített bevallást választja, vagy a tételes nyilvántartást, amely értelmében megbízható, valós analitikát kell vezetnie, és ebből lehet majd megállapítani, hogy megfelelő-e az elszámolása, holott nem kellene semmiféle nyilvántartást vezetnie, ha a 2,5 millió forintos határt választaná. Ha több telephelye van a katás vállalkozónak, akkor nincs megosztás, ha elfogadta a fő szabályt. Minden egyes településre, ahol iparűzési adókötelezettsége van, a helyi kivetett tarifát fizeti meg a 2,5 millió forint után. Ha átlépi a katás a 6 millió forintot, akkor az áfa mellett a tételes iparűzési adót kell figyelembe venni. Ideiglenes építőipari tevékenységnél a tevékenység megkezdésének napjától tartó időszakot kell figyelembe venni a teljesítés megrendelő által történő elfogadás napjáig. Függetlenül a tényleges munkavégzés napjainak számától, össze kell adni azokat a napokat, amelyekre a területet lefoglalta a vállalkozás. Tehát, ha egy építkezésnél három napig nem dolgoznak a munkások, mert esik az eső, akkor is bele kell kalkulálni ezeket a napokat az elszámolásba. A könyveit devizában vezető vállalkozásoknak a helyi adóbevalláshoz szükséges adatokat az év utolsó napján érvényes MNB-árfolyamon kell forintra átváltania. Idegenforgalmi adó 2013-tól egyházi személy mentességet élvez alóla, ha hitéleti tevékenység miatt száll meg valahol, és csak ilyenkor nem kell az idegenforgalmi adót megfizetnie. 3

4 Ha a vendég az idegenforgalmi adót valutában fizeti meg, a szálláshely-szolgáltatónak akkor is forintban kell megfizetnie az adót. Az adóévet megelőző év utolsó napján érvényes MNBárfolyammal kell átváltani. Telekadó Van olyan terület, amely kikerült az adóköteles körből, például a víztározó területe, amely kikerült a földterület megfogalmazásából. Azok a lefedett területek, amelyek bizonyíthatóan fedettek például egy autóparkoló, reptéri lefedett terület, bekerültek az adóköteles körbe. Ha bérbe ad vagy tulajdonjogot meghatározott időre átad valaki egy meghatározott félnek, és ő nem fizeti be a telekadót, a tulajdonos mögöttes felelősséggel bír, tehát köteles a tartozást rendezni. Építményre és telekadóban is megjelenhet, tehát mindenhol a tulajdonos felel az adó befizetéséért, így érdemes a szerződésbe is belefoglalni. Cégautóadó A fő kérdés a cégautóadó esetében, hogy kinek kell az adót megfizetni. Mindig annak kell megfizetni, aki az autó tulajdonosa, de ez lehet magánszemély vagy cég is. Ha cégről van szó, és céges az autó, akkor minden esetben cégautóadót kell utána fizetni. A törvényben van egy kivétel, tehát, ha igazoltan nem használja, mert például motorhibás, és csak az udvaron állt, akkor mentességet kaphat. Egyéni vállalkozónál összefügg a magánszeméllyel, nagyon nehéz kettéválasztani a tulajdonjogi viszonyokat. Ha költséget számol el, akkor cégautóadó-fizetési kötelezettsége van. De lehetősége van arra, hogy havonta 500 km átalányt elszámolhasson mindenféle alapbizonylat nélkül, amely nem költségelést jelent, tehát csak az efeletti km elszámolása adja a költség elszámolását. Ha csak az 500 km-t számolja el, akkor nem generál cégautóadófizetési kötelezettséget. Magánszemély a magánautó használatát, ha szeretné elszámolni a cége felé, akkor ezt pontos nyilvántartás vezetésével teheti meg. Kiküldetési rendelvényre van szükség, így nem kell cégautóadót fizetnie. Ha költségként számolja el, akkor viszont a magánszemélynek meg kell fizetnie az adót erre az időszakra. Háziorvosoknak, ha nem vezetnek útnyilvántartást, meg kell fizetniük a cégautóadót. Ha vezetnek útnyilvántartást, akkor nem. A háziorvos, mivel kijár a betegekhez, nem csak egy autóval, hanem kettővel rendelkezhet, mert az egyiknek mindig készenlétben kell állnia. 4

5 Azoknál az autótulajdonosoknál kell megfizetni összességében tehát a cégautóadót, akik költséget számolnak el, cégeknél viszont minden esetben kötelező. Mentesség Haditechnikai terméknek minősülő személygépkocsi a Honvédelmi Minisztériumnál mentes a cégautó adó alól. Külföldi rendszámú személygépkocsi adóköteles tényállása esetén, ha a környezetvédelmi osztályjelzése nem ismert, hatos környezetvédelmi osztályba kell besorolni. Akik megkülönböztető jelzést alkalmazhatnak, mentességgel élhetnek, például az egyházi, karitatív szervezet alapfeladatai ellátáshoz üzemeltetett gépjárművek esetében. Személygépkocsi kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal beszerzett gépjárműve is mentességet élvez. Mentességgel élhet a kizárólag halottszállításra üzemeltetett gépjármű. Betegségmegelőzési, gyógyító, szociális céllal vagy egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek megsegítésére szolgáló egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület érdekében használt gépjárműre is figyelembe vehetők a mentesség szabályai. Idetartozik továbbá az egészségbiztosítási szerv által egészségügy, társadalombiztosítási finanszírozásának az alapján olyan feladatot ellátó gépjármű, amely a közérdeket szolgálja. Háziorvosi, gyermekorvosi tevékenység, betegségmegelőző, járványügyi, egészségvédelmi tevékenység érdekében végzett gépjárművet érintő tevékenység is a mentességi körbe tartozik. A katasztrófavédelem nem szerepel a felsorolásban külön, de megkülönböztető jelzést használhat. Negyedévre fizetendő cégautóadóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadónak a negyedév azonos hónapjaira szóló gépjármű kötelezettségnél fennálló kötelezettség, de csak akkor, ha időben ki is van fizetve. Kulturális adó 2013-as változásként a különböző pornó tevékenységeket vonták be a kulturális adóba. A évi CLVI. törvény 10. fejezete tartalmazza a szabályozást. Mindenféle erotikus tartalmú videó, telefonos szolgáltatás, egyéb művészi alkotás után is meg kell fizetni a kulturális adót. Előadóművészek pornográf tartalmú tevékenysége, szolgáltatás nyújtása, például a szervezők, zeneszerzők, egyéb művészek, festők, szobrászok ilyen tartalmú alkotásai termékértékesítés címén adókötelesek. Az adóalany, az adóköteles 5

6 tevékenységet folytató személy vagy szervezet kötelezettsége megfizetni az adóalap, a bevételének a 25%-át ilyen formában. Baleseti adó Az adó alanya az a személy, akit a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló törvény biztosítási kötelezettséggel terhel. A biztosítási kötelezettség alapján minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a baleseti adót megfizetni. Üzemben tartónak minősül a gépjármű tulajdonosa által a szerződés vagy más, hitelt érdemlő jogcím alapján az, aki a gépjárművet működteti és valamilyen formában a forgalmiban a neve is szerepel. A baleseti adó a kötelező felelősségbiztosítás szerinti biztosítási időszak alatt áll fenn. Fő szabály szerint határozatlan időtartamú biztosítási szerződés esetén az adó alapja az éves gépjármű felelősségbiztosítási díj. Határozott időtartamú biztosítási szerződés esetében a határozott időre megállapított egyszeri biztosítási díj lesz az alapja. Az adó mértéke az adóalap 30%-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira legfeljebb 83 Ft-ban van megállapítva. Úgy kell figyelembe venni, hogy ha valaki nem fizeti ki a kötelező felelősségbiztosítását, vagy csak részben, a biztosítónak akkor is a teljes biztosítási díj után kell a biztosítási adót megfizetnie. Fő szabályként az adó beszedésére kötelezett biztosító állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Az esedékes biztosítási díjjal egyidejűleg és azonos módon kell a magánszemélynek vagy szervezetnek megfizetnie a biztosító felé. Például, ha az adóalany által negyedévente fizetendő kötelező gépjármű felelősségbiztosítás mértéke forint, a baleseti adó mértéke így forint. Az adóalany által a biztosító részére befizetett összeg forint, a negyedév napjainak száma 90 nap. Mivel nem fizette ki a teljes összeget, ezért a négyezer forintból a forintot a biztosítónak be kellett fizetnie az adóhivatal felé, a tényleges biztosítás fedezetére maradt forintja. A negyedéves időszak első 18 napja lett lefedve biztosítási díjjal, tehát a maradék Ft-ot elosztjuk a forinttal, így lesz 0,2 egyenleg, amit a 90 nappal megszorzunk, így állapítjuk meg, hogyan lett fedezete a megmaradt biztosítás összegének. A biztosító felszólítja az ügyfelet, hogy forint biztosítási díjat fizessen be, mert a biztosítási díja akkor lesz elfogadott. Ha nem fizeti be, és eltelik a hatvan nap, akkor megszűnik a biztosítása, de ettől még a biztosítónak meg kell fizetnie az adót. Ha az eredetileg meghatározott biztosítási díj összege megváltozik, akkor a baleseti adó összege is megváltozik. Díjnövekedéskor pótlólagos adófizetési kötelezettség keletkezik, ha csökken, akkor visszajár, a biztosító visszakéri az adóhivataltól ilyen esetben, hogy visszautalja az ügyfelének. 6

7 Biztosítási adó Az adóköteles biztosítási szolgáltatás maga a CASCO-biztosítás, a vagyon- vagy baleseti biztosítás nyújtása. A kockázat felmerülésének helyét Magyarországra terjesztették ki. A kötelező gépjármű felelősség biztosítás, a betegbiztosítás kapcsán nem kell biztosítási adót fizetni. Az adó alapja a biztosítási díj, a CASCO-biztosítási díj, vagy a vagyonbiztosítási díj, tehát ezek után kell elszámolni és megfizetni az adót. A biztosítási díj bevételét folyamatosan, az érvényes szerződések szerinti esedékesség időpontjában számolják el annak megfelelően, ahogyan a szerződést megkötötték. A biztosító az adót a biztosítási díj, díjrészlet elszámolása hónapját követő hó 20-áig állapítja meg, vallja be az adóhivatalnak, illetve fizeti be. Közművezeték adó Az önkormányzat nem kötelezhető az adó kivetésére. A közművezeték adó alanya az, aki a naptári év első napján a közművezeték tulajdonosa. Több tulajdonos esetében a tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok a tulajdonosok. Az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló közművezeték esetében az adó alanya az, aki a közművezeték üzemeltetője a naptári év első napján. Mentes az adó alól az állami és a helyi önkormányzat. Hírközlési vezetékkel rendelkező adóalanynak a hírközlési vezeték utáni adóalapjának a métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 20%-a engedhető el. A métert meghaladó, de métert meg nem haladó vezeték után a fizetendő adó 40%-át, 250 és 300 ezer méter között 80%-át, és 300 ezer méter felett a fizetendő adó teljes összegét kell megfizetni. Az adó évi mértéke az adóalap minden megkezdett méterére 125 forint. Önadózás alapján kerül megállapításra, tehát az adó alanya köteles bevallani és befizetni a meghatározott nyomtatványon az összeget. A bevallási kötelezettséget évente, március 20-ig teljesíti az adóhatóság felé. Ennek megfelelően az éves adóját két egyenlő részletben, március 20-ig és szeptember 20-ig fizeti meg. Illeték A visszterhes vagyonszerzési illeték eddig két kulcsot használt, 2 és 4 százalékot, most viszont egységesen négy százalékra lett megállapítva. Ebben a kategóriában található a praxisjog is. A vagyonszerzési illeték mértéke két kulcsos maradt, az öröklési és az ajándékozási illeték is. Az általános illetékkulcs 18%, a lakásszerzéshez, termőföldhöz kapcsolódó illetékkulcs 9%, egyenes ágbeli rokonságnál 0%, akár öröklés, akár ajándékozás kapcsán is. Ha valaki például 7

8 a saját gyermekének kifizeti az egyetemi tandíját, az is ajándékozásnak minősül, hiszen több százezer forintról van szó. Ha ajándékot ad valaki a gyermekének, mivel adó- és illetékmentes, akkor érdemes valamilyen papírt készíteni róla, mert ha a gyermek majd vagyonosodási vizsgálat alá kerül, akkor nem tudja igazolni az ajándékozás tárgyát, amely akár tandíj, autó, lakás is lehet. Házastársak után, öröklés esetén az özvegyek az értékhatár nélküli illetékmentességet megkapták. Egyébként az özvegy a megszerzett örökrész első húszmillió forintjáig illetékmentes, akár lakástulajdon, akár használati jog vagy vagyonélvezet öröklését nézzük, amely illetékmentesen kapható. Az egyenes ágbeli rokonokra vonatkozó illetékmentességet az özvegyekre is ilyen formában kiterjesztették. Az egyéb örökrész húszmillió forintig adómentes, de a lakás, haszonélvezeti jog illetékmentességet kapott. Az özvegyi örökrész teljes egésze mentes, kivéve az örökhagyó mostoha, nevelt gyermeke esetén, itt 20 millió forint a mentességi határ. A belföldi ingatlantársaság vagyoni betétjének megszerzésénél egymilliárd forintig 4%, az azt meghaladó részre 2%, de maximum 200 millió forint ingatlanonként az illeték megállapítása. A negatív illetékalap után nem kell fizetni. A korábbi időszakban akkor is kellett a megszerzett összegre illetéket fizetni, ha veszteség volt a két ingatlan között. Ha ingatlancsere esetén, vagy a cserét pótló vételnél az eladotthoz képest kisebb értékű ingatlant vásárolunk, akkor nem lesz illetékkötelezettség. Lakásszerzési illetéknél nem lesz korhatár, tehát bárkinek az első lakáshoz jutásánál az illeték ötven százalékát lehet érvényesíteni. Takarékbetét ingyenes megszerzéséhez kapcsolódó mentesség megszűnt ebben az évben, kivétel, ha egyenes ágbeli rokonról van szó. Termőföld megszerzésénél, a családi gazdálkodókra is kiterjesztve, ha a birtokba adástól számított öt éven belül nem idegeníti el, akkor illetékmentes. Illetve akkor, ha olyan regisztrált mezőgazdasági őstermelőnek adja át a termőföldet, aki öt évig mezőgazdasági termeltetésre fogja használni. Mentes akkor is, ha olyan regisztrált mezőgazdasági társaságnak adja át a termőföldet, amelyben az illető alkalmazott, és mint alkalmazott, a saját cégének adja 10 évre bérbe, és az majd mezőgazdasági termelésre fogja használni. Szintén mentességet élvez a termőföld megszerzése, ha olyan félnek adja át, vagy el, aki állattartással foglalkozik, és a földet takarmánytermesztésre fordítja. 8

9 Nem kell eljárási illetéket fizetni az eljárás megszüntetése után, ha érdemi eljárás nem került lefolytatásra, illetve a befizetett illeték ebben az esetben visszajár. Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításakor sem kell az illetéket megfizetni. Adóbevallásról készített másolat is illetékmentes, kivéve, ha elektronikus úton történik a benyújtás, ilyenkor le is lehet tölteni, tehát nem igazán van szükség másolatkészítésre. Fizetési könnyítés adómérséklés iránti kérelemnél a magánszemély tárgyi mentes, a gazdálkodó szervezet 10 ezer forintra kötelezett, fellebbezésnél a gazdálkodó szervezet illetékminimuma forint. Csődeljárás illetéke jogi személynél 50 ezer forint, az egyéb szervezeteknél 30 ezer forint. Felszámolási eljárás illetéke jogi személynél 80 ezer forint, az egyéb szervezeteknél 30 ezer forint. Ingatlantulajdon átruházásánál a valódi tartalma alapján fogják megállapítani az illetéket, amely feltűnő aránytalanságot mutat, akkor a ténylegesen meglévő összegre értékelt után kell megfizetni az értéket. Illetékelőlegnél, a vagyonszerzési illetéket csak a földhivatalai határozat meghozatala után kell megfizetni. Lakáscsere esetében a vagyonértékű jog jogosítottja illetékalap kedvezményre jogosult, amelyet kérelmezni kell, mint minden illetékre vonatkozó kedvezményt, nem jár automatikusan. Egyéb illetékeknél az adózás rendjéről szóló törvény általános elévülési szabályait kell figyelembe venni, a megfizetett illeték megtérítésére és a meg nem fizetett illeték törlésére is. Sportcélú ingatlan vagyonértékű jogának visszterhes megszerzése is bekerült az adómentes körbe. Távközlési adó Nem magánszemély előfizető által kezdeményezett hívások után a fizetendő távközlési adó mindig a megkezdett percenként számítandó két forint plusz áfáról három forint plusz áfára emelkedett. Az SMS-díjak is három forintra nőttek. A nem magánszemély előfizetők esetében hívószámonként a korábbi forint helyett forint lett az adófizetési kötelezettség maximuma. Magánszemélyek esetén maradt a régi adómérték, tehát a hívást kezdeményező fél kapcsán hívásonként két forint adó terheli a szolgáltatót minden megkezdett perc után és minden SMS után. Egy magánszemélyhez kapcsolódó előfizetésnél maximum hétszáz forint lehet a díj megállapítása. Augusztus elsejétől hatályosak a díjemelkedések. Pénzügyi tranzakciós illeték 0,2%-ról 0,3%-ra emelkedett augusztustól. Tranzakciónként legfeljebb hatezer forint lehet. Fizetési számláról történő készpénzfizetés 0,6%-ra nőtt, ebben az esetben nincs felső korlát. 9

10 Pénzforgalmi szolgáltatók egyszeri tranzakciós illeték elmaradását pótló befizetésre lettek kötelezettek, a január-április hónapokra bevallott pénzügyi tranzakciós illeték 208%-a került megfizetésre, ez alapján állapították meg ezt az adót, amelyet szeptember 20-ig kellett bevallani. Bányajáradék Augusztus elsejétől a kőolaj és földgáz értékének 12%-a helyett 16% lett a bányajáradék mértéke. Kiterjesztették a szénhidrogén mezőkön kitermelt földgáz kapcsán a bányajáradékot, és ez három százalékpontos emeléssel került megfogalmazásra szintén augusztus elsejével. Magánszemély kamatjövedelme 6%-os egészségügyi hozzájárulás terheli a társadalombiztosítási szabályok szerint a belföldi magánszemély által megszerzett kamatjövedelmeket. Például: lekötött összegek, tartós befektetések. A tartós befektetés az, amely legalább öt évre lekötésre kerül, és ha három éven belül jutottunk hozzá, akkor 16%-os szja, ha 3-5 év között, akkor 10%-os szja, öt év után 0%-os szja kapcsolódik hozzá, de a hat százalékos EHO minden esetben társul hozzá. Ezt 2013-ban kibővítették 10 évre, tehát tíz év után lesz mentes a tartós befektetésből származó összeg. Mentes az EHO-fizetési kötelezettség alól az a kamatjövedelem, amely az Európai Gazdasági Térség államai által kibocsátott forintban jegyzett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, vagy a meghatározott kollektív befektetési értékpapír után fizetett kamat és hozam, illetve ezeknek az értékpapíroknak az átruházásakor, visszaváltásakor, beváltásakor keletkezett. Idesoroljuk az állam által kibocsátott állampapírokat is. Az EHO-fizetési kötelezettséget augusztus elsején és azt követően megszerzett kamatjövedelmekre kell alkalmazni, de azt is meg kell nézni, hogy a kamatjövedelem juttatását megelőző időszak augusztus elsejére vonatkozik-e, mert ha a kamatjövedelem megszerzése erre a napra esik, akkor az EHO-fizetési kötelezettség az augusztus elseje és az azt követő időszakra áll be, tehát a korábban megkötött szerződésekre nem kell a hat százalékos EHO-t megfizetni. A kamatjövedelemhez kapcsolódó változások a különböző adótörvényekben megtalálhatóak. Elsődlegesen az szja-hoz kapcsolódik, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek fogalmában megfelelő ügyleteknél, és a magánszemély választása szerint kamatjövedelemről vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletről beszélünk, és ennek megfelelően kell az adót megfizetni. A módosítás értelmében a lehetőség már csak a augusztus elseje előtt megszerzett kamatjövedelmekre vonatkozik, és 2014-től teljesen megszűnik. 10

11 Iratkezelés Az ügyféltől minden egyes átvett dokumentumról egy átvételi elismervényt érdemes készíteni, amelyben tételesen fel van sorolva, hogy miket adott át, így az eltűnt számviteli bizonylatok, vagy bármely más dokumentum eltűnésekor a könyvelő igazolni tudja, hogy milyen iratokat vett át. A könyvelő szerződés ezt a kérdés rugalmasan kezeli általában, így érdemes egy ilyen okirattal is a felelősség érdekében olvasható aláírással, az átvétel dátumával ellátva készíteni egy dokumentumot minden átvételről. Az elkésve hozott számlán az ügyfélnek a saját aláírásával kell azt igazolni, hogy késve juttatta el a könyvelőhöz, így elismeri azt, hogy tényleg késve hozta a számlát, tehát ezért kerül az adott időpontban lekönyvelésre. Sürgős jelzésű küldemények átvételét a szabályzatba bele kell foglalni. A tértivevényes feladásokat sok esetben érdemes csak ajánlottként feladni, viszont az olyan anyagoknál, mint például egy számla, felszólító levél, érdemes a tértivevényt választani. Küldemények vizsgálatánál, az átvételkor a vállalkozásnál érvényben lévő biztonsági előírásoknak megfelelően kell eljárni. Vannak olyan szervezetek, ahol muszáj átvilágítani a különböző küldeményeket, de az általános szervezeteknél ilyen nem szokott előfordulni. Számítógépen való érkezéskor érdemes megnézni, hogy nem vírus érkezik-e a várt dokumentum helyett. Az iratok nyilvántartásánál a beérkezett iratokról és a visszakereshetőségéről pontos, naprakész nyilvántartást kell vezetni. Az elévülési idő miatt is fontos ezt folyamatosan vezetni. Az elektronikus okiratokat elektronikus módon meg kell őrizni, amelyeknek szintén van egy elévülési ideje, amely határidőig meg kell őrizni. Az irat érkeztetésénél a küldeményeket az arra felhatalmazott személy bonthatja fel, majd ezután iktató bélyegzővel lepecsételi és átvételi dátummal, bélyegzővel ellátja, illetve meg kell jelölni azt is, ha az irat melléklettel érkezik. Küldemények szétosztása az érkeztető bélyegzővel való ellátás után történhet a küldeményt felbontó személy, vagy más meghatalmazott által is. A küldemény felbontásakor ellenőrizni kell azt is, hogy nem hiányzik-e valami, például egy melléklet, illetve, hogy a megfelelő aláírásokkal el van-e látva, tehát hiányosság nélkül érkezett-e a küldemény. A faxon érkezett iratoknál érdemes másolatot készíteni, mivel például a hőpapíros faxoknál eltűnik a szöveg a papírról. Az iktatás kézi úton is történhet iktatókönyvbe, vagy elektronikus úton is. Az irat megérkezését pontosan kell követni, tehát az iktatás a kiinduló pont, a végpont pedig az, akinek az iratot címezték, akinek az irat szól. Nem kell iktatni a szórólapokat, visszaérkezett tértivevényeket, folyóiratokat, közlönyöket, de ki lehet szignálni azokra a személyekre, akiknek érkezik. Az iktatókönyv folyamatos sorszámozású, amelyet év végén le kell zárni. Ha 11

12 elektronikusan történik az iktatás, akkor tűzfallal lehet védeni az iktatást, és innen kell továbbküldeni az okiratot, akinek érkezett. Ha kézi iktatás történik, akkor a sorszámot üresen nem lehet hagyni, a felhasznált lapokat összeragasztani nem lehet, a bejegyzett adatokat olvashatatlanná tenni nem lehet. Javítás, helyesbítés esetén ugyanúgy kell elvégezni a folyamatot, mintha számlán tennénk azt, tehát lehúzzuk a rossz adatot, felé írjuk a jót, és kézjeggyel, dátummal is ellátjuk. Ha téves az iktatás, akkor a bejegyzést áthúzással ugyanúgy, mint a javításnál kell ellátni. A lezárt iktatókönyveket a megfelelő helyre kell helyezni. Számítógépes iktatásnál az érkeztetést és minden olyan adatot rögzíteni kell, amely azonosítja, amellyel meg lehet keresni, mikor érkezett, kihez lett továbbítva stb. A hozzáférést csak a felhatalmazott személyeknek lehet meghatározott időre biztosítani. A számítógépbe bevitt adatokat csak addig lehet módosítani, amíg helyben van az okirat, és ilyenkor is naplózni kell a javítást. A módosítás előtti adatokat is tartalmaznia kell a naplónak. Az iratok szétosztása elsődlegesen a vezető feladata, amelyre meghatározott személyt kijelölhet, tehát jogkörénél fogva átruházhatja megfelelő szakértelemmel rendelkező személyre. Kimenő iratok postázásánál a vállalat iratkezelőjének a cégtől kimenő iratok postázását megelőzően ellenőrizni kell, hogy minden levél el van-e látva iktatószámmal, alá van-e írva, pecsét van-e rajta, illetve, hogy a jogosult személy írta-e alá, milyen mellékletek, hány darab kapcsolódik hozzá. Az irat másolatán fel kell jegyezni a másolat keltét, illetve azt, hogy hagyományos átadókönyvben vagy elektronikusan került-e rögzítésre. Az irattározáshoz tervet kell készíteni, amelyben figyelembe kell venni azt, hogy milyen működéseket, folytonossági ellenőrzéseket kell végezni, és ennek az iratanyagnak mennyi a megőrzési ideje. Az irattári tételszámhoz kapcsolás után állapítható meg, hogy selejtezhető-e az irat. A bér- és munkaügyi adatokkal kapcsolatos okmányok nem selejtezhetők. Az egyéb okmányoknál az elévülési időt kell figyelembe venni, és ezután selejtezhetők. Ha olyan vagyontárgyakat akarunk leselejtezni, amelyek magasabb értékűek, és nemrégen lettek beszerezve például egy 4 millió forintos fénymásoló, amelyet három hónapja vásárolt a cég, akkor azt külön meg kell indokolni, hogy miért szeretnénk leselejtezni, és az adóhivatal felé bejelentési kötelezettség is fennáll. Egyébként a normál selejtezésnél, amikor a futamidőn kívül vannak az eszközök, vagy kis értékűek, akkor csak selejtezési listát kell készíteni, amelyet két személynek alá kell írnia. 12

13 Csak azokat az iratokat selejtezzük ki, amelyek az elévülési időn kívül vannak, illetve kizárólag az irattári tervben rögzített őrzési idő leteltével végezhető el. Biztonságos és célszerű a cég nagyságával arányos selejtezési bizottságot létrehozni. Ahol például két személyes a kft., nem érdemes sok főből álló bizottságot felállítani, de legyenek jelen mindketten, hogy a selejtezés kapcsán egy véleményen legyenek. Iratselejtezésről három példányban a selejtezési bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyeket iktatószámmal kell ellátni, és iktatás után a vállalkozás irattárába kell helyezni, vagy a levéltárba. A selejtezés időpontját nyilvántartásba kell venni, minden évben általában ugyanarra az időpontban kerül rá sor. A selejtezésről is megfelelő előírásokkal kell rendelkezni. Az irattárba helyezhetjük azokat a dokumentumokat, amelyek intézkedést már nem igényelnek, az átadókönyvvel együtt. Az irattárba már elhelyezett iratokra a gazdálkodó szervezetek megfelelő azonosítókat tesznek. Ha a társaságnak bármilyen okból szüksége van az iratok elővételére, akkor könnyen elő lehet keresni, illetve úgy kell kiadni, hogy megfelelő úton jusson el az illetékeshez. Írásban kell igazolni az átvételt, a használati időtartammal együtt megjelölve. Az iratok megsemmisítésére amelyek elévülési ideje lejárt, vagy olyan okiratok, amelyek megőrzési idejét már nem kell figyelembe venni selejtezés után kerül sor. A cég számára szükségtelenné vált iratokat így megsemmisítik a cég vezetőjének aláírásával meghatározva. Ahhoz, hogy a könyvekben le lehessen könyvelni, olyan aláíró személyre van szükség, aki ezt a megsemmisítést engedélyezheti. Minden egyes szervezetnek, amikor végelszámolás vagy felszámolás alá kerül, akkor a levéltárba el kell vinni azokat a dokumentációkat, amelyek a vállalkozására egyértelműen jellemzőek, például a bér- és munkaügyi kartonok, továbbá a szigorú számadású bizonylatok. A levéltárba előre meghatározott összeget kell az értékmegőrzésért betenni. A cég okiratait, és a munkavállalókkal kapcsolatos okiratokat kell letenni a levéltárba. Az összes többi, amelyet nem kötelező a levéltárba helyezni, és az elévülési időn kívül van, meg lehet semmisíteni, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha az adat elektronikus úton áll rendelkezésre, akkor a programot annyi ideig kell megőrizni, ameddig az elévülési idő tart. IFRS A nemzetközi pénzügyi elszámolási standardok különböző oldalról közelítik meg azt a számvitelt, amelyet a magyar számviteli törvényben megszoktunk, csupán más konstrukcióban vesszük figyelembe. 13

14 Az értékelés a valós érték használatával kerül megfogalmazásra, tehát maga az értékelés az aktívan meghatározott gazdasági eseményekhez kötődik, és annak a megfelelő magyarázatát, értékelését fogjuk megtenni. Pénzügyi instrumentumok besorolása általában a banki szektorhoz kapcsolódó elszámolásokról ad kimutatást, de idetartozik a cash flow is, amelyet az éves beszámoló részeként használunk. A tényleges pénzforgalom, a pénzáramlat hogyan fog megvalósulni? Ha az ügyfelek tudnák követni napra lebontva a saját cégük pénzáramlását, akkor nem szaladna el velük a saját költségvetésük, tehát nem lenne több költségük és kevesebb bevételük, mert mindig látnák, hogy hol tartanak. Meghatározott fedezeti elszámolást kell hozzákapcsolni. Magyarországon a költségvetési számvitelben találunk olyan előírást, hogy ha egy számlára kötelezettséget vállalunk, akkor a fedezetét meg is teremtettük, de ez a vállalkozási szférában nem látszik. Azt kellene tenni, hogy amikor egy ügyletről megállapodnak, akkor máris a fedezetet megteremtenék hozzá, és tudnák teljesíteni, amikor az ügylet létre jön. Éves beszámolónak a része az összevont vagy konszolidált beszámoló. Magyarországon kiemelten kezeljük a konszolidált beszámolót, és nem vonjuk össze az éves beszámolóval, holott a nemzetközi standardoknál nem is ismerik a konszolidált beszámolót így, hanem az éves beszámoló részeként tudjuk említeni. A konszolidáció legfontosabb eleme, hogy sok kis leányvállalat van, és egy helyen, az anyavállalatban tornyosul, ott képződik az összes nyereség, bevétel, ráfordítás, de úgy, hogy az alatta lévők, amelyek ezt megtermelik, ne halmozott adatokat hozzanak be. Az IRFS konszolidált beszámoló oldal. Nettósítás van a standardban, míg nálunk a bruttó elszámolás elvét alkalmazzuk. A jogi szabályozásnál elsődlegesen nálunk a számviteli törvény határozza meg a számviteli rendet, ehhez kapcsolódnak különböző kormányrendeletek, adórendeletek és adótörvények, amelyek végrehajtatják. A magyar számviteli szabályozás egy önmagában megállapítható szabályozást vett fel, a számviteli politikát, amelyet önmagunkra leírva szabályozunk. A szabályozás szintjeinek megfelelően az Európai Unióban irányelveket adnak ki, amelyek arra szolgálnak, hogy a tagállamok az irányelvekben meglévő hasonlóságot a nemzeti szabványokhoz kapcsolódóan befogadják és beépítsék. A rendeletek kötelezőek és általános hatályúak, a tagállamokra közvetlenül alkalmazhatók. A közlemények általában szakmai kérdésekben adnak eligazítást. Az ajánlások nem kötelezőek, de ha egyet is bevezetünk, 14

15 akkor az egész kötelezővé válik. Az Európai Uniós számvitel szabályozásánál láthatjuk, hogy rengeteg irányelv és rendelet az, amely nekünk intelmet ad. Az 1606/2002. EK rendelet meghatározza a magyar számviteli standardoknak az átalakulását is, egymás után építjük be a számviteli törvénybe a nemzetközi szabványokat is. Speciális információkat is figyelembe kell venni. Az IFRS-eknél a bankok, pénzintézetek azok, amelyek teljesen ráépültek erre a szabályozásra. Idetartoznak a biztosítók, amelyek szintén szélesebb embertömeget mozgatnak, illetve a villamos energia-, földgázszolgáltatásban tevékenykedő vállalkozások azok, amelyek a speciális információs szabályok alapján készítik a számviteli beszámolójukat. Számviteli irányelveknél azt mondhatjuk, hogy egységes szemléletű beszámoló készítése a cél, ehhez kapcsolódóan a tagállamok által kiadott iránymutatásokból építkezve a nemzeti számviteli szabályok is idomulnak egymáshoz, és a végén össze fognak csiszolódni. Létezik egy rendelet, amely azt mondja, hogy csak módjával tegyük ezt, tehát nem kötelező azonnal átvenni a szabályokat, de meghatározott időn belül kötelező ezt elsajátítani. Van olyan ország, amely tíz évet vállalt, van, amely húsz évet, Magyarország általában az azonnali bevezetést választja, amelyre nem vagyunk még felkészülve. A szabályok, amelyeket az adótörvény már átvett, keretszabály. A mostani törvények keretszabályok szerint működnek, és azon belül lehet megtalálni a megfelelő szabályozást. De ebben az esetben a keretszabály azt jelenti, hogy az összes tagország megkapja azokat a követelményrendszereket, amelyeket ezzel a szabályrendszerrel szemben felállítottak. Mindenki elmondja a véleményét, és a 28 véleményből kialakítanak egyet. Ez az egy vélemény, ami a közös véleményt mondja, vannak benne hézagok, tehát nem egy konkrét meghatározásra szolgál, hanem egy csomag meghatározásra, és erre minden nemzet kiválaszthatja a saját magának megfelelőt. Minden irányelv, amely az Unióban él, nem konkrét, tehát van választási lehetőség. Számviteli irányelvek tartalmánál elsődlegesen a beszámoló elkészítésének szabályozottsága nagyon lényeges, mivel megadott szempontok alapján kell bemutatni fejezetekre bontottan. Azt is meghatározza, hogy kiknek kell beszámolót készíteni, és különböző tételek elhelyezésében lehet egyes választásokat megtenni. Egyszerűsített feltételek a kis- és középvállalkozásokhoz kapcsolódóan határozzák meg azokat az értékhatárokat, amelyeket folyamatosan át kell nézni, és felül kell vizsgálni. A beszámoló nyilvánosságra hozatalánál arra kell odafigyelni, hogy mindet közel kell tenni, de nem mindegy, hogy hol. Például egy 15

16 német anyaországi beszámolót nem Magyarországon fognak közzé tenni, de a magyar leányvállalatoknak az éves beszámolóját igen. Az 1606/2002. EK elv meghatározta, hogy egységes standardokkal kell dolgozni, hogy az Európai Közösségen belül egységesen tudjanak meghatározni minden olyan gazdasági eseményt, amely előfordul a gazdálkodási életben. A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok így elvi alapokon nyugszanak, és különféle megközelítésű számviteli standardokat hoznak létre. Minden tagállam a saját maga által értelmezett szabályokat kell, hogy alkalmazza, nincs még megszabva, hogy az összes tagország egy adott számot ugyanúgy tudjon értelmezni. Az IRFS-eknél figyelembe kell venni, hogy maga az IFRS-bizottság amikor felállt, és az egyformán értelmezhető standardokat megalkotta, minden tagállamra kihatással volt. Magyarország későn került ebbe a körbe, és most kell teljesíteni azokat a kötelezettségeket, amelyeket 2005-ben vállalt és 2001 között alakult a Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság, amely az IASszabványokat megalkotta. Ehhez kapcsolódott az SIC-értelmezés és az IASC jóváhagyásával kapcsolatos megfogalmazások. Ezek mára változtak, és az IFRS-ekkel kapcsolatban 2013-ban került változás az értelmezések közé. Az IFRS-ek alkalmazásánál az éves beszámolók és a konszolidált beszámoló foglalkozik ezen belül az IFRS-eknek a bemutatásával. Amikor elkészítünk egy beszámolót, például a mérleg-eredménykimutatást, ami 2 oldal, az IFRS szerinti beszámoló sem több, de minden egyes sorhoz, ami nálunk azt jelenti, hogy mérleggel alá van támasztva, az náluk minden egyes sornál 8-10 megjegyzést jelent. A megjegyzések úgy néznek ki, hogy ha a külső partner ránéz a beszámolóra, akkor ne maradjon benne kétely. Tehát azokat a kérdéseket teszik fel mellé és válaszolják meg, amelyeket a külső partner feltenne. A válaszok alapján, ha a külső partner kezébe veszi az IFRS-beszámolót, nemcsak azt látja, hogy a tárgyi eszköz soron van 50 millió forint értékű eszköz, hanem a hozzá kapcsolódó kérdésekből kitűnik, hogy milyen eszköz, mikor vásárolták, számoltak-e el hozzá értékcsökkenést, mennyire gazdaságosan működtethető a tárgyi eszköz. Tehát a feltett kérdések alapján az a megjegyzés kerül megfogalmazásra, amely a külső partnerben felmerülhet, ezért lesz 130 oldal. Ez nekünk nagyon hosszú, de ha logikailag kell megmagyarázni, hogy a megjegyzések hozzá miért vannak, azért, mert maximálisan felelnek azokra a kérdésekre, amelyek felmerülhetnek egy-egy gazdasági eseménnyel vagy mérlegsorral kapcsolatosan. 16

17 Van egy másik nemzetközi szabvány az Amerikai Egyesült Államokban, a US GAAPkönyvelési, elszámolási program, amivel szintén ugyanúgy állítják össze a szervezetek gazdálkodását, mint az Európai Unióban az IFRS-ekkel kapcsolatosan. Itt még folyik a vita, hogy melyiket vezessék be Európában. Jelen pillanatban az IFRS-ek tartják magukat. Az IFRS-ek fontos jellemzője a pénzügyi szemlélet, és a befektető központú információszolgáltatás adása a partnerek számára. Meghatározza a vagyonértéket, a hozzá kapcsolódó kötelezettséget, és a megfelelő értékelési szabályokat. Nagyon fontos, mert így látunk képet az IFRS-ekkel kapcsolatban, tehát láthatjuk, hogy miből, mit lehetett kihozni. A magyar számviteli beszámolóból nem igazán lehet látni azokat az összefüggéseket, amelyeket tulajdonosi oldalról lehet megközelíteni, például kinek milyen részesedése van, hogyan áll az értéktőzsdén, milyen lízingügyletei vannak stb. Először voltak az IAS-szabványok, ezekből lesznek az IFRS-szabványok. 41 IAS szabvány van jelenleg és még csak 9 IFRS szabvány, ugyanis ezekbe olvadnak be az IAS-szabványok. Ebből is látszik, hogy fokozatosan kerülnek bevezetésre és megállapításra. Meghatározza minden egyes standardnál, hogy mire, milyen céllal készítették el, kire terjed ki, milyen definíciók kapcsolódnak hozzá. A magyar számviteli törvényben sosem látjuk azt, hogy ha megjelenik a lízinggel vagy a bevételnek az elszámolásával kapcsolatos jogszabály, akkor a magyarázatokat is hozzáfűznék, nekünk kell kitalálni. Itt viszont már benne van. Meghatároz továbbá fontossági sorrendet is, az első év értékelése nagyon fontos az IFRSekkel kapcsolatban. A követelésértékelés, az elszámolás, a bemutatás vagy közzététel is lényeges, amely alapján a külső partner majd engem választ, és nem mást a partnerének. Az IFRS-ek listájánál az egyes számú a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazásához kapcsolódik. Ha az IFRS-nél áttérés van, akkor három lezárt évnek kell lennie, amelynek megfelelő adatokat kell szolgáltatni a tárgyévhez, tehát a bázisévben is összehasonlítható adatokkal kell rendelkezni. Magyarországon azt mondjuk, hogy az induláskor előtársasági szak van. Ezt úgy könyveljük le, hogy ha bármilyen működés elindult, ha nincs, akkor egyben könyveljük le az egészet. Itt viszont az első beszámoló jelentőségét azért is emeli ki, mert ha ez első rossz, arra épül a többi, tehát minden egyes további év rossz lesz. Részvényalapú kifizetések, üzleti kombinációk, biztosítási szerződések, értékesítésre tartott befektetett eszközök, megszűnt tevékenységek, ásványkincsek feltárása és felmérése, pénzügyi instrumentumok közzététele, működési szegmensek, konszolidált pénzügyi kimutatások, közös megállapodások, más gazdálkodó szervezetekben lévő érdekeltségek 17

18 közzététele. De a kilencest, hiába jött ki egy hónapja, máris visszavonták, mert nem minden tagország adta hozzá azt az instrukciót, amivel közössé tudták tenni, ezért vonták vissza még további tárgyalásra. Érdekesen alakulnak az IFRS-szabályok, nem a mi számviteli törvényünk szerint. Ahogy a bizottsághoz beérkeznek a különböző kérések, annak megfelelő sorszámban tárgyalják, majd amikor vissza kell térni valamelyik IFRS-szabályhoz, már új számot kap, és a régit is használni kell, tehát nagyon eltér a magyar számviteli standardoktól. Szét van választva benne a számviteli politika, pénzügyi kimutatások prezentálása, a készletek, a cash flow, a számviteli becslések meghatározása, a beszámolási időszak év vége utáni események, beruházási szerződések, nyereségadók, ingatlanok, gépek, berendezések, tehát az a sorszám, amely a bizottsághoz beérkezik, nem azt a logikát követi, mint amelyen a magyar számviteli szabályozás alapul, ahol látjuk az alapelveket és elszámolási módokat. Itt egy-egy felvetett problémához kapcsolódóan hoznak létre egy szabványt, és azt építik bele beszámoló, kiegészítő és eredménykimutatás címszó alatt. Számunkra meghatározott idegenséggel jelenik meg az átváltási folyamatok változásainak a hatása, kapcsolt felekre jellemző közzétételek, nyugdíjazási, juttatási programok elszámolása, tehát van, amely közel áll hozzánk, de van, amely nagyon távol. Ezek a szabványokra adott válaszok, és a szabványokra elszámolt számlák és okiratok fogják a beszámoló gerincét alkotni, és ennek megfelelően érdekeltté tenni benne. A sorszámok jelentősége nem tud elkülönülni. Ha egy szabványról is beszélünk, akkor még legalább hármat tudunk érvényesíteni azon a szabványon belül. Például, ha egy tárgyi eszközt nézünk, az lehet befektetés, és általában először befektetésként vesszük vissza. Meg lehet nyereség oldalról is közelíteni, hogy most ez a befektetés mennyire lesz nyereséges. Lehet hozzá célt is meghatározni, tehát milyen céllal fektetjük be az ingatlant, és az adónak is van szerepe ilyenkor. Tehát sokoldalúan körbebástyázva kell megnézni: nem lehet egy szabványt, sokkal inkább egy szabványhalmazt kell alkalmazni. Ha el akarok számolni egy gazdasági eseményt, akkor meg kell nézni az összes szabványt, hogy melyikből mi az, amit figyelembe tudok venni az egy adott szabványnál. Sokkal több az összefüggés, mint a magyar számviteli törvénynél. Meghatározó értelmezéseket kellett a különböző gazdasági eseményekhez fűzni. Nyereségadónál a bevétel, illetve a gazdálkodó egységeknél is meghatározó szerepköröket is szét kell venni, például az operatív lízing stb. Azt is hozzá lehet kapcsolni, hogy milyen formában fogjuk majd mindezt érvényesíteni. 18

19 Környezetvédelmi termékdíj Január elsején életbe lépett változás, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a vámszerve helyett átvette az adóellenőrzés a helyét. Azért érdekes, mert más szempontok alapján végzik az ellenőrzést augusztusától változás, hogy már VPID-szám helyett adószámmal kell a különböző kötelezettségeket teljesíteni. Június elsején hatályba lépett 139/2013. kormányrendelet a környezetvédelmi termékdíjról, amelyben csak a legújabb módosítások szerepelnek. A záradék szövegénél újdonság, hogy a számlán való feltüntetésnél lényeges, hogy mindkét fél felelős ennek értelmében, a kiállító és a befogadó is. Május 31-ig a csomagoló termékdíj kötelezettsége a vevő eseti nyilatkozata alapján őt terheli, június elsejétől viszont a csomagolószer termékdíja a vevő eseti nyilatkozata alapján nem kerül megfizetésre. A csomagolószer kiskereskedelmi értékesítése során nem volt záradékolási kötelezettség, de most már a kiskereskedelmi értékesítéskor is belép a számlán a záradékolási kötelezettség. Csomagolószer katalógusnál visszakerült az a nomenklatúra, amelyik január elsején hatályos vámtarifaszámokat tartalmazza. A meghatározott melléklet szerinti CSK-kódokat kell figyelembe venni, és nem képződik egyéb ok folytán csomagolás, tehát azt kell megnézni, hogy melyek azok a területek, amelyeknél ez megvalósul, és ezek főleg az építési területen a műanyag fóliánál, a különböző átmérőjű zsinóroknál fordulnak elő, illetve a pénztárgép szalag is ide tartozik. Átvállalási szerződésnél 2013 júniusától az átvállalással érintett termékek CSK-kódjának kizárólag első három karakterét kell feltüntetni. Az átvállaló kötelezettségénél pontosításra, illetve kimondásra került, hogy a termékdíjjal érintett jogok és kötelezettségek az átvállaló feleket illetik meg és terhelik. Az átvállaló az átvállalt kötelezettség teljesítését, a csomagolást előállító belföldi vevő átvállalása esetén, a csomagolószer csomagolás részeként történő forgalomba hozatalát, vagy felhasználását igazoló bizonylatokkal igazolja, tehát a nyilvántartásra kell odafigyelni, különben nem tudjuk ezeket az adatokat prezentálni. A bevallás teljesítéséhez szükséges termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására vonatkozó adattartalomba pontosítás került, tehát a jövőben adatot kell majd szolgáltatni az eddigi jogcímeken túl, a csomagolóanyag kiskereskedelmi értékesítője által átvett mennyiség, a csomagolószer továbbértékesítője által átvett mennyiség és a csomagolószert előállító belföldi vevő által átvett mennyiséget is közölni kell. 19

20 A végrehajtási rendelet 8. mellékletében is vannak egyéb változások, az újra használható csomagolószerekre vonatkozóan. Az újra használható csomagolószerek esetében bejelentő már nem jelölhet meg általa kért nyilvántartásba vételi időpontot, illetve a csekély mennyiség mennyiségi határának átlépésekor bejelentéssel tartozik. Ha egy cégnek nullás bevallás van a termékdíjról, akkor is el kell készíteni, tehát úgy kell megjelölni, hogy a fizetendő termékdíj nullát fog takarni. Ha nincs termékdíj megfizetésére jogalapja a vállalkozásnak, a bevallást akkor is be kell adni. Kérdések 1. Ha van egy kétszázmillió forint árbevételű kft., amely kapcsolt vállalkozásban van egy másfél milliárdos zrt.-vel, akkor hogyan kell figyelembe venni az iparűzési adó sávját? - Ha a kapcsolt vállalkozás bevétele emeli meg a kft. árbevételét, akkor is egybe kell számolni, tehát összeadódik, és vissza kell osztani. Összességében, árbevétel-arányosan leosztva megnézzük, hogy melyik sávba esik a levonható költség, és úgy lehet hozzárendelni a költséget a kétszázmillió forinthoz. Ha például beleesik a 80%-os sávhatárba, akkor a kft.- nél is csak azt lehet venni, és lehet, hogy egy másik sávba is beleesik, és az aránypár alapján a kétszázmillió forint is két-három sávhatárba beleeshet. 2. Ha a katás egyéni vállalkozó egyéb okra hivatkozva szünetelteti a vállalkozását három hónapra, akkor ez az időszak hogyan működik a helyi adóknál? - A helyi adóban meg kell fizetni mindent a 2,5 millió forint után, az árbevétele, tehát a 6 millió forint időarányossá fog válni, mert azokra a hónapokra, amelyre nem fizeti meg a 25 vagy 50 ezer forintot, az nem számít az árbevételbe sem, és annyival 500 ezer forinttal csökken az árbevétele, de az iparűzési adónál nincs ilyen. Akkor is a 2,5 millió forintot kell figyelembe venni, ha csak egy hónapot üzemel, mivel ez egy választási lehetőség, és csak a következő évre lehet majd módosítani. Ha tudja, hogy csak egy-két hónapot fog üzemelni, mert például novemberben indult a vállalkozás, akkor érdemes más elszámolási lehetőséget választani. 3. Ha egy magánautót kiküldetéshez használnak, útnyilvántartás vezetése mellett, és ő nem, hanem csak a vállalkozásban számolják el, akkor az személyi jellegű ráfordítás vagy költség lesz? - A kiküldetés személyi jellegű ráfordítás. Kiküldetési rendelvénynél nincs szja-kötelezettség, de személyi jellegű ráfordításként kell kezelni. Ha nem kiküldetési rendelvénnyel számolják el, akkor a magánszemély akinek tulajdonában áll az autó kötelessége az adót megfizetni. 20