2,4. CET késik az átadás. Féléves leltár. milliárd gyermekétkeztetésre. Térképen a korrupciós kockázatok. huszonegyedik évfolyam,

Átírás

1 szám huszonegyedik évfolyam, szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT Térképen a korrupciós kockázatok 10 CET késik az átadás Féléves leltár 2,4 milliárd gyermekétkeztetésre 5 21

2 Olvassa Ön is! Önkormányzati korszakkép, polgármesterek és települési önkormányzati képviselők folyóirata 20 éves az ÖN-KOR-KÉP Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot példányban. A folyóirat ára egy évre bruttó 9395 forint (postaköltséggel). Számlázási cím: Szállítási cím: Kelt:, Aláírás Megrendelhető: 1136 Buda pes t, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) onkorkep@chello.hu Web:

3 Június július Elkészült a CET, de késik az átadás A színháznak, bároknak, üzleteknek, bevásárlóközpontoknak is otthont adó épület a Fővám tér kellemes színfoltja. Az objektum átadására azonban egyelőre nem sok az esély a Fővárosi Önkormányzat és a beruházó közötti peres viszony miatt. A két klasszikus épület között nyújtózó 160 méter hosszú üveg és acél monstrum megálmodója, Kas Oosterhuis az építési engedélyezési tervek elkészültét követően közös megegyezéssel szerződést bontott a beruházóval. Hírek szerint a tervező elégedetlen volt a kiviteli terveket készítő és a kivitelezést végző magyar szakemberek munkájával. Ilyen előzmények után készült el a kultúrközpont a Duna-part tőszomszédságában, és most arra vár, hogy elháruljanak az újabb akadályok az objektum átadása elöl. A Fővárosi Közgyűlés ugyanis szerződésszegéssel vádolja a kivitelezőt. Április 6-án, rendkívüli testületi ülésen elfogadták, hogy január közepén a városháza a CET-beruházással kapcsolatban lehívta a csaknem négymillió eurós bankgaranciát, és azt óvadékként kezelik. Erre azért került sor, mert a főváros alaptalannak tartotta és elutasította a beruházó Porto Investment Hungary Kft. által hivatkozott vis maior és kártérítési eseményeket. (Erről 19 igen szavazattal, 10 tartózkodással döntöttek a városatyák.) Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes emlékeztetett arra, hogy a Közraktárak helyén épülő beruházásnak már tavaly augusztusra el kellett volna készülnie és a műszaki tartalom is eltér a tervektől. Hangsúlyozta, hogy a fővárosnak semmilyen más biztosítéka nem volt, mint a bankgaranciát lehívni, amely a szakvélemények szerint teljesen jogszerű volt. Tartalom megyei körkép 11,6 milliárd az önhikiseknek 2 Hírek a megyékből 2 Parlament Féléves leltár 5 Számmisztika 5 Költségvetési módosítások 6 Újraválasztották az Alkotmánybíróság elnökét 6 Változás az önkormányzatok adósságrendezésében 7 A jövőben másképp lesz 8 Új egyházügyi törvény 9 Lázár: nem tűrjük tovább... 9 Kitekintő Kínában kivégeztek két volt polgármester-helyettest 9 Ajánló Idő-utazás 16 Nyáresti programok Keszthelyen 16 Kor-kép Önkormányzatok veszélyben 10 Mi történt? 12 Helycsere 13 A működőképesség érdekében 15 Nem csökkennek a megyei feladatok 17 esélyek és lehetőségek Öngondoskodásra építve 20 Hajléktalanellátás 20 Látássérültek rehabilitációja 20 2,4 milliárd gyermekétkeztetésre 21 Elismerések a Kábítószer-ellenes Világnap alkalmából 21 Romák nélkül ne döntsenek! 22 Rendvédelmi tábor 22 Határidő módosítás 22 Ösztöndíj indul roma fiataloknak 23 Adj esélyt! 23 településügy Égető munkanélküliség 24 főépítészek az önkormányzatokban Nyílt, átlátható világot! 25 Felhívás a évi Építőipari Nívódíj pályázatra 25 A pápa tiszteletére 26 Értékőrző fejlesztések 26 Hild János-díj 27 Új szereplők a világörökségi listán 28 Szakmai konferencia Pécsett 28 Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó Lapszerkesztő: Erdélyi Zsuzsa Szerkesztő: Németh Erika, Nyúl Kinga, Sörös Erzsébet, Zábránszkyné Pap Klára, Zongor Gábor Képszerkesztő: Kolin Péter Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt Szerkesztőség címe: 1136 Buda pes t, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) , (06-30) Fax: (06-1) onkorkep@chello.hu Web: A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam lapzárta: július 19. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) A folyóirat megren de lé se és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadá sá ért fe lel a kiadó ügyvezetője ISSN X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. Nyomda: Crew Kft.

4 megyei körkép 11,6 milliárd az önhikiseknek Pintér Sándor belügyminiszter és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter június 30-án döntöttek az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben (önhiki) lévő önkormányzatok támogatásának I. üteméről. Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára adott tájékoztatást a nyertes pályázatokról. Az első ütemben 11,6 milliárd forintot osztott szét a kormány az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok megsegítésére elkülönített 31 milliárdos keretből. A kifizetett támogatásra összesen 1274 önkormányzat nyújtott be igényt, ezek közül 1182 településen segített a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatási keretének elsődleges célja a 60 napon túli közüzemi díjtartozások, az önkormányzatok intézményi ellátottainak élelmezésével összefüggő adósságok, valamint a közoktatási intézmények fenntartásához kapcsolódó forráshiány rendezése. Megye Összeg (ezer Ft) Település (db) Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen: Baranya megye Indul a Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási program kivitelezése. Hulladéklerakók rekultivációjával még a nyáron megkezdődnek a Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási program kivitelezési munkálatai. A mintegy 25 milliárd forintos fejlesztés keretében a Dél-Dunántúlon két éven belül a szelektív gyűjtést és a környezetbarát ártalmatlanítást is magába foglaló komplex hulladékgazdálkodási rendszert alakítanak ki, és jövő őszre rekultiválják a környezetet erősen szennyező hulladéklerakókat. A helyszíni felmérés már megkezdődött és hamarosan átadják a munkaterületeket. A hulladékgazdálkodási rendszert érintően még folynak a közbeszerzési eljárások. Bács-Kiskun megye Mentőcsoport a települések védelmében. Az önkéntesség elvén alapuló megyei mentőcsoport megalakításáról hozott határozatot a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés. A Duna Tisza Mentőcsoport a jövő természeti és civilizációs katasztrófái elleni védekezésben nyújthat hathatós segítséget. A megyei közgyűlés egymillió forinttal támogatja a mentőcsoport létrehozását, a csatlakozó települési önkormányzatoknak pedig lakosonként kilenc forinttal kell hozzájárulnia a költségekhez. A megvásárlandó eszközök a megyei önkormányzat tulajdonába és a katasztrófavédelmi igazgatóság kezelésébe kerülnek. Békés megye Közel négyszáz új munkahely a megyében. 393 új munkahely jön létre a Békés megyei mikro-, kis- és középvállalkozásoknál. Békés megyében a Nemzetgazdasági Minisztérium által februárban kiírt pályázaton 47 vállalkozás csaknem 700 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyert el közölte a megyei kormányhivatalhoz tartozó munkaügyi központ vezetője. Nagy Ágnes hozzátette: a nyertes vállalkozóknak vállalniuk kellett, hogy két évig megőrzik a munkavállalói létszámot. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Csapadékvíz elvezetésére nyert támogatást Kazincbarcika. Az észak-borsodi Kazincbarcika önkormányzata csaknem 325 millió forintot nyert az Észak-magyarországi Operatív Program pályázatán Felső-Barcika városrészében a felszíni csapadékvíz-elvezetési problémák megoldására. A beruházás első szakaszában a település határában elkészült az átemelő és az ülepítő berendezés, majd az új övárkok kialakítása, a meglévők kimélyítése és burkolása történt meg. A projekt zárásaként készül el a város szélén lévő átemelő. A teljes beruházás 360 millió forintba kerül. Csongrád megye Avar kori duplasírt találtak Csanádpalotánál. A szegedi Móra Ferenc Múzeum régészei a júliusi hőségben is rendkívüli intenzitással dolgoznak az M43-as autópálya Makó és az országhatár közötti nyomvonalán zajló ásatáson. Csanádpalota határában úgynevezett duplasírt találtak a régészek. A két embert ezüst és bronz fülbevalóval és övcsatokkal együtt temették el, ami a szakemberek szerint ritkaságnak számít. A sír minden bizonnyal VII. századi, közép avar kori. 2 ÖN KOR KÉP június július

5 megyei körkép Fejér megye Inkubátorház épül Székesfehérváron. Újabb, az eddigieknél több szolgáltatást nyújtó inkubátorház épül Székesfehérváron uniós támogatással, amelyet 2012 januárjában vehetnek birtokba az induló vállalkozások jelentette be Cser-Palkovics András (Fidesz KDNP), a város polgármestere, Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (FMKIK) elnöke és Fejes László, a pályázaton nyertes cég ügyvezető igazgatója. A 190 millió forintos beruházás néhány hete folyik, és várhatóan októberben lesz kész az épület, a beköltözések 2012 januárjától indulhatnak. Győr-Moson-Sopron megye Napelemgyár épül Csornán. Egymilliárd forintos állami támogatással épül napelemgyár a Győr-Moson-Sopron megyei Csornán, amely a tervek szerint 2012-ben kezdi meg a termelést. A beruházás 160 munkahelyet teremt, de a tulajdonosok szerint ez a létszám jövőben bővülhet. A napelemgyár Csornának évi 100 millió forintos adóbevételt jelent majd, a dolgozóknak pedig biztos munkahelyet, hiszen a támogatás feltétele, hogy 5 évig nem csökkenhet a 160 fős foglalkoztatotti létszám. Heves megye Közpark épül a Kőlyuki pincesornál Egerben. Egyre rendezettebb a terület a Kőlyuki pincesor előtt. Az önkormányzat megszünteti az eddigi gazos területet és egy kulturált közparkot alakít ki őszén indult itt a tereprendezés, akkor kezdték feltölteni a völgyet. Azóta több mint 10 ezer tonna földet hordtak a területre. Idén a munkálatokra ötmillió forintot fordítanak, jövőre tervezik a parkrendezést, fásítanak, nyársaló- és pihenőhelyeket alakítanak ki. A tervek szerint játszóteret, kisméretű focipályát is építenek, hogy az ide érkező vendégek kikapcsolódása teljes legyen. Az átalakítás 2,5 hektár nagyságú területet és több mint száz pincét érint. Hajdú-Bihar megye Helikopterről ellenőrzik a parlagfüvet. Idén először Debrecenben és a megye tíz településén kísérleti jelleggel helikopterről is ellenőrzik a parlagfüves területeket. Július végén és augusztus elején a levegőből mérik fel a szennyezett részeket. Ez jóval gyorsabb, mint a gyalogos ellenőrzés, a helikopterről ugyanis már kilométeres távolságból érzékelhető a parlagfüves terület. A bírság a szennyezettségtől és a terület nagyságától függően 15 ezertől 5 millió forintig terjedhet. A kényszerkaszálás díja gyakran ennél jóval magasabb. Egy 1 hektáros területen például a bírság 15 ezer forint, de a kényszerkaszálásért akár 100 ezer forintot is fizethet a tulajdonos. Jász-Nagykun-Szolnok megye Munkahelyteremtő támogatás vállalkozásoknak. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 18 mikro-, kis- és középvállalkozás a Nemzetgazdasági Minisztérium idén márciusban meghirdetett pályázata nyomán több mint 228 millió forint támogatást nyert el munkahelyteremtő beruházásra, miáltal 152 ember juthat kereseti lehetőséghez jelentette be Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Észak-Alföld évek óta az egyik leghátrányosabb régiója az országnak, és legnagyobb gazdasági gondja a munkanélküliség mondta a politikus. Ezzel a pályázattal a magyar tulajdonban lévő kis- és közepes vállalkozások tervezett beruházásainak megvalósítását kívánják elősegíteni, abban a reményben, hogy minél több embernek helyben legyen munkája tette hozzá. Komárom-Esztergom megye Segít a megye. A megyei önkormányzat, Kistérségi Pályázati Alapjából, hárommillió forintos kamatmentes, visszatérítendő támogatást ad Dunaszentmiklós bevezető útjának újjáépítéséhez. A faluban tavaly májusban, a nagy esőzések következtében az egyetlen út, amely az országos közúthálózathoz csatlakozik, és a települést összeköti a külvilággal megcsúszott, járhatatlanná vált. Az önkormányzat a vis maior alapot megpályázta, és 94 millió forintot nyert, amelyhez 10 százalék önrészt, 9,4 millió forintot, a településnek kell biztosítani. Az önrész előteremtésében segít a megyei önkormányzat a hárommillió forintos támogatással. Nógrád megye Oktatási intézmények működtetését veszi át a megye. Balassagyarmat önkormányzata a város szűkös anyagi helyzete miatt július 1-től nem vállalja tovább három oktatási intézményének, a Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, a Szondi György Szakközépiskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola, valamint a Madách Imre Kollégium működtetését. A megyei közgyűlés döntése alapján az intézmények fenntartását a megye veszi át. Az átvétel 200 millió forint körüli összeggel növeli a megyei önkormányzat költségvetési hiányát. A létszám alapján járó állami támogatásra a megye pótlólagos igényt nyújt be. Még nem dőlt el, hogy a dolgozók júliusi bérének kifizetését a városi vagy a megyei önkormányzat finanszírozza. Pest megye Kistérségi központot alakítanak ki Veresegyházán. Megújult Veresegyháza főtere, a polgármesteri hivatal bővítéséből és az épület körüli tér modernizálásából álló projekt első üteme befejeződött. A beruházás 1 milliárd 50 millió forintos költségéből 800 milliót uniós, illetve állami forrásból fedeztek, a fennmaradó részt a település fizette. A megszépült főtér igazi városközponttá, kistérségi találkahellyé vált, a gyógyszertár előtt, valamint az első világháborús emlékmű mellett új park épült, és befejezték a római katolikus templom rekonstrukcióját is. A modernizált, térfigyelő rendszerrel ellátott városközpontban a tavasszal elkészült gyalogutakat és járdákat már hónapok óta használják a helyiek június július ÖN KOR KÉP 3

6 megyei körkép Somogy megye Csatornahálózat épül a Rinya mentén. Kilenc település húszezer lakójának életminősége javulhat a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével a Rinya-menti kistérségben. A fejlesztés költsége csaknem ötmilliárd forint, amelyhez európai uniós és állami támogatásra pályázik a Nagyatádi Regionális Szennyvíztársulás, mint kedvezményezett. A tervezett csatornahálózat 108 kilométer hosszú, amelyben 27 átemelő van. A szennyvizet három irányból érkező főág szállítja a szennyvíztisztító telepre, amelyet a beruházás során bővítenek és korszerűsítenek. A mintegy háromezer háztartást érintő beruházás a tervek szerint 2014-re készülne el. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Átadták a városi bíróság felújított épületét. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbátor bírósági épületének felújítása és bővítése csaknem félmilliárd forintba került. Az épület kulcsát ünnepélyes keretek között Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke nyújtotta át Pusztaföldi Ágnesnek, a Nyírbátori Városi Bíróság vezetőjének. A beruházás során jelentős külső és belső homlokzati felújításokat végeztek el: a bejáratánál biztonságtechnikai eszközöket telepítettek, és megvalósult a teljes akadálymentesítés. Az ügyfélforgalmat és az alkalmazotti irodákat elválasztották egymástól, felújították a tárgyalótermeket, az őrizetes várót, beszélőt és egyéb kiszolgálóhelyiségeket, valamint parkolókat alakítottak ki. talban folytatták ülésüket. A tanácskozáson a képviselők meghallgatták a Tolna Megyei Önkormányzat Integrált Szociális Intézményének beszámolóját, és el is fogadták azt. Sudár Gézáné, az integrált intézmény igazgatója elmondta, hogy összesen 1091 főről gondoskodnak, 11 intézményben. A képviselők a Balassa János Kórház helyzetéről is képet kaptak az ülésen: a kórház főigazgató-főorvosa elmondta, hogy jelenleg megfelelő létszámú orvosi személyzet áll a betegek rendelkezésére. Vas megye Közmunkások tisztítják a vízfolyások partját. Közmunkások tisztítják a patakok és a folyók partját Vas és Zala megyében. A januárban kezdődött program keretében 400 munkanélkülit foglalkoztat a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, ebből százat Vas megyében. Bár nem könnyű fizikai munkáról van szó, jelentkezőből nem volt hiány. Bokrokat irtanak, a méteres gazt kaszálják az Arany-patak medrében Szombathelyen, az oladi városrészben. A közmunkásokkal egyelőre december 31-éig kötöttek szerződést, de munkájukra később is szükség lenne, hiszen a medrek kitisztításával csökken az elöntés veszélye. Veszprém megye Ügyfélbarát hivatal Veszprémben. Polgárbarát hivatalt szeretnének kiépíteni Veszprémben, melynek első állomása, hogy az ügyfélfogadást az élethez igazítják. Korábban 16 órakor bezártak az ügyfélszolgálatok, ami sok embernek okozott problémát. Július 1-jétől három helyszínen hoszszabbított nyitva tartást vezetünk be. A polgármesteri hivatal ügyfélszolgálata, az okmányiroda, az adóhivatal és gyámhivatal szerdánként 17 óra 30 percig tart nyitva, hogy a munka után is el tudják intézni ügyeiket az emberek mondta el Porga Gyula polgármester. Zala megye Zalaegerszeg: megújul a Piac tér. Az utóbbi hetekben látványos szakaszához érkezett Zalaegerszegen a Piac tér rekonstrukció, már a térkövet rakják a szakemberek. Ezt követően indul a liget kialakítása. 12 fát telepítenek a Piac tér déli oldalára. Alattuk amőbaszerűen padrendszer húzódik majd, pihenőül szolgálva az arra közlekedőknek. Az utcabútorok még a kivitelező telephelyén vannak, a lámpasor viszont már a helyére került. Az augusztus 19-i avatás után az őstermelők is viszszaköltözhetnek régi helyükre. Az ideiglenes piacon pedig megkezdődik a parkolók kialakítása. A rovatot szerkesztette: Erdélyi Zsuzsa Tolna megye Dunaföldváron tartotta soros ülését a megyei közgyűlés. A képviselők ellátogattak az önkormányzat fenntartásában működő dunaföldvári idősek otthonába, majd a helyi polgármesteri hiva- 4 ÖN KOR KÉP június július

7 parlament Féléves leltár Új alaptörvény, szigorodó büntető törvénykönyv, árfolyamrögzítés, moratórium bírók kinevezésére Az Országgyűlés tavasszal az ellenzéki képviselők távollétében több mint egy hónapig csak az alkotmányozással foglalkozott, majd április 18-án elfogadta a január 1-jétől hatályos új alaptörvényt, amely számos ponton változtatott a rendszerváltáskor kialakított jogi és politikai intézményrendszeren. A részletszabályozást a későbbiekben megszülető (harminc) sarkalatos törvényekre bízta. Ezek közül július 11-ig ötöt fogadott el a parlament. Mivel az új alaptörvény csak jövőre lép életbe, ezért a kormánypárti képviselők a hatályos alkotmányon is változtattak, mégpedig annak érdekében, hogy csökkenthető és szociális ellátássá alakítható legyen ha pedig az igénybe vevő munkaképes, megszüntethető legyen a korhatár előtti nyugellátás. Ugyancsak a családok tízezreit érintette az a döntés, amelylyel a Tisztelt Ház rögzítette a lakáscélú devizakölcsönök törlesztési árfolyamát, és a kilakoltatási moratórium helyett bevezette a kény szer értékesítési kvótát, abból a megfontolásból, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek egy időben a piacra. Megszüntette a parlament a passzív táppénzt, és újból változtatott a végkielégítéseket sújtó, 98 százalékos különadó szabályain, miután az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette annak 2005-ig viszszamenő hatályú kivetését. Így az adó a január 1-je után szerzett jövedelmeket sújtja. Az egészségmegőrzésre hivatkozva döntött a Ház arról, hogy jövő év januárjá tól lényegében minden zárt légterű helyen tilos lesz a dohányzás, munkahelyen, éttermekben és kocsmákban csak szabad levegőn, illetve a bejárat előtt lehet rágyújtani. Szintén az egészségvédelem állt a népegészségügyi termékadó, ismertebb nevén a chipsadó bevezetése mögött is, amelyet a 25 százaléknál kevesebb gyümölcstartalmú üdítők, az energiaitalok, az előrecsomagolt sütemények, a sós snackek, valamint az ételízesítők egy része után kell majd szeptembertől megfizetni. Változnak a munkaügyi szabályok is: módosul a heti munkaidő, a próbaidő, valamint a szabadság kiadása. Véglegesítették, hogy a fel nem használt munkaórák átcsoportosításával a munkavállalók akár heti 44 órát is dolgozhatnak heti 40 órára járó bérért. Jövő évtől a bruttó 300 ezer forint alatt keresők nettó munkabérének megőrzéséhez szükséges béremelés elvárt mértékét a kormány rendeletben határozhatja meg. Azok a vállalatok, amelyek ezt nem hajtják végre, nem tehetnek ajánlatot közbeszerzési eljárásban, és nem kaphatnak támogatást a költségvetésből. Az Országgyűlés úgy döntött, ismét indokolni kell a kormánytisztviselők és a köztisztviselők felmentését, akik mél- tatlanságra és bizalomvesztésre hivatkozva is meneszthetők lesznek. Átalakult az országos érdekegyeztetés az Országos Érdekegyeztető Tanács helyett létrejött a konzultációs, javaslattevő és tanácsadó szereppel rendelkező Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács és a közfoglalkoztatás rendszere is: az ellátottak az otthonuktól távoli közmunkát sem utasíthatják majd vissza, az álláskeresési járadék pedig legfeljebb három hónapig járhat az eddigi 270 nap helyett. Február óta több ízben szigorították a képviselők a büntető törvénykönyvet. Januártól két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a táppénzcsalás és a rokkantsági nyugdíjjal összefüggő visszaélés és ugyanennyi időre zárhatják be a futballhuligánokat. Az egyenruhás bűnözés elterjedésére hivatkozva a Ház a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezésének büntetésével egészítette ki a Btk.-t, emellett a jövőben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely riadalmat kelthet valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozó közösség tagjaiban. Semmisnek nyilvánította ugyanakkor az Országgyűlés a őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt meghozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozott ítéleteket. A döntés a szeptember 18. és október 24. között elkövetett cselekményekre vonatkozik. Moratóriumot rendelt el a parlament január 1-jéig a bírósági vezetők kinevezésére, egyúttal az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötötte az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonyát. A választási törvény módosításáról, az alapvető jogok biztosáról és a vallásszabadságról szóló törvényjavaslatok záróvitájával és zárószavazásával ért véget a parlament rendkívüli nyári ülésszaka június július ÖN KOR KÉP 5

8 parlament Költségvetési módosítások Elvonták a stabilitási tartalék részeként zárolt összegeket. Az Országgyűlés 244 igen és 82 nem szavazat mellett fogadta el a évi költségvetés módosítását. Ezzel a döntéssel végleg elvonták a stabilitási tartalék részeként korábban zárolt összegeket, így 182,1 milliárd forinttal csökken a költségvetési fejezetek ez évi előirányzata. A tervezett hiány mértékét azonban nem érinti a zárolás. Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter által előterjesztett javaslat indoklása szerint az évközi gazdasági folyamatok áttekintése során világossá vált, hogy az adóbevételek elmaradhatnak a tervezettől, ezen felül egyes kiadási előirány Az Országgyűlés február 14. és július 11. között negyvenöt ülésnapot tartott. 116 törvényt, 60 határozatot fogadtak el, 150 interpelláció hangzott el és 1200 alkalommal szavaztak. Az elfogadott törvények közül 52 új jogszabály, 64 módosított, ezek közül a legtöbbet a kormány, 4-et a parlamenti bizottság, 35-öt a kormánypárti képviselők terjesztettek be. Az ellenzéki törvényjavaslatok közül egy sem kapott zöld utat. árd forintot kell befizetnie a büdzsébe, ez így összesen 182,1 milliárd forint. A kiadáscsökkentést a módosítás végigvezeti a korábban kormányrendeletben szabályozott zárolásokon. Így a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól 38, a Belügyminisztériumtól 35, a honvédelmi tárcától 26, a Vidékfejlesztési Minisztériumtól 18,7, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól 20,6 (és a tárcához tartozó KTIA-támogatás 9), a Nemzeti Adó- és Vámzatok teljesülése is meghaladhatja a költségvetési törvényben jóváhagyott összeget. Az előterjesztés indoklásából az derül ki, hogy az áfából 69, az evából 16, a társasági adóból 84, az illetékekből 6,6 milliárd forinttal kevesebb folyik be idén a vártnál, ez összesen 175,6 milliárd forint. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) költségvetési támogatása 9 milliárd forinttal csökken, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének pedig további 2,5 milli Számmisztika 45 ülésnap, 116 törvény, 60 határozat, majdnem 1200 szavazás A tavaszi-nyári ülésszakon elhangzott 150 interpelláció egyötöde kormánypárti, négyötöde ellenzéki volt, 136 szóbeli kérdés 28 kormánypárti, 108 ellenzéki, 180 azonnali kérdés 23 kormánypárti, 157 ellenzéki, 198 napirend előtti 70 kormánypárti, 128 ellenzéki és 66 napirend utáni felszólalás 11 kormánypárti, 55 ellenzéki. A megválaszolt írásbeli kérdések száma 647, ebből 54-et a kormánypártok, 593-at ellenzéki képviselők tettek fel. Az hivataltól 13,3, a Külügyminisztériumtól pedig 7,6 milliárd forintot vonnak el az idei támogatásokból. Az elvonás több alapot is érint, közte 25,3 milliárd forinttal a munkaerő-piacit. Idén 19,5 milliárddal többet költenek a közoktatási és szociális humán normatívákra, 24,6 milliárd forinttal többet az önkormányzati bérpótló juttatásra, a dollárkötvény kibocsátása miatti kamattöbblet pedig plusz 15 milliárd forintos kiadási többletet jelent a büdzsének. A parlament legutóbb június 20-án módosította az idei büdzsét a Mol-részvények visszavásárlása miatt; a tranzakcióval változott az idei hiány mértéke 1184,2 milliárd forintra. elmúlt fél évben a Ház két politikai vitanapot tartott, mindkettőt az ellenzék kezdeményezésére: az egyiket az LMP javasolta a lakáshitelesek problémáinak megoldásáról, a másikat pedig a Jobbik a népességfogyás megállításáról. A parlamenti bizottságok kö zül a legtöbbször az alkotmányügyi bizottság ülésezett, a legkevesebbszer a mentelmi. Az Országgyűlés szeptember 12-én folytatja munkáját. Orbán Viktor miniszterelnök gratulál Paczolay Péternek, az Alkotmánybíróság újraválasztott elnökének a Parlamentben. Középen Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. Fotó: Kollányi Péter (MTI) Újraválasztották az Alkotmánybíróság elnökét Az Országgyűlés a hatályos alkotmány említett módosításával már szeptembertől 15 tagúra növelte az Ab létszámát, és a testület tagjává választotta Balsai István fideszes országgyűlési képviselőt, az Antall-kormány volt igazságügy-miniszterét, Pokol Béla jogász-politológus egyetemi tanárt, Szalay Péter ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság tanácselnökét és Dienes-Oehm Egon nemzetközi magánjogászt. Az Alkotmánybíróság elnöke ismét Paczolay Péter lett. Nem lesz érvényességi küszöb az időközi választások második fordulójában. Eltörölte a parlament az országgyűlési választások második fordulójára vonatkozó érvényességi küszöböt, így a 2014-ig tartandó időközi voksolások második fordulójában mindenképpen betöltik a megüresedett képviselői mandátumot, kivéve akkor, ha azonos számú szavazatot kapnak a jelöltek. A fideszes Kósa Lajosnak és a KDNP-s Pálffy Istvánnak az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényt módosító javaslatát 269 igen, 49 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. 6 ÖN KOR KÉP június július

9 parlament Tarthatatlan a mostani állapot, hogy lényegében nem terhel felelősség politikust akkor, ha csődbe viszi a saját települését A törvénymódosítást az ellenzéki pártok a záróvitában azért bírálták, mert szerintük azt Esztergomra szabták, ahol Tétényi Éva polgármester adósságrendezési eljárást kért a város ellen. Lukács Zoltán szocialista képviselő szerint az elfogadandó törvénymódosítás csak nevében szól az önkormányzatok adósságrendezéséről, valójában az a célja, hogy utólag törvényesítse a fideszes többségű esztergomi önkormányzat eddigi törvénysértő akcióit. Bírálta azt is, hogy a módosítás olyan felhatalmazást ad a népképviseleti jogosítvánnyal nem rendelkező kormányhivatali vezetőknek, amelyeket a polgármesternek és a képviselő-testületnek kellene biztosítani. Miközben a honatyák erről vitáztak, Esztergom polgármestere a döntés folyamatát a parlament emeleti páholyából szerette volna figyelemmel kísérni, azonban ez a szándéka meghiúsult, mert a karzatra nem engedték fel. Erre reagálva egy jobbikos képviselő úgy nyilatkozott, hogy: egyre többször tapasztaljuk, hogy a magyar Országgyűlés úgy működik, mint Románia Ceausescu idején, mert van, aki nem kívánatos személynek számít a parlamentben. A szavazás után jobbikos képviselők Esztergom feliratot, az LMP-s és szocialista képviselők közül pedig többen a város címerét gyászcsíkkal ábrázoló lapokat emeltek fel az ülésteremben. Változás az önkormányzatok adósságrendezésében Megváltoznak a helyi ön kormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő szabályok a parlament július 4-i döntésével. A válságköltségvetés elkészítésére a jövőben 60 helyett 90 nap áll a helyhatóságok rendelkezésére, az adósságrendezési eljárás megindítása pedig csak a képviselő-testület, illetve a közgyűlés felhatalmazásával lesz lehetséges. A fideszes Kósa Lajos és Kocsis Máté, valamint a kereszténydemokrata Habis László előterjesztését a kormánypárti képviselők támogatásával 219 kormánypárti igen, 103 ellenzéki nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés. Kislélegzetű módosítás Kósa Lajos (Fidesz) a napirendi pont előadójaként azt hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló szabályozása egy olyan jogszabály, mely szerint alapvetően kicsi önkormányzatok, kis vagyon, kis feladatrendszer mellett próbálták kezelni azt a helyzetet, amikor nem tudtak a kötelezettségeiknek eleget tenni. Nem feltételezték az akkori jogalkotók, azt a helyzetet, hogy az előző kormány olyan mértékben vonja meg az önkormányzati feladatellátástól a finanszírozást, hogy 2010-re a 2003-as szintű támogatást kapták önkormányzatok az államtól, miközben körülbelül ötszázzal nőtt a feladatoknak a száma Ez azt eredményezte, hogy az önkormányzatoknak olyan eszközökhöz kellett nyúlniuk mivel pénzük nem volt a feladatok ellátására, ami alapvetően külső forrásbevonást igényelt. Mára kiderült, hogy nemcsak a kis önkormányzatok, hanem egész nagy települések, sőt megyék is az adósságrendezés sorsára juthatnak. Magyarországon az önkormányzati csőd egy roszszul szabályozott kérdés. Azt gondolom, hogy ezt a mai helyzetben egész egyszerűen újra kell szabályozni. De hogy mégsem egy nagy, átfogó újraszabályozásra vállalkoztunk, annak egyszerű oka van: miután az új önkormányzati kétharmados sarkalatos törvény ősszel a parlament elé kerül, úgy gondolom, hogy az új rendszer alapvetéseinek megfelelően kell az adósságrendezési eljárást újragondolni. De addig sem várhatunk, mert látjuk, hogy jó néhány önkormányzat esetében egészen aggasztó az a folyamat, amely adósságrendezési eljárás címen folyik. Tehát a mostani módosítás nem egy átfogó, hanem egy kislélegzetű módosítás, pontosítás, s tulajdonképpen csak arra jó, hogy azt a néhány hónapot is valamilyen rendezett feltételek mellett tudja a rendszer túlélni vagy átélni, amíg egy átfogó szabályozás nem kerül a Ház elé. Csalárd csődök Külön kiemelném azt a problémát, amikor egy önkormányzat nem egyszerűen csődbe megy, hanem tudatosan csődbe viszik. Erre most semmilyen szankció nincs. A gazdasági törvény alá tartozó szervezeteknél ismert ez a fogalom, hiszen Btk.-s eset az, amikor csalárd csődöt követ el valaki úgy, hogy bár van pénze, mégsem fizeti a kötelezettségeit. De néhány önkormányzatnál felmerült az a probléma, hogy úgy tagadta meg az önkormányzat kötelezettségeinek a fizetését, hogy a folyószámláján a kötelezettségeit meghaladó készpénz állt rendelkezésre. Ezeket a helyzeteket ebben a kisebb kiigazító javaslatunkban nem tudjuk kezelni ősszel egy olyan javaslatot kell a Ház elé letenni, amely azt mondja, hogy azt, aki csődbe vitte az önkormányzatát, ne lehessen újraválasztani se képviselőnek, se alpolgármesternek, se polgármesternek. S az is megvitatandó, hogy a kialakult csődhelyzetben milyen felelőssége van az előző vezetésnek, és azt is meg kell vizsgálni ez persze részletesebb szabályozás kérdése, hogy ilyen esetben az előzőeket is sújtsa-e ez a szankció tarthatatlan a mostani állapot, hogy lényegében nem terhel felelősség politikust akkor, ha csődbe viszi a saját települését. A mostani javaslatunkban néhány olyan korrekciót kezdeményeztünk, amelyek sok félreértésre vagy félremagyarázásra adtak okot. Természetesen eszünk ágában sincs az egyébként is rendkívül kockázatos és problémás devizahitelezési rendszert az önkormányzati rendszerre általánosan kiterjeszteni. De a javaslatunk nem is tartalmaz ilyet, csak a politikai sajtó egy része interpretálta így. Először is, annak az önkormányzatnak, amelyik csődben van, azaz adósságrendezési eljárás alá került, nem mentőövet dobunk, mert mentőövet csak a fuldoklónak lehet dobni, a vízi hullának viszont nem Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára tolmácsolva a kormány véleményét, jelezte, hogy támogatják a törvényjavaslatot. Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadójaként Michl József ismertette a bizottság véleményét, miszerint a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő törvény módosítását 16 igen szavazattal, 8 nem ellenében támogatták a képviselők június július ÖN KOR KÉP 7