A vidéki térségek gazdasági-társadalmi jellegzetességei

Átírás

1 A vidéki térségek gazdasági-társadalmi jellegzetességei Összeállította: Eruditio-Hungária Kft. Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP / azonosító számú projekt támogatásával. Budapest, 2011

2 Felsőoktatási intézmények szerepe Véleményünk szerint egy felsőoktatási intézmény szerepe a település és az ott lakó középosztályi csoportok viszonyában kettős. Egyrészt, mint munkáltató jelenik meg a városi térben, ahol a betölthető munkakörök nagy hányada a középosztályi ethoszt megtestesítő munkakör, mind az állandóság, mind a kereset, illetve az elismertség szempontjából. Másrészt pedig a középosztály továbbélésének zálogaként jelenik meg, hiszen a fiatalabb generációk oktatásának színtere, a társadalmi mobilitás egyik legfontosabb csatornája. A megtartó erő szempontjából az elsőként említett szerepkör egyértelműen pozitív a település szempontjából. A második szerep már egy kissé problematikus. A legtöbb felsőoktatási intézmény hallgatósága nem csupán az intézménynek helyt adó településről és agglomerációjából érkezik. Különösen igaz ez a magyar felsőoktatási palettán unikális szakokkal megjelenő, ezáltal országos beiskolázási körrel rendelkező intézményekre. (Példaként a soproni Erdőmérnöki Kart tudjuk itt megemlíteni.) Ebben az esetben az a kérdés merülhet fel, hogy a településre érkező hallgatók közül milyen arányban vannak azok, akik tanulmányuk befejeztével maradnak a felsőoktatási intézmény településén. A felsőoktatási tanulmányok itt próbaházasságként működnek: a hallgató az oktatásban eltöltött időben megismerkedhet a település, nyújtotta lehetőségekkel. Minél pozitívabb a kép, annál nagyobb az esélye a letelepedésnek, amivel a település középosztályi szufficitet könyvelhet el. A lehetőségek körébe beletartozik a munkaügyi helyzet is. Amennyiben a felsőoktatási intézmény integrálja magába a környezetében működő vállalkozások igényeit, kínált szakjai helyben piacképes tudással vértezik fel a hallgatókat, akkor ezzel a letelepedés lehetőségét tovább növelheti. Másik oldalon pedig felmerül a kérdés, hogy a településen és annak agglomerációjában élők mekkora arányban veszik igénybe a saját településük felsőoktatási lehetőségeit, illetve a végzés után mekkora arányban költöznek máshová. Végül létezik még egy nagyon fontos tényező, amellyel a felsőoktatási intézmények szerepköre és befolyása bővíthető: maguk a településen élő és ott fogyasztásukkal igényeket teremtő hallgatók. Kérdés, hogy a város számára a felsőoktatási intézmény egy olyan lehetőség, amivel a település gazdasági szerkezetének hiányosságai pótolhatóak, avagy a felsőoktatás csak egy, a településen működő, a település gazdasági életét meghatározó tényezők között. Sok esetben a nagyszámú hallgatóság 2

3 jelenléte a város életét alapjaiban változtathatja meg, amennyiben a hallgatóság számaránya magas a település lakosságához képest. Komplett szolgáltató iparágak megszűnéséhez és hanyatlásához vezethet egyes települések esetében a hallgatók számának csökkenése. További ajánlások jövőbeni kutatásokhoz Jelen kutatásban a KSH által használt agglomerációs adatokkal próbáltuk közelebb hozni azt a tényt, hogy a magyar nagyvárosok nem önmagukban létező entitásként működnek, hanem kisebb-nagyobb térszervező erővel szervezik környezetüket, szoros kapcsolatban a körülöttük elhelyezkedő településekkel. Ne feledjük el, azonban azt a tényt, hogy a felsőoktatási intézmények térszervező ereje más, mint a nekik otthont adó településeké. Beszélhetünk országos vonzáskörzettel bíró, regionális vonzáskörzettel bíró és helyi vonzáskörzettel bíró intézményekről. Sőt, intézményen belül is változhat a vonzás minősége, ami a felkínált szakok és tudás egyediségétől, behelyettesíthetőségétől függ. Másképpen kell megítélni egy főként helyi beiskolázású intézmény hatását és másként egy országos beiskolázású intézményét. A hallgatói vonzáskörzetek meghatározása a hallgatók diákigazolványain található adatok felhasználásával könnyedén kivitelezhető. A diákigazolványok adatainak felhasználása ezen a problémán is segíthet. Ildomos tehát szétválasztani a települések és a felsőoktatási intézmények vonzáskörzetét. Szintén külön kezelendő a megtartó erő kapcsán a már a településen élő lakosság megtartása és az újonnan érkezők letelepedésének folyamata. A megtartó erő ilyen jellegű vizsgálatához napjainkban még nem áll elegendő adat a birtokunkban. A felsőoktatási intézmények utánkövetéses vizsgálatai, a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) alkalmasak ezen folyamatok modellezésére. Az ilyen vizsgálatok azonban sajnos még gyerekcipőben járnak, nem minden intézmény végezte/végzi el; a módszertan összehangolása és finomítása sem mondható még kielégítőnek. A beépíteni kívánt adatok jelentős hányada réginek tekinthető, mivel csak a népszámlások idején kerültek lekérdezésre. Jelen pillanatban a 2011-es népszámlálás adatfelvételi ideje előtt vagyunk, így csak a legutolsó, es adatok használhatóak. Ezen probléma kezelése végett a jelen elemzéshez felhasználtuk az egyes városok által elkészített Integrált Városfejlesztési Stratégiákat és az ott összegyűjtött adatokat. Mivel az IVS megírásához minden város ugyanazt a kérdéssort kapta, ezért az 3

4 összehasonlíthatóság itt is fennáll. Az IVS fő célja állami fejlesztési források megszerzése volt, ezért meglehetősen nagy őszinteséggel állították össze a kutatásban szereplő települések saját erősségeik és gyengeségeik listáját, valamint nyilatkoztak a városban a rendszerváltás óta végbement folyamatokról. Továbbá a jövő évtől használhatóak lesznek az új népszámlálás adatai is. A közintézmények működése egy településen hasonló folyamatokat generál foglalkoztatási szempontból, mint a felsőoktatási intézmény léte. Működtetésükhöz közalkalmazottak, köztisztviselők, kormányhivatalnokok szükségeltetnek, ahol a végzettségi kívánalmak szűrnek, és a betöltött munkakörök jelentős hányada középosztályi létet biztosíthat. Létezik bizonyos decentralizáció, illetve a megyei jogú városi rang és a megyeszékhelyi szerep is biztosít ilyen jellegű állásokat. A kérdés csupán az, hogy a településen megszerezhető felsőoktatási végzettségek mennyire kompatibilisek ezekkel, a posztokkal. Helyben kitermelhetőek, vagy máshol megszerzett tudást lehet a településre visszatérve kamatoztatni. A különböző intézmények illetékességi köre a VÁTI honlapján visszakereshető. Kimutatható, hogy a megyeszékhelyek esetében sem minden intézmény van jelen, a regionalizált intézmények megjelenésével a közszféra bizonyos területei nagyobb szerepet kaphatnak egy településen. A tényleges, közszférában található állások számáról nincsen közvetlen adatunk. A közszférában található álláshelyek aránya a középosztályi, állandóságra törekvő életstratégia megvalósíthatóságának mérőszámaként alkalmazható egy település esetén. A VÁTI által nyilvántartott intézmények köre tovább bővíthető az önkormányzat és az önkormányzat által fenntartott intézmények és cégek munkaköreivel. A közalkalmazotti-köztisztviselői lét mellett a vállalkozói réteg sem elhanyagolható csoport illetve a piaci cégek középosztályi megélhetést nyújtó munkakörei. A foglalkoztatottsági, a jövedelmi adatok és a település vállalkozásainak adatai adhatnak némi betekintést a középosztály ezen csoportjának tulajdonságaiba. Kamarai adatbázisok, vállalkozói szövetségek és érdekképviseletek megkérdezésével további információkhoz is hozzájuthatunk. 4

5 Győr Megyei Jogú Város 1 1. A város elhelyezkedése Győr a Kisalföld keleti felén, a Mosoni-Duna, a Rába és Rábca torkolatánál helyezkedik el, a Kisalföldi-nagytáj területén, közel a szlovák, illetve osztrák határhoz. A város kialakulásában és napjainkban elért fejlettségi szintjében óriási szerepet játszott fekvése, földrajzi adottságai. Győr a Bécset Budapesttel összekötő úton található, közel egyenlő távolságra a két fővárostól. 78 kilométerre pedig egy harmadik főváros, Pozsony fekszik. A fenti területet gazdasági, és innovációs szempontból is kiemelkedő jelentőségű, amit a fejlesztők és a politikusok Arany Háromszög néven emlegetnek. A város a vasúti és a közúti forgalom országos jelentőségű csomópontjának, közlekedési fordítókorongjának számít. Bécs, Budapest, Sopron, Veszprém és Celldömölk irányába indulnak vasútvonalak a városból. Győrben több közlekedési főútvonal is találkozik egymással (M1, M19, 1, 14, 81, 82, 83, 85), és a város több pontjáról is elérhető az M1-es autópálya. A Győr-Pér repülőtér a várostól 15 kilométerre található Székesfehérvár irányában. A Duna 1734 km szelvényénél fekszik a Győr- Gönyű kikötő a hozzá kapcsolódó teljesen közművesített, 25 hektáros kiszolgáló terminállal. A város agglomerációja nagynak mondható, valós agglomeráció, amely a statisztikai kistérség határain is túlnyúlik. Összesen 28 település tartozik ide. 2 A KSH által agglomerációnak számított településeken kívül további nem hivatalos kapcsolatokkal is rendelkezik, hiszen a városban működő multinacionális cégek munkavállalói a környező megyékből, sőt a Csallóköz településeiről is érkeznek a városba. Győr beleillik azon Duna menti városok sorába, amelyek fejlődése a középkorban és a kora újkorban a kereskedelemre, a XIX. századtól pedig 1 Az egyes városok ábrái és táblázatai az összefoglaló anyagban városonként újra számozódnak, így az adott szövegrészben található ábrák és táblázatok számozása releváns. 2 Az agglomerációba a következő települések tartoznak bele: Győr, Gönyű, Nagybajcs, Öttevény, Vének, Börcs, Győrújbarát, Kóny, Abda, Hédervár, Vámosszabadi, Nyúl, Győrladamér, Enese, Győrzámoly, Győrszemere, Dunaszentpál, Écs, Ikrény, Dunaszeg, Kisbajcs, Koroncó, Rábapatona, Mecsér, Győrság, Kunsziget, Győrújfalu, Lébény, Mosonszentmiklós. 5

6 az iparra alapozódott. Feltárható a rokonság, a kulturális és városhálózati történelmi kapcsolat a Duna menti, közepes méretű ipari városok sorával, amely Regensburggal kezdődik, majd Ingolstadton, Linzen át Győrig tart. Győr ennek a várostípusnak a legkeletibb képviselője. 2. Demográfiai folyamatok Győr népességszámát tekintve az ország ötödik legnagyobb városa, állandó népességszáma 2009-ben fő volt. Amennyiben a város lakónépességét vesszük alapul, úgy a város lakossága eléri, sőt egy kicsit is meg is haladja a főt. Az agglomerációval együtt kicsit több mint lakosról beszélhetünk. A megye lakosságának 28,9%-a él a megyeszékhelyen. A rendszerváltással párhuzamosan megindult a város környéki településekre történő kiköltözés. A szuburbanizációs folyamat még napjainkban is tart. A lakosság fogyása az agglomerációs kiköltözések miatt 2004-ig fokozatos volt óta a trend megfordult a folyamatos és nagyarányú beköltözések miatt (2. ábra). A gazdasági válság miatt ez a trend is megtorpant. 1. ábra Öregedési index változása a városban és az agglomerációjában Forrás: KSH-TSTAR 6

7 A kiköltözők közül nagy számban képviseltetik magukat a fiatal házasok, családalapítók, akik miatt az agglomeráció lakossága körében az öregedés üteme stagnál, míg Győr lakossága egyre nagyobb mértékben öregszik (1. ábra). Ennek ellenére az aktív népesség számaránya még napjainkban is magas a városban. Ennek okaként a városba betelepülő új lakosok magas számát hozhatjuk fel. A fentiekből látszik tehát, hogy a város és agglomerációja, illetve a város és a tágabb régiója között folyamatos a mozgás. 2. ábra Természetes szaporodás 2001 és 2009 között a városban és az agglomerációjában Forrás: KSH-TSTAR 3. Iskolázottság A korábbi adatokból kiderült, hogy a város környéki településeken a lakosság arányához mérten jóval több gyerek születik, mint magában a városban. Tekintettel az agglomerációs kapcsolatokra, a város alap- és középfokú oktatási intézményei kiszolgálják a környező települések családjait is. Az általános iskolai feladat-ellátási helyek száma 2009-ben 39 volt. A közoktatási rendszer jelenleg átalakítás alatt áll a városban. Az általános iskolások száma 2009-ben a település iskoláiban: 9884 fő volt, ebből 1829 fő (18,5%) volt naponta bejáró. Az általános iskolás korú városlakókra jutó érték a negyedik legnagyobb a vizsgált városok között: 7

8 a városba munkába járók, de az agglomerációban élők is előszeretettel járatják gyermekeiket a város iskoláiba. Fokozottan igaz ez a középiskolákra, ahol a város 100 középiskolás korú lakójára 312 középiskolás jut, azaz minden harmadik középiskolás a város határain túl él. A középiskolások száma 2009-ben fő volt, ebből 5525 (44, 3%) naponta bejárós. A legnagyobb külsős arány a város szakközépiskoláiban érzékelhető (Hiba! A hivatkozási forrás nem található.. tábla). A gimnáziumi feladat-ellátási helyek száma 2009-ben 19, a szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási helyek száma 2009-ben 15, a szakközépiskolai feladat-ellátási helyek száma 2009-ben 24 volt. A város nagy figyelmet fordít a szakképzésre (munkaadók bevonása, ösztöndíjrendszer bevezetése a hiányszakmákban.) 1. táblázat A város iskolavárosi jellegét jelző arányok 2009-ben 100 általános iskoláskorú városlakóra jutó 100 középiskolás korú városlakóra jutó általános iskolás középiskolás gimnazista szakközépiskolás szakiskolás Győr Megyei jogú városok Forrás: KSH-TEIR A helyben folyó oktatás színvonalát jelzi, hogy a legjobb magyar iskolák listájára gimnáziumok, szakközépiskolák és vegyes képzésű intézmények is felkerültek. A Köznevelés című folyóirat listájában a legjobb magyar gimnáziumok közül az első 25-ben kettő győri gimnázium szerepel (Kazinczy Ferenc Gimnázium és Révai Miklós Gimnázium). A szakközépiskolák közül a Jedlik Ányos Középiskola, a Baross Gábor Szakközépiskola és a Deák Ferenc Szakközépiskola, a vegyes iskolák között pedig a Krúdy Gyula Gimnázium és Szakközépiskola található a listán. Felsőoktatás szempontjából a város három intézményt és egy kihelyezett képzést is magáénak mondhat. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai 8

9 Csere János Kara, a Hittudományi Főiskola és a Széchenyi Egyetem mellett a Gábor Dénes Főiskola kihelyezett képzései is elérhetőek a városban. A városban valamilyen formában, felsőoktatásban tanulók száma eléri a főt. A nappali tagozatos hallgatók aránya a lakónépességhez képest magas, 7, 10%, ami azt jelenti, hogy a hallgatók tényleges befolyással bírnak a város gazdasági folyamataira szolgáltatások igénybevételével. Az összes hallgató aránya a lakónépességhez képest 11, 48%, ami a vizsgált települések között az ötödik legmagasabb arány. Az oktatók aránya az összes adófizető számához képest azonban jelentéktelenül kicsi (0, 34%) ami azt jelenti, hogy a felsőoktatási intézmények nem határozzák meg alapvetően a város munkaerő-piacát. A felsőoktatási intézmények nem a legnagyobb munkáltatókként vannak számon tartva a településen. 4. Munkaerő-piaci helyzet Győr városa szerencsés módon vészelte át a kilencvenes évek szerkezeti átalakulását. Bár a város hagyományosnak mondható könnyűipara eltűnt, és a nehézipari egységek is megszenvedték a rendszerváltást, a város jó földrajzi helyzetének és megközelíthetőségének köszönhetően a rendszerváltás után szinte azonnal megjelentek a változás miatt felszabaduló munkaerőt alkalmazni kívánó befektetők és vállalkozások a városban. Ennek következtében a városon nem érződött olyan mértékben a kilencvenes évek depressziója. A betelepült multinacionális cégek és ezek beszállítói köre meghatározzák a város munkáltatói szerkezetét. A város elsősorban az autógyártás és az ehhez kapcsolódó üzemágak betelepedését élte meg az elmúlt tizenöt év során. 100 munkaképes korú lakosra jutó regisztrált munkanélküliek száma 2009-ben 6, 6 fő volt. Ez az érték a gazdasági válság hatásaként nőtt meg, de még így is jóval alatta marad a többi megyei jogú város hasonló adatának. A város megérezte tehát a gazdasági válságot, de ez nem a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket, inkább a szakmunkásokat és az alacsonyabb végzettségűeket érintette a leginkább (3. ábra). Egy éven túl nyilvántartott álláskeresők aránya az összes álláskereső százalékában, 2009-ben 14, 46 %, ami szintén nagyon jó aránynak számít. 9

10 3. ábra Felsőfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők arányának változása az összes regisztrált álláskereső között 2001 és 2010 között (%) Forrás: Foglalkoztatási Hivatal Az álláskeresők közül a felsőfokú végzettségűek aránya folyamatos növekedést mutat a 2000-es évek elejétől fogva, amiben változást a gazdasági válság hozott, aminek következtében az ennél alacsonyabb végzettségű álláskeresők száma nőtt meg. A város túljutott a válságon ebből a szempontból, amit a növekvő trend jelenléte is mutat 2010-ben. A legmagasabb felsőfokú álláskeresői arányt 2010-ben regisztrálták (12, 74%). 5. Jövedelmi helyzet A városban és a környékén élők jövedelmi helyzetét nem csupán a jövedelmi adatokon mérhetjük le. A közel harminc pénzintézet jelenléte és a bevásárlóközpontok számossága a fogyasztás magas szintjét jelképezik. Győr gazdasági potenciálját jól jellemzi, hogy bár nem itt a legmagasabb az 1000 lakosra jutó adófizetők száma a vizsgált megyei jogú városok között, de a város magasan vezet az 1 főre jutó személyi jövedelemadó nagyságában, ami relatív magas átlagfizetéseket jelent. Az adófizetők számában az agglomeráció hasonló értékekkel bír, azonban az 1 lakosra jutó SZJA értéke Győrben rendre Ft-tal több (5. ábra). 10

11 4. ábra 1000 lakosra jutó adófizetők számának változása 2001 és 2009 között Forrás: NAV Az adatokból egy dinamikusan fejlődő, gazdaságilag erős város képe rajzolódik ki, ahol a keresetek alapján a középosztályi csoportok lehetőségei nagyok. 5. ábra 1 lakosra jutó személyi jövedelemadó változása 2001 és 2009 között (Ft) Forrás: NAV 11

12 6. Területi, gazdasági folyamatok A regisztrált vállalkozások száma az év végén, 2009-ben volt. A nagyvállalatok aránya az összes vállalkozásból nagyobb, mint a többi megyei jogú város esetében. Ehhez a város ipari park létesítésével is hozzájárult. Kecskemét mellett Győrben a legmagasabb a vállalkozási sűrűség, 37, 7 regisztrált jogi személyiségű vállalkozás jutott 2009-en 1000 lakosra, ennek a város a nagy összegű iparűzési adóban látja hasznát. A vállalkozási sűrűség az agglomerációban fele akkora, de még itt is a megyei és országos átlag felett van az érték (6. ábra). 6. ábra Vállalkozási és nonprofit szervezetek sűrűsége a településen és az agglomerációban 2008-ban Forrás: KSH-TEIR 7. Életminőség Győrben a legmagasabb a közművelődési intézmények száma, összesen 20 db működött a városban, 2009-ben. Az önkormányzat a kötelezően ellátandó feladatok mellett jelentős összegeket költ kulturális eseményekre, fesztiválokra. Ezek többsége a város lakosságának és kistérségének szólnak, de néhány kiemelt rendezvény (Győrkőcfesztivál, Négy Évszak Fesztivál, Táncbiennálé) országos ismertségre tör. A városban Nemzeti Színház, Bábszínház működik. Győr városa volt az első a megyei jogú városok között, ahol EU konform játszóterekkel cserélték le a város összes játszóterét. 12

13 A kulturális rendezvények száma 2009-ben: 3164 volt, ez azonban 1000 lakosra vetítve nem jelent akkora számot. Az 1000 lakosra jutó kulturális rendezvények száma alacsonynak mondható: 1788 db. A zöldterület aránya: 1, 15%, ami az egyik legjobb a vizsgált tíz település között Pécs és Eger után. Magyarország harmadik, műemlékekben leggazdagabb városa, a történelmi városmag tervszerű helyreállítása 1989-ben EuropaNostra díjat kapott. Jelenleg is nagyszabású felújítások folynak a Belvárosban, ami a központ élhetőbbé tételét hivatott elérni a jövőben. 8. A város és vonzáskörzetének jövőképe Győr városa a pólusprogramban kiemelt regionális központi szerepkört kapott. A pólusprogramban meghatározott, az autóiparra és a hozzá kapcsolódó K+F tevékenységek és oktatás kiemelésével megszületett az Autopolisz program. Ezt az irányvonalat vitte tovább az IVS is, kiegészítve azt a turizmus fejlesztésével. Ehhez a város átfogó városmarketinget végez, amiben mind a gazdaság meghatározó szereplői, mind az egyetem partnerként szerepel. A város jelmondata: A jövő Győrben épül. 13

14 Kaposvár Megyei Jogú Város 1. A város elhelyezkedése Kaposvár, Somogy megye központja, Magyarország dél-nyugati részén helyezkedik el. A város a Kapos folyó két partján, a Somogyi-dombság területén fekszik, a Zselic lankái között. Kaposvár a térségben Pécs mögött - másodlagos erőközpont szerepet tölt be a tágabban értelmezett régióban. Teheti mindezt azért, mivel egy városhiányos térségben fekszik, ahonnan a nagyobb városok csak nehézségek árán közelíthetőek meg. Megyei jogú városi rangot 1990-ben kapott, 1993-tól püspöki székhely. Kaposvár Budapestről közúton két irányból érhető el, mindkét esetben az autópályákkal szemben másodrendű utakon kell továbbhaladni. Az M7-es esetén Balatonszemestől a 67-es főúton; az M6-os esetén pedig Dunaföldvártól a 61-es főúton. A környező városoknak (Pécs, Nagykanizsa, Dombóvár, Szigetvár) és a Balatonnak közvetlen főútvonalas összeköttetése van a megyeszékhellyel (61-es, 66-os, 67-es út). Kaposvárt a 61-es főút északról elkerüli, így a várost a 610-es főúton lehet elérni. Kaposvár vasúti csomópont, a Budapest Dombóvár Gyékényesországhatár Rijeka nemzetközi törzshálózati fővonal elágazó állomása. Kaposváron két mellékvonal ágazik ki: a Kaposvár Fonyód és a Kaposvár Siófok vasútvonalak. A város agglomerációja tényleges agglomerációvá válhat a jövőben. A városhoz kapcsolódó tizenkét település a KSH szerint agglomerálódó térséget alkot Demográfiai folyamatok Kaposvár elmúlt negyven évét sikeres demográfiai folyamatok keretezik. A településegyesítésekkel, a dinamikus fejlesztések okán a városba költözők miatt a hetvenes évek végére a település lakosságszáma megháromszorozódott. Lakónépességének száma 2009 év végén fő volt, ami alapján magyarországi viszonylatban közepes, európai 3 Kaposvár, Taszár, Kaposszerdahely, Kaposfő, Kaposújlak, Juta, Zselicszentpál, Kaposmérő, Nagyberki, Zselickislak, Orci, Sántos, Mosdós, Baté 14

15 viszonylatban pedig kisvárosnak számít. A kaposvári nagyvárosi településegyüttes lakossága további lakost jelent. 1. ábra Öregedési index változása a városban és az agglomerációjában Forrás: KSH-TSTAR A vizsgált tíz település közül a negyedik a legjobban öregedő települések között. Régiós sajátosságként felfogható, hogy a régiós szerepkörrel bíró Pécs az első ebből a szempontból. A város vonzáskörzete együtt öregszik Kaposvárral, az utóbbi két évben az öregedési indexek közötti olló kis mértékben záródni látszik (1. ábra). A természetes szaporodás vonala nem a megszokott nagyváros-vidéke trendet követi, mivel a környező települések lakosságszáma a 2005-ös évtől kezdve folyamatosan csökken, miközben Kaposvár lakossága pedig jelentős növekedést mutat (. ábra). A visszaköltözés és a betelepülők nagy száma az oka ennek a jelenségnek. 15

16 2. ábra Természetes szaporodás 2001 és 2009 között a városban és az agglomerációjában Forrás: KSH-TSTAR 3. Iskolázottság Kaposvár iskolaváros és egyben egyetemi város. A megyeszékhelyen méretéhez képest sok általános iskola és ugyanennyi középfokú oktatási intézmény működik. Az általános iskolai feladat ellátási helyek száma 2009-ben 18 volt. Gimnáziumi 8, szakiskolai 9, szakközépiskolai feladatellátási helyből pedig 9 található a városban január 1-jén az agrártudományi egyetem és a tanítóképző főiskola összevonásával megalapították az azóta kibővített Kaposvári Egyetemet, amely az ország egyik legmodernebb felsőoktatási intézménye. Ezen kívül a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara is üzemeltet képzési központot a városban. 16

17 1. táblázat: A város iskolavárosi jellegét jelző arányok 2009-ben 100 általános iskoláskorú városlakóra jutó általános iskolás középiskolás 100 középiskolás korú városlakóra jutó gimnazista szakközépiskolás szakiskolás Kaposvár Megyei jogú városok Forrás: KSH-TEIR A város iskolaváros jellege a szakiskolás hallgatók számarányában érhető tetten. Ezen érték a tíz vizsgált város szempontjából nagyon magasnak mondható, csak Eger előzi meg (1. táblázat). A városban megtalálható, de környékére nem jellemző ipari vállalkozások számára ez létkérdés lehet. A Közoktatás című folyóiratban 2010 végén közölt elit középiskolai felsorolásba három kaposvári intézmény került be: a Munkácsy Mihály Gimnázium és a Táncsics Mihály Gimnázium a gimnáziumok között, a Noszlopy Gáspár Szakközépiskola pedig a szakiskolák között szerepelt. Kaposvár nagyon tudatosan építette egyetemét, aminek következtében egy új tudásközpont kialakulásának lehetünk tanúi. Az itt hallgató nappali tagozatos diákok aránya a lakossághoz képest közepes (5, 17%), az oktatói gárda arányát tekintve a negyedik a vizsgált települések között, vagyis az egyetem léte alapvető fontosságú a város értelmiségi lakosainak körében. 4. Munkaerő-piaci helyzet Kaposvár megsínylette a rendszerváltással végbemenő ipari összeomlást. A város gazdaságát szinte nulláról kellett újjáépíteni. A munkanélküliségi ráta azóta a városban az országos átlag közelében mozog, ami nem mondható el Kaposvár közvetlen térségéről és a megyéről. Kaposvár 17

18 adatai a tíz vizsgált megyei jogú város között azonban nem számítanak jónak, Miskolc és Debrecen mellett itt a legnagyobb mértékű a munkanélküliség. A 3. ábrán jól látható, hogy az értelmiségi munkanélküliség jelenléte magas a városban, ami az egyetem létrejöttével, az itt végzett hallgatók elhelyezkedési nehézségeivel is összefügghet. 3. ábra Felsőfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők arányának változása az összes regisztrált álláskereső között 2001 és 2010 között (%) Forrás: Foglalkoztatási Hivatal Az egy éven túl nyilvántartott munkanélküliek aránya is magas az álláskeresők között (29, 1%), amivel ismét Miskolchoz és Debrecenhez, vagyis a kelet-magyarországi viszonyokhoz közelített Kaposvár. 5. Jövedelmi helyzet A kaposvári átlagkeresetek évről-évre emelkednek ugyan, de még így is lényegesen elmaradnak az országos és a hasonló méretű városok átlagától. Ebben nyilván nagy szerepet játszik, hogy a város gazdasága kevésbé prosperáló az ország nyugati és központi területein fekvő városokhoz képest. A megyeszékhelyek közül évek óta Kaposváron a legalacsonyabb a bruttó átlagkereset, ami a fizikai foglalkozásúak mellett évtől már a szellemi foglalkozásúaknál is igaz. 18

19 4. ábra 1000 lakosra jutó adófizetők számának változása 2001 és 2009 között Forrás: NAV Sokat elmond a város helyzetéről az is, hogy az agglomerálódó övezetben élők aktívabbak, itt ugyanis 2007 óta magasabb az aktívak aránya az SZJA adatok alapján, mint a Kaposvárott (5. ábra). Mindezt úgy, hogy a megye többi részében jócskán az országos átlag alatt maradt ez az érték. A jövedelmekről már tettünk említést. Annak ellenére, hogy az aktív dolgozók száma az agglomerációban nagyobb, a városban az egy főre jutó adók, azaz a keresetek volumene lényegesen magasabb, de jócskán elmarad a többi nagyvárosétól (5. ábra). 5. ábra 1 lakosra jutó személyi jövedelemadó változása 2001 és 2009 között (Ft) Forrás: NAV 19

20 6. Területi, gazdasági folyamatok A településre jellemző vállalkozó hajlam nem annyira erős, a városban a vállalkozói sűrűség alacsonynak mondható a többi megyeszékhelyhez képest. Különösen nagy a kontraszt a Dunántúl északi részével szemben. A városban működő vállalkozások nagy hányada a szolgáltatóiparban tevékenykedik. A város nem adta fel a gazdaság fejlesztését, a város területén két ipari park is működik. 6. ábra Vállalkozási és nonprofit szervezetek sűrűsége a településen és az agglomerációban 2008-ban Forrás: KSH-TEIR A város a főbb idegenforgalmi régiók (Balaton, Pécs és környéke) között helyezkedik el, ezért a városba irányuló idegenforgalom nem jelentős, ezzel is csökkentve a vállalkozások számát a városban. Bár a település fejlesztési anyagaiban az idegenforgalom fejlesztése és az ebből szerezhető jövedelmek növelése szerepel, a város lehetőségei gyengének mondhatóak ezen a területen. 7. Életminőség Zöldterületek tekintetében Kaposvár a negyedik legjobban ellátott megyei jogú város a vizsgált tíz település között. Ezt a jó helyezést elősegíti a városkép is: nagyon nagy a családi házas beépítések aránya. Az idegenforgalmi helyzetről fentebb már esett szó, ehhez kapcsolódva említést kell tennünk a város kulturális kínálatáról is. Kaposvár 20

21 intézményei és programkínálata a saját és a környező települések kulturális fogyasztását hivatott kiszolgálni. Kiemelkedő a város országosan ismert és elismert színháza a Csiky Gergely Színház. Az 1000 lakosra jutó kulturális rendezvények számát tekintve (2176 db) a város közepes teljesítménnyel bír. A lakosság önszerveződő ereje Eger mellett Kaposváron a legmagasabb, ha az 1000 lakosra jutó regisztrált nonprofit szervezetek számával modellezzük (6. ábra). 8. A város és vonzáskörzetének jövőképe Kaposvár lehetőségei behatároltak, hiszen belső perifériális helyzete miatt az átalakítás és kitörés sokkal több energiáját emészti fel, mint a hasonló reformokat szándékozó nagyobb városok. A fejlesztési dokumentumok egyértelműen a fiatal egyetem megtartása és fejlesztése mellett teszik le voksukat. A város szeretné minél erősebben integrálni felsőoktatási intézményeit a város életébe. A pólusprogramban a regionális alközpont, más néven fejlesztési alközpont szerepét szánták a városnak a tervezők. 21

22 Kecskemét Megyei Jogú Város 1. A város elhelyezkedése r: G o a p - Fl ic kr Kecskemét 1950 óta megyei jogú város, Bács-Kiskun megye székhelye, lakónépesség szerint a nyolcadik legnagyobb, közigazgatási terület szerint a hetedik legnagyobb település Magyarországon. Bács-Kiskun megye népességének mintegy 21,2 %-a él Kecskeméten. Kecskemét az ország egyik meghatározó természetföldrajzi egységének, a Duna-Tisza közének legnagyobb települése. Bár a táj természetföldrajzi adottságai nem kedveztek egy jelentősebb térségi hatással rendelkező város kialakulásának, a területet keresztülszelő kereskedelmi útvonalak mégis elég városfejlesztési energiát tudtak biztosítani. Kecskemét központi szerepét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy több magyar nagyváros is egy órányi közelségben elérhető. Köztük a főváros és az egyik legnagyobb egyetemi város, Szeged. Emellett Dunaújváros, Szolnok és Kalocsa is másfél órán belül elérhetőek. Legfontosabb útja az 5-ös számú főút, ami összeköti a fővárossal és Szegeddel, illetve a szerb határral. Az 5-ös főutat tehermentesíti a vele párhuzamos, de a várost elkerülő M5-ös autópálya, amelynek 3 csomópontja található Kecskemét közelében. Kecskemétről indul ki a kelet-nyugati iránya miatt jelentős forgalmat lebonyolító 44-es és 52-es főút, valamint az átlós DNY-ÉK irányú 441-es és 54-es főutak. A legfontosabb vasúti vonalnak, utas és teherforgalmi szempontból is a Cegléd Szeged vasútvonal számít. Emellett létezik egy Lajosmizse felé, Kunszentmárton felé, illetve egy Fülöpszállás felé tartó vonal is, ezeknek a forgalma és jelentősége ugyanakkor kisebb. Az OTK Kecskemétet és környékét urbanizált központtal rendelkező vidékies kistérség kategóriába sorolja. A KSH Kecskemétet és a vonzáskörzetében található nyolc települést nagyvárosi, agglomerálódó térségként értelmezi. 4 Ez a település-együttes kisebb, mint a statisztikai kistérség által meghatározott települések csoportja. Kecskemét helyzete kettős, hiszen fejlesztési szempontból a dél-alföldi régió részeként tartjuk 4 Kecskemét, Helvécia, Ladánybene, Városföld, Ballószög, Lajosmizse, Kerekegyháza, Nyárlőrinc, Felsőlajos 22

23 számon, azonban a főváros közelsége miatt a főváros körül kialakuló, fejlett középvárosi övezetnek is része. 2. Demográfiai folyamatok Kecskemét központi helyzete a demográfiai folyamatain is visszatükröződik. A város stabil, lassan növekvő népességet tudhat magáénak, ráadásul a fiatalok aránya a népesség egészében a romló mutatók ellenére is kedvezőbb képet mutat, mint a megyei jogú városok többségében (1. ábra). A városban a hosszú idő óta tapasztalható pozitív vándorlási különbözet mögött nem csak a környezeténél lényegesen jobb foglalkoztatási lehetőségek húzódnak, hanem Kecskemét egyre javuló ellátási viszonyai és vonzó települési környezete. Az elöregedés hasonlóan megy végbe a vonzáskörzetben is, azzal a különbséggel, hogy itt a fiatalok száma egy kicsit nagyobb, mint Kecskeméten. Az öregedési mutató szempontjából Kecskeméten a legnagyobb a 65 év felettiek aránya a vizsgált települések között. Eger városának öregedési indexe mutat még hasonlóságot vele. 1. ábra Öregedési index változása a városban és az agglomerációjában Forrás: KSH-TSTAR 23

24 A népesség Kecskeméten és a vonzáskörzetében, egyenletes arányban nőtt 2007-ig, amikor a városi lakosság növekedésének üteme megelőzte az agglomerálódó térségét (2. ábra). A növekedési trend mögött a fővárosi vonzáskörzeti lét (Budapest szélesebb agglomerációjához tartozik a település), ami az autópálya megépültével tovább erősödött éppúgy szerepel, mint a számos város közötti központi elhelyezkedés. A Mercedes gyár betelepülésével a növekvő trend nagy valószínűséggel nem szakad meg, sőt a növekedés dinamikája változni fog mind a városban, mind a vonzáskörzetben. 2. ábra Természetes szaporodás 2001 és 2009 között a városban és az agglomerációjában Forrás: KSH-TSTAR A természetes szaporodás mértékében a vizsgált településeken az utóbbi két-három év adatait tekintve csak Veszprém és Sopron előzte meg Kecskemétet. 3. Iskolázottság Kecskemét iskolavárosi jellegét csökkenti, hogy a környező iskolavárosok elérhetőségei jók. Az itt lakó családok számára megadatott a lehetőség, hogy középiskolás gyerekeiket Szegedre vagy a fővárosba járassák. Ez a tény meg is látszik a középiskolás korú lakosság és a középiskolások 24

25 tényleges száma között. A vizsgált megyei jogú városok közül egyedül Kecskemét esetében tapasztalható az, hogy a 100 középiskolás korú városlakóra jutó gimnazisták száma nem éri el a 100-at. A középiskolások értéke (207) összességében itt a legkisebb. A más városok középfokú szolgáltatásait igénybe vevők főként a gimnazisták, a leendő egyetemi/főiskolai hallgatók közül kerülnek ki (1. táblázat). A városban, 2009-ben 8236 középiskolás tanult. 1. táblázat A város iskolavárosi jellegét jelző arányok 2009-ben 100 általános iskoláskorú városlakóra jutó általános iskolás középiskolás 100 középiskolás korú városlakóra jutó gimnazista szakközépiskolás szakiskolás Kecskemét Megyei jogú városok Forrás: KSH-TEIR Az a furcsa helyzet állt tehát elő Kecskemét esetében, hogy a vonzáskörzetből érkező tanulók, az összes középiskolai tanuló egyharmada napi bejáró, és a városból máshová járók különbözete a gimnazisták esetében negatív. A Köznevelés című folyóirat által összegyűjtött kiemelkedő színvonalú iskolák közé is csupán egy szakközépiskola, az ÁFÉOSZ Szakközépiskola került be Kecskemétről, gimnázium nem. A középfokú oktatási intézmények esetében a Szegedi Tudományegyetem a Károli Gáspár Református Egyetemmel közösen Állam és Jogtudományi képzést folytat levelező rendszerben, a Gábor Dénes Főiskola elsősorban műszaki és informatikai területeken távoktatási formában hirdet képzéseket, míg a Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézet Szilikátművészeti Tanszéket üzemeltet a városban. 25

26 A felsőoktatási intézmények fiatal voltát a bőséges kollégiumi hely is mutatja. A kollégista hallgatók aránya Sopron és Kaposvár után a legmagasabb Kecskeméten (29, 58%), azaz majdnem minden harmadik főiskolás kollégiumi ellátásban részesül a városban. Azért is lehetséges ez, mivel a hallgatói szám nem olyan magas: 5118 főről beszélhetünk a es adatok alapján minden oktatási formában. Ennek következtében a hallgatók aránya kicsi a város lakosságához képest (4, 56%), ami csökkenti a hatásukat a gazdasági életben Ugyanez a helyzet áll fent az oktatók oldaláról is. A kevés számú oktatói hely (arányuk az összes adófizetőhöz képest itt a legkisebb: 0, 34%) szintén nem változtatja meg jelentősen a város munkaerőpiacát. 4. Munkaerő-piaci helyzet Napjainkban a munkaerőpiac szempontjából Kecskemét felemás helyzetben van. A munkanélküliség alacsonynak mondható, hiszen mindvégig az országos szint alatt maradt az elmúlt tíz évben. Ugyanez vonatkozott a vonzáskörzetre és a kistérség egyéb településeire. Azonban ez nem azért volt így, mert a település megfelelő mennyiségű munkahellyel rendelkezik, hanem mert a lakosság számára adott az ingázás lehetősége szinte minden irányban. A gazdasági válság hatása pedig az álláskeresők számának növekedését hozta el. A munkaképes korú lakosokra jutó álláskeresők száma 2009-ben 10, 36% volt, ezzel Kecskemét közepes helyen áll a tíz település között. A megye munkanélküliségi rátája viszont sokkal rosszabb, az országos átlag alatt van. 3. ábra Felsőfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők arányának változása az összes regisztrált álláskereső között 2001 és 2010 között (%) Forrás: Foglalkoztatási Hivatal 26

27 Rossznak mondható viszont a tartósan munkanélküliek aránya, minden negyedik álláskereső a városban az egy éven túl nyilvántartott regisztrált álláskeresők közül kerül ki. Ezek a munkanélküliek az alacsonyabb iskolázottságú és idősebb csoportokat takarják. A diplomás álláskeresők száma, a fentiekben már érintett okok miatt a legalacsonyabb az összes város között. A mobil, értelmiségi munkaerő az elérhetőség miatt könnyebben szerezhet állást Kecskemét határain túl is, akár a fővárosban is június 18-án a német Daimler autógyár bejelentette, hogy 800 millió eurós költségen Mercedes-Benz gyártóbázist hoz létre Kecskeméten. Ez a tevékenység alapjaiban formálja át a település munkaügyi helyzetét től a gyár 2500 embernek biztosít közvetlenül munkát (és további nek a beszállítókon keresztül). A rendszerváltás után eltünedező könnyűipar és élelmiszeripar helyett a város egy új gazdasági lábat növeszt. Ehhez a szükséges oktatási potenciál is megtalálható a városban, hiszen a főiskola műszaki képzései idomulnak a betelepedő gyár igényeihez. 5. Jövedelmi helyzet A Mercedes gyár kecskeméti letelepítésének okai között a helyi jövedelmi viszonyok is szerepelhettek. Az aktív lakosság számát tekintve Kecskemét a negyedik a tíz település között, csak Eger, Veszprém és Győr előzik meg. Az aktivitás az elmúlt tíz év során csak kicsit csökkent. A nagyszámú aktív lakos kereseti szintje közepesnek mondható (5. ábra), itt is a fenti három város mögött a negyedik Kecskemét. Ezzel a közepes kereseti szinttel azonban még mindig kiugróan magasak a jövedelmek a vonzáskörzethez és a megyéhez képest, ami viszont az országos átlag alatt teljesített (4. ábra). 27

28 4. ábra 1000 lakosra jutó adófizetők számának változása 2001 és 2009 között Forrás: NAV Az egy főre jutó személyi jövedelemadó szintje az elmúlt évben folyamatosan nőtt a településen. Az országos trendeknek megfelelően a gazdasági válság évében ez a trend negatív lett. 5. ábra 1 lakosra jutó személyi jövedelemadó változása 2001 és 2009 között (Ft) Forrás: NAV 28

29 6. Területi, gazdasági folyamatok A vállalkozási sűrűség a legnagyobb Kecskemét esetében. Ezt a település fölrajzi helyzete is indokolja, ami logisztikai, elosztó vagy éppen kereskedelmi központként ideális helyet biztosít vállalkozások számára. A város segíti is az ilyen jellegű tevékenységeket, napjainkban három ipari park szolgál helyszínül a betelepedő vállalkozások számára. Ez a környezet húzza magával a város vonzáskörzetét is, ahol jóval magasabb a vállalkozások sűrűsége, mint a megyében (6. ábra). 6. ábra Vállalkozási és nonprofit szervezetek sűrűsége a településen és az agglomerációban 2008-ban Forrás: KSH-TEIR 7. Életminőség Nagyon magas a városban található közművelődési intézmények száma. Pécs és Győr után itt a legmagasabb ez az érték. Összesen 17 közművelődési intézmény található a városban. Ezek között országos jelentőségű kiállításokat és bemutatóhelyeket is találhatunk, mint például a Magyar Fotógráfiai Múzeum, a Magyar Naiv Művészek Múzeuma és a Szórakaténusz Játékmúzeum. A város azonban nem csak a kiállító és kultúra közvetítő intézményeiről híres, hanem a művészeti alkotóműhelyeiről is. A város színházi életét a Katona József Színház és a Kelemen László Kamaraszínház művészei és előadásai határozzák meg. A város színházi életének érdekes színfoltját képezi azonban a Ciróka Bábszínház is, amely elsősorban a fiatalabb korosztályokat szólítja meg. 29

30 A lakosság alulról jövő szerveződésének mértéke alacsonynak mondható, ez jellemzi a vonzáskörzetet is. A város élhetőségét biztosító zöldterületek aránya közepesnek mondható. 8. A város és vonzáskörzetének jövőképe Kecskemét jövőjét a kedvező földrajzi helyzetének még jobb kihasználásában látja. Ehhez hozzátartozik az infrastruktúra-fejlesztés, ami a kelet-nyugati kapcsolatokat erősítheti a jelenlegi észak-déli kapcsolatok mellett. A jövőbeni fejlesztések, a betelepülő Mercedes gyár és a főiskola profilja jól kiegészítik egymást. A húsz legnagyobb támogatású projekt közül egy a Kecskeméti Főiskolához köthető, aminek keretében a műszaki, természettudományos oktatás színvonalának emelését végzik el. 30

31 Sopron Megyei Jogú Város 1. A város elhelyezkedése Sopron Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján található, a Soproni-hegység és a Fertő-tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva patak völgyében. A környék mikroklímája több szempontból is értékes: egyrészt a levegő tisztasága és minősége az itt lakók jobb életminőségét szavatolja, másrészt kedvez a bortermelésnek: a Soproni Történelmi Borvidék gyakorlatilag a városban található. A város nyugati, Ausztriához közeli fekvése a történelem során folyamatosan befolyással bírt a lakosság lehetőségeire és a fejlődés vonalára. Sopron a történelem folyamán, a napjainkban Ausztriához tartozó területekkel állt szoros kapcsolatban, vonzáskörzete is ehhez a térséghez kötődött. (Bécs 60 kilométerre fekszik a várostól, Budapest pedig 220 kilométerre.) Ezek a kapcsolatok a XX. század második felében a vasfüggöny kiépültével mesterségesen megszakadtak, jelenleg a megújításuk, újrafelfedezésük a város egyik legfontosabb érdeke, rengeteg kihasználatlan potenciállal. A határ menti helyzet miatt az organikus városfejlődéstől eltérő módon fejlődött a város, aminek következtében a megyében található többi megyei jogú városok többsége jobb helyzetben állt a rendszerváltás pillanatában. Különösen nagy a kontraszt, ha az összevetést a megyeszékhellyel, Győrrel végezzük el, de a szomszédos burgenlandi települések esetében is hasonlóan éles különbségek fedezhetőek fel. Infrastrukturálisan és gazdaságilag is elmaradottság jellemzi a települést. Sopron, megyei jogú város a városkutatások jelenlegi állása szerint komplex funkciójú, a városhierarchiában a megyeközpontok közé illeszkedik. A város közúton a 84 es úton közelíthető meg, vasúton pedig a Győr- Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. legfontosabb vonala, a nyolcas halad át a városon Ebenfurt felé. Ausztria felé több alternatíva szerint lehet eljutni a városból, ezek közül Kópháza a legfontosabb, a többi útvonal többnyire zöldhatár vagy egyéb kisforgalmú határátkelő. A Sopron városa körül kialakulófélben lévő agglomerációs gyűrűt a KSH nagyvárosi település-együttesként tartja számon. A település-együttesbe 31

32 Sopronon kívül még további öt település tartozik. 5 Ez azt jelenti, hogy a kistérségi központként funkcionáló Sopron térszervező ereje nem akkora, hogy a teljes statisztikai kistérségre kiterjedjen. 2. Demográfiai folyamatok A város lakossága közel főt tett ki 2009-ben (59685 fő az év végén). A település-együttes lakossága megközelíti a főt. Mind a város, mind a környező települések lakossága folyamatosan növekedett az elmúlt tíz év során, amiben eltér a hasonló méretű és funkciójú magyar városoktól, amelyekre inkább a népességfogyás a jellemző. A kilencvenes évek második felében a 2000-es évek elején a lakosságnövekedés legfőbb okaként a határ menti elhelyezkedés nyújtotta magasabb életminőség és az osztrák oldal munkalehetőségei miatti bevándorlás hozhatók fel. Ez a folyamat napjainkban is tart, azzal a különbséggel, hogy az uniós csatlakozásig a növekedés üteme stagnált, majd újra megugrott. A gyors növekedésnek a gazdasági válság éve: 2008 vetett véget, a 2009-es évet visszaesés jellemezte. (2. ábra). A betelepülők között megjelentek az osztrák oldal nyugdíjasai is, illetve a fiatalabb, szakmát keresők a keleti országrészből, az elköltözők között pedig jelentős számmal vannak a fiatalabbak. 5 A következő települések tartoznak a településegyüttesbe: Sopron, Nagycenk, Ágfalva, Kópháza, Harka, Fertőrákos. 32

33 1. ábra Öregedési index változása a városban és az agglomerációjában Forrás: KSH-TSTAR A várost, hasonlóan a többi kelet-közép európai városhoz, szintén érinti a lakosság folyamatos öregedése, aminek mértéke megfelel az országos átlagnak (1. ábra). A környező települések öregedési indexe rendre kisebb, mint Soproné, ami hatással van a városba bejáró, a város közoktatási struktúráját használni kívánók számára is. 2. ábra Természetes szaporodás 2001 és 2009 között a városban és az agglomerációjában Forrás: KSH-TSTAR 33

34 3. Iskolázottság Sopronban 14 általános iskolai, 6 gimnáziumi, 7 szakiskolai és 8 szakközépiskolai feladatellátási helyet tartanak számon. Az 1. táblázaton jól látszik, hogy a város általános iskolái nem jelentenek húzóerőt a környező településeken élők számára, a városban található általános iskolákat többnyire a városban élők veszik igénybe ben a 4086 általános iskolás tanuló 7, 8 %-a járt be naponta. A középiskolai ellátás tekintetében sem beszélhetünk kifejlett iskolavárosi jellegről, csak a gimnazisták esetében éri el a megyei jogú városok átlagát Sopron szintje. Ennek egyik oka az lehet, hogy az Ausztriában dolgozók egy része - ideértve a soproni és a környékbeli települések lakóit is- gyermekeit osztrák iskolákba járatja. Vagyis Sopronnak nem a magyar, hanem az osztrák iskolarendszer iskolai szolgáltatásaival kell versenyeznie. 1. táblázat A város iskolavárosi jellegét jelző arányok 2009-ben 100 általános iskoláskorú városlakóra jutó általános iskolás középiskolás 100 középiskolás korú városlakóra jutó gimnazista szakközépiskolás szakiskolás Sopron Megyei jogú városok Forrás: KSH-TEIR Sopron egyetemi városnak tekinthető. A felsőoktatást a Nyugatmagyarországi Egyetem jelenti a városban. Tradicionális az egyetemen az erdészeti és faipari képzés, amelyet a művészeti, pedagógiai és gazdasági képzések tesznek teljessé. Az erdészeti és faipari képzés egyedülálló Magyarországon. A város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához elkészített munkaadói megkérdezés alapján elmondható, hogy a város munkaerő-képzési szerkezete rossz irányba változik. Az egyetem sem integrálódott a város életébe, szigetként létezik. Fontosságát azonban jól mutatja, hogy az egyetem a legnagyobb foglalkoztatók, közé tartozik a városban, azaz a 34

35 középosztályi megtartó ereje jelentősnek mondható. A Sopronban tanuló diákok 10%-kal növelik a város lakosságát és állandó fogyasztói rétegként jelennek meg a város gazdaságában. 4. Munkaerő-piaci helyzet Sopron a munkaerő-piac szempontjából a legelőnyösebb helyzetben lévő település a vizsgált tíz megyei jogú város között. Foglalkoztatottsági mutatói alapján a legjobb település, ennek megfelelően a munkanélküliségi ráta is alacsony a városban és környékén ben 100 aktív korú lakosra 3, 59 álláskereső jutott, ami majdnem fele a győri értéknek és jóval alacsonyabb a többi vizsgált városban mért statisztikáknak. Még jobb mutatókat találunk, amennyiben az egy éven túl nyilvántartott álláskeresők arányát vesszük alapul az összes álláskereső százalékában. Ezen érték átlaga a vizsgált tíz városban 23, 6%, míg Sopronban csupán 8, 3%. A rendszerváltással kialakuló bevásárló- és egyéb szolgáltatások (fogorvos, fodrászat) irányába meginduló osztrák turizmus, illetve az osztrák oldalon megnyíló munkalehetőségek viszonylag magas életszínvonalat hoztak az itt élők számára. Az évtizedes elzártság és kivételezett helyzet miatt azonban a tényleges iparfejlesztés csak döcögve indult meg a településen. Ezen a téren a burgenlandi és a győri ipari központokkal kell versenybe szállnia a városnak, amennyiben az idegenforgalom és az ún. rózsaszín galléros szolgáltatói szektor mellett ipari szerepkörét is erősíteni szeretné. 35

36 3. ábra Felsőfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők arányának változása az összes regisztrált álláskereső között 2001 és 2010 között (%) Forrás: Foglalkoztatási Hivatal A speciális helyzetből adódóan a felsőfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők aránya is alacsony, de folyamatosan növekedett az elmúlt egy évtizedben, jóval nagyobb mértékben, mint például Győrben. A válság másként érintette a várost, mint a megyeszékhelyet, mivel itt az álláskereső felsőfokú végzettségűek aránya 16%-ra nőtt, ezzel is mutatva a település eltérő foglakoztatási szerkezetét és a város gazdasági funkcióinak hiányosságát (3. ábra). Hiányos a város szolgáltatási szerepköre: a város legnagyobb szolgáltatói és foglalkoztatói a közszolgáltatók, a magán szolgáltatók között pedig a lakossági vagy kifejezetten kisvállalkozókat szolgáló vállalatok súlya a meghatározó: könyvelő cégek, ügyvédi irodák, informatikai cégek. A városnak kicsi a foglakoztatási vonzáskörzete. 5. Jövedelmi helyzet A fentiekben már leírt helyzet tükröződik a településen élők jövedelemi viszonyain is. A 4. ábrán látható folyamat nem az aktív lakosság kivonulását mutatja a munkaerő-piacról, sokkal inkább az uniós csatlakozással lehetővé vált ausztriai munkavállalás lehetőségének kihasználását mind Sopron, mind a környező települések esetében. 36

37 4. ábra 1000 lakosra jutó adófizetők számának változása 2001 és 2009 között Forrás: NAV Ennek ellenére a keresetek alacsonynak mondhatóak a városban, ami szintén az elvándorlást elősegítő tényező. A már sokszor összehasonlított Győrhöz képest az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó rendre a 75%- a Sopronban, miközben ez az érték jóval a magyar átlag felett található (5. ábra). Felemás tehát ebből a szempontból is a városról kialakítható kép. A jó pozíciók a környező települések és a határon túli lehetőségek fényében nem tűnnek olyan versenyképesnek. 5. ábra 1 lakosra jutó személyi jövedelemadó változása 2001 és 2009 között (Ft) Forrás: NAV 37

38 6. Területi, gazdasági folyamatok A település kapcsán érintettük már azt a tényt, hogy a legnagyobb munkáltatók főként a közszférában találhatóak, ezen belül kiemelt szerepe van az egyetemnek. A közszféra mellett pedig a kis és közepes vállalkozások uralják a város gazdaságát. A regisztrált vállalkozások száma az év végén 2009-ben volt. Ezen szám ezer lakosra vetített aránya magasnak mondható, a vizsgált települések között a középmezőnyben helyezkedik el Sopron városa. Külön említést érdemelnek a város körüli települések, ahol ez az arány az egyik legmagasabb (6. ábra). 6. ábra Vállalkozási és nonprofit szervezetek sűrűsége a településen és az agglomerációban 2008-ban Forrás: KSH-TEIR A magyar és osztrák árak miatti különbözet miatt működő bevásárló turizmus a kilencvenes években volt jellemző, napjainkra a különbség elolvadt, az árak kiegyenlítődése és a hipermarketek megjelenése miatt. 7. Életminőség A város legnagyobb értéke és az itt élők életminőségét a legjobban befolyásoló tényező a természetföldrajzi háttér (Alpokalja, Fertő-tó, borvidék). Magas a zöldterületek aránya a településen, a közvetlen 38

39 környezetében pedig a Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Soproni Tájvédelmi Körzet található. A természeti környezethez az épített környezet is sokat tesz, Sopron Magyarország műemlékekben második leggazdagabb városa. A város rendelkezik színházzal (Petőfi Színház, Kamaraszínház), a közművelődési intézmények száma 2009-ben 5 volt, az összes kulturális rendezvények száma pedig 190. Főként helyi illetőségű rendezvények jellemzik a várost, ezek közül a VOLT Fesztivál és a Kékfrankos Fesztivál szól szélesebb közönségnek. A város lakosságának önszervező ereje átlagosnak mondható, az 1000 lakosra jutó nonprofit szervezetek száma a megyei átlagnál alacsonyabb, az országos átlagnál viszont nagyobbnak mondható (6. ábra) 8. A város és vonzáskörzetének jövőképe A város jövőképében a felemás helyzetéből fakadó hátrányok, leküzdése szerepel az első helyen. A már működő idegenforgalmi és az egészséges életmódhoz, az egészséghez kapcsolódó szolgáltatások megtartása mellett modern gazdasági szerepkör kialakítása is célként szerepel, amivel a városból való elvándorlást és a város bevételeit lehet növelni. Ennek egyik példája a Sopronban és a környező településeken bevezetett lokális fizetőeszköz: a kékfrank bevezetése, ami gazdasági és idegenforgalmi fejlesztéshez is segítséget nyújthat a régiónak. Sopronból határmenti kaput és térségi központi funkciókkal rendelkező várost szeretnének a jövőben kialakítani. Ehhez az egyetem és szolgáltatásainak jobb bevonására is számítanak a városfejlesztésben résztvevő szakemberek. Áttekintve a város elmúlt időszakának legnagyobb uniós pályázatainak listáját, a legtöbb pályázat a fentiekhez kapcsolódóan a gazdaságfejlesztés témájában került beadásra. Meglepően nagy az egyetem szerepe a pályázatok között. A húsz legnagyobb támogatású pályázat közül hét az egyetemhez, annak fejlesztéséhez köthető pályázat volt. 39

40 Pécs Megyei Jogú Város 1. A város elhelyezkedése Baranya megye megyeszékhelye, a Mecsek hegység és a Pécsi-síkság találkozásánál fekszik az ország dél-nyugati részén. A város egyaránt közel fekszik a horvát és a szerb határhoz. Eszék 89, Zágráb 235, Belgrád pedig 278 kilométerre található Pécstől. Pécs országos és megyei jelentőségű utak gyűjtőpontja. A város a fővárosból az M6-os illetve az M60-as autópályán közelíthető meg. A Pécsen áthaladó 6-os főút a város fő kelet-nyugati közúti tengelye, amely nyugati irányban Barcsnál lépi át a magyar-horvát határt. A várost további három, másodrendű országos főútvonal érinti: az 57-es főút Pécs - Mohács, az 58-as főút Pécs - Drávaszabolcs, valamint a 66-os főút, a Pécset Kaposvárral összekötő utak. A határhoz vezető utak még másodrendű utak, aminek következtében a délszláv területek megközelítése nehézkesebb. A város a 40. sz. Budapest-Pécs egyvágányú, villamosított vasútvonal végpontja. Innen vezet tovább a 65. sz. Pécs-Mohács egyvágányú, nem villamosított vasúti fővonal, amelyen a személy és tehervonatokon kívül napi két pár nemzetközi InterCity vonat közlekedik Szarajevó felé. A domborzati viszonyok és a vasúthálózat kiépitetlensége miatt a szomszédos megyeszékhelyekkel: Kaposvárral és Szekszárddal nincs közvetlen vasúti kapcsolata a városnak. A Pécs-Pogány reptér regionális, nemzetközi jelentőségű reptér, főként charter gépeket indít. A repülőtér Pogány község területén van, de működtetésében Pécs is részt vesz. Pécs igazi regionális központ, nagynak mondható agglomerációval és vonzáskörzettel. A KSH osztályozás tekintetében a vonzáskörzetébe tartozó településekkel együtt tényleges agglomerációt alkot, ami nagyobb, mint a maga a statisztikai kistérség. A Pécsi agglomerációba további húsz település tartozik. 6 6 A Pécsi agglomeráció települései: Pécs, Martonfa, Kökény, Keszü, Cserkút, Kozármisleny, Kővágótöttös, Bakonya, Szemely, Nagykozár, Orfű, Kővágószőlős, Pellérd, Pogány, Gyód, Pécsudvard, Romonya, Egerág, Hosszúhetény, Lothárd, Bogád. 40

41 2. Demográfiai folyamatok Pécs Magyarország ötödik legnagyobb és a Dunántúl legnagyobb városa. A népesség 1993-ban érte el a városban a történelmi maximumot fővel, azóta 2008 kivételével a városra a folyamatos népességcsökkenés jellemző (2. ábra) ben a város lakónépessége fő volt az év végén, vagyis a város lakossága több mint 10 %-kal kisebb napjainkban. Az eltűnő népesség azonban nem csupán a környező agglomerációban telepedett le a szuburbanizációs folyamatok nyomán. A 2. ábra jól mutatja, hogy az elmúlt évben hogyan állt meg ez a folyamat, miként simul bele Pécs agglomerációjának természetes szaporodása a város értékeibe. A városból történő elköltözés tehát a régió elhagyását is jelenti sok esetben. Ennek következményeként a ki- illetve elköltözők többnyire a mobilabb, aktívabb, fiatalabb rétegből kerülnek ki, a város fokozatosan öregszik. A gyerekvállalási kedv nagyobb mértékben az agglomeráció településeire jellemző, az öregedési index szétnyíló ollója is ezt támasztja alá (ábra). Pécs a vizsgált tíz település közül a legjobban öregedő városnak számít. A város lakosságának jelentős hányadát teszik ki az egyetemisták is: a Pécsi Tudományegyetem a legmagasabb hallgatói számmal rendelkező felsőoktatási intézmény, ennek nyoma az állandó és a lakónépesség közötti 4000 fős különbségben is megmutatkozik. A több mint hallgató a város lakosságának közel egy ötödét teszi ki. 1. ábra Öregedési index változása a városban és az agglomerációjában Forrás: KSH-TSTAR 41

42 2. ábra Természetes szaporodás 2001 és 2009 között a városban és az agglomerációjában Forrás: KSH-TSTAR 3. Iskolázottság Pécs lakosságának iskolázottsági színvonala jelentős mértékben meghaladja a regionális és az országos átlag színvonalat. Pécs igazi iskolaközpontként funkcionál, egyetemi kampusza és karai országos jelentőségűek, így a város valódi egyetemi városként működik. Az általános iskolai feladat-ellátási helyek száma 34, a város közoktatási pluralizmusát jelképezi, hogy az általános iskolások egynegyede nem önkormányzati fenntartású iskolában kezdi tanulmányait a városban. (Alapítványi, egyházi, egyetemi iskolák is működnek szép számmal. Összesen nyolc ilyen általános iskola van a városban.) Középiskolák szintjén 20 gimnáziumi, 19 szakiskolai és 20 szakközépiskolai feladat-ellátási helyről kell beszélnünk ben a nappali tagozatos középiskolai tanulók száma fő volt, a 34%-uk naponta bejár a környező településekről. Az általános iskolásoknál ez az arány 13%. A gimnazisták aránya a legmagasabb a városban, itt tanul a legtöbb más településről érkező diák (1. táblázat). A folyamatos öregedési tendencia és a csökkenő gyerekszám a város iskoláinak átszervezését igényli majd a közeljövőben. A pécsi közoktatási rendszer minőségét mutatja, hogy a Közoktatás című szakmai folyóiratban, 2010-ben megjelentett elit középiskolák listáján 42

43 négy szerepel Pécsről. A gimnáziumok közül a Leőwey Klára Gimnázium, szakiskolák közül a Radnóti Miklós Szakközépiskola és a Zipernowsky Károly Szakközépiskola, a vegyes iskolák közül pedig a PTE Babits Mihály Gimnázium és Szakközépiskola került fel. 1. táblázat A város iskolavárosi jellegét jelző arányok 2009-ben 100 általános iskoláskorú városlakóra jutó 100 középiskolás korú városlakóra jutó általános iskolás középiskolás gimnazista szakközépiskolás szakiskolás Pécs Megyei jogú városok Forrás: KSH-TEIR A Pécsi Tudományegyetem az ország legnagyobb egyetemének számít, hallgatószámát tekintve. A hallgatók által gerjesztett igények, igénybe vett szolgáltatások és az egyetem, mint munkáltató is jelentős hatást gyakorolnak Pécs gazdaságára és fejlődésére főnyi hallgatóságának kicsit több mint a fele, fő nappali tagozatos hallgató, akiknek a döntő többsége nem pécsi illetőségű. Ebből 2961 fő lakik kollégiumban, ami azt jelenti, hogy a többség a városban, piaci alapon oldja meg lakhatását. A nappalis hallgatók aránya a város lakónépességéhez képest kiemelkedően magas (11, 61%) az összes hallgató aránya pedig 16, 75%. Ezekkel, az arányokkal Pécsett a legmeghatározóbb az egyetem a hallgatók számát tekintve. De nem csak a hallgatók, az oktatók száma is jelentős a városban. Az 1583 főnyi oktatógárda 2, 33%-átteszi ki a város adófizetőinek. Ez az érték a vizsgált megyei jogú városok között messze a legmagasabb érték, kétszer magasabb, mint a másik nagy egyetemi városban, Debrecenben. Az egyetem a város legnagyobb munkáltatója, meghatározó szereplője Pécs munkaügyi helyzetének. 43

44 4. Munkaerő-piaci helyzet Bár az egyetem hatása jelentősnek mondható a város munkaerő-piacán, azonban ez nem elegendő, arra, hogy a gyenge lábakon álló termelői és szolgáltatói szektor hiányosságaiból fakadó munkanélküliséget kezelni tudja. A városban nagyszámú diplomás végzett hallgató maradna, akik a pályakezdő munkanélküliek számát növelik. Sopron, Eger és Nyíregyháza mellett Pécsett a legmagasabb a diplomás álláskeresők aránya az összes regisztrált álláskereső között. A 2008-as válsággal növekvő diplomás álláskeresői arány is a város előnytelen munkaügyi helyzetét mutatja (a gazdaságilag fejlett városokban ez volt az a pillanat, amikor ez az arány csökkenő tendenciát mutatott a nagyszámú elbocsátott kékgalléros dolgozó miatt.)(3. ábra). 3. ábra Felsőfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők arányának változása az összes regisztrált álláskereső között 2001 és 2010 között (%) Forrás: Foglalkoztatási Hivatal A munkanélküliség a városban és az agglomerációban az országos átlag alatt volt az elmúlt tíz év során. Az egy éven túl nyilvántartott álláskeresők aránya az összes álláskeresőhöz képest 2009-ben közepes értéket (22, 87%) mutat

45 5. Jövedelmi helyzet Pécs mérete és regionális központi szerepe alapján egy erős gazdasággal bíró település képét mutatja Baranya megyén belül. Ez a megállapítás azonban nem állja meg a helyét országos összehasonlításban. Az aktív dolgozók számában és az egy főre jutó SZJA nagyságában is csupán közepes értékekkel rendelkezik a város a Veszprém, Eger, Győr triótól jócskán lemaradva. Az 1000 lakosra jutó adófizetők számát tekintve az utóbbi három évben Pécs nem mutat fejlődést, sőt inkább a magyar átlag felé hajlik (4. ábra) óta az agglomerációs települések is megelőzték ebben, de a baranyai átlag is közelebb esik hozzá. (Ne feledkezzünk meg arról, hogy Baranyában található jó pár a vásárlóerő szempontjából az ország legszegényebb településeként számon tartott falu is.) 4. ábra 1000 lakosra jutó adófizetők számának változása 2001 és 2009 között Forrás: NAV Az SZJA változás az országos trendeknek megfelelően alakult, a gazdasági válság hatására csökkent. Pécs és az agglomerációja között Ft-nyi különbség mutatkozik. Ez az érték Ft-tal kevesebb a legjobb pozícióban lévő Győr értékénél. 45

46 5. ábra 1 lakosra jutó személyi jövedelemadó változása 2001 és 2009 között (Ft) Forrás: NAV 6. Területi, gazdasági folyamatok A furcsa és ellentmondásos munkaerő-piaci és jövedelmi háttér ellenére a vállalkozási sűrűség a településen közepesnek mondható. A vizsgált települések közül a 34, 83-os értékkel Pécs az ötödik (6. ábra). A város agglomerációja is nagyon jól teljesít ebből a szempontból. Az itt mért értékek több mint kétszerese a megyei, és kétszerese a magyarországi átlagnak. Az ipar részaránya sokkal kisebb Pécsen, mint a többi megyei jogú városban. Ez nem mindig volt így, azonban a nehézipar és a bányászat leépülése a rendszerváltás után nagyon nagy űrt hagyott maga utána, amit a nagyszámú kis- és középvállalkozás nem tud betölteni azóta sem. A városban működik ipari park; de az igazán nagy és innovatív befektetésekre még várni kell. A működő vállalkozások közül sok a szolgáltató cég. 46

47 6. ábra Vállalkozási és nonprofit szervezetek sűrűsége a településen és az agglomerációban 2008-ban Forrás: KSH-TEIR 7. Életminőség Pécs földrajzi helyzete predesztinálja az élhető város posztjára. A szubmediterrán klíma és a hegyek közelsége mind hozzájárulnak az itt élők életminőségéhez. A természet közelsége a városban is érezhető, Pécsen messze a legmagasabb a zöldterületek arány a teljes városterülethez képest (6, 4%). Hatszor akkora mint, a vizsgálatban szereplő városok közül a második Egernek. A városban, 2010-ben minden a kultúráról szólt, amikor, négy másik európai várossal együtt Pécs viselte egy évig az Európa Kulturális Fővárosa címet. A programsorozat következtében már a felvezető években is sokkal nagyobb volt a kulturális programok száma, mint a többi vizsgált településen. A 100 lakosra jutó kulturális rendezvények száma 2009-ben 4267 volt, amivel Pécs a második volt Veszprém mögött. Ha pusztán csak a számokat vesszük alapul, akkor Pécs Miskolc és Debrecen mögött a harmadik. A kulturális sokszínűség és a városi, regionális és országos hírű programok (POSZT) mind-mind erősítik Pécs kulturális központi jellegét. A város alulról jövő kezdeményezésekben nem szenved hiányt, elég, ha csak arra gondolunk, hogy az első körös Európa Kulturális Főváros pályázatot civilek készítették a város számára. Számtalan közösségi 47

48 kezdeményezés működik még a városban, nagy hányaduk az egyetem és a városban, működő kutatóintézményekben dolgozók révén válik sikeressé. Ha a nonprofit szervezetek szempontjából vizsgáljuk a jelenséget, akkor elmondható, hogy a városban magas a regisztrált civil kezdeményezések aránya, 1000 pécsi lakosra 10, 28 szervezet jut. Ezzel az értékkel Pécs a negyedik a nonprofit sűrűség szempontjából (6. ábra). 8. A város és vonzáskörzetének jövőképe Mivel Pécsett nem található olyan jelentős ipar, a város jövőképének kialakításakor ezt a hiányosságot kívánták valamiféleképpen áthidalni. A jövőbeni fejlődés lehetőségét a ma még jelentőséggel alig bíró újszerű, nem tradicionális, a lakosság életminőségét javító ágazatokban, mint a környezetipar, egészségipar és kulturális ipar területén látják a város fejlesztői. Ebbe a gondolati sorba illeszkedik a város pólusprogramban meghatározott jövőképe: Pécs, mint az életminőség Pólusa az egészségipar, a környezetipar és a kulturális ipar bázisán. Ezt a gondolatmenetet vitte végig az Európa Kulturális Fővárosa projekt és ezekkel, a gondolatokkal találkozhatunk, ha elolvassuk a város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját. Ezekből, az elképzelésekből nem hiányozhat az egyetem, hiszen szellemi háttere és megtestesítője a stratégiákban leírtaknak. Ezt az elképzelést a városban futó fejlesztések is visszaigazolják: a városban a húsz legnagyobb értékű projektből négyet az egyetem vitt. 48

49 Veszprém Megyei Jogú Város 1. A város elhelyezkedése Veszprém megye névadó települése három kistáj, név szerint a Bakony, a Balaton-felvidék, és a Mezőföld találkozásánál fekszik a Veszprémifennsíkon, a Séd-patakot övező dombokon. Fontos közlekedési csomópontban (észak-dél, kelet-nyugat) fekszik, ami jelentős szerepet játszott a történelem során a város gazdasági és társadalmi fejlődésében. Veszprém Budapest felől közúton, az M7-es autópályán, majd Székesfehérvárnál a 8-as főútra letérve érhető el a leggyorsabban. Győr felől a 82-es, Szombathely felől a 8-as, Balatonfüred felől a 73-as úton közelíthető meg. A várost a Székesfehérvár Szombathely és a Győr Veszprém-vasútvonal érinti. A városból könnyedén elérhető a szomszédos megyeszékhely és a regionális központ: Székesfehérvár. A távolság miatt több fejlesztési dokumentum, így például a pólusprogram, együtt kezeli a két települést. Ez utóbbi esetben fejlesztési társközpontként szerepelt Veszprém. Érdekes még a város kapcsolata a balatoni térséggel, ami különálló fejlesztési egységként, illetve turisztikai régióként működik. Bár a Balaton közelsége egyértelmű, ez a tény nem bír hatással a település életére, gazdaságára, idegenforgalmára. A megye túlnyomó része számára multifunkcionális centrum szerepet tölt be, ugyanakkor bizonyos területeken versenyeznie kell Győrrel: a pápai kistérség például közlekedési okok miatt inkább a nyugat-dunántúli központ felé orientálódik. A város és agglomerációja nem számít valódi agglomerációnak a KSH kritériumai szerint. Jelen pillanatban a város és 10 településből álló nagyvárosi település-együttese alkot egészet, ami kisebb hatást feltételez, mint a statisztikai kistérség. A statisztikai kistérség összesen húsz települést foglal magába. 7 7 Az agglomerációba a következő települések tartoznak bele: Veszprém, Nemesvámos, Sóly, Litér, Bánd, Hajmáskér, Szentkirályszabadja, Veszprémfajsz, Herend, Márkó. 49

50 2. Demográfiai folyamatok Veszprémben a népesség száma tendenciózusan csökkent a kétezres évek elejéig. Jelenleg fő a város lakónépessége. A lakosság fogyása főként az agglomerációs kiköltözések miatt 2004-ig fokozatos volt óta a trend megfordult, és két év alatt közel négyszáz fővel gyarapodott az állandó lakosság lélekszáma a városban. A folyamat megváltozása a népességszám-változás két fő összetevőjében is megnyilvánul: míg, 2004-ig mind a természetes szaporodás, mind a vándorlási egyenleg negatív volt, azóta viszont mind a két tényező tekintetében megfordult a trend, és enyhe növekedést regisztráltak (2. ábra). A növekedés hátterét elsősorban a városba beköltözők adják, akik elsősorban a fiatalabb korosztály képviselői. 1. ábra Öregedési index változása a városban és az agglomerációjában Forrás: KSH-TSTAR A kiköltözők közül azonban még nagyobb számban képviseltetik magukat a fiatal házasok, családalapítók, akik miatt az agglomeráció lakosságának öregedése megállt, míg Veszprém lakossága fokozatosan öregszik. Az öregedés volumene közepesnek mondható (1ábra). 50

51 2. ábra Természetes szaporodás 2001 és 2009 között a városban és az agglomerációjában Forrás: KSH-TSTAR 3. Iskolázottság A városban összesen 13 darab általános iskolai feladat ellátási helyet találhatunk. Az összes általános iskolás 2009-ben, a település iskoláiban: 4749 fő volt, ebből 857 fő. (18%) naponta bejárós. Az 1. táblázat adatai alapján elmondható, hogy Veszprém Eger mellett a második legerősebb abból a szempontból, hogy vonzza a nem városban élők gyerekeit a közoktatás alsó szintjein is. Ami a középiskolai szintet illeti: a városban a gimnáziumi feladatellátási helyek száma 2009-ben 8, a szakiskolai és speciális szakiskolai feladatellátási helyek száma 7, míg a szakközépiskolai feladatellátási helyek száma 12 volt. A középiskolások száma a településen 2009-ben: 5843 fő, ebből naponta bejár 2965 fő (50, 7 %). Ez azt jelenti, hogy a vonzáskörzetből jelentős számú diák érkezik. A városban lakó középiskolás korú lakosságra jutók arányában a szakközépiskolások száma a legmagasabb (táblázat). 51

52 1. táblázat A város iskolavárosi jellegét jelző arányok 2009-ben 100 általános iskoláskorú városlakóra jutó általános iskolás középiskolás 100 középiskolás korú városlakóra jutó gimnazista szakközépiskolás szakiskolás Veszprém Megyei jogú városok Forrás: KSH-TEIR A Köznevelés című folyóirat listájában a legjobb magyar gimnáziumok közül az első 25-ben egy veszprémi gimnázium szerepel (Lovassy László Gimnázium) és egy szakiskola, a Veszprémi Szakközépiskola. A városban két helyen folyik felsőfokú képzés: az Érseki Hittudományi Főiskolán és a Pannon Egyetemen. Az utóbbi négy karán tanul a veszprémi felsőfokú hallgatók 96%-a. Veszprém 1949-ben, a Budapesti Műszaki Egyetem egyik karának a városba telepítésével nyerte vissza egyetemi városi rangját. Az intézmény 1951-ben vált önállóvá. Jelenleg a városban az összes tagozaton 7897 fő tanul. A nappali tagozatos hallgatók száma ebből 5887 fő. A lakossághoz mért arányuk (9, 21%) tekintetében Veszprém a negyedik a vizsgált városok között, a hallgatók jelenlétének hatása közepesnek mondható a városban. A városban tanuló hallgatók közül 1614-en laknak kollégiumban, a többi tanuló piaci alapon oldja meg a lakhatását a városban. Az oktatók arányát tekintve (számukat, ami 2009-ben 368 fő volt, a város adófizetőinek számához arányítottuk) az egyetem jelenléte nincsen nagy hatással a város munkaerő-piacára, a kisszámúnak mondható oktatói gárda nem számít jelentős tömegnek. A mérnöki, informatikai és üzleti tudományokra jelentős hangsúlyt fektető veszprémi Pannon Egyetem szoros kapcsolatban áll a környék vállalkozásaival is. 52

53 4. Munkaerő-piaci helyzet A rendszerváltozást követő néhány évben Veszprém megsínylette a gazdaság szerkezeti átalakulásának hatásait. A megye legtöbb nehézipari üzemének bezárásával a városban kiépült tudományos kutatási infrastruktúra jelentős része is válságba került. Már a rendszerváltozást megelőzően is, Veszprémnek szembe kellett néznie a szerkezetátalakítás okozta problémákkal. A házgyárat a 80-as évek végén, a megye nehézipari üzemeit a rendszerváltás után bezárták. A rendszerváltozás óta eltelt időszakban a város gazdasági szerkezete jelentősen átalakult: háttérbe szorultak a nehézipari ágazatok (vegyipar, bányászat), de szintén sokat vesztett jelentőségéből a mezőgazdaság is. Az átstrukturálódás eredményeként megerősödött a feldolgozóipar, valamint megnőtt Veszprém pénzügyi, kereskedelmi, irányító, szolgáltató szerepe. Veszprém gazdasági helyzete nem igazán választható el a megye gazdasági helyzetétől. Mind a megye, mind pedig a város életében az iparnak van meghatározó szerepe. Veszprém ipari struktúrájára ma a sokszínűség jellemző. A város gazdasági helyzetéről megállapítható, hogy a rendszerváltozás utáni hanyatlás után a múlt évtized közepétől kezdődően a város erőteljes fellendülő pályára tudott állni. Ma a város legfontosabb húzóágazata a kereskedelem-szolgáltatás, de az ipar sem hanyagolható el, amely a legversenyképesebb ágazataival van jelen a városban. A helyi gazdaságba igen erőteljesen áramlott a külföldi működő tőke, amely számos munkahelyet is teremtett. Az 1990-es évek elejét jellemző több mint 20%-os munkanélküliség az ipar telepítésének köszönhetően mára 4-5%- osra mérséklődött. 100 munkaképes korú lakosra jutó regisztrált munkanélküliek száma 2009-ben 7, 69 fő volt. Ez az érték a gazdasági válság hatásaként nőtt meg. A vizsgált tíz város közül jó eredménynek számít ez az érték. Veszprém a középmezőny elején található. Egy éven túl nyilvántartott álláskeresők arány az összes álláskereső százalékában, 2009-ben 18, 95%, ami szintén jónak számít. A város lakosságának megvan az a lehetősége, hogy munkát találjon a környező, iparilag szintén prosperáló településeken. A legkézenfekvőbb választás ebből a szempontból: Székesfehérvár. 53

54 3. ábra Felsőfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők arányának változása az összes regisztrált álláskereső között 2001 és 2010 között (%) Forrás: Foglalkoztatási Hivatal Az álláskeresők közül a felsőfokú végzettségűek aránya folyamatos növekedést mutat a 2000-es évek elejétől fogva. A trend 2006-ban fordult meg, amin a nemzetközi gazdasági válság csak tovább rontott. A város túljutott a válságon ebből a szempontból, amit a növekvő trend jelenléte is mutat 2010-ben (3. ábra Felsőfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők arányának változása az összes regisztrált álláskereső között 2001 és 2010 között (%). A város gazdasági szerepe a teljes megyére kisugárzó hatással van. Az egyetem jelenléte miatt a kutatás-fejlesztés is igen hangsúlyos szerepet kap a városban. A turizmus adta lehetőségek azonban nincsenek kellően kihasználva a városban, a megyei átlagnál ugyanis jóval alacsonyabb. Ebben nagy szerepe van a Balaton közelségén túl annak is, hogy a városban nincs nagy kapacitású szálláslehetőség, és az idegenforgalmi vonzerőkínálat menedzsmentje is fejlesztésre szorul. 5. Jövedelmi helyzet A jelentős betelepedő ipari szereplőnek hála mára Veszprém munkaügyi helyzete jónak mondható, ami versenyképes jövedelmekkel is párosul. Az aktív keresők számaránya csökkenő tendenciát mutat, ma a megyei átlag értékével egyenlő, eközben az agglomerációban ugyanez az érték 2002 óta folyamatosan növekszik (4. ábra). Ebben szerepet játszik a kiköltözők 54

55 száma is, ami az aktív korosztályt érinti és így elindult az elöregedés a városban. 4. ábra 1000 lakosra jutó adófizetők számának változása 2001 és 2009 között Forrás: NAV Veszprém mind az adófizetők számában, mind az 1 lakosra jutó SZJA mértékében jól szerepel. A város értékei alapján a második-harmadik helyet foglalja el Egerrel közösen, jócskán megelőzve a többi várost. Kiemelkedő szerepét az is mutatja, hogy a város magas értékei mellett a megye értékei SZJA szempontjából az országos átlaggal egy szinten mozognak. Veszprém és az agglomerációja között rendre Ft-nyi, a megyéhez képest pedig Ft-nyi különbség adódik (5. ábra). 55

56 5. ábra 1 lakosra jutó személyi jövedelemadó változása 2001 és 2009 között (Ft) Forrás: NAV 6. Területi, gazdasági folyamatok Regisztrált vállalkozások száma az év végén, 2009-ben db volt. A lakosságszámra levetítve ez az érték nagyon magasnak mondható. Ez az érték kétszerese a megyei értékeknek és közel háromszorosa az országos értéknek. A város melletti területeken is hasonlóan magas a vállalkozási sűrűség (6. ábra). A nagyvállalatok aránya az összes vállalkozásból szintén magasnak mondható, hasonlóan, mint Győrben. 6. ábra Vállalkozási és nonprofit szervezetek sűrűsége a településen és az agglomerációban 2008-ban Forrás: KSH-TEIR 56