A turizmus piaci modellje: Ň Turizmus rendszere = kereslet és kínálat találkozása É Kereslet: szabadidő,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A turizmus piaci modellje: Ň Turizmus rendszere = kereslet és kínálat találkozása É Kereslet: szabadidő,"

Átírás

1 Nagy Katalin: 1

2 A turizmus piaci modellje: Ň Turizmus rendszere = kereslet és kínálat találkozása É Kereslet: szabadidő, diszkrecionális jövedelem, motiváció É Kínálat: vonzerők, infrastruktúra, szolgáltatások Ň A termékek fogyaszthatóságát, piacra vitelét javítja: közbiztonság, higiénia, helyi lakosság viszonyulása a vendégekhez, fogadóterület turisztikai szervezeti rendszere, árak 2

3 A turisztikai kínálat maga a turisztikai TERMÉK (sok-sok elemből álló komplex szolgáltatáshalmaz) A termék alapja a turisztikai VONZERŐ A fogadóterület olyan természeti vagy kulturális erőforrása, melynek megismerése (átélése) a terület felkeresésének elsődleges indítéka a látogató számára. Vonzerőt a megismert erőforrásokra támaszkodva lehet létrehozni. Egy természeti vagy kulturális erőforrás nem tekinthető automatikusan vonzerőnek! Attrakcióvá válás feltételei: Élményszolgáltatások (minőség javítása, pl. idegenvezetés, programok, rendezvények) Szabadidős/utazási szolgáltatások (megközelíthetőség, szállás, vendéglátás, közbiztonság, stb. melyek lehetővé teszik a fogyasztást) Vonzó imázs kialakítása az erőforrásról. 3

4 A végső turisztikai termék meghatározásában a turista független a termelőtől a termékek előállításához szükséges erőforrások kiválasztásába a fogyasztónak közvetlen beleszólása van. A termék kialakításában nagy szerep jut a közjavaknak és a szabad javaknak is. Köz- és magánszféra együttműködésének fontossága! A turizmus által hasznosítható erőforrások kiválasztásának sarkalatos pontja a helyettesíthetőség kérdése Ţ épp az EGYEDISÉG a fontos! = az erőforrások mennyiségén túl egy további szűkösségi korlát is, az erőforrások sajátosságai formájában. 4

5 Természeti erőforrások Kulturális erőforrások Humán erőforrások Infrastrukturális erőforrások Pénzügyi erőforrások 5

6 Azon természeti adottságok, amelyeket az ember (a társadalom) a termelés adott fejlettségi szintjén sajátos tulajdonságaiknál fogva anyagi szükségleteinek kielégítésére hasznosít (Bora 2001). Kifejezi az ember gazdasági tevékenysége és a természet közötti kapcsolatot azon természeti elemek, melyek felhasználhatók az energiatermelésben, élelmiszerek előállításában, ipari nyersanyagként. Erőforrások kihasználásának feltétele: termeléshez szükséges technológia és kereslet. Környezeti erőforrások = olyan, a természetben szabadon előforduló anyagok, amelyek értékesnek számítanak a saját eredeti feldolgozatlan állapotukban. (Wikipédia). 6

7 Ň Esztétikai élményt nyújt (táj szépsége) Ň Pihenési (rekreációs) lehetőségeket biztosít (a pihenés természeti környezetben képzelhető el leginkább, különösen a városi emberek számára) Ň Nyugalmat sugároz (természet csendje és békéje) Ň Sporttevékenységeknek és más aktív időtöltéseknek ad keretet (jelentős értéknövelő tényező a természetben való sport a drága infrastruktúra helyett) Ň Elősegíti az egészségmegőrzést (hagyományos gyógymódok, új alkalmazási területek, gyógyvizek, gyógynövények, tiszta levegő) Ň Tanulási lehetőségeket nyújt (természeti értékek megismerése) Ň Támogathatja az önmegvalósítást (próbatételek, pl. hegymászás) 7

8 1. Fogyó erőforrások (stock jellegű) készletei az emberiség számára véges. 2. Megújuló erőforrások (flow jellegű) regenerálódni tudnak emberi időszámításon belül (bizonyos mértékű fogyasztás esetén). Megújulás feltételekkel! Kritikus zóna: túl-használat esetén már nem képesek megújulni, így kimeríthetővé válnak (újratermelődéshez szükséges idő alatti kitermelés meghaladja a hozadékot). 8

9 Földrajzi elhelyezkedés sajátosságai: Egyenlőtlen megoszlás, Előfordulás szerint lehetnek: Ubiquitások (bárhol megtalálhatók) Gyakran előforduló erőforrások Ritkán előforduló erőforrások Uniquitások (egyetlen helyen előforduló erőforrás) Hatókör kérdése Helyi, regionális, univerzális vonzerőcsoportok 9

10 Tengerek Szigetek Folyók Tavak, mocsarak Vízesések Források Hegyek Dombvidékek Barlangok Sivatagok Szavannák, sztyeppék Jégmezők, gleccserek Erdők Vulkánok, gejzírek Őslénytani lelőhelyek Különleges élőhelyek 10

11 Ň Önmagukban nem feltétlenül jelentenek turisztikai attrakciót, Ň A védettség a potenciális látogatók kisebb részének jelent vonzerőt, a többség semlegesen viszonyul hozzá, Ň Jelentősége: a különleges értékű elemek kiemelése a többi természeti vonzerőn BELÜL. Ň Termékfejlesztés szempontjából: azok a lehetőségek és szolgáltatások számítanak, melyek megengedhetik az adott terület bekapcsolását valamely programba vagy tematikus útba. Ň Elsődleges szempont nem a turisztikai hasznosítás, hanem a MEGŐRZÉS a jövő számára! Ň Kategóriák a magyar jogszabályok szerint: természeti érték természetvédelmi terület tájvédelmi körzet nemzeti park + helyi jelentőségű védett természeti területek, értékek Ň Zónák kialakítása (látogatómenedzsment eszköz is) 11

12 Turizmus pozitív hatásai gazdaságiak negatív hatásait általában a természeti környezet károsításával azonosítják. Lokális hatások: szemetelés, zsúfoltság okozta károsodás (pl. barlangok), tájrombolás, levegő- és vízszennyezés, erózió, új növényfajták betelepítése (pl. golfpályák) Közvetett hatások: helyváltoztatás (közlekedés) következményei. Pozitív hatások: hozzájárulhat a védett természeti értékek megismeréséhez (ökoturizmus), az ismeretek későbbi hasznosítása, környezettudatosság fejlődése. 12

13 Tudományos jelentőség (tájelemek fennmaradása a későbbi kutatások számára) Oktatási-nevelési jelentőség (terepen végzett közvetlen bemutatás; pl. erdei iskolák) Élőhelyi szerep (biológiai sokféleség fennmaradása) Kultúrtörténeti jelentőség (monda, legenda) Esztétikai jelentőség (meghatározzák a tájak karakterét) Sajátos turisztikai termékfejlesztési lehetőség (pl. tanösvények) 13

14 A desztináció választás egyik legfontosabb szempontja A turizmus maga is klíma-érzékeny ágazat: A szélsőségek negatívan befolyásolják (pl. tornádó) A pozitív jelleg világhíressé tehet helyeket (pl. klimatikus gyógyhelyek, riviérák, Hawaii) A turizmus szezonális jellege legtöbbször klimatikus meghatározottságú Elemek: napsugárzás (4S), hőmérséklet, páratartalom, felhőzet, csapadék, légnyomás, oxigéntartalom, szél Klímaváltozás hatásai (közös kutatások; legveszélyeztetettebb területek a tengerpartok és a hegyvidékek; hőhullámok; erdőtüzek; hóhatár feljebb húzódik; tél vonzóvá tétele; biodiverzitás csökkenése; tömegrendezvények helyszínválasztása, pl. téli olimpia; komfortérzet változása: főszezonon kívüli utazások száma nő, egészségturizmus fellendülése; infrastruktúra veszélyeztetése; stb.) 14

15 Anyag földtani értékek Kőzetek, ásványok, barlangi túrák, szabadtéri kiállítások, a felszíni képződmények egyes tájak esetében karakterformálóak. Folyamat vulkanizmus Mitológia, megkapó jelenségek, látvány, gejzírek, Forma domborzat Alapvető turisztikai vonzóerő; látvány, magas sziklák, sajátos képződmények (pl. bazaltoszlopok), karsztok, síkságok 15

16 Vizek Elhelyezkedés szerint: Felszíni vizek sokrétű hasznosítás Felszín alatti vizek (karsztos barlangok) Források Mozgásfolyamatok (pl. ár-apály Ásványi összetétel (ásvány- és gyógyvizek, hévizek) Halmazállapot (hó, jég, gleccserek) Kiegészítők Hangok (visszhang, akusztika, tengerzúgás, stb.) Illatok, ízek (virágillat, tenger, só-kőzetek, stb.) Legendás, misztikus színhelyek (Óperenciás-tenger, Atlantisz, gyógyító kövek) 16

17 Növényzet Flóra: egy adott terület növényfajainak halmaza. Függ a környezeti viszonyoktól, a szomszédos területek hatásaitól. Ökológiailag körülhatárolható egység. Zónák létrejötte: Horizontális: Egyenlítővel párhuzamos elhelyezkedés (befolyásolja: tengertől való távolság, tengeráramlatok, tengerszint feletti magasság) éghajlati övek: trópusi, szubtrópusi, mérsékelt övi, sarkvidéki Vertikális zónák: meghatározza a tengerszint feletti magasság, adott szélességi kör, tengertől való távolság, uralkodó széljárás, stb. 17

18 Növényzet és turizmus: Adott területen lévő növényzet általában, Ritka növénytársulások, Ritka fajok, Természeti emlékek (pl. nagyon idős fák), Történelmi kulturális emlékek (pl. legenda fűződik hozzá) Vadon termő gyümölcsök, gyógynövények. Erdők szerepe: üdülőerdő, parkerdő, pihenőerdő, sétaerdő, kirándulóerdő Mesterséges botanikai vonzerők: Kertek, kastélyparkok, sírkertek, élőfa-gyűjtemény, arborétum, botanikus kert, fasorok, emlékkertek, sétányok, virágkarneválok, gyümölcskarneválok, szüreti karnevál, stb. 18

19 Állatvilág Fauna: egy területen élő állatfajok összessége. Alapfauna + színezőelemek (elterjedési különlegességet mutatnak; reliktum és bennszülött fajok különösen vonzóak!) Nincs olyan egységes zonális felosztás, mint a flóra esetében. 19

20 Állatvilág és turizmus: Vadászat vadászturizmus Szarvasbőgés, szarvasles Madármegfigyelés Vadrezervátumok Nemzeti parkok (pl. afrikai szavannák) Állatlesek (pl. bálnafigyelés) Horgászat, halászat Mesterséges bemutatási lehetőségek: Múzeumok, gazdasági tenyészetek, állatkórház, ménesek, lovassport, birkanyírás, tevegelés, állatbemutatók, - kiállítások, állatkert, vadaspark, látványosságok, bikafuttatás, stb. + Legendák (pl. Loch Ness, Himalája, Erdély) Szafarik Sivatagi szavanna trópusi őserdő és dzsungel-túra 20

21 Ň Legtágabb értelemben: mindaz, amivel az ember több, mint biológiai lény, minden, ami csak az emberi tevékenység révén létezik (Földiák, 1994). Ň Szűkebb értelmezés: a kultúra szerzett tudás, amely segíti a tapasztalatok értelmezését és a társadalmi viselkedésformák kialakítását (Spradley, 1979). ÉA kultúra olyan tanult jelenség, amelyet folyamatosan, különböző információs források segítségével sajátítunk el: ĐAz egyén kultúrája függ mindattól, amit maga körül lát élete során, ĐFügg a szüleitől, ĐAz iskolában tanultaktól, ĐUtazásai alatt szerzett tapasztalataitól, stb. ĐŢ Elsősorban az emberi kapcsolatok jellemzőihez kötődik. 21

22 A kultúra jelensége alapvetően három összetevőből épül fel: Intellektuális, lelki és esztétikai fejlődés általános folyamata, Egy adott életmód kifejeződése, Szellemi és művészeti tevékenység alkotásai és gyakorlata. 22

23 Ň Emberi tevékenység eredményei! Ň Amit a közvélekedés értéknek tekint! Ň Az értékek körének pontos behatárolása nagyon nehéz lenne: Éa kultúra fogalma is sokféleképpen értelmezhető, ÉA turisták érdeklődését felkelteni képes kulturális javak köre idővel változik (bővül), Kulturális erőforrások = a turisztikai kínálatba ténylegesen bevonható emberi alkotások és tevékenységek összessége. Központi alkotóelem (elsődleges vonzerő) Környezeti tényező. 23

24 Ň Művelődési lehetőséget nyújtanak É Általános műveltség tudatos emelése sokak számára életcél is egyben. Ň Műélvezetre adnak alkalmat É Az erőforrások egy szűkebb csoportját a művészeti alkotások teszik ki, különleges esztétikai és szellemi élményeket nyújtanak. Ň Megfoghatóbbá tehetik az álmokat É Beleálmodjuk magunkat egy nem létező világba, vagy egy letűnt korba történelmi városok, kedvenc regények és filmek helyszínei = az álmok valóra válása. Ň Életmód-váltás É Idegen szokások, gondolkodásmód vagy életvitel megismerése és/vagy átvétele, kikapcsolódás sajátos módja. Ň Elősegítik a személyiségfejlődést É Más emberekkel és gondolkodásmódjukkal való találkozás, tolerancia-szint növelése a turizmus a béke iparága! 24

25 ŇElsősorban szellemi élményeket nyújtanak, melyek tartalmilag nagyon változatosak lehetnek. ŇEmber alkotta értékek turisztikai hasznosítása: nem elegendő a megőrzés, a fenntartás is fontos a fennmaradás kulcsa valamilyen funkció! É természetes (pl. egy templom hitéleti funkciója) É mesterséges (pl. egy régi kastélyban múzeum kialakítása) ŇA kulturális erőforrások bővíthetők! 25

26 1. Kulturális örökség minden olyan érték, amely valamely múltbeli emberi tevékenység eredményeként jött létre. 2. Élő kultúra napjaink emberének életvitele, szokásai és tevékenysége, az általa fenntartott hagyományok; szórakoztató vagy hagyomány-őrző céllal létrehozott események. 26

27 Műemlékek és műtárgyak Ň Képzőművészeti gyűjtemények (pl. képtárak, szoborgyűjtemények, régészeti és iparművészeti múzeumok) Ň Galériák és kiállítóhelyek (kortárs művészek) Ň Uralkodói és nemesi rezidenciák Ň Kertek és parkok (pl. kastélyparkok, arborétumok) Ň Vallási műemlékek (pl. templomok, kolostorok, zarándokhelyek) 27

28 Kultúrtörténeti értékek Ň Szociokulturális értékek (pl. ősemberlelőhelyek, koronázási ékszerek, bútormúzeumok, játékmúzeumok) Ň Történelmi személyiségekkel összefüggő értékek (pl. festők, írók életének helyszínei) Ň Történelmi események színhelyei (pl. csatamezők) Ň Tudományos értékek (pl. természettudományi múzeumok) Ň Az élővilág történetével kapcsolatos értékek (pl. rezervátumok, állatkertek) Ň Katonai értékek (pl. várak, tengeri múzeumok, hadifogolytáborok) Ň Népirtással kapcsolatos emlékek Ň Gasztronómia (pl. nemzeti és nemzetiségi konyha) Ň Borkultúra (pl. történelmi borvidékek) 28

29 Gazdaságtörténeti értékek Ň Mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő értékek (pl. tanyák, farmok, szőlőültetvények, falumúzeumok) Ň Kézműipari központok és műhelyek (pl. malmok, kovácsműhely, fazekas, üvegfúvók) Ň Feldolgozóipari tevékenységgel összefüggő értékek (pl. porcelángyár, sörfőzde, autógyár) Ň Közlekedési értékek (pl. turisztikai vasutak, nosztalgiavonatok, csatornák, közlekedési múzeumok) Ň Szolgáltatóipari és kereskedelmi értékek (pl. történelmi éttermek, szállodák, hagyományos üzletek, vásárok) 29

30 Komplex kulturális értékek ŇVárosok és városképek (pl. utcahálózat, épületcsoportok, városfalak, mindennapi élet) ŇFalvak (történelmi települések, skanzenek) ŇTájak és védett területek (pl. emberi tevékenység nyomait viselő kulturtájak, nemzeti parkok) 30

31 Események és rendezvények ŇVallási események (pl. egyházi ünnepek, zarándoklatok) ŇFesztiválok és parádék (pl. történelmi vásárok és fesztiválok, folklór-programok) ŇElőadó-művészeti értékek (pl. színházi és operaelőadások, koncertek, utcai programok, performance) 31

32 ŇA kultúra ÉBefolyásolja a turisták keresletét (tevékenységeit, szabadideje eltöltését, azt, hogy mire költi a szabad jövedelmét), ÉHatással van arra, hogy milyen attrakciókat keres fel, és mennyire tudja azokat értékelni (pl. történelmi ismeretek megléte az eltérő kulturális háttér befolyásolja az észlelést). ŇMint egy adott életmód kifejeződése, lehet ÉAttrakció, ÉA turizmus rendszer környezetének eleme. 32

33 A turizmus és a kultúra kapcsolata a kultúra alábbi fő formáiban érvényesül leginkább: Élettelen kultúra (pl. épületek, építészeti stílusok, művészeti alkotások) közvetlen emberi közreműködés nélkül hasznosíthatók. Mindennapi életben kifejeződő kultúra (pl. szabadidős tevékenységek, életmód, szokások; vásárlás egy egzotikus piacon). Megelevenített kultúra (pl. fesztiválok, karneválok, hagyományőrző események) 33

34 Valamilyen múltbeli érték, melyet az egyik generáció megőrzésre érdemesnek tart és továbbad a következőnek (Hall-McArthur 1998) A társadalom kulturális hagyományainak és a közösség identitásának része (Nuryanti 1996). Fő tényezői (Tunbridge és Asworth 1996): A múlt bármilyen fizikai, tárgyiasult maradványai, Egyéni és kollektív emlékek, a múlt megfoghatatlan összetevői, Kulturális és művészeti alkotómunka eredményei, Természeti környezet, Jelentős gazdasági tevékenység, az örökség-ipar. 34

35 Más szempontból: Megfogható pl. minden épített örökség, műtárgyak; Megfoghatatlan pl. zene, előadó-művészet, szokások. De: gyakran megfogható objektumokon keresztül jelennek meg, illetve együttesen alkotják az értéket (pl. hagyományos életmód: ruhák, épületek, szokások, hagyományok). Jelentősen szubjektív, és nagymértékben függ az adott kultúra normáitól, értékrendszerétől a múlt elemei társadalmi konszenzus alapján, bizonyos idő után válnak megőrzendő értékké; A múltat képviseli a jelenben, tehát az egyéni vagy a nemzeti identitás meghatározó eleme; Az állandóságot képviselik egy folyamatosan változó világban, ezért komoly vonzerővel rendelkeznek; A globalizáció hatására a kultúrák egyre inkább homogenizálódnak erre sajátos válasz a helyi történelmi, kulturális örökség felértékelődése, a hagyományok, a gyökerek felé fordulás. 35

36 Kulturális Történelmi Természeti Ipari Művészeti Régészeti Katonai Vallási Turisztikai Irodalmi Mezőgazdasági Tudományos Technológiai Tengeri Híres emberek öröksége Sportörökség Gasztronómiai 36

37 UNESCO = ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete 1972 Világ Kulturális és Természeti Örökségének Védelmére Vonatkozó Egyezmény Célja: jogi, adminisztratív és pénzügyi keret biztosítása a világ egyetemes értékeinek védelmére. Kulturális örökség = műemlékek (építészeti remekművek, monumentális szobrok, festmények, régészeti emlékek), épületcsoportok, helyszínek; Természeti örökség = természeti tényezők (fizikai és biológiai alakzatok, rendszerek), geológiai képződmények, veszélyeztetett fajok életterei, egyéb természeti területek. Tárgyiasult, fizikailag megfogható elemek! 37

38 Egyetemes érték = univerzális értékek, a Föld minden népéhez tartoznak. Nem ugyanolyan jelentőséggel bír mindenki számára (nemzeti értékek, karakter) Ň Adatok: 911 objektum (704 kulturális, 180 természeti és 27 vegyes) 151 országban, 187 állam írta alá az egyezményt 2010 júniusáig. Az adott országok vállalják, hogy anyagilag és szakértői segítséggel egyaránt hozzájárulnak a helyszínek megóvásához. A helyszínek a lehető legjobban képesek egy adott értéket reprezentálni* Nem teljes és nem kellően reprezentatív Túlsúlyban vannak az európai értékek, a kereszténység dominál más vallásokkal szemben, stb. Megőrzés kérdése (gazdaságilag fejletlen országok) 38

39 Az emberi kreatív szellem mestermunkája, Emberi értékek adott kultúrában vagy adott időszakban érvényesülő kölcsönhatásának kifejeződése építészetben, technológiában, művészetekben, várostervezésben, tájtervezésben, Élő vagy kihalt kulturális hagyomány vagy civilizáció egyedi vagy legalábbis kivételes emléke, Az emberi történelem jelentős korszakát jelképező, kiemelkedő épülettípus vagy építészeti együttes vagy táj, Egy vagy több kultúrát reprezentáló hagyományos emberi település vagy földhasználat kiemelkedő példája, különösen, ha visszafordíthatatlan hatások veszélyeztetik, Közvetetten vagy megfoghatóan kapcsolódik univerzális jelentőségű eseményekhez, hagyományokhoz, hiedelmekhez, képzőművészeti vagy irodalmi alkotásokhoz. 39

40 Kivételes természeti szépség, esztétikai jelentőség, különleges természeti jelenség, A földtörténet fő korszakainak kiemelkedő példái, az élet jelei, jelentős geológiai folyamatok a felszín kialakulásában, jelentős alakzatok, A szárazföldi, édesvízi, tengerparti és óceáni ökoszisztémák evolúcióját reprezentáló kiemelkedő példák, A biológiai diverzitás megőrzésében legjelentősebb élőhelyek, tudomány vagy megőrzés szempontjából kiemelkedő univerzális értékű veszélyeztetett fajok. 40

41 Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete (1987. Kulturális) Hollókő ófalu és táji környezete (1987. Kulturális) Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995.Természeti) Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996. Kulturális) Hortobágyi Nemzeti Park - Puszta (1999. Kulturális - kultúrtáj) Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000. Kulturális) Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (2001. Kulturális - kultúrtáj) A tokaji történelmi borvidék (2002. Kulturális - kultúrtáj) 41

42 "Dunakanyar kultúrtáj" (munkacím) (Kulturális - kultúrtáj) A Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó (Kultúrtáj) A budai termál-karsztrendszer barlangjai (a meglévő Budapesti világörökségi helyszín kiterjesztéseként kerülhet felterjesztésre) A Komárom / Komarnoi erődrendszer (Kulturális) - szlovák-magyar közös felterjesztés 2008-ban Tájház hálózat Magyarországon (Kulturális) Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok (Kulturális - kultúrtáj) Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai (Kulturális) A római limes magyarországi szakasza (Kulturális) - nemzetközi sorozatjelölés részeként Tarnóc ősélőhely (Természeti) ban felterjesztve, felvételéről a döntés egyelőre elhalasztva (eredeti név: Ipolytarnóc ősmaradványok) Lechner Ödön független, premodern építészete (kulturális) 42

43 Az infrastruktúra fogalma: Ň A gazdaság hatékony működéséhez, az emberi közösségek megfelelő életviteléhez szükséges alapvető rendszerek, intézmények. Elemei nem részei a termelési folyamatoknak, de azok előfeltételeit alkotják. Ň Tágabb értelemben: ÉIde tartoznak a szolgáltatások (pl. kereskedelem, kommunikáció, pénzügyi tevékenység, stb.) és a közszolgáltatások is (pl. oktatás, művelődés, egészségügyi vagy szociális ellátás, közigazgatás, köztisztaság, stb.) 43

44 Szűkebb (hétköznapi) értelemben: ÉTelepülési közműellátás (víz, gáz, áram, távhő), É Közlekedés szállítás, ÉHulladék és más szennyező anyagok gyűjtése, eltávolítása, feldolgozása, megsemmisítése, ÉInformáció áramlásának, tárolásának, feldolgozásának elősegítése (pl. posta, telefon) Ň Mi tekinthető a turisztikai infrastruktúra részének? ÉA turizmushoz szükséges műszaki, szolgáltatási, szervezeti háttér, ÉKiterjesztett értelemben a saját bázis is (szállásadó, vendéglátó, kulturális, szórakoztató, információs, stb. ) ĐUgyanúgy nélkülözhetetlen feltételei a vendégfogadásnak, ĐAz élményszerzésben a szolgáltatások a feltételeket biztosítják, vagy befolyásoló tényezőként szerepelnek. ĐUgyanakkor a termék alkotóelemei is! 44

45 Ň Lehetővé teszik a természeti és kulturális erőforrások attrakcióvá válását ÉPl. nemzeti park az oda vezető út nélkül Ň Támogatják a turisztikai kereslet térbeni és időbeni koncentrációjának csökkentését ÉMeglévő attrakciók új hasznosítási lehetősége (pl. konferencia-központ hagyományos üdülőhelyen) Ň Befolyásolják egy-egy célterület jövedelem-termelő képességét ÉMinőségi jellemzők és változatosság! Ň Döntő mértékben hatnak a vendégek elégedettségére ÉA vendég nem az attrakciókkal elégedett, hanem a körülvevő szolgáltatásokkal 45

46 Ň Közlekedés Ň Közművek Ň Közbiztonság Ň Közegészségügy Ň Kommunikációs szolgáltatások és hálózatok Ň Kulturális létesítmények Ň Sportlétesítmények Ň Szórakoztatóipari létesítmények Ň Kereskedelmi hálózat Ň Pénzügyi szolgáltatások Ň Információs szolgáltatások Ň Települési és térségi turizmus-menedzsment szolgáltatások Ň Vendéglátó szolgáltatások Ň Szálláshely szolgáltatások 46

47 ALAPINFRASTRUKTÚRA 3K: közlekedés, közművek, kommunikáció TURISZTIKAI INFRASTRUKTÚRA Statikus: helyhez kötöttek, főleg épületek (gyógyfürdő) Dinamikus: különleges közlekedési eszközök (libegő, sikló riksa, fogaskerekű) TURISZTIKAI SZUPRASTRUKTÚRA Elsődleges: szálláshely szolgáltatás, vendéglátás Másodlagos: kiskereskedelem, autókölcsönző, bankhálózat, személyi szolgáltatások 47

48 Forgalom-terelés: a jobb közlekedési összeköttetésekkel rendelkező területek (és az útvonalak mentén elhelyezkedő területek) felé nagyobb látogatóforgalom irányul; Látogatószám alakítása: kapacitás korlátok (fizikai, pszichikai); A kereslet minőségének befolyásolása: új szegmensek; Tartózkodási idő befolyásolása: könnyű elérhetőség esetén rövidülhet, de hosszabbodhat is (pl. külföldi járatnyitás); Arculat formálás: közlekedési csomópont presztízsértéke. 48

49 Az üzleti környezet megvizsgálásához, melyben adott szervezet működik, három fő társadalmi változót kell megvizsgálni: 1. Demográfia: a népesség (munkaerő) jellemzői például koreloszlás, nemi megoszlás, társadalmi rétegződés. 2. Diverzitás: eltérés a népességen (munkahelyen) belül. például a szervezetek egy nagy része több nőt alkalmaz napjainkban; a munkahelyek kulturálisan diverzifikáltabbá váltak és megszaporodtak a munkahelyi pozíciók típusai (részmunkaidős, eseti, időszakos, távmunkát végzők). 3. Képességek és kvalitások: ahogy a munkahelyi tevékenységek a manuálistól egyre inkább elmozdultak a menedzser-szerű elfoglaltságok irányába, úgy nőtt az igény a magasabb végzettségű munkaerőre. Ha szűk a munkaerőpiac, tehát nincs elég munkaerő az állásokra, a munkaadóknak versengeniük kell a munkavállalókért plusz anyagi juttatásokat, vagy egyéb jutalmakat kínálva. 49

50 A munkaerő minősége: a turizmusban a minőségi szolgáltatások terjedésével egyre nő az igény a minél képzettebb munkaerő alkalmazása iránt. A munkaerő mennyisége: a turizmus hagyományos tömegeket mozgató típusa kiszolgálásában még mindig fontos a bizonyos alapképzettséggel rendelkező nagy tömegű, olcsó munkaerő megléte. 50

51 Ň Az az élőmunka-kínálat, ami a turisztikai szolgáltatások megvalósításához rendelkezésre áll. Ň A turista azonban nem csupán a szolgáltatók dolgozóival kerülnek kapcsolatba elemek : ÉTurisztikai vállalkozások vezetői és alkalmazottai (főként szállás- és vendéglátóhelyek, utazási irodák), ÉTurizmus által érintett szervezetek tagjai (elsődlegesen a helyi lakosságot szolgálják, de a turistákkal is találkoznak, pl. közlekedés, kulturális intézmények), ÉTurizmus által látogatott területek lakossága (munkaerőforrás, napi érintkezés, turista-barát hozzáállás elvárható) 51

52 Ň Megvalósítják a szolgáltatásokat, Ň Közreműködésükkel növelik az attrakció értékét, ÉPl. idegenvezetés, programok, interpretáció Ň Kulturális erőforrásként, illetve attrakcióként szerepelnek, ÉPl. hagyományok ápolása vagy modern életvitel Ň emberi kapcsolatot teremtenek a meglátogatott területhez, ÉBefolyásolja a visszatérési hajlandóságot Ň A megújulás hatóerejét jelentik, ÉTermészeti és infrastrukturális erőforrások hasznosítása és minőségi javulása az innovativitáson is múlik Ň Befolyásolják a látogatók hangulatát és elégedettségét. 52

53 A helyi lakosságot jellemző tulajdonságok: Ň Szaktudás Nyelvtudás Szokások Attitűdök, viselkedésformák: ÉPozitív hozzáállás ÉVállalkozási és munkakedv ÉKépzésben való részvétel (belső hajtóerő) ÉVéleményformálás ÉEgyüttműködés (egyéni előnyök egy részéről való lemondás a közös haszon érdekében) ÉGondoskodás ÉPolitikai felelősségvállalás 53

54 Tőkepiaci vagy kormányzati pénzeszközök, melyeket igénybe lehet venni a turisztikai kínálat bővítése, vagy a turizmus működési feltételeinek javítása céljából. Szükséges az erőforrások kínálati hasznosításához: Természeti erőforrások: megőrzés, bemutatás, Kulturális erőforrások: fenntartás, interpretáció, fejlesztések, Infrastrukturális erőforrások: létrehozás, megújítás, Humán erőforrások: motiválás, minőségjavítás. 54

55 Tőkepiaci források: A profitorientált szervezetek, vállalkozások fő forrása. Szakmai és pénzügyi befektetők. Fő cél: profit, PLUSZ: Ingatlan-vezérelt beruházások, Életstílusbeli okok Közösségi források: Piaci alapon nem jövedelmező fejlesztések finanszírozása. Támogatás a piaci szférának a versenyfeltételek javítása érdekében. Fő motiváció: társadalmi haszon elérése Megtérülés más alapon, Országos bevételekhez való hozzájárulás, Helyi bevételek és adók növelése 55

56 56

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Kulturális turizmus Magyarországon. Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék

Kulturális turizmus Magyarországon. Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék Kulturális turizmus Magyarországon Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék Fogalom meghatározás A turizmuson belül napjainkban egyre nagyobb szerep jut a kulturális turizmus számára. A jelenség lényegében

Részletesebben

Világörökség a Duna mentén

Világörökség a Duna mentén Világörökség a Duna mentén Berzsényi Brigitta világörökségi referens Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Világörökségi és Nemzetközi Főosztály http://www.forsterkozpont.hu/

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése:

A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsga központilag összeállított kérdései az alábbi témaköröket foglalják magukba: A turizmus rendszere, működése, szereplői, fajtái A magyar és a nemzetközi gasztronómia

Részletesebben

Ökoturizmus természetvédelem világörökség

Ökoturizmus természetvédelem világörökség Magyar Nemzeti Parkok Hete 2012 Értékek és élmények nyomában nemzeti parkjainkban Ökoturizmus természetvédelem világörökség Dr. Rácz András Környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Turizmus társadalmigazdasági

Turizmus társadalmigazdasági 1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 8. téma: A turizmus társadalmi-kulturális hatásai A turizmus hatásai: okozott változások 2 Gazdasági: küldı- és a fogadóterületek gazdaságának jellemzıiben, gazdasági

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

Települési és megyei értéktárak létrehozása a hungarikum törvény és végrehajtási rendelete szerint

Települési és megyei értéktárak létrehozása a hungarikum törvény és végrehajtási rendelete szerint Települési és megyei értéktárak létrehozása a hungarikum törvény és végrehajtási rendelete szerint Zobor Enikő szakmai tanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hungarikum Bizottság Titkársága Fogalommagyarázat

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

A Világörökség egyezmény (1972) kultúrtáj fogalma

A Világörökség egyezmény (1972) kultúrtáj fogalma A történeti táj védelme és az Európai tájegyezmény műhelykonferencia - Budapest, 2013. nov. 12. A Világörökség egyezmény (1972) kultúrtáj fogalma Soós Gábor Forster Központ Világörökség és Nemzetközi Főosztály

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A turizmus mint katalizátor tor az ció folyamatában

A turizmus mint katalizátor tor az ció folyamatában A turizmus mint katalizátor tor az európai integráci ció folyamatában Kodolányi Szabadegyetem Dr. Rátz R Tamara Turizmus Tanszék A kutatást az MTA Bolyai János Kutatási ösztöndíja támogatta (2006-2009)

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. augusztus

Pályázati figyelő 2010. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) Támogatási keret Támogatás összege Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Szakmai Kollégium Érvényes működési

Részletesebben

Pszichológiai tényezık

Pszichológiai tényezık Pszichológiai tényezık Motivációk: kitörés a mindennapi, megszokott életbıl, lazítás, játszás, családi kötelékek erısítése, presztízs, szociális interakció, tanulás, ön-realizálás, bevásárlás. Társadalmi

Részletesebben

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása Jövőkép A megerősödött helyi közösségekben a családok meghatározó aránya, tudatos életvitelével őrzi és fenntarthatóan működteti a hagyományokat

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Magyarország világörökségi listán szereplő helyszínei

Magyarország világörökségi listán szereplő helyszínei Magyarország világörökségi listán szereplő helyszínei Az UNESCO Világörökségi Listája A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Bejárható Magyarország Program Infrastruktúra, környezet (kulturális környezet)

Bejárható Magyarország Program Infrastruktúra, környezet (kulturális környezet) Bejárható Magyarország Program Infrastruktúra, környezet (kulturális környezet) Dr. Gál András Levente Az előadás vázlata 1. A BMP és a kulturális turizmus 2. Kitörési pontok 3. A kulturális környezet

Részletesebben

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök Írottk rottkő Natúrpark rparkért rt Egyesület Előadó: Bakos György elnök Fogalom A natúrpark egy különösen értékes, jellegzetes tájegységet takar, általában védett természeti területet, amely üdülési célokra

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1.

A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1. A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1. Tartalom 1. UNESCO Egyezmény a szellemi kulturális örökség védelméről

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

TÁJI ÖRÖKSÉG és TURIZMUS

TÁJI ÖRÖKSÉG és TURIZMUS TÁJI ÖRÖKSÉG és TURIZMUS Táji örökség és turizmus cultural landscape - traditional landscape - modern landscape - degraded landscape Vecchiato, D. - Tempesta, T. Djumboung, D. A. - Arboretti Giancristofaro,

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 17-ої сесії VI скликання від 31.01. 2014р. 321 м.берегово _ VI _összehívású_17_ülésszaka 2014.01.31.én

Részletesebben

Innovációk a vidék fejlesztésében

Innovációk a vidék fejlesztésében VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004.

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR A bor helyzete ma a világban

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

Világörökségek a föld mélyében

Világörökségek a föld mélyében Az Aggteleki-karszt barlangjainak bemutatása nemzetközi összehasonlításban avagy Világörökségek a föld mélyében Magyar Nemzeti Parkok Hete Bódvaszilas 2012.06.15 Egri Csaba VM A Világörökséggé nyilvánított

Részletesebben

Pályázati figyelő 2011. június

Pályázati figyelő 2011. június 1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

A vendéglátás kialakulása

A vendéglátás kialakulása Vendéglátás előadás Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendéglátás kialakulása István király idején

Részletesebben

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Domjánné Nyizsalovszki Rita 1 -Kovács Gyöngyi 1 - Szűcs Csaba 1 -Dávid Lóránt 2 1 Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Közlekedési infrastruktúra Szállítás mint turisztikai szolgáltatás Elérhetıség kérdése A turisztikai fogyasztás összetevıje (25 25-50% 50% a termékek árából) A fogyasztás egyetlen nélkülözhetetlen eleme

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

A turisztikai vonzerő 5 A turisztikai vonzerő 5

A turisztikai vonzerő 5 A turisztikai vonzerő 5 és élmény Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu Turisztikai vonzerő a fogadóterület azon természeti vagy kulturális erőforrása, melynek megismerése érdekében a látogatók felkeresik az adott területet

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat)

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat) 1 Demográfiai turisztikai célcsoportok Demográfiai turisztikai célcsoportok Kor Fiatalok 60+ Családi állapot Családosok Egyedülállók Korszerkezet Európára a népesség elöregedése jellemző 3 2.5 EU27 termékenységi

Részletesebben