A turizmus piaci modellje: Ň Turizmus rendszere = kereslet és kínálat találkozása É Kereslet: szabadidő,

Átírás

1 Nagy Katalin: 1

2 A turizmus piaci modellje: Ň Turizmus rendszere = kereslet és kínálat találkozása É Kereslet: szabadidő, diszkrecionális jövedelem, motiváció É Kínálat: vonzerők, infrastruktúra, szolgáltatások Ň A termékek fogyaszthatóságát, piacra vitelét javítja: közbiztonság, higiénia, helyi lakosság viszonyulása a vendégekhez, fogadóterület turisztikai szervezeti rendszere, árak 2

3 A turisztikai kínálat maga a turisztikai TERMÉK (sok-sok elemből álló komplex szolgáltatáshalmaz) A termék alapja a turisztikai VONZERŐ A fogadóterület olyan természeti vagy kulturális erőforrása, melynek megismerése (átélése) a terület felkeresésének elsődleges indítéka a látogató számára. Vonzerőt a megismert erőforrásokra támaszkodva lehet létrehozni. Egy természeti vagy kulturális erőforrás nem tekinthető automatikusan vonzerőnek! Attrakcióvá válás feltételei: Élményszolgáltatások (minőség javítása, pl. idegenvezetés, programok, rendezvények) Szabadidős/utazási szolgáltatások (megközelíthetőség, szállás, vendéglátás, közbiztonság, stb. melyek lehetővé teszik a fogyasztást) Vonzó imázs kialakítása az erőforrásról. 3

4 A végső turisztikai termék meghatározásában a turista független a termelőtől a termékek előállításához szükséges erőforrások kiválasztásába a fogyasztónak közvetlen beleszólása van. A termék kialakításában nagy szerep jut a közjavaknak és a szabad javaknak is. Köz- és magánszféra együttműködésének fontossága! A turizmus által hasznosítható erőforrások kiválasztásának sarkalatos pontja a helyettesíthetőség kérdése Ţ épp az EGYEDISÉG a fontos! = az erőforrások mennyiségén túl egy további szűkösségi korlát is, az erőforrások sajátosságai formájában. 4

5 Természeti erőforrások Kulturális erőforrások Humán erőforrások Infrastrukturális erőforrások Pénzügyi erőforrások 5

6 Azon természeti adottságok, amelyeket az ember (a társadalom) a termelés adott fejlettségi szintjén sajátos tulajdonságaiknál fogva anyagi szükségleteinek kielégítésére hasznosít (Bora 2001). Kifejezi az ember gazdasági tevékenysége és a természet közötti kapcsolatot azon természeti elemek, melyek felhasználhatók az energiatermelésben, élelmiszerek előállításában, ipari nyersanyagként. Erőforrások kihasználásának feltétele: termeléshez szükséges technológia és kereslet. Környezeti erőforrások = olyan, a természetben szabadon előforduló anyagok, amelyek értékesnek számítanak a saját eredeti feldolgozatlan állapotukban. (Wikipédia). 6

7 Ň Esztétikai élményt nyújt (táj szépsége) Ň Pihenési (rekreációs) lehetőségeket biztosít (a pihenés természeti környezetben képzelhető el leginkább, különösen a városi emberek számára) Ň Nyugalmat sugároz (természet csendje és békéje) Ň Sporttevékenységeknek és más aktív időtöltéseknek ad keretet (jelentős értéknövelő tényező a természetben való sport a drága infrastruktúra helyett) Ň Elősegíti az egészségmegőrzést (hagyományos gyógymódok, új alkalmazási területek, gyógyvizek, gyógynövények, tiszta levegő) Ň Tanulási lehetőségeket nyújt (természeti értékek megismerése) Ň Támogathatja az önmegvalósítást (próbatételek, pl. hegymászás) 7

8 1. Fogyó erőforrások (stock jellegű) készletei az emberiség számára véges. 2. Megújuló erőforrások (flow jellegű) regenerálódni tudnak emberi időszámításon belül (bizonyos mértékű fogyasztás esetén). Megújulás feltételekkel! Kritikus zóna: túl-használat esetén már nem képesek megújulni, így kimeríthetővé válnak (újratermelődéshez szükséges idő alatti kitermelés meghaladja a hozadékot). 8

9 Földrajzi elhelyezkedés sajátosságai: Egyenlőtlen megoszlás, Előfordulás szerint lehetnek: Ubiquitások (bárhol megtalálhatók) Gyakran előforduló erőforrások Ritkán előforduló erőforrások Uniquitások (egyetlen helyen előforduló erőforrás) Hatókör kérdése Helyi, regionális, univerzális vonzerőcsoportok 9

10 Tengerek Szigetek Folyók Tavak, mocsarak Vízesések Források Hegyek Dombvidékek Barlangok Sivatagok Szavannák, sztyeppék Jégmezők, gleccserek Erdők Vulkánok, gejzírek Őslénytani lelőhelyek Különleges élőhelyek 10

11 Ň Önmagukban nem feltétlenül jelentenek turisztikai attrakciót, Ň A védettség a potenciális látogatók kisebb részének jelent vonzerőt, a többség semlegesen viszonyul hozzá, Ň Jelentősége: a különleges értékű elemek kiemelése a többi természeti vonzerőn BELÜL. Ň Termékfejlesztés szempontjából: azok a lehetőségek és szolgáltatások számítanak, melyek megengedhetik az adott terület bekapcsolását valamely programba vagy tematikus útba. Ň Elsődleges szempont nem a turisztikai hasznosítás, hanem a MEGŐRZÉS a jövő számára! Ň Kategóriák a magyar jogszabályok szerint: természeti érték természetvédelmi terület tájvédelmi körzet nemzeti park + helyi jelentőségű védett természeti területek, értékek Ň Zónák kialakítása (látogatómenedzsment eszköz is) 11

12 Turizmus pozitív hatásai gazdaságiak negatív hatásait általában a természeti környezet károsításával azonosítják. Lokális hatások: szemetelés, zsúfoltság okozta károsodás (pl. barlangok), tájrombolás, levegő- és vízszennyezés, erózió, új növényfajták betelepítése (pl. golfpályák) Közvetett hatások: helyváltoztatás (közlekedés) következményei. Pozitív hatások: hozzájárulhat a védett természeti értékek megismeréséhez (ökoturizmus), az ismeretek későbbi hasznosítása, környezettudatosság fejlődése. 12

13 Tudományos jelentőség (tájelemek fennmaradása a későbbi kutatások számára) Oktatási-nevelési jelentőség (terepen végzett közvetlen bemutatás; pl. erdei iskolák) Élőhelyi szerep (biológiai sokféleség fennmaradása) Kultúrtörténeti jelentőség (monda, legenda) Esztétikai jelentőség (meghatározzák a tájak karakterét) Sajátos turisztikai termékfejlesztési lehetőség (pl. tanösvények) 13

14 A desztináció választás egyik legfontosabb szempontja A turizmus maga is klíma-érzékeny ágazat: A szélsőségek negatívan befolyásolják (pl. tornádó) A pozitív jelleg világhíressé tehet helyeket (pl. klimatikus gyógyhelyek, riviérák, Hawaii) A turizmus szezonális jellege legtöbbször klimatikus meghatározottságú Elemek: napsugárzás (4S), hőmérséklet, páratartalom, felhőzet, csapadék, légnyomás, oxigéntartalom, szél Klímaváltozás hatásai (közös kutatások; legveszélyeztetettebb területek a tengerpartok és a hegyvidékek; hőhullámok; erdőtüzek; hóhatár feljebb húzódik; tél vonzóvá tétele; biodiverzitás csökkenése; tömegrendezvények helyszínválasztása, pl. téli olimpia; komfortérzet változása: főszezonon kívüli utazások száma nő, egészségturizmus fellendülése; infrastruktúra veszélyeztetése; stb.) 14

15 Anyag földtani értékek Kőzetek, ásványok, barlangi túrák, szabadtéri kiállítások, a felszíni képződmények egyes tájak esetében karakterformálóak. Folyamat vulkanizmus Mitológia, megkapó jelenségek, látvány, gejzírek, Forma domborzat Alapvető turisztikai vonzóerő; látvány, magas sziklák, sajátos képződmények (pl. bazaltoszlopok), karsztok, síkságok 15

16 Vizek Elhelyezkedés szerint: Felszíni vizek sokrétű hasznosítás Felszín alatti vizek (karsztos barlangok) Források Mozgásfolyamatok (pl. ár-apály Ásványi összetétel (ásvány- és gyógyvizek, hévizek) Halmazállapot (hó, jég, gleccserek) Kiegészítők Hangok (visszhang, akusztika, tengerzúgás, stb.) Illatok, ízek (virágillat, tenger, só-kőzetek, stb.) Legendás, misztikus színhelyek (Óperenciás-tenger, Atlantisz, gyógyító kövek) 16

17 Növényzet Flóra: egy adott terület növényfajainak halmaza. Függ a környezeti viszonyoktól, a szomszédos területek hatásaitól. Ökológiailag körülhatárolható egység. Zónák létrejötte: Horizontális: Egyenlítővel párhuzamos elhelyezkedés (befolyásolja: tengertől való távolság, tengeráramlatok, tengerszint feletti magasság) éghajlati övek: trópusi, szubtrópusi, mérsékelt övi, sarkvidéki Vertikális zónák: meghatározza a tengerszint feletti magasság, adott szélességi kör, tengertől való távolság, uralkodó széljárás, stb. 17

18 Növényzet és turizmus: Adott területen lévő növényzet általában, Ritka növénytársulások, Ritka fajok, Természeti emlékek (pl. nagyon idős fák), Történelmi kulturális emlékek (pl. legenda fűződik hozzá) Vadon termő gyümölcsök, gyógynövények. Erdők szerepe: üdülőerdő, parkerdő, pihenőerdő, sétaerdő, kirándulóerdő Mesterséges botanikai vonzerők: Kertek, kastélyparkok, sírkertek, élőfa-gyűjtemény, arborétum, botanikus kert, fasorok, emlékkertek, sétányok, virágkarneválok, gyümölcskarneválok, szüreti karnevál, stb. 18

19 Állatvilág Fauna: egy területen élő állatfajok összessége. Alapfauna + színezőelemek (elterjedési különlegességet mutatnak; reliktum és bennszülött fajok különösen vonzóak!) Nincs olyan egységes zonális felosztás, mint a flóra esetében. 19

20 Állatvilág és turizmus: Vadászat vadászturizmus Szarvasbőgés, szarvasles Madármegfigyelés Vadrezervátumok Nemzeti parkok (pl. afrikai szavannák) Állatlesek (pl. bálnafigyelés) Horgászat, halászat Mesterséges bemutatási lehetőségek: Múzeumok, gazdasági tenyészetek, állatkórház, ménesek, lovassport, birkanyírás, tevegelés, állatbemutatók, - kiállítások, állatkert, vadaspark, látványosságok, bikafuttatás, stb. + Legendák (pl. Loch Ness, Himalája, Erdély) Szafarik Sivatagi szavanna trópusi őserdő és dzsungel-túra 20

21 Ň Legtágabb értelemben: mindaz, amivel az ember több, mint biológiai lény, minden, ami csak az emberi tevékenység révén létezik (Földiák, 1994). Ň Szűkebb értelmezés: a kultúra szerzett tudás, amely segíti a tapasztalatok értelmezését és a társadalmi viselkedésformák kialakítását (Spradley, 1979). ÉA kultúra olyan tanult jelenség, amelyet folyamatosan, különböző információs források segítségével sajátítunk el: ĐAz egyén kultúrája függ mindattól, amit maga körül lát élete során, ĐFügg a szüleitől, ĐAz iskolában tanultaktól, ĐUtazásai alatt szerzett tapasztalataitól, stb. ĐŢ Elsősorban az emberi kapcsolatok jellemzőihez kötődik. 21

22 A kultúra jelensége alapvetően három összetevőből épül fel: Intellektuális, lelki és esztétikai fejlődés általános folyamata, Egy adott életmód kifejeződése, Szellemi és művészeti tevékenység alkotásai és gyakorlata. 22

23 Ň Emberi tevékenység eredményei! Ň Amit a közvélekedés értéknek tekint! Ň Az értékek körének pontos behatárolása nagyon nehéz lenne: Éa kultúra fogalma is sokféleképpen értelmezhető, ÉA turisták érdeklődését felkelteni képes kulturális javak köre idővel változik (bővül), Kulturális erőforrások = a turisztikai kínálatba ténylegesen bevonható emberi alkotások és tevékenységek összessége. Központi alkotóelem (elsődleges vonzerő) Környezeti tényező. 23

24 Ň Művelődési lehetőséget nyújtanak É Általános műveltség tudatos emelése sokak számára életcél is egyben. Ň Műélvezetre adnak alkalmat É Az erőforrások egy szűkebb csoportját a művészeti alkotások teszik ki, különleges esztétikai és szellemi élményeket nyújtanak. Ň Megfoghatóbbá tehetik az álmokat É Beleálmodjuk magunkat egy nem létező világba, vagy egy letűnt korba történelmi városok, kedvenc regények és filmek helyszínei = az álmok valóra válása. Ň Életmód-váltás É Idegen szokások, gondolkodásmód vagy életvitel megismerése és/vagy átvétele, kikapcsolódás sajátos módja. Ň Elősegítik a személyiségfejlődést É Más emberekkel és gondolkodásmódjukkal való találkozás, tolerancia-szint növelése a turizmus a béke iparága! 24

25 ŇElsősorban szellemi élményeket nyújtanak, melyek tartalmilag nagyon változatosak lehetnek. ŇEmber alkotta értékek turisztikai hasznosítása: nem elegendő a megőrzés, a fenntartás is fontos a fennmaradás kulcsa valamilyen funkció! É természetes (pl. egy templom hitéleti funkciója) É mesterséges (pl. egy régi kastélyban múzeum kialakítása) ŇA kulturális erőforrások bővíthetők! 25

26 1. Kulturális örökség minden olyan érték, amely valamely múltbeli emberi tevékenység eredményeként jött létre. 2. Élő kultúra napjaink emberének életvitele, szokásai és tevékenysége, az általa fenntartott hagyományok; szórakoztató vagy hagyomány-őrző céllal létrehozott események. 26

27 Műemlékek és műtárgyak Ň Képzőművészeti gyűjtemények (pl. képtárak, szoborgyűjtemények, régészeti és iparművészeti múzeumok) Ň Galériák és kiállítóhelyek (kortárs művészek) Ň Uralkodói és nemesi rezidenciák Ň Kertek és parkok (pl. kastélyparkok, arborétumok) Ň Vallási műemlékek (pl. templomok, kolostorok, zarándokhelyek) 27

28 Kultúrtörténeti értékek Ň Szociokulturális értékek (pl. ősemberlelőhelyek, koronázási ékszerek, bútormúzeumok, játékmúzeumok) Ň Történelmi személyiségekkel összefüggő értékek (pl. festők, írók életének helyszínei) Ň Történelmi események színhelyei (pl. csatamezők) Ň Tudományos értékek (pl. természettudományi múzeumok) Ň Az élővilág történetével kapcsolatos értékek (pl. rezervátumok, állatkertek) Ň Katonai értékek (pl. várak, tengeri múzeumok, hadifogolytáborok) Ň Népirtással kapcsolatos emlékek Ň Gasztronómia (pl. nemzeti és nemzetiségi konyha) Ň Borkultúra (pl. történelmi borvidékek) 28

29 Gazdaságtörténeti értékek Ň Mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő értékek (pl. tanyák, farmok, szőlőültetvények, falumúzeumok) Ň Kézműipari központok és műhelyek (pl. malmok, kovácsműhely, fazekas, üvegfúvók) Ň Feldolgozóipari tevékenységgel összefüggő értékek (pl. porcelángyár, sörfőzde, autógyár) Ň Közlekedési értékek (pl. turisztikai vasutak, nosztalgiavonatok, csatornák, közlekedési múzeumok) Ň Szolgáltatóipari és kereskedelmi értékek (pl. történelmi éttermek, szállodák, hagyományos üzletek, vásárok) 29

30 Komplex kulturális értékek ŇVárosok és városképek (pl. utcahálózat, épületcsoportok, városfalak, mindennapi élet) ŇFalvak (történelmi települések, skanzenek) ŇTájak és védett területek (pl. emberi tevékenység nyomait viselő kulturtájak, nemzeti parkok) 30

31 Események és rendezvények ŇVallási események (pl. egyházi ünnepek, zarándoklatok) ŇFesztiválok és parádék (pl. történelmi vásárok és fesztiválok, folklór-programok) ŇElőadó-művészeti értékek (pl. színházi és operaelőadások, koncertek, utcai programok, performance) 31

32 ŇA kultúra ÉBefolyásolja a turisták keresletét (tevékenységeit, szabadideje eltöltését, azt, hogy mire költi a szabad jövedelmét), ÉHatással van arra, hogy milyen attrakciókat keres fel, és mennyire tudja azokat értékelni (pl. történelmi ismeretek megléte az eltérő kulturális háttér befolyásolja az észlelést). ŇMint egy adott életmód kifejeződése, lehet ÉAttrakció, ÉA turizmus rendszer környezetének eleme. 32

33 A turizmus és a kultúra kapcsolata a kultúra alábbi fő formáiban érvényesül leginkább: Élettelen kultúra (pl. épületek, építészeti stílusok, művészeti alkotások) közvetlen emberi közreműködés nélkül hasznosíthatók. Mindennapi életben kifejeződő kultúra (pl. szabadidős tevékenységek, életmód, szokások; vásárlás egy egzotikus piacon). Megelevenített kultúra (pl. fesztiválok, karneválok, hagyományőrző események) 33

34 Valamilyen múltbeli érték, melyet az egyik generáció megőrzésre érdemesnek tart és továbbad a következőnek (Hall-McArthur 1998) A társadalom kulturális hagyományainak és a közösség identitásának része (Nuryanti 1996). Fő tényezői (Tunbridge és Asworth 1996): A múlt bármilyen fizikai, tárgyiasult maradványai, Egyéni és kollektív emlékek, a múlt megfoghatatlan összetevői, Kulturális és művészeti alkotómunka eredményei, Természeti környezet, Jelentős gazdasági tevékenység, az örökség-ipar. 34

35 Más szempontból: Megfogható pl. minden épített örökség, műtárgyak; Megfoghatatlan pl. zene, előadó-művészet, szokások. De: gyakran megfogható objektumokon keresztül jelennek meg, illetve együttesen alkotják az értéket (pl. hagyományos életmód: ruhák, épületek, szokások, hagyományok). Jelentősen szubjektív, és nagymértékben függ az adott kultúra normáitól, értékrendszerétől a múlt elemei társadalmi konszenzus alapján, bizonyos idő után válnak megőrzendő értékké; A múltat képviseli a jelenben, tehát az egyéni vagy a nemzeti identitás meghatározó eleme; Az állandóságot képviselik egy folyamatosan változó világban, ezért komoly vonzerővel rendelkeznek; A globalizáció hatására a kultúrák egyre inkább homogenizálódnak erre sajátos válasz a helyi történelmi, kulturális örökség felértékelődése, a hagyományok, a gyökerek felé fordulás. 35

36 Kulturális Történelmi Természeti Ipari Művészeti Régészeti Katonai Vallási Turisztikai Irodalmi Mezőgazdasági Tudományos Technológiai Tengeri Híres emberek öröksége Sportörökség Gasztronómiai 36

37 UNESCO = ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete 1972 Világ Kulturális és Természeti Örökségének Védelmére Vonatkozó Egyezmény Célja: jogi, adminisztratív és pénzügyi keret biztosítása a világ egyetemes értékeinek védelmére. Kulturális örökség = műemlékek (építészeti remekművek, monumentális szobrok, festmények, régészeti emlékek), épületcsoportok, helyszínek; Természeti örökség = természeti tényezők (fizikai és biológiai alakzatok, rendszerek), geológiai képződmények, veszélyeztetett fajok életterei, egyéb természeti területek. Tárgyiasult, fizikailag megfogható elemek! 37

38 Egyetemes érték = univerzális értékek, a Föld minden népéhez tartoznak. Nem ugyanolyan jelentőséggel bír mindenki számára (nemzeti értékek, karakter) Ň Adatok: 911 objektum (704 kulturális, 180 természeti és 27 vegyes) 151 országban, 187 állam írta alá az egyezményt 2010 júniusáig. Az adott országok vállalják, hogy anyagilag és szakértői segítséggel egyaránt hozzájárulnak a helyszínek megóvásához. A helyszínek a lehető legjobban képesek egy adott értéket reprezentálni* Nem teljes és nem kellően reprezentatív Túlsúlyban vannak az európai értékek, a kereszténység dominál más vallásokkal szemben, stb. Megőrzés kérdése (gazdaságilag fejletlen országok) 38

39 Az emberi kreatív szellem mestermunkája, Emberi értékek adott kultúrában vagy adott időszakban érvényesülő kölcsönhatásának kifejeződése építészetben, technológiában, művészetekben, várostervezésben, tájtervezésben, Élő vagy kihalt kulturális hagyomány vagy civilizáció egyedi vagy legalábbis kivételes emléke, Az emberi történelem jelentős korszakát jelképező, kiemelkedő épülettípus vagy építészeti együttes vagy táj, Egy vagy több kultúrát reprezentáló hagyományos emberi település vagy földhasználat kiemelkedő példája, különösen, ha visszafordíthatatlan hatások veszélyeztetik, Közvetetten vagy megfoghatóan kapcsolódik univerzális jelentőségű eseményekhez, hagyományokhoz, hiedelmekhez, képzőművészeti vagy irodalmi alkotásokhoz. 39

40 Kivételes természeti szépség, esztétikai jelentőség, különleges természeti jelenség, A földtörténet fő korszakainak kiemelkedő példái, az élet jelei, jelentős geológiai folyamatok a felszín kialakulásában, jelentős alakzatok, A szárazföldi, édesvízi, tengerparti és óceáni ökoszisztémák evolúcióját reprezentáló kiemelkedő példák, A biológiai diverzitás megőrzésében legjelentősebb élőhelyek, tudomány vagy megőrzés szempontjából kiemelkedő univerzális értékű veszélyeztetett fajok. 40

41 Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete (1987. Kulturális) Hollókő ófalu és táji környezete (1987. Kulturális) Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995.Természeti) Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996. Kulturális) Hortobágyi Nemzeti Park - Puszta (1999. Kulturális - kultúrtáj) Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000. Kulturális) Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (2001. Kulturális - kultúrtáj) A tokaji történelmi borvidék (2002. Kulturális - kultúrtáj) 41

42 "Dunakanyar kultúrtáj" (munkacím) (Kulturális - kultúrtáj) A Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó (Kultúrtáj) A budai termál-karsztrendszer barlangjai (a meglévő Budapesti világörökségi helyszín kiterjesztéseként kerülhet felterjesztésre) A Komárom / Komarnoi erődrendszer (Kulturális) - szlovák-magyar közös felterjesztés 2008-ban Tájház hálózat Magyarországon (Kulturális) Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok (Kulturális - kultúrtáj) Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai (Kulturális) A római limes magyarországi szakasza (Kulturális) - nemzetközi sorozatjelölés részeként Tarnóc ősélőhely (Természeti) ban felterjesztve, felvételéről a döntés egyelőre elhalasztva (eredeti név: Ipolytarnóc ősmaradványok) Lechner Ödön független, premodern építészete (kulturális) 42

43 Az infrastruktúra fogalma: Ň A gazdaság hatékony működéséhez, az emberi közösségek megfelelő életviteléhez szükséges alapvető rendszerek, intézmények. Elemei nem részei a termelési folyamatoknak, de azok előfeltételeit alkotják. Ň Tágabb értelemben: ÉIde tartoznak a szolgáltatások (pl. kereskedelem, kommunikáció, pénzügyi tevékenység, stb.) és a közszolgáltatások is (pl. oktatás, művelődés, egészségügyi vagy szociális ellátás, közigazgatás, köztisztaság, stb.) 43

44 Szűkebb (hétköznapi) értelemben: ÉTelepülési közműellátás (víz, gáz, áram, távhő), É Közlekedés szállítás, ÉHulladék és más szennyező anyagok gyűjtése, eltávolítása, feldolgozása, megsemmisítése, ÉInformáció áramlásának, tárolásának, feldolgozásának elősegítése (pl. posta, telefon) Ň Mi tekinthető a turisztikai infrastruktúra részének? ÉA turizmushoz szükséges műszaki, szolgáltatási, szervezeti háttér, ÉKiterjesztett értelemben a saját bázis is (szállásadó, vendéglátó, kulturális, szórakoztató, információs, stb. ) ĐUgyanúgy nélkülözhetetlen feltételei a vendégfogadásnak, ĐAz élményszerzésben a szolgáltatások a feltételeket biztosítják, vagy befolyásoló tényezőként szerepelnek. ĐUgyanakkor a termék alkotóelemei is! 44

45 Ň Lehetővé teszik a természeti és kulturális erőforrások attrakcióvá válását ÉPl. nemzeti park az oda vezető út nélkül Ň Támogatják a turisztikai kereslet térbeni és időbeni koncentrációjának csökkentését ÉMeglévő attrakciók új hasznosítási lehetősége (pl. konferencia-központ hagyományos üdülőhelyen) Ň Befolyásolják egy-egy célterület jövedelem-termelő képességét ÉMinőségi jellemzők és változatosság! Ň Döntő mértékben hatnak a vendégek elégedettségére ÉA vendég nem az attrakciókkal elégedett, hanem a körülvevő szolgáltatásokkal 45

46 Ň Közlekedés Ň Közművek Ň Közbiztonság Ň Közegészségügy Ň Kommunikációs szolgáltatások és hálózatok Ň Kulturális létesítmények Ň Sportlétesítmények Ň Szórakoztatóipari létesítmények Ň Kereskedelmi hálózat Ň Pénzügyi szolgáltatások Ň Információs szolgáltatások Ň Települési és térségi turizmus-menedzsment szolgáltatások Ň Vendéglátó szolgáltatások Ň Szálláshely szolgáltatások 46

47 ALAPINFRASTRUKTÚRA 3K: közlekedés, közművek, kommunikáció TURISZTIKAI INFRASTRUKTÚRA Statikus: helyhez kötöttek, főleg épületek (gyógyfürdő) Dinamikus: különleges közlekedési eszközök (libegő, sikló riksa, fogaskerekű) TURISZTIKAI SZUPRASTRUKTÚRA Elsődleges: szálláshely szolgáltatás, vendéglátás Másodlagos: kiskereskedelem, autókölcsönző, bankhálózat, személyi szolgáltatások 47

48 Forgalom-terelés: a jobb közlekedési összeköttetésekkel rendelkező területek (és az útvonalak mentén elhelyezkedő területek) felé nagyobb látogatóforgalom irányul; Látogatószám alakítása: kapacitás korlátok (fizikai, pszichikai); A kereslet minőségének befolyásolása: új szegmensek; Tartózkodási idő befolyásolása: könnyű elérhetőség esetén rövidülhet, de hosszabbodhat is (pl. külföldi járatnyitás); Arculat formálás: közlekedési csomópont presztízsértéke. 48

49 Az üzleti környezet megvizsgálásához, melyben adott szervezet működik, három fő társadalmi változót kell megvizsgálni: 1. Demográfia: a népesség (munkaerő) jellemzői például koreloszlás, nemi megoszlás, társadalmi rétegződés. 2. Diverzitás: eltérés a népességen (munkahelyen) belül. például a szervezetek egy nagy része több nőt alkalmaz napjainkban; a munkahelyek kulturálisan diverzifikáltabbá váltak és megszaporodtak a munkahelyi pozíciók típusai (részmunkaidős, eseti, időszakos, távmunkát végzők). 3. Képességek és kvalitások: ahogy a munkahelyi tevékenységek a manuálistól egyre inkább elmozdultak a menedzser-szerű elfoglaltságok irányába, úgy nőtt az igény a magasabb végzettségű munkaerőre. Ha szűk a munkaerőpiac, tehát nincs elég munkaerő az állásokra, a munkaadóknak versengeniük kell a munkavállalókért plusz anyagi juttatásokat, vagy egyéb jutalmakat kínálva. 49

50 A munkaerő minősége: a turizmusban a minőségi szolgáltatások terjedésével egyre nő az igény a minél képzettebb munkaerő alkalmazása iránt. A munkaerő mennyisége: a turizmus hagyományos tömegeket mozgató típusa kiszolgálásában még mindig fontos a bizonyos alapképzettséggel rendelkező nagy tömegű, olcsó munkaerő megléte. 50

51 Ň Az az élőmunka-kínálat, ami a turisztikai szolgáltatások megvalósításához rendelkezésre áll. Ň A turista azonban nem csupán a szolgáltatók dolgozóival kerülnek kapcsolatba elemek : ÉTurisztikai vállalkozások vezetői és alkalmazottai (főként szállás- és vendéglátóhelyek, utazási irodák), ÉTurizmus által érintett szervezetek tagjai (elsődlegesen a helyi lakosságot szolgálják, de a turistákkal is találkoznak, pl. közlekedés, kulturális intézmények), ÉTurizmus által látogatott területek lakossága (munkaerőforrás, napi érintkezés, turista-barát hozzáállás elvárható) 51

52 Ň Megvalósítják a szolgáltatásokat, Ň Közreműködésükkel növelik az attrakció értékét, ÉPl. idegenvezetés, programok, interpretáció Ň Kulturális erőforrásként, illetve attrakcióként szerepelnek, ÉPl. hagyományok ápolása vagy modern életvitel Ň emberi kapcsolatot teremtenek a meglátogatott területhez, ÉBefolyásolja a visszatérési hajlandóságot Ň A megújulás hatóerejét jelentik, ÉTermészeti és infrastrukturális erőforrások hasznosítása és minőségi javulása az innovativitáson is múlik Ň Befolyásolják a látogatók hangulatát és elégedettségét. 52

53 A helyi lakosságot jellemző tulajdonságok: Ň Szaktudás Nyelvtudás Szokások Attitűdök, viselkedésformák: ÉPozitív hozzáállás ÉVállalkozási és munkakedv ÉKépzésben való részvétel (belső hajtóerő) ÉVéleményformálás ÉEgyüttműködés (egyéni előnyök egy részéről való lemondás a közös haszon érdekében) ÉGondoskodás ÉPolitikai felelősségvállalás 53

54 Tőkepiaci vagy kormányzati pénzeszközök, melyeket igénybe lehet venni a turisztikai kínálat bővítése, vagy a turizmus működési feltételeinek javítása céljából. Szükséges az erőforrások kínálati hasznosításához: Természeti erőforrások: megőrzés, bemutatás, Kulturális erőforrások: fenntartás, interpretáció, fejlesztések, Infrastrukturális erőforrások: létrehozás, megújítás, Humán erőforrások: motiválás, minőségjavítás. 54

55 Tőkepiaci források: A profitorientált szervezetek, vállalkozások fő forrása. Szakmai és pénzügyi befektetők. Fő cél: profit, PLUSZ: Ingatlan-vezérelt beruházások, Életstílusbeli okok Közösségi források: Piaci alapon nem jövedelmező fejlesztések finanszírozása. Támogatás a piaci szférának a versenyfeltételek javítása érdekében. Fő motiváció: társadalmi haszon elérése Megtérülés más alapon, Országos bevételekhez való hozzájárulás, Helyi bevételek és adók növelése 55

56 56