szórakozás és a napozás ideje. Lehet szárazság vagy orkán erejű szél, netán eső a nyár akkor is

Átírás

1 1

2 Indul a nyár A cím számos gyönyörű, hívogató közhelyet idéz, de megálljuk és nem idézzük... Most kellene szót ejteni a ránk váró nyári élményekről, a nyár veszélyeiről..., és arról a bizonyos fogadalomról, amit mindenki az év végi bizonyítványa láttán megfogad: "MAJD JÖVŐRE ELKEZDEK TANULN!" Nagy általánosságban beszélve a fiatalokról: ezt a fogadalmat senki sem tartja be. Ehhez kell egy nagy adagnyi elszántság, akarat és mazochizmus. De most a lényeg azért még is csak a nyár lenne, ugye. A nyár csak akkor lehet igazán jó, ha jól érzed magad, kiengeded a fáradt gőzt, azokkal vagy, akiket kedvelsz, vagy szeretsz, és persze nem tanulsz egy sort sem. De ne feledjük! Azok, akik egész évben nyarasat játszottak, azoknak most kezdődik majd a neheze, amire a koronát az osztályozó konferencia teszi fel. Viszont vannak rendes számmal, akiknek most kezdődik az év java: a lazulás, a szórakozás és a napozás ideje. Lehet szárazság vagy orkán erejű szél, netán eső a nyár akkor is nyár marad. Tartalom V. Evangélikus Kórustalálkozó (beszámoló)....3 Egynaposnak indult (beszámoló).3 Dűne (filmkritika)... 4 Kereszténység és fantasy Harry Potter fényében (Szalai Andrással Erdős Réka beszélgetett) Kép...7 ALMAFA Bizony mondom neked, még ma velem leszel a paradicsomban (Deák Hedvig nővérrel Pádár Balázs beszélgetett).. 8 ALMAFA A Szellem ajándékai (Szobota Istvánnal és Szobota Zoltánnal beszélgettünk)..9 Csillagok a Bibliában Az egyházi holdnaptár idei jeles napjai..14 VIR SAPIENS AEDIFICAT SUPRA PETRAM a bölcs ember sziklára épít... Betűk a térről június, I. évfolyam 3. szám A Sztehlo Gábor Evangélikus Iskola diákjainak újsága; főszerkesztő: Molnár Henrietta; szerkesztők: Erdős Réka, Molnár Zoltán, Nyári Gábor, Pádár Balázs, 1181 Bp., Kossuth tér 2. 2

3 V. Evangélikus Kórustalálkozó Evangélikus Gimnáziumok V. Országos Kórustalálkozója Pénteken (március 2-án) indultunk a suliból Csernyik Balázs tanár úrral együtt heten. Reményeink szerint a következő két évben csatlakoznak még mások is az énekkarhoz. Így ők is megtapasztalhatják, amit mi már tapasztaltunk. Délután kettő körül értünk Sopronba (a hűség városába). A szobaátvétel előtt szabadfoglalkozást iktattunk be. Sopron két kollégiumába osztottak minket, résztvevőket. A közhiedelmekkel ellentétben az étel nagyon finom volt. Pénteken este volt egy nyitó áhítat és hangverseny. Szombaton gyorstanulási versenyt rendeztek, és az este előadott összkari művet is délelőtt tanultuk meg. A gyorstanulási versenyen külön megdicsértek minket. Szombat este meghallgathattuk a többi kórus előadásait, mert mindenki külön előadással készült. Vasárnap sajnos nem tarthattunk a többiekkel a soproni evangélikus templomba. Mi az aszódiakkal és a fasoriakkal mentünk a farádi templomba énekelni az istentiszteleten. Vasárnap délután már itthon is voltunk. Fájó szívvel, de az újra találkozás reményével a szívünkben váltunk el frissen szerzett barátainktól. A saját nevemben nyilatkozva: megérte elmenni, és a következőn is ott leszek. Molnár Henrietta (10. évf.) Egynaposnak indult a 10.b (fél)osztály kirándulása, s végül kettő lett belőle. Volt, aki annyira izgatott volt, hogy fél 4- kor felkelt. Hiába, a hajmosás a legfontosabb ebben a korban! A vonat 7.26-kor indult a Déliből, és a szokásos menetidő-hosszabbodás most sem maradhatott el kor megérkeztek a gyerekek Balatonkenesére. A szombati nap borult éggel, és mindenki számára izgalmas csapatjátékkal indult, amelyet Betti és Rozi vezetett. A három csapatban (Mucusok, Ámen és Pitt Boom) Gebri tanárnő és Csernyik tanár úr is játszott. A játékok között voltak könnyebbek, nehezebbek, az idő is mosolygósabbra fordult, és mindenki élvezte a megmérettetést. Még akkor is, ha nem nyertek, hiszen a főnyereményt, a csokitortát végül mi ehettük meg. Késő délután, immár ismét borult időben érkeztünk a partra, és következhetett a jól megérdemelt fürdés. A sötét fellegek nem oszlottak szét, de nem is támadtak bennünket, így a paprikás krumplit is el tudtuk készíteni, igaz, elfogyasztani már nem sikerült, mert túl sok volt. Hiába, a többiek hiányoztak. Sötétedéskor, teli hassal, messzi villámlás ellenére úgy döntöttünk, bemegyünk szórakozni a city - be. Egyórás tóparti beszélgetés után szakadt ránk az ég. Mikor csendesedett, hazaindultunk, ám egy-két percen belül ismét mintha dézsából öntötték volna a vizet. Hogy meg ne ázzunk, beálltunk a pizzázó teraszára, ám onnan távoznunk kellett, ezért nekivágtam a villámló viharnak: haza a központból, be a kocsiba, el a gyerekekért három fuvarral haza is értek. Azt gondoltuk, kifáradtak a gyerekek, ám vasárnap fél hétkor kipattant egyikük szeme, így reggel nyolcra már mindenki ébren volt. Reggeli után a tópartra mentünk, délután pedig vonattal indultunk haza hely hazafelé sem sok volt, de úgy gondolom, mindenki feledhetetlen élménnyel gazdagodott. csbf 3

4 TÉMA Ahogy ígértük, folytatjuk a számunkra legalábbis megunhatatlan science-fiction illetve fantasy témát. Most nem vámpírok vagy japán rajzfilmek kerülnek terítékre, hanem homokférgek, kékszemű fremenek és maga Harry Potter. Dűne DUNE (1984) Rend.: David Lynch Remek tudományos-fantasztikus utópia. Nagy tisztelettel és ugyan kisebb lelkesedéssel, de megnéztem. A könnyebb átláthatóság érdekében még jegyzeteltem is, mint egy szorgalmas gyerek a tanórán. lenne más, minthogy csak lányokat szülhetnek (a rend tagjai), mert így születhet csak meg egy felsőbbrendű lény. Ám az előbb említett Jessica szerelme jeléül fiút szül a hercegnek. És ő lészen Paul Atreides. Pault majd szinte mindenki ki akarja iktatni. Az eredményért és a végéért nézzétek meg! Rövid leírás: A film egy kis bevezető magyarázattal indult. A történet a évben kezdődik. Az ismert világegyetemet IV. Shaddam császár kormányozza (a beszámoló hölgy, Irulan édesapja). A kor legértékesebb anyaga a fűszer: egy narancssárga színű anyag, amelyet az Arrakis bolygón termelnek ki. A fűszer létfontosságú az űrhajózáshoz, hosszabb tőle az élet, és kitágul tőle a tudat. Az Arrakis bolygón rejtőzködve élnek a fremenek, és persze a férgek (a fűszertermelés elmaradhatatlan velejárói). A férgekről csak annyit, hogy a rezgéseket érzékelve tájékozódnak. Az egész történet a fűszer és a Dűne (azaz az Arrakis) körül forog. A Calladan bolygón élő Atreides-ház irányítja a termelést. A nagy rivális Harkonnen-ház pedig akarja ezt a nagyhatalmat adó bolygót. A császárnak titokban benne van a keze e viszály szításában. Érdeke, hogy a nagy népszerűségnek örvendő Atreidesház elbukjon. A történet szintén fontos és nem elhanyagolható szála a Bene Gesserit Renddel kapcsolatos szál. A bene gesserit boszorkányok/igazmondók látják mások gondolatait, és tudják használni a Hangot (amivel másokat tudnak akaratuk ellenére irányítani). Ezen a szálon kiindulva szintén az Atreides-házhoz juthatunk. Jessica (Leto Atreides Herceg szeretője) ellenszegül a rend parancsának. A parancs nem Véleményeim, észrevételeim (amelyeknek megértéséhez kell a film ismerete): 1. észrevétel: Az arrakisi férgek pontosan olyanok, mint a Scooby Doo-s óriás kukacok. 2. A David Lynches változatban (amelyet én néztem), az első jelenetek közötti résznél, amikor a császárhoz megérkezik a III. osztályú navigátor. Irulan az egyetlen a teremben, akin színes ruha van. 3. A III. osztályú navigátor nagyon ijesztő, groteszk. 4. Zavaró Gaius Helen Mohian tisztelendőanya csillogó kopasz feje. 5. Az élet vizétől Jessica is elveszti a haját. 6. Alia születése nagyon sci-fi. 7. Nagy sajnálatomra pedig nincs kihangsúlyozva a szerelmi szál. Talán ennyi is lenne erről a filmről, amit írnék. Nem lett a kedvencem, de megérte megnézni. Hiszen egy iskolaújság-író nem lehet szűklátókörű. Molnár Henrietta (10. évf.) 4

5 Kereszténység és fantasy A Harry Potter regénysorozat fényében A Harry Potter könyveket mindenki ismeri és majdnem mindenkinek meg is van róla a véleménye (függetlenül attól, hogy olvasta-e vagy sem.). De vajon mit gondolnak róla a hívők? Tényleg gyerekkönyvekről van szó? Mi a tanulság a mese végén? És legfőképpen: kizárja-e egymást vallás és fantasy? Erről kérdeztük Szalai Andrást, akinek egy kiváló előadása hallható az interneten erről. Erdős Réka Az előadásában beszél a jó és rossz fantasy-ről. Mi is pontosan az a "jó fantasy"? Szalai András Először is, magát a fantasy-t is valaki vagy szereti, vagy nem, és a fantasyolvasók sem kedvelnek minden fantasy-t. A Gyűrűk Ura, a Narnia Krónikái és Harry Potter sorozat (a továbbiakban HP) rajongói nem feltétlenül vannak egy táborban. (Én speciel mindegyikben otthon vagyok.) A jó fantasy elvisz egy másik világba, ami a látszat ellenére valójában a miénk. Ezért nem csupán elmenekít a valóságból, hogy ne kelljen vele foglalkozni, hanem abban segít, hogy máshol, talán jobb körülmények között küzdjünk meg a problémáinkkal. Van benne valaki, akivel azonosulni tudunk, vagy mert pont olyan, mint mi, vagy mert pont az ellenkezője. Nem csak szórakoztat, hanem el is gondolkodtat. Van üzenete, de nem rágja a szánkba. El lehet benne merülni, de ki is lehet belőle jönni, és amikor kijövünk a víz alól, valami örömöt, valami felemeltséget érzünk. A rossz fantasy az, amelyik nem ilyen. ER Egyes kritikusok szerint a gyerekek nem tudják elválasztani a valóságot a fantasy-tól. A gyerek előbb-utóbb magától is rájön, hogy nincs télapó, se húsvéti nyuszi meg Micimackó. A szülők mégis féltik gyerekeiket a HP-től. Miben más a HP mint bármelyik másik mese? SzA Szerintem egyes kritikusok szerint a gyerekek hülyék. Komolyra fordítva a szót, ami a szülői féltést illeti, ha egy kisgyereket szülői felügyelet nélkül hagynak, és anyuci seprűjére ülve kiugrik az ablakon, abból lehetett HP-ellenes 5 Szalai András metodista teológus, az Evangélikus Hittudományi Egyetem doktorandusza, az Apológia Kutatóközpont vezetője. Az Apológia Kutatóközpont honlapján, az - n több tucat nagyon színvonalas tanulmány olvasható és számos érdekes előadás hallgatható meg a vallásokról ill. a kereszténység és a mindennapi élet kapcsolatának témájából. rémtörténetet csinálni, de ez nem a HP-sorozatról szól. Iskolás koruk előtt a kisgyerekek számára teljesen természetes és egészséges az úgynevezett mágikus világkép (ahogy a pszichológusok nevezik), amikor képzeletbeli barátaik vannak, és a dolgok között a maguk varázslatos szintjén próbálnak összefüggéseket találni. (A hároméves kislányomat sem tudom addig megfürdetni, amíg a mamutokat és a mókuspatkányt ki nem tessékeljük a kádból ) A HP sorozat azonban eleve nem 10 éven aluliaknak való! Ez egy srác története 11-től 17 éves koráig ezt nevezik folyamatregénynek. Egy

6 6 éves nem igazán fogja fel egy 11 éves srác gondjait, és egy 12 éves sem egy 17 évesét. Egyszerűen még nem tart ott. Különben a HP főleg ettől más, mint más mesék: nem a tipikus egykötetnyi, lezárt sztori, és nem csak egy bizonyos korosztálynak való, mint a mesék általában, hanem 10-től 100-ig bárkinek. ER Normális a gyerekektől elvárni, hogy jellemileg tökéletes hősökkel azonosuljanak, akik abszolút megfelelnek a bibliai parancsolatoknak, és soha nem vétenek hibát? SzA Több okból sem normális dolog! Bocs a szentségtörésért, de a Biblia is felülnézős, bizonyos részeit józan hitoktató nem tanítja bizonyos kor előtt. A Biblia hősei sem azért példaadók, mert tökéletesek, hanem mert tudják, hogy nem azok, de ezt a szentíró is tudta, és bízott benne, hogy a majdani olvasó is észreveszi, hogy nem azok. Tessék Péter apostolra gondolni: megtagadta Jézust, és később is képmutatóskodott de ha elolvasod a leveleit, és tudod, hogyan halt meg, láthatod, lassan kivémivé vált ez az indulatos, befolyásolható alak. Ha attól várjuk egy regény megfelelő erkölcsi hatását, hogy a szereplők erkölcsileg kész emberek, akkor egyrészt a szereplők dög unalmasak, másrészt éppen arra nem mutatnak példát, amire vágyunk: hogy lehetséges megváltozni. Ha valaki a tanulságot mások szájába akarja rágni, az csak azt mutatja: nem hiszi el, hogy a tanulságot más is képes felismerni, netán neki is van lelkiismerete, vagy őt is tanítja a Szentlélek. Nem sokkal jobb, ha mi jövünk rá valamire, és mi fogalmazzuk meg magunknak? Igen, Harry időnként füllent, és a lelkiismerete időnként Hermione hangján szólal meg. De ez a srác a 7. kötet végén úgy megy a halálba azokért, akiket szeret, mint Valaki akkor régen Hogy lehet ezt észrevenni?! (Bocs, ez a többi fölnőttnek szólt.) ER A könyvben élesen elhatárolható a jó és a rossz. Arról is beszélt, hogy a hősök néha áthághatják a szabályokat a "nagyobb jó" érdekében. Hol húzható meg a határ a negatív karakter és a "nagyobb jó érdekében negatívan cselekvő" között? SzA A HP realizmusának (valóságszagának) része, hogy a szereplők egy része egyértelműen jó vagy gonosz, más részük jónak vagy gonosznak látszik, pedig nem az, illetve nagy üzenete, hogy az emberek megváltozhatnak. Akárcsak a mi világunkban, nem? A HP fontos szereplői nem sablonos figurák, hanem igen összetett alakok mint mi magunk is. Piton például nagyon mélyen érző ember, aki Harry édesanyját egy életen át, annak holta után is hűségesen szereti, Harry édesapját azonban mindig utálta, így Harry-t is. A 6. részben látszólag meggyilkolja Dumbledort, de erre egyrészt maga, a belül titokban haldokló igazgató kéri meg, másrészt ezzel megmenti Draco-t, és Voldemort is még jobban bízik benne. Az 1. kötettől a 7. végéig együtt utáljuk Harry-vel, de a végén Harry számára is kiderül, hogy bár sérült és undok ember volt, ő volt a legbátrabb ember, akit Harry valaha ismert. A nagyobb jó elve pokoli eszme, amikor látszólag a köz érdekében, de valójában a saját érdekünkben, mások sorsa felett döntve, mások kárára cselekszünk (ld. Grindelwald). Csodálatos azonban, amikor valaki valóban mások érdekében, a saját szabad döntése alapján, önfeláldozóan cselekszik másokért. Pitont csakis maga Dumbledore hatalmazhatta fel arra, hogy megölje őt, mert így még a halálával is Voldemort ellen küzdhetett. Harry is képes volt feláldozni a saját jövőjét mások jövője érdekében: ezért hős Dugonics Titusz is a mai napig. ER A keresztények mintha hajlamosabbak lennének a sötétebb témákkal foglalkozó műveket előzetes ismeret nélkül kritizálni/elítélni. Valóban így van? SzA Az ellenérzések valahol érthetők: a keresztény világképbe ugyanis beletartozik a Gonosz létezése és tevékenykedése, és az a mágia, amit a Biblia elítél, valóban életveszélyes dolog. A HP világából azonban hiányzik a valódi okkultizmus világának szinte összes alapvető eleme, a sötét varázslatok sötétnek vannak nevezve, és a leírásuk is taszítólag hat (ld. Voldemort testetöltését). Az ellenérzések többsége azonban tapasztalatom szerint felületességből fakad. Van, aki például azért nem olvasta A Gyűrűk Urát, mert Gandalf varázsol Gandalf azonban nem is ember! A HP világában is hiába állandó szereplő a mágia, a HP nem a mágiáról szól, és azt nem reklámozza, sőt! Persze ez is olyasmi, amiről a fölnőtteknek inkább a gyerekekkel kellene beszélgetni: akkor 6

7 kiderülne, mennyire világosan látnak a sötét dolgokat illetően. ER Sok komoly, vallásos felnőttől látom azt, hogy teljesen elutasítja a hasonló könyveket, anélkül, hogy elolvasná, a fantasy-t értéktelennek, haszontalannak titulálva. Jogosake ezek a vélemények? SzA Ha egy nem hívő azt mondaná, hogy A Biblia ostobaság!, és amikor rákérdezünk, hogy olvasta-e egyáltalán, azt válaszolná: Mit képzel?! mi megalapozottnak tartanánk a véleményét? Persze sok komoly, vallásos felnőttnek egyszerűen csak ideje nincs ilyesmit olvasni, vagy egyszerűen nem kedveli a fantasy-t. A nem érdekel vagy utálom különben jó érv a számukra, de attól még érdekelhetné őket, hogy a srácok miért szeretik a fantasy-t, nem? ER Mennyire lehetünk biztosak abban, hogy a gyerekek a megfelelő tanulságokat vonják le, illetve a megfelelő hősökkel azonosulnak-e az olvasott/látott művekből? SzA Semennyire, de ez sem a HP-ról szól, hanem arról, hogy a gyerekek eleve milyen tanulságokat vonnak le az élet eseményeiből. Amit otthon látnak, az alapján gondolkodnak akkor is, ha a HP-t olvassák. Ha a szülő vagy a pedagógus jól nevel jó értékekre, akkor bízhat a fiatalokban. A HP regények önmagukban annyi pozitív értéket képviselnek, hogy a történetet elemző filozófusok és pszichológusok hívők és nem hívők egyaránt elismerik. (Magyarul is több ilyen kötet jelent már meg.) ER Ha valaki eddig nem olvasta, érdemes elolvasnia akár felnőttként/a felnőttkor küszöbén, vagy a könyv kizárólag gyermekként élvezhető? SzA Szerintem 10 és 100 között bárkinek, aki kedveli a fantasyt, vagy legalább az érdekli, hogy mit kedvelnek benne a fiatalok vagy a magamfajta 45 éves teológusok. De ne a filmeket nézze, hanem a regényt olvassa, az elejétől a végégig! Készítette Erdős Réka 10. évf. Zsichla Orsolya (9. évf.) 7

8 ALMAFA Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még akkor is ültetnék egy almafát. mondta Luther. Az ALMAFA rovatban teológiai témákat boncolgatunk. Bizony mondom neked, még ma velem leszel a paradicsomban (Lukács 23:43) Néha egy-egy bibliai mondat hatalmas hullámokat kelt, melyek aztán végigsöpörnek a történelmen. Más és más értelmezések másra engednek következtetni, és végül a vita résztvevői egészen eltérő módon gondolkodnak egyes bibliai fogalmakról. Az egyik ilyen fogalom a Paradicsom: Ádám és Éva első otthona, az Édenkert, melyről Mózes első könyvének legelején olvashatunk. Ezt a helyet szánta Isten az első emberpárnak lakóhelyül és a bűnbeesést követően innen űzte ki őket, lezárva annak kapuját kerubokkal és lángpallossal. Hogy tisztázzuk a felmerülő kérdéseket, Dr. Deák Viktória Hedvig nővérhez fordultunk, akit Pádár Balázs kérdezett. Hedvig nővér a domonkosrendi szerzetesnővérek magyarországi főnöke, történész és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Dogmatika Tanszékének tanszékvezetője, a Magyarországi Domonkos Nővérek főnöke. A Paradicsomról az Újszövetség is ír. Jézus a keresztfán a következő mondatot intézi a jobboldali latorhoz: Bizony mondom neked, még ma velem leszel a paradicsomban (Lukács 23:43). Vajon hogyan lehet, ráadásul még ma bejutni a lezárt Paradicsomba? Az ókeresztény szerzők némelyike úgy vélekedett, hogy Jézus megnyitotta, újból elérhetővé tette az Édenkertet az emberek számára. Például Aranyszájú Szent János ( 407) egy nagypénteki beszédében így szól: Jézus ma nyitotta meg számunkra a paradicsomot, amely több mint ötezer éven át zárva volt előttünk. Isten ugyanezen a napon, ugyanebben az órában vezette be oda a jobb latort". Vagy Origenész ( ) úgy gondolta hogy a szentek ebből az életből eltávozván még valahol a földön maradnak, azon a helyen, amelyet a Szentírás paradicsomnak nevez, s amely valamiképpen a tanulás helye, auditórium-féle, a lélek iskolája, ahol mindent megértenek, amit a földön láttak. Más vélemények szerint a szóban forgó Paradicsom nem feltétlenül az Édenkertet jelenti. Nagy Szent Leó pápa ( ) például inkább a mennyekkel hozza kapcsoltba a fogalmat: Ma nem csupán a paradicsom birtokában erősíttettünk meg, hanem Krisztus egyszersmind a mennyekbe is felemel magával. Luther Márton pedig a Paradicsomot kifejezetten ma már nem létezőként látja: Hogy hol volt a paradicsom, az nem létező tárgyat firtató kérdés. Mózes ugyanis a bűnbeesés és az özönvíz előtti állapotokat írja le. [...] Most tehát, amikor az özönvíz után a paradicsomról beszélünk, erről a történelmi paradicsomról beszélünk, mely volt, és nincs többé. (Az idézetek innen: Jean Delumeau, A paradicsom története A gyönyörök kertje, Európa Kiadó, 2004.) 8

9 Pádár Balázs Először is az a kérdésem, hogy mi a Paradicsom és mi a Mennyország? Ezek a fogalmak kerültek elő a szerkesztőségben a téma kapcsán, amelyek kissé össze is kavarodtak bennünk. Hedvig nővér Szorosan vett teológiai értelemben, paradicsomként szoktuk meghatározni az első emberpár állapotát Isten előtt, akiket Isten az eredeti szentség és igazság állapotában teremtett. Az eredeti szentség és igazság állapota azt jelenti, hogy az ember kedves volt Isten előtt, Isten barátja volt, (technikailag fogalmazva, részese volt Isten kegyelmének). Ezen kívül, az ember természetét még nem érte a bűn: Ádám és Éva a lehető legteljesebb mértékben emberek voltak, és mentesek voltak mindattól a sebtől és hiánytól, amit a bűn okozott: haláltól, szenvedéstől, tudatlanságtól; és hiányzott még az a meghasonlottság belőlük, amelyet Istennel, embertársaival, fizikai környezetével és saját magával is a bűn okoz. Ez a kegyelembe felemelt emberi természet állapota. Az eredeti harmóniának ezt az állapotát nevezzük Paradicsomnak; azért is megfelelő ez az elnevezés, mert az ember minden állapotához hozzátartozik a fizikai, térbeli kiterjedés: ezért a Paradicsomnak konkrét helye van, amennyiben azt az Édenkertnek hívjuk, mint az ősszülők boldogságának helyét. (Magát a Paradicsom szót egyébként csak a Septuaginta 1 fordítás használta az Édenkertre; az Újszövetség keletkezése előtti kor zsidó irodalma pedig azonosította a paradicsomi kertet az igazak halál utáni jutalmául szolgáló kerttel. Ez utóbbi térbeli azonosítást a keresztény teológia nem vette át.) A Mennyország az Istennel való boldogság végleges állapota, amikor Istent színről színre fogjuk látni, az örök élet (1Jn 3,2; 1Kor 13,12), a Szentháromság egy Istennel való tökéletes életközösség, a megdicsőült szentekkel való együttlét. Ez az állapot az egész teremtés, és benne az ember beteljesedése, a teremtett világ megújulása, amely így magában foglalja, de egyben messze felülmúlja az ember paradicsomi állapotát, hiszen ez az állapot végleges. Ez a bűn után helyreállított és megdicsőült emberi 1 A Septuaginta az Ószövetség ógörög nyelvű fordítása, ami Kr. e. 300 körül keletkezett. (szerk.) 9 természet állapota. A teológia, elvontabb nyelvet használva, inkább állapotról beszél mind a két esetben; de mivel a valódi emberi lét mindig testi mivoltot is magában foglal, amit tér nélkül nem tudunk elgondolni, ezért beszélünk a Paradicsom és Mennyország helyéről. PB Szoktunk beszélni paradicsomi állapotról. Ez egy keresztény számára mit jelent és visszatérhete ez az állapot? H. n. A paradicsomi állapot az Istennel, emberrel, és természeti környezetünkkel, valamint saját magunkban megtapasztalt teljes harmónia állapota, amely Isten ajándékaként valósult meg az ember történelmének kezdetén. Paradicsomi ez az állapot tehát abban az értelemben, hogy itt megvalósult Isten eredeti terve az emberről. Erre a harmóniára, illetve az Istennel való közösség ilyen bensőségességére, a másik emberrel való tökéletes közösségre és a teremtett világgal való baráti viszonyra a keresztények mindig törekedtek; különösen a szerzetesek célkitűzése volt az eredeti ártatlanság megtapasztalása és élése. A szentekről szóló sok történet éppen ezt az eredeti, paradicsomi állapotot idézi fel, pl. a szenteknek engedelmeskedő, megszelídülő vadállatok; a földi paradicsom újra megjelenítésének, megvalósításának vágya jelent meg pl. a szerzetesek rendezett kolostorkertjeiben. PB Jézus sokszor beszél Isten Országáról, például: "Isten országa nem jön el szembetűnő módon. Nem lehet azt mondani: Nézd, itt van vagy amott. Isten Országa köztetek van." (Lukács 17:21) A paradicsom vagy paradicsomi állapot Isten Országa lenne? Ha Isten Országa köztünk van, akkor a Mennyország is köztünk van? H. n. Isten Országa, vagyis Isten királysága, Isten uralma olyan értelemben a paradicsomi állapot, hogy az Istennel való tökéletes közösség már itt a földön elkezdődik, jóllehet nem látványos formában. Ezt az Országot a földön Krisztus meghirdette nyilvános működése során, és ő alapította meg: Isten Országa, az ő halála és feltámadása által valósul meg. Ezt az Országot, azaz Isten eredeti tervét az emberről és a világról Krisztus állította helyre. Az Ő halála és feltámadása után ez az Ország az Egyházban érhető el. Isten szeretetének uralma tehát már itt van, elkezdődött, a kegyelem által tapasztalható. PB Rátérve Jézusnak a jobb latorhoz intézett

10 válaszára, az angol wikipédián olvastam, hogy az Evangélium görög eredeti szövege nem használ vesszőt, a Lukács 23:43 legalább kétféleképpen értelmezhető és néhány ókori fordítás el is tér egymástól. Az egyik "Még ma mondom néked, velem leszel a paradicsomban", a másik: "Mondom néked, velem leszel a paradicsomban még ma". Úgy látom ez okozta az egyházatyák érdekes elgondolását, hogy a Paradicsomot Jézus újból megnyitotta. Ez fontos kérdés? És fontos kérdés-e az, hogy hol volt a Paradicsom a földön? H. n. Sajnos a különböző fordításokhoz nem tudok hozzászólni, mindenesetre egyetlen ókori kézirat sem használt központozást. Az eredeti görög szöveg egyébként nem azt írja, hogy még ma, hanem azt, hogy ma. A latin teológiai hagyomány mindig úgy gondolta, hogy Jézus halálával a mennyek országát nyitotta meg: azaz, a megváltás, Krisztus szenvedése érdeméből lehetséges, hogy visszakaptuk Isten kegyelmét. Ez a kapu az Istenhez az ősszülők bűne miatt zárult be. Nyilván a mennyek országa kapujának megnyitásáról szóló beszéd képes beszéd, ami azt akarja kifejezni, hogy Krisztus megváltó áldozata által nyílik utunk az Atyához. Így átvitt, metaforikus értelemben kifejezhetjük ezt úgy, ahogyan egyes egyházatyák tették, hogy ez a paradicsom újbóli megnyitása is, amelynek ajtaja az első bűn miatt bezárult, hiszen a mennyei boldogság az embernek megtetézve visszaadja azt, amit a paradicsomi állapotban élvezett. A teológia fejlődése során, az Egyház egyébként rendkívül óvatosan és keveset nyilatkozott a végső dolgokról, azaz az eszkatológiáról, csak a lényegesre szorítkozott és azt próbálta körülírni, miben áll az ember végső sorsa. Így pl. egyes szerzők, mint pl. Órigenész eszkatológiáját határozottan elvetette, az egyházatyák fejtegetéseit pedig nem szó szerinti értelemben vette. Az Édenkert pontos helye persze rendkívüli módon izgatta az ókori és középkori embert gondoljunk csak a mesebeli János pap országára őszintén szólva, szerintem eléggé mellékes kérdés, a kinyilatkoztatás egészének szempontjából nincs jelentősége. A lényeges szerintem az, hogy az ember paradicsomi állapota Krisztus által vált lehetségessé: itt a földi életünkben csírájában, a Mennyországban pedig beteljesedve. PB Mennyire erősítette a nagy földrajzi felfedezések időszakának lelkesedését a Paradicsom megkeresése utáni vágy? Köszönhetőe ennek valamilyen földrajzi felfedezés? H. n. Túlzottan sok részletet erről nem tudok, de az biztosnak tűnik, hogy a felfedezések korát a földi paradicsom keresésének vágya nagyon is motiválta, hiszen a középkorban rengeteg leírás, térkép forgott közkézen a földi paradicsom feltételezett helyéről. Így pl. Hernan Cortes amikor a Kaliforniai-félszigetet felfedezte, egy spanyol költő útmutatásait követte, aki szerint az Indiák jobb oldalán volt található egy Kalifornia nevű sziget, amely nagyon közel van a földi paradicsomhoz, és amelyet fekete nők laknak. Készítette Pádár Balázs 10. évf. A Szellem ajándékai A pünkösdiekről és a szentlélek munkájáról Az ALMAFA rovatban most egy másik témát is boncolgatunk. A Pünkösd ünnepéről jutott eszünkbe, hogy keressünk meg úgy nevezett pünkösdi keresztényeket és beszélgessünk velük a mozgalmukról, hitelveikről és arról, ami számukra a Pünkösdben fontos. Szerkesztőségünk megkereste a HIT gyülekezetének két lelkészét, Szobota Istvánnal és Szobota Zoltánnal a HIT gyülekezete lelkészeivel, ifjúsági pasztorálással is foglalkozó teológusokkal, újságírókkal beszélgettünk. Újságunk kérdéseit többen állítottuk össze, a munkában részt vett Erdős Réka (10. évf.), Molnár Henrietta (10. évf), Molnár Zoltán, Nyári Gábor (9. évf.). A kérdéseket ben küldtük el a Lelkész Úraknak. 10

11 Betűk a térről (Bat.) Pünkösd a három legnagyobb keresztény ünnep egyike, és a pünkösdi mozgalom a nevében hordozza az ünnep nevét. Úgy tudjuk, hogy a pünkösdi gyülekezetek új keresztény mozgalmak, melyek a történelmi egyházaktól eltérő módon közelednek az emberekhez. Mik a pünkösdi gyülekezetek és hogyan kapcsolódnak szellemiségükben Pünkösd ünnepéhez? Szobota István, Szobota Zoltán (HGY) Köszönjük szépen a lehetőséget a témával kapcsolatos bibliaértelmezésünk, "hitelveink" kifejtésére. Megtisztelő a megkeresésük! A kérdéseikre nagyon hosszan lehetne reagálni, amelyre a terjedelmi korlátok miatt nincs lehetőség, ezért 1. kérjük, érjék be rövid, tényközlő és vázlatos válaszokkal, 2. megadunk néhány linket, ahol bővebben is olvashatnak azok a kedves diákok, akiket a téma behatóbban érdekel. A pünkösdi gyülekezetekre az "új keresztény mozgalom" kifejezés csak egyháztörténeti megközelítésben igaz, hiszen ez a napjainkban is töretlenül növekvő ébredési mozgalom a 20. század első napjaiban indult útjára az Egyesült Államokban. Teológiai, doktrinális értelemben azonban abszolúte nem új keletű, hiszen a korai egyház elképzelhetetlen a pünkösdi élmény újbóli és folyamatos megtapasztalása nélkül. Az egyháztörténelemben mindvégig voltak - igaz mindig kisebbségben - olyan hívők, hívő csoportok, akik a kereszténységet a Szentlélek személyével való közösségben tudták csak elképzelni. Joel prófétának az a próféciája, amelyet Péter apostol idéz Pünkösdkor a szokatlan jelenségre odasereglett tömegnek ("És lészen azután, hogy kiöntöm lelkemet minden testre, és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok; véneitek álmokat álmodnak; ifjaitok pedig látomásokat látnak. Sőt még a szolgákra és szolgálóleányokra is kiöntöm azokban a napokban az én lelkemet." Joel 2:23-24), néhány verssel korábban két részre osztja (korai és késői esőre) a Szentlélek történelmi kitöltetését. A korai kezdődött Pünkösdkor (Apcsel2), Krisztus mennybemenetele után 10 nappal, és jellemezte a korai egyház időszakát. A késői kitöltetés pedig majdnem pontosan a 20. század első éveiben kezdődött, és tart napjainkban is. A pünkösdi gyülekezetek tehát e második korszakban, a kései eső korszakában alapított olyan keresztény gyülekezetek, amelyekben a Szentlélekkel való találkozás, a Szentlélekben való alámerülés, a Szentlélekkel való folyamatos beteljesedés, a Szentlélek karizmáinak működése és használata központi helyen szerepel a hitéletben, hitgyakorlatban. Nyilván, e közösségek sem homogének, vannak közöttük teológiai és gyakorlati különbségek, de alapvetően ugyanahhoz a mozgalomhoz tartoznak, amelynek ma világszerte mintegy 600 millió tagja van. Ennek a mozgalomnak a legnagyobb létszámú képviselője a Hit Gyülekezete Magyarországon, és az Európai Unióban is. Bat. Szokták említeni a hasonlóságot a pünkösdi gyülekezetek és a katolikus karizmatikus közösségek között. Például mindkét helyen gyakorolják a "nyelveken szólást", a gyógyítást, vannak lelki ajándékaik, karizmáik. Mik ezek és miért fontosak egy keresztény számára? Mennyire fontosak ma az ilyen gyakorlatok a HIT gyülekezete istentiszteletein? HGY Bár a két irányzat között jelentős doktrinális összeférhetetlenség áll fenn, valóban igaz, hogy a katolikus egyházon belül a 70-es évektől kezdett kibontakozni egy olyan megújulási mozgalom (hazánkban ennek beindításában is oroszlán része volt Németh Sándornak), amely hitt abban, hogy a katolikus egyházat belülről meg lehet újítani, és ennek útja a Szentlélek felé való nyitás. Ők a karizmatikus katolikusok. A Hit Gyülekezete létrejöttében is meghatározóak voltak a karizmatikus élmények: elragadtatások, betöltekezések, szabadulások démonoktól stb. A Szentlélek karizmái olyan manifesztációi az újjászületett hívőben lakó Szentléleknek, amelyek kifejezetten egy másik személy vagy közösség, illetve ezen keresztül az egyház épülését szolgálják. Ahogy Pál apostol fogalmaz: haszonra adatik a Szellem megnyilvánulása (1Kor 12:7). Ilyen karizmából 9 van (1Kor 12:8-11). Jézus Krisztusban, földi szolgálata idején valamennyi tökéletesen működött (pl. tudta, ki fogja elárulni, járt a vízen, meggyógyította a betegeket stb.) A hívő életben a karizmák működése alapvető (kellene, hogy legyen). A sikeres, hatékony és prosperáló keresztény élet elképzelhetetlen 11

12 Szentlélek nélkül, és a karizmái nélkül is. Nagyszerű és hiánypótló könyvet írt a témában Derek Prince, a pünkösdi-karizmatikus megújulás teológiai alapjainak rendszerbe foglalója A Szellem ajándékai címmel. Bat. Mára a történelmi egyházak is sok kevéssé feszes, könnyűzenei, az ifjúságot megszólító rendezvényt szerveznek. Vannak kifejezetten fiataloknak szánt lelkiségi csoportok. Miben látja ma a legnagyobb különbséget a HIT gyülekezete, ill. általában a pünkösdi gyülekezetek és a történelmi egyházak gyakorlata között? HGY A pünkösdi jellegű gyülekezetek tömegvonzása megkérdőjelezhetetlen, de ennek titka nem a történelmi egyházaktól eltérő hitgyakorlatban keresendő elsősorban. A történelmi egyházak nem hirdetik az újjászületés három lépését, amely nélkül bibliai értelemben, senki nem válik Isten gyermekévé. A megtérés a bűnökből, a Jézus Krisztus nevében való alámerítkezés és a Szentlélek vétele az a startvonal, ahonnan a hívő élet indul. Péter apostol is így fogalmaz és éppen pünkösdkor: "Péter pedig monda nékik: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát." (ApCsel 2:38) Az újjászületésben történik meg az Isten jelenlétéből a bűnök miatt kirekesztett emberi szellem találkozása a Krisztus szellemével, majd a kettő egyesülése révén az ember Isten gyermekévé válik, új teremtéssé, és elkezdődik benne egy új élet. Ennek pecsétje az alámerítkezés vízben, amely Krisztus halálával és feltámadásával való azonosulást jelent. Az újjászületés betetőzése az, amikor Isten örökkévaló Szelleme beköltözik a hívő emberbe. Ezzel a 3 kikerülhetetlen szellemi élménnyel kezdődik a hívő élet a Biblia tanítása szerint. Ekkortól lesz igazi esélye egy embernek, hogy ne az ősei életét élje le azoknak minden átkával, bűnével, betegségével, baleseteivel, rossz döntéseivel stb. Ezért Jézus az igazi vészkijárat a végzetből. Bat. Milyen a kapcsolata a HIT gyülekezete hálózatának a többi pünkösdi gyülekezetekhez, például a Golgota gyülekezetekhez vagy az Agapé gyülekezetekhez? HGY A kapcsolat a szegmensbe tartozó egyházakkal baráti, de nem túl szoros. Ennek talán az is oka, hogy amikor a 90-es évek végén összehangolt, ám utóbb sikertelennek bizonyult hecckampány zajlott a Hit Gyülekezete ellen, a legtöbb kisegyház vagy néma maradt, vagy egyenesen írásban határolódott el tőlünk, nehogy a megsemmisítő szándék hullámai őket is elérjék. Egyedül kellett túlélnünk ezt az időszakot, amely aztán a gyülekezet megerősödését hozta. Mint az ország messze legnagyobb létszámú, legnagyobb intézményrendszerrel rendelkező pünkösdikarizmatikus egyháza, a Hit Gyülekezete mindig is nyitott volt (és ma is az) a kisegyházi közösségek közeledésére, megkeresésére. Ezekből azonban elenyésző van csupán. Az új vallástörvény eredményei hoztak némi változást, illetve nem a hitéleti, hanem a társadalmi jellegű kérdések, ügyek mentén továbbra is gyümölcsöző az együttműködés. Bat. Iskolalelkészünk Deák László, az előző heti reggeli áhítaton a megtérésről beszélt, illetve annak két formájáról. Az egyik, ami hirtelen jön, az emberben emlékezetes lelki nyomot hagy, mint Pál apostol megtérése. A másik lassú folyamat eredménye, nem is feltétlenül tudja a hívő, hogy mikor történt, csak azt, hogy valamikor megtörtént és most már őszinte kereszténynek vallja magát. A HIT gyülekezetében hogyan gondolkodnak erről a kétféle folyamatról? HGY Hasonlóan. A megtérés egy tudatos, vállalt döntés egy régi élet lezárásáról, és egy új élet kezdetéről. A hívó fél Krisztus, a válaszoló a megszólított ember. A megtérés hátraarcot jelent, egy valóságos odafordulást Istenhez. A második, amelyet a lelkész úr "lassú folyamatnak" jellemez, az a mi terminológiánkban a megszentelődés folyamata, útja, amely valóban sok "kis" megtéréssel van kikövezve. Ezt a munkát sem tudja a hívő ember a saját erejéből elvégezni (aki már próbálta, tudja), hanem ehhez is a Szentlélek rendkívül komplex és nélkülözhetetlen megszentelő munkájára van szükség. Bat. Amerikában elég híresek a TV evangelizátorok, vagyis olyan lelkészek, akik a TVn keresztül próbálják elérni az embereket. Sokszor ezek nagyon gazdag emberek, akik emiatt céltáblájává is válnak a mozgalom ellenzőinek. Például a South Park c. rajzfilmsorozat egyik részében Pet Robertson TV evangelizátort úgy mutatták be, mint aki csillagközi űrhajóra gyűjt pénzt, hogy megtéríthesse a földönkívülieket. A 12

13 sikeresség persze a történelmi protestáns egyházaknál sem elítélendő, hisz Kálvin is beszélt arról, hogy a sikeres vállalkozót Isten áldása kíséri. Gazdagnak és sikeresnek kell-e lennünk ahhoz, hogy egy pünkösdi gyülekezetbe járhassunk? Marklarok a South Park földönkívüliei HGY Természetesen nem, nem belépő a gazdagság. Nem is lehet az, hiszen az evangélium nem a gazdagoké, és nem is a szegényeké, hanem mindenkié. Jézus a teljes szívből való megtérés egyik valódi akadályaként utal a gazdagságra (Lk. 18:24). A Hit Gyülekezetében is rengeteg szegény, nehéz sorsú ember jár. Számukra számos karitatív program létezik a gyülekezetben. Természetesen az ország és a határon túli magyarság szegényeinek sorsába is igyekszünk beavatkozni karitatív szervezetünkön keresztül rendszeres étel- és ruhaosztásokkal. Azzal a kis eltéréssel, hogy mi nem az adófizetők állami eszközökkel begyűjtött és szeretetszolgálatoknak kiutalt adóforintjait osztjuk szét, hanem a saját híveink önkéntes adományait (2011-ben ez meghaladta a 120 millió forintot). Még egy gondolat a szegénységről. A Bibliában a szegénység nem erény, hanem az átok jele. Az ún. evangéliumi szegénység akkor korrekt, ha gazdag ember vállalja önként, és nem akkor, amikor valaki nem is képes felemelkedni. A Biblia tehát kifejezetten áldáspárti. Csak egy illusztráció: Példabeszédek 8:21: "Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem." Bat. Mik azok a jó és lelkesítő gyakorlatok, tevékenységek, amiket a többi keresztény felekezet is átvehetne a HIT gyülekezetétől, természetesen nem feladva a saját hitelveit? HGY A legfontosabb az újjászületés lépéseinek hirdetése és megélése. A Hit Gyülekezetének sincs más titka: komolyan vette a biblia eredeti üzenetét, leporolta róla a történelmi hordalékot, kikerülte a felekezeti specialitások és tradíciók csapdáit, és úgy tűnik működőképes alternatívát sikerült az emberek elé állítania. Ha ez nem működne, nem lennénk ennyien. Bárcsak lenne még sok ekkora gyülekezet Magyarországon! Bárcsak több lenne az újjászületett hívő hazánkban! De csak ott van élet, ott van pezsgés, ott vannak tömegesen fiatalok, ott van növekedés és fejlődés, ahol valódi istenélményben részesülnek az emberek, és a Szentlélek közvetlenül is a segítségükre van az újszövetségi hívő élet megélésében. A XXI. század annyi kihívást tartogat egy keresztény számára, hogy azt már nem lehet pusztán vallásos reflexekkel, tradíciókkal kivédeni: élő és eleven kapcsolatra van szükség a Messiással. Köszönjük szépen a megkeresést! _az_a_nap_elo_ego_tapasztalat nkosd_most _es_ego_valosag et_hoztak punkosd_fogadtatasa_europaban y_fantasztikus_nyar_eleji_nap 13

14 Csillagok a Bibliában Az egyházi holdnaptár idei jeles napjai Az előző szám óta már két úgynevezett mozgó ünnepet is megünnepeltünk: a húsvétot és a pünkösdöt. A húsvéti istentiszteletre azt hiszem, mindenki emlékezni fog, aki látta. Az Élő Kövek gyülekezet mindannyian ismert lelkészének, Győri Gábornak passiós zeneművét, az Egy keresztállítás képeit adtuk elő tanárok, diákok. Most két mozgó ünnepről szeretnék írni, pontosabban arról, hogy a valódi csillagászati jelenségekkel milyen kapcsolatban vannak ezek a jeles naptári napok. A húsvét vasárnap időpontja a niceai zsinat határozata alapján a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. Mivel tehát ez az időpont olyan csillagászati eseményhez, a holdtöltéhez kapcsolódik, amit a naptárunk nem képes megjeleníteni, ezért a Húsvét idejének meghatározásához egy másik, a miénkkel párhuzamosan futó holdnaptárt kell használnunk. Pünkösd pedig a húsvét utáni hetedik vasárnap, azaz a naptári helye a húsvéthoz van rögzítve. Azt a naptárat, mely legalább közelítőleg a Hold fázisait, vagyis az újholdat, az első negyedet, a teliholdat ill. az utolsó negyedet tartalmazza azzal a céllal, hogy a keresztény Húsvét ünnepét meghatározhassuk belőle, egyházi holdnaptárnak nevezzük. Az egyházi holdnaptár az úgynevezett egyházi középhold mozgásához igazodik. Ez nem egy új égitest, hanem egy olyan képzeletbeli hold, mely égi pályáján pontosan ugyanannyi keringési idővel halad végig, mint a Hold, csak égi kísérőnkkel szemben egyenletes sebességgel. A valóságos Hold mozgása nagyon sok fizikai és geometriai okból nem egyenletes időben. A Kepler-törvények miatt például földközelben gyorsabban halad, mint földtávolban, a Föld nem tökéletes gömb alakja és bolygó szomszédaink gravitációsan hatnak rá, ám a legnagyobb hatást a Nap kelti, mely a Holdat pályáján állandóan rángatja, néha gyorsabb, néha lassabb mozgásra kényszerítve őt. Úgy áll a dolog, hogy a Nap látszólagos mozgását oly jól modellező naptári rendszerünk a Hold esetén szinte alkalmazhatatlan. Egyet tehetünk: belenyugszunk, hogy míg a naptárak a Nap mozgását ±1 nap pontossággal tudják előre jelezni, addig a Hold mozgását csak sokkal rosszabb körülbelül ±2-3 nap pontossággal jelezhetjük előre. Az egyházi holdnaptárban a 12 rendes hónap mellett, melyek váltakozva nap hosszúak időnként szökőhónapok és szökőnapok is vannak. A szökőhónap 29 napos, de néha 30 napos, melyben a +1 nap a szökőnap. Sőt olyan is van, hogy el kell hagyni egy napot a holdnaptárból, azaz egy negatív szökőnapot iktatnak be (ez az úgynevezett saltus lunae, a Hold ugrása ). Az elég bonyolult szöktetési rendszer, melyet 1582-ben találtak ki, rendelkezik egy nagyon jó tulajdonsággal. Bár a telihold naptári helyét nem tudja a holdnaptár egészen pontosan megmondani, de azt garantálja, hogy a ±2-3 nap hiba csak év elteltével romlik el ±4 napra. Összehasonlításul a rendes naptárunk pontossága 5000 év, azaz ennyi év elteltével fog a ±1 napos hiba ±2 napra nőni. h k sze cs p szo v Az alábbi táblázatokban három rendes naptári hónapot és az egyházi holdnaptár három holdhónapját tüntettük fel. A telihold naptári helye mindig az adott holdhónap 14. napja ( jel jelöli). A holdhónap első napját jelöli, de az egyházi hold ekkor már elvileg 1 napos, azaz maga az egyházi újhold jelensége az előző holdhónap utolsó napján jelentkezik. Ezért ábrázol a jel egy vékony holdsarlót. Feltüntettük a valódi, azaz a szemmel látható újhold és telihold napját is rendre és jelekkel. Megjegyezzük, hogy az egyházi holdnaptárt nem hogy a mindennapi életben nem használták, de még az egyházban is csak a húsvétszámításban, és csak az első tavaszi telihold meghatározásában alkalmazzák. Az egész számítás olyannyira gépiesíthető, hogy a húsvétszámításban nem is kell tudni a holdhónapokról, = márc

15 egyedül az első tavaszi teliholdról. Az első táblázat ábrázolja március havát és az IV. és V. egyházi holdhónapot. A cellákban az első szám azt mondja meg, hogy március hányadikáról beszélünk, míg a második (dőlt) szám a holdhónap napjának sorszáma. Március elseje a IV. holdhónap 7-e. Március 8-án volt a valóságos és az egyházi telihold is. Az első tavaszi újhold a tavaszi napéjegyenlőség napja, azaz március 21-e után van 22-én. Ezt az egyházi naptár 24-ére jelezi előre. Maga a napéjegyenlőség a valóságban március 20-án volt. Jól kivehető tehát a nap-naptár ±1 napos hibája és a holdnaptár ±2-3 napos hibája. A második táblázat áprilisát és az V. és VI. egyházi holdhónapot tünteti fel. Ez húsvét hava. Az első tavaszi 30 telihold április 6-án volt. Ezt a holdnaptár 7-ére jelezte 8 előre, és így Húsvét 8-ára esett. Az egyházi újhold 22-én, a valóságos 21-én következett be. A harmadik táblázat május havát és a VI. és VII. egyházi holdhónapot ábrázolja. Itt a valóságos és az egyházi telihold egybeesik, a valódi újhold 20-án volt, az egyházi 22-én. Mars szelet bajnokság Az előző szám kérdését Légrádi Anna Tanárnő válaszolta meg neki jár a Bounty. A megoldás: a húsvéti telihold körülbelül az égi egyenlítőn helyezkedik el, ugyanúgy, mint a pont átellenben lévő Nap. Ezért éjfél körül (az éjszaka kellős közepén) h k sze cs p szo v ápr Húsvét körülbelül a Nappal ellentétes ponton, tehát déli irányban van. Magassága az égen a látóhatár felett nem más, mint a mi földrajzi hosszúságunk értéke a derékszögből kivonva, azaz 90 47,5 = 42,5 fok. Feladat a következő számig március 31-én, azaz a egyházi év V. holdhónapjának 7. napján pontban napnyugtakor látható-e a Hold? Ha igen, hozzávetőlegesen milyen égtáj felől? Ha nem, milyen égtáj felé látnánk, ha belátnánk a Föld alá? A megoldásokat Molnár Zoltán tanár várja h k sze cs p szo v máj Pünkösd 15

16 16