Egyház? Szekta? Mozgalom?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egyház? Szekta? Mozgalom?"

Átírás

1 Lőrinczi Tünde gyház? Szekta? ozgalom? Vallásos jellegű kisközösségek kutatásának elméleti hátterei Tanulmányomban azokat az elméleti kérdésfeltevéseket és a kutatói attitűd azon problematikus kérdéseit kívánom felvázolni, amelyek a vallási kisközösségeket vizsgáló kutatót többszörösen is elbizonytalaníthatják egyfelől a jelenség megfoghatóságát, értelmezhetőségét illetően, másfelől az értelmezés hogyanját illetően is. Az első és a kutató számára legmeghatározóbb a nyelvhasználat kérdése. Textuálisan hogyan közelíthető meg a téma úgy, hogy az értelmezés megfeleljen a tudományosság elvárásainak, de a (vallástudományból származó) terminus techicusok ne utalják a jelentést az egyházias diskurzusok közé. A vallásos jelenségek társadalomtudományi vizsgálatának egyik legvitatottabb kérdése, hogy mennyire használhatóak azok a terminológiák, fogalmi rendszerek, 1 amelyeket az egyház intézményrendszerei dolgoztak ki, és amelyek meghatározzák nemcsak a vallástudomány és vallástörténet, de a vallásfenomenológia, illetve a vallásszociológia és vallásantropológia nyelvhasználatát is. zen kérdések hangsúlyossá válása maga után von egyfajta módszertani elbizonytalanodást is. ivel a kutatásokban használt szakszókincs behatárolja a jelentést is, felvetődik egyfajta új alapokra helyezett terminológia megteremtésének, illetve az eddigiek kritikai felülgondolásának és árnyalásának az igénye, ami együtt jár az addig használt elméletek és kutatási módszerek reflexívvé tételével is. Ha az olyan fogalmak, mint vallás, egyház, vallásgyakorlás és hit kikerülnek az intézményes egyházi fogalmi apparátus keretei közül, és az individualizált vallásosság 2 jelentéstartományához csatoljuk őket, szükségessé válik ezen vallási jelenségek kutathatóságának, mérhetőségének hogyanjára is rákérdezni. A problémára reflektál többek között Földvári ónika és Rosta Gergely 3 A modern vallásosság megközelítési lehetőségei című tanulmányában, Tomka iklós 4 több írásában, Franz-Xaver Kauffmann 5 és A. Gergely András 6 is. Ha az újonnan megjelent vallásos jellegű kisközösségek gazdasági, társadalmi és kulturális beágyazottságát vizsgáljuk, elkerülhetetlen a vallásszociológia eredményeire, illetve kutatási módszereire támaszkodnunk, hisz a vallásosság történeti alakulásának, típusainak, a vallásgyakorlás formáinak, gyakoriságának vizsgálati eredményei nélkülözhetetlenek. Ugyanakkor A. Gergely András nyomán megkockáztatom kijelenteni, hogy ezek az adekvátnak tetsző feleletek azonban számos esetben inkább afféle»hétköznapi katekizmusok«, amelyek nem nyújtanak valódi választ az emberek csoportjainak, nagy tömegeinek és rejtőzködő közösségeinek szakralitásigényére, ezen igény 1 Lásd például: egyház, vallás, szekta, szekularizáció mint legvitatottabb fogalmak. Kaufmann, Franz- Xaver: Vallás és modernitás. Replika XXI XXII(1996) ; Tomka iklós: A vallásszociológia új útjai. Replika XXI XXII(1996) ; Uő: Vallásfi lozófi ák az ezredfordulón. Forrás: search?q=cache:zcszspf4ngkj:www.philinst.hu/projects/kecske.met/tomka_el.htm+ezei+bal%c3%a1zs:+v all%c3%a1s+%c3%a9s+hagyom%c3%a1ny&hl=hu&ct=clnk&cd=19&gl=ro&lr=lang_hu&client=firefox-a A fogalmat Tomka iklós alapján használom (uo.). 3 Földvári ónika Rosta Gergely: A modern vallásosság megközelítési lehetőségei. Szociológiai Szemle (1998/1) Tomka iklós: i.m. 5 Kaufmann, Franz-Xaver: i.m A. Gergely András: Vallás, etnicitás, kisebbség kulturális antropológiai nézőpontból. = A szakralitás arcai. Vallási kisebbségek, kisebbségi vallások. Szerk. A. Gergely András Papp Richard. Bp

2 168 LŐRINCZI TÜND jelentkezési formáira, megújuló és megerősödött alakzataira. 7 Fontosnak tartom, hogy a vallásszociológia szélesebb perspektívájú, statisztikai alapú módszertanát kiegészítsük egy szűkített nézőponttal, egy lokális, illetve személyiségközpontú kutatással, amelyek segítségével árnyaltabbá válnak ezen jelenségek megjelenési formái, illetve értelmezhetőek, magyarázhatóak lesznek bizonyos individuális esetek is. indehhez a kulturális antropológia nyújthat fogódzókat. Tanulmányom további részeiben a vallásos kisközösségek különböző diszciplínákban való kutatására reflektálok a teljesség igénye nélkül, elsősorban arra fektetve a hangsúlyt, hogy milyen elméleti kiindulópontok alapján közeledtek a témához, illetve hogy melyek azok az elméleti alapfeltevések, amelyek meghatározták és meghatározzák a társadalomtudományi kutatásokat. gyházak, szekták vagy mozgalmak? Terminológia és elbizonytalanodás A vallásszociológiai, vallásantropológiai és a vallástudományi kutatásokra egyaránt egyfajta terminológiai bizonytalanság jellemző arra nézve, hogy hogyan nevezhetőek meg úgy a különböző vallásos jellegű szervezetek, társulatok, mozgalmak, hogy különbözőségük ellenére egységbe foghatók legyenek. 8 alcolm B. Hamilton a használt fogalmak történeti alakulását, jelentésváltozásait, illetve az egyes vallásos közösségek megjelenésének és működésének elméleteit tekinti át a Szekták, kultuszok, mozgalmak című munkájában. 9 A vallásszociológia legkorábbi művelői 10 a szekták és egyházak kapcsolatának elemzésére fektették a hangsúlyt, a szektákat olyan önkéntes társulásoknak tekintve, amelyek valamely vezető személy vagy eszme köré csoportosulva leválnak az egyházról. 11 ax Weber úgy vélte, hogy a szekták általában egyházakká fejlődnek, mert a generációk váltakozásával a karizmatikus tekintélyt a hagyomány tekintélye vagy a törvény racionális tekintélye váltja föl. 12 A szekták elszakadási tendenciáját az egyházak szükségszerű belső differenciáltságával magyarázták, és csak az erősebb rétegződést mutató társadalmakban tartották jelentősnek. 13 A szektakérdéssel 14 elméleti szinten foglalkozó kutatók egy része a szekta szót a latin secare elszakadni szóból eredezteti, ezzel csatlakozva a történelmi egyházakról való leválás elméletéhez, 15 míg mások a sequor követni jelentésű szóból, ahol a szekta valamely tan vagy nézet képviselőinek csoportját jelenti. 16 nézet szerint tehát nem szükségszerű az egyházról való leszakadás. A fogalom csak később telt meg pejoratív vallási tartalommal. A reformációt követően a katolikus értelmezésben a történelmi protestáns egyházakat is szektásnak tekintették, amely az eretnek fogalommal volt szinonim, és csak a 18. század második felére tehető az a változás, amikor 7 Uo Csákó ihály: Hitek és emberek. Horváth Zsuzsa tanulmányai kisegyházakról, vallásos mozgalmakról. Bp Hamilton, alcom B.: Szekták, kultuszok, mozgalmak. = Uő: Vallás, ember, társadalom. lméleti és összehasonlító vallásszociológia. Bp ax Weber, rnst Troeltsch. 4 ax Webert és rnst Troeltscht idézi Hamilton, uo Uo Uo Uo Például Szigeti Jenő: És emlékezzél meg az útról Tanulmányok a magyarországi szabadegyházak történetéből. Bp Fazekas Csaba: Kisegyházak és szektakérdés a Horthy-korszakban. Bp Forrás: hu/01100/01169/01169.htm

3 GYHÁZ? SZKTA? OZGALO? 169 megváltozott a protestáns egyházak megítélése, és a szekta szót más vallásos közösségre kezdték használni. A 19. század végétől felgyorsuló vallási pluralizmus következtében a fogalmat kiterjesztették a nem keresztény eredetű vallásos csoportokra is. 17 alcolm B. Hamilton szektának a szakadár vallásos csoportosulásokat tekinti, és minden más vallásos jellegű közösséget vallásos mozgalomnak nevez, amelyek közt alkategóriát képeznek a mágikus jellemzőkel körülírható kultuszok. 18 A második világháború után erőteljesen elterjedt, elsősorban az Amerikai gyesült Államokból induló vallásos jellegű közösségeket az angol terminológia 19 alapján Új Vallási ozgalmaknak nevezi. Voigt Vilmos kortárs teológiai nézőpontból akkor beszél szektákról, ha ezeket egy vallás vagy egyház tévelygésnek és illegitimnek tekinti. 20 Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy ez történetileg és kultúránként is nagyon változó. A Jehova tanúi közösség ebből a nézőpontból például agyarországon és Romániában is szektának tekinthető, de nem így az Amerikai gyesült Államokban. A szakirodalom használja az újprotestáns egyházak, kisegyházak, szabadegyházak megnevezéseket is, de hogy valójában mely vallásos közösségek sorolhatók az egyes kategóriákba és melyek nem, az esetenként változó. 21 Ugyanakkor kérdésként tehető fel, hogy mi tekinthető egyháznak. agyarországon például több mint száz egyház létezik, hisz száz ember aláírásával törvényesen legitimálható egy egyház, így több kisközösség egyházzá nyilváníttatja magát, például az egyházi adómentesség céljából. A fogalmi zűrzavart tovább árnyalja az a tény, hogy a közember számára a Jehova tanúinak ismert hitközösség például valójában két, egymástól élesen elhatárolódó hitközösséget fed le. Az 19. század közepén Amerikából Jehova Tanúi néven elinduló hitközösség ben, belső ellentétek következtében két ágra szakadt. A régi hitelveket és szervezeti formát követő csoport az Igazhitű Jehova Tanúi nevet vette fel, míg a haladás elvét követő, megújult csoport az Igazvallású Jehova Tanúi megnevezést. Noha a két csoport a társadalmi és kulturális változásokhoz való alkalmazkodás formáiban, belső, szervezeti és missziós módszerek tekintetében élesen elkülönül egymástól, az önmeghatározás és a másik meghatározása pontosan a nevükben megfogalmazott hitű és vallású szóban rejlik. Az Igazvallású Jehova Tanúi vallásként definiálják magukat, míg az Igazhitű Jehova Tanúi pontosan ettől szeretnének elhatárolódni, a vallás fogalmát pedig egyház jelentésben használják Uo. 11 Hamilton, alcom B.: i.m New Religious ovements (Uo. 252.) Történeti alakulásukhoz, illetve elméleteihez lásd bővebben Robbins, Thomas: Új vallási mozgalmak és a társadalom: elméletek és magyarázatok. Replika XXI XXII(1996) Voigt Vilmos: A vallások változásai és önmozgásai. (Államilag elismert/hivatalos/befogadott vallások, hitújítás, szekták, új vallások, ateizmus) = Uő: A vallás megnyilvánulásai. Bevezetés a vallástudományba. Bp Szigeti Jenő például az újprotestáns és szabadegyházak fogalmakat szinonimaként használja, azokat a közösségeket értve rajtuk, amelyek a Szabad gyházak Szövetségének a tagjai. (1987-ben a következők: Baptista, etodista, Adventista, Ókatolikus, Keresztény Testvérgyülekezet, Üdvhadsereg, Krisztushívő Zsidók Gyülekezete, Szabad Keresztények, Isten gyháza.) Szigeti Jenő: A kisebb magyarországi egyházak. = A magyar protestantizmus Szerk. Lendvai L. Ferenc. Bp ) 22 Az Igazhitű Jehova Tanúinak kiadványa, az Őrtorony egyik száma pontosan a vallás fogalmát kívánja meghatározni, és élesen elhatárolódik attól. Példaként a következő gondolatot ragadtam ki: Aki magát Isten szolgájának állítja, de az istentisztelettel kapcsolatban egy teremtménynek vagy dolognak adózik félelemteljes tisztelettel, imádattal vagy magasztalással, az ily teremtmény vallást gyakorol. Őrtorony III(1940), újrakiadás: Őrtorony XVII(2005). Az éles elhatárolódásra példa az Igazhitű Jehova Tanúi 1992-es konferenciájának nyilatkozata is, amelyből a következő mondatot találtam példaértékűnek: Az»igaz vallás«nevet viselő, hamis»jehova Tanúi«a Sátán céljainak beteljesítése felé rohannak, akinek az volt a szándéka, hogy a tiszta imádatot egy hamis imádati formával váltsa fel, hogy minél

4 170 LŐRINCZI TÜND Itt talán érdemes lenne a vallás szónak a bevezetőben érintett referenciáit is figyelembe venni. Franz-Xaver Kaufmann Vallás és modernitás című tanulmányában e két fogalom történeti alakulását és jelentésváltozatait követi nyomon, reflektálva egymáshoz való viszonyukra. Gondolatmenetének végkövetkeztetése, hogy a vallás szó egy meghatározott történelmi helyzetből (kereszténység) nyeri jelentését és elsősorban intézményes, egyházias vallásosságot fed le. Ha ezt a történetileg kialakult terminust párbeszédbe állítjuk a modernitás fogalmával, a vallás jelentéstartalma bizonytalanná válik, hisz a 19. századi politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális változások 23 új kihívások elé állították a vallást, az egyént a közösség elé helyezve. 24 zen a gondolatmeneten tovább haladva elfogadhatónak tartom Tomka iklósnak azt a javaslatát, hogy vallás helyett több típusú vallásosságról beszéljünk, hisz a vallás egyre inkább elveszítette intézményes meghatározottságát. A vallás szót olyan más fogalmakkal látja körülírhatónak és árnyalhatónak, mint a vallási pluralizmus, egyházon kívüli vagy maga módján vallásosság, civil vallás, felekezetektől függetlenedő spiritualitás, ezoterizmus és transzcendencia. 25 Vallásos jellegű kisközösségek keletkezésének elméletei A vallásszociológia meghatározó kérdése, hogy melyek azok a társadalmi erők, amelyek a vallásos kisközösségek létrejöttét és terjedését feltételezik. Az erre a kérdésre adott válaszok különböző elméleti irányokat jelölnek ki a kutatás számára. Az elkövetkezendőkben ezen irányzatok jellemzőit és kritikai reflexióit kívánom bemutatni. alcolm B. Hamilton a szekták és mozgalmak kutatásának történetét tekinti át, több elméleti iskolát is érintve. 26 rnst Troeltsch ( ) német evangélikus teológus teóriája szerint az egyház olyan konzervatív intézmény, amely elfogadta a fennálló társadalmi rendet, és a tömegek feletti dominanciára törekszik. zzel szemben a szekták a világ feletti dominancia mindenféle gondolatát elvetik, tagjai az alacsonyabb társadalmi osztályok köreiből kerülnek ki, akik úgy érzik, hogy elnyomja őket az állam vagy a társadalom. 27 Az általa szektáknak nevezett vallásos közösségeket Troeltsch tiltakozó mozgalmaknak tekinti. lmélete a vallásszociológiai kutatásokat napjainkig meghatározza. Hamilton azonban felhívja a figyelmet, hogy a kereszténységen belüli szektásodás egyes történelmi korokban összekapcsolódott az osztályok közötti feszültségekkel, így azokra adott reakcióként értelmezhető. A szektáknak az alacsonyabb osztályokkal és az egyháznak a középosztállyal, illetve az uralkodó osztályokkal való összekapcsolása azonban ma már, az utóbbi idők vallási mozgalmai esetében semmiképpen nem fenntartható. 28 Troeltsch elmélete gyakran összekapcsolódik egyfajta modernitáselmélettel, mely szerint a hitközösségek puritanizmusának következtében tagjaik jobb anyagi helyzetbe kerülnek, több embert megnyerjen a maga számára, e cél érdekében Jehova Tanúinak igaz hitét egy»igaz vallásra«változtatva. Forrás: Kaufmann a modernitás fogalmát olyan más fogalmakkal látja megközelíthetőnek és árnyalhatónak, mint haladás, változás, iparosítás, urbanizáció, individualizáció stb. Kaufman, Franz-Xaver: i. m Uo. 25 Tomka iklós: Vallásfi lozófi ák az ezredfordulón. Forrás: C3%A1ny&hl=hu&ct=clnk&cd=19&gl=ro&lr=lang_hu&client=fi refox-a Hamilton, alcolm B.: i. m Troeltscht idézi Hamilton uo Uo. 239.

5 GYHÁZ? SZKTA? OZGALO? 171 amelynek eredményeképpen társadalmi mobilitás következik be. 29 lméletének követői a társadalmi és gazdasági változásokban látják a hitközösségek kialakulásának és terjedésének feltételeit. A második világháború után elterjedt vallásos közösségek esetében azonban a Troeltsch-féle elmélet nem mindig használható. Az ezekre a közösségekre koncentráló kutatások többsége pontosan a modernitáselmélet ellenében fogalmazódnak meg, és a modern fogyasztói társadalom anyagiassága, haszonelvűsége elleni lázadásként értelmezik azokat. 30 gyes szerzők a kor kulturális pluralizmusából levezethető erkölcsi elbizonytalanodásra fektetik a hangsúlyt, míg mások a normatív erejű közösségek háttérbe szorulását emelik ki, és a hitközösségeknek a csoporthoz való tartozás erejére összpontosítanak. 31 Noha a felsorolt elméletek mind tudnak magyarázatot adni a vallásos jellegű kisközösségek keletkezésének és működésének mechanizmusaira, a megközelítések többsége csak a társadalom makroszociológiai eseményeiben keresi a jelenségek okait, és nem figyel az egyes emberekre, a közösségek tagjaira. A legújabb kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy a különböző vallásos jellegű kisközösségek tagjainak többsége olyan egyéni problémákkal küzd, mint betegség, anyagi gondok vagy személyes kapcsolataik nehézségei. Az egyénre koncentráló kutatások a vallásos kisközösségeket olyan integratív csoportnak tekintik, amelyek önmegvalósítást kínálnak fel tagjaik számára. 32 A hitközösségek terjedésének meghatározó szociológiai elmélete a szekularizációs elmélet, amely az intézményesült vallás fogalmából indul ki, és azt hangsúlyozza, hogy a szekularizált világban az egyének elveszítik a vallással való kapcsolatukat, és a hitközösségekhez való csatlakozásuk a spirituális utáni vágyakozás kényszerére adott kompenzáció. 33 Thomas Robbins Az új vallási mozgalmak és a társadalom: elméletek és magyarázatok című munkájában elsősorban a hatvanas években elterjedt vallásos jellegű közösségek létrejöttére és működésére reflektáló elméletek öszszefoglalását adja. Véleménye szerint az egyes elméletek túlságosan ideologikusak, és a társadalmi jelenségek, mozgalmak megjelenésének magyarázatául problémákat vagy válságot emlegetnek. A szekularizációs elmélet is ilyen társadalmi válságként tekint kutatásának tárgyára, holott a különböző vallásos jellegű közösségekhez való csatlakozás nem hitetlenséget jelent, hanem a hit megjelenésének és működésének a társadalmi változásokhoz alkalmazkodó, átalakult formáját. 34 A szekularizációs elmélet továbbgondolását magyar nyelvterületen többek között Tomka iklós végezte el. Véleménye szerint a vallásszociológiának újra kell gondolnia a vallástudományból származtatható és a vallásszociológiában is elterjedt szekularizációs elméletet, hisz az újonnan megjelent és egyre nagyobb méreteket öltő vallásos jellegű közösségek pontosan a vallásosság erőteljes meglétére és újfajta dimenzióinak megjelenésére figyelmeztetnek. 35 A kortárs teológia egyes irányzatai pedig pontosan ezt a kisközösségi modellt tekintik a vallásosság jövőjének, és minden olyan társadalomban szükségszerűnek tartják, ahol az egyházi szervezetek dogmatizmusa erre alapot kínál Uo Uo Uo Uo Robbins, Thomas: i. m Uo. 35 Tomka iklós: A vallásszociológia új útjai. Replika XXI XXII(1996) Horváth Pál: Vallásszociológia. = Uő: Vallásismeret. Bp

6 172 LŐRINCZI TÜND Sorin Gog a szekularizációs elmélet védelmében írt tanulmányában 37 viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy az elemzők többsége általánosságban használja az elméletet, holott különbséget kell tennünk a társadalmi és az individuális szekularizáció között, hisz a volt kommunista államok többségében az állampolitika által propagált szekularizációs tendenciák valójában csak társadalmi szinten éreztették hatásukat, egyéni szinten sokkal inkább a vallásosság megerősödése figyelhető meg. 38 bből a nézőpontból nem is beszélhetünk a vallásosság rendszerváltás utáni fellendüléséről mint ellenszekularizációról, 39 hisz az valójában sosem tűnt el. 40 indez azonban nem zárja ki azt, hogy vallásosságon csak a történelmi egyházakhoz kapcsolódó vallásosságot értsük, hisz nem lehet figyelmen kívül hagyni ezen egyházak megváltozott társadalmi szerepvállalását, illetve a különböző vallásos jellegű kisközösségek erőteljes terjedését. A kutatónak ugyanakkor figyelnie kell arra a tömérdek írásműre is, amely a társadalomellenes kultuszokkal 41 szembeni védelem jegyében született, és az elutasítás, illetve az előítéletesség hangnemében íródott, 42 hisz ezek azok a propagandisztikus jellegű kiadványok, amelyek a társadalom tagjainak többségéhez eljutnak, és a hitközösségekről való gondolkodás alaphangulatát meghatározzák. zen koncepció vallásszociológiában való kritikai felülgondolásának szükségességére figyelmeztet Horváth Zsuzsa. 43 Vallásos kisközösségek kutatása agyarországon és rdélyben A vallási jellegű kisközösségek vallásszociológiai és antropológia vizsgálata magyar nyelvterületen még a kezdeményezések szintjén áll. nnek elsődleges okát Horváth Zsuzsa abban látja, hogy a hatalom évtizedeken keresztül politikai kérdésként tekintette a vallást, és elvárta a kutatótól, hogy marxista kritikával kezelje tárgyát. Ugyanakkor a kutatásokat nagymértékben megnehezítette, hogy a hitközösségek többsége nem volt elismert vallás, üldöztetéseknek voltak kitéve, és a hívek féltek 37 Gog, Sorin: Az ateizmus után. Románia a vallási újjászületés és szekularizáció között. rdélyi Társadalom V(2007) 1. szám A társadalmi és individuális szekularizáció meghatározása: Társadalmi szekularizáción az intézményi differenciálódás azon folyamata értendő, amely a vallási alapú társadalmi legitimációk megszűnéséhez vezetett, miközben a különböző alrendszerek (oktatás, gazdaság, politika stb.) egymástól függetlenné és a vallási szabályozástól mentessé válnak. Az individuális szekularizáció ezzel szemben arra az általános tendenciára vonatkozik, miszerint az egyének a vallást egyre kevésbé tekintik a társadalmi valóságot értelmesen strukturálni képes eszköznek, és a vallási-mágikus világképet empirikus-racionális világképpel helyettesítik. (Gog: i.m. 54.) 39 Amellyel a szekularizációs elmélet bírálóinak többsége saját álláspontját védi. 40 Ugyanezen nézőpont mellett érvel még Kiss Dénes István, amikor a posztkommunista román vallásszociológia főbb irányelveibe és kutatási eredményibe nyújt bepillantást (Kiss Dénes István: Vallásszociológia a posztkommunista Romániában. rdélyi Társadalom V(2007). 1. sz ), Szigeti Jenő (Szigeti Jenő: A kisebb magyarországi egyházak. = A magyar protestantizmus Szerk. Lendvai L. Ferenc. Bp ; Uő.: Az újprotestáns egyházak kialakulása a XIX. században rdélyben és a Partiumban.= Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Szerk. S. Lackovits mőke Szőcsné Gazda nikő. Sepsiszentgyörgy Veszprém ) és Tomka iklós is (lásd Tomka iklós: A vallásszociológia új útjai. Replika XXI XXII(1996) ; Uő: Vallásfi lozófi ák az ezredfordulón. Forrás: r=lang_hu&client=fi refox-a ) 41 Lugosi Ágnes Lugosi Győző: Szekták. Új vallási jelenségek. Bp Itt elsősorban a történelmi egyházak ilyen jellegű kiadványaira kell gondolnunk. Például: Vernette, Jean: Szekták. Bp , Gassmann, Lothar: Jehova tanúi. Történetük, tanításuk, értékelésük. Bp Csákó ihály: Hitek és emberek. Horváth Zsuzsa tanulmányai kisegyházakról, vallásos mozgalmakról. Bp

7 GYHÁZ? SZKTA? OZGALO? 173 megnyilatkozni, így az alapvető kutatások hiányoznak. 44 agyar nyelvterületen például a nazarénusok az egyetlen olyan vallásos jellegű kisközösség, amelynek monografikus igényű feldolgozása elkészült. 45 Kardos László, Szigeti Jenő és Fehér Ágnes nevéhez köthetőek azok az alapvető kutatások, amelyek a agyarországon megjelenő vallási kisközösségek történetét, meghatározó tanításait, egyházi és politikai hatalomhoz való viszonyát követik nyomon. 46 Szigeti Jenő szerint a agyarországon és rdélyben elterjedt hitközösségek 47 története a 19. század második feléig vezethető vissza, amikor is a protestantizmus belső kohéziója meggyengült, az egyház társadalommal való kapcsolata megtört. 48 A vallásos kisközösségek erőteljes missziója elsősorban az Alföldön elterjedt protestáns parasztecclesiolák meglétével hozható összefüggésbe, amely a nyugati testvéregyházaktól eltérő kegyességgyakorlási forma volt. 49 A hitközösségekre jellemző kegyességi formák (például közös bibliaolvasás, imádkozás, házi istentisztelet, régi, puritán szemléletű könyvek újrakiadása) a magyar protestantizmusban is éltek, a hivatalos egyházi keretektől függetlenül. Az első világháború előtti korszak hitközösségi missziójának tömegbázisát e közösségek tagjai alkották, amelyeket aztán a háború kitörésekor teljesen felszámoltak 50 A Bach-korszakban a hitközösségek léte valláspolitikai kérdéssé vált, tagjait mint a kommunista tanok terjesztőit figyelték ben ugyan a vallás szabad gyakorlatáról hozott törvény biztosította a vallásszabadságot, de különbséget tett bevett vallások, elismert vallások és megtűrt vallások között, utóbbiak csak korlátozott jogokkal rendelkeztek. A vallásos jellegű kisközösségek többsége ebbe a kategóriába tartozott Uo Kardos László Szigeti Jenő: Boldog emberek közössége. A magyarországi nazarénusok. Bp Kardos László: gyház és vallásos élet egy mai faluban. Bp. 1969; Szigeti Jenő: És emlékezzél meg az útról Tanulmányok a magyarországi szabadegyházak történetéből. Bp. 1981; Uő: A kisebb magyarországi egyházak. = A magyar protestantizmus Szerk. Lendvai L. Ferenc. Bp ; Uő: Az újprotestáns egyházak kialakulása a XIX. században rdélyben és a Partiumban.= Népi vallásosság a Kárpát medencében 7. Szerk. S. Lackovits mőke Szőcsné Gazda nikő. Sepsiszentgyörgy Veszprém ; Fehér Ágnes: A szabadegyházi közösségek vizsgálatának jelentősége, néhány szempontja. = Vallási néprajz 3. Szerk. Dankó Imre Küllős Imola. Bp ; Uő: A szabadegyházak. = gyházak és vallások a mai agyarországon. Szerk. Gesztelyi Tamás. Bp Fontos hangsúlyozni, hogy Szigeti Jenő a magyarországi és erdélyi szabadegyházak kutatásakor valójában csak a nazarénusok, baptisták és adventisták protestáns egyházzal való kapcsolatát vizsgálja. Lásd Szigeti Jenő: És emlékezzél meg az útról Tanulmányok a magyarországi szabadegyházak történetéből. Bp. 1981; Uő: A kisebb magyarországi egyházak. = A magyar protestantizmus Szerk. Lendvai L. Ferenc. Bp ; Uő: Az újprotestáns egyházak kialakulása a XIX. században rdélyben és a Partiumban. = Népi vallásosság a Kárpát medencében 7. Szerk. S. Lackovits mőke Szőcsné Gazda nikő. Sepsiszentgyörgy Veszprém Szigeti Jenő: És emlékezzél meg az útról Tanulmányok a magyarországi szabadegyházak történetéből. Bp Uő: A kisebb magyarországi egyházak. = A magyar protestantizmus Szerk. Lendvai L. Ferenc. Bp Uő: És emlékezzél meg az útról Tanulmányok a magyarországi szabadegyházak történetéből. Bp , Uo Uo

8 174 LŐRINCZI TÜND Szigeti Jenő a következő öt pontban foglalja össze az általa szabadegyházaknak vagy újprotestáns egyházaknak nevezett közösségek általános jellemzőit: 53 Késő puritán, pietista vallásossági modell követése. A hivatalos egyház spontán belmissziós törekvéseinek erőteljes visszaszorítása, amelyre e kisközösségek egyházépítő szolgálatukat építették. A 19. század népi műveltségében megnő az olvasás (elsősorban bibliaolvasás) szerepe. A hitközösségi misszió sarkkövévé a könyvterjesztés válik. A keleti és nyugati kereszténység közötti felekezeti határ átlépése. A nyelvi és nemzetiségi egyenjogúság eszméjének terjesztése. Anyagilag önfenntartó, demokratikus kisközösségeket alkottak, amelyekben egymást segítő közösségekben éltek a tagok. 54 Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a vallásos jellegű kisközösségekről szóló tanulmányok szinte mindegyike hangsúlyozza, hogy a misszió elsősorban az alsóbb társadalmi osztályokból nyeri tagjait. Ha e közösségeket történetileg kutatjuk, akkor keletkezéstörténetük lényeges pontját érinti, de a jelen kutatásai már nem tekinthetnek evidenciaként erre az állításra. 55 Fehér Ágnes a agyarországon megjelenő hitközösségek történetét a 19. századi, az gyesült Államokból induló ébredési mozgalmakból vezeti le, és a külföldi missziós munka eredményeit tartja jelentősnek. 56 Szigeti Jenőhöz hasonlóan ő is a történelmi egyházak társadalmi szerepének, hívekhez való viszonyának meggyengülését említi mint a táptalajra lelt térítések háttérkontextusát, és a vallásos kisközösségek demokratikus (nem hierarchikus) berendezkedését emeli ki meghatározó vonzóerőként. 57 közösségek közös jellemzőjét abban látja, hogy az evangéliumi tanítások alapján keletkeztek, 58 és ennek megfelelően az alapvető tanításokban, illetve az elvárt életvezetési mintákban hasonlítanak egymásra, csak bizonyos teológiai kérdések értelmezésében, illetve vallásgyakorlási formákban képviselnek eltérő álláspontot. 59 olnár Attila és Szilczl Dóra a hitközösségek működésének hátterét, társadalmi és individuális meghatározottságait tekintik át. 60 olnár Attila a szekularizácós elmélet kritikáját végzi el, amikor azt hangsúlyozza, hogy a vallás több ponton visszatért (vagy nem is tűnt el) a társadalmi és személyes életben, de ez a visszatérés többnyire nem a hagyományos vallásokat és egyháza- 46 Uő.: Az újprotestáns egyházak kialakulása a XIX. században rdélyben és a Partiumban. = Népi vallásosság a Kárpát medencében 7. Szerk. S. Lackovits mőke Szőcsné Gazda nikő. Sepsiszentgyörgy Veszprém Uo rre figyelmeztet idézett művében Thomas Robbins is. 49 Fehér Ágnes: A szabadegyházak. = gyházak és vallások a mai agyarországon. Szerk. Gesztelyi Tamás. Bp Itt talán érdemes megemlíteni, hogy egyes hitközösségek (például a Jehova tanúinak mindkét típusa) nagyon is hierarchizáltak, csak ez a hierarchia nem annyira reprezentatív, mint a történelmi egyházak esetében. 51 Fehér Ágnes tanulmánya szerint a agyarországon megtalálható evangéliumi szabadegyházi közösségek a következők: Baptista gyház, Hetednapot Ünneplő Adventista gyház, etodista gyház, vangéliumi Pünkösdi Közösség, Szabadkeresztény Gyülekezet, Keresztény Testvéri Gyülekezet, Isten gyháza, Élő Isten Gyülekezete, Őskeresztény Apostoli gyház, Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet, vangéliumi testvérközösség, Új Apostoli gyház, A Hit Gyülekezete, Jézus Krisztus ai Szentjei gyház, Jehova Tanúi és Salamon Gyülekezete 52 Fehér Ágnes: i. m olnár Attila: Új vallási jelenségek. = Szekták. Új vallási jelenségek. Szerk. Lugosi Ágnes Lugosi Győző. Bp ; Szilczl Dóra: Új vallási fundamentalizmus = Szekták. Új vallási jelenségek. Szerk. Lugosi Ágnes Lugosi Győző. Bp

9 GYHÁZ? SZKTA? OZGALO? 175 kat erősíti, hisz az egyházak mellett már nem áll az állam kényszerítő ereje, és elvileg végtelen számú vallási újítás lehetséges, amelyek mind valamilyen társadalmi és individuális igényt elégítenek ki. 61 Véleménye szerint az újonnan megjelent vallásos jellegű kisközösségek 62 megismétlik a kereszténység vallási szerkezetét, hisz tanok, dogmák alakulnak ki, szent iratok születnek, elkülönülnek a szakértői és laikus szerepek, sőt többségük széttöredezett, módosult keresztény tanokat hirdet. 63 hhez kapcsolódik Szilczl Dóra (és nem csak) azon megállapítása, hogy a hitközösségek többsége fundamentalista tanokat vall, amely a modernitás krízisére reflektáló szemlélet. 64 A vallásos jellegű kisközösségek kutatása rdélyben az utóbbi években kezdett fellendülni, 65 és gyakran összekapcsolódik az erdélyi cigányság vallásos életének vizsgálatával. Különösen fontosnak tartom a romániai, illetve az erdélyi cigányság valamilyen hitközösséghez való egyre nagyobb méreteket öltő kapcsolódásának a kutatását, hiszen ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni a romániai cigány közösségeknek ezt a felzárkózási kísérletét. bbe az irányba végzett kutatásokat a kolozsvári székhelyű ax Weber Szociológiai Szakkollégium néhány kutatója, 66 letve Bakó Boglárka, 67 Fosztó László, 68 Kinda István, 69 Koncz Ákos, 70 Simon Zoltán, 71 Tesfay Sába, 72 Végh Anna 73 és Johannes Ries olnár Attila: i. m Tanulmányában elsősorban az 1960-as években és azóta keletkezett szinkretista új vallási mozgalmakat érinti. Uo Uo Szilczl Dóra: i. m Jelzés értékű lehet, hogy a kolozsvári Szociológia Tanszék két kiadványa, a Web és az rdélyi Társadalom is megjelentetett már egy-egy tematikus számot ebben a kérdéskörben. (Web Szociológiai Folyóirat VIII IX(2001); rdélyi Társadalom V (2007). 1. sz.) 59 Csata Zsombor Kiss Dénes Kiss Tamás Sólyom Andrea: Vallás és modernizáció a ezőségen. Szociológiai Folyóirat VIII IX(2001) ; Kiss Dénes: gy hetednapi adventista közösség kialakulása. A vallási konverziót befolyásoló tényezők. Web Szociológiai Folyóirat VIII IX(2001) Bakó Boglárka: Hallgassatok ide, minden fajta népnek meg kell legyen a maga temploma. Az ürmösi pünkösdista cigányok identitása egy beszélgetés tükrében. = Fehéren, feketén. Varsánytól Rititiig. Tanulmányok Sárkány ihály tiszteletére. Szerk. Borsos Balázs Szarvas Zsuzsa Vargyas Gábor. Bp Fosztó László: Ki a cigány? Az etnikai identitásokról. Keresztény Szó IV(1997) ; Uő: Szorongás és megbélyegzés: a cigány magyar kapcsolat gazdasági, demográfi ai és szociokulturális dimenziói. = Lokális világok. gyüttélés a Kárpát-medencében. Bp ; Uő: A megtérés kommunikációja: gondolatok a vallási változásról pünkösdizmusra tért romák kapcsán. rdélyi Társadalom V (2007). 1. sz Kinda István: Vannak cigányok, akik fi nomak. Református egyház és Jehova Tanúi kizáró és befogadó közösségek. Székelyföld IX(2005) 9. sz ; Uő: az igazságot tanították, s azétt tetszett, nem a pénzétt! Szektásodási tendenciák a háromszéki protestáns cigányoknál. = Népi vallásosság a Kárpát- medencében 7. Szerk. S. Lackovits mőke Szőcsné Gazda nikő. Sepsiszentgyörgy Veszprém 2007a ; Uő: Felekezeti és kulturális disszimiláció egy orbaiszéki falu cigányainál. = Lokalitások, határok, találkozások. Tanulmányok erdélyi cigány közösségekről. Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 15. Kvár 2007b Koncz Ákos: Az adventista vallás szerepe a gábor cigányok identitásformálódásában. = Kultúrák között. Hommage à Boglár Lajos. Szerk. Gergely András Papp Richard Prónai Csaba. Bp Simon Zoltán: Szappan és víz = Ünnepi Tanulmányok Szigeti Jenő 70. születésnapjára. Szerk. Daniel Heinz Fazekas Csaba Rajki Zoltán. iskolc ; Uő: Kisegyházak és más vallásfelekezetek szerepe Nyárádkarácson községben, a rendszerváltást követően. = A szakralitás arcai. Vallási kisebbségek, kissebségi vallások. Szerk. A. Gergely András Papp Richard. Bp Tesfay Sába: Adventista gáborok. = A szakralitás arcai. Vallási kisebbségek, kisebségi vallások. Szerk. A. Gergely András Papp Richard. Bp Végh Anna: z itt élő egyház, nem halott = Cigány világok urópában. Szerk. Prónai Csaba. Bp Ries, Johannes: A romák és Isten népe a pünkösdista misszió hatása a roma kultúrára. = Lokalitások, határok, találkozások. Tanulmányok erdélyi cigány közösségekről. Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 15. Kvár

10 176 LŐRINCZI TÜND Összefoglalás Tanulmányomban a vallásos jellegű kisközösségek kutatásának elméleti háttereit tekintettem át a teljesség igénye nélkül. Arra voltam kíváncsi, hogy milyen nemzetközi elméleti megközelítések születtek arra nézve, hogy milyen társadalmi és individuális meghatározottságai vannak az egyes hitközösségek létrejöttének és működésének, illetve, hogy mindez hogyan csapódik le a magyar szakirodalomban. Fontosnak tartottam kitérni a vallásszociológia és a vallásantropológia nyelvhasználatának kérdésére, az egyes elméletek egyházias meghatározottságára, amelyek folyamatosan reflexiókra késztetik a kutatót. Tanulmányom csak bepillantást nyújt a vallásos jellegű kisközösségek kutatatásának háttérkontextusaiba, a katatások lehetséges értelmezési kereteinek szövevényébe, amelyek biztos vagyok benne, hogy konkrét kutatások esetében tovább rétegződnek, bogozódnak. Church? Sect? ovement? Theories Regarding Research into Religious Communities Keywords: church, sect, movement, religious community In the present study I have overviewed theories regarding religious communities without the claim of comprehensiveness. I have been interested in the international theoretical approaches concerning the social and individual factors contributing to the emergence and functioning of certain religious communities, and furthermore, in analyzing how these approaches appear in the Hungarian literature. I have found it significant to discuss the technical terms used by the sociology of religion and the anthropology of religion, the ecclesiastical character of some of the theories, which constantly inspire the researcher.

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések Vallásszociológia avagy azok a bizonyos végső kérdések Az ősidők óta. Vagyis minden emberi társadalomban létezett. Durkheim: A társadalom és a vallás szinte elválaszthatatlanok egymástól Def: a szent dolgokra

Részletesebben

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság Vajdasági vallási magatartás Szerbiában ma a vallásosság fontos dolog a személyek és a társadalmi csoportok számára A társadalom plurális sokféle eszme keveredése; Három fő vallásos világnézeti típus különül

Részletesebben

Tájékoztató a hit-és erkölcstan oktatásról a 2014-2015-ös tanévben

Tájékoztató a hit-és erkölcstan oktatásról a 2014-2015-ös tanévben Tájékoztató a hit-és erkölcstan oktatásról a 2014-2015-ös tanévben Kedves Szülők! A 2014-2015-ös tanévben a Kerék Általános Iskola és Gimnáziumban a következő egyházak tartanak hit-és erkölcstan oktatást:

Részletesebben

Név 1. 0011 MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ 2 836 815 021 498 267 2. 0066 MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ 971 096 107 162 978

Név 1. 0011 MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ 2 836 815 021 498 267 2. 0066 MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ 971 096 107 162 978 2. ú melléklet Kimutatás a 2007. évi Szja 1 %-ának adózói rendelkezéséről az egyházak és a kiemelt költségvetési előirányzatok ára a felajánlott összeg szerint csökkenő sorrendben Sor 1. 0011 MAGYAR KATOLIKUS

Részletesebben

Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 21

Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 21 Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 21 Kulturális gyakorlat és reprezentáció Szerkesztette Ilyés Sándor Jakab Albert Zsolt KRIZA JÁNOS NÉPRAJZI TÁRSASÁG KOLOZSVÁR, 2013 Kiadja a KRIZA JÁNOS NÉPRAJZI

Részletesebben

Értelek, értelek... de miről beszélsz??

Értelek, értelek... de miről beszélsz?? Biró Tamás Amszterdami Egyetem, ACLC Értelek, értelek... de miről beszélsz?? A keresztény-zsidó párbeszéd a kognitív vallástudomány perspektívájából Áttekintés: kihívások, perspektívák, válaszok Kihívások

Részletesebben

Az Országgyűlés /2012 ( ) OGY. határozata. egyházkénti elismerés elutasításáról

Az Országgyűlés /2012 ( ) OGY. határozata. egyházkénti elismerés elutasításáról Az Országgyűlés /2012 ( ) OGY határozata 1`d% s Hivatala tromán zm : il 5dsij / 2012 FFOR 13, egyházkénti elismerés elutasításáról 1.Az Országgyűlés a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint

Részletesebben

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) Tematika FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) 1. hét: A magyar művelődés korai szakaszai 2. hét: A magyarok és a IX-X. századi Európa

Részletesebben

Hit- és erkölcstanoktatás aktuális kérdései

Hit- és erkölcstanoktatás aktuális kérdései Hit- és erkölcstanoktatás aktuális kérdései Előadók: Steinbach József (DREK püspöke), Dr. Papp Kornél (MRE Oktatási Iroda vezetője), Dr. Vladár Gábor (PRTA rektora, református lelkész - Sopron) Időpont:

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Térinformatikai elemzések Féléves házi feladat. 2008/2009 I. félév

Térinformatikai elemzések Féléves házi feladat. 2008/2009 I. félév Térinformatikai elemzések Féléves házi feladat 2008/2009 I. félév Téma: Valláselemzés Készítették: Hován Kinga Jancsó Lídia Kapitány Kristóf A világ vallásai terület szerint Európa vallásai A féléves ütemterv:

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

Felekezeti társadalom felekezeti műveltség

Felekezeti társadalom felekezeti műveltség Felekezeti társadalom felekezeti műveltség Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája Győr, 2011. szeptember 1 3. Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) Apáczai Csere János Kar I. számú

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

Reflexiók az erdélyi és budapesti romák új vallásos kultúrájáról (általános jellemzők és fontos különbségek)

Reflexiók az erdélyi és budapesti romák új vallásos kultúrájáról (általános jellemzők és fontos különbségek) Lőrinczi Tünde Reflexiók az erdélyi és budapesti romák új vallásos kultúrájáról (általános jellemzők és fontos különbségek) Bevezető gondolatok A romák új vallásos kultúrájának 1 alakulásában meghatározó

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA?

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Dr. Bartal Anna Mária egyetemi docens 11/24/10 1 11/24/10 2 Tananyag, követelmények kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába.2006. Osiris kiadó Vizsga: 50

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak

Részletesebben

Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia

Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek A.1. Bibliák, bibliai részletek A.2. Konkordanciák A.3. Bibliai lexikonok, fogalmi szókönyvek A.4. Bibliai atlaszok A.5. Bibliai nyelvek A.5.1. Héber és arám

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

2012. évi... törvény

2012. évi... törvény L3a' zu yule tiih.e t Iromarysrárn :j I Ső ~ EMBERI JOGI, KISEBBSÉGI, CIVIL- ÉS Érkezett : 2C12 FEBR 1 O. VALLÁSÜGYI BIZOTTSÁG Bizottsági önálló indítván y 2012. évi.... törvény a lelkiismereti és vallásszabadság

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása 2015. február

Részletesebben

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Hittankönyv a középiskolák 10. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Az egyháztörténelem fogalma A források típusai A történelem segédtudományai

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Azevangélikusköznevelésjelentőségeés

Azevangélikusköznevelésjelentőségeés Azevangélikusköznevelésjelentőségeés szerepea társadalombanésazegyházban Dr. habil Fábri György egyetemi docens ELTE PPK a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerületének felügyelője Tartalom

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

A közszolgálat és a személyiségfejlesztés kapcsolata. Veszprém, 2014. november 28.

A közszolgálat és a személyiségfejlesztés kapcsolata. Veszprém, 2014. november 28. személyiségfejlesztés kapcsolata Veszprém, 2014. november 28. A mai előadás tartalma A közszolgálat fogalmának megközelítési módjai A közigazgatás fejlődésének vázlatos története Közigazgatás a mai Magyarországon

Részletesebben

Ma már minden negyedik amerikai "felvilágosultnak" mondható. Hallelúja!

Ma már minden negyedik amerikai felvilágosultnak mondható. Hallelúja! Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" 2014 január 08. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még értékelve Givenincs Ma már minden negyedik Mérték Az ak 74 százaléka

Részletesebben

Interdiszciplináris szakkönyvtár 3. Antoine Vergote. Valláslélektan. Semmelweís Egyetem Mentálhígiéné Intézet. Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány

Interdiszciplináris szakkönyvtár 3. Antoine Vergote. Valláslélektan. Semmelweís Egyetem Mentálhígiéné Intézet. Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány Interdiszciplináris szakkönyvtár 3. Antoine Vergote Valláslélektan Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány Semmelweís Egyetem Mentálhígiéné Intézet TARTALOM ELOSZÓ 11 ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ 12 BEVEZETÉS 15

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Középméretű énekeskönyv

Középméretű énekeskönyv Az egyházi ének tanításához ajánlott énekeskönyvek és kórusgyűjtemények 1./ A Református énekeskönyv Magyarországon, 1948- ban jelent meg. Kiadja a Magyarországi Református Egyház. Több kiadást ért meg.

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza)

A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza) EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 3300 EGER, Ifjúság u. 2.sz Tel: (36) 324-808 Fax: (36) 324-909 OM azonosító: 031598 Web: www.szilagyi-eger.hu, E-mail: eszeg@eszeg.sulinet.hu A kezek összeérnek,/isten

Részletesebben

Vízkereszt Közzétette: (https://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

Vízkereszt Közzétette:  (https://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve 2011 január 06. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Give 1/5 Give 2/5 Mérték Give 3/5 Give 4/5 Give 5/5 A vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia egy keresztény ünnep, amelyet általában

Részletesebben

H/5854/4. szám. Az Országgyűlés. Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának. ajánlás a

H/5854/4. szám. Az Országgyűlés. Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának. ajánlás a H/5854/4. szám URSZÁGGYL -` l i ívata A Érkezett: 2012 FEBR 14 Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának ajánlás a az Egyházkénti elismerés elutasításáról szóló H/5854. számú

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,

Részletesebben

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es

Részletesebben

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban

Részletesebben

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

Részletesebben

TÖRTÉNELEM osztatlan tanárképzés, 2016/17. II. félév

TÖRTÉNELEM osztatlan tanárképzés, 2016/17. II. félév I. ÉVFOLYAM (83 FŐ) BTTR212OMA Görög történelem 2 koll. 3 Forisek Péter H. 12-14 XII BTTR213OMA Római történelem 2 koll. 3 Szabó Edit Sze. 12-14 XII 2 gyj. 2 Forisek Péter-Bacsa K. 10-12 406 Az ókor nagy

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

90 Éves az MST. Kilencven éves a Statisztikai Szemle

90 Éves az MST. Kilencven éves a Statisztikai Szemle Hunyadi László Kilencven éves a Statisztikai Szemle A Statisztikai Szemle az egyik legrégibb szakmai folyóirat, 1923 januárja óta gyakorlatilag folyamatosan megjelenik. Sokan, sokat írtak a történetéről.

Részletesebben

Magyar Tudomány Ünnepe 2009

Magyar Tudomány Ünnepe 2009 Magyar Tudomány Ünnepe 2009 E-VILÁGI TRENDEK Az internet hatása a társadalomra, a gazdaságra és a politikára tudományos konferencia az Általános Vállalkozási Főiskolán A konferencia védnöke: Prof. Dr.

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kurucz Orsolya Ágnes Nikitscher Péter A kutatásról

Részletesebben

2015. Teológiai tárgyak. Nappali tagozat

2015. Teológiai tárgyak. Nappali tagozat ZÁRÓVIZSGAI TÉTELEK A HITTANÁR-NEVELŐ SZAKON 2015. Teológiai tárgyak Nappali tagozat 1. Pál apostol élete (tételgazda: dr. Peres Imre) Irodalom: Saffrey, H.-D., Pál apostol története, 2001; Tarjányi Béla,

Részletesebben

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5. Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat A devianciák értelmezése Társadalomtudományok 1 Tud.ág Kezdete Kutatója Tárgya Módszer Demográfia XVII. sz. közepe John Graunt népesedés statisztika Politikatudomány

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Mester Béla: Szabadságunk születése

Mester Béla: Szabadságunk születése balázs péter Mester Béla: Szabadságunk születése A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig. Budapest, argumentum kiadó Bibó istván szellemi műhely, 2010. Balog iván, dénes

Részletesebben

Mi köze a sógunoknak a leanhez?

Mi köze a sógunoknak a leanhez? A menedzsment szerepe a Lean és Six Sigma programok eredményességében Mi köze a sógunoknak a leanhez? A Japán Ipari Menedzsment történeti és társadalmi alapjai Tóth László Tartalomjegyzék 1. Bevezetés

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyvek bemutatása

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyvek bemutatása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyvek bemutatása 2015. április

Részletesebben

TARTALOM ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ 9 ELŐSZÓ 11 RÖVIDÍTÉSEK 14

TARTALOM ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ 9 ELŐSZÓ 11 RÖVIDÍTÉSEK 14 TARTALOM ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ 9 ELŐSZÓ 11 RÖVIDÍTÉSEK 14 1. Az újszövetségi tudományról 24 2. A szinoptikus evangéliumok 76 3. Máté evangéliuma 134 4. Márk evangéliuma 168 5. Lukács evangéliuma 197

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 15/K. SZ. MELLÉKLETE Ikt. szám: 179/1300/22-2/2012. SZOCIÁLETIKAI KUTATÓINTÉZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Debrecen

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

A nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégium felvételt hirdet egyetemre, főiskolára jelentkező, illetve már ott tanuló hallgatók számára.

A nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégium felvételt hirdet egyetemre, főiskolára jelentkező, illetve már ott tanuló hallgatók számára. A nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégium felvételt hirdet egyetemre, főiskolára jelentkező, illetve már ott tanuló hallgatók számára. Olyan elsősorban cigány/roma származású hallgatókat keresünk, akik

Részletesebben

A populáris ezotéria és az olvasás piaca DOKTORI TÉZISEK

A populáris ezotéria és az olvasás piaca DOKTORI TÉZISEK A populáris ezotéria és az olvasás piaca DOKTORI TÉZISEK I. Az értekezés tárgya Umberto Eco talán a Foucault-inga írása idején a következő tapasztalatáról számolt be: A Buchmesse standjai közt járva feltűnik,

Részletesebben

Kimutatás az egyházak részére a 2011. rendelkező évre megképzett technikai számokról. 2011. január 21-i állapot. Név

Kimutatás az egyházak részére a 2011. rendelkező évre megképzett technikai számokról. 2011. január 21-i állapot. Név Kimutatás az egyházak részére a 2011. rendelkező évre megképzett technikai okról Sor 1. 0011 MGYR KTOLIKUS EGYHÁZ 2. 0035 MGYRORSZÁGI EVNGÉLIKUS EGYHÁZ 3. 0042 GYÉMÁNT ÚT UDDHIST KÖZÖSSÉG 4. 0059 MGYRORSZÁGI

Részletesebben

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk A helyreállítás lelki ajándékai Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk 0. Áttekintés Vezetés és szervezés ; Lelkek megkülönböztetése Démonok kiűzése Gyógyítás Hit 1. A vezetés / szervezés ajándéka

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM. Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam. Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András

ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM. Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam. Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András 1 Készült az Európai Unió és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi

Részletesebben

Sorsdöntő(?) PÁRBESZÉD A MEGÚJULÁSÉRT. Az EJB által vezetett folyamat mozzanatai

Sorsdöntő(?) PÁRBESZÉD A MEGÚJULÁSÉRT. Az EJB által vezetett folyamat mozzanatai Sorsdöntő(?) PÁRBESZÉD A MEGÚJULÁSÉRT Az EJB által vezetett folyamat mozzanatai Az EJB legitimitása A meglévő formális legitimáción túl kétségek fogalmazódtak meg bizottságot megalapító zsinat elkötelezettsége

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Teológia alapszak képzési és kimeneti követelmények. Azonosító kód: SZ2 Verzió: 4. Dátum: 2011. 05. 12.

Teológia alapszak képzési és kimeneti követelmények. Azonosító kód: SZ2 Verzió: 4. Dátum: 2011. 05. 12. SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 1121 Budapest, Remete u. 16/A 1536 Budapest 114. Pf.: 253 E-mail: sola@sola.hu Web: www.sola.hu 06-1/391-01-80; 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788 Teológia alapszak

Részletesebben

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer

Részletesebben

VALLÁSTUDOMÁNY (MA) TANEGYSÉGLISTA (2011)

VALLÁSTUDOMÁNY (MA) TANEGYSÉGLISTA (2011) VALLÁSTUDOMÁNY (MA) TANEGYSÉGLISTA (2011) Szakfelelős: dr. Déri Balázs egyetemi tanár (Ókortudományi Intézet) deri.balazs@btk.elte.hu A Valláselmélet szakirány felelőse: dr. Bodnár István egyetemi docens

Részletesebben

Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek!

Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek! Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek! A kormányzás félidejéhez érkezve továbbra is magas a bizonytalanok száma, a hagyományos pártpolitikai szereplők mellett pedig a 2010 tavasza után létrejött

Részletesebben

Új vallásos jelenségek, magatartások (szekták, kisegyházak, lelkiségi mozgalmak stb.) vázlat, könyvészet

Új vallásos jelenségek, magatartások (szekták, kisegyházak, lelkiségi mozgalmak stb.) vázlat, könyvészet Új vallásos jelenségek, magatartások (szekták, kisegyházak, lelkiségi mozgalmak stb.) vázlat, könyvészet I. Történeti kérdések: az új vallási magatartások kialakulásának okai 1. Az Egyház válsága a 19.

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

1.1 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény alapján (továbbiakban

1.1 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény alapján (továbbiakban 1. Jogszabályi háttér 1.1 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény alapján (továbbiakban Nkt.): 35. (1) Az állami általános iskolában az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható, az egyházi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Lengyel András. Esszé a szociológiáról. Huszár Tibor: A magyar szociológia története

Lengyel András. Esszé a szociológiáról. Huszár Tibor: A magyar szociológia története Lengyel András Esszé a szociológiáról Huszár Tibor: A magyar szociológia története Huszár Tibor könyve nem szokványos szociológiatörténet. Részben azért, mert a tárgyhoz tartozna magának a szerzőnek az

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGAI TÉTELSOR VALLÁSTANÁR SZAKON Bibliai teológia tárgyból

ZÁRÓVIZSGAI TÉTELSOR VALLÁSTANÁR SZAKON Bibliai teológia tárgyból Bibliai teológia tárgyból Ószövetségi bibliai teológia 1. A teremtés 2. Az ısatyák 3. A Mózes-tradíciók 4. A Sínai-szövetség 5. Izrael élete a királyság elıtti korban (az Ígéret Földjének birtokba vétele,

Részletesebben

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A Congregatio Jesu egyetemes küldetése: Latin-Amerika - Argentína - Brazília - Chile - Kuba Küldetés az egész világra, minden néphez Európa - Ausztria

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Kulturális és társadalmi sokszínűség a változó gazdasági környezetben

Kulturális és társadalmi sokszínűség a változó gazdasági környezetben Kulturális és társadalmi sokszínűség a változó gazdasági környezetben Szerkesztette: Karlovitz János Tibor International Research Institute s.r.o. Komárno 2014 International Research Institute s.r.o.,

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Hegedűs Rita

Oktatói önéletrajz Dr. Hegedűs Rita egyetemi docens Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Szociológia és Társadalompolitika Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1982-1986 ELTE Általános Iskolai Tanárképző Főiskolai Kar, magyar-orosz

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Szolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet. 1. nap

Szolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet. 1. nap "Hogy míg nyomorra milliók születnek, Néhány ezernek jutna üdv a földön, Ha istenésszel, angyal érzelemmel Használni tudnák éltök napjait." Szolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

Tisztelt Olvasóink! Nemzeti ünnepünk alkalmából is tisztelettel nyújtjuk át Önöknek hírlevelünk új számát. Kocsis Károly elnök

Tisztelt Olvasóink! Nemzeti ünnepünk alkalmából is tisztelettel nyújtjuk át Önöknek hírlevelünk új számát. Kocsis Károly elnök MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MAGYAR TUDOMÁNYOSSÁG KÜLFÖLDÖN ELNÖKI BIZOTTSÁG HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES HUNGARIAN SCIENCE ABROAD PRESIDENTIAL COMMITTEE Tisztelt Olvasóink! Nemzeti ünnepünk alkalmából

Részletesebben

III. A szociológia története

III. A szociológia története III. A szociológia története 1. Az előfutárok Claude Henri Saint-Simon (1760-1825) - a megszokás ereje és az újításra való hajlam - teológiai, katonai és ipari társadalmak Auguste Comte (1798-1857) - tőle

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS NOVEMBER

A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS NOVEMBER A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS 2014. NOVEMBER 27 28. A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSA A TÉRRE (SZAKIRODALMI IDÉZETEK) A földrajz vége A távolság halála Térés idő összezsugorodása

Részletesebben

Debreceni Egyetem. Szociológia és Szociálpolitika Tanszék. Hol terem a firka? Esettanulmány 2009.

Debreceni Egyetem. Szociológia és Szociálpolitika Tanszék. Hol terem a firka? Esettanulmány 2009. Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Hol terem a firka? Esettanulmány 2009. Készítette: Illyés Katalin Szociológia, V. évf. 1 Bevezetés A Debreceni Egyetemen is megtalálható a diákok

Részletesebben